KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KÖZOKTATÁSI … · (a hazai és az EU-s pályázatok szerepe) 37 4.1.3. Esélyegyenl ıség megteremtése, a hátrányos helyzet kezelése 39 ... fejlesztési

1

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI,

INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-M ŐKÖDTETÉSI ÉS

FEJLESZTÉSI TERVE

ÉRVÉNYES: 2008-2014 ÉVEKRE

Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés …./ 2008. (….) sz. határozata

2

Tartalomjegyzék oldalszám 1. Bevezetés

1.1. A közoktatásfejlesztési terv jogszabályi alapja 3 1.2. Érvényessége 3

1.3. Fıbb információforrások 4

2. Megyei helyzetkép 2.1. Település-szerkezet 4 2.2. Gazdasági adottságok 5 2.3. Demográfiai tendencia 6

3. A megye közoktatási feladatellátásának értékelése 3.1. Változások a közoktatási feladatok ellátásában 6 3.2. A megye intézményhálózatának bemutatása

3.2.1. Óvodák 9 3.2.2. Általános iskolák 10 3.2.3. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények 13 3.2.4. Alapfokú mővészetoktatási intézmények 15 3.2.5. Gimnáziumok 17 3.2.6. Szakközépiskolái és szakiskolai nevelés-oktatás 21 3.2.7. Felnıttoktatás 28 3.2.8. Kollégiumok 29 3.2.9. Pedagógiai szakszolgálat 31 3.2.10. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 33

3.3. A megyei kötelezı feladatok ellátása (Intézkedési Terv) 34

4. Komárom-Esztergom megye közoktatás-fejlesztési elképzelései; kapcsolódó feladatok, ajánlások

4.1. A közoktatás fejlesztésének elvei, céljai 34 4.1.1. Tartalmi és módszertani fejlesztések (kompetencia alapú oktatás, infokommunikációs technikák, idegen nyelv oktatását segítı programok 35 4.1.2. A közoktatás infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése (a hazai és az EU-s pályázatok szerepe) 37 4.1.3. Esélyegyenlıség megteremtése, a hátrányos helyzet kezelése 39

4.2. Intézmény-típusonkénti fejlesztési elképzelések, feladatok, ajánlások megyénkben 39 4.3. Együttmőködés a közoktatási feladatellátás terén (önkormányzati, nem 45 önkormányzati intézmények, TKT-k)

5. Záró rendelkezések 46

Mellékletek 47 -53 Függelék 54-56

6. Mellékletek 6.1. Komárom-Esztergom megye középtávú beiskolázási terve

6.2. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2013

3

1. BEVEZETÉS 1.1. A közoktatás-fejlesztési terv jogszabályi alapja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 88.§ (1)-(3) bekezdéseivel a megyei önkormányzatok középszintő területi közoktatás-politikai feladatok ellátására kaptak felhatalmazást. Ez a megbízatás a törvény többszöri változtatása ellenére jelenleg is fennáll. Komárom-Esztergom megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve 1997-ben készült el, elsı ízben 1999-ben került sor a felülvizsgálatára. 2001-ben a terv módosítása történt meg, majd 2005-ben megvizsgáltuk, helyes volt-e a közoktatás-fejlesztés irányának és céljainak kijelölése; elısegítették-e a célokhoz rendelt feladatok megvalósítását. Mivel a módosított közoktatás-fejlesztési terv a 2001-2008 közötti idıt ölelte fel, szükségessé vált új fejlesztési terv elkészítése annak érdekében, hogy

a) összehangolja a települési önkormányzatok és más intézményfenntartók együttmőködését;

b) biztosítsa a megye oktatási intézményrendszerének átjárhatóságát; c) áttekinthetıvé tegye a közoktatási kötelezettség ellátását, illetve a

szolgáltatások igénybevételének lehetıségét; d) kapcsolatot teremtsen a kistérségi intézkedési tervek és a regionális

fejlesztési stratégia között; e) önkormányzatunk eleget tehessen a Kt. 85.§ (6), valamint a 88.§ (5)-(7)

bekezdésében foglalt szakvéleményezési kötelezettségének. 1.2. Érvényessége Komárom-Esztergom megye - most elkészített- közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve a 2008-2014 közötti idıszakot fogja át, összhangban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága (továbbiakban: OKÉV) által elkészített hosszú távú közoktatás - fejlesztési tervvel (2007-2013), illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-ben közreadott Oktatásfejlesztési Programmal. A Kt. 88. § (1) bekezdése alapján a fejlesztési terv készítésénél a fıvárosi, megyei statisztikai hivatal, állami foglalkoztatási szerv, a területi gazdasági kamara, a fıvárosi, megyei szülıi és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fıvárosi, megyei szintő pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közremőködhet az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.” A fejlesztési terv elkészítésénél figyelembe vettük a Kt. 88. § (1) bekezdése által meghatározott szervezetek véleményét, ezt követıen a Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyőlésével közösen mőködtetett Egyeztetı Bizottság elé terjesztettük.

4

A jóváhagyott fejlesztési tervet Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése ajánlás formájában közzéteszi. 1.3. Fıbb információforrások A megyei közoktatási feladatellátás helyzetértékelı elemzéséhez nélkülözhetetlen adatokat a települési önkormányzatok hivatalaitól kértük és kaptuk meg: érvényesítve a Kt. 88.§ (2) bekezdésének záró mondataiban foglaltakat: „A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közremőködik a helyi önkormányzati kötelezı feladat ellátásában, illetve a 81.§ (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelıs miniszterrel közoktatási megállapodást kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni.” Felhasználtuk az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2006/07. tanévi statisztikai tájékoztatóját, a Központi Statisztikai Hivatal 2006. évi évkönyve, valamint 2001. évi népszámlálási adatait. A megye közoktatás-fejlesztési elképzeléseinek megfogalmazásában iránytőként használtuk az NFT II-ben bemutatott Oktatásfejlesztési Programot és a Közép-dunántúli régió hosszú távú közoktatás-fejlesztési tervét. Tájékozódásunkat segítették a többcélú kistérségi társulások által a Kt. 89.§ (5) bekezdése értelmében elkészített intézkedési tervek. 2. MEGYEI HELYZETKÉP 2.1 Település-szerkezet Komárom-Esztergom megye Magyarország legkisebb alapterülető megyéje, mégis Pest megye után a második legsőrőbben lakott térsége (139 fı/km2). Magyarország nyugati felében, a Dunántúl északi részén terül el. Határmegye, hiszen északról a szlovákiai Nyitra kerület - a Duna folyammal együtt - fekszik mellette, keleten Pest, délen Fejér és Veszprém, nyugaton Gyır-Moson-Sopron megye határolja. Területe mintegy 2 265 négyzetkilométer, lakónépessége a 2006. évi KSH adat szerint 315 036 fı. Megyeszékhelye Tatabánya, városai Ács, Bábolna, Dorog, Esztergom, Kisbér, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu, Oroszlány és Tata. Térbeli elhelyezkedése, földrajzi adottságai kedvezıek: a jórészt erdıvel borított középhegységi területek természeti értékekben gazdagok, sok esetben védettek. A megye nyugati, a kisalföldi tájegységhez kapcsolódó részében a kiváló természeti adottságoknak megfelelıen a mezıgazdaság a meghatározó mővelési ág. A hegységek közötti medencékben, völgyekben északnyugat-délkeleti irányú, a megyét átszelı jelentıs kereskedelmi-közlekedési folyosók alakultak ki. Közülük kiemelkedı jelentıségő a megyén áthaladó M1-es autópálya. Transz-európai beágyazódást jelent megyénk számára a nyolc országot érintı Duna, mint ökológiai folyosó.

5

A folyam nagytérségi hatásai több területen is érvényesülnek (árvíz-, az ivóvízminıség-, biodiverzitás-védelem) és a megye számára meghatározó jelentıségő szlovák-magyar kapcsolatokban is kiemelt szerepe van, kivált, hogy a komáromi közúti Erzsébet-híd mellett elkészült az Esztergomot és Párkányt összekötı Mária-Valéria híd. Komárom-Esztergom megye infrastrukturális ellátottsága jó: vezetékes ivóvízellátása 100 %, csatornázottsága 76,9%-os; a hulladékgyőjtésbe bevont települések aránya 100 %, kábel TV-hálózatba kapcsolt lakásainak aránya 67,5 %, az 1 000 lakosra jutó távbeszélı-fıvonalak száma 310. 2.2. Gazdasági adottságok A hagyományos ipari termelési kultúrának köszönhetıen, arra alapozva korszerő iparágak települtek a korábbi ipari centrumokba: Esztergom, Dorog, Tatabánya, Komárom, Oroszlány. Az iparban jelentıs szerkezetváltás zajlott le: a nehézipar egyes alágazatai a kilencvenes évek elejére visszaszorultak, míg más iparágak a betelepülı külföldi beruházások nyomán megerısödtek. A fejlıdést döntıen a gépipar növekedése hajtja (elektronika, elektrotechnika, számítástechnika). A zöldmezıs beruházások is elısegítették az ipar megújulását és az innováció-orientált fejlesztést (Suzuki, Nokia, Sanmina SCI, stb.). A térségünkbe betelepedett nemzetközi mőködı tıke megteremtette a globális folyamatokhoz, a nemzetközi piacokhoz való kapcsolódás feltételeit. A befektetések legnagyobb hányada az iparba áramlik. Ezt jól segítik az ipari parkok (11), valamint az országos átlagnál lényegesen jobb infrastrukturális adottságok: de önmagában mindez még csak a klaszterizációs folyamatok megindulási lehetıségét rejti magában. A közép- és kisvállalkozások alapvetıen fontos szerepet játszanak a helyi, térségi gazdaság és társadalom mőködésében, de az erısen exportorientált, döntıen külföldi tulajdonú nagyvállalati szektorral a termelési, innovációs és informális kapcsolataik hiányosak. A vállalkozások körében az egyéni vállalkozások aránya a meghatározó, amelyek jelentıs foglalkoztatási tényezıként vannak jelen térségünkben.

Vállalkozások

Regisztrált vállalkozás Mőködı vállalkozás Külföldi érdekeltségő vállalkozások

Év összesen ebbıl: társas összesen ebbıl: társas ezer lakosra száma

külföldi befektetés,

millió Ft

1990 .. .. .. .. .. .. .. 1995 29 603 6 913 .. .. .. 460 29 397

1996 28 164 7 982 .. .. .. 516 47 866

1997 26 343 8 459 .. .. .. 582 53 025

1998 26 934 9 406 .. .. .. 530 61 230

1999 27 801 9 625 17 739 6 103 56 501 69 997

2000 29 062 10 001 18 541 6 534 58 564 117 755

2001 30 170 10 444 19 219 7 074 61 610 229 123

2002 31 378 10 916 20 637 7 632 65 569 289 632

2003 32 227 11 389 20 851 8 115 66 634 384 631

2004 33 047 12 016 21 043 8 627 67 614 445 216

2005 33 453 12 510 21 004 8 767 67 579 550 352

2006 32 705 12 951 .. .. .. 592 445 594

6

A budapesti agglomeráció megyénket is elérte, aminek hatására megyénk keleti részén megnıtt a lakóingatlan iránti kereslet és vele együtt a lakosságszám. A mezıgazdasági ágazatban foglalkoztatottak aránya fokozatosan csökkent, a jövı szempontjából ezért is kiemelten kezelendı cél a vidék népességmegtartó képességének erısítése. 2.3 Demográfiai tendencia Megyénk népessége a korábbi évek fogyását követıen, enyhe növekvı tendenciát mutat: mára meghaladja a 315 000 fıt. A települések száma 73-ról 76-ra változott, ami valójában Szárliget Komárom-Esztergom megyéhez csatolásán kívül nem jelent növekedést, csupán a korábbi települési összevonások felbontását. A városokban (11) élık aránya 63,15 % (az emelkedés Bábolna, Ács, Lábatlan várossá nyilvánításával magyarázható). A megyeszékhely lakóinak száma némi csökkenést példáz (72 510-rıl – 70 541-ra, 22,4 %-ra). A 2 000 fı alatti településeken (44) élık száma 48 104 fı, ami megyénk össznépességének csak 15,3 %-át teszi ki. Ezek a települések a kormányzati politika potenciális veszélyeztetettjei. A lakónépesség nemek szerinti aránya a nık javára: 51,7 %, a 20 éven aluliak aránya pedig jelentısen csökkent: 21,49 % (korábban 26,4 %). Ez utóbbi mutató, illetve az óvodás és iskoláskorú népesség kicsit biztatóbb aránya - 20,53 % (korábban:19,8 %) - érzékelteti az óvodás- és iskoláskorú gyermekek csökkenı létszámát. A tanköteles kor 18 éves életkorig való meghosszabbítása, a gyermekek közoktatási rendszerben tartási idejének megnyúlása természetesen kedvezıen, de nem elégséges módon ellentételezi a fogyó gyermekszámot. A megyébıl el- illetve beköltözık aránya kedvezı vándorlási egyenleget mutat: 1 000 lakosra vetítve 3-mal többen költöztek be a megyébe, mint ki. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint mindösszesen 10 917 fı vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. Ez Komárom-Esztergom megye össznépességének 3,46 %-a (ebbıl szlovák: 2 795 fı, német nemzetiségő 5 112 fı, cigány etnikumhoz tartozó: 2 337 fı ). Ugyanekkor a nemzetiségi kultúrához kötıdık száma 15 002 fı, (szlovák: 4 416; német 7 710; cigány 1 865 fı), a magukat nemzetiségi anyanyelvőnek tekintık száma pedig 5 051 fı. 3. A MEGYE KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSÁNAK

ÉRTÉKELÉSE

3.1. Változások a közoktatási feladatok ellátásában A közigazgatási rendszer átalakulásáról már a megye általános helyzetképének vázolásakor szólni kellett volna, de akkor az ismétlés szükségszerően bekövetkezik a közoktatás jelenlegi ellátórendszerének bemutatásakor.

7

Az elmúlt tíz év nagy, intézményrendszerünket is érintı változását hazánknak az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódása hozta magával. Ennek révén történt meg a közigazgatási rendszer átalakítása: a régiók kialakítása és a kistérségek létrehozása. Ezek a változások a közoktatási feladatellátásban még fontosabbá tették az együttgondolkodás képességének elsajátítását, tevékenységeink jobb összehangolását. A korábbi települési és megyei szinten kívül már jó néhány éve tanuljuk, gyakoroljuk a kistérségi és a regionális együttmőködésben való gondolkodást, feladatellátást. Emiatt fogadtuk készséggel múlt év ıszén az elıkészítés alatt álló regionális közoktatás-fejlesztési stratégia véleményezı fórumába szóló OKÉV- igazgatósági meghívást, törekedtünk a kistérségi társulások (megyénkben 7) közoktatási intézkedési tervének megismerésére, és véleményeztük szakmai korrektséggel a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatellátásának új formában mőködı intézményi szervezeteit (mikro-társulások, intézményfenntartó társulások). Ezzel egyidejőleg tudomásul vettük, hogy

- a kétszintő érettségi vizsga bevezetésének elıkészítésében még jelentıs szerepet játszó megyei önkormányzat mára kikopott a vizsgaszervezési feladatból, melyet jelenleg az OKÉV irányításával - az érettségi vizsgát szervezı intézmények székhelyére figyelemmel kijelölt - körzetközponti jegyzık látnak el;

- a létrehozott többcélú kistérségi társulások (TKT-k) készséggel vállaltak fel szakszolgálati feladatokat, így például a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a gyógytestnevelés biztosítását ellátási területükön. Ezen területeken a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége megszőnt.

A közoktatás országos trendjével megegyezıen megyénkben is csökkenést mutat az ellátandó közoktatási feladat nagysága. Jól szemlélteti ezt az általános iskolai népesség fogyatkozása az 1990/91-es tanévtıl a 2006/07-ös tanévig:

országos szinten: 1 166 076 fırıl 828 943 fıre (28,9%) regionális szinten: 134 799 fırıl 90 952 fıre (32,5%) megyei szinten: 36 771 fırıl 26 092 fıre (29,04%) csökkent.

Természetesen örülünk az országos átlag körüli fogyatkozás-mutatónak és nem hagyjuk figyelmen kívül a tankötelezettségi idı (16 éves kor helyett 18 éves korig) megnyúlásának tényét sem, melynek okán a tanulók további két évig a megye közoktatási szolgáltatásainak igénylıi maradnak. Mindez nem kompenzálja a 0-19 éves korosztálynak a teljes népességhez mért, hosszú távon prognosztizált arány-csökkenését (KSH–adat):

Korosztály 2001 2010 2020 2030

0-19 évesek aránya (%-ban) 23,2 21,5 20,7 20,3

20-64 évesek aránya (%-ban) 61,6 63,0 60,9 59,7

64< évesek aránya (%-ban) 15,2 15,5 18,4 20,0

8

A közoktatás markáns szegmensével, az általános iskolai feladatellátás egy másféle viszonyszámával kívánjuk még érzékeltetni a bekövetkezett változásokat, s az azokra adandó társadalmi válaszok szükségességét.

Intézmények 1990/91 2000/2001 2007/08 országos 3 723 3 875 3 591

(-132) régiós 438 448 418

(-20) megyei 117 125 116

(-1) Tanulószám országos 1 166 076 957 850 828 943

(-337 133) régiós 134 799 109 920 90 952

(-43 847) megyei 36 771 30 735 26 092

(-10 679)

Az összehasonlító táblázat alapján látható: az általános iskolai tanulószám drasztikus fogyását az intézmény-rendszer nem követte.

Így nem meglepı, hogy a közoktatás állami elıirányzat számításának 2007. évi új számítási technikája - két tanév statisztikai adatain alapuló számítási képlet - rendkívül kedvezıtlen helyzetet teremtett a fenntartók számára. Még a mi viszonylag kedvezıbb adottságokkal bíró megyénk sem felel meg a „méretgazdaságos” feladatellátás követelményének. Az általános iskolai intézmény- és tanulószám divergenciája a túlméretezett pedagógus-létszámot is feltételezi, magában hordja. Megyénkben ez is kedvezıbb arányt jelent az országos (2004/05. évi) mutatókhoz mérten. Óvodáinkban az országos átlaggal megegyezı a Tanuló/Pedagógus mutató (10,6), általános iskoláinkban az országos átlagot meghaladó (10,2-10,4 ), szakiskoláinkban az országos átlag alatti (14,8-14,4; 7,5-6,9), míg középiskoláinkban az országos átlag feletti (13,4-14,8; 14,0-14,9). (Ezt támasztja alá a 2007. évi adatgyőjtés is.) Az egy csoportra/osztályra jutó gyermekek, tanulók száma tekintetében jellemzıbb az országos átlagnál alacsonyabb mutatószám: óvoda (22,3-21,6); általános iskola (19,8-19,4), szakiskola (25,3-24,0;12,0-13,1),középiskola (28,8-28,9; 26,2-25,5). Az oktatási célra használt épületállomány megyénkben is rendkívül heterogén összetételő: az 1960-as években épült kisvárosi középiskolák (Jókai, Széchenyi, Zsigmondy), majd az 1980-as éveket követıen felépült intézmények - Bánki, Bárdos, Fellner, Kollégium (Tatabánya) -, Új úti iskola (Tata), Dobó (Esztergom), Petıfi (Kisbér), Launai (Neszmély) - és az ezredfordulót követıen elkészültek - Ászár, Bakonyszombathely, Dunaalmás (óvoda) - kivételével nagyobb része elöregedett. Az intézményfenntartó önkormányzatok számára súlyos mőködtetési gondot jelent a 60-as és 80-as években készült épületek felújításának elmaradása.

9

És a legtöbb fenntartó teljesíthetetlen követelményként tekint a közoktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 6. számú mellékletében jegyzett kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékre.

3.2. A megye intézményhálózatának bemutatása

3.2.1. Óvodák

Az összlétszámból nemzetiségi oktatásban

résztvevı tanulók

A fenntartás módja

Intézményszám

Tanulólétszám német szlovák cigány

Önkormányzat 82 8 456 692 263 44 Társulás (fenntartói vagy többcélú kistérségi)

21 938 255 29 -

Egyház/Alapítvány (közoktatási megállapodással mőködı)

14 991 155 128 -

Összesen 117 10 385 1 102 420 44 Jelenleg 117 intézménybıl áll megyénk óvodai hálózata. A fenntartás jellegében az önkormányzati fenntartás dominál, Komárom-Esztergom megye települései vagy önállóan vagy valamilyen társulásos formában (a települések 20%-a) tartanak fenn óvodákat. Az egyházi és alapítványi óvodák, melyek közoktatási megállapodás alapján látják el feladatukat, az intézményhálózat 12%-át teszik ki. Amennyiben a közoktatási megállapodás nélkül mőködı, nem önkormányzati intézményeket is számba vesszük a feladatellátási helyek száma 134-re emelkedik. Az óvodai szolgáltatás igénybevétele tehát a megye egész területén megoldott. Óvodáink az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint mőködnek, az intézménytípus számára a közoktatási törvényben megfogalmazott általános nevelési feladatoknak eleget téve. Az intézmények közel 15%-a sajátos nevelési célokat is megvalósít: nemzetiségi-etnikai és speciális nevelési igényő gyermekek integrált nevelését. Német nemzetiségi nevelésben az óvodáskorúak 11%-a, szlovák nemzetiségi nevelésben 4%-a és cigány nemzetiségi nevelésben 0,4%-a vesz részt. Speciális nevelési igényő gyermekek integrált nevelésére Komárom-Esztergom megye 76 települése közül mindössze 12 vállalkozik, mely az óvodások 0,3%-át érinti. Az óvodai épületek állapotában jelentıs változás nem történt. Sok indokolt fejlesztés forráshiány miatt elmaradt, továbbra is vannak leromlott mőszaki állapotú épületek. Megyénk óvodahálózatát vizsgálva, országos adatokkal is összehasonlítva, az utóbbi 10 évben a következı tendenciák figyelhetıek meg:

10

Feladatellátási helyek száma

Gyerekek száma Egy pedagógusra jutó gyerekszám

Tanév

Országosan

Komárom-Esztergom megyében

Országosan


Országosan


2000/2001 4.640 134 353.100 11.600 11 11,3 2002/2003 4.641 139 331.707 10.699 10,5 10,6 2004/2005 4.579 138 325.999 10.299 10,6 10,6 2006/2007 4.524 134 327.644 10.385 10,7 10,8

• Az óvodai szolgáltatásokat igénybe vevı gyerekek száma országosan és a megyében is csökkenı tendenciát mutat.

• Ezzel összefüggésben csökken az egy pedagógusra jutó gyereklétszám megyei szinten is.

• A fentiek ellenére, érdekes módon, Komárom-Esztergom megyében a feladatellátási helyek számának csökkenése nem olyan nagy mértékő, mint országosan. Sıt a 2000/2001-es tanévben a jóval magasabb ellátotti szám mellett ugyanannyi volt a feladatellátási helyek száma, mint a 2006/2007-es tanévben.

• A megyében csökken az önálló óvodák száma: 2005-ben még az óvodák 90%-a önálló intézmény volt, mára ez az arány 10%-kal csökkent.

• A nem önkormányzati óvodák és az ide járó gyermekek száma növekszik: 2005. óta a gyermeklétszám itt a háromszorosára nıtt. Bár nem ilyen nagy mértékben, de növekedett a nemzetiségi-etnikai nevelésben résztvevı óvodások száma is.

3.2.2. Általános iskolák Az óvoda mellett a legmeghatározóbb, bár korántsem problémátlan intézménytípus az alapfokú nevelés-oktatás feladatát ellátó általános iskola. Státusát, helyzetét tekintve ezt a nevelési-oktatási intézményt illetve - hálózatot érintette legérzékenyebben - a népességfogyáson túl- a közoktatási törvény 2006. évi módosítása, s a többcélú kistérségi feladatellátáshoz igazodó intézmény-átszervezés.

26.§ (1) Az általános iskolának nyolc évfolyama van. (3) Az alapító okirata szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola másik nyolc évfolyammal mőködı iskola, vagy legalább hat évfolyammal mőködı gimnázium tagiskolájaként látja el feladatát.

E rendelkezés alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolának kell tekintetni azt az iskolát is, amelyikben–az alapító okiratban meghatározottak ellenére- egymást követı két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon. A fentiek elıre bocsátása annak ellenére szükséges, hogy megyénk 106 alapfokú nevelést-oktatást végzı intézményébıl (a szolgáltatott adatok szerint) 10 iskola nem mőködik 8 évfolyammal: tehát valamely 8 évfolyamos általános iskola tagiskolájaként lát el a nevelési-oktatási feladatot.

11

Közülük saját fenntartású önkormányzati intézményként egy (1), társulásos formában nyolc (8), közoktatási megállapodás (a legújabb megnevezés szerint egyoldalú nyilatkozat) alapján egy (1) mőködik. A fejlesztési tervek adatai szerint általános iskoláink legfıbb mutatóinak változása - az intézmény-, a tanulócsoport- és tanulószám- sajnos csökkenı, de egymással konvergáló tendenciát mutat.

megnevezés 1995/96-os tanév 2000/2001-es tanév 2007/2008-as tanév

intézményszám 123 110 106

tanulócsoportszám 1 501 1 505 1 178

tanulószám 30 880 30 244 25 845

A többcélú kistérségi társulások létrejöttével intézménytípusunk körében további átszervezések történtek: a társult települések általános iskoláit és óvodáit egy intézmény-irányítási rendszerbe szervezték, kijelölve a székhelyintézményt, felsorakoztatva a tagintézményeket. Ez a szervezeti átalakítás az általános iskolai hálózat nagy részét érintette (kivételt jelentenek a városi önkormányzati és egyházi fenntartású iskolák), de a feladat ellátásának korábbi gyakorlatát nem változtatta meg, a minıségi színvonalat nem veszélyezteti. Az intézménytársulások létrehozását a társulási tanácsok körültekintéssel, a jogszabályok megkívánta módon végezték: szakértıvel véleményeztették a tervezett átszervezést, megkérték a megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét. A 106 általános iskolából 97 saját fenntartású önkormányzati, vagy önkormányzati társulásban fenntartott intézmény. Ez az intézményi kör 91,5 %-a. A fennmaradó 9 intézménybıl, mely közoktatási megállapodás alapján látja el az alapfokú nevelés-oktatás feladatát,

7 intézmény egyházi fenntartású:

Árpád-házi Szt. Erzsébet, Mindszenty József Katolikus Általános Iskola, Apor Vilmos Katolikus Tanítóképzı Fıiskola Gyakorló Általános Iskolája,

Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium 7-8. évfolyamai (Esztergom), Szent Margit Általános Iskola (Tatabánya), Szt. Imre Katolikus Általános Iskola (Komárom), Pápai Református Kollégium Általános Iskolája (Dad);

2 pedig alapítványi fenntartású: Remédium Alapítványi Általános Iskola (Tatabánya)

Kincskeresı Alapítványi Általános Iskola (Tatabánya).

Az alapfokú iskoláztatásban való ilyen arányú önkormányzati feladatvállalás ellenére ma már megyei településeink 9,5 %-án (10 kistelepülés) egyáltalán nem mőködik alapfokú oktatási intézmény (korábban 6 kistelepülésen nem volt). Sajnos, ez a tendencia tovább emelkedik.

12

Oktatási intézménnyel nem rendelkezı települések

1997 2001 2007

Aka Bakonybánk + + Csatka Csém Csép Dömös + + Dunaszentmiklós Kisigmánd Várgesztes + + Vérteskethely + +

Korábban is hangsúlyoztuk, s ma is fontosnak tartjuk az általános iskolai nevelés-oktatás 1-4. évfolyamának, a pedagógiai munka bevezetı és kezdı szakaszának helyben való biztosítását. Ugyanekkor megértjük a kistelepülési önkormányzatokat, amikor arra készülnek, hogy a 4 osztályos, mindösszesen 26 kisdiákot számláló intézményüket jövıre megszüntetik. Mőködik 17 fıvel és egy (1) osztállyal is falusi kisiskola, ahol a készségtárgyakat az 1-4. évfolyam számára összevontan, a többi tárgyat osztott formában (1-3.; 2-4. évfolyam) tanítják.

Az iskolát csak 1-4. évfolyammal mőködtetı települések száma is tovább emelkedett. (A 2001-es fejlesztési tervet követıen csökkenı évfolyamúvá lett iskolákat vastagítással jeleztük).

Bajót: 73 Bársonyos: 51 Ete: 17 Héreg: 35 Máriahalom: 53 Mogyorósbánya: 26 Úny: 17 Vértestolna: 19 Mindösszesen: 291 fı

Az 5-8. évfolyamos diákok utaztatása a szomszéd községben, társulásban mőködtetett nagyobb, jobb és gazdaságosabb feltételeket nyújtó intézménybe, egyre általánosabb gyakorlat. Mindazonáltal településeink nagyobb hányadán –a 11 városban és 45 községben- biztosított a 8 évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás igénybevétele (73,6 %). Az intézményszámok arányában még kedvezıbb a mérleg: 96 intézményben 25 565 kisdiák számára biztosított felmenı rendszerben a 8 évfolyamos tanulmányok végzése. A jelenleg még általános iskolaként (8 évfolyammal) mőködı intézmények között vannak olyanok, amelyek már ma sem felelnek meg a közoktatási törvény 133. § (3) bekezdésébe

13

foglalt elvárásnak. Ezen intézmények fenntartóinak 2007. január 1-éig kérelmezniük kellett az illetékes Oktatási Hivatalnál az intézmény fennmaradásának lehetıségét. A kérelmekrıl és azok elbírálásáról önkormányzatunknak nincs hivatalos információja. Az országos tendenciától eltérıen megyénkben mindkét nemzetiségi nyelvoktatás tekintetében nıtt az intézményszám, a tanulók létszáma viszont eltérı módon alakult. Az alapfokú nevelés-oktatás intézményeinek gazdaságos mőködését –kellı informatív adat hiányában- csupán egyetlen szempontból tudjuk megítélni: a tanulócsoport / tanulószám alapján. A települési önkormányzatok saját fenntartású intézményeiben az osztályok átlaglétszáma 21 fı/osztály; a többcélú kistérségi társulásban mőködı intézményekben ugyanez a mutató:14, 6 fı/ osztály; a közoktatási megállapodás alapján feladatot ellátóké 17 fı / osztály

Nyelv 1997 2001 2007

Német nemzetiségi nyelvet oktató intézmények száma

14 17 18

tanulók száma 2 571 nem ismert 2 130

Szlovák nemzetiségi nyelvet oktató intézmények száma

7 9 10

tanulók száma 898 nem ismert 1 196

3.2.3. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények A sajátos nevelési igényő gyermekek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek. A 3-6 éves, sajátos nevelési igényő gyermekek többsége lakóhelyén, integráltan, de fejlesztési ütemükhöz igazodó óvodai nevelésben vesz részt. A szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményében meghatározza az iskolás korú gyermekek számára megfelelı nevelési-oktatási intézményt, ahol képességeikhez leginkább igazodó oktatásban részesülnek. Értelmileg akadályozott gyermekek tanulhatnak a települési önkormányzatok által fenntartott általános iskolákban is, de a nagyobb városokban speciális szükségleteikhez igazodó közoktatási intézményekben is elsajátíthatják az alapfokú ismereteket. Általános iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő gyermekek kistérségenként a

2006/2007-es tanévben:

települési önkormányzat

által fenntartott intézményben

társulásban mőködı

intézményben

közoktatási megállapodás alapján ellátott

Megyei önkormányzat által

fenntartott intézményben

Dorogi 58 12 3 Esztergom-Nyerges. 51 163 Kisbéri 32 54 Komárom-Bábolna 93 77 Oroszlányi 12 82 47 Tatai 35 125

14

Tatabányai 398 12 Összesen 686 241 3 124

Speciális szakiskolai oktatásban a 2005/2006-os tanévben a megyében 349 tanulásban akadályozott, 63 értelmi akadályozott gyermek vett részt. Megyénkben hat speciális szakiskola mőködik: A K-EMÖ Móra Ferenc Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskolában (Komárom) 77 általános iskolai tanuló mellett 55 szakiskolai diák folytatja tanulmányait. Faipari gépmunkás és varrómunkás végzettség megszerzésére készít fel az intézmény. A K-EMÖ Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona (Tata) többcélú intézményben alapfokú oktatásban 125 diák vesz részt, 77 tanuló speciális tagozaton kerti munkásnak, bırtárgykészítınek vagy számítógépkezelınek tanul. Diákotthona 59 gyermeknek ad szállást. 40 férıhelyes gyermekotthona többnyire az intézményben tanuló, gyermekvédelmi szakellátásban élık számára biztosít teljes ellátást. A Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskolában (Esztergom, Dorog) 22 óvodás, 192 általános iskolás, 97 szakiskolai diák részesül oktatásban, nevelésben. A tanulók gyorsétkeztetési eladó, géplakatos, lakástextilvarró- és javító, valamint asztalosipari szerelı szakmák közül választhatnak. A 2007. augusztus 1-jén létrejött Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tatabánya város területén élık számára nyújtja a szolgáltatásokat. Szabad kapacitás terhére a környékbeli települések gyermekeirıl is gondoskodik. 257 általános iskolai tanuló oktatásán kívül a szakiskolai tagozaton 100 fiatal parkgondozó, zöldség- és főszernövénytermesztı, varrómunkás, lakástextilvarró vagy gépbeállító szakmát tanul. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és Oroszlány városa fenntartásában mőködı Benedek Elek Általános Iskola, Elıkészítı Speciális Szakiskola és Kollégium 117 gyermeket oktat, valamint 9 fınek biztosít kollégiumi ellátást. A K-EMÖ Hegyháti Alajos Általános Iskolája, Készségfejlesztı Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona (Kömlıd) a 2006/2007-es tanévben 5 óvodás, 47 általános iskolai, 63 szakiskolai tanuló oktatásáról gondoskodott. A kastély épületében kialakított 67 fıs diákotthonnak köszönhetıen a gyermekek nem kényszerülnek napi szinten ingázni a lakóhely és az iskola között. A 32 férıhelyes különleges gyermekotthon az iskola épülete mellett került kialakításra. A megye speciális szakiskoláiban az egy pedagógusra jutó tanulók száma az elmúlt években folyamatosan csökken. A 2000/2001-es tanévben 250 tanulóra 38 pedagógus jutott, míg a 2006/2007-es tanévben 416 tanulóra 71 pedagógus. A csoportok száma a 2000/2001-es tanévet alapul véve a 2006/2007-es tanévre 28-ról 42-re emelkedett. Az integrált nevelés hazai elterjedése átalakította az intézményrendszer struktúráját megyénkben is. Az együttnevelés célja, hogy megteremtse a lehetıséget az épek világába történı beilleszkedésre. A statisztikai adatok szerint a szegregáltan tanuló sajátos nevelési igényő gyermekek száma a megyében közel kétszerese az integráltan neveltek számának, amely az országos szintő aránnyal megegyezik.

15

integrált oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő

gyermekek száma a megyében a 2006/2007-es tanévben

szegregált oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő

gyermekek száma a megyében a 2006/2007-es tanévben

óvodai ellátás 35 35 általános iskola 581 775 középfokú oktatás 51 412 összesen 667 1221 Az integrációval kapcsolatban a pedagógus, gyógypedagógus szakma kételyei azért merülnek fel, mert az integrált nevelést-oktatást vállaló intézmények gyakran nem rendelkeznek a szükséges szakember-állománnyal. Látható azonban ezzel kapcsolatban elırelépés. Az általános iskolai tanítók újabb szakokon szereznek diplomát. Egyre nagyobb számban vesznek részt gyógypedagógus-képzésben, a fejlesztı pedagógusok száma is nı. A súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára 6. életévük betöltése után nem létezik a közoktatás keretei között szolgáltatási forma, a jelenlegi jogi szabályozás a szociális intézményrendszerre telepíti ezeket. A Szent Rita Fogyatékosok Otthonában Esztergomban, valamint a református egyház fenntartásában mőködı dunaalmási Egészségügyi Gyermekotthonban az ott élık számára az intézmény gondoskodik szakemberek biztosításáról. 2001-ben megszőnt a tatabányai DOH-Ungarn Kht., amely 30 személyes gyermekrehabilitációs részleget mőködtetett. 2004-ben a megyei önkormányzat dorogi Gyermekrehabilitációs Intézménye bezárásától kezdıdıen az óvodások ellátásáról jogutódként a Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola gondoskodott. A családjukban nevelkedık részére a fejlesztı foglalkozásokat a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság által foglalkoztatott utazó gyógypedagógusok tartják. A közoktatási törvény változásai nyomán 2010-tıl kötelezı feladattá válik a tanév rendjéhez igazodó fejlesztı iskolai oktatás megszervezése, amely a speciális iskolák falain belül vagy a bentlakásos szociális intézményekben létrehozott iskolai csoportokban valósítható meg. 3.2.4. Alapfokú mővészetoktatási intézmények Közoktatási rendszerünk e viszonylag új intézménytípusa nevelési-oktatási feladatához híven rendkívül érzékenyen reagál a társadalmi-gazdasági változásokra. És nemcsak az intézményfenntartók reagensek, de a szolgáltatást igénybevevık is. A közoktatási törvény által deklarált térítési- és tandíj-szabályozás szigorítása is „visszaköszön” a változás trendjében. Csak az elmúlt tíz év változásait követve azt látjuk, hogy megyénkben az intézmény- és tagintézmény-szám 2005-ig emelkedett, ezt követıen pedig lefelé mozdultak el a mutatók. A növendékszám ugyanezt az irányt követi.

16

Alapfokú m ővészetoktatási intézmények számának és a növendékek létszámának alakulása

intézménytípus 1997 2001 2005 2007

székhely intézmény 10 11 16 14

tagintézmény 4 10 13 12

növendékszám 3792 3280 3960 3578

Az Oktatási Minisztérium 2005. évi statisztikai évkönyvének adataival összevetve megyénk adatait, hasonló változást érzékelhetünk.(Fontos megjegyezni: fejlesztési tervünk a Kt.88.§ (2) bekezdésében foglaltak szellemében kizárólag az önkormányzati és egyházi fenntartású intézményekre szorítkozik, míg a szaktárca által kiadott évkönyv a teljes feladat-ellátói kört felöleli.) Az évkönyv 2001 és 2005 viszonylatában szemlélte a változásokat: az intézmények számában 25%, a tagintézményekében 48%-os növekedést regisztrált. A növendékek száma szintén emelkedı tendenciát mutat, legfeljebb a mérték tekintetében érzékelhetı eltérés (39 %-os országos, 21 %-os megyei).

A finanszírozási és mőködési feltételek szigorításának következtében a helyi önkormányzatok igyekeznek a mővészetoktatási feladat ellátásából kihátrálni: elıbb a megyei önkormányzattal kötött társulási megállapodás által, késıbb a teljes feladat átadásával (Dorog, Nyergesújfalu, Bajót, Csolnok, Oroszlány). Más utat járt Kisbér Város Önkormányzata: jogutódlás nélkül megszüntette az alapfokú mővészetoktatási intézményét, s a feladatellátást alapítványi fenntartású intézménnyel biztosítja. Az 1997-ben kitőzött célt – a még ellátatlan területek (Bakony-alja és az Esztergomon túli terület) felszámolását - csak részben sikerült teljesítenünk, de félı, a jövıben további területvesztéseink lesznek. A megyénkben mőködı intézmények közül 12 önkormányzati, 1 egyházi és szintén 1 társulási formában mőködik. Az intézmény jellege szerint 9 önálló, 5 pedig általános iskolával együttmőködı, ún. egységes iskola. Az elmúlt években néhány települési önkormányzat számára az egységes iskola keretében történı mővészeti nevelés-oktatás megszervezése jelentett kitörési lehetıséget. Ám az idıközben bevezetett és kiteljesedı értékelési rendszer - az alapfokú mővészetoktatási intézmények minısítése - többek számára kudarcot, keserő tapasztalatot hozott.

Miként érzékelhetı, az önkormányzatok alapfokú mővészetoktatási feladatot már nem csupán önálló intézményként (Tát és a nagyobb városaink), hanem egységes általános iskolai formában is ellátnak (Környe, Naszály, Neszmély). Ez utóbbi ellátási formában a csoportosan oktatható mővészeti ágak (képzı- és iparmővészet, tánc- és színmővészet) a meghatározóak, míg az önálló intézményként mőködı alapfokú mővészetoktatási intézményekben a

17

zenemővészet a preferált mővészeti ág (5. sz. melléklet), kivétel a tatai Kenderke Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, amely néptáncot oktat.

Az elmúlt tíz évben - bár megtapasztalhattuk a csoportosan oktatható mővészeti ágak megjelenését az alapfokú mővészetoktatásban - nem sikerült a zeneoktatás dominanciáját megtörni. A látókörünkbe tartozó intézmények tekintetében 75,6 % a zeneoktatás aránya, 16 % a táncmővészeté és 8,4 % a szín-, képzı- és iparmővészeté. A nem önkormányzati fenntartású intézmények körében ez éppen fordított képet mutat. Az OKÉV Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága által elkészített közoktatás-fejlesztési terv miközben üdvözli az alapfokú mővészetoktatás terjedését, kritikai észrevétellel is illeti a mőködési (elsısorban a személyi, ill. a tárgyi) feltételek elégtelen volta miatt. Megyénkben az önálló intézményi formában mőködı mővészetoktatási intézmények szinte kivétel nélkül megfeleltek az elıminısítési követelményeknek, míg az általános iskolával egységes formában mőködı intézmények közül nem egynek kellett az oktatott mővészeti ágak körét szőkítenie az elégtelen végzettségő tanárok okán (Bokod, Tata).

A tárgyi felszereltség tekintetében is hasonló megállapítást tehetünk: az önálló intézmények alkalmas helyiségekkel és felszereléssel rendelkeznek (a dorogi Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézményben ez elıbbi kevésbé teljesül), megfelelı színvonalú, jól fejlesztett és karbantartott eszközkészletet (hangszer és kotta, illetve viselettár) mondhatnak magukénak. Az iskolaépületek állaga néhány intézmény esetében nagyon rossz (Kenderke és dorogi Erkel), de jellemzıen pozitív a kép (komáromi Egressy Béni, tatai Menner Bernát, oroszlányi Bakfark Bálint, esztergomi Zsolt Nándor, nyergesújfalui Szabolcsi Bence, tatabányai Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény).

Alapfokú mővészetoktatási intézményeink tartalmi munkájának alapját a 27/1998.(VI. 10.) MKM rendelettel kiadott kötelezı követelmények és tantervi program jelenti. Erre tekintettel készült el nem csupán pedagógiai programjuk, hanem az ehhez illeszkedı intézményi minıségirányítási programjuk is. A városi zeneiskolák hangszer-tanulási kínálata ma már igen széles, de az az elképzelés, hogy váljanak több mővészeti ágat oktató intézménnyé, nem teljesült. Az utóbbi években kialakult helyzet ismeretében ez a jövıben sem várható el a fenntartóktól és az iskoláktól sem.

A mővészetoktatás területén oly nagy jelentıségő tehetséggondozó munka szép sikereként jegyezzük nem csupán az országos, felmenı rendszerő versenyek díjazottjai sorában feltőnı Komárom-Esztergom megyei versenyzıket, de azokat a növendékeket is, akik a települési rendezvények programját színesítik, gazdagítják szereplésükkel, s a környezetükben élı embereknek szereznek esztétikai élményt, örömet. A mővészeti versenyek házigazdái megyénkben többnyire a „tiszta profilú” mővészeti iskolák, akik fáradhatatlanok és pótolhatatlanok is e sok figyelmet kívánó feladatok vállalásában, ellátásában. 3.2.5 Gimnáziumok A megye gimnáziumainak jelenlegi rendszerét és szerkezetét a következı táblázat szemlélteti (az osztályok száma nem összesen, hanem évfolyamonként értendı):

18

Sz.

Intézmény

Székhely

Fenntartó

4 évf.-os

5 évf.-os

6 évf.-os

8 évf.-os

Szak- közép- iskolai

Szak- képzı évf.

osztályok száma 1. Zsigmondy V.

Gimn. és Szakközép-iskola

Dorog Önkormányzat (megye)

3

_ _ _ 1

van

2. Árpád-házi Szt. E. Középiskola

Esztergom Egyház, felekezet

1

1

_ 2 2

-

3. Dobó K. Gimn. Esztergom Önkormányzat (város)

2 1 _ 1 _ _

4. Szent I. Gimn. Esztergom Önkormányzat (város) _

2

nyelvi elıkészítıvel

_ _ _

5. Temesvári P. Ferences Gimn.


2 _

1 _ _ van

6. Táncsics M. Gimn. és Szakközépisk.

Kisbér Önkormányzat (város)

1 1 1 _

1 (kimenı)

-

7. Jókai M. Gimn. és Szakképzı isk.

Komárom Önkormányzat (megye)

3 _ -

_

_ -

8. Szalézi-Irinyi Középisk.

Nyergesújfalu Egyház, felekezet

3 _ 1 _

1 -

9. Lengyel J. Gimn. és Szakközépisk.

Oroszlány Önkormányzat (város) 2 1 1 1 1 van

10.

Eötvös J. Gimn. Tata Önkormányzat (megye) 3 2 _ _

_ van

11.

Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma

Tata Egyház, felekezet

2 - - - - -

12.

Árpád Gimn. Tatabánya Önkormányzat (város) 3 _ 1 _

_ -

13.

Bárdos L. Gimn. és Szakközépisk.

Tatabánya Önkormányzat (város) 1 1 _ 1

_ -

14.

Mikes K. Gimn., Szakközép és Szakisk.

Tatabánya Önkormányzat (város) 2 _ _ _

több

osztály van

15.

Péch A. Mőszaki Szakképzı Isk. és Gimn.

Tatabánya Önkormányzat (város) 2 _ _ _ több

osztály van

Komárom-Esztergom megyében jelenleg 15 önkormányzati, illetve egyházi, felekezeti fenntartású intézményben folyik gimnáziumi nevelés, oktatás.

Az iskolák többsége, 73%-a, vallási, világnézeti szempontból semleges; városi, illetve megyei önkormányzat által fenntartott intézmény. Annak ellenére, hogy a gimnáziumi feladatellátás a

19

városi önkormányzat számára önként vállalt feladat, a gimnáziumok több mint fele városi fenntartásban mőködik. Megyénkben az egyházi, felekezeti gimnáziumok száma (az intézmények negyede ilyen – országos szinten kevesebb, mint az ötöde) megnyugtató módon biztosítja azt is, hogy a szülık vallási, világnézeti meggyızıdésük szerinti iskolába írathassák be gyermeküket.

A táblázatban felsoroltak mellett alapítványi fenntartású, gimnáziumi oktatást-nevelést folytató intézmények is mőködnek Komárom-Esztergom megyében (mivel ezek az intézmények közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a Kt. 88.§ (2) bekezdése alapján nem lehetnek részei a megyei fejlesztési tervnek, a táblázatban nem szerepelnek). Az alapítványi gimnáziumok 9 feladatellátási hellyel mőködnek, 2 intézmény közülük Tatán (a Színes Iskola és a Talentum Általános Iskola, Gimnázium és Kézmőves Szakiskola), másik kettı pedig több telephelyen (Ács, Bábolna, Dorog, Környe, Lábatlan, Tokod) biztosítja a felnıttek számára – esti képzési formában – a gimnáziumi oktatásban való részvétel lehetıségét.

A gimnáziumi osztályok legnagyobb részében általános tantervő 4 évfolyamos, illetve nyelvi elıkészítı évfolyammal kezdıdı 5 évfolyamos oktatási forma valósul meg. Speciális, tehetséggondozó, 6 és 8 évfolyamos formákkal az intézményhálózat osztályainak 20%-a mőködik.

Oktatási formák

Osztályszám - évfolyamonként

%-os megoszlás

4 évfolyamos oktatás 30 61% 5 évfolyamos oktatás 9 19% 6 évfolyamos oktatás 7 14% 8 évfolyamos oktatás 3 6% Összesen 49 100%

A speciális oktatási formák között kell megemlítenünk a tatai Eötvös gimnázium két 5 évfolyamos programját: a két tanítási nyelvő tagozatot és az Arany János Tehetséggondozó Programot. Az Eötvös gimnázium Komárom-Esztergom megye területén egyedüliként kínálja e programokat a megye tanulói részére. A két tanítási nyelvő tagozaton angol és német nyelveket lehet választani; a tehetséggondozó program pedig a szociálisan hátrányos helyzető, de tehetséges tanulóknak nyújt lehetıséget a felsıoktatásba való bekerüléshez, többek között a magas óraszámú idegen nyelv, informatika és az ún. „Arany János-i blokk” speciális tantárgyainak tanításával.

Az intézményhálózat nemcsak jellegét és kínálatát tekintve, de területileg arányos elhelyezkedése alapján is lehetıvé teszi a megye lakosságának a szolgáltatás igénybevételét.

Az intézményhálózatra vonatkozó adatok összehasonlításával a következı tendenciák figyelhetıek meg:

- Az országos adatokkal megegyezı módon a feladatellátási helyek és a tanulók számának kis mértékő növekedése.

20

Tanév Feladatellátási helyek száma Tanulók száma

Országosan

Komárom-

Esztergom

megye

Országosan

Komárom-

Esztergom

megye

2000/2001 615 19 215.500 6.510

2002/2003 715 23 232.399 7.201

2004/2005 743 23 238.850 7.230

2006/2007 807 24 246.267 7.584

- A tiszta profilú , azaz a csak gimnáziumi, illetve csak szakiskolai nevelést-oktatást folytató intézmények számának növekedése.

Míg 2005-ben csak 2 ilyen gimnázium volt Komárom-Esztergom megyében, 2007-re a számuk megháromszorozódott, 6-ra nıtt (az esztergomi Dobó és Szent István gimnáziumok, a komáromi Jókai, a tatabányai Árpád és Bárdos, valamint a tatai református gimnázium). A többi gimnáziumban, valószínő a szakképzési alaphoz való hozzáférés, illetve a többoldalú kínálattal az intézmény versenyképességének növelése érdekében szakközépiskolai osztály vagy érettségi utáni szakképzı évfolyam is mőködik. A tiszta profilú intézmények száma tovább fog növekedni azáltal is, hogy a túlnyomórészt szakközépiskolai, illetve szakiskolai osztályokkal mőködı középiskolákban kimenı rendszerben megszőntek/megszőnnek a gimnáziumi osztályok. Ez történt az esztergomi Bottyán szakközépiskolában is, és ez zajlik most a tatabányai Péch Antal iskolában, amelyben már csak kifutó jelleggel, a 11. és a 12. évfolyamon van 2-2 gimnáziumi osztály. A Mikes Kelemen középiskolában is már csak ifjúsági gimnáziumi tagozat mőködik a végzett szakiskolai tanulók részére.

- A profiltisztás mellett a másik meghatározó tendencia az általános tantervő, 4 évfolyamos és a nyelvi elıkészítı évfolyammal kezdıdı 5 évfolyamos osztályok számának lassú növekedése a tehetséggondozó 6 és 8 évfolyamos formákhoz képest. A 6 és 8 évfolyamos osztályok számában további csökkenés feltételezhetı, többek között a kisbéri gimnázium is már csak kimenı rendszerben folytat 6 évfolyamos oktatást. Az 5 évfolyamos, nyelvi elıkészítı évfolyammal kezdıdı oktatási forma tekintetében pedig lassú növekedés prognosztizálható, mivel a közoktatási törvény 2006-os módosítása elıírja a nyelvi

21

elıkészítı évfolyam megszervezésének kötelezıségét minden középiskola számára, amennyiben erre tanulói igény mutatkozik.

3.2.6. A szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatás Általános adatok Komárom-Esztergom megyében a 2007/2008-ös tanévben - a nem közoktatási megállapodás alapján mőködı intézményekkel együtt - összesen 62 középfokú intézmény lát el szakképzési feladatot. A szakképzı intézmények a megye 10 városában mőködnek. Ebbıl 16 önkormányzati fenntartású intézmény rendelkezik csak szakképzési profillal. Az elmúlt négy évben a nem önkormányzati fenntartású szakképzı intézmények száma nem nıtt a korábbról ismert ütemben. Nem változott a szakképzési feladatellátásban az egyházi fenntartású intézmények száma sem. A megyénkben a szakmatanulás lehetısége mindegyeik kistérségben biztosított, esetenként némi túlkínálattal, ill. párhuzamossággal. Képzési irányultság tekintetében az ipari, a kereskedelmi, a vendéglátóipari, valamint a mezıgazdasági terület a meghatározó. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat - mint kötelezı feladatellátó - mellett még Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata említendı a legtöbb szakképzı intézményt fenntartó önkormányzatok sorában. A 2004/2005-ös tanévtıl 5 önkormányzati szakképzı intézmény fenntartója változott meg: a tatabányai Bánki Donát Ipari Szakközépiskola, valamint a Fellner Jakab Szakképzı Iskola Tatabánya Megyei Jogú Város fenntartásába került át; Komárom Város Önkormányzata pedig megyei fenntartásba adta a Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskolát, a Kultsár István Szakközépiskolát, valamint az Alapy Gáspár Szakiskolát és Szakközépiskolát.

A középfokú intézmények tanulói létszámának százalékos aránya megyénkben

Tanév Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 2000/2001 31,42 % 42,68 % 25,90 % 2003/2004 31,89 % 41,27 % 26,84 % 2006/2007 35,73 % 38,58% 25,69 % Csak összehasonlításként a három iskolatípus országos szintő megoszlása: 35,57%, 43,18%, 21,25%. Megállapíthatjuk:

• a megye középfokú intézményeinek sorában a szakképzı iskolák súlya változatlanul meghatározó, 64,27 %,

• a három intézménytípus között a tanulók megoszlásának aránya elmozdulást mutat a tavalyi évben a gimnáziumi oktatás irányába, viszont a szakiskolai tanulók aránya a hét évvel ezelıtti szint alá csökkent.

A szakképzı intézményeinken belül a szakközépiskolába járó diákok száma a vizsgált idıszakban mintegy 2,69 %-kal, a szakiskolákban tanulóké 1,15 %-kal csökkent. A szakközépiskolai csökkenés jelentheti azt is, hogy több érettségi után több tanuló nyert

22

felsıfokú intézménybe felvételt, így nem maradt az iskolában a szakképzı évfolyamon. Vagy az intézményben maradva, de hallgatói jogviszony létesítése miatt nem szerepel az iskolai statisztikában. A szakiskolai létszám függ az adott szakma szakképzı évfolyamainak számától is. Az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) több szakiskolai szakma szakképzı évfolyamainak számát kettı évrıl háromra emelte, így a diák egy évvel tovább marad az intézményben, mely a személyi és tárgyi feltételek kényszerő fejlesztésével is járhat. Sajnos ez utóbbi csak feltételezés, mert a létszám így is csökken. A struktúraváltás , vagyis a közismereti oktatás és a szakképzés szétválasztásának folyamata a vizsgált idıszakban lezárult. Szakmaválasztásra szakiskolában a 10. évfolyam után, szakközépiskolában a 12. évfolyam végén, az érettségi letétele után kerülhet sor. Az ez irányú tapasztalatok – különösen a szakiskolai szinten – vegyesek, nem véletlen a közismereti évfolyamokon a kötelezı, de szabad tartalmú órakeret terhére már megkezdett szakmai alapozás, mely a szakképzı évfolyamon beszámítható. Sıt, néhány éve ez feltétele is volt a szakképzés-fejlesztési támogatás közvetlen iskolai fogadásának. Nem valósult meg az a remény sem, hogy valamennyi szakiskolai tanuló legkésıbb a 10. évfolyam végére a követelményeknek megfelelıen tudjon írni, olvasni. Ez jelentıs mértékben növeli a szakképzı évfolyamra lépéskor a lemorzsolódást, amely már a közismereti évfolyamokon is számottevı. Két komáromi szakközépiskolában a 2005/2006-os tanévtıl egy-egy nyelvi elıkészítı osztályt is indítottak, minek következtében a tanulmányi idı meghosszabbodott ezen osztályokban négyrıl öt évre. Tehát a fentiek ismeretében egyértelmő, hogy egy iskola tanulói létszámának alakulása nem csupán a beiskolázás eredményességétıl függ. Szakképzésben részesült tanulók száma a 2006/2007-es tanévben: 4255 fı, Legnépszerőbb szakmacsoportok:

• Gépészet 714 fı • Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 678 fı • Informatika (szoftver) 403 fı

Legalacsonyabb a beiskolázás a szociális szolgáltatások (5 fı) és közlekedés szakmacsoportokban (7 fı). Szakmai vizsgát tett tanulók száma a 2006/2007-es tanévben: 1872 fı A fenti adatokból következik, hogy a legnagyobb tanulólétszámú szakmacsoportokban vizsgáztak a legtöbben. Az általános helyzetelemzésen túl szükséges a jogszabályi változásokról is említést tenni. A magyarországi iskolarendszerő középfokú szakképzés jelentıs reform alatt és elıtt áll. A tavaly életbe lépett új Országos Képzési Jegyzék a szakképzés tartalmában és szerkezetében alapvetı változásokat hozott. A szakképzés három alappillére: modul rendszerő, kompetencia alapú és gyakorlatorientált. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a Szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, illetve a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása olyan helyzetbe hozta az intézményfenntartó önkormányzatokat, hogy szükségessé válik egy új típusú Térségi Integrált Szakképzı Központ ( TISZK) létrehozása.

23

További változás, hogy az intézmények fejlesztését eddig jelentıs mértékben segítı gazdálkodó szervezetek szakképzési hozzájárulását 2008. szeptember 1-jétıl a fenntartók csak abban az esetben fogadhatják, ha 1500 fı tanulólétszámot elérı TISZK-et hoznak létre, és tartanak fenn. A TISZK a feladatszervezés új lehetısége, melynek célja és lényege a szakképzésnek a jelenleginél hatékonyabb formában történı megszervezése, továbbá annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerıpiac elvárásaihoz (pl. a már komoly gazdasági feszültséget jelentı csökkenı létszámú szakmunkásképzés megállítása). Jelenleg ugyanis a szakképesítés megszerzésére történı felkészítés indítása elsısorban a képzésben résztvevı intézmény érdekeltségén, lehetıségein, a meglévı személyi és tárgyi feltételein múlik, ahhoz igazodik és nem a munkaerıpiac elvárásaihoz. A módosított közoktatási törvény 89/B. § (1) bekezdése szerint a külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: RFKB) közremőködik a munkaerıpiaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában. Az RFKB feladata, hogy kidolgozza az iskolai rendszerő szakképzés fejlesztésének irányát a régió fejlesztési koncepciójához és programjához kapcsolódva. A TISZK megvalósításának tehát egyik jogi formája a helyi önkormányzatok által létrehozott szakképzés-szervezési társulás. E társulás a RKFB által meghatározott szakképzési irányok (a képzés fajtája) és arányok (beiskolázási létszám) alapján szervezi intézményi mőködését. Összefoglalva: a térségi integrált szakképzı központok létrehozásával olyan gazdasághoz közeli, a munkaerı-piaci igényeket rugalmasan követni tudó, újszerő szakképzési szerkezet válik elérhetıvé, amely színvonalában és hatékonyságában meghaladja a korábban külön-külön mőködı szakképzı intézményekét. Szükséges ezzel kapcsolatban azonban megjegyezni, hogy a szakképzés-szervezési társulásban való részvétel az eddigi fenntartói jogokat csorbítja. Konkrétan: az egyes intézményi képzési profil kialakítását, valamint a beiskolázási létszámokat az eddigi gyakorlattól eltérıen nem az intézmény fenntartója, hanem a szakképzés-szervezési társulás határozza meg. A szakközépiskolák és szakiskolák általánosan mővelı oktatásának helyzete A középfokú oktatással szembeni követelmények közül napjainkban felértékelıdött az általánosabb és igényesebb alapozás, mint minıségi alapképzés iránti igény. Növekvı hangsúlyt kapott az idegen nyelvek oktatása, a számítástechnika, informatika mind szélesebb körben történı elsajátíttatása, ezek alkalmazása a szakképzés folyamatában. Sajnos szakképzı intézményeink e követelményeknek nem tudnak minden tekintetben megfelelni. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az általános iskola 8. osztálya után szakképzı intézménybe jelentkezı diákok közel 25 %-a nem rendelkezik az alapkészségekkel. Természetesen ez a szakiskolát érinti. A közoktatási törvény a 9-10. osztályos általános képzéssel az alapmőveltség szélesebb körő elsajátíttatását, ezáltal egy szakma eredményesebb megtanulását kívánja elısegíteni. További elınye, hogy a pályaválasztás késıbbi idıpontra kerül, illetve lehetıvé válik a tisztán szakmai elméleti és gyakorlati képzés, bár egy bizonyos visszarendezıdésnek is alanyai vagyunk. Ez az átállás természetesen hosszabb idıt vesz igénybe és az eddigi tapasztalatok – a fent említettek szerint – meglehetısen vegyesek. Megyénk szakközépiskoláinak többsége nem tiszta profilú képzést folytat. Vagy gimnáziumnak része, vagy gimnáziumi osztállyal is rendelkezik, illetve szakmunkásképzést folytat. Ez a multifunkcionális feladatvállalás egyrészt a városi és környékbeli általános képzés iránti igények kielégítését jelenti, másrészt az intézmény hosszú távú létjogosultságát

24

garantálja. A gimnáziumi humán szellemiség mindenképpen pozitív hatással van a szakközépiskolai általános mőveltség elsajátíttatására is. A gazdasági, társadalmi elvárásoknak megfelelıen a megye valamennyi szakközépiskolájában általánossá vált a német és/vagy angol nyelv oktatása, és szinte teljesen megszőnt az orosz nyelv tanulása iránti igény. (Ez utóbbi megítélésünk szerint csak átmeneti jelenség.) Komáromban és Esztergomban érthetı módon megjelent a szlovák nyelv tanulásának igénye is. A hazánkban képzett szakmák külföldi (német, osztrák) elismerése, továbbá a határok nélküli szabad munkavállalás tovább növeli az idegennyelv-tudás értékét. Kedvezı változásként regisztrálható a középiskolai tanári végzettségő nyelvtanárok számának emelkedése, noha köztudott, hogy ilyen végzettséggel a nem állami pedagógus pályán elhelyezkedık lényegesen nagyobb anyagi megbecsülésben részesülnek. Az idegen nyelv mellett az informatikai, számítástechnikai ismeretek szintén fontos elemei az általános mőveltségnek. Szakközépiskoláink ezen mőveltségi területek eredményes oktatásához szükséges szellemi és tárgyi eszközök döntı többségével rendelkeznek. A tárgyi eszközök folyamatos fejlesztésének szinte kizárólagos anyagi forrása a vállalatoktól közvetlen formában átvett szakképzés-fejlesztési támogatás. Sajnos az egyre nehezebb anyagi feltételek között mőködı iskolák pedagógusaikat is egyre kevésbé tudják megfizetni, így nem ritka a pályaelhagyás. A kényszerő takarékoskodás és létszámleépítés nem eredményezheti az oktató-nevelı munka minıségi javulását. A szakiskolák változatlanul a kettes-hármas tanulmányi eredményt elért tanulókat kénytelenek fogadni, akik - kevés kivétellel - erısen alulmotiváltak. Ezen diákok számára létfontosságú a 9. és 10. évfolyamon az általános mőveltséget kiteljesítı, a szakiskolai továbbtanulást megalapozó oktató-nevelı tevékenység. Ezekben az osztályokban végzett országos kompetencia mérés eredményei megyénk szakiskoláinak többségében az országos átlag alatti értékeket mutat. Ezt nagyon komolyan kell venni és feladatot kell, hogy jelentsen az általános iskolai oktatás számára is. Nem elég a tanulót túlkorossága miatt, vagy esetleg az iskolai statisztika javítása érdekében kettes osztályzattal elbocsátani. Az írás, olvasás, számolás elsajátíttatása nem a középfokú oktatás feladata. Sajnos e tanulók száma évrıl-évre folyamatosan növekszik.

Az iskolai szakképzés A megye iskolarendszerő szakoktatásának a mai intézményi keretei a 90-es évek közepére alakultak ki. A középfokú iskolák sorában a szakképzı iskolák aránya mindig is meghatározó volt. Elhelyezkedésük a megye egész területét tekintve célszerő és egyenletes. Szakiskolák Ebben az iskolatípusban tanulmányaikat folytató kilencedikesek rendkívül eltérı elıképzettséggel, eltérı célokkal és motivációkkal, eltérı lehetıségekkel érkeznek a középfok elsı évfolyamára. A populáció minden tekintetben tagolt. A szakiskolákban a tanulók a 9-10. közoktatási évfolyamokon tanulva tesznek eleget az általános oktatás, valamint a pályaorientáció és a különbözı szakmai elıkészítı ismeretek követelményeinek, s készülnek fel a szakmaválasztásra, az OKJ-s programok valamelyikének elsajátítására a 11-12., esetleg 13. évfolyamokon. Az új szakiskola-forma (amiben a fiatalok szakképzése 16 éves korukat követıen kezdıdik meg a szakiskola 11. évfolyamától) legfıbb magyarázata, hogy ezt megelızıleg túl korai életkorban, kellı iskolázottság és szakmai alapképzés nélkül kerültek a fiatalok az erısen specializálódott szakképzésbe, s onnan kikerülve nehezen tudtak megbirkózni a piacváltozással együttjáró gyors termék- és technológia-váltás igényelte szakmai

25

kihívásokkal. Természetesen ez csak az érem egyik oldala. A megújuláshoz arra is szükség van, hogy a korábbi merev idıalapú szakképzési tanterv-programok helyébe az új OKJ kellıen rugalmas, a helyi igényekhez gyorsan igazítható korszerő szakmai programja lépjen. Ez a folyamat elindult. Továbbra is igen meghatározó lesz a képzés e szintjén az alaposabb, az életkort tekintve is késıbbre tolódott felkészülést követıen a már konkrét képzési szakasz tartalma, színvonala, s különösen annak gyakorlati fázisa. Megyei szintő gondot jelent, hogy az ún. divatos lányos szakmákra nagyon sok a jelentkezı, viszont a szakiskola befejezése után az elhelyezkedés lehetısége minimális (pl. nıi fodrász). Legalább ilyen volumenő probléma a fiú tanulók esetében a hagyományos fizikai munkát igénylı szakmákra több éve tartó eredménytelen beiskolázás, illetve az évközi lemorzsolódás (kımőves, lakatos, központi-főtés szerelı, stb.). A szakképzı évfolyamba lépve önálló osztály indítása az alacsony létszám miatt gyakran nem is lehetséges.

Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés és ok tatás adatai Megnevezés 2001/2002 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

Iskola-feladatellátási hely 23 23 25 27 31

Osztályterem 167 145 149 148 153

Pedagógus 359 405 383 425 417

Tanuló a nappali oktatásban 4 826 5 050 5 023 5 100 4 841

Ebbıl:

speciális szakiskolai tanuló 303 422 446 442 416

9. évfolyamos 1 354 1 393 1 427 1 370 1 401

9–10. évfolyamos 2 430 2 576 2 532 2 479 2 447

11. és magasabb évfolyamos 2 396 2 474 2 491 2 621 2 394

nı, % 42,4 39,6 40,1 41,5 41,9

kollégiumban lakó, % 7,3 8,0 7,3 7,0 7,8

Osztály a nappali oktatásban 206 222 224 236 238

Ebbıl: speciális szakiskolai 28 34 34 35 42

Egy osztályra jutó tanuló 23 23 22 22 20

A szakiskolai beiskolázásra egyre inkább a maradványelvőség a jellemzı. Megyénkben is érvényes, hogy esetenként a felvettek száma nem éri el a férıhelyek számát, de ezen számok mögött az a szándék is megbújhat, hogy az iskolák – finanszírozási biztonságra törekedve – a reálisnál nagyobb kapacitást alakítottak ki. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy különösen a szakiskola 9. évfolyamán magas a hiányzások száma, rendkívül gyenge a tanulmányi eredmény, melynek következménye a nagyarányú lemorzsolódás. Tájékoztató, és egyben elgondolkodtató adat, hogy az általános iskolát végzettek több mint 20 %-a nem kapcsolódik be a nappali tagozatos iskolarendszerő középiskolai vagy szakiskolai oktatásba. A végzett szakiskolások körében a gyakorlati felkészültség hiányosságai mellett negatívan hat az önálló munkavégzésre való alkalmatlanság, a kommunikációs készségek és a használható idegennyelv-tudás hiánya, valamint a számítógépek használatának nem kellı ismerete. Pozitívum viszont, hogy a végzett tanulók mintegy 20 %-a a szakközépiskola 10. osztályába beiratkozva három év alatt érettségi bizonyítványt is szerez. A fogyatékos tanulókat fogadó intézményekben 416 fı vesz részt szakiskolai, speciális szakiskolai képzésben, ahol az alábbi szakmák sajátíthatók el:

26

varrómunkás, vas- és fémipari elıkészítı, lakástextil varró- és javító, parkgondozó, zöldség- és főszernövény-termesztı, faipari gépmunkás, számítógép kezelı. Célunk a szakképzésben egy olyan képzési szerkezet megvalósítása, amely elsısorban a naprakész ismeretanyag átadásával a lakossági igényekhez és a munkaerıpiaci szükségletekhez igazodik, természetesen a módosított szakképzési és közoktatási törvény, továbbá az új OKJ szellemében. Megyénk szakiskolái – megfelelı állami, fenntartói finanszírozás esetén - alkalmasak az elıttük álló feladatok végrehajtására.

Szakközépiskolák Ebben az iskolatípusban a tanulók száma és aránya a 80-as évekhez képest a csaknem felére csökkent, miközben az intézmények száma növekedett. Fokozottan érvényes ezen utóbbi megállapítás, ha a nem önkormányzati fenntartású szakképzı intézményeket is figyelembe vesszük. Napjainkra véglegesen kiteljesedett a középiskola expanziója. Ennek a folyamatnak a legfıbb nyertese a szakközépiskola, ami talán távlati szempontból is lényeges minıségi átalakulás kezdeteként is értékelhetı, ide sorolva az akkreditált felsıfokú iskolarendszerő szakképzés folytatásának lehetıségét is. Hosszú, több évtizedes, zömében alig sikeres próbálkozásokat követıen remélhetıleg ennek az iskolaformának a dinamikus térhódítása sikeres tartalmi megújulással is párosul. Ebben a képzési formában is megfigyelhetı bizonyos szakmai-tartalmi átrendezıdés. A folyamat persze az eredetileg is több évfolyama révén tovább tart mint a szakiskolában. A magát - a középfokú iskolákon belül – 38,58 %-os létszámaránnyal reprezentáló iskolatípusban az alapfeladat a 4 éves általános képzés, amely többfunkciós: érettségi vizsgára, felsıfokú tanulmányokra és szakképzésbe való belépésre készíti fel a tanulókat. A közismereti évfolyamokra lehozott szakmai alapozó ismeretek tanulása hátrány jelent az érettségi után más intézménybıl újonnan idekerülı tanulók számára, akik ezen elıismerettel nem rendelkeznek. A képzési rendszer azért átjárható, de nem zökkenımentes. Ugyanez a megállapítás érvényes a szakiskola tizedik évfolyama után is, különösen, ha a pályaválasztás nem megalapozott, hanem esetleges. További gondot jelent az érettségi utáni szakképzı osztályok indításánál, hogy ezek végleges osztálylétszáma, s ebbıl adódóan indíthatósága csak augusztus utolsó hetére alakul ki. Oka, hogy a felsıoktatási intézményekben felvételt, illetve pótfelvételt nyerık száma csak ekkora alakul ki. Sikertelenség esetén a tanuló az iskolai szakképzı évfolyamot választja. Ez nehezíti pl. a tantárgyfelosztás idıbeni készítését, de a személyi feltételek tervezését is.

Szakközépiskolai nevelés és oktatás adatai

Megnevezés 2001/2002 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

Iskola-feladatellátási hely 33 34 34 29 31

Osztályterem 235 233 224 228 224

Pedagógus 536 553 542 503 550

Ebbıl: nı 338 355 353 315 362

Tanuló a nappali oktatásban 7 274 7 112 6 878 6 627 6 645

Ebbıl:

9. évfolyamos 1 461 1 506 1 482 1 529 1 440

9–12. évfolyamos 5 183 5 434 5 259 5 200 5 172

13. és magasabb évfolyamos 2 091 1 678 1 619 1 427 1 473

nı, % 50,0 48,2 48,1 48,0 47,8

27

kollégiumban lakó, % 6,7 6,0 5,4 5,4 5,7

Osztály a nappali oktatásban 338 310 270 256 261

Egy osztályra jutó tanuló 22 23 26 26 25

A szakközépiskolák többsége valamely felsıoktatási intézménnyel kötött együttmőködési megállapodás – és fenntartói engedély - birtokában akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzést is kezdett. A tanulók többnyire egyetemi hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. Ezzel a tanulók szakirányú felsıfokú továbbtanulása jelentısen egyszerősödik, a munkába állók elhelyezkedési lehetısége viszont a szakképesítés függvényében változó. A 6-8 évvel ezelıtti, e téren tapasztalható nagy iskolai lendület és hallgatói érdeklıdés – kevés kivétellel – fogyatkozóban van. Oka talán a szakmai, tartalmi megújulás hiányában rejlik, amely elsısorban a társult felsıoktatási intézménynek lenne feladata. A szakközépiskolák gyakorlati képzési helyszínei nagyrészt az iskolai mőhelyek, gyakorlóhelyek, laboratóriumok, tangazdaságok. Gazdasági szervezetek képzési helyszíneket fıleg az egészségügyi, ipari szakmákban tartanak fenn. Ez a tény sem megnyugtató teljesen. Miközben a mezıgazdasági szakterületen az iskolai tangazdaságok távlatos és megbízható gyakorló helyszínként mőködnek, s még az adott szakterület csúcsminıségét is magukénak mondhatják, addig az ipari, mőszaki szakmacsoportokban ugyanaz a gond, mint a szakiskolai képzıhelyeken: hiányos a felszerelés, nincs elegendı forrás a fejlesztésekre, de ez nem is lenne mindig gazdaságos az adott képzési létszámmal összevetve. Jobbak a lehetıségek a közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátóipari és számítástechnikai szakmacsoportok iskolai gyakorlati képzési feltételeit tekintve. A tanulószerzıdéssel gazdasági szervezeteknél szakmai gyakorlatot végzı tanulók száma az elmúlt években tovább növekedett. Összességében megállapítható, hogy megyénkben a szakképzés piacgazdasági átalakítása elmarad a fejlett gazdaságok gyakorlatától, és csak vontatottan követi a munkaerıpiaci változásokat. Szükség lenne a teljes megyei szakképzés szerkezetének és tartalmának felülvizsgálatára és racionalizálására. A megyei önkormányzat e tekintetben közgyőlési határozattal megerısítve cselekvésre szánta el magát. Tatabánya Megyei Jogú Város már megvalósította a városi szakképzı intézmények mőködésének, képzési profiljának racionalizálását, két mőszaki szakközépiskolát, továbbá egy közgazdasági és egy egészségügyi szakközépiskolát vont össze. Sikerrel pályázott a város - tatabányai helyszínnel - a gyakorlati képzés fellegvárának szánt Területi Integrált Szakképzı Központ létrehozására, melynek pontos szerepe, helye, mőködése a város, illetve esetlegesen a megye szakképzési rendszerében nem kristályosodott még ki. Egy azonban biztos, a jelenlegi rendszer 2010-ig tarható fenn. A ”korai ébredés” nem biztos, hogy csak elınyökkel jár. A szakképzı intézmények mőködése szempontjából fontos megjegyezni, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló módosított 2003. évi LXXXVI. törvény értelmében az intézmények a gazdálkodó szervekkel kialakított kapcsolataik alapján 2008 augusztus 31-ig szakképzési fejlesztési támogatásban részesülhetnek. Valamennyi érintett intézményre vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adattal a támogatás mértékérıl. Ez az összeg a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények esetében 2007-ben 154 millió forint volt (2006. évi 194 millió). A támogatás felhasználása

28

természetesen jogszabályhoz kötött. A szakképzési hozzájárulás a szakképzı intézmények szakirányú eszközfejlesztésének egyik legjelentısebb anyagi forrása. Jogszabályi változások következtében 2008 szeptemberétıl a szakképzı intézmények közvetlenül a fenti támogatást már nem fogadhatják, így részben ennek áthidalására, továbbá a szakképzés szerkezetének racionalizására a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Esztergom város és Kisbér város önkormányzatával közösen 2008. január 1-jével szakképzés-szervezési társulást hozott létre. Várható megyei szinten további társulás, társaság megalakulása. A megyei kamarák és az oktatási intézmények együttmőködése az elmúlt években erısödött, és elsısorban a szakképzés alábbi területeire terjed ki: tanulószerzıdések kötése, kihelyezett gyakorlati képzések szakmai ellenırzése, részvétel képesítı vizsgákon. A gimnáziumból kikerül ık és tovább nem tanulók közel fele az érettségit követıen belép a szakképzés valamilyen formájába azért, hogy szakképzettséget szerezve eredményesen próbálkozzék a munkaerıpiacon. Választhatnak szakiskolai, szakközépiskolai OKJ-s programok közül, bekapcsolódhatnak a technikus képzésbe, valamint az ún. post secondery képzésbe is, ahol a felsıfokú szakképzés kredit követelményeit teljesítve juthatnak magas szakmai végzettséghez. De mint korábban említésre került a szakmai alapozás hiánya miatt az átmenet, a felzárkózás nem egyszerő. A piacgazdaság gyors átalakulási folyamatához alkalmazkodva az ifjúsági iskolarendszerő szakképzés, de különösen a szakközépiskolai képzés súlypontja egyre inkább a késıbbi szakmai specializáció elıkészítésére, s az egyre több munkavállalót a munkaerıpiacon szükségszerően érintı átképzések megalapozására helyezıdik. A munkaerıpiaci képzések közvetlen célja a munkaerı elhelyezésének vagy munkahelye megtartásának elısegítése, ugyanakkor hosszabb távon mőködésével kialakítható a piacgazdaság igényeihez rugalmasan alkalmazkodó munkaerı-struktúra. E képzések keretei között - a munkaerıpiac szükségleteire épülı - speciális szakmai ismeretek mellett az elhelyezkedést szolgáló munkahely-keresési, kommunikációs, vállalkozói készségek kialakítását, fejlesztését szolgáló technikák elsajátítására van mód. A nemzetközi tapasztalatok is arról tanúskodnak, hogy a munkanélküliség hosszú távú kezelésében a munkaerıpiaci képzéseknek kiemelkedı szerepe van. 3.2.7 Felnıttoktatás A felnıttoktatásról is szólt már a szakképzéssel foglalkozó fejezet több eleme, nevezetesen – többek közt - a munkaerıpiaci képzések kiemelkedı fontosságával. Ez természetesen iskolarendszerő képzés, vagy tanfolyami keretek között is folyhat. A munka melletti élethosszon át tartó tanulás egyre inkább feltétele a folyamatos munkaviszony biztosíthatóságának. Ezért az elmúlt tizenöt év társadalmi, gazdasági változása sok dolgozót munkája mellett ismét tanulásra kényszerített. Ez jelenthette a meglévı szakma magasabb szintő elsajátítását, vagy egy új megszerzését. Így a felnıttoktatással foglalkozó intézményeknek hagyományos feladatai mellett számos új speciális feladatra is fel kellett készülniük, hogy a munkaerıpiaci elvárásoknak megfeleljenek.

29

Az iskolai feln ıttoktatásban tanulók néhány adata

Tanuló 2001/2002 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

Általános iskolai tanuló 107 112 106 44 71

Szakiskolai tanuló 24 - 11 52 26

Középiskolai tanuló 2 736 2 877 2 759 2 553 2 214

Felsıoktatásban tanuló 1 497 1 613 1 473 1 504 1 475

Összesen 4 364 4 602 4 349 4 153 3 786

A táblázat adataiból kitőnik, hogy csökken a középiskolai képzés iránti igény. A felnıttoktatás intézményei elsısorban középiskoláink esti vagy levelezı tagozataiként vannak jelen oktatási rendszerünkben. Népszerőek az ún. ifjúsági osztályok is. Megjelent a megyei felnıttoktatásban is a távoktatás, mely a munka melletti eredményes tanulás egyik bevált módja lehet. A felnıttképzés intézményei a megye területén arányosan oszlanak el. Az iskolarendszeren kívüli, elsısorban munkaerıpiaci, valamint az esélyegyenlıséget megteremtı, felzárkóztató képzésben, oktatásban meghatározó szereppel bír a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Ugyancsak a munkaerıpiaci képzésnek ismert és jelentıs bázisa még a tatabányai SZÜV, és az esztergom-kertvárosi OKTÁV Rt, valamint az esztergomi EUROKT Akadémia. Rohamosan fejlıdı társadalmunk rákényszerít bennünket arra, hogy felnıttként is képesek legyünk megújulásra, folyamatos ismeretszerzésre, akár egy új szakma elsajátítására is. Ennek azonban feltétele a megfelelı szellemi és tárgyi kapacitással rendelkezı felnıttoktatás. E területet is érintették az elmúlt évek jogszabályi változásai. Egy biztos: a nappali tagozatos iskolarendszerő szakképzés oktatási intézményeinkben a gazdasági igényeknek megfelelıen ki kell, hogy egészüljön szakirányú iskolarendszerő felnıttképzéssel, illetve vállalkozási alapon mőködtetett tanfolyami képzéssel. Ezzel jelentısen javul egy intézmény gyakorlati képzéshez használt gépparkjának eszközkihasználtsága, vállalati kapcsolatrendszere, s végül növeli saját bevételét. 3.2.8 Kollégiumok A kollégiumi intézményhálózat jelenlegi rendszerét a következı táblázat szemlélteti: Sz. Intézmény Székhely Fenntartó A mőködés

módja Férıhely-

szám Tanuló-létszám

Kihasz- náltság

1. Árpád-házi Szent Erzsébet Kollégium


Önálló 120 18 15%

2. Temesvári Pelbárt Ferences Gimn. Kollégiuma


Intézményi 330 308 93%

3. Kırösy László Kollégium

Esztergom Önkormányzat (város)

Önálló 132 116 88%

4. Középfokú Kollégium

Komárom Önkormányzat (megye)

Önálló 138 103 75%

5. Eötvös J. Gimn. Kollégiuma

Tata Önkormányzat (megye)


6. Jávorka S. Mg. és Élelmip. Szakk., Szakisk. Kollégium

Tata Önkormányzat (megye)


7. Középfokú Kollégium

Tatabánya Önkormányzat (város)

Önálló 140 96 69%

30

8. Benedek E. Ált. Isk. Elık.Spec. Szakisk. és Kollégium

Oroszlány Önkormányzati Társulás (város+megye)


Összesen: 1237 965 78%

Komárom-Esztergom megye jelenlegi kollégiumi hálózata 8 intézménybıl áll. A kollégiumok száma és területileg arányos elhelyezkedése lehetıvé teszi a szolgáltatás igénybevételét a lakosság számára a megye egész területén. A táblázatban felsoroltak mellett nem önkormányzati intézmények is mőködtetnek kollégiumokat (mivel ezek az intézmények közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a Kt. 88.§ (2) bekezdése alapján nem lehetnek részei a megyei fejlesztési tervnek, a táblázatban nem szerepelnek), a feladatellátási helyek száma általuk még tovább növekszik: eggyel Tatán és Komáromban, kettıvel Esztergomban, illetve feladatellátási helyként jelenik meg Bábolna is, ahol egy speciális kollégiumi formát, lovaskollégiumot tart fenn egy alapítvány. A 2007/2008-as tanévben az önállóan és az intézménnyel összevontan, egy szervezeti egységben mőködı kollégiumok száma megegyezik egymással; a férıhelyek száma összesen 1237, a kihasználtsági mutató átlagosan 78%-os. Az országos adatokkal összhangban megyénk kollégiumaira is az önkormányzati fenntartás a jellemzı (az intézmények 75%-a ilyen). Az önkormányzati kollégiumok több mint felét, kötelezı feladatának eleget téve, a megyei önkormányzat tartja fenn. A városi önkormányzatok három kollégiumot mőködtetnek, egyet pedig a megye és a város közösen, társulási formában. Az egyházi, felekezeti kollégiumok száma változatlanul kettı. Megyénkben a kollégiumi szolgáltatást elsısorban középiskolás diákok veszik igénybe, az általános iskolás tanulók száma minimális. Az oktatás tartalmát illetıen megyénk kollégiumai a 2004/2005-ös tanévtıl bevezetett Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szerint mőködnek. Legnagyobb részük a közoktatási törvényben megfogalmazott általános célkitőzésnek eleget téve elsısorban a kistelepülésen élı, szociálisan hátrányos helyzető tanulóknak biztosítja az oktatáshoz jutás lehetıségét, illetve azoknak a tanulóknak az iskolábajárást, akiknek erre a lakóhelyükön nincs lehetıségük. Vannak speciális programot megvalósító kollégiumok is a megyében. Ilyen a tatai Eötvös József Gimnázium kollégiuma, mely 2001-ben a megyében egyedüliként csatlakozott az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett Arany János Tehetséggondozó Programhoz. Az AJTP öt évre szóló program, melyet tehetséges, szociálisan hátrányos helyzető diákok számára hirdettek meg és csak egy kollégium és egy középiskola együttmőködésével valósulhat meg, mivel az iskolai tanítás után a nevelı-oktató munka délután és hétvégenként speciális foglalkozások keretében a kollégiumokban folytatódik. Különleges szerep jut a kollégiumnak a Temesvári iskolában is, melyben szintén az iskolai oktatáshoz szorosan kapcsolódó programok valósulnak meg. E két kollégiumnak a legjobb a kihasználtsági mutatója is. A Komárom-Esztergom megye kollégiumairól alkotott képhez hozzátartozik az is, hogy az önkormányzati intézmények többségének helyzetét az épületek lepusztultsága, rossz mőszaki állapota jelentısen megnehezíti. Az épületek nagy részében szükség lenne felújításra, esetleg teljes rekonstrukcióra, de a fenntartók számára a kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben felsoroltak biztosítása is gondot jelent. Országos adatokra kitekintve megállapítható, hogy az utóbbi 10 évben az országos szinten megfigyelhetı jelenségek Komárom-Esztergom megyében is érzékelhetıek:

• Az önkormányzati fenntartási mód túlsúlya az egyházi-felekezeti fenntartással szemben – a megyében 75%-25% az arány.

32

• A kihasználtság csökkenése és ezzel összefüggésben az intézményszám és a férıhelyszám csökkenése nálunk is érzékelhetı tendencia.

1997 2007/2008

Intézményszám 14 8 Férıhelyszám 2097 1237 Tanulólétszám 1801 965 Kihasználtság 86% 78%

1997 óta a megyében a kollégiumok száma hattal csökkent (14-rıl 8-ra): intézményösszevonások, illetve kihasználatlanság miatt a következı önkormányzati kollégiumok szőntek meg: az esztergomi Hell József Szakközépiskola kollégiuma, a tatai Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképzı Iskola kollégiuma, a kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium kollégiuma, a tatabányai Péch Antal Szakközépiskola kollégiuma, a nyergesújfalui Szalézi-Irinyi Középiskola kollégiuma és az esztergomi Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola kollégiuma. A férıhelyszám csökkenés egyrészt az intézményszám csökkenés velejárója, másrészt a kollégiumok maximális befogadóképességének csökkentésébıl adódik (a jobb elhelyezési körülmények biztosítása érdekében). 2000 óta a Jávorka szakképzı iskola kollégiumában a férıhelyszám 170-rıl 120-ra; az Eötvös gimnázium kollégiumban 200-ról 180-ra; a komáromi Középfokú Kollégiumban 180-ról 138-ra; a Kırösy László Kollégiumban 152-rıl 132-re csökkent. A csökkenés megjelenik annak ellenére is, hogy az egyházi kollégiumokban az elızıekkel ellentétben növelték a maximális befogadóképességet (300-ról 330-ra, illetve 90-rıl 120-ra, ami azonban az utóbbi esetben egyben a kihasználtsági mutató drasztikus csökkenését is jelentette.) Az intézményhálózat egészére vonatkoztatva a kihasználtsági mutató az 1997-es állapothoz képest (86%) 2008-ra 8%-ot esett (78%). Valószínő egyre több tanuló választja a bejárást a közlekedési feltételek javulása, valamint a kollégiumok rossz mőszaki állapota miatt.

• Az önálló kollégiumok számának csökkenése, szervezeti egységgé válása: 1997-ben az önálló kollégiumok száma 6 volt a megyében, jelenleg 4-re csökkent, valószínő a szinte minden önkormányzatnál kényserőségbıl bevezetett racionalizálási folyamatok eredményeként.

• Az épületek rossz mőszaki állapota megyénk kollégiumainál is alapvetı problémaként jelenik meg, ugyanúgy mint országosan.

3.2.9 Pedagógiai szakszolgálat A szülı és a pedagógus nevelı munkáját és a nevelés-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. A K-EMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója a megye egészére kiterjedıen látja el a szakértıi bizottság feladatait, mivel Tatabánya megyei jogú város bizottsága 2007-ben megszőnt. 2006-ban 1450 gyermek vizsgálatát végezte a Tatabánya városa által fenntartott és a megyei önkormányzat által mőködtetett szakértıi bizottság összesen. Nógrád megye után Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb a szakértıi bizottság által megvizsgált gyermekek száma.

33

Szintén a szakértıi bizottság koordinálja a korai fejlesztést, illetve a fejlesztı felkészítést a megyében, illetve biztosít szakembereket ennek ellátásához a megye különbözı pontjain. A nevelési tanácsadás iránti szolgáltatási igény folyamatosan növekszik. Az 1993/94-es tanévben 1419, 1998/1999-es tanévben 2330, 2006/2007-es tanévben 2936 alkalommal keresték fel a megyében mőködı nevelési tanácsadókat. Legtöbbször tanulási, magatartási és beilleszkedési problémák miatt. Hasonló tendenciát mutat a logopédiai ellátást igénybe vevık száma: az 1993/94-es tanévben 1174 fı, míg a 2006/2007-es tanévben 2137 fı. 1499 gyermek társulási formában mőködtetett intézményekben, 616-an saját fenntartású helyi intézményekben, 22-en közoktatási megállapodás révén vehetik igénybe a szolgáltatást. Az orvosi, szakorvosi szakvélemény alapján gyógytestnevelésre utalt gyermekek számára az ellátás nevelési-oktatási intézmény alapfeladataként is megszervezhetı. 900-an a települési önkormányzatok oktatási intézményeiben, 1830 tanuló társulásban mőködı iskolákban, illetve 72 gyermek közoktatási megállapodásnak köszönhetıen jut hozzá a gyógytestnevelési ellátáshoz.

Pedagógiai szakszolgáltatások igénybevevıinek száma kistérségenként a 2006/2007-es tanévben:

nevelési

tanácsadás logopédia gyógytestnevelés

Dorogi 524** 173** 53 Esztergom-Nyergesújfalui 577*** 575*** 682 Kisbéri 221**** 161**** 285 Komárom-Bábolna 418* 544**** 649**** Oroszlányi 449** 173** nem ismert

Tatai 263* 174**** 184**** Tatabányai 900 497 953

Összesen 3352 2297 2806 * Megyei önkormányzat által mőködtetett intézményben ** Megyei önkormányzat és a települési önkormányzat(ok) társulásában mőködı intézményben *** Megyei önkormányzat, TKT, valamint a települési önkormányzatok által finanszírozott intézményben **** TKT által felvállalt szolgáltatás keretében A csillaggal nem jelölt helyeken a települési önkormányzat a fenntartó. Az intézményekben dolgozó szakemberek rendelkeznek a megfelelı képesítésekkel, nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos szakmai fejlıdésre. A logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés és pályaválasztási tanácsadás esetében a fenntartók törekednek arra, hogy utazó szakemberek alkalmazásával biztosítsák a szolgáltatások elérhetıségét a nevelési-oktatási intézményekben. Az önkormányzati rendszerben, a közoktatásban végbemenı változások, a pénzügyi ösztönzık hatására a többcélú kistérségi társulások egyre több helyi és megyei önkormányzati feladat ellátását vállalják. A kisbéri kistérségben a Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi pedagógiai szakszolgálati ellátást átvállalta, így a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége megszőnt.

34

Az Esztergom-Nyergesújfalui Kistérségben két intézmény látja el a pedagógiai szakszolgáltatás feladatait. Bajót, Lábatlan, Nyergesújfalu és Süttı önkormányzata, illetve a megyei önkormányzat intézményfenntartói társulásban mőködteti a nyergesújfalui Pedagógiai Szakszolgálatot. Az esztergomi székhelyő Majer István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Gyermekjóléti Szolgálat nevelési tanácsadás és logopédia szolgáltatásait a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok közösen finanszírozzák. Mivel a Többcélú Kistérségi Társulás felvállalta a nevelési tanácsadás és logopédiai ellátását, így az intézmények kistérségi normatívában is részesülnek. A dorogi kistérségben a Pedagógiai Szakszolgálat Intézményfenntartó Társulás gondoskodik a nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, pályaválasztási tanácsadás valamint a gyógytestnevelési szolgáltatásokról. A megyei önkormányzat és a város közösen tartja fenn az intézményt. Oroszlány várossal a megyei önkormányzat közösen finanszírozza a kistérségben a nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás, korai fejlesztés, utazó gyógypedagógusi hálózat költségeit. A Komárom-Bábolnai Kistérségben illetve a Tatai Kistérségben teljes mértékben a megyei önkormányzat biztosítja a nevelési tanácsadást. A logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést, valamint a fejlesztı tevékenységet a kistérségi társulások vállalták fel. A megyei közgyőlés döntése alapján 2008. január 1-jétıl közös igazgatású többcélú intézménybe került összevonásra a tatai és komáromi nevelési tanácsadó, valamint a tatabányai Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság. Tatabányán a város által mőködtetett Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ellátási körzete Tatabánya. A Többcélú Kistérségi Társulás 2006. februártól vállalta át a logopédia és a gyógytestnevelés finanszírozását. 3.2.10. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata a Kt. 87.§ (1) bekezdés c) pontjában rögzített pedagógiai-szakmai szolgáltatási kötelezettségét 2007. július 1-tıl nem önálló intézmény fenntartásával, hanem a szolgáltatás megvásárlásával teljesíti. Az OKKER ZRT. Pedagógiai Szolgáltató Intézete a Megyeháza épületében pedagógiai szolgáltató irodát mőködtet Okker Pedagógiai Szolgáltató Iroda (OPSZI) néven, melynek révén közvetlenül, fizikailag is kapcsolatot tart a megye közoktatási intézményeivel. Önkormányzatunk a 10/1994.(V.13.) MKM rendelet 1. §-ában biztosított döntési lehetıséggel élve - miszerint a Kt. 36.§ (2) bekezdésében felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatások szakterületei közül kiválaszthatja, melyek ellátásáról gondoskodik-, az alábbi szolgáltatások díjmentes igénybevételét biztosítja a megyei közoktatási intézmények számára.

35

• Pedagógiai mérés-értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelı oktató munka eredményességét (10 intézmény).

• Szaktanácsadás, helyszíni tanácsadás, mely az oktatási, pedagógiai módszerek megismerését szolgálja (30 intézmény, alkalmanként 3 óra).

• Pedagógiai tájékoztatás (tanévnyitó értekezlet, kistérségi tanácskozás szervezése; honlapon, körlevélben, e-mailen folyamatos tájékoztatás).

• Igazgatási, pedagógiai szolgáltatások (konferencia, elektronikus tájékoztatás). • Pedagógusok ön/vagy intézményes képzése, továbbképzése, megszervezése és

segítése. (félévente javaslattétel képzésre, igény esetén helybeni megszervezés).

• Tanulói tájékoztatás (pályaválasztási tájékoztató füzet megjelentetése). • Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelési, iskolai nevelés és oktatás,

diákotthoni nevelés segítése (szakmai módszertani nap megszervezése, aktuális tájékoztatás).

Meggyızıdésünk és tapasztalatunk szerint a fenti, díjmentesen biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatások egyaránt segíthetik mind a fenntartók, mind az intézmények munkáját.

A hagyományos pályaválasztási kiadványt, a „Választottál már?”címő füzetet a Munkaügyi Központ által megszervezett Pályaválasztási kiállítás és vásár idejére az OPSZI megjelentette.

A többletként jelentkezı igényeket a szolgáltató iroda készséggel teljesíti külön díjazás ellenében

A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati feladatát megyénkben -rendhagyó módon - a pedagógiai intézet keretében biztosította önkormányzatunk. A többcélú kistérségi társulások a választható közoktatási szakszolgálati feladatok közül a gyógytestnevelés mellé elıszeretettel választották a pályaválasztási tanácsadás feladatát. A feladat ellátására a TKT-k a pedagógiai intézet korábbi szakemberével kötöttek megállapodást. Ilyenformán ez a szakszolgálati feladat kikerült a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébıl.

3.3. A megyei kötelezı feladatok ellátása (Intézkedési terv) A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Tervét (2008-2013) a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 264/2007. (X.25.) sz. határozatával elfogadta. Az Intézkedési Terv a 6.2. sz. mellékletként része a Fejlesztési Tervnek.

4. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI

ELKÉPZELÉSEI, KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, AJÁNLÁSOK 4.1. A közoktatás fejlesztésének elvei, céljai Összhangban az NFT II. keretében megfogalmazott Oktatásfejlesztési programban és a Közép-dunántúli régió hosszú távú közoktatás-fejlesztési tervében meghatározott célkitőzésekkel, és figyelemmel a megyei közoktatást jellemzı helyzetre az alábbi általános célokat fogalmazzuk meg:

36

• a társadalmi és oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklését a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek/tanulók óvodai illetve szakiskolai integrációjával; óvodai fejlesztı, illetve képesség-kibontakoztató program felhasználásával, a tanulási lehetıségek bıvítésével;

• a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók integrációjának támogatását az utazó gyógypedagógus-hálózat kistérségi kiterjesztésével, illetve befogadó szemlélető egységes iskolák kialakításával;

• az egész életen át tartó tanulás megalapozását az ehhez szükséges alapkészségek, kulcs-kompetenciák fejlesztésével;

• az iskolarendszerő szakképzés átfogó fejlesztését, tartalmi modernizációját, figyelemmel a környezı gazdaság igényeire és a gazdasági versenyképesség erısítésére, a képzés szakmai színvonalának emelésére;

• a nyelvet készség-szinten használni képes diákok számának növelését, az info-kommunikációs kompetenciák javítását az eredményes továbbtanulás és a munkaerıpiacon való sikeres elhelyezkedés érdekében;

• a korszerő info-kommunikációs eszközök és digitális tananyagok széleskörő elterjesztését a pedagógiai gyakorlatban annak érdekében, hogy a tanulási-tanítási folyamat eredményesebb, az eszközök elérhetısége pedig mindenki számára biztosított legyen;

• az intézmények fizikai állapotának javítását, felszereltségének és informatikai eszköz-parkjának korszerősítését.

4.1.1. Tartalmi és módszertani fejlesztések (kompetencia alapú oktatás, info-

kommunikációs technikák, idegen nyelv oktatását segítı programok) Az utóbbi évtizedben a közoktatás tartalmi megújulásának középpontjába a kompetencia, az idegen nyelv és az informatika került. A legtöbb innováció, fejlesztés ezen a három területen történt. A kompetencia alapú oktatás célja, hogy a tanuló olyan tudással, készségekkel és attitüdökkel rendelkezzen, amelyek a gyakorlati életben jól hasznosíthatók. Ennek érdekében 2001-ben bevezették az országos kompetenciaméréseket, melyek évente egyszer szövegértésbıl és matematikából mérik a tanulók képességeit; 2003-ban módosításra került a Nemzeti Alaptanterv (NAT), amelyben meghatározták az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó kompetenciákat és a mőveltségterületekhez tartozó kulcskompetenciákat. 2004-tıl kompetencia alapú tanítási-tanulási programok kerültek kidolgozásra és terjesztésre. Az egyik legátfogóbb ezek közül a TIOK projekt (Térségi Iskola és Óvodafejlesztı Központ), melynek keretében 120 közoktatási intézményben különbözı kompetenciaterületeken (elsısorban matematika, szövegértés, informatika, idegen nyelvek) próbálták ki az új típusú programcsomagokat. 2005-ben szintén a kompetencia alapú oktatás jegyében történt meg az érettségi vizsgarendszer átalakítása: az új kétszintő érettségi tulajdonképpen képességek, kompetenciák követelménybe foglalását és mérését jelenti. 2007-ben újra módosításra került a NAT, még nagyobb hangsúly helyezve benne a kompetenciafejlesztésre. A nyelvoktatás terén is hasonló mennyiségő és minıségő innovációra került sor. A nyelvoktatás minıségének javítása 2002 óta kiemelt központi prioritás, bevezetésre került a közös Európai referenciakeret, mely részletes iránymutatással szolgál a nyelvi kompetenciák közös mérési-értékelési standardjainak kialakításához; a 2002/2003-as tanévben országos mérést végeztek angol és német nyelvbıl 6. és 10. évfolyamon; 2003-ban a kormányzat útjára indította a Világ-Nyelv programot, melynek keretein belül a 2004/2005-ös tanévtıl

37

bevezetésre került a nyelvi elıkészítı évfolyammal (NYEK) kezdıdı oktatási forma, melyben az 5 éves képzési idıbıl az elsı, elıkészítı évben gyakorlatilag csak idegen nyelvet és informatikát tanítanak. A TIOK projekten belül angol, francia és német nyelvi csomagokat dolgoztak ki, programok fogalmazódtak meg a szakképzı iskolák nyelvoktatásának fejlesztésére. 2010-tıl a NYEK-et már minden középiskolában meg kell szervezni, amennyiben erre tanulói igény van, és szintén ettıl a tanévtıl felkészülési lehetıséget kell biztosítani minden középiskolás tanuló számára az angol nyelv elsajátításához. Jelentıs fejlesztések történtek az informatika területén is, mely az információs társadalom fejlıdésének egyenes következménye. Pályázatok, központi programok sora segítette közoktatási intézményeink informatikai eszközökkel való ellátottságát, illetve cseréjét; a központi költségvetés normatív támogatással is biztosítja az eszközellátottságot. Megkezdıdött a tananyagok digitalizálása, valamint a tudásbázisokhoz való elektronikus hozzáférés és az infokommunikációs technikákon alapuló oktatási módszerek terjedése. Természetesen ezek a tendenciák megyénk oktatásában is megjelennek és a jövıre vonatkozó fejlesztési elképzelések nem fogalmazhatóak meg ezek figyelembe vétele nélkül. Óvodáink, iskoláink számára a kompetencia alapú oktatás terjedését az egyik legfontosabb fejlesztendı területnek tartjuk. Szorgalmazzuk, hogy mindennapi gyakorlattá váljon, az intézmények ez alapján készítsék el helyi tanterveiket és alakítsák ki mérési rendszereiket. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolák tanulói minél jobb eredményeket érjenek el a kompetenciaméréseken és az érettségi vizsgákon, illetve azt, hogy a tanítás gyakorlatát az itt elért eredmények befolyásolják, szükség esetén hajtsanak végre tantervi módosításokat is. Mindezek érdekében szükséges, hogy a TIOK projektben résztvevı négy intézményünk (egy középiskola, két általános iskola és egy óvoda) minél nagyobb körben terjessze a kompetencia alapú programcsomagok kipróbálása során szerzett tapasztalatait. Fontosnak tartjuk azt is, hogy megyénk területén minél többen beszéljenek idegen nyelveket, lehetıség szerint kettıt. Fejlesztési elképzeléseink között szerepel a nyelvoktatás minél korábbi, már óvodában történı elkezdése. A fenntartói finanszírozás adta lehetıségek függvényében támogatjuk az idegen nyelvi órák számának emelését, a nyelvoktatáshoz ideális létszámú tanulócsoportok kialakítását, egy tanuló számára több idegen nyelv oktatását, lehetıség biztosítását nyelvtanulásra tanórán kívüli foglalkozás keretében is. Szükségesnek tartjuk a nyelvvizsgák számának emelkedését. Szintén a finanszírozás függvényében támogatjuk iskoláinkban a speciális nyelvi programok megırzését, igény esetén ezek számának növelését, illetve új programok indítását (két tanítási nyelvő tagozat, nemzetiségi oktatás, nyelvi elıkészítı évfolyam) és szorgalmazzuk az idegen nyelvi környezetben való nyelvtanulás érdekében a csereprogramokat, nemzetközi együttmőködéseket. Fejlesztendı területnek tartjuk a szakiskolai idegen nyelv és a szakmai idegen nyelv oktatását. A nyelvi elıkészítı osztályok és az angol nyelv tanítása kapcsán az iskolák közötti együttmőködés növelését javasoljuk. Az infokommunikáció témakörében az eszközökkel való ellátottság megyénk intézményeiben továbbra is fejlesztendı terület marad, illetve szorgalmazzuk a meglévı eszközök maximális kihasználását, valamint az infokommunikációs eszközök bevonását a szaktárgyak tanításába.

38

4.1.2. A közoktatás infrastruktúrájának és eszközrendszerének fejlesztése /a hazai és az

EU-s pályázatok szerepe/ Magyarország uniós csatlakozásával jelentıs fejlesztési források nyíltak meg hazánk számára is a Strukturális Alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz való hozzáférés által, melyek az EU kohéziós politikája megvalósításának, a regionális kiegyenlítıdés támogatásának legfıbb pénzügyi eszközei. Az oktatási ágazat számára is nagy lehetıséget jelentenek az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásai: az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) keretében a 2004-2006 közötti idıszakban - a kötelezı magyar költségvetési hozzájárulással együtt - mintegy 85 milliárd forintot fordíthat az ország oktatással, képzéssel kapcsolatos fejlesztésekre. Az oktatási ágazat az EU 2007-2013 közötti programozási idıszakában is igen jelentıs forrásokra számíthat a Strukturális Alapokból. Az unió támogatáspolitikájának következı periódusra szóló elvei és szakmapolitikai keretei, továbbá a Magyarország részére elıreláthatóan rendelkezésre álló közösségi fejlesztési források nagyságrendje meghatározó hatást gyakorolnak a magyar oktatásügy közép- és hosszú távú fejlesztésére, korszerősítésére. A 2007-2013-as tervezés alapelveit tartalmazó Harmadik Kohéziós Jelentés önálló prioritásként jelöli meg általában az oktatási rendszerek, specifikusan a formális (iskolarendszerő) alapoktatás és képzés fejlesztését. Mindebbıl egyértelmően következik, hogy noha az oktatási, képzési rendszerek fejlesztésének fı forrása változatlanul az Európai Szociális Alap lesz, az oktatás szerepe a strukturális politikában felértékelıdik, s immáron nem szőkíthetı le a foglalkoztatáspolitika puszta kiszolgálására. 2005 tavaszán az Európai Bizottság elfogadta a Közösségi Stratégiai Irányvonalak (Community Strategic Guidelines) hivatalos munkaváltozatát, mely kijelöli a 2007-2013-as idıszak programozásának tartalmi kereteit. A dokumentumban a három prioritás egyike több és jobb munkahely megteremtésére irányul, melyen belül önállóan jelenik meg az humánerıforrásokba történı befektetések növelése az oktatás és képzés fejlesztésén keresztül. 2004 nyarán a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) koordinációja mellett megkezdıdött az EU következı költségvetési, tervezési idıszakához és Magyarország középtávú fejlesztési koncepciójának kidolgozásához kapcsolódó tárcaközi fejlesztéspolitikai tervezımunka. Ez magában foglalja

• a Magyarország 2020-ig tartó fejlesztési irányait meghatározó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció,

• az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak felhasználásához összeállítandó, 2007-2013. évekre szóló II. Nemzeti Fejlesztési Terv,

• az ágazati és regionális operatív programok és a hozzájuk kapcsolódó egyéb dokumentumok elkészítését.

Az Oktatásfejlesztési Program (2007-2013) az oktatás területén érintett társadalmi szervezetekkel való egyeztetés alapján készült. Tartalmazza mindazokat az oktatási-képzési célú fejlesztési programokat, amelyek megvalósítását az Oktatási Minisztérium a 2007-2013

39

közötti idıszakban a társadalmi, területi hátrányok felszámolása, a gazdaság versenyképességének a javítása, az ország innovációs potenciáljának az erısítése érdekében szükségesnek ítél. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) Magyarország 2007-2013 évekre szóló legfontosabb 8 stratégiai dokumentuma, összesen mintegy 7 000 Mrd forintnyi fejlesztési forrás prognosztizálható.

A 15 operatív program közül a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) fıbb programjai az oktatás területén a következık:

• A kompetenciaalapú oktatás elterjedésének támogatása • A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és

együttmőködések kialakítása • A halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése,

esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban • Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók

integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás o Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése az

iskolarendszerő képzésben o Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése az

iskolarendszerő képzésben o A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók tovább- és átképzése,

korszerő pedagógiai tartalmak, tananyagok és módszerek fejlesztése és elterjesztése

o A közoktatás hatékonyságát segítı intézményi, területi együttmőködések támogatása

o A hátrányos helyzető és roma tanulók esélyeinek javítása, a szegregációja elleni küzdelem, integrált oktatás támogatása

o A sajátos nevelési igényő tanulók esélyeinek javítása, integrációjának támogatása

o A gyermek- és ifjúkori, valamint a felnıttkori mővelıdés támogatása a képesség és kreativitás fejlesztésére, a közoktatási intézmények mővelıdési, szabadidıs és szolgáltató szerepének erısítése

o Az interkulturális nevelés fejlesztése

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program fıbb programjai között az oktatási infrastruktúra fejlesztése szerepel:

o Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése o Modern szolgáltató és kutató felsıoktatási intézmények infrastruktúrájának

fejlesztése o Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási rendszerek

fejlesztése

A II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Emberi Erıforrások Fejlesztése Operatív Program - amely a 2007-2013-as idıszakra szóló, az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozandó fı fejlesztési célokat, konkrét ágazati fejlesztési terveket tartalmazza -,

40

valamint a Humán Infrastruktúra Operatív Program oktatási irányú fejlesztési terveinek az Oktatásfejlesztési Program az alapja. 4.1.3. Esélyegyenlıség megteremtése, a hátrányos helyzet kezelése A hátrányos helyzető családok gyermekei számára a közoktatás a felemelkedés esélye mellett komoly nehézséget is jelent. A szülıi motiválás, megerısítés hiánya jelentıs tényezı felzárkózásuk során. Gyenge teljesítményük okai lehetnek továbbá a rossz anyagi helyzet, a családi konfliktusok. A szerteágazó probléma kezelésére a közoktatás rendszere önmagában nem, csak a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerrel közösen lehet képes. Javítani kell az iskola és az otthon közötti kommunikációt, támogatni kell a családokat abban, hogy tanulást segítı otthoni környezettel járuljanak hozzá a felemelkedés egyetlen útjához. A hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének elımozdítása érdekében az alábbiakat javasolt szem elıtt tartani:

• Mivel a gyermekek 6 éves korukig tartó életszakasza a meghatározó a fejlıdés szempontjából, fontos, hogy a halmozottan hátrányos helyzetőek óvodai nevelésben vegyenek részt. Szocializációs hátrányaik kompenzálására a tankötelezettség kezdetéig ebben az intézményi formában nyílik lehetıség. Az óvodai felzárkóztató programok jelenthetik az iskolai sikeresség kulcsát.

• A sajátos nevelési igényő gyermekek integrációjának alapgondolatát követve törekedni kell arra, hogy a tanulók lehetıség szerint lakóhelyükön teljesíthessék tankötelezettségüket. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az integráció valóban elınyökkel járjon a tanuló számára, potenciális hátrányait – kirekesztıdés, önbizalom-csökkenés – pedagógiai módszerekkel megelızzék. Felzárkóztatást segítı egyéni foglalkozások, kiscsoportos oktatás megvalósításához törekedni kell arra, hogy a fejlesztı szakemberek a szükséges óraszámban az iskolák rendelkezésére álljanak.

• Egyenlı bánásmód követelményének a körzethatárok megállapításakor, valamint a településen mőködı intézményekben, feladatellátási helyeken érvényesülnie kell.

• Támogatandó minden olyan fejlesztés, beruházás, amely a hátrányos helyzető tanulók sikerességét szolgálja.

• Biztosítani kell a sajátos nevelési igényő, illetve a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára a tanórán kívüli programokon való részvételt.

4.2. Intézménytípusonkénti fejlesztési elképzelések, feladatok, ajánlások: 4.2.1. Óvodák

• Javítani kell az óvodák építményi, tárgyi feltételeit, biztosítani szükséges az

egészséges, biztonságos és szakszerő óvodai nevelés jogszabályokban elıírt feltételeit.

• A jövıre nézve továbbra is alapvetı ellátási feladat a települési önkormányzatok számára a szülıi igényeknek megfelelıen az óvodai szolgáltatás biztosítása. Mivel a

41

gyerekek létszáma csökken, igény új feladatellátási helyre jelenleg nem prognosztizálható, sıt, amennyiben a csökkenés folytatódik, várhatóan terjedni fognak a különbözı társulási formák az önálló intézmény fenntartásának rovására. Az óvodákat érintı egységek, társulások létrehozása esetében szorgalmazzuk, hogy a szülıi igényeknek megfelelıen a tagóvodává váló intézményegység a lehetıség szerint helyben maradjon, hogy mindenki a lakóhelyén vehesse igénybe a szolgáltatást.

• Az esélyegyenlıség növelése érdekében különös gondot kell fordítani az óvodákban is

az integrált nevelésre; a hátrányos helyzető, ingerszegény környezetben élı gyermekek óvodáztatására, illetve arra, hogy a speciális nevelési igényő gyerekek esetében is helyben tudják megoldani az óvodai ellátást.

• Szorgalmazzuk az iskolák és óvodák közötti szorosabb együttmőködést, különös

tekintettel a kompetenciaalapú oktatásra. 4.2.2. Általános iskolák

• Korábbi álláspontunkat fenntartva szorgalmazzuk, hogy az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszát (1-4. évfolyam) a kisdiákok lehetıleg a lakóhelyükön, illetve ahhoz minél közelebb mőködı általános iskolában, vagy annak tagintézményében vehessék igénybe.

• Hangsúlyozzuk a többcélú kistérségi társulások keretében történt intézmény-átszervezések továbbvitelének, gyakorlati megvalósításának körültekintı elıkészítését, jogszerő végrehajtását.

• Azon iskolafenntartóknak, kiknek alapfokú nevelési-oktatási intézményei nem felelnek meg az általános iskolával szemben támasztott törvényi elvárásoknak, 2008. augusztus 31-éig meg kell oldaniuk iskolájuk tagintézménnyé történı átszervezését, megszüntetését (ebben az esetben kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik a feladatellátásról), kivéve: ha annak fennmaradását 2007. január 31-éig kérelmezte az Oktatási Hivataltól, s az a továbbmőködési engedélyt megadta.

• Az alapfokú nevelés-oktatás feladatát ellátó általános iskolák és tagintézményeik azonos alapelvek szerint - egyenlı bánásmód, esélyegyenlıség - neveljék tanulóikat.

4.2.3. Gyógypedagógiai oktatási-nevelési intézmények

• A fenntartók biztosítsák a befogadó iskolákban az integrált oktatás jogszabályokban elıírt személyi és tárgyi feltételeit.

• A pedagógusok továbbképzése keretében támogatandó a gyógypedagógiai és fejlesztıpedagógiai végzettség megszerzése.

• Amennyiben az integráció a tanuló számára nem elınyös oktatási forma, biztosítani kell számára a speciális iskolai oktatást.

• Speciális iskolákhoz kapcsolódó diákotthon fenntartása javasolt, hogy a megye kistelepülésein élı sajátos nevelési igényő gyermekek számára is elérhetı legyen a középiskolai oktatás.

• Lehetıség szerint törekedni kell a többcélú intézmények létrehozására. Az egységes pedagógiai szemléletnek, a gyermekekkel kapcsolatban végzett team-munkának

42

köszönhetıen ebben az intézményformában növelhetı az oktatás, nevelés hatékonysága.

• A 2009/2010-es tanév folyamán igényfelmérést kell végezni a megyében a fejlesztı felkészítésben részt vevı gyermekek illetve családjaik körében. A levont következtetések fényében alakítandóak ki a fejlesztı iskolai csoportok 2010. szeptember 1-jétıl.

4.2.4. Alapfokú mővészetoktatási intézmények

Helyzetfeltáró elemzésünkben arra törekedtünk, hogy józan mértékletességgel, de a korábbi közoktatás- fejlesztési tervben meghatározott céltételezésre is figyelemmel értékeljük az alapfokú mővészetoktatás jelenlegi helyzetét, majd ennek ismeretében határozzuk meg a jövıbeni fejlesztésére szóló ajánlásainkat.

• Az alapfokú mővészetoktatás önkormányzati intézmény-rendszerére alapozva készítsék elı a jelenlegi fenntartók és a kistérségek az alapfokú mővészetoktatás térségi szintő megszervezését.

• A fenntartó és az intézményvezetés fordítson figyelmet a folyamatos szakmai és infrastrukturális fejlesztésre; ezzel egyidejőleg az értékırzésre, állagmegóvásra, vagyonmentésre.

• A pedagógus továbbképzési tervek a szükséges pedagógus-kompetenciák megszerzését segítsék elı, különösen az egységes iskola keretében megvalósuló alapfokú mővészetoktatásban.

• Mővészetoktatási intézményeink valósítsák meg a legsokoldalúbb mővészeti nevelést (mővészetértés, tehetséggondozás, utánpótlás-nevelés), és váljanak a helyi közösség meghatározó és színvonalas kulturális szereplıjévé.

4.2.5. Gimnáziumok

• Alapvetıen szükségesnek tartjuk az intézménytípus jellegébıl adódó feladatellátás megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítását; az épületek állagmegóvását, felújítását, a minimálisan kötelezı eszközök és felszerelések biztosítását; és mindezek megvalósításához a pályázati lehetıségek maximális kihasználását.

• A gimnáziumi szolgáltatások hozzáférhetısége a megyében megoldott, a tanulólétszám pedig minimális mértékő növekedést mutat, ezért a feladatellátási helyek további növelését jelenleg nem látjuk indokoltnak. Ehelyett inkább szorgalmazzuk a meglévı intézményhálózat keretein belül a racionális, hatékony feladatellátás megszervezését az intézmények közötti együttmőködés növelésével, szükség esetén intézmények, intézményegységek, szervezeti egységek fúziójával.

• A gimnáziumok közötti együttmőködés, átjárhatóság növelését kiemelten fontosnak tartjuk a nyelvi elıkészítı évfolyammal kezdıdı oktatás, az érettségire való felkészítés és az angol nyelvi oktatás megszervezésekor; és mindezzel összefüggésben a vendégtanulói jogviszonyból és az utazó pedagógusok alkalmazásából adódó lehetıségek jobb kihasználást.

43

• Az iskolaszerkezet tekintetében, hogy minél több tanuló vehesse igénybe a gimnáziumi szolgáltatást, az általános tantervő oktatási forma erısítése a cél a 6 és 8 évfolyamos formákkal szemben.

• Az intézménytípus alapfeladatából - általános célú nevelés-oktatás, felkészítés a továbbtanulásra - kiindulva törekedni kell a magas színvonalú oktatás megvalósítására, az oktatás minıségének megırzésére, javítására, különös figyelmet fordítva a felvételi arányszám további javítására és a kompetenciamérések eredményeire.

• A fejlesztési elképzeléseink között szintén hangsúlyosan szerepel, hogy minél magasabb számú hátrányos helyzető tanuló folytathasson gimnáziumi tanulmányokat, valósuljon meg ezen intézményhálózatban is az integráció.

• A fejlesztési elképzelések megvalósításához feltétlenül szükség van a középiskolák nevelıtestületeinek felkészítésére a tanári-módszertani kultúra megújítására, a kompetencia alapú oktatás középpontba kerülése, valamint a növekvı számú és heterogénebb összetételő tanulói közeg fogadása, megfelelı pedagógiai kezelése miatt.

4.2.6. Szakközépiskolák, szakiskolák Megyénk középfokú szakképzésének fejlesztési tervét a helyzetelemzésbıl kiindulva, de az állami oktatáspolitika hosszú távú céljait figyelembe véve kell kialakítani. A szakképzés ügye, jövıje, stratégiai jelentıségő. A szakképzés olyan „híd”, amely a felnövekvı nemzedék számára az oktatási rendszerbıl a munka világába vezet, s amelyen az egyén élete során a foglalkoztatásban szükségszerően jelentkezı feszültségeken túljuthat. A szakképzés ezért az egyik legközvetlenebb beruházás a jövıbe. Legfontosabb fejlesztési célkitőzések:

• Az új OKJ fokozatos bevezetése, az egyes szakképzések egymásra épülésének és elágazási lehetıségeinek figyelembe vételével. Ennek megvalósulásával a tanulók tudatosabban és képességeikhez jobban igazodva tervezhetik szakmai tanulmányaikat, pályafutásukat.

• Szakképzés-szervezési társulás(ok) (TISZK) létrehozása: o Térségi Integrált Szakképzı Központok létrehozása az ifjúsági szakképzés,

felnıttképzés, továbbképzés legkorszerőbb eszközigényeit is kielégítı gyakorlati oktatásra,

o a szakképzés szerkezetének racionalizálása, o vállalati fejlesztési támogatások. fenntartói(társulási) fogadása, o hazai és uniós pályázatokon való részvétel, támogatások elnyerése.

• A szakképzés szerkezetének felülvizsgálata, a párhuzamos képzések kiszőrése, a túlképzés megszőntetése, a hiányszakmákra történı eredményesebb beiskolázás.

• A gazdaság változó körülményeinek való folyamatos megfelelés, s ennek megvalósulása érdekében az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. (Távoktatás, e-learning)

• A gazdasági kamarák szerepének kiterjesztése, aktivizálása a piacképes szakmákra történı váltás, a szakmai gyakorlati képzés, a szakmai vizsgák területén.

44

• A szakképzés szintjének emelése különösen azokon a területeken, ahol a képzés ideje egy tanévvel meghosszabbodott /pl. gyakorlati képzési idı növelése, szakmai idegen nyelv oktatása, önálló munkavégzésre való nevelés./

• A szakiskolai tanulók lemorzsolódásának csökkentése érdekében felzárkóztató programok, esetleg külön osztály, s azon belül csoportbontás megszervezése.

• A post secondary képzési forma gazdasági igények szerinti tartalmi megújítása. • A szakmai elméleti oktatás fejlesztése megköveteli a gyakorlati képzés átalakítását is.

Ki kell alakulnia - a törvény adta keretek között - a duális képzési szervezeteknek, melyek közül az iskola végzi a szakmai elméleti oktatást, a foglalkoztatók - a kamarák koordinálásával - pedig a gyakorlati képzést. Ez hosszú átmenetet jelent.

• Felkészülés a szakközépiskolában kötelezıen bevezetésre kerülı nyelvi elıkészítı osztályok indítására.

• Nyelvi készségek kommunikatív szemlélető fejlesztése az idegen nyelvek tanításában. • A szakmai idegen nyelvet is tanító szaktanárok általános idegen nyelvi és szaknyelvi

képzése, továbbképzése. • A vegyes típusú szakképzı iskolák szakiskolai profiljának erısítése, különösen, ha az

intézmény kötelezı beiskolázási feladatot is ellát. • E-learning – a jövı iskolája. Az e-learning tananyagok bevezetéséhez szükséges

motiváció kialakítása. • A szakképzı iskolákból kikerülı tanulók szakmai életútjának követése három éven át. • Az iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli felnıttképzés korszerősítésére

koncepció kidolgozása, amely kitér a képzési rendszerek összehangolására és átjárhatóságára is.

• A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető, a csökkent munkaképességő, illetve a közoktatás rendszerébıl lemorzsolódó fiatalok számára alternatív, a felzárkóztatást, pályaorientációt is magában foglaló, a motivációs, tanulási készségek fejlesztését elısegítı alternatív szakmai programok készítése.

• Az iskolarendszert minden tanuló valamilyen szakmai végzettség birtokában hagyja el, illetve ilyen végzettséget nyújtó képzésbe lépjen be.

• A feladatellátást biztosító jelenlegi épületek állagának, általános állapotának javítása, az iskolahasználók igényéhez, a mőködési funkcióhoz való igazítása. (Ennek megvalósítása érdekében kezdeményezni, hogy a tulajdonos és az üzemeltetı ugyanaz a jogi személy legyen.)

A szakképzési rendszer átalakulásával összefüggı fejlesztési célként fogalmazható meg: A középiskolai beiskolázás arányának növelése érdekében:

• az általános iskolában tanulók felkészültségét és tanulási képességeit messzemenıen figyelembe vevı differenciált oktatási programok és módszerek alkalmazása.

• a tanulásban lemaradó tanulók megkülönböztetett támogatását, felzárkóztató és más programok segítségével. Valamennyi, az általános iskolát elvégzı tanuló tudjon írni, olvasni. A családi-társadalmi, valamint gazdasági okok miatt lemaradókat az anyagi támogatás eszközével is szükséges segíteni.

• a középiskolák nevelıtestületének felkészítése a növekvı számú és heterogénebb összetételő tanulói közeg fogadására, pedagógiai kezelésére.

A megyei szakképzési rendszer fejlesztése továbbra is feltételezi:

• a közoktatás modernizálását,

45

• a középiskolai oktatás kiterjesztését, • az erıforrásokkal való gazdálkodás hatékonyabbá tételét, • az oktatás minıségének a biztosítását, • a pedagógusszakma megújítását, • a leszakadókról való fokozott gondoskodást.

4.2.7. Kollégiumok

• Fontos célként jelenik meg az épületek állagának, állapotának javítása, a szakszerő, biztonságos mőködési feltételek megteremtése, valamint a szakmai munkához kötelezı eszközök, felszerelések beszerzése; és mindezek megvalósításához a kínálkozó pályázati források kihasználása.

• A tárgyi feltételek mellett szintén fontosnak tartjuk a kollégiumi oktató-nevelı munkához a megfelelı személyi feltételek megteremtését a közoktatási törvényben elıírtak és a szakos összetétel iránti igény alapján, valamint olyan kollégiumpedagógiai, szakirányú továbbképzéseken való részvételt, melyek a kollégiumi munka speciális gondjainak, nevelési feladatainak megoldásában nyújtanak segítséget.

• A jelenlegi központi közoktatási elképzelések alapján – kollégiumfejlesztés, esélyegyenlıség megteremtése - a kollégiumok szerepének erısödése várható. Így a középfokú iskolai kollégiumok kapacitásának, illetve a feladatellátási helyek számának csökkentésével kapcsolatos intézkedések csak abban az esetben támogathatók, ha a kollégiumi elhelyezés iránti igény továbbra is hosszú távon kielégíthetı.

• Szükségesnek tartjuk kollégiumainkban a kihasználtsági arány javítását. Az intézményekkel összevontan, egy szervezeti egység keretein belül mőködı kollégiumok esetén szorgalmazzuk a kollégiumi intézményegység autonómiájának biztosítását.

4.2.8.Pedagógiai szakszolgálatok:

• Többcélú Kistérségi Társulások feladatvállalását kell ösztönözni annak érdekében, hogy az igénybe vevık lakóhelyükhöz közel jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz. Tekintettel a kistérség lakosságszámára, földrajzi elhelyezkedésére, indokolt esetben javasolt a mikrotérségi intézményfenntartás.

• A szakszolgálatokat érintıen biztosítani kell a megyében a területi lefedettséget. 4.2.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

A feladat ellátásáért felelıs megyei önkormányzat - a vásárolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás egy évnyi tapasztalataira figyelemmel - 2008 nyarára tervezi a szolgáltatás rendszerének felülvizsgálatát, illetve annak kiegészítését a tanulmányi versenyek megyei szervezésének feladatával.

Önkormányzatunk a jövıbeni feladatelláttatás során sem tekint el a piacképes minıségi szolgáltatás biztosításának igényétıl. Ezzel összefüggésben a szolgáltatótól elvárja:

46

• a pedagógiai-szakmai szolgáltatás minıségének és hatékonyságának javítását, a változó igényekhez való alakítását;

• az intézményközeli, helybe vitt szolgáltatások kiterjesztését, figyelemmel a többcélú kistérségi társulásokra is;

• a folyamatos és dinamikus tájékoztatás biztosítását (elektronikus és nyomtatott formában elsısorban) a közoktatási intézmények pedagógusai számára;

• a szaktanácsadói hálózat mőködtetését a pedagógusok munkájának segítése érdekében;

• az országos, felmenı rendszerő általános és középiskolai megyei tanulmányi versenyek megszervezését.

4.3. Együttmőködés a közoktatási feladatellátás terén (önkormányzati, nem

önkormányzati intézmények, TKT-k) A közoktatási feladatokkal kapcsolatban az önkormányzatok közötti együttmőködés alapelveit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozzák meg. Ezek alapján a települési önkormányzatok kötelezı feladata elsısorban az óvodai és az általános iskolai ellátás; a megyei önkormányzatok, néhány kötelezı mellett, azokat a feladatokat látják el, melyeket a települési önkormányzatok nem vállalnak (elsısorban: középiskolai oktatás, kollégium, alapfokú mővészetoktatás, pedagógiai szakmai és szakszolgálat, speciális nevelési igényő tanulók ellátása.) Megyénkben a települési önkormányzatok nagyobb része, több mint 80%-a intézményfenntartással tesz eleget törvénybıl adódó kötelességének. Ez a szám azonban várhatóan csökkenni fog. Egyrészt mert a többcélú kistérségi társulás keretében történı feladatellátásra nagyobb normatíva-összeget biztosít a központi kormányzat; másrészt mert a közoktatási törvény 2006-os módosítása alapján a kevesebb mint 8 évfolyammal mőködı általános iskola 2008 szeptemberétıl csak másik általános iskola vagy hat évfolyammal mőködı gimnázium tagiskolája lehet. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködik középfokú iskoláink és kollégiumaink körülbelül a negyede, a speciális iskoláknak és mővészeti iskoláknak körülbelül a harmada. Az utóbbi években felerısödött az a tendencia, hogy a városok saját fenntartásukba veszik át a területükön mőködı intézményeket. A települési és megyei önkormányzatok egy-egy feladat megoldására gyakran fenntartói társulást hoznak létre, azaz közösen tartanak fenn intézményeket. Ez megyénkben elsısorban a pedagógiai szakszolgálatoknál, az alapfokú mővészetoktatási intézményeknél, illetve a speciális nevelési igényő tanulók ellátása terén jelentkezik. 2004. évi CVII. törvény szabályozza a többcélú kistérségi társulások mőködésének feltételeit, valamint a felvállalható közszolgáltatások körét. A társulások az óvodától a szakképzésig valamennyi ellátási formát átvállalhatják. A társult önkormányzatok döntési szabadsága körébe tartozik, hogy mely szolgáltatás finanszírozását látják megoldhatónak. Az állami költségvetés közigazgatás korszerősítését célzó preferenciáinak köszönhetıen a többcélú kistérségi társulások szerepe nı. Fıként a pedagógiai szakszolgálati feladatok átvállalása jellemzı a pénzügyi ösztönzık hatására. A Komárom-Esztergom megyei többcélú kistérségi társulások által felvállalt közoktatási feladatokról a 3. 2. 10. fejezetben részletesen szóltunk.

47

A közoktatás terén az önkormányzatok közötti együttmőködés már a megyék határait túllépve, regionális szinten is megkezdıdött. Ez leginkább a szakképzés területén jelentkezik, térségi integrált szakképzı központok létrehozásával, a közoktatás terén eddig csak regionális egyeztetı fórumok jöttek létre. Megyénk önkormányzati fenntartásban mőködı oktatási rendszere az intézmények száma, területileg arányos elhelyezkedése, illetve kínálatuk sokszínősége révén alkalmas arra, hogy az egész megye lakosságának igényeit kielégítse. Az önkormányzati intézmények mellett azonban nem önkormányzati (egyházi és alapítványi) oktatási intézmények is színesítik Komárom-Esztergom megye oktatási kínálatát. Ezek az óvodák és iskolák egyre nagyobb számban kapcsolódnak be az önkormányzati feladatok megvalósításába, amit a közoktatási törvény közoktatási megállapodás megkötése alapján engedélyez. A jövıben a bekapcsolódás további erısödése prognosztizálható. A közoktatási törvény legutóbbi módosítása ugyanis azt is lehetıvé teszi az alapítványi és az egyházi intézmények számára, hogy bizonyos feltételek teljesítése után részt vegyenek a kötelezı felvételt biztosító óvoda és iskola feladatainak ellátásában. A fentiek alapján a jövıben várható folyamatokkal kapcsolatban (az intézményfenntartó önkormányzatok számának csökkenése, a különbözı társulásos formák számának növekedése, a nem önkormányzati intézmények egyre hangsúlyosabb jelenléte az önkormányzati feladatellátásban) a következı fejlesztési elképzeléseket fogalmazzuk meg: A társulási átalakulások kapcsán minél kevesebb hátrány érje a szolgáltatást igénybevevıket, lehetıség szerint a tagiskolává váló intézmény maradhasson helyben. A nem önkormányzati intézményekben a minıségi feladatellátás biztosítása érdekében szorgalmazzuk a fenntartói és a törvényességi ellenırzések számának növelését. 5. Záró rendelkezések A közoktatási törvény 88. § (1) bekezdése alapján Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése …../ 2008. (….) sz. határozatával adta ki a megyei fejlesztési tervet. Ugyanezen törvény 88. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közoktatási fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni.

48

1. sz. melléklet

KISTÉRSÉGI VONZÁSKÖRZETEK

TATABÁNYA KOMÁROM-BÁBOLNA Gyermely Almásfüzitı Héreg Ács Környe Bana Szárliget Csém Szomor Kisigmánd Tarján Mocsa Várgesztes Nagyigmánd Vértessomló Vértesszılıs

TATA OROSZLÁNY

Baj Bokod Dunaalmás Dad Dunaszentmiklós Kecskéd Kocs Kömlıd Naszály Szákszend Neszmély Szomód Tardos Vértestolna

DOROG KISBÉR

Annavölgy Aka Bajna Ácsteszér Csolnok Ászár Dág Bakonybánk Epöl Bakonysárkány Kesztölc Bakonyszombathely Leányvár Bársonyos Máriahalom Csatka Nagysáp Császár Piliscsév Csép Sárisáp Ete Tokod Kerékteleki Tokodaltáró Réde Úny Súr

Tárkány Vérteskethely

ESZTERGOM-NYERGESÚJFALU Bajót Süttı Dömös Tát Lábatlan Pilismarót Mogyorósbánya

49

2. sz. melléklet

A lakónépesség nem és életkor szerint (2007. január 1.)

Férfi Nı Összesen Korcsoport, éves

fı % fı % fı %

– 4 7 694 5,1 7 136 4,4 14 830 4,7

5– 9 7 727 5,1 7 252 4,5 14 979 4,8

10–14 9 258 6,1 8 806 5,4 18 064 5,7

15–19 10 245 6,7 9 592 5,9 19 837 6,3

20–24 10 890 7,2 10 252 6,3 21 142 6,7

25–29 13 416 8,8 12 099 7,4 25 515 8,1

30–34 13 632 9,0 12 691 7,8 26 323 8,4

35–39 11 764 7,7 10 797 6,6 22 561 7,2

40–44 9 845 6,5 9 808 6,0 19 653 6,2

45–49 10 447 6,9 10 720 6,6 21 167 6,7

50–54 12 168 8,0 13 258 8,1 25 426 8,1

55–59 9 915 6,5 11 432 7,0 21 347 6,8

60–64 7 738 5,1 9 539 5,9 17 277 5,5

65–69 6 494 4,3 9 064 5,6 15 558 4,9

70–74 4 895 3,2 7 727 4,7 12 622 4,0

75–79 3 310 2,2 6 144 3,8 9 454 3,0

80–84 1 803 1,2 4 134 2,5 5 937 1,9

85–89 642 0,4 1 749 1,1 2 391 0,8

90– 268 0,2 685 0,4 953 0,3

Összesen 152 151 100,0 162 885 100,0 315 036 100,0

Összehasonlító adatok 2006

Megnevezés Komárom-Esztergom megye

Közép-Dunántúl Ország

Terület, népesség, népmozgalom

Terület, km2 2 265 11 116 93 029

Lakónépesség az év végén, ezer fı 315,0 1 107,0 10 066,2

Népsőrőség, fı/km2 139,1 99,6 108,2

Születéskor várható átlagos élettartam

férfi 68,49 68,77 69,03

nı 76,38 77,37 77,35 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság

Foglalkoztatott, ezer fı 134,4 466,4 3 930,1

Munkanélküli, ezer fı 10,9 30,1 316,8

Gazdaságilag nem aktív népesség, ezer fı 99,2 357,9 3 474,9

Aktivitási arány, % 59,4 58,1 55,0

Foglalkoztatási arány, % 55,0 54,6 50,9

Munkanélküliségi ráta, % 7,5 6,1 7,5 Oktatás

Óvodai férıhely 11 402 39 185 351 825

Óvodás gyermek 10 347 35 343 327 644

Általános iskolai feladatellátási hely 116 418 3 591

Nappali tagozatos általános iskolai tanuló 26 092 90 952 828 943

Gimnáziumi feladatellátási hely 24 84 807

Szakközépiskolai feladatellátási hely 31 107 956

Nappali tagozatos középiskolai tanuló 12 798 44 971 443 388

Ebbıl: gimnáziumi tanuló 6 153 19 969 200 292

50

3. sz. melléklet

A közoktatási intézmények f ı adatai fenntartó szerint 2006/2007

Fenntartó Óvoda Általános iskola Szakiskola,

speciális szakiskola

Középiskola

Feladatellátási helyek száma

Települési önkormányzat 123 103 14 19

Megyei önkormányzat 1 3 5 12

Központi költségvetési szerv - 1 1 -

Egyház, felekezet 3 5 1 7

Alapítvány, természetes személy 6 4 10 9

Egyéb 1 - - 8

Összesen 134 116 31 55

Pedagógusok száma

Települési önkormányzat 910 2 348 225 448

Megyei önkormányzat 1 45 123 346


Egyház, felekezet 24 99 21 107

Alapítvány, természetes személy 20 42 46 118

Egyéb 7 - - 44

Összesen 962 2 541 417 1 063

Gyermekek, tanulók száma a nappali oktatásban

Települési önkormányzat 9 752 24 563 2 590 5 791

Megyei önkormányzat 7 249 1 389 4 221


Egyház, felekezet 288 926 217 1 365

Alapítvány, természetes személy 251 311 632 1 179

Egyéb 49 - - 242

Összesen 10 347 26 092 4 841 12 798

A közoktatási intézményekben alkalmazott pedagóguso k száma képesítés és beosztás szerint 2006/2007

Ebbıl

Képesítés Pedagógus összesen vezetı, vezetıhelyettes óvodapedagógus, tanító,

tanár egyéb beosztású

Középiskolai tanár 1 166 158 966 42

Általános iskolai tanár 1 540 175 1 223 142

Tanító 1 184 73 780 331

Óvodapedagógus 949 177 765 7

Szakoktatási és egyéb felsıfokú végzettségő 310 43 228 39

Pedagógusi végzettséggel nem rendelkezık 142 5 132 5

Összesen 5 291 631 4 094 566

Ebbıl: nı, % 81,5 76,1 81,5 87,3

51

4. sz. melléklet

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

saját fenntartású intézmény társulásban való részvétel közoktatási megállapodás

1-4. 5-8. 8 évf. 1-4. 5-8. 8

évf. 1-4. 5-8. 8 évf.

Település In

tézm

énye

k

szám

a

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

os

ztál

y/cs

op.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

inté

zmén

yek

szám

a

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

Inté

zmén

yek

sz

áma

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

os

ztál

y/cs

op.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

Bábolna 1 332 16 332 Dorog 3 1233 56 1233 Esztergom 4 1428 63 1428 1 169 16 169 4 1168 40 1168 Kisbér 1 454 21 454 Komárom 4 1395 68 1395 1 121 8 121 Lábatlan 1 429 25 429 Nyergesújfalu 1 767 44 767 Oroszlány 2 1432 60 1432 Tata 3 1856 74 1856 Tatabánya 15 5178 196 5178 3 392 20 392 Ács 2 673 30 673 Ácsteszér 1 23 2 23 Aka Almásfüzítı 1 132 8 132 Annavölgy 1 100 8 100 Ászár 1 294 12 294 Baj 1 196 10 196 Bajna 1 159 8 159 Bajót 1 73 6 73 Bakonybánk Bakonysárkány 1 144 8 144 Bakonyszombathely 3 188 11 188 Bana 1 150 8 150 Bársonyos 1 51 4 51 Bokod 1 177 8 177 Császár 1 162 8 162 Csatka

52



1-4. 5-8. 8 évf. 1-4. 5-8. 8

évf. 1-4. 5-8. 8 évf.

Település

Inté

zmén

yek

sz

áma

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

os

ztál

y/cs

op.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

inté

zmén

yek

szám

a

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

Inté

zmén

yek

sz

áma

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

os

ztál

y/cs

op.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

Csém Csép Csolnok 1 238 8 238 Dad 1 53 4 53 1 65 4 65 Dág 1 99 8 99 Dömös Dunaalmás 1 97 8 97 Dunaszentmiklós Epöl 1 158 8 158 Ete 1 17 1 17 Gyermely 1 92 8 92 Héreg 1 35 4 35 Kecskéd 1 264 8 264 Kerékteleki 1 45 2 45 Kesztölc 1 174 8 174 Kisigmánd Kocs 1 179 8 179 Kömlıd 1 88 8 88 Környe 1 300 16 300 Leányvár 1 128 8 128 Máriahalom 1 53 6 53 Mocsa 1 188 9 188 Mogyorósbánya 1 26 4 26 4 26 Nagyigmánd 1 375 17 375 Nagysáp 1 137 8 137 Naszály 1 152 8 152 Neszmély 1 110 9 110 Piliscsév 1 154 8 154 Pilismarót 1 158 8 158 Réde 2 285 16 285

53



1-4. 5-8. 8 évf. 1-4. 5-8. 8

évf. 1-4. 5-8. 8 évf.

Település

Inté

zmén

yek

sz

áma

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

os

ztál

y/cs

op.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

inté

zmén

yek

szám

a

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

Inté

zmén

yek

sz

áma

tanu

lói

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

os

ztál

y/cs

op.

léts

zám

oszt

ály/

cso

p.

léts

zám

Sárisáp 1 276 10 276 Súr 1 140 8 140 Süttı 1 145 8 145 Szákszend 1 145 8 145 Szárliget 1 113 6 113 Szomód 1 146 8 146 Szomor 1 116 8 116 Tardos 1 110 8 110 Tarján 1 286 19 286 Tárkány 1 131 8 131 Tát 1 452 23 452 Tokod 2 607 31 607 Tokodaltáró 1 271 18 271 Úny 1 17 1 17 Várgesztes Vérteskethely Vértessomló 1 161 8 161 Vértestolna 1 19 1 19 Vértesszılıs 1 164 8 164 ÖSSZESEN: 69 19904 4 53 883 19519 28 4195 12 165 4 68 227 3915 9 1746 4 65 29 68 1681

54

5. sz. melléklet

Alapfokú m ővészetoktatás

saját fenntartású intézmény társulásban való részvé tel közoktatási megállapodás sz. Település

intézmény száma

létszám zene- mővészet

tánc- mővészet

egyéb mőv.

intézmény száma


tánc- mővészet

képzı- mővészet

intézmény száma


tánc- mővészet

egyéb mőv.

1. Esztergom 1 361 361

2. Komárom 1 276 276

3. Környe 1 147 12 77 58

4. Neszmély 1 48 18 30

5. Naszály 1 39 39

6. Oroszlány

1 304 212 92

7. Tát 1 98 98

8. Tata 2 506 506

1 167 167 167

9. Tatabánya 2 681 440 163 78

10.

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2 951 951

összesen: 12 3107 2662 270 175 1 304 212 92 1 167 167 167

55

6. sz. melléklet Pályakezd ıként nyilvántartott álláskeres ık száma 2007. évi átlagos létszáma

szakképzettek pályakezdık összesen szakmunkásképzı

szakiskola szakközép-iskola

technikum fıiskola egyetem száma aránya

8 általános alatt

általános iskola

Gimn. szakképzet-len összesen száma megoszlása

Térség fı fı fı fı fı fı fı % fı fı fı fı fı %

Dorog 19 3 12 5 5 2 46 48,9 0 19 29 48 94 14,2

Esztergom 13 4 21 3 12 5 58 53,7 3 19 28 50 108 16,2

Kisbér 11 0 12 3 8 2 36 61,0 0 10 13 23 59 8,9

Komárom 10 4 27 4 5 2 52 65,0 2 16 10 28 80 12,0

Oroszlány 10 2 10 2 1 4 29 50,9 2 19 7 28 57 8,6

Tata 13 4 25 3 10 2 57 60,6 1 21 15 37 94 14,2

Tatabánya 12 7 41 10 11 6 87 50,6 2 53 30 85 172 25,9

Megye össz. 88 24 148 30 52 23 365 55,0 10 157 132 299 664 100,0 Képzettségi szint szerinti megoszlás % 13,3 3,6 22,3 4,5 7,8 3,5 55,0 1,5 23,6 19,9 52,3 100,0 Munkaerıpiaci képzés-ben résztvevık (fı) 71

56

Közoktatási szolgáltatások elérhetısége Komárom-Esztergom megyében

Függelék a megyei közoktatás fejlesztési tervhez

Általános iskola Nevelési Logopédiai Gyógyped. ne- Alapfokú Kötelezı Település Óvoda 1-4.évf. 5-8.évf. tanácsadás ellátás velés-oktatás mővészet- felvételt bizt.

1-8 évfolyam oktatás középiskola

Aka Ácsteszér Ácsteszér Ácsteszér Kisbér Kisbér Ácsteszér Kisbér Kisbér

Almásfüzitı H H H Komárom Komárom Komárom Komárom Komárom

Annavölgy H H H Dorog Dorog Esztergom-Dorog H Esztergom

Ács H H H Komárom Komárom H Komárom Komárom

Ácsteszér H H H Kisbér Kisbér H H Kisbér

Baj H H H Tata H Tata Tata Tata

Bajna H H H Dorog Dorog H H Esztergom

Bana H H H Komárom Komárom Bábolna H Komárom

Bajót H H H Nyergesújfalu Nyergesújfalu H H Esztergom

Bakonybánk H H Réde Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér

Bakonysárkány H H H Kisbér Kisbér Kisbér H Kisbér

Bakonyszombathely H H H Kisbér H H H Kisbér

Bábolna H H H Komárom Komárom H H Komárom

Bársonyos H H Kerékteleki Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér

Bokod H H H Oroszlány Oroszlány Oroszlány H Oroszlány

Csatka Ácsteszér Ácsteszér Ácsteszér Kisbér Kisbér Ácsteszér Ácsteszér Kisbér

Császár H H H Kisbér Kisbér H H Kisbér

Csém H Nagyigmánd Nagyigmánd Komárom Komárom Nagyigmánd Nagyigmánd Komárom

Csép H Nagyigmánd Nagyigmánd Komárom Komárom Nagyigmánd Nagyigmánd Komárom

Csolnok H H H Dorog Dorog Dorog H Esztergom

Dad H H H Oroszlány Oroszlány Oroszlány H Oroszlány

Dág H H H Dorog Dorog Esztergom-Dorog Dorog Esztergom

Dorog H H H H H H H Esztergom

Dömös H Visegrád Visegrád Esztergom Esztergom Pilismarót Esztergom Esztergom

Dunaalmás H H H Tata Tata Tata H Tata

Dunaszentmiklós H Szomód Szomód Tata Tata Tata Tata Tata

Epöl H H H Dorog Dorog H Bajót Esztergom

Esztergom H H H H H H H H

Ete H H Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér

57



Gyermely H H H Tatabánya Tatabánya Szomor H Tatabánya

Héreg H H Tarján Tatabánya Tatabánya H Tatabánya Tatabánya

Kecskéd H H H Oroszlány Oroszlány Oroszlány H Oroszlány

Kerékteleki H Bársonyos H Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér

Kesztölc H H H Dorog Dorog Esztergom-Dorog H Esztergom

Kisbér H H H H H H H H

Kisigmánd H Nagyigmánd Nagyigmánd Komárom Komárom Nagyigmánd Nagyigmánd Komárom

Kocs H H H Tata H Tata Tata Tata

Komárom H H H H H H H H

Kömlıd H H H Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány

Környe H H H Tatabánya Tatabánya Tatabánya H Tatabánya

Lábatlan H H H Nyergesújfalu Nyergesújfalu H H Esztergom

Leányvár H H H Dorog Dorog Esztergom-Dorog H Esztergom

Máriahalom H H H Dorog Dorog Esztergom-Dorog Dorog Esztergom

Mocsa H H H Komárom Komárom Komárom Komárom Tatabánya

Mogyorósbánya H H H Esztergom Esztergom Esztergom Tát,Nyergesújfalu Esztergom

Nagyigmánd H H H Komárom Komárom H H Komárom

Nagysáp H H H Dorog Dorog H H Esztergom

Naszály H H H Tata Tata H H Tata

Neszmély H H H Tata Tata Tata H Tata

Nyergesújfalu H H H H H H H Esztergom

Oroszlány H H H H H H H H

Piliscsév H H H Dorog Dorog Esztergom-Dorog H Esztergom

Pilismarót H H H Esztergom Esztergom H Esztergom Esztergom

Réde H H H Kisbér Kisbér H Kisbér Kisbér

Sárisáp H H H Dorog H Dorog H Esztergom

Súr H H H Kisbér Kisbér H H Kisbér

Süttı H H H Nyergesújfalu Nyergesújfalu H H Esztergom

Szákszend H H H Oroszlány Oroszlány Oroszlány H Kisbér

Szárliget H H H Tatabánya Tatabánya Tatabánya H Tatabánya

Szomód H H H Tata Tata Tata H Tata

Szomor H H H Tatabánya Tatabánya H H Tatabánya

Tardos H H H Tata H Tata H Tata

58



Tarján H H H Tatabánya H Tatabánya H Tatabánya

Tata H H H H H H H H

Tatabánya H H H H H H H H

Tárkány H H H Komárom Komárom Bábolna Kisbér Kisbér

Tát H H H Esztergom H Esztergom H Esztergom

Tokod H H H Dorog H H Tát Esztergom

Tokodaltáró H H H Dorog Dorog Tokod H Esztergom

Úny H H Dág Dorog Dorog Dorog Csolnok Esztergom

Várgesztes H H Vértessomló Oroszlány Oroszlány Oroszlány H Tatabánya

Vérteskethely H H Bakonysárkány Kisbér Kisbér Kisbér Bakonysárkány Kisbér

Vértessomló H H H Oroszlány Oroszlány Oroszlány H Tatabánya

Vértesszılıs H H H Tatabánya Tatabánya H H Tatabánya

Vértestolna H H Tarján Tata Tata Tata Tarján Tata

H – Helyben

59

Egyéb, az önkormányzatok által biztosított közoktatási szolgáltatások helyszínei:

1.

középiskolai

Gimnáziumok Szakközépiskolák Szakiskolák Speciális

szakiskolák

Kollégiumok

Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom

Tata Tata Tata Tata Tata

Komárom Komárom Komárom Komárom Komárom

Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány

Kisbér Kisbér Kisbér

Dorog Dorog

2. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Nevelési Tanácsadó, Tata a megye egész

közigazgatási területén

3. Okker Pedagógiai Szolgáltató Iroda (OPSZI) Tatabánya a megye egészére (pedagógiai szakmai szolgáltatás és

pályaválasztási tanácsadás)

60

AZ ISKOLÁZTATÁS LEHET İSÉGEI, BELSİ VISZONYAI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN

(MEGYEI BEISKOLÁZÁSI TERV) Az iskoláztatás a közoktatás eszköze és célja is egyben. A benne megfogalmazódó jelentéstartalmak a közoktatás tagozódásának megfelelıen értelmezhetık. A közoktatás tagozódási rendjét célravezetınek tartjuk követni a tágan értelmezett iskoláztatással (óvodáztatás is benne) kapcsolatos megállapításaink rendszerezésére. 1. Az óvodai ellátás iránti igény megyénk minden településén jól kiszolgálható, az ellátási

színvonal egyidejő emelése mellett.

2. Az alapfokú nevelés-oktatásban (1-8. évfolyam) meghatározó módon jelenlévı iskolatípus továbbra is az általános iskola. Az alapfokú nevelés-oktatás két részre tagolódik:

• az 1-4. évfolyam kizárólag általános iskolában, • az 5-8. évfolyam az általános iskolán kívül a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumokban

is megszervezhetı, teljesíthetı

3. A középfokú iskoláztatásban (9-13. évfolyam) részt vehetnek a 8 illetve 6 évfolyamos tehetséggondozó, az 5 évfolyamos nyelvi elıkészítı osztályos, a két tanítási nyelvő és a 4 és 5 (nyelvi elıkészítı) évfolyamos gimnáziumok, a 4 évfolyamos szakközépiskolák és a szakiskolák, melyek a 9-10.évfolyamon általános mőveltséget kiteljesítı nevelı-oktató munkát végeznek. Az érettségizettek számára OKJ szerinti szakképzés a szakközépiskolában és a szakiskolában biztosított.

A fentiekbıl látható, hogy egy-egy iskolatípus többféle nevelési-oktatási szint feladatait is teljesítheti, illetve egy-egy konkrét iskolában többféle iskolatípus is mőködhet. Ebbıl következıen nagyon nehéz megyei közoktatásunk egészére kiterjedı iskoláztatási tervet készíteni, létszámra bontva. Ezért azt vesszük számba, hogy a településeken a helyi önkormányzatok illetve más iskolafenntartók által mőködtetett intézmények miként vesznek részt, mőködnek együtt a feladatok ellátásában. A nem önkormányzati intézmények csak abban az estben szerepelnek a felsorolásban, ha a közoktatási törvény 88.§ (2) bekezdése alapján közoktatási megállapodást kötöttek vagy nyilatkozatot tettek.

A/ VÁROSOK

1. ÁCS

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal SNI gyermekek nevelése-oktatása 1-8 évfolyamon szakiskolai oktatás, képzés nevelési tanácsadás: Komárom logopédiai ellátás gyógytestnevelés

61

2. BÁBOLNA óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal SNI gyermekek nevelése-oktatása nevelési tanácsadás – Komárom logopédiai ellátás gyógytestnevelés

3. DOROG

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal SNI tanulók nevelése-oktatása gimnáziumi nevelés-oktatás nevelési tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

4. ESZTERGOM óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal és egyházi fenntartású általános iskolákban

SNI gyermekeket nevelı-oktató többcélú intézményben: korai fejlesztés, gondozás óvodai ellátás 1-8 évfolyamos alapiskolai oktatás

alapfokú mővészetoktatás logopédiai ellátás nevelési tanácsadás gyógytestnevelés középfokon gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás kollégiumi ellátás

5. KISBÉR óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal SNI tanulók nevelése-oktatása nevelési tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés Középfokon: gimnázium, szakközépiskola és szakképzı iskola

62

6. KOMÁROM

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal és egyházi fenntartású általános iskolában SNI tanulók nevelése-oktatása gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatás kollégiumi ellátás alapfokú mővészetoktatás logopédiai ellátás gyógytestnevelés nevelési tanácsadás

7. LÁBATLAN

óvodai ellátás általános iskolai oktatás 1-8. évfolyammal SNI gyermekek nevelése-oktatása logopédiai ellátás nevelési tanácsadás - Nyergesújfalu alapfokú mővészetoktatás

8. NYERGESÚJFALU

óvodai ellátás, német nemzetiségi óvodai nevelés általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal

német nemzetiségi nyelvoktatás SNI tanulók nevelése-oktatása

nevelési tanácsadás logopédiai ellátás középfokon: egyházi fenntartású gimnázium és szakközépiskola alapfokú mővészetoktatás

9. OROSZLÁNY

óvodai ellátás, cigány nemzetiségi óvodai nevelés általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal

SNI gyermekek nevelését-oktatását ellátó általános iskola és elıkészítı speciális szakiskola

nevelési tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás középfokon: - gimnázium

- szakközépiskola, szakiskola - kollégium

63

10. TATA óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal kollégiumi ellátás logopédiai ellátás nevelési tanácsadás gyógytestnevelés alapfokú mővészet oktatás + egyházi táncmővészeti iskola gimnáziumi nevelés-oktatás + egyházi fenntartású gimnáziumban szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatás

11. TATABÁNYA óvodai ellátás, német nemzetiségi óvodai nevelés általános iskolai ellátás 1-8.évfolyammal (német és szlovák nemzetiségi is), + egyházi fenntartású általános iskola SNI gyermekek óvodai ellátása SNI tanulók alapfokú iskolai nevelése-oktatása SNI tanulók speciális szakiskolai képzése nevelési tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás középfokon: gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatás kollégiumi ellátás

B/ NAGYKÖZSÉGEK, KÖZSÉGEK 1. Ácsteszér

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 5-8.évfolyamon, 1-4. évfolyam Bakonyszombathelyen nevelési tanácsadás - Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Bakonyszombathely

2. Aka

óvodai ellátás – Bakonysárkány általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam – Bakonysárkány nevelési tanácsadás – Kisbér logopédiai ellátás – Kisbér gyógytestnevelés - Bakonysárkány

3. Almásfüzitı

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam nevelési tanácsadás - Komárom

64

logopédiai ellátás gyógytestnevelés

4. Annavölgy óvodai ellátás szlovák nemzetiségi óvodában általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam, szlovák nemzetiségi általános iskolában nevelési tanácsadás – Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Dorog alapfokú mővészetoktatás

5. Ászár óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam nevelési tanácsadás – Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés

6. Baj óvodai ellátás német nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal nevelési tanácsadás - Tata logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Tata

7. Bajna óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8.évfolyam SNI tanulók integrált nevelése-oktatása nevelési tanácsadás - Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

8. Bajót óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam Nyergesújfalun korai fejlesztés, gondozás SNI gyermekek nevelése-oktatása nevelési tanácsadás – Nyergesújfalu logopédiai ellátás alapfokú mővészetoktatás

9. Bakonybánk

óvodai ellátás általános iskolai ellátás Rédén 1-8. évfolyamon nevelési tanácsadás – Kisbér logopédiai ellátás - Bakonyszombathely gyógytestnevelés

65

10. Bakonysárkány óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8.évfolyamon, német nemzetiségi oktatás nevelési tanácsadás –Kisbér logopédiai ellátás – Kisbér gyógytestnevelés

11. Bakonyszombathely óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása nevelési tanácsadás - Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés

12. Bana óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam nevelési tanácsadás – Komárom logopédiai ellátás gyógytestnevelés

13. Bársonyos Kerékteleki

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam Kerékteleki nevelési tanácsadás – Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés

14. Bokod óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam ÁMK-ban nevelési tanácsadás – Oroszlány logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

15. Csatka óvodai ellátás – Ácsteszér

16. Császár

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam SNI gyermekek nevelése-oktatása

66

nevelési tanácsadás - Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés

17. Csém óvodai ellátás

általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam Nagyigmándon nevelési tanácsadás – Komárom logopédiai ellátás gyógytestnevelés

18. Csép óvodai ellátás

általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal Nagyigmándon

19. Csolnok óvodai ellátás - német nemzetiségi óvodában általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás nevelési tanácsadás – Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

20. Dad óvodai ellátás általános iskolai ellátás nevelési tanácsadás - Oroszlány logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Oroszlány

21. Dág óvodai ellátás német nemzetiségi óvodában általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi oktatás SNI tanulók nevelése-oktatása nevelési tanácsadás – Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Dorog

22. Dömös óvodai ellátás általános iskolai ellátás Visegrádon nevelési tanácsadás – Esztergom logopédiai ellátás - Esztergom

23. Dunaalmás óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam SNI tanulók oktatása

67

nevelési tanácsadás – Tata logopédiai ellátás gyógytestnevelés – Tata

24. Dunaszentmiklós óvodai ellátás - Szomódnál

25. Epöl óvodai ellátás általános iskolai ellátás német nemzetiségi 1-8. évfolyam SNI tanulók integrált oktatása nevelési tanácsadás - Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Dorog

26. Ete óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-4. évf., 5-8. évfolyam Tárkányon nevelési tanácsadás – Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés

27. Gyermely óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyamon szlovák nemzetiségi nyelvoktatás SNI tanulók oktatása nevelési tanácsadás – Tatabánya logopédiai ellátás gyógytestnevelés

28. Héreg

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-4. évfolyam, 5-8.évfolyam Tarjánban nevelési tanácsadás – Tatabánya logopédiai ellátás gyógytestnevelés

29. Kecskéd óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás nevelési tanácsadás – Oroszlány logopédiai ellátás gyógytestnevelés – Oroszlány

30. Kerékteleki óvodai ellátás általános iskolai ellátás 5-8. évfolyamon, 1-4. évfolyam Bársonyoson

68

31. Kesztölc

óvodai ellátás szlovák nemzetiségi óvodában általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam szlovák nemzetiségi nyelvoktatás SNI tanulók oktatása nevelési tanácsadás - Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

32. Kisigmánd óvodai ellátás Nagyigmándon általános iskolai ellátás 1-8. évfolyammal Nagyigmándon

33. Kocs óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam ÁMK-ban nevelési tanácsadás - Tata logopédiai ellátás gyógytestnevelés

34. Kömlıd óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam nevelési tanácsadás - Oroszlány logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Oroszlány

35. Környe óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam nevelési tanácsadás - Tatabánya logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

36. Leányvár óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás nevelési tanácsadás – Dorog logopédiai ellátás- Dorog gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

37. Máriahalom

óvodai ellátás német nemzetiségi óvodában általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás nevelési tanácsadás – Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Dorog

38. Mocsa

69

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam nevelési tanácsadás – Komárom logopédiai ellátás gyógytestnevelés

39. Mogyorósbánya óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-4. évfolyam szlovák nemzetiségi nyelvoktatás, 5-8. évfolyam Táton SNI tanulók oktatása nevelési tanácsadás – Esztergom logopédiai ellátás

40. Nagyigmánd óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam SNI tanulók nevelése-oktatása nevelési tanácsadás - Komárom logopédiai ellátás gyógytestnevelés

41. Nagysáp óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam, szlovák nemzetiségi SNI tanulók integrált nevelése-oktatása nevelési tanácsadás - Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

42. Naszály óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam SNI tanulók oktatása nevelési tanácsadás - Tata logopédiai ellátás gyógytestnevelés alapfokú mővészetoktatás

43. Neszmély óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam szakiskolai oktatás logopédiai ellátás - Dunaalmás nevelési tanácsadás – Tata gyógytestnevelés - Tata

70

alapfokú mővészetoktatás

44. Piliscsév óvodai ellátás szlovák nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam szlovák nemzetiségi nyelvoktatás SNI tanulók oktatása nevelési tanácsadás - Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés

45. Pilismarót óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam SNI gyermekek nevelése-oktatása nevelési tanácsadás - Esztergom logopédiai ellátás

46. Réde óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam ÁMK-ban SNI gyermekek integrált nevelése-oktatása nevelési tanácsadás – Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés

47. Sárisáp óvodai ellátás szlovák nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam szlovák nemzetiségi nyelvoktatás nevelési tanácsadás - Dorog logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Dorog alapfokú mővészetoktatás

48. Súr óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam SNI gyermekek nevelése-oktatása nevelési tanácsadás –Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés

49. Süttı óvodai ellátás német nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás SNI gyermekek nevelése-oktatása nevelési tanácsadás - Nyergesújfalu logopédiai ellátás

50. Szákszend

71

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyamon ÁMK-ban logopédiai ellátás nevelési tanácsadás – Oroszlány gyógytestnevelés - Oroszlány

51. Szárliget óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8 évfolyam nevelési tanácsadás – Tatabánya logopédiai ellátás gyógytestnevelés

52. Szomód óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyamon logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Tata nevelési tanácsadás - Tata

53. Szomor óvodai ellátás német nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvtanulás SNI gyermekek nevelése-oktatása nevelési tanácsadás - Tatabánya logopédiai ellátás gyógytestnevelés

54. Tardos óvodai ellátás szlovák nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam szlovák nemzetiségi nyelvoktatás logopédiai ellátás nevelési tanácsadás – Tata gyógytestnevelés

55. Tarján

óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás logopédiai ellátás gyógytestnevelés nevelési tanácsadás - Tatabánya

56. Tárkány óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam SNI tanulók nevelése-oktatása nevelési tanácsadás – Kisbér logopédiai ellátás gyógytestnevelés

57. Tát óvodai ellátás

72

általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás SNI tanulók nevelése-oktatása logopédiai ellátás nevelési tanácsadás - Esztergom alapfokú mővészetoktatás

58. Tokod óvodai ellátás német nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi SNI gyermekek integrált nevelése-oktatása logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Dorog nevelési tanácsadás - Dorog

59. Tokodaltáró óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam SNI tanulók nevelése-oktatása nevelési tanácsadás – Dorog gyógytestnevelés - Dorog logopédiai ellátás alapfokú mővészetoktatás

60. Úny óvodai ellátás német nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-4 évfolyam , 5-8.évfolyam Dágon nevelési tanácsadás – Dorog gyógytestnevelés logopédiai ellátás

61. Várgesztes óvodai ellátás általános iskolai ellátás Vértessomlón nevelési tanácsadás – Oroszlány logopédiai ellátás gyógytestnevelés

62. Vérteskethely óvodai ellátás általános iskolai ellátás Bakonysárkányon nevelési tanácsadás – Kisbér logopédiai ellátás - Kisbér

63. Vértessomló óvodai ellátás német nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam német nemzetiségi nyelvoktatás SNI tanulók integrált oktatása logopédiai ellátás gyógytestnevelés nevelési tanácsadás - Oroszlány

64. Vértesszılıs

73

óvodai ellátás szlovák nemzetiségi általános iskolai ellátás 1-8. évfolyam szlovák nemzetiségi nyelvoktatás logopédiai ellátás gyógytestnevelés nevelési tanácsadás - Tatabánya

65. Vértestolna óvodai ellátás általános iskolai ellátás 1-4. évfolyamon, német nemzetiségi, 5-8.évfolyam Tarjánban logopédiai ellátás gyógytestnevelés - Tata nevelési tanácsadás - Tata

A tatai székhelyő Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Nevelési Tanácsadó mőködési területe az egész megyére kiterjedı, így a településenkénti felsorolásban a szolgáltatás külön nevesítve nem szerepel.

C/ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL

FENNTARTOTT NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését-oktatását, fejlesztését biztosító

intézmények • Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Speciális

Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona (Tata) • Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Hegyháti Alajos Általános Iskolája,

Készségfejlesztı Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona (Kömlıd) • Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Móra Ferenc Általános Iskolája,

Speciális Szakiskolája, Készségfejlesztı Szakiskolája (Komárom) Társulási formában:

• Benedek Elek Általános Iskola és Elıkészítı Speciális Szakiskola és Kollégium (Oroszlány)

• Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola (Esztergom)

Pedagógiai szakszolgálat intézményei Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi

és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója (Tata) Társulási formában:

• Majer István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Gyermekjóléti Szolgálat (Esztergom)

• Pedagógiai Szakszolgálat (Nyergesújfalu) • Pedagógiai Szakszolgálat (Dorog) • Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény (Oroszlány)

Középfokú oktatás intézményei

gimnáziumok: Dorog (1)

Komárom (1) Tata (1)

szakközépiskolák: Esztergom (2)

74

Tata (1) Komárom (2)

szakiskolák: Esztergom (1) Tata (1) Komárom (1)

kollégiumok: Komárom (1) Tata (2)

alapfokú mővészetoktatás: Dorog (1) Nyergesújfalu (1)

társulási formában:Bakfark Bálint Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (Oroszlány)

A MEGYEI KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK PROGRAMJÁNAK VÁZLATOS TARTALMI

ISMERTETÉSE

1. Árpád Gimnázium, Tatabánya

- gimnáziumi nevelés-oktatás 4 és 6 évfolyamon

2. Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola, Esztergom - gimnáziumi nevelés-oktatás 4 és 5 évfolyamon (NYEK) - egészségügyi és környezetvédelmi szakközépiskolai oktatás-nevelés - érettségire épülı szakképzés igény szerint

3. Bánki Donát Szakképzı Iskola, Kisbér - alapiskolai oktatás-nevelés 9-10. évfolyamon - szakiskolai képzés: gépész, mőszeripari, faipari, ruhaipari - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése

4. Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata

- alapiskolai oktatás-nevelés a 9-10. évfolyamon - szakiskolai képzés OKJ szerint - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése

5. Bárdos László Gimnázium, Tatabánya - gimnáziumi nevelés-oktatás 4, 5 (NYEK) és 8 évfolyamon

6. Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Esztergom - közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátóipari, ügyviteli szakközépiskolai nevelés-

oktatás - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése

75

7. Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola, Esztergom

- szakközépiskolai oktatás-nevelés: elektronikai, informatikai - technikusképzés - érettségire épülı szakképzés OKJ szerint

8. Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom - gimnáziumi nevelés-oktatás 4, 5 (NYEK) és 8 évfolyamon - gimnáziumi felnıttoktatás

9. Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Dorog - gimnáziumi nevelés-oktatás 4 évfolyamon - szakközépiskolai oktatás-nevelés - érettségire épülı OKJ-s szakképzés

10. Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata

- gimnáziumi nevelés-oktatás 4 évfolyamon - két tanítási nyelvő gimnáziumi nevelés-oktatás német és angol nyelven (5

évfolyamos) - Arany János Tehetséggondozó Program (5 évfolyamos) - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése - gimnáziumi felnıttoktatás

11. Eötvös Loránd Mőszaki Középiskola, Oroszlány - alapiskolai oktatás-nevelés a 9-10. évfolyamon - szakközépiskolai oktatás-nevelés - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése - szakiskolai képzés OKJ szerint - iskolarendszerő akkreditált felsıfokú szakképzés

12. Fellner Jakab Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya - alapiskolai oktatás-nevelés 9-10. évfolyamon - szakközépiskolai oktatás-nevelés - érettségire épülı szakképzés OKJ szerint - szakiskolai képzés OKJ szerint: gép- és szerelıipar, építıipar, villamosipar, faipar,

szolgáltatóipar

13. Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola, Esztergom - alapiskolai oktatás-nevelés a 9-10. évfolyamon - szakközépiskolai oktatás-nevelés - érettségizettek szakképzése OKJ szerint - szakiskolai képzés OKJ szerint: gép- és szerelıipar, építıipar, faipar, mőszerész- és

villamosipar, ruhaipar, szolgáltatóipar - kollégiumi ellátás

14. Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola, Komárom - alapiskolai oktatás-nevelés a 9-10. évfolyamon - szakközépiskolai oktatás-nevelés - technikusképzés - szakiskolai képzés OKJ szerint - érettségizettek szakképzése OKJ szerint

76

15. Szalézi-Irinyi Középiskola, Nyergesújfalu

- gimnáziumi oktatás-nevelés 4 ill. 6 évfolyamon - szakközépiskolai oktatás-nevelés

16. Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata

- alapiskolai oktatás-nevelés 9-10.évfolyamon - általános mezıgazdasági szakközépiskolai oktatás-nevelés (világbanki követı) - mezıgazdasági technikusképzés - szakiskolai képzés OKJ szerint - érettségire épülı szakképzés OKJ szerint - kollégiumi ellátás

17. Jókai Mór Gimnázium, Komárom - gimnáziumi nevelés-oktatás 4 és 6 évfolyamon

18. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképzı Iskola, Tatabánya - alapiskolai oktatás-nevelés a 9-10. évfolyamon - szakközépiskolai oktatás-nevelés - kereskedelmi technikusképzés - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése - szakiskolai képzés OKJ szerint kereskedelmi és vendéglátóipari szakmacsoportokban

19. Kolping Katolikus Szakiskola, Esztergom - alapiskolai oktatás-nevelés a 9-10. évfolyamon - szakiskolai képzés OKJ szerint

20. Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola , Tatabánya - szakközépiskolai oktatás-nevelés külkereskedelmi ügyintézı, pénzügyi ügyintézı,

ügyintézı titkár, egészségügyi szakmacsoportban - érettségizettek OKJ szerinti képzése

21. Kultsár István Szakközépiskola, Komárom - szakközépiskolai oktatás-nevelés ügyvitel, kereskedelem-marketing, informatika - érettségizettek szakképzése OKJ szerint

22. Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola, Oroszlány - gimnáziumi oktatás-nevelés 4, 5 (NYEK), 6 és 8 évfolyamon - érettségizettek OKJ program szerinti képzése - szakközépiskolai oktatás-nevelés

23. Mikes Kelemen Felnıtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

- alapiskolai oktatás-nevelés a 9-10. évfolyamon - gimnáziumi nevelés-oktatás (nappali, levelezı, esti, táv) - OKJ szerinti szakképzés - érettségizettek közgazdasági képzése

24. Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma, Tata

77

- gimnáziumi nevelés-oktatás 4 évfolyamos 25. Péch Antal Mőszaki Szakképzı Iskola és Gimnázium, Tatabánya

- gimnáziumi nevelés-oktatás négy évfolyamon (kimenı rendszerben) - szakközépiskolai oktatás-nevelés környezetvédelem, mechatronika,

számítástechnika szakmacsoportban - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése

26. Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskola, Komárom - szakközépiskolai oktatás-nevelés számviteli ügyintézı, pénzügyi ügyintézı,

gazdasági informatikus szakmacsoportban - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése

27. Szent István Gimnázium, Esztergom - gimnáziumi nevelés-oktatás 6 évfolyamon nyelvi elıkészítı évfolyammal

28. Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, Kisbér - gimnáziumi nevelés-oktatás 4, 5 (NYEK) és 6 évfolyamon - szakközépiskolai nevelés-oktatás kimenı rendszerben

29. Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, Esztergom - gimnáziumi nevelés-oktatás 4 és 6 évfolyamon - érettségizettek OKJ szerinti szakképzése - kollégiumi ellátás

Önálló Kollégiumok 29. Árpád-házi Szent Erzsébet Kollégium, Esztergom 30. Kırösy László Középiskolai Kollégium, Esztergom 31. Középfokú Kollégium, Komárom 32. Középfokú Kollégium, Tatabánya

78

KKOOMMÁÁRROOMM--EESSZZTTEERRGGOOMM MMEEGGYYEE

ÖÖNNKKOORRMMÁÁNNYYZZAATTÁÁNNAAKK

KKÖÖZZOOKKTTAATTÁÁSSII II NNTTÉÉZZKKEEDDÉÉSSII TTEERRVVEE

22000088--22001133..

79

1. Bevezetés

1.1. A terv célja

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: KT) 85.§ (4) bekezdése kötelezı érvénnyel írja elı a helyi önkormányzatok számára intézkedési terv készítését. Ezt hangsúlyozza a 88.§ (1) bekezdése is: "A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87.§-ában meghatározott kötelezı megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv." Az intézkedési terv törvény szerinti funkciója a közoktatási feladat-ellátással, intézményhálózat-mőködtetéssel és fejlesztéssel összefüggı önkormányzati döntések tudatos és tervszerő elıkészítésének biztosítása.

1.2. A terv hatálya

Az intézkedési terv hatálya a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı oktatási-nevelési intézményekre terjed ki. A benne foglaltak a megyei fejlesztési terv közgyőlési elfogadásával válnak érvényessé. Az intézkedési terv 2008-tıl 2013-ig tartalmazza az önkormányzatunk közoktatási feladatellátásával kapcsolatos terveket, feladatokat.

1.3. Az intézkedési terv korrekciója

A KT 86.§ (4) bekezdése 2 évente kötelezı jelleggel írja elı a felülvizsgálatot és a szükséges módosítást.

1.4. A módosítás eljárási kérdései Az intézkedési terv korrekciója a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elnökéhez írásban benyújtott módosító indítvánnyal kezdeményezhetı. Kezdeményezıje közoktatási intézmény igazgatója, illetve a Közgyőlés Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottságának elnöke lehet.

2. Az önkormányzat közoktatási feladatellátási

tevékenysége 2.1. A megyei önkormányzat kötelezı feladatai

A Kt 86. és 87. § -ának bekezdései sorjázzák a megyei önkormányzat kötelezı feladatait. "A megyei önkormányzat köteles gondoskodni:

• a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, • a középiskolai és szakiskolai ellátásról, • a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, • a felnıttoktatásról, • az alapfokú mővészetoktatásról,

80

• a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésrıl abban az esetben, ha a községi, városi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye területén nem megoldott."

Ugyancsak a megyei önkormányzat kötelezı feladata gondoskodni: • az általános iskolát követıen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy

évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei;

• a középiskolai és szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató tevékenységrıl;

• az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról; • a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez

szükséges oktatásról; • azoknak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak az óvodai,

iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt;

• a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekrıl; • gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezésérıl, a

tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenységrıl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról;

• a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható, valamint a képzési kötelezettség alá tartozó gyermekekkel való foglalkozás, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mőködtetésérıl.

A feladatsorból látható, hogy a megyei önkormányzat részint ugyanolyan közoktatási feladat-ellátásra kötelezett, mint a települési önkormányzatok, részint sajátos területi kötelezettségei is vannak. A felsoroltakon túl ilyen területi kompetenciák még:

• a megyei fejlesztési terv készítése és gondozása; • a települési intézkedési tervek módosításának, felülvizsgálatának, továbbá az

intézmény-átszervezéseknek a megyei fejlesztési tervre alapozott szakvéleményezése; • az iskolai rendszerő szakképzés koordinációjának biztosítása; • a helyi önkormányzatok közötti együttmőködés – társulások – kezdeményezése; • a felsıoktatási ösztöndíjrendszer, a Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíj-pályázat

megyei koordinálása; • a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány mőködtetése.

2.2. A közoktatási feladatellátás módja és formái Megyei önkormányzatunk kötelezı közoktatási feladatainak többségében önálló fenntartású intézménnyel, a pedagógiai szakszolgálati intézmények tekintetében pedig túlnyomórészt társulásos formában fenntartott intézménnyel tesz eleget.

81

2.2.1. Középfokú nevelési-oktatási intézmények 2.2.1.1. Kollégiumok 2.2.1.2. Gimnáziumok 2.2.1.3. Szakközépiskolák 2.2.1.4. Szakiskolák 2.2.2. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények 2.2.2.1. Általános Iskola 2.2.2.2. Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon 2.2.3. Alapfokú mővészetoktatási intézmények 2.2.4. Pedagógiai szakszolgálat 2.2.5. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás Az oktatási-nevelési intézmények jórészt vegyes profilú, többcélú intézményként funkcionálnak: így például gimnázium és szakközépiskola; szakközépiskola és szakiskola; vagy szakközépiskola, szakiskola és kollégium; általános iskola, diákotthon és gyermekotthon mőködik egymás mellett.

3. Az intézmények elhelyezkedése, tulajdonviszonya, gazdálkodása

3.1. Az önkormányzatunk által fenntartott közoktatási intézmények a megye területén

szétszórtan, ám különbözı arányú koncentrációban vannak jelen. Ezt jól szemlélteti a városokban található intézményeink száma: Komáromban hét (7), Tatán négy (4) közoktatási intézményünk van, s mindegyik önálló fenntartású. Ezzel szemben Kisbéren egyáltalán nincs intézményünk, Oroszlányban pedig társulási formában veszünk részt intézmény-mőködtetésben (3).

Esztergomban viszont két (2 ) önálló és két (2) társulási formában, Dorogon két (2) önálló és két (2) társulási formában, Nyergesújfalun egy (1) önálló és egy (1) társulási formában mőködı, Kömlıdön egy (1) és a megyeszékhelyen is egy (1) önálló fenntartásban lévı intézményünk mőködik.

3.2. Saját fenntartású intézményeink közül mindösszesen hét (7) mőködik a megyei

önkormányzat tulajdonát képezı épületben. Ezek: • Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola, Esztergom, • Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola,

és Kollégium, Tata • Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Tata, • Nevelési Tanácsadó, Tata • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, Tatabánya, • Hegyháti Alajos Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Kömlıd, • Középfokú Kollégium, Komárom.

82

11 intézményünk viszont a települési önkormányzat tulajdonában lévı épületben végzi mindennapi munkáját, s éli meg „a más a fenntartó és más a gazda” páros nyőgös helyzetét.

3.3. Közoktatási intézményeink túlnyomó része (15) a gazdasági szervezetek (GSZSZ) megszüntetésével immár ismét önállóan gazdálkodó költségvetési szervként mőködik. A részben önállóan gazdálkodó intézmények aránya minimálisra csökkent: 17 % (3). Finanszírozásukat a tanulólétszám függvényében biztosítja önkormányzatunk. Az állami normatíva jellemzıen a bérek finanszírozására elégséges, kivált a sajátos nevelési igényő gyermekeket ellátó intézmények, illetve a szakképzı és alapfokú mővészetoktatási intézmények esetében igen nagyarányú az önkormányzati támogatás. Ilyenformán a mőködési költségek fedezetén túl alig jut lehetıség a szakmai, infrastrukturális fejlesztésekre. Hosszú idı óta az egyetlen nagy volumenő, címzett támogatásból megvalósuló közoktatási intézményt érintı beruházása önkormányzatunknak az esztergomi Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola 2007-ben elkezdett rekonstrukciója. Intézményvezetıink és munkatársaik szakmai becsvágyának köszönhetıen számos pályázati forrásból, így a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítványhoz, valamint a Regionális Szakképzési Alaphoz benyújtott pályázatokból nyertek, nyernek fejlesztési lehetıséget. Ugyanekkor az intézményi költségvetések készítésekor a saját bevételek tervezésétıl sem tekinthet el önkormányzatunk. Az intézményi bevételek növelése érdekében a bevételek 40 %-át az intézményeknél hagyjuk a pályázati önerı forrásaként, illetve kisebb léptékő javítási feladatok elláttatására.

4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézmény-hálózatának alakítása

Önkormányzatunk már 1998-ban tervet készített annak érdekében, hogy a kötelezıen ellátandó feladataihoz hozzáigazítsa intézményhálózatának kapacitását. A tervkészítés során az intézmények optimális kihasználtságán túlmenıen figyelemmel voltunk a várható demográfiai, gazdasági és jogszabályi változásokra, valamint azok kezelésére. Ezt a következetes intézmény-fenntartói hozzáállást példázta az intézményhálózat 1999-tıl folyó, közgyőlési határozatokon alapuló átalakítása, illetve annak a 2001-ben elkészített megyei intézkedési tervben is elırevetített folytatása. 4.1. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló 1991. évi XXXII.

törvény végrehajtásának részeként megtörtént a sajátos nevelési igényő tanulókat nevelı-oktató gyógypedagógiai intézményünk -Általános Iskola, Tata - épületére pénzbeni megváltási igényt bejelentı Magyar Kapucinus Rendtartomány állami kártalanítása.

Így az épület Tata Város Önkormányzatának tulajdonába került. Közgyőlésünk 87/2004. (V. 27.) sz. határozatának 6. pontjában foglalt rendelkezés értelmében:

lefolytattuk a tárgyalásokat Tata Város Önkormányzatával a gyerekek egyéb iskolák integrált osztályaiban történı elhelyezésérıl a 2005/2006. tanévtıl; illetve 2005. július 1-tıl gondoskodtunk fogadásukról a tatai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon intézményében (Tata, Új u. 21.).

83

4.2. A települési önkormányzatoktól átvett, illetve részükre átadott intézmények

4.2.1. Átvettük 2007. augusztus 1-jei dátummal a korábban társulási keretben mőködtetett csolnoki Német Nemzetiségő Zene- és Mővészeti Iskola zeneiskolai feladat-ellátását. A feladatellátás az új tanévtıl kizárólag zeneoktatást jelent a dorogi Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény csolnoki telephelyén.

2008 szeptemberétıl Tatabánya Megyei Jogú Város területén is ellátjuk a fogyatékosság szőrését, a fogyatékosságnak megfelelı ellátásra szóló javaslattételt, s az ellátás megszervezésének biztosítását.

4.2.2. Átadtuk 2006. szeptember 1-jétıl a nevelési tanácsadás pedagógiai szakszolgálati feladatot a

Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulásnak. 2006. szeptember 1-jétıl a Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás a logopédiai szakszolgálati feladat ellátását vette át önkormányzatunktól.

2007. július 1-jei hatállyal átadtuk Esztergom Város Önkormányzata fenntartásába

a 4, 5 illetve 8 évfolyammal igen eredményesen mőködı Dobó Katalin Gimnáziumot.

4.3. Megszüntetett, illetve átszervezett intézmények

2005. április 1-jével a tatabányai székhelyő Gyermekotthont megszüntettük, feladatát a Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonai intézményi körébe vontuk.

2005. július 1-jével a Bajóti Körzeti Zeneiskolát megszüntettük, s a feladat ellátásával megbíztuk a nyergesújfalui illetve a dorogi mővészetoktatási intézményünket.

2006. július 31-ével az esztergomi Géza Fejedelem Szakközépiskola és Szakiskola kollégiumát szüntettük meg, a feladatot átadtuk a városi fenntartásban mőködı Kırösi László Középiskolai Kollégiumnak. 2007. június 30-ával a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményünket, a Komárom–Esztergom Megyei Pedagógiai Intézetet szüntettük meg. Önkormányzatunk a törvény szabta szolgáltatási kötelezettségét a jövıben vásárolt szolgáltatás formájában teljesíti. 2005. július 1-jétıl összevontuk a tatai Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskolát az intézménnyel pedagógiai-szakmai és tanulói összetétel tekintetében is teljességgel összetartozó József Attila Középfokú Kollégiummal.

84

2005. november 1-jétıl sikerült a tatai Nevelési Tanácsadó szakmai szempontból is megfelelı elhelyezését biztosítanunk az Új úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Diákotthon épületében.

2005. szeptember 1-jétıl Tatabánya-Dózsakertben biztosítottuk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság elhelyezését.

4.4. Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 28-ai ülésén kinyilvánította

szándékát arról, hogy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, a tatai és a komáromi nevelési tanácsadó összevonásával egy új, többcélú intézményt kíván létrehozni. A közoktatási törvényben elıírt kötelezı vélemények beszerzése után még a 2007-es évben várható végleges döntés e kérdésben.

5. Az intézmények működési feltételeinek

intézményenkénti bemutatása 5.1. Gimnáziumok 5.1.1. Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Tata

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 1996 januárjától fenntartója az intézménynek. Az Eötvös József Gimnázium közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény, melynek jelenlegi formája 2005. július elsejével jött létre két korábbi önálló intézmény, az Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a József Attila Középfokú Kollégium összevonásával. A gimnáziumban mőködı oktatási formák: négy évfolyamos hagyományos gimnáziumi oktatás; öt évfolyamos két tanítási nyelvő oktatás angol és német nyelven; öt évfolyamos Arany János Tehetséggondozó Program; érettségi utáni OKJ-s szakképzés. A négy évfolyamos, normál tantervő osztályokban mőszaki matematika, közgazdasági matematika, mőszaki informatika, természettudományi, humán, valamint általános és emelt szintő idegen nyelvi csoportok mőködnek. Az Arany János Tehetséggondozó Program középpontjában a hátrányos helyzető tehetséges tanulók esélyteremtésének biztosítása áll; a tanulmányi célok mellett nagy hangsúlyt helyezve a személyiség- és képességfejlesztésre is. Sajnálatos módon, mivel a tanulók számára a kollégiumi bentlakás kötelezı, a programra való beiskolázás, az Eötvös gimnázium kollégiumának mőszaki állapota miatt a 2008/2009-as tanévtıl szünetel. A sokféle oktatási forma és az egyedi tantervő csoportok közötti választásban a szülı és a diák számára a lehetı legnagyobb szabadság érvényesül. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehetı tanulólétszám: 950 fı. A tanulók összlétszáma 2001-ben 1124 fı volt; a 2007/2008-as tanév (osztályok, illetve oktatási formák megszüntetése miatt): 800 fıvel indult. A felvállalt intézményi feladatokhoz a speciális végzettségő és szakképzettségő pedagógusok biztosítottak, szám szerint 60 fı. Az intézmény elkötelezett a tehetséggondozás iránt, diákjaikat elsısorban a továbbtanulásra, az értelmiségivé válásra kívánják felkészíteni. Nagy hagyománya van az intézményben az iskolai tanulmányi versenyek szervezésének (pl. Öveges József Emlékverseny, Országos Spanyol Nyelvő Vers és Prózamondó Verseny, Cum Scientia

85

Történelemverseny); diákjaik is nagy számmal szerepelnek és érnek el jó eredményeket a különbözı megyei és országos tanulmányi versenyeken. Az intézmény nyitott az innovatív oktatási formák kipróbálása és bevezetése terén. A Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP programjának több pontjára is sikeresen pályáztak, így részt vesznek a Térségi Iskola-és Óvodafejlesztı Központ (kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése, kipróbálása); a Fejlesztı feladatok az iskolában (új típusú feladatok kipróbálása) és az SDT-monitor (Sulinet Digitális Tudásbázis anyagainak használhatósága) elnevezéső programok megvalósításában. A kollégium elsıdlegesen a gimnázium diákjainak ellátását biztosítja (fıleg az AJTP miatt). Ennek megfelelıen ebben az intézményegységben is a tehetséggondozás és a képességfejlesztés kerül a középpontba. A kollégium, a megyében egyedüliként, sikeresen építette ki 2003-ra a COMENIUS I. minıségbiztosítási modellt. A nevelıtanárok létszáma jelenleg 10 fı, a tanulólétszám 173 fı, a kollégium befogadóképessége 180 fı. Az intézmény épületegyüttese a 18. századból származó, majd késıbb bıvített, ma kollégiumnak használt hajdani piarista rendházból, az 1912-ben elkészült gimnáziumi fıépületbıl, valamint az 1980-ban megépült új épületrészbıl s az ahhoz 1990 óta kapcsolódó sportcsarnokból áll. A régi épületrészek nagyon rossz mőszaki állapotban vannak, de a mőemléki épületek rekonstrukciója kizárólag külsı erıforrás bevonásával lehetséges. Az intézmény felszereltsége és eszközellátottsága megfelelı, ütemterv alapján kiegészítésre kerül.

5.1.2. Jókai Mór Gimnázium, Komárom

Komárom Város Önkormányzatától 2004 júliusában vettük át az intézményt. A gimnáziumban a nevelés-oktatás hat és négy évfolyamos formában mőködik. A hat évfolyamos gimnáziumi oktatást 1993-ban kezdte el az iskola, évfolyamonként egy osztállyal. A hagyományos oktatási formák elınyben részesítése miatt azonban a 6 évfolyamos oktatásra a beiskolázás a 2007/2008-as tanévtıl már nem lehetséges. Négy évfolyamos oktatás évfolyamonként két osztályban van. Ezekben az osztályokban általános gimnáziumi, emelt szintő nyelvi (német, angol), emelt szintő informatikai és belügyi rendészeti csoportok mőködnek. Az iskola öt évfolyamos nyelvi elıkészítı osztály indítására a korábbi fenntartótól engedélyt kapott, de még nem tudott ilyen osztályt indítani. A gimnázium beiskolázási körzete elsısorban Komárom város és a környezı falvak, de az egész megye területérıl, Szlovákiából és más megyékbıl is érkeznek ide tanulók. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehetı tanulólétszám: 530 fı. A tanulólétszám a 2007/2008-as tanévben 392 fı. A pedagógusok jelenlegi engedélyezett létszáma: 31,5 fı. A szakos ellátottság a törvényben elıírtaknak megfelel, a fluktuáció átlagosnak tekinthetı. A gimnázium alapfeladatának az érettségi vizsgára, a munkába állásra és a felsıfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítést tekinti. Az alapfeladatokon túl az iskola kiemelt célja a modern idegen nyelvek, különösen az angol és a német, valamint a számítástechnika emelt szinten való mőveléséig eljuttatni a diákokat. Kiemelkedı az intézményben az idegennyelv oktatás, mind színvonalát, mind a választási lehetıségeket tekintve (angol, német, francia, olasz, orosz, szlovák, latin, spanyol nyelv).

86

Az iskola specialitásai közé tartozik a pszichológia tanítása kötelezı, valamint az utazás és turizmus és a belügyi rendészeti ismeretek tanítása választható tantárgyként a 11-12. évfolyamokon. A gimnázium több szempontból is kedvezı fekvéső; az épület mellett lévı park, a belsı kert és udvar kellemes, esztétikus környezetet nyújt az iskolának. Az épület összkomfortosnak tekinthetı és teljes mértékben alkalmas funkciójának ellátására (23 tanterem, tornaterem, nyelvi labor, számítógépes terem, elıadótermek, szaktantermek, stúdió, könyvtár). Az iskola eszközellátottsága jó.

5.1.3. Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Dorog

Dorog Város Képviselıtestülete 1996-ban adta megyei fenntartásba az intézményt. Az iskolában évfolyamonként kettı négy évfolyamos gimnáziumi osztály mőködik, melyek közül az egyik általános tantervő, a másik emelt szintő nyelvi osztály. E két gimnáziumi osztály mellett 2001. szeptember 1-jétıl évfolyamonként egy-egy szakközépiskolai osztály is indul. Az intézmény az érettségizett fiatalok számára 13. és 14. évfolyamon informatikai jellegő OKJ-s szakképzéseket szervez. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehetı tanulólétszám 435 fı. 2001-ben összesen: 264, 2007-ben 341 tanulója van az intézménynek. Az engedélyezett pedagóguslétszám 28 fı. Jelenleg a szakos ellátottság a törvényben elıírtaknak megfelel, bár a személyi állomány fluktuációja mint probléma az utóbbi idıben ismét jelentkezett. A Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola tanulói Dorog város és az egykori dorogi szénmedence településeirıl érkeznek. Az évszázados iskolaváros, Esztergom közelsége is meghatározza az iskola tanulóinak összetételét és az ebbıl adódó pedagógiai feladatokat. Ezek a tényezık determinálják, hogy az intézmény nem vállalhatja az elitképzés feladatát; többi gimnáziumunkhoz képest itt a hátránykompenzáció és felzárkóztatás nagyobb szerepet kap a tehetséggondozásnál. Az iskola épülete lehetıvé teszi az általánosan nevelı-oktató középiskola mőködési feltételeinek megvalósulását (zöldfelület, park, sportpályák), bár mőszaki állapota miatt egyes részeinek felújítása, javítása napjainkra sürgetı feladattá vált. Felszereltsége, eszközbeli ellátottsága az eszközjegyzékben ütemezettek szerint biztosítható.

5.2. Szakközépiskolák és szakiskolák Valamennyi szakképzı intézményünk – jogszabályi változás miatt – két nagy volumenő változás elıtt áll: - az új Országos Képzési Jegyzék alapján felmenı rendszerben a szakképzési szerkezet

átalakítása, - felkészülés a vállalati szakképzési fejlesztési támogatás fogadásának megváltozott

módjára, mely a fenntartóra jelentıs feladatot ró. 5.2.1. Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és

Kollégium, Tata

Az 1996 óta fenntartásunkban mőködı oktatási-nevelési intézmény épületei és tangazdasága is önkormányzatunk tulajdonát képezik. Több éven át tartó átmeneti

87

állapot után a 2004/2005-ös tanévben valamennyi szakközépiskolai és szakiskolai tanuló egy épületegyüttesben, az intézmény székhelyén kezdte meg a tanulást. Részben a világbanki programnak köszönhetı, valamint az intézmény kiváló külsı vállalati-vállalkozói kapcsolatrendszerének eredménye az iskola jó tárgyi felszereltsége, különös tekintettel a gyakorlati képzés területére. Tulajdonképpen a tárgyi szakmai eszközfejlesztés egyetlen forrása a vállalati fejlesztési támogatás. A szakos ellátottság megfelelı, beleértve az idegen nyelvek, valamint az informatika oktatását is. Az iskola emelt szintő idegen nyelvi osztály indítását is tervezi. A tankötelezettség teljesítéséhez az intézmény e térségben fontos bázisként szolgál. Szakiskolai, szakközépiskolai mezıgazdasági szakképzés fontos központja az intézmény a régióban. A szakiskolai és szakközépiskolai oktatás-nevelés, képzés mezıgazdasági és élelmiszeripari szakmákban folyik, melyhez kollégiumi háttér is biztosított. Az intézmény profiljában jelentıs helyet foglal el a szakmai vizsgáztatás, a tanfolyami felnıttképzés, szaktanácsadás. Az alapító okiratban meghatározott maximális tanulói létszám 570 fı. 2001-ben 591 tanulója volt az iskolának, a tavalyi tanév 537 fıvel indult. Pedagógusok létszáma 2001-ben 69 fı, 2004-ben 58 fı, tavaly 49 fıállású tanára volt az intézménynek. Önkormányzatunk 2003-ban közgyőlési határozat alapján kezdeményezte az intézmény átadását a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Kezdeményezésünk sikertelen maradt. Az intézmény mőködtetése az állami normatíván felül jelentıs önkormányzati támogatást tesz szükségessé, melynek elsıdleges oka a szakmai profilból adódó un. ”folyamatos üzem”.

5.2.2. Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola, Esztergom

Az épület a kényszerő átalakítások ellenére is teljes külsı-belsı rekonstrukcióra szorult, ezért immár ötödik alkalommal nyújtottunk be címzett támogatásra pályázatot, mely elfogadást nyert és ez év nyár elején elkezdıdhetett az épület teljes rekonstrukciója. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában van. A 2000 szeptemberétıl megvalósított iskola-összevonás (Hell-Bottyán) átmenetileg 700 fı feletti tanulói létszámot jelentett, amely ma kevesebb mint 500 tanuló. A szakképzés tárgyi feltételei különösen az informatika területén rendkívül korszerőek. E szakterület „szinten tartása” is folyamatos fejlesztést igényel. Az oktatás-képzés személyi feltételei jók, e tekintetben is kiemelkedik az informatika. Az intézmény által ellátott feladatok: szakközépiskolai oktatás-nevelés informatika, elektrotechnika, szakmacsoportokban, majd erre épülı érettségi utáni négy különbözı OKJ-s szakmában. Az intézmény a CISCO Hálózati Lokális Akadémia helyi képzési központja. A hálózatépítıi informatikus szakma iránt rendkívül nagy a piaci kereslet. Az iskolában a tanulók többsége az angol nyelvet tanulja, de a német is választható. Az intézmény több éven át akkreditált felsıfokú mérnökasszisztens képzést is folytatott, mely jelenleg a beiskolázás eredménytelensége miatt szünetel. Helyi nagyvállalati kezdeményezésre az iskola e tanévtıl mechatronikai szakképzést is indított. Esztergom Város Képviselı Testülete határozatot fogadott el arról, hogy az intézmény fenntartói jogát legkésıbb 2008. szeptember 1-jétıl átveszi.

88

Az alapító okiratban engedélyezett maximális tanulói létszám 550 fı. 2001-ben 649 tanulója volt az iskolának, a tavalyi tanévben 472 fı. A pedagógusok létszáma 2001-ben 70 fı, 2004-ben 48 fı, tavaly 39 fı.

5.2.3. Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola, Esztergom

Az intézmény 1996-ban került fenntartásunkba, melynek kollégiuma 2006 augusztusától az alacsony kihasználtság miatt megszőnt. Az iskola kollégista diákjai a városi kollégiumban kerültek elhelyezésre. A feladatellátást szolgáló ingatlan változatlanul Esztergom város tulajdonát képezi.

Az épületegyüttes felújításra szorul. Kivételt képez a tanmőhely, amely szakképzési fejlesztési támogatásból szinte teljesen megújult.

Az oktatás-képzés személyi és tárgyi feltételei jók. Szakoktatói területen viszonylag nagy a fluktuáció. Az autós, gépész és automatizálás szakma tárgyi feltételei kiemelkedıen jók. Esztergom és a városkörnyék számára ezt az intézményt jelöltük ki a tankötelezettség teljesítéséhez bázis-intézménynek. Az intézmény szakközépiskolája gépészet és közlekedés szakmacsoportos oktatást kínál, melyre az érettségi után kilenc különbözı OKJ-s szakképzés épül. A szakiskola szakmacsoportja: építészet, faipar, elektrotechnika, gépészet, közlekedés, könnyőipar, egyéb szolgáltatás. A szakképzı évfolyamra lépéskor több mint húsz különbözı OKJ-s szakma közül választhatnak a diákok. Az iskola nem középiskolai tanulói jogviszony keretében gépipari mérnökasszisztens, iskolarendszerő felsıfokú szakképzést folytat a gyıri Széchenyi István Egyetemmel közösen. E képzés mind tartalmi, mind gazdasági szempontból eredményes. Az intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális tanulólétszám 1200 fı. Az iskola tanulói létszáma 2001-ben 1139 fı, 2004 szeptemberében 1151 fı, tavaly 1028. A pedagógusok létszáma ugyanezen idıszakban 70, 76, illetve 72 fı.

5.2.4. Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskola, Komárom

Az intézményt Komárom város 2004 nyarán adta át megyei fenntartásba. Ez csak a feladatellátás kötelezettségét jelenti, az ingatlan tulajdonosa továbbra is a város. A kis létszámú oktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei jók, a szakmai képzést magas színvonalon szolgálják. Megfelelı mérető és felszereltségő saját tornaterem hiányzik. Az iskolában évfolyamonként 2-2 párhuzamos osztályban közgazdasági és informatikai szakmacsoportban folyik az oktatás, melyre érettségi után négy OKJ-s szakképzési irány választható. Választható idegen nyelvek: angol és német. Az intézmény 2004-tıl idegen nyelvi elıkészítı osztályt is indít. Az iskola diákjai egyre nagyobb számban rendelkeznek ECDL-vizsgával, valamint szakmai anyaggal bıvített középfokú nyelvvizsgával. Az iskola saját tanirodája a legkorszerőbb eszközökkel van felszerelve. Az alapító okiratban engedélyezett maximális tanulói létszám 325 fı. Tanulói létszám a 2004/2005-ös tanévben 305 fı, a pedagógusok száma: 27 fı, tavaly 325, illetve 25.

89

5.2.5. Kultsár István Szakközépiskola, Komárom

Az intézményt Komárom Város Képviselı Testülete 2004 nyarán megyei fenntartásba adta át. Az ingatlan tulajdonosa változatlanul Komárom város maradt. A korábban csak szakiskolaként mőködı intézmény tiszta profilú szakközépiskolává alakult át. A tárgyi feltételek kielégítıek, különösen érvényes ez a szakmai tárgyak és az idegen nyelvek oktatására. A személyi feltételek tekintetében is megfelelıek a feltételek. A nevelıtestület létszáma, összetétele, képzettsége biztosítja az iskola pedagógiai programjában meghirdetettek megvalósulását. Az iskola ügyviteli, kereskedelmi-marketing és informatika szakmacsoportban képez évfolyamonként három osztályt. Az érettségi után tíz OKJ-s szakmát kínál az iskola diákjainak. 2004-tıl idegen nyelvi elıkészítı osztályt is indítottak. Választható idegen nyelvek: angol és német. Az alapító okiratban engedélyezett tanulói létszám 450 fı. A 2004/2005-ös tanévben 397 fı a tanulók száma, a pedagógusok száma: 32 fı, tavaly 413, illetve 32 fı.

5.2.6. Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola, Komárom

Az intézményt a 2004/2005-ös tanévtıl vettük át Komárom várostól. Az ingatlan tulajdonosa továbbra is a város maradt. Az épület fejújításra szorul. Az iskola névfelvételére e tanévtıl került sor. Az iskola oktató tevékenységét a két szárnyból álló iskolaépületen kívül két telephelyen négy tanmőhelyben, illetve helyi vállalkozóknál végzi. Csupán a fodrász és a diagnosztikai tanmőhely van az iskola telephelyén. Az intézmény épületének jellege, technikai felszereltsége az alapkövetelményeknek megfelel. Az iskola tanárai, elméleti oktatók felsıfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek. A gyakorlati oktatók érettségivel és szakirányú végzettséggel, mestervizsgával rendelkeznek. A szakközépiskolában gépészeti és informatikai szakmacsoport közül választhat a tanuló, majd érettségi után gépésztechnikus és informatikus a két szakirány. 2001 szeptemberétıl a gödöllıi Szent István Egyetemmel együttmőködve az akkreditált felsıfokú mőszaki menedzserasszisztens képzést is beindították, mely jelenleg az érdeklıdés hiánya és a gazdaságtalan mőködés miatt szünetel. A szakiskolások számára – amely változatlanul az iskola fı profilja – is két képzési szint van: - a 8. évfolyam + 16. év betöltése után 6 OKJ-s szakképzési irány közül választhatnak a tanulók, - a 10. évfolyamot végzett tanulók jelenleg tizennégy szakma közül választhatnak. Az iskola a végzett szakiskolai tanulók számára nappali tagozatos rendszerben az érettségi vizsgára való felkészítést is kínálja. Az iskolának kiterjedt vállalati kapcsolatrendszere van, amely a szakképzés feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében érdemi segítséget jelent. Az alapító okiratban meghatározott maximális tanulói létszám 580 fı. A tavalyi tanévben 501 tanulója és 43 pedagógusa volt az intézménynek. Az ezt megelızı évben 533, illetve 41.

90

5.3. Kollégiumok

5.3.1 Önálló kollégiumok

Középfokú Kollégium, Komárom

Az 1991 óta fenntartásunkban és önkormányzati tulajdonú épületünkben mőködı kollégium Komárom szınyi városrészében helyezkedik el. Általános típusú kollégium, alaptevékenységének fı területe: a középfokú oktatási intézményekben tanulók kollégiumi ellátása, tehát a középiskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételek biztosítása azok számára, akiknek erre lakóhelyükön nincs lehetıségük. A kollégium Komárom város középfokú intézményeibıl fogadja a tanulókat. Az alapító okiratban meghatározott felvehetı maximális tanulólétszám 138 fı. 2001-ben a tanulólétszám 172 fı volt (magasabb volt a maximálisan felvehetı tanulók száma is), 2007-ben - az országosan tapasztalható tanulólétszám-csökkenés, ill. stagnálás miatt - 105 fıre csökkent. Személyi feltételek tekintetében kiegyensúlyozottnak tekinthetjük a kollégiumi nevelımunkát, az engedélyezett pedagóguslétszám 7 fı. Az intézménynek igen jelentıs a szociális és ifjúságvédelmi funkciója, a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzető tanulók száma az össztanulói létszám 50%-a. Közülük sokan halmozottan hátrányos helyzetőek. Így a kollégium fı feladata a felzárkóztatás; a tehetséggondozás ennél kisebb teret kap az intézményben. 2007-ben a kollégium olyan nevelési program megvalósításába fogott, amely alapján a nevelıtanárok minden tanulóra egyéni nevelési tervet készítenek. Az épület adottságai, berendezése és felszereltsége jó. A törvényben elıírt kötelezı eszközök és felszerelések döntı többségével az intézmény rendelkezik. A 2008-ig történı beszerzések inkább a menet közben elhasználódott felszerelések és eszközök pótlását, valamint korszerősítését, a minıség javítását szolgálják (pl.: számítógéppark bıvítése). Az intézmény gazdaságilag stabil, költséghatékonysági mutatói jók.

5.3.2. Intézményi kollégiumok

Önálló kollégiumunkon kívül intézményi kollégiumainkban biztosítunk még - igény szerint - kollégiumi ellátást.

Intézményi kollégiumaink: • Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Tata • Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata. (A Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola kollégiuma kihasználatlansága miatt 2006-ban megszüntetésére került, az iskola tanulói az esztergomi Kırösy László Kollégiumban kaptak elhelyezést.)

91

5.4. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények 5.4.1. Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Tata

A jelenleg többcélú gyógypedagógiai nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményt a Komárom Megyei Tanács alapította 1987-ben azzal a céllal, hogy bentlakási lehetıséggel ellátást nyújtson azon enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára, akiknek lakóhelyén nem biztosítottak a tankötelezettség teljesítésének feltételei. Az akkori építészeti normatívák szerint, s az eredetileg is erre a funkcióra készült épületegyüttes e feladat-ellátáshoz jó feltételeket, környezetet biztosított. A tanulók létszáma évrıl-évre növekedett, a 2001/2002-es tanévben 152, 2004/2005-ben 157, 2007/2008-ban pedig 203 volt. Az intézményi feladatok is bıvültek, differenciálódtak az évek során. 2005. július 1-tıl az önkormányzat a tatai 6. számú Általános Iskolát jogutóddal megszüntette, feladatait az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon vette át. A 8 évfolyamos alapiskolai oktatásra épülve ma már lehetıség van a 9-10. évfolyamot követıen 3 különbözı OKJ-s szakmai képesítés megszerzésére (bırtárgykészítı, kerti munkás, számítógép kezelı-felhasználó). Az iskola külön csoportban, illetve integráltan autista gyermekek oktatását is végzi. A tanórán kívüli foglalkozások viszonylag széles kínálatával segíti a fogyatékos gyerekek hátrányainak kompenzálását, a szabadidı hasznos eltöltését. Tanulóinak 1/5-e gyermekvédelmi gondoskodásban lévı átmeneti vagy tartós nevelt, akik az intézmény épületében, 4 lakásotthonban kaptak elhelyezést. Esetükben a hagyományos diákotthoni ellátást felváltotta a különleges, valamint az otthont nyújtó ellátás. Az intézmény az alapítványának tulajdonában lévı házban, valamint a lakásotthonokban szükség és igény szerint utógondozói ellátást is biztosít. A feladat növekedésével együtt járt a személyi és tárgyi feltételek fejlesztése. Különösen igaz ez a speciális szakiskolai képzés területére, s azon belül is a gyakorlati foglalkoztatás feltételrendszerére. Az iskolában a képesítési mutatók jók. A szakos ellátottság szinte teljes körően lefedi a nevelı-oktató munka területeit. Az épületben 2005-ben több tízmilliós beruházást, felújítást, korszerősítést végzett el a fenntartó önkormányzat, ennek köszönhetıen jelentısen javultak a mőködés feltételei. Azonban az egyes szerkezetek meghibásodása, a bútorzat nagyfokú igénybevétele miatt folyamatos korszerősítésre, szükség esetén cserére szorul. A helyiségek berendezése, felszereltsége, eszközellátottsága a jogszabályi elıírásokkal összevetve közepes szintőnek jellemezhetı.

5.4.2. Hegyháti Alajos Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Kömlıd

A középsúlyos fogyatékos/értelmileg akadályozott gyermekeket nevelı-oktató többcélú gyógypedagógiai intézményt 53 éve alapította a Komárom Megyei Tanács. Kezdettıl fogva megyei fenntartású, mőködési területe is az egész megyére kiterjedı.

92

Óvodáskortól az alapiskola 1-8 évfolyamán keresztül az elıkészítı készségfejlesztı speciális szakiskola 12. évfolyamának befejezéséig biztosít oktatást-nevelést, diákotthoni elhelyezést, illetve a gyermekvédelmi gondoskodásban lévı gyermekek és fiatalok számára otthont nyújtó ellátást a megépült 32 fıs gyermekotthonban. A tanulók létszáma a 2007/2008-as tanévben: 120 fı. A mőemlék jellegő kastélyépülethez hozzátoldott épületszárnnyal - a jelenleg oktatási célokat szolgáló iskolaépület megépítésével - és a ’90-es évek „tornaterem-építési akció”-ja keretében átadott tornateremmel az intézményi épületegyüttes meglehetısen eklektikus képet mutat. Ezekbıl a jelenleg diákotthoni elhelyezést biztosító épületrészek, egyes helyiségek állapota igen rossz. A szobák többsége nagy belmagasságú, berendezése jórészt elavult. Az iskolaépület tantermei tágasak, berendezésük az oktatási céloknak megfelelı. Kettıs kihasználtságúak, a délutáni foglalkozások színterei is. Az oktató munka személyi feltételei jók. A gyógypedagógiai tanári végzettségen belül kedvezı az egyes szakok közötti megoszlás is. A pedagógusok nagyfokú leterheltsége miatt azonban létszámfejlesztésre van szükség pedagógus munkakörben és a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottak körében is. A diákotthoni feladatellátás nem nélkülözheti a szakszerő pedagógiai iránymutatást és a nevelıtanári munkát. Itt évek óta létszámhiány mutatkozik.

5.4.3. Móra Ferenc Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztı

Speciális Szakiskola, Komárom Az iskola 2004 júliusától mőködik önkormányzatunk fenntartásában. A tanulók létszáma a 2007/2008-as tanévben: 132 fı. Alapfeladatként sajátos nevelési igényő tanulók alapiskolai és speciális szakiskolai oktatását-nevelését látja el 1-12. évfolyamon. Korlátozott számban értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók számára is biztosítja a tankötelezettség teljesítését. Szakiskolájában a hátrányos helyzető, tanulási nehézségekkel küzdı tanulóknak szakmaszerzési lehetıséget biztosít. Az intézmény mindent elkövet annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényő tanulók számára olyan tanulásra, fejlıdésre alkalmas légkört teremtsen, mely ugyan szegregált formában biztosítja a speciális képzést, de megteremti az integráció lehetıségét a képzés bármely szakaszában. A tanulók differenciált, képességeik, igényeik szerinti képzésben vesznek részt, biztosítják számukra a felzárkóztatás és a tehetség kibontakoztatásának lehetıségét. Tartalmas szabadidıs, kulturális és sporttevékenységek szervezésével nem csak oktatják gyermekeiket, hanem számos egyéb lehetıséget teremtenek fejlıdésükre. Délutáni napközis és tanulószobai foglalkozásokon szakképzett pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal. Korlátozott számban logopédiai és gyógytestnevelés órákon segítik ıket. A 29 fı pedagógus állományból 18 fı szakirányú végzettséggel rendelkezı gyógypedagógus, 4 fı szakoktató, 2 fı testnevelı, 3 fı tanári végzettségő (szakiskola), s csak 2 fı tanítói végzettségő pedagógus lát el napközis feladatokat. A városi tulajdonú, eredetileg nem oktatási célra épült – viszonylag jó állapotú – intézmény jó, de korántsem ideális feltételt biztosít az oktató-nevelı munkához. 3 tanterem, és a szakiskolai oktatás gyakorlati képzését szolgáló 2 tanmőhely bérlésére kényszerülnek. 4 tanterem olyan kicsi, hogy a közoktatási törvényben meghatározott „átlaglétszám” befogadására alkalmatlan.

93

A melegítı konyha és ebédlı mőszaki állapota jónak mondható. Belsı felújítása, felszerelése, korszerősítése után megfelel a szigorú minıségi elvárásoknak. Sajnos azonban maga az épület rossz állapotban van, falai salétromosak. 1994-tıl 2007. júniusáig jól mőködı kapcsolatot ápolt egy berlini intézménnyel, ahol szintén hátrányos helyzető tanulók szakképzése folyt. A kapcsolat a 2007/2008. tanévtıl az intézmény megszőnése miatt megszakadt. Új nemzetközi kapcsolat kiépítésén dolgozik a tantestület.

5.4.4. Társulásban mőködtetett gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeink:

� Benedek Elek Általános Iskola és Elıkészítı Speciális Szakiskola Oroszlány, � Montagh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola Esztergom

telephely: Dorog. 5.4.5. Korai fejlesztés, képzési kötelezettség

Megyei önkormányzatként feladatellátási kötelezettségünk a korai fejlesztés, gondozás megszervezése, és a fejlesztı felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekrıl való gondoskodás. A családban élı, ellátásra szorulók esetében az ehhez szükséges feltételeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság biztosítja. Intézményi elhelyezés esetén ez az adott intézmény feladata. Korai fejlesztést és fejlesztı felkészítést (képzési kötelezettség) nyújt saját intézményünk közül: a Szent Rita Fogyatékosok Otthona, Esztergom.

5.5. Alapfokú mővészetoktatási intézmények

5.5.1. Erkel Ferenc Zeneiskola, Dorog Az iskola 1953 óta mőködik: a kezdeti néhány tanszakhoz képest igen számottevı a jelenlegi 26 tanszakon folyó oktatás. Évfolyamai (12), növendékei (605) és zenetanárai (25 fıállású és 17 részfoglalkozású) számát tekintve is jelentıs intézmény az Erkel Ferenc Zeneiskola, amely a székhelyén kívül további 8 tagintézményben lát el zeneoktatási feladatot. Az intézmény a szakmai feladatát igényesen látja el: nagy figyelmet fordít a növendékek képességének kibontakoztatására, a tehetséggondozásra, a zenét értı és szeretı emberek nevelésére. Az iskola épülete, amely a települési önkormányzat tulajdona, eleve kizárja az intézmény szakmai profiljának további bıvítését (más mővészeti ág meghonosításának lehetıségét). Tárgyi felszereltségében nem sok hiány mutatkozik; az eszközök pótlását a legutóbbi eszközfejlesztési tervben már ütemezte önkormányzatunk. Számottevıbb és költségesebb a személyi feltételek terén jelentkezı hiány - korrepetitor, zongorakísérı tanár: 2 fı; hangszerész: 2 fı – pótlása. A bajóti, majd a csolnoki zeneiskola megszüntetését követıen az ismert létszám-fejlesztésen túl a további feladat ellátásához megteremtettük a mőködési feltételeket. Az iskola az alapfokú mővészetoktatási intézmények elıminısítési eljárásán tovább jutott, minısítését kérelmeztük. Az intézmény részben önálló gazdálkodású.

5.5.2. Szabolcsi Bence Zeneiskola, Nyergesújfalu

94

Kiváló mőködési adottságokkal rendelkezı zeneiskola, melynek jelenleg 272 növendéke, 11 fıállású és 10 részfoglalkozású zenetanára, 12 évfolyama, 22 oktatott tanszaka és 2 telephelye (Lábatlan, Bajót) van. Az önálló zeneiskola múltja 1987-ig vezethetı vissza (korábban a dorogi zeneiskola tagintézményeként folyt zeneoktatás a településen). Az intézmény zenepedagógiai tevékenysége jól kimunkált pedagógiai dokumentumok alapján folyik, amelynek eredményességét céltudatos és következetes zenetanári munkával biztosítják. A bajóti zeneiskola fenntartói átvételébıl adódó feladatbıvüléshez a személyi feltételeket biztosítottuk. Az iskola az alapfokú mővészetoktatási intézmények elıminısítési eljárásán zavartalanul jutott tovább, minısítését kérelmeztük. Az intézmény részben önálló gazdálkodású.

5.6. Pedagógiai szakszolgálati intézmények 5.6.1. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, Tatabánya

Az intézmény Tatabányán a Gyermekvédelmi Szakszolgálat Csecsemıotthonának egy épületrészében, az egész megyére kiterjedı hatáskörrel mőködik.

Feladata: • A sajátos nevelési igény megállapítása céljából komplex szakértıi vizsgálatok

(szakorvosi, pszichodiagnosztikai és gyógypedagógiai) végzése. A vizsgálat eredménye alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történı ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra.

• Vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét

Az elhelyezési körülmények szőkösek, nem rendelkeznek megfelelı számú vizsgáló helyiséggel. A meglévı helyiségek berendezése megfelelı. Az eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltakhoz viszonyítva – a különféle pályázati lehetıségek kihasználásának köszönhetıen is – az intézmény jó szinten áll. A jelenlegi munkatársak megfelelı, a tevékenység végzéséhez igazodó szakképesítéssel rendelkeznek, ám létszámuk – a megnövekedett feladathoz mérten - fejlesztést kíván.

5.6.2. Nevelési Tanácsadó, Tata

Az intézmény 1996 januárjától van a megyei önkormányzat fenntartásban. Ingatlan nélkül vettük át a feladatot Tata várostól. A késıbbiekben a József Attila Középfokú Kollégium épületében nyert elhelyezést az intézmény. Jelenleg a tatai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon egyik épületrészének helyiségeiben folytatják munkájukat. A mőködési területe Tata város és a vonzáskörzeti települések. Feladata: a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése,

95

a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. A nevelési tanácsadó feladatai ellátásához a korábbinál jobb feltételekkel rendelkezik. A megnövekedett szolgáltatási igények és a szakszolgálati törvény változása miatt szükség lehet vizsgáló és foglalkoztató helyiségek számának növelésére, valamint a személyi feltételek áttekintésére. A jelenlegi alkalmazotti közösség a feladatellátáshoz szükséges szakképesítéssel rendelkezik. Az itt dolgozók folyamatos továbbképzéseken vesznek részt.

5.6.3. Nevelési Tanácsadó, Komárom A pedagógiai szakszolgálat intézménye 2004. január 1-jétıl mőködik önkormányzatunk fenntartásában. Mőködési területe Komárom város és a vonzáskörzeti települések. Feladata: a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Az intézmény a város jól megközelíthetı, központban lévı társasházának elsı emeletén mőködik. Az eredetileg lakások céljára épült helyiségekben csak részben tud megfelelni a szakmai jogszabályban elıírt elhelyezési feltételeknek. A nagyszámú szolgáltatási igény kielégítése a jelenlegi személyi feltételekkel, létszámmal nem egyszerő feladat.

5.6.4. Társulásban fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmények:

� Pedagógiai Szakszolgálat, Oroszlány � Pedagógiai Szakszolgálat, Dorog, � Majer István Pedagógiai Szakszolgálat, Esztergom, � Nevelési Tanácsadó, Nyergesújfalu.

5.7. Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény

Önkormányzatunk a Kt 87.§ (1) bekezdés c/ pontjában rögzített kötelezettségének a korábban már jelzett intézmény-megszüntetést követıen a pedagógiai-szakmai szolgáltatás megvásárlásával tesz eleget. Az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet Tatabányán, a Megyeháza épületében

mőködteti megyei szolgáltató irodáját –OKKER Pedagógiai Szolgáltató Iroda: OPSZI-,

s személyesen, illetve honlapján és az elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot a

nevelési-oktatási intézményekkel, illetve fenntartóikkal.

96

Az OPSZI a megyei tanácsadókkal is felvette a kapcsolatot annak érdekében, hogy a

szolgáltatást igénybe vevık számára minél teljesebb körő pedagógiai szakmai

szolgáltatást nyújthasson.

A korábban a pedagógiai intézet által ellátott pályaválasztási tanácsadó szakszolgálati

feladatot a többcélú kistérségi társulások látják el.

6. A kötelező közoktatási feladatellátásban

megoldásra váró feladatok

• Intézményhálózatunk átalakításakor a kötelezı alapfeladatok megerısítését, az önként

vállalt feladatok elhagyását tartjuk szem elıtt. • A pedagógiai szakszolgálati feladatok minél teljesebb körő átadására törekszünk a

többcélú kistérségi társulásoknak. • Megvizsgáljuk az Eötvös gimnáziumban tanuló diákok kollégiumi ellátásának és az

Arany János Tehetséggondozó Program továbbvitelének lehetıségét. • A közoktatási törvény 2007. évi módosítása alapján intézményfenntartói szakképzési

társulás létrehozását tervezzük. • Szorgalmazzuk a pályázatokon való részvételt, melyek segítségével intézményeinkben

a szükséges felújítások, átalakítások, fejlesztések megvalósíthatók. • Az Európai Unió támogatásával finanszírozott pályázatokon való eredményes

részvétel érdekében megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk az intézmények vonatkozásában.

• Közoktatási helyzetelemzés és intézkedési terv elkészíttetése azon intézmények számára, ahol ezt a pályázati kiírások megkövetelik.

• Önkormányzatunk esélyegyenlıségi terv készíttetését, valamint munkaerı-gazdálkodási terv készítését és mőködtetését tervezi.

7. Az önkormányzati minőségirányítási programban (ÖMIP) szereplő célkitűzések megvalósítását

szolgáló feladatok

A fenntartói minıségirányítási program új stratégiai dokumentumként meghatározóan befolyásolja az intézkedési tervet. A kijelölt minıségcélokból következıen feladatokat határoz meg mind a fenntartó, mind az intézmények számára. Intézkedési tervünkben ezért egy új fejezet tartalmazza az ÖMIP-bıl eredı célkitőzéseket, feladatokat.

97

Általános célok és feladatok Minden intézmény gondoskodjon a hátránykompenzációról és/vagy a

tehetséggondozásról. Feladat:

• A hiányosságok és a tehetséggondozás jelenlegi helyzetének felmérése. • Az egyéni fejlesztési irányok dokumentált kidolgozása. • Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, illetve tehetséggondozó szakkörök

szervezése, igény szerinti bıvítése. • Az OKÉV-mérések eredményének elemzése.

A minıségirányítási rendszer mőködtetésével és folyamatos fejlesztésével segítse elı minden intézmény a minıségpolitikai célkitőzések megvalósítását. Feladat:

• A minıségcélok megvalósulásához szükséges intézkedési terv elkészítését követıen az abban foglaltak megvalósítása.

• A minıségirányítási rendszer gyakorlati beválásának folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges korrekciójának elvégzése.

7.1. Gimnáziumi ellátás

A gimnáziumi oktatási rendszerben elınyben részesítjük a hagyományos négy évfolyamos és a tiszta profilú gimnáziumi oktatást. Fontosnak tartjuk a gimnáziumi intézményhálózat eredményességének megırzését, további növelését, különös figyelemmel a központi mérések eredményeire. Célkitőzéseink között szerepel az uniós elképzelések és a középtávú közoktatási-fejlesztési stratégia gimnáziumokra vonatkozó részének adaptálása, a makro- és mikrokörnyezeti adottságoknak és a fenntartó finanszírozási lehetıségeinek megfelelıen. Feladatok:

• Gimnáziumainkban az oktatás méltó tárgyi és felszereltségbeli feltételeinek megteremtése, javítása.

• Az eredményesség fenntartása, fejlesztése érdekében feladatunknak tekintjük a pedagógusok szakmai fejlıdésének, az intézmény pályázatokban való részvételének támogatását. Támogatjuk azokat az oktatási elképzeléseket, amelyek a kulcskompetenciák, az idegen nyelv és számítástechnika fejlesztését állítják a középpontba.

98

• Az oktatás minıségének fejlesztése érdekében feladatunk a tájékozódás az ÖMIP-ben foglaltak megvalósulásáról, az intézményekben folyó pedagógiai, nevelıi munka eredményeirıl és a központi méréseken elért eredményekrıl.

7.2. Szakközépiskolai, szakiskolai ellátás

Cél: az önkormányzatunk által fenntartott középfokú szakképzési intézményhálózat hatékonyabb mőködtetése. A szakképzésben résztvevık számára piacképes szakmai ismeretek nyújtása. Feladatok:

• A szakképzı intézmények alapfeladatainak megerısítése: ezzel egyidıben a párhuzamos képzések megszüntetése.

• Szakképzés-szervezési fenntartói társulás létrehozása. • Felkészülés az új Országos Képzési Jegyzék felmenı rendszerben történı folyamatos

bevezetésére. • Szakközépiskolákban a 9-10. évfolyamon gyengén teljesítı tanulók számára a 10.

évfolyamra épülı OKJ-s szakképzés felajánlása. • Az idegen nyelvek oktatásának bıvítése, érettségi utáni szakmai alapfokon is. • A nappali tagozatos rendszerbıl kikerülık számára távoktatási kínálat biztosítása.

7.3. Kollégiumi ellátás

Célunk a kollégiumi intézményhálózat fenntartása, a minıségi és hatékony kollégiumi feladatellátás feltételeinek biztosítása. Önkormányzatunk számára fontos, hogy kollégiumaink nevelési céljai a jogszabályokkal, valamint a makro- és mikrokörnyezeti adottságokkal és kihívásokkal összhangban legyenek. Célkitőzéseink között szerepel, hogy fokozottan figyelmet fordítsunk intézményeink kapcsolatrendszerének bıvítésére, mőködtetésére. Feladatok:

• Kollégiumainkban a lakhatási és oktatási feltételek további folyamatos javítása a feladat, megkülönböztetett figyelemmel az Eötvös József gimnázium kollégiumának mőködési feltételeire.

• Az Arany János Tehetséggondozó Program továbbvitelének vizsgálata. • Feladatunk továbbá a tájékozódás az ÖMIP-ben foglaltak megvalósulásáról, az

intézményben folyó pedagógia, nevelıi munka eredményeirıl. • A színvonal megırzése érdekében továbbra is támogatjuk a továbbképzéseken és a

pályázatokon való részvételt; valamint ösztönözzük és nyomon követjük kollégiumaink szakmai és nemzetközi együttmőködésének alakulását.

7.4. Sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátása

A saját- és társulásban fenntartott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeink fejlesztése legyen összhangban az intézményi pedagógiai és minıségfejlesztési programokban megjelölt célokkal

99

Valósuljon meg a korai fejlesztéstıl, gondozástól a szakmaszerzés lehetıségéig a fogyatékos gyermekekrıl, tanulókról való megkülönböztetett gondoskodás. Biztosítsunk olyan elhelyezési és ellátási körülményeket, ami a sajátos szükségletekhez igazodó, s lehetıséget nyújt a hátrányok kompenzálására. Kapjon nagyobb hangsúlyt az alapkészségek fejlesztése, s mellette fordítsanak kiemelt figyelmet az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs fejlesztésekre. Legyen folyamatos a pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, alkalmazása a gyakorlatban a hátrányok kompenzálása céljából. Készüljenek fel a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelésének fokozottabb elterjedésébıl, valamint a többségi általános iskolák 1-4 évfolyamán a tanulók folyamatos továbbhaladási lehetıségébıl adódó helyzetek kezelésére.

Feladatok:

• A célkitőzések eléréséhez szükséges, s a jogszabályi elıírásokhoz igazodó feltételrendszer kialakítása. Ennek megteremtéséhez elvárjuk intézményeink együttmőködı és tevıleges közremőködését, a forrás-kiegészítésre szolgáló pályázatokon való részvételét.

• Az intézmények személyi állományának szükségszerő fejlesztése mellett elengedhetetlen a szakirányú végzettség megszerzésére való ösztönzés.

• Intézményeink legyenek nyitottak, felkészültek és fogadókészek a gyógypedagógiai szakmai innovációs törekvésekre.

• Fenntartóként és intézménymőködtetıként fokozott együttmőködés kívántatik Komárom város önkormányzatával a Móra Ferenc Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztı Speciális Szakiskola tárgyi feltételrendszerének kialakításában.

7.5. Alapfokú mővészetoktatás

Célunk:

alapfokú mővészetoktatási intézményeink biztosítsák a mőködési körzetükbıl érkezı tanulók felvételét; a tanulmányok során alapozzák meg növendékeik mővészi kifejezı készségét; a kiemelkedı tehetségő növendékeket készítsék fel a szakirányú továbbtanulásra.

Feladat:

• Rendszerezett zenei ismeretek közvetítése. • Zenei mőveltség megalapozása. • Mővészeti neveléssel feltárni a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét,

emberformáló erejét. • Lehetıség biztosítása aktív/társas muzsikálásra, zenehallgatásra.

7.6. Pedagógiai szakszolgálat biztosítása

100

Célunk, hogy feladatellátási területünkre kiterjedıen jó színvonalú szolgáltatást nyújtsanak intézményeink az igénybe vevıknek. Feladat:

• Megteremteni a megfelelı tárgyi, és a megnövekedett ellátási igényekhez igazodó személyi feltételeket, növelve ezzel a partneri elégedettséget.

• Az intézményekben dolgozó munkatársak szervezett továbbképzéseken való részvétellel és folyamatos önképzéssel fejlesszék módszertani kultúrájukat, legyenek nyitottak az „új feladatok” vállalására.

• Továbbra is hathatós segítséget tudjanak nyújtani a nevelési-oktatási intézményeknek a sajátos, speciális feladataik ellátásához.

7.7. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás biztosítása

Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó partnerünktıl elvárjuk, hogy szolgáltatási kínálatával igazodjon az intézményi és fenntartói igényekhez; nyújtson piacképes, minıségi szolgáltatásokat: ily módon is elısegítve a költségvetési egyensúly megteremtését. Feladat:

• Folyamatosan lássa el Komárom-Esztergom megye közoktatási intézményeit szakmai, módszertani információkkal honlapján keresztül illetve elektronikus levelezés útján és kiadványokkal.

• Biztosítson intézmény-közeli, helybevitt, valamint kistérségi és regionális pedagógiai-szakmai szolgáltatást, továbbképzéseket.

• Országosan meghirdetett pályázatok megírásának segítésével, igény szerinti elkészítésével segítse a megye közoktatási intézményeit a pályázatokon való eredményes részvételben.

• Koordinálja a hátrányos helyzettel, esélyegyenlıséggel, integrációval kapcsolatos megyei szakmai tevékenységet.

8. A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány működésének biztosítása

A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyőlése hozta létre 1997-ben. A közalapítvány alapító okiratban megfogalmazott céljai:

• A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, mint közhasznú tevékenység megyei közoktatás-fejlesztési tervben megfogalmazott körzeti, térségi feladatainak támogatása.

• A megye közoktatásának tartalmi, szervezeti modernizációja. • A megye területén a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételének segítése. • A pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos megyei közoktatási feladatok segítése. • A tanulói tehetséggondozás támogatása.

101

A közalapítvány a központi költségvetésbıl évente kapott támogatást - a kuratórium által meghatározott témákban - pályázatok útján továbbítja a megyei közoktatási intézményeknek. Bevételei között szerepel még az önkormányzatok támogatása (évente változó összegő). A központi támogatás és az önkormányzati támogatások összegét az alábbi táblázat mutatja.

Év Központi támogatás összege

Önkormányzati támogatás összege

2000 142 435 475 330 000 2001 139 480 061 450 000 2002 124 695 234 300 000 2003 63 029 020 1 425 000 2004 63 210 190 895 000 2005 62 205 485 1 115 000 2006 45 928 399 565 000

Documents

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE KÖZOKTATÁSI … · (a hazai és az EU-s pályázatok szerepe) 37 4.1.3. Esélyegyenl ıség megteremtése, a hátrányos helyzet kezelése 39 ... fejlesztési