Környezetvédelmi engedélyezés

Bándi Gyula

A közigazgatás eszközei lehetnek kifejezetten megelőzési célúak:

engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés – l. 1995. évi LIII. tv. 2010. évi módosítása 72/B.§), ezen belül

környezeti hatásvizsgálat és ennek alapján a környezetvédelmi engedély, mint sajátos környezetvédelmi eszköz,

egységes környezethasználati engedély, szintén sajátos környezetvédelmi eszközként

környezeti felülvizsgálat környezetvédelmi működési engedélyben kiteljesedve, mint ugyancsak sajátos eszköz,

2010-től elviekben létezik az egybefoglalt környezethasználati engedély – 1995. évi LIII. tv. 70. §)

környezeti nyilatkozat vagy állapotvizsgálat felszámolási eljárás vagy csődeljárás esetén,

termék- és technológia minősítés vagy hasonló tartalmú eszközök, (osztályozás) határértékek;

ezekhez kapcsolódó nyilvántartások pozitív vagy negatív irányú kötelezést tartalmazó eszközök; együttműködési típusú eszközök, illetve az önszabályozás feltételeinek kialakítása; gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök; mindezek feltételeként az ellenőrzés. szankciók, felelősségi eszközök, melyek azonban noha közvetett hatásmechanizmust

érvényesítenek, mégis a magatartásra magára direkt módon hatnak

3

A környezetvédelmi törvény„66. § (1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b)

pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély,

b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély,

c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély,

d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély,

e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat

jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható.(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a

környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.

EngedélyekEngedély típusa Kapcsolat a környezethasználathoz

Környezetvédelmi engedély A tervezés fázisában, közvetlenül környezethasználatra nem, csupán a további engedélyek beszerzésére jogosít

Egységes környezethasználati engedély Két altípusa:1. A tervezés fázisában, de már a megvalósításhoz közelebb, jogosít környezethasználatra2. A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra

Környezetvédelmi működési engedély(környezetvédelmi felülvizsgálat)

A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra

Egybefoglalt környezethasználati

engedély (nincs végrehajtási szabály!) Tv. szerint: A környezethasználó kérelmére - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki.

Az engedélyezés általábanAz engedélyezés mint közhatalmi aktus nem feltétlenül csak ezen a néven jelenik meg,

nem elnevezése, hanem tartalma adja a lényeget. A fentieket részben megismételve és összefoglalva, az engedély lényegét a következőkben adhatjuk meg:

a jogalkotó egyes tevékenységeket általában, absztrakt módon lehetővé tesz, azonban a tevékenység tényleges gyakorlását előzetes hatósági aktushoz köti, amely

aktus nélkül az adott tevékenység gyakorlása jogellenes; az engedélyhez kötött tevékenységeket pontosan meg kell határozni; az engedély kiadásának hatáskörét ugyancsak pontosan meg kell határozni,

beleértve a hatósági jogkör terjedelmét is; az aktus lényege tehát a felhatalmazás, jogosítás kiadása; az engedélyező aktus követelménye révén mások, akik ilyen jogosítvánnyal nem

rendelkeznek, kizártak a tevékenység gyakorlásából, ennek következtében az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő tevékenység

szankcióval fenyegetett; az engedély tartalmú aktus keretében mód van arra, hogy előzetes feltételeket

szabjanak, amely feltételek meglétét az engedélyesnek tanúsítania kell; a hatóság feltételeket szab az engedély kiadása során is, amelyek meghatározzák az

engedélyezett tevékenység kereteit; eljárási kérdés, hogy az engedélyezési eljárás kérelemre indul, illetve az engedélyezés eljárási is meghatározott rendben folyik.

Az engedély kiadásakor tehát az engedélyre kötelező jogi normában vagy az engedélyt tartalmazó egyedi aktusban meghatározandó kérdések között szerepel:

az engedély alanya, az engedélyes pontos meghatározása; az engedély tárgya, szintén minél pontosabban meghatározva,

figyelemmel a környezetvédelmi követelmények alapvető érdekeket érintő mivoltára;

az engedély területi hatálya, a tevékenység gyakorlásának helye; az engedély időbeli hatálya, határidők; a tevékenység gyakorlásának szükséges részletes feltételei,

egyebek között az információáramlás szabályai; a változások bejelentésének kötelezettsége; a jogkövetkezmények.

