Kommunikáció

Szemethy László PhD

A kommunikáció az állat olyan viselkedési aktusa, ami megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló állat számára, nagyobb számú eset átlagában, adaptív értékű. (P.J. Slater 1978)

állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését

• adó – jelet adja • vevő – jelet fogja

pozitúrák

magatartási mintázatok

hangok

speciális vegyületek

A kommunikáció során a leadó a saját agyi modelljét működteti és a kommunikáció biológiai funkciója az, hogy a vevő agyi modelljében valamilyen ránézve vagy mindkettőjükre nézve adaptív változást idézzen elő

- a jel a leadó agyi modelljének komponense

Kérdés: mi történik ezzel a jellel, amikor a vevő észleli?

Ha ugyanolyan funkciójú komponensként viselkedik a vevő agyában, akkor teljes az átfedés (korrespondencia)

I. típusú kommunikáció

fajtársak

Ha az átfedés nem teljes…

II. típusú kommunikáció

„ülj” vezényszó

Hattyú

- állatvilágban gyakoribb az I. típus, amely öröklött modellkomponensek felhasználásán alapszik, DE! tanulással változhat

• nemcsak az egyedek felismerését tanulják meg, hanem minősítik viselkedésüket is • „személynevek” használata

Tanulás is képes egy öröklött reakció lefolyását jelentősen befolyásolni

Mexikói kardfarkú hal

Sirály

Zebra

Holló

Vörösbegy

Üzenet: az a funkció, amit az adott kommunikációs jel az adó agyi modelljében betölt többféle funkciót betölthet, kontextusfüggő!

Jelek két nagy csoportra oszthatók: T.A. Sebeok (1962)

Digitális jelek

• „mindent vagy semmit” • jel jelentésének-intenzitásának nincs semmiféle kapcsolata • madarak vészjelző kiáltása, szent- jános bogarak hímjeinek felvillanása

Analóg jelek

• jelek intenzitása maga is információt hordoz • agressziót kifejező pozitúrák

Zöld gém

Fizikai jel lehet:

• egyszerű: csupán egyetlen üzenet (vészkiáltás) • összetett: jel is több részből áll, esetleg több testrész, üzenet is lehet összetett

Antitézis-elv (Darwin 1872): ha az állat szándéka vagy belső állapota ellenkezőjére fordul, akkor megfordulnak a szándékot vagy belső állapotot kifejező jelek is

Jelek specificitása széles határok között változik:

Selyemlepke

Nagyobb specificitás

• szexferomon • szexuális izoláció miatt fontos

Nincs nagyfokú specificitás

• veszélyt jelző feromonok • nem versengenek egymással, de sok közös ellenség

Kis konc.: aktív keresés Magasabb konc.: agresszió Még magasabb konc.: menekülés

1. Oroszláncsapat összehívása 2. Kötődés megerősítése 3. Idegen falkák közötti távolság 4. Fajtársak közötti agresszió

Az állati kommunikációs rendszerek zártak, míg az emberi nyelv

nyílt (egy jel több üzenet továbbítására is felhasználható →

oroszlánordítás, méhkirálynő feromonja)

1. Vadászatra hívás 2. Falka összetartás 3. Territórium védelme- zése

A lehetséges üzenetek számát növeli a metakommunikáció, ami összetett jelzésrendszer és a játékra hívásnál figyelhető meg sok állatfajnál Csak az alsó fogsor látszik!

A kommunikáció funkciója

A leggyakoribb funkciók:

• egyed-és csoportfelismerés • rokonfelismerés • rangsorban elfoglalt hely jelzése → a domináns •farkas magabiztos testtartása, járása, bármelyik egyedet megközelíti nyíltan • agresszió során fenyegetés, szubmisszió • játékra hívás • szexuális állapot jelzése • csoportösszehívás → oroszlánok ordítása • szinkronizáció → kanári éneke a nőstény peteérését serkenti • territóriumjelzés → borzok kakigödrei, madárének • veszélyjelzés → sirályok vészkiáltása, csúfolódó viselkedés (kormos légykapó, feketerigó → kulturális tanulás) • vészjelzés (fehérbarkójú cerkóf) • kontaktustartás → csibe és a tyúk közötti hangjelzések • információ az erőforrásokról → méhtánc (Karl von Frisch)

A kommunikációs aktusok általában belső állapotot, szándékot vagy valamilyen külső tényezőről szóló információt fejeznek ki

Kerektánc: • kis távolságra lévő táplálékhelyet jelez • felderítők mindig hoznak mintát

• kirepülő dolgozók szag alapján keresnek

Rezgőtánc: • információ a táplálékforrás távolságáról és irányáról • nem távolságmeghatározás, hanem E-ráfordítás

Ritualizáció

A kommunikációs jelek gyakran más célú viselkedésformákból fejlődtek ki fokozatos genetikai változások révén, ezt az evolúciós folyamatot nevezzük ritualizációnak

A folyamat során valamilyen mozdulat, pozitúra jellé alakul oly módon, hogy a viselkedés a jel funkcióra alkalmassá váljon, azaz egyértelmű, feltűnő és pontos legyen

1. a funkció megváltozása 2. a motiváció megváltozása → majmoknál a békítés egyik gesztusa a felkínálkozás 3. a mozdulatok gyakran felnagyítódnak, továbbá leegyszerűsödnek 4. kiváltóingerek küszöbértéke lecsökken 5. a mozdulatok gyakran pozitúrákba fagynak → fenyegető pozitúrák a menekülés és a támadás mozdulataiból 6. a mozdulatok orientációja is megváltozik 7. sokszor morfológiai változások is bekövetkeznek (színes tollak, foltok)

• kaparja a földet • fejét lehajtva hívóhangot hallat • csipkedi a talajt • tyúkok hívó hangra jönnek, miközben táplálkoznak, a kakas párosodik velük

• farktollait kissé szétnyitja • csipkedi a talajt a nősténye előtt • nőstény odaszalad, kaparja a földet, miközben a hím még inkább széttárja farktollait

• hasonlóan viselkedik, de ha a nőstény megjelenik, fejét magasra emeli és a nőstény irányában bólogat (táplálék- kínálás)

• kakas teljesen szétterjeszti szárnyait, farktollait; vonzó mintákkal tarkítottak • rázza tollait, néhány lépést hátrál • csőre talaj felé mutat • soha nem kínál táplálékot

Kommunikáció szagok útján!

Miért fontosak a szagok?

Vadgazdálkodás szempontjából:

• vadászat

• „behívás”

• csapdázás

Egyéb területek…

• nyomolvasás, üldözés

• manipuláció??