Krizsa Teréz - Sólyomi Péter ÉMI Kht. Épületszerkezeti és Épületfizikai Laboratórium

Krizsa Teréz - Sólyomi PéterÉMI Kht. Épületszerkezeti és Épületfizikai Laboratórium

KUTATÁSI JELENTÉS

Ablakokra, erkélyajtókra és bejárati ajtókra vonatkozó alkalmazási irányelv kidolgozása

Az MSZ EN 14351-1:2006 „Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók, kapuk.” című szabvány 2007. február 1-jén hazánkban is harmonizált státuszba lépett. Ezzel és az ablakokra, erkélyajtókra és bejárati ajtókra felkerülő CE jelöléssel megnőtt, az Ablakok és erkélyajtók. Műszaki követelmények (MSZ 9384:2-1989), valamint az Ajtók műszaki követelményei (MSZ 9386:1993) című magyar szabványokban foglaltak aktualizálásának jelentősége.

Az átállás nehézségeit megkönnyítve az MSZ EN 14351-1:2006 számú szabvány harmonizálttá válását követő 2 éves együttélési periódust a CEN illetékes bizottsága javaslatára, az EU 2008. november 11-én meghosszabbította 2010. február 1-ig, ezzel további egy évet adva az Európai Unión belüli országoknak a műszaki követelmények egységessé tételéhez.

Helyzetfelismerés

Az egyes osztályokat az osztályozási-, a vizsgálatokat a mérési és számítási szabványok részletezik, ezen dokumentumok ismerete nélkülözhetetlen az MSZ EN 14351-1:2006 szabvány alkalmazásakor.

Az európai szabvány átvételével lényeges eltérések adódtak a különböző jellemzők jelölésrendszerében. A jelölésekben bekövetkező változások akadályozzák a szabványok közti átjárhatóságot, megnehezítve ezzel a tervezésben, beruházásban, szakértésben dolgozók munkáját.

A bevezetésre került EN szabványok alapján láthatjuk, hogy az EU országaiban a jelölésrendszer egységessé vált, minden országban ugyanaz a betűjel ugyanazt teljesítményt jelenti. Magyarország kivétel, mert itt az MSZ 9384:2-1989 és az MSZ 9386:1993 jelű szabványokban szereplő osztályozások még nem egyeznek meg az európai normákban leírtakkal.

Tények

FokozatMaximum

légáteresztés(m3/hm2)

Nyomás érték (Pa)

L1 <7,92 600

L2 <17,66 400

L3 <41,60 300

L4 <80,10 200

L5 > 80,10 200

Légzárási fokozatok az MSZ 9384-2 szerint

Légzárási fokozatok az MSZ EN 12207 és az MSZ EN 14351-1 szerint

Nyomás érték(Pa)

Osztály

ozás

Felület alapján(m3/h *

m2)

Fugahossz alapján

(m3/h * m)

600 4. osztály

< 9,91 < 2,47

600 3. osztály

< 29,71 < 7,42

300 2. osztály

< 56,16 < 14,4

150 1. osztály

< 65,51 < 16,37

Német irányelv az EN 14351-1 szerint

Az ablakokra jutó szélnyomás meg-határozása az MSZ EN 1991-1-4 szerint

A szélsebesség referenciaértéke az országos szabályozás szerint

vref = 23,6 [m/s]

A szélnyomás értékeit a két legfőbb szempont szerint csoportosítottuk:

- Az egyik szempont az ablakok magassági elhelyezkedése- A másik szempont a helyszíni, beépítettségi kategória

Beépítettségi kategória

I.szélnyomás

[kN/m2]1.45 1.65 1.75 2.00

II.szélnyomás

[kN/m2]1.25 1.45 1.55 1.85

III.szélnyomás

[kN/m2]0.90 1.15 1.25 1.55

IV.szélnyomás

[kN/m2]0.65 0.85 0.95 1.25

Ablak beépítési magassága

10m-ig

18m-ig

25m-ig

50m-ig

Az elvégzett számítások alapján a szélnyomás értékek

A cpe külső nyomási tényező módosító hatását figyelembe kell venni a

szélső tartományokban:Az épület sarka és a tőle e/5[m] közötti sávban elhelyezkedő ablakok esetén a táblázatban közölt szélnyomást 1,4-el meg kell szorozni.

Szélnyomás értékek a szélső tartományokban

Az utóbbi 3 évben elvégzett ablak és ajtó-vizsgálat eredményeinek feldolgozása


BNY Légzárás

67,10%

30,70%

2,20%

L1

L2

L3

BNY Vízzárás

25,33%

65,94%

6,98% 1,75%

V1

V2

V3

V4

BNY Szélállóság

85,28%

14,29% 0,43%

SZ1

SZ2

SZ4

Bukó-nyíló ablakok:

(A)L1-V2-SZ1

(B) 4-7A-B4


Kétszárnyú ablakok:

(A)L1/L2-V2-SZ1/SZ2

(B) 4/3-7A-B4/B3

KNY Légzárás

51,57%46,54%

0,63%1,26%

L1

L2

L3

L4

KNY Vízzárás

20,13%

55,97%

21,38%2,52%

V1

V2

V3

V4

KNY Szélállóság

54,72%

44,02%

1,26%

SZ1

SZ2

SZ3


Bejárati ajtók:

(A)L2-V3-SZ2

(B) 3-4A-B3

BA Légzárás

26%

48,67%

24,67%0,66%

L1

L2

L3

L4

BA Vízzárás

9,09%

37,06%46,15%

7,70%

V1

V2

V3

V4

BA Szélállóság

28%

55,33%

16% 0,67%

SZ1

SZ2

SZ3

SZ4

Táblázatok az ablakok és bejárati ajtók szélállósági, vízzárási, légzárási

teljesítményeiről - Légzárás

Beépí-tettségi kategó-riák

Ablakok beépítési magassága az épület közép területén

Szél-nyomáskN/m2

10 m-igSzél-

nyomáskN/m2

10-18 m-ig

Szél-nyomáskN/m2

18-25 m-ig

Szél-nyomáskN/m2

25-50 m-ig

I 1,45 3 (L2) 1,65 3 (L2) 1,75 4 (L1) 2,00 4 (L1)

II 1,25 3 (L2) 1,45 3 (L2) 1,55 3 (L2) 1,85 4 (L1)

III 0,90 2 (L3) 1,15 3 (L2) 1,25 3 (L2) 1,55 3 (L2)

IV 0,65 2 (L3) 0,85 2 (L3) 0,95 3 (L2) 1,25 3 (L2)

Hőszigetelés

Javasolt hőszigetelési kategóriák, figyelembe véve a mai műszaki lehetőségeket és a 7./2006. (V. 24.) TNM rendelet követelményeit:

Fokozat Hőátbocsátási tényező

Uw W/(m2 *K)Jele Megnevezése

U0 Hőszigetelés nélküli

> 2,80

U1 Kis hőszigetelésű

2,01-2,80

U2 Közepes hőszigetelésű

1,31-2,00

U3 Nagy hőszigetelésű

0,86-1,30

U4 Különleges hőszigetelésű

< 0,85

Hangszigetelés

Mivel az európai szabvány sem határoz meg osztályba sorolási fokozatokat és a tényleges érték közölt értékként történő megadását írja elő, azt javasoljuk, hogy Magyarországon is ezt tekintsük irányadónak.

Ennek megfelelően a homlokzati ablak, erkélyajtó és bejárati ajtószerkezetek szükséges hangszigetelési értékeit (R’w, C, Ctr) a

terhelő zaj függvénye és jellege szerint a vonatkozó MSZ 15601-2 szabvány alapján egyedileg kell méretezni.

A kutatás eredményei alapján az ablakok beépítési javaslata az alábbiak

szerinti:

Feltételek Ablakok beépítési magassága az épület középső területén

10 m-ig 10-18 m-ig 18-25 m-ig 25-50 m-ig


magyarországi szélzóna

I. kategória 3-9A-B4 3-9A-B4 4-9A-B4 4-E750-B5

Szélnyomás (KN/m2) 1,45 1,65 1,75 2,00

II. kategória 3-7A-B4 3-9A-B4 3-9A-B4 4-9A-B5

Szélnyomás (KN/m2) 1,25 1,45 1,55 1,85

III. kategória 2-7A-B3 3-7A-B3 3-7A-B3 3-9A-B4

Szélnyomás (KN/m2) 0,90 1,15 1,25 1,55

IV. kategória 2-4A-B2 2-4A-B3 3-7A-B3 3-7A-B3

Szélnyomás (KN/m2) 0,65 0,85 0,95 1,25

A kutatás eredményei alapján az ablakok beépítési javaslata az alábbiak

szerinti:

Feltételek Ablakok beépítési magassága az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban

10 m-ig 10-18 m-ig 18-25 m-ig 25-50 m-ig



I. kategória

A cpe külső

nyomási tényező

módosító hatását nem

kell figyelembe

venni.

4-E750-B5 4-E750-B5 4-E900-B5

Szélnyomás (KN/m2) 2,31 2,45 2,80

II. kategória 4-E750-B5 4-E750-B5 4-E750-B5

Szélnyomás (KN/m2) 2,03 2,17 2,59

III. kategória 3-9A-B4 4-9A-B4 4-E750-B5

Szélnyomás (KN/m2) 1,61 1,75 2,17

IV. kategória 3-7A-B3 3-9A-B4 4-9A-B4

Szélnyomás (KN/m2) 1,19 1,33 1,75

A kutatás eredményei alapján az ajtók beépítési javaslata az alábbiak szerinti:

Feltételek Ajtók beépítési magassága az épület közép területén

10 m-ig 10-18 m-ig 18-25 m-ig 25-50 m-ig



I. kategória 2-4A-B4 3-7A-B4 3-7A-B4 3-9A-B5

Szélnyomás (KN/m2) 1,45 1,65 1,75 2,00

II. kategória 2-4A-B4 2-4A-B4 3-4A-B4 3-7A-B5

Szélnyomás (KN/m2) 1,25 1,45 1,55 1,85

III. kategória 2-2A-B3 2-4A-B3 2-4A-B3 3-4A-B4

Szélnyomás (KN/m2)

0,90 1,15 1,25 1,55

IV. kategória 2-2A-B2 2-2A-B3 2-4A-B3 2-4A-B3

Szélnyomás (KN/m2)

0,65 0,85 0,95 1,25

Megjegyzés: - A belső bejárati ajtókra vonatkozó légzárási követelmény: 2. Osztály- A vízzárás osztályba sorolásánál az A vizsgálati módszert

vettük figyelembe.- Védett helyen lévő szerkezetek esetén a vízzárás osztályba sorolásánál a B vizsgálati módszer is megengedett.

Balaton déli partján, Siófokon 10 szintes szálloda felújítása történik, ahol ablakokat cserélnek. A beépítendő ablakok jellemzői:

I. beépítettségi kategóriaÉpületmagasság: 33 mKategóriák az épület közepén:10 m magasságig: 3-9A-B418 m magasságig: 3-9A-B425 m magasságig: 4-9A-B433 m magasságig: 4-E750-B5

Kategóriák az épület szélső részén (épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban):10 m magasságig: 3-9A-B418 m magasságig: 4-E750-B525 m magasságig: 4-E750-B533 m magasságig: 4-E900-B5

Gyakorlati példa

Köszönjük a figyelmet!

Documents

Krizsa Teréz - Sólyomi Péter ÉMI Kht. Épületszerkezeti és Épületfizikai Laboratórium