Az evapotranspirációs Az evapotranspirációs mechanizmuson alapuló mechanizmuson alapuló

termeszéstechnológiai modell 12 termeszéstechnológiai modell 12 termesztett növényfajratermesztett növényfajra

A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményeiA növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei

Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő, 2012. december 11.Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő, 2012. december 11.

TECH 08-A4/2-2008-0140 TECH 08-A4/2-2008-0140 - NTTIJM08NTTIJM08

Tarnawa Ákos, Klupács Helga, Balla István, Jolánkai MártonTarnawa Ákos, Klupács Helga, Balla István, Jolánkai Márton

Az agrár produkció, vagyis a megfelelő élelmiszerellátás és –biztonság alapja a mezőgazdasági termelés, ezen belül is a növénytermesztés produktuma. A termőhelyi viszonyok nagymértékben meghatározzák a növénytermesztési tevékenység feltételeit. A növénytermesztés jövőbeni lehetőségeit nagy valószínűséggel a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás szintje fogja bővíteni, vagy korlátozni. Az alkalmazkodás elsősorban a vízzel való hatékonyabb gazdálkodásra kényszerít. A talajhasználat tökéletlensége (hiányos művelés, trágyázás vagy növényvédelem) esetén a klimatikus tényezők kedvezőtlen hatása fokozottabb, és a veszteség nagyobb.

A vizsgálatban 12 szántóföldi növényfaj szerepelt, amelyek termesztése lényegében reprezentálja a szántóterület 95 %-át. A vizsgált fajok a következők voltak:

cukorrépa Beta vulgaris, tavaszi és őszi árpa Hordeum vulgare, őszi búza Triticum aestivum, kukorica Zea mays, napraforgó Helianthus annuus, borsó Pisum sativum, burgonya Solanum tuberosum, lucerna Medicago sativa, őszi káposztarepce Brassica napus, rozs Secale cereale és zab Avena sativa.

A vizsgálat során a termesztett növényfajok tenyészidei evapotranspirációs havi vízfogyasztását elemzését végeztük el a csapadék függvényében, az aktuális havi vízmérleg nyomonkövetésével.

Az elemzést a SZIE Növénytermesztési Intézetében, illetve laboratóriumaiban végeztük el.

1961-1990 2001-2030

2015-2045

2046-2075

2031-2060

2061-2990

Aszály index progresszió (1961-2090) az IPCC A2 scenario alapján(Forrás: Hulme et al. 2009)

2021–2050 2071–2100

Modell 1

Modell 2

Modell 1

Modell 2

A száraz időszakok maximális nyári időtartamának átlagos változása (%) 2021–2050-re és 2071–2100-ra az 1961–1990 időszakhoz viszonyítva az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján.

(Forrás: OMSZ 2012)

Pontozás jelöli azokat a rácspontokat, ahol a változás szignifikáns.

0

20

40

60

80

100

120

140

X XI XII I II III IV V VI VII

csapadék evapotranspiráció

020406080

100120140160

IV V VI VII VIII IX X

csapadék evapotranspiráció

Két vizsgált növényfaj evapotranspirációs vízmérlege 40 éves csapadékátlag alapján;

SZIE NTTI 2011, mm

 

Őszi búzaŐszi búza KukoricaKukorica

A növénytermesztési munkacsoport a megelőző 1.5.1, 2.5.1, 3.5.1 és

4.5.1. földművelési és földhasználati kutatások, illetve az 1.5.2,

2.5.2, 3.5.2 és 4.5.2 növénytermesztési kutatások alapján,

figyelembevéve a a post harvest technológiai kutatások

terményminőséggel és egészségi állapottal kapcsolatos

eredményeit, felhasználva az OMSZ és a VM adatbázisait, valamint a

konzorciumi partnerek vizsgálati eredményeit eljárást dolgozott ki a

főbb Magyarországon termesztett szántóföldi növények

evapotranspirációs mechanizmusán alapuló modellezésére.

Az evapotranspirációs mechanizmuson alapuló termeszéstechnológiai modell 12 termesztett növényfajra,

SZIE NTTI, 2012

A modell célja egy adott tenyészidőszak folyamán

nyomonkövetni a termésképzés folyamatait és valószínű

kimenetelét, figyelembevéve az alkalmazott agrotechnika

jellemzőit, és adott esetben lehetőséget adni még a tenyészidő

folyamán technológiai beavatkozásra (pl. kritikus mértékű

vízhiány meghatározása, a várható termés valószínű alakulása

szerint kármentésre – vízpótlásra, kiszántásra, lesilózásra stb).

A kidolgozott modell alapján szabadalmi bejelentés készült és

került benyújtásra

Köszönöm megtisztelő figyelmüketKöszönöm megtisztelő figyelmüket