Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
PÁLI SZENT VINCE
KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
Intézményi Esélyegyenlőségi
Program 2015/2016
2
Tartalom
I. Bevezetés ............................................................................................................................... 3
II. Törvényi háttér ..................................................................................................................... 4
III. A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola Tanulói Esélyegyenlőségi
Programja ............................................................................................................................ 11
Intézményi adatok: ................................................................................................................ 13
2. A program célja ................................................................................................................. 17
3. Kötelezettségek és felelősség ............................................................................................. 18
4. Akcióterv ............................................................................................................................ 20
4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: .................................................................. 20
4.2. Akcióterv ütemezése ...................................................................................................... 22
5. Megvalósítás ....................................................................................................................... 23
6. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................ 25
8. Szankcionálás ..................................................................................................................... 27
IV. A Páli Szent Vince Katolikus Óvoda Esélyegyenlőségi Programja................................. 28
1. Helyzetelemzés ................................................................................................................... 28
2. A Program célja .................................................................................................................. 30
3. Kötelezettségek és felelősség ............................................................................................. 31
4. Akcióterv ............................................................................................................................ 32
4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: .................................................................. 32
4.2. Akcióterv ütemezése ...................................................................................................... 34
5. Megvalósítás ....................................................................................................................... 35
6. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................ 37
7. Konzultáció és visszacsatolás ............................................................................................. 39
8. Szankcionálás ..................................................................................................................... 40
3
I. Bevezetés
Az intézmény, mint katolikus iskola 1992-ben kezdte meg működését,
Kapuváron a város szívében a Fő téren helyezkedik el. Az iskola épülete egy
emeletes, 16 tanteremmel. Kápolnával, könyvtárral, nyelvi laborral,
informatika teremmel, tornateremmel, saját konyhával, sportpályával
rendelkezik.
A tornatermünk átlagosan felszerelt, udvari játékaink nincsenek.
Sportpályánk állapota rossz, gyermekeink mozgásfejlesztésének érdekében
ezen az állapoton változtatni szeretnénk. Az intézményben logopédiai
fejlesztő szoba van. A kötelező eszköznorma előírásai alapján az intézmény
rendelkezik tan ári szobával, orvosi szobával és szertárral.
Az óvoda 2009 szeptemberében kezdte meg működését közvetlenül a
Katolikus Iskola szomszédságában.
Az óvodánk épülete földszintes, részben emeletes, teljesen felújított. 4 tágas,
nagy alapterületű csoportszobával, 1 fejlesztő- só szobával, 1 melegítő
konyhával, 1 tornaszobával, és egy étkezővel, megfelelő nagyságú fedett
terasszal, tágas udvarral rendelkezik.
Az udvari játékok és a tornaszoba a gyermekek mozgásfejlesztését
szolgálják. A kötelező eszköznorma előírásai alapján az intézmény
rendelkezik nevelői szobával, vezetői irodával.
A technikai felszereltségünk jó: számítógép, fénymásoló gép, CD-s magnók,
tv, diavetítők állnak a pedagógusok rendelkezésére.
4
II. Törvényi háttér
1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOT-
MÁNYÁRÓL
Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve:
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van
az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkénye-
sen megfosztani.
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden
személyszámára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkü-
lönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vé-
lemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb
helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülön-
böztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőt-
lenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mű-
velődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és ál-
talánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei
alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, to-
vábbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú
gyermekük taníttatásáról gondoskodni.
5
A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ESÉLYEGYENLŐSÉGHEZ KAP-
CSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a
közoktatásról)
A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát:
A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való
jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti
meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre neve-
lésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek
anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a taní-
tás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közokta-
tásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá
korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.
A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, a 11.§. a tanulói különös jo-
gokkal. Kiemelt jelentőségű a 11 § (7) bekezdése:
(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendelteté-
süknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetés-
szerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói
jogok érvényesítésére.
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG – POZITÍV
MEGKÜLÖNBÖZTETÉS
Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és
védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő em-
beri méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfe-
lelő jogvédelmet kell biztosítania.
6
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlő-
ség előmozdításáról egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bá-
násmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogokat.
Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy
tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik
alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben köz-
vetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást
vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bá-
násmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a köte-
lezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult ol-
dalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként ki-
kényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként ke-
zeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak köte-
lessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását!
Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként ki-
kényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel
elmaradása esetén!
Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való
kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy
a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem
elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék
meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé te-
szik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszün-
tetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3)
bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség elő-
mozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számá-
ra is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő
7
bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlő-
ségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb hely-
zetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse.
Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint „...
ha valamely- az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely al-
kotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett
egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem
lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat,
ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása ér-
dekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos
korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük el-
lenére - csak szerves egységben szemlélhető.
Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kap-
csolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet.
Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás
megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézke-
dések végrehajtásával érhető el.
A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy
olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedések-
nek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik
lehetővé.
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlő-
ség előmozdításáról kimondja, hogy:
„Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltó-
ságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jog-
védelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára,
kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami
8
kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára,
valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi
jog vívmányaira a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság terü-
letén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jo-
gi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel
szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintés-
sel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályok-
ban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban
kell alkalmazni.”
Az „esélyegyenlőségi” törvény a következő paragrafusokban határozza meg
az oktatási nevelési folyamatokra vonatkoztatva az egyenlő bánásmód, az
esélyegyenlőség szempontjait:
„27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan neve-
lésre, oktatásra, képzésre,
a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik,
vagy
b) amelynek megszervezéséhez az állam
ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy
bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójó-
váírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).
(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott
oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen
a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi
kérelmek elbírálása,
9
b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
c) a teljesítmények értékelése,
d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek ki-
adása,
h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen va-
lamely személy vagy csoport
a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül lét-
rehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,
b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rend-
szer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a
kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg
a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanul-
mányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában
elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkö-
rök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja
más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.
28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak
az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban
való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmi-
lyen hátrány nem éri.
(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha
10
a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes válasz-
tása szerint,
b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan
vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi
vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indo-
kolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az
oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás
megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támoga-
tott követelményeknek.
(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonos-
ság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatá-
si intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányren-
delet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás-
ban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggés-
ben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.”
11
III. A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola Tanulói Esélyegyenlőségi
Programja
1.Helyzetelemzés A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola fenntartója a
Győri Egyházmegye. Az intézményben 29 főállású pedagógus végez oktató-
nevelő tevékenységet.
Az iskolában 319 gyermek részesül ellátásban, közülük 166 alsó
tagozatban, 153 felső tagozatban. Az iskolába 89 gyermek más
településről jár be, az ő intézménybe jutásuk tömegközlekedési eszközzel,
busszal történik, vagy a szülők egyénileg gondoskodnak róla.
Az intézményben 16 tanulócsoportban történik az oktatás megszervezése. Az
intézmény felmérése alapján a gyerekek 72 %-a Kapuváron lakik. Az
iskolának 2 hátrányos helyzetű tanulója van, ebből 0 fő az alsó, 2 fő a felső
tagozaton. Az intézményben 0 fő halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk
van.
A hátrányos helyzetű gyermekek szegregációjára nincs jel az osztályok
adatai alapján.
Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az intézmény nem folytat szegregált
oktatás - szervezési gyakorlatot.
A szolgáltatott adatok alapján a pedagógus ellátottság megfelelő.
12
Az intézmény továbbtanulási mutatóinak vizsgálata során kitűnik,
hogy az iskolából 2004 - és 2013 között a tanulók zöme szakközépiskolá-
ban kívánt továbbtanulni.
A 2013/2014-es adatokból kitűnik, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók a szakiskolában és szakközépiskolában tanulnak tovább. Jelenleg 44
nyolcadik osztályos tanulónk van. Törekedni kell az ő esetükben is a munka-
erőpiacon keresett szakmákra képző középfokú intézményekbe való jelentke-
zésre.
Az évfolyamismétlő tanuló nem volt, amely azt mutatja, hogy a pedagógiai
munka az iskolában eredményes, és gyermekközpontú.
Mindezek alapján elmondható, hogy az intézményben folyó pedagógiai
munka sikeres a tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a
következő iskolatípusba való lépésre, ugyanakkor törekedni kell arra,
hogy a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulása ne kizárólag a
szakiskolák felé irányuljon, hanem más intézmények felé is.
Napközit, tanulószobai ellátást 172 gyermek vett igénybe. Elmondható,
hogy az iskola mind az intézmény tanulói, mind a hátrányos helyzetű
gyermekek számára biztosítani tudja a napközis ellátást.
Az intézmény nagy jelentőséget tulajdonít a tanórán kívüli
foglalkozásoknak, és kiemelten a szakköröknek.
Külön említést érdemel, hogy a 2013/2014-es és az idei tanévben is sikerült
bevonni a szakkörökbe minden hátrányos helyzetű gyermeket. Mindezek
alapján elmondható, hogy az intézmény példaértékűen jelentős hangsúlyt
fektet arra, hogy szakköreiket minden tanulója számára nyitottan működtesse.
13
Intézményi adatok: Általános iskolai osztálytermek száma: 16 Az általános iskolai osztályok száma: 16 Az általános iskolai tanulók száma: 319 fő Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma: 41 fő 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban: 44 fő A napközis tanulók száma az általános iskolákban: 170 fő Hátrányos helyzetű tanulók száma: 2 fő Halmozottan hátrányos helyzetű: 0 fő SNI státusz: 32 fő alsó tagozaton: 11 fő felső tagozaton: 21 fő Magántanuló : 1 fő Mozgássérült : 1 fő Látássérült : 2 fő Roma: 11 fő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Tanulói létszám az egyes évfolyamokon
41 40 43 42 38 37 34 44
Hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma évfolyamonként
0 0 0 0 0 1 0 1
A tanórán kívüli programokon és iskolán kívüli segítő programokban résztvevő tanulók
Szakkör neve Érintett osztály, évfolyam
Létszám
kézműves 1-2. o 23 kézműves 3-4. 19
német 1-2. o. 22 német 3. o 25 német 4. o. 19 német 8. o. 8
tömegsport (labdarúgás) 5-6. o 14
tömegsport (atlétika) alsó 11
elsősegély 4-8. 15
14
tömegsport (labdarúgás) alsó 17
tömegsport (kézilabda) 7-8. o 38
tömegsport (kézilabda) 5-6. o 15 matematika teh. g. 3-4. o 14 matematika teh. g. 5. o 7 matematika teh. g. 6. o 12 matematika teh. g. 7. o 12 matematika teh. g. 8. o 7
kémia szakkör 7. o 12 kémia szakkör 8. o 12
színjátszó 1-4. o 25 színjátszó 5-8. o 27
angol 1-2. 6 angol 3. 16 angol 7-8. o 9
énekkar 5-8. o 26 környezetvédelem 5-8. 11
kis fizikusok 7-8. o 11 informatika 1-2. o 8 informatika 5-8. o 14
rajz 3-8. o 8 tömegsport 5-8.o 15
differenciált foglalkozás - magyar 1-8.o 60
differenciált foglalkozás - matematika 1-8. o. 58
Az intézményben integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma: 32 fő Lemorzsolódási mutató: 2009/2010 – 0,3 % 2010/2011 – 0 % 2011/2012 – 0,3 % 2012/2013 – 0,6 % 2013/2014 – 0,0% 2014/2015 – 0,0%
15
Az intézményben tanuló diákok továbbtanulási mutatói: 2009/2010 – 5 fő gimnázium, 10 fő szakközépiskola, 12 fő szakmunkásképző intézet. 2010/2011 – 5 fő gimnázium, 19 fő szakközépiskola, 19 fő szakmunkásképző intézet. 2011/2012 – 4 fő gimnázium, 12 fő szakközépiskola, 19 fő szakmunkásképző intézet. 2012/2013 – 11 fő gimnázium, 17 fő szakközépiskola, 7 fő szakmunkásképző intézet. 2013/2014 – 8 fő gimnázium, 14 fő szakközépiskola, 7 fő szakmunkásképző intézet. 2014/2015 – 11 fő gimnázium, 21 fő szakközépiskola, 12 fő szakmunkás-képző intézet. Az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű diákok továbbtanulási mutatói: 2009/2010 – 1 fő szakmunkásképző intézet, 1 fő szakközépiskola 2010/2011 – 1 fő szakmunkásképző intézet 2011/2012 – 1 fő szakmunkásképző intézet 2012/2013 – 1 fő szakmunkásképző intézet 2013/2014 – 1 fő szakmunkásképző intézet 2014/2015 – 0 fő Az intézményben végzett pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok eredménye: lásd mellékletben a 2013-as OKÉV mérés eredménye. A szolgáltatott adatok alapján az oktatás infrastrukturális feltételei
elégségesek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény
állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő oktatási környezet
biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület
felújítása, valamint oktatási eszközök, informatikai eszközök,
modernizálása, megújítása.
16
Az iskolában 3 fő közoktatási vezetői szakképesítéssel rendelkezik. Az
iskolának nincs főállású gyógypedagógus dolgozója, de van
gyermekvédelmi munkaközössége. Az intézményben logopédus és
tiflopedagógus segíti a gyermekek oktatását-nevelését.
Az intézményben a beszédhibás és látássérült gyerekek megsegítésére
heti 9 órában foglalkoztatjuk őket. Az intézményben enyhe fokban értelmi
fogyatékos gyermek, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek valamint
súlyos tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek nincsen. Az intézmény
pedagógusainak képzettsége megfelel a sajátos nevelési igényű, illetve a
hátrányos helyzetű gyermekek színvonalas neveléséhez.
Az egyenlő bánásmód követelményét az SNI gyermekekre az alábbi
tevékenységek során érvényesítjük:
- beiratkozásnál, felvételinél
- tanításban, ismeretközlésben
- gyermek egyéni fejlesztésében
- az értékelés gyakorlatában
- a tanulói előmenetelben
- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában
- továbbtanulásban, pályaorientációban
- humánerőforrás fejlesztésben
- partnerség építésében szülőkkel, segítőkkel, szakmai és
társadalmi környezettel
-
Jelen vannak iskolánkban az alábbi tevékenységek, amelyek a hátrányok
enyhítését szolgálják:
- napközis, tanulószobai ellátás
17
- gyermekétkeztetés kedvezményekkel
- felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok
- kultúraközvetítés
- tankönyvtámogatás
- kapcsolattartás a szülőkkel
- kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, szakértői bizottsággal
Az intézmény pedagógusai közül 14 fő tanári, 15 fő tanítói. Az intézmény
pedagógusainak képzettsége megfelel a hátrányos helyzetű gyermekek
magas színvonalú ellátásához, ugyanakkor a pedagógusok részt vettek több
alkalommal továbbképzéseken a korszerű oktatástechnikai eszközök
(interaktív tábla, számítógépek) eredményes használata miatt.
Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a családsegítő szakemberrel, a
védőnőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal és számos civil szervezettel.
Kapcsolata van – szakreferens révén - a helyi Kisebbségi
Önkormányzattal.
2. A program célja
2.1 A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető
célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és
az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül
alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő
hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű
gyerekek hátrányainak kompenzálására.
2.2 Mindezekre - biztosításuk érdekében - kiemelt figyelmet kell fordítani a
beiratkozásnál, felvételnél, az oktató–nevelő munka során, a gyerekek egyéni
18
fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a humánerőforrás-fejlesztésben,
pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és
kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környe-
zettel.
2.3 Az iskolai nevelőmunka öt kiemelt célját fogalmazzuk meg az intéz-
mény nevelési programjában. Az egészséges életmód kialakítása egyik ki-
emelt célunk, amely során a gyermekek személyiségének fejlesztését és igé-
nyességének növelését valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy derűs, szere-
tetteljes kapcsolat alakuljon ki a pedagógusok és a gyermekek, valamint a
gyermek és gyermek között. Biztosítani kívánjuk a gyermekek testi – lelki
egészségét.
Az érzelmi nevelés területén célul tűztük ki a segítőkészség és szociális
érzékenység fejlesztését a társak felé, az életkori és az egyéni sajátosságok
figyelembe vételével. A gyerekek közösségi életre való felkészítésénél a
tolerancia megtanulása, a másság elfogadása fontos nevelési célunk.
Kiemelt célként fogalmazzuk meg a szociálisan hátrányos helyzetű
gyermekek differenciált fejlesztését.
Az intézmény tantestülete változatos és korszerű tanítási módszereket
alkalmaz és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára is
magas színvonalú oktató-nevelő munkát végez.
3. Kötelezettségek és felelősség
3.1 Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden
dolgozója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a
közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programja, ismerjék és kövessék a
19
benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény
dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a
program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg
kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az
intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten
annak tartalmát ismertessék.
3.2 Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi
program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának
nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges
panaszok kivizsgálásáért.
3.3 A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az
egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal,
biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns
légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel
kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A
tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban
foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az
esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes
munkatársának.
3.4. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást
nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi
esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
20
4. Akcióterv
4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok:
� Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem
megfelelő (különös tekintettel a 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény, és
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az
intézményben nem tapasztaltunk.
� Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és
oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség
elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási
sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem
tapasztaltunk.
� Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási
szolgáltatáshoz (pl. kezdeményezéseken, szervezett rendezvényeken,
iskolán kívüli foglalkozásokon, egyéb programokon), vagy az intézményben
biztosított oktatási feltételekhez (pl. tornaterem, informatika terem,
ismereteket közlő, vagy egyéni fejlesztést segítő egyéb eszközök, hiányos
ismeretekkel tartott kezdeményezések) nem biztosított egyenlő hozzáférés a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére. Ilyen eljárásokat,
folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk.
� Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű és a pszichés fejlődési zavarai
miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.
dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy
21
kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az
országos átlagot.
� Az intézményben a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya 10 %.
22
4.2. Akcióterv ütemezése
Helyzetelemzés
Cél
Intézkedés
Felelős
Határ-idő
Indikátor rövidtávon
(1 év)
Indikátor középtávon
(3 év)
Indikátor hosszútávon
(6 év) Az iskola épületének állag-megóvása szüksé-ges.
Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára.
Rendszeres állag-megóváskarbantartás, felújítás.
Fenntartó Folya-matos
Az éves költ-ségvetés tartal-maz felújítást, karbantartást.
Folyamatos a felújítás, karbantartás.
Az épület felújítása megtörténik.
A sajátos nevelési igényű gyermekek lét-számának fokozatos növekedése miatt gyógypedagógus, és logopédus segíti az oktató nevelő munkát
1 fő gyógy-pedagógus és logopédus állás-hely létesítése.
Az álláshely igénylése, a fenntartótól.
Fenntartó Folya-matos
1 fő gyógypeda-gógus álláshely létesítése.
A gyógy-pedagógus logopédiával bővített isme-reteivel segíti az oktató-nevelő munkát.
Gyógypedagó-gus és logopé-dus segíti az oktató-nevelő munkát.
Oktatási és számítás-technikai eszközök bővítése, felújítása.
Oktatási szá-mítástechnikai eszközök modernizálása.
Eszközök beszerzése.
Fenntartó Folya- matos
Ütemezett beszerzés
Ütemezett beszerzés
Ütemezett beszerzés
Az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése
Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára.
Fejlesztés pályázatok igénybevéte-lével
Fenntartó 2016. Ütemezett felújítás
Ütemezett felújítás
Ütemezett felújítás
2
5. Megvalósítás
Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi
programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását.
Az intézmény folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és
gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró
intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi
jelzőrendszer működtetésében.
Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján
javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók
részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javítása céljából.
Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az
intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket.
Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és
szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen
belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű
gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen
program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását,
eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában.
Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére
az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az
intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a
vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az
esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a
panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába
24
a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás
lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért
az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a
panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez
csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a
szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást
kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás
dokumentációját biztosítja.
Az intézmény befogadó légkört biztosít a gyermekek és a dolgozók
számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet
rendszeresen figyelemmel kísér és ellenőriz. Az intézmény biztosítja, és
évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára
vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai
programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és
érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó
kötelezettségek és célkitűzések. A stratégia dokumentumok vizsgálatánál
az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott
„Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált
nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi
önértékeléshez” c. dokumentum ellenőrzőlistáját használja fel.
Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során
szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő
oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi
esélyegyenlőségi programjába.
Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük
értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a differenciált
25
tanulásszervezés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a
közoktatási esélyegyenlőség területére.
6. Monitoring és nyilvánosság
Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a
hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat,
melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a
megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos
helyzetű gyermekek vonatkozásában, valamint dokumentálja jelen
programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a gyermekek, a gyermekek
képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és
a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre.
Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei:
� A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek
intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.
� Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és
tevékenységek bemutatása.
� Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv
végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről
� Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség
megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a
panasztételi eljárások eredményeiről.
� A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési
irányainak meghatározása.
26
A nyilvánosság biztosítása
A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az
intézmény vezetője felel.
Az intézmény az esélyegyenlőségi terv dokumentációját az intézményi
honlapra is elhelyezi. (www.pali-kapuvar.sulinet.hu) Az intézmény a
szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek
észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra
vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.
A szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával
kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel.
A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat
(illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az
érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az
etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális
orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének,
gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván
az intézmény által.
7. Konzultáció és visszacsatolás
A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a
fenntartóval, a gyermekek szüleivel és képviselőikkel, valamint a
szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. Az
intézmény a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő
személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő
időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.
27
8. Szankcionálás
Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és
panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó
képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független
szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása
esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést,
programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó
köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját
hatáskörében eljárni.
A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező
mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal,
vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját
hatáskörében járhat el.
28
IV. A Páli Szent Vince Katolikus Óvoda Esélyegyenlőségi Programja
1. Helyzetelemzés
A Páli Szent Vince Katolikus Óvoda fenntartója a Győr Egyházmegyei
Hatóság. Az intézményben 8 főállású pedagógus végez oktató-nevelő
tevékenységet. Közülük 2 hittudományi, 1 gyógypedagógus végzettséggel
rendelkezik. Munkájukat 1 logopédus segíti.
Az óvodában jelenleg 99 gyermek részesül ellátásában, négy csoportban: a
nagycsoportban 25, az egyik középső csoportban 25, a másik középső
csoportban 25, kiscsoportban 24 a gyermekek létszáma. Az óvodába 13 gyermek más településről jár be, az ő intézménybejutásukról a szülők
egyénileg gondoskodnak.
Az intézményben 4 gyermekcsoportban történik a nevelő-oktató munka
megszervezése.
A csoportok szerkezete:
- nagycsoport
- nagy-középső csoport
- kis-középső csoport
- kis csoport
Az intézmény felmérése alapján a gyerekek 87 %-a a körzetünkben lakik.
Az óvodában jelenleg nincs halmozottan hátrányos helyzetű és 2 sajátos
nevelési igényű gyermek van.
Logopédiai ellátásra 2 gyermek szorul.
29
A hátrányos helyzetű gyermekek szegregációjára nincs jel a csoportok adatai
alapján.
Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az intézmény nem folytat szegregált
nevelés-oktatásszervezési gyakorlatot.
A szolgáltatatott adatok alapján a pedagógus ellátottság megfelelő.
1.1A szolgáltatott adatok alapján az oktatás infrastrukturális feltételei
jók. (ld. Bevezetőben)
1.2. Az intézményben 1 logopédus, 1 óvónő-gyógypedagógus segíti a
gyermekek oktatását-nevelését.
A szolgáltatott adatok alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek
integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az
intézményben adottak.
1.3. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az
egész ember kifejlesztésén munkálkodjék. Az óvodai nevelő munka céljai
és feladatai az intézmény nevelési programjában megfogalmazásra
kerültek.
Az egészséges életmód kialakítása egyik célunk, amely során a gyermekek
szükségleteinek megfelelő életritmust alakítunk ki a testápolás, a pihenés, a
táplálkozás és a mozgás terén.
Fontosnak tartjuk, hogy derűs, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki az
óvónők és a gyermekek, valamint a gyermek és gyermek között.
Biztosítani kívánjuk a gyermekek testi edzettségét, egészségének
megóvását. Mindegyik csoport a nagymozgását az óvodai tornaszobában
tartja. Heti 1 alkalommal, ugyanitt szivacs-kézilabdafoglalkozás is van az ő
részükre.
30
Az érzelmi nevelés és a szocializáció során célunk érzelmi biztonságot
nyújtani az óvodai környezetben, megfelelő empátiás készséggel segíteni a
gyermekek beilleszkedését. Az érzelmi nevelés, fejlesztés pontban célként a
gyermek megismerő, kommunikációs és kreatív képességeinek fejlesztését
tűztük ki célul az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.
