V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 17

RRIIPP

OORR

TT

KUBA

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N16

A kommunizmus utolsó mentsvára

RRIIPP

OORR

TT

Havanna utcáin mindenkellék adott az idõuta-záshoz: mint a régi ame-rikai autócsodákon is lát-ható, visszatértünk az1950-es évekbe…

� Szöveg ls fotó: BUZÁS BALÁZS

Che Guevara, Fidel Castro, Guajira Guantanamera, pálmafák, szivar, kubailányok és halhatatlan kommunizmus. Mindez éppen elég ahhoz, hogy Ku-ba a magyar emberekben némi „nosztalgiát” ébresszen, és idõutazásracsábítson. Ehhez persze az kell, hogy Varaderót messze elkerülve, utazá-sunk ne a klasszikus tengerparti üdülésrõl és koktélozásról, hanem Kubafelderítésérõl szóljon.

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 19

FURCSA ÉRZÉS megérkezni a kétmilliós la-kosú Havannába. Az ember idõutazásraszámít, de ennek egyelõre semmi jele, hi-szen turistaként nehéz a színfalak mögélátni. De valahogy mégis érzõdik, minthaegy pillanatra megállt volna az idõ.

AZ ELLENSÉGNEK kikiáltott Amerikai Egye-sült Államok legdélibb pontjától, KeyWesttõl alig 160 kilométerre délnyugatra ál-ló Havanna épül-szépül, az utakon egyretöbb az új, nyugati autó és látszólag min-denki jókedvû.

HHaavvaannnnaa fféénnyyeeii ééss áárrnnyyaaiiPERSZE, HA LETÉRÜNK az itteni „Váci utca– Bazilika – Budai vár” útvonalról, és be-kukkantunk a pompás Capitolium mögöttikis utcákba, máris a helyi „nyóckerben” ta-láljuk magunkat. Ütött-kopott házak és Zsi-gulik, hulló vakolat és az utcán pletykálkodóvagy sakkozó, ráérõs, pontosabban mun-kanélküli helyiek vidám serege fogad. A boltok üresek, a kirakatban a magyarokáltal a nyolcvanas években küldött hólapátés pár mûanyag vödör árválkodik, a fa-gyizóban pedig sorállás. A nosztalgikusdolgok mindenhol szembeköszönnek.

A BÜSZKÉN ÁLLÓ királypálmákkal körülvettóváros fõterén – a kubai hatóság egykoriszékhelyén – áll a Városi Múzeum, amelyelõtt a hajdanán ezerszám nyomott forra-dalmi könyveket és régi képeslapokat árul-nak, a rendõrautó pedig pont olyan, mintamilyennel anno Eötvös Csöpi száguldott aBalaton partján. Kuriózum, hogy a fõváros-ban fél évszázados amerikai autócsodákkalis taxizhatunk. Vidéken ez elvileg tilos, ottcsak új, francia és német gyár tmányú au-tókkal furikázó személyszállító kisiparosmellé ülhetünk be.

AZ 1776-BAN épített Havannai Nagyszínházpontosan olyan, mint a „Buena Vista SocialClub” címû filmben, de az ajtón kilépve újra

RRIIPP

OORR

TT

Kiutazás: Európából a nagyobb légi-társaságok indítanak járatokat, a Ma-gyarországról induló charterek cél-pontja Varadero saját repülõtere.Helyi közlekedés: az önálló közleke-dés bérelt autó hiányában nehézkes,lassú de kalandos dolog.Miért utazzunk? Kubába elsõsorbana hangulatért érdemes utazni, amibebeletartozik a zene, a tánc, a koktélo-zás és a szivarozás. Ha a helyiek tár-saságára vágyunk, egyszerûen csatla-kozzunk a fõtereken korzózó, mulato-zó emberekhez.Turizmus: a kubai gazdaság fõ moz-gatója az évente odalátogató és ke-ményvalutával érkezõ mintegy kétmil-lió turista.Utazásszervezõk: a fõvárosban többutazási irodát találunk, ezek nagy ré-sze állami befolyással bír.Helyi viszonyok: Kuba biztonságosország, de éjszaka nem árt az óvatos-ság. A nagyfokú szegénység velejáró-ja a zsebtolvajlás, esetenként lopás.Egyszerû, nem kirívó öltözködés, azékszerek és drága mûszaki eszközökmellõzése, elrejtése ajánlott.Helyi specialitások: a szigetországlegnépszerûbb specialitásai a kokté-lok és a szivarok. A konyhamûvészetnem kiemelkedõ, de a tengeri ételekpompásak.Programlehetõségek: Szórakozásrakiválóak a Casa de la Trovák, a kubaitradicionális zene otthonai és a fõté-ren spontán kialakuló fieszták. Szállások: az egyre élénkebb turiz-musnak és a nyugat-európai befekte-tõknek köszönhetõen szinte mindenkategória képviselteti magát, de a leg-hangulatosabb szállás az úgynevezett‘casa particular’, amikor kubai család-nál aludhatunk.Árak: az étkezés magyar árkategóriá-ban számolható, a víz és a sör egy ár-ban van (1 USD). Aludni magánházak-nál érdemes (15-25 USD/szoba), amúzeumi belépõk 1-5 USD között van-nak, taxi városon belül mindössze né-hány dollár.Ajánlott idõszak: a nyári (július–augusztus) hónapok a nagy hõség, ajúniustól novemberig tartó idõszak pe-dig a karibi térségben gyakori hurriká-nok miatt nem ajánlott. Más idõszak-okban kellemes strandidõ fogadja alátogatókat.

UUTTAAZZÁÁSSII IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓKK

FFeenntt:: Az egykori forradalmár, Che Guevara arcaés neve szimbólummá válva máig jelentõs be-vételt hoz egykori társainak.

BBaallrraa:: Sudár királypálmák árnyékában díszlõimpozáns épületek – a legtöbb turista csak eztlátja Kubából.

A pápalátogatásra felújított Szent Kristóf-szé-kesegyház Havanna belvárosában.

LLeenntt:: Talán az elkövetkezendõ évek valóban meghozzák a kubaiak szabadságát.

KKUU

BBAA

–– AA

KKOO

MMMM

UUNN

IIZZMM

UUSS

UUTT

OOLL

SSÓÓ

MMEE

NNTT

SSVV

ÁÁRR

AA

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 21V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N20

a bújtatott szegénységgel találjuk szembenmagunkat: megérkezik egy ‘camello’, a kétpúpja miatt tevének csúfolt „metróbusz”,ami nem más, mint egy régi, amerikai ka-mion után kötött „púpos” doboz, benne akaribi kánikulában izzadó kubaiakkal.

ESTÉRE megszomjazunk, de Hemingwayegykori törzshelye, a La Bodeguita deMedio bár annyira tömve van turistákkal,hogy csak az utcán tudjuk meginni a nem-zeti italt, a mojitót. Pedig bent, a falakon akorábbi törzsvendégek, Salvador Allende,

Fidel Castro, Nicolás Guillén, HarryBelafonte és Nat King Cole kézjegyei látha-tók. Az 1920-as években, az Egyesült Álla-mokban érvényben lévõ alkoholtilalom ide-

jén Havanna – a kanadai Montreallalegyütt – az amerikai állam-

polgárok népszerûkiránduló-

helyévé vált, az ittmûködõ éjszakai mulatóhelyek

és a szerencsebarlangok túlélték atilalom feloldását, de a legtöbb ilyenszórakozóhelyet az 1959-es kubaiforradalom után bezárták.

IIrráánnyy aa vviiddéékk!!AZ IDÕVEL spórolva, a kisszámú belföldirepülõjárat egyikén utazva Santiago deCuba felé vesszük az irányt. Végre egy kis-város! A salsa szülõvárosában nincs más

dolgunk, mint a fõtéri Casa de la Trova fel-keresése. Mivel Kuba zenei világa ugyan-olyan színes, mint maga az ország, ezek-ben a házakban a helyi zenészeknek adnakfellépési lehetõséget, így egész nap szól azene, amire könnyen táncolható a mambó,a salsa és a rumba.

