77

KŐRÖSI ALEXANDRA

A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

Azönrendelkezésijogazeutanáziakapcsán

Az ember halála, bekövetkezésének körülményei, valamint az ezekfelettirendelkezésazemberiségörökerkölcsi-filozófiaiproblémáiközétartozik.

Az eutanázia-viták kapcsán jól körvonalazódik, hogy az eutanázianemcsakegyjogi,hanemegyorvosi,etikai,politikai,társadalmikérdés,amelynekszámosdimenziójavan.Rendelkezhet-eazegyénsajátéleteéskülönösenhalálafelett?Kérhet-eazérintettszemélysegítséget,ésezasegítségamásikoldalrólnemtekinthető-egyilkosságnak?Azeutaná-ziamennyireellentétesazorvosietikával?

Az emberi élet megrövidíthetősége ellen és mellett számos érvetsorakoztatnakfelavitábanrésztvevők.

I. FOGALMIMEGHATÁROZÁS

Az eutanázia görög eredetű szó, jelentése: „jó (vagy szép) halál”, ésaktuálisjelentésealapjánagyógyíthatatlanállapotbanlévőbeteghalá-lánakmeggyorsítását,illetveabetegneka(további)orvosibeavatkozás-ról történő tudatos lemondását értjükalatta, vagyis azéleténekvégsőfázisába lévő beteg halálba segítésével állítják párhuzamba, történjékazhalálosméregbeadásával,vagykötelezőkezeléselmulasztásával.[1]

Ugyanakkor elmondható, hogy nincs egy olyan általánosan elfoga-dottfogalom,amelyetakárajoggyakorlat,akáraközvéleményegysége-senhasználna.Ezafogalmizűrzavarazegyikokaannak,hogylegalizá-lása,illetvebetiltásakérdésébensokfélenézetrendszeralakultki:mivelazegyesszerzőkeltérőfogalomrendszerreldolgoznak,eltéravélemé-nyükazintézményelfogadottságatekintetébenis.Azonbanbármilyenfogalmatishasználunk,többé-kevésbéakövetkezőelemeketfogjaát:

– eutanáziáraazorvos-betegkapcsolatbankerülhetsor,– eutanáziaeseténazorvosszándékosmagatartásávala természe-

tesnélvagyalehetségesnélelőbbrehozzaabeteghalálát(megje-gyezve,hogynemminősüleutanáziánakapáciensfelvilágosításautáni, beleegyezésével zajló terápiás eljárás mellékhatásakéntfellépő,nemszándékos,időelőttihalál[2]),

[1]Lucas,2007,158.[2]Barcsi,2004,101-113.

tan

ulm

án

y

78

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

– abeteggyógyíthatatlanállapotbanvan,szenved,éskifejeziakaratátahalálra,– ígyazeutanáziáraabetegérdekében,annakkívánságárakerülsor,önren-

delkezésijogaalapján.[3]

Az egyik legelfogadhatóbb meghatározást talán a Magyar Orvosi Kamaradolgozta ki: „Az eutanázia az orvosnak foglalkozása körében megvalósítottszándékosténykedése,amelyagyógyíthatatlanszenvedőbeteghalálárairányulabetegkérésére.Azaktíveutanáziaesetén tevőleges,passzíveutanáziaeseténmulasztással megvalósuló magatartásról van szó. Az eutanáziát végző orvosa halál bekövetkezésének idejét a természetes végnél korábbra helyezi át.”[4]Ahogyafentiekbőliskiderül,azeutanáziafogalmánbelülkülönbözőformákatkülönböztethetünkmeg:

1. Aktívéspasszíveutanáziaa)Aktíveutanáziaeseténahaláltokozómagatartáscselekvésioldalavalósul

meg,amikorgyógyszerekkel,orvosieszközökkelszándékosanrövidítik leabetegszenvedéseit,illetveezáltalazéletét;

b)Passzíveutanáziaeseténpedigamulasztásioldalvalósulmeg,egyéletmentőbeavatkozáselhagyása,vagybármilyenegyébkezelésmegszüntetéseáltal.

Ugyanakkormegkelljegyezni,hogyatradicionálisorvosifelfogásésazetiku-soktöbbségenemteszkülönbségetazeutanáziamegvalósulásimódjai tekinte-tében.Ennekoka,hogyszerintükapasszíveutanázianemisnevezhetőigazáneutanáziának,hiszenilyenkorazorvosnemteszmást,mintabetegönrendelke-zésijogátfigyelembevévehagyjaőtmeghalni.[5]Egymásikfelfogásszerintazértnincskülönbség,mertmindkettőabetegtesti-lelkiszenvedéseinekmegszünteté-séreirányul.

2. Direktésindirekteutanáziaa)A direkt eutanázia fogalma lényegében egybeesik az előbb említett aktív

eutanáziafogalmával,tehátaszándékabeteghalálánakelőidézéséreirányul.b)Indirekteutanáziánálviszontazorvostevékenységénekelőrelátott,denem

szándékolt következménye a beteg halála[6] (pl. egyes fájdalomcsillapítókmellékhatáskéntlégzésleállástokozhatnak).

3. Önkénteséskényszereutanáziaa)Az önkéntes eutanázia a modern legalizációs törekvések kiindulópontja:

lényege, hogy az eutanáziát beszámítható tudatú, befolyásmentes akarat-elhatározásúszemélynéllehetvégrehajtani.[7]

[3]Jobbágyi,2004,273.[4] Orvosetikai statutum,MOK1988.49.,50.pont[5]Barcsi,2004,101–113.[6]Halmai–Tóth,2008,348.[7]Jobbágyi,2004,6–32.

79A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

b)Ennekellentétpárjaakényszereutanázia,amikorabetegnemképesakara-tánakkinyilvánítására (pl. elmebetegek, rendellenességgel születettgyere-kekstb.).Szélsőségesesete,amikorabetegetúgyrészesítikeutanáziában,hogybárakaratnyilvánításraképesállapotbanvan,nemkérikabeleegye-zését,vagymegkérdezikabetegetésakarataellenérecselekszenek[8]—ezafajtagyakorlatmindenholtiltottésjogellenes.

4. Öngyilkosságéskívánatraöléskérdéskörea)Az eutanázia kapcsán gyakran felmerül az öngyilkossággal való kapcso-

lata,párhuzama,ugyanisazöngyilkossághozamodernjogoktöbbsége,bárelítélendőnekésjogszerűtlennektartja,nemkapcsolsemmilyenszankciót,mintegyelismerveezzelazegyénönrendelkezésijogátsajátéletefelett.

b)Másmegítélésaláesikakívánatraölés,amelyegyébkéntfogalmilagközelállazaktíveutanáziatényállásához,kétkülönbséggel:elkövetőjenemcsakorvoslehet,hanembárki,ésnemelemeasértettnélfennállógyógyíthatat-lanbetegség.Eztatényállástajogrendszerekegységesenbüntetnirendelik,némelyekönállóbűncselekményként(pl.Németország),másokazember-ölés tényállásábaolvasztva (pl.hazánkban).[9] (Eza témaakésőbbiekbenrészletezettaDiannePrettyügykapcsánisfelmerül.)