A gyermekek közösségi életre való felkészítésénél a tolerancia
megtanulása, a másság elfogadása a legfontosabb nevelési célja az
intézménynek.
Kiemelt célként fogalmazzuk meg a szociálisan hátrányos helyzetű
gyermekek differenciált fejlesztését.
1.4. Az intézmény pedagógusai közül 2 óvodapedagógus hittudományi, 1 fő
közoktatási vezetői szakképesítéssel rendelkezik. Az intézmény
pedagógusainak képzettsége megfelel a sajátos nevelési igényű, illetve a
hátrányos helyzetű gyermekek színvonalas neveléséhez.
1.5. Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a családsegítővel, a
védőnőkkel, és a gyermekjóléti szolgálattal.
2. A Program célja
2.1 A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető
célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és
az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül
alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő
hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű
gyerekek hátrányainak kompenzálására.
2.2 Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a
beiratkozásnál, felvételnél, az oktató–nevelő munka során, a gyerekek egyéni
fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a humánerőforrás-fejlesztésben,
31
pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és
kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi
környezettel.
3. Kötelezettségek és felelősség
3.1. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden
dolgozója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a
közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programja, ismerjék és kövessék a
benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény
dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a
program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg
kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az
intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten
annak tartalmát ismertessék
3.2. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi
esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program
végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére
vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.
3.3. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az
egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal,
biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns
légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel
kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A
tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban
foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az
esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes
munkatársának.
32
3.4. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást
nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi
esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
4. Akcióterv
4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok:
� Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem
megfelelő (különös tekintettel a 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény, és Az
egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az
intézményben nem tapasztaltunk.
� Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és
oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség
elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási
sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem
tapasztaltunk.
� Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz
(pl. kezdeményezéseken, szervezett rendezvényeken, óvodán kívüli
foglalkozásokon, egyéb programokon), vagy az intézményben biztosított
oktatási feltételekhez (pl. ismereteket közlő, vagy egyéni fejlesztést segítő
egyéb eszközök, hiányos ismeretekkel tartott kezdeményezések) nem
biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek
részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk.
33
� Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű és a pszichés fejlődési zavarai
miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.
dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy
kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az
országos átlagot (vagyis több mint 7 %). Jelenleg nem jellemző.
34
4.2. Akcióterv ütemezése
Helyzetelemzés
Cél
Intézkedés
Felelős
Határidő
Indikátor
rövidtávon
(1 év)
Indikátor
középtávon
(3 év)
Indikátor
hosszútávon (6
év)
Az óvoda épüle-
tének állagmegó-
vása szükséges.
Az intézmény
folyamatosan
alkalmas legyen az
oktató-nevelő
munkára.
Rendszeres
állagmegóvás
karbantartás,
felújítás.
Fenntartó
Folyamatos
Az éves költség-vetés
tartalmaz felújítást,
karbantartást.
Folyamatos a
felújítás,
karbantartás.
Az épület
felújítása
megtörtént.
Szakvizsga
megszerzése
Az óvodapedagó-
gusok rendelkezze-
nek szakvizsgás
továbbképzésekkel.
A továbbkép-
zésre kötelezet-
tek jelentkez-
zenek szak-
képzésre
Az óvoda-
vezető
Folyamatos
A továbbképzési
tervben tervezett
továbbképzések.
A továbbképzési
tervben tervezett to-
vábbképzések.
A továbbkép-
zésre kötelezet-
tek, szerezzenek
szakvizsgás
képesítést.
A beszédhibás
gyermekek
létszámának
növekedése miatt
logopédus végzettség
szükséges
1 fő logopédus –
tanulmányok
befejezése.
Tanulmányok
folytatásának
biztosítása.
Fenntartó
Folyamatos
1 fő logopédus
végzettséget szerez
A logopédus segíti
az oktató-nevelő
munkát.
A logopédus
segíti az oktató-
nevelő munkát.
Oktatási és számí-
tástechnikai
eszközök bővítése.
Oktatási- számítás-
technikai eszközök
bővítése
Eszközök
beszerzése.
Fenntartó
Folyamatos
Ütemezett beszerzés
Ütemezett
beszerzés
Ütemezett
beszerzés
35
5. Megvalósítás
Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi
programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását.
Az intézmény különös figyelemmel kíséri a kerületi területrészen élő halmozottan
hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart,
együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és
hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi
jelzőrendszer működtetésében.
Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján
javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a
településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének
javítása céljából.
Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az
intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak
akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra.
Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői
panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring
rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb
változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a
megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű
gyermekek vonatkozásában.
Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az
iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény
minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét
írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével
kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat
36
eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet
bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő
döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás
eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet
rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől
függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást
kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját
biztosítja.
Az intézmény befogadó légkört biztosít a gyermekek és a dolgozók számára, éves
munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet rendszeresen monitor.
Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére,
pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba
(kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba)
beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre
vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégia dokumentumok
vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által
kidolgozott „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált
nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi
önértékeléshez” c. dokumentum ellenőrzőlistáját használja fel.
Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett
információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási
időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi
esélyegyenlőségi programjába.
Az intézmény biztosítja az óvodapedagógusok felkészítését, felkészültségük
értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a differenciált
tanulásszervezés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a
közoktatási esélyegyenlőség területére.
37
6. Monitoring és nyilvánosság
Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos
helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében
kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi
programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában,
valamint dokumentálja jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a
gyermekek, a gyermekek képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik,
valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre.
Az intézmény – fenntartója felé – biztosítja a program megvalósításával
kapcsolatos éves esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és
információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt
információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a
monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves
monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében
gondoskodik. A monitoring jelentés készítésére lehetőség szerint külső szakértőt
kér fel az intézmény. Az intézmény az elkészült monitoring jelentéseket a fenntartó
felé továbbítja.
Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei:
� A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek
intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.
� Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és
tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása.
� Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról,
az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről.
38
� Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség
megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások
eredményeiről.
� A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési
irányainak meghatározása.
A nyilvánosság biztosítása
A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített
összefoglalóját a helyi önkormányzat újságjában, a teljes jelentést, valamint
jelen programot elektronikus formában az önkormányzat honlapján közzé
teszi. A monitoring jelentésnek, illetve összefoglaló ismertetésének helyi újságban
és interneten való közzé tételével kapcsolatos felelősség a fenntartót terheli.
Az intézmény az esélyegyenlőségi terv dokumentációját az intézményi
honlapra is elhelyezi. (www.pali-kapuvar.sulinet.hu) Az intézmény a
szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek
észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó
esélyegyenlőségi programjába beépíti.
A szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával
kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény minőségirányítási csoportja felel.
Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes
adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű
jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen
programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat
vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet
következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási
felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett
személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján
39
gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés
nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon
is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adat- és információkezelés
körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartóiadat-
és információkezelésért a fenntartó felel.
7. Konzultáció és visszacsatolás
A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a
fenntartóval, a gyermekek szüleivel és képviselőikkel, valamint a szakmai
partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el.
Az intézmény a gyermek törvényes képviselőjének kérésére jelen programot
köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A
programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény
vezetője felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a gyermek
képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő
ellenjegyzése után a belső monitoring rendszer részére dokumentálni.
Az intézmény az éves monitoring jelentése kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az
általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja,
azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.
Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a településen működő oktatási,
szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri
körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó
esélyegyenlőségi programjába beépíti.
40
8. Szankcionálás
Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és
panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó
képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő
bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az
intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy
állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel,
illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni.
A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező
mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal, vagy
más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében
jár.
V. Hatályba lépés
Az iskolára és óvodára vonatkozó esélyegyenlőségi terv a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat és a szülők egyetértésével, valamint a fenntartó ellenjegyzésével lép hatályba.
41
VI. A Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda munkavállalóira vonatkozó Esélyegyenlőségi
Terv
1. Bevezetés
1. Ezen szabályzat az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvényen – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapul. 2. Az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltatónak meg kell tartania a munkához való hozzájutásban: a jogviszony létesítését megelőző eljárás során, a jogviszony létesítése és megszüntetése esetén, a munkafeltételek megállapításában és biztosításában, a képzési és előmeneteli rendszer, a munkafeltételek megállapítása és a bérezés, juttatások területén, valamint a kártérítési és a fegyelmi felelősség érvényesítése során. 3. Ezen „Esélyegyenlőségi terv” az összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás helyétől, jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától. 4. Jelen esélyegyenlőségi terv a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltató ezen munkavállalók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló irányelveit és intézkedéseit tartalmazza. 5. Ezen terv tartalmazza a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, különösen azok: · bérét, · munkakörülményeit, · szakmai előmenetelét,
42
· képzését, · valamint a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeiket illetően. 6. Ezen „Esélyegyenlőségi terv”-et a munkáltató és az Üzemi Tanács együttesen fogadja el, a fenntartó a tervet ellenjegyzi. A terv elfogadásáról és tartalmáról tájékoztatni kell az összes munkavállalót, mégpedig általuk érthető módon. A terv által nyújtott kedvezmények igénybevételére, illetve a programokban való részvételre nem kötelezhető senki, így erről le is lehet mondani. 2.Értelmező rendelkezések
-Az egyenlő bánásmód elvének megsértése- Az egyenlő bánásmód elvének megsértését jelentik a következők:
1. Közvetlen (nyílt) hátrányos megkülönböztetés:
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, ill. határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, továbbá egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest. 2. Közvetett (rejtett) hátrányos megkülönböztetés: Közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, amely nem minősül közvetlen diszkriminációnak, és látszólag meg is felel az egyenlő bánásmód követelményének, azonban a fent meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, velük összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.
43
3. Zaklatás: Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen diszkrimináció fogalmában meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. 4. Jogellenes elkülönítés (szegregáció): Jogellenes elkülönítést valósít meg az a magatartás, amely a fent meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy azok csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít. 5. Megtorlás: Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget. 3.Általános célok, etikai elvek
A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód: A jelen megállapodást aláíró felek az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak. A munkáltató elkötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, stb. miatti diszkriminációra. Ez alól kivétel a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkező közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére.
44
Az emberi méltóság tiszteletben tartása A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A munkáltató a saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakít ki, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. Partneri kapcsolat, együttműködés A munkáltató a foglalkoztatási viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, szem előtt tartva a kölcsönös előnyök egyidejű biztosítását. Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás vagy más, társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos és rugalmas bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során. A munkáltató ennek érdekében pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket alkalmaz. 4. Az esélyegyenlőségi terv hatálya Jelen esélyegyenlőségi terv a 2011. szeptember 12-től a 2015. augusztus-31-ig tartó időszakra tartalmazza a bevezetésben megfogalmazottakat.
45
5. Helyzetelemzés
Munkavállalói adatok
Fő
Munkavállalók száma összesen 65 Pedagógusok száma 38 Technikai dolgozók száma 26 Nők száma (pedagógus/technikai dolgozó) 36/22 40 év feletti munkavállaló (pedagógus/technikai dolgozó) 23/18 2 vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő (pedagógus/technikai dolgozó)
5/0
Pályakezdő (pedagógus/technikai dolgozó) 1/0 Határozatlan időre kinevezett munkavállaló (pedagógus/technikai dolgozó)
29/12
Határozott ideig szerződéssel dolgozó munkavállaló (pedagógus/technikai dolgozó)
9/14
Gyes-en / Gyed-en lévő munkavállaló (pedagógus/technikai dolgozó)
3/0
Részmunkaidőben dolgozó (pedagógus/technikai dolgozó) 0/10 5.1 A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok megjelölése
Az aláíró felek rögzítik, hogy a munkáltatóval, pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak, továbbá egyéb munkakörben alkalmazott munkatársi jogviszonyban levő foglalkoztatottak közül hátrányos helyzetűnek tekintjük:
a.) a nőket, b.) a negyven évnél idősebb munkavállalókat, beleértve a nyugdíjasokat is, c.) a pályakezdőket, d.) a legalább két, tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy tíz éven aluli gyerme-
ket nevelő egyedülálló munkavállalókat, e.) a betegség vagy öregség miatt ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozóval
egy háztartásban élőket, f.) a más településről naponta bejárókat, illetve halmozottan hátrányos helyze-
tűeknek mindazokat, akikre a fentiek közül több kritérium is teljesül.
5.2 Az egyes, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok helyzetének elemzése
a.) Női munkavállalók
46
A Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvodában
pedagógusként 36, egyéb alkalmazottként 22 nő dolgozik. A pedagógusok közül 5 női alkalmazott van jelenleg tartósan távol. Az aláíró felek megállapítják, hogy a nők foglalkoztatásukat, bérezésüket, képzésben való részvételüket és egyéb körülményeiket tekintve a többi munkavállalói csoporttal azonos helyzetben vannak, velük kapcsolatban semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg, esetlegesen egyéb körülményeik miatt pozitív megkülönböztetésben részesülnek. b.) Negyven évnél idősebb munkavállalók A Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvodában pedagógus munkakörben 23, egyéb munkakörben 18 negyven évi feletti kollégánk dolgozik munkavállalóként. Az aláíró felek megállapítják, hogy ez az összes pedagógus létszám 60 % -a, illetve az összes egyéb munkakörben foglalkoztatottak 69 % -a, foglalkoztatási arányukból hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg.
c.) Pályakezdő munkavállalók
Jelen esélyegyenlőségi terv készítésekor a munkáltató alkalmazásában áll 1 fő munkavállaló, aki pályakezdőnek tekinthető. d.) Legalább két, tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy 10 éven aluli gyermeket
nevelő egyedülálló munkavállalók Ezen munkavállalói körbe jelenleg 5 alkalmazott tartozik. Az aláíró felek megállapítják, hogy foglalkoztatásukkal kapcsolatban hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg, különféle, később részletezendő kedvezményben részesülnek. e.) A betegség vagy öregség miatt ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozó-
val egy háztartásban élő munkavállalók Jelen esélyegyenlőségi terv készítésekor nem áll a munkáltató rendelkezésére erre vonatkozó információ.
47
f.) A más településről naponta bejáró munkavállalók
Naponta más településről összesen 21 alkalmazott (13 pedagógus és 8 egyéb munkakörben alkalmazott munkavállaló) jár be. Az aláíró felek összefoglalóan megállapítják, hogy a hátrányos helyzetűnek tekintett munkavállalók foglalkoztatásukat, bérezésüket, képzésben való részvételüket és egyéb körülményeiket tekintve a többi munkavállalói csoporttal azonos helyzetben vannak, velük kapcsolatban semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg, esetenként pozitív megkülönböztetésben részesülnek. 5.3 Helyzetelemzés a képzések területén A továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 95 %-ban szerepelnek nők. A továbbképzésben részt vevő munkavállalók közt 60 % -ban szerepelnek 40 év fölöttiek. 5.4 Helyzetelemzés juttatások területén Az utazási hozzájárulásban részesülő munkavállalók közt 100 %-ban szerepelnek nők. A munkaruhában részesülő munkavállalók közt 100 %-ban szerepelnek nők. 5.5 Helyzetelemzés a munkavállalók iskolai végzettsége, pozíciója szerint Az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek nők. A magasabb végzettségű munkavállalók közt magasabb arányban szerepelnek nők. A vezető beosztású alkalmazottak közt magasabb arányban szerepelnek nők, illetve 40 év fölöttiek.
48
6.Konkrét célok
A helyzetfelmérés során feltárt hátrányok enyhítésére való tekintettel a következő célokat tűzzük ki: -A esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos feladatokat a Munka Törvénykönyve 75/A§-RA hivatkozva az Üzemi Tanács (ÜT) feladatkörébe helyezi. Az Üzemi Tanács feladata: Az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata, amelyről beszámolót készít, amelyet az ÜT vitat meg és fogad el. A következő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi terv készítése, munkáltatóval és a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetése. Dolgozók tájékoztatása az esélytervről, kapcsolódó ügyekről. A panaszfelvételhez, tájékoztatáshoz felületet biztosít/kezel. Kapcsolódó jogszabályok kísérése, változás jelzése –érdekképviselet, a munkáltató felé. Együttműködés az érdekképviselettel az esélyegyenlőség biztosítására. Pályázatkeresés, pályázatírás. Részvétel a panaszkezelésben és egyéb, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos akciókban. - Az esélyegyenlőség érdekében, az Üzemi Tanács kezeli az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ügyeket, szükség esetén esélyegyenlőségi referens kinevezése. - Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása. - Esélyegyenlőség biztosítása a bérezés és juttatások területén. - A munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti munkavállalók helyzetének javítására. - A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése. - A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése. - A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése.
49
7. Programok a célok megvalósítása érdekében az egyes munkavállaló csoportokra lebontva
a.) A nők esélyegyenlőségét szolgáló irányelvek és azok megvalósulását szolgálni
hivatott intézkedések
A nők az iskola legnagyobb munkavállalói csoportját alkotják. Ebből kifolyólag a nevelőtestület vagy a munkavállalói közösség tagjaiként jelentős súlyuk van a nevelőtestületi, munkavállalói döntések meghozatalakor, a munkáltató intézkedései véleményezésekor, képesek érdekeik érvényesítésére.
b.) A negyven évnél idősebb munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló irányel-
vek és azok megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések
A munkavállalók jó egészségi állapotának, biztonságának és jó közérzetének megtartása érdekében a munkáltató – a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat segítségével – prevenciós szűrővizsgálatokat szervez.
c.) A pályakezdő munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló irányelvek és azok
megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések
Szakmai tapasztalatszerzés Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy a pályakezdő fiatalok legnagyobb nehézsége elméleti tudásuk a gyakorlati életben történő alkalmazása.
• Ennek elősegítése és megvalósulása érdekében a munkáltatónál szak-áganként létrejött munkaközösségek vezetőinek és egy, az iskola ügyei-ben jártas, tapasztalattal rendelkező tanárnak (mentornak) feladatául tűzte a munkáltató a pályakezdő munkavállalók munkájának nyomon követé-sét, tanácsokkal való segítését, irányítását, véleményezését.
• Az iskolai élet gyorsabb megismerése, és az abba való bekapcsolódás elő-segítése érdekében a munkáltató az osztályfőnökökkel és a diákönkor-mányzatot segítő tanárral együtt szorgalmazza és lehetővé teszi a pálya-kezdők számára a tanórán kívüli tevékenységekben, az iskolai rendezvé-nyeken való szerepvállalást és az abban való aktív közreműködést.
• A pályakezdő munkavállalók első tanévükben osztályfőnöki megbízatást csak különösen indokolt esetben és csak az érintett hozzájárulása után kaphatnak.
• A munkáltató a pályakezdő munkavállalók pedagógiai, módszertani to-vábbképzését – noha erre nincs törvényes kötelezettsége – anyagi lehető-ségeihez képest támogatja.
50
d.) A legalább két, tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy egyedülálló munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló irányelvek és azok megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések
Rugalmasabb munkaidő-beosztás
Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy ezen munkavállaló csoport szülői feladataira tekintettel és a lehetőségekhez képest, azokkal összhangban kell iskolai tevékenységüket és munkarendjüket szabályozni.
• Az aláírók rögzítik, hogy munkáltatónál hosszú évek óta és a tapasztalat szerint jól működő gyakorlat, hogy ezen munkavállalói csoport tagjainak órarendjét a munkáltató úgy állapítja meg, hogy gyermekeik óvodába, is-kolába indításáról megfelelően gondoskodni tudjanak.
• A fentieken túlmenően a munkáltató messzemenően törekszik eleget tenni az ezen munkavállaló csoport tagjai által kinyilvánított és figyelembe ve-hető – a munkaidő beosztásával kapcsolatos – kívánságainak (az ún. „lyukas” órák, a délutáni órák számának minimalizálása, stb.).
• A munkáltató ezen munkavállalói csoport számára lehetővé teszi, hogy a törvényben megszabott bejelentési határidőhöz képest, a munkavállalóra kedvezőbb határidővel, esedékessége napján jelentse be a gyermekei gondozására biztosított pótszabadság igénybevételét.
• A munkáltató ezen csoport tagjainak felajánlja a részmunka lehetőségét.
e.) A betegség vagy öregség miatt ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozóval
egy háztartásban élők esélyegyenlőségét szolgáló irányelvek és azok megvaló-sulását szolgálni hivatott intézkedések
Rugalmasabb munkaidő-beosztás
Az aláírók egyetértenek abban, hogy ezen munkavállaló csoport ápolási és gondozási kötelezettségére tekintettel és a lehetőségekhez képest, azokkal összhangban kell iskolai tevékenységüket és munkarendjüket szabályozni. Ezért a munkáltató törekszik eleget tenni az ezen munkavállalói csoport tagjai által kinyilvánított és figyelembe vehető – a munkaidő beosztásával kapcsolatos – kívánságainak (az ún. „lyukas” órák, a délutáni órák számának minimalizálása, stb.).
f.) A más településről naponta bejáró munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló
irányelvek és azok megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések
51
Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy napi bejárás az átlagosnál nagyobb megterhelést jelent az érintett munkavállalóknak, ezért felek kívánatosnak tartják, hogy ennek enyhítéséhez hozzájáruljanak. A munkáltató a munkahely és az adott település közötti közlekedés viszonyaira tekintettel vállalja, hogy a munkavállaló ezzel kapcsolatos, a munkaidő beosztására vonatkozó kéréseit lehetőségeihez képest figyelembe veszi. g.) A halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló
irányelvek és azok megvalósulását szolgálni hivatott intézkedések Az aláíró felek rögzítik, hogy azon munkavállalók esetében, akik halmozottan hátrányos helyzetben vannak a fenti intézkedéseket munkavállaló együttesen, egymás mellett biztosítja.
h.) A valamennyi, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportra nézve irányadó
intézkedések Az egyenlő bánásmód elvének megvalósulása a munkaerő felvételnél is érvényesül. A munkáltató elkötelezi magát azon elv mellett, hogy létszám-csökkentés kényszere alatt is igyekszik ezen munkavállalói csoportok tovább-foglakoztatását lehetőségeihez képest előmozdítani. Valamennyi aktív korban lévő munkavállaló részére biztosítja a munkáltató a továbbképzés lehetőségét. A munkáltató vállalja, hogy megszervezi az éves munkaegészségügyi szűrővizsgálatot. A munkahelyre, vagy munkavégzésre, képzésekre vonatkozó információkat adott esetben mindenki számára elérhető módon közli, az azokról való tájékozódás mindenki számára hozzáférhető. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy – munkavállalói igény esetén és az iskola alapfeladatainak ellátása sérelme nélkül – az alkalmazottak egészségük, fizikai teljesítőképességük megőrzése érdekében, továbbá szabadidős tevékenységükhöz az iskola létesítményeit, helyiségeit (tornaterem, számítógép-terem, stb.) térítésmentesen igénybe vegyék. g.) Akadálymentesítés
Az aláíró felek rögzítik, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók és diákok szabad és akadálymentes mozgása érdekében az iskolaépület szükséges átalakításának folyamatát – az iskola anyagi helyzetéhez mérten megkezdi. A
52
munkáltató határozott célja, hogy épületrészeinek felújításakor és új épületrészek építésekor erre a jövőben is kiemelt figyelmet fordít.
8. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén követendő eljárás, munkavállalói panasz esetén A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló részéről írásban benyújtott, jelen esélyegyenlőségi terv rendelkezéseivel kapcsolatos minden panaszt – az Üzemi Tanács bevonásával – 8 munkanapon belül kivizsgál, és a felvetésre érdemi választ ad. Amennyiben a munkavállaló nem látja orvosoltnak a sérelmét, a megfelelő hatósághoz, bírósághoz fordulhat.
9. Záró rendelkezések A megállapodást a felek 2014. október 31-től 2015. október 31-ig időszakra fogadják el. A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje: 2015. október 15. (statisztikák utáni időpont célszerű) Jelen megállapodást a munkahelyi esélyegyenlőség érdekében a következő szervezetek képviselői aláírásukkal elfogadják. Kapuvár, 2014. szeptember 29.
Fodor Gyuláné Bognárné Hegymegi Ildikó igazgató az Üzemi Tanács elnöke
53
VIII Az Esélyegyenlőségi Program legitimációja
Az Esélyegyenlőségi Program érvényessége:
Az iskola első ízben 2008. január 1. napjától szervezi meg oktató-nevelő
munkáját az Esélyegyenlőségi Program szerint.
Ezen program érvényességi ideje 2015. 10. 31. napjáig szól. A 2014/15 – es
tanév szeptemberében az Esélyegyenlőségi Program minden fejezetére
kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését elvégeztük, és szükség esetén
módosítottuk.
A Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda nevelőtestülete a mai
napon az Esélyegyenlőségi Tervét a Szervezeti és Működési Szabályzatban
foglalt véleményezési jogkörök gyakorlása után elfogadta:
…………………..……….. ………………………………..
Munkáltató részéről Munkavállalók részéről
Igazgató Üzemi Tanács
……………………………… ………………………………………
Diákönkormányzat részéről Szülői Munkaközösség részéről
54
IX. Melléklet
2013-es országos kompetencia mérés eredményének
elemzése Bevezetésként:
Országos kompetenciamérés egy olyan fontos teljesítménymutató, amely az iskola egyik alapvető
céljával, a tanulók megszerzett ismereteinek alkalmazásával (a mindennapi életben) függ össze,
így hangsúlyos szerepe van az önértékelésben is.
A fejlesztési feladatok megfogalmazása és megvalósítása azonban nem csupán a magyar- és a
matematikatanárok feladata, hiszen a szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás minden
tantárgyban fontos szerepet játszik, a tanulók e téren mutatkozó hiányosságai az egész tanári kar
munkáját hátráltathatják.
A jó szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás a további tanulásnak, az új tudástartal-
mak megismerésének és elsajátításának elengedhetetlen feltétele.
A mérés célja az, hogy a szövegértési képességről, a matematikai eszköztudásról minél rövidebb
idő alatt minél pontosabb képet kapjunk.
A tanárok értékelésében is fokozott óvatossággal használhatók a kompetenciamérés eredményei,
hiszen a tanári munka kis szeletéről adnak képet, emellett – mint már említettük – a szövegértési
és a matematikai képességek fejlesztése nem csak a magyar- és a matematikatanárok feladata.
A fent leírtak a megtalálhatók a telephelyjelentéshez kapcsolt útmutatóban is.
55
Matematika 8. évfolyam 2013
2013. május 29-én megírt kompetencia mérés elemzésénél a 8.a osztály 20 tanulója közül
19 tanuló, a 8.b osztály 18 tanulója közül 15 tanuló eredményei szerepelnek az
összesítésben.
Részletes elemzés: A: átlageredmények
Országos összesítésben 1674 iskola rosszabb teljesítményt nyújtott, 944 hasonlót és
107 jobbat.
A városi általános iskolákban 519 iskola rosszabb eredményt ért el, 185 hasonlót és
jobbat 10 iskola.
a közepes városi általános iskolákban252 iskola eredménye rosszabb, 106 eredménye
hasonló és 5 iskoláé jobb.
A tanulóink átlageredményét 1727 pontszámmal határozták meg,
Az országos átlag 1622 pont,
Városi általános iskoláinak pontszáma 1595,
Kis városok általános iskolái:1570
A 8 évfolyamos és 6 évfolyamos gimnáziumok átlaga kissé magasabb (1765, 1756)
A közelebbi régióhoz hasonlítva iskolánkat a Nyugat- Dunántúli régióban az átlag érték
1648 illetve Kapuvári járásban 1680.
Megjegyzésként: 1, Az eredményeink az országos átlag felett van, és az előző évhez
viszonyítva, a teljesítmény jobb lett.(+10 pont)
2, A tanulók eredményeit hasonlítva 6. évfolyamon elért eredményhez:
megállapítható nem különbözik a szignifikánsan a várhatótól..
A 2011-es átlageredményükhöz (1709pont) viszonyítva 1759 pont volt az elvárható
regressziós becslés alapján.
56
B: A CSH-index szerint
A kitöltött kérdőívek alapján, a várható eredménynél szignifikánsan jobb eredményt értek el
a tanulóink. Ez a hozzáadott pedagógiai értékkel támasztható alá, és a következetes szakmai
munka hatékonyságát bizonyítja.
C: A tanulók egyéni eredményei szerint
Az előző év jelentésével eltérően, évfolyam független skálán hét képességszintet határoztak
meg. 1.szint alatti, 1.szint, 2.szint, 3.szint, 4.szint, 5.szint, 6.szint és 7.szint
A 8. évfolyamon a 4. képességszint alatti tanulók nem érik el az alapszintet.
Iskolánkban a tanulók 12,1% nem érte el az alapszintet. Országos átlag 21,2%
(a tanulók a 3. szinten vannak)
A 7.szinten 1 tanuló teljesített az évfolyamból.
Tanulóink 87,9 %-a teljesítette az évfolyamon elvárható szintet.
Ez a városi iskolákban 54,8%, az országos adatokban mérve mindösszesen 59,9%
Ez alapján a tanulóink átlageredménye a korábbi eredményekhez képest szignifikánsabb jobb,
fejlődésük az országos szintnél nagyobb.
A képességeloszlás alakulása az előző őt évben.
1. szint
alatt
1. szint
2. szint
3. szint
4. szint
5. szint
6. szint
7. szint
2008 1 tanuló __ 4 tanuló 7 tanuló 8 tanuló 8 tanuló 2 tanuló 3 tanuló
2009 __ __ 3 tanuló 3 tanuló 9 tanuló 15 tanuló 11 tanuló 1 tanuló
2010 __ __ __ __ 4 tanuló 11 tanuló 8 tanuló 2 tanuló
2011 __ __ 3 tanuló 1 tanuló 16 tanuló 12 tanuló 4 tanuló 1 tanuló
2012 --- -- 1 tanuló 3 tanuló 14 tanuló 16 tanuló 3 tanuló 0 tanuló
2013 --- --- -- 5 tanuló 11 tanuló 9 tanuló 7 tanuló 1 tanuló
A 2013-es tanévben 1 tanuló 7. szinten teljesített.
57
D: Az előző év végi matematika jegy függvényében
Az elégséges tanulók is az országos átlag felett teljesítettek (1607 képességpont)
A jeles tanulók a maximálisan megszerezhető 2200 pontból
/ 2004 pontot, 1839 pontot illetve 1813 pontot szereztek.
E: A tanuló egyéni fejlődése (2011�2013)
Mindkét osztályban a 6. évfolyamon nyújtott teljesítmény alapján várható eredménynek
megfelelően teljesítettek a tanulók. Talán ez az első évfolyam, ahol nem alacsonyabb a várható
értéknek. Reméljük ehhez a megfelelő tanári motiváció is hozzásegítette a tanulókat.
F: A képességelosztás jellemzője osztályonként.
8.a osztályban a képesség szórása min.:1598, max.: 2023
8.b osztályban a képesség szórása min.: 1483, max.: 1907
58
Szövegértés 8. évfolyam 2013.
Részletes elemzés: A: átlageredmények
Országos összesítésben 2516 iskola rosszabb teljesítményt nyújtott, 203 hasonlót és
6 jobbat.
A városi általános iskolákban 693 iskola rosszabb eredményt ért el, 20 hasonlót és
jobbat 1 iskola.
A tanulóink átlageredményét 1769 pontszámmal határozták meg,
az országos átlag 1555 pont,
a városi általános iskoláinak pontszáma 1529,
A 8. évfolyamos és 6 évfolyamos gimnáziumok átlaga felett teljesítettek a tanulóink!
(1707, 1697)
A közelebbi régióhoz hasonlítva iskolánkat a Nyugat- Dunántúli régióban (1582), illetve
Kapuvári járás 1573-az elért pontszám. Megjegyzésként: a fenn említett régiók intézményei
az országos átlagnál jobb teljesítménye az országos átlagnál magasabb.
B: A CSH-index szerint
A kitöltött kérdőívek alapján, a várható eredménynél szignifikánsan jobb eredményt értek el
a tanulóink. Ez a hozzáadott pedagógiai értékkel támasztható alá, és a folyamatos,
céltudatos, fejlesztő tanórai munka eredménye
59
C: A tanulók egyéni eredményei szerint
Az előző évi jelentéssel megegyezően az értékelési skálán hét képességszintet határoztak meg.
A 8. évfolyamon a 4. képességszint alatti tanulók nem érik el az alapszintet.
(az iskola minden tanulója teljesítette a szintet)
Az iskola tanulói a 4. szinten 2 tanuló, az 5. szinten 8 tanuló ( a két színt határán 3 tanuló)
a 6. szinten 15 tanuló, és a 7 szint alsó tartományában 5 tanuló (össz.34 tanuló)
%-ban kifejezve 4.szint 9,1%, 5.szint 39,4%, 6.szint 39,4% és a 7.szint 12,1%
Tanulóink 100 %-a teljesítette az évfolyamon elvárható szintet.
Az országos átlag 64,1%, a városi iskolákban 59% azon tanulók aránya akik teljesítették az
alapszintet.
2012-ben 1744 képességpont, két évvel ezelőtt (amikor 6. osztályosok voltak)
2010-ben 1646 képességpont
Ez alapján a tanulóink átlageredménye a korábbi eredményekhez képest szignifikánsabb jobb,
fejlődésük az országos szintnél nagyobb.
A képességeloszlás alakulása az előző négy évben.
1. szint
alatt
1. szint
2. szint
3. szint
4. szint
5. szint
6. szint
7. szint
2008 __ 1 tanuló 4 tanuló 8 tanuló 9 tanuló 7 tanuló 3 tanuló 1 tanuló
2009 __ __ __ 9 tanuló 14 tanuló 12 tanuló 3 tanuló 3 tanuló
2010 __ __ __ 1 tanuló 14 tanuló 5 tanuló 2 tanuló 2 tanuló
2011 __ __ __ 5 tanuló 13 tanuló 9 tanuló 9 tanuló 1 tanuló
2012 __ __ __ -- 4 tanuló 17 tanuló 9 tanuló 4 tanuló
2013 2(+3) tanuló 8(+3) tanu 8 tanuló 15 tanuló 5 tanuló
60
E: A tanuló egyéni fejlődése (2011�2013)
Mindkét osztályban a 6. évfolyamon nyújtott teljesítmény alapján várható eredménynek
megfelelően teljesítettek a tanulók. Talán ez az első évfolyam, ahol nem alacsonyabb a várható
értéknek. Reméljük ehhez a megfelelő tanári motiváció is hozzásegítette a tanulókat.
F: A képességelosztás jellemzője osztályonként.
8.a osztályban a képesség szórása min.:1542, max.: 1974
8.b osztályban a képesség szórása min.: 1563, max.: 1945
61
Matematika 6. évfolyam 2013
A jelentésben 42 tanuló teljesítménye szerepel.
Részletes elemzés: A: átlageredmények
Országos összesítésben 2106 iskola rosszabb teljesítményt nyújtott, 514 hasonlót és
25 jobbat.
A városi általános iskolákban 620 iskola rosszabb eredményt ért el, 97 hasonlót és
jobbat 2 iskola.
a közepes városi iskolák körében 307 gyengébbet, 62 hasonlót, jobbat 0
A tanulóink átlageredményét 1652 pontszámmal határozták meg,
az országos átlag 1489 pont,
a városi általános iskoláinak pontszáma 1470,
8 évfolyamos gimnáziumok átlaga 1643
A közelebbi régióhoz hasonlítva iskolánkat a Nyugat- Dunántúli régióban (1520), illetve
Kapuvár járásban (1512) eredmények születtek. Megjegyzésként: a fenn említett régiók
intézményei az országos átlagnál jobb teljesítménye az országos átlagnál magasabb.
B: A CSH-index szerint
A kitöltött kérdőívek alapján, a várható eredménynél jobb eredményt értek el a tanulóink.
62
C: A tanulók egyéni eredményei szerint
Az előző évi jelentéssel megegyezően az értékelési skálán hét képességszintet határoztak meg.
A 6. évfolyamon a 3. képességszint alatti tanulók nem érik el az alapszintet.
Eszerint az 1. szint alatt nem volt tanulóink.
az 1 szinten 2 tanuló
a 2.szinten 3 tanuló
a 3. szinten 5 tanuló,
a 4.szinten 19tanuló
a 5 szinten 7 tanuló
a 6.szinten 6 tanuló
a 7.szinten 0 tanuló
a jelenlegi 7. évfolyamban nincs kiemelkedő teljesítményű tanuló
%-ban kifejezve 1 szint 4,8%, 2. szint 7,1%, 3. szint 19% 4.szint 35,7%, 5.szint 19%, 6.szint
14,3%
Tanulóink 95,2 %-a teljesítette az évfolyamon elvárható szintet.
Az országos átlag 60%, a városi iskolákban 56% azon tanulók aránya, akik teljesítették az
országos szintet.
Ez alapján a tanulóink átlageredménye az előző évek eredményhez képest stagnál.
2013-ban 1652 képességpont ezek szignifikánsan elfogadható eltérések
2012-ben 1695 képességpont
2011-ben 1706 képességpont
2010-ben 1704 képességpont
2009-ben 1579 képességpont
2008-ban 1356 képességpont
F: A képességelosztás jellemzője osztályonként.
6.a osztályban a képesség szórása min.:1188, max.: 1886
6.b osztályban a képesség szórása min.: 1294, max.: 1920
63
Szövegértés 6. évfolyam 2013
Részletes elemzés: A: átlageredmények
Országos összesítésben 1985 iskola rosszabb teljesítményt nyújtott, 92 hasonlót és
10 jobbat.
A városi általános iskolákban 583 iskola rosszabb eredményt ért el, 6 hasonlót és
jobbat 1 iskola.
A tanulóink átlageredményét 1675 pontszámmal határozták meg,
az országos átlag 1497 pont,
Városi általános iskoláinak pontszáma 1478,
8 évfolyamos gimnáziumok átlaga 1681.
A közelebbi régióhoz hasonlítva iskolánkat a Nyugat- Dunántúli régióban (1530), illetve
Kapuvár járásban (1528). Megjegyzésként: a fenn említett régiók intézményei az
teljesítménye az országos átlagnál magasabb.
B: A CSH-index szerint
A kitöltött kérdőívek alapján, a várható eredménynek megfelelő eredményt értek el a
tanulóink.
64
C: A tanulók egyéni eredményei szerint
A 6. évfolyamon a 3. képességszint alatti tanulók nem érik el az alapszintet.
Eszerint az 1. szint alatt, az 1. és 2. szinten nem volt tanulóink.
a 3.szinten 6 tanuló
a 4. szinten 9 tanuló,
az 5.szinten 18tanuló
a 6.szinten 8 tanuló,
a 7.szinten 1 tanuló
%-ban kifejezve 3 szint 14,3,%, 4.szint 16,7%, 5.szint 45,2%, 6.szint 21,4% és a 7.szint 2,4%
Ez alapján a tanulóink átlageredménye az előző évek eredményhez képest jobb.
2013-ban 1675 képességpont
2012-ben 1694 képességpont
2011-ben 1681 képességpont
2010-ben 1646 képességpont
2009-ben 1559 képességpont
2008-ban 1404 képességpont
F: A képességelosztás jellemzője osztályonként.
6.a osztályban a képesség szórása min.:1393, max.: 1838
6.b osztályban a képesség szórása min.: 1423, max.: 2086
65
ÖSSZEGZÉS:
A beszámoló alapján egyértelműen megállapíthatjuk, eredményeink
meghaladják az országos átlagot.
A 2008-as évi mélyponthoz képest jelentős javulás mutatkozik a
méréseredményeken.
Mérési
terület
évf.
2013
Átlageredmény
2012 2011 2010 2009 2008
Mat
emat
ika
6. 1652
(1489)
1695
(1489)
1706
(1486)
1704
(1498)
1579 1356
8. 1727
(1620)
1717
(1612)
1690
(1601)
1837
(1622)
1743 1657
Szö
vegé
rtés
6. 1675
(1497)
1694
(1472)
1681
(1465)
1646
(1483)
1599 1404
8. 1789
(1555)
1744
(1567)
1665
(1577)
1662
(1583)
1631 1563
A 2010, 2011, 2012-es mérésnél zárójelben az országos átlag jelezve.
Az alapszintet el nem érő tanulóink %-os aránya mérési területen
évfolyamonként.
Iskolánkban A megfelelő képzési típusban (országos)
Matematika 6.évfolyam 11,9 % (1 tanuló)
8.évfolyam 12,1% (4 tanuló)
Szövegértés 6. évfolyam 0 % (0 tanuló)
8. évfolyamon 0 % (0 tanuló)
Matematika 6.évfolyam 44% (40%)
8.évfolyam 45,2% (40,1%)
Szövegértés 6. évfolyam 27,6% (25,3%)
8. évfolyamon 41% (35,9%)
Az alapszintet el nem érő tanulók aránya
a 6. évfolyamon a 3. képességszint alatti,
a 8. évfolyamon a 4. képességszint alatti tanulók arányát mutatja.