Szakhatósági hozzájárulás szerepe, mint együttdöntés

Bizonyos környezethasználattal járó tevékenységek a felügyelőség engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül, a hatóságnak történő bejelentést követően gyakorolhatók. - ezeket külön jogszabályok határozzák majd meg.

A felügyelőségnek történt bejelentést követően a tevékenység egy meghatározott idő elteltével kezdhető meg.

- E határidő alatt, illetve a tevékenység megkezdésének időpontjában a felügyelőség ellenőrzi, hogy a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek-e.

- Ha a környezethasználó e követelményeknek nem tesz eleget, a felügyelőség megtiltja a tevékenység megkezdését, illetve az idő előtt megkezdett tevékenység folytatását, valamint annak felfüggesztését rendelheti el.

- Jogszabálysértés esetén környezetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor. - A bejelentés formáját, tartalmát és a részletes eljárási szabályokat majd

külön kormányrendelet határozza meg. - A bejelentésekért igazgatási szolgáltatási díj megállapítására kerül sor. - Tekintettel arra, hogy e tevékenységek esetében - engedély hiányában - a

környezetvédelmi hatóságnak folyamatosan ellenőriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, a bejelentéshez kötött tevékenységek vonatkozásában éves felügyeleti díj meghatározására is sor kerül

Engedélyek és környezetvédelemAz engedélyeket, környezetvédelmi vonatkozásaikat, súlyukat

figyelembe véve, ahogyan erre már fentebb utaltunk, annak alapján, mennyire közvetlenül vonatkoznak a környezeti érdekekre, három nagy csoportba oszthatjuk:

a környezet egészének érdekeit integrált szemlélettel felölelő vagy legalábbis erre törekvő engedélyek (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi működési engedély és a még kiforratlan egybefoglalt környezethasználati engedély);

a környezet egyes elemeihez, illetve az azokat érintő tevékenységekhez kapcsolódó engedélyek (például különböző engedélyek a vizekkel kapcsolatban, engedélyek a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan stb.);

a környezeti érdekekhez csak közvetve kapcsolódó engedélyek, mint az építési engedélyezési eljárás, ahol tehát valóban a szakhatósági hozzájárulás eljárása jelenti a környezeti szempontok figyelembe vételének módját.

Integrált engedélyekÚj tevékenységek, illetve jelentős Meglévő tevékenységekmódosítás

Környezetvédelmi Egységes környezet- Környezetvédelmiengedély (környezeti használati engedély működési engedélyhatásvizsgálat (környezetvédelmi

felülvizsgálat)Egybefoglalt környezethasználati engedély

Új tevékenységekKörnyezeti hatásvizsgálat Egységes környezethasználati - kötelező esetek listája engedély- mérlegelés listája (a környezeti - kötelező esetek listája hatás jelentősége alapján) (esetkör részben eltér a KHV-tól) Első lépés Előzetes vizsgálat Előzetes konzultáció- kérelemre - kérelemre- kötelező KHV és EKE előtt - önkéntes KHV és EKE előtt- nem lehetséges, ha a KHV mérlegeléses listáján van Előzetes vizsgálat alapján döntés (kötelező) tartalmazza:Előzetes konzultáció alapján vélemény (nem kötelező) tartalmazza:- KHV tartalmi követelményei- EKEtartalmi követelményei- összevonható-e a két eljárás- összekapcsolható-e a két eljárás- elutasítás (konzultáció esetében erre nem kerül sor)- engedély nem adható

Folytatódik a KHV és/vagy EKE eljárás, ha nincs elutasítás az előzetes vizsgálat alapján

Tárgyi hatályA kormányrendelet a hatásvizsgálatra köteles tevékenységeket két csoportba sorolja:

a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek minden esetben hatásvizsgálat-kötelesek, amelyekről tehát már a jogalkotó feltételezi, hogy hatásuk jelentős lehet. (Példaként: vadaskert védett természeti területen és erdőterületen, az un. egyéb külszíni bányászat 25 hektár területtől, cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól, szélerőműtelep 10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen, gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), repülőtér 2100 m alaphosszúságú kifutópályától vagy sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen, stb.;

a rendelet 3. sz. melléklete azokat a tevékenységeket, létesítményeket sorolja fel, amelyek esetében a felügyelőség döntésétől függően kell lefolytatni a hatásvizsgálatot, amikor tehát a hatás jelentőségét esetenként kell megítélni. (Például faültetvény telepítése 30 hektártól, húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától, tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől, cellulózgyártás, nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron, geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől, autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól, nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól, stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől stb.)

Az egységes környezethasználati engedélyek egy harmadik lista alapján

PéldaKötelező KHV1. Intenzív állattartó telep a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára

EKH11. Nagy létszámú állattartásIntenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint a) 40 000 férőhely baromfi számára, b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára.

Potenciális KHV6. Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára

1. számú melléklet: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek2. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek3. számú melléklet: A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően

környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek4. számú melléklet: Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem

tartalma5. számú melléklet: A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai6. számú melléklet : A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei7. számú melléklet :A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány

készítésekor8. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi

követelményei9. számú melléklet: Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai10. számú melléklet: A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben

figyelembe veendő szennyező anyagok11. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei12. számú melléklet: Az előzetes konzultációban részt vevő közigazgatási szervek13. számú melléklet: Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához14. számú melléklet: Előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén az ügyfél által

benyújtandó dokumentumok

1. számú melléklet: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

2. számú melléklet: az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek

3. számú melléklet: A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

Előzetes vizsgálat, előzetes konzultációElőzetes vizsgálat- ügyfél kérelmet nyújt be- felügyelőség a döntéshozó- szakhatóságok hozzájárulása

- jegyző közhírré teszi- önkormányzat észrevétel- társadalom észrevétel- a további eljárás tartalmi követelményeinek megállapítása (felügyelőség a fentiek alapján)- változat(ok) megjelölése- ha két engedélyezési eljárás van, akkor döntés az összevonásról vagy összekapcsolásról- szükség esetén a kérelem elutasítása

- határozat nyilvános közzététele

Előzetes konzultáció- érdekelt kezdeményez- felügyelőség a végső véleményező- előzetes konzultációban résztvevő szervek észrevételre (lista azonos)- jegyző közhírré teszi- önkormányzat észrevétel- társadalom észrevétel- további eljárás tartalmi követelményeiről vélemény (felügyelőség a fentiek alapján)- változat(ok) megnevezése- ha két engedélyezési eljárás van, akkor vélemény az összevonásról vagy összekapcsolásról- ha kizáró ok van, erre az érdekelt figyelmének felhívása- vélemény nyilvános közzététele - pozitív eredmény esetén az eljárás tovább folytatódik, mintha előzetes vizsgálatként végezték volna el

Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció67. § (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi

hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő.

(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő két hónap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.

(3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles.

A jelentős környezethasználattal járó, környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az elérhető legjobb technika alkalmazását vizsgáló egységes környezethasználati engedélyezési eljárások esetében előzetes vizsgálati eljárásra nem kerül sor. Ilyenkor a környezethasználó maga dönti el, hogy kezdeményez-e előzetes konzultációt a környezetvédelmi hatóságnál, vagy rögtön a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtja be a felügyelőséghez. Ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a hatásvizsgálat elrendelése vonatkozásában, a jogszabály erejénél fogva köteles előírni a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását.

Azokban az esetekben, amikor az környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a környezetvédelmi hatóság mérlegelésétől függ (jelentős környezeti hatás feltételezése), és így a környezethasználó által megtámadható hatósági döntést szükséges hozni, kötelező az előzetes vizsgálat.

Előzetes vizsgálati dokumentáció KHVA környezeti hatásvizsgálat esetén az előzetes vizsgálati dokumentáció a következő főbb

tartalmi elemekből áll:a) a tervezett tevékenység célja;b) a tervezett tevékenység számításba vett változatainak – ugyanis lehetőség van arra,

sőt kívánatos, hogy egy tevékenységnek több megvalósítási lehetősége is a vizsgálat tárgyát képezze – alapadatai;

c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi tervekkel, koncepciókkal (különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal), amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;

d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;

e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel;

f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, így különösen annak tisztázása, hogy a hatótényező milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki (e területeket térképen is körül kell határolni), milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel.

Előzetes vizsgálat EKHa) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői;b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a

telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket;c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti

besorolása;d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása;e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése;f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása;g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének

meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat;

h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása;

i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása.

Eljárások viszonya

A fenti variációk mellett két lehetőségre kell felhívni a figyelmet:

összevont eljárás: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonható;

összekapcsolt eljárás: ha az előzetes vizsgálatban hozott határozat szerint egy tevékenység környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyköteles, és a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás nem vonható össze, két szakaszból álló eljárást kell lefolytatni.

KHV az előzmények összefoglalása, a tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak

részletes leírása, a hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása, a várható környezeti hatások becslése és

értékelése, nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás

esetén – ezt jelen címen belül később tárgyaljuk – külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát,

környezetvédelmi intézkedések, az egyéb adatok, valamint a közérthető összefoglaló

KHV eljárás A felügyelőség a kérelmet e gy helyi vagy országos napilapban és a honlapján

közleményt tesz közzé, megküldi a közleményt és a kapcsolódó dokumentációt a tevékenység telepítési helye szerinti település, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjének. A jegyzők gondoskodnak a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap.

A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat vonja be. Minden esetben bevonja az ÁNTSZ szervezetét.

A felügyelőség a kérelem benyújtása után – a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén – közmeghallgatást tart. Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. A felügyelőség az észrevételeket az érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja..

A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és a következő határozatokat hozhatja

a) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt,b) a kérelmet elutasítja, illetvec) határoz a hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedély

összekapcsolásáról, amit azt jelenti, hogy az összekapcsolt eljárás végén kerül sor érdemi határozathozatalra.

Az egységes környezethasználati engedélyAz egységes környezethasználati engedély egyik lényegi kérdése az elérhető

legjobb technika (BAT – best available technics) A követelmények:

a telepítési helyének jellemzői; a tevékenység jellemzői; természetesen az alkalmazott elérhető legjobb technikák ismertetése; a felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és

mennyiségi adatai; a létesítmény szennyező forrásai; a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői,

valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan;

a hatásterület meghatározása; a megelőző, vagy a kibocsátás csökkentésére szolgáló megoldások ismertetése; a kibocsátások mérésére, folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek,

intézkedések; szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék

hasznosítására, valamint ártalmatlanítására vonatkozó megoldások áttekintése; az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; illetve egyes olyan kérdések mint a már említett energiahatékonyság stb.

EKH eljárás A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a

gazdája, amelyik az eljárásba szakhatóságokat von be, ugyanazon követelmények szerint, mint a hatásvizsgálat esetében.

A társadalmi részvétel követelmény Az engedélykérelmet és a közérthető összefoglalót a telepítés helye

szerinti települési önkormányzat, valamint a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévő, a kibocsátással érintett települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat körében kell megfelelő módon ismertetni, mégpedig az erről szóló hirdetmény kifüggesztésével vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon.

A kérelemre az ott élők írásbeli észrevételt tehetnek, és ugyanezt teheti maga az önkormányzat is.

A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti.

A társadalmi részvétel visszacsatolását jelenti, hogy az engedélyről szóló határozatot települési önkormányzatoknál közszemlére teszik.

A hatóság az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felülvizsgálja. A környezethasználót adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A környezetvédelmi felülvizsgálatra a környezetvédelmi hatóság akkor is kötelez, ha

a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó – tevékenységében – jelentős változást kíván végrehajtani;

az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;

a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli; ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi

engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja. A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból

vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

Környezetvédelmi felülvizsgálat

A környezetvédelmi törvény 2001. évi módosítását követően a fenti meghatározott körben a felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi, ha

környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést észlel; környezetkárosítást észlel; kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi

körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;

a környezethasználó nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, illetve a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;

a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak – ilyen volt például a meglévő hulladéklerakók jogszabályi követelményként megjelent kötelező felülvizsgálata 2000-ben, vagy az egységes környezethasználati engedélyben megjelenő feltételek 2001-ben.

A felülvizsgálat tartalma Az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések

műszaki állapotának, korszerűségének bemutatása. A tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott

bemutatása. A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletek, különösen az

anyagforgalom, a be- és kiszállítás, a hulladék- és szennyvízkezelés

Az esetleg bekövetkező meghibásodásokból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyezőanyagok és energia meghatározása

A környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosítás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatása.

A tevékenység felhagyása után teendő intézkedések A tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelése