15
2015.12.02. 1 Jelek és kódok a kommunikációban V. előadás Kommunikációelmélet Olyan tárgy vagy jelenség, amelynek önmagán túlmutató jelentése van • fizikai forma (pl. hangalak) • jelentés • a kettő közötti kapcsolat A jeleket fizikai tulajdonságuk és képességeink révén érzékeljük. Egy dolgot az tesz jellé, hogy valaminek a jele: önmagában semmi sem jel. I. A jel

Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

  • Upload
    others

  • View
    3

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

1

Jelek és kódok a kommunikációban

V. előadás

Kommunikációelmélet

Olyan tárgy vagy jelenség, amelynek önmagán túlmutató jelentése van

• fizikai forma (pl. hangalak) • jelentés • a kettő közötti kapcsolat

A jeleket fizikai tulajdonságuk és képességeink révén érzékeljük.

Egy dolgot az tesz jellé, hogy valaminek a jele: önmagában semmi sem jel.

I. A jel

Page 2: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

2

természetes jelek mesterséges jelekszimptómák szignálok

(füst, sötét felhő, forró homlok, levélhullás…)

nyelvi jelek nem nyelvi jelek

(kalaplevétel, kéznyújtás, meghajlás…)

A jelek felosztása

Mit jelent a sápadt arc mint természe-tes jel a következő személyeknek? Kit milyen cselekvésre késztet?

orvos, tanár, kozmetikus, természetgyógyász, barátnő, édesanya

ikon

-hasonlóságon alapul: az ikon és az általa jelölt dolog között természetes kapcsolat van

-egy ikon valamely minőségében vagy tulajdonságában megegyezik az általa jelölt dologgal, jelenséggel vagy hasonlít hozzá.

-az ikonok értelmezése következtetés révén jön létre

Pierce-féle jelfelosztás a jelölt-jelölő kapcsolata alapján

Page 3: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

3

index

-érintkezésen alapul (ok-okozati, térbeli, időbeli kapcsolat)-egy index és az általa jelölt dolog között közvetlen,

természetes kapcsolat van -a jelölt dolog okozza a jelként értelmezett jelenséget

Pierce-féle jelfelosztás a jelölt-jelölő kapcsolata alapján

szimbólum

-közmegegyezésen alapul (nyelvi, zenei, matematikai és térképjelek, KRESZ-ben a színek, táblaformák, karikagyűrű)

1+1=2

Pierce-féle jelfelosztás a jelölt-jelölő kapcsolata alapján

Page 4: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

4

Egy szimbólum és jelentése között nem közvetlen, természetes, hanem kon-vencionális kapcsolat van (azaz a kapcsolatot csupán konvenció teremti meg és tartja fenn).

A szimbólumok értelmezése feltételezi a konvencionális kapcsolat ismeretét. Aki a konvenciót nem ismeri, annak számára egy szimbólum nem szimbólum. A szimbólumok értelmezése nem következtetésen, hanem a konvenció ismeretén alapul.

Szimbólumok

Mivel a konvencionális kapcsolat nem természetes kapcsolat, ezért memorizálás révén tanuljuk (pl. az idegen nyelv szavait)

Page 5: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

5

-közmegegyezésen alapulnak-önkényesek

-a jelölő és jelölt közötti kapcsolat motiválatlan

Kivételek ez alól a hangutánzó szavak, melyek indexjelek: reccs, kukurikú, bumm, tiktakol…

-abc betűi-hanghosszúság jelölése

A nyelvi jelek szimbólumok

Hockett szerint a nyelv rendelkezik a négy alapvető tulajdon-sággal, és bár ezek más (pl. állati) kommunikációs rendszerekre is jellemzőek, egyedül az emberi kommunikációban vannak egyszerre jelen.

-Leválasztottság vagy elvonatkoztatás: a jelek azon tulajdonsága, hogy a jeltárgy jelenléte nélkül is képesek azt felidézni, azaz a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni.

-Kettős mintázottság: a nyelvnek az a tulajdonsága, hogy véges számú jelből végtelen számú üzenet hozható létre.

A nyelvi jelek tulajdonságai

Page 6: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

6

-Hagyományozás: új szimbólumok tanulását és alkalmazását jelenti, azaz a nyelvet az új generációk a régebbiektől veszik át.

-Nyitottság: a jelállomány folyamatos bővíthetőségét jelenti olyan módon, hogy új jelentésekkel bővüljön a meglévő állomány, azaz a nyelv segítségével az ember képesek új jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni.

A nyelvi jelek tulajdonságai

A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen információ továbbítására képes. Nem véletlen, hogy a nyelv éppen információ feldolgozó, továbbító, tároló stb. képességei miatt egyben a gondolkodás eszköze is.

Mivel a nyelv meghatározza a gondolkodásunkat, így joggal fel-tételezhetjük azt is, hogy a különböző nyelveken beszélő emberek másként látják a világot, másként gondolkoznak róla.

Hiszen ha egy nyelv sok-sok szót ismer például a hóra, az nyilván sokkal árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé: ezt nevezzük a nyelvi relativitás elvének, ami Sapir és Whorf nevéhez fűződik.

A nyelvi relativitás elve

Page 7: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

7

II. Kódtípusok a kommunikációban

A kód szabályok rendszere, melynek segítségével a jeleknek egy bizonyos jelentés tulajdonítható.

A kódok egyik osztálya a kommunikatív kódok csoportja.

Jellemzőjük:

1. Jelrendszerekről van szó, nem egyedülálló jelekről.

2. Szintaktikailag kötöttek. Léteznek olyan szabályok, melyek meghatározzák a kiválasztás és a kombinálás módját.

3. A kódokat alkotó egységek referenciális jelentést hordozó jelek. A jelek használata ugyanakkor társadalmi megálla-podáson alapul.

4. Alkalmasak arra, hogy a média eszközein továbbítsák őket.

Page 8: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

8

A kommunikatív kódok

I. digitális – analóg kódok

II. prezentáló – reprezentáló kódok

III. denotáló – konnotáló kódok

IV. szűk körű – széles körű kódok

Digitálisnak tekintünk egy kódot vagy jelsorozatot, ha különálló, szegmentálható egységekből áll. Digitális pl. az emberi nyelv (ráadásul több szinten lehet szegmentálni: fonémák, morfémák szintjén) vagy pl. a programnyelvek.

Az analóg kód esetében a kód egészét egy egységként fogjuk föl, s nem tudjuk kisebb részekre bontani (mimika).

I.

Page 9: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

9

:-) ;o) :-( :-/ :-@ (:-&

Az ikonok jól tükrözik a keleti és nyugati kultúrák különb-ségeit, hiszen míg nyugaton a száj mutatja az érzelmeket (ezért elsősorban a száj sematikusan ábrázolt mozdulataival is mutatják be őket), keleten a szem a lélek és a hangulatok tükre.

^_^ ;_; º_º harag

Mutassa be az öröm analóg és digitális kódját!

Magyarázza meg a digitális és analógiás rendszerek segítségével, hogy miért gesztikulálnak az átlagosnál többet a nyelvtanárok!

Page 10: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

10

Azok a kódok reprezentálóak, melyek bármely, befoga-dásukra alkalmas társadalmi kontextuson belül működ-hetnek (tipikusan a tömegkommunikáció kódja ilyen).

Szerepük a szövegalkotásban jelentős. A kommunikáció-elmélet minden szöveget üzenetnek tekint, mely az adott társadalmi kontextustól függetlenül létezik. Pl. az írásművek reprezentáló kódjai a központozás, tipográfia, elrendezés.

II.

A prezentáló kódok az interperszonális kommunikáció tipikus kódjai. Csak abban a társadalmi kontex-tusban adekvátak, mely közvetlen használati körük-be esik. Maga a kommunikátor teste hordozza ezeket.

Kifejezhet: 1. kapcsolatfeltáró jelentést2. társadalmi hovatartozást megnevező jelentést3. identitás jelentést4. expresszív (érzelmi) jelentést fejez ki

Page 11: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

11

• viselkedési vagy tanult kódok: testmozdulatok, gesztusok• kereskedelmi kódok: öltözködés• genetikus kódok: magasság, hajszín, bőrszín

-milyen a viszony a beszélő és a hallgató között

-társadalmi hovatartozást-identitásjelentést-alkalmas expresszív

jelentés átadása

prezentáló kódok

Page 12: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

12

A denotáló kódok a társadalom minden tagjára érvé-nyes, általános jelentéssel (kognitív referenciával) bíró kódok. A jelentés mindenki számára ugyanaz (például matematikai kódok, közlekedési táblák jelentése).

A konnotáló kód ezzel szemben kultúra- vagy szub-kultúra specifikus. Az adott kultúra értékrendjét tükrözheti, mint például az ideológiai kódok.

III.

Értelmezze az alábbi konnotáló és denotáló kódokat!

Page 13: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

13

A széles körű kód közös társadalmi tapasztalaton alapul (egyszerű, sokan megértik, sokan használják), pl. nép-szerű irodalom, a népszerű zene.

A szűk körű kódokat kevesebben használják, bonyolul-tabb, mint az előző, pl. tudományos szakirodalom, kortárs szépirodalom.

IV.

Page 14: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

14

„Új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány, az egész-ségre különösen káros dohánytípusokat szálanként négy forint adó-teherrel sújtanák - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.” Blikk, 2015. 11. 02.

„A participációs felfogás egységes keretben vet számot a kommuni-kációs jelenségszférában tetten érhető mikrostruktúrákkal, ame-lyeket manapság leggyakrabban mint aktusokat (tranzaktust, inter-aktust vagy éppen beszédaktust) írják le, másrészt azokkal a makrostruktúrákkal, amelyek a kommunikációt nem aktusként, hanem állapotként, a világ állapotaként mutatják fel.” Horányi Özséb

Van egy nő. Gyűlöl. Árnyék, így hív. Például ezt mondja: Hát itt?, ólálkodol, árnyék? Máskor meg ezt: Kelkáposzta lesz, árnyék, ebédre, rendben? Olykor pedig így tréfál: Előre vetem az árnyékom. Ez bizony én vagyok, rám vonatkozik. Esterházy Péter: Egy nő

„A deklarálás során nem hoztuk még létre a tömböt, egyelőre

csak a referenciának (memóriacímnek) foglaltunk helyet. A

tömböt a Javában külön létre kell hozzuk a new operátorral.”

Tömbök kezdőértékének beállítása Java programnyelven

Page 15: Kommunikációelméletmnytud.arts.unideb.hu/tananyag/takacsj/bev_a_komm...A nem verbális csatornák korlátozott információtovábbító képes-ségével szemben, a nyelv bármilyen

2015.12.02.

15

Milyen típusú kódok?

hajszínközlekedési táblák

mimikaöltözködés

tudományos szakirodalom prezentálószéles körűanalógprezentálószűk körű