@Krizsa Katalin:  FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótára

III. rész. L, M és N-nel kezdődő gyökszavakL gyökcsoport

Az eurázsiai nyelvekben általános jelenség az afro-sémi l’- előrag végleges felragadása egyes szavakra. Magyarban is több példa van erre, pl. a l-ég és a l-eng (az enged, gyengéd szóból). Innen származik a le- igekötő is.

A piros sorok: héber – a fekete mindig finn – a kék magyar (esetleg más nyelvű: angol, német) szó.

LX

l’- = -ra, *oná, onati = időszak, -os, anud = csatolt lu = talán, bárcsak l’-, le- = -ra, -re, -hoz, -hez, -höz, -ig, -nila, lau-antai = szombat T/D hangváltozás lie, liennee = talán luo = -hoz, közelébe

enne = előhírnök lú = csont, csonthéj, gyümölcsmagrá- rá-előhír hozzá-

*A finn lau-antai azt jelenti, hogy a 6 munkanaphoz csatolt hetedik, a szünnap zárja be a hetet.

LW

/előrag/ l’-, le- = -ra, -re / -hoz, -hez, -höz / -ig / -ni li = nekem lo, la = annak, őneki lu = ha, bárcsak

ovi = vastagság, iwá = elferdítette liwá = elkísérte iwá = eltorzít

levüke, levüä = lemez, lap, korong lieve = széle, szegély, uszály lovi = rovás, bevágáslava = állvány, pad, ülés, rakfelület, ágyás

rá-öv-ez rá-ív-el hozzá-ívA kísérgetés, liba, lev = szív és a léda = születés közös ősi képe a libát követő kislibák.

ave = vaskos, sűrű lev = szív, libev = elbűvölte libá = lángra lobbantotta

1

leveä = széles, bő, tágas live = élő, élőben, személyesen luova = alkotó, teremtő

lívi = mellény, női fűző, lív nyelv luovia = lavírozlievä = enyhe, könnyű

láva, leve lévén lövő, láva

LD

Amikor a finn protonyelve a délvidéken „járt”, már megvolt a D hang – de a közös magyar-héber LD gyök később keletkezett.

jad = kéz li-dot = dob-ni, léda = születés

lüödä = üt, vág, verlude = poloska

Apálykor „föld születik” a tengerből luode = északnyugat, apályluoda = alkot, teremt, lapátol, árnyékot vet, elvetél

lűdi = lűd nyelvLéda, lúd

LT

Minden héber LT szót az újabb, kissé keményebben is ejtett T betűvel írnak. Ez azt jelenti – látható is – hogy az LT származékok általában későbbi kultúrszavak. A finn szavak rokonításánál az l’- előrag levétele után maradó szót is

igyekeztünk összehasonlítani a héber megfelelőjével.

lat = beborít lat = beborít, betakar, loet = lenyellátu = milyenség, jelleg, fajta, nem liota / liottá = ázik / beáztat /a ’tt’ műveltet/

liuote = oldószerliueta = feloldódik, felszívódik, ’olajra lép’

2

rá-, át- lát lötty

l’itá = tömés, ote = betakar *he-lit = eltakarta le-tate = söpör-niliata = bepiszkol, beszennyez loata = besároz lúta = seprű

liete = iszap, hordalék lúttia = söpörlíetä = jut, van elég lotty le-tevő, le-tétel

*A különböző héber igemódokban a he- múlt idejű, a me-, ne- pedig jelen idejű előragok – de egyik sem tartozik a tőszóhoz.

latás = fényesített, csiszolt l’-át = lassan litef = símogat l’itá = tömés

ote = befed leuto = enyhe, szelíd ote, ituf = beborítás lú = csontlátta = csempe, tábla, lemez lítää = siklik, csúszik, suhan lúttua = megcsontosodik

lauta = deszka lítu = krétalattea /lattia = lapos /padló

le-tett lejtő /lejutás/ lejt hozzá-tét

tor , surá = sor lut = burkolt, mellékelt lut = mellékelt lut = mellékelt, csatolt

letaá = gyík, taá = sejt A gyík pikkelyes líte = melléklet, toldalék louta = mellől, közelében lüöttää = pénzt veretlatoa = sorba-, rak liuta = csapat, banda, nyáj luotto = hitel

líttüä = járul, csatlakozik lúttu = lantlíttää = hozzácsatol, -fűz

lítto / Liettua = szövetség, unió / Litvániale-sor, rá-tét rá-tétet hozzá-tét

laba = láva, helit = beborította

rutak = rögzített

3

laueta = felrobban, elsül, oldódik, enyhül L/R hangváltozás luoto, riutta = szirt, zátony

luoti = puskagolyó, függőónláva, /rá-veta/ rá-tett /kötött/

lat = beborít lot = lepel, fátyol l’- = rá-, at = lecsap rá litóvet = javára, tov = jólato = csűr, pajta letti = copf, haj ütü = átütő erő luti = hadnagy

lautta = tutaj, rév, komp löütö = lelet, felfedezés luottá = meg-, bízik löütää = megtalál, felfedez luotti = bibeszál

löütüä = előkerül, található, akad, vanlotto, lototo = lottó, -zik

rá-tét rá-teti rá-ütő, rá-ütött

LP

A finn és a legészakibb kisnyelvekben egyáltalán nincs F, csak P. A nyelvészet szerint a FN nyelvek összetartozásának az egyik bizonyítéka az, hogy az északiak P hangja a délebbre (részben) F-re változik. Ez az egyik „szabály”, úgymond, amely összetartja a FN nyelvcsaládot. Csakhogy a nem-finnugor nyelvekben is pontosan ugyanez történik – hiszen az F hang délről származik. A héber szépen „ki is tart” a finn mellett: F, mint kezdőhang a héberben sem létezik. Igaz, hogy van F-je, sőt pont ugyanazokban a szavakban váltakozik a P-vel – de csak a szavak belsejében. Nos, a nyelv”tudomány” mai állása szerint a nyelvcsaládokat egymás között nem szabad vizsgálni. Ha egyszer már kimondták, hogy mik azok a nyelvcsaládok, akármilyen hihetetlen, nem hajlandók többé egymás között összehasonlítani őket. (Pl. a sémi nyelvekkel soha, semmi mást).

lafut = ráerősített, l’fifá = bepólyázás lipuf = rátekerés P/F hangváltozás

lape = lap, -os, síma felület läppä = harangnyelvzsebfedő, billentyű

lipoa = nyal, -doslapio = lapát, ásó /szláv eredet/ lippu = lap, cédula, jegy, zászló

lapa = lapocka, evezőlapát lippa = sapkaellenző, simléderlappu = papírlap, cédula, folt, tapasz

4

lappá = húz, von, rak, töm, tódul, özönlik

lap, lapát, lapp-ad lefittyed lefetyel, lebeg P/B kereszt hangvált

lapuf = körbecsavart lopef = körülölel lopef = beteker lup = hurok

lappi = lapp, számi lepo = pihenés, nyugalom loppua = elfogy, befejeződik, lejár luopio = áruló, hitehagyottleppeä = enyhe, csendes loppu = vég, maradék luopua = kiválik, elmozdul

leppüä = megbékül lupa = engedélylap, láp, be-lep be-lep, lappad lop lop, lup /hurok/

lup = hurok, l’fifá = tekercselés l’fafá = bepólyázásläpi = lyuk, rés, hézag, keresztül lipeä = lúg /síkos/

leppä = égerfa /csavaros ágak/lup /hurok/, leffeg be-lep

LH

lee / leá = elfárad / bágyadt lah = nedvdús l’hitá = lihegés, lehe = fáradt

laho = korhadás, rothadt lihá = hús lohi = lazacLähi-itä = Közel-Kelet lihoa = hízik louhia = bányászik, fejt váj

lauha = enyhül laniha: lanyha* löühá = laza, petyhüdt, ernyedtlohad, lanyha lih-eg loh-ol, loh-ad

*Lehet, hogy az au N-re változott? Igen. A torokmagánhangzók és az azokból származó diftongusoknéhány (R, N, M) mássalhangzó elődei voltak.

LJ

loa = kráter, garat l’- = rá-, ájit = keselyű loet = elnyeli lajás = dagasztó /munkás/

5

laji = faj, fajta, minőség leija = papírsárkány lieju = iszap, sár luoja = alkotó, Teremtő

lája = széles, kiterjedtrá-ejt le-ejt elnyel Lajos /pék/

lájis = oroszlán lávi = oroszlán lojua = hever, fekszik luja = erős, szigorú, szilárd

lojva loiva = lankás, lejtős lüjjü lüijü = ólom /nehéz/lejt-es Leó, Lévi

LK

laká = megverte loke = veri liked = egyesítette loke = veri, megsérti

láki = csapás, ütés leka = kalapács liki = közel lükkiä = lökdös, tól, siellakko = sztrájk luikkia = eliszkol, eloson

lök lök luk /együtt/ lököget

leká = nincs /arám/ lokek = nyal lichluch = piszok, szenny, loched = foglyul ejt leched = csapda

lákea = lapos, sík leuka = áll, -kapocs lika = piszok, szenny loka = sár, lucsok lukko = lakat, zárlakea = sík, puszta lääke = gyógyszer lieka = pányva, kötél loukku = csapda, tőr, tiló lúkku = nyílás, kisablak

lokki = sirály lükkü = szerencselék /üreg/ lök luk luk

A sirály azért került ebbe a csoportba, mert minden ehetőt elrabol és a szemétből is eszik.

angol: lake = tó lechet = menés lakuj = hibás /ki-kihagy/

läikküä = loccsan, hullámzik, csillog líkkua = mozog, halad, közlekedik loikka = ugrás, szökelléslaukka = vágtatás, galopp, hagyma /ütemes/ liukua = siklik, csúszik, suhan loikkia = ugrál, nagyokat lép

6

lük-tet lök lök-etek

loched = elfoglalta leket = gyűjtemény, hulladék angol: look lekah = tanulság, tudás, tanlaki = hegytető, csúcs, plafon, törvény, jog líká = túl sok, - sokat luku = szám, számolás, olvasás, évek, lecke

líka = felesleg, maradvány lukea = felolvas, -mond, tanul, számol, sorollukio / luokka = gimnázium / osztály

lak /Lakihegy: rálátás/ lak-tat /etet/ luk /szem: lyuk/

lekiká = le-, nyalás lakóah = vásárló, ügyfél loket = /gabonát, gyüm./ gyűjt, szed

laukku = táska líke = bolt, vállalat, forgalom, kereskedelem, mozgás lokakku = októberlakki = sapka, gombakalap liekki = láng

lakka = lakk, viasz, hamvas szeder líkka = tornalakk-os lük-tet lak-tató

LL

lul = baromfi ketrec lilach = orgonavirág lilit = bagoly, lél = éjszaka

laulu = dal, nóta líla, lila = halványlila löülü = szauna gőz luola = barlang, odu, lyuklaulá = énekel, kukorékol

lal-la-la lila, liliom lel

lul = járóka l’éla = felsőbb, l’lo = nélkül

lelu = játék, -szer lúllo = hiedelem, hitlelli = kedvenc, elkényeztetett lúlla = gondol, vél, képzel

lelenc, Lili lélek

LM

7

l’ = rá-, omem = pislákol, kialszik loe = lenyeli amum = tompa

lama = pangás, visszaesés, levertség liemi = lé, leves lommo = horpadás lumi = hó /olvad/lima = nyálka luomi = szemhéj, anyajegy

líma = ragasztó lúmu = szilvale-om-ol lé, lom be-omol be-omló

l’umá = nemzet N/M hangváltás l’- rá, oná = idény-re l’= -ni onaá = csaláslauma = nyáj, falka, csorda, gulya, ménes loma = szünidő, szabadság, köz, rés lumo = bűvöletében

amál = munka, fáradság, kínlódás lume = csalóka látszat, káprázatlemu = átható bűz lumme = tündérrózsa, vizililiom

lom-b lum-pol l-ámul /lám/

LN

anud = felcsatolt lán = hál /elnyúlik/, lu = ha, talán, bárcsak aná, l’án = hová?lanne = csípő léni lääni = megye lie, liennee = talán luona = -nál, mellett, közelében

liené = meglehet, talán, bizonyáralían = túl, túlságosan

lína = vászon, kendő, terítőlend-ít lénia /vonal/ lián, len lőn /le-rá/

inen = felhőbe borította onen = jövendőmondólinna = vár, palota, börtön luonne = jellem, természet, jelleg, lényeg

lenn lőn /lesz/

LR

8

ore = átönt l’- = -ni, ore = átönt, ömleszt

liri = pisi loru = buta, fecsegés lúri = telefonkagylólőre lóri /papagáj/

jore = lő, dobliero = giliszta, kukac

lieriö = henger ’járó’ /lárva/

LS

lis = oroszlán l’- = -ni, esi = tüzes lisá = gyúrás, l’sad = velő

lasi = üveg, pohár liesi = tűzhely löüsä = lágy, laza lusia = sitten van, ülluisua = meg-, lecsúszik, siklik

les-i /át-lát/ las-ka lusta, lassú

lasón = nyelv /utána nyúl/ loe = lenyeli loesz = megrág angol: lose

lasso = pányva liuos = oldat lossi = komp, rév /viteldíj, vám/lasszó lé-s /leves/ le-esz-i melléknév alakú főnév

lasón = nyelv, lausz = megrágott lisá = dagasztás lause = mondat lis = hozzáadás, pótlás, pótlék luseo = gimnázium

lausua = mond, hangoztat, szaval, kiejt lisää = még, több, -et lösz /morzsolódik/ lesz líceum

M gyökcsoport

9

Az eddigi gyökcsoportok általában gazdagabbak voltak szavakban. Az M és N gyökcsoport 5 flektáló oszlopa (a, e, i, o, u) nemcsak nagyon hézagos, de a meglevők is kevesebb szót tartalmaznak. Ennek az az oka, hogy a két afro-sémi előrag (m’-, n’-) önmagukban nem voltak szóképzők, csak a NYELVTANI NEMEKET határozták meg. (Ez azonban nem az Eurázsiában ismert hím, nő és semleges nemre való felosztást jelenti, hanem sokkal változtosabb besorolását.) Az afrikai előragok előrevetett információként jelezték (jelzik ma is), hogy milyen csoportba tartozik az a szó, ami előtt állnak: pl. élők / mozgók (állatok) / emberek / élő, de nem mozgók (növények) / élettelenek / tömegesek, stb. Az eurázsiai nyelvekben csak az ismert hím-, nő- és semleges nem van. S pont a finnugornak nevezett nyelvek egy részében és a magyarban – nincsenek nemek. Egyáltalán nincsenek, és követhető, hogy sose voltak. Logikus, hogy pont ilyen lehetett az afro-sémi nyelveket megelőző ősnyelv(ek) is. Hiszen nyilvánvaló, hogy kezdetben az előragok is értelmes szavak kellett, hogy legyenek. Biztosan sokkal korábban megvoltak, mintsem elvont fogalmakként kerültek a szavak elé. (A gyöknyelvészet is az ember és az nyelvek európai eredetét valószínűsíti.) Az N őshang, az M csak a későbbi hangváltozása, aminek a kiejtéséhez már laposabb arcberendezés – jó szájzár – kellett. Mindebből számunkra az fontos, hogy az M és N gyakran nem is tartozik a szóhoz! Kiderül, hogy az M és N csoport legtöbbje – álgyök. Érdemes megjegyezni, hogy a héber m’- előrag a nyomatékosító módba teszi az (a jelen idejű) igéket. De ha a finn szavakról ezeket leválasztjuk, nem héber, hanem a legősibb „északi” O/U/W-vel (magánhangzóval vagy W-vel) kezdődő rokonszavainkat kapjuk vissza: vet /vesz, vitt /visz. Ez a bizonyság arra, hogy a finn olyan régen vette fel az afro-sémi előragokat, amikor még a héberelőd, az akkád nyelv sem létezett.

MX

m’- = -ból, -ből / -tól, -től ma = mi? ami m’-, mé- = -tól, -től

ám = nép, om = nemzet me, minä = mi má-im = víz, vizekmá maa = föld, ország, állam, haza, vidék, falu, környék, fajta, minőség mú = más, többi, egyéb

ma, mi, ami mi? mű

A ma nagyon érdekes ’rámutató’ szó. Mindhárom gyöknyelven azt jelenti, amit ők a legfontosabbnak tartanak. A hébernek a (többessz. alakú) má-im = víz volt a legfontosabb, finnek a má = föld, a magyarnak pedig az aznap, a jelen: ma.

m’- = attól, anud = felcsatolt T/D hangváltás

10

ma, mán /mánantai/ = hétfő moi = szia

má-tólA finn nem a ma-i, hanem a hét kezdőnapját nevezi röviden ma-nak, s a többit erre csatolja fel. S ennek van köze a magyar ma

szóhoz? Nincs, mert sokkal későbbi (kereszténység). Az afro-sémi m’- előraghoz van köze.

MW

m’uwe = kívánt, amit akartO/U/W triász muovi = műanyag, fólia

művi /véve/

MD

midá = mérték, ad = zsákmány m’-, midé = -tól, -től madud = megmértmade = menyhal m’juád = arra szánt

mód /araszol/ A menyhal a vízfenéken ’lépeget’. műddä = elad, árul

MT

máta = lent, mitá = halál, ut = ráveti magát ma = mit, l’ma=minek, láma=miért, mima=minélmáta = fekszik, hever mitä = mit, minek, miért? minél müötä = -val, mellett, folyamán

üt /méta: egy játék/ mi, mit? miért? ami-oda

muat = kevéske, csekély má/j/it = összeomlás, motet = megöl

mäti = halikra /angol: eat/ mut, mutta = de, hanem, pedighüvelyk-matyi miatt

mided = megmérte, m’didá = mérés matát = adománymatto = szőnyeg mitata = meg-, lemér müttü = köteg, csomó

11

mittä = mérték, méret

masszív, matéria T/D hangváltás meddő /megmérettetett/ motyóA finnbe csak későn került fel a D (az egyetlen zöngés mássalhangzójuk), ezért ott még kevés szóban váltotta fel az ősi T-t.

mate = bot, meghajlít, törzs, vezérkar miét = csökkent angol: mud = sár, iszap mituta = halál /arám/mato = féreg, giliszta, ’mester’, ’menő’ mieto = enyhe, könnyű /ital/ T/D hangváltás muta = sár, iszap

Máté itó-ka

máta = lent, alul hémész = feloldotta midá = méret, tulajdonság, m’didá = mértékvétel

ote = beburkol mätä = rothadt, korhadás, romlott, rongy muoto = alak, forma, arckifejezés, mód, halmazállapotmáttua = elporlad, iszaposodik, feltöltődik muoti = divat /móda/

máttá = elföldel T/Sz hangváltozás muotti = öntőformameder maszat mód, minta

T/D hangváltás muád = irányított, arra szánt, madai = tudományos m’táatéa = félrevezetmiettiä = gondolkodik, elmélkedik jodéa = tudja műtti = mítosz

matat, mutat mű-tesz

m’atik = áthelyez, heetek = másolat

/visszaható igék/ mútto = változtatás, cseremúttá = áthelyez, változtat, cserél, átöltözik, költözik

múttua = megváltozik, cserélődikT/Sz hangváltozás el-mászik

MP

Sem a finn MP, sem a magyar MP/F gyök nem fejlődött ki: egyetlen, nem-újkori jövevényszavuk sincs. A héber MP gyökkel

12

ugyanez a helyzet, de ezt az általánosan használt m’-, me- igei előrag elfedi. Az M-mel kezdődő szavaik tehát ragozott alakok – valódi MP szó alig van a héberben. (F a finnben nincs, a héberben van, de szókezdő ott sem lehet.)

mapit = szalvéta, m’faáféa = felszívódik

mappi = irattartó jövevényszómappa

MH

mihá = feloldotta nimóah = elolvad, m.puhul moch = vatta, pehely m’uhár = késő

maha = gyomor, has, pocak mehu = gyümölcslé, szörp möüheä = porhanyó, laza müöhä = későmohó moha, moholy

MJ

aje = hol van? m’jaed = szán v.mire

maja = szállás, hajlék, kunyhó – major műjä = eladó, boltos

MK

makom = hely, aká = nyom

k’- = olyan, ma = mi? ami, mit? amit, mennyi? némi

makú = fekvés *mikä = micsoda? milyen! ami, amelyik, valami, bármi muka = állítólagmi-féle olyan-ahogy...

*A sémi általános viszonyító előrag, a k’-, a finnben sok helyen utórag-ként szerepel.

moach = összenyomott /kockacukor/ maká = ütés, csapás mukion = bohóc méchál = tartály

maku = íz, ízlés, zamat miekka = kard muki’á = kipellengérezett muki = csupor, bögremakea = édes, ízes, csodás, klassz moukka = fajankó szleng?

13

mokka, mák Makó móka

makis = üt, kopog, m’hake = utánoz machoch = vetélő makrin = sugározmekie, mäkättää = mekeg, béget mökä = zaj, lárma mükiö = szemlencse

mekeg, makog makog

muaká = nyomott hangulat

mäki = domb, halom, hegy mökki = nyaraló mükkä = szótlan, nem működiknem mukkan

ML

m’lál = szegély, alál = gondoz elil = ál, bálvány mul = szemben

malli = minta, fazon, szabás, modell alla = alatt mielle = kép, képzet mú = más, alle = alá múalle = máshovamúalla = máshol

mű mű mellé

olám = világ = alma /arám/ mi = ami, eli = az erőm

ala, alue = terület, ilma = levegő me = mi, elü = ész, értelemmá-ilma = világ összetett finn szavak

má-ala, má-alue = földterület mi-eli = kedv, ész, vélemény, érdeklődés, szándék

mal’e = fárasztó, leá = kimerült melel = üres beszéd miluj = teletöltés

meloa = evez, lapátol mölli = buta, mafla mullo = pisztrángmeló /szleng/ málé, méla pontozott hal

milu = feltöltés, muke = megvert malke = elveri

14

melu, mökä = zaj, lárma múli = öszvér

mély hang /lomha, bamba/ melák

máli, male = meg-, feltöltött maalál = tett, cselekedet molel = szétmorzsolja

máli = cél, gól, festék mälli = ütés, csapás, bagó müllü = malom, daráló, gépezetmálé /kása/ mállaszt szét-máló, málé

MM

méim = tőle, em=anya méim = -től, omem = nevel omem = dajkál

mamma = mama mimmi = nő mummo = nagyanyó, öregasszonymama mami mama, mumus

hamám = elkábította hamúm = elkábult mum = testi hibamämmi = húsvéti utóétel mömmö = kábítószer múmio = múmia

hamm hmm! múmia

MN

min- = -ból, -tól m’nat = rész, adag mone = számlál mán = mi? ki? min = fajtaminä = én moni = sok, több múan = egy bizonyos

minun = enyémmana /adag/ mennyi mint

m’naánéa = mozgat m’naánéa = ráz, mozgat é/j/not = forrásminne = hová? merre? ahová, amerre monni = harcsa munat = here, tök /többes/

menen /menésben/ mony /régies: tojás/

15

manóah = elhúnyt /pihen/ mun’á = működtetve meni’á = indító, monéa = visszatart

mana = elhúnyt mína = akna muna = tojásmunia = tojik, melléfog, szarakodik

el-menő mony /régies szó/

manóa = motor mení’á = indít, hajt mení’a = indít m’noál = cipőt hord mana = adag, fogás

máninen = mániákus meno = menet, iram miniä = meny/e/ oná = idény muona = élelemmennä = megy mono = sícipő, ’csuka’

menot = költség, eljárás, módmenen /régies szó/ el-mén /menie/ meny menő mana, manna

MR

mare = meg-, rámutató m’irí = ellenállás

mére määrä = összeg, létszám, méret, cél, szándék múri = falmurari = kőműves

mér mer-ev

mar = úr, szár = vezér marwe = átitat, ore = átönt m’ruszasz = szétzúzott

maszá = hadjárat meri = tenger murea = omlós, ropogósmari = csere-misz Määri = Morvaország muru = apró, törmelék, morzsa

mar-ó ki-mer, mereng morzsa /morsa/

m’ar’er = tiltakozik, megrendít merer = megkeserít, orer = átkoz

meüre mäürä = borz műrrä = pocok, egér, vakondfel-mered mérgesít

16

meréa = barát areset = beszéd

mirri = cicus murre = nyelvjárásmormol /dorombol/ moraj /nem értik/

MS

mises = tapogatózik misus = tapogatózás, m’sosá = antenna masul = hasonló

mäsis = mázli missä = hol? miben? amiben, ahol, bárhol müös = is, úgyszinténmatat mis-más más-ol

ut = rátámad, leüt mi = aki, is = férfi, ember asus = elnyűtt, m’suse = hatszögmäsä = törött mies = férfi, férj, ember, közlegény müssü = sapka

T/S hangváltás ütött aki-ember /pl. grúz sapka/

Finnugor „szabályos megfeleltetés”: Ha a finn szó második szótagjában I van, a T helyett S-et találunk: mesi = méz, de mete-en = mézbe. Az értelmes magyarázat: mire a finn-magyar-héber -i melléknévképző megjelent, az ősi T már S/Sz-re változott.

m’sáaséa = mulattat mesi = selyem, masui = kihúzott m’sáaséa = szórakoztat

masu = poci mesi = méz musa = könnyűzene/csiklandoz/ mussa = ének

has milyen? mász-i S/Zs hangváltás muzsika

asisá = lepény, ivóedény m’sáaséa = szórakoztat mizá = permetez

messu, -t, mise = kiállítás, vásár missi = szépségkirálynő músa = múzsa/etet, itat/ mesés S-Zs hangváltás múzsa

m’záazéa = megrendítő

17

museo = múzeum

S-Z hangváltás múzeum, mauzóleum

N gyökcsoportAz N ősi jelentése: ÉN. Az öntudatára jutott megfigyelő.

A héberben az n’- szintén igei előrag és ugyancsak felragadt nagyon sok eurázsiai szóra. Az N ugyan gyakrabban képez valódi gyököket, mint az M, de a rokonítás lehetősége itt is hiányos. Eléggé szegényes a magyar N csoport szókincse is.A héber visszaható igék egy részét az n’- előrag képezi – más részüket (a zömét) a nit- előrag. Ebben az esetben a finn NT egészében csak álgyök volna, de akkor nem volna értelmes szó sem. Ha viszont a finn szó két T-t tartalmaz, már érdemes megvizsgálni, hogy esetleg felragadt nit- előragja van-e? Visszaható igékre (és azokból származó egyéb szavakra) tehát e gyökcsoport minden tagjánál számíthatunk. Sejthető azonban, hogy az N csoport (s nemcsak az NT gyök) a finnben is gyakran álgyök lesz. Csakhogy a finn a nyelvfejlődésnek egy egészen más – sokkal korábbi – időszakában fejlődött ki, mint a héber nyelv. S valóban, ha a finn szavakról választjuk le az n’- előragot, nem héber, hanem a legrégibb „északi”, az O/U/W-vel kezdődő rokonszavak „köszönnek vissza”. Mint például a vet /vesz, vitt / visz. Ennek a tanulmányozása azonban még várat magára.