AMINT ELEGÜNK LESZ a mulatozásból,célba vesszük az ország legmagasabbhegységét, a Sierra Maestrát. Ide csak ke-vés turista vetõdik, pedig kalandvágyó uta-zóknak szinte kötelezõ túrázni egyet a forra-dalmárok egykori búvóhelyét körülölelõ

nemzeti parkban. Castro és társai gerilla-fõ-hadiszállásáig, a Plata Parancsnokságigmûút vezet, de fotózni még a mûholdak ko-rában is tilos. Sebaj, Kuba kevés természeti

látnivalói közül a hegységrendszer köderdõiérdekesebb látvány tartogatnak számunkra.A Pico Torquino 1972 méteres csúcsára apárás meleg és a szintemelkedés miatt nem

könnyû felkapaszkodni, de megéri. No nema kilátás, hanem az erdõben élõ ritka mada-rak miatt. A Karib-szigetek állatvilágát fõlega népes madárvilág gazdagítja, ezeket Ku-

Tömegközlekedés kubai módra. Modern bu-szokkal csak a Castro-beszédekre érkezhetünk.

LLeenntt:: Készül a mojito a turisták körében nép-szerû, híres La Bodeguita de Medio bárban.

A kubai vá-rosképekhezszervesenhozzá tartoz-nak a nagy-papa korú,ámde mûkö-dõképes ve-terán autók.

RRIIPP

OORR

TTKK

UUBB

AA

BBaallrraa:: Kuba igazi arca: békésen dominózómunkanélküliek Havanna utcáin.

Riksa-taxival bárki, régiamerikai autóval csak ahelyiek közlekedhetnek.

Az 1962-ben ala-pított Fiatal Kom-munisták Szövet-ségének zászlaja.

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 23

bában 350 faj képviseli. A kis, színes kolib-rik gyakran, amíg Kuba nemzeti madara, a‘tocororo’ (kubai trogon) csak ritkán kerül aszemünk elé.

EGYRE KISEBB városok felé vesszük azirányt: Camagüey már csak harmadik a né-pességi sorrendben, Trinidad pedig az egyiklegbarátságosabb kisváros az egész Karib-térségben. A Topes de Collantes és a Karib-tenger közé ékelõdött város még a Világ-örökség Listájára is felkerült. Kuba többszáz stranddal büszkélkedhet, de a kör-

nyékbeli tengerpar ti fövenyeket nem érde-mes felkeresni. A szocialista építészet egy-kori „gyöngyszemei”, a csupa beton szállo-dák már külföldi pénzbõl felújítva várják acsoportos turistákat, de Trinidad macska-köves fõutcája jobb és vidámabb hangula-tot ígér.

TÚRÁZNI ERREFELÉ is lehet. Egy közeligyógyüdülõ mellett, csodálatos környezet-ben találjuk például a Salto del Caburní víz-esést. A 62 méterrõl alázúduló víz egy ter-mészetes medencében gyûlik össze, aholelõszeretettel hûsölnek a helyiek. HabárFidel Castro cukornád-ültetési mániája asziget természetes növénytakarójának zö-mét eltûntette, a Zapata-félsziget mocsaraitmég nem csapolták le. Csodálatos vízi világés sütkérezõ krokodilok várnak itt ránk, demi egy rövidebb megálló után a Vinales-völgybe utazunk, hogy másnap lovastúránvegyünk részt.

A VÖLGY VÖRÖS talaja kiválóan alkalmasdohánytermesztésre, így biztosítva a világ-hírû kubai szivar alapanyagát. Trópusi

Egy 1961-es, titkos akció során a Zapata-félsziget mocsarainál szálltak partra a CIA által támogatottkubai emigránsok, hogy megdöntsék Fidel Castro hatalmát. Akciójuk nem járt sikerrel.

A krokodil alakú szigeten mára erõsen meg-csappant a névadó kubai krokodilok száma.

FFeenntt:: Valamikor az egész szigetet ilyen növénytakaró borította, ma már csak a Sierra Maestra köderdõi nyújtanak ilyen látványt.

LLeenntt:: Maria la Gorda klasszikus pálmafás, ám cseppet sem zsúfolt tengerpartja a krokodil formájú sziget „farkának végén” található.

V IL ÁGJ Á R Ó UTA Z Á S I MAGA Z I N 25

karsztkúpok között galoppozunk, majd egyhatalmas cseppkõbarlangba ereszkedünkhûsölni: a Gran Caverna de Santo Tomás 8szintes, 46 kilométer hosszú barlangrend-szerébe csak vezetõvel léphetünk be. Ezeka természeti látványosságok lehetnek majda kubai turizmus igazi gyöngyszemei.

MÁR CSAK a strandolás hiányzik, de miVaradero szállodasorokkal övezett tenger-partja helyett a sziget legnyugatibb csücs-kében, az Unesco bioszféra-rezervátumnakis helyet adó, Guanahacabibes-félszigetenmegbúvó Maria la Gorda hófehér homokospartját keressük fel. Sajnos a víz alatti világmeg sem közelíti más tengerekét.

BBúúccssúú aa „„mmúúlltt rreennddsszzeerrttõõll””AMIKOR VISSZATÉRÜNK Havannába, a népéppen hazatérõ spor tolókat ünnepel, a té-vében Raúl Castro beszél. Mivel beszédeiköztudottan hosszúra nyúlnak, felkereke-dünk, hogy személyesen is megnézzük azélõ legendát, a nép vezérét. Az ünnepség-

nek helyet adó stadion zsúfolásig tele, be-lépni csak meghívóval lehet, de ennek be-szerzése a kerítésnél õgyelgõ fiataloktólszerencsére nem túl nehéz feladat.

MIRE KEZÜNKBEN a meghívó, a beszéd vé-get ér, így már csak a vidékrõl ideszállítotttömeget látjuk, amint beszáll a német kor-mánytól ajándékba kapott – a felirat tanúsá-ga szerint a fõváros tömegközlekedését ja-vítandó – modern buszokba. Így foszlik hát

szerte az álom, Kuba menthetetlenül a kapi-talizmus útjára lépett. De ez nem változtataz összképen, a kubai emberek mérhetetlenjókedvén, a karibi hangulaton és a kubai ze-ne lüktetõ ritmusán. ���

Terület: a hozzá tartozó kis szigetek-

kel együtt 110 865 km2. Kuba hossza

légvonalban 1250 km, szélessége a

legkeskenyebb részén 31 km, a legki-

terjedtebb részén 191 km.

Vallás: a legjelentõsebb vallás a ró-

mai katolikus (a lakosság több mint

90%-a).

Hivatalos nyelv: a spanyol, de a turis-

ták által látogatott helyeken az angolt

is megértik. Idõutazásunk részeként

érdemes egykori orosz nyelvtudásun-

kat is felidézni.

Pénznem: a turisták hivatalosan csak

Konvertibilis Pesóval (CUC) fizet-

hetnek, amit beutazáskor válthatnak

a hivatalos pénzváltó helyeken

(CADECA): repülõtéri pénzváltókban,

nagyobb szállodákban vagy turisták

által látogatott helyeken. Az amerikai

dollár (USD) használatát 2004. no-

vember 8-tól nem engedélyezik az or-

szágban, és átváltásakor 10% külön-

adót számolnak fel. Ezért érdemes

eurót vinni és beváltani, mert ennek a

valutának a legjobb az árfolyama át-

váltáskor. A kubaiak számára a CUC

szinte valuta, ezért a legtöbb helyen

hiába van helyi (nem konvertibilis)

pesónk, azt nem fogadják el.

AADDAATTOOKK –– KKUUBBAA

A világhírû kubai szivarnak nemkell reklám – elég a cégér.

Magyar turistacsoport veszi szemügyre a dohányföldeket.

RRIIPP

OORR

TTKK

UUBB

AA ––

AA KK

OOMM

MMUU

NNIIZZ

MMUU

SS UU

TTOO

LLSS

ÓÓ MM

EENN

TTSS

VVÁÁ

RRAA

BBaallrraa:: Túrázás közben a trópusi hõséget csak aSalto del Caburní vízesés enyhíti.

LLeenntt:: A Vinales-völgy bejárásának legnagysze-rûbb módja, ha lóháton, helyi kísérõkkel tesz-szük meg az utat.