LÓCZY LAJOS Geológus, egyetemi tanár, az MTAtagja, a Magyarhoni Földtani Társu-lat és a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, világhírű Ázsia-kutató.Pozsony, 1849. november 4.–Balatonarács, 1920. május 13.

Lóczy Lajos személyes hatása meghatá-rozónak bizonyult a fiatal Teleki Pál szá-mára. Az ő tanácsára kezdett el foglal-kozni Ázsia feltárásának múltjával, s aző ösztönzésére írta meg 1899-ben elsőtudományos értekezését, mely Korsza-kok az ázsiai felfedező utazások történe-tében címmel a Földrajzi Közlemények-ben jelent meg.

Lóczy – aki a zürichi műegyetemenszerzett diplomát – világhorizontongondolkodott, s az oknyomozó termé-szeti földrajz és geológia alapjait ismer-tette meg diákjaival. Teleki Pál későbbiföldrajzi szintézisalkotásában gyakrantámaszkodott a mesterétől elsajátítottszemléleti alapokra. Az ázsiai politikaiföldrajzi problémák, a Kína, Japán és abrit gyarmatbirodalom kapcsolatai kér-déskörében egyetemi előadásain Telekirendszeresen idézte Lóczy megállapítá-sait és a Széchenyi Béla szervezésében1887–1880 között megvalósított Kelet-Ázsia-expedíció eredményeit.

Lóczyt a Balaton-kutatás fő szervező-jeként, egyetemi tanárként, a MagyarTudományos Akadémia tagjaként, aFöldtani Intézet igazgatójaként, a hazaiföldtudományok legelismertebb szemé-lyiségeként tisztelték. A Kárpát-me-dence geológiai térképének szerkesz-tése és Kína földtani kutatásában elérteredményei okán világszerte megbe-csült tudóssá vált.

CHOLNOKY JENŐ Egyetemi tanár, a Magyar FöldrajziTársaság elnöke, az MTA tagja.Veszprém, 1870. július 23.–Budapest, 1950. július 5.

Teleki Pál legkedvesebb tanára, mentoraés barátja volt. A Budapesti Egyetementartott szemináriumain gyakran hivat-kozott kínai utazásainak tapasztalataira.Cholnoky kolozsvári egyetemi tanáriévei során szoros kapcsolatban állt Te-leki Pállal. Tanácsaival folyamatosan tá-mogatta Teleki A Japán-szigetek cartog-raphiájának történetéhez című atlaszá-nak adatgyűjtését, a mű elkészítését. Azalkotás a Francia Földrajzi Társaság Jo-mard-díját nyerte el. Az Amerikai Föld-rajzi Társaság meghívására 1912-ben

TELEKIKAPCSOLATRENDSZERE

Ku bas sek Já nos

Tanárok,munkatársak,tanítványok

Teleki Pál széles körı kapcsolatrendszerében fontos szerepükvolt tanárainak, elsŒsorban Lóczy Lajosnak és Cholnoky JenŒ-

nek. A késŒbbiekben számos egyetemi kollégájával, illetve tanítvá-nyával ápolt intenzív szakmai, emberi kapcsolatot. Több száz sze-mélyre becsülhetŒ azoknak a diákjainak a száma, akik a tanórákonkívül kapcsolatban álltak, levelet váltottak, találkoztak, valamilyenkérdésben együttmıködtek vele. Rengeteget segített diákjainakszakmai munkáikban, kollégiumi helyhez jutásban, elhelyezkedés-ben, állásszerzésben, lakhatási problémáik megoldásában, publiká-lási lehetŒséghez jutásban, ösztöndíjak elnyerésében, külföldi uta-zások megvalósításában.

Közel három évtizedes tanári pályája során kilenc-tízezer diákhallgatta a legkülönbözŒbb egyetemi, fŒiskolai, kollégiumi, köz -

életi, egyházi és cserkészfórumokon tartott elŒadásait. Az in dexek bebekerült Teleki-aláírások száma kb. háromezer lehet. Tanít ványai négyvilágrészen – Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában – hasz-nosították a tŒle szerzett politikai földrajzi és gazdaságföldrajzi isme-reteket, a földrajzi szintézisalkotás képességét és szemléletét. Számosdiákja vált más szakterületek elismert mıvelŒjévé, megbecsült szak-emberévé, aki évtizedek múltán sem feledkezett meg a hajdani pro-fesszorától kapott szellemi útravalóról.

134 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

együtt tettek két hónapos tanulmány -utat az Egyesült Államokban.

Jellemző a kor viszonyaira és a tudo-mányos véleményalkotási és gondolko-dási szabadság érvényesülésére, hogyTeleki Pál halála után, 1943-ban – ami-kor már hivatalosan hadiállapotban áll-tunk az USA-val – megjelentethette Uta-zásom Amerikában Teleki Pál gróffalcímű könyvét. Az első világháborút le-záró párizsi békeszerződések előkészí-tésekor a Külügyminisztérium tudomá-nyos főosztályának vezetőjeként hetirendszerességgel küldte Párizsba Tele-kinek a Kárpát-medence földrajzi, víz-rajzi, gazdasági egységét bizonyító tér-képeket, demográfiai, közlekedési, ke-reskedelmi adatokat.

Barátságukat nem terhelte meg,hogy második miniszterelnöksége ide-jén Teleki nem intézte el Cholnoky fiá-nak katonai szolgálat alóli felmentését,mert nem akart protekcióval előnyt biz-tosítani, ezzel precedenst szolgáltatni,ami támadási felületet jelenthetettvolna mindkettőjük számára. Bensősé-ges, több évtizedes barátságuk bizonyí-tékai a Cholnoky-hagyatékban megma-radt levelek, képeslapok.

INCZE PÉTER miniszterelnökségi titkár.Marosludas, 1896. december 9.–Budapest, 1960.május 14.

Erdélyben nőtt fel s végezte el középis-kolai tanulmányait. Az első világháború-ban orosz hadifogságba került. Kalandosúton, Japánon keresztül tért vissza Ma-gyarországra. A budapesti PázmányPéter Tudományegyetemen jogi és állam-tudományi tanulmányokat folytatott. Ittismerte meg Teleki Pált, aki magáhozvette az angol, német, francia, orosz ésromán nyelven beszélő, nagy tudású,rendkívüli pszichikai teherbírású, sze-rény fiatalembert. Incze Péter 1934-ig –nősüléséig – a József nádor téren lévő Te-leki-palotában lakott, s személyi titkár-ként segítette a tudós munkáját.

Elkísérte Teleki Pált a Moszuli Bizott-ságban végzett tereptanulmányairaIrakba és Törökországba. Jelen volt szá-mos tárgyalásán, külföldi vezetők, dip-lomaták fogadásán. Gyakran vele mentkülföldi útjaira, intézte levelezését, ko-ordinálta programjait. Számos feljegy-zést készített Teleki Pál tárgyalásairól,intézkedéseiről. Nyilvántartotta a határ-

időket, kötelezettsége-ket. Mindenkit ismert,aki a közéletben számí-tott, de őt kevesen is-merték.

Teleki legbizalmasabb, legbensőbbbarátai közé tartozott. A miniszterelnök– öngyilkossága előtt – három búcsúle-velet írt. Az egyiket Incze Péternek cí-mezte. A Sándor-palotában az inas, akimegtalálta Teleki holttestét, elsőkéntIncze Pétert értesítette, s ő intézkedetta továbbiakban. A későbbiekben is a mi-niszterelnökségen dolgozott, BárdossyLászló, majd Kállai Miklós személyi tit-káraként. A második világháború utánletartóztatták, s 18 hónapot töltött Kis-tarcsán, az internálótáborban. A bizony-talan helyzetben arra kérte családtag-jait, hogy feljegyzéseit égessék el, ne-hogy bajt hozzon rájuk. Szabadulásaután állást nem kapott. Nyugdíjazták, skezdetben havi 500, majd 250 forintnyugdíjat kapott, de 1950-ben ezt a cse-kély juttatást is megvonták tőle. Gyer-mekei továbbtanulását megakadályoz-ták. A család támogatásával tudta – igenszűkös körülmények között – létfenn-tartását biztosítani.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 135

Lóczy Lajos (balra)Cholnoky Jenô (jobbra)4∞&£∞∞§£™

4∞&£∞∞§£™

GERMANUS GYULA Orientalista, arabista, egyetemi tanár.Budapest, 1884. november 6.–Budapest, 1979. november 9.

A Kelet és a Balkán kutatásával intenzí-ven foglalkozó Germanus az 1910-esévek elején a Turáni Társaságban kerültközelebbi kapcsolatba Teleki Pállal.Több kérdésben nyílt, hírlapi vitát foly-tattak, de kölcsönösen tisztelték egy-mást. Udvarvölgyi Zsolt kutatásai sze-rint Germanus Teleki Pál hatékony tá-mogatásával kapott fizetett szabadsá-got, amikor Rabindranath Tagoremeghívására az indiai Santiniketánbautazott az ottani egyetemen tanítani.Teleki írásban és szóban egyaránt szor-galmazta, hogy Klebelsberg Kunó kul-tuszminiszter három éven át folyósítsaegyetemi tanári fizetését, arra hivat-kozva, hogy Bengáliában nemcsak tanít,hanem kutatásokat is végez és publikál,ami magyar tudományos érdek.

Teleki segítette Germanus arábiai uta-zását is. Fehérvári Géza orientalista –hajdani Germanus-tanítvány – elmon-dása szerint Teleki 1939 márciusábanGermanust Londonba küldte, azzal amegbízatással, hogy Anthony Edennel,a brit külpolitika egyik vezetőjével kö-zölje: Magyarország semmi szín alattnem fog részt venni európai katonaikonfliktusban. Ha Németország hábo-rúba keveredik Lengyelországgal, Ma-gyarország abban nem vesz részt. A Tri-anonban elcsatolt, magyarok által lakottországrészekről nem mondanak le, de aterület-visszacsatolásokat tárgyalásos,békés úton kívánják megoldani, az euró-pai hatalmak egyetértésével. Erről a bi-zalmas londoni küldetésről dokumentu-mok sem magyar, sem brit forrásbólnem kerültek elő. Germanus 1949-bentanítványai előtt a német expanzió elsőmagyar áldozatának nevezte Telekit.

SZENT-IVÁNYI DOMOKOSBudapest, 1898. április 28.–Heidelberg, 1980. július 19.

A budapesti Pázmány Péter Tudomány-egyetemen és a Közgazdaság-tudomá-nyi Karon szerzett diplomát, majd Te-leki Pál tanársegéde lett. Teleki ösztön-zésére került diplomáciai pályára. Pá-rizsban a Sorbonne-on és a College deFrance-ben tanult, s kiváló eredménnyelvégezte el az Ecole des Sciences Poli -tiques diplomáciai szakát. Fiatalon ke-rült magas külügyi posztokra. 1927 és1935 között az USA-ban és Kanadában

követségi tanácsosként szolgált. Az an-golszász külpolitikai orientáció híve-ként Teleki Pál őt küldte Washingtonba,hogy tájékozódjon az európai ügyekbenvárható amerikai álláspontokról.

Az elméleti és gyakorlati külpolitikamegvalósításának teoretikus képzett-ségű, kimagasló egyénisége, az öt nyel-ven kiválóan beszélő Szent-Iványi Do-mokos 1944 őszén fontos titkos külde-tésen vett részt a Szovjetunióban. Fa-ragho Gábor tábornok és Teleki Pál fia,Teleki Géza geológus, egyetemi tanártársaságában kalandos módon – a Rajk-perben később halálra ítélt és kivégzettKorondi Béla csendőr százados és szlo-vák partizánok közreműködésével –Moszkvába utazott a fegyverszüneti

egyezmény megkötése érdekében. Sze-mélyesen tárgyaltak Molotovval, és Sztá-linnal is találkoztak. Szent-Iványi Domo-kos hűséges maradt tanára és mestereszellemiségéhez. Felismerte a könyörte-len és elkerülhetetlen realitásokat.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormánybana külügyminiszteri posztra is szóba ke-rült a neve, de nem vállalta a tárcaveze-tést. A Magyar Közösség-perben a nép-bíróság Jankó Péter vezette tanácsa 15esztendős börtönbüntetésre ítélte. Az1956-os forradalom idején került sza-badlábra. A közélettől visszavonulva,német nyelv tanításából tartotta fennmagát, majd 1972-ben a Német Szövet-ségi Köztársaságban telepedett le. Hei-delbergben élt, szerény körülmények

136 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

között, de volt ereje megírni emlékira-tát, mely a két világháború közötti idő-szak magyar külpolitikájának fontos do-kumentuma.

RÓNAI ANDRÁS Egyetemi tanár, geológus, térképész.Nagyszeben, 1906. június 13.–Budapest, 1991. augusztus 13.

A Budapesti Műegyetem Közgazdaság-tudományi Karán 1924-ben ismertemeg Teleki Pált, aki internátusi elhelye-zéssel segítette az Erdélyből menekült,nincstelen fiatalembert. Felfigyelt szor-galmára, kiemelkedő képességeire. Dip-lomája megszerzése után a Teleki Páláltal alapított Államtudományi Intézetmunkatársa, majd egyik vezetője lett. Aközép-európai országok gazdaságföld-

rajzi és népességi kérdéseit tanulmá-nyozta. Fontos tudományos munkátvégzett az első és a második bécsi dön-tés szakmai előkészítésében. Számos al-kalommal járt Genfben, ahol a Népszö-vetségben végzett kutatómunkát.

A Felvidék visszacsatolása érdekében1938-ban Kardos Bélával és ÚjpéteryElemérrel titokban egy Savoya–Mar-chetti repülőgéppel kalandos úton Ró-mába utazott. A Chigi-palotában szemé-lyesen fogadta őket Ciano olasz kül-ügyminiszter. Ciano a francia nyelvenfolytatott tárgyalások során mindenttudni akart a magyar–csehszlovák ha-tárkérdésről, a két fél szempontjairól,érdekellentéteiről, s minden érvet tér-képek, diagramok, statisztikai adatoktükrében vizsgált. Az első bécsi döntés-ről Rónai András így írt Térképezett tör-ténelem címmel 1989-ben megjelent

könyvében: „Az 1938. november 2-i dön-tés nyelvi-területi szempontból feddhe-tetlen, megtámadhatatlan határt vontmeg Magyarország és Csehszlovákia kö-zött. Kassa, Ungvár, Munkács, a Nyitra-mellék egy jó darabja Ciano céltudatos-ságának és okosságának eredménye-ként is került vissza Magyarországhoz."

1941-ben a németek a Vajdaság, aBánát és Baranya egyesítésével egynémet ütközőállamot kívántak kialakí-tani hazánk déli határai mentén. RónaiAndrás feladata volt annak felmérése,hogy ez milyen veszélyeket jelent. Ez ahirtelen megálmodott állam lett volnaa kiindulópontja a németek balkáni elő-renyomulásának. Teleki a nyugati hatal-mak tájékoztatására kívánta felhasz-nálni a térképet, melynek gazdasági, né-pességi adatain Rónai heteken át dolgo-zott. Ezzel a térképpel és mellékleteivelérkezett a Sándor-palotába 1941. április3-án, ahol 7 órakor Teleki Pál első reg-geli látogatója lett volna.

Rónai Andrást 1947-ben nyugdíjaz-ták – de nyugdíjat nem folyósítottak szá-mára. A politikai földrajz professzora pá-lyamódosításra kényszerült. Geológus-ként is hatalmas életművet alkotott. AMagyar Állami Földtani Intézet munka-társaként az Alföld hidrogeológiai kuta-tásában ért el kimagasló eredményeket.

ÚJPÉTERY ELEMÉRDiplomata, követségi ügyvivő, üzletember.Eszék, 1911. január 19.–Brüsszel, 2001. szeptember 18.

Édesapja hajózási vállalat tisztviselőjevolt. A bajai ciszterci rendi III. Béla Gim-náziumban tett érettségi vizsgáját kö-vetően került a budapesti Közgazdaság-tudományi Kar külügyi és közigazgatásiszakára. „Summa cum laude" eredmény-nyel doktorált Telekinél. Kiválóan be-szélt angolul, németül, franciául, olaszulés portugálul. A Külügyminisztérium-ban titkárként dolgozott. Számos alka-lommal elkísérte Teleki Pált külföldi tár-gyalásaira Berlinbe és Rómába. Jelenvolt Berchtesgadenben Kánya Kálmánkülügyminiszter Hitlerrel folytatott tár-gyalásán, melyen szem- és fültanúja volta Führer hisztérikus dühkitörésének.

Teleki Pál telefonhívá-sára a Külügy miniszté -rium ügyeletes titkára-ként ő vitte át 1941. ápri-lis 2-án éjjel 23 órakor aSándor-palotába BarczaGyörgy követ Londonból

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 137

Germanus Gyula(bal oldalon)Rónai András(jobb oldalon)

4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

küldött számjeltáviratát, melyben a Ju-goszlávia lerohanásával kapcsolatos britálláspont Magyarországra vonatkozó ré-szét ismertette. Így ő látta utoljára élet-ben a miniszterelnököt, akivel rövid be-szélgetést folytatott.

1942–1944 között diplomatakéntLisszabonban dolgozott. A MagvetőKiadó Tények és tanúk sorozatában1987-ben Végállomás Lisszabon címmelmegjelentetett könyvében írta meg dip-lomáciai pályafutása emlékeit. Felesége,Imrédy Magda családi kapcsolatai miattaz új Magyarország nem tartott igénytszolgálataira. Portugáliában üzletember-ként tevékenykedett, s üzletkötőkéntdolgozott Angolában és Mozambikban.És azután című könyvében örökítettemeg ekkor szerzett tapasztalatait.

KÁDÁR LÁSZLÓGeográfus, egyetemi tanár, a MagyarFöldrajzi Társaság elnöke, a Szahara-kutatás kimagasló alakja.Ósové, 1908. január 22.–Debrecen, 1989. május 6.

Teleki Pál tanársegédeként professzorajavaslatára került Almásy László 1933-asSzahara-expedíciójába. Az ő feladata volta Líbiai-sivatagban megtett, feltáratlanterületeken áthaladó útvonal csillagá-szati helymeghatározáson alapuló térké-pezése. Eljutott a Gilf Kebírbe, az Uwei-nat-hegységbe, Kufrába és Zarzurába, arejtelmes oázisba. Részese volt a hajda-nában a Szaharában élt őskori emberáltal készített sziklafestmények felfede-zésének. A Líbiai-bucka leírásával a geo-morfológiai irodalomban világhírnévretett szert. A futóhomokmozgás törvény-szerűségeinek modellezésével és a futó-homokformák leírásával nemzetközilegmegbecsült tudóssá vált. A sivatagi fel-színalaktan terén számos új felismerés-sel gazdagította a természeti földrajzot.Szaharai tapasztalatai tükrében vizs-gálta a negyedkori éghajlatváltozásokatés a futóhomokformák genetikai rend-szerét.

Teleki Pál támogatásával 1938 és1942 között a Táj- és Népkutató Intézetföldrajzi vezetőjeként tevékenykedett.Teleki Pál oldalán szakértőként vettrészt a csehekkel folytatott komáromitárgyalásokon, majd terepbejárásokon.

1945-től Debrecenben egyetemi ta-nárként iskolateremtő munkát végzett.Teleki Pál hatására – amerikai példákalapján – kezdeményezte a kísérleti ter-mészeti földrajz művelése érdekében aszélcsatorna és a folyóvízi terepasztal,

valamint a periglaciális jelenségek tanul-mányozására a fagykamra létrehozásáta debreceni Kossuth Lajos Tudomány-egyetem Földrajzi Intézetében. 1968-ban Egyiptomban végzett futóhomok-kutatásokat. A Magyar Földrajzi Társa-ság elnökeként évtizedeken át meghatá-rozó szerepe volt a hazai geográfiában.

BORBÁNDI GYULA Újságíró, jogász, Széchenyi-díjasirodalomtörténész, a Szabad EurópaRádió Magyar Osztályának főszer-kesztője.Budapest, 1919. szeptember 24.–Budapest, 2014. július 23.

A budapesti Pázmány Péter Tudomány-egyetem diákjaként hallgatta Teleki Pálpolitikai földrajzi előadásait és egy sze-mináriumán is részt vett. A Külügyi-Dip-lomáciai Akadémia kurzusán vett résztTeleki Pál brit világbirodalomról és abrit gyarmatpolitikáról tartott előadá-sain. 1941 és 1949 között a Vallás- ésKözoktatási Minisztérium tisztviselőjevolt, majd politikai okok miatt menekü-lésre kényszerült. Ausztriában és Svájc-ban igen sanyarú körülmények közöttélt, majd 1951-ben Münchenben a Sza-bad Európa Rádió munkatársa lett. Gyu-lai Ernő néven adott riportjait, tudósí-tásait, elemzéseit a szabad világ hangja-ként hallgatták.

138 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Neki volt a legkiterjed-tebb kapcsolatrendszerea magyar emigráció szel-lemi életének legfonto-

sabb személyiségeivel. Az emigráció leg-alaposabb ismerőjeként irodalomtörté-neti kézikönyveket és lexikonokat adottközre. Az egész világot bejárta, s a rend-szerváltás után intenzíven bekapcsoló-dott a magyar közéletbe. Müncheni ott-honának nyolcezer kötetes könyvtárá-ban Teleki Pál neki dedikált, A földrajzigondolat története című művét nagybecsben tartotta és büszkén mutatta esorok szerzőjének.

SZTÁRAY ZOLTÁN Közgazdász, irodalmár, szerkesztő, újságíró, a Recski Szövetség megalapítója.Magyarcsaholy, 1918. június 20.–Portland, 2011. április 20.

A budapesti József Nádor Műszaki ésGazdaságtudományi Egyetemen szer-zett közgazdászi diplomát. Rendszere-sen hallgatta Teleki Pál gazdaságföld-rajzi előadásait és látogatta szeminári-umait. Különösen érdekelte az ipartele-pítés természeti tényezőinek és abányakincsek kiaknázásának kérdés-köre. Teleki egyetemi előadásain gyak-ran idézte az amerikai példákat, a faki-termeléstől a közlekedési adottságokhasznosításáig. Sztáray Zoltán későbbiamerikai utazásai során a helyszínenhasználta Teleki Amerikáról szóló gaz-daságföldrajzi munkáit és térképeit.

1946–47-ben a Magyar Állami Szén-bányák főrevizora volt, majd az Orszá-gos Árhivatal osztályvezetője lett, s aMűegyetemen is tanított. A voluntaristapárfunkcionáriusokkal folytatott élesvitái miatt 1948 őszén koholt vádakalapján letartóztatták, hetekig kínozták,majd bírósági ítélet nélkül internálták.A recski kényszermunkatábor foglyavolt 1950 és 1953 között. Szabadulásaután utólagosan öt év börtönre ítélték,majd a tokodi üveggyárban dolgozott.Részt vett az 1956-os forradalomban,majd Párizsba emigrált. A strasbourgiForradalmi Tanács gazdasági vezetőjevolt, majd a New York-i Kossuth Alapít-vány igazgatója lett. Dolgozott a brüsz-szeli Nagy Imre Intézetben, majd az ÚjLátóhatár amerikai szerkesztőjeként te-vékenykedett. A nyugati magyar emigrá-ció erkölcsi-szellemi orientációs pontjavolt, akinek véleményét egyes kérdések-ben amerikai döntéshozó politikusok iskikérték az 1960-as években.

A Recskről írt, Csákánykő című köny -ve megrendítő tanúságtétele megpró-báltatásainak. A történelem és a földrajziránti érdeklődése tükröződik Harasz -thy Ágoston, a kaliforniai szőlőkultúraatyja című munkájában.

GUNDA BÉLANéprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.Temesfüves, 1911. december 25.–Debrecen, 1994. július 30.

A budapesti tudományegyetemen résztvett Teleki Pál szemináriumain. Tőle sa-játította el a földrajzi szintézisalkotásmódszereit, a szakirodalmi forrásfeltá-rás kulisszatitkait, az idegen nyelvű tu-dományos értekezések elemzését ésösszehasonlítását, a német, angol ésfrancia szakirodalom eredményeinekösszevetését, értékelését, a térképhasz-nálat gyakorlati szempontjait a néprajziterepmukában. Jelentős ösztönzést ka-pott mesterétől a Kárpát–Balkán-kuta-tásokhoz.

Gunda Béla később Kolozsváron,majd Debrecenben egyetemi tanárkéntdolgozott. A hazai etnológia meghatá-rozó személyiségévé vált, akinek mun-kásságát Bécsben 1978-ban Herder-díj-jal ismerték el. Svédországban és azUSA-ban a kaliforniai és az arizonai in-diánok körében végzett kutatásai éspublikációi, a Kárpátok és a Balkán et -no gráfiai feltárásában végzett munkás-sága világhírűvé tette a nevét. Debrecendíszpolgárává választotta, a DebreceniEgyetem díszdoktorává fogadta.

BARCS SÁNDOR Újságíró, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő, az MTIvezérigazgatója.Szeged, 1912. november 10.–Budapest, 2010. január 7.

A budapesti Közgazdaság-tudományiKaron mezőgazdászként hallgatta Te-leki Pál előadásait. 1990-ben így emlé-kezett vissza Teleki Pálra: „Az órára pon-tosan érkezve a nagyteremben már nemkapok ülőhelyet, a falat kell támaszta-nom. A téma nem népszerű, s az előadó?Nos, a kis emberke nagy, kopasz fejjel, fe-kete karimájú szemüveggel inkább fél-szeg jelenség, mint vonzó, orgánumaszíntelen, alig tölti be a termet, előadóimodora egyhangú, száraz, kínosantárgyszerű, és mégis, minden mondatrafigyelek. Hogy van ez? Óra után már

megfogalmazom véleményemet, s a ba-rátaimmal egyeztetem. Egyetértenek, atudós nyűgöz le."

Az egyik órán egy német fiatalem-ber ült mellé, és érdeklődéssel néze-gette indexén a Bartsch nevet. Németszármazásúnak vélte, s elkezdte agi-tálni, hogy lépjen be a Volksbund egye-temi diákbizottságába. Barcs Sándor el-hárította a felszólítást, s ez éles konflik-tust váltott ki. A német állam százávalküldte ki fiataljait külföldre, hogy agi-táljanak a népi németek körében. BarcsSándor óra után megkereste Teleki Pált,s elmondta neki az inzultust. Teleki ko-molyan vette a jelzést. Így reagált: „Ké -rem, legyen szíves az esetet a rektorúrnak írásban jelenteni. Arra pedig ezen-nel felhatalmazom, ha ön vagy bárme-lyik német származású vagy német nevűkollégája hasonló helyzetbe kerül, figyel-meztesse őket, szakítsák meg az előadá-somat, és azonnal jelentsék az inzultá-ciót. A többit bízzák rám! Az ügy szem-mel láthatóan emocionálisan őt is ugyan-úgy kiborította, mint engem."

Barcs Sándor visszaemlékezése sze-rint Ausztria német megszállásakorBajcsy-Zsilinszky Endre és Teleki arrólbeszélgetett, mit tehetnek, ha a németkatonák megjelennek a magyar határon,s bevonulnak az ország területére. Szá-mos kérdésben élesen vitatkoztak és el-tért a véleményük, de abban egyetértet-tek, hogy ebben az esetben mindkettenfegyverrel a kézben fogják várni őket.

A baloldali kisgazdának számítóBarcs Nagyváradon is találkozott TelekiPállal, aki a véleményét kérte, ki lehetnea főispán és a polgármester a frissenvisszacsatolt városban. Barcs HlatkyEndre és Soós István nevét említettemint akik igen népszerűek. „Hiába, no,ez egy liberális város" – mondta Telekimosolyogva, s nem gördített akadályt akét népszerű ember ügyében, merttudta, hogy Nagyváradon ez a közóhaj.

Barcs Sándor később országgyűlésiképviselő lett, 1948 és 1950 között aMagyar Rádió elnöke volt, majd a Ma-gyar Távirati Iroda vezérigazgatójakéntdolgozott. Három évtizeden át állt azMTI élén. Az Elnöki Tanács tagjakéntkapcsolatban volt a legfelsőbb állami éspártvezetéssel. A kommunisták „társ -utasa" lett. Népi ülnökként részt vett aRajk-perben. 1947–48 között a MagyarOlimpiai Bizottság, 1950–1963 közötta Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke.1966-tól az UEFA alelnökeként, 1972–1973 folyamán elnökeként a nemzet-közi labdarúgás világában tevékenyke-dett.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 139

Kádár László

4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™