II. AZEUTANÁZIATÖRTÉNETIÁTTEKINTÉSE

1. Azókortólazújkorig

Azemberiségkultúrtörténetébennemismeretlenazeutanáziagyakorlataannakellenére,hogymindazősi,természetinépek,mindazókorinagykultúrákorvosló,illetveorvosigyakorlata—ahogynapjainkbanis—elsősorbanazéletmegtartásáraés a betegek gyógyítására irányult.[10] Ugyanakkor, amíg a jogrendszerekben ésabíróigyakorlatbanjogellenesmagatartásnakszámítottagyógyíthatatlanbetegekmegölése,azegyesköltőkésfilozófusokmunkáiban,[11]mintpéldáulPlatónvagyArisztotelész,felmerülta„jóhalál”irántiigény.[12]Agyakorlatbaneztöbbfélekép-penismegvalósult:közismertszokás,hogySpártábanagyermekmegszületéseutánavénekdöntöttékel,hogyagyermekelégegészséges-e,melynekkimene-telétőlfüggőenagyermekbőlharcostneveltek,agyengéketésatorzszülötteket,vagy koraszülötteket pedig egyszerűen ledobták a Taigetosz hegyéről. HasonlóvoltahelyzetRómában,aholkitettékagyengébbnekítéltcsecsemőketazAvertinidombokközé—ezeketanyomorékgyerekeketnemtekintettékméltónakazéletre.

[8]Barcsi,2004,101–113.[9]Jobbágyi,2004,276–277.[10]Glóner,1997,57.[11]Szoboszlai-Kiss,2012,109.[12]Szoboszlai-Kiss,2013,551.

80

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

Azonbanmárekkormegjelentaszenvedőésgyógyíthatatlanemberekkegye-lemből történő megölése — ezt viszont csak titokban végezték, a megmaradtforrásokiscsakelvétvenyilatkoznakróla.

AkororvosiszempontbóljelentősalkotásaaHippokratészieskü,melyszerintsenkineknemadhatóhalálosgyógyszer, vagyerrevonatkozó tanács—világostehát,hogyajoggyakorlatélesenszembehelyezkedteka„halálbasegítés”fogal-mával. Az eutanázia jelenléte mégis azzal magyarázható, hogy akkoriban nemvoltakhatásosfájdalomcsillapítók,valamintazorvosokjelentősrészenemértettegyetahippokratészielvekkel.

A középkorban, az egyházi hatalom térnyerésének köszönhetően, előtérbekerültazonnézet,melyszerintazemberiéletfelettihatalomcsakIstentilletimeg(összhangban a „Ne ölj!” parancsolattal). Mindenfajta életellenes cselekményttiltottnakéserkölcstelennektartottak:

Akeresztényorvosifelfogáslényegeagondoskodás,asegítés,azápoláslett,mégakkoris,hanemtudtakeredményesengyógyítani.[13]Azeutanáziátmindenkörülmények között elfogadhatatlannak ítélték, azoknál az eseteknél is, aholkegyescélokértésabetegérdekébentörtént.[14]

A legújabb korig nem merült fel komolyabb formában az eutanázialegalizációjánakgondolata,nemisléteztekhosszúideigakereszténynézeteketelutasítóvélemények.Az1900-asévektőlkezdveazonbanegyretöbbolyanfilozó-fiaimunkalátottnapvilágot,amelyazeutanáziakérdéskörétfeszegette.[15]Ekkorazonbanegynemvárt,tragikuseseménykövetkezettbeaII.világháborúkitöré-sévelésHitlerhatalomrakerülésévelNémetországban.Azáltalakiadotteutaná-zia-parancs főként sérülten született gyermekekre, felnőtt elmebetegekre,majdkésőbbcigányokra,ésnemibetegekrevonatkozott.Végülazonban,minttudjuk,szinte válogatás nélkül semmisítettek meg embereket, erre a parancsra hivat-kozva.Aparancsmégnapjainkbaniséreztetihatását:annyiralejáratódottazeuta-názia-fogalom,hogytöbbországiselrettenalegalizációbármilyenformájától.

2. Azegyesországokjoggyakorlatanapjainkban

a)USA

Azévtizedekótatartóvitákbanszámtalanmegoldásszületettavilágbanalegálishalálbasegítéstőlateljestiltásig.Alegtöbbországáltalátvettlegalizációsmegol-dásokatazUSAjogászaidolgoztákki,aholakérdéselégkorán,máraXIX.századelsőfelébenfelmerült—előszörcsakorvosifolyóiratokban,majdkésőbbtörvény-javaslatokformájában,ésabíróigyakorlatbanis.

Az1970-esévektőlegyretöbbbíróidöntés ismerteel,hogyamagánélethez

[13]Jobbágyi,2004,6–32.[14]Lucas,2007,159.[15]IlyenvoltakpéldáulKarlBinding,AlfredHochevagyFranzWalterírásai.

81A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

való alkotmányos jog alapján a döntésképes betegek visszautasíthatják az élet-mentőéséletfenntartókezeléseket.[16]ALegfelsőbbbíróság1990-ben,aCruzan-ügyben (Cruzan v. Director, Missouri Department of Health Care) hozta megirányadó döntését. 1983-ban egy 25 éves fiatal nő, Nancy Cruzan szenvedettsúlyos autóbalesetet, aminek következtében tartós vegetatív állapotba került,vagyisöntudatlanvolt, és semmilyen jelétnemmutatta,hogy fájdalmai lenné-nekvagyhaldokolna.[17]Adiagnózisszerintakár30évetisélhetettvolnaebbenazállapotban,deeszméleténekvisszanyerésérenemvoltreálisesély—errevalótekintettelNancyCruzanférjeésszüleikérelmetnyújtottakbeaMissouriállamibírósághozazéletfenntartókészülékkikapcsolásáért.Akérelmetelőszörvissza-utasítottákarrahivatkozva,hogyalánymagatehetetlenállapotamiattnemtudjakinyilvánítni akaratát, amely akár ellentétes is lehet szülei kérelmével. Későbbazonbanbebizonyosodott,hogyNancyCruzanbaleseteelőtttöbbszörishangoz-tatta,hogyilyenállapotbannemszeretnetovábbélni. ÍgyaLegfelsőbbBírósághatározatábankimondta,hogyabetegkívánságaszerintazéletmeghosszabbítóeszközökkelvalókezelésésazéletfenntartásisvisszautasítható,haeztegyértel-műenéstanúkkalbizonyítják.[18]

Ez az ügy többek között rávilágított a megfelelő szabályozás hiányára arranézve,milegyenazeljárásarraazesetre,haabetegvéglegelvesztiazöntudatát,vagybelátásiképességét.Ennekkapcsánmegnőttazún.előzetesírásbelijognyi-latkozatokjelentősége,melynekkétformájaismert:

i) Előzetesnyilatkozatakezelésiformákról(„livingwill”):ezafajtanyilatko-zatmáraz1960-asévekbenmegjelent,akoncepciójátLuisKutnerügyvéddolgozta ki. Lényege, hogy a nagykorú, beszámíthatósággal rendelkezőszemélyhivatalosdokumentumbankijelenti,habármelyokbólolyanálla-potba jutna, amelyben halála visszafordíthatatlanná válik, nem óhajtjaazéletétmeghosszabbítóorvositechnikák,kezelések,gyógymódoktovábbialkalmazását.

ii)Előzetes nyilatkozat a helyettes döntéshozó személyéről („health careproxy”):azérintettaztaszemélytnevezimeg,akihelyetteadöntés jogátgyakorolhatja abban az esetben, ha ő maga döntésképtelen állapotbakerülne. Ilyenkor a helyettes döntéshozónak a beteg feltehető akaratát ésérdekeitfigyelembekellvennie.[19]

Afentiekalapjánelmondhatjuk,hogyazUSAapasszíveutanázialegalizációjamellettdöntött,azonbanazatagállamoktörvényhozásánmúlik,hogytágítják-e,és amennyiben igen,hogyanésmilyenmértékbenazönrendelkezési joghatá-rait.Így,példánakokáért,2008-tólWashingtontagállambanlegálishalálosdózisú

[16]Halmai–Tóth,2008,349.[17]Lukács,2005,13.[18]Jobbágyi,2004,287.[19]Halmai–Tóth,2008,351.

82

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

gyógyszertfelírniolyanbetegekszámára,akiknekorvosilagigazoltanlegfeljebb6hónapjukvanhátra.

b)Európaországai

Az amerikai mintát követve a nyugat-európai demokratikus államok, és a voltszocialistaországokarendszerváltástkövetőenszintekivételnélkültörvényiszin-tenrendelkeztekazorvosiellátásvisszautasíthatóságánakjogáról.Eztagyakorla-totkövetitöbbekközöttFranciaország,NémetországésNagy-Britanniais.

Ebben a témában kirívó példának Hollandia és (a holland törvényt teljesegészében átültető) Belgium számít. A 2001-es törvényi szabályozás keretében„kimentésilehetőségük”vanazoknakazorvosoknak,akikazelőírttörvényifelté-teleknekmegfelelvenyújtanak„orvosiközreműködést”azöngyilkossághoz,így:

– abetegnektöbbszörialkalommal,önkéntesenkellkérnieahalálbasegítést;– abetegetmegfelelőenfelkellvilágosítanibetegségéről;– abetegállapotánakelviselhetetlennekésreménytelennekkelllennie(vagyis

nemfeltételabetegséghalálosvolta,vagyabetegségbőleredőfizikaiszen-vedés);

– nincsmásfigyelembevehetőorvosialternatíva,éseztkétorvosismegerősíti.[20]

Továbbá,a2004-benHollandiábanéletbelépettszabályozásnyománazorvosiközreműködésolyanbetegekesetébeniskérhető,akiknél„elviselhetetlenszenve-déstokozóéletuntságot”diagnosztizáltak.

AfentiekmellettLuxemburgisalegalizációmellettdöntöttolyangyógyítha-tatlanbetegségbenszenvedőpácienseknél,akik ismételtenkérelmeztékahalá-lukban való közreműködést, és a megszerezték egy szakértő orvosi bizottsághozzájárulását.

Ugyanakkorlétezikolyangyakorlatis(pl.Svédországban),aholazorvosnemadhat be halálos dózisú gyógyszert a betegnek, azonban azt felírhatja a betegrészére.

AVatikántovábbraisazeutanáziaeltörléseellenküzd.

c)Nemzetközifórumokállásfoglalásai

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2002-ben hozott ítéletében[21] foglaltállást: Dianne Pretty ügyében a megválaszolandó kérdés az volt, hogy sérti-eegy gyógyíthatatlan stádiumban, teljes mozgásképtelenségre ítélt állapotban,azonban belátási képessége birtokában lévő nő jogait az, hogy a vádhatóságelutasítottabüntetlenségbiztosításátahölgyférjeszámára,haafeleségekéré-séreafeleségeéleténekővetnevéget.ABíróságkimondta,hogyazélethezvalójognemértelmezhetőúgy,hogyazmagábanfoglalnáahalálhozvalójogotis.

[20]Jobbágyi,2004,289.[21]Prettyv.EgyesültKirályság,2346/02,Judgementof29April2002.

83A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

Azönrendelkezési jognemterjedhetodáig,hogyakármás,akárállamiintéz-mény közreműködésével az egyén a halált választja az élet helyett. Ugyanak-korabíróság—éppenazeurópaiszabályozássokszínűségébőleredőóvatosságmiatt—nemfoglaltállástabbanakérdésben,hogyjogsértéstkövettek-eelazokazállamok,akiklehetővétettékazeutanáziabármilyenformájánakelvégzését.

AzEurópaTanácsegy1999-esajánlásábanfoglakozotta témával.A testületmegállapította, hogy az ember méltóságának védelme élete végéig tart, ezértolyankörülményeketkellkialakítani,hogyméltókörülményekközötthalhassa-nakmeg,valamintahaldoklássalegyütt járó fájdalmat,szenvedést,szorongástcsökkenteni kell. Ezzel összefüggésben az ajánlás két alapvető követelménytfogalmazmeg:(1)atagállamoknakbiztosítaniukkellolyanintézkedéseket,hogya haldoklók akaratuk ellenére gyógykezelésben ne részesüljenek,[22], ugyanak-kor(2)ezzelegyüttazt isszavatolnikell,hogyagyógyíthatatlanbetegekhalálutánavágyaneképezhessenjogosigénytarra,hogyéletüknekmásvessenvéget.Ezekalapjánelmondhatjuk,hogyazEurópaTanácslényegébennemfoglalállástaz eutanázia mellett vagy ellen, annak szabályozását a tagállamokra hagyja —azzal amegkötéssel,hogyazemberiméltósághozvaló jogotmindenkörülmé-nyekközöttszemelőttkelltartaniuk.

Összefoglalóan elmondható, hogy a gyógyíthatatlan betegek életénekaz emberi méltóságukkal összeegyeztethető, kívánságuk szerinti befejezéséta napjainkban fellelhető törvények főleg úgy teszik lehetővé, hogy elismerika beteg önrendelkezési jogát a kezelések visszautasítására. Jelenleg csak igencsekélyszámú—pl.aholland,abelga,vagyazOregonállambeli—törvényteszilehetővéazindítványozókáltali,önrendelkezésesaktíveutanázialehetőségét.

III.AMAGYARSZABÁLYOZÁSÁTTEKINTÉSE

1. Történetielőzmények

HazánkbanegészenaXX.századignemmerültfelsemmilyenkülönösebbkérdésazeutanáziávalkapcsolatban:amegengedőnézeteketmindajog,mindazorvos-tudományelutasította,éssenkisemképviseltealegalizációgondolatát.[23]

Először a Csemegi kódex tartalmazta a kívánatra ölés privilegizált tényállá-sát—ugyanakkorazelfogadottnézetszerintbáracselekménybüntetlenülnemmaradhat, de enyhébben büntetendő, mint a szándékos emberölés, tekintettelerre, hogy ezen cselekmény elkövetési motívuma a könyörület. Ezt a nézetetképviselte többek között Kontz Gusztáv A magyar büntetőjog tankönyve címűművébenésIrkAlbertA magyar anyagi büntetőjog címűművében.Az1945előtti

[22]Jobbágyi,2004,292.[23]Jobbágyi,2004,293.

84

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

jogalkotásra egyébként is befolyásoló tényezőként hatottak a hitleri eutanázia-parancstragikuskövetkezményei.

Akérdés1961-benmerült ismétfel,amikoraz1961.éviV.törvény(újBtk.)akívánatraölés tényállásátbeolvasztottaazemberölésbűntettébe,ugyanakkorazeutanáziamegítélésesemmitsemváltozott—továbbraiselutasítottákannakbármilyen formáját. Olyan neves szerzők, mint Törő Károly,[24] NizsalovszkyEndre,[25]ésHorváthTibor[26]foglalkoztakatémával,ésmindegyikükugyanarraamegállapításrajutott:ajognemengedimegaszemélyhezfűződőjogokról—ígyazélethezvalójogrólsem—alemondást,azélettelvalóbármilyenilyenirányúrendelkezéskizárt.

1998 előttig nem biztosította átfogó törvény a betegek jogvédelmét, ígya gyógyíthatatlan betegekre vonatkozó rendelkezések is hiányosak voltak,az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak meg kellett tagadniuk bármelyolyantevékenységet,melyet jogszabálytilt, ígyazeutanáziát is.[27]Agyógyításikötelezettségmindenekfelettállt,ésazakkorhatályosbüntetőtörvényekalapjánazeutanázia—azorvosmagatartásátólfüggően—emberölésnek,öngyilkosság-ban való közreműködésnek, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek,esetlegsegítségnyújtáselmulasztásánakminősült.[28]

2.AzEgészségügyitörvényrendelkezései

Azáttöréstamagyarjogiszabályozásbanazegészségügyrőlszóló1997.éviCLIV.törvény(atovábbiakban:Törvény)hozta.Megalkotásánakelőzményekéntfoghat-jukfel,hogyekkoribanavégsőstádiumbajutottbetegekkezelésévelkapcsolatoskérdéseket a beteg akaratától függetlenül kizárólag az orvos döntötte el. Ezzelpárosultabizonytalanjogiszabályozás,illetveazegészségügyiszektorbanjelent-kezőpénzhiány,ésezrengetegvisszaélésreadhatottokot.[29]

Atémábanjogfejlesztőjellegűbírságiítéletekkelekkormégnemtalálkozhat-tunk,azegyetlenközismert tényállásaBinder-ügy.BinderGyörgyi története—aki1993szeptemberébenáramütésselvégzettgyógyíthatatlanbetegségbenszen-vedő,tizenegyéveslányával—felkavartaakedélyeket.AFővárosiBíróságelőszörkétévibörtönbüntetésreítélteazeutanáziárahivatkozóasszonyt,azítéletvégre-hajtását azonban háromévi próbaidőre felfüggesztette.[30] A Legfelsőbb Bíróságszükségétláttaannak,hogyazügykapcsántisztázzaazaktíveutanáziafogalmát:„Azeutanáziaagyógyíthatatlanbeteghalálánakmeggyorsításavagyelőidézése,szenvedésénekmegrövidítésecéljából.Büntetőtörvénykönyveinktiltjákeztmég

[24]Kapcsolódóírásai:Az orvosi polgári jogviszony(1965),Az orvosi jogviszony(1986).[25]Kapcsolódóírása:Szerv- és szövetátültetések joga(1970).[26]Kapcsolódóírásai:Az élet, egészség, testi épség büntetőjogi védelme(1965),Az orvostudomány halál fogalma és a büntetőjog(1970),Az eutanázia és a büntetőjog(1972).[27]Halmai–Tóth,2008,357.[28]Halmai–Tóth,2008,357.[29]Egyikszélsőségespéldájaennek,haasúlyosbetegetahelyhiánymiattsegítettékahalálba.[30]Somorjai,2003,18.

85A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

akkoris,amikorcéljaafájdalomtólvalómegkímélés,vagyazölésabeteghatá-rozott kívánságára történik. Fontos utalni arra, hogy — konkrét törvényi tiltásnélkül,attól függetlenül is—efogalmonmindenekelőttéskifejezetten»orvos-beteg«kapcsolatértendő.”[31]

Mivel ebben az értelmezésben az adott ügy kapcsán nem lehet eutanáziá-ról beszélni, a Legfelső Bíróság elrendelte az ítélet végrehajtását. A végső szótaköztársaságielnökmondtaki,amikorkegyelembenrészesítetteazelítéltanyát.

ATörvénytannakhatálybalépésekorszámoskifogásértemindazeutanáziátellenzők,minda legalizációmellettérvelőkrészéről,rengetegmódosításikére-lemérkezettazAlkotmánybírósághoz.Avitáta22/2003.(IV.28.)ABhatározatzártale,amelyvalamennyikérelmetelutasította,ésmegállapította,hogyavonat-kozómagyarjogszabályokalkotmányosak,atörvényhozónakjogalkotásikötele-zettsége nincs, a jogrendszer ugyanis sem helyeslő, sem helytelenítő álláspon-tot nem foglalhat el az ember saját életének befejezését elhatározó döntésévelkapcsolatban.Azállamekörbencsakannyibanjutszerephez,amennyibeneztazélethezvalójogravonatkozóintézményvédelmikötelezettségeelkerülhetetle-nülszükségesséteszi.

AjelenleghatályosTörvényrészletesenrendelkezikazönrendelkezéshezvalójogról,valamintazellátásvisszautasításánakjogáról,amelyjogintézményekfőbbszabályaiazalábbiakbankerülnekösszefoglalásra:

Abetegetmegilletiazönrendelkezéshezvalójog,amelykizárólagtörvénybenmeghatározottesetekbenésmódonkorlátozható.

Az önrendelkezési jog különösképpen az alábbi jogosultságokat foglaljamagában:

– a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybevenni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egezik bele,melyeketutasítvissza(figyelembevéveakésőbbiekbenrészletezett,azellá-tásvisszautasításáravonatkozórendelkezéseketis);

– abetegnekjogavanarra,hogyakivizsgálásátéskezelésétérintődöntések-benrésztvegyen;

– akülönszabályozottkivételektőleltekintvebármilyenegészségügyibeavat-kozáselvégzésénekfeltétel,hogyahhozabetegbeleegyezésétadja.[32]

Az ellátás igénybevételére vonatkozó beleegyezéshez a Törvény az alábbiformai,illetvetartalmikritériumokattársítja:

(1)Egyrészrőlabeleegyezésnekmegtévesztéstől, fenyegetéstőléskényszer-tőlmentesnek,valamintmegfelelő tájékoztatásonalapulónakkell lennie.Ezzelösszefüggésbenkérdéskéntmerülhetfel,hogymikorminősülazorvostájékozta-tásamegfelelőnekahhoz,hogyabetegazönrendelkezésijogátgyakorolnitudja?EkörbenaKúriaaBH2013.219sz.határozatalapjátképezőügykeretébenfoglalt

[31]1996/349BH.[32]1997.éviCLIV.törvény15.§(1)-(3).

86

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

el részletes álláspontot, amikor kimondta, hogy a műtét előtt álló betegnekakockázatokrólésaszövődményekrőladotttájékoztatásakkormegfelelő,harész-letesésegyéniesített.Atájékoztatásnakolyannakkelllennie,hogyabetegmindenolyanlényegesinformációbirtokábakerüljön,amelyalapjánmegalapozottantuddönteniaműtéthezvalóhozzájárulásmegadásárólvagyannakmegtagadásáról,azazmegfelelőengyakorolhatjaaTörvénybenszabályozottönrendelkezésijogát.Ennekmegfelelőenazorvosnakatájékoztatássoránabetegadottegészségiálla-potábólkellkiindulnia,deugyanakkornemadhatbiztos„prognózist”arról,hogyaszövődményekközülabetegnélmelyikésmilyensúllyalkövetkezikmajdbe,csupánaműtétszövődményeineklehetőségéreésaműtételmaradásánakkövet-kezményeirehívhatjafelabetegfigyelmét.

Kiemelendő, hogy a megfelelő tájékoztatás elmaradása kártérítési igényalapjául is szolgálhat: A Fővárosi Ítélőtábla Pf.22006/2009/9. sz. ítéletébenelfoglaltálláspontjaszerint,amennyibenabetegetazegészségügyiintézménynem hozza olyan helyzetbe, hogy megalapozottan tudjon dönteni a műtétihozzájárulásról (pl. nem tájékoztatja az alternatív kezelési lehetőségekről,aműtételhagyásánakkövetkezményéről,vagyarról,hogyaműtétibeavatkozássoránszámolniakellbénuláskialakulásával),úgymegsértiabetegönrendelke-zési jogát,ésezakörülményazegészségügyi intézménykártérítési felelőssé-gétmegalapozza,mertafelperesezenismerethiányábanjárulthozzáaműtétibeavatkozáshoz.Ezzelkapcsolatbanazsemszolgálhatazegészségügyi intéz-mény számára kimentési okként, ha a műtéti indikáció abszolút volt — azazabeavatkozáselmaradásávalafelperestértkárosodásugyanúgybekövetkezettvolna—,ugyanisatájékoztatásikötelezettségeemellettisteljeskörűenfennállt.

Afentiekmellettatájékoztatásikötelezettségmegsértésenemcsakazönrendel-kezésijog,hanemegyébszemélyiségijogokmegsértését,ésazazokkalkapcsolat-banfelmerültkárokmegtérítésétismagautánvonhatja.AKúriaPfv.2049/2011/9.sz. ítéletehatályábanfenntartottaazI.ésII. fokúbíróságokdöntéseit,amelyekszerintI.rendűfelperesnek(édesanya)ateljescsaládbanéléshezésazegészség-hez,II.rendűfelperesnekateljescsaládbanéléshezvalójogátsértetteazegész-ségügyi intézményakkor,amikoraszükségeslényegesésrelevánstájékoztatáselmulasztásával,azorvosidokumentációnemkellőfelvételévelésaszakmailagindokoltvizsgálatokelmaradásávalafelperesekgyermekeholtanszületettmeg.Azítéletalábbimegállapításaiemelendőekki:

„Atájékoztatásnakazadottesetbenkikellett terjednieaterhesésamagzatállapotára,arra,hogyazalperesmiérttartottaszükségesnekakórházifelvételt,milyen további ellátást és vizsgálat végzését tartotta szükségesnek, és arra is,hogyehhezmitkelltennie,ésazokelmaradásamilyenkövetkezményekkeljárhat.Ennekhiányábanugyanisabetegnemkerülolyanhelyzetbe,hogymegalapozot-tandönthessenarról,hogyakórházbanmarad,vállalja-eazorvosáltalajánlottvizsgálatokat,vagyakárrövididőreis,detávozikakórházból.Ezeknekazorvosiiratokbólkikelltűnnie,mertezzeltudjabizonyítaniazalperesamegfelelőtájé-koztatásmegtörténtét.”

87A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

„A beteg kórházból való eltávozásánál nem annak van jelentősége, hogyazalperesezthogyantudjamegakadályozni,ugyanisabetegszabadoneldönt-heti,hogyakórházbóleltávozik,hanemannak,hogyazalperesmegadta-eabetegrészéreaszükséges tájékoztatástésennek ismeretébendöntött-eabetegarról,hogytávozik,vagymaradakórházban.”

(2) A beleegyezés bármikor visszavonható, ugyanakkor alapos ok nélkülivisszavonáseseténabetegkötelezhetőazannakkövetkeztébenfelmerülő,indo-koltköltségekmegtérítésére.[33]

(3)ATörvénybenkülönszabályozottesetekkivételévelabeleegyezésszóban,írásbanésráutalómagatartássalismegtehető.[34]Ilyentörvényikivételnektekint-hető pl. az invazív (vagyis „testüregbe hatoló”) beavatkozásokhoz, valamintazönkéntesgyógykezelésbevételhez történőhozzájárulás,amelycsakabetegírásbeli,vagy—amennyibenerrenemképes—kéttanújelenlétébentettnyilatko-zataalapjántörténhet.

Atörténetirésznélemlített,azUSAgyakorlatábankialakult„health care proxy” mintájáraaTörvényistartalmazlehetőségethelyettesdöntéshozómegjelölésére:

A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokirat-ban vagy — írásképtelensége esetén — két tanú együttes jelenlétében megtettnyilatkozattalmegnevezhetiaztacselekvőképesszemélyt,akijogosulthelyetteabeleegyezés,illetvevisszautasításjogátgyakorolni,illetvebárkitkiiszárhatabeleegyezés,illetveavisszautasításjogánakhelyettetörténőgyakorlásából.

Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs a fentiek szerint megjelölt,helyettesdöntéshozószemély,abeleegyezésésavisszautasításjogánakgyakor-lására a törvényes képviselő, illetve hiányában a Törvényben meghatározottrokonikörjogosult.Ugyanakkorazezenszemélyekáltalgyakoroltbeleegyezésijogkizárólagakezelőorvosáltaljavasolt,olyaninvazívbeavatkozásokhoztörténőbeleegyezésreterjedhetki,amikorabeavatkozásazegyébkéntfelmerülőkocká-zatoktóleltekintvenemérintihátrányosanabetegegészségiállapotát(nemvezetsúlyosvagymaradandóegészségkárosodásához).[35]

Az önrendelkezési jog keretében a cselekvőképes beteget megilleti az ellá-tásvisszautasításánakjoga,kivéve,haannakelmaradásamásokéletétvagytestiépségét veszélyeztetné. A szabályozással kapcsolatban mindenképpen kieme-lendő,hogyabetegazeljárásbannemazéletéről rendelkezik, csakakezeléstutasítjavissza.[36]

AfőszabályalólikivételkéntaTörvényazalábbikétesetetszabályozza:(1)Abetegmindenolyanellátást,amelynekelmaradásaeseténegészségiálla-

potábanvárhatóansúlyosvagymaradandókárosodáskövetkeznebe,csakközok-iratbanvagyteljesbizonyítóerejűmagánokiratban,illetveírásképtelenségeesetén

[33]1997.éviCLIV.törvény15.§(6).[34]1997.éviCLIV.törvény15.§(4).[35]1997.éviCLIV.törvény16.§(1)-(2.)[36]1997.éviCLIV.törvény20.§(1).

88

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

két tanúegyüttes jelenlétébenutasíthatvissza.Kivételtképeznekezenszabályalólacselekvőképtelen,akorlátozottancselekvőképeskiskorú,illetveazegész-ségügyiellátássalösszefüggőjogokgyakorlásatekintetébenrészlegesenkorláto-zottbetegek,akikesetébenazilyenellátásvisszautasításáranincsenlehetőség.[37]

(2) Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást visszautasítani (és ezáltalabetegségtermészeteslefolyásátlehetővétenni)csakabbanazesetbenvanlehe-tőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudománymindenkoriállásaszerintrövididőnbelül—megfelelőegészségügyiellátásmellettis—halálhozvezetésgyógyíthatatlan.Azéletfenntartó,illetveéletmentőbeavat-kozásvisszautasításaszinténcsakafentiekszerintialakielőírások(közokiratbanvagyteljesbizonyítóerejűmagánokiratban,illetveírásképtelenségeeseténkéttanúegyüttes jelenlétében tett nyilatkozat) betartásával történhet, valamint az csakakkorérvényes,haegyháromtagúorvosibizottság(melynektagjaiabetegkeze-lőorvosa,egy—abeteggyógykezelésébenrésztnemvevő—,abetegségjellegénekmegfelelőszakorvos,valamintegypszichiáterszakorvos)abetegetmegvizsgáljaésegybehangzóan,írásbannyilatkozikarról,hogy:

– abetegdöntésétannakkövetkezményeitudatábanhoztameg,– avisszautasítás törvényi feltételei (abetegségazorvostudományminden-

koriállásaszerintrövididőnbelül—megfelelőegészségügyiellátásmellettis—halálhozvezetésgyógyíthatatlan)fennállnak.

Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához,akezelésvisszautasításáravonatkozónyilatkozatanemvehetőfigyelembe.

Abetegnekazorvosibizottságnyilatkozatátkövető3.napon—kéttanúelőtt—ismételtenkikellnyilvánítaniaavisszautasításrairányulószándékát.

Előírástovábbá,hogyvisszautasításeseténmegkellkísérelniabetegdöntésehátterében lévő okok — személyes beszélgetés alapján történő — feltárását ésadöntésmegváltoztatását.Enneksoránismételtentájékoztatnikellabeavatkozáselmaradásánakkövetkezményeirőlis.

Abetegavisszautasításravonatkozónyilatkozatátbármikor,alakikötöttségnélkülvisszavonhatja.[38]

Afentiekbenrészletezettfőszabályalólkivételtképeznekazalábbiesetkörök:a)Abetegnemutasíthatjavisszaazéletfenntartóvagyéletmentőbeavatkozást,

havárandóséselőreláthatóanképesagyermekkihordására.[39]

b)Amennyibenavisszautasításhozvalójoggyakorlásacselekvőképtelen,korlá-tozottancselekvőképeskiskorú,illetveazegészségügyiellátássalösszefüggőjogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott betegek esetébenmerülfel,azegészségügyiszolgáltatókeresetetindítabeleegyezésbíróságáltalipótlásairánt.Akezelőorvosabíróságjogerőshatározatánakmeghoza-taláigkötelesabetegegészségiállapotaáltalindokoltellátásokmegtételére.

[37]1997.éviCLIV.törvény20.§(2).[38]1997.éviCLIV.törvény20.§(1)-(8).[39]1997.éviCLIV.törvény20.§(6).

89A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

Anyilatkozatpótlásárairányulóeljárássoránabíróságnempereseljárásbansoronkívüljárel.[40]

ATörvény—azugyancsakUSAintézmény,a„living will”mintájára—lehető-ségetbiztosíttovábbáacselekvőképesszemélyekszámára,hogykésőbbiesetle-gescselekvőképtelenségükesetéreközokiratbanvisszautasíthassanakegyesvizs-gálatokat, beavatkozásokat, valamint életfenntartó, életmentő beavatkozásokat,hagyógyíthatatlanbetegségbenszenvednekésbetegségükkövetkeztébenönma-gukat fizikailagellátniképtelenek, illetve fájdalmaikmegfelelőgyógykezelésselsemenyhíthetők.Ezennyilatkozatátazérintettakésőbbiekbenbármikor,alakikötöttségreéscselekvőképességéretekintetnélkülvisszavonhatja.[41]

A fentiekkel összefüggésben megemlítendő az Alkotmánybíróság 24/2014.(VII.22.)sz.ABhatározata,amely—többekközött—afentielőzetesnyilatkozat-tételilehetőségetazalábbiakbanírtakszerintmódosította.

A rendelkezés eredeti szövegezése ugyanis a nyilatkozat érvényességi felté-telekéntírtaelőazt,hogyegypszichiáterszakorvosegyhónapnálnemrégebbiszakvéleményéveligazolja,hogyazérintettszemélydöntésétalehetségeskövet-kezményekteljestudatábanhoztameg.Előírásvolttovábbá,hogyanyilatkozatotkétéventemegkellettújítani.

AzAlkotmánybíróságafentirendelkezésekalaptörvény-ellenességétazaláb-biakrahivatkozássalállapítottameg:

Egyrészről nincs ésszerű indoka, annak hogy egy bármikor visszavonhatónyilatkozatérvényességétatörvényhatározottidejűvétegye.Az„élővégrendele-tet”tevőszemélyanyilatkozatbansajátértékrendjeszerintrendelkezik,éssemminemindokolja,hogyezazértékrendkétévenbelülérvényétveszítse.Továbbá,a korlátozás szükségtelen azért is, mert a nyilatkozó bármikor visszavonhatja,vagymegváltoztathatja„élővégrendeletét”,akárkétévnélrövidebbidőnbelülis.

Másrészrőlaz,hogyazEütv.cselekvőképes—tehátjogügyleteisoránbelátásiképességgel rendelkező — embereknek kötelezővé teszi a pszichiáteri szakvé-lemény beszerzését, a (bizonytalan jövőre vonatkozó) nyilatkozatát tartalmazóközokiratkészítésénekelőfeltételéülszabva,acselekvésiautonómia,ígyazönren-delkezésijogkorlátozásátjelenti.Arendelkezőnyilatkozatmegtételénekkiindulófeltételeacselekvőképességmegléte.Apszichiáterszakvéleményekészítésesoránmagasemvizsgálmást,mintamitacselekvőképességfeltételez:azt,hogyképes-eanyilatkozatottevőszemélyfelmérnidöntésekövetkezményeit.Acselekvőképes-ségmegléteelevefeltételezi,hogyazemberképeselőrelátniésfelmérni(belátni)cselekedeteit,annakkövetkezményeit,ésképeseszerintmérlegelni,döntésthozni.Eztfigyelembevéveapszichiáterszakvéleményénekmegkövetelésenemmás,mintkizárólagacselekvőképességmegléténekbizonyítása,holottamagyarjogbanálta-lábanacselekvőképességetnem,hanemannakhiányátkellbizonyítani.

[40]1997.éviCLIV.törvény21.§(2).[41]1997.éviCLIV.törvény22.§.

90

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

Továbbá,anyilatkozathoztársítottközokiratikövetelményekésaközjegyzőieljárásáltalmáregyebekbenisbiztosításrakerülacselekvőképességvizsgálata,másrésztanyilatkozattételszabadgyakorlásaellenhat—részbenfelmerülőkölt-ségkéntis—apszichiáterilyenirányúvizsgálata.

Arendelkezések2014.július22.napjávalvesztettékhatályukat.

3. APolgáriTörvénykönyvvonatkozórendelkezései

TámogatottdöntéshozatalAzönrendelkezésijoggalösszefüggésbenaPolgáritörvénykönyvrőlszóló2013.évi V. törvény (Ptk.) új lehetőségként vezette be a támogatott döntéshozatalintézményét, amely a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt segítségetazérintettszemélyszámára.Azújjogintézménnyelösszefüggésbenafentiek-benrészletezettTörvénymódosításaisszükségesséváltatámogatószeméllyelkapcsolatoseljárásiszabályokmeghatározásaérdekében.Amódosításokalap-jánabetegnek—amennyibena támogatottdöntéshozatalszerinti támogatójavan — kérelmére biztosítani kell, hogy az egészségügyi ellátással összefüggődöntéshozatal,illetveabeleegyezésmegadásasoránatámogatójelenlehessen,azzalkapcsolatbanabeteggelegyeztessen.[42]

AtámogatótagyámhatóságrendelikiaPtk.-banésatámogatottdöntéshoza-talrólszóló2013.éviCLV.törvénybenmeghatározottrendelkezésekszerint.

