Könyvhét, 2015/4. szám

Fotó

: Sz

abó

J. J

udit

KÖNYVEK A FENYÔ ALÁ – KARÁCSONYI KÖNYVVÁSÁR 2015WWW.KONYV7.HU K U L T Ú R AXIX. ÉVFOLYAM 2015. 4. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 350 Ft

Szabó T. AnnaFûszermadár

Tarján TamásBertók Lászlónyolcvanéves

Térey JánosA Legkisebb Jégkorszak

Garaczi LászlóWünsch híd

„a feltételesen szabad asszociációbóltúl nagy baj nem lehet”„a feltételesen szabad asszociációbóltúl nagy baj nem lehet”

BARTIS ATTILABARTIS ATTILA

|tartalom|

impresszum

KÖNYVHÉT A MAGYAR KÖNYVBARÁTOK LAPJA

Lapunk 2015. évi XIX. évfolyamának megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja • Megjelenik egy évben 4 alkalommal • Ára elôfizetôknek 350 Ft • Elôfizetési díj 1400 Ftegy évre • KIADJA: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft. • Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja • SZERKESZTÔSÉG,HIRDETÉSFELVÉTEL, ELÔFIZETÉS: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. Telefon: 209 9140, 209 9141. E-mail: [email protected] • Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József •Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila • Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit • Marketingvezetô: Jakab Sára • Szedés, tördelés: Blasits Ildikó • NYOMÁS: Oláh Nyomdaipari Kft.• Felelôs vezetô: Oláh Miklós vezérigazgató •ISSN 1418-4915 • A hirdetésekben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget.TERJESZTI: a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág, a Fok-ta Bt., elôfizethetô a kiadó címén.

4 Képes gyermekbiblia –családi használatraMarijke ten Cate:

Nagy családi gyermekbiblia

(Pompor Zoltán)

4 Az ôsrobbanástól a HoldraszállásigYuval Noah Harari: Sapiens

(Kovács Antal)

5 CÍMLAP

„…ez a két könyv életem kétleghosszabb és legpontosabbszerelmes levele”Interjú Bartis Attilával

(Szepesi Dóra)

6 A Hortobágy filmes poétájaBeszélgetés Szekfû Andrással

(Illényi Mária)

7 A fôzés gyönyörûsége– mesékbenSzabó T. Anna színes-szagos fûszermeséje

(Szénási Zófia)

9 Pillantás a hídrólGaraczi László új lemur-könyvvel jelentkezett

(Szénási Zsófia)

10 GYERMEK, IFJÚSÁGI

Mi legyen a karácsonyfa alatt? (Csokonai Attila)

15 Akinek a „sorsa”elhivatottság és szorgalomBeszélgetés Frankovics Györggyel

(Csokonai Attila)

16 „Professzionális civilaz irodalom világában”Darvasi Ferenc: Köztünk vagy

(Laik Eszter)

17 „Az utolsó vágás joga” Térey János A Legkisebb Jégkorszakról

(Jolsvai Júlia)

18 Hozd ki a legjobbatJeni Purdie: Coaching – életvezetési

tanácsok

(Laik Eszter)

18 Az élet forgatókönyveKatri Lipson: A fagylaltos

(Laik Eszter)

20 Kô Boldizsár „belsô tárlata”(Turcsány Bíbor)

21 Gyere velem gyógyítani!Dr. Gyarmati Andrea

(Szepesi Dóra)

22 KÖNYVSZEMLE

Döbrentey Ildikó – Levente Péter:

Ôrangyalok – személyi igazolvánnyal

Bill Bryson:

Hátizsákkal a vadonban

25 Ezüst Duna keringôBeszélgetés a folyami utazó

Nick Thorpe-pal

(Mátraházi Zsuzsa)

26 Szívesen átkerülnékegy párhuzamos világbaHegedûs Péter a Panelárnyékról

(Iván Katalin)

29 Összes mûvem alapja a zeneBeszélgetés Siklósi Horváth Klárával

(Csokonai Attila)

30 TARJÁN TAMÁS

Születésnapi sorpárokBertók László nyolcvanéves

www.konyv7.hu www.könyvhét.hu online

A Könyvhét megtalálható budapesti könyves-boltokban, vendéglátóhelyeken és vidéki könyves-boltokban, valamint a Líra Könyv Zrt., és azAlexandra bolthálózatokhoz tartozó boltokban. A tel-jes lista a Könyvhét honlapján olvasható a „Könyvhétmegtalálható” menüpontban.

E számunk megjelent 2015. december 1-jén 7000 példányban.

Hirdetésfelvétel a szerkesztôségben:209-9140 Kiss József

7

9

17

|www.könyvhét.hu|3|

|könyvszemle|

Képesgyermek-biblia –családihasználatraA gyermekbiblia különlegesmûfaj, hiszen nem csupán újra-mondja a Biblia legismertebbtörténeteit, de ezt olyan módonteszi, hogy azt a közvetítô fel-nôtt és a hallgató gyermek egy-aránt élvezze. Minden gyermek-biblia más, hiszen a klasszikustörténetek mellé minden szer-zô-szerkesztô igyekszik olyantörténeteket is válogatni, ame-lyek valamilyen szempontbólkülönlegessé teszik a könyvet.

A Nagy családi gyermekbiblia(Szabó T. Anna kiváló fordításá-ban) mint ahogy azt a cím is su-gallja, családi használatra ké-szült, igényesen illusztrált, mû-vészi könyv. Mérete, képi világaegyaránt alkalmassá teszi, hogyaz egész család körülülje, és be-szélgessen az ismert bibliai tör-ténetekrôl.

A könyv legnagyobb erénye,köszönhetôen Marijke ten Cateátgondolt illusztrátori koncepci-ójának, a képi világa. Mindentörténet egy-egy külön kaland,amit a szereplôkkel közösen élát az olvasó. Az azonosulást

számos összetevô segíti: a sze-replôk arcán megjelenô hitelesérzelmek, a mindenhol felbuk-kanó állatok, a gyermekek so-kasága, akik maguk is részei atörténéseknek. Különlegességea vizuális ábrázolásnak, hogyrendre olyan tárgyak is felbuk-kannak a képeken, amelyekkortörténetileg hibásak, anak-ronisztikusak (játéknyúl, hinta-ló, daru az építkezésen), ugyan-akkor felkeltik a gyermekek ér-deklôdését, csökkentik a távol-ságot múlt és jelen között, segí-tik a beleélést. A kiadvány csalá-di Biblia jellegét mutatja a csa-lád szerepének hangsúlyozása,a bibliai történetek szereplôi kö-rül a legtöbb esetben megfi-gyelhetôek gyerekek, férj-fele-ség, rokonok, barátok.

A bibliai történetek képi vilá-gának megalkotásakor a legké-nyesebb kérdés Jézus alakjánakés a földöntúli szereplôk, az an-gyalok ábrázolása. Míg Jézusalakja jól felismerhetô, biblikusábrázolás, addig az idôrôl idôrefelbukkanó angyalok ragyogásameglepô, és egy kicsit talánijesztô is – persze nem annyira,hogy ezt az idegenséget egyközös felnôtt-gyerek beszélge-tésben ne lehessen feloldani.

A szövegek alkalmasak a bibli-ai történetek újramondására, azigényes kivitelû képek könnye-dén áthidalják a múlt és a jelen

közötti szakadékot. A könyv vé-gén található, felnôttek számá-ra írt utószóban pedig a kon-cepcióról is olvashatunk: a törté-netekben lévô emberek nincse-nek egyedül, Isten ott áll mellet-tük, még a legnehezebb helyze-tekben is közel van hozzájuk,segíti, igazgatja életüket. Akönyv másik koncepcionálisüzenete a Biblia mûfaji sajátos-ságára irányítja a szülôk és gye-rekek figyelmét – a Szentírás akönyvek könyve, így többfélemûfaj jelenik meg benne, eztszeretnék a szerzôk hangsúlyoz-ni azzal is, hogy a hagyományostörténetekbe szôve a 23. zsoltárvagy a Hegyi beszéd is megjele-nik a könyvben.

Pompor ZoltánMarijke ten Cate

NAGY CSALÁDI

GYERMEKBIBLIA

(Fordította: Szabó T. Anna)

Kálvin Kiadó, 288 oldakl, 5500 Ft

Kezdetben vala az ôsrobbanás.Az ezt követô néhány milliárd évelröppent, mintha csak tegnaplett volna, és hetvenezer évvel ez-elôtt megjelent a Földön a Homosapiens. A Homo sapiens megje-lenésével a Földön elkezdôdött atörténelem.

Yuval Noah Harari, a JeruzsálemiHéber Egyetem történelmi tanszé-kének munkatársa nagyjából het-venezer évvel késôbb, azaz 2012-ben írt egy könyvet errôl a törté-nelemrôl, amelynek a központiszereplôje az ember, a „sapiens”.

„A történelem folyamatát há-rom fontos forradalom alakította.

Mintegy 70 ezer éve a kognitívforradalom indította be. Aztánúgy 12 ezer éve felgyorsította amezôgazdasági forradalom. Atudományos forradalom, amelycsupán 500 éve vette kezdetét,talán véget is vet a történelem-nek, és útjára indít valami egé-szen mást. Ez a könyv annak atörténetét beszéli el, hogy mikénthatott ez a három forradalom azemberekre és a többi organiz-musra.” Azt, hogy mirôl szól akönyv, a szerzô idézett szavaináljobban nem lehet összefoglalni.Nem csalás, nem ámítás, a könyvvalóban végig errôl szól.

Errôl persze nyilván sokfélekép-pen lehet írni, nyilván írtak is so-kan, a recenzens személyes sze-rencséjének tartja, hogy a válasz-tékból nem egy nehezenemészthetô száraz értekezô pró-za, hanem egy friss szemléletû,gondolatébresztô, olvasmányos,helyenként kifejezetten élveze-tes stílusú tanulmány jutott ne-ki ismertetésre.

Hogy miképpen született megaz értelem a sapiensben, azaz akognitív forradalom okát a szerzôszerint pontosan nem lehet tudni– nem említi a munka szerepét amajom emberré válásában, amit

Az ôsrobbanástól a Holdra szállásig

régebben magyarázó erejû el-képzelésnek gondoltak sokan –,viszont cserében kifejti, hogy miaz, ami motiválja a nyelvi, tudatiképességek fejlôdését. Az egyikilyen tényezô a praktikus infor-mációk közlésének a szüksége, amásik tényezô a társas élethezfontos információk cseréje.