NX

nu! = no! itt van! nu = no, menj már! ná=kérem! nu! = no! ott van!ne = azok, -at, ezek, -et no = na, nos, nono, ejnye nuo, tuo = az, amaz, azon, izé

ne! /nesze, ezt vidd!/ na! nana! ne! /tessék, azt!/

NW

niv’á = feltárul, novéa = ered, nawe = lakhelyneuvoa = mutat, vezet, kalauzol

neuvo = tanács, eszköz, szerszámnév, nevez

18

ND

ned = vízoszlop, nod = tömlőnide, nidos = kötet

nád /hajladozik/

NT

Mindkét mássalhangzó, az N és a T is, őshang. A magyar N/NyT nem is fejlődött ki – csak négy szava van: nyit, nóta, nátha, és az újkori: notesz. A héber NT gyakorlatilag álgyök, mert majdnem minden szavának elején n’- előrag van. Ez azt jelenti, hogy legtöbbször akkor is értelmes (és rokonértelmű) szót kapunk, ha az előragot már leválasztottuk, pl: nitwá = fonott, towe = fon. Mint a példából is látható, a héber visszaható igék egy részét az n’- előrag képezi – de más részüket (a zömét) a nit- állítja elő. Ebben az esetben a finn NT egészében csak álgyök volna, de akkor (egy T esetén), nincs is tőszó! Viszont ha a finn szó két T-t tartalmaz, akkor már érdemes megvizsgálni, hogy esetleg felragadt nit- előragja van-e.

A finn NT szavak egy részét tehát sem héberrel, sem magyarral nem tudjuk meggyőző módon összehasonlítani. natív = ösvény, et = és, etev = kapocs naot = helyes, ata = mostantól

näet = ugyanis, tudnillik nüt = most, jelenleg, akkornyit nyitó

natus = otthagyott natúa = bevert szög, ut = lecsap rá natuj = kifeszített, matil = vet netto = tisztán nítti = szegecs, ütés, csapás, füles nuotta = kerítőháló

netto újkori szó nesze! üt nyújt-ott

nisá = női, nasim = nők tá = rekesz, tá’il = drót nit’án = megtöltött, ote = bebugyolál

neiti = kisasszony nitoa = összefűz, -köt nűtti = batyu, göngyölegneito = leány, hajadon, szűz nuttu = babarékli

nätti = szép, csinosT/S hangváltás nett, nőies necc /net-es: háló/ ótta /óvja/

19

A necc szó eredete a német Netz = háló, korábban pedig a gót nati = háló, kötött.

nitháv = beszúrt natún = átadott, letett, megengedett, ten = adj! natún = adatnátti = szűk näüte = minta, mutatvány, bizonyíték, próba nótti = jegyzet, megjegyzés

näüttää = meg-, mutat, igazol, bebizonyítnäüttö = be-, megmutatás, képernyő, adatközlés

inter-net ezek újkori szavak notesz

naot = megfelelő /étel/ ote = betakar

nauttia = fogyaszt, kap, élvez noeta = be-, kormoz nuotio = tábor-, tűznassol /eszik/ T/S/Sz hangváltás maszat-ol

natus = kiszakított nasúr = letépett /bunda/ notes = ki-, leszakít nosze = visz, hord, beszédet mond, osze = tesznauta = marha, -hús näätä = nyuszt níttü = rét, kaszáló nouto = elhozás, elvivés, előállítás

T-S hangváltás nítto = kaszálás noita = boszorkány, varázslónítté=learat, dicsőséget szerez noitua = elvarázsol, megigéz, káromol, szid

nouttá = elhoz, elvisz, előállítmészárolt nyuszt, nyest lekaszált visz, vitte

NP

A héber az NP gyök nem fejlődött ki – csak négy tőszava van.A finn NP szavak – de csak az n’- leválasztása után – magyar P-P/F szavakkal rokoníthatók.

nafá = kerület, körzet nipá = átszitált rajta of = repül, ofef = repked, lenget

napa = köldök, kp.pont, kerékagy, sarkvidék nippu = köteg, nyaláb nopea = gyors, fürge, rohamosnappi = gomb, nagyszerű noppa = játékkocka, kockázás

20

Nap /korona/ oppá

nafúah = duzzadt n’fihut = feldagadásnäppüä = pattanás nuppu = bimbó

nuppi = fej, koponya, kobak, felhúzó szerk.visszaható nüppü = kiemelkedés, pattanás, bibircsók

púp púp, púpos

pipíja = száj, a két éle nipuc = kártolás, niput = tilolás

näppi = ujjhegy, -begy nüppiä = /két ujjal/ szed, tép, kopaszt, bosszantmilyen? púp-i visszaható pepecsel

Kártolás: szálas anyagok lazítása és párhuzamosítása. Tilolás: a lent gerebenhez csapják, és sokszor áthúzzák rajta.

NH

noah = kényelmes nehelás = elgyengül, nitháv = bedugottnauha = szalag, cipőfűző nuha = nátha

nátha

NJ

najah = nyugvó, náim = kellemes aja = ragadozó madár, ojev = gyűlölnoja = támasz, támla nujjia = ki-, lever, kimond, megerősít

nyájas nujja nuija = bunkó, kalapács, fajankó

NK

naki = tiszta, ártatlan nukád = pontozottnaku = meztelen, pucér niukka = kicsi, csekély, hiányos, szűkös nükü = mostani, mai

21

nokedli -nek

okev = figyelemmel kísér nokev = lyukaszt, behatolnákka = csóka näkö = látás, külső, pofa nokkia = csipeget nukkua = alszik, meghal

näküä = látszik, kiderül, tűnik nokka = csőr, orr, száj, hegye, vég nukke = baba, bábunäkü = látvány, látomás

nyikkan kukkol /figyel/ kukk, kukucs

noek = nyög, feljajdul, naaká = teve niká = megverte, naká = megbicsaklott

naukua = nyávog, nyikorog, siránkozik nükiä = tépdes, rángat, megrándul, remeg, pedznüökkiä = hányódik, hánykolódik

nyekken, nyikorog nyög

naknik = virsli, kolbász, neká = üreg nikhál = összegyűlik

nakki = virsli, páros kolbász, ügy, dolog noki = korom nukka = bolyhnoukkia = összegyűjt nuku

NL

n’ilá = bezárás noel = bezár noel = bezár noá = mozdul n’alá = felülemelkedik

naula = szög, fogas neula = tű niellä = el-, le-, nyel Nóa = Noé /ffi név/ nuoli = nyílneule = kötés nielu = garat, torok nuolla = nyal

neuloa = köt, varrnyíl nyél nyel /nyelv/ nől, Noa /női név/ nyúl-ik

n’ilá = bezárás, ned = vízoszlop /nedj/ nil’á = belefáradt nul = szövőszék, nil = indigó cserje3+a beömlés ideje neli- = négy- neli = vágta, galopp nolo = zavart, félszeg, kínos, kellemetlen

22

térfogat, köbözés nellö = négyzet

nyel nyúl-ik nyél

NM

nimtak = édesített ani = én nimá = húr, szál. haj nim = szedergőnamu = édes-, nyalánkság näemmä = mint látom niemi = fok, félsziget nummi = füves puszta

nyam-nyám N/M hangváltozás néma

namé = úgyszintén /arám/ noám = kellemes, noem = szónokol

námio = álarc, maszk nämä = ezek nimi = név, hírnév, ismert személy náma = arc, kép, emberalak, ürge /két lábon/ nimiö = könyvcím

nyoma eme-zek a neme, Noémi

NN

naaná = beleegyezett ani = én ni’núa = mozgatás, ringatás, rázásone = válaszol näen mä = mint látom nín = így, úgy, mintha, olyan, annyira, igen

näin = így, ilymódon noin = így, úgy, olyan, kb. nana! nini! nono!

naaná = szenvedő /szoptat/ ni’núa = mozgatás nin’ál = bezárt onesz = erőszak neenasz = kényszerítettnänni = csöcs, -bimbó nenä = orr, csúcs, csücsök níni = faháncs nünnü = szégyellős, gyámoltalan

nunna = apácanéni nincs, Ninive *nünüke, nunu!

*A nünüke mérgező bogár – nem kell megfogni.

NR

23

nér = mécses nér = fény, nur = tűz nér = mécses nér = gyertya

naru = madzag, spárga nero = lángész nuora = zsineg, kötél nüöri = zsinórle-nyír nyár le-nyír le-nyír

naarut = ifjúkor naará = fiatal-, szolgálólány noár = fiatalnaura / nauru = nevet / -és náras = nőstény nöürä = alázatos, szófogadó nuori = fiatal, új, friss

narri = bolond, bohóc nyer nyár

NS

isá = asszony, n’sí = tartozás nusá=elcsábított, asit=szilárdnisä = emlő, csecs nussia = baszik, dug, szajréz

nyúz-za nő-s, nyüs-töl

2014. november 7.

24