Akirendelésnekkétesetköre[43]kerültszabályozásra:(1)Anagykorú,cselekvőképesszemélyszámára,acselekvőképességekorlá-

tozásának elkerülése érdekében, az érintett kérelmére a gyámhatóság határoztámogatókirendeléséről,amennyibenazérintettszemélyazegyesügyeiintézésé-ben,döntéseimeghozatalábanbelátásiképességénekkisebbmértékűcsökkenésemiattsegítségreszorul.

(2)Továbbá,amennyibenacselekvőképességetérintőgondnokságaláhelye-zésiperbenabíróságúgyítélimeg,hogyacselekvőképességrészlegeskorlátozásasem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátásiképességénekkisebbmértékűcsökkenésemiattsegítségreszorul,agondnokságalá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal.Atámogatótabírósághatározataalapjánazérintettelegyetértésbenagyámható-ságrendeliki.

SzemélyiségijogokvédelmeAhatályosPtk.aszemélyiségijogokvédelmérevonatkozógenerálklauzuladekla-rálásamellettkülönemlítiajoggyakorlatbankikristályosodottegyesszemélyiségijogokat.A jogvédelemközpontjábaegyúttalazemberiméltósághozvaló jogot,

[42]1997.éviCLIV.törvény25.§(3a).[43]2013.éviV.törvény2:38.§.

91A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

mint minden külön nevesített, vagy nevesítésre nem kerülő személyiségi jog„anyajogát”emeli.

2:42.§[Aszemélyiségijogokáltalánosvédelme](1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai

közöttszemélyiségét,ígykülönösenamagán-éscsaládiélet,azotthon,amások-kal való — bármilyen módon, illetve eszközzel történő — kapcsolattartás ésa jóhírnévtiszteletbentartásáhozvaló jogátszabadonérvényesíthesse,éshogyabbanőtsenkinegátolja.

(2)Azemberiméltóságotésazabbólfakadószemélyiségijogokatmindenkikötelestiszteletbentartani.Aszemélyiségijogoketörvényvédelmealattállnak.

APtk.előbbiekbenemlítettfelsorolásaértelmébenaszemélyiségjogoksérel-métjelentikülönösenazélet,atestiépségésazegészségmegsértése.EztajogottermészetszerűlegazAlaptörvényisrögzíti,annakII.cikkében,amikorkimondja,hogyazemberiméltóságsérthetetlen,ésmindenembernekjogavanazélethezésazemberiméltósághoz.

Azéletvédelmételsősorbanabüntetőjoghivatottszolgálni,azonbanazéletneknempusztánaléte,hanemannakminőségeisfontoskérdés.Meghatározásakettős;mindenkitartozikolyanéletviteltkialakítani,amelyméltóazemberhez,másrésztmindenemberiésjogiszemélykötelestartózkodniazolyanmagatartástól,amelymástgátolazemberhezméltómagatartásban,viselkedésben.[44]

AzAlkotmánybírósággyakorlatábanazemberiméltósághozvalójoglényegé-benegyenlőazáltalánosszemélyiségijoggal.Ezértelmezésébenazegyénönmeg-határozásának,jogilagrelevánsaspektusainaknevesítése,amelyekmegkívánjákazalkotmányjogigaranciákkiépítésétazállammalszemben,ésegybenazállamáltalbiztosítottan.Afogalomkibontásánakrendezőelvét,általánoskritériumaitaz alkotmánybírósági gyakorlat nem dolgozta ki, de a nemzetközi irodalom ésamodernalkotmányokegyesformáitnevesítették,ésaszemélyhezfűződőjogokreleváns megnyilvánulásaiból konkrét egyedi jogokat vezettek le — ezek közülazegyikazönrendelkezéshezvalójog.[45]

Az eutanázia kapcsán az a kérdés merül fel, hogy meddig terjed az emberönrendelkezési joga, illetvepontosanmit isértünkemberhezméltóhalálalatt?Aválaszokatkét,egymástóljólelhatárolhatócsoportbasorolhatjuk:

a)Azegyiknézőpontszerint(eztnevezik„hospice-mozgalomnak”is)abetegembert szenvedéseitől nem csak a halál mentheti meg. Az orvoslásnakazafeladata,hogyelviselhetőbbétegyeafájdalmatabetegségutolsószaka-szában,ésabetegnekmegfelelő,emberikörnyezetelegyen.Ilyenkorfolytatnikell ahaldokló méltóságátmegillető lelki, társadalmi támogatást, valamintakényelmétbiztosítógyógykezelést.[46]

b)A másik nézet szerint nem lehet senkit sem akarata ellenére semmilyen

[44]Jobbágyi,2002,75.[45]Az értelmezett Alkotmány,2004,701.[46]Glóner,1997,70.

92

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

beavatkozáseltűrésérekényszeríteni.Abetegmagadönthetielsajátmeggyő-ződésealapján,hogyhogyanszeretnébefejezniéletét.

A magyar jogalkotás inkább ez utóbbi nézetet képviseli. Az önrendelkezésijogotpedigennekmegfelelőenkiterjesztettea„halálhozvalójogra”is,természe-tesencsakatörvényekszabtakeretekközött.

A Polgári törvénykönyv vonatkozó 2:42. § (3) bekezdése szerint nem sértszemélyiségijogotazamagatartás,amelyhezazérintetthozzájárult(elhagyvaazt,akorábbiPtk.általalkalmazottfordulatot,miszerintahozzájárulásmegadásatársa-dalmiérdeketnemsérthetvagyveszélyeztethet—atörvényhozóálláspontjaszerintezaszűrőazérvénytelenség jogintézményénkeresztülmegvalósítható).Abetegáltal megtett nyilatkozat alapján így polgárjogi szempontból jogszerűnek tekint-hetjükazEgészségügyitörvénybenszabályozott„ellátásvisszautasításának”jogát.Hasonló következtetésre jutott az Alkotmánybíróság is: a gyógyíthatatlan betegarravonatkozóelhatározása,hogyéletétnemkívánjavégigélni,ezértvisszautasítjaaz életben tartáshoz feltétlen szükséges orvosi beavatkozást, az önrendelkezésijogának olyan része, melynek gyakorlását a törvény más alapjog védelméhezelkerülhetetlenülszükségesmértékbenkorlátozhatjaugyan,denemvonhatjael.[47]Ezamásjoggalvalóösszeütközéskülönösenazélethezvalójogésazemberiméltó-sághozvalójogkonfliktusafolytánfigyelhetőmeg.Aproblémamegoldásáta„szük-ségességésarányosság tesztje”,valamintaz jogszabályokbanmeglévőgaranciákszolgálják.[48]

Ezzel szemben általános érvénnyel megállapítható, hogy a beteg választásiszabadságaarramárnemterjedki,hogyéleténekazorvostevőlegesmagatartásá-valvessenvéget—eztatörvényekteljesmértékbenelvonjáktőle.

IV.ÉRVEKÉSELLENÉRVEK

Azeutanáziaellenésmellettszámosérvetsorakoztatnakfelavitábanrésztvevők.Alegalizációthirdetőkfőlegahumanizmussal,ésazemberijogokkalhozakod-nakelő,mígakonzervatívabbakszerintazemberiméltóságvédelmenemjárhategyüttabetegekhalálbasegítésével.[49]

Afontosabbérvekazeutanáziaellen:a)A„csúszóslejtő”elmélete:haatiltószabályalóltesznekegykivételt,agyakor-

latelkerülhetetlenültovábbfogjatágítanieztakört.[50]Példánakokáért,azeutanáziapasszívformájánakbevezetéseutántöbbolyankérelemisérkezettazAlkotmánybíróságelé,hogyeznagymértékbenkorlátozzaaszemélyhez

[47]Az értelmezett Alkotmány,2004,718.[48]Győrfi,2003,142-150.[49]Jobbágyi,1998.94.[50]Jobbágyi,2004,300.

93A Z Ö N R E N D E L K E Z É S I J O G A Z E U TA N Á Z I A K A P C S Á N

fűződőjogokat,ésegyhollandmintájútörvénybevezetésétjavasolták.b)Mivelazeutanáziafogalmáramégnemalakultkiegyegységesmeghatározás,

nemmindigkellőenvilágos,hogypontosanmitisakarnaktörvényesíteni.c)Annak a veszélye, hogy az eutanázia (a megbomló erkölcsi rend követ-

keztében) a társadalom számára terhes és nem kívánatos személyek ellenis irányulhat, sajnálatosan nem kizárt.[51] Ennek következtében fennállaveszélye,hogyelőbb-utóbbahasznossági,anyagiszempontokbefolyásolnákazintézményműködését.

d)Főleg a keresztények által vallott szemlélet, hogy az élet felett csak Istenrendelkezhet, ebből kifolyólag arról lemondani semmilyen körülményekközöttnemlehetséges.

e)A hippokratészi eskü szerint az orvosok az élet védelmére esküdnek fel,azeutanáziapedigennekazellentéte.

f) Mindigfennállannakareménye,hogyújgyógymódotfedeznekfel.g)Azeutanáziamorálisanmindigiselfogadhatatlan,akkoris,hakegyescélo-

kértésabetegkéréséretörténik.Egyemberéleténekkioltásáról,ésazéletvédelmétbiztosítóalapelvmegsértésérőlvanszó.[52]

Alegalizációmellettiérvek:a)Az előbbiekben kifejtett önrendelkezési jog az eutanázia mellett érvelők

legfontosabbérve.Akérdés ilyenfajtaeljogiasításaazokraa természetjogielképzelésekre vezethető vissza, melyek szerint vannak olyan, az ember-rel veleszületett, elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogok, melyekmindenembertmegilletnekésazemberitermészetbőlerednek,mindenkiszámáraazonosakésegybenazemberönállóságabiztosítékául azállamibeavatkozást is korlátozzák.[53] Azon súlyos betegeknek, akik az orvostu-dományállásaszerintgyógyíthatatlan,ésrövididőnbelülhalálhozvezetőbetegségben szenvednek, lehetővé kell tenni, hogy életük befejezésénekméltósággalösszeegyeztethetőmódjátválasszák.

b)Ezelőbbiérvelésbőllevezethetőaminőségiéletkövetelménye—aszenve-désseljáróéletfenntartásapedigenneknemfelelmeg.

c)Egyesek szerint az eutanázia jelenségét nem lehet elfojtani, az egyetlenkérdésaz,hogyhagyjákszabályozatlanul,vagybiztosítsanakazintézményszámáramegfelelőtörvényigaranciákat.

d)Azorvosokkötelességeazéletvédelméntúlaszenvedésekenyhítéseis.

Bármelyikérvrendszertisfogadjukel,aztbiztosanmondhatjuk,hogyatudo-mány, illetőlega törvényhozásegyre inkább teret szentel azarrólvalógondol-kodásnak,hogyanlehetneasúlyos,gyógyíthatatlan,gyakrannagyfájdalmakkalküszködőbetegekszámáraazéletméltóbefejezéséhezvalójogotbiztosítani.

[51]Glóner,1997,58–59.[52]Lucas,2007,159.[53]Barcsi,2004,101–113.

94

ta

nu

lmá

ny

K Ő R Ö S I A L E X A N D R A

IRODALOM

• Az értelmezett Alkotmány(2004)MagyarHivatalosKözlönykiadó,Budapest,• BarcsiTamás(2004):Azemberhezméltóhalállehetősége:azeutanáziaésalternatívájaEsély5.szám,101–113.• BessenyeiLajos–BíróGyörgy(2006): Személyek joga.NovotniKiadó,Miskolc.• JobbágyiGábor(1998):Az élet és igazság védelmében.Püski–Trikolor,Budapest.• JobbágyiGábor(2004a):Az élet joga.SzentIstvánTársulat,Budapest.• Jobbágyi Gábor (2004b): Eutanázia, I-II. Magyar Szemle június, 6–33.; augusztus,82–109.http://ppet.sze.hu/dr-jobbagyi-gabor• JobbágyiGábor(2002):Személyi és családjog.SzentIstvánTársulat,Budapest.• GlónerRóza(1997):Halál helyett élet kultúrája.KordaKiadó,Kecskemét.• GyőrfiTamás(2003):Azemberiméltósághozvalójogdogmatikaiproblémái–Széljegy-zetekazeutanázia-indítványhoz.Fundamentum,1.szám,142–150.• HalmaiGábor–TóthGáborAttila(2008):Emberi jogok.OsirisKiadó,Budapest.• LucasLucas,Ramón(2007):A bioetikáról mindenkinek.ÚjEmberKiadó,Budapest.• LukácsAndrás(2005):Gyilkosságbíróidöntésre.Hetek,IX.évf.13.szám,április1.• Orvosetikai statutum. (1988)MagyarOrvosiKamara,Budapest.• SomorjaiLászló(2003):Azaktíveutanáziagyilkosságnakszámít.Hetek,VII.évf.18.számhttp://epa.oszk.hu/00800/00804/00265/38433.html• Szoboszlai-KissKatalin(2013):AfelejthetetlenSzókratészpere.In:Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére.(szerk.Szoboszlai-KissKatalin,DeliGergely),Universitas-Győr,Győr,517–552.• Szoboszlai-Kiss Katalin (2012): A hellenizmus filozófiai mozgalmairól — Epikurosz,azéletélvezeténekfilozófusa.Jog, Állam, Politika,3.szám,101–130.

FELHASZNÁLTJOGSZABÁLYOK,BÍRÓSÁGIHATÁROZATOK

• Azegészségügyrőlszóló1997.éviCLIV.törvény.• Azegészségügyrőlszóló1997.éviCLIV.törvényminiszteriindokolása.• APolgáriTörvénykönyvrőlszóló2013.éviV.törvény.• APolgáriTörvénykönyvrőlszóló2013.éviV.törvényminiszteriindokolása.• Prettyv.EgyesültKirályság,2346/02,Judgementof29April2002.• Cruzanv.Director,MissouriDepartmentofHealthCare.• BH1996.349sz.határozat.• BH2013.219sz.határozat.• 22/2003.(IV.28.)ABhatározat.• 24/2014.(VII.22.)sz.ABhatározat.• KúriaPfv.2049/2011/9.sz.ítélete.• FővárosiÍtélőtáblaPf.22006/2009/9.sz.ítélete.