Ettôl a ponttól kezdôdôen Ha-rari egymásból logikusan követ-kezô folyamatok történetekéntírja le az emberiség útját az afrikaikirajzás 70 ezer évvel ezelôtti pil-lanatától a Holdra lépés 1969-espillanatáig, és tovább… A „to-vább” annyit tesz: megpróbáljagondolatmenetének logikája sze-rint az emberiség jövôjét is elkép-zelni. Harari az evolúció elméletialapjain állva az emberiség törté-netét is a természetes kiválasztó-dás folyamataként ábrázolja,csak a sapiens evolúciója egypont után nem a biológia, hanema kulturális-társadalmi dimenzió-ban zajlik. Az elôttünk álló jövôtöbb irányba is elágazhat mai tu-dásunk alapján: a génsebészet, akiborg-lét vagy a mesterséges in-telligencia lehet jövônk meghatá-rozója. Vagy valami egészenmás…, mert nincsenek kérlelhe-tetlenül érvényesülô dogmák, ab-szolút igazságok. Ezt a látásmó-dot közvetíti Harari történelem-szemlélete a racionalizmus jegyé-ben: mindenben kételkedni kell.

Kovács Antal

Yuval Noah Harari: SAPIENS

Az emberiség rövid története

Fordította Torma Péter

Elôszó: Hahner Péter

Animus Kiadó, 384 oldal, 4980 Ft

|4|www.könyvhét.hu|

|interjú|

Bartis legújabb regénye – A vége – fül-szövegében Kemény István azt írja, akönyv olvasható úgy, mint egy fotográ-fus története, egy férfi története, egyvagy több szerelem története, egy or-szág története, de az olvasó mindenképpazt érzi, csak ezen a hôfokon érdemes él-ni, amelyen a fôhôs, Szabad András.

– Nem ereszti ez a 600 oldal az olvasót, azbiztos! Talán azért, mert a legapróbb mozza-nat is élményszerû. Úgy láttat, mint a fotog-ráfus, amikor sikerül elkapnia a pillanatot.Idézek itt egy gondolatot: „Hogy azon múlik,meglátom-e valaha is egyben az egészet. Mi-közben csakis úgy lehet egyben látni az egé-szet, ha külön-külön a legapróbb részletig látaz ember mindent. (...) Hogy se lekésni, semegelôzni nem lehet azt a pillanatot, csakmeglátni egyben, mindenestül, pont egy ujj-mozdulattal azelôtt, mielôtt a fénye azagyamba ér.” Hogyan alakult ez a fajta törté-netmesélés?– Számomra ez a legevidensebb elbeszé-lési mód. Azt hiszem, soha nem is írtammásképp. Mondjuk, mint a Szabad ötle-tek jegyzéke két ülésben. Persze, annyiranem szabad, hiszen hatszáz oldalt valamiössze kell tartson, de a lényege mégiscsakez. A hitelességet illetôleg a feltételesenszabad asszociációból túl nagy baj nemlehet, hiszen többnyire így mûködik azemberi gondolkodás. – Elôzô nagysikerû regénye, A nyugalomután tizenhárom évre született meg A vé-ge. Meglehetôsen hosszú ideig készült, mi-közben élt Berlinben, legutóbb Jáván – se-gített a környezetváltozás és a távolság arálátásban?– Berlin a Magyarországra való rálátásban,Jáva a nyugati fehér kultúrára való rálátás-ban segített. De hát ez is inkább remény,mint bizonyosság. Ha akkora rálátásom len-ne a dolgokra, mint azt szeretném, valószí-nûleg nem írnék. Ezt most nem viccnekszántam, akkor egyszerûen elvesztené szá-momra az írás az egyik legfontosabb értel-mét. Az írás nem arról szól, hogy elmon-dom, amit már tudok, hanem, hogy még azén számomra is csak ott, akkor, munka köz-ben tárulnak fel olyasmik, amiket addig afene se gondolt volna. Szóval én inkább rá-látásra való törekvésrôl beszélnék. Ez a tö-

rekvés kétségtelenül megvoltbennem, amikor elmentemJávára. De akkor a lényege, ahangja, meg úgy egyharma-da már megvolt a könyvnek,addig már eldôlt, hogy mi-lyen lesz. Biztosan ezen akönyvön is hagyott nyomot ajávai élet, de az a nyom ké-sôbb valószínûleg tisztábbanlesz láthatóbb, mint ebben aregényben.– „Az egyik egy anya-regény,a másik, legalábbis részben,egy apa-regény” – mondtaegy interjúban az elôzô és azúj regényérôl. Hogyan jött lét-re A vége végsô változata?– Ezek kényszermondatok. Természetesenigazak, de valódi jelentôségük nincs. Alighaaz fogja eldönteni valakinek a viszonyát egyszöveghez, hogy anyaregényt, vagy apare-gényt, vagy családregényt olvas. Ugyan-ennyi erôvel mondhatnám, hogy ez a kétkönyv életem két leghosszabb és legponto-sabb szerelmes levele. Én nem vagyok köl-tô, én nem tudom megírni a Héjanász azavaront, vagy a Semmiért egészent, így az-tán néha regényt írok valahogy úgy, mintmások szerelmes verset.– Egy nagyon finom egyensúlykeresést ér-zek szinte minden mondatában, de legalább-is a kis passzusokban. Emlékezetes, „fény-érzékeny” helyek adnak különös megvilágí-tást a történeteknek. Talán fel lehetne fejte-ni a regény szövetében, hogyhol vannak elhelyezve ezek amondatok, például: „Ahol azÚristen egy pillanatra látható,ott kiszakad a film.” „Jó, akkora Leica lelke más.” „Az Úris-tent se lehet lefényképezni,mégis azzal próbálkozom.”Sokszor reflektál Istenre. Vanebben tudatosság vagy valamimás szándék?– Az Istenre való reflektálásleginkább az önmagunkra, asaját istenképünkre meg is-tenkeresésünkre való reflektá-lás. Az ember próbál rendet rakni ott, aholszinte reménytelen. De ez a „szinte” nagyonfontos, enélkül aligha kezdene bele bármibe.

– Ön fotográfus és író, vagy író és fotográfus.Egy helyen azt írja, hogy Reisz (akinek fényké-pész üzlete van) azt mondja, hogy a fotográfiaIstentôl való. Kornél meg azt, hogy Reisznekigaza van, de azért az írás is Istentôl való. Mierrôl a véleménye? Hogy értsük ezt?– Ebben az ügyben a fotográfia, mint esz-köz, másodlagos. Maga az emberábrázo-lás az, ami problematikus. Mindig is azvolt, és annak ellenére, hogy ma már va-lószínûleg sokan több képet készítenekegy nap, mint ahány szót leírnak, ma isproblematikus. Teljesen mindegy, hogyteológiai vagy emberi jogi aggályainkvannak, az, hogy egy ember ábrázolható,soha nem volt evidens, és valószínûlegnem is lesz az. Tehát ehhez valamiféle

megerôsítés kell. Hogyehhez jogunk van.Hogy ez érték. És milenne erôsebb az istenimegerôsítésnél? Errôlszól ez a rész, akár afényképre, akár az írásravonatkoztatjuk. – Mi van A vége után? – Fotográfia.

Szepesi DóraFotó: Szabó J. Judit

Bartis Attila: A VÉGE

Magvetô Kiadó, 604 oldal, 4990 Ft

könyvrôl


„…ez a két könyv életem két leghosszabbés legpontosabb szerelmes levele”Interjú Bartis Attilával

Georg Höllering a Hortobágy(1936) címû filmjével írta be ne-vét a magyar filmtörténetbe. Afilm Móricz Zsigmond filmno-vellája és forgatókönyve alap-ján készült, Schäffer Lászlófényképezte, és Lajtha Lászlószerezte a zenéjét.

– Hogyan és mikor figyelt fel Hölle-ring munkásságára?– Höllering nevével valamikor az1960-as évek elején, ’62 körül talál-koztam, ugyanis akkor még vegyészhallgatóként, nem is bölcsészként,bejártam a bölcsészkarra, Nemes-kürty István elôadásaira, a filmesztéti-kai speciális kollégiumára. Ô említet-te elôször a Hortobágy címû filmet is. – Mi volt a következô lépés?– Amikor fiatal bölcsészként végez-tem, filmes területen kívül kaptam állást, ennek ellenére elhatároz-tam, hogy interjúkat készítek majd magyar filmrendezôkkel. Ambi-cionáltam azt is, hogy megszólaltassam azt a három magyar (illetvemagyar szempontból érdekes) filmrendezôt is, akik akkoriban kül-földön éltek (ez alatt Nyugatot értsük). Így került a névsorba: SzôtsIstván, Radványi Géza és Georg Höllering. Ezekbôl a beszélgetések-bôl sikeresen összejött kettô; Szôts Istvánnal akkor, amikor éppenMagyarországra látogatott, Radványi Gézával pedig egy müncheniszolgálati út során.

Egy ízben, amikor 1978-ban Angliában jártam, szintén egy hivata-los kiküldetés kapcsán, elmentem az Oxford Streetre, az AcademyCinema elé és hosszan töprengtem, hogy felmenjek-e és megkérdez-zem, itt van-e az igazgató, de végül inamba szállt a bátorságom éstovábbmentem. A könyv elôszavában kicsit költôien azt írtam, hogyez a könyv tulajdonképpen egy kísérlet arra,hogy azt az elmaradt interjút most bepótoljam.– Mennyi ideig tartott összeállítani a kötetet? Kimindenki segítette a munkájában?– 2010-ben egy kedves barátom, kollégámkapott egy ösztöndíjat a Brit Filmintézethez.Megkértem, hogy járjon utána, él-e Höllering-nek rokona. Azt a hírt hozta, hogy él Hölle-ring fia. Ilyen módon jutottam el Andrew Höl-leringhez, aki igen fontos forrás volt a mun-kám során. Mindemellett rengeteg ember se-gített, és segít jelenleg is, mert dolgozom akötet folytatásán. Megírom ugyanis Hölle-ring angliai történetét, ami ebben a könyv-ben rövidre van zárva, holott az életének afelét ott töltötte.– A magyar nézôközönség számára mennyire csenghet ismerôsen ez anév, ez a filmcím? Hogyan került be a filmes köztudatba?– Csak az a mûvészfilm volt és van benne a mozinézô lakosság köz-tudatában, amelyik úgy mûvészfilm, hogy közben, a régebbi szó-

val, kommersz filmek követelményeit is teljesí-tette. Például a Halálos tavasz vagy a Hippolyt,a lakáj. Amennyire a Hortobágy tudatosult, azazért volt, mert Hölleringnek sikerült beépülniea magyar szellemi elitbe Móricz Zsigmond, Laj-ta László, Passuth László révén. Höllering a cen-zúrázatlan kópiából külön vetítést tartott ésmegnyerte ôket magának, az ô írásaik vitték bea Hortobágy-ot a kulturális emlékezetbe.– „A filmnovellától az elkészült filmig mindegyikváltozatban közös, hogy az ôsi életforma csodá-latos, de a múlté – át kell adnia helyét egy új,modern világnak” – írja egy helyütt. Filmesszemmel ön miben látja a Hortobágy jelentôsé-gét? Mi a legnagyobb eredménye?– Ez a film a maga korában egy dokumentum-film jellegû alkotás volt, annak ellenére mon-dom ezt, hogy van benne egy eljátszott törté-net, ami játékfilmszerû. Azóta a dokumentum-játékfilm Magyarországon a 70-es években egyegész irányzat lett, ami Dárday István Jutalom-

utazás címû filmjében érte el a csúcsát.A másik jelentôsége, hogy a film szociográfiailag teljesen pon-

tos. Ha összehasonlítjuk a kor, mondjuk más, Hortobágyon ját-szódó filmjével, például a Pusztai királykisasszonnyal, akkor lát-juk a különbséget. Ehhez az említett filmhez például megvásárol-tak a Hortobágyból tíz percet és ilyen módon még csak el se kel-lett menniük, hogy azokat a természeti és tájjeleneteket lefény-képezzék, hanem Höllering filmjébôl belevágták a részleteket.Höllering viszont kétszer töltött ott hónapokat, ott élt és lakottezek között az emberek között.

