Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Kézikönyv a Harmadik
és a Negyedik technikakönyvemhez
Kővári istvánné
Celldömölk
technika3_4_KK.indd 1 6/12/12 2:22 PM
A tanmenetet készítetteSULÁK ISTVÁNNÉ
AP–032133
ISBN 978-963-328-058-4
© Kővári Istvánné, 20111. kiadás, 2012
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁ czAI KIAdó Kft.9500 cell dö mölk, Szé che nyi u. 18.Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014e-mail: [email protected]
Internet: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esz ter gá lyos Je nő ügy ve ze tő igaz ga tó
Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó
Terjedelem: 7,21 A/5 ív
technika3_4_KK.indd 2 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
3
Az Apá czai Kiadó az 1–4. évfolyamos tech ni ka-tan könyv csa lád át dol go zá sát min dig az ér vény-ben lé vő Nem ze ti alap tan terv hez ak tua li zál ja.
A tan könyv csa lád kor sze rű sí té sé nél fi gye lem be vet ték a szer zők és a szer kesz tő:
– a ta ní tói ta pasz ta la to kat,– a mű velt sé gi te rü let tel, a tan tárggyal szem be-
ni tár sa dal mi el vá rá so kat,– a gyer me ki igé nye ket,– a NAT-vál to za tok ról ki raj zo ló dó irá nyo kat,– a ha zai és kül föl di ku ta tá sok ta pasz ta la tait,– a mo dultan ter vek alap el veit,– az egyes is ko lák szű kös anya gi és esz köz el lá-
tott sá gát,– a ke ret tan terv előírá sait.
A tech ni kai ne ve lés nek hoz zá kell já rul nia a ki s -is ko lá sok tel jes sze mé lyi ségfor má lá sá hoz. A ki s -is ko lás ko rosz tály tech ni kai ne ve lé se a tech ni kai mű velt ség ala po zá sát,
– a kéz ügyes ség fej lesz té sét,– a kör nye zet tu da tos fo gyasz tói ma ga tar tás
kiala kí tá sát, – a min den na pok ban nél kü löz he tet len prak ti-
kus ele mi is me re tek és te vé keny sé gek el sa já tí-tá sát, be gya kor lá sát fog lal ja ma gá ban.
A tech ni kai mű velt ség ala po zá sa ta pasz ta la-ti úton, gya kor la ti te vé keny sé ge ken ke resz tül, a tech ni kai szem lé let mód és meg fe le lő ma ga tar tá si szo ká sok for má lá sá val, kiala kí tá sá val va ló sít ha tó meg.
A tech ni kai ne ve lés sa já tos feladat- és te vé keny-ség rend sze re rend kí vül sok ré tű, sze mé lyi ség for-
má ló le he tő sé geket kí nál a ta ní tás-ta nu lás fo lya-ma tá ban: fej lesz ti az ér tel mi erő ket, mű köd te ti a kom mu ni ká ciós ké pes sé ge ket, ál lan dó ak ti vi zá-lás sal ser ken ti az ér zék szer vek tö ké le te se dé sé nek fo lya ma tát.
A fel fe de zés örö me, az ön ál ló pró bál ko zá sok si ke re, az élet kor nak és az egyé ni ké pes sé gek nek meg fe le lő prob lé ma hely ze tek megol dá sa erő sí ti az ön bi zal mat, ked ve zően ala kít ja a mun ká hoz va ló vi szonyt.
cÉL: se gí te ni a gyer me ket a tech ni kai kör nye ze-té be va ló beil lesz ke dé sé ben: a tá jé ko zó dás ban és az ak tív al ko tó te vé keny sé g ben egyaránt. Eh hez bő sé ges ér zék szer vi ta pasz ta lás szük sé ges (a ter-mé sze ti és fel dol go zott anya gok vizs gá la ta, ala kí-tá sa so rán, az egy sze rűbb hasz ná la ti tár gyak ki-pró bá lá sa köz ben). Ezek az elő ze tes ta pasz ta la tok jó ala po kat te rem te nek a gyer mek szá má ra ah hoz, hogy sa ját öt le teit is si ke re sen meg va ló sít has sa.
A ké zi köny vet orien tá ló nak, irány mu ta tó nak, a ta ní tót to váb bi cse lek vés re, ön ál ló al ko tómun-ká ra ösz tön ző mun ka esz köz nek szán juk és nem egye dü li „re cept könyv nek”. A se gí tő pél dák, mód sze rek csu pán egy le het sé ges vál to za tai an-nak a sok szí nű ség nek, amellyel ered mé nye sen megold ha tó a tech ni ka ta ní tá sa.
Fon tos kö ve tel mény a ta ní tóval szemben, hogy olyan ta ní tá si-ta nu lá si mó do kat mű köd tes sen, amelyek fel hasz nál ják, megerő sí tik, to vább fej lesz-tik a ta nu ló ban meg lé vő ter mé sze tes von zó dást a tech ni kai kör nye zet iránt, amely ké sőbb bel ső azo no su lás sá vá lik.
BEVEZETÉS
technika3_4_KK.indd 3 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
4
A tan tárgy cél jaA tech ni ka mint tan tárgy az ál ta lá nos tech ni kai mű-velt ség el sa já tí tá sá nak nem cél ja, ha nem esz kö ze.
Az ál ta lá nos tech ni kai ne ve lés több ré tű felada-tot je lent a ta ní tó szá má ra. A cé lok ban sze re pel nek a tech ni kai is me re tek re és össze füg gé sek re, cse-lek vés re, a tech ni kai rend sze rek je len tő sé gé re és ér té ke lé sé re vo nat ko zó össze te vők. A tech ni kai cse lek vé sek cél-, ér dek- és ér ték orien tál tak. Ezek komp lex jel le ge azt igény li, hogy a cé lo kat ér tel mes prob lé mák ba ágyaz zuk be. Így a ta nu lók prob lé-ma megol dá sai a tel jes sze mé lyi sé get, an nak ér zel-mi, ér tel mi, fi zi kai és jel lem be li fej lő dé sét se gí tik elő, eköz ben ked ve zően be fo lyá sol ják a ta nu ló kö-zös sé gen be lü li kap cso la tai nak ala ku lá sát is. Az is ko lai tan tár gyak kö zött az egye dü li olyan, amely mun ka te vé keny ség gel kap cso la to san ké pes ér té-ke ket és is me re te ket köz ve tí te ni. Ezál tal fej lesz ti a ta nu lók ban a mun ka tisz te le tét, gaz da gít ja őket az ér tel mes, ered mé nyes mun ka jó le ső ér zé sé vel.
A tech ni kai ne ve lés szem pont já ból nem ma gá nak a prob lé ma megol dás nak a vég ter mé ke az el sőd le-ges, ha nem azon bel ső fo lya ma tok, ame lyek a prob -lé ma fel me rü lé se és megol dá sa kö zött ját szód nak le, mi köz ben az egész sze mé lyi ség vál to zik.
A kiala ku ló és fej lő dő sze mé lyi ség vo ná sok ter-mé sze te sen nem vé let len sze rűen adód nak, ha nem cél tu da to san ter vez he tők. Ezek olyan sze mé lyi-ség vo ná sok, ame lyek kiala kí tá sát, fej lesz té sét a ma és a jö vő is ko lá já tól el vár juk: ak ti vi tás, ön ál ló ság, vál lal ko zó kedv, együtt mű kö dé si kész ség, dön té-si ké pes ség, em pá tia, öt le tes ség, szer ve ző kész ség, mun ka fe gye lem, prob lé ma meg lá tá sá nak-megol-dá sá nak ké pes sé ge, to le ran cia, egész sé ges ön bi za-lom stb.
A tan tárgy tar tal maA ta na nyag struk tu rá lis felépí té sé nél azo kat az idő ben és tér ben örök ér vé nyű alap ka te gó riá kat kell fi gye lem be ven ni, amelyek kö ré a va ló sá gos tech ni kai kör nye zet is szer ve ző dik, és ame lyek kel min den tech ni kai rend szer jel le mez he tő. Ezek: anyag; ener gia; in for má ciók; rend szer; mo dell.
A ta na nyag ban pél da ként fel ho zott rend sze rek, akár funk ció, szer ke zet vagy fo lya mat szem lél te-té sé re vá lasz tot tuk is ki azo kat, ál ta lá nos ter mé-sze ti, tech ni kai, tár sa dal mi tör vé nyek meg fo gal-ma zá sát te szik le he tő vé. A va ló sá got egy szer re több ol da lá ról ele mez ve, jel le mez ve ala kít juk ki és fej leszt jük a ta nu lók kor sze rű tech ni kai szem-lé le tét. Tech ni kai prob lé ma vá lasz tá sunk olyan le-gyen, hogy az is me re tek el sa já tí tá sá nál ta nul tak át vi he tők le gye nek más té mák ta nu lá sá ra, mi vel a megis mert alap fo gal mak, el vek más tech ni kai rend sze rek és el já rá sok ese té ben is ér vé nye sek.
Nem mun ka mű ve le tek re ta golt ta na nya got kell ta ní ta ni, nem az egy más tól el szi ge telt ma nuá lis jár tas sá gok kiala kí tá sa a cé lunk. A ta ní tá si anya got a ta nu lók nak olyan át fo gó te vé keny sé gek (pl. mo-del le zé si gya kor lat) vég re haj tá sa köz ben kell el sa-já tí ta niuk, ame lyek so rán a min den na pok tech ni-ká ját, il let ve az em be ri koo pe rá ció ál ta lá nos tech-ni ká ját is megis me rik.
A komp lex tar tal mat tu da tos pe da gó giai ter ve-ző mun ká val le het csak lo gi kai, majd ta ní tá si egy-sé gek re bon ta ni.
A tan ter vek Tananyag cí mű fe je ze te alap ján ne-héz iga zán cél ra ve ze tő tar tal mat ki vá lasz ta ni. Ah-hoz, hogy a kí vánt ered mény re jus sunk, alap já-ban a kö ve tel mé nyek ből kiin dul va (ezek a ta ní tás cél jai), a ta na nyag hoz (mint ke ret hez) il lesz ke dő TARTALMAKAT (ezek le het nek a ta nu lá si cé-lok) kell ta lál nunk. Ez olyan sza bad sá got biz to sít a ne ve lő nek, amellyel bi zo nyos „te re lő sza bá lyok” nél kül, min ták nél kül csak na gyon ke ve sen ké pe-sek él ni. Fi gye lem be kell ven ni azt is, hogy a ta-ní tá si pél dáink egy más sal kap cso lat ba hoz ha tók, va la mi lyen szem pont sze rint egy ség be fog lal ha tók le gye nek. En nek hiá nyá ban ugyanis el vész a kap-cso lat az egyes tan órák kö zött. Gon dol juk csak el: a ta nu ló az egyik órán do bozt ké szít, majd szal vé tát haj to gat, szer ke ze te ket ala kít ki. Nyil ván a tár gyak kö zött funk ció ju kat te kint ve nincs össze füg gés. Az a kap cso lat pe dig, hogy va la mennyi ha son ló anyag ból is ké szül, az el ké szí té sük höz szük sé ges mű ve le tek pe dig az egy sze rű ből a bo nyo lult irá-
A technika tantárgy néhány sajátos alapkérdése
KErETTAnTErV
technika3_4_KK.indd 4 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
5
A fej lesz té si felada tok
nyá ba mu tat nak, – sok eset ben nem csak a ta nu-lók szá má ra – nem fű zi össze az egyes tech ni ka- órá kat.
A ne gye dik évfolyamos tech ni katan könyv ben a kap cso ló dá si ke re tet az em ber kör nye zet ala kí tó te vé keny sé gé nek be mu ta tá sa, átélé se ad ja.
A NEMZETI ALAPTANTERV mű velt ség i te rüle ti kon cep ciói Az alap fo kú tech ni kai ne ve lés a tech ni kai mű velt-ség ala po zá sát, a kéz ügyes ség fej lesz té sét és a min-den na pi nél kü löz he tet len, prak ti kus, ele mi is me-re tek és te vé keny sé gek (pél dául ház tar tás, ven dég-lá tás) el sa já tí tá sát, be gya kor lá sát fog lal ja ma gá ba.
cél ja az, hogy se gít se a gyer me ket tech ni kai kör nye ze té be va ló beil lesz ke dé sé ben: a tá jé ko-zó dás ban és az ak tív, al ko tó te vé keny sé gek ben egyaránt. Eh hez bő sé ges ér zék szer vi ta pasz ta lás szük sé ges (pél dául a ter mé sze ti és fel dol go zott anya gok vizs gá la ta, ala kí tá sa so rán, az egy sze rűbb hasz ná la ti tár gyak ki pró bá lá sa köz ben). Ezek az elő ze tes ta pasz ta la tok jó ala po kat te rem te nek a gyer mek szá má ra ah hoz, hogy sa ját öt le teit is si-ke re sen meg va ló sít has sa.
A tech ni kai mű velt ség ala po zá sa gya kor la ti te-vé keny sé gek hez (épí tés, sze re lés, ala kí tás stb.) kap cso ló dó ele mi is me re tek szer zé sét (pél dául anya gok jel lem zői, mű kö dé si elv, funk ció), tech-
ni kai szem lé let mód és meg fe le lő ma ga tar tá si szo-ká sok for má lá sát je len ti (pél dául esz köz hasz ná lat, ter ve zés, ta ka ré kos ság, ki pró bá lás).
A kéz in tel li gen ciá já nak fej lesz té sé re a gyer mek- és if jú kor a legal kal ma sabb. Nem sza bad meg fe led-kez nünk ar ról, hogy ké sőbb már nem pó tol ha tók az itt el kö ve tett mu lasz tá sok. A mű ve le tek köny-nyed vég zé sé nek fel té te le az iz mok, ide gek be já ró-dá sa, a moz gá sok össze ren de ző dé se. En nek esz kö-ze a mun ka fo gá sok, mű ve le tek és mun ka esz kö zök hasz ná la tá nak rend sze res, kö vet ke ze tes gya kor lá sa.
A tech ni kai ne ve lés sa já tos feladat- és te vé- keny ség rend sze re, a ház tar tás és gaz dál ko dás té ma kö rei nek fel dol go zá sa rend kí vül sok ré tű sze-mé lyi ség for má ló le he tő séget kí nál a ta nu lás fo-lya ma tá ban: fej lesz ti az ér tel mi erő ket, mű köd te ti a kom mu ni ká ciós ké pes sé ge ket, ál lan dó ak ti vi zá-lás sal ser ken ti az ér zék szer vek tö ké le te se dé sé nek fo lya ma tát, elő se gí ti a szo ciá lis ta nu lást. A mun-ka da ra bok el ké szí té se so rán pél dául jó al ka lom kí nál ko zik ar ra, hogy ki tar tás ra, pon tos ság ra, egy más mun ká já nak meg be csü lé sé re, se gí té sé re ne vel jük a ta nu ló kat. A fel fe de zés örö me, az ön ál-ló pró bál ko zá sok si ke re, az élet kor nak és az egyé-ni ké pes sé gek nek meg fe le lő prob lé ma hely ze tek megol dá sa erő sí ti az ön bi zal mat, ked ve zően ala-kít ja a mun ká hoz va ló vi szonyt, a kör nye ze tek hez va ló al kal maz ko dást.
1. A mun ka és a tech ni ka szük sé ges sé ge, je len tősé ge és sze re pe az em be ri élet ben, hasz na és veszé lyei: a fenn tart ha tó fej lő dés Amesterségeskörnyezet
Ér dek lő dés a köz vet len mes ter sé ges kör nye zet (a la kás, az is ko lai és a la kó kör nye zet) iránt, ar ról szó ló ta pasz ta lat szer zés.
Sza bály kö ve tő ma ga tar tás a köz vet len mes ter sé-ges kör nye zet ben.Atechnikafeladataazemberiszükségletekbőladódótechnikaiproblémákmegoldása
A sa ját él mény ből adó dó prob lé mák tech ni kai ol da lá nak felis me ré se. Tech ni kai ér de kes sé gek, ter mé sze ti „ta lál má nyok” meg fi gye lé se. A fel ké-szült ség és a tu dás sze re pé nek be lá tá sa.
Azember,atársadalom,atermészetésatechnikakapcsolatrendszere
Az em ber, a tech ni ka és a ter mé sze ti kör nye zet kap cso la tá nak megér zé se, a te vé keny ség fel fe de-zé se konk rét pél dák ban.Akörnyezethasználata,életakörnyezetben
A köz vet len kör nye zet bir tok ba vé te le, a ta pasz-ta la ti megis me rés és an nak él ve ze te, az élő és élet-te len anyag gal vég zett te vé keny ség él mé nye.
2. Do ku men tum is me ret (tárgy, könyv, há ló za ti do ku men tum)
Is me ret ter jesz tő for rá sok ból (pl. ké pes en cik lo pé-dia, if jú sá gi té vé adás) in for má ció gyűj tés az al ko tó-mun ká hoz, a fog lal ko zá sok hoz és a ter ve zés hez.
technika3_4_KK.indd 5 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
6
3. Az al ko tás fo lya ma ta, a gya kor la ti prob lé mafelis me ré si és prob lé ma megol dó fo lya mat ré szeia) Prob lé ma felis me rés Problémaérzékenység,problémafelismerés,azemberiproblémákésatechnikailehetőségekfeltárása
Sze mé lyes igé nyek, szük ség le tek meg ne ve zé se. Az egyé ni in dít ta tá sú prob lé ma megér zé se, felis-
me ré se se gít ség gel.Atechnikaiproblémamegfogalmazása
A meg lá tás, a prob lé ma vá lasz tás in dok lá sa egy-két mon dat ban. Tech ni kai prob lé mák és szak mák be mu ta tá sa.b) Ter ve zés Tervezés,amegoldáshozvezetőútkitalálása
Gon do la ti ter vek, ké sőbb váz la tok ké szí té se. A ren del te tés nek, a for má nak, va la mint a ké szí té si el já rás nak, az anyag nak és a szer ke zet nek meg fe-le lő szo ká sos megol dás ki vá lasz tá sa, a terv el ké-szí té se. Az öröm, az elé ge dett ség sze re pe a mun-ká ban.Kommunikáció
A terv meg je le ní té se szó ban, írás ban, rajz ban, anyag ban. A gon do lat meg je le ní té se anyag ban, kész tárgy ban és szó ban. Kap cso ló dó emó ciók, él-mé nyek meg fo gal ma zá sa.Aterv,elképzelésértékelése,megfeleltetéseazigénynekésalehetőségeknek
A terv funk cio ná lis és for mai meg fe le lé sé nek megál la pí tá sa. A vá lasz tott anyag, szer ke zet, el-já rás he lyes sé gé nek megér zé se, megíté lé se. A terv elő for du lá sa a köz vet len és a mun ka kör nye zet ben.c) Konst ruá lás, ki vi te le zés (tár gyak, mo del lek, szer ke ze tek és ag ro tech ni kai el já rá sok, ház tar tás és egész ség ta ni megol dá sok)Atervmegvalósításaanyagban,térben
A ren del te tés nek, a for má nak, va la mint a ké szí-té si el já rás nak, az anyag nak és szer ke zet nek meg-fe le lő egy sze rű megol dás ki vá lasz tá sa és el ké szí té-se min ta kö ve tés sel és elein te gon do la ti terv alap-ján. A min ta kö ve tés je len tő sé ge az al ko tás ban.Kommunikációsképesség(szövegértés,rajzolvasás)
A konst ruá lás hoz, ki vi te le zés hez szük sé ges terv megér té se (szö veg ér tés, rajz ol va sás, min ta kö ve tés) és a sa ját gon do lat ki fe je zé sé nek ké pes sé ge. Ér zel-mi vi szo nyu lá sok meg fo gal ma zá sa.Ítélőképességateljesalkotófolyamatmindenpontján
A mun ka (ered mény) funk cio ná lis és for mai meg fe le lé sé nek megér zé se, megér té se, megíté lé se.
Az egyé ni ké pes sé gek, tu laj don sá gok sze re pé nek meg fo gal ma zá sa.Konstruálóképesség,eszközhasználat,ügyesség
Az egy sze rű alap anya gok ala kí tá sa kéz zel, egy-sze rű esz kö zök kel. Az anya gok ala kí tá sa mint öröm for rás. Becs lés.Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma,funkció)
A ta pasz ta lat ra épü lő for ma-, anyag-, szer ke zet- és el já rá si is me ret. A ta pasz ta lat mint a szó be li ki-fe je zés mód for rá sa.Szervezőkészség
A mun ka fo lya mat irá nyí tott, majd ön ál ló szer ve-zé se. A biz ton ság él mé nye a mun ka szer ve zés ben.d) A te vé keny ség és ered mé nyé nek ér té ke lé se (Szem pon tok és el já rá sok sa ját és má sok mun ká já-nak ered mé nyes sé gé re és ká ros kö vet kez mé nyei re vo nat ko zóan)Magatartásformákéstanulásiszokások
Az al ko tói és be fo ga dói mun ka so rán a kö vet-kez mé nye kért fe le lős ma ga tar tás ta nú sí tá sa. Más vé le mé nyé nek fi gye lem be vé te le. Az önel lenőr zés fej lesz té se, a po zi tív énkép megala po zá sa.Képességek
Az ele mi al ko tó-, kri ti kai (önér té ke lő), meg fi-gye lő-, íté lő- és kom mu ni ká ciós ké pes sé gek mű-köd te té se az al ko tó- és elemzőmunka alatt. In di-vi duá lis kü lönb sé gek meg fo gal ma zá sa.Készségek,jártasságok
A mun ka vég zés hez szük sé ges ele mi kéz ügyes-ség kiala kí tá sa, anyag mi nő ség irán ti ér zék, jár-tas ság kiala kí tá sa a szer ke zet vá lasz tás ban. A kéz-ügyes ség sze re pe a kü lön bö ző pá lyá kon.Ismeret,megismerés
A legegy sze rűbb em be ri szük ség le tek felis me ré se és a kap cso ló dó tech ni kai le he tő sé gek be lá tá sa, a funk ció, for ma, anyag, szer ke zet, el já rás össze füg-gé sei nek ta pasz ta la ti fel tá rá sa. Az egyé ni kü lönb-sé gek felis me ré se az igé nyek meg fo gal ma zá sa kor.Ítélőképesség,döntésképesség
Az al ko tás funk cio ná lis és for mai meg fe le lé sé-nek, a mun ka fo lya mat cél sze rű sé gé nek megál la pí-tá sa. A kü lön bö ző sé gek és azo nos sá gok el fo ga dá sa.
4. Mun ka vég zé si fej lesz té si felada tokRend,tisztaság,szabálykövetés,időbeosztás
Gyer mek balese tek okai, for rá sai, megelő zé sük. Jó test tar tás. Elővigyázatosság az anyag ala kí tás-
technika3_4_KK.indd 6 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
7
ban. A mun ka hely rend je, tisz ta sá ga. Az ér dek lő-dés mint az időt meg ha tá ro zó té nye ző.Megfigyelés,vizsgálat
Anya gok, szer ke ze tek, for mák és erők szem lé lé-se, meg fi gye lé se, vizs gá la ta, ta pasz ta la ti megis me-ré se. A ta pasz ta lat mint egyé ni él mény meg fo gal-ma zá sa.Technológiairend,térszemlélet
Az anyag ala kí tó, a sze re lő- és az épí tő mun ka fá zi sai nak megis me ré se. A mű ve le ti és té ri rend be tar tá sa a mun ka so rán. Konk rét pél dák kü lön-
bö ző mun ka fo lya ma tok hoz, kü lön bö ző pá lya te-rü le tek hez.Gazdálkodás,környezettudatosmagatartás
Gaz dál ko dás az anyag gal, az ener giá val, a mun ká-val és az idő vel. A sze mé lyes rá for dí tás je len tő sé ge.Eszközhasználat,munkaszervezés
Jó test tar tás, jár tas ság az esz köz nél kü li anyag-ala kí tás ban és a legegy sze rűbb esz kö zök hasz ná-la tá ban.
Fel ké szü lés a mun ka fo lya mat ra, kü lö nös te kin-tet tel az egyé ni tu laj don sá gok mi nő sé gé re.
A technika és életvitel kö ve tel mé nyeia 4. év fo lyam vé gén
Tech ni ka (mo del le zés)
Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmények
1. TervezésA mű sza ki áb rá zo lás ala po zá sa a tér be li ér zé ke lés hez, mo dell-al ko tás hoz. A mé rés és a mé re-tek sze re pe, a becs lés fon tos sá-ga a tech ni ká ban. Pró bál ko zá-sok egyé ni öt le tek meg va ló sí-tá sá ra. Ter ve zés, váz lat rajz ké szí té se.
Tér ér zé ke lés konst ru á lása. Gya-kor lott ság a hosszú ság és a tá vol ság becs lé sé ben, mé ré sé ben és a rajz esz kö zök hasz ná la tá ban. Több fé le meg ol dás ke re sé se a ter ve zés ben. Raj zos áb rá zo lá si tech ni ka el sa já tí tá sa (áb rá zo lás le ol va sá sa).
Mé rés cen ti mé ter pon tos ság-gal. A mé ré si ered mé nyek fel jegy zé se, le ol va sás a raj zos áb rák ról.
Alap rajz és né zet rajz ké szí té se egy sze rű tár gyak ról. A mun-ka me net ter ve zé sé nek főbb fá zi sai (al go rit mu sok).
Lé nye ges je gyek ki eme lé se. Alap rajz, né zet rajz és tárgy meg fe lel te té se.
2. Anya gok és ala kí tá sukA ta nu lók kör nye ze té ben meg-fi gyel he tő ter mé sze ti anya gok jel lem zői (agyag, fa, kő ze tek, ter mé sek, levelek, szal ma, nád stb.). Mo del lek, tár gyak ké szí-té se kap csán az anya gok vizs-gá la ta, ta pasz ta la ti meg is me ré-se. Az anya gok cso por to sí tá sa a ta nu lók ál tal fel fe de zett tu laj-don sá gok alap ján.
Ta pasz ta la tok szer zé se az anya-gok bel ső szer ke ze té ről (pl. szá-las, haj lít ha tó, ru gal mas, nyújt-ha tó, lágy, ke mény, me rev).Tár gyak anya gá nak, alak já nak és mé re te i nek fel is me ré se, meg-ne ve zé se.
Részvétel tárgy ké szí tő te vé-keny ség ben.
technika3_4_KK.indd 7 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
8
Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmények
Egy sze rű tár gyak ké szí té se sa ját öt le tek terv sze rű meg va-ló sí tá sá val. Fel dol go zott (pa pír, tex til, mű anyag stb.) anya gok ta pasz ta la ti meg is me ré se, vizs-gá la ta és ala kí tá sa, mo del lek, tár gyak ké szí té se so rán. A nép-mű vé szet ha gyo má nya it kö ve-tő tárgy ala kí tás tex tí li á ból.
Já ték tár gyak ki ta lá lá sa, el ké szí-té se, egy re na gyobb ön ál ló ság-gal. Az anya gok cél sze rű, ta ka-ré kos fel hasz ná lá sa. A ma gyar nép mű vé szet ér té ke i nek fel is me-ré se.
A meg kez dett mun ka da rab be fe je zé se, ki pró bá lá sa. Mun ka köz ben a rend és a tisz ta ság meg tar tá sa.
3. Épí tésMo dell épí tés (pl. épí tő ele mek-ből) alap rajz és kör vo nal rajz alap ján is. Épít mé nyek konst-ru á lá sa (pl. la kás, csa lá di ház, te le pü lés).
Tá jé ko zó dás tér ben, konst ru á-lás, mo dell, ma kett ké szí té se ön ál ló öt le tek ki vi te le zé sé vel, a ta ní tó szük ség sze rin ti se gít ség-adá sa mel lett.
A la kás (la kó ház) bel ső te rei; azok funk ci ó ja, a bel ső tér be épí té se. Épít mé nyek elem zé-se (egyen súly, sta bi li tás, ki ala-kí tás stb.).
Össze füg gé sek fel is me ré se irá-nyí tott meg fi gye lé sek so rán.
KözlekedésTananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmények
1. Gya lo gos köz le ke désA gya lo gos köz le ke dés jel lem-zői, sza bá lyai.2. Jár mű hasz ná latA he lyi és a tá vol sá gi köz le ke-dés esz kö zei, hasz ná la tuk he -lyes mód ja. Az uta zás sal kap-cso la tos il lem sza bá lyok. A ke -rék pá ros köz le ke dés sza bá lyai.3. Köz le ke dé si bal ese tekA bal ese tek okai, kö vet kez mé-nyei, meg elő zé sük le he tő sé gei.
Jár tas ság a gya lo gos köz le ke dés sza bá lya i nak al kal ma zá sá ban. A bal eset men tes jár mű hasz ná lat sza bá lya i nak meg ér té se. Az uta -zás sal kap cso la tos he lyes ma ga-tar tás for mák be mu ta tá sa.
Az út tes ten va ló át ke lés sza-bá lya i nak tu da tos, gya kor la-ti al kal ma zá sa. Jár mű hasz-ná lat tal kap cso la tos ve szély-hely ze tek ér tel me zé se.
technika3_4_KK.indd 8 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
9
Háztartástan
Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmények
1. Há zimun kákA ház tar tás ban gyak ran hasz-nált tár gyak, esz kö zök. A gyer-me kek ál tal is el vé gez he tő ház-tar tá si mun kák, el já rá sok. Mun ka meg osz tás a csa lád ban (pl. be vá sár lás, ta ka rí tás, ven-dég vá rás, be teg ápo lás).
Az ele mi ház kö rü li te en dők ben va ló részvételhez szük sé ges alap ve tő kész sé gek és fel adat tu-dat.
Az élet kor nak meg fe le lő ön ki szol gá ló te vé keny ség.
2. Gaz dál ko dásA csa lád ta gok fog lal ko zá sa, mun ka he lye, a csa lá di jö ve del-mek for rá sa (pl. fi ze tés, nyug-díj, csa lá di pót lék, táp pénz, se gé lyek). Sze gény ség, gaz dag-ság (okok és kö vet kez mé nyek).
Mun ka he lyek, fog lal ko zá sok be mu ta tá sa se gít ség adás sal. Ele-mi tá jé ko zott ság a jö ve de lem faj-ták ról.
Szü lők, hoz zá tar to zók fog-lal ko zá sá nak meg ne ve zé se, né hány jel lem ző jé nek fel so-ro lá sa.
3. Ta ka ré kos ságA vá sár lás sal kap cso la tos ele mi fo gal mak: pi ac, bolt, adásvé tel, pénz, hi ány cikk, ki áru sí tás, le ér té ke lés, kül föld ről szár ma-zó áru cik kek. A ta ka ré kos ság je len tő sé ge a min den na pi élet ben.
A pénz sze re pé nek fel is me ré se. Ele mi tá jé ko zott ság a csa lá di alap el lá tás hoz tar to zó ter mé kek ára i ról (pl. tej, ke nyér, liszt, cu kor, mo só szer). Mit hol le het ol csób ban be sze rez ni? Ta pasz ta-lat gyűj tés a ta ka ré kos ság ról. Mi vel ta ka ré kos ko dunk? Ho gyan? (Pénz zel, idő vel, ener-gi á val, fo gyasz tá si cik kek kel stb.) A kör nye zet tár gyi ér té ke i-nek vé del me, sze mé lyes hol mik meg be csü lé se.
4. Szol gál ta tá sokA szol gál ta tá sok sze re pe az em ber éle té ben. A la kó he lyen ta lál ha tó szol gál ta tá sok.
Tá jé ko zott ság az ele mi szol gál-ta tá sok hasz ná la tá ban (pl. pos ta, köz le ke dés).
Né hány – a la kó he lyen ta lál-ha tó – szol gál ta tás be mu ta-tá sa (he lye, sze re pe, hasz ná-la ta).
technika3_4_KK.indd 9 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
10
TECHnIKA ÉS ÉLETVITEL mun KA TAn Köny VEK
FELKÉSZÜLÉS A TAnTÁrGy TAnÍTÁSÁrA 3–4. ÉVFOLyAmOn
A mun ka tan köny vek ta na nyagtar tal muk ban, fel-dol go zá si mód sze reik ben al kal ma sak ar ra, hogy a tan ter vek ál tal de ter mi nált mű velt sé gi te rü let cél-jai és felada tai meg va ló sít ha tók le gye nek.
A mun ka tan köny vek A/4-es for má tu múak, össz hang ban az Apá czai Kiadó ál tal meg je len te-tett tan könyv for mák kal, ame lyek a gyer me kek ál-tal is mer tek, ked vel tek, s ugyanúgy négyszínnyo-má sú ak. Az áb rák, a szí nes ké pek a ki sis ko lá sok ér ze lem vi lá gá nak, ér dek lő dé si kö ré nek fi gye lem-be vé te lé vel ké szül tek. Min den egyes té ma, tan óra elő ké szí té sét mo ti vá ciós ké pek se gí tik. A tan tárgy kí ván ta szak nyel ve zet fo ko za to san ke rül be ve ze-tés re, ügyel ve csak a leg szük sé ge sebb szak ki fe je-zé sek al kal ma zá sá ra.
A ta nu lók ön ál ló, rész ben ön ál ló te vé keny ked-te té sére al kal mas a mun ka tan köny vek szer ke ze te, a kér dé sek, meg fe le lő vá lasz he lyek ará nya. Ál ta-luk a tech ni kai ne ve lés nagy ban hoz zá já rul a ki s-i s ko lá sok sze mé lyi ség for má lá sá hoz. Elő se gí tik e ko rosz tály tech ni kai mű velt sé gé nek ala po zá sát, a kéz ügyes ség fej lesz té sét, a min den na pok so rán nél kü löz he tet len prak ti kus is me re tek és te vé keny-sé gek el sa já tí tá sát, be gya kor lá sát.
A mun ka tan köny vek ta na nya ga kon cent ri ku-san bő vü lő is me ret- és te vé keny ség anya got tar tal-maz, így a té ma kö rök fo gal mai is mét lőd nek, újab-bak kal bő vül nek, job ban tu da to sul nak. Épí te nek az Apá czai Kiadó ál tal meg je len te tett kiad vá nyok ad ta is me re tek re. Főbb té ma kö reik: Anya gok és ala kí tá suk (a gyermekközeli anyag faj ták megis-mer te té sé vel, fel dol go zá sá val – pa pír, kép lé keny anya gok, tex til, pu ha fa, lágy alumínium), mód-sze re a mo del le zés. Ház tar tá si tech ni ka (ki sis ko lás szin ten a ház tar tás tech ni kai szem lé le tű megis-me ré se, ér té ke lé se, egy sze rű te vé keny sé gek). Köz-le ke dé si is me re tek (fő leg a gya lo gos köz le ke dés, ke rék pá ros köz le ke dés sza bá lyai). Mű sza ki áb rá-zo lás (a legegy sze rűbb raj zi meg fi gyel te tés től a ve-tü le ti áb rá zo lá sig).
„Va rázs ke zek” ol da lak zár ják le az egyes té ma-kö rö ket, ame lyek al kal ma sak a fel zár kóz ta tás ra, a te het ség gon do zás ra. A mun ka da ra bok mo dell jei ott hon vagy a nap kö zi ben ön ál lóan vagy ke vés se-gít ség gel el ké szít he tők. A „Je les na pok” fe je ze tek, me lyek a tan könyv vé gén ta lál ha tók, se gí tik a ta-ní tót a né pi ha gyo má nyok, szo ká sok meg ta ní tá sá-ban, az ün ne pi ké szü lő dés ben.
A ta ní tó ter ve zőmun ká ját be fo lyá sol ják– a tan tárgy ta ní tá sá nak cél jai, felada tai (alap-
do ku men tu mok, tár sa dal mi szük ség le tek és igé nyek)
– a 4. osz tály vé gé re eléren dő mű velt sé gi szint (NAT irány)
– a ke ret tan terv– a he lyi igé nyek (klien sek: gye rek, szü lő, tár sa-
dal mi kö zös sé gek), el vá rá sok; adott sá gok (is-ko la, la kó hely, szak ér te lem stb.)
– a fel té te lek: tan könyv piac, prog ram kí ná lat, is-ko lai ön ál ló ság, ta nács adás, to vább kép zé sek.
A tech ni ka tan tárgy ban a ta ní tás-ta nu lás fo lya-ma tá nak ter ve zé sét há rom szin ten szo kás el vé gez ni
a) Tan me net: az egész évi ta na nyag nagy vo na-lak ban va ló ter ve zé se (dur va cél).
b) Te ma ti kus terv: a ta na nyag na gyobb egy sé-gei nek rész le te sebb ki fej té se (fi no mí tott cé lok).
c) óra váz lat vagy fog lal ko zás ter ve: az egyes fog-lal ko zá sok ra va ló fel ké szü lés (konk re ti zált cé lok).
A tan me netja vas lat sze rint 3. és 4. évfolyam ra is 37 órát ter vez tünk.
Aki ab ban a sze ren csés hely zet ben van, hogy 55 vagy an nál több órá ban ta nít hat, a mun ka tan-könyv (Mtk.) bő sé ges pél da anya gá ból vá lo gat hat, il let ve egy-egy té ma kör re még több tan órát ter-vez het.
technika3_4_KK.indd 10 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
11
A TECHnIKAÓrA FOrGATÓKönyVÉnEK VÁZA AZ Em BE rI AL KO TÁS mO dELL jE ALAp jÁn
1. IgényA tech ni ka lé nye gé ből fa kad, lé te zé sé nek oka és cél ja: em be ri (tár sa dal mi) szük ség le tek kielé gí té se. A gya kor la ti fog lal ko zás és a tech ni ka tan tár gyak kö zöt ti kü lönb ség el ső sor ban nem ab ban áll, hogy mi lyen tár gyat ké szít te tünk a ta nu lóink kal, ha nem ab ban, hogy mi lyen mó don szer vez zük meg a ta-nu lók te vé keny sé gét! A te vé keny ség kiin du ló pont-ja te hát va la mi lyen prob lé ma hely zet, azaz HIÁNY. A ha gyo má nyos tan tárgy- pe da gó giai fel fo gás ér-tel mé ben az óra a cél ki tű zés sel kez dő dik. Ez a gya kor lat a tech ni kaórán ar ra a hely zet re ha son lít,
ami kor va la ki a ke zé be vesz egy kri mit, és ez zel egy idő ben köz lik ve le, hogy ki a gyil kos. Pl: „Gye re kek! A mai órán do bozt fo gunk ké szí te ni!” Ehe lyett azt a kör nye ze tet cél sze rű leír ni, azt a hiány hely ze tet ér de mes meg fo gal maz ni, amely egy adott tárgy, pl. va la mi lyen adott doboz el ké szí té sé vel hoz ha tó egyen súly ba. A leg jobb mo ti vá ció, ha olyan tár-gyat adunk a ta nu ló vagy a cso port ke zé be, amely-ről vagy amely nek a kör nye ze té ből hiány zik va la-mi (üres la kás, üres szo ba, a ter mé szet egy da rab-já nak mo dell je stb.). Ha son lóan ma gá val ra gad ja a ta nu lót pél dául egy han gu la tos szi tuá ció. Min tát,
Gyak ran a te ma ti kus ter vek ben kell gon dol kod-nunk a tan tár gyunk ta ní tá sa so rán. A mun ka tan-köny vek té ma kö rök sze rint épül nek fel, egy-egy prob lé ma hor do zó mun ka da rab ter ve zé se, el ké-szí té se több tan órát is felölel, ilyen kor cél ra ve ze tő egy bő te ma ti kus terv ké szí té se, amely ben meg ha-tá roz zuk:
– a té ma kör re for dít ha tó órák szá mát,– mi kor tör té nik új is me ret köz ve tí té se,– mi kor tá masz ko dunk a ta nu lók meg lé vő is me-
re tei re, ta pasz ta la tá ra,– mi kor és ho gyan rend sze re zünk,– mi kor és ho gyan tör tén jen az al kal ma zás, gya -
kor lás,– mi lyen prob lé ma megol dá sok sze re pel je nek,– mi kor és ho gyan el lenőr zünk,– mi lyen ér té ke lé si megol dá so kat al kal ma zunk,– mi lyen munkadarabokat/mo del le ket ké szít te-
tünk,– az anyag szük ség le tet,– az esz köz szük ség le tet,– a szem lél te tőanya gokat,– mi kor dol go zunk fron tá lis osz tály mun ká ban,
– mi kor dol go zunk cso port mun ká ban,– mi kor in di vi dua li zált az is me ret fel dol go zás,– mi lyen mód sze re ket al kal ma zunk stb.A te ma ti kus ter vek ké szí té sé nek po zi tí vu ma,
hogy a té ma kör ta ní tá sát egy fo lya mat ként ter vez-het jük, mely ben fi gye lem be kell ven ni:
– az adott ta na nyag jel le gét, szer ke ze tét, kép zé si, ne ve lé si le he tő sé geit,
– az adott gyer mek kö zös ség fej lett sé gét, ér dek-lő dé sét, sa já tos sá gait,
– a ta ní tás-ta nu lás alap ve tő stra té giáit,– sa ját pe da gó giai, me to di kai le he tő sé gein ket.Így ta ní tói mun kánk ru gal mas sá, adap tív vá,
dif fe ren ciált tá vá lik.A tech ni kaórá ra a ta ní tó két irá nyú fel ké szü lést
vé gez. Egy részt el mé le ti leg ké szül fel a ta ní tá si órá-ra, meg ha tá roz va az eléren dő cé lo kat, el vég zen dő felada to kat és an nak me ne tét. Eze ket rög zí ti az óra váz la tá ban. Más rész ről a fel ké szü lés gya kor la-ti jel le gű, mert a ta ní tás hoz szük sé ges alap- és se-géd anya go kat, esz kö zö ket, szem lél te tőesz kö zö ket biz to sít ja, el ké szí ti a be mu ta tás ra szánt mun ka da-ra bo kat, il let ve an nak egyes ré szeit.
A tech ni kaóra egy olyan fo lya mat, amely legegy sze rűb ben az aláb bi mó don ír ha tó le:
igény–célmeghatározás–tervezés–szervezés–kivitelezés–kipróbálás–értékelés el lenőr zés
technika3_4_KK.indd 11 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
12
vagyis ugyanolyan tár gyat, amely nek el ké szí té sét a ta nu lók tól el vár juk, csak vég ső eset ben, tel jes ér-tet len ség ese tén mu tas sunk, so ha ne te gyük meg a ta nu ló he lyett azt, ami re ő egye dül is ké pes!
Ve gyük fi gye lem be a te vé keny ség ter ve zé se kor, hogy a mo ti vá ció nak kü lön bö ző szint jei van nak. (Ala nyi ér de kelt ség, in tel lek tuá lis ér de kelt ség, tár-sa dal mi hasz nos ság.)
2. Cél meg ha tá ro zásA prob lé mafelis me rést kö ve tően a „Mi lyen le gyen a tárgy?” kér dés re kell rész le tes vá laszt ad ni. Más szó val itt ke rül szó ba a tárgy funk ció ja. Mo del le-zés ese tén pe dig a ha son ló ság szem pont jait cél sze-rű rög zí te ni.Pl.:Tutajmodell
1. Ússzon!2. Le gyen ké pes bi zo nyos te her (épí tő koc ka) el-
szál lí tá sá ra!3. Hasz nál ja fel a szél ener giá ját az elő re ha la-
dás hoz, vagy mi lyen kiala kí tá sú ha jó csa var se gít sé gé vel úszik (messzebb re) gyor sab ban a gu mi mo to ros ha jó mo dell?
( sok kisméretű – ke ve sebb na gyobb mé re tű la pát)
(ha jó csa var mé re te) (la pá tok fer de sé gé nek sze re pe) stb.Vagy ho gyan be fo lyá sol ja a vi tor la alak ja a ha-
jó mo dell moz gá sát (gö rög, la tin, há rom szög ala kú vi tor lák)? A fel so rolt szem pon tok ból újab bak kö-vet kez nek, pl.:
1. mi lyen kiala kí tá sú tu taj úszik (sik lik) job ban2. ter he lés kor a víz ne ér je a „ra ko mányt” stb.
Ilyen fel fo gás ban ez a mo del le zés va ló já ban több tech ni kai kí sér let el vég zé sét te szi le he tő vé, ill. szük sé ges sé. Mennyi vel több ta pasz ta la tot sze rez a ta nu ló eb ben az eset ben össze vet ve az zal, ha a tu taj csu pán mint ma kett ké szül el. Ez nem le het vi tás, csu pán az ké pez he ti vi ta tár gyát, hogy meg-fe lel-e ez a feladat a ne gye dik évfolyamo sok élet-ko ri sa já tos sá gai nak. So kan ál lít ják, hogy nem! Több nyi re azok, akik meg sem kí sé rel ték, hogy a tech ni ka tan tárgy ta ní tá sá ban a „tech ni kai szem-pon tok” is ér vény re jus sa nak. A jó szer ve zés cso-dák ra ké pes, jól elő ké szí tett cso port mun ká ban már po zi tív ta pasz ta la tok ról is le het hal la ni.
3. Ter ve zésMeg kell ter vez ni a meg ha tá ro zott cé lok nak meg-felelő tárgy ALAKJÁT, MÉRETEIT, és ki kell vá-lasz ta ni a legin kább alkalmas ANYAGOT!
Mindezek hez sza bad ké zi rajz, mű sza ki rajz, va-la mint né hány cél irá nyos kí sér let szük sé ges. Ter-ve zen dő to váb bá a „gyár tá si fo lya mat”, azaz mű-ve let ter vet kell ké szí te ni.
Fon tos, hogy több terv va riá ció ké szül jön. Ilyen eset ben ugyanis ta nu lóink mér le gel ni, dön te ni kény sze rül nek.
4. Szer ve zésEz a KI? MIT? MIKOR? kér dé sek re adan dó vá-la szok együt te se. Ezek a vá la szok az is ko lák tár-gyi le he tő sé gei nek kor lá tai miatt nagy részt elő re adot tak, an nál fon to sabb, hogy ahol csak le het, a ta nu lók tény le ge sen részt ve hes se nek sa ját mun ká-juk meg szer ve zé sé ben. A szer ve ző ké pes ség ugyan-is konk rét te vé keny ség szer ve zé sé ben va ló rész -vé tel lel fej leszt he tő. Szük ség te len vi szont a szer ve-zé si is me re tek elő ze tes ver bá lis köz lé se. A ta nu lók meg fe le lő szer ve zé sé nek egyik fő gát ló té nye ző je a köz pon ti mű he lyek re épü lő anyag el lá tás.
5. Ki vi te le zésA gya kor la ti fog lal ko zás ha gyo má nyai alap ján ez a legin kább ki dol go zott te rü let. Fi gye lem be kell ven nünk, hogy az adott idő, amely ak ko ri ban csak nem tel jes egé szé ben a ki vi te le zés hez tar to-zó mű ve le tek el vég zé sé re, be gya kor lá sá ra szol gált, nap ja ink ra nem lett több, jól le het a te vé keny ség sok egy más hoz kap cso ló dó cse lek vés sel gaz da-go dott. Így nyil ván va lóan nem tart ha tó az a fel-fo gás, amely sze rint a szak kép zés szem lé le té vel és ala pos sá gá val ta nít ha tók a mű ve le tek a tech ni ka tan tárgy ban is. Ez ter mé sze te sen nem azt je len ti, hogy a ne ve lő szak sze rűt le nül is be mu tat hat, vég-re hajt hat egy-egy mű ve le tet. A ta nu ló tól nem vár-ha tó el – bi zo nyos kész sé gek hí ján –, hogy „egy-sze ri és megis mé tel he tet len”, tö ké le tes pro duk tu-mot hoz zon lét re.
Az esz té ti kus mun ká ra ne ve lés nem ab ban áll, hogy a ta nu ló tól olyan esz té ti kus tárgy el ké szí té sét vár juk el, ami lyen nek ki vi te le zé sé re mi ma gunk ké pe sek va gyunk. Ép pen azért ké szít tet jük ve lük
technika3_4_KK.indd 12 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
13
a kü lön bö ző mun ka da ra bo kat, mo del le ket, hogy a cse lek vés ál tal fej lőd je nek bi zo nyos kész sé geik, sze rez ze nek jár tas sá got a te vé keny ség gel kap cso-la tos te rü le te ken, de leg fő kép pen azért, hogy mo-di fikatív ké pes sé geik gya ra pod ja nak. Ez utób bi – egy sze rűen fo gal maz va – a kör nye zet ak tív ala kí-tá sá nak ké pes sé gét je len ti, olyan alap ve tő ké pes sé-gek gyűj tő fo gal ma te hát, mint a kom mu ni ká ciós, a kog ni tív és a szo cia li zá ciós ké pes sé gek.
6. Ki pró bá lásAz is ko lai gya kor lat ban – szer ve zé si ne héz sé gek miatt – a „PRóBA” a te vé keny ség legin kább el-ha nya golt, egyút tal ter mé sze te sen a leg job ban hiány zó ré sze. Azok a tár gyak, ame lyek nin cse-nek köz vet len kap cso lat ban a tech ni kai kör nye zet-tel – nincs az esz té ti ku mon túl va la mi lyen em be ri igény ből ere dő FUNKcIóJUK –, va ló já ban ki sem pró bál ha tók, hi szen a fo lya mat lo gi ká ja nem fe lel meg a tech ni ká val kap cso la tos te vé keny ség mo dell-jé nek. A KIPRóBÁLÁS sze re pe ugyanis a vissza-
csa to lás. A pró ba so rán össze ha son lít juk a tár gyat azok kal a szem pon tok kal (funk ciók kal), ame lye ket a cÉLMEGHATÁROzÁSban rög zí tet tünk.
Pl.: – Úszik-e a tu tajmo dell, ill. me lyik úszik job ban?– Ké pes-e a te her (épí tő koc ka) el szál lí tá sá ra, ill.
me lyik me rül ke vés bé a víz alá?
7. Ér té ke lésA pró ba el mu lasz tá sa tel je sen for má lis sá te szi az ér-té ke lést. (Itt nem az osz tá lyo zás sal kap cso la tos ér té-ke lés ről, ha nem a fo lya mat ta pasz ta la tai nak összeg-zé sé ről van szó, amely a KI PRó BÁ LÁS SAL szin te pár hu za mo san zaj lik.) Ez ad le he tő sé get ar ra, hogy meg fo gal maz tas suk ta nu lóink kal a te vé keny ség köz-ben szer zett ta pasz ta la tai kat. Itt ad ha tunk megerő-sí tést ta nu lóink nak, de a prob lé ma to vább gon do-lá sá val, új funk ciók meg lát ta tá sá val (pl. vizs gál juk meg a tu tajmo dell kor má nyoz ha tó sá gát is) a to-vább fej lesz tés hez, a to váb bi mun kál ko dás hoz mo-ti vá ciót is biz to sít ha tunk.
AZ ALKOTÓ TECHnIKAI GOndOLKOdÁSMeg kell is mer ked nünk a tech ni kai gon dol ko dás lé nye gé vel (ame lyet a mai tu do mány ál ta lá ban al-ko tó jel le gű nek ne vez) ah hoz, hogy megér tes sük a ta ní tók kal, tech ni ka ta ná rok kal, mennyi re fon tos a gon dol ko dás ki fej lesz té sé nek mód sze reit és esz-kö zeit he lye sen al kal maz ni. Ed di gi is me re teink sze rint a gon dol ko dás pro duk tív, rep ro duk tív és al ko tó jel le gű le het. E té ma ku ta tói nak kö zös kö-vet kez te té se, hogy az al ko tó tech ni kai gon dol ko-dás ki fej lesz té sé nek leg ha té ko nyabb mód ja a pro-duk tív felada tok rend sze res megol dá sa.
Az al ko tás az em ber pszi chi kai te vé keny sé gé nek leg ma ga sabb szint je, a gon dol ko dás ered mé nye, s ezért meg kö ve te li az ak tív szel le mi te vé keny sé get. Az al ko tó tech ni kai gon dol ko dás pe dig az ér te-lem ak ti vi tá sá nak az a fel ső fo ka, amely re csak az em ber ké pes cél tu da tos, ak tív te vé keny sé gé vel és amely egy ben tech ni kai jel le gű al ko tás is. A tech-ni kai gon dol ko dás egy fo lya mat, mely ben tük rö-ződ nek a tech ni kai cé lok, esz kö zök, be ren de zé sek, el já rá sok, fo lya ma tok, pro duk tu mok, ér té kek.
Az al ko tó gon dol ko dás ra ne ve lés hiá nyos sá gaiMin dig kész, már elő re meg fo gal ma zott prob lé-mát tá runk a ta nu lók elé, holott ezek az élet ben rit kán je lent kez nek ilyen „kony ha kész” for má ban. A prob lé ma megol dá sá hoz elő ször is prob lé maér-zé keny ség re, prob lé ma lá tás ra van szük ség. Rend-sze rint azon ban gya kor la ti lag meg foszt juk a ta nu-ló kat a prob lé ma ész re vé te lé nek és meg fo gal ma-zá sá nak gond já tól, örö mé től, és ál ta lá ban at tól is, hogy az adott helyzet mo del le zé se szem pont já ból lé nye ges és meg ra gad ha tó struk tú rá já nak, vo nat-ko zá sai nak fel tá rá sá ban köz re mű köd jék, vagy leg alább is a mo del le zé si fo lya mat na gyon fon tos kez de ti sza ka szá nak „szem ta nú ja” le hes sen. Ezen mód sze rek hiá nyos sá gai is me ret el sa já tí tá si és ké-pes ség fej lesz té si gon dot okoz nak. Ilye nek:
– Nincs kel lően megold va a ta nu lók ak ti vi zá- lá sa. Gyak ran csak ta nu lói „után gon dol ko-dásról” be szél he tünk, mert a ta ná ri is me ret-köz lés do mi nál, a tan órán a ver bá lis in for-má ció cse re az ural ko dó. A hiá nyos ak ti vi zá-
technika3_4_KK.indd 13 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
14
lás miatt a gyen ge ta nu lók szen ved nek kárt. A tét len ség vagy ál ak ti vi tás a mo ti vált ság lany hu lá sá hoz, meg szű né sé hez ve zet.
– A tanárközpontú ok ta tás ban va ló já ban a ta-nár irá nyí tó sze re pe sem va ló sul hat meg iga zán, mert ne he zen és hiá nyo san tud in-for má ciót sze rez ni a ta nu lók tu dá sá ról, együtthaladá sá ról. Így nem tá jé ko zó dik a ta-nu lók ne héz sé gei ről, ered mé nyei ről, s eze ket nem tud ja fel hasz nál ni az ok ta tás fo lya ma tá-nak to váb bi ré szé ben. Ez egy ben azt is je len-ti, hogy a „po zi tív” megerő sí tés nem tör té nik meg rend sze re sen, s így bi zony ta lan ná vá lik a ta nu lók te vé ke ny sé ge. Az ér té ke lé si ská la sem megala po zott, nem töl ti be a mo ti vá lás sze re-pét.
– Nincs mód meg fe le lő egyé ni dif fe ren ciá lás-ra. Egyes ta nu lók könnyeb ben, má sok ne he-zeb ben, las sab ban sa já tít ják el az anya got, az is me re tek rend sze re zé sé re ké sőbb tér nek át, las sab ban dif fe ren ciál ják a ta nul ta kat, ké sőbb ala kul ki az ana li ti kus és szin te ti kus mű ve le-tek kö zöt ti össz hang.
Ezek a prob lé mák to vább gyű rűz nek, és egész sor pszi cho ló giai prob lé mát okoz nak a sze mé lyi-ség fej lő dés ben.
a) Fo gal mak, fo ga lom rend sze rek kiala ku lat lan-sá ga.
Oka: – a fo gal mak gyak ran jelentés nélküliek a ta nu-
lók szá má ra,– nincs meg a meg fe le lő ta pasz ta la ti alap,– az új is me re tek nem kap cso lód nak a ré gi hez,
nem va ló sul meg az is me re tek egy más ra épí-tett sé ge, s ez aka dá lyoz za a megér tést.
b) Hiá nyos sá gok a ta nu lók prob lé ma megol-dó, feladat megol dó gon dol ko dá sá ban, ko moly tö rés van az is me re tek szó be li felidé zé se és a gya kor la ti al kal ma zás kö zött, nem jön lét re a tel-jesítményképes tu dás.
Oka:– A felada tot nem ér tet ték meg. A ta nu ló fi gyel-
me nem ter jed ki va la mennyi té nye ző re, vagy pe dig nem kü lön böz te ti meg eze ket egy más tól fon tos sá guk sze rint, nem lát ja a té nye zők egy-sé gét, össze füg gé seit.
– Kü lön bö ző mű ve let rend sze rek el mé le ti el gon do-lá sá nak ké pes sé ge nem biz to sít ja azt, hogy a ta-nu ló a mű ve let rend szert va ló já ban el is tud ja vé-gez ni, eh hez meg fe le lő gya kor lás ra van szük ség.
– Nem ki sebb prob lé ma az sem, ha a ta nu lók nem hasz nál ják fel el mé le ti is me re tei ket, bár ezek bir to ká ban van nak, vagy csak „is ko lás for má-ban” tud ják felidéz ni eze ket. Új feladat szi tuá-ció ban az is me re tek ak tua li zá lá sa el ma rad.
– A ta nu lók gyak ran nem is me rik azo kat a lé pé-se ket, ame lyek a feladat, prob lé ma megol dá sá-hoz ve zet nek.
– A kon ver gens gon dol ko dás mód ját szik dön tő sze re pet, pe dig a ter mé keny öt le tek nek a di-ver gens fe lel ne meg, mi vel e gon dol ko dás mód kü lön bö ző irány vál tá so kat tesz le he tő vé, s így kü lön bö ző vá la szok hoz jut hat na el a ta nu ló.
– Az ok ta tá si fo lya mat mód szer be li szer ve zé si hiá nyos sá gai okoz zák az is me re tek al kal ma-zá sá ban fel lel he tő prob lé má kat is.
Az is ko lá ban még ma is el ső sor ban az is me re tek átadá sa áll a kö zép pont ban, a ké pes ség fej lesz tés csak en nek já ru lé ka ként va ló sul meg. A ta nár sok-szor csak ar ról gon dos ko dik, hogy megis mer tes se a ta nu ló kat a ta na nyag tar tal má val, de nem ta nít-ja meg őket mű ve let vég zés re, íté let al ko tás ra, tech-ni kai gondolkodásmódra. A ta nu lók pe dig csak ak kor tud nak al kot ni, ha bir to kuk ban van nak a meg fe le lő gon dol ko dá si műveletek és el já rá sok. Eze ket pe dig csak ak kor sa já tít ják el, ha az ok ta tás ak tív, gon dol kod ta tó mód sze rek kel tör té nik.
Meg kell ter vez ni a gon dol ko dá si mű ve le te ket, ak ti vi zá lá suk nak a mód ját, azok egy más ra épü lé-sé nek út ját, ame lyet a ta nu lók nak át kell él ni ah-hoz, hogy az al ko tó ké pes gon dol ko dá suk kiala-kul jon. Ez bi zony a ta ní tó szá má ra is prob lé ma-hely ze tet te remt, hisz egy egé szen egy sze rű feladat megol dá sa is egyide jű leg kü lön fé le mű ve le tek bo-nyo lult há ló za tá nak mű köd te té sé vel rea li zá ló dik. A gon dol ko dá si fo lya ma tok je len tős ré sze a tu dat alatt ját szó dik le, mely ről csak hoz zá ve tő le ges is-me re teink lé tez nek.
A tech ni kai rend sze rek vizs gá la ta, a mo del lek al ko tá sa so rán a kö vet ke ző gon dol ko dá si mű ve le-tek kö vet he tők nyo mon: ha son ló ság és kü lönb ség felis me ré se, vi szony megál la pí tás, tár gyak és je len-sé gek kü lön bö ző ada tok alap ján va ló cso por to sí tá-
technika3_4_KK.indd 14 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
15
sa, meg ha tá ro zás és leírás ké szí té se, kö vet kez te té-sek le vo ná sa ana ló gia alap ján, in duk tív és de duk tív kö vet kez te té sek, ana lí zis, szin té zis, íté let al ko tá sok (ál lí tó és ta ga dó, rész le ges és ál ta lá nos, osz tá lyo zó), lo gi kai egy más utá ni ság megál la pí tá sa, ok és oko-za ti össze füg gé sek felis me ré se, szó vagy fo ga lom ér tel mé nek fel fo gá sa, esz köz és cél kap cso la tá nak megál la pí tá sa, tárgy több ol dal ról va ló meg vizs gá-lá sa, a tár gyak fej lő dés ben va ló szem lé le te, kér dés meg fo gal ma zása, lé nyeg felis me rése, sza bály al kal -ma zá sa, pél da megol dá sa, vá lasz tás, kri ti ka.
Ezen ele mi mű ve le tek ből meg fe le lő be gya kor-lott ság után fej lőd het nek ki a mű ve le ti ké pes sé gek (lo gi kai ké pes sé gek, bi zo nyí tá si ké pes sé gek, rend-sze re zé si ké pes sé gek, kom bi na tív ké pes sé gek). A mű ve le ti ké pes sé gek strukturálódásával jön-nek lét re az ál ta lá nos ké pes ség rend sze rek, mint a mo di fikatív ké pes sé gek (kör nye zet átala kí tó ké-pes ség), szo ciá lis ké pes sé gek (együtt mű kö dés, együtt élés ké pes sé ge), kom mu ni ka tív ké pes ség (má sok kal va ló in for má ció cse re), kog ni tív ké pes-ség (megis me rés, ön fej lesz tés).
A TAnÍTÁSI ÓrA ÁLTALÁnOS FELÉpÍTÉSEA technika-életvitel az előzőekben felvázoltak alapján olyan közismereti tantárgy, amelyben a kognitív, pszichomotorikus, affektívképességekfejlesztése, gyakorlása egyaránt fontos. A foglalko-zásokra való felkészülésben tervezni kell a tanter-vi célok és követelmények eléréséhez: az ismeretek közvetítését, alkalmazását, rendszerezést, rögzí-tést, ellenőrzést és ezekhez a legmegfelelőbb mód-szereket, szervezési módokat.
Óravázlat modellje a felkészüléshez, annak dokumentálásáhozOsztály:Témakör:A tanítási óra anyaga: (Amit a naplóba írunk, de ez nem lehet azonos a munkadarabbal, mert nem a munkadarabot tanítjuk, hanem a munkadara-bon keresztül közvetítjük az aktuális technikai ismereteket!)
A tanítási óra feladataiOktatásifeladat: (Ismeretekre vonatkozóak, kog -
nitív jellegű feladatai a tanórának.)Képzési feladat: (Képességek fejlesztésére irá-
nyuló feladatok, a tantárgy jellegéből adódóan a pszichomotorikus képességek hangsúlyosak.)
Nevelési feladat: (A technika-életvitel óra a ne-velési lehetőségek melegágya a tanóra tartalma, kötetlenebb szervezési rendszere folytán. A NAT közös fejlesztési feladataiból, a tantárgy sajátos fej-lesztési feladataiból a tananyaghoz illően aktuali-zálhatók.)
A foglalkozások fő egységei:I. Bevezető beszélgetés (a tanóra előkészítése)II. Munkáltató részIII. Befejező beszélgetés (összefoglalás, értékelés, házi feladat, gyűjtőmunka)
Tanítási óra meneteMódszerek, eszközök, szemléltetés,
munkaformákI. Bevezető beszélgetésI/1. ISMÉTLÉS – a múlt órán tanultak felelevenítése
Készítmények (munkadarab/modell). Technikai mondanivaló. Műveletek. Eszközök. Technikatörténet. (Új témakörnél a korábbi azonos tematikus egységre támaszkodás.)
technika3_4_KK.indd 15 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
16
Tanítási óra meneteMódszerek, eszközök, szemléltetés,
munkaformákI/2. MOTIVÁLÁS – a tanóra pszichológiai feltételeinek megteremtése
A tanuló IGÉNYÉNEKfelkeltése valamilyen munkadarab/modell elkészíté-sére.
(Használati tárgy hiánya; meseillusztráció; szituációs játék; technikatörté-net; keresztrejtvény; drámapedagógia; film; dia; hiányos technikai megoldás; funkciójáték; tapintási játék; mozgásérzékelési játék; a mesterséges környezet tárgyainak megelevenítése; találós kérdés; mi történne, ha nem lenne…; stb.)
Problémahelyzetetteremtünkamotivációsbeszélgetéssel,amelynekmegoldásáraatanórafolyamatábankerülsor.
I/3. CÉLKITŰZÉS – az adott problémahelyzetet feloldó, valamely emberi (ta-nulói) igényre, funkcióra készítendő munkadarab vagy modell elkészítése (a modell lehet gondolati modell is).
I/4. TERVEZÉS – A készítendő munkadarab tervezése (elemző munka).– Felhasználhatóság, használati érték. – A funkció ellátásához milyen legyen (fő részek, alak).– Az egészben a részek felismerése.– Valóság és modell kapcsolata (azonosságok, különbségek).– Szerkezet. Méretek meghatározása (vázlatrajz).– Lényeges és lényegtelen jegyek összehasonlítása.– Műszaki rajz készítése (mint a tervezés része). – Anyag, anyagválasztás kísérleti tapasztalatok során. – Anyagszükséglet. – Gazdasági számítás.– Műveleti sorrend feltárása (tanulói ötlet és nem nevelői közlés alapján). – Eszköz- és szerszámszükséglet.
I/5. ÚJ MŰVELETEK, SZERSZÁMOK bEMuTATÁSA Ismert műveletek bemutatása. Baleset-megelőzés.
I/6. MŰVELETEK RENDSZEREZÉSE – előkészítő; alakító; szerelő; díszítő.A munkadarabhoz kötődő mesterségek.
I/7. MuNKAIDő MEGADÁSA A munkadarabok értékelési szempontjainak megadása, megbeszélése.
technika3_4_KK.indd 16 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
17
II. Munkáltató részII/1. ANyAGOK ÉS ESZKöZöK KIOSZTÁSA (felelősi rendszer)
II/2. EGyES MŰVELETEK ELVÉGZÉSE – (Részcélkitűzés; részismétlés, részbemutatás; részellenőrzés, önellenőrzés) A munka, a munkadarab, a ta-nulócsoport szintjétől, a tárgyi adottságoktól függően egyéni, páros, csoport-munkát alkalmazhat a tanító. Az egyéni képességek figyelembevétele: differen-ciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás.III. Befejező részIII/1. MuNKADARAb KIPRÓbÁLÁSA, ÉRTÉKELÉSE – a megbeszélt szempontok szerint
III/2. öSSZEFOGLALÁS– a munka közben szerzett tapasztalatok elmondása, tudatosítása– a tanóra technikai mondanivalójának kiemelése– az ismeretek megértésének ellenőrzése
III/3. A MuNKADARAb TOVÁbbFEJLESZTÉSÉNEK IGÉNyE, LEHETőSÉGE – gazdasági számítás, reklámkészítés saját munkadarabhoz
III/4. ÉRTÉKELÉS – egyéni teljesítmények, tanulócsoport teljesítménye
III/5. A KöVETKEZő TANÓRA ELőKÉSZíTÉSE (gyűjtőmunka, olvas-mány)
III/6. A TANÓRAI öSSZÉRTÉKELÉS
A 3. ÉVFOLyAm TAnAnyAGÁnAK FELdOLGOZÁSAA tan könyv csa lá don be lül a 3. osz tá lyos a bő ség za-va rá val küzd. A ta na nyag hoz, a mun ka tan könyv ben ja va solt mun ka da ra bok fel dol go zá sá hoz a 37 óra ke-vés. Így a ta ní tó nak le he tősé ge van a vá lo ga tás ra, il-let ve mó do sí tás ra az egyes té ma kö rö kön be lül.
Sze re lő kész le tek (legó, konst ruk ciós já té kok, fém épí tő), ezek le het nek a ta nu ló ott ho ni kész le-tei is. 1–4. osz tá lyos épí tőkész let (he lyet te sít he tő fa épí tő já ték kal, de vég ső eset ben ap ró kar ton do boz-kák kal is).
technika3_4_KK.indd 17 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
18
HÁZAK, LAKÁSOK, OTTHONOK
A har ma dik osz tá lyos egész évi ta na nyag nak ke-re te az ott hon és a tech ni ka. A tech ni ka sze re pét, fon tos sá gát, tér hó dí tá sát ott ho nunk ban igyek-szünk mi nél szem lé le te seb ben be mu tat ni. A té-ma kör fel épí té sé ben a tá gabb kör nye zet ből kö ze-lít sünk a szű kebb, ben ső sé ge sebb ott hon fe lé!
A HÁzAK, LAKÁSOK, OTTHONOK té ma kör ta ní tá sá nak fő cél ja: megis mer tet ni a ház épí tés váz la tos tör té ne tét, a la kás bel sők vál to zá sát, vál-to za tos sá gát. A vál to zás okai nak meg be szé lé se: az em be rek igé nyei nek, élet mód já nak mó do su lá-sa, az anya gok, esz kö zök, tech no ló giák fej lő dé se, kor sze rű sö dé se a tech ni ka ha tá sá ra. Az em ber sze re pé nek fon tos sá ga a ház, a la kás, az ott hon kiala kí tá sá ban.
Alap te rü let, beosz tás, szo bák szá ma nem is me ret-len a gyer mek szá má ra, sa ját ott ho ná ról szí ve sen be-szél, könnyen le is raj zol ja. cél sze rű-e a la kás beosz-tá sa? Mé re tei meg fe lel nek-e a csa lád lét szá má nak, a ben ne fo lyó te vé keny ség nek? Me lyek a leg na gyobb és leg ki sebb he lyi sé gek? Miért? Mi től több az ott-hon, mint a la kás? Emel jük ki, hogy a leg szeb ben be ren de zett la kás is üres a sze ret teink nél kül!
Sok-sok pél dán ke resz tül tisz táz zuk, mely be ren-de zé si tár gyak hasz ná la ti tár gyak és melyek dísz tár-gyak. Jól hasz nál ha tók a drá ma pe da gó gia ele mei, a meg sze mé lye sí té sek. Pl.: Én va gyok a szék, azért ter vez tek, hogy ké nyel me seb bé te gyem az em be rek éle tét; a gaz dám azért vá lasz tott, mert szép a for-mám, fá ból ké szült az erős vá zam; szép, íz lé ses a kár pi tos hu za tom, il lek a gye rek szo bá ba stb.
A tk. 14. ol da lá nak mo ti vá ló ké pei vagy egyéb gyűj tött ké pek alap ján cso por to sít suk a há za kat a kü lönb sé gek, azo nos sá gok fel so ra koz ta tá sá val!
Családiház: la kás van ben ne, 1-2 csa lád la kik itt, ál ta lá ban ker tes.
Tömbház:több la kás van ben ne, csa lá dok lak nak itt, na gyobb, mint a csa lá di ház, ál ta lá ban kert nél küli.
Kö zös tu laj don sá guk, hogy em be rek lak nak ben nük, em be rek épí tet ték.
Ál ta lá no sí tás: a ház na gyobb épít mény, ben ne le het kiala kí ta ni a la kást, la ká so kat.
Alakásokbelülről tan óra ta na nya ga a tk. 16–17. ol da la alap ján jól fel dol goz ha tó. Tá masz kod junk
a ta nu lói meg nyi lat ko zá sok ra! (A ta nu ló cso port élet kö rül mé nyei re le gyünk te kin tet tel a té ma ta-ní tá sá nál, ne kelt sünk „ki sebb sé gi ér zést” a sze ré-nyebb kö rül mé nyek kö zött élő ta nít vá nyaink ban!)
A la kás he lyi sé gei nek funk cióit, ren del te té sét mi nél több gye rek kel fo gal maz tas suk meg. Tu da-to sít suk, hogy a la kás ré szek ből áll.
A tk. 17. oldalának felada ta a la kás alap raj zá nak le raj zo lá sa, majd kü lön bö ző szí nű re szí nez ni a la-kó te rü le tet, köz le ke dőket stb. (A la kást ré szek re bon tot tuk, majd a ré sze ket újabb szem pon tok sze-rint cso por to sí tot tuk!)
Az Otthon a lakásban, tárgyak otthonunkban tan órán cél sze rű sor ra ven ni a min den na pos te vé-keny sé ge ket, ezek hez mi lyen be ren de zé si tár gyak ra van szük ség, ezek mi ből ké szül het tek? A tk. 18. ol -dalának kép anya ga se gít sé get nyújt a fel dol go zás hoz.
La ká sok, há zak, ott ho nok ré gen és ma. A hasz-nos ság tu dat fej lesz té se. A tech ni kai vál to za tok ér-té ke lé se. Mi lyen nek kép ze led el a sa ját la ká so dat? Ön ál ló ter ve zé si feladat, in dok lás sal.
PAPíRMuNKÁK
Ta na nyag: lágy pa pír, kar ton, le mez ér zék szer vi össze ha son lí tá sa (tép he tő ség, haj lé kony ság, vas-tag ság, ru gal mas ság, fe lü le ti tu laj don sá gok stb. sze rint) és sor ba ren de zé se. A pa pír ter hel he tő sé-gé nek kö zös vizs gá la ta kü lön bö ző kiala kí tá sok-ban (alak vál to zás ban), irá nyok ban és hely ze tek-ben.
Egyé ni igé nyek re konst ruk ciók, tár gyak ter ve zé-se, váz lat raj zok ké szí té sé vel. Hosszú ság mé rés, elő-raj zo lás kar to non (a ha tá ro ló él vagy kon túr vo nal, kö zép vo nal, haj lí tá si vo nal meg kü lön böz te té se „sze re pük” sze rint) vo nal zó val. Kar co lás, sar kos haj lí tás, sze re lés (irat ka poccsal, zsi nór ral stb.)
Kiegé szí tő anyag: kar ton és le mez lyu kasz tá sa ár ral, lyu kasz tó val. A pa pír- és rongy gyűj tés hasz-nos sá ga. Pa pír ké szí tés és -fel dol go zás.
Kö ve tel mé nyek: Is mer jék a mun ka ter ve zé sé nek főbb fá zi sait, a kü lön bö ző vo nal faj tá kat és sze re-pü ket, a mé rés fon tos sá gát, a mű sza ki rajz szab-vá nyo sí tott je lei kö zül a mé ret vo na lat, mé retse-géd vo na lat, a mé ret nyi lat és mé ret szá mot (mint a mé ret megadás ele meit); a lágy pa pí rok, kar to nok,
technika3_4_KK.indd 18 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
19
le me zek egyes tu laj don sá gait és a fel hasz ná lá suk kö zöt ti kap cso la tot.
Tud ja, hogy a lágy papírt ho gyan le het szab ni; kar tont, le mezt ho gyan le het kar col ni, haj lí ta ni; kar tont, le mezt ho gyan le het össze sze rel ni; ho-gyan kell a rajz esz kö zö ket hasz nál ni; egy sze rű raj zok ról ol vas ni.
A Papírazotthonunkban tan köny vi fe je zet a pa-pír fel hasz ná lá sá hoz, to váb bi tu laj don sá gai nak, faj tái nak megis mer te té sé re ad le he tő sé get.
A té ma kö rön be lül nem szük sé ges min den mun-ka da rab el ké szí té se, hisz ezek mű ve le teik ben fe dik egy mást. Gye rek anyag tól, óra szá m tól és anya gi adott sá g tól füg gően más mun ka da rab is ké szít he-tő, pl. óra ren des ce ru za tar tó.
óRAVÁzLAT
Szüreti hangulatTémakör: Az őszTananyag: A papír tulajdonságaiMunkadarab: SzőlőfürtMunkaformák: csoportmunka
Célok és feladatok: • Az évszak jellemzői• A papírról szerzett eddigi ismeretek bővítése• A kommunikációs képesség fejlesztése a téma
megbeszélése kapcsán• Kézügyesség fejlesztése• Eszközhasználat fejlesztése• Társakkal való együttműködés• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése
Szükséges anyagok, eszközök:• lila, kék, sárga, zöld origami papírok• zöld cérna• vonalzó, ceruza• olló, ragasztó, tű
Az óra menete:1. Szervezési feladatok: csoportok kialakítása,
eszközök kiosztása2.Bevezetőrész: Beszélgetés az évszak jellemző színeirőlMilyen papírfajtát célszerű használni?
3.Motiváció:Öltöztessük a termet őszi hangulatba!A mintadarab bemutatása4.Műveletsor:– lapok vonalazása– csíkok nyírása– a gurigák ragasztása– a szőlőlevél nyírása, színezése– a szőlőfürt összeállítása– a fürt és a levél felfűzése 5.Befejezőrész:A munkadarabok értékelése előzetes szempon-
tok alapján. Teremdíszítés.
BabaházTémakör: Házak, lakások, otthonokTananyag: Szobabelső tervezése, modellezéseMunkadarab: Különböző szobabútorokMunkaformák: csoportmunkaElőzetes feladatok: Különböző méretű dobozok gyűjtése, képek berendezett szobákról.
Célok és feladatok: • A kreativitás fejlesztése• A térszemlélet és a megfigyelőképesség fejlesztése• A funkció és a rendeltetés megfigyelése• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab készíté-
sével• Társakkal való együttműködés fejlesztése• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése
Szükséges anyagok, eszközök:• vonalzó, ceruza, olló, ragasztó• színes papírok• dobozok, cipősdoboz
Az óra menete:1.Szervezésifeladatok: csoportok kialakítása, a
szükséges anyagok, eszközök kiosztása.2.Bevezetőrész:Beszélgetés az otthonról, a lakás
különböző helyiségeiről. 3.Motiváció:Rendezzünk be egy babaházat!4.Értékelésiszempontokmegbeszélése.5.Műveletsor:– Bútorok tervezése, készítése– A dobozok bevonása színes papírokkal
technika3_4_KK.indd 19 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
20
– A bútorok összeállítása– A lakás megtervezése– A berendezési tárgyak helyükre ragasztása7.Befejezőrész: A csoportok értékelése előzetes
szempontok alapján. Rendrakás.
FONALAK ÉS TExTíLIÁK
Ta na nyag: Fo na lak és tex tí liák szer ke ze té nek meg fi gye lé se sze mmel és/vagy na gyí tó val. Fo nal ké szí té se (pl. vat tá ból, kóc ból) sod rás sal, a sod rás előt ti és utá ni tu laj don sá gok (pl. sza kít ha tó ság) össze ha son lí tá sa (pl. hú zás sal).
Kö ve tel mény: Is mer je a tex tí liák ne vét, a ké zi var rás esz kö zeit. Le gye n jár ta s a fo nal és a tex til szer ke ze té nek meg fi gye lé sé ben, vizs gá la tá ban, sa-ját ké szí té sű tár gyak dí szí té sé ben. Tud jon tex tí liát nyír ni, egy más hoz il lesz te ni, meg fe le lő öl té se ket ki vá lasz ta ni az egyes felada tok hoz.
A té ma kör ta ní tá sá ban tu da to sí ta ni kell a fo nal és tex til köz ti alap ve tő kü lönb sé ge ket és azo nos sá go-kat. Ta pasz ta lás út ján győ ződ je nek meg a ta nu lók a tu laj don sá gaik ról.
A fo nal rö vid ele mi szá lak ból ké szült fo lya ma tos ter mék. A rö vid ele mi szá la kat a fo nal sodrata kö-vet kez té ben ke let ke ző tö mö rí tő erők tart ják össze.
A fo na lak kö zöt ti kü lönb sé gek adód nak–nyersanyagukból
nö vé nyi ere de tű: len, ken der, pa mut ál la ti ere de tű: tiszta selyem, ál la ti szőr (ló szőr, gyap jú, an gó ra) mes ter sé ges alap anya gú (mű szál): visz kóz, po-liészter szá lak stb.
–afonalgyártásitechnológiából:kár tolt, fé sűs, nyúj tott el já rás
– afonástkövetőnemesítésieljárástól:fe hé rí tés, szí ne zés, mer ce re zés.
Kü lön fé le alap anya gok ból ké szí tett fo nal sze rű anya g ok
cér na – var ró cér nák, gép sely mek, férc cér nafo nal – hím ző fo nal, kö tő fo nal zsi nór – síp zsi nór, sod rott zsi nór ma dzag kö tél A tex tí liák sok fé le vál to zat ban van nak je len kör -
nye ze tünk ben.
Legis mer teb bek szövetek
( pa mut, gyap jú, se lyem, mű se lyem, len stb.)hurkolt,kötöttkelmék
( ha ris nya, zok ni, pu ló ver stb.)lakástextíliák (sző nyeg, fal vé dő, füg göny stb.)
A kü lön fé le alap anya gú, kü lön fé le vas tag sá gú fo-na lak vál to za tos szer ve ző dé sé vel (szö vés, hor go-lás, kö tés, cso mó zás, tö mö rí tés) a tex til fé lék so ka-sá gát hoz zák lét re. A fo na lak és tex tí liák alap ve tő hasz nál ha tó sá gi tu laj don sá gait (mint: lég át eresz-tő ké pesség, nedvszívóképesség, ru gal mas ság, for-ma tar tós ság, ta pin tás, mos ha tó ság, va sal ha tó ság, esz té ti ka stb.) is mer nünk kell ah hoz, hogy adott cél ra (nyá ri ru ha, té li ka bát; te rí tő sző nyeg; hím ző -fo nal-kötőfonal; eső ka bát-ing) mi lyen fo nal- vagy tex til faj tát vá lasszunk.
A kézi varrás. Meg kell is mer ked ni az esz kö zök-kel. Ja va solt egy kis var ró kész let összeál lí tá sa. Mu-tas suk be a kü lön bö ző var ró tűfaj tá kat! Felis me rés szint jén is mer jék meg az öl tés faj tá kat! Gaz dag pél-da anyag gal szem lél tes sünk! A né pi hím zés kö zül a kör nye ze tünk re, táj egy sé günk re leg jel lem zőbb mo tí vu mo kat, az ah hoz hasz nált öl té sek faj táit mu tas suk be!
Ké szít sünk egy sze rű fo nal- és cér na gyűj te ményt, meg fi gyel ve a vas tag sá got és a sod rást! (Fo na lak, cér nák cím ké je mit mond ne künk?)
Adventi naptár, tk. 20–21. oldal: cél sze rű filc ből ké szí te ni, mert nem roj to so dik, könnyen varr ha tó. Az anyag vá lasz tást előz ze meg anyag vizs gá lat!
Ün nep a csa lád ban: a té ma kör ol da la na gyon sok is me ret anya got rend sze rez: az ün ne pi ké szü lő dés te vé keny sé gei nek rang so ro lá sát, az asz tal te rí tés kel lé keit, ét kész letet, evő esz köz kész letet, po hár vá-lasz tást. (cél sze rű a ta ní tó nak be mu tat ni a kü lön-bö ző funk ció jú és for má jú po ha ra kat!) Já té kos felada tok kal éte lek hez ét kész le tet, evő esz közt vá lasz that a ta nu ló. A miért kér dés re szó ban vár juk a vá laszt (ke vés a hely leír ni)!
Asz tal dísz ké szí té sé nél az egyé ni le he tő sé geink-hez, adott sá gaink hoz iga zod junk. Szá raz vi rág- kö té szet, gyer tya tar tó-ké szí tés (só gyur ma), ül te tő-kár tya, szal vé ta gyű rű stb. A szal vé ta haj to ga tás az
technika3_4_KK.indd 20 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
21
ér ték for má lá son túl anyag is me re tet, ma nuá lis ké pes sé ge ket is fej leszt.
Táplálkozz egészségesen: cé lunk a he lyes táp lál-ko zá si szo ká sok ra ráirá nyí ta ni a fi gyel met, nem beavat koz va a csa lá dok kü lön bö ző táp lál ko zá si kul tú rá já ba. A mód sze res ét ke zés szük sé ges sé gét is meg be szél jük. Vá lo ga tunk nö vé nyi és ál la ti ere-de tű élel mi sze rek kö zött. Mo ti vá ló, ha a gye rek ked venc éte lei ről, ezek nyers anya gai ról be szél het. A kony hai mű ve le tek szét vá laszt ha tó sá gát mu tat-ja a 47/8. feladat. (dr. Oetker: Süs sünk együtt gye-re kek. Grafo Könyv kiadó, Bp., 1993. USBORNE és új ra ját szó könyv. Park Kiadó, Bp., 1994.)
Gyümölcssaláta ké szí té se: A tan könyv az al go rit-mi kus gon dol ko dás mó dot igyek szik se gí te ni sok ta ní tó szá má ra szo kat lan mó don. Pe dig na gyon hasznos len ne, ha több mun ka mű ve le ti sort ily mó don tár hat nánk fel. (Tea fő zés, pa la csin ta sü tés, mo so ga tás stb.) Hasz nos, jó a gaz da sá gos sá gi szá-mí tás el vé gez te té se. Ezt több kony hai pél dán ke resz tül is el vé gez tet het jük. Pél dául: a tíz órai, amit ott hon ké szí tünk el és úgy visszük az is ko lá ba, vagy a bü fé ben vá sá rol juk meg.
A FA, A TERMÉSZET KINCSE
Ta na nyag: Fá ból ké szít he tő szer ke ze tek összeál lí-tá sa: el kép ze lés, terv váz lat, mé rés, je lö lés az anya-gon, meg mun ká lá sa (da ra bo lás, csi szo lás), össze-sze re lés, ki pró bá lás, hi ba ja ví tás, dí szí tés (K. A.: A fa fel dol go zá sa és fel hasz ná lá sa ott hon, ipar ban, mű vé szet ben).
Kö ve tel mé nyek:Is mer je a fát mint a kör nye ze-té nek ter mé sze tes anya gát, alap ve tő tu laj don sá gát, a vé kony léc he gye zé sét. Tud jon kést baleset men-te sen hasz nál ni. Le gyen ké pes fá ból egy sze rű tárgy ki ta lá lá sá ra, meg ter ve zé sé re.
A té ma kör fel dol go zá sát az 1–2. osz tály ban ta-nul tak is mét lé sé vel kezd jük.
„Levelethoz,denempostás,ásójanincs,ésmégisás.
Lábalentaföldbetúr,koronájavan–nagyúr.Karjaivalinteget,monddmeggyorsan,milehet!”A mun ka fü zet ugyan nem tar tal maz za, de vé-
kony lé cek da ra bo lá sá ra, csi szo lá sá ra ked velt a do mi nóké szí tés (cso port mun ka). Eh hez már sa tu
és il lesz tő fű rész is kell! Anyag szük ség let 5 x 20-as fe nyő léc.
óRAVÁzLAT
Erdei házikóTémakör: a faTanagyag: az anyagok felhasználásaMunkadarab: házikóMunkaformák: páros munka Előzetes feladatok: különböző méretű és vastag-ságú faágak gyűjtése.
Célok és feladatok: • A fa tulajdonságainak és felhasználhatóságá-
nak ismerete.• A ház funkciójának megbeszélése.• A kreativitás fejlesztése.• A térszemlélet és a megfigyelőképesség fejlesz-
tése.• A funkció és a rendeltetés megfigyelése.• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab készíté-
sével.• Biztonságos, balesetmentes eszközhasználat.• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése.
Szükséges anyagok, eszközök:• Faágak, agyag, kartonlap• Metszőolló, kötözőmadzag
Az óra menete:1. Szervezési feladatok: a párok kialakítása, a
szükséges anyagok, eszközök kiosztása.2.Bevezetőrész: – Beszélgetés házak felépítéséről. – Milyen anyagokat célszerű felhasználni. 3. Motiváció: készítsünk házat „robinsonék”
számára! Egy kész mintadarab bemutatása.4.Értékelésiszempontokmegbeszélése.5.Műveletsor: – A gallyak méretre vágása.– Az alap elkészítése gyurmából.– A falak összeállítása.– A tető összeállítása kötözéssel vagy ragasztás-
sal.– A tető felhelyezése.6.Befejezőrész: a kész házikó értékelése az előze-
tes szempontok alapján. Rendrakás.
technika3_4_KK.indd 21 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
22
VirágkaróTémakör: a faTananyag: a fa felhasználása, megmunkálásaMunkadarab: virágkaróMunkaformák: egyéni munka Előzetes feladat: különböző fajtájú hulladék fa-anyag gyűjtése. Az anyag méretre darabolása.
Célok és feladatok: • Az anyag tulajdonságának, megmunkálható-
ságának ismerete.• A munkadarab funkciójának megbeszélése.• A szókincs bővítése.• A munkafázisok sorrendje.• Pontos és precíz munkavégzés.• Kreativitás fejlesztése.• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab készíté-
sével.• Biztonságos, balesetmentes eszközhasználat.• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése.
Szükséges anyagok eszközök:• ceruza• Faragókés vagy háromszögletű reszelő• Kb. 20 cm hosszú fenyőléc vagy mogyoróvessző• csiszolópapír
Az óra menete:1.Szervezési feladatok: a munkahelyek kialakí-
tása, az anyag és az eszközök kiosztása.2. Bevezető rész: egyszerű minták bemutatása.
Az elkészítés menetének megbeszélése, mire kell odafigyelni.
3. Motiváció: különböző díszítésű, kész minta-darabok bemutatása.
4.Értékelésiszempontokmegbeszélése.5.Műveletsor:– A fa lecsiszolása.– A minta megtervezése, előrajzolása.– A minta reszelése az előrajzolt vonal mentén.– A virágkaró hegyének faragása6.Befejezőrész: a gyűjtött faanyagok vizsgálata.
A terem rendbetétele, a felesleges hulladék eltávo-lítása.
Nemzetiszínű csillagTémakör: nemzeti ünnep: március 15.Tananyag: az ünnep jelentőségeMunkadarab: nemzetiszínű csillagMunkaformák: csoportmunka
Célok és feladatok: • Az eddigi ismeretek rendszerezése, bővítése az
ünnepről.• Szókincs bővítése a beszélgetés során.• Az ünnephez kapcsolódó jelképek.• Az ünnepek fontossága, tisztelete.• Pontos és precíz munkavégzés.• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab készíté-
sével.• Biztonságos, balesetmentes eszközhasználat.• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése.Szükséges anyagok, eszközök:• Vonalzó, ceruza, olló• Vékony karton • Piros A4-es, fehér A4-es, zöld A5-ös méretben
Az óra menete:1.Szervezésifeladatok: a csoportok kialakítása, a
feladatok felosztása egymás között.2.Bevezetőrész: beszélgetés az ünnep jelentősé-
géről, mit fejeznek ki a jelképek.3.Motiváció:március 15-i képek bemutatása, az
ünnephez kapcsolódó versek, dalok hallgatása.4.Értékelésiszempontokmegbeszélése.5.Műveletsor: – A papírok elhelyezésének megtervezése.– A csíkok felmérése, megrajzolása a színes la-
pokra.– A csíkok nyírása, hajtogatása.– A csillagok összeállítása, ragasztása.6.Befejezőrész:a kész csillagokkal öltöztessétek
ünnepi hangulatba a termet! Rendrakás, a hulla-dék anyagok eltávolítása.
technika3_4_KK.indd 22 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
23
FÉMEK A KöRNyEZETÜNKbEN
Kör nye ze tünk anya gai nak so rá ból nem nél kü löz-het jük a fé me ket, hi szen az ott ho nunk ban, épí tett kör nye zet ben, köz le ke dés ben sok fé le for má ban ta lál ko zik a gye rek a fé mek kü lön bö ző faj tái val. A ki s is ko lás élet ko ri sa já tos sá gai nak meg fe le lő szin ten és mér ték ben el kell tud ja kü lö ní te ni a fé-me ket a töb bi anyag faj tá tól.
A té ma kör ta ní tá sá nak cél ja megis mer tet ni a ta nu lók kal az alu mí nium mint fém jel lem ző tu-laj don sá gait, fel hasz nál ha tó sá gát, a legalap ve tőbb meg mun ká lá si mó do kat és szer szá mo kat.
A tk. 46–47. ol dala és a ta ní tó ál tal gyűj tött pél-dák alap ján a kör nye ze tünk fém ből ké szült tár-gyait ele mez zük. Mi re hasz nál juk eze ket? Mi ből ké szül tek? Miért nem más anyag ból ké szül tek (pl. fá val össze ha son lí ta ni)?
A fém tár gya kat cso por to sít suk ér zé kel he tő tu-laj don sá gaik alap ján (szí ne, fé nye, tö me ge)!
A to váb biak ban az alu mí nium tu laj don sá gai nak megis me ré sét ta pasz ta la ti úton vé gez tes sük a 49. oldal sze rint.
A bádogszekér el ké szí té se már össze tet tebb feladat. Ala pos, pon tos ter ve ző- és mé rőmun kát kell vé gez ni a ta nu lók nak a si ke res mun ka da ra-bért. Az óra ve ze tés 5. pont já nál a mű ve le ti sorba rendezést el vár hat juk már a ta nu lók tól. A mű-ve le tek mel lé ír ják be a szük sé ges szer szá mot is! A kész óra ren de ket ér té kel jük, majd a to vább fej-lesz tés le he tő sé geit is be szél jük meg! Más for má ra vo nat ko zóan, pél dául íves talp pal vagy jegy zet-tömbtá ro lás ra le gyen al kal mas. A ter ve zést ott ho-ni te vé keny ség nek is ad hat juk.
KöZLEKEDJ bIZTONSÁGOSAN!
Ta na nyag: A gya lo gos köz le ke dés sza bá lyai. A jár mű vek cso por to sí tá sa. Biz ton sá gos köz le ke-dés tö meg köz le ke dé si jár mű ve ken.
Kö ve tel mény: Is mer je a ta nu ló a biz ton sá gos köz-le ke dést se gí tő köz úti lé te sít mé nye ket; a for ga lom-irá nyí tást szol gá ló fény jel ző ké szü lé kek jel zé seit; a tö meg köz le ke dé si esz kö zö ket. Tud ja a gya kor lat-ban is al kal maz ni a biz ton sá gos gya lo gos köz le-
ke dé si sza bá lyo kat: a tö meg köz le ke dé si esz kö zök he lyes hasz ná la tá ra vo nat ko zó is me re te ket; a köz-le ke dé si esz kö zök cso por to sí tá sát (ki, mi re, hol, mi kor hasz nál ja).
A köz le ke dé si esz kö zök re, azok hasz ná la tá ra, ér té ke lé sé re vo nat ko zó hasz nos ság tu da tot (uta zás ré gen és ma), a ve szély tu da tot ki kell ala kí ta ni, fej-lesz te ni kell a ta nu lóink nál.
A köz le ke dé si is me re tek és gya kor la tok ta ní tá sa, a köz le ke dés re ne ve lés több tan tárgy ba is be épül (pl. kör nye zet is me ret). A ta ní tó felada ta a koor di-ná lás, a kon cent rá ciós és szin te ti zá ciós le he tő sé-gek ki hasz ná lá sa.
A té ma kör anya gá nak ta ní tá sát erő sen be fo lyá-sol ja az is ko la la kó kör nye ze te. Ami az egyik he-lyen is mert, min den na pos te vé keny ség, ké pes ség (pl.: Bu da pes ten a jel ző lám pa sze rin ti köz le ke dés), egy má sik he lyen (fa lun) jár tas ság kiala kí tá sát kö ve te li. Ép pen ezért a a mun ka tan könyv olyan pél da anya got so ra koz tat fel, amely min den is ko-lá ban, min den la kó kör nye zet ben alap ként dol goz-ha tó fel!
Elen ged he tet len a la kó he lyen a ta nul má nyi sé ta (kör nye zet is me ret tel kö zö sen), meg fe le lő meg fi-gye lé si szem pon tok kal: út há ló zat, út bur ko la ti je-lek, út jel ző táb lák, jár mű vek, gya lo go sok, köz le ke-dé si szi tuá ciók ra vo nat ko zóan.
A KRESz- par kok is ki vá ló gya kor ló te re pek, hasz nál juk ki a le he tő sé geit! Ké szít he tünk kar ton-lap ra, cso ma go ló pa pír ra a la kó he lyünk re jel lem-ző út há ló za ti rend szert. A te rep asz tal ra ké szül jön jel ző lám pa mo dell je. Bá bok kal, já ték au tók kal te-remt he tünk köz le ke dé si szi tuá ció kat. Sze rep já-té kok ered mé nye sen al kal maz ha tók: köz le ke dé si ren d őr, jel ző táb lák, köz le ke dé si esz kö zök „meg-sze mé lye sí té sé re”, tö meg köz le ke dé si esz kö zö kön ho gyan il lik vi sel ked ni stb. Me net rend-ol va sá si gya kor la tok: au tó busz, vo nat. Mi len ne, ha nem len ne? (út test, jár mű vek, út jel zők stb.)
A KRESz-do mi nó ké szí té se és hasz ná la ta hasz-nos gya kor ló esz köz. KRESz- jelhá bo rú a szám há-bo rú ana ló giá já ra játsz ha tó. Amíg eze ket a já té ko-kat el ké szí tik a ta nu lók pa pír ból, eset leg léc ből, a köz le ke dé si is me ret fej lesz té sen túl a ma nuá lis ké-pes sé geik is fej lőd nek.
technika3_4_KK.indd 23 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
24
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
25
SZERELőELEMEKKEL VÉG ZETT GyA KORLA TOK
Ta na nyag: Hely- és hely zet vál toz ta tás ra al kal mas moz gó mo del lek és já té kok konst ruá lá sa.
csú szás, gu ru lás, len gés, csuk ló zás, for gás meg-va ló sí tá sa szer ke ze tek ben. Ta pasz ta lat szer zés egyen súly ról, is mer ke dés az egy sze rű gé pek mű-kö dé sé vel, a ke rék és a ten gely al kal ma zá sá val já-ró elő nyök kel. Sze re lé si áb rák és kész mo del lek, va ló sá gos rend sze rek elem zé se (ré szek, ele mek kap cso la tai, sze re pük a konst ruk ció ban), az elem-szük ség let és a sze re lé si sor rend meg ha tá ro zá sa.
Kö ve tel mé nyek: Is mer jék a hely- és hely zet vál-toz ta tás for máit, mód jait és a köz tük le vő kü lönb-sé ge ket; a ke rék és a ten gely al kal ma zá sá val já ró elő nyö ket. Sze rez ze nek ta pasz ta la to kat az egyen-sú lyi hely zet ről, az egy sze rű gé pek mű kö dé sé ről.
Is mer jék fel a va ló sá gos tár gyak és a mo del lek kö zöt ti ha son ló sá got. Tud ja nak sze re lé si áb rá kat, kész mo del le ket ele mez ni, len gő, bil le nő, for gó, gu ru ló szer ke ze tet ter vez ni. Fej lőd jön konst ruá-ló ké pes sé gük, ta lá lé kony sá guk, együtt mű kö dé si kész sé gük.
Az is ko lák sze re lő kész let-el lá tott sá ga vál to zó. Sok he lyen gon dos szer tár fej lesz tés sel nem csak a köz pon ti 1–4. osz tá lyos kész le tek áll nak a ta ní tó
és a ta nu lók ren del ke zé sé re, ha nem pl.: Le go, Lego Tech nic-kész le tek is van nak. Akad hat eset leg oly an is ko la is, amely nek nincs sze re lő kész le te. Ők se mond ja nak le a té ma kör is me re tei nek ta ní tá sá-ról. A ta nu lók egyé ni já té kai ra is tá masz kod ja nak. Leg rosszabb eset ben ját szó té ri já té kok, mű kö dő szo bai já té kok, gép ko csi, da ru, me ző gaz da sá gi gé-pek stb. meg fi gyel te té sé vel, elem zé sé vel is se gít-het jük az is me re tek fel dol go zá sát.
A té ma kör el ső tan órá já nak cél ja és felada ta: megis mer tet ni a ta nu lót a me rev szer ke zet fo gal-má val, ér tel mez zék gya kor la ti ta pasz ta lás út ján. A kéz ügyes ség fej lesz té se. Ér ték meg őr ző ma ga tar-tás ra ne ve lés.
A kör nye ze tünk tár gyait fi gyel tes sük meg; pad, szék, pol cok, ját szó té ri má szó ka, hin ta áll vá nya, ke rí tés stb. mi re va lók ezek? Mi ből ké szül tek? Me-lyek a ré szei? A ré szek ho gyan kap cso lód nak egy-más hoz? Ho gyan rög zí tet ték azo kat? Szét sze rel he-tők-e? Miért?
A meg be szé lés után, meg fe le lő mo ti vá lás sal sze-rel tes sünk mo del le ket (asz tal, pad, szék, áll vány stb.) va la mi lyen funk ció ra! Mit épí tünk? Mi az egyes ré szek felada ta az egész szem pont já ból? Mi-lyen ele mek re lesz szük sé günk? Sze re lés sor rend-jé nek megál la pí tá sa. A ta ní tó irá nyí tá sa, el len őr -zé se fon tos.
technika3_4_KK.indd 24 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
24
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
25
TAn
mEn
ETjA
VASL
AT 3
. ÉV
FOLy
Am
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott
tevé
keny
ségf
orm
ák,
mód
szer
tani
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, ját
ék st
b.)
1.Be
veze
tés a
3. é
vfo-
lyam
tana
nyag
ába.
M
ire le
sz sz
üksé
gem
?Is
mét
eljü
k át
az e
lőző
év
any
agát
!
A ta
nkön
yvbe
n ha
szná
lato
s ik
onok
meg
ismer
ése.
Besz
élge
tés a
nyá
ri sz
ünid
ő él
mén
yeirő
l.A
felsz
erel
és re
ndsz
erez
ése.
Tapa
szta
lato
k, él
mén
yek
közl
ése
szób
an, í
rásb
an.
Tk.
3–7.
ol d
al
2.Ő
SzId
Ő
Virá
gos k
itűző
Besz
élge
tés a
z évs
zakr
ól.
Any
agki
vála
sztá
s.M
unka
dara
b el
kész
ítése
nyí
-rá
ssal
, var
ráss
al.
A te
rmés
zetb
en le
zajló
vál
tozá
-so
k m
egfig
yelé
se, f
elism
erte
tése
.
Szók
incs
bőví
tés,
logi
kus g
ondo
l-ko
dás f
ejle
szté
se.
Tk. 8
. old
al
1. sz
. mel
-lé
klet
Kre
pp-p
apír,
gom
b, b
izto
sí-tó
tű, t
ű, cé
rna.
3.Sz
üret
i han
gula
tPa
pírf
ajtá
k tu
lajd
onsá
gain
ak
meg
figye
lése
.N
yírá
s, ha
jtoga
tás,
raga
sztá
s.
Tapa
szta
lat é
s élm
énys
zerz
és a
ko
oper
atív
tevé
keny
sége
n ke
resz
-tü
l.O
bjek
tív ö
nért
ékel
és a
meg
adot
t sz
empo
ntok
szer
int.
Tk. 9
. old
alO
rigam
ipap
ír, cé
rna.
4.M
adár
ijesz
tő 1
.M
unka
fázi
sok
sorr
endb
e ál
lítás
a.Fo
nás,
varr
ás, n
yírá
s, sz
íne-
zés,
kötö
zés.
Az a
nyag
és a
funk
ció
össz
efüg
-gé
séne
k m
egfig
yelte
tése
.Tk
. 10–
11.
olda
l
2. sz
. mel
-lé
klet
Fona
l, te
xtild
arab
, cér
na,
gom
b, h
urka
pálc
a, ru
hacs
i-pe
sz.
5.M
adár
ijesz
tő 2
.A
nyag
vizs
gála
t.A
kre
ativ
itás f
ejle
szté
se a
sorr
end
meg
vála
sztá
sába
n.Tk
. 10–
11.
olda
l6.
Ősz
i sét
aLa
kóép
ület
ek m
egfig
yelé
se.
Szók
incs
bőví
tés,
kom
mun
ikác
ió.
Eddi
gi is
mer
etei
k re
ndsz
erez
ése.
Tk. 1
2. o
ldal
Ősz
i lev
elek
, ter
més
ek g
yűj-
tése
.K
iegé
szítő
fa.:
Tk. 1
2/2.
technika3_4_KK.indd 25 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
26
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
27
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott
tevé
keny
ségf
orm
ák,
mód
szer
tani
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, ját
ék st
b.)
7.A
term
észe
t éks
zere
iK
ülön
böző
kem
énys
égű
anya
gok
felfű
zése
.A
bal
eset
men
tes e
szkö
zhas
znál
at
gyak
orol
tatá
sa.
Egyé
ni ö
tlete
k al
kalm
azás
a.
Tk. 1
3. o
ldal
Ősz
i ter
més
ek, l
evel
ek,
tű, c
érna
.G
ym.:
képe
k há
zakr
ól,
épül
etek
ről,
laká
sok
belső
he
lyisé
geirő
l.8.
HÁ
zAK
, LA
KÁ
SOK
, O
TTH
ON
OK
Lakó
háza
k
Kép
ek re
ndsz
erez
ése
cso-
port
mun
kába
n.
Besz
élge
tés a
laká
s és o
ttho
n ka
pcso
latá
ról.
Gon
dolk
odás
i műv
elet
ek: a
na-
lízis,
szin
tézi
s, cs
opor
tosít
ás,
össz
ehas
onlít
ás.
Kom
mun
ikác
ió, e
szté
tikai
érzé
k fe
jlesz
tése
.
Tk. 1
4. o
ldal
A g
yűjtö
tt ké
pek.
Gym
.: pa
pírd
oboz
ok.
9.Ba
bahá
zTe
rvez
és, k
ivite
lezé
s.A
rány
ok m
egfig
yelé
se.
A k
özös
mun
ka m
egsz
erve
zé-
se, a
z egy
ütt a
lkot
ás ö
röm
ének
át
élés
e.K
reat
ivitá
s fej
lesz
tése
az ö
nálló
te
rvez
ésse
l.
Tk. 1
5. o
ldal
Papí
rdob
ozok
, szí
nes p
apí-
rok,
cip
ősdo
boz.
10.
Laká
sok
belü
lről
Ott
hon
a la
kásb
an
Ala
praj
z ért
elm
ezés
e, m
érés
, te
rvra
jzké
szíté
s.A
has
znál
ati t
árgy
ak c
so-
port
osítá
sa, f
ejlő
désü
k m
egfig
yelé
se.
Mat
emat
ikai
kom
pete
nciá
k: m
ér-
téká
tvál
tás,
mér
etar
ány.
Térb
en é
s sík
ban
való
tájé
kozó
-dá
s.Sz
ókin
csbő
víté
s, re
ndsz
erez
és.
Tk. 1
6–19
. o.
Kie
gész
ítő fa
.: 16
. o. h
f.,
17/3
f.
11.
KA
RÁc
SON
YI K
É-Sz
üLŐ
dÉS
Adv
enti
napt
ár
Ráha
ngol
ódás
az ü
nnep
ek-
re.
Varr
ás, a
z ölté
sfaj
ták
meg
is-m
erés
e.
Hag
yom
ányo
k áp
olás
a.A
z öss
zeta
rtoz
ás é
s az a
jánd
é-ko
zás é
lmén
ye, p
ozití
v ér
zelm
ek
erős
ítése
.
Tk. 2
0–21
. o.
Text
ildar
ab, h
ímző
fona
l, vé
-ko
ny k
arto
n, a
pró
aján
dék.
12.
Téli
hang
ulat
Ötle
tek:
kar
ácso
nyi f
üzér
, ab
lakk
ép, g
yöng
yös d
eko-
ráci
ó.
Az ü
nnep
i han
gula
tnak
meg
fe-
lelő
esz
tétik
us k
örny
ezet
kia
lakí
-tá
sa.
Kre
ativ
itás f
ejle
szté
se sa
ját ö
tle-
tek
meg
való
sítás
ával
.
Tk. 2
2–23
. o.
3. é
s 4. s
z.
mel
lékl
et
A v
álas
ztot
t mun
kada
rab-
nak
meg
fele
lően
.G
ym.:
teafi
ltere
k ta
sakj
ai.
technika3_4_KK.indd 26 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
26
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
27
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott
tevé
keny
ségf
orm
ák,
mód
szer
tani
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, ját
ék st
b.)
13.
Teac
silla
gH
ajto
gatá
si je
lek
meg
isme-
rése
.H
ajto
gatá
s.
Foly
amat
ábra
érte
lmez
ése.
Fino
mm
ozgá
s, ké
zügy
essé
g.Tk
. 24–
25. o
.Te
afilte
rek
tasa
kjai
.
14.
dísz
dobo
zIs
mer
kedé
s a m
űsza
ki á
brá-
zolá
s jel
eive
l.A
mun
kada
rab
meg
való
sítá-
sa a
műs
zaki
rajz
ala
pján
.K
arto
n ha
jtása
kar
colá
ssal
Mér
és, t
erve
zés é
s dísz
ítés a
fu
nkci
ónak
meg
fele
lően
.Tk
. 26–
27. o
.K
arto
npap
ír, d
íszíté
shez
ha
szná
lt an
yago
k.
15.
HÁ
zTA
RTÁ
S
Gaz
dálk
odj o
kosa
n!
Nap
irend
, het
i ren
d, b
evét
el,
kiad
ás, z
sebp
énz k
ezel
ése.
Hat
ékon
y id
őbeo
sztá
s.A
pén
z ért
ékén
ek tu
dato
sítás
a,
taka
réko
sság
ra n
evel
és.
Tk. 2
8–30
. o.
Szitu
áció
s ját
ékok
.
16.
ünn
ep a
csa
ládb
an
Tápl
álko
zz e
gész
sége
-se
n!
Besz
élge
tés.
Ism
eret
ek re
ndsz
erez
ése.
csa
ládi
mun
kam
egos
ztás
font
os-
ságá
nak
felis
mer
teté
se.
Eszt
étik
ai é
s egé
szsé
ges é
letm
ód-
ra n
evel
és.
A fo
gyas
ztás
sal k
apcs
olat
os h
e-ly
es tá
rsad
alm
i szo
káso
k tu
dato
-sít
ása.
Tk. 3
1–32
. o.
A k
övet
kező
óra
elők
észí
té-
se: c
sopo
rtbe
oszt
ás, r
ecep
tek
gyűj
tése
, sze
rvez
és.
17.
Tápl
álko
zz e
gész
sége
-se
n!A
salá
ták
elké
szíté
se, t
eríté
s.A
z egy
szer
ű ko
nyha
i tec
hnik
ák
meg
ismer
ése.
Az e
szkö
zök
biz-
tons
ágos
has
znál
ata.
Tk. 3
3–34
. o.
Salá
tákh
oz sz
üksé
ges n
yers
-an
yago
k, e
szkö
zök.
Kie
gész
ítő a
nyag
: sza
lvét
a-ha
jtoga
tás
18.
ITT
A F
ARS
AN
G!
Fars
angi
mul
atsá
g
Proj
ektm
unka
.
Köz
ös re
ndez
vény
ek sz
erve
-zé
se.
Rend
szer
ben
való
gon
dolk
odás
, te
rvez
és.
Mun
kam
egos
ztás
.A
z igé
ny k
iala
kítá
sa a
szab
adid
ő ha
szno
s eltö
ltésé
re.
Tk. 3
5. o
.A
szül
ők b
evon
ása
a ki
vite
-le
zésb
e.
technika3_4_KK.indd 27 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
28
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
29
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott
tevé
keny
ségf
orm
ák,
mód
szer
tani
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, ját
ék st
b.)
19.
Papí
rmas
é ál
arc 1
.A
pap
írm
asé
tech
niká
jána
k m
egism
erés
e.Ö
tlete
k ös
szeg
yűjté
se.
A k
reat
ivitá
s fej
lesz
tése
az e
gyén
i öt
lete
k m
egva
lósít
ásáv
al.
Tk. 3
6–37
. o.
Újsá
gpap
ír, m
űany
ag tá
nyér
, ta
péta
raga
sztó
, kal
apgu
mi,
anya
gok
a dí
szíté
shez
.20
.Pa
pírm
asé
álar
c 2.
Az á
larc
ok k
ivite
lezé
se,
dísz
ítése
.Sa
ját m
unka
végz
és el
emzé
se,
obje
ktív
érté
kelé
se.
Fars
angi
hag
yom
ányo
k fe
lele
ve-
níté
se.
Tk. 3
6–37
. o.
Ála
rcok
élet
re k
elté
se fa
r-sa
ngi f
elvo
nulá
ssal
.G
ym.:
külö
nböz
ő m
éret
ű ga
llyak
gyű
jtése
.21
.A
FA
FAJT
ÁK
Erde
i ház
ikó
Ház
ikó
kész
ítése
gal
lyak
ból
kötö
zéss
el v
agy
raga
sztá
ssal
.A
met
szőo
lló b
ales
etm
ente
s ha
szná
latá
nak
elsa
játít
ása.
Az a
dott
körn
yeze
ti té
nyez
ők é
s az
embe
ri te
véke
nysé
g kö
zötti
ka
pcso
lat m
eglá
ttatá
sa.
A fu
nkci
ónak
meg
fele
lő a
nyag
ok
és te
chno
lógi
ák k
ivál
aszt
ása.
Tk. 3
8. o
.G
ally
ak, k
ötöz
őzsin
ór, r
a-ga
sztó
, gyu
rma
vagy
agy
ag.
22.
Fake
rete
s fon
alké
pA
min
ta te
rvez
ése,
előr
aj-
zolá
sa, c
siszo
lás,
szög
elés
, a
kép
elké
szíté
se.
A te
chni
kai k
ompe
tenc
iák
erő-
sítés
e és
a b
izto
nság
os sz
ersz
ám-
hasz
nála
t gya
koro
ltatá
sa.
A m
unka
men
et ér
telm
ezés
e,
rajz
ról v
aló
leol
vasá
sa.
Tk. 4
1. o
.d
eszk
a, k
alap
ács,
csisz
oló-
papí
r, sz
egek
, hím
zőfo
nal.
Gym
.: K
ülön
böző
fajtá
jú
fahu
lladé
kok.
23.
Vir
ágka
róc
siszo
lás,
terv
ezés
, rov
át-
kolá
s, fa
ragá
s. A
kül
önbö
ző
faan
yago
k tu
lajd
onsá
gain
ak
vizs
gála
ta.
Fara
góké
s, re
szel
ő bi
zton
ságo
s ha
szná
lata
. A ta
pasz
tala
ti út
on
szer
zett
ismer
etek
meg
foga
lma-
zása
, ren
dsze
rezé
se.
Tk.
42–4
3. o
.Fa
ragó
kés,
háro
msz
ögle
tű
resz
elő,
csis
zoló
papí
r, fe
nyő-
léc,
fűzf
aves
sző.
24.
MÁ
RcIU
S 15
.
Nem
zetis
zínű
csil
lag
A k
oope
ratív
tevé
keny
ség
meg
szer
vezé
se. M
érés
, nyí
-rá
s, ra
gasz
tás.
Tere
mdí
szíté
s az ü
nnep
i ha
ngul
atna
k m
egfe
lelő
en.
Az i
dent
itást
udat
erős
ítése
, haz
a-sz
eret
etre
nev
elés
.Tk
. 44
–45.
o.
Vers
ek, d
alok
az ü
nnep
hez
kapc
soló
dóan
.
technika3_4_KK.indd 28 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
28
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
29
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott
tevé
keny
ségf
orm
ák,
mód
szer
tani
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, ját
ék st
b.)
25.
A F
ÉMEK
Fém
ek a
kör
nyez
e-tü
nkbe
nM
erev
szer
keze
tek
Moz
gó sz
erke
zete
k
Any
agvi
zsgá
lat,
csop
orto
-sít
ás tu
lajd
onsá
g és
felh
asz-
nálh
atós
ág sz
erin
t.Sz
erke
zete
k m
űköd
ésén
ek
meg
figye
lése
.
Az e
mbe
r kör
nyez
etei
: tár
sada
l-m
i, te
chni
kai,
term
észe
ti kö
rnye
-ze
tek
össz
efüg
gésé
nek
érzé
kelte
-té
se.
A tu
dom
ány
fejlő
désé
nek
meg
fi-gy
elés
e.
Tk. 4
6–48
. o.
Kie
gész
ítő a
nyag
: mer
ev é
s m
ozgó
szer
keze
tek
szer
elés
e fé
mép
ítő k
észl
etbő
l.G
ym.:
fém
ital
dobo
zok
26.
Bádo
gsze
kér
A m
unka
dara
b ki
vite
lezé
se
terv
rajz
ala
pján
.A
lem
ez h
ajlít
ása
karc
olás
-sa
l, ly
ukas
ztás
a.
A m
űsza
ki á
bráz
olás
jele
inek
m
egism
erés
e, ér
telm
ezés
e.Bi
zton
ságo
s esz
közh
aszn
álat
.
Tk. 4
9. o
.Vé
kony
fém
lem
ez, o
lló,
drót
vágó
, kúp
os fo
gó.
Gym
.: kü
lönb
öző
anya
gú é
s va
stag
ságú
huz
alok
.27
.Eg
y da
rab
drót
ból
kész
ült
Any
agvi
zsgá
lat.
Terv
ezés
, dar
abol
ás, h
ajlít
ás.
Meg
figye
lése
k és
tapa
szta
lato
k re
ndsz
erez
ése.
Kre
ativ
itás f
ejle
szté
se e
gyén
i ötle
-te
k m
egva
lósít
ásáv
al.
Tk. 5
0–51
. o.
Huz
alok
, dró
tvág
ó, o
lló,
kúpo
s fog
ó.
Gym
.: ki
fújt
tojá
sok.
28.
TAVA
SzI ü
NN
EPEK
Hús
véti
hím
es to
jás
Ism
erke
dés a
tojá
sfest
ési
tech
niká
kkal
. Hús
véti
nép-
szok
ások
fele
leve
níté
se.
Tojá
sfest
és.
Hag
yom
ányő
rzés
a k
ülön
böző
el
járá
sok
kipr
óbál
ásáv
al.
Kre
ativ
itás f
ejle
szté
se, e
szté
tikai
ne
velé
s.
Tk. 5
1–52
. o.
Kifú
jt to
jáso
k.A
locs
olko
dásh
oz k
apcs
oló-
dó n
épsz
okás
ok fe
lele
vení
-té
se.
Gym
.: a
kollá
zsho
z szü
ksé-
ges a
nyag
ok.
29.
Tájk
ép a
blak
kal
A k
ollá
zs fo
galm
ának
meg
-ism
erés
e. A
mun
kada
rab
elké
szíté
se e
gyén
i elk
épze
lés
alap
ján
Az a
nyag
és a
funk
ció
össz
efüg
-gé
séne
k fe
lism
erte
tése
.A
kül
önbö
ző a
nyag
ok tu
lajd
on-
sága
inak
meg
tapa
szta
lása
.
Tk. 5
4. o
.Te
xtild
arab
ok, s
zíne
s pap
ír,
kart
on, k
épek
, fén
ykép
ek,
hurk
apál
ca.
30.
Kép
kere
t any
ák n
ap-
jára
A k
épke
ret e
lkés
zíté
se
raga
sztá
ssal
, dísz
ítés e
gyén
i el
képz
elés
ek a
lapj
án.
Az a
nya
szer
epén
ek fo
ntos
sága
, m
egbe
csül
ése.
A cs
alád
hoz t
arto
-zá
s érz
ésén
ek el
mél
yíté
se.
Tk. 5
5. o
.
1. sz
. mel
-lé
klet
Fasp
atul
ák, r
agas
ztó,
kar
ton,
fé
nyké
p, d
íszítő
anya
gok.
technika3_4_KK.indd 29 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
30
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott
tevé
keny
ségf
orm
ák,
mód
szer
tani
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, ját
ék st
b.)
31.
Papí
rálla
tok
A h
ajto
gatá
s mun
kam
e-ne
téne
k ön
álló
érte
lmez
ése
alap
ján
a m
unka
dara
bok
elké
szíté
se.
Szem
-kéz
koo
rdin
áció
és
finom
mot
orik
a fe
jlesz
tése
.Po
ntos
haj
táso
k gy
akor
olta
tása
.
Tk. 5
6–57
. o.
Szín
es o
rigam
ipap
írok.
32.
Kü
LÖN
BÖzŐ
A
NYA
GO
KA
nyag
ok é
s ala
kítá
suk
I.
A c
sopo
rtm
unka
meg
szer
-ve
zése
. Az é
v fo
lyam
án
hasz
nált
anya
gfaj
tákr
ól
gyűj
tött
ismer
etek
rend
sze-
rezé
se.
Akt
ív sz
erep
válla
lás a
csop
ort
ered
mén
yess
ége
érde
kébe
n.Sz
ótár
hasz
nála
t.
Tk. 5
8–59
. o.
Az é
v kö
zben
gyű
jtött
anya
gmin
ták,
Mag
yar é
rtel
-m
ező
kézi
szót
ár.
Otth
oni k
utat
ómun
ka a
meg
-ha
táro
zott
tém
akör
ökbe
n.33
.A
nyag
ok é
s ala
kítá
suk
II.
Prez
entá
ciók
meg
hallg
atás
a,
érté
kelé
se.
Kör
nyez
etvé
delm
i ism
eret
ek
bőví
tése
.
Inte
rnet
hasz
nála
t. Kö
rnye
zettu
-da
tos m
agat
artá
s kia
lakí
tása
.Pi
ktog
ram
ok é
rtel
mez
ése.
Tk. 6
0. o
.G
ym.:
közl
eked
ési e
szkö
zö-
ket á
bráz
oló
képe
k.
34.
KÖzL
EKEd
J BIz
-TO
NSÁ
GO
SAN
!
Köz
leke
dési
eszk
özök
Társ
asjá
ték
kész
ítése
a k
öz-
leke
dési
szab
ályo
k fe
lhas
z-ná
lásá
val.
Any
aggy
űjté
s koo
pera
tív fo
rmá-
ban.
A já
téks
zabá
lyok
bet
artá
sa.
A k
özös
játé
k él
mén
yéne
k át
élés
e.
Tk. 6
1–63
. o.
5. sz
. mel
-lé
klet
Kie
gész
ítő a
nyag
: Tan
ulm
á-ny
i sét
a az
isko
la k
örny
ékén
. Bi
zton
ságo
s köz
leke
dés
gyak
orol
tatá
sa.
Tk. 6
5. o
.35
.U
tazz
unk
vona
ttal!
A v
asút
i tér
kép
és m
enet
-re
nd ér
telm
ezés
e. Ú
tvon
al-
terv
kés
zíté
se.
Inte
rnet
es m
enet
rend
-has
znál
at.
A tö
meg
közl
eked
ési e
szkö
zökö
n va
ló u
tazá
s hel
yes v
iselk
edés
i m
intá
inak
kia
lakí
tása
.
Tk. 6
4. o
.Sz
ituác
iós j
áték
ok a
vas
úti
közl
eked
ésse
l kap
csol
atba
n.
36.
Osz
tály
kirá
ndul
ásO
sztá
lyki
ránd
ulás
meg
szer
-ve
zése
pro
jekt
mun
kába
n.A
z egy
éni é
rdek
ek ö
ssze
hang
olá-
sa. T
erve
zés a
lehe
tősé
gek
figye
-le
mbe
véte
léve
l.A
z osz
tály
közö
sség
erő
sítés
e.
Tk. 6
6–67
. o.
Prog
ram
terv
ek k
észí
tése
.
37.
Jó ta
nács
ok a
szün
-id
őre
Besz
élge
tés a
szün
idei
ter-
vekr
ől, a
felm
erül
ő ve
szé-
lyek
ről.
Az é
ves m
unka
öss
zefo
gla-
lása
.
Szab
adid
ő ha
szno
s eltö
ltése
. Fel
e-lő
sség
telje
s mag
atar
tás.
Öné
rték
elés
.
Tk. 6
8. o
.
technika3_4_KK.indd 30 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
31
Az Apáczai Kiadó részéről megjelentetett 4. osz-tályos technikaéletvitel tankönyv illeszkedik az 1–4. évfolyamos sorozatba. A 4. osztály az általá-nos iskola első kimeneti fokozata, itt zárul le az alsó tagozat. Innen tovább lehet haladni az általá-nos iskola felső tagozatába – ahol a technikai mű-veltség továbbépül – vagy a nyolcosztályos gimná-ziumba, ahol a speciális képzés – főleg a technika szempontjából – más jelleget ölt. Ezért az alsó ta-gozat 4. évfolyamának végére olyan alapművelt-séghez kell juttatni a tanulókat, hogy az mindkét irányba továbbépíthető legyen. Abban az esetben viszont, ha megszűnik a technika jellegű képzés, a tanuló már rendelkezzen mindazon technikai ismerettel, manuális készségekkel, magatartásbeli képességekkel, amelyek alkalmassá teszik a tech-nikai világban való eligazodásra. Ezért is értékel-hető pozitívan a tankönyv szerkezete, mert rész-ben szintetizálja az 1–3. osztályban tanultakat, másrészt az ismeretanyagán keresztül összeveti a természeti-technikai-társadalmi környezet válto-zását, a változások, változtatások okait, lehetősé-geit.
Rávilágít olyan lokális és globális problémára, mint a környezetvédelem, a környezetszennyezés, környezetgazdálkodás, környezetkultúra. Keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel a jövő alkotó embere – a mai gyermek – egy egészségesebb, a természeti és technikai környezet harmóniáját megteremtő emberi környezetet fejleszthet.
Tematikus egységek a 4. évfolyam tananyagának feldolgozásához
TÉMAKÖRI. A változó környezet – modellezés
II. A műszaki ábrázolás – modellezésIII. Lakás – életvitel – háztartásIV. A természet erőiV. Gépek a környezetünkben – modellezés
VI. Téli, tavaszi ünnepeink, tárgykészítésVII. Közlekedési ismeretek
Tudáspróba 4. osztály (év elején)
1.Soroljfelközlekedésieszközöket(legalábbhármat)azalábbiakszerint:
Személyszállító:
Egyéni közlekedésre használják:
Tömegközlekedésre használják:
Teherszállító:
2. Tervezz a 60 x 80 mmes órarendeknek kartonból háttámlát, amely az órarend oldalainál20mmrelnagyobb.
a) Készíts tervrajzot (szabad kézzel)!
b) Készíts műszaki rajzot, ne feledkezz el a vo-nalvastagságokról, a méretek megadásáról sem!
3.Írdleazórarendtámlaelkészítéséneksorrendjét!Milyeneszközökethasználnál?
Művelet Eszköz, szerszám1.2.3.
4.Mitkellenetenned,haazórarendetatámlávalegyüttaszobádfaláraszeretnédfelakasztani?
5.Mivoltelőbb?fonal vagy textillétra vagy fa doboz vagy kartonporszívó vagy seprűtelevízió vagy rádiókerékpár vagy autóház vagy lakás
A 4. ÉVFOLyAm TAnAnyAGÁnAK FELdOLGOZÁSA
technika3_4_KK.indd 31 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
32
I. A VÁLTOZÓ KöRNyEZET
Célok és feladatok:az ősi természetben élő em-ber életmódjának, a fejlődés lépéseinek bemutatá-sa. A természetben előforduló anyagok felhaszná-lási lehetősége, azok átalakítása az emberi célok-nak megfelelően.
Az emberi igények és a technikai tudás változá-sának nyomon követése, elemzése a mesterséges környezetünk kialakítása, fejlesztése során.
A képek segítségével továbbra is biztosítsuk a ta-nulók spontán, majd irányított kérdésekkel törté-nő szabad megnyilvánulását! Hogyan élhettek itt a gyerekek?
A tanórák menetében kövessük a 3. osztályban megszokott eljárást: igény–célkitűzés–tervezés–szervezés–kivitelezés–kipróbálás–értékelés.
Aház természetesanyagokból témánál motivá-ció lehet: egy korabeli település modellezése.
A munkát a tanító csak irányítsa, de ne döntse el a tanuló helyett, hogy milyen formát készítsen.
Ahhoz, hogy eredményes munkát tudjanak ta-nítványaink végezni, hagyjunk kellő időt a mun-kára, valamint a megfelelő természeti anyagok gyűjtésével biztosítsunk minél változatosabb épít-kezést!
A tanórán biztosítsunk időt arra, hogy a meg-épített lakhelyekből modellezzük a korabeli tele-pülést. A rögtönzött „terepasztalra” minden tanu-ló helyezze el az építményeit (ne csak a legjobba-kat), és itt történjen az értékelés (technikai elemző, értékelő vitakészség fejlesztése).
Hol használnak napjainkban az ősi építmények-hez hasonló formát, szerkezetet? (krumpliverem, esőházak stb.) Kik készítik, milyen ismeretekre van szükség ezen foglalkozásoknál?
Csúszkátólakerékig, az úszófarönktőlasétahajózásig témák kapcsán végeztessünk kísérleteket. Mivel összetett munkadarab, több tanórán ke-resztül kíván a gyerektől kitartó munkát. Komp-lex jellegénél fogva sok technikai ismeret tanítha-tó általa: anyagokról, energiáról, irányításról, ösz-szetett rendszerről, a modellezés szempontjairól, műszaki kommunikációról.
II. A MŰSZAKI ÁbRÁZOLÁS
Követelmény: Ismerje a különböző vonalfajtá-kat és szerepüket. Ismerje fel a nézeti rajzokról az építőelemeket. Fejlődjön a rajzi kommunikációs készség. Legyen képes az építőelemek térbeli hely-zeteinek megállapítására, meghatározott térben történő elhelyezésére; adott tagolatlan tárgy olda-lainak és a bemutatott vetületi képeknek az azo-nosítására (hozzárendelés); adott vetületi képhez megfelelő tárgyak keresése a környezetből.
óRAVÁzLAT(atémakörbevezetőórája)
Tananyag: Testek térbeli kiterjedéseCélok és feladatok: Ismertesse fel a testek tér-
beli kiterjedését (szélesség, hosszúság, magasság). Fejlessze a tanulók térszemléletét. Neveljen pon-tosságra.
Óramenet:1. Építődobozok rendje (megfigyelés)2. Mit építettünk az építőelemekből?Tetszik-e az építőkészlet? Miért? Elemek nevé-
nek felidézése.3. Játék: Gyűjtsétek ki azokat az elemeket, ame-
lyeknek minden oldala egyforma! Aminek két-két oldala egyforma. (A tanulók is gyűjtessenek ki egymással különböző tulajdonságú elemeket.) Barkochba játék. Melyik elemre gondoltam?
4. Kép alapján építeni.5. Írásvetítőre felhelyezni különböző elemeket
(egyszerre csak egyet), kezdetben 1-1 oldalukat ki-vetítve. A tanuló helyezze rá az építőelemet a rajz-ra! Takarások megfigyelése.
a) Építőelem neve (híd, tető, tégla)b) Honnan néztük (vetítettük) az építőelemeket,
amikor ezek a rajzok készültek? (elölről, szemből stb.)c) Mérd meg a rajzon az építőelem méreteit!
(hosszúság, magasság)d) Ugyanarról az építőelemről felülről készült ve-
tület. Helyezze rá a rajzra a tanuló az építőelemet!e) Melyik irányból készülhetett a bemutatott ve-
tület? (oldalról, oldalnézet) Mérjük meg!
technika3_4_KK.indd 32 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
33
Mindhárom építőelem vetületeinek elemzése után keressük ki az egyforma alapú felülnézete-ket. Miből tudjuk, hogy ezek különböző tárgyak-ról készültek? (Vékony, szaggatott vonal – a nem látható éleket jelöli!)
6. Házépítés a kutyusnak vagy hasonlóan egy-szerű építmény készítése. Lerajzolni, hogy mit lát elölről a kutya, mit lát felülről a madár a házikó-ból. (A nézetek elhelyezésére már itt ügyeljünk, hogy az elölnézet alá kerüljön a felülnézet.)
7. Építési gyakorlatok 8. Értékelés
óRAVÁzLAT
Tananyag: Tárgyak nézeti ábrázolásaCélok és feladatok: A tanulókat megismertetni
a vetületek (nézetek) származtatásával, az egyes nézetek elhelyezésének szabályával, a nézet fogal-mával. Rajzkészség, sík- és térszemlélet fejlesztése.
1. Ismétlés: elemekről tanultak.Elemválasztási játék. Építés látszati rajz alapján.
Építés alaprajz szerint.2. Képsík tábla készítése. Tk. 23. o. ábra alapján.a) A szabásrajz (mint síkbeli!) rajzolvasása: vo-
nalfajták jelentése, méretezés, a rajz műveleti uta-sítása, méretarány.
b) Szerkesztés anyagon (karton, műszaki rajzlap)c) Elkészítés (sík lapból teret alakítunk ki)3. Képsík tábla használata: építőelemmel vagy
gyufásdobozzal. célszerű a tanári bemutató tábla használata, fehér kartonból készítünk képsík táb-lát, táblai szivacs legyen a tárgy. A szivacsot szí-nes vízbe mártva az egyes vetületek „nyomait” be tudjuk mutatni. A tanulói képsík táblán rajzolja körbe a tanuló, amit elölről, felülről, oldalról lát a tárgyról.
4. A tk. 24. old. szerint nyissuk szét a képsíkot! (Térbeli szerkezetből síkbelit képeztünk.) Hová kerültek a nézetek?
5. Rajzoljunk a füzetbe!6. Vetületi ábrákhoz tárgyak rendelése (tanítói
példák alapján)7. Összefoglalás, értékelés
Rajzolvasási gyakorlóórát tervezzünk a téma-körbe, ahol szerepeljen rajzkiegészítési feladat,
vetületképzés, vetületről tárgy keresése. Problé-mahelyzet lehet pl. egy vár elölnézeti képéhez a felülnézet hiánya.
III. LAKÁS – ÉLETVITEL – HÁZTARTÁS
E tematikus egységben folytatódik a harmadik évfolyamon elkezdett témakör: lakások, otthonok külső és belső környezeteinek vizsgálata.
A tanulók élményeket vizsgálnak funkciójuk szerint, alaprajzot, berendezéseket elemeznek, megismerik a régi és modern konyha eszközeit és ezek feladatait. Az egészséges táplálkozáson túl munkaszervezési ismeretekre is felhívják a figyel-met az uzsonnakészítés, gyümölcstea főzése tan-óraegységek, amelyek projektmunkában, koope-ratív tevékenységbe össze is vonhatók.
Projektmunkára, kooperatív tanulásszervezés-re, csoportmunkára, egyéni fejlesztések megvaló-sítására példaanyag tanítók számára pl. aSzületésnapomrakészülök projekt.
Tananyag: Munkaszervezési ismeretekCélja: alapvető háztartási munkafajták, munka-
szervezési mód bemutatása, a háztartási munkák megismerése, célszerű együttélés, a lakásgondozás alapvető eljárásainak ismerete.
Projekt vázlata:1. Beszélgetés: kinek lesz (volt) születésnapja?
Hogyan ünneplitek?2. Születésnapodra vendégeket hívsz (barát,
nagyszülő), hogyan készülsz? Legfontosabb tennivalók sorba rendezése. (Ösz-
szetett probléma, amelyet részproblémákra, rész-feladatokra kell bontani.)
3. A meghívók fajtái, tervezés. A meghívó infor-mációi.
4. A meghívás szituációs játékkal.5. Takarítás otthon (beszélgetés). Kinek mi a fel-
adata a családban?6. Hf.: Születésnapi terv/napirend – heti terv
Tananyag: Saját készítésű papírIsmeretanyag: papír szerkezete, a papírgyártás
ősi módja, alapanyag, adalékanyag, félkész ter-mék, késztermék.
technika3_4_KK.indd 33 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
34
Cél és feladat: Megismertetni a tanulóval a pa-pír előállításának egyszerű módját.
Átélt élmény alapján ismerje meg a papír rostos szerkezetét, a felhasználható alapanyagokat. Tud-jon válogatni, adalékanyagok adagolásával (kréta, enyv, színezők) érzékelje a tulajdonságok változá-sát (írható, festhető, téphető).
Tudja a merített papírt saját igényeinek megfe-lelő módon felhasználni (meghívó, csomagolás, füzetborító).
Tevékenység: papírmerítés, meghívókészítés.
Tananyag: GazdálkodásIsmeretanyag: Konyhatechnikai műveletek rend -
szerezése. Alapanyagok, beszerzési lehetőségek. Árak, költségvetés. Idő, pénz. Szolgáltatások.
Cél és feladat: Ismerje meg a tanuló az egészsé-ges táplálkozás alapjait, egyszerű ételek elkészítési módját, a konyhatechnológiai műveletek sorrend-jét, egyszerű eszközeit. Mennyibe kerül? Esztéti-kus környezet igényére nevelés.
Tevékenység: salátakészítés, árkalkuláció.
Tananyag: VendégvárásIsmeretanyag: Étkészlet, evőeszközkészlet ré-
szei, anyagai, azok tulajdonságai. Asztalterítő. Ki-egészítők.
Cél és feladat: Alapvető ismeretek a terítés sza-bályairól. Az alapteríték részeinek ismerete. Igény a célszerű és esztétikus környezet alakítására.
A batikolás és üvegfestés lehetőségeinek, folya-matának, eszközeinek, módszereinek bemutatása. Együttműködési készség alakítása. Projektmunka szervezése.
Tevékenység: poháralátét, poharak jelölése fes-téssel, szalvétagyűrű, ültetőkártya (papír, üveg, sóliszt), szalvétahajtogatás.
IV. A TERMÉSZET ERőI
Tananyag: A víz haszna. A víz mint természeti anyag. A víz hasznosítása régen és ma. A tervezés mindennapi jelentősége. Vitorlás tervezése és ki-vitelezése.
Célok és feladatok: A víz mint természeti ener-giaforrás megismerése, felhasználási módok be-
mutatása. Felhasználási cél (rendeltetés) és elvárt tulajdonságok meghatározása. A rész és egész kapcsolatának elemzése. Anyagválasztás adott funkcióra.
Motiváció, problémahelyzet teremtése (a vízi jármű igénye):
a) Hajótöréses mese, hogyan juthat el a hajótö-rött egy szigetről? Segítsünk!
b) Maci (vagy báb) hogyan juthat át a folyó túlsó partjára, ha nem tud úszni?
c) Stb.Milyen legyen a jó vitorlás? (Lényeges és lényeg-
telen tulajdonságok elkülönítése.) Különböző régi és modern vitorlásképek bemutatása.
Mi szükséges ahhoz, hogy a vitorlás ússzon a ví-zen?
Hogyan növelhető a gyorsasága?Mi történne, ha valamelyik része hiányozna?Különböző anyagok vízen való úsztatása (fa,
fém, műanyag), változó terhekkel. Anyagválasztás – fa (parafa), mert nem süllyed el.
Vázlatrajz alapján készítsünk szabásmintát (alaklemezt) a vitorlavászon előrajzolásához, sza-básához.
A különböző vitorlaanyagokat (vászon, mű-anyag, papír) hogyan illesztjük a vitorlarudakhoz (varrás, ragasztás)? A vitorla helyét elemzés útján kerestessük meg (indoklás).
Azt is észre kell vetetni, hogy nem elég a vitor-lást csak befúrni az alapba, mivel az erőhatásra (megfújjuk) kifordul, ezért ki kell kötni. A vitor-la kikötéséhez keresse meg a tanuló azt az ábrát, amelyről információt kap.
Problémahelyzet: a kikötéshez milyen kötözőt használjunk? Mihez rögzítsük a feszítőkötelet? A kampót miből készítsük? Hogyan készítsük? Hová helyezzük a kampót? Hogyan illesszük a kampót a tutajhoz?
Hogyan tudnánk mi kipróbálni a vitorlást? Mi-ért készítettük a vitorlást? A tervezésnél milyen szempontokat vettünk figyelembe? Tegyük vízre! (Egyenként vagy csoportosan.) Mit tapasztalunk? Fújjuk meg a vitorlást! Megfelel-e céljainknak a vitorlás? Miért?
Terheljük a vitorlást! Kinek hány db építőkockát bír el anélkül, hogy elmerülne? Tetszik-e a vitorlá-sod? Miért? Kinek mutatnád meg legelőször?
technika3_4_KK.indd 34 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
35
A munkadarabok értékelése külön-külön: mű-ködőképesség, szerkezet, kialakítás, pontosság, egyéni ötletek megvalósítása küllem szerint.
Ha legközelebb vitorlást készítenél, mit csinál-nál másként? Hogyan tudnád továbbfejleszteni a vitorlást? (korlát, kettős vitorla stb.)
Kedvelt munkadarab a hídmodell, mely sok technikai mondanivalót hordoz.
óRAVÁzLAT
Tananyag: A szerkezeti felépítés és a funkció kapcsolata
Célok és feladatok: Modellszemlélet fejlesztése, műszaki rajzi ismeretek, papírról tanultak gya-korlása. Környezetünk műtárgyainak értékelése. döntési képesség fejlesztése különböző megoldási módszerek között.
Munkadarab: Hídmodell
Tanóra váza1. Az alakról és terhelhetőségről tanultak ismét-
lése. Természeti anyagok, mesterséges anyagok.2. Az ember hogyan jutott át régen a patak (fo-
lyó) egyik partjáról a másikra? (tutaj, faág…) Ma hogyan juthatunk át? (Különböző hidak képeinek bemutatása) Miért épített az ember hidat? Miből készülnek ezek? Milyen részei vannak? Milyen formájuk van? Környékünkön milyen híd van? (elemzés) Kik dolgoznak a hídépítésnél?
3. Tervezzünk hídmodellt! A 42–43. oldal mo-delljei iránymutatók, választhatók. (Frontális osz-tálymunkában a hidak részeinek elemzése, a ré-szek funkciói az egészhez viszonyítva.) Rajzolva-sási gyakorlat. MÉRETARÁNY megfigyeltetése.
(Készülhet tudáspróba is, érdemjeggyel értékel-hető.) A szerelt modellről készült kép elemzése (kötések: merev, csuklózó stb.).
4. A készülő modell értékelési szempontjai (pl. mekkora terhet bírjon el, hány db kisautó férjen el rajta, az autók fel- és lehajthassanak stb.).
5. A munkadarabok értékelése (funkció, hason-lóság, kivitelezés, egyéni ötlet alapján). Kivitelezé-si tanács a kartonhíd készítéséhez: a hídelemeket daraboljuk, előrajzoljuk, karcoljuk, hajlítjuk.
A szél energiájának hasznosításaA tematikus kép (tk. 44–45. o.) jól szemlélteti,
hogy az ember a saját maga ereje, valamint az ál-latok erejének igénybevétele mellett itt már felis-merte azt, hogy a természetnek is vannak energia-forrásai, melyek felhasználásával megkönnyítette a mindennapi munkáját. Megjelennek a vízimal-mok és a szélmalmok. Tanórán ezeket modellez-zük.
Tanórákfelosztásalehet:– A szél hasznosítása régen és ma. – Szélkerék tervezése.– Alumíniumlemez alakítása.– Papírok tulajdonsága és felhasználhatósága
köz ti összefüggés.– Különböző anyagok összeszerelési lehetőségei.
Egy összetett modellt készítenek a tanulók, a SzÉLMALMOT. A modell készítésével kapcsolat-ban a szél energiájának hasznosításáról, a szélma-lom működéséről, szélerőművekről beszélgethe-tünk. Elemzik a modellt (részei, anyaga, munka-terv, eszközök).
A szélkerék alumíniumlemezből készül. A tk. 47. oldalának rajzolvasása során ismertetjük meg a tanulókat a kör fogalmával, megrajzolási lehető-ségével, valamit az átmérő jelével.
Vetessük észre a kör átmérője és sugara közötti összefüggést, valamint azt, hogy a körzővel min-dig a kör sugarát mérjük.
A szélkerék terve hasonló a tankönyvi ábrához, de itt a valóságnak megfelelően kell megrajzoltat-ni. A lapátok kihajtogatását laposfogóval végeztes-sük, de kézzel is elvégezhető. A közepére akkora lyukat fúrjunk vagy fúrassunk, hogy a hurkapál-cika-tengely megszoruljon benne! Ezt követően a tengely végét ragasztózzuk be, majd előre és hátra is – a kerék és tengely találkozásához – szorosan csavarjuk fel a fonalunkat, közben a fonalat is ra-gasztózzuk! Így a kerék se előre, se hátra nem fog elmozdulni a ragasztás megszáradása után.
Az alumínium tulajdonságai: könnyű, könnyen alakítható, ezüstszürke, nem rozsdásodik, nem szükséges festeni, mágnes nem vonzza.
technika3_4_KK.indd 35 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
36
A szélkerék elkészülte után az út kétféle lehet:1. Fémépítőből állványt készíttetünk, és az arra
felszerelt szélkerék működését megvizsgáljuk.2. Vagy a tankönyv szerint haladva először meg-
építjük a malmot, és azután vizsgáljuk a szélkerék működését.
A malomépület elkészülése során átismételjük a papírral kapcsolatos ismereteket, majd megismer-jük a kereskedelemben ma is használatos osztályo-zását.
V. TÉLI, TAVASZI ÜNNEPEINK, TÁRGyKÉSZíTÉS
A jeles napok készülődéseinek mindig kötődnie kell a tantárgy tananyagához, megfelelő tanítói szervezéssel így az is elérhető, hogy a munkatan-könyv javasolt munkadarabjai ajándékként ké-szíthetők.
A papírfajták tulajdonságainak megismerésén túl a szerkezetváltoztatás (hajtogatás, redőzés), tulajdonságváltozás (merevebb, stabilabb szerke-zet) ismereteinek tanítására alkalmas. (29. o. – ad-venti naptár báránykákból, 34. o. – mécsestartó, 49–50. o. – udvari bolond farsangra, farsangi ké-szülődés, 55. o. – virágos tojástartó-koszorú, hús-véti előkészület).
A szövés, a színes falikép (tk. 26–27. o.) kedves és hasznos ajándéktárgy lehet azon túl, hogy ren-geteg technikai mondanivaló hordozója. A szö-véshez legalább két fonalrendszer kell. A szövet hosszanti fonalát láncfonalnak, a szélességében haladót vetülékfonalnak nevezzük. (Figyeltessük meg a ruházatunkon, szövött terméken, szöve-ten, gézen). A fonalak kereszteződése a kötéspont. A vászonkötés a legegyszerűbb kötési mód.
A gyárakban ma automata gépekkel (számí-tógéppel irányított) végzik a szövést. Miért érté-kesek számunkra a kézi szövésű termékek? (népi hagyományok) Hol használunk szőtteseket? (fal-védő, terítő, tarisznya stb.)
Az ünnepekre készített hasznos tárgyakon ke-resztül a tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelésemberi tevékenység végigvezethető. Azon túl, hogy a kéz intelligenciáját is fejlesztik, az anyag-
ismeretet, a műveletek és az eszközhasználat gya-korlását lehetővé teszik, a nevelési feladatok soro-zatát valósítják meg (pl. honismeret, népismeret).
VI. GÉPEK A KöRNyEZETÜNKbEN A legfontosabb cél bemutatni, hogy a technikai
kultúra alakulása során a gépek milyen jelentő-séggel bírtak, milyen veszélyeket rejtettek és rejte-nek az ember számára.
Ismerje fel a tanuló a gépek szerepét az ember életében, a gépek jellegzetes anyagát, fő részeit, a mozgásátvitel szükségességét és lehetőségét.
Tudja a környezetében leggyakrabban előfordu-ló gépek rendeltetését megfogalmazni.
Megismertetni a környezetünkben (otthon, is-kola, közlekedés stb.) előforduló gépek közös jel-lemzőit, különbözőségeit. A mozgásátvitel szük-ségességét és lehetőségét feltárni.
Szerezzenek tapasztalatot a tanulók a legfonto-sabb gépegységek működéséről. Fejlődjön a mani-pulációs készségük, kreativitásuk, rendszerszem-léletük.
Hely- és helyzetváltoztatásra alkalmas mozgó modellek és játékok konstruálása. csúszás, guru-lás, lengés, csuklózás, forgás megvalósítása szer-kezetekben. Álló és mozgó szerkezetek jellemzői. Tapasztalatszerzés egyensúlyról, ismerkedés egy-szerű gépek működésével, a kerék és a tengely al-kalmazásával járó előnyökkel.
Az egyszerű gépek áttekintése után modelleztet-hetünk különböző hajtásokat a tk. 59–62. oldala alapján.
A közlekedési ismeretekkel együttesen feldol-gozható tematikus egység alapja a tanulók számá-ra motiváló közlekedési eszköz, a kerékpár.
Tananyag: Hajtások a kerékpáronIsmeretanyag: A kerékpár fő részei. A biztonsá-
gos kerékpározás feltételei. Gyorsítás, lassítás. Cél és feladat: Megismerni a kerékpárt mint
környezetbarát közlekedési eszközt. Tudni, hogy melyek a biztonságos kerékpározás emberi, tech-nikai feltételei. A balesetmentes járműhasználat szabályainak felismerése, magyarázata.
technika3_4_KK.indd 36 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
37
Tevékenység: a kerékpár funkcionális egységei-nek megnevezése, működésének bemutatása, haj-tómű modellezése.
1. Szerinted melyik szennyezi leginkább a kör-nyezetet?
a) kandalló b) autó c) gőzhajó
2. Készülsz valahová? A boltba…, iskolába…, baráthoz…? A legegyszerűbb autóval menni? de a Földnek nem ez a legjobb! Mivel közlekedjünk, hogy a kipufogógázzal ne szennyezzük a környe-zetet?
3. Akinek van kerékpárja, az mutassa be!
4. A hajtómű elemzése: lánckerekek, lánc, pedál. Hajtókerék – hajtott kerék.
Lánckerekek egymáshoz viszonyított méretei, forgásirányuk.
5. A dinamó és a kerék kapcsolata. dörzshajtás megfigyelése. dörzskerekek egymáshoz viszonyí-tása. Forgásirányuk. Fordulatszám. Hajtókerék – hajtott kerék.
6. Modellezés szerelőkészlettel csoportmunká-ban – dörzshajtás, lánchajtás, szíjhajtás.
7. Összefoglalás
VII. KöZLEKEDÉSI ISMERETEK
A tanuló 10 éves életkorára képessé váljon a közúti közlekedés résztvevőinek és színtereinek megne-vezésére, valamint felismerésére. Tudjon bizton-sággal közlekedni lakott területen belül járdán, gyalogúton, lakott területen kívül az útpadkán, úttesten átkelni.
Önálló gyalogos közlekedéshez szükséges forga-lomirányítási jelek, jelzések, elsőbbség feltételei-nek, szabályainak ismerete a felsőbb osztályokba való továbbhaladás feltétele. Ezeket tanórán, tan-
órán kívüli tevékenységek során, szituációs játék-kal, helyzetelemzésekkel, frontális szervezésben, csoportmunkában, önálló tevékenységben játéko-san, élethelyzetekben kell begyakoroltatni. A szű-kös technika és életvitel tantárgyi órakeret ehhez természetesen kevés.
Tananyag: Közlekedési eszközökIsmeretanyag: Közlekedési eszközök csoporto-
sítása. Különleges közlekedési eszközök. A helyi és távolsági közlekedés elemei.
Cél és feladat: Tudja értékelni a tanuló lakó-helyének és általában a közlekedés szervezésének módozatait. Megismerni a közlekedési rendszer szervezőinek tevékenységét, ismerni a közlekedés nyújtotta szolgáltatásokat. Tudjon útvonaltervet készíteni.
Tevékenység: Közlekedési eszközök elemzése. Útvonalterv kiránduláshoz.
Tananyag: Iskolátok környékének közlekedéseIsmeretanyag: Jelzőtáblák fajtái. Útburkolati je-
lek.Cél és feladat: Biztonsággal tudja felismerni és
magyarázni a jelzőtáblákat. A gyalogos és kerék-páros közlekedést irányító jelzések tudása, alkal-mazása.
Tevékenység: Közlekedési játék tervezése, kivite-lezése. KRESz-parkban, iskolaudvaron (forgalom elől elzárt területen) kerékpárvezetés gyakorlása.
Tananyag: Közlekedési tesztIsmeretanyag: Az 1–4. évfolyamon tanult köz-
lekedési ismeretek.Cél és feladat: Áttekinteni, rendszerezni a köz-
lekedési ismereteket. A balesetmentes közlekedés, járműhasználat szabályainak tudása. A közleke-déssel kapcsolatos helyes magatartási szokások, elvárt udvariassági szabályok alkalmazása. Hiá-nyosságok felismerése.
Tevékenység: tk. 72. o. feladatai, közlekedési já-ték.
A KRESz-totó akár számítógépes program is lehet.
technika3_4_KK.indd 37 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
38
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
39
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)1.
Beve
zeté
s a 4
. évf
olya
m
tana
nyag
ába.
Mily
en
felsz
erel
ésem
legy
en?
Ism
ételj
ük a
z edd
ig ta
-nu
ltaka
t!
A ta
nkön
yvbe
n ha
szná
-la
tos i
kono
k be
mut
atás
a,
elem
zése
. A ta
nuló
k be
szélj
enek
a n
yári
szü-
neti
élm
énye
ik a
lapj
án a
te
rmés
zeti
körn
yeze
tben
m
egism
ert a
nyag
okró
l, te
chni
kai e
szkö
zökr
ől.
Foga
lmak
, gon
dola
tok,
érzé
-se
k, té
nyek
köz
lése
szób
an.
Jele
nség
ek, v
álto
záso
k fe
lis-
mer
teté
se, r
ögzí
tése
írás
ban.
Tk. 3
–6. o
ldal
Kép
ek g
yűjté
se a
lakó
kör-
nyez
etrő
l.
2.A
VÁ
LTO
zó K
ÖR-
NYE
zET
Kör
nyez
etün
k te
gnap
és
ma
A g
yűjtö
tt ké
pany
ag
rend
ezés
e, a
lakó
hely
tö
rtén
eti e
mlé
kein
ek
bem
utat
ása,
az é
píté
-sz
etbe
n ha
szná
lato
s an
yago
k, e
szkö
zök
ösz-
szek
apcs
olás
a, a
fejlő
dés
nyom
on k
övet
ése.
A fe
jlődé
s meg
figye
lteté
se, a
vá
ltozá
s fel
ismer
teté
se.
A ré
gi id
ő és
nap
jain
k ép
ítési
szok
ásai
nak
szöv
eges
kife
j-té
se. A
tanu
lók
szók
incs
ének
bő
víté
se.
Tk. 7
. old
alÁ
gak,
gal
lyak
, lev
elek
gy
űjté
se.
3.A
bar
lang
tól a
mai
tele
-pü
lésig
A te
rmés
zeti
körn
yeze
t át
alak
íthat
óság
ának
m
egfig
yelte
tése
. Viz
sgá-
lódá
s ado
tt sz
empo
ntok
al
apjá
n a
lakó
hely
régi
ép
ítésű
inga
tlanj
ai é
s ko
rsze
rű la
kóhá
zak
kö-
zött.
Öss
zeha
sonl
ítási
képe
sség
fe
jlesz
tése
a h
ozot
t kép
ek,
vala
min
t a k
örny
ezet
ben
fel-
lelh
ető
építé
szet
i alk
otás
ok
segí
tség
ével
.
Tk. 8
. old
alA
köz
leke
désh
ez é
s szá
llí-
tásh
oz k
apcs
olód
ó ké
pek,
ír
ások
gyű
jtése
.
TAn
mEn
ETjA
VASL
AT 4
. ÉV
FOLy
Am
technika3_4_KK.indd 38 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
38
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
39
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)1.
Beve
zeté
s a 4
. évf
olya
m
tana
nyag
ába.
Mily
en
felsz
erel
ésem
legy
en?
Ism
ételj
ük a
z edd
ig ta
-nu
ltaka
t!
A ta
nkön
yvbe
n ha
szná
-la
tos i
kono
k be
mut
atás
a,
elem
zése
. A ta
nuló
k be
szélj
enek
a n
yári
szü-
neti
élm
énye
ik a
lapj
án a
te
rmés
zeti
körn
yeze
tben
m
egism
ert a
nyag
okró
l, te
chni
kai e
szkö
zökr
ől.
Foga
lmak
, gon
dola
tok,
érzé
-se
k, té
nyek
köz
lése
szób
an.
Jele
nség
ek, v
álto
záso
k fe
lis-
mer
teté
se, r
ögzí
tése
írás
ban.
Tk. 3
–6. o
ldal
Kép
ek g
yűjté
se a
lakó
kör-
nyez
etrő
l.
2.A
VÁ
LTO
zó K
ÖR-
NYE
zET
Kör
nyez
etün
k te
gnap
és
ma
A g
yűjtö
tt ké
pany
ag
rend
ezés
e, a
lakó
hely
tö
rtén
eti e
mlé
kein
ek
bem
utat
ása,
az é
píté
-sz
etbe
n ha
szná
lato
s an
yago
k, e
szkö
zök
ösz-
szek
apcs
olás
a, a
fejlő
dés
nyom
on k
övet
ése.
A fe
jlődé
s meg
figye
lteté
se, a
vá
ltozá
s fel
ismer
teté
se.
A ré
gi id
ő és
nap
jain
k ép
ítési
szok
ásai
nak
szöv
eges
kife
j-té
se. A
tanu
lók
szók
incs
ének
bő
víté
se.
Tk. 7
. old
alÁ
gak,
gal
lyak
, lev
elek
gy
űjté
se.
3.A
bar
lang
tól a
mai
tele
-pü
lésig
A te
rmés
zeti
körn
yeze
t át
alak
íthat
óság
ának
m
egfig
yelte
tése
. Viz
sgá-
lódá
s ado
tt sz
empo
ntok
al
apjá
n a
lakó
hely
régi
ép
ítésű
inga
tlanj
ai é
s ko
rsze
rű la
kóhá
zak
kö-
zött.
Öss
zeha
sonl
ítási
képe
sség
fe
jlesz
tése
a h
ozot
t kép
ek,
vala
min
t a k
örny
ezet
ben
fel-
lelh
ető
építé
szet
i alk
otás
ok
segí
tség
ével
.
Tk. 8
. old
alA
köz
leke
désh
ez é
s szá
llí-
tásh
oz k
apcs
olód
ó ké
pek,
ír
ások
gyű
jtése
.
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)4.
Ház
term
észe
tes a
nya-
gokb
ólA
gye
reke
k ön
álló
terv
e-zé
ssel
kés
zítik
el a
ház
at
és a
ker
ítést
a k
apot
t an
yago
kból
.
Az e
mbe
r kör
nyez
etei
: tár
sa-
dalm
i, te
chni
kai,
term
észe
ti kö
rnye
zete
k ös
szef
üggé
séne
k ér
zéke
lteté
se. A
fejlő
dést
be
foly
ásol
ó té
nyez
ők fe
lso-
rolá
sa.
Tk. 1
0. o
ldal
ábr
áiU
jjnyi
vas
tag
gally
ak
gyűj
tése
. Kép
ek g
yűjté
se
külö
nböz
ő ke
reke
kről
a
szár
azfö
ldi k
özle
kedé
s té-
máb
an.
5.A
csú
szká
tól a
ker
ékig
A k
özle
kedé
s és a
szál
lí-tá
s fej
lődé
stör
téne
téne
k be
mut
atás
a a
tank
önyv
-be
n ta
lálh
ató
ábrá
k és
a
gyer
ekek
álta
l gyű
jtött
anya
gok
segí
tség
ével
.
A tu
dom
ány
ered
mén
yei-
nek
belá
ttatá
sa, a
kör
nyez
eti
prob
lém
ák le
küzd
éséh
ez p
o-zi
tív p
éldá
k sz
óbel
i kife
jtése
.
Tk. 1
1. o
ldal
Írás
ok, k
épek
gyű
jtése
a
vízi
köz
leke
dés t
émáb
an.
6.K
észí
tset
ek c
súsz
kát!
A c
súsz
ka el
kész
ítése
cs
opor
tmun
káva
l 4 fő
s cs
opor
tokb
an.
Kap
csol
atte
rem
tés a
köz
ös
mun
káho
z, a
tanu
lók
véle
-m
ényé
nek
meg
hallg
atás
a a
csús
zkáv
al v
égze
tt kí
sérle
t ta
pasz
tala
tairó
l. K
özös
cse
-le
kvés
, köz
ös a
lkot
ás ö
röm
é-ne
k át
élés
e.
Tk. 1
2. o
ldal
Any
aggy
űjté
s a lé
gi k
özle
-ke
désr
ől.
technika3_4_KK.indd 39 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
40
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
41
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)7.
Az ú
szó
farö
nktő
l a sé
ta-
hajó
zásig
A g
yűjtö
tt ké
pany
agok
, ír
ások
időr
endb
eli e
l-he
lyez
ése.
A ta
nkön
yv
fela
data
inak
öná
lló m
eg-
olda
tása
.
Az a
dott
körn
yeze
ti té
nyez
ők
és a
z em
beri
tevé
keny
ség
kö-
zötti
kap
csol
at m
eglá
ttatá
sa,
leír
atás
a és
lera
jzol
ása.
Akt
ív
szer
epvá
llalá
s a k
örny
ezet
m
egóv
ásáb
an. P
l: az
ivóv
íz
véde
lme,
a v
ízfo
gyas
ztás
cs
ökke
ntés
e, a
z álló
és f
olyó
-vi
zek
tiszt
ítása
.
Tk. 1
3–14
. old
alM
űany
ag p
ohár
, szí
vósz
ál,
stop
peró
ra sz
üksé
ges a
kö
vetk
ező
órár
a.
8.Em
ber a
leve
gőbe
nRe
pülő
gépm
aket
tek
ké-
szíté
se p
apírb
ól
Bubo
rékf
úvó
kísé
rlet
vége
ztet
ése.
Öná
lló te
r-ve
zés a
lapj
án re
pülő
gép-
mak
ette
k ké
szíté
se.
Egyé
ni ö
nálló
terv
ezés
, alk
o-tá
s, m
ajd
kipr
óbál
ás. R
öpte
-té
s idő
re. A
z alk
otás
sike
ré-
nek
átél
ése,
más
ok si
keré
nek
öröm
ére.
A k
udar
célm
ény,
a ku
darc
lekü
zdés
e.
Tk. 1
5–17
. old
alPr
ospe
ktus
okbó
l ter
v-ra
jzok
, épü
lete
k te
rv-
rajz
aina
k, k
ertte
rvez
é-se
k ra
jzai
nak
gyűj
tése
. Re
pülő
gépm
aket
tek
röpt
e-té
séne
k ve
rsen
ye.
9.
A m
űsza
ki á
bráz
olás
ne
mze
tköz
i nye
lve
A v
onal
fajtá
k és
a m
é-re
tmeg
adás
elem
eine
k ki
vetít
ése
proj
ekto
rral
. A
tant
erm
i táb
lára
a
tank
önyv
ábr
áján
ak fe
l-ra
jzol
ása.
Mag
yará
zat
a ki
vetít
ett k
ép, a
tábl
ai
rajz
és a
tank
önyv
ábr
á-já
nak
össz
ekap
csol
ása.
A tá
rsad
alm
i egy
üttm
űköd
és
és a
tech
nika
köl
csön
hatá
sa.
A fe
jlődé
s ele
nged
hete
tlen
felté
tele
a ra
jzi k
ifeje
zése
k eg
ység
es ér
telm
ezés
e. S
zak-
szav
ak ér
telm
ezés
e, sz
óbel
i m
egfo
galm
azás
a ra
jzi e
le-
mek
kel é
s a ra
jzi e
lem
ek
szak
mai
nev
e.
Tk. 1
8–19
. old
al.
A 1
9. o
ldal
1. p
ont-
jába
n sz
erep
lő fo
-ga
lmak
meg
hatá
ro-
zása
inak
elké
szíté
se
rajz
lapo
kra.
Játé
k, v
erse
ny a
műs
zaki
ra
jz el
emei
nek
felis
mer
é-sé
re é
s sza
ksza
vakk
al v
aló
meg
hatá
rozá
sára
. (A
győ
ztes
ek ju
talm
át a
ta
nuló
k dö
ntsé
k el
.)
A k
övet
kező
órá
ra a
tanu
-ló
k el
őre
kere
teze
tt A
/4-e
s m
űsza
ki ra
jzla
pot h
ozza
-na
k m
aguk
kal.
technika3_4_KK.indd 40 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
40
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
41
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)7.
Az ú
szó
farö
nktő
l a sé
ta-
hajó
zásig
A g
yűjtö
tt ké
pany
agok
, ír
ások
időr
endb
eli e
l-he
lyez
ése.
A ta
nkön
yv
fela
data
inak
öná
lló m
eg-
olda
tása
.
Az a
dott
körn
yeze
ti té
nyez
ők
és a
z em
beri
tevé
keny
ség
kö-
zötti
kap
csol
at m
eglá
ttatá
sa,
leír
atás
a és
lera
jzol
ása.
Akt
ív
szer
epvá
llalá
s a k
örny
ezet
m
egóv
ásáb
an. P
l: az
ivóv
íz
véde
lme,
a v
ízfo
gyas
ztás
cs
ökke
ntés
e, a
z álló
és f
olyó
-vi
zek
tiszt
ítása
.
Tk. 1
3–14
. old
alM
űany
ag p
ohár
, szí
vósz
ál,
stop
peró
ra sz
üksé
ges a
kö
vetk
ező
órár
a.
8.Em
ber a
leve
gőbe
nRe
pülő
gépm
aket
tek
ké-
szíté
se p
apírb
ól
Bubo
rékf
úvó
kísé
rlet
vége
ztet
ése.
Öná
lló te
r-ve
zés a
lapj
án re
pülő
gép-
mak
ette
k ké
szíté
se.
Egyé
ni ö
nálló
terv
ezés
, alk
o-tá
s, m
ajd
kipr
óbál
ás. R
öpte
-té
s idő
re. A
z alk
otás
sike
ré-
nek
átél
ése,
más
ok si
keré
nek
öröm
ére.
A k
udar
célm
ény,
a ku
darc
lekü
zdés
e.
Tk. 1
5–17
. old
alPr
ospe
ktus
okbó
l ter
v-ra
jzok
, épü
lete
k te
rv-
rajz
aina
k, k
ertte
rvez
é-se
k ra
jzai
nak
gyűj
tése
. Re
pülő
gépm
aket
tek
röpt
e-té
séne
k ve
rsen
ye.
9.
A m
űsza
ki á
bráz
olás
ne
mze
tköz
i nye
lve
A v
onal
fajtá
k és
a m
é-re
tmeg
adás
elem
eine
k ki
vetít
ése
proj
ekto
rral
. A
tant
erm
i táb
lára
a
tank
önyv
ábr
áján
ak fe
l-ra
jzol
ása.
Mag
yará
zat
a ki
vetít
ett k
ép, a
tábl
ai
rajz
és a
tank
önyv
ábr
á-já
nak
össz
ekap
csol
ása.
A tá
rsad
alm
i egy
üttm
űköd
és
és a
tech
nika
köl
csön
hatá
sa.
A fe
jlődé
s ele
nged
hete
tlen
felté
tele
a ra
jzi k
ifeje
zése
k eg
ység
es ér
telm
ezés
e. S
zak-
szav
ak ér
telm
ezés
e, sz
óbel
i m
egfo
galm
azás
a ra
jzi e
le-
mek
kel é
s a ra
jzi e
lem
ek
szak
mai
nev
e.
Tk. 1
8–19
. old
al.
A 1
9. o
ldal
1. p
ont-
jába
n sz
erep
lő fo
-ga
lmak
meg
hatá
ro-
zása
inak
elké
szíté
se
rajz
lapo
kra.
Játé
k, v
erse
ny a
műs
zaki
ra
jz el
emei
nek
felis
mer
é-sé
re é
s sza
ksza
vakk
al v
aló
meg
hatá
rozá
sára
. (A
győ
ztes
ek ju
talm
át a
ta
nuló
k dö
ntsé
k el
.)
A k
övet
kező
órá
ra a
tanu
-ló
k el
őre
kere
teze
tt A
/4-e
s m
űsza
ki ra
jzla
pot h
ozza
-na
k m
aguk
kal.
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott
tevé
keny
ségf
orm
ák,
mód
szer
tani
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k(k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)10
.A
pap
írdob
oz m
űsza
ki
rajz
ának
elké
szíté
seTá
blán
bem
utat
óraj
z se
gíts
égév
el é
s a
tank
önyv
21.
old
alán
ta
lálh
ató
műs
zaki
ra
jz a
lapj
án k
észí
tsük
a
gyer
ekek
kel e
gyüt
t ha
ladv
a a
rajz
ot.
Vona
lzó
mel
letti
mm
po
ntos
ságú
mér
és,
vona
lfajtá
k ra
jzol
ása.
Fi
gyel
em-ö
sszp
onto
sítás
, sík
beli
tájé
kozó
dás,
térb
eli
alak
zat s
íkbe
li ké
péne
k el
kész
ítése
.
Hos
szú,
egy
enes
vo
nalz
ó, H
B-s j
elű
hegy
es ce
ruza
. Tk.
21
. old
al
cip
ősdo
bozt
ető,
cs
omag
olás
ra h
aszn
álha
tó
szín
es p
apíro
k, c
elof
án,
kötö
zőfo
nala
k, m
asni
k gy
űjté
se.
11.
Papí
rdob
oz
kész
ítése
aján
déko
k cs
omag
olás
ára
Kül
önbö
ző h
ajto
gatá
sok,
m
asni
köté
sek
bem
utat
ása.
Apr
óbb
tárg
yak
becs
omag
olás
a aj
ándé
kozá
sra.
A cs
omag
olás
kiv
itele
zésé
nek
elké
pzel
ése,
terv
ezés
i ké
pess
égek
kib
onta
kozt
atás
a,
képz
elet
ek m
egva
lósít
ása.
A
z ajá
ndék
ozás
i cél
ér
deké
nek
meg
fele
lő
csom
agol
ási e
ljárá
s fe
lism
erte
tése
.
Tk. 2
0. o
ldal
Kism
éret
ű pa
pírd
oboz
ok
gyűj
tése
(fog
krém
tá
rolá
sára
has
znál
t dob
oz,
üres
gyu
fásd
oboz
stb.
).
12.
Papí
rdob
oz k
észí
tése
ap
róbb
tárg
yak
táro
lásá
ra
Papí
rdob
oz el
kész
ítése
a
műs
zaki
rajz
ala
pján
. El
őraj
zolá
s a p
apírl
apra
, m
ajd
a ny
írás
, haj
lítás
és
raga
sztá
s műv
elet
eine
k ön
álló
elvé
gzés
e. A
sajá
t m
unka
érté
kelé
se.
Öná
lló te
rvez
és, a
lkot
ó te
véke
nysé
g. A
sajá
t m
unka
végz
és el
emzé
se.
Obj
ektív
öné
rték
elés
.
Tk. 2
2. o
ldal
Fa é
pítő
elem
ek, f
a ép
ítőel
emes
játé
k gy
űjté
se.
technika3_4_KK.indd 41 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
42
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
43
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)13
.A
tárg
yak
néze
ti áb
rá-
zolá
saA
vet
ület
i ábr
ázol
ás
szem
lélte
tésé
re h
aszn
ált
képs
íkre
ndsz
er b
emu-
tatá
sa. É
pítő
elem
ek
felis
mer
teté
se v
etül
eti
ábrá
ról.
Térb
eli t
ájék
ozód
ás, t
érle
ké-
pezé
s, m
érés
, raj
zolá
s hat
ár-
vona
lak
men
tén.
Önk
ifeje
zés
képi
elem
ekke
l. M
űsza
ki
ábrá
zolá
si sz
akki
feje
zése
k al
kalm
azás
ának
gya
korlá
sa.
Proj
ekto
r vag
y sz
á-m
ítógé
p se
gíts
égév
el
bem
utat
ni a
tárg
yak
néze
ti ké
pét.
Tk. 2
4.
olda
l. Tk
. 25.
old
alra
ra
jzol
tass
uk a
ta-
nuló
kkal
a v
etül
eti
képe
t.
Olv
asm
ányo
k, k
épek
gyű
j-té
se m
ikul
ási s
zoká
sokr
ól
és a
kar
ácso
nyró
l.
14.
TÉLI
üN
NEP
EKA
z adv
ent
Adv
enti
napt
ár b
árán
y-ká
kból
A k
arác
sony
hoz k
ap-
csol
ódó
hagy
omán
yok
bem
utat
ása.
Az ü
nnep
i ké
szül
ődés
élm
énye
inek
, ér
zése
inek
egy
éni k
ife-
jezé
se.
Egyé
ni k
reat
ivitá
s kib
onta
-ko
ztat
ása.
Poz
itív
érze
lmi
meg
nyilv
ánul
ások
. Érd
ek-
lődé
s fel
kelté
se aj
ándé
kok
kész
ítésé
re, k
örny
ezet
bará
t cs
omag
olás
i eljá
ráso
k ig
ény-
bevé
telé
re.
Tk. 2
8–30
. old
al.
cso
port
okna
k al
u-fó
lia, v
atta
, fes
ték,
ec
sete
k bi
ztos
ítása
.
Szín
es g
umik
arto
nok
gyűj
tése
. Vas
tag
szín
es
papí
rok
gyűj
tése
, filc
toll-
kész
lete
k be
hoza
tala
.
15.
Meg
érke
zett
a M
ikul
ásSz
óbel
i bes
zám
olók
a
mik
ulás
i élm
énye
kről
. A
tant
erem
dek
orál
ása
az ü
nnep
i kés
zülő
dés
jegy
ében
.
Alk
otó
rész
véte
l a ta
nter
em
dísz
ítési
mun
kála
taib
an,
egyé
ni é
s cso
port
os ré
szvé
-te
l. A
poz
itív,
előr
emut
ató
érze
lmek
erős
ítése
.
Tk. 3
1. o
ldal
. Kiv
e-tít
őn b
emut
atni
más
or
szág
ok aj
ándé
ko-
zási
szok
ásai
t (M
i-ku
lás,
kará
cson
y).
Rajz
lap,
átte
tsző
szín
es
papí
rok,
ara
ny fó
lia sz
ük-
sége
s a k
övet
kező
órá
ra,
eset
leg
aran
y sz
ínű
filct
oll.
technika3_4_KK.indd 42 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
42
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
43
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)13
.A
tárg
yak
néze
ti áb
rá-
zolá
saA
vet
ület
i ábr
ázol
ás
szem
lélte
tésé
re h
aszn
ált
képs
íkre
ndsz
er b
emu-
tatá
sa. É
pítő
elem
ek
felis
mer
teté
se v
etül
eti
ábrá
ról.
Térb
eli t
ájék
ozód
ás, t
érle
ké-
pezé
s, m
érés
, raj
zolá
s hat
ár-
vona
lak
men
tén.
Önk
ifeje
zés
képi
elem
ekke
l. M
űsza
ki
ábrá
zolá
si sz
akki
feje
zése
k al
kalm
azás
ának
gya
korlá
sa.
Proj
ekto
r vag
y sz
á-m
ítógé
p se
gíts
égév
el
bem
utat
ni a
tárg
yak
néze
ti ké
pét.
Tk. 2
4.
olda
l. Tk
. 25.
old
alra
ra
jzol
tass
uk a
ta-
nuló
kkal
a v
etül
eti
képe
t.
Olv
asm
ányo
k, k
épek
gyű
j-té
se m
ikul
ási s
zoká
sokr
ól
és a
kar
ácso
nyró
l.
14.
TÉLI
üN
NEP
EKA
z adv
ent
Adv
enti
napt
ár b
árán
y-ká
kból
A k
arác
sony
hoz k
ap-
csol
ódó
hagy
omán
yok
bem
utat
ása.
Az ü
nnep
i ké
szül
ődés
élm
énye
inek
, ér
zése
inek
egy
éni k
ife-
jezé
se.
Egyé
ni k
reat
ivitá
s kib
onta
-ko
ztat
ása.
Poz
itív
érze
lmi
meg
nyilv
ánul
ások
. Érd
ek-
lődé
s fel
kelté
se aj
ándé
kok
kész
ítésé
re, k
örny
ezet
bará
t cs
omag
olás
i eljá
ráso
k ig
ény-
bevé
telé
re.
Tk. 2
8–30
. old
al.
cso
port
okna
k al
u-fó
lia, v
atta
, fes
ték,
ec
sete
k bi
ztos
ítása
.
Szín
es g
umik
arto
nok
gyűj
tése
. Vas
tag
szín
es
papí
rok
gyűj
tése
, filc
toll-
kész
lete
k be
hoza
tala
.
15.
Meg
érke
zett
a M
ikul
ásSz
óbel
i bes
zám
olók
a
mik
ulás
i élm
énye
kről
. A
tant
erem
dek
orál
ása
az ü
nnep
i kés
zülő
dés
jegy
ében
.
Alk
otó
rész
véte
l a ta
nter
em
dísz
ítési
mun
kála
taib
an,
egyé
ni é
s cso
port
os ré
szvé
-te
l. A
poz
itív,
előr
emut
ató
érze
lmek
erős
ítése
.
Tk. 3
1. o
ldal
. Kiv
e-tít
őn b
emut
atni
más
or
szág
ok aj
ándé
ko-
zási
szok
ásai
t (M
i-ku
lás,
kará
cson
y).
Rajz
lap,
átte
tsző
szín
es
papí
rok,
ara
ny fó
lia sz
ük-
sége
s a k
övet
kező
órá
ra,
eset
leg
aran
y sz
ínű
filct
oll.
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a té
mak
örhö
z (p
roje
kt,
gyűj
tőm
unka
, ját
ék st
b.)
16.
Kar
ácso
nyU
jjbáb
ok k
észí
tése
cso
port
ok k
iala
kítá
sa a
bá
bját
ék b
emut
atás
ához
. A
cso
port
ok m
unká
já-
nak
irán
yítá
sa a
ktív
és
pass
zív
ráha
táso
kkal
.
Fele
lőss
égtu
dat a
lakí
tása
, er
ősíté
se. E
gyén
i meg
nyilv
á-nu
láso
k a
csop
orto
n be
lül.
A c
sopo
rtm
unka
ered
mén
ye
és fü
ggős
ége
az e
gyén
i telj
e-sít
mén
yekt
ől.
Moz
gath
ató
tábl
a,
mel
y a
szer
eplő
ket
taka
rja, c
sak
az u
jj-bá
bok
moz
gatá
sa
érvé
nyes
üljö
n.
Tk. 3
2–33
. old
al
A k
arác
sony
i ajá
ndék
tár-
gyak
any
agai
nak
gyűj
tése
.
17.
Ajá
ndék
tárg
y ka
rá-
cson
yra
Méc
sest
artó
kés
zíté
se
Ajá
ndék
ötle
tek
bem
u-ta
tása
. Az a
jánd
éktá
rgy
kész
ítésé
hez h
aszn
ált
eszk
özök
és s
zers
zám
ok
szak
szer
ű ha
szná
latá
nak
bem
utat
ása.
Ért
ékel
ési
szem
pont
ok a
z elk
észí
-te
tt m
unká
khoz
.
Öná
lló te
rvez
és. E
mlé
ke-
zetb
ől id
ézzü
k fe
l, ho
gyan
né
z ki a
kar
ácso
nyi ü
nnep
i te
rítet
t asz
tal.
Péld
aker
esé-
sek
szem
élyh
ez il
lő aj
ándé
k-tá
rgya
kra.
Bel
eélő
kép
essé
g fe
jlesz
tése
az a
jánd
ékok
át
adás
akor
. Ajá
ndék
ok re
ali-
tásá
nak
meg
ítélé
se.
Tk. 3
4. o
ldal
Pros
pekt
usok
gyű
jtése
ko
nyha
i ber
ende
zése
kről
. Fé
nyké
pek
sajá
t kon
y-há
król
. Kép
ek ré
gi é
s mai
ko
nyha
i esz
közö
kről
.
18.
A L
AK
ÁS
LEG
FON
TO-
SABB
HEL
YIS
ÉGE:
A
KO
NY
HA
Kon
yhák
rége
n és
ma
A la
kóté
r fel
oszt
ásán
ak
bem
utat
ása
funk
ciók
sz
erin
t. Pé
ldák
felso
rolá
-sa
a la
kóté
r gaz
dasá
gos,
éssz
erű,
egé
szsé
ges f
el-
oszt
ásár
a.
Az e
ddig
tanu
lt ism
eret
ek
rend
szer
ezés
e. c
sopo
rto-
sítás
ok v
égzé
se k
ülön
böző
sz
empo
ntok
ala
pján
. Azo
nos
és k
ülön
böző
jegy
ek fe
lso-
rolá
sa a
kon
yhai
ber
ende
zé-
sekb
en é
s kon
yhat
echn
ikai
m
unká
kban
.
Proj
ekto
r seg
ítsé-
géve
l az i
smer
etek
m
egér
tésé
hez k
épek
be
mut
atás
a. K
ony-
hai k
isgép
ek k
onk-
rét b
emut
atás
a. P
l. te
afőz
ő, sz
endv
ics-
sütő
, ken
yérp
irító
, st
b. T
k. 3
5–36
. old
al
Rece
ptek
gyű
jtése
kön
y-ny
en el
kész
íthet
ő tíz
órai
-ho
z, u
zson
náho
z.
technika3_4_KK.indd 43 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
44
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
45
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k(k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
ta
nesz
közö
k
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)19
.K
észí
tset
ek fi
nom
uz
sonn
át!
Főzz
etek
gyü
möl
cste
át!
Proj
ektm
unka
. Öss
zete
tt fe
lada
tok
rész
ekre
osz
tá-
sa, a
z egy
es ré
szte
rüle
tek
sorb
a re
ndez
ése
és el
-vé
gezt
etés
e. É
lelm
iszer
-fo
gyas
ztás
i szo
káso
k el
emzé
se a
z egé
szsé
ges
tápl
álko
zás t
ükré
ben.
Az e
gész
ségg
el, a
fogy
asz-
táss
al é
s a k
örny
ezet
tel k
ap-
csol
atos
társ
adal
mi s
zoká
sok
tuda
tosít
ása.
Egé
szsé
ges t
áp-
lálk
ozás
, egé
szsé
ges é
tele
k el
kész
ítésé
nek
felté
tele
i. A
z eg
észs
éges
éte
lek
össz
etev
ői.
Alk
otó
rész
véte
l a p
áros
és a
cs
opor
tmun
kába
n eg
yará
nt.
Ábr
ák b
emut
atás
a sz
épen
terít
ett a
sz-
talró
l tíz
órai
zásh
oz,
uzso
nnáz
ásho
z.
Tk. 3
7–38
. old
al
Kép
ek, v
erse
k, o
lvas
-m
ányr
észl
etek
gyű
jtése
a
vízi
köz
leke
dés é
s szá
llítá
s té
máh
oz. H
ogya
n te
tték
ezt e
lőde
ink?
A v
itorlá
s ha
jó k
észí
tésé
hez s
zük-
sége
s any
agok
, esz
közö
k el
őkés
zíté
se.
20.
A T
ERM
ÉSzE
T ER
ŐI
A v
íz h
aszn
aK
észí
tset
ek v
itorlá
s ha-
jót!
A v
íz m
int é
letü
nk le
g-fo
ntos
abb
elem
e, m
int
legr
égeb
bi er
őfor
rásu
nk
bem
utat
ása.
A v
ízi k
öz-
leke
dés f
ejlő
dést
örté
ne-
téne
k fe
ldol
gozá
sa.
A tu
dom
ány
ered
mén
yein
ek
felh
aszn
álás
a a
term
észe
t m
egism
erhe
tősé
gére
. A te
r-m
észe
tből
adó
dó er
őhat
ások
fe
lhas
znál
ása
a te
chni
kába
n.
Az é
lővi
lág
véde
lme,
cse
le-
kede
tein
k kö
vetk
ezm
énye
i-ne
k fe
lmér
ése,
kör
nyez
etün
k vé
delm
ének
figy
elem
bevé
te-
léve
l.
Tk. 3
9–41
. old
al.
A v
íz m
int é
ltető
el
em és
erőf
orrá
s be-
mut
atás
a a
gyűj
tött
anya
gok
alap
ján,
a
tank
önyv
ábr
áina
k fe
lhas
znál
ásáv
al.
A h
íd k
észí
tésé
hez s
zük-
sége
s any
agok
öss
zegy
űj-
tése
. 2 d
b 10
0 x
240
kar-
tonp
apír,
4 d
b hu
rkap
álci
-ka
, 2 m
köt
őfon
al.
21.
Mod
elle
zzet
ek h
idak
at!
A ta
nkön
yv 4
3. o
ldal
m
űsza
ki ra
jzi á
bráj
ának
se
gíts
égév
el m
inde
n ta
-nu
ló k
észí
tse
el k
arto
n-pa
pírr
a a
hídp
álya
alsó
és
felső
rész
ét, v
alam
int
a hu
rkap
álci
káka
t dar
a-bo
lja fe
l.
Rajz
olás
, mér
és. Ö
ssze
ha-
sonl
ítás a
val
óság
os h
íd
elem
ei é
s a m
odel
lhíd
elem
ei
közö
tt: el
neve
zés,
anya
gfél
e-sé
g és
funk
ció
alap
ján.
A
meg
szok
ottó
l elté
rő m
o-de
llkés
zíté
si ja
vasla
tok
elem
-zé
se.
Tk. 4
2–43
. old
alA
híd
épí
tésé
hez k
apcs
o-ló
dó sz
akm
ák ö
ssze
gyűj
-té
se. E
zen
szak
mák
meg
-sz
erzé
séhe
z mily
en is
kola
i vé
gzet
tség
re v
an sz
üksé
g?
technika3_4_KK.indd 44 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
44
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
45
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k(k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
ta
nesz
közö
k
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)19
.K
észí
tset
ek fi
nom
uz
sonn
át!
Főzz
etek
gyü
möl
cste
át!
Proj
ektm
unka
. Öss
zete
tt fe
lada
tok
rész
ekre
osz
tá-
sa, a
z egy
es ré
szte
rüle
tek
sorb
a re
ndez
ése
és el
-vé
gezt
etés
e. É
lelm
iszer
-fo
gyas
ztás
i szo
káso
k el
emzé
se a
z egé
szsé
ges
tápl
álko
zás t
ükré
ben.
Az e
gész
ségg
el, a
fogy
asz-
táss
al é
s a k
örny
ezet
tel k
ap-
csol
atos
társ
adal
mi s
zoká
sok
tuda
tosít
ása.
Egé
szsé
ges t
áp-
lálk
ozás
, egé
szsé
ges é
tele
k el
kész
ítésé
nek
felté
tele
i. A
z eg
észs
éges
éte
lek
össz
etev
ői.
Alk
otó
rész
véte
l a p
áros
és a
cs
opor
tmun
kába
n eg
yará
nt.
Ábr
ák b
emut
atás
a sz
épen
terít
ett a
sz-
talró
l tíz
órai
zásh
oz,
uzso
nnáz
ásho
z.
Tk. 3
7–38
. old
al
Kép
ek, v
erse
k, o
lvas
-m
ányr
észl
etek
gyű
jtése
a
vízi
köz
leke
dés é
s szá
llítá
s té
máh
oz. H
ogya
n te
tték
ezt e
lőde
ink?
A v
itorlá
s ha
jó k
észí
tésé
hez s
zük-
sége
s any
agok
, esz
közö
k el
őkés
zíté
se.
20.
A T
ERM
ÉSzE
T ER
ŐI
A v
íz h
aszn
aK
észí
tset
ek v
itorlá
s ha-
jót!
A v
íz m
int é
letü
nk le
g-fo
ntos
abb
elem
e, m
int
legr
égeb
bi er
őfor
rásu
nk
bem
utat
ása.
A v
ízi k
öz-
leke
dés f
ejlő
dést
örté
ne-
téne
k fe
ldol
gozá
sa.
A tu
dom
ány
ered
mén
yein
ek
felh
aszn
álás
a a
term
észe
t m
egism
erhe
tősé
gére
. A te
r-m
észe
tből
adó
dó er
őhat
ások
fe
lhas
znál
ása
a te
chni
kába
n.
Az é
lővi
lág
véde
lme,
cse
le-
kede
tein
k kö
vetk
ezm
énye
i-ne
k fe
lmér
ése,
kör
nyez
etün
k vé
delm
ének
figy
elem
bevé
te-
léve
l.
Tk. 3
9–41
. old
al.
A v
íz m
int é
ltető
el
em és
erőf
orrá
s be-
mut
atás
a a
gyűj
tött
anya
gok
alap
ján,
a
tank
önyv
ábr
áina
k fe
lhas
znál
ásáv
al.
A h
íd k
észí
tésé
hez s
zük-
sége
s any
agok
öss
zegy
űj-
tése
. 2 d
b 10
0 x
240
kar-
tonp
apír,
4 d
b hu
rkap
álci
-ka
, 2 m
köt
őfon
al.
21.
Mod
elle
zzet
ek h
idak
at!
A ta
nkön
yv 4
3. o
ldal
m
űsza
ki ra
jzi á
bráj
ának
se
gíts
égév
el m
inde
n ta
-nu
ló k
észí
tse
el k
arto
n-pa
pírr
a a
hídp
álya
alsó
és
felső
rész
ét, v
alam
int
a hu
rkap
álci
káka
t dar
a-bo
lja fe
l.
Rajz
olás
, mér
és. Ö
ssze
ha-
sonl
ítás a
val
óság
os h
íd
elem
ei é
s a m
odel
lhíd
elem
ei
közö
tt: el
neve
zés,
anya
gfél
e-sé
g és
funk
ció
alap
ján.
A
meg
szok
ottó
l elté
rő m
o-de
llkés
zíté
si ja
vasla
tok
elem
-zé
se.
Tk. 4
2–43
. old
alA
híd
épí
tésé
hez k
apcs
o-ló
dó sz
akm
ák ö
ssze
gyűj
-té
se. E
zen
szak
mák
meg
-sz
erzé
séhe
z mily
en is
kola
i vé
gzet
tség
re v
an sz
üksé
g?
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)22
.H
ídm
aket
t öss
zeál
lítás
a te
rmés
zete
s any
agok
ból
A ta
nuló
k öt
lete
i ala
pján
kü
lönb
öző
hida
k be
mu-
tatá
sa, p
l. le
góbó
l, fé
m,
fa v
agy
műa
nyag
épí
tő-
elem
ekbő
l.
Egyé
ni ö
tlete
k le
írás
a,
meg
foga
lmaz
ása
a hí
d ké
-sz
ítésé
vel k
apcs
olat
ban.
M
egfig
yelé
sek
vége
ztet
ése
hida
kon
való
átk
elés
ese
tére
. Ta
pasz
tala
tok
meg
besz
élés
e,
köve
tkez
teté
sek
levo
nása
.
Völ
gyhi
dak,
függ
ő-hi
dak
bem
utat
ása
proj
ekto
rral
. Tk
. 43.
old
al
Kép
ek g
yűjté
se sz
éler
őmű-
vekr
ől. M
egúj
uló
ener
gia-
forr
ások
felk
utat
ása.
A
köv
etke
ző ó
rára
kar
ton-
papí
r, ür
es fé
m- v
agy
mű-
anya
g do
boz,
toal
ettp
apír-
heng
er, k
erek
sajto
sdob
oz,
szín
es p
apír
szük
sége
s.
23.
A sz
élen
ergi
a ha
szno
sí-tá
saSz
élm
alom
kész
ítés
A sz
élm
alom
alk
atré
sze-
inek
bem
utat
ása
és m
int
alap
anya
gokn
ak a
viz
s-gá
lata
, meg
figye
lése
k vé
gezt
etés
e.
A ta
pasz
talá
sok
alap
ján
össz
efüg
gése
k m
egfo
gal-
maz
ása.
cso
port
mun
ka
meg
szer
vezé
se: a
4 fő
s cs
opor
tok
egy-
egy
alka
t-ré
szt k
észí
tene
k el
, maj
d kö
zöse
n ös
szeá
llítjá
k a
mod
ellt.
Az e
mbe
ri te
véke
nysé
g sz
e-re
pe a
term
észe
t ene
rgiá
inak
fe
lhas
znál
ásáb
an. A
term
é-sz
eti e
nerg
iafo
rrás
ok á
tala
-kí
that
óság
ának
bel
átta
tása
.
Szél
erőm
űvek
be-
mut
atás
a kö
nyve
k-bő
l, in
tern
etrő
l. Tk
. 44–
47. o
ldal
Az e
ddig
kés
zíte
tt m
aket
-te
k, m
odel
lek,
mun
ka-
dara
bok
össz
egyű
jtése
a
kiál
lítás
hoz.
24.
Kiá
llítá
s az e
ddig
kés
zí-
tett
tárg
yakb
ólEg
yéni
pro
dukt
umok
, va
lam
int a
köz
ösen
ké-
szíte
tt m
odel
lek
bem
uta-
tása
. A k
örny
ezet
tel v
aló
harm
onik
us k
apcs
olat
m
egte
rem
tése
a sz
épen
, es
ztét
ikus
an ö
ssze
állí-
tott
kiál
lítás
sal.
Az ö
nért
ékel
és é
s más
ok
mun
kája
reál
is ér
téke
lésé
-ne
k gy
akor
lása
. Az é
rték
elés
sz
óbel
i és í
rásb
eli k
ifeje
zése
. N
yito
ttság
gya
korlá
sa a
z isk
olat
ársa
k, a
szül
ők é
s a
tant
estü
let f
elé.
A ta
nter
embe
n va
gy
az is
kola
kiá
llító
he-
lyisé
gébe
n m
utas
suk
be a
z öss
zegy
űjtö
tt an
yago
t. Tk
. 48.
old
al
Fars
angi
jelm
ezek
ről k
é-pe
k gy
űjté
se.
A fa
rsan
g ér
telm
ezés
éhez
tö
rtén
etek
gyű
jtése
.
technika3_4_KK.indd 45 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
46
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
47
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
até
mak
örhö
z (p
roje
kt,
gyűj
tőm
unka
, ját
ék st
b.)
25.
TAVA
SzI ü
NN
EPEK
Udv
ari b
olon
d ké
szíté
se
fars
angr
a
A fa
rsan
g tö
rtén
etén
ek
bem
utat
ása.
Öná
lló
terv
ezés
a ta
nkön
yv 4
9.
olda
l ábr
áina
k fe
lhas
z-ná
lásá
val.
A fe
lhas
znál
t any
agok
viz
s-gá
lata
a sz
ínük
, tap
intá
suk,
m
egm
unká
lhat
óság
uk a
lap-
ján.
Meg
figye
lése
k vé
gzés
e.
Tapa
szta
lato
k rö
gzíté
se sz
ó-ba
n és
írás
ban.
Tk. 4
9. o
ldal
. Far
-sa
ngi b
uli r
észl
e-te
inek
bem
utat
ása
proj
ekto
r vag
y tv
se
gíts
égév
el.
Fars
angi
bul
i ren
dezé
sé-
hez s
züks
éges
any
agok
, es
zköz
ök b
egyű
jtése
a ta
-nu
lók
igén
yeih
ez, k
érés
ei-
hez i
gazo
dva.
26.
Fars
angi
mul
atsá
g az
os
ztál
ynak
A
tant
erem
átr
ende
zése
, dí
szíté
se, v
idám
, vic
ces
buli
meg
tart
ásár
a. E
gy-
szer
ű en
ni- é
s inn
ival
ó el
kész
ítése
, ízl
éses
tála
-lá
sa, k
ínál
ása
és fo
gyas
z-tá
sa.
Egyé
ni ér
zelm
ek k
ifeje
zése
. A
köz
ös él
mén
yek
átél
ése,
po
zitív
szór
akoz
ás, k
ikap
-cs
olód
ás.
Tk. 5
0–51
. old
alSz
övés
sel k
észí
tett
ter-
mék
ek g
yűjté
se. K
épek
, új
ságc
ikke
k gy
űjté
se a
sz
övés
ről.
27.
TER
MÉS
zETE
S A
NYA
-G
OK
A sz
övés
Sz
ínes
falik
ép k
észí
tése
A k
ézm
űves
ség
jele
n-tő
ségé
nek
bem
utat
ása.
A
hel
yi n
épm
űvés
zet
felk
utat
ása,
nép
i mes
ter-
embe
r bes
zám
olój
ának
m
egha
llgat
ása.
Szí
nes
falik
ép k
észí
tése
szöv
ési
műv
elet
tel.
A la
kóhe
ly n
evez
etes
sége
-in
ek m
egism
erte
tése
. Kör
-ny
ezet
ünkb
en fe
llelh
ető
alko
táso
k ké
szítő
inek
meg
is-m
erés
e, a
zok
meg
becs
ülés
e.
Más
ok é
s saj
át m
agun
k ál
tal
kész
ített
mun
kák
érté
kein
ek
felis
mer
ése,
meg
becs
ülés
e.
Tk. 2
6–27
. old
alM
árci
us 1
5-i n
emze
ti ün
nepü
nk tö
rtén
etév
el
kapc
sola
tos k
épek
, írá
sok
gyűj
tése
. A N
emze
ti da
l és
a 12
pon
t szö
vege
.
technika3_4_KK.indd 46 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
46
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
47
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
até
mak
örhö
z (p
roje
kt,
gyűj
tőm
unka
, ját
ék st
b.)
25.
TAVA
SzI ü
NN
EPEK
Udv
ari b
olon
d ké
szíté
se
fars
angr
a
A fa
rsan
g tö
rtén
etén
ek
bem
utat
ása.
Öná
lló
terv
ezés
a ta
nkön
yv 4
9.
olda
l ábr
áina
k fe
lhas
z-ná
lásá
val.
A fe
lhas
znál
t any
agok
viz
s-gá
lata
a sz
ínük
, tap
intá
suk,
m
egm
unká
lhat
óság
uk a
lap-
ján.
Meg
figye
lése
k vé
gzés
e.
Tapa
szta
lato
k rö
gzíté
se sz
ó-ba
n és
írás
ban.
Tk. 4
9. o
ldal
. Far
-sa
ngi b
uli r
észl
e-te
inek
bem
utat
ása
proj
ekto
r vag
y tv
se
gíts
égév
el.
Fars
angi
bul
i ren
dezé
sé-
hez s
züks
éges
any
agok
, es
zköz
ök b
egyű
jtése
a ta
-nu
lók
igén
yeih
ez, k
érés
ei-
hez i
gazo
dva.
26.
Fars
angi
mul
atsá
g az
os
ztál
ynak
A
tant
erem
átr
ende
zése
, dí
szíté
se, v
idám
, vic
ces
buli
meg
tart
ásár
a. E
gy-
szer
ű en
ni- é
s inn
ival
ó el
kész
ítése
, ízl
éses
tála
-lá
sa, k
ínál
ása
és fo
gyas
z-tá
sa.
Egyé
ni ér
zelm
ek k
ifeje
zése
. A
köz
ös él
mén
yek
átél
ése,
po
zitív
szór
akoz
ás, k
ikap
-cs
olód
ás.
Tk. 5
0–51
. old
alSz
övés
sel k
észí
tett
ter-
mék
ek g
yűjté
se. K
épek
, új
ságc
ikke
k gy
űjté
se a
sz
övés
ről.
27.
TER
MÉS
zETE
S A
NYA
-G
OK
A sz
övés
Sz
ínes
falik
ép k
észí
tése
A k
ézm
űves
ség
jele
n-tő
ségé
nek
bem
utat
ása.
A
hel
yi n
épm
űvés
zet
felk
utat
ása,
nép
i mes
ter-
embe
r bes
zám
olój
ának
m
egha
llgat
ása.
Szí
nes
falik
ép k
észí
tése
szöv
ési
műv
elet
tel.
A la
kóhe
ly n
evez
etes
sége
-in
ek m
egism
erte
tése
. Kör
-ny
ezet
ünkb
en fe
llelh
ető
alko
táso
k ké
szítő
inek
meg
is-m
erés
e, a
zok
meg
becs
ülés
e.
Más
ok é
s saj
át m
agun
k ál
tal
kész
ített
mun
kák
érté
kein
ek
felis
mer
ése,
meg
becs
ülés
e.
Tk. 2
6–27
. old
alM
árci
us 1
5-i n
emze
ti ün
nepü
nk tö
rtén
etév
el
kapc
sola
tos k
épek
, írá
sok
gyűj
tése
. A N
emze
ti da
l és
a 12
pon
t szö
vege
.
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)28
.N
EMzE
TI ü
NN
E-Pü
NK
Tabl
ó m
árci
us 1
5-ér
e
Fehé
r kar
tonr
a ta
bló
kész
ítése
. Az 1
848-
as
szab
adsá
ghar
c ese
mé-
nyei
nek
fele
leve
níté
se.
Érze
lmi é
s ért
elm
i rá-
hang
olás
a k
özös
ünn
ep-
lésr
e.
Mag
yaro
rszá
ghoz
, haz
ánk-
hoz k
ötőd
és ér
zésé
nek
mé-
lyíté
se. P
élda
képe
k vá
lasz
tá-
sa, p
ozití
v tu
lajd
onsá
gjeg
yek
meg
ismer
teté
se a
szab
adsá
g-ha
rc ifj
aina
k be
mut
atás
ával
. A
köz
össé
ghez
tart
ozás
érzé
-sé
nek
mél
yíté
se. N
emze
tünk
hő
sein
ek m
egbe
csül
ése.
Tk. 5
2–53
. old
al.
Szab
adsá
ghar
choz
ka
pcso
lódó
dal
ok
meg
hallg
atás
a.
Gyű
jtés a
hús
vét e
lnev
e-zé
sről
, hús
véti
szok
ások
-ró
l, a
csal
ádi h
agyo
má-
nyok
ról.
Kép
ek, v
erse
k,
mon
dóká
k gy
űjté
se a
hú
svét
ról.
29.
Hús
vét
Vir
ágos
tojá
star
tó-
kosz
orú
kész
ítése
A h
úsvé
t min
t ker
esz-
tény
ünn
ep b
emut
atás
a.
Hag
yom
ányo
k, n
épsz
o-ká
sok
húsv
étko
r az a
dott
hely
en. A
jánd
ékké
szíté
s a
húsv
éti a
szta
lra.
A k
özös
játé
k és
a k
özös
tá
nc ö
röm
e. A
kül
önbö
ző
kultú
rák
elfo
gadá
sa. A
lkot
ó ré
szvé
tel a
vir
ágos
tojá
star
tó
kész
ítésé
ben.
Tk. 5
4–55
. old
alPr
ospe
ktus
ok g
yűjté
se,
mel
yekb
en k
ülön
böző
gé
peke
t lát
hatu
nk. K
erék
-pá
rokr
ól k
épek
: rég
i kor
ke
rékp
árja
i és j
elen
legi
, m
oder
n ke
rékp
árok
, mo-
tork
erék
páro
k, sz
emél
y-au
tók.
30.
GÉP
EK A
KÖ
RN
YEzE
-Tü
NK
BEN
Az e
gysz
erű
gépe
k
Kon
krét
gép
ek b
emu-
tatá
sa a
z egy
szer
ű sz
er-
keze
ttől a
bon
yolu
ltabb
át
téte
lekk
el m
űköd
ő gé
peki
g. Ö
ssze
haso
nlí-
táso
k vé
gezt
etés
e: m
iben
se
gíte
nek;
mily
en v
eszé
-ly
eket
rejte
nek;
mib
en
mut
atna
k eg
yező
sége
t; m
iben
kül
önbö
znek
eg
ymás
tól.
A re
ndsz
ersz
emlé
let f
ejle
sz-
tése
, a k
örül
öttü
nk lé
vő g
é-pe
k cs
opor
tosít
ása,
funk
ció-
ik, a
nyag
aik
és fe
lvet
t ene
r-gi
áik
alap
ján.
Sza
ksza
vak
hasz
nála
tána
k gy
akor
olta
tá-
sa, a
szób
eli k
ifeje
zőké
szsé
g fe
jlesz
tése
.
Tk. 5
7–58
. old
alK
erek
sajto
sdob
ozok
, pa-
pírg
urig
ák, h
ullá
mpa
pír,
véko
ny, e
gyen
es g
ally
ak é
s ci
pősd
oboz
tető
gyű
jtése
.
technika3_4_KK.indd 47 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
48
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
49
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)31
.K
özlő
műv
ekK
özlő
műm
odel
lek
Egys
zerű
haj
tásm
odel
lek
össz
eállí
tása
cso
por-
tokb
an. S
zem
pont
ok a
ha
jtásm
odel
lek
műk
ödé-
séhe
z: m
ilyen
elem
ekbő
l ál
lnak
; mily
en a
nyag
ból
kész
ülje
nek;
mily
en fe
l-ad
atok
at lá
tnak
el; m
i-ly
en k
övet
elm
énye
knek
ke
ll m
egfe
leln
iük.
Egyé
ni é
s cso
port
os b
eszá
-m
oló
a m
egad
ott s
zem
pon-
tok
alap
ján.
A ta
nult
ismer
e-te
k, m
egfig
yelé
sek,
tapa
szta
-lá
sok
alap
ján
a ha
jtásm
echa
-ni
zmus
ok el
emzé
se.
Tk. 5
9–62
. old
al. K
i-ve
títőv
el a
tank
önyv
áb
ráin
ak el
emzé
se.
Vers
ek, d
alok
gyű
jtése
an
yák
napj
ára.
Ajá
ndék
-ké
szíté
shez
any
aggy
űjté
s. Sz
ínes
kre
pp-p
apíro
k,
véko
ny d
róth
uzal
és z
öld
fest
ék.
32.
Any
ák n
apja
cuk
orvi
rág
kész
ítése
an
yák
napj
ára
A c
salá
d ös
szet
arto
zásá
-ra
poz
itív
péld
ák á
llítá
-sa
. Egy
éni b
eszá
mol
ók
meg
hallg
atás
a az
előr
e ki
adot
t jav
asla
tokr
a:
mel
yik
csal
ádba
n ho
-gy
an ü
nnep
lik a
z éde
s-an
yáka
t és a
nag
yma-
mák
at.
A c
salá
dhoz
tart
ozás
érzé
-sé
nek
elm
élyí
tése
. Az a
nya
szer
epén
ek fo
ntos
sága
, meg
-be
csül
ése.
A sz
eret
et m
int
tula
jdon
ságj
egy.
Tört
énet
i át
teki
ntés
: hog
yan
kösz
ön-
tötté
k ré
gen
és m
a az
éde
s-an
yáka
t Mag
yaro
rszá
gon
és
a kü
lföld
i ors
zágo
kban
.
Tk. 5
6. o
ldal
. Kés
z aj
ándé
ktár
gyak
be-
mut
atás
a.
Köz
leke
dési
eszk
özök
ké-
pein
ek g
yűjté
se, s
zára
zföl
-di
, víz
i és l
égi k
özle
kedé
si es
zköz
ök. A
köz
leke
dést
se
gítő
jelz
ések
re sz
öveg
es
anya
g és
kép
anya
g gy
űj-
tése
.
33.
KÖzL
EKEd
ÉSI I
SME-
RET
EKK
özle
kedé
s, sz
állít
ásA
köz
leke
dést
segí
tő je
l-ző
lám
pák
A k
özle
kedé
s és s
zállí
tás
célja
inak
bem
utat
ása.
Pé
ldák
felso
rolá
sa a
kö
rnye
zetb
arát
köz
leke
-dé
sre.
Tan
ulm
ányi
séta
ke
reté
ben
az is
kola
kör
-ny
ékén
meg
figye
lése
ket
vége
znek
a ta
nuló
k a
gyal
ogos
és a
ker
ékpá
ros
közl
eked
ésse
l kap
csol
at-
ban.
A k
özle
kedé
s és a
szál
lítás
fe
jlődé
stör
téne
téne
k m
egis-
mer
teté
se. E
gyén
i ter
vezé
s al
apjá
n kö
rnye
zetb
arát
köz
-le
kedé
si es
zköz
rajz
olás
a.
Prob
lém
ameg
oldó
gon
dol-
kodá
si ké
szsé
g fe
jlesz
tése
a
rajz
olt k
özle
kedé
si es
zköz
el
emzé
séve
l.
Tk. 6
3–65
. old
al.
Kiv
etítő
segí
tség
ével
ke
rékp
áros
köz
leke
-dé
si he
lyze
t bem
u-ta
tása
.
A k
erék
páro
k el
őkés
zíté
se
a ke
rékp
árve
zeté
si gy
akor
-la
tra.
technika3_4_KK.indd 48 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
48
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
49
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)31
.K
özlő
műv
ekK
özlő
műm
odel
lek
Egys
zerű
haj
tásm
odel
lek
össz
eállí
tása
cso
por-
tokb
an. S
zem
pont
ok a
ha
jtásm
odel
lek
műk
ödé-
séhe
z: m
ilyen
elem
ekbő
l ál
lnak
; mily
en a
nyag
ból
kész
ülje
nek;
mily
en fe
l-ad
atok
at lá
tnak
el; m
i-ly
en k
övet
elm
énye
knek
ke
ll m
egfe
leln
iük.
Egyé
ni é
s cso
port
os b
eszá
-m
oló
a m
egad
ott s
zem
pon-
tok
alap
ján.
A ta
nult
ismer
e-te
k, m
egfig
yelé
sek,
tapa
szta
-lá
sok
alap
ján
a ha
jtásm
echa
-ni
zmus
ok el
emzé
se.
Tk. 5
9–62
. old
al. K
i-ve
títőv
el a
tank
önyv
áb
ráin
ak el
emzé
se.
Vers
ek, d
alok
gyű
jtése
an
yák
napj
ára.
Ajá
ndék
-ké
szíté
shez
any
aggy
űjté
s. Sz
ínes
kre
pp-p
apíro
k,
véko
ny d
róth
uzal
és z
öld
fest
ék.
32.
Any
ák n
apja
cuk
orvi
rág
kész
ítése
an
yák
napj
ára
A c
salá
d ös
szet
arto
zásá
-ra
poz
itív
péld
ák á
llítá
-sa
. Egy
éni b
eszá
mol
ók
meg
hallg
atás
a az
előr
e ki
adot
t jav
asla
tokr
a:
mel
yik
csal
ádba
n ho
-gy
an ü
nnep
lik a
z éde
s-an
yáka
t és a
nag
yma-
mák
at.
A c
salá
dhoz
tart
ozás
érzé
-sé
nek
elm
élyí
tése
. Az a
nya
szer
epén
ek fo
ntos
sága
, meg
-be
csül
ése.
A sz
eret
et m
int
tula
jdon
ságj
egy.
Tört
énet
i át
teki
ntés
: hog
yan
kösz
ön-
tötté
k ré
gen
és m
a az
éde
s-an
yáka
t Mag
yaro
rszá
gon
és
a kü
lföld
i ors
zágo
kban
.
Tk. 5
6. o
ldal
. Kés
z aj
ándé
ktár
gyak
be-
mut
atás
a.
Köz
leke
dési
eszk
özök
ké-
pein
ek g
yűjté
se, s
zára
zföl
-di
, víz
i és l
égi k
özle
kedé
si es
zköz
ök. A
köz
leke
dést
se
gítő
jelz
ések
re sz
öveg
es
anya
g és
kép
anya
g gy
űj-
tése
.
33.
KÖzL
EKEd
ÉSI I
SME-
RET
EKK
özle
kedé
s, sz
állít
ásA
köz
leke
dést
segí
tő je
l-ző
lám
pák
A k
özle
kedé
s és s
zállí
tás
célja
inak
bem
utat
ása.
Pé
ldák
felso
rolá
sa a
kö
rnye
zetb
arát
köz
leke
-dé
sre.
Tan
ulm
ányi
séta
ke
reté
ben
az is
kola
kör
-ny
ékén
meg
figye
lése
ket
vége
znek
a ta
nuló
k a
gyal
ogos
és a
ker
ékpá
ros
közl
eked
ésse
l kap
csol
at-
ban.
A k
özle
kedé
s és a
szál
lítás
fe
jlődé
stör
téne
téne
k m
egis-
mer
teté
se. E
gyén
i ter
vezé
s al
apjá
n kö
rnye
zetb
arát
köz
-le
kedé
si es
zköz
rajz
olás
a.
Prob
lém
ameg
oldó
gon
dol-
kodá
si ké
szsé
g fe
jlesz
tése
a
rajz
olt k
özle
kedé
si es
zköz
el
emzé
séve
l.
Tk. 6
3–65
. old
al.
Kiv
etítő
segí
tség
ével
ke
rékp
áros
köz
leke
-dé
si he
lyze
t bem
u-ta
tása
.
A k
erék
páro
k el
őkés
zíté
se
a ke
rékp
árve
zeté
si gy
akor
-la
tra.
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k(k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)34
. K
özle
kedé
s ker
ékpá
rral
Ker
ékpá
r-ve
zeté
si gy
a-ko
rlato
k
A k
erék
páro
s köz
leke
-dé
sre
érvé
nyes
szab
ályo
k gy
akor
lása
. Sza
bály
os
felsz
állá
s, eg
yene
s vez
e-té
s és s
zabá
lyos
meg
ál-
lás,
lesz
állá
s bem
utat
ása,
eg
yéne
nkén
ti gy
akor
ol-
tatá
sa a
z isk
olau
dvar
on
vagy
ker
ékpá
rúto
n.
A k
erék
páro
sra
vona
tkoz
ó sz
abál
yos m
agat
artá
sjegy
ek
fele
leve
níté
se, g
yako
rolta
tá-
sa. A
bal
eset
men
tes g
yalo
gos
és k
erék
páro
s köz
leke
dési
szab
ályo
k gy
akor
olta
tása
.
Tk. 6
6. o
ldal
. Ker
ék-
páro
k bi
ztos
ítása
a
veze
tési
gyak
orla
t-ho
z. V
ezet
ési g
ya-
korla
tok
ábrá
i.Tk
. 69–
71. o
ldal
.
Tere
pasz
tal k
észí
tésé
hez
gyűj
tés:
kics
i jel
zőtá
blák
, le
gó-,
fém
-, fa
- és m
űany
ag
elem
ek.
35.
Isko
láto
k kö
rnyé
kéne
k kö
zlek
edés
eTe
repa
szta
l-kés
zíté
s
Az i
skol
a és
kör
nyék
é-ne
k kö
zlek
edés
i mod
ellje
a
tere
pasz
talo
n.
A b
izto
nság
os g
yalo
gos
és k
erék
páro
s köz
leke
dés
szab
álya
inak
fele
leve
níté
se,
gyak
orol
tatá
sa a
mod
elle
n.
Az u
dvar
ias m
agat
artá
s sza
-bá
lyai
nak
mél
yíté
se.
Tk. 6
8. o
ldal
Köz
leke
dési
szab
ályo
kat
tart
alm
azó
kézi
köny
vek
és
füze
tek
gyűj
tése
.
36.
Tudá
spró
ba a
köz
leke
dé-
si ism
eret
ekbő
lA
szak
köny
vekb
ől é
s a
Köz
leke
désb
izto
nság
i Ta
nács
tól k
apot
t seg
éd-
anya
gokb
ól p
éldá
kat
ismer
tetü
nk a
szab
ályo
s gy
alog
os é
s ker
ékpá
ros
közl
eked
ésre
.
Kör
nyez
etba
rát,
körn
yeze
t-kí
mél
ő kö
zlek
edés
i esz
közö
k ha
szná
latá
nak
elem
zése
, eh
hez k
apcs
olód
ó go
ndol
a-ti
elem
ek le
írás
a és
szób
eli
meg
foga
lmaz
ása.
A T
udás
-pr
óba
érté
kelé
se.
Tk. 7
2. o
ldal
Ötle
tek,
taná
csok
gyű
jtése
a
nyár
i szü
net h
aszn
os el
-tö
ltésé
re.
technika3_4_KK.indd 49 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
50
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
51
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
ég
form
ák, m
ódsz
erta
ni
java
slat
ok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k (k
észs
égek
, kép
essé
gek)
Java
solt
tane
szkö
zök
Egyé
b ja
vasl
atok
a
tém
akör
höz
(pro
jekt
, gy
űjtő
mun
ka, j
áték
stb.
)37
. Év
vég
i öss
zefo
glal
ásJó
taná
csok
a n
yári
szü-
netr
e
Egés
z éve
s mun
kánk
ér
téke
lése
.M
inde
n ta
nuló
öné
rték
elés
t vé
gez a
z éve
s mun
kájá
nak
tapa
szta
lata
i ala
pján
.
Az é
v fo
lyam
án k
é-sz
ített
mod
elle
kről
, m
unka
dara
bokr
ól
képe
k be
mut
atás
a ki
vetít
ővel
.
TAN
MEN
ETJA
VASL
ATTE
cH
NIK
A T
AN
TÁRG
Y 4.
évf
olya
m (h
eti 1
taní
tási
óra)
Tém
akör
Fe
ldol
gozá
sra
java
solt
óras
zám
1. A
vál
tozó
kör
nyez
et –
mod
elle
zés
8 ór
a2.
A m
űsza
ki á
bráz
olás
– m
odel
lezé
s 4
óra
3.
Gép
ek a
kör
nyez
etün
kben
– m
odel
lezé
s 3
óra
4. L
akás
– él
etvi
tel –
ház
tart
ás
5 ór
a5.
Tél
i, ta
vasz
i ünn
epei
nk, t
árgy
kész
ítés
12 ó
ra6.
Köz
leke
dési
ismer
etek
5
óra
Ö
ssze
sen:
37
óra
technika3_4_KK.indd 50 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
50
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
51
FELHASZnÁLT ÉS AjÁnLOTT IrOdALOmAntalné Szathmáry Ilona: Textilmunkák, bőrmunkák. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1982Antoni Rozália – Nádas László: Fából, filcből. Móra Kiadó, Bp., 1987Baktay Patrícia – Koltai Magdolna: Beszélő tárgyak. Tankönyvkiadó, Bp., 1989Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában. BIP-füzetek, Passage Kiadó, 1992Borbélyné Werstroch I.: ügyes kezek I–II. Tankönyvkiadó, Bp., 1989Buci Maci gyermekmagazin, Euromédia Bt.cuno, Sabiné: Száz ötlet, száz játék. cicero, Bp., 1993cikcakk az utcán. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, Bp., 1990csörgő Anikó – Füzesi zsuzsa: csodaország, Officina Nova, Bp., 1990devecsery László: Szalmaország csodái. Inter Pc Kft., Szombathely, 1990didier Schmitt: Bútorozd be a kunyhódat. Passage Kiadó, 1998Jane Elliott – colin King: Usborne enciklopédia gyermekeknek. Novotrade, Bp., 1989Fábián zsolt: Origami papírhajtogatás alapfokon. dembinder Bt., Békéscsaba, 1992Gaál Éva: zokinidakszli és sokan mások. Móra, Bp., 1973Hamrák Anna – Kiss Imre: Technika kézikönyv. Tankönyvkiadó, Bp., 1988Hávor csilla – Takách Ágnes: Sok szeretettel! Móra, Bp., 1991Házi Magdolna: Papírálmok. Tolna M. Kft., Szekszárd, 1991Hobby-sorozat: Virág a lakásban. Táncsics, Bp., 1979H. Vass Ildikó: Papírvarázslat 2. Téka Könyvkiadó, Bp., 1990H. Vass Ildikó – Horváth Gyula: Papírvilág, Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1989Kálovics Magda: Játékkészítés a napköziotthonban. Tankönyvkiadó, Bp., 1979Kardos Magda: Karácsonyfadíszek. Planétás, Bp., 1988K. daday Enikő – Pataki Mária: Kezdő háziasszonyok könyve, Agricola, Bp., 1990Kékes Tóbiás: Papírjátékok. Móra, Bp., 1989Kereszty Kornél: Virágrendezés és játékok termésekkel. Móra, Bp., 1984Kim Taylor: Mozgás. Móra Kiadó, Bp., 1993Kim Taylor: Szerkezet. Móra Kiadó, Bp., 1993Kisházi Veronika: Textiltechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Móra, Bp., 1980Kis természetbúvár sorozat: Erdők, mezők játékai. Fordító: Szikra Judit. Passage Kiadó, 1997Kolibri: Népi építészet. Móra, Bp., 1982László Tibor: Új KRESz tankönyv. Századvég Kiadó, Budapest, 2000Little, Kate: Mit tudnak a kerekek? Novotrade, Bp., 1989Malonyay dezső: A magyar nép művészete. Franklin Társulat, Bp., 1907–1922Marék Veronika: Jó játék a papír, a filc. Móra, Bp., 1982óváriné Furján Rita: Képek könyve. Tankönyvkiadó, Bp., 1983Pataki Tibor: Papírcsodák. Ságvári E. Könyvkiadó, Bp., 1983Pető Éva: csutkanépek. Média, Veszprém, 1991Pető Éva: Sógyurma. Mozaik, Szeged, 1993Plesznivy – Varga: Hajtogatós. Móra, Bp., 1984Renée Kayser: Kunyhók és menedékek. Passage Kiadó, 1998Sigrid Wetzel-Maesmanns: Karácsonyi papírdíszek. cser Kiadó, Bp., 2000Slodowy, Adam: Szeretek barkácsolni. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984 Stelly Lajos: csináld te is, pajtás. Tankönyvkiadó, Bp., 1965
technika3_4_KK.indd 51 6/12/12 2:22 PM
Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez
52
Szandi Györgyné: Ötlettár. Pauz-Westermann Kiadó, celldömölk, 1992Színes ötletek sorozat. cser Kiadó, Bp., 2002Tóthné Sándor zsuzsa: Ábrázolás művészet. Tankönyvkiadó, Bp., 1988Urai Erika: Autók könyve. Móra, Bp., 1986Urai Erika – Boglár Lajos: Hogyan laknak? Móra, Bp., 1982Urai Erika – Ecsedy csaba: Hogyan közlekednek? Móra, Bp., 1982Ursula Barff: Új barkácskönyv gyerekeknek. Saxum Kiadó, Bp., 2011Ursula Barff – Inge Brukhardt: Bastelbuch 1–2. Für KinderVarga Péter: Hajtogatós. Móra, Bp., 1984Bagdi Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Bp., 2004Báthory zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Bp., 1987coombs, Philip H.: Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Bp., 1971cropley, Arthur J.: Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Bp., 1983csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Bp., 2003Kürti Jarmila: Kreativitásfejlesztés kisiskoláskorban. Tankönyvkiadó, Bp., 1985Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Bp., 2003Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, Veszprém, 1985Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt., Bp., 1993NAT irányelvekdr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet, Bp., 2004Tanítás-Tanulás módszertani folyóiratTANÍTó módszertani folyóiratTEcHNIKA TANÍTÁSA (régi) módszertani folyóiratdr. Vass Miklós: Technika tanítása (főisk. jegyzet). Tanárképző Főiskola, Eger, 1990Technika az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém
technika3_4_KK.indd 52 6/12/12 2:22 PM
TArTALOm
Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Kerettanterv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4A.technika.tantárgy.néhány.sajátos.alapkérdése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4A.fejlesztési.feladatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A.technika.és.életvitel.követelményei.a.4 ..évfolyam.végén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Technika.és.életvitel.munkatankönyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10
Felkészülés.a.tantárgy.tanítására.3–4 ..évfolyamon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10
A.technikaóra.forgatókönyvének.váza.az.emberi.alkotás.modellje.alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Az.alkotó.technikai.gondolkodás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13
A.tanítási.óra.általános.felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15
A.3 ..évfolyam.tananyagának.feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17
Tanmenetjavaslat.3 ..évfolyam. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25
A.4 ..évfolyam.tananyagának.feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31
Tanmenetjavaslat.4 ..évfolyam. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38
Felhasznált.és.ajánlott.irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51
technika3_4_KK.indd 53 6/12/12 2:22 PM
technika3_4_KK.indd 54 6/12/12 2:22 PM
Nyomtatás és kötészet készült a MESTERPRINT Kft.-ben (12.0441)Felelős vezető: Szita Lajos ügyvezető igazgató
technika3_4_KK.indd 55 6/12/12 2:22 PM
technika3_4_KK.indd 56 6/12/12 2:22 PM