-
Koszi g, 1^)7. január hó 27-én.
E l ő f i z e t é s i a r :
Kgész évre H korona, f é l év re 4 korona negyedévre '4 korona,
egyes szám Ara
2 0 f i l lér . Nyiltter sora 4 0 fillér
fi i r tl a t a J n a g y s á g s z e r i n t .
Szépirodalmi , tá rsadalmi , és köz ^azdasá^ i het i lap.
Megjelenik minden vasárnapi
A lap szellemi részét illető közlemények
a szerkesztőséghez intézendők.
E lő f i ze té s i p é n z e k é s r e k l a m á c i ó k
F e i R 1 Q 7 q 1 a
kiadó elmére kfttdendók.
XXVII. évfolyam. Felelős szerkesztő : J A M B R I T S L A J 0 8
. 4. szám.
A helyiérdekű vasutakról. I r t a : Barthalos István.
(Vígé).
Ezen szempontokból kiiudulva, Dunántúlnak a D u n a és Balaton
közötti nyugati részéu szom-szédos Sopron-, Győr- , Vas- , Zala- és
Veszprém megyékben a következő vasutak létesítése volna s z ü k s é
g e s :
S o p r o n — V a s m e g y é b e n indokolt és segé lyezendő J
egy S o p r o n — K ő s z e g irányú vasút, inert e két nagy és je
lentős város összeköttetése közérdek.
G y ő r — P o z s o n y i n e g y é b e n indokolt volna egy p o
z s o n y — g y ő r i vasút, hasonló okokból és azért is, liugy a
közbeeső nagy vidék vasúthoz jusson.
A g y ő r — , i l letve székesfehérvár —graci vas-utat mikor
építették, azt uem Kiscel lben, hanem a közel mellette levó nagy
kereskedelmi és kulturáju P á p a városábau kellett volna
összehozni és innen tovább mehetett volna Kiscel l , Sárvár,
Szombathely , Grác felé Pápáról az egész egyesül t vonal.
Pápáról pedig Balaton-vidék irányában Sümeg , T a p o l c a ,
Keszthe ly felé lett volua vasút viendő Somló vidékén Devecseren
át.
Mert most a 2 0 . 0 0 0 lakosságú Pápa és Vesz -prém, miut
megyeszékhe ly , ináig sincs közvet lenül összekötve , tehát Pápáró
l Veszprém felé kiépítendő voualirány vo lna a p á p a — s z e n t
g á l i összeköttetés .
Ugyancsak nincs P á p a városának közvetleu összeköttetés^ S o m
l ó vidékkel S ü m e g — T a p o l c z a irányban, Somlóvásárhe
lyeu eset leg Devecseren át, ez tehát szinte kiépítendő volna.
Veszprémből a Balatonra, továbbá a Buda-, pes t—Székes fehérvár
iráuyból a Balaton északi
pontján egész Keszthelyig , miut már tervezvz is vau, valamiut
ugyaucsak Veszprémből N a g y v á z s o -n y o u át Tapo lca
iráuyban is létesítendő Tolna egy vasút.
T á c o a . A farkas.
— I r t a : Bárnony lu tv in —
B^nne vagyunk a télben, az igazi havas kemény-té lben , a mikor
az ú jságok már közlik a t ipikus téli t ragédiá t a szerencsét len
kéményseprőről , a ki t , mikor egyik faluból a másikba ment volna,
útközben meget-tek a farkasok és nem hagy tak meg belóle mást, mint
a cs izmáját , sót annak is csak a ta lpá t . A fa rkas te-hát . ak
tuá l i s " fenevad ezidőszerint . Sokkalta inkább, mint nyáron, a
mikor, ha tesz is kftrt o t t , a hol meg-fordul, de legalább az
emberre egyál ta lában nem ve-szedelmes.
Lássuk csak ezt a bandi tá t egy kicsit közelebról ; hisz annyi
bizonyos, hogy ámbár távolról sem az a rém többé, „aki* valaha
volt, azért most is ó a gazda-embernek, már tudniillik az á l la t
tenyésztőnek — bele-ér tvén t ehá t a pász tor t is, — arány lag a
legigazibb
éma.
Mikor azt mondjuk hogy a farkas ma már távol-ról sem az a
rémállat, a mely valaha volt, ez nem a farkastermészet
megváltozását jelenti, hanem csak azt , hogy mai napig sokkal
kevesebb farkas van nálunk, mint régente vo l t ; — kevesebb
eszerint a kár és a veszedelem is, a mi ezzel a gonosz bestiával
függ össze. Mert, hogy gonosz bestia a tarkas ma is, és az marad az
idők végezetéig, ahhoz kéf*ég m-m tér. Megvál-tozni a tarkas az ő
agynevezett „erkölcseiben" sohasem fog. Megmarad gonosztevőnek, a
mig egyetlenegy lesz is belóle, mint utolsó mohikán.
Ez az idő még nincs i t t , ámbár — közeledik. A civilizáció
napról-napra elfogja a farkas elől a
neki való ter i i le teket ; mind kevesebb az embernemiakta hely
és z u g \ már pedig a mig ilyen akad, a farkas oda vonul vissza a
folyvást több té r t foglaló erdőt, hegyet, sziklás szakadékokat és
bérceket is meghódító ember elől, a ki a síkságok leenugyobb
részéről máris kiszo-rí tot ta . Még pedig e». zerüen azzal, hogy
elvette tőle ósl búvóhelyeit, a hol nyugodtan l a k a t o t t ,
békén sza-porodhatott .
A siksági nagy erdók egyre f a j n a k s különben is Magy i ro r
s / ágnak igen nagy tenl let i* terjedő hegy vidékén sincs
mindenütt farkas Azok nádasok, a Ind
olyan pompásan otthon volt valaha, jóformán sehol sin-csenek
már. A nagy lápokat lecsapolták, pedig a far-kasoknak néhány száz
holdnyi terüle t meg se k o t t y a n , valóságos ezerholdas ó, de
még ebből is minél több le-gyen együt t , hogy könnyű legyen benne
a t i tkos ta-nyázás, az eltűnés, a uyomvesztó bujkálás .
Magyarországon a tarkas ma már nem is síkföldi fenevad többé,
felszorult a rohamos müvelés alá kerülő sik vidékekről a gazdasági
kul turának még miuél ke-vésbbé meghódolt hegyvidékekre, o t t is
oda, a hot nyu-galmában az erdőkul tura se igen háborgat ja .
Természeténél fogva luegszelidhetetlenül vad és Iia szopó
korában kerül is fogságba, soha annyira meg nem szokja a böitönt,
vagy azt a félszabadságot , a mi az ember mellett az övé lehetne,
hogy a tel jes és kor-látlan szabadság után mohón ne vágynék a a
mint igazán szabaddá válhátik, tel ne támadjon benne eset leg talán
némileg elfojtott , szunnyadozó vad, sót legvadabb hajlama.
Szelíd farkas t , az t hiszem, még senki sem lá to t t . Igaz,
hogy rókát, is keveset , de a róka mégis csak megszelídül ngy ahogy
s legalább egy darabig ki bir ja emberek közelében oz olyan
félszabadságot, minő pél-dául a kutyáé. Tudok F Iio^y a
kölyökkorátó]
Sirofín
luuuü ticysegek, nuruiüK, szamár-köhögés, skrofutozls, Influenza
, Hl«n ftaimtataa t anár to o r v o t «Mtf M p o a t o
Mlattiocr trlékletaa «*m*ntat ti Wnáinat Hifm a l u l i * m
»•'. t l n f f m a n H - l * A « ' • . R M f l flrtfrl
KŐSZEG ÉS VIDÉKE
Hogy pedig a Budapes t—S/ékes fehérvár iráuy-ból a Balaton
északi partján Tapolca — Keszthelyig vezetendő vasút a maga
természetes folytatását megnyerhesse , va>ut építendő lehető
egyenes irány-bau, átmetszésével a tűrje—balatonszentgyörgyi és
szombathe ly—kanizsa i vonalaknak, Keszthelytől Zalaegerszegre,
innen tovább már folytatást képez a Csáktornyáig menő meglevő
helyiérdekű vasút.
Zala- és Vasmegyék határain kiépítendők a Zalaegerszegről Z i la
lövő ig menő, ezáltal Körmendet Zalaegerszeggel összekötő
vasút.
Továbbá k i é p ' e n d ő a 1. .ir iszombatról Alsó-lendva
irányábam vasút a mo-t nagy küzdelem után kiépült
Körmend—Muraszombat irányú vasút tovább fejlesztésére, mert most
Muraszombat vég-állomást képez, más vasúiba csat lakozás
nélkül.
Ha ezen vas-, zalaraegyei vasutak kiépültek és forgalmuk
megerősödött, kiépítendő lesz a Zala-lövőről Alsólendva iránjábsni
vasút Kédicsig, mert ezen vasút Szombathelyről a forgalmat a déli
vas-úttal versenyezve vezeti le Csáktornya felé legrö-videbben.
4
Megjegyzem, hogy a K ö r m e n d — Z a l a l ö v ő — R é d i c s
— A l s ó l e n d v a irányú átmetsző vasút fontos-ságát már Baross
Gábor miniszter megállapította, mikor a b o b a — u k k — z a l a e
g e r s z p g — a l s ó l e n d v a — csáktornyai vasút
engedélyeztetet t .
Viszont, hogy Muraszombat vidéke Grác felé rövid vasutat
nyerjen, kiépitandö lesz a muraszom-bati vasút a mátyásdomb—fe l sö
lendva i vagy sali állomástól Szentgotthárdra.
Végre kiépítendő volna V a - m e g y e délnyugati végpontján a
Muraszombat—Radkersburg irányú vasút is, bár meggondolandó magyar
állami vasut-forgalmi szempontból, hogy ezen osztrák várossali
csatlakozás helyes lenne-e ?
Vas- és Zalamegyében még kiépítendő vasutak volnának a
tűrje—sárvári vagy rum—türje i vas-utak egyike vagy má»ik$, m i n d
a kettő is, és a K a n i z s a — L e t e n y e irányár" '
Vasmegyében kiépítendő volna a s z o m b a t h e l y —
pornóvölgyi helyiérdekű vasút, valamint a Szent-got thárd—lapincsvö
lgy i vasút, miut fontos helyi-érdekű vonalak, végre a
uémetujvár—szeute lek i .
Ezeket a példákat, i l letve terveket a»ért hoz-tam föl, mert
megfelelnek azon általam föláll ított prograiumnak, hogy uj vasutak
építésénél föltétle-nül azt kell keresni, hogy a nagyobb városok és
járási helyek összekötői legyenek, vagy ezekbe egyes e lhagyatott
vidékot bevezessenek, tehát ha az álta-lam jelzett vidékeken és
megyékbeu valamely oly irányról nem tettem volua éu említést, mely
ki-építendő volna, azt a helyi érdekeltség, a gazda-sági
egyesületek es kereskedelmi iparkatnrák m e g -nevezhet ik.
Es azért is áll ítottam föl a fennebbi e lveket , hogy jövőre
fölösleges és egymás mellett közel pár-huzamosan fu tó vonalak az
ál lami, megyei és kös-s.'.gi vagyonerö e lvonásával ö t l e t s ze
rűen ne e n g e -délyeztessenek.
Kivéte i t képezhet mégis azoubau egyes nagyobb gyáripar,
bányatelep, erdőség és s iő lő te lep vasútja , szóval o lyan
nemzetgazdasági tényező, mely kell , hogy községi, megyei , sőt ál
lami támogatást is nyer-jen , de természetesen az ilyen vasutak
hogy se-gélyre s/ .ámithatnak-e ? mindenkor esetrŐI-esetre
birálandók el, tehát e lő leges terv alapjáni hálózatba felvételt
nem képezhetnek, csakis akkor, ha már engedé lyezve vanuak.
Az uj vasutterrbe, i l letve hálózatba fe lveendő vasutak közül
kitüntetendő leend, hogy azok kösül máris m-'ly vasutirányra van
előmunkálat i e n g e -dély kiadva és ezen előmunkálati engedélyek
t isz-
-
tiszteletben tartandók, amig csak lehet remény arra hogy az
engedélyes a tervet megvalósítja.
A fentebbi pontokból levonhatóan, nem helye-sek az olyan
előmunkálati engedélyek, amelyek évek hosszú sorén teljesen hiába
vaunak, más meglevő vasutak közelében, mint amilyen például a
mar-caltő—kiscel l i irány, mert ez néhány kilométer távolságban
egy irányban futna a pápa—kiscel l i vonallal és nem helyes az
olyan vasutterv sem mely Kapuvárról se Pápa, se Kiscell felé, hanem
e két város között Devecser (ezen Kapuvártól tá-voli kis járási
székhely) felé menne, ugyancsak parallel a Kiscel l—Pandorf i és
Kisce l l—Dovecser irányú vasúttal.
A fentebb fölállított elvek, vagyis hogy mely városok és vidékek
láttassanak el vasutakkal és melyek vétessenek bele a rendszeres
tervbe, nem-csak az egymással szomszédos, egy vasúthálózati kört
képezhető S o p r o n — G y ő r — V a s — Z a l a — V e s z -prém
megyékre megadja az irányt a követendő elvre nézve, de azt hiszem
az ország összes vármegyéire és azoknak vasúthálózatai
csoportosításánál alkal-mazható lesz.
Ezek után rátértek még arra, hogy miképpen vélem én jövőre, sőt
az eddig kiépített vasutakra is azoknak financirozhatá*át állami
segélylyel és erővel .
Aképpen történhetnék a financirozás, hogy meghagynám a
részvénytársaság alapítási módoza-tot, meghagynám a törzsrészvény 3
5 — 4 0 % - u y i j á n a k megfelelő összegyűjtési és ahhoz ál
lamsegélyadási módozatot, de a 6 0 — 6 5 % elsőbbségi 7 8 %
árfolyam részvény egy minimális kamatját is állami erővel
garantirozandónak vélem, például 5 8 — 6 8 % tüke kamatját, vagy
akár az egész 7 8 % árfolyam ka-matját.
Ezzel eleje lenne véve azon tőke erőpazarlás-nak, hogy a vasutat
financirozó bankok most leg-többször 50*/, körül váltják be az
elsőbbségi rész-vényeket 7 8 % helyett és ha a vasút idővel
jöve-delmező le.-/, nemcsak a 7 8 % árfolvamnál minden részvény
uiáu a bank javára esett 2 2 % árfolyam kamatját is élvezi a bank,
hanem élvezi az 5 0 % készpénz kiadásán fölül emelkedhető
tőke-árfolyam egész értékét is, vagyis a bank az általa beruházott
5 0 % töke bármily magasra emelkedését nyeri a vasút 6uancirozásán,
s mivel pedig a papíroknak 5 0 % értékelése miatt most a vasutak
költségvetése a szükségletnél magasabb névleges tökére emeltetik
föl és ennélfogva a névleges tú'magas töke 6 5 % elsőbbségi
kötvényei is tülnagy számunkká lesznek, ezért van az, hogy eddig
ritkán kerülhet reá a 3 5 % törzsrészvények kamatjaira a sor, hogy
azok kikerüljenek a vasút jövedelmeiből, mert a törzs-részvények
előtt egy magas elsőbbségi részvénytőke egész összegének kamatját
élvezi a bank, ameddig j csak kerül a vasút jövedelméből , holott a
bank az egész tőkéuek tényleg csuk 5 0 — 6 0 % körüli részét adta
ki az építkezésre.
Ezen eddig érvényben és gyakorlatban volt és helyiérdekű
vasutaink közül sokuatc kevés jövedelme miatt szükségszeruleg
bekövetkezett financirozás i rendszer lett az okozója annak a
sajnálatos orszá-gos koivéleményuek is, m--*' 'e ly iérdekfl
vasu-taktól és azok körül t< ól igeu sokszor megtagadta az
elismerést, ^ . Magyarország köz-
gazdasági és kereskedelmi életét nemcsak az állami vasutak, de
még inkább a helyiérdekű vasutak moz ditották elő nagy mérvben.
A helyiérdekű vasutat financirozó bankok vé-delmére meg kell
említenem, hogy azokat a mai rendszer mellett hibáztatni, mintha
tülsok nyere-ségre dolgoznának a helyzet kizsákmányolásával , nem
lehet, nem szabad, mert legtöbb vidéki helyi-érdekű vasút jövedel
mezősége mezőgazdasági vidé-keken előlegesen kiszámithatlan, és
mivel sok va-sútnak a jövedelme nemhogy az elsőbbségi 6 5 %
részvény 7 8 % árfolyamának, de még részleges át-vételi 5 0 — 6 0 %
- n a k se adja meg nemhogy 5%, de 4 % kamatját sem, ezért a bankok
nagyon óva-kodók a helyiérdekű vasutak financirozásánél és bizony
igen sokszor sötétbe ugornak és a bankok vezetőit nagy felelősség
is terheli, ezért ha egy-egy vasutat financiroznak, őket olismerés
illeti.
Tehát a mai nehéz állapotnak orvoslási módja: a helyiérdekű
vasutak tervszerű megál lapítása, bi-zonyos távolságon belül
kilométer távolsági foko-zatban a kötelező hozzájárulás és végre az
elsőbb-ségi kötvények minimális kamatjának állami garan-tirozása
lehetne.
Meg kell említenem még végül azt, hogy azt a módot, melyet az ál
lam a kiváló f igyelmet ér-
jdemlő Balaton északpartoni vasút kiépítésénél követ, hogy
állami erővel épiti ki, de a vidék segélyét minden el
lenszolgáltatás nélkül kívánja, az ország-ban mindenütt szükséges
sok helyiérdekű vasútnál nem lehet alkalmazni, nem lehet kívánni ,
mert e g y -
1 részről az állam azt nem bírná ki, hogy sok helyi-érdekű
vasutat állami erővel építsen ki részvény-társasági alap mel
lőzésével , másrészről mivel a vasút végre is üzlet és idővel
jövedelmező is lehet, mél-tányos, hogy a vasútra áldozatot hozó
vidékek, ha a törzsrészvényekre osztalék eshetik, azt é lvezhessék,
és e légséges áldozat lesz uz ál lamtól az, ha az el-sőbbségi
rés/.vények minimális kamatját garantirozza, ezt pcilig nagy
veszély nélkül és közérdekből m e g is teheti, mert ismétlem, bogv
az e lsőbbségi rész-vények kamatja garautirozásánál e lejét veszi a
fölösleges nagy névértékű költséginegál lapitás imk és ebből
származó túlsók el&oségi részvény kibo-csátásnak és ezzel
megment i és megvéde lmez i a törzsrészvényeknek is kamatjövede
lemhez jutását és ezzel kedvet és buzgóságot ad a helyi érdekel
tség-nek az általuk óhajtott vasutuk segé lyezésére és kiépítésére,
m-Tt bizony még messze állunk vasutak dolgában a müvei t nyugati á
l lamoktól .
Városi ügyek.
fogva .házilag" nevelt róka kutyamódra járt-kelt a ház körül, a
hívásra előjött és egészben véve türhetőeu vi-selkedett. Végre
mégis csak rákapott a csii kére s at-tól fogva vége lett a
szelidségének*, mi sohasem volt igazi. De tarkasról nem hallottam,
nem is olvastam, hogy csak ennyire és ilyen ideig-óráig is
„háziálattá* vált volna valaha.
Ragadozó állataink közt, (már tudniillik a ma-gyarországaiak
közt) a medve a legerősebb s a hiúz a legvadabb, de átlagbau mind a
kettőből jóval kevesebb van. Es mig a medve az év egy nagy részében
köny nyen beéri növényi táplálékkal is* addig a hiúz minden nagy
vérengző hajla iá mellett is veszedelmesebb a va-lóságos
vadállományra, mint a pásztorok nyájaira, mert komor és titkos
erdőségeiből még annyira se szívesen jön ki, a hol már e szelíd
nyájakkal találkozhat. Ám-bár arra is van példa, hogy a falvakig
luzódik s ott tesz nagy kárt, a sol nem is gondolná az ember. A
farkas általában mind u kettóuél sokkalta több kárnak okozója, mert
a hol tanyát ütött, a hol egyáltalában tartózkodik, ott igen
változatos ós kiszámíthatatlan ki-rándulásokra vetemedik, tekintet
nélkül arra, erdőség vagy nyílt róna van-e előtte, hegyek közt
van-e avagy síkságon, vadállathoz jut-e, vagy szelídhez. Sót a
mi-kor már elhagyja erdejét, akkor nagyon is jól megfon-toltan
keresi az ember jószágát, a nyájakat, a házi-állatokat. Minthogy
pétiig sohasem vegetáriánus, tehát folytonos rablógyilkosságra van
utalva.
Nyáron a farkas az emberre jóformán teljességgel nem
veszedelmes. A nyár könnyebben juttatja eleség-hez, az a vadító
éhség, a mi télen gyakran gyötri, nyá-ron nem zaklatja. A kietlen
rideg tél, a mikor házi-
állat, a mit levághatna, odakint sehol sincsen, az óva-tos vad
pedig még óvatosabb, mint a nyári melegbeu, a mikor ellustul, a
farkasnak nem edvez. Ilyenkor &z éhínség vakmerőbbé, valósággal
elvakulttá teheti s ebben az állapotában bizony kieszi a
kéményseprőt a csizmájából, ha a szerencsétlen füstnyelő az útjába
vetődik.
De még ilyenkor sem az egyes, magányos farkas .zokott
veszedelmes lenni, hanem az együtt kóborlók testülete, ha iniudjárt
csuk másodmagával volna is a kikoplalt toportyáu.
A farkas tudniillik gyáva. Embert csak a leg-nagyobb
elvakultságál n mer megtámadni. S akkor is nagyon jól esik neki a
segítség, a pajtásság, a min maga is buzdulhat. S ámbár
farkascsordák, mint néha híresztelik, Magyarországon egyáltalában
nincsenek, azért az az összeverődő három-négy, vagy féltucat
far-kas, a mi nálunk sem ritkaság télen, a hegyes vidéke ken ;
éppen elég galibát okozhat. De még ha több van is együtt, akkor is
vau valami a mi hathatós talizmán ellenök s ez a tűz A
lőfegyverből, puskából, pisztoly-ból kilobbanó tűz. A fai kas a
puskaporszagot ugy sze reti, miut ördög a tömjént. S annyi
bizonyos, hogy a mi farkasaink, melyek elvégre még setu verődnek
össze
i százával, mint az oroszországiak, vadászembert, a ki a
puskájának hasznát is vehette, még meg nem ettek soha.
i Nagyobb farkascsoportosulás nálunk tulajdonkép-
pen ritkaságszámba megy. Igaz, hogy nyár végén ősz elején, a
kölykek szeretik együtt követni az anyjokat, de ez még csak a
családi összetartozás, Januárban, a mikor a tarkas a uászái üli,
szintén gyakrau vau együtt
A vonatkozó a j á n l a t i f e l t é t e l ek , köl tségvetés ,
t e rv ru jzok és míiszaki leírás a város p o l g á r m e s t e r i
h i v a t a l á b a n 1907. évi j a n u á r hó 25-tól f e b r u á r
hó 12-ig a hivata los óeák a la t t b e t e k i n l h e l ő k .
Az a j á n l a t b a n k i t eendö , hogy vá l la lkozó a f e l
t é t e l ü k ü l is-meri és azokat kö te l ezőknek e l fogad ja
.
A város f ö n n t a r t j a m a g á n a k a jogo t , hogy az a j
á n l a t o k közt s/.abadon vá lász thasson , e se t l eg egy iko
t "em f o g a d j * e l .
Kőszeg, 1907. évi j a n u á r hó i7 -án . Dr. Sissovict,
po lgá rmes t e r
93/1907. Hirdetmény. Vasvár iuegye a l ispánt h iva ta l ának
23,036/1906. s / á m a la t t i
r e n d e l e t e a l a p j á n közzé teszem, hogy a nagykan
izsa i cs. és k i r . 3. i-zAniu lóavntó bizot tság a r ró l é r t
e s i t - t t , miszer int f ö tö rokvése a z , hogy a ka tona i k
incs t á r l ó s z Q k s é g M ó n e k nagyobb részé t közvet-lenül
a tenyésztőktől szerezhesse be, mely célból sem időt , sem fá
radságot nem kimúl , ho^y mihe lyes t t u d o m á s á r a j u t ,
hog) ke-rü le tében csikók vagy lovuk vaurmk e l a d á s r a f e l
á l l í t v a , azonnal beiolenti j öve te l é t és m i n d e n t e
lköve t , hogy a tenyész tők lovaikat közvet lenül adhassák el a ka
tona i k i n c s t á r n a k .
Hogy m á r most a b izot t ság ezen f e l a d a t á n a k l ehe
tő leg meg-fele lhessen, m i n d e n e k előtt 8 ' ü k s ú g e s t
u d n i a u/.on tenyész tők ne-veit, ak ik i lyen r e m o n d a
lovukat nevelnek és o ladni s z á n d é k o z n a k .
Az eml í te t t b izo t t ság a ka tona i k i n c s t á r u n k
e l a d a t n i s z á n -dékol t lovuk i i ieg tokiu the tése mia t
t b á r m i k o r k iszá l l a h e l y s z í n é r e evégből csak a
IÓ t u l a j d o n o s pontos neve és l a k c í m e k ö z l e n d ő
vele.
Kőszeg 1907. j a n u á r hó 8 - á n . Dr. üissovics,
po lgásmes te r .
3300/1907. Hirdetmény. P ó t l ó l a g közzéteszem, h"gy a j
égszükség le t v á g ó h í d ég
Czeke malom közti t e r ü l e t e k r ő l be uem sze rezhe tő .
Kőszeg, 1906. évi j a n u á r hó 22-én
Dr. Siwovics, p o l g á r m e s t e r .
155/907. x x x Hirdetmény. A m. k i r . 18/3. honvédzász lóa l j
f. hó 28. és 29-én d. o. 9
ó rá tó l d. u. 4 -é rá ig Fe l ső -Lász ló tó l n y u g a t r a
é les t ö l t éuynye l lö-vészetet fog t a r t an i .
F i g y e l m e z t e t e m a vá ros közönségét , hogy ezen
napokon a 8z t . -Donát i , a Vörös ke re sz t ( l éká t é l é szak
ra ) R e n d e k község északi k i j á r a t a , Fe l ső -Lász ló
dé l i és nyuga t i k i j á r a t a veszé lyez te -te t t t e rü l
e t , t ehá t az o t t an i t a r t ó z k o d á s v.igy k ö z l e k
e d é s t i los.
Kőszeg, 1907. j a n u á r hó 21-én. Kőszegi Józsej, r e n d ő r
k a p i t á n y .
Hírek. — SzUcs Károly szombathelyi pénzügyi titkár mult
hétfőn városunkban időzött, mikor is a gyáiakban alkal-mazott
adóköteles személyek összeírását, vizsgálta felül.
— UJ postagyakornokok, A soproni posta- és távirda-igazgatóság
Baksai Sohdr Gyula jogszigorlót és Fiku Ferencet gyakornok
jelöltekké nevezte ki és szol-gálat tételre a kőszegi posta ós
távírda hivatalhoz osz-tattak be.
— Halálozás. Mint részvét te l ér tesülünk, Dreiszker József dr.
kószegi vizgyógyintézet i tulajdonos édesa ty ja , e hó 9-én
Kapuváro t t 89 éves korában aggkórban e lhunyt .
— Ski gyakorlaton. A 09. dandárparancsnokság négy t i sz te t és
megfe le lő számú legénységet vezényel t Kőszegre, hogy a
ski-sportot gyakorol ják és az i t t állo-másozó katonaságnak
bemutassák . Az idevezényelt t isztek és legénység három hét ig
maradnak Kőszegen.
— Sorshúzás. A Kőszeg városi 1886-ban születe t t áll i
táskötelesek sorshúzása február hó 10-én fai tát ik meg a
rendőrkapi t ínyi hivatal helyiségeiben.
— Házasság. SainmiilUr Rezső helybeli cukrász jövő héten vezeti
o l tárhoz IIWs Saro l tá t , Illés J á n o s vendéglős leányát
,
— Pályázati hirdetmények. A városi t anács , mint ismeretes,
három megüresedet t Fe rcsák Mózes-féle ösz-töndíjra és a Kayszrál
és Dallos-féle kiházasi lási a la-pítvány kamata i ra h i rde te t
t pályázatot . A F e r c s á k ösztöndíj pályázati határ ideje e hó
25-ével j á r t le és a három, egyenkint 200 koronás ösztöndíjra
kilenc pályá-zati kérvény é rkeze t t be. A kiházasitási a lapí
tványok pályázati határ ideje e hó 30 án j á r le, mire ez ideig
négy házasulandó hajadon pályázot t
több farkas, de ez t meg a lakodalom teszi. (A mi fa r -kasaink
többnyire ily okból vaunak e g y ü t t ) S a mikor a „szerelem4 egy
tucatot hoz össze valamely e lhagyot t tájékon, az már nagy
dolog.
De azér t gyakran van rá példa, hogy több fa rkas kiszáll együt
t t é l en ; a vadkant bizony könnyebben le-vágja több, mint egy, s
akármi nő vakmerő kalandba i i könnyebbeu bocsáj tkozhat ik több,
mint egy.
Erdélyben, a (első vármegyékben, Máramarosban , délen pedig
Krassó Szörényben, sót Szlavóniában is vau még farkasunk elég. De
viszont nagy erdős terű ' ' t e ink , a honnan a farkas évt izedek
sora óta egészen kipusz-tult . Nógrád, Bars , Hont , mind olyan
megyék, a hol szép erdők vannak, de ta rkas ezekben a vármegyékben
huszonöt-harmincz esztendő óta nincsen. Pedig vad-állomány, a mi
csa logathatná , némely erdőségekben igen szépen tanyáz .
Az Alföldön állandó .bent lakó* farkas már hosszú idő óta
nincsen. AZ alföldi nádasok pusztulásával el-tűnt onnan a f a rkas
s csak e lvétve jelentkezik valami kósza ordas. De azér t van még
farkas elég. Evenk in t két-háromszázat lőnek, illetve puszt í
tanak el Magyar-ország határain belül csak a miről tudunk, a h
ivata los adatok szerint , a mi mindig hiányos. Bele vau szá-mítva
ebbe a mérgezet t tarkas is. (Strichnin a neki való méreg.) A hol
ennyi fa rkas t küldenek másvi lágra , ot t még nem kell t a r t an
i gyors kihalásától .
Sok érdekeset tudunk arról, hogyan vadászik a farkas és hogyan
vadászunk mi ó reá. De ez nem fér egy cikkbe. Máskor beszélünk majd
róla.
A j á n l a t i f ö l h í v á s . Köozeg város közönsége fögymnt
ts ium ép í tésé t h a t á r o z v á n
e l , A város tanáesa fö lh ív j a az ép í tés re vá l l a
lkozóka t , hogy a j á n -l a t a ika i 1907. évi t c b r u í r bő
15-ig • város p o l g á r m e s t e r i h iva ta -lához b e n y u j
t r á k an i i á l inkább , mer t e lkése t t a j á n l a t
figyelembe nem v i t e t i k .
Az a j án la t h o ' 10,000 koron* k é s z p ' n z b e n , vagy
ó v a d é k k é p t a é r t é k p a p í r b a n b á n a t p é n z ü
l , ese t leg e n n e k le té t i o l i s inervényv c s a t o l a n
d ó .
A bána tpénz elveiisik. ha v á l l a l k o . ó a j á n l a t á t
ó l v isszalép. — ha ped ig a h u t á r i d ö k e t be nem t a r t
j a — n a p o n k é n t 50 ko rona b i r -ágo t fizet a vá rosnak ,
é r i n t e t l e n ü l m a r a d v á n a v&ros ese t lege* ká
r t é r í t é s i igénye .
A b&natpénz, e se t l eg a n n a k m a r a d v á n y a az
épüle t á t a d á s a után vis«zaadat ik vá l l a lkozónak .
A kö l t ségve tés összege 283,825 kor . 84 f . , mely a/ .onbau
kevesebb r ende lé s á l t a l c sökkenhe t .
-
— Fógymnázium létes í tésé ügyében a kormány és bencés rend
között kötött szerződést a val lás és köz-ok ta t á sügy i
miniszter j ó v á h a g y t a . Kőszeg város és a rend közöt t
kötendő szerződés is e lőre lá tha tó lag rövid időn belül szintén
jóváhagyás i nyer és ezek u tán az ép í tkezés a tavaszszal
teltétleniil kezdetét veszi, sót ez évben még te tő alá is ju t a
szép palota
— Adóelengedes. F i g y e l m e z t e t j ü k a közönséget ,
hogy a kiknek te lekküuyvi leg bekeblezet t t a r tozásuk van ,
azok á l ta lános jövödelmi pótadójából a fizetett ka-matok tiz
száza léká t a k incs tár e lengedi , ha az er re vona tkozó
bejelentés a törvényes határ időben n iegté te i ik . A bejelentés
ha tá r ide je j a n u á r 31-ével lejár . Bejelen-tések a városi
adóhivata lnál teendők meg hol megtelelő nyomta tványok a közönség
rendelkezésére á l l anak .
— Tartalékos katonák behivása. Az idéu. mint ér tesülünk a t a r
t a lékos ka tonáka t négy izbeu hívják be t e g y v e r g y a k o
r l a t r a . Két t avasz i , egy nyár i és egy őszi fegyvergyakoi
lat lesz. A tar ta lékosok elsó izbeu már-cius 20-ára , majd ápr i
l is 15-én, jun ius közepén és aug. 28-án k iva tuak be t izenhárom
napi l egyve rgyakor l a t r a . A t a r t a l ékos t i sz tekre ,
hadapródokra , va lamint a volt egy éves önkéntesekre vonatkozólag
kiiiöu rendele te t íog kibocsátani a hadügyi vezetőség .
— A hideg idö. Városunkban már egy hé t óta ál landó hideg
uralkodik, A hőmérő a hét elsó napja iban 20 Celsius tokra is
leszállt. A gyilkos hideg az utolsó napokban némileg engede t t . A
Meteor je lez te , hogy a 20-iki csomópont h idegre tordi l ja az
időjárás t . Igy is tö r t én t . V a s á r n a p 20-an , kel
lemetlenül erós szél és ha-vazás kísére tében beáll t a hideg és
azóta é rezzük csak tu la jdonkép, hogy igazi télben vagyunk, A
Meteor sze-r in t e hó végéig már csak ilyen idó várha tó s az
sincs k izárva , hogy nagyobb havazás is lesz. Ami l eb ruá r t il
leti , annak elsó ha rmada inkább derül t lesz, napos idővel.
K)-ikét kövtilőleg csapadékos s 13-ika hatás-körében és az t
kövelóleg h idegebb je l leggel , a midőn, ha a napon ciklouos
hatások érvényesülnek , iucg egy utóte le t is kapha tuuk .
— Honvedeink szohalötere. A helybeli honvéd-zászlóal j pa
rancsnoksága a város s zénapa j l á j á t t a lá l t a a lka
lmasnak ar ra , hogy az t szobalótérnek berendezhesse , mely igy
iniudeu időben a lka lmas lesz a i r a , hogy a le-génység a
lövészetben alapos ok t a t á s t nyer jen . A városi p a j t a a
katonai elszállásolásokból a váiosnak évi 6 - 700 koroná i jövede
lmez . Ugy hal l juk, hogy a honvédelmi minisz ter a ké rdéses he
ly iséget megtelelőnek ta lá lván szobalőtér berendezésére , megbíz
ta a helybeli honvéd-zászlóal j pa rancsuoksága t , hogy a pa j t a
kibér lése i rán t a városi ha tóságga l lépjen é r in tkezésbe . A
városi baló-ság a heszállásolási évi bér elleuében ha j landó a paj
tá t bé rbeadni .
— iegbeszerzes a vágóhíd alatt, A városi ható-ság
hirdeluiéiiyileg e l t i l to t ta , hogy a vágóhíd és Czeke téle
malom közti részben a Gyöngyös patak medréből köz> g é s / s é g
ü g y i szempontból a jégsz i ikségle l be ueiu szerezhe tő
— Fógymnázium epitesere a j án la t i fö lh ívás t bo-csá to t t
ki a város. Az a ján la tok 1907. évi f eb ruár hó lö - ig adandók
be. A rész le tes föltételek a városi hir-de tmények rova tábau
olvashatók.
— Kőszegi e s járásbeli gazdák szervezkedese . A mezőgazdasági
cselédek és munkások körében megindul t béremelési mozgalom a r ra
ind í to t t a a kőszegi é s j á i á s -beli cse léd ta r tó
gazdáka t , hogy szintén sze rvezked jenek . A gazdák szervezkedése
már megyeszer te megindul t és a sze rvezkedés j á r á s o n k é n
t tö r tén ik , az illető vidék gaz-daság i v iszonyainak szem előt
t t a r t á sáva l . A kőszegi és j á rásbe l i gazdák folyó évi f
eb ruár hó 6-án t a r t j á k meg sze rvezkedő gyülési iket a
városház közgyűlési ter-mében Weörö$ I s tván uemescsói bi r tokos
eluöklése mel le t t .
— Vásár. E hó 30-án szerdán Kószegeu á l l a tvásá r lesz — ki
rakodó v á s á r nélkül.
— A honvedek harcászati lőgyakorlata, mint ér tesü lünk, a nagy
hideg mia t t e lmaiml bizonytalan időre.
— A Kőszegi Dalos es Műkedvelő Kör f eb ruá r 9-iki es té lyéuek
műsorát az a lább .akban közöljük : 1. Gyalu i F a r k a s : A j a
v í t h a t a t l a n . Vig je lene t . E lőad ja Serényi Akos. 2.
Népdal egyve leg . E lőad j a a dalkör . 3. Horvá th A k o s : Es t
i csi l lag Férfi n é g y e s : Serényi Akos, Weu tz l Mihály, J a
m b r i t s Lajos és K e r n e r Ignác . 4 . Ha lévy : Bordal az E
inán i ciiuu op iából Ének l i a daloskör . 5. T á u c reggel ig .
A meghívókat a napokban küld i szét a daloskör.
— A kőszegi takarekpenztar ez év f eb ruá r hő 24-én délelőt t
fé l t izenegy órakor t a r t j a s a j á t helyiségé-ben rendes
évi közgyűlését . A meghívó, i l le tve t á r g y -so rosa t a h i
rdetések között o lvasható.
— A kőszegi altalános takarékpénztár ez év febr . hó 24 én
délelőtt fé l t izenegy órakor t a r t j a rendes évi közgyűlésé t
s a j á t helyiségében. A meghívó, i l letve tá rgy-sorozat a h i
rdetések között o lvasható.
— Vakok szekfonasl munkál. A vakok szombat-helyi ipari fogla
lkozta tó jának gondnoksága t i sz te le t te l kér i fel a város
és vidéke nagyérdemű közönségét , szí-vesked jenek j a v í t á s r
a , i l letve újból való be tonásra szo-ruló nádszéke ike t
egyesüle t foglalkoztatójához Mező-u t ca 33. szám. telefonszám
234.> küldeni, ese t leg posta-k á r t y á n vagy telefonon az
egyle t gondnokságát felhívni a székek elhozat t a t á s a i ránt .
A váios terüle tén a kész székek hazaszá l l í t ásáró l szintéu az
egyesüle t gondos-kodik. A székek befonása a leg ju tányosabb áruk
mellett t a r t ó s anyagga l és k i fogás ta lan pontossággal
eszközöl-te t ik , miér t is t i sz te le t te l ké l i a
gondnokság vak em-b e r t á r s a i n k n a k ez uton való sz íves
gyá inol i tásá t .
— A csendőrök uj fegyvere. A m. kir. csendőr-ség f egyve rze te
rövid idő a l a t t lényeges változáson fog keresz tü l menni . Az
eddig haszuá la tben levő Kropacsek féle f e g y v e r t
Mannlicherrel fogják felcserélni . Kunek az az oka, habá r a
Kropacsek-fé le f egyver nyolc lövésre
van készí tve, hogy a Mannlicher sokkal gyorsabban és könnyebben
kezelhető, mint a régi szerkezetű Kropacsek-téle fegyver . Mert míg
a Kropacsek-íéle fegyverben a nyolc tö l tényt egyenkin t kell
elhelyezni addig a Mann-licher ei y s / e r r e öt tö l tésre töl
thető. Az eddigi rövid bajonet te l hosszú, ka rdformáju szurony
fogja fe lvál tani , melynek mindkét éle állandóan élesre van
köszörülve. A fegyvernemek vál toz ta tásával a ruha is változáson
tog keresztül menni, a mennyiben a / s inőrza to t és kard-szíjat
sá rgáva l fogják felcserélni. E7ek a változások minden bizonnyal
még ez év folyamán é l e t be fognak lépni
— Az olcso magyar könyvek ama kitünó g y ű j t e -ményében,
amely . M a g y a r Könyv tá r " cini a la t t olyan nagyfoutosságu
tényezője lett ku l tú ránknak , most négy szain jelent meg, ebben
az u j sorozatban is híven tük-röz te tve ama sokoldalú fe
ladatokat , melyeket a valla-lat szerkesztője maga elé tűzött . A
legújabb m a g y a r elbeszélő-irodalom egyik legkiválóbb
képviselőjével sze-repel b e n n e : Bródy Sándorra l , akinek „Az
automobil* című novellás füzete megannyi gyöngyét t a r t a lmazza
ennek a mindig újszerű, mindig érdekes Írónknak. A külföldi
szépirodalomból is egy valósággal klasszikus munkát nyúj t a s o r
o z a t : Ebner E>chenbach Mariának „Krampampul i* c»mü füzeté t
, melynek élén a német irodalom legszebb állat novellája áll. Egy
vadásza t his-tór iá ja ez, melynél e levenebbet és megindi tóbbat
ke-veset í r tak . E z t a füze te t , az eredet i s t i lmüvésze
té t , szinte utolerve, Radó Ágnes ültet le át magya r nyelvi e. A
régi klasszikus irodalomból való egy másik tüzet, mely Moliére
egyik legszebb és éppen korunkban talán egyút ta l legaktuá l i
sabb vígjátékát, is közli, a „Tudós Nók"-e t . Az ui fordí tás az i
f jabb magya r műfordítók egyik legjelesebbjótól , Gábor Andortól
való, aki nem a r ímtelen ötös jambus kényelmes köntösében
tolmácsolja Moliére-t, hanem m e g t a r t o t t a az eredet i ha
tásának egyik legfontosabb tényezőjé t , a rímet is. Műfordí tása ,
el-t ek in tve , e ayéb erényei től már ezért is fölötte érdeme-,
munka. Végre az i smere t te r jesz tő irodalom terén a magyar
historikusok egyik legelseje, Thal lóczy La jos áll be a „Magyar K
ö n y v t á r " dolgozótársai sorába, I I I . Béla és a magya r
birodalo .j" című tanu lmányáva l egyi -két adva a legelevenebb és
legmagasabb k o i r a j z o k n a k . — E négy füze t ú j ra mu ta
t j a , hogy „Magyar Könyv-t á r " szerkesztője mily nemes
ambícióval és mily körül -tekin tő jóizléssel fo ly ta t j a ez t a
nagysikerű vál lalkozást , mely tiz év a la t t valóságos k incs tá
rává let t a legjobb és legolcsóbb magyar o lvasmányoknak A „Magya
r K ö n y v t á r i n a k eddig megjelent 473 száma oly vál
to-zatos. oly válog tol t , oly gazdag tá ra a magyar és a vi
lágirodalomnak, hogy e téreu a külföld hasonló gyű j -teményeit is
messze maga mögött h a g y j a . A teljes j egyzéke t szívesen
küldi meg ingyen minden könyv-kereskedés vagy k i a d ó h i v a t a
l : Lampel K. (Wodiáne r F . és F iá i ) Budapes t , Andrássy ut -
1 . E g y szám ára 30 fillér.
— Al la t se reg le t . Múlt számunkban megemlékez 1 mik ai ról,
hogy a közismert Uoczka- té le állat sereglet vá rosunkba jön. Mint
é r tesü lünk, azé r t nem é rkeze i t meg a limit héten, mer t a
hideg időjárás miat t az állatok szál l í tása sz inte lehetet len
volt. Koczka á l la t -seregle te jelenleg Soproul>au vau,
honnan e hét folyamán e lőre lá tha tó lag bevonul Kőszegre
* Anyakönyvi statisztika. A kőszegi anyakönyv i hivatalban az
utóbbi időbeli a következő születési és halálozási e s t i eke t j
e g y e / l é k be ;
Születés . J a n u á r 2 1 - é n : Liebich Sándor és Biegner
Mária
leánya, Mária, rom. katli . Halálozás.
J a n u á r 22 -én : Tonipeck Antal rka th . , 64 éves ,
sZÍVsZélÜtés.
J a u u á i 26 án : Het t l iuger F ranc i ska rka th . , 83
éves , tüdővész ,
— A t a l ános fe l tűnés t kel tenek mindenüt t a „Mil-lenium
te lep" , Nagyósz, Torolitál megye, szólőoll ványai , melyek már az
ejsó évben i 1 , 2 m. magasság ra fe j lödnek és a
szőlőbirtokosoknak t e t emes hasznot ha j l a -nak. A telep nagy
magyar vagy német vagy román vagy s / e r b nyelvű főár jegyzékét
mindenki ingyen kap j a , ki címét lev.-lapou tuda t j a .
— Tüdőbajos gyermekek gyógykezelését fe le t te megnehez í te t
t e az orvosnak az a körülmény, hogy a tudomány eddigelé nem
rendelkezet t oly gyógyha tású szerrel , amelyet gyermekeknek adha
t t ak volna. Az utá la tos c reoso t -prepara tumok, melyeket
felnőttek is csak nagy megerőltetéssel vesznek, gyermekeknél nem
használhatók. A „Sirolin-Roche* bevezetésével azonban már i t t is
alaposan segí te t tek . „Sirolin-Roche* a gyógy-tá rakban kapható
, jó szagu és kellemes izü szirup, melyet a gyermekek szívesen
vesznek és megemészt ik . Ezen szer gyógyít h a t á r a számos
előkelő gye rmekorvos nyi la tkozata szer int minden ké tségen
felül áll. A le soványodot t , s ápad t kicsinyek már rövid
használat u tán jó é t v á g y a t és piros pozsgás arc^zint kapnak
Minden gyógysze r t á rban kapható .
— A Dr. Richter.fele Liniment. Caps. comp
(Horgony-Pain-Expelleri igazi, népszerű házizzerré le t t , mely
számos csaladhan már több mint 37 év ó t a mindig készletben van. H
á t f á j á s , cs ipótá jdalom, fe j fá jás , kosz-vény, csuznál s
tb .-nél a Horgouy-Lin imenl te l való be-dörzsölések mindig
fájdalomcsil lapító ha tás t idéztek elő, sőt j á r v á n y kórnál
, m i n ó : a kolera és h á n y ó h a s f o l y á s az a l tes tnek
Horgony-Lin iment te l való bedörzsolése mindig igeu jónak
bizonyult . Ezen k i tűnő háziszer jó eredménnyel alkalmaztatot t ,
bedörzsölóflképpen az influ-enza ellen is és ü v e g b e n : á n i
fillér, I kor. 4 fill. és 2 korona a legtöbb gyógysze r t á rban k
a p h a t ó ; de bevá-sá r lás a lkalmával lessék ha tározot tan
Richter - fé le Hor-gony-Lin imente t (Horgony-Pain Expel le r t )
kérni , vala m i n t a „Horgony" véd j egy re és a R i c h t e r
cég jegyzésre figyelni és csak eredet i üveget elfogadni.
A farsang. Itt a v á r v a - v á r t f a r s a n g s véle a
házasságkötések
főszezonja. I lyenkor mu ta t j ák be a fé r jhez adandó
leányokat
s i lyenkor köt te tnek legtöbbször azok a kapcsola tok, melyek
a régi szá jhagyományok szer int az égben köt-te tnek s melyek
egy-egy c sa l áda lap í t á sá t vonják maguk u tán .
Nem lesz érdektelen kisér le l t e h á t , ha
összehason-lításokat teszünk ez alkalommal a l ég i és a je lenben
divatozó házasságkötési formák és in tent iok között és ki
próbáljuk domborítani azok je l legze tes vonása i t .
Ha a mai f r igykö téseke t jól s zemügyre veszszflk. ugy azokat
két csoportba o s z t á l y o z h a t j u k : a szerelmi és az ugy
nevezet t é rdekházasságok csopor t jába .
A házasságok nagyobb százaléka , sa jnos , az utóbbi csopor t ra
jut .
Azt épen nem mondha t juk , hogy a régi jó vi lág-ban nem
különböztet ték volna meg e ké t vá l fa já t a házasságkötéseknek,
m e r t akkor iban ép ugy rá ta lá lunk a szerelmi, mint az é
rdekházas ságokra is, csakhogy akkoriban a nagyobb a rányszám a
szerelmi házasságokra j u to t t , m g az érdek házasságok a jól
megérdemel t le-nézésben részesültek
A férfi, a hós, a dal ia , megküzdöt t jegyese sze-relmééi i és
sokszor, nagyon sokszor a r á j a nevével a jka in indult a l
iaicha, veszélybe, a halálba . . .
Egészen másképen tör ténik ez manapság . Most már a jövendőbeli
j egyesnek nem kell kegyét lovagi tornákon kiküzdeui, ma már nem h
imezte tünk a d r á g a a ranyos kis kacsóival lobogót, melylyel
azu t án a keresz-tesek diadalmas harcokat viviiak, a v a g y megta
lá l ják a hősi, bajnoki halál t . Ma a házasulandó fiatalember,
mielőtt lábat a lányos házba lenné, — tisztelet a kivé-telnek —
előbb alaposan belepillant a te lekkönyv r ideg rubrikái közé, hogy
hány holdas a vagyon s mennyi a t eher r a j t a , s ha e
szemlélődés kie légí tő e redménynye l j a r , Csak ez esetben
következik a szerelmi vallomás. Addig meg se kezdi az udvar lás t
.
De ne gondoljuk azt , hogy az ilyen é rdekha jhász urak
visszautas í tásban rés/.esülnek. Oh nem! Mert bizony jó Madách
mester is már megmondot ta , hogy kevés a fóka, sok az eszkimó! Sok
a k iadandó leány, de kevés az érdemes fiatalember. Meg azu tán
melyik leány sze-r e tne pár tában maradni Y !
A fiatalemberek pedig t u d j á k és egyben érez te t ik is e
fölényüket . A farsangi mulatságokon leg inkább ta-pasz ta lha t
juk ezt , a hol nagyon sokszor megesik , hogy kötéllel kell
fogdosni az érdeknélkül is mula t t a tó fiatal-embereke t .
Táncolni már csak a 22 esz tendős gava l lé rok szok-t a k , mer
t azon felül már derogálna nekik. Meg azu t án i t juságunk hamar
belekostol az eftéle mula t ságokba , ugy hogy nem is kell
csodálkoznunk azon, hogyha ha-mar bele is unnak
Sokszor lai hatuiik bálakon, táncmula tságokon tej-fölös száju a
rövid nadrágból alig, hogy kinőt t urf iakat , akik már mint
rendezők, hangadók szerepelnek s szü-leik még örömüket, is lelik
benne, hogy fiókáik ily gyor -san kezdik a v i r tuskodás! . Igy
azu tán a bálák is el-v e s z t e n é k azt a szerepüket , melyet
tu la jdonképeu be kellene töltenlok. A balak h iva tása r é g e n
t e az vol t . hoiry a t á r saságnak bemutassák az eladó l ányoka
t és lehetőleg megismertessék oly fiatalemberekkel, kiknél a komoly
szándék nincs k izárva . Azáltal azonban, hogy az egészen fiatal
fiatalság kiszorí tot ta a parke t t ró l a korosab és komolyszámba
vehetó fiatalembereket, a bá-láknak lé t jogosul tsága tel jesen
megszűnt . Alapos re-formra van tehát e téren szükségünk. Nem
kellene megengedni , t isztán hiúságból, hogy az i f j ú ság oly
ko-rán vegye ki részét az élet örömeiből és akkor majd nem fogja el
őke t , a sokszor csupán a f fek tá l t , spleen, melylyel tün te
tn i szoktak.
Ne engedjük elveszni a fa rsangi mulatságok hi-va t á sá t ,
melyet mindezideig betöl tö t tek a melyet hova tovább éppen a
felsorolt körülmények veszé lyez te tnek , hanem áll í tsuk vissza
őket a r r a a szép és ideális nia gas l a t r a , melyen
évszázadokon keresztül örömünkre tün-dököltek.
H i r d e t é s e k .
K o e s 11 n • f. le teasütemenyekben és H e 11 e r-félo
csokoládé külötdegessegekben nagy választék
W a i s b e c k e r E d e utódánál
Schaar Józsefnél K ő s z e g e n .
LAKASOK. Egv a mai kor i génye inek te l j e sen megfe l e
lő
m o d e r n ö I épített házban a Jenó főherceg utcaban négy
lakás május 1-ére k iadó.
E g y - e g y l a k á s : négy szoba (parquet tás ) , fürdő-
szoba, e lőszoba, c se l édszoba , és a s z ü k s é g e s
mel-
l é k h e l y i s é g e k .
Vizvezetek és villamvilágitás mindegy ik la-kásba beveze tve
.
Bővebbet L i n z e r M i h á l y n á l K ő s z e g .
KIADÓ
-
» ; 1 v, - j A J C O L A . Egy üveg 5 kor., fó! üveg 2 kor. 60
fill
K . i p h a i ő K ő s z e g e n :
Jánosa Gyula-, Pollak Sándor- és Sciiaar Józsefnél.
Vegyeskereskedés,
2 2 év Óta f e n n á l l ó , italmérés é* dohány-tőzsdével
kapcsolatos, nagyforgaltnu helyen, k- íyeline* la-kással és a
hozzátartozó mel lékhelyiségekkel ápr i l i s hó I Ór« kiadó.
Bővebbet P iron I s t v á n n á l Bo / sokon .
3146,006. sz.
» Árverési hirdetményi k i v o n a t . A kőszegi kir.
járásbíróság mint telekkvi hatóság
közhírré teszi, hogy Dr. Deutsch Lajos kős/.egi hik..s
végrehajutónak Hollarits György csajtai lakos véj till.
tőkekövetelés
i és jár. iránti végrehajtási ügyében a kósz-gt kir. ja-i
rásbiróság területén lévő Csajta község határában lekvo. ja csajtai
314. szama tjkvben I. l - f t sorsz alatt vég-! rehajtást
szenvedett tulajdonául telvett H " a. ü u i.
131 b 5>7 a és t>78 b. hsz. iugatlauokra l . tM. korona-,
ban az árverést elrendelte és nogy a fentebb megjelölt ingatlanok
az
1907. évi február hó 6. napján d. e. 10 orakor Csaj ta község
házánál megta r tandó nyi lvános á rverésen a megál lapí tot t
kikiál tási áron alul is e lada tn i fognak .
Árverezni szándékozók ta r toznak az inga t lanok .becsá rának
10%-á t készpénzben, vagy az 1881. L X . I t . cz. 42. §-ában je
lze t t ár folyammal száini to t t és az j 1881. évi november hó
1-én 3333. sz. a la t t kel t lg. ' ininiszt. r. 8. §-ában kijelölt
óvadékképes é r t é k p a p i r b a n !a kiküldött kezéhez letenni
, a v a g y az 1 - 8 1 . L X . tcz.
170. í}-a ér telmében a bánatpénznek a bíróságnál előle-ges
elhelyezéséről kiál l í tot t s zabá lysze rű e l i s m e r v é n y
t á t szo lgá l ta tn i .
Kőszegen , a kir. j á r á sb í ró ság min t t e l ekkönyv i ha
tóság 1906. évi november hó 7-én .
I I H I H M X K I ' I I O ,
ki r . a lbiró.
Védjegy: „líortroni í'
A Liniiaení. Capsici comp., a Eorgony-Paín-Expeiiör
pótlék*
egy régjónak bizonyult háziszer, mely már több mint 37 év ó'a
legjobb fájdalomaoillapító szernek bizonyult köménynél csuznál ós
meghiileseknel, bedorzsölésképpen használva.'
Figyelmeztetés. Silány hamisítványok miatt bevásár-láskor
óvatosak legyünk es csak olyan üveget fogadjunk el, moly a
„Horgony" védjegygyei és a Richter czégjegyzénsel ellát ott dobozba
van csomagolva. Ára üvegekben K—.80, K 1.40 és K2.— és úgyszólván
minden gyógyszertárban kapható.—
Főraktár: Török József gyógyszerésznél, Budapest.
DLRichter gyógyszertársa az „Arany orosztáoíioz", Práfliöan
Elisabothstraise 5 neu. Mindennapi szétküldés.
Ha köszYényfren, r e u m á b a n , i sc f i i asban s z e n v e
d , vegyen egy üveg
Dr. Plesch-féle köszvényszeszt, mely csúzt köszvényt, reumát,
kéz-, láb-, liát- és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét ,
fájdalmakat és daganatokat biztosan gyógyit . Határa a legrövi-debb
idő alatt észlelhető. Kapható :
Or. F iesch E. M . „ M a g y a r k o r o n a " g y ó g y s z e r
t á r á b a n Győr, B a r o s s - u t £4. sz .
Másfél deciliteres üveg ára 2 kor. Huzamosabb használatra való
„családi* üveg ára 5 kor. 3 kis, vagy 2 ^családi" üveg rendelésénél
már bérmentve, utánvéttel küldjük.
S z a k v é l e m é n y e k
A „kőszegi általános takarékpénztár" részvénytársaság ré:zéröl
1907. évi február hó 24-én délelőtt 10'2 órakor
Kőszegen saját helyiségben tartandó
r e n d e s I z ö z g ^ i j L l é s r e a t isztel t r é s z v é
n y e s e k m e g h i v a t n a k .
az
Esterházy cognacról: A magy k i r . műegye tem borászat i l»bora
'ori i i iuit a l tu l
ivataloaan m e g e j t e t t ós á l t a l u n k tudomásu l vet t
r i^ngúla-ok alapján az
Ssfeskázy oog-aaoot betege inknél a lkn lmus tuk é . a?t s
ikeresen ha-zmilvit mint kitQnő minőségűt é« » frnnriH C o g n a r
n k k a l ve tekei lo t a l e g j o b b a n w j n n l n n t T ^ k
"
D r . K é t l y K á r o l y egyetemi t aná r .
Dr. Á n g y á n Méla e g y e t e m i t a n á r .
D r P o ó r I m r e ki r . tanác»o«, egy. t aná r .
D r . Bni-on J ó n á s egyetemi t a n á r .
Dr. T a n f f e r V i l m o s egyetemi tanár .
Dr. S t i l l e r B e r t a l a n egyetemi u n á r .
Dr. R é c z e y I m r e egye temi t aná r .
D r . P e r t i k O t t ó egye temi t aná r .
Az
E s t e r h á z y c o g n a c minden előkelő fűszer- é .
r«eraegekeref>kdét