A Hortobágy film kétféleképpen értelmezhetô. Egyrészt, mint sült-realista bemutatása a magyar rögvalóságnak. Másfelôl pedig a filmegy klasszikus népmese, ahol a népmesének két szála is van, azegyik a legkisebb fiúé, aki elindul szerencsét próbálni, a másik szál a

szerelmi történet, ahol nem a gazdag kérôé, hanema szegény csikós bojtáré lesz a lány.

A harmadik nagy jelentôségû dolog, hogy LajtaLászló és Balla Péter zeneszerzôk segítségével létrejöttegy „musical”. Ez egy olyan film, amelyben az embe-rek az érzelmeiket dalban fejezik ki és ennek menténmegy elôrébb a cselekmény. Ez teljesen példátlan ab-ban a korban. Ráadásul ezek a dalok tökéletesen au-tentikus magyar népdalok.

Höllering remek munkatársakkal dolgozott együtt, akikhozzájárultak ahhoz, hogy kultikus film készülhessen.

Illényi MáriaFotó: Rák József

Szekfû András: „MAGÁNKALÓZ A FILMDZSUNGELBEN”

Georg Höllering, a Hortobágy film rendezôje

Gondolat Kiadó, 270 oldal, 3000 Ft

|interjú|

A Hortobágy filmes poétájaBeszélgetés Szekfû Andrással


könyvrôl

|interjú|

Szabó T. Anna mindig szeretettmeséiben a konyhával és a fôzés-sel foglalkozni, megmutatni a fô-zés varázsát. Új kötetében a fûsze-rek legalább olyan fontos szere-pet játszanak, mint a fôszereplôk.A fôhôsöknek különbözô próbá-kon kell átesniük, közben össze-gyûjtenek egy sor egzotikus fû-szert, hogy összeállíthassák belôleazt a varázsfôzetet, ami elûzi a na-pot felfalni akaró szörnyeteget. Akönyvet Schall Eszter vidám és szí-nes illusztrációi díszítik. A könyv-rôl a szerzôvel és az illusztrátorralbeszélgettem.

– A történetet eredetileg színdarab formá-jában írtad meg, 2013-ban be is mutattáka Budaörsi Játékszínben, ahol nagy siker-rel futott. Sz.T.A.: A forgatókönyvbôl elkezdtem írniegy kamaszregényt, de aztán a történetkettévált: lett belôle egy kicsiknek szólómese, ami címében és történetében követia színpadi mesejátékot, és egyszer lesz be-lôle egy nagyobbaknak, 13–14 éveseknekszóló kalandregény is, ebbôl egy sorozatottervezek, ami a napimádókkal, a nap körü-li kultuszokkal foglalkozik majd. Az egyip-tomi hitvilágból Ré és Apophisz, a hinduiz-musból Agni, Geruda, Benu, Antantanágaés Ráhu szerepel a kötetben, míg az euró-pai, illetve a magyar hitvilágból Morkoláb.A kicsiknek csak említés szintjén jönnekelô a nevek, a nagyoknál már jobban kö-rüljárom majd az egyes figurákat, a kultu-rális környezetet. A gyakorlatban is kipró-báltam már, hogyan mûködik A fûszerma-dár meséje, jártam vele gyerekek között,és kiderült, elég jól ismerik ezeket a külön-leges fûszereket. Sajnos az én gyerekko-romban, a 80-as évekbeli Erdélyben nemdúskáltunk a fûszerekben, semmilyen eg-zotikus dolog nem jutott el Romániába,még egy izgalmasabb szakácskönyv sem.Pedig a fûszereknek a régi erdélyi konyhá-ban nagy múltja van! Elég csak elolvasniBornemissza Anna szakácskönyvét. Agyömbér, a bors például mindennapos volta tizenhetedik századi nemesi konyhában.Azóta persze sokat utaztam, sokat olvas-tam, nagy hatással voltak rám a keleti fû-szerpiacok is Kairóban vagy Kínában, éspersze egész fûszer- és fûszerkönyv-gyûj-

teményem van. Gyuri is nagyon szeret eg-zotikus fûszerekkel fôzni. Több mesém ésdarabom is foglalkozik a fôzéssel (a Mé-zeskalács és a Borsószem például), nagyonfontos számomra a jó étel, és remek, hogyegy olyan férfival élek együtt, aki szeretfôzni és kedveli a különleges ízeket! A Fû-szermadár színházi elôadását nagyon sze-rettem a színes jelmezekkel, és Dés Andrásragyogó zenét írt a darabhoz. A darabot azene és a jelmezek éltették, a könyvnek ariposztok, valamint a próza és a vers válta-kozása adja meg a ritmusát.– Milyen jó, hogyha valaki költô és prózaíróegyszerre!Sz.T.A.: Családi mondókákat is beleszôttem akönyvbe, például Gyuri egyszer törte a mo-zsárban a fûszert és egy kis „varázsmondó-kát” mondogatott hozzá. A fiaim mondásaiés fantáziái is beleíródtak, ôk is korán érdek-lôdni kezdtek a fôzés iránt. A nagyobbiknakelôször hároméves korá-ban mutattam meg a fû-szereket, de mire kettôtfordultam, az összeset ki-öntötte a pultra, és el-kezdte összemorzsolni...Tele lett a keze illattal ésfûszerporral. Szép volt,még ha takarítani is kel-lett utána. Hiszem, hogya fûszerek varázslatamég a felnôtteket isvissza tudja vinni a gyer-meki létbe. Schall Eszter, az illusztrátor úgytervezte meg a rajzokat a könyvhöz, hogy tel-jes természetességgel simulnak a szöveghez.Ennél jobbat el sem tudtam volna képzelni!

– Hogyan találkozott össze illusztrátor és író?Sch.E.: Annát már korábbról ismertem, voltegy kiállításom, amit ô nyitott meg. Össze-barátkoztunk, rokonléleknek éreztem. Na-gyon boldog voltam, amikor a Magvetôtôlmegkerestek, hogy illusztráljam Annakönyvét. Elolvasva a történetet, rögtön ott-hon éreztem magam benne, annak ellené-re, hogy én nem igazán fôzök. – Hogyan indul el benned egy történet?Rögtön látod. milyen színekkel, techniká-val fogod létrehozni a képeket? Sch.E.: Nagyjából ugyanazzal a techniká-val dolgozom mindig, legfeljebb a stílu-son változtatok. Amikor elolvasok vala-mit, színeket és formákat látok magamelôtt. Bordó lett a borító, de sok narancs-

sárgás, sárgás szín szerepel benne, ami szá-momra meghatározza a történetet. Digitáli-san rajzolok, minden a számítógépen törté-nik. A kötet annyiban más, mint a többimunkám, hogy nemcsak a saját rajzaimvannak benne, hanem kollázsszerûen bele-applikáltam a fûszerek képeit. A fûszerekgyakran csak picit térnek el egymástól, ésszerettem volna a különbségeket láttatni.– Már csak azért is, mert a könyv gyerekek-nek íródott, akik így a fahéjtól a kardamononát a gyömbérig megismerhetik az egzotikusfûszereket, amiket eddig legfeljebb por alak-ban láttak. Ahogy a honlapodon láttam, elsô-sorban gyerekeknek rajzolsz.Sch.E.: Fôleg gyerekeknek, bár gyakran össze-mosódik a felnôtt és gyerek illusztráció. In-kább azt mondanám, elsôsorban illusztrátor-nak tartom magam. De nemcsak alkalmazottgrafikával foglalkozom, önálló képeim is van-nak, autonóm mûvészként is tevékenykedem.

Ezenkívül termékeket is készí-tek, mindenféle használati tár-gyat, képeslapokat, ékszere-ket készítek, amiket a képeim-mel díszítek, gyakran járok vá-sárokra, most például Bécsbenés Budapesten árulom a kará-csonyi vásáron a portékáimat.

Szénási ZsófiaFotó: Szabó J. Judit

Szabó T. Anna: A FÜSZERMADÁR

Illusztrálta Schall Eszter

Magvet? Kiadó, 120 oldal, 2990 Ft

könyvrôl


A fôzés gyönyörûsége – mesékbenSzabó T. Anna színes-szagos fûszermeséje

|interjú|

Öt év után, Wünsch híd címmel újabblemur-könyvet vehetünk a kezünkbe,amely motivikusan az eddigi könyvekösszefoglalásának is tekinthetô. Ga-raczi a római mitológiában a visszajá-ró lelket szimbolizáló lemurhoz ha-sonlóan visszatér a múltba, a márnem létezô és nehezen rekonstruálha-tó világokba, és úgy mozog bennük,akár egy szellem. Az új könyvrôl és amár készülô következô lemur-kötet-rôl beszélgettem a szerzôvel.

– 2010-ben, amikor az elôzô lemur könyvkapcsán beszélgettünk, azt mondtad, hogya következô könyv az 1980-as évek Buda-pestjén játszódik majd, ebbe a történelmiváltozásokban is gazdag idôszakba veze-ted a hôsödet. Ez megvalósult, és most ittbeszélgetünk, majdnem szemben a Szép-mûvészeti Múzeum mögötti, a Városligetitónál elhelyezkedô, funkcióját vesztett híd-dal, ami a kötet címadó objektuma.– Sok szöveget írtam az elmúlt években,ezeknek egy részét használtam fel aWünsch hídhoz. A 80-as évek undergroundvilágáról szóló szövegek valószínûleg a jö-vôre megjelenô új kötetbe kerülnek. AWünsch híd bizonyos szempontból lezá-rás és összefoglalás, megjelennek korábbimotívumok, ugyanakkor a feldolgozásmódja különbözik az eddigiektôl, ahogy akövetkezô könyvem is más lesz. Nem biz-tos, hogy ezzel a két könyvvel lezárom alemuros korszakot. Például a gimnáziumiévek kimaradtak, miközben vagy tíz évegyûjtök anyagot ehhez az idôszakhoz. – Hogyan szervezôdik meg a szövegtest,amikor több száz cédulából dolgozol?– Beírom ôket a gépbe, dúsítom az anya-got, és mikor már elég szövegrész van, ak-kor valamiképpen térben próbálom látniaz alakuló könyvet, szöveggomolyagként,amiben a még nem teljesen megformáltrészek mozognak, keresik a helyüket.Kapcsolódási pontok jönnek létre, motí-vumháló, történetív, ezek lebomlanak, új-raépülnek. Mikor szilárdulni kezd a váz,látszanak már a hiányok is, ahová új, beil-leszthetô szövegek kellenek. A Wünschhídnál a Félcédulák és a Búcsúcédulák cí-mû részek ténylegesen sok kis jegyzetbôlálltak össze. A cél egy kompakt, organi-kus, egységes, élô szövegtest. Mikor készaz elsô verzió, pihentetem, aztán még

egyszer nekifutok, újra átnézem, átgon-dolom, átdolgozom, felolvasom magam-nak. Sokat dolgozom a szövegeken,igyekszem magamból és a tervbôl a maxi-mumot kihozni. Nem szeretem az üresjá-ratokat, a fecsegést, igyekszem megsza-badulni a felesleges részektôl. Sajnálom aszót, ahogy Marno János kollégám mond-ta. Talán ezért sem vaskosak a könyveim. – A csecsemôkori benyomásoktól kezdve agyermekkori emlékeken át egészen az öreg-korig bepillanthatunk a hôsöd emlékeibe, azô szemüvegén át látjuk a rendszerváltásemblematikus eseményét, Nagy Imre és tár-sai újratemetését és azt a bizonyos Wünschhídat. Hányféle olvasata van a címnek?– A Városligeti-tó mel-lett áll ez a különösépítmény, régen aföldalatti ment el alat-ta. A vágányokat be-temették, de a híd –immár funkciójátvesztve – szerencséremegmaradt. A kisföl-dalatti tervezôjét éskivitelezôjét WünschRóbertnek hívták,róla kapta a nevét.Ez a híd, mint me-mentó, mint egy dí-szes tárgy a tó mel-lett, mint fölösleges kerülô az ég felé, mintegy új, felsô nézôpont lehetôsége, vagyismint metafora sok mindent jelenthet.

– A könyvet Ildikónak, a feleségednek ésHazai Attilának ajánlottad. Attila barátsá-ga, betegsége és halála az egész regény-ben visszatérô elemként van jelen. – Sok motívum szerepel a barátságunk-ból, a viszonyomat próbáltam megérteni,megfogalmazni ehhez a tragikus élethez. – A Hazai Alapítvány, melynek te is aktívtagja vagy, az ô munkásságának állít em-léket. Mik a tervek, feladatok?– Attila anyukájának, Hazai Évának a kezde-ményezésére hoztuk létre az alapítványtPodmaniczky Szilárddal és Németh Gábor-ral. Segítôink között van Sarankó Márta ésBerta Ádám. Az alapítvány két fô célja: Atti-la emlékének az életben tartása és egy iro-dalmi díj kiadása. Létrejött Hazai Attila hon-lapja, és megjelent A maximalista címû posz-tumusz novelláskötet, amely kötetben megnem jelent novellákat tartalmaz. Szeretnénk,ha Attilának az életében megjelent könyveiis újra kaphatók lennének. Az irodalmi díjattavasszal, Attila születésnapján, a Könyv-fesztivál környékén fogjuk kiadni, és lehetô-leg fiatal, Attila szellemiségéhez hasonló, kí-sérletezô alkotónak szánjuk. A portálon At-tila teljes munkásságát igyekszünk bemutat-ni, hiszen a könyveken kívül zenélt, forgató-könyveket írt, szerepelt filmekben, festett ésrajzolt. Errôl a gazdag életmûrôl egy mo-nográfiát is szeretnénk életre hívni: SzabóGábor a szegedi egyetemen tanítja Attilamûveit, és úgy tûnik, érdekli ez a feladat.– Arc és hátraarc címû könyved írásakorOttlikot olvasgattál, az ô tiszta és sallang-mentes prózája hatott rád. A Wünsch híd-

nál mi hatott leginkább?– Sok verset olvastam: Rilkét,Holant, Marnot, Kukorellyt,Nemes Z-t. Most, hogy a követ-kezô könyvet írom, több pró-zát, fôleg novellákat olvasok.Úgy tûnik, ez az új könyv, melya tervek szerint a 60. születés-napomra fog megjelenni, ha-gyományosabb próza lesz: no-vellafüzér vagy regény.

Szénási ZsófiaFotó: Szabó J. Judit

Garaczi László: WÜNSCH HÍD


könyvrôl

Pillantás a hídrólGaraczi László új lemur-könyvvel jelentkezett


|gyermek, ifjúsági|

SzínpompábanAz emberiség egyik, a keresztény Európa,Amerika és Ausztrália legfontosabb könyvét, aBibliát már a gyerekekkel meg kell ismertetni,függetlenül attól, hogy hívô vagy nem hívôcsaládban nônek fel.Különösen jó alkalomerre a karácsony, ami-kor a kis olvasók meg-ismerhetik Jézus szü-letésének történetét.A véletlen úgy hozta,hogy ezúttal két, ki-csiknek szóló változa-tot is ajánlhatunk azérdeklôdôknek. SilviaAlonso Mesélô Bibliac. albuma a Biblia legszebb és legfontosabbtörténeteinek feldolgozását nyújtja. (Illusztrál-ta Manuel Galiana, fordította Tóth Marina). Atörténetek rövidek, egyszerûek és világosak.Az Elsô Bibliám – alcímeFontos történetek az Ó- és Új-szövetségbôl gyerekeknek –majdnem ugyanazokat a ré-szeket emeli ki, mint az elôb-bi, ez nem is igen lehet más-ként. A kérdés talán csak az,Kate Davies rajzai jobban tet-szenek-e. Vagy számít-e a párszáz forintos árkülönbség.(Fordította M. Szabó Csilla.)

Terkáról, errôl a négyéves,cserfes kislányról sorozatban jelennek megképeskönyvek. A Terka a piacon, Terka és a

varázscsizma és aTerka, a világutazóután most HoholAncsa–Boris Juli Ter-ka és a mandula-kaland c. munkájalátott napvilágot.Mint ahogy a címbôlsejthetô, ezúttal„egy rövid, de annál

izgalmasabb” kórházi tartózkodás (operáció,kezelés) vár rá. „A kislányugyan kénytelen megválni amandulájától, cserébe viszontszámtalan új élménnyel leszgazdagabb.” A bacikkal és ví-rusokkal való szoros találkozás-nak senki emberfia nem örül,de ez a könyv is segít a kicsik-nek megismerni bizonyos be-tegségek okát, kórokozóját,természetét, és oldja az ezzeljáró esetleges feszültséget.

A Sokszínû mesék vala-mennyi (30) szerzôjét és il-lusztrátorát itt nem sorolha-tom fel, csak néhányuk nevétemelem ki: Berg Judit, LackfiJános, Igor Lazin, Nyulász Pé-

ter, Paulovkin Boglár-ka, Péterfy Gergely,Radnóti Blanka, SzabóT. Anna és Tóth Kriszti-na. Az antológiáhozHalász Judit írt elôszót,ebbôl idézek. „Ezek a mesék a gyû-lölködés ellen, a szeretetrôl szólnak,annak a felismerésnek a fontosságá-ról, hogy miben vagyunk mások, ésmiben hasonlítunk egymásra. Arról,hogy a világ csodálatos, csak tud-

nunk kell mindennek a helyét, tulajdonsá-gát, szándékát, mert ha nem, akkor elôfor-dul, hogy félelmet kelt bennünk.” És egyfontos információ a kötet végérôl, mely

megelôzi az utószót: Minden el-adott könyv árából 100 forinttalaz antológia ötletgazdáját, AzÉlet Menete Alapítványt támogat-juk. További információk www.e-letmenete.hu és www.facebook/eletmenete.hu.

Fodor Sándor (1927–2012) Csipi-ke c. meseregény-sorozata Pászto-hy Panka rajzaivaljut el a mai olva-sókhoz. Egy olyan

mûrôl van szó, amely nagysikert, áttörést hozott az er-délyi író pályáján, és nem-csak a gyerekek kedvencelett, de mély filozófiai mon-danivalója révén a felnôttek-hez is szól. (Az Alice Csoda-országban és A kis hercegmellé sorolták.) Mostani ki-adásában együtt olvasható mind az öt rész:Csipike, a gonosz törpe, Csipike és Kukucsi,Csipike és Tipetupa, Csipike, a boldog óriásmeg a Csipike és a Gonosz Ostoba.

SorozatbanSzentesi Szandrát, aki a 3. b-bejár, Balázsy Panna Csupavíz c. kö-tetébôl ismerhettük és kedvelhet-tük meg nem is oly régen, ezértörül a sok olvasó, hogy itt a„Szandra és a 3. b” második ré-sze, a Csupaszív, amely olyanidôbe kalauzol el bennünket,amely hamarosan igencsak aktu-

ális lesz: közeleg a karácsony, aszilveszter. És hogy egy kicsit elô-reszaladjunk, a Valentin-nap.(Nem lehet nem emlékezni arra,hogy Szandra elpirult az elsôrészben, amikor megpillantottaBrúnót.) De addig még lezajlikegy farsangi jelmezverseny,Szandra hozzájut egy dzsungáriaitörpe hörcsöghöz, aki a Pötyi ne-vet kapja. Izgalmas, szórakozta-tó, vidám dolgok történnek eb-

ben a jó két hónapban is, sajnos, egy szomo-rú úgyszintén. A lány nô, mintha húznák, már129 cm magas, ez a tempó egy kicsit megvi-seli. Szóval folytatódnak a hétköznapi kalan-dok a család, az osztály életében. (Rippl Rená-ta illusztrációi nagyszerûen illeszkednek akönyv stílusához.)

A Tessloff és BabilonKiadó kezdô olvasóknakszóló „Szeretek olvasni”sorozatában egy olyanhárom részes mû jelentmeg, amelynek a címenem a fantasztikus me-se, inkább a fantasy mû-fajára utal. Éric Sanvoisintrilógiájának a címe Asárkányfiú. Organdiaôsi királyságában az embe-

rek és a sárká-nyok szörnyûharcot vívnakegymással. Pedigvalamikor régenbékében éltek. A mûkét kilenc éves fôhôsejó barát, de amíg Erva-elt lenyûgözik ezek acsodálatra méltó lények, Léna sár-kányvadászok leszármazottja. Egynapon különös esemény követke-

zik be, amely megváltoztatja kapcsolatu-kat… A három rész címe: 1. Láng lobban,2. Az Éj Nagy Könyve, 3. Tûz és víz gyerme-ke. (Jérémie Fleury színes rajzaival. Fordítot-ta Marczisovszky Anna.)

A „Barátom, Berci” soro-zat újdonsága ChristianTielmann Berci és az el-tûnt osztálypénz c. gye-rekregénye. A harmadikosBerci és Rozi már egy féléve gyakorolják a legfon-tosabb nyomozási techni-kákat. És eljön a idô, ami-kor a tanultakat a gyakor-latban is alkalmazhatják.


Mi legyen a karácsonyfa alatt?

|gyermek, ifjúsági|

Az osztály minden tagja 5000 Ft-ot ad be azosztálykirándulásra. A pénzt Gizi néni, az osz-tályfônökük egy pénzesdobozba gyûjti össze:1.000.000 forint már szép summa. És akkorhirtelen valamiféle zûrzavar keletkezik azórán, és a doboznak, benne a rengetegpénzzel, lába kél. Itt az alkalom tehát,hogy az amatôr nyomozótanoncok, -gya-kornokok megmutassák képességeiket. A

mindvégig izgalmaskönyvet SabineKraushaar illusztrál-ta, és Szûcs Kingafordította.

Julia Boehme szá-mos magyarra for-dított, így nálunk iskedvelt könyvénekhôsnôje, Bori gimislett. Hiányzanak régibarátai, Andi és Szilvi,ráadásul új iskolájának

„sztárja”, Zsanett ellenszenves neki. Osz-tályfônökük, már a csúfneve is sokat mond:Sárkány tanárnô pedig annyira hasonlít Évanénire, mint a denevérek a karácsonyi an-gyalokra. Minden héten változik az ülés-rend, és Bori megkapja élete elsô egyesét.Legszívesebben elbliccelné a kirándulást,amelyen az osztály a tengerhez utazik. ABori és barátai c. kötet (illusztrálta Doro-thea Tust, fordította Esterházy Dóra) nemokoz csalódást a sorozat rajongóinak, sôt, újhíveket is szerezhet neki.

„Klasszikusok magyarul – angolul” illetve„Classics Hungarian–English – ez áll annak akemény táblás, vékonykis kötetnek a feltûnôborítóján, amelyen azíró, Charles Dickens port-réja alatt ez a cím olvas-ható: Twist Olivér– Oli-ver Twist. A 19. egyiklegjelentôsebb, legolva-sottabb angol írója hetifolytatásokban írta a mamár film- és musical-vál-tozatban is népszerû re-mekmûvét, amely hatal-mas sikert hozott számára (1838-ban jelentmeg elôször könyv alakban). Az író éles társa-dalomkritikát fogalmazott meg ebben a regé-nyében is, hiszen a legszegényebbek nehézéletét ábrázolta. Az átdolgozó, María JesúsDíaz hét epizódot emelt ki a mûbôl, ezek azoldalakon párhuzamos hasábokban olvasha-tók két nyelven. Aki már tud kicsit angolul,vegye kézbe és gyakorolja segítségével a nyel-vet. (Rajzolta Francesc Ràfols, fordította Pata-ki Andrea.) A sorozatban már megjelent R. L.Stevenson, Mark Twain, A. C. Doyle egy-egymûvének hasonló változata is.

Figyeld meg, jegyezd meg!Eduardo Trujillo Keresd meg a babaház-ban! c. rövid szövegû, ám annál gazdagab-ban illusztrált kötetében egy viktoriánus stí-

lusú babaházat lá-tunk: egészében,majd részleteiben(konyha, éléskam-ra, gyerekszoba,fürdôszoba, tetô-tér), ahol külön-bözô dolgokat(tárgyakat, állato-kat) kell megke-resni. S folytathat-ja a 3 éven felüli

gyerek a megfigyelést, kutatást, fürkészésta tanyán, a vidéki házban. Majd jön a váltás:immár modern, mai környezetben ugyaneza tennivaló. (Fordította Rusznák György)

Úgy látszik, megunhatatlan a dinók irántiérdeklôdés. Nos, aki most kezdi az ismerke-dést, annak ajánlhatom Consuelo DelgadoA dinoszauruszok csodás világac. albumát. Milyen volt az élet 200millió évvel ezelôtt? – teszi fel akérdést a könyv indító fejezete. Akôzetlemezek mozgásban voltak,a kontinensek szép lassan távolod-ni kezdtek egymástól… Kb. 230millió éve bukkantak fel a dinosza-uruszok, benépesítették a földet,majd kb. 60 millió éve, nem ismertokból, kipusztultak. A könyv végénmegtaláljuk a dinók betûrendes

mutatóját, még elôbb a tri-ász, a jura és a kréta idôszak dinosza-uruszait. Arra is kitér a szerzô, hogyanszerzünk tudományos ismereteket ró-luk, hol vannak a legjelentôsebb, a 19.század óta ismert fosszílialelôhelyek.Közben pedig száz oldalon lenyûgözôképek, rövid ismertetések, meglepôtények. (Fordította Rusznák György.)

A „Mi micsoda” sorozatban ManfredBaur munkája „Titokzatos útitársunk”-ról, A Hold-ról szól. Titokzatos? Pedigszabad szemmel is jól látható. És már

ûrhajósok is jártak rajta. Hogy miért jó, hogyvan a Földnek holdja, arra is megadja a vá-laszt ez az izgalmas könyv.Szól a Hold erejérôl, a Föld-re, az emberekre kifejtetthatásáról. A kialakulásáról,felépítésérôl, az ókortól tar-tó kutatásáról, talán legin-kább a Hold-expedíciókról.A könyv végén tréfás inter-jú szórakoztatja a tudássalfeltöltekezett olvasót. (For-dította Frenkel Attila.)

Hamupipôke-sztoryElla édesanyjával él, éppen kirándulni indul-nak, amikor baleset éri ôket: anyja meghal,a lány súlyos sérüléseket szenved. Mostgyerekkora óta nem látott apjához kell köl-töznie, akinek új csa-ládjába, úgy érzi kép-telen beilleszkedni.(Különösen egyikmostohatesója követel mindent, hogy ígyérezzen.) Mégszerencse, hogy vanegy barátja a neten,akivel már évek ótatartják a kapcsolatot,de még sosem talál-koztak. Vajon kit ta-kar a [email protected] cím? Bizony-bizony nem más ô, mint az egyik legme-nôbb hollywoodi ifjú sztár. Akinek a dolga-iról, elsôsorban „szerelmi kapcsolatáról”Ella is épp eleget hall. A dolgok rendje az,

hogy elôbb-utóbb en-nek ki kell derülnie. Dehoz-e kedvezô fordula-tot a lány életében? Shogy mit keres az újMOL kötet, Kelly OramCinder és Ella c. regé-nyének borítóján együvegcipô? Mert Cinde-rella annyit tesz: Hamu-pipôke. (Fordította Ván-dor Judit.)

Csokonai Attila

Alonso, Silvia: Mesélô Biblia. Napraforgó

Könyvkiadó, 48 old., 2990 Ft; Balázsy Panna:

Csupaszív. Manó Könyvek, 96 old., 1690 Ft;

Baur, Manfred: A Hold. Tessloff Babilon, 48

old., 2970 Ft; Boehme, Julia: Bori és barátai. Ma-

nó Könyvek Kiadó, 160 old., 2490 Ft; Delgado,

Consuelo: A dinoszauruszok csodás világa. Nap-

raforgó Könyvkiadó, 120 old. 3990 Ft; Dickens,

Charles: Twist Olivér–Oliver Twist. Napraforgó

Kiadó, 72 old. 1290 Ft; Elsô Bibliám. Móra

Könyvkiadó, 48 old., 2499 Ft; Fodor Sándor: Csi-

pike. Manó Könyvek Kiadó, 240 old., 3490 Ft;

Hohol Ancsa–Boris Juli: Terka és a mandulaka-

land. Móra, 32 old., 1699 Ft; Oram,

Kelly: Cinder és Ella. Móra Könyvki-

adó, 408 old., 2499 Ft; Sanvoisin,

Éric: A sárkányfiú Tessloff Babilon

kötetenként 62 old., 2170 Ft; Sokszí-

nû mesék. Manó Könyvek, 120 old.,

2490 Ft; Tielmann, Christian: Berci

és az eltûnt osztálypénz. Manó

Könyvek, 104 old., 1490 Ft; Trujillo,

Eduardo: Keresd meg a babaházban!

Napraforgó K., 32 old., 1790 Ft


|könyv|

WWW.KORTARSKIADO.HUSzörényi László: Bacchus kocsmája

(BOROZGATÓ MAGYAROK, 1.)

ill, 220 oldal, 3 500 FtBacchus itala kulturális identitás-képzô elem – különösen a magyar-ság számára: a környezô népektôlvaló gazdaságfilozófiai elkülönüléstfejezi ki. A Kárpát-medencében amagyar „a” bortermelô.

Bacchus kocsmája pedig min-dennapi és ünnepélyes találkozó-hely a magyar hagyományban. Itt

születnek a modern létértelmezések is: akár a költészetben, öröm ésbú mellett, a szent és a profán találkozásában.

Szörényi László ezeket a találkozási pontokat veszi sorra tanulmá-nyában, szemléltetve azt a változatosságot, miként viszonyult a ma-gyar szellem a borhoz (a részegesség kárhoztatásától a hazai fajtákhimnikus megénekléséig), s miként emelkedtek sorjában borvidéke-ink – a Szerémségtôl a Somlóig – a nemzeti mitológiánk magaslatá-ba. A kötet második része szöveggyûjtemény a 14. századtól napja-inkig, bôséges mûvészi illusztrációanyaggal.

Nényei Pál: Ne bántsd a Zrinyit!(KORTÁRS ESSZÉ)

368 oldal, 3 500 FtZrinyi: így, rövid i-vel írva – és nem csakennyiben kínál meglepetést Nényei Pálkönyve. Elkeseredetten figyeli, Zrinyi élet-mûve miként válik unalmas iskolai pen-zummá, kultusza miként üresedik közhe-lyekké. Most személyes érintettségét, ha-ragját és elfogultságait sem rejtve vékaalá, szembeszáll a két évszázados „pozi-tivista áfiummal”, vagyis a Zrinyi-félreér-

telmezésekkel. A szatíra és filológia fegyvertárából egyaránt felvértezimagát, munkája ötvözi az esszé, értekezés és pamflet mûfajjegyeit. AzAdria tengernek Syrenaia… mitológia- és jelképrendszerét fejti fel, meg-sejtve Zrinyi magánéletének eddig alig ismert, drámai mozzanatát, amitegy újonnan elôbukkant Syrena-kötet olvasói bejegyzése is alátámaszt.Zrinyi újraolvasására sarkall, és a barokk kor szimbólumrendszeréhezvisszavezetve, megszabadít minket az értelmezés béklyóitól; közelebbhozva Zrinyi ma is eleven mûvét és csodálatos egyéniségét.

Dalos Margit: NapéjegyenlôségNOVELLÁK (KORTÁRS PRÓZA)

240 oldal, 2 500 FtA soproni írónô novellagyûjteménye mélyíti és kiteljesíti egyedi, ál-mokkal és érzéki leírásokkal telített prózavilágát. Novelláinak hangu-lata és hangvétele változatos: a gyermekkori dunai fürdôzések ka-landjaitól az elvesztett mókusszôr ecseten, a kisiskolákba is betü-remkedô politikán át a felnôtté váló óvónô álmaiig. Ugyan nosztal-gikus elemek szövik át prózavilágát, de sohasem ködös múltba-ré-vedést teremt. Kôkemény poétikájú, áradó, sosem könnyû, pontosmondatokat ír. Ahogyan ô maga ars poetica-szerûen jellemzi is be-szédhelyzetét: „Szeretnék egy földön túli, meghittebb cinkosságot –hát tántoríthatatlanul mondom, mondom”.


|interjú|

Frankovics György 1945 feb-ruárjában született horvátcsaládban a Dráva magyaror-szági oldalán fekvô Drávafokközségben. Eredeti anyanyel-ve tehát a horvát, de kitûnô-en beszél és ír szülôföldjenyelvén is, számos mûvet je-lentetett meg magyarul. Te-vékenysége széleskörû: kiter-jed a néprajz, az irodalom és atörténelem területére. Volt fa-lusi tanító, rádiótudósító, Tv-stúdió munkatársa, fôiskolaiadjunktus. Könyvsorozatok,folyóiratok szerkesztôje. In-terjúnk – az internet segítsé-gével – abból az alkalombólkészült, hogy a Móra Kiadó-nál megjelent legújabb, har-madik mesegyûjteménye, Abûvös puska.

– Magyarországi horvátnak vall-ja magát, de talán éppen ezérttartotta-tartja kezdettôl feladatá-nak a két nemzet, a két országközötti kultúra közvetítését. Ké-rem, röviden vázolja fel, miben,milyen téren és tevékenykedé-sekben nyilvánult ez meg.– Gyermekkoromra a magya-rok és a horvátok között márrég feledésbe merült Zrínyi Pé-ter azon kijelentése, miszerintbátyja, Miklós „jó magyar, te-hát jó horvát is”. Valahogyösztönösen mi is azok voltunkott, a Dráva mentén. Maiszemmel és füllel szinte hihe-tetlen, hogy az esztelen határ-zár miatt az ôsi folyónkhozcsak hetedikes koromban me-hettünk el kirándulni, a két or-szág két különálló, aknazárralelválasztott világ volt.

Néprajzi gyûjtésbe mesterem,Mándoki László pécsi népraj-zos buzdítására kezdtem, aki anépi találósok – találós kérdé-sek és találós mesék – európaihírû mestere volt. Történeti ésnéprajzi kutatásokat, gyûjtése-ket végeztem a magyarországihorvátok minden egyes nép-

csoportjánál: a nyugat-ma-gyarországi, zalai, Dráva mellé-ki, somogyi – Balaton alatti –,Pest környéki, bácskai és a ba-ranyai horvátok között, vala-mint a hazai szerbek lakta tele-püléseken is. Egyéves belgrádiösztöndíjasaként a magyar-ju-goszláv kapcsolatokat kutat-tam – 1918– 1921, szerb meg-szállás, Trianon, stb. –, majdhárom hónapot ismét a jugo-szláv fôvárosban töltve népraj-zi kutatással foglalkoztam –szláv ôsvallás, a szerb és a hor-vát mitikus lények kapcsolataijöttek számításba –, a magyar’56-os forradalom 50. évfordu-lója kapcsán egy hónapot sajátköltségemre – a már ismertbelgrádi levéltárakban végez-tem kutatást annak ellenére,hogy hazánkban már két kötetmegjelent az átadott jugoszlá-viai diplomáciai dokumentu-mokból. Ámde, népmeseiszerencse fiaként a Sors-isten –népmesei alak – a születésem-kor szerencsében részesített.Ki tudja? A 60. évforduló kö-zeledtére már közel 300 oldal-nyi anyagot lefordítottam a„hozott anyagból”. Zágrábbanis három hónapos ösztöndíjatkaptam, ahol érdeklôdésemközéppontjában az (Erdélyt ésBelgrádot is beleértve) Dél-ma-gyarországi oszmán uralomalatti jezsuita missziók és isko-laalapítások, a reformáció tér-hódítása, valamint a katolikushitélet megújhodása állt.– Dráva menti népmesék olvas-hatók abban a kötetében, amelyA gyöngyszemet hullató lánycímmel jelent meg (2004-ben,Heinzelmann Emma illusztráció-ival). Ezeket Ön gyûjtötte és for-dította. Mikor volt erre ideje, holgyûjtött, és kik (milyen nemzeti-ségûek) voltak a mesemondók?– A Dráva menti nyolc horvátfaluban magnetofonos gyûjtéstvégeztem a budapesti Szerb-horvát gimnázium tanáraként

1971-ben, majd a nyolcvanasévekben folytattam az elkez-dett munkát. Mesélôim egy-aránt horvátok és háromnyelvûromák voltak, akik a mesékethorvát nyelven mondták. Idô-vel aztán a Napkút kiadó meg-jelentette a Katona a majmokországában címû Dráva mentihorvát meséket és a hôsi epi-kából (hôsénekek) epikus for-mában elôadott meséket is-mertetô kötetemet.– A tíz évvel késôbbi A gyermekés a sárkány magyarországihorvát népmeséket és mondákattartalmaz. A Sinkó Veronika il-lusztrálta válogatásban Ön fordí-tóként van feltûntetve. Honnanszármaznak ezek a mûvek? Va-jon a horvát egységes etnikumotjelent? Mik a legfontosabb azo-nosságok és különbségek a ma-gyar népmesékkel összevetveôket? És hogy viszonyulnakezekhez a most megjelent romamesék, mondák?– Több jeles gyûjtô horvát me-séibôl készült az elsô válogatás,többek között Nikola Tordinac(a 19. sz. második felében apécsi horvátoktól jegyzett felgazdag folklór-kincset, emel-lett a szabadkai Balint Vujkov(hazai bunyevác, rác, sokác,bosnyák és nyugat-magyaror-szági horvátok me-séi), Mándics Zsivko(baranyai és bács-kai sokác mesék),Eperjessy Ernôszentmihályhegyi,valamint saját Drá-va menti horvát ésbátyai rác meséimközül válogattam.Ez utóbbiak anya-nyelvi gyûjtését azönzetlenül segítségemre sietôFehér Zoltán tanár úr útbaigazí-tásának köszönhetem. Habár amuníció fogyóeszköz, ám ma-radt még a puskaporból.

A hazai horvátok az egykoriHorvátországot és Szlavóniát,

részben Dalmáciát, valamintBoszniát és Hercegovinát isreprezentálják nyelvjárásaik,meséik tekintetében, azonbanegységes horvát etnikumotképeznek Magyarországon. Amagyar és a Dráva menti hor-vát mesékben sokszor azonosmotívumokkal találkozunk, pl.a világfán (arbor mundi) felka-paszkodó fôhôs útja során (ini-ciáció) fában lakó, megfiata-lodni kész öregasszonyokkaltalálkozik, akik a fa szellemei.Meglépôen nagy az eltérés amost bemutatásra kerülô Abûvös puska mesekötetben,különösen a balkáni török-ci-gány mesék, amelyek mind amagyartól, mind pedig a hor-váttól eltérnek, nem ritkán asémi népek, vagy az egyiptominépek örökségének jegyeit is

magukban hordoz-zák. A Herbszt-il-l u s z t r á c i ókhozcsak annyit ten-nék hozzá – az út-keresés nemcsaka mesei fôhôsökadománya!

Csokonai Attila

A BÛVÖS PUSKA

Roma népmesék és mondák

Válogatta: Frankovics György

Illusztrálta Herbszt László

Móra Könyvkiadó, 198 oldal, 2999 Ft

könyvrôl


Akinek a „sorsa” elhivatottság és szorgalomBeszélgetés Frankovics Györggyel

A Köztünk vagy – beszélgetések MándyIvánról címû kötet minden évfordulós ap-ropó nélkül is idôszerû vállalkozás lenne.Habár idén húsz éve, hogy meghalt Mán-dy Iván, Darvasi Ferencnek, a könyv szer-kesztôjének ennél érezhetôen mélyebbmotivációi voltak e beszélgetésgyûjte-mény összeállításakor.

Vannak írók, akik töretlenül a köztudatbanmaradnak, többek közt azért, mert a jelenbenegy csillag folyamatosan rájuk veti fényét;ahogy például Esterházy Péternek köszönhe-tôen beszélhetünk Kosztolányi- és Ottlik-kul-tuszról. Vannak, akiket szinte észrevétlenül el-nyel az utókor csendje, holott hatásuk búvó-patakként ott dolgozik minden késôbbi alko-tónál. Frappánsabban fogalmazza meg ezt akötet egyik interjúalanya, Tóth Krisztina:„…még úgy is tud hatni egy szerzô, hogy akövetkezô nemzedék nem vagy csak felszíne-sen ismeri és olvassa, mert az írásmód, a szer-kesztés mikéntje egyszer csak evidensen részea hagyománynak, minden elemében vissza-forgatódik az irodalmi tudatba”. A költô ittMándyról szól, ahogy a kötet többi interjúala-nya is: ki szakmai szempontból, ki magántör-ténetekbôl kiindulva közelít az író emlékéhez.

Abban, hogy az írót napjainkban hallgatásövezi, a maga csendessége is szerepet játsz-hat: kevés ilyen póz- és allûrmentes alakját is-merjük a magyar irodalomnak, mint ô volt.„Halk, finom, választékos beszédû és megje-lenésû ember” – fogalmaz John Batki, Mán-dy fordítója, s ezt a jellemzést minden meg-szólaló alátámasztja. Az „utolsó mohikán”,aki kávéházról kávéházra járt, és a kopott öl-tönyt-ballonkabátot is grófi eleganciával tud-ta viselni, miközben „kispolgári, egyszerû”(mondja Román Panni néprajzos, Mándy ifjú-kori barátnôje). Különc volt, nem vitás, azirodalmi „körökbe” nem vágyott, hacsaknem az újholdasok közé, akikhez tartozónakérezte magát, és maliciózusan meg is írtaôket a Brancs címû novellájában – tudjukmeg Lator Lászlótól. A malícia persze Mándyírásmûvészetének sava-borsa: a szenvedélyesmegfigyelô a maga finoman csípôs humoránszûrte át a látottak-hallottak hatalmas él-ményanyagát. „Úgy mûködött az agya, mintegy mobiltelefon fényképezôgépe” – mond-ja Corà Erzsébet festômûvész, az író egykorijóbarátja. Mindent rögzített, ez életformavolt nála, ha akarta volna, sem tudta volnalevetkôzni. De Mándy írásmûvészetében az

aprólékos „fényképezés”, s azzal szorosösszefüggésben a mániákus cédulázás –„szentségtörés lett volna hozzányúlni a cetli-jeihez – mondja Márványi Judit, aki a Szépi-rodalmiban volt szerkesztôje – csak a kezdetvolt. A kamera látásmódjával megelevenítettjelenetek tették annyira egyedivé Mándyírásmûvészetét; ahogy Márton László fogal-maz: „Ô hozta be a magyar novellisztikábaazt a jellegzetes vágástechnikát, ami azóta isél. Filmes látásmódja volt”. Nem véletlen,hogy a legtöbben a Régi idôk mozijára asszo-ciálnak Mándy neve hallatán, és össze is for-rott ez a név a pesti mozik világával. Megúgy általában: Pesttel. Pontosabban a József-várossal. Ahogy Vári György mutat rá: „Úgyéreztem, hogy két ilyen irodalmilag terheltrésze a városnak: Krúdy és Gelléri Óbudája,illetve Mándy Józsefvárosa”.

A Teleki tér, a Mezô Imre út, az Aulich utcagangos lépcsôházai, a fapados kis mozik, ésaz egykor fényes kávéházak: a Hungária, aMûvész, és mindenek felett a kedvenc, a Kü-lönlegességi cukrászda állandóan visszatérôhelyszínei a beszélgetésekbôl kibomló törté-neteknek. A kötet legemlékezetesebb interjúitalán épp azok, amelyek a személyes élmé-nyeket, a szakmaiságon túli, vagy attól füg-getlen barátságok mozzanatait tárják fel. Dar-vasi Ferenc meginterjúvolja Mándy közeli ba-rátaivá lett Aulich utcai szomszédait, akikplasztikus képet festenek a „lépcsôházi” író-ról, aki még a kukatárolók kö-rül zajló életet is irodalommátudta varázsolni, de nem egynovellájában magukra ismer-hettek a lakók is. Amiképpmegszólal a Különlegességicukrászda egykori alkalma-zottja, felidézve az örökösensand kuglófót rendelô, szem-lélôdô író alakját, aki a legfi-nomabb úriember módjáratársalgott a pincérnôkkel (ésakik aztán szintén hôseivéformálódtak a papíron).

Darvasi Ferenc interjúköte-tének egyik erénye a sokol-dalúsága és köztessége: nemsüllyednek irodalomtudomá-nyos mélységekbe, de nemis a téma felszínén eveznek a beszélgetések. Amaga teljességében rajzolódik ki a Mándy-képegy-egy interjúból és a kötet egészébôl is, aholegyik beszélgetés árnyalja és kiegészíti a mási-

kat. Maguk a megszólalók is a „fôhôs” sokar-cúságát támasztják alá, aki ugyanúgy megha-tározó irodalmi élménye Jelenits Istvánnak,mint Kántor Péternek. És szót kapnak a jogo-san elfogultak is: dr. Simon Judit, az elválaszt-hatatlan társ, a több-mint feleség, vagy VörösIstván és Szilágyi Ágnes Judit, akik szintén ro-konságban álltak az íróval. E közeli kapcsolatoklenyomatai is megjelennek a kötetben: MándySimon Judithoz és Szilágyi Ágnes Judithoz írottleveleibôl is olvashatunk néhányat.

Nem célja a könyvnek a szoborállítás sem– az emlékezôk egy hús-vér Mándyt láttat-nak az olvasóval, akivel inkább hallgatni le-hetett együtt, mint beszélgetni, aki csak le-gyintett, ha írókról kérdezték, aki bizonyospillanatokban szégyellte hallgatását politikaikérdésekben, és aki, hacsak lehetett, ki semtette a lábát a városból.

„…Egy ember, aki kilóg a világból. Nem hôs,mégis azt a gondolatot személyesíti meg,hogy jogunkban áll gyengének, komolytalan-nak lenni. Professzionális civil az irodalom vilá-gában, és minden világban” – mondja Ács

Margit a kötet egyiklegsûrítettebb és -talá-lóbb jellemzésében.„Egyáltalán nem kis-mester, hanem a leg-nagyobbak egyike” –összegzi Márton Lászlóvéleményét az iroda-lomtörténet sokszortévúton járó megállapí-tásainak kapcsán. S haaz író kijelentése meg-gyökeresedik a köztu-datban, e kötetnek isszerepe lesz benne.

Laik Eszter

Darvasi Ferenc: KÖZTÜNK VAGY

Beszélgetések Mándy Ivánról

Corvina Kiadó, 300 oldal, 2990 Ft

könyvrôl

|beszélgetések|

„Professzionális civilaz irodalom világában”


|interjú|

Térey János költô, író, mûfordító harma-dik verses regénye látott a közelmúltbannapvilágot. A hatalmas tudásanyagot fel-halmozó, roppant szórakoztató és szá-mos jelentésréteget tartalmazó utópia anem túl távoli jövôbe repít minket, ami-kor vulkánkitörések következtében Euró-pában beköszönt a jégkorszak. Lelki ésszellemi értelemben is.

– A korábbi mûveitôl eltérôen ez a regény erô-sen reflektál a napi politikára, ez Öntôl igenszokatlan.– A politika Magyarországon megúszhatatlan-ná vált. Nem tettem mást, csak szétnéztemmagam körül, és írtam, amit írhattam. Nemaktuálpolitikai ügyeket szerettem volna megol-dani, hiszen az én eszközeim rendkívül szeré-nyek. Magyarország jelenlegi, rémes közérze-térôl akartam beszélni. Ami a jövendô Magyar-ország közérzete is lesz részben, mivel ez né-hány év alatt nem fog jelentôsen megváltozni.– A regény alapkérdése, hogy egy szélsôségeshelyzet mit hoz ki az emberekbôl. – Ha válságba kerül a környezô világ, és vál-ságba kerül az ember, akkor két dolgot tehet:vagy összeszedi magát, de nagyon; vagy da-rabjaira esik. Én ezeket a viselkedésváltozato-kat vizsgáltam. – Ön hogy viselkedne egy hasonló helyzetben?– Fogós kérdés, ezt sosem tudhatja az em-ber. Azt hiszem, sok változatát megírtam eb-ben a regényben annak is, én hogyan visel-kednék. Akár nôként, akár gyermekként...Biztos, hogy most Magyarországon egyelôrenem olyan léptékûek a problémák, hogy aztegy kisgyermek is megérezze, mint Szíriábanvagy Líbiában kénytelen. Sajnos eljöhet az apillanat itt is. Lehet, sôt kell is terrorfenye-gettségrôl beszélni, de ez más, mint Párizs-ban, Londonban. Szerintem egy darabigmég valami hasonlót fogunk szemlélni itt-hon, mint amit most látunk. De megoldást ésterápiát soha ne az irodalomtól várjunk. Azirodalom céljai mások. Egy regényben az acélom, hogy egy cselekményt A-ból B-e elju-tassak, hogy egy jellemet fölépítsek. Hogy akarakterek mozgását egymás között, egy-máshoz képest felrajzoljam. A könyvben vanegy elég finoman kidolgozott kapcsolati há-ló. A felületes olvasó számára úgy tûnhet,hogy sokan egymás mellett élnek, és elbe-szélnek egymás mellett. Ehhez képest majd-nem mindenki találkozik vagy viszonyba lépmajdnem mindenkivel a regényben.

– Vannak visszatérô szereplôk, akik az elôzôkét kötetben, az Asztalizenében és a Protokoll-ban is szerepelnek.– Például egyikôjüknek a sorsa itt teljesedik kivagy be, ahogy tetszik. Ô Labancz Gyôzô, akitCsányi Sándor alakított a Radnóti Színházban.Az ô migrénes látomásaiban tárul fel a Sváb-hegy tudatalattija. A megtagadott, elmismá-solt magyar múlt. Sok szempontból ô a rezo-nôr ebben a könyvben. – Amellett, hogy térben is igen nagy távolságo-kat jár be a kötet, idôben is tág keretek közöttmozog.– Igen, ennek a hegynek az életét a rómaivilláktól egészen egy Ice Explorer nevû ha-vasi jármû forgalomba helyezéséig követi:ilyen jelen pillanatban csak a skandináv or-szágokban közlekedik. – Hogy mindezt verses regényben írta meg,nyilván összefügg azzal, hogy alapvetôen vagyeredendôen költô, legalábbis költôként indult.– A sûrítés iránti vonzalmam igen, de hogymégis hatszáz oldalt írtam, az azzal függössze, hogy van mit mondani errôl a vi-lágról a líra keretein kívül is. Jó ideje küz-dök avval a problémával, hogy versesformában, egyáltalán: versben a minketkörülvevô Magyarország csak töredé-kesen ábrázolható. – Tele van a kötet pop-kulturális ele-mekkel, nagyon sok az angol szöveg,másrészt a szöveg kissé Bret Easton El-lisre hajaz.– Ezt a valóságot kaptam ajándékba. Amárkanév, a brand olykor életesemény is lehetembertársaink életében. Ha autómárkáról be-szélünk, például Porschérôl, akkor nem pici

vállalkozás a semmibôl megszerezni egy ilyet.De ugyanezt végigjátszhatjuk a mi esetünkbenakár egy méregdrága töltôtollal is. – A következô kötetének fókuszában is a politi-ka fog állni?– Nem. A következô munkám nagy valószínû-séggel egy pesti mûvészregény lesz. Szintecsak mûvész foglalkozású meg ambíciójú hô-sökön gondolkodom most. – Már készül ez a könyv?– Ha az ember befejez egy ilyen nagy könyvet,amelyet három évig írt, akkor egy darabignem tesz semmilyen ígéretet, és nem mondsemmilyen konkrétumot. Csak annyit mon-dok, hogy szeretnék még egyszer írni egy re-gényt, és azt már prózában. – És verset?– Verset, remélem, mindig fogok írni.– A vers magától jön?– Beszélhetünk ihletrôl. Ráadásul nem is lehetsiettetni az idejét. Nincs penzumvers. Vannak,akik tudnak megrendelésre írni, én nem tarto-zom közéjük. Ha öthavonta egy vers, akkoröthavonta egy. A vers az a felület, az amennyiség, amit és amennyit pontosan átlá-tok. Jövôre készülünk az összegyûjtött versek-re, életemben elôször. Olyan könyvek anyagafog szerepelni benne, amelyek már nem elér-hetôek – de természetesen szerkesztett, meg-rostált anyag lesz. A legutolsó verseskönyvem,a Moll kivételével az összes többi elfogyott akönyvesboltokból. – A regényt nehezebb átlátni, hiszen jóval terje-delmesebb és a struktúra szerepe meghatározó.– Egy regényt ítéletnapig lehet javítani. Azt isszokták mondani: nem lehet befejezni, csakelengedni. Ha összehasonlítom az én esete-met egy filmrendezôével, nem panaszkodha-tom: az utolsó vágás csak jó esetben az övé. ALegkisebb Jégkorszak már a második kiadás-nál tart, és még abban is javítottunk. Egy re-

gény esetében akármit is mond aszerkesztô, az utolsó vágásjoga mindig az enyém. Ne-kem szerencsére mindig jószerkesztôim voltak. Mostpéldául Nagy Boglárka.

Jolsvai JúliaFotó: Szabó J. Judit

Térey János: A LEGKISEBB JÉGKORSZAK

Jelenkor Kiadó, 2015, 624 oldal, 3990 Ft

könyvrôl


„Az utolsó vágás joga” Térey János A Legkisebb Jégkorszakról

A life coaching fogalma Ma-gyarországon tíz éve még szinteismeretlen volt, azóta ugyan-csak felvirágzott a kínálat és akereslet is e téren. Mint az elne-vezés is utal rá – az angol coachszó „edzô”-t jelent – olyasféletámogatói szerepkörrôl vanszó, ahol segítônk jó edzô mód-jára mellettünk áll és a jobb tel-jesítményre ösztönöz.

Jeni Purdie Coaching életveze-tési tanácsok címû könyve mind-járt a fejezetek elején tisztázza,hogy mi nem feladata a coaching-nak. Például nem terápia, ami apszichológus dolga – nem ás amélyre, nem kutatja a múltat.Nem is tüneti kezelést nyújt,hangsúlyozza a szerzô: nem adkonkrét válaszokat egyes helyze-tekre, inkább a kérdésfelvetésreösztönöz; nem is oldja meg he-lyettünk a problémáinkat, hanemcselekvésre biztat. „A life coa-ching egy céltudatos beszélgetés,ami arra inspirál, hogy az életed-bôl a lehetô legjobbat hozd ki” –állítja a könyv, s ezzel már el is ér-keztünk a módszertanhoz. A hatnagy egységbe sorolt huszonhatfejezet már elsô ránézésre igenszisztematikusan felépített „tana-nyagot” sejtet; az aprólékosan ki-dolgozott metodika lépésrôl-lé-pésre vezeti az olvasót saját magamegismerése és a coaching elsa-játítása útján. Az utazás metafo-ráját elôszeretettel használja aszerzô, azt sugallva: a könyv vé-gére eddig ismeretlen területekethódítunk meg. A tananyag végsôcélja, hogy saját magunk belsôcoach-aivá váljunk.

A kötet valójában ötvözi ésegységes szemléletbe vonja azönsegítô irodalmak valamennyikedvenc témáját: az életvezetési,a munka- és pénzügyi, a meg-gazdagodási, a kommunikációs,a párkapcsolati tanácsadó köny-veket, valamint a barátságokkal,az egészséggel és a flow-él-ménnyel foglalkozó irodalma-kat. Ez adja a tematika gerincétis, miközben valamennyi alfeje-zeten végigvonulnak a life coa-ching legfôbb értékei: a pozitív

gondolkodás, a változás irántivágy, a céltudatosság, a sikerke-resés, a személyre szabott bol-dogság elfogadása.

A céljaink megvalósítását olyangyakorlati lépések formájábanösztökéli, mint a gátló hiedel-mekkel való leszámolás; az ön-magunknak tett ígéretek, elhatá-rozások megújítása, az erôssége-ink megtalálása, önjutalmak kitû-zése, kapcsolathálónk kiépítése,vagy a kudarctól és elutasítástólvaló félelem legyôzése. A szerzômindezt kitölthetô tesztekkel, áb-rákkal, kérdés-felelet játékokkal,

ötletekkel és „checklist”-ek-kel teszi kézzelfoghatóvá,amelyeket kis ikonok jelölneka könyv margóján.

Egyszerre gyakorlatias kézi-könyv és életfilozófia a Coa-ching életvezetési tanácsok,jó eséllyel megtalálja benne aszámítását az is, aki egysze-rûen az álláskeresés és ön-életrajzírás rejtelmeiben szo-rul segítségre, de az is, akiútmutatást keres saját érté-kei, életcéljai labirintusában.

Laik Eszter

Jeni Purdie: COACHING

Életvezetési tanácsok

Panem Kiadó

376 oldal, 4500 Ft

|könyvszemle|

Az életforgatókönyveKatri Lipson finn írónô Afagylaltos címû regénye egy-szerre viseli magán a poszt-modern szövegek „átjárá-sos”, játékos jegyeit, vala-mint a háborús-romantikus,több generáció életét bemu-tató klasszikus regényekét.

Egy montázstechnikával meg-valósított filmszerû regénybecsöppennünk, ahol a történetmindvégig forgatókönyvkéntis olvasható. A keretet adóforgatáson a rendezô semmitnem mond színészeinek ma-gáról a sztoriról, a jelenetekimprovizatív egymásutániság-ban születnek a direktor spon-tán elképzelése szerint. A megnem írt forgatókönyv így válika színészek számára az élet al-legóriájává – sosem tudhatják,mi történik velük a következôpillanatban.

Katri Lipson szereplôi – úgyis, mint a regénybeli film sze-replôi – egyszer csak átlénye-gülnek az általuk alakított fi-gurává, és lassacskán nem le-het szétszálazni, kinek az életepereg a szemünk elôtt. A szo-cialista években forgó film szí-nészeié, vagy a háborús idôk-ben menekülô páré, Esther ésTomás Vorszdáé. A regény

legjobban sikerült szála az ôkettejük története: a németmegszállás alatt szenvedôcsehországi Olmützben egyférfi és egy nô hamis papírok-kal talál menedéket egy öz-vegyasszonynál, és a túlélésérdekében el kell játszaniuk,hogy házasok. A játék azon-ban komolyra fordul, amikorfelfedezik magukban a von-zalmat, és immár nemcsak acsalást mindvégig sejtô öz-vegyasszonynak kell mímelni-ük, hanem maguk számára isújrakonstruálni egész életüket.

A regény újabb szakaszábanutódjuk, Jan Vorszda beszéli elaz eseményeket, aki immár aCsehszlovákiává lett Csehor-szág történelmi pillanatinakszemtanúja, azok közül is a leg-fontosabbé: amikor Jan Palachcseh egyetemista a prágai ta-vasz eltiprása elleni tiltakozásulfelgyújtja magát a prágai Ven-cel téren. A végtelen szomorú-ság elôl Svédországig menekü-lô Vorszda egy svéd lány olda-lán kezd új életet, melybôlgyermek is születik: a regényvégül általa kanyarodik vissza akezdeti, olmützi szálhoz.

Ravaszul szerkesztett regényA fagylaltos, az olvasói figye-lem egy pillanatra sem lan-kadhat, ha nem akar eltéved-ni képzelet és valóság labirin-tusában. E játékosság lírain ér-

zékletes írói képekkel kapszárnyra, például az ilyenmondatokban: „Olyan ma-gasra építtette a házát adomboldalban, hogy a törté-nelmi események úgy folyja-nak el alatta, akár a völgy mé-lyén a megáradó folyó.”Vagy: „A július súlyosan, szin-te pukkadásig dagadva áll avillamoson, akár egy terhesnô.” A hasonló kifinomultság-gal felépített jelenetek nemegyszer Jirí Menzel, Milos For-man vagy Vera Chytilová film-jeinek atmoszféráját idézik fel,s mindez magyarul Panka Er-zsébet ihletett fordításábanszólal meg.

Laik Eszter

Katri Lipson

A FAGYLALTOS

Typotex Kiadó, 296 oldal, 2800 Ft

Hozd ki a legjobbat


Gróh GáspárA KULTÚRA IRÁNYTÛJEKritikák. Magyar esszék sorozat 224 oldal, 3500 FtJó, hogy van még kritika, és van ilyen kritikusunk,mint Gróh Gáspár.

Imre LászlóIRODALOMALAPÍTÁS ÉS MÛFAJFEJLÔDÉS A18–19. SZÁZADI MAGYAR IRODALOMBANMagyar esszék sorozat280 oldal, 3500 FtAdy Endre, Ambrus Zoltán, Arany János,Bessenyei György, Dugonics András, GárdonyiGéza, Gyulai Pál, Jókai Mór, Tompa Mihály ésVörösmarty Mihály a fôszereplôi ennek a tanul-mánykötetnek.

Laczkó Mihály„IDEGEN FÔDRE SIETTEM…”Moldvai csángók Baranyában196 oldal, színes képekkel, dokumentumokkal,3790 FtA II. világháború után 219 moldvai csángónak si-került Magyarországra költöznie. A kötetben kö-zölt gajcsána-magyarfalusi, lábnyiki, lészpedi,klézsei, pokolpataki és pusztinai csángók elbe-szélései a kitelepülés személyes történeteit ôrzik.

Lengyel AndrásAZ „ESTHAJNALI CSILLAG”Vázlatok és adatok Cholnoky ViktorrólMagyar esszék sorozat336 oldal, 3500 FtEz a könyv majdnem-monográfia: Cholnoky Vik-torról.

N. Horváth BélaJÓZSEF ATTILA ÉS KORTÁRSAITanulmányokMagyar esszék sorozat244 oldal, 3500 FtAz ismert József Attila-kutatónak a József Attila-életmûvel kapcsolatos újabb tanulmányait olvas-hatjuk.

Pilinszky János: KARÁCSONYVálogatta Hafner ZoltánKülönleges könyvek48 oldal, 2000 FtA könyvecske a katolikus költô karácsonytémakörében megjelent írásait tartalmazza.

VÁLLAMON BÁRÁNYOS ÉGGELÍrások Nagy LászlórólSzerkesztette, összeállította Jánosi ZoltánMagyar esszék sorozat328 oldal, 3500 FtA 90 éve született költôrôl a többi közt ÁghIstván, Balázs Géza, Csoóri Sándor, FalusiMárton, Kalász Márton, Lászlóffy Aladár,Marafkó László, Marosi Gyula, Szabó T. Anna,Szentmártoni János, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina,Zsille Gábor írnak.

www.napkiado.hu

A NAP KIADÓKARÁCSONYI AJÁNLATA

UDVARHÁZAK, SZERELMEK,SZABADSÁGHARC

Varga-Körtvélyes ZsuzsannaISTEN ÔRZI TITKAIT448 oldal, kötve 4500 FtEgy magyar egyetemista lány a bécsi bol-hapiac forgatagában bársonyba kötöttkönyvecskét talál. Meghökkentô módonmagyarul íródott 1847-ben. A belsô borí-tón meglátja saját családnevét. S úgy érzi,megtalálta szakdolgozata témáját.Így indul A Radnayak írójának nemesi csa-ládok sorsát bemutató új nagyregénye.

DÍSZES, SZÉP AJÁNDÉK OLCSÓN

BÖLCSEK AJÁNDÉKAGondolatok az év minden napjáraMûbôr díszkötésben,bordázott gerinccel 2900 FtA népszerû ajándékkönyv-sