KUK - I 406 425 Harmadikresz MAGYAR UTCAI Iskola

8/8/2019 KUK - I 406 425 Harmadikresz MAGYAR UTCAI Iskola

http://slidepdf.com/reader/full/kuk-i-406-425-harmadikresz-magyar-utcai-iskola 1/20

406

16. fejezet.

Fontosabb mozzanatok a század végéig.

Az 1863. évi egyházi t a n t e r v t ő l a század végéig e s ő i d ő . ben két korszakot különböztetünk meg. melyeket az 1883. éviközépiskolai törvény választ el egymástól. Az e l s ő korszakj e l l e m z ő vonása: némi haladás, amely azonban nem eléggégyors és nem eléggé t e r v s z e r ű ; a tanulók segélyezésére szol.gáló összegek gyarapodása; a tanároknak e l n é z ő e n enyheosztályozása, theologusokból, s ő t VII-VIII. gimn. osztályútanulókból tett "tanonclanárok" m ű k ö d é s e , melynek nyománintézetünknek színvonala sülyedett, jó híre aláhanyatlott. A

második korszakj e l l e m z ő vonása:

a tanulmányok rendje tekintetében az, hogy iskoláink tanterve é v r ő l évre lassan, de állandóan közeledik az államihoz, mindaddig, mig a s z e r z ő d é s megkötése után teljesen azonos lesz az államival. S habáraz állami rendtartás követése nem volt s z e r z ő d é s i l e g kikötveés e l ő í r v a , mégis miniszteri kiküldöttek évi látogatásai alkalmával mondott észrevételei, megjegyzései és utasításai, melyekaz állami rendtartást tartották szem e l ő t t , lassanként, csaknemészrevétlenül vonták maguk után, hogy rendtartásunk is azállami képére formálódott ki. A másik j e l l e m z ő vonás: inté,zetünk az állami segély megkapása után a helyiségek k i b ő v í -tésével, tanszerek és s z e m l é l t e t ő eszközök é v r ő l évre nagyobbm é r t é k ű és t e r v s z e r ű b b beszerzésével, a tanárok számánakgyarapításával, fizetésének emelésével, mellyel az anyagi gondoktól felszabadulva, kizáróan hivatásuknak élhettek, a lassúés fokozatos emelkedés útjára lépett.

Lássuk e korszak k i e m e l k e d ő b b mozzanatait.

1862 juniusában észreveszik, hogy az iskolai év, a tanításés tanulás e g y s z e r ű megkezdése "kissé száraz tény" az ifjú-ságra, melyre az ünnepélyesség k e d v e z ő erkölcsi hatást gyakorol. Ezért határozzák, hogy az iskolai törvények felolvasására az igazgató a tanári karral együtt jelenjék meg az auditóriumban s az e l s ő preces, melyre az igazgató egy theologustnevez ki, a tanári kar jelenlétében tartassék, a-zu tán az igazgató mondjon nehány buzdító szót k ö t e l e s s é g e i k r ő l s végül a

f ő n ö k felolvassa az iskolai törvényeket.1868/69-ben az intézet részére orgona készült s az orgonatanulása m e g k e z d ő d ö t t . 1869/70-ben díjmentesen t a n í t o t t á ~ önként ajánlkozóknak a gyorsírást. Megalakult az Ap?!lo-korés az internátusi tanulók B e f e g s e g é l y z ő és f e m e f ~ e z e s l ~ ~ ! Ilefe" , melynek minden felosztályú tanuló köteles tagja s belrasko r 50 krt, azután évenként 20 krt fizel. Célja az, hogy beteg



407

tanulók ápolási és szükség esetén temetési költségeit fedezze.Az egylet alapszabályainak jóváhagyásánál törlén\. hogy az

ifjúság az igazgatóság által megállapiloll szabályoktól e l t é r ő módosításokkal terjesztelte fel a tervezetet s felebbezell az

E. K. Tanács határozata ellen a F ő t a n á c s h o z . A F ő t a n á c s m e g e r ő s í t e t t e az ifjúság által ujraszerkesztell szabályokat, de

a felügyeletet tárgyaló részt a Tanács által megállapított szöveggel. T. i. az egylet az E. K. T. felügyelete alatt áll, melyazt az igazgatóság s közvetlenül az igazgató által gyakorolja.Tehát valahányszor az igazgató kivánja, az egylet mindannyiszor beterjeszti j e g y z ő k ö n y v e i t isk. év végén a számadás\.Az alapszabályokban módosilás csak a f e l s ő b b s é g beleegyezésével történhetik. E pontok - mondja a F ő t a n á c s - a dolog

t e r m é s z e t é b ő l önként következnek, "miután semmiféle testületnem létezhetik és fenn nem állhat, mely az igazgató és igaz.gatóság felügyeletét el nem ismemé ".

1872173·ban m e g k e z d ő d ö t t heti 2-2 órában a testgyakor'lás tanítása a városi Toma-vivodában, melyekkor épült. 1874/75-ben egy pár tantermet új és c é l s z e r ű b b padokkal láttak el,több lakószobát és tantermet újból padoltak, új kemencékkelláttak e\. Tanszerekre 1000 frtnál többet költöttek. Az ö n k é p z ő kör alapszabályai! újra dolgozták s vezetésére védnök ül egytanárt (Ferencz JózseO rendeltek. 1875176·ban szervezték atizedik rendes tanári széket a Richmond Anna adományábó\.Az iskolai s e g é l y z ő ösztöndíjak és alapítványok ez i d ő b e n már olyan szépen gyarapodtak, hogy az igazgató évi jelentésére a Ker. M a g v e t ő s z e r k e s z t ő j e e megjegyzést teszi: "Aszegény tanuló k tanulhatásáról egy s más úton, úgy látszik, márm e g l e h e t ő s e n van gondoskodva. Vajjon a tanárok állapotánakjavítására mikor és hogy kerül rá a sor1"

Most fordul e l ő az évi jelentésekben e l ő s z ö r a tanulóknaka tanári kar e l ő t t való megintése és a s z ü l ő k értesí/ése, ami"igen hatásos eszköznek bizonyult".

1876177-ben összeolvad a több év óta fennálló két egyleto l v a s ó - ő n k é p z ő k ő r név alatt új alapszabályokka\. Ezek szerintminden felosztályú tanuló és papnövendék köteles tagja s fél·évenként 1 rrt díjat fize\. F e l ü g y e l ő j e egyik tanár. De a papnövendékeknek külön "olvasó·egylete" van s keblileg szer

kesztikaz

Egyházi Lapot.Ez évben a javadalmak összege 6406 rrt 75 kr. "Olyösszeg, mondja az igazgató, Benczédi, hogy egy munkás, szorgalmas, jó m a g a v i s e l e t ű relosztályú tanuló kevés szülei segélymellett könnyen folytathatja tanulását".

1877178'\ól 14 éven keresztül Kovács János az igazgató.Az angol rendes tantárgy left a p a p n ő v e n d é k e k n e k , a felosz-



408

lályúak közül az önkénl ajánIkozók lanulják. A javadalmakösszege a kosz!on kivül 7294 frl. 7.7 ~ r . 1 . 8 7 ~ 1 7 9 - b e n a:: oszlályozó jegyek Igy változnak: kltuno, dicseretes, elsorendü.m á s o d r e n d ű . Ez évben alakult a Dalkör. Célja: az ifjúság

gyakorlása a m ű é n e k b e n . T ~ g j a ~ i n d . ~ n felosztálylI. tanuló: akim e g f e l e l ő hanggal rendelkezIk. Vednoke egy tanar. A Jutalmak. segélyezés. ösztöndíjak. javadalmak összege é v r ő l évre

most már 9510 frt 43 kr.. Iskolai é r t e s í t ő kinyomatását az 1877. évi F ő t a n á c s ren

delte meg. Az 1878. évi F ő t a n á c s r a jelenti az E. K. Tanács.hogy a rendeletnek nem tehetett eleget, mert olyant lát céls z e r ű n e k . mely népiskoláinkra is kiterjedjen. E z e k r ő l a jelentések pedig oly k é s ő n és hiányosan érkeztek be, hogy lehetetlenvolt összeállítani. A F ő t a n á c s tudomásul veszi a jelentést. deújból meghagyja, hogy a j ö v ő évre nyomasson ki egy olyösszes kimutatást••mely minden névvel n e v e z e n d ő tanintézetnek tükre legyen". Igy jelent meg e l s ő izben az ][579/80.isk. éoi É r t e s í t ő , amely azonban csak a kolozsvári f ő - , a tordaiés keresztúri középiskolákra vonatkozik. Ekkor kezdték használni a Tud6sít6könyvet a s z ü l ő k értesítésére. az osztályokélére f ő n ö k ö k e t tettek s használni kezdték az osztálykönyoeket.

Az iskolai törvényeket átvizsgálták. Bevezetlék a tanügyi értekezleteket. melyeket a püspök a theologia tanáraival, az igazgató a segédtanárokkal és köztanítókkal tart i d ő n k é n t , de csakaz alosztályokra vonatkozólag.

1880/81-ben oolt 1847 6ta (Mik6 L.) az e l s ő tanári beiktat6ünnepély (Boros). Most olvasunk elöször régi osztá/y társakbaráti talá/kozóiár61 s ezzel kapcsolatosan hálájuknak alapítványokban t ö r t é n ő k i f e j e z é s é r ő l . Megtudjuk az évi É r t e s í t ő b ő l , hogy 1832 május l-én az akkori diákok 27-en kötelezték magukat. hogy a viszontlátás édes örömeiért s ha valamelyik rászorulna. annak segélyezéseért 1860 május l-én a kollégium~ ~ ö k i .szobájába ö s s z e j ő n e k . Többen meg is jelentek, köztük.. nza, J e g y z ő k ö n y v e t vetlek fel. összeadtak 84 frto!. Ez azosszeg 210 frt 90 krra n ő t l s kamatját most adták ki e l ő s z ö r . Ez . a ~ !860 máius l . napi alapítvány. melynek célja egy falusit a m l o ~ a g r a orgonistaságra k é s z ü l ő szegény diák segélyezése.Eszenni ez evben (1932) az osztály ársi találkozóknak 100 éves

fordulóját ü n n e p e l h e t n ő k . Ez évben lépet! életbe a Bede·cipóalapítvány. Ekkor kezdlék a vasárnapi hítoklalásl. melyel Borosvezelésével a papnövendékek végezlek az aloszlályú lanulóknak. A nevelésügyi bizottság ez i d ő b e n minden hónap e l s ő csülörtökén ülési larlolt. A tanulók lélszáma állandóan sekkor olvassuk e l ő s z ö r . hogy 50-nél több j e l e n l k e z ő t nem tudtak felvenni és hogy a kollégium megnagyobbítása tervbe van



409

véve. mire nézve az igazg,a!ó reményét fejezi ki, hogy az 1882-ben meg is v a l ó s u ~ . ~ E r t e s l t o 5 ~ . 1.) .

Ez évben gyuJtotte az Ifjuság a Knza'alapot a tordai éskeresztúrival együtt születési házának emléktáblával való meg·

jelölésére. 1881,m á j u ~ ~ ~ a , !

Székely József !anárjelölt (.Pólta,nár") indítványara az IÍJusag nagy lelkesedessel mondoIta ki.

hogy Kriza nagyajtai születésházát, ünnepély keretében emlék.tliblával jelöli meg. Az E. K. Tanacs az alatt a feltétel alattengedte meg az ünnepélyt, ha a kolozsvári, tordai és keresztúriifjúság gyüjtése alapján a szükséges összeg ki lesz teremtve.G y ű j t é s t rendeztek tehát maguk között. a majális jövedelménekfelét erre a célra adták. A dalárda szindarabokra készült. az önk é p z ő k ö r ódát iratott. Kiadatlan munkáit is össze akarták

gyüjteni s egy albumot kiadni. De ez csak terv maradt. Azünnepély 1882 jul. 30-án volt Nagyajtán. Az ünnepélyen azAkadémia, Kisfaludy-társaság és Múzeum-egyesületet SzabóKároly és Szász Béla egyetemi tanárok képviselték. Nagyszámúközönség, E r d ő v i d é k egész értelmisége s népe ott volt. Megnyitót Kovács János, emlékbeszédet Jakab Elek tartott. Közebéd után tánc volt, két zenekar szolgáltatta a zenét.

Az ifjúság szépen fejezte ki háláját és szeretetét nemes

atyai tanítója emléke iránt. A megmaradt ö s s z e g b ő l azö n k é p z ő k ö r b e n szépirodalmi munkák jutalmazására alapotlétesítettek. A rajz tanítására külön rajztermet rendeztek be.

1882 okt. 15-én a P e t ő f i - s z o b o r leleplezésére az ifjúságNagy Lajos tanártól, aki még két társával a város r é s z é r ő l vett részt az ünnepélyen, szép koszorut küldött.

Ez években iskolánk színvonala s ü l y e d ő b e n , jó híre ves z e n d ő b e n

volt. Jakab Elek, akinek pedig a lelke tele voltegyházunk s intézményei szeretetével, fájdalommal állapítjameg,' hogy "a mi gymnasiumi tanítási és nevelési rendszerünkben igen sok és lényeges javítni való van." A baj forrásai: atanító e r ő k individualítása, szakkönyvtárak, taneszközök, helyespedagógiai és methodikai rendszer hiánya és az, hogy "theologusokból, s ő t VII-VIII. osztálybeli gimnázistákból lett tanonclanárokkal a mai i d ő k . szükségek és tudomány igényeiszerint tanítani teljességgel nem lehet." Tanulóink k e l l ő e l ő k é szület nélkül mennek külföldi egyetemre s olt nem állják aversenyt. Az erdélyi szász gimnáZiumok a latin-görögben,mathematika-vegyjanban, természeltanban. szépírásban, rajzban e l ő t t ü n k állanak. Az erdélyi magyar gimnáziumok a tech-

1 A gymn8sÍumi oktatás általában 8 különösen a budai kir. egyetemif6gymn88iumnál. Ker. M a g v e t ő , 1875.



410

nikai pályákra hiányosan készitnek e l ő . Oka e hátramaradott_ságnak ? Az autonómia, a szegénység, a docendo discimus.Hamis feltevés és téves hit az az Erdélyben elterjedl m e g g y ő _ z ő d é s , hogy I I latin és görög irodalom holt kincses lárház.

Haladéklalanul eljött az ideje, hogy Kolozsvári 12 r. lanárralbeállílott, törvény- s k o r s z e r ű e n szervezett teljes f ő g i m n á z i u _ munk legyen papnöveldével és meslerképezdéoel összekötve.Tordán meg állami segéllyel egy reálirányú iskolál kell állílani.Bárhogy fáj is, "egynek álalakulni kell okvellen, hogy a másk e t t ő , hogy ahitfelekezel egyeleme élhessen", meri melius esipraevenire. quam praeveniri. Jakab Elek itt Tordára nézve azlsürgeti, amit már az abszolutizmus ajánlalba hozott s amik é s ő b b a polgári iskolává való álalakítással megvalósult.

Féj kimondanunk, de krilikája igaz. Az qkok között azon·ban nem emlíl egyel: az enyhe e l n é z ő oszlályozásl. Kanyarói s k o l a f ő n ö k 1882 jan. 26-án ezl jegyzi fel; a téli vizsgákon azérdemszámok sokkal szigorúbban osztattak, . P e s t r ő l lejött felügyeló-gondnokunk az ottani uniláriusoklól azt hozván ulasí·lásul. AzI állíták pesti embereink, hogy inlézelünk már egészrossz hírbe kezd jón i a sok k i t ű n ó s és mégis képzetlen fialalember miatt: Kél évvel k é s ő b b , 1884 szept. I -4 . napján meg

ezt jegyzi fel; A VII-VIII. oszlályba uj lanulól nem vettekfel. bár számosan jelenlkezlek. Mindannyian rossz, vagy gyengebizonyílványokkal jöttek gimnáziumunk a s y l u m s z e r ű h í r é l ő l csalogalva De ezúttal megjárlák."

EzI a megállapítási az iskola f ő n ö k e leszi, aki ismerle aközvélemény érlékelését. S róla nem teheljük fel, hogy rosszindulattal lett volna az inlézel iránt, melynek b e l s ő életénekirányítója, e l l e n ő r z ő j e épen volt. Ugyanez a f ő n ö k az 1885.

évi I. félévi vizsgálatokról már azt jegyzi fel, hogy "az osztályozás sokkal szigorubb voU" és a 35 VI. o. tanulóból 14 bukott el. A k ö v e t k e z ő évi e l s ő f é l é v i r ő l szintén így; "a klasszifikáció nagyon szigoru voU. Rég nem emlékszem annyi 4·esre,mint amennyit most kiosztollak." Maga a f ő n ö k is legalábbmég két tanárt lát szükségesnek arra, hogy versenyezhessünkaz állami intézetekkf'l.

Teljességgel érthetetlen tehál az 1878. évi aug. F ő t a n á c s -nak az a megállapítása, hogy középiskoláink ..szellemi ésanyagi állapota az eddigi hez képest virágzó, hogy a szegénytanulók tanítlalási eszközei, módjai reményt meghaladólaggyarapodnak." Ez a mf'gállapítás az anyagiakra nézve talánmegáll, - de ott is csak a mult tal szemben - azonban aszellemiekre nézve csupán magunk áltatása, melynek n e ~ leljük semmi tárgyi alapját, bárhogy s z e r e t n ő k ~ a ~ u n k IS

elhinni. 1880-tól kezdve, mióta a középiskolai törvenYJavaslat



411

e l ő m u n k á l a t a i állandóan napirenden vannak s a kérdés azegész magyar közvéleményt szüntelenül foglalkoztatja. megérzik a még meg sem hozott törvény e l ő s z e l e s hatni kezd abban a tekintetben. hogy mind behatóbb és elevenebb az is-kola ügyével való törödés és foglalkozás.

1881-82-röl van jelentés nem k ö t e l e z ő tárgyakról: angolfrancia. orgona. hegedü. zongora. a következö évben e z e k h e ~ járul a gyorsírás. .

Az ösztöndíjak. s e g ~ l y e z é s . javadalmak összege 1882/83-ban10.537 frt 21 krra n ő . Allandósítják a Richmond Anna tanáriszéket. melynek alapja 25641 rrt s Kovács igazgató amerikaiútján a Channing-tanszékre 12000 rrtnyi összeget gyüjt. A IV.o.-ból a görög. az V. o.-ból a görög és római régíségtan kima

radnak. A IV. o.-ban a latin órák száma I-gyel szaporodik.1883 '84-ben elsó izben volt leány tanulóia az iskolának. Azi s k o l a r ő n ö k 1884 aug. 31-szept. 2. napjain tartott F ő t a n á c s r ó l azt jegyzi rel. hogy fótárgya volt a tanácskozásnak az iskolaitanrend összeegyeztetése a miniszteri tantervoel. »amit bizonym e g l e h e t ő s t tél-túl teljesítettek. Hogy állami gimnáziumokkalhaladjanak. legalább is két tanárra lenne még szükségünk".(Isk. r ő n ö k i anyakönyv 98. l.).. I 8 8 4 / 8 5 · t ő l kezdve mind jobban látszik az állami tantervhez való alkalmazkodás. Kimarad a VIII. o.-ban a »szépészet", a német a 4. elemi és az l. gimn. osztályban. Ellenben tanítani kezdik a mértani rajzot az I-Il.-ban. Szaporítják a latinórák számát az 1.. IV., VI-VIII. o.-ban I - I ó . a görögöt azV.-ben 1 ó • a magyart a IV., VIl-VIII.-ban I - I órával. Azegészségtan a III. éves papnövendékeknél rendes és k ö t e l e z ő tantárgy lett. A rajztanításhoz több mértani és szabadkézi rajzmintát vásároltak. Az iskolai törvényeket az állami iskolák tör-

vényeihez alkalmazva átdolgozták és kinyomatták. Érdemjegyekez é v t ő l kezdve: jeles (1). jó (2). elégséges (3), elégtelen (4).A K i s m e z ő t . amely eddig bérbe volt adva s az ifjúság használata alól kivonva. mostantól játszó- és ü d ü l ő h e l y ü l használják.

Az 1883. évi középiskolai törvény értelmében e l s ő izbenlátogatja meg Páli Sándor tankerületi r ő i g a z g a t ó az iskolát1884 dec. 9-lO-én.

1884 május 19-én k e z d ő d ö t t a VIII. o. vizsgálata »az újminiszleriumi tanrend szerint" (Isk. r ő n ö k i anyakönyv. 93. ).).1884 dec 16-17-én kiállították az e l s ő idöszak ludósílójál8határozták. hogy az állami intézetekhez a l k a l m a z k o ~ v a a tudósítókban nem 5. hanem 4 érdemjegyet használnak (jeles =jó = 2. k i e l é g í t ő = 3 elégtelen = 4). Tehát az év most marne!" félévre. hanem ~ v h a r m a d o k r a oszlik s az évközi eredmenyek,öl értesítik a s z ü l ő k e t .



4121885/86-ban kimarad a német a IL o.-ból, a magyar Sza-

porodott I-gyel, a III. o.-ba a mértani rajz felvétetett heti 2

órában.1885 szept. folyamán hozták be azt az újítást, hogy ezután

6rára kétszer csengetnek. A csengetések között 10 percnyii d ő k ö z van, az alatt a tanulók a folyósókon és udvaron szell ő z n e k és üdülnek. Másodszori csengetésre a tanulók és tanárok bemennek az osztályokba. 1887. nov. 23-án új órarendetnyomtattak ..az új tanterv szerint". Nov_ 24-én a tanári éstanítói kar érlekezletet tartott. melyen azt vitatták meg: mikéntlehetne a rendet és fegyelmet állandóvá tenni a v e s s z ő b ü n t e t é s használata nélkül? Megállapodtak abban, hogy e l s ő intés legyen az osztálykönyvbe való beírás, második az igazgató, har

madik az igazgatóság dorgálása s ha ezután is javíthatatlan,az iskolából való eltávolítás. Ugyanakkor egy tantermet újpadokkal, kathedrával szerelnek fel s történelmi s földrajzitanteremnek rendezik be.

1886/87 ben a mértan bejött a V. o_-ba, de kimaradt aIll.-ból. minthogy itt a rajz.-geometriával kapcsolatosan taníttatik.A rajz -geometria felvétetett a IV. o.-ban s az egészségtan az

állattannal kapcsolatban a IV .-be. Most már a kormánykép

v i s e l ő is kifogásolja az intézet s z ű k voltát. de az igazgató megnyugtatja, hogy a j ö v ő évben segítve lesz, mert a k i b ő v í t é s elhatároztatott. A lakószobákba faágyak és ládák helyett fi6kosvaságyakat szerelnek, ami a rend, tisztaság és egészség érdekében már rég szükséges volt. A bennlakók száma szaporodván egy tantermet lakószobává kellett átalakítani.

1885 szep!. f ő t a n á c s r ó l azt jegyzi fel a f ő n ö k : .. Legnevezetesebb határozata, mi korszakot fog alkotni iskolánk törté

netében, hogyaz

államt6l segélyt kérünk s új tanári állásokatállítunk fel. A püspöki épület is a j ö v ő évben az iskoláhozfog csa tolta Ini" .

Erre a hátározatra már valóban szükség volt. A középiskolai törvény, amely az iskolákkal szemben a követelményeket felállítja, a tanárok számát és fizetését szabályozza,már két év óta érvényben van. Nálunk a tanárok száma nemelég, képesitésük a régi felekezeti r e n d s z e r ű fizetésük csekély,a helységek s z ű k e k és kevés számuak, az ifjúság száma é v r ő l -évre n ö v e k e d ő b e n . Az állami felügyelet és e l n ő r z é s joga éskötelessége kimondv". 1886 máj. 12-én Klamarik miniszteriosztály tanácsos beutazván ErdélyI, intézetünket is meglátogattaaz igazgató és Brassai kiséretében e l ő l e g e s bejelentés után..nem hivatalosan". Az épületet s z ű k n e k találta s e r ő s e n hangsúlyozta a megnagyobbítás szükségét. Mire az igazgató megjegyezte, hogy azt mi is érezzük már régebb i d ő óta s meg



413

is csinálnók, 'ha az anyagi helyzet megengedné. "ReméUükazonban - úgymond - hogy a kormány épen ez indokból isE. K. Tanácsnak folyamodását az államsegély iránt teUesílenifogja". Az 1886/87. isk. évre a beiratkozásra .annyi idegen

jött - mo,?pja a f ő n ö ~ .-:- ~ O g y 1 O ~ : o ~ felül .ke}l-;tt ő k e t visz.szautasíIam . Ilyen korulmenyek kozoll a klboVltés valóbanhalaszthatatlanná leli.

Jakab Elek, ez "az örök forrongásban l e v ő t ű z h á n y ó . hegy", aki Ferencz József szerint .tele van szép és jó gondolatokkal, melyeket pazarul szór mindenfelé", mégint visszatéraz iskola kérdésére.' Sürgeti iskoláink történetének megírását,hogy a mult tükrébe nézve javítani lehessen az állapotokon.A tanári fizetés csekély, a tanszerek, természeItani és terrné·

szetrajzi g y ű j t e m é n y e k , a tanári könyvtár nem állják a ver·senyt az állami intézetekkel. a nevelés- és módszertan nemtart lépést a korral, az épület kicsi, a tantermek s z ű k e k . Azegyetemek panaszkodnak az ifjúság mértéket nem ü t ő képzelt·ségi színvonala miatt. És mégsem esik nyilvános szó a javításés gyökeres reform érdekében. Lehetetlen, hogy mindez nekényszerítse az egyházat, hogy f ő i s k o l á j a ügyét felkarolja, ahelyiségeket b ő v i l s e , a g y ű j t e m é n y e k e t szaporitsa. Ez olyan

t e e n d ő , amely e l ő l kitérni nem lehel. Aki a versenyt nem állja,elbukik s az i d ő áthalad felelte. Ferencz József püspök jogo·sultnak tartja a kiáltó szót, mint a soha meg nem nyugyótovábbhaladásra ösztönzést, de állítja, hogy az újabb i d ő k b e n jelentékeny haladást teltünk a tanrendszer, taneszközök, atanárok száma és fizetése tekintetében. Legújabb alkotások atanári, a másik a papi. i l l e t ő l e g b e l s ő emberi nyugdijintézetalapítása. A legutóbbi miniszteri jelentés szerint a multévi érett·

ségi vizsgálat eredménye nálunk volt al e g k e d v e z ő b b .

A továbbihaladásra azonban pénz kell s ennek e l ő t e r e m t é s e e l s ő s o r b a n a világi elem t e e n d ő j e . Az államsegély mellett híveink áldozó·készsége az a forrás, m e l y b ő l meríthetünk: e r ő i n k forrásátmagunkban kell keresnünk és megtalálnunk.

1887-ben a VII. o.-ból kimaradt a bölcselem s bevezet·tetett az egészségtan heti 2 órában. Az I - II. o.-ban a latinszaporodott I-I órával. _

1888 /89-ban ielent meg elöször értekezés az Ertesítöben

Brassailól Horatius öt ódájának magyarázata.1889/90-ben a latin órák száma az V-VIII. o.-ban l - l ,

a görög a VII-VIII. o.-ban szintén, a szónoklattan a VI. o.-banl-gyel szaporodott, a III. o_-ban a mennyiségtani órák száma

I I' Kiálló 8ZÓ • pusziában. K. M . g v e l ő 1887. Ferencz Józser. Nyilt

evé J.kab Eleknek. U. o .•



1114

2 - r ő l 3-, a emeltetett. a IV.- ben a német 4 - r ő l 3-ra szállít-

tatott. . . . . .1892 szept.-ében az E. K. Tanács az .gazgatosag alanIa-

tára meghatározza. hogy ezután ne csütörtök legyen a szabad

nap mint volt 1850 óta. hanem szerdaés

szombat d . u .• 1892 szept. óta a tordai polgári iskola V. osztályában agörög és latin tanítását az egyházi tanács megszüntette sazután az onnan j ö v ő tanulók Kolozsvárt e tárgyakból és ásványlanból felvételi vizsgálatot tesznek. A kérdés e l ő z m é n y e i h e z tartozik. hogy 1878-ban a tordai iskola polgárivá átszervezésealkalmával s z e r z ő d é s köttetett az állammal. mely szerint agörögöt és latint oly terjedelemben tanítjuk. mint a gimn. tanterv követeli. Ennek ellenére a miniszter most elrendelte s or

szágosan közzétette. hogy az onnan gimnáziumba j ö v ő tanulóknak felvételi vizsgálatot kell tenniök. A konzisztórium hosszasantárgyalt az ügyben a miniszterreI. de minden siker nélkül. Aminiszter minden érvelésre azzal felelt. hogy a s z e r z ő d é s az1883. évi középiskolai törvény ellenére van s ennélfogva nemállhat meg.

1886 nyarán az épületen nagy e r ő s í t é s e k e t eszközöltek sa szobákba új berendezéseket szereztek. A szobákba vas

"gyakat és egyforma mosdószekrényeket szereztek be s mintf t f ő n ö k mondja. K ő v á r y megjegyzése szerint iskolánk átlépetta k ő k o r s z a k b ó l a vaskorszakba. Az iskola Magyar-utca f e l ő l i középfala kihajiott és ledöléssel fenyegetett . Az igazgatóság anyár folyamán 3 vaskötést alkalmazott a fal tartására. A kötések a szoba két falába kívül és a folyósó ( . gang") f e l ő l vannak m e g e r ő s í t v e A k ö v e t k e z ő év juliusában Benczédi megintnagy e r ő s í t é s e k e t eszközölt az épületen vaskapcsokkaL A

falakat letáskáztatta.az

iskola egészk ü l s ő

falátk ő s z í n r e

festette. a földszinti szobák ablakait vasrácsozattal látta el. az

utcai vasajtót újra festette. A kapu feletti feliratot újra aranyoztatta. A téglabolthajtást a 6. sz. szobában kiszedette s vassinekre új gerendázatot rakatott. hogy az utcai fal a f e s z í t é s t ő l szabaduljon.

1887-ben a másik nevezetes esemény szept. 24-én a királylátogatása. Fél 4 órakor érkezett Tisza Kálmán miniszterelnökkel az iskolához. E l ő t t e br. Jósika Sámuel és

Albach Géza polgármester. A kapu felett nagy transparense felirattal :

EglJ Istenünk. eglJ királIJunk.Ezt szeretjük. azt imádjuk.

A tanári kar a püspökkel élén a kapu várta. Megnézte az auditóriumot. hol K ő v á r y festette mellképe függött a



415

bejárattal szemben a falon, a könyvtárat, egy pár lakó8zobátés berendezést. Innen lementek az udvarra, ahol az ifjúságkét sorba felállítva hatalmas éljen nel és zászló meghajtássalfogadta. A Felség tisztelgett és köszöngetett, amíg végigment

a két sor között. Azután megnézte az udvaron hátul a természet- és vegytani szertárt. Vísszajövet bement a konzisztóriumtermébe, hol beírta a nevét az Emlékkönyvbe a püspökhözmosolyogva intézett e megjegyzéssel: most a maga nevétírom be.

Ezekben az években sokszor volt járványos betegség f t

lanulók között.188l/82-ben a téli vizsgálat után a vakáció himlójárvány

miatt márc. 17·ig tartott. Tanulóink közül senki sem halt meg.

A bennhálók közül 4-en betegedtek meg.1886 március végén - úgymond a fónök - enyhülni

kezdett az addig iskolánkban elharapózott szembetegség, milnémelyek szerint az év elején Keresztúrról hoztak (lsk.-fónökianyakönyv 118. 1.), 1886 dec. folyamán az ifjak között sokegyiptomi szembeteg (trachomás) volt. Figyelem nem volt errea felvétel alkalmával. Valami 30-an kapták meg a bajt ugy,hogy a tanulókat egyre-másra kellett hazabocsátani. Sót az

iskolát is majdnem bezárták. Iskolai kórházunk megtelt. BartókIstván isk. orvos aztán megfeszített munkával véget vetett abetegségnek. 1887 okt. IS-17.-i szemvizsgálat alkalmával 21szembeteget találtak. .

A modern egészségtani elvek felé való közeledést jelentia kötelezó orvosi vizsgálat életbeléptetésén kivül az is, hogya bennlakásban az alvás idejét egy órával meghosszabbították:a lefekvés és felkelés idejét 1888 dec. IO-én 10 és S helyettesti '121O és reggeli '/26 órában állapílották meg.

1890 januárjában az egész országban uralkodott a .muszkanátha" (influenza). Emiatt sokan nem jöttek vissza a karácsonyivakáció után. A városban egy nap 23 temetés volt. Nekünkunitáriusoknak is minden nap volt halottunk, néha kettó is.28.-a körül enyhülni kezdett, de a járvány még februárban istartott. Különösen keresztúri iskolánk szenvedett miatta. AzE. K. T. rendelete alapján azért a téli vizsgálatot nem tartották meg.

1891 februárjában vereshimló járvány volt. Az iskolaikórház szüknek bizonyult a betegek befogadására. Azért 2 O - ~ n egy lakószobát ideiglenesen kórházzá alakítottak át. De ezutanhirtelen szünni kezdett a járvány.

1893 jul. 21-én kolera ütött ki, ami miatt a hatóság azösszes kolozsvári iskolák megnyitását okt. I-re halasztotta.Enyhébb voll, mint 1875-ben - mondja Benczédi az Iskola-

•



416

f ő n ö k i anyakönyvben (25Ó. I.). Inkább napszamosok, rendet_lenül é l ő k s részegesek közül szedte áldozatait. A mívelt osztályból alig e g y - k e t t ő kapta meg. A beiratkozás emiatt csakszept. 28-án k e z d ő d ö t t . - 1883 márc. 7-én érkezik vissza Kovács János Amerikából.Az ifjúság a tanári karral a vonatnál várta s meleg szeretettelés nagy ünnep3éggel fogadta. 8-án este fáklyászenével tisztelte meg. Azután társasvacsora volt, melyen a város társadalma valláskülönbség nélkül nagy számban vett részt. Jun.5-én temették Szucságban Kelemen B e n ő l , az ifjúság melegs z í v ű barátját, jóakaróját és egyik nagy j ó l t e v ő j é t . Az ifjú'sági dalárda künn volt. Az ifjúság koszorúját a f ő n ö k tette

•a sma.

1884 ápr. Ig·én az erdélyrészi ref. tanárok, kik tanügyitanácskozásra gyültek össze a városban, meglátogatták az in-tézetet. Megnézték az auditóriumot, az igazgatóság szobáját,E. K. Tanács termeit s egy pár lakószobát. 1884 szept. 16-ántemették Nagy Péter ref. püspököt. A mi ifjúságunk is kivonult.A f ő n ö k szerint temetése óta ilyen temetés városunkbannem volt. Szept. érkezett körünkbe Bixby T. Jakab, ameadvillei theologiai akadémia tanára. Nagy ünnepségekkel

fogadták. Kovács igazgató kiséretében kiment Tordára, Torockóra is. Különösen meglepte az a vendégszeretet, mellyel anép fogadta. Azt mondotta, Amerikában örök szemrehányás,hogy vallásunk csak mívelteknek való. Hololt Erdély háromszázados példa ellene. Az egész ifjúság az audilóriumban fo-gadta, hol Fazakas Lajos theologus angol nyelven üdvözölte,ami láthatólag kellemesen lepte meg. A papnövendékek virágvázát adtak át emlékül.

1885 ápr. 17-én íveket bocsátanak ki az ifjúság között,hogy az erdélyi kulturegylet alapítótagjai közé lépjenek. Azifjúság és a papnövendékek külön gyüjtöttek s május 8-án 135frttal alapítótagok leltek. Az oklevelet a gyüjtést v e z e t ő Ka-nyaró Ferenc f ő n ö k s Csifó Salamon II. éves theologus és br.Kemény Árpád VIII. g. o. t. írták alá. 1885 októberében aziskolát meglátogatta Richmond Night úr és n ő v é r e , kik Kovácsigazgató kiséretében Gyéresen meglátogalták Pagetet, voltakTordán és Torockón is, aztán Aradon, H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n és Szegeden k e r e s z t ű l Budapestre utaztak.

1887 nov. l-én az egyetemi hallgatók a t e m e t ő b e n nyugvójelesek emlékére ünnepélyt rendeztek. A mi r é s z ü n k r ő l DézsiMihály papnövendék tartott emlékbeszédet. "Ez az e l s ő eset,'- mondja a fönök - hogy unitárius ember e megtiszteltetésben részesíttetett: (143. 1.) Az ifjúság testületileg vett részt azünnepélyen.



411

A vaságyak számát 1887-ben gyarapitották. Most van már113 nagy vaságy és 60 karikás ágy.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1883. évi 21. t. c.29. §-a értelmében Kovácsi, Pap Mózes, Nagy Lajos, Bencédi,Kovács, Ulár tanárokat a középiskolai tanári s í t ő vizsgálat

alól fölmentette s rendes tanároknak elismerte, Péterfit és MózesAndrást csak hitok tatóknak.

1888 szept. 9-én Kiskadácsban leleplezték a korán elhunyt Simén Domokos siremlékét.

A k o r m á n y k é p v i s e l ő k által kifejezett kivánalmaknak teszeleget az i g a z g a t ó s ~ g , mikor u. n. tanári szakkönyvtár létesítését határozta el. Ugy tervezték, hogy a tantermekbe könyvszekrényeket készíttettek s az ide h e l y e z e n d ő könyvek hasz

nálatára és kezelésére alapszabályokat, melyeket az E. K. T.1889-87. sz a. helybehagyott. A jelentés jelzi, hogy 1889 szept.l - t ő l "a f ő t a n o d a könyvtárából az i l l e t ő tanároknak szakkönyvtárak lesznek berendezve". De a k ö v e t l l e z ő évi é r t e s í t ő elfelejtett e r r ő l jelentést tenni.

A közoktatásügyi miniszter ebben az évben adott e l ő s z ö r 3800 frt állami segélyt. Most van sZó e l ő s z ő r arról, hogy kéttanár (KDvácsi, Ulár) több óra tanításért külön "jutaIDm-díjat"kap. A baráti DsztálytalálkDzók mind s ű r ű b b e n i s m é t l ő d n e k . Ez évben négy osztály tanulói g y ű l t e k össze találkDzóra.

1890 jun. l6-án gróf Csáky Albin vallás- és közDktatásiminiszter látDgatDtt. D. u. 3 órakor érkezett. Megtekintette atanácstennet és halltermet, hol a ll. g. o. vizsgálata fDlyt s a41. sz. termet, hDl a VI. o. vizsgázot!. Betekintett egy lakószDbába és a könyvtárba, azután a templDmba. A "hall terem .

szót nem tartja helyesnek, mDndja a f ő n ö k (188. 1.) s mi hozzátesszük, hogy szégyen' VDlt a Brassai intézete v e z e t ő s é g é r e , hogy ezt i d e g e n t ő l kellett megtanulnia.

1894 jan. 6-án Jókai 50 éves jubileuma alkalmával az

ifjúság ünnepélyt rendezett s kivette részét az .ország örömébölFebr. 17-én a tanári kar közvacsDrát rendezett a KözPDntiszállodában. Vacsora után tánc következett. "Megjegyzésreméltó nak tartDm - mDndja a f ő n ö k (262. 1.) - annyival inkább,mert tudDmásDm szerint hasDnló összejövetel még eddig atanárDk r é s z é r ő l nem történtu. Jelentéktelen s mégis feljegyzésre

méltó, mert .oly kDrba esik, mikor a tanári kar k ü l ö n b ö z ő gondDlkDdású és k é p z e t t s é g ű öregekböl és ifjakból ~ l I t , . ak!k DSZ-sze hangzó n e v e l ő i munkát csak úgy tudhattak k l f ~ J t e m , . ha atanári szobán k i v ű l más helyeken és alkalmakkor IS talaIkoznak s igyekeznek egymást megismerni és megérteni is:kezdemény az ifjÚ tanári nemzedék s a lendületes munkassagu

Dr . Cál Kelemen: A kolozlvárl un iláriul koll éahlm llirténele 27



418

új igazgató. Boros Sándor munkája volt s jó hatásánál fogvaállandóan gyakorlatban maradt.

1894 ápr. I-én az ifjúságnak a húsvéti szüneten ill maradtrésze Kossuth temetése alkalmából a diszteremben gyászünne

pélyt rendezett.Az 1890-ben megkötött állami s z e r z ő d é s s e l az intézet agyorsabb f e j l ő d é s útjára lépett. mert a kormánya már korábbanadott 3800 frt segélyt é v r ő l évre emelve. rendelkezésre adta azanyagi eszközöket. melyek a tanári fizetések emelésére éss z e m l é l t e t ő eszközök beszerzésére és gyarapítására fordíttaltak.1890/91- ben bevezetik az V. osztályban a görög-pótló tanfolyamot heti 2 ó. és a rajz.-geometriát.

1891/92-ben az É r t e s i t ő szerkesztésében az a változástörténik. hogy az év .Adatai" e l ő l kerülnek. A rend- és fegyelmiszabályokat év elején minden felosztályú tanulónak kiadják.általános szemvizsgálatot tartanak s m e g k e z d ő d n e k az államirendtartás értelmében az l l e n ő r z ő és módszeres tanácskozások.

1893/94-ben Boros Sándor kerül az igazgatói székbe. akikülönös figyelmet fordít az internátus ügyeire. ismételten foglalkozik a kérdéssel az É r t e s í t ő lapjain s az adott viszonyokés anyagi l e h e t ő s é g e k között minden módon javítani igyekszik

az állapotokon. 1894/95-ben az iskolai rendszabályokat a szükséges b ő v í t é s e k k e l ellátva újradolgozzák s E. K. Tanács eléterjesztik. A tanári könyvtár berendezését megkezdették. Tanáritanácskozási helyiségek. tanári olvasó teremnek és könyvtárnak külön termet rendeztek be. Egy szobát berendeztek különigazgatói irodának. Külön helyisége t jelöltek ki a törlénelmi-filólógiai szertárnak. melynek alapjait megvetették s berendezését megindították. Szepl. 22-én kerületi tornaverseny volt.

melyen 34 tanulónk vett részt. Némelyek jutalmat kaptak. azintézet d i c s é r ő oklevelel. A k o r m á n y K é p v i s e l ő ismételten sürgette a régi magántanítási rendszer megszüntetését. amelyet azállami rendtartás nem ismert. Ennek a rendszernek iskolánktörténetében 300 éves mult a volt s a v e z e t ő s é g nemcsak azértragaszkodott hozzá. mert szegény tanulók életfenntartásánakés boldogulásának egyik eszközét látta benne. hanem azért ismert meg volt g y ő z ő d v e a docendo discimus elve pedagógiaij e l e n t ő s é g é r ő l .

Ezért a kifogások ellenében védte a rendszert.Ez magyarázza az 1894//95. évi É r t e s í t ő azon jelenlését: . a magántanítási rendszer ez évben is fenntartatoll . . S azt a kö rülményt is. hogy ezután mind gyakrabban találkozunk a magántanítói kifejezés helyeit a f e l ü g y e l ő v e l . Meglartollák a lényegets ut aliquid facere videantur. megválloztallák a nevel.M e g k e z d ő d n e k Nyiredy vezetésével a tanulmányi kirándulások. e g y e l ő r e a város határába. de 1898/99-ben már Ma-



4t9

rosújvárra a sóbánya és Enyedre a Bethlen-kollégium s a fegyintézet meglekintésére_

Az 1895/96_ iskolai é v r ő l a Millenium éve - sok fontoseseményt kell feljegyeznünk. 1895 szept. 22-én a város a király

látogatását fogadta. A városi tanügyi küldöttségben intézetünkr é s z é r ő l az igazgató. dr. Nyiredy Géza s e sorok írója jelentm ~ ~ a k i r á l ~ . e l ő t t . Nov. 4 - ~ n . W l a ~ s i c s _Gyula közoktatásügyimInIszter ZSlhnszky államhtkarral es Lovey min. osztálytanácsossai látogatták meg az iskolát. A miniszter a látogatás utánkifejezte. hog.y. az állapotok korántsem olyan rosszak. minthallotta. de kivanatosnak mondotta. hogy az intézet minél hamarább új épületet nyerjen. Kuncz f ő i g a z g a t ó márc. 4-6 .10-11. napjain tartott látogatása után az értekezleten k i f e j e z t ~ az óhajtását. hogy ..az építkezés és a tanárok fizetésjavításápak ügye minél e l ő b b keresztül vitessék".

Az iskolai rendszabályok. kiegészítve a p a p n e v e l ő intézetés elemi iskola szervezeti és fegyelmi szabályaival. elkészíttettek.az E. K. Tanács 129-1896. sz. a. elfogadta s a j ö v ő iskolaiév elejével életbeléptetését kimondotta. A tanszerek és gyüjtemények ez évben jelentékenyen gyarapodtak ( É r t e s í t ő 46-57. l.).

Az ifjúság és tanári kar 1895 aug. 25-én résztvett a bölöni zsi

naton Ferencz József püspök 40 éves papi müködése emlékétmeg ü l ő ünnepélyen emléktárgy átadása által.Legfontosabb mozzanata volt az évnek a milleniumi ün

nepségben való részvéteL 1896 ápr. 21-én az egész ifjúságkivonult Ferencz Jószef püspökkel az élén a K i s - m e z ő b e s azegyes osztályok és a tanárok külön-külön 18 darab millenárisemlékfát ültetlek. hazafias dalokat énekelve. Máj. 2-án azországos emlékünnep megnyitásakor az iskola épületét kilobogozták. este kivilágították. Május 9-én az intézetnek ez alka

lomra szépen kidiszítell udvarán szépszámú e l ő k e l ő közönségjelenlétében iskolai ünnepet rendeztek. A "mári kar és az ifjuságezen a napon nemzeti csokrot hordott. Május IO-én ünnepélyesistentisztelet tartatolI az ifjúsági dalárda közremüködésével. Azi s k o l a f ő n ö k i anyakönyvben az ünnepségek lefolyása. az e l ő l -járóság. tanári kar és a tanuló ifjúság minden tagjának n ~ , : , e megörökitletett A Budapesten jun. 1-3·án tartott mlllenanstornaversenyen. melyen 4800 v e r s e n y z ő volt. 43 tanulónk vett

részt.Többen

egyéni jutalmat kaptak. a csapataz

összgyakorlatokért 3 diszoklevelet s a mintacsapatok közé soroztatott. Aversenyek után 5 napig maradtak ott a f ő v á r o s ,és nevezetességeinek megtekintésére. Hazaérkezésükkor polgar'!1e.ster nagyszámu polgárság kíséretében a vonatérkezes,kor elejuk me?,t . südvözölte öket Itthon maradt társaik zeneszoval mentek elejuks cserkoszorút' f ű z t e k d i c s ő s é g g e l hordozott lobogójukra. Este

27'



társas vacsorát rendeztek tiszteletükre. A millenáris ünnepeka k ö v e t k e z ő év elején f e j e z ő d t e k be. mikor szepl. 6-7-én Bu-dapesten nemzetközi unitárius konferenciát tartottak. melyentanáraink is résztvettek.

1898-ban máj. 14-én a vallás- és közoktatásügyi miniszteraláírta az államsegélyre vonatkozó revideált s z e r z ő d é s t , melyjelentékenyen felemelte a rendszeresített tanszékek számát. aszertárakra fordítandó pénz összegét s egy i d ő r e t ü r h e t ő anyagihelyzetbe hozta a tanárokat fizetésüknek a drágaság arányaihozmért felemelésével. Ez a s z e r z ő d é s méltányolja az i d ő s e b b tanárok szolgálatát, mert szolgálati idejük szerint k ü l ö n b ö z ő fizetéseket ad.

A század utolsó évében hosszas tervelgetések. számításokés tárgyalások után m e g k e z d ő d i k az új. a negyedik iskolaépítése. melynek története nem esik feladatunk körébe. Ésezzel bezárul a harmadik iskola 183 éves története. hogy épülete megváltozott állami helyzetben és teljesen megváltozol! szellemi. társadalmi és gazdasági viszonyok között. mintunitárius leány otthon szolgálja fajunk kulturális és nemzetiérdekei!.

17. fejezet.

Az 1890. és 1898. évi s z e r z ő d é s . Az 1883-ik évi középiskolai törvény l e h e t ő s é g e t nyújtott

arra. hogyha az egyház a maga erején nem tudja fenntartaniaz iskolát a törvény követelményeinek m e g f e l e l ő e n . külön kö

t e n d ő s z e r z ő d é s mellett az állam segélyt adhat. Az igények ésszükSégletek mind a személyi. mind a dologi kiadások tekintetében állandóan növekedtek. Ezeket az egyház a maga erejénnem tudta betölteni és kielégíteni. Az évenként látogató korm á n y k é p v i s e l ő k is minden alkalommal feltárták a hiányokatKülönösen a helyiségek s z ű k volta a tanszerek és s z e m l é l t e t ő e s z k ? z ö ~ hiányos.sága s nem utolsó 'sorban a }anárok fizetésének~ s e k e l y e g e volt allandó kifogásolás tárgya. gy történt. hogy aza l l ~ m s e g é l y

kérdése a törvény életbeléptetése rendién mindiárts z o ~ e g r e kerülI. Már az 1883. évi augusztusi kolozsváritanaes folyamodik a középiskolai törvény értelmében állam-

segélyért. A F ő t a n á c s határozatába n kimondja. hogy a törvénythazafias örömme!. de aggodalomrnal is fogadia. mert n e r ő n k b ő l a legjobb akarat mellett sem tudunk eleget tenni követelményeinek. Ezért folyamodik segélyért. A folyamodvány kezdettél máigrövid történelmi á ttekintést nyújt küzdelmes mult áról . minde-



421

n ü n k t ő l való megfosztatásunkról, arról, hogy külföldi üldözötttudósoknak adotl hajlékot és kenyeret s ezzel az ország közm i v e l ő d é s é t e l ő r e vitte, j ó l t e v ő i n k állandó adományairól, tanáraink csekély számáról, kevés f i z e t é s é r ő l , az abszolutizmusalatti hazafias k ü z d e l m e i n k r ő l , a csaknem ingyenes oktatásról

mellyel a nép k ö r é b ő l sokakat emel fel az állami és társadalm!élet magasabb fokaira, az ifjúság állandó szaporodásáról, másv a l l . á s ~ a k n a ~ n a g y s z ~ m b a n i d e j ö v e t e . l é r ~ 1 úgy, hogy .tán egytamntezet smcs hazankban, mely mkabb megérdemelné azi n t e r c o n f ~ s ~ i o n a l i . s nevet, ~ i ~ t a mi.énk" s így nem csupánfelekezeh erdekemket szolgaIJa. E fejtegetés után csatolja akimutatást, mely szerint a magunkéból fedezhetünk 10776 frtotszükséges volna még 7784 frt, Keresztúrt 4796 frt 37 k r , - h o ~ 3072 frt 63 kr. Aztán szükséges volna az épület

k i b ő v i t é s e el-odázhatatlanul. Ezért a szomszédos házastelekre s taneszközök

megszerzésére egyszersmindenkorra 36.000 frt. Rámutat arrahogy egész egyházi közigazgatásunk alig kerül 6000 frtba:papnöveldénk 2000 frtba és pedig csak azért, hogy a gimnáziumra annál többet költhessünk. A tanárok fizetése eddig 700,i l l e t ő l e g 640 frt s a szállás, vagy szálláspénz, j ö v ő r e 1000,i l l e t ő l e g 800 frtra vették fel. S igéri, hogyha megkapjuk azállamsegély , megkezdjük az 5, vagy 10 éves pótlékok rendszeresítését. Kikötik, hogy a segélyre a miniszter által kinevez e n d ő tanárok unitáriusok legyenek, igérik a tanterv alkalmazását, ami azonban nem vonatkozik a tankönyvekre is s önkormányzati jogukat is fenn kivánják tartani. A 36.000 frt átalány megokolását abban adják, hogy tisztán unitárius javak,hagyományok és szerzemények vétettek el t ő l ü n k , melyekértsemmi kárpótlást nem kaptunk s melyek 70.000 frtnál többrementek nem szólva azokról a javakról (templom, parochiális

épületek s azokhoz tartozó birtokok), melyek a reformáció idejében egyházunkra szállottak, i d ő k folyamán azonban e I . v é t ~ l I ~ k s melyekre semmi igényt nem támasztottunk. A k a r p o t l ~ s ! sokszor sürgellük. II. József adott is 5000 frto!. Az 1842. eVI

o r s z á g g y ű l é s systematica deputatiója elismerte kérésünk j o ~ o : sultságát, de a határozat nem foganatosíttatott. Az 1 8 4 ~ - 4 7 . eVIo r s z á g g y ű l é s megint k'trgyalta, de a közbejött szabadsaghar<; eI-intézését megakadályozta. Még sohasem m o n d ! u n ~ l; a r e m ~ n y r ő l ,

hogy ennyi veszteségért legalább részben karpotl.ast nyerunk.Ennek egyik módja volna kérvényünk meghallgatas.a. _Ez volt a folyamodás tartalma. A püspök, Dan.le! fogond

nok l ; budapesti tagok ból álló bizottság ! , d t ~ be a ~ m l s ~ t e r n e k . A miniszter 1886 JUI. 6-án 20531. sz. lelrataban k ~ e I ; n h , ~ O g y intézetünk állami fontosságát elismerve h a J l a n d ~ a)laml _ egélyben részesíteni, mihelyt a törvényhozás a szukseges osz-

•



422

get rendelkezésére bocsátja. A keresztúriét nem ismerle el,s Z ' ~ e a F ő t a n á c s feliratban kérte annak is elismerését. 0886.: : ' ~ g 26. F ő t . 18. jk. p.). Az 1887/88. isk. évre 3800 frt államsegélyt utalványozott (18186-1887. sz. a.), mire az E. K. T.azt javasolta hogy a hiányzó 4 tanári állásból 2 töltessék be;

a tanári fizeiés (700 frt) emeltessék ISO frt p ó t ~ é k k a l . A fennmaradó ö s s z e g b ő l tantermeket kelJ berendezni s tanszereketbeszerezni. Az ..annyira méltányos· 5 éves korpótlékok rendszeresítésére most még gondolni Sem lehet. Sürgetni kelJ avégleges s z e r z ő d é s megkötését s megbizotlakul kiküldik Ko-vácsi! és Molnár SándorI. A F ő t a n á c s úgy határoz, hogy mivela segély nem végleges j e l l e g ű s a felállítandó tanszékek biztosalapjául nem szolgál s minthogy m e g f e l e l ő egyén is hiányzik,

a tanári széket nem tölti be, hanem csak .. tanárhelyetleseket .alkalmaz s az E. K. Tanácsot felhatalmazza a végleges szerz ő d é s megkötésére.Az 1888. évi aug. kolozsvári f ő t a n á c s r a jelenti az E. K.Tanács, hogy a kormány felhivására felküldötle iskolánk helyiségeinek rajzát s a tanárokról kimutatásI. A miniszter (19150-1888. sz a.) helyiségeinkben s felszerelésünkben több hiánytállapított meg. Kovácsi, Pap Mózes, Bencédi, Nagy Lajos,

Kovács és Ulár tanárokat a tanári vizsgálat alól felmentetteknekelismerte, a többit és tanítóinkat csak óraadóknak nyilvánította.Az E. K. Tanács erre a leiratra felfejtetle, hogy a minisztervéleményét csak a tervekre alapítotla s a jelzett hiányok tényleg nem léteznek, mert ez évben még egy telket s egy emeletes épületet csatoltak hozzá. Péterfi Dénest s Mózes Andrástcsak vallásoktatóknak ismervén el, eZ ellen feHrtak, régi tanárképzésünk módját felfejlve.

Az 1888-89-ik iskolai évre a miniszter a segélyt nememelte, de a F ő t a n á c s két okleveles tanárt alkalmazott (Ka.nyaró, Boros S.) ideiglenes m i n ő s é g b e n , a német szakra segélymellett kijelölte Gál Kelemen tanárjelöltet és megsürgette ae ~ z ő ~ ' ; " i e l ő b b i megkötését. Az 1889 szept. 1-3. kolozs

van F ~ t a n a c s n a k a püspök megnyítója szerint egyik l ~ g f o n t osabb targya a s z e r z ő d é s pontjainak megállapítása. ..UIdözvemost nem vagyunk. - mondja a püspök _ de versenyt kell

futnunk. _a ~ i ~ ~ j d n . e m oly e r ő t kiván. mint régen a védekezés."A.szerzodeskoles targyalásainál a miniszter megbizottja E r ő d i Bela tanker. f ő i g a z g a l ó voll. Nem valósult minden reményünk.- ~ ~ n d j a a jelentés - de azt határozottan állítj uk. hogykolleglUmunk ügye a tanítást, berendezést és szükséges építk : z é s ~ i l l e t ő l e g oly k e d v e z ő megoldást nyer. hogy az egyházPAenFz:mek jelentékeny része más szükséges célokra felszabadul.

otanács a tervezetet elfogadta.



423

1890. évi F ő t a n á c s n a k jelentette az E. K. Tanács, hogyE r ő d i meglátogatta iskolánkat s több észrevétele volt a berendezésre és felszerelésre. A Tanács igérte, hogy a szükségesés l e h e t ő módosításokat megteszi, t. i. az állat- és növénytani

szertár gondozását egy tanárra bizza, a természettani és vegytani szertár régi eszközeit ujakkal kicseréli, a rajzoló geometriaés földrajz tanításához szükséges eszközöket megszerzi, mihelytaz államsegély t megkapja. Addig is azonban szereztek máregy dinamó-elektrikus gépet, más taneszközökel. szabad tornaeszközöket állítottak fel, a tantermeket osztályok szerint rendezték be és c é l s z e r ű bútorokkal látták el. A latin tanítástervét ..újra dolgoztatták", ami abból áll, hogy az állami tervetvéve alapul. az I-II. o.-ban heti 7-7, a III-VII. o.-ban 6-6,

a VIII. o.-ban 5 órát vettek fel. Az 1890. évi 30. t.-c. alapjánmegalkottatott a görög-pótló tanfolyam, melynek életbeléptetéseérdekében a szükséges lépések megtételére utasíttatott az E.K. Tanács. De azt is jelenti az E. K. Tanács, hogy a s z e r z ő -dést a miniszter ismételt sürgetés után sem írta alá, mert bizonyos kikötései vannak. Kivánja a f ő i s k o l a külön jövedelmének részletes kimutatását, azt. hogy a rajztanár fizetése is annyilegyen (1300 frt). mint egy rendes tanáré s ne 600 frt. az épít

kezésre kért 20.000 frt kihagyását kéri, de igéri. hogy i d ő h ö z nem kötötten adni fog beruházási államsegély és könyvtárra,tanszerekre 500 frt helyett 1000 frt felvételét kivánja a költségvetésbe. Az E. K. Tanács erre kifejtette. hogy a f ő i s k o l á n a k külön vagyona. külön jövedelme nincs, de igérte, hogy amit aköltségvetésbe felvettek (9425 frt), azt pontosan ki fogja adni.Erre aztán a miniszter kijelentette, hogy a s z e r z ő d é s most márrövid i d ő mulva véglegesen m e g k ö t h e t ő lesz s az 1890-91-iki

iskolai év e l s ő felére a 7600 frt felét utalványozta is.Ilyen e l ő z m é n y e k után köttetett meg az államsegély irántis z e r z ő d é s , melyet az E. K. Tanács 1890 nov. 30-án. a vallásés közoktatásügyi miniszter dec. 26-án írt alá. A s z e r z ő d é s mellékieiét k é p e z ő költségvetés a szükségletet 17.900. az egyházhozzájárulását 10.200 frtban állapítja meg, a hiányzó 7700 frtotaz állam adja. A s z e r z ő d é s az 1883. évi 30. t.-cikk 47. §-a

értelmében köttetik az unitárius vallásközönség kérelmére,minthogy az iskola a törvény követelményeinek m e g f e l e l ő e n amaga erején fenn nem állhat s tovább nem haladhat és fej-l ő d h e t . Az intézet eddigi felekezeti jellege s önkormányzatijogköre épségben tartatik, az intézet felett való összes igazgatási jog a vallásközönséget illeti s a miniszter csak a fel-ügyeleti jogot gyakorolja. A fenntartó kötelezi magát. hogy 10rke!ldes tanárt tart egyenként 1000 frt f i z e t é ~ s . e l . 300 frt l ~ k p é n z ~ e . l . et okI. helyettes-tanárt 750 frt. tornatamtot 300 frt, enektanltot



424

150 frt fizetéssel; két iskolaszolgáról. könyvtár. tanszerek gyarapításáról stb. gondoskodik. Az ujonnan alkalmazott rendestanárok 2 évi p r ó b a i d ő r e alkalmaztatnak 800 frt fizetéssel és150 frt lakpénzzel. Az ílymódon bennmaradó pénz lanszerekés beruházások gyarapítására fordítandó. A tanárok közül 5-öt

nyilvános pályázat utján az E. K. Tanács meghallgatása után.de kijelöléshez nem kötve. a miniszter nevez ki. Az igazgatótaz egyházi f ő h a t s á g 2 évre választja. A jelenlegi rendes tanárok 6-an ilyenekül elismerten. állásukban megmaradnak. Av a l l á s k ö ~ ö n s é g kötelezi magát. hogy az állami tantervet fogjaalkalmazni. A lannyelv kizárólag a magyar. Tandíj alól unitáriusoknak 2 frt 50 kr • nem-uniláriusoknak 6 frl 50 kr.. f e l ű l 4'50 és 8'50. A vallásközönség kötelezi magát, hogy 8 külön

osztály ermet. 1 külön rajztermel. természettani. természetrajzie l ő a d ó termet. szükséges szertári és könyvtári helyiségeket.igazgatói irodát és tanári tanácskozótermet rendez be a gimnázium számára. A tanárok és lanulók fegyelmi tekintetbenaz egyház rendelkezése alatt állanak. de a m i n i s z t e r t ő l kinevezett tanárok fegyelmi ügyeiben hozott ítéletek csak a miniszter jóváhagyása után lépnek életbe. Az internátus az egyház gondozása és rendelkezése alatt marad. Az évi számadás

megvizsgálás és jóváhagyás után f e I t e r j e s z t e n d ő a miniszterhez.A m i n i s z t e r t ő l kinevezett ·tanárok is kötelesek az egyházi nyugdijintézetbe belépni.

Az E. K. Tanácsnak az 1891 augusztus 23-25. torockóizsinat elé terjesztett évi jelentésében olvassuk: "Az 1891. éuiian. 1. rendkiuúl neuezetes nap fog lenni középiskolai okta-tásunk történelmében". Az állami s z e r z ő d é s t a miniszter56.028. sz. a . aláírta s E. K. Tanács 1-1891. t. ü. sz. a. ör-

uendetesen tudomásul vette ezt a tényt. Igaz. hogy az egyházfüggetlenségét és önállóságát részben feladta. de csak azanyagiak kényszere miatt. És azzal nyugtatja meg az autonómiamiatt aggódó lelkiismeretét. hogy "ma egy középiskola nemcsak felekezeti. hanem egyszersmind állami érdek is." Atanács a jelentést tudomásul vette. A már 5 év óta helyettestanárként m ű k ö d ő Kanyarót és Boros Sándort a miniszter kinevezte rendes tanároknak. Az E. K. Tanács kiemeli. hogy es z e r z ő d é s a papnöveldének azt az e l ő n y t juttatja. hogy ezutána paptanárok - a gimnáziumnál felszabadulván - több óráttaníthatnak. Viszont újabb terhet jelent a görög-pótló tanfolyamfelállítása.

A s z e r z ő d é s egyik közvetlen következménye volt. hogy af ő i s k o l a kiépítésére a F ő t a n á c s elé egy részletes terv és költségvetés k e r ű l t . melyet el ís fogadott. Ez a terv nem valósults azért röviden csak annyit jelzek. hogy a kollégiumtól nyu-



425

gatra f e k v ő papi s Berde·féle telek volt tervbe véve. Teljesn é g y s z ö g ű t e r ű l e t . t8-20 tanhelyiség 350 tanulónak. közülök175 bennlakó; összesen 2526 m2 terület 188.528 forint építésiköltséggel.

Az t890-ben kötött szerzödés normális költségvetése nemsokára s z ű k keretnek bizonyult. A s z e r z ő d é s aláírásán jóformán még meg sem száradott a . tinta s már szükségessé válta tanárok számának szaporítása. fizetésének emelése. Az 1893.évi F ő t a n á c s n a k 8Z E. K Tanács már azt jelenti. hogy a szerz ő d é s módosításátkérte a m i n i s z t e r t ő l . i l l e t ő l e g a 7700 frtnak12.000 frtra emelését. A miniszter azt válaszolta. hogy az 1894.évi állami költségvetésbe 8700 frtot vett fel. 1896-37254. sz.íratában pedig közli. hogy a s z e r z ő d é s t hajlandó revizió alá

venni s a tárgyalásokra Kuncz Elek f ő i g a z g a t ó t küldte ki.1896-ra 2·300 frt rendkivüli államsegélyl adott. 1897-re 3300frtot azzal az egyenes rendelettel. hogy a rendes tanárok fizetése 1200 frtra emeltessék. a tanszerátaJány 700 frtra. Ez 1897jan. l - l ő l végre is hajtatott s a 10 rendes tanár fizetése 1200frtban. a három helyettesé az eddigi 750 frt helyett 800 frtbanutaltatott kL Az 1897. évi F ő t a n á c s o n már arról van jelentés.hogy a s z e r z ő d é s módosítására vonatkozó tárgyalások Kuncz

Elek miniszteri megbízott részvételével megvoltak. a minisztera tervezetet a további tárgyalások alapjául elfogadta. de kijelentette. hogy 16.000 frtnál nagyobb segélyt nem helyezhetkilátásba. Az 1898. évi F ő t a n á c s a reoideált állami s z e r z ő d é s t 36.435 frt bevétellel és kiadással elfogadta. A miniszter 1898május 14-én 24 .869. sz. alatt írta alá Ez a s z e r z ő d é s 14 rendes tanári állást rendszeresít: 2-nek 1800. 2-nek 1600. 2-nek1400. 2-nek 1300. 6-nak 1200 frt fizetéssel és ötször 100-100

frt korpótlékkaL A költségvetési szükséglet f ő ö s s z e g e 36.435frt. m e l y b ő l az állam 16.000 frtot fedez. tehát a segélyt az

eddiginek több mint kétszeresére emeli. A 14 rendszeresítettrendes tanár közül a miniszter 6-ot nevez ki. Egyébként amódosított s z e r z ő d é s mindenekben egyezik az eredetivel. Eza s z e r z ő d é s bizonyos i d ő r e megint é l h e t ő helyzetet teremtett sa f e j l ő d é s n e k lendületet adott. mert az anyagi helyzet biztonsága fokozta a tanárok buzgalmát és munkakedvél. Ennek a

hangulatnakad

kifejezéstaz

igazgató egyik tanár (Gálfi L.)beiktatásán. mikor j ó l e s ő érzéssel mondja. hogy .az utóbbi IQév alatt rendes tanáraink száma majdnem m e g k é t s z e r e z ő d ö t t .

Documents

KUK - I 406 425 Harmadikresz MAGYAR UTCAI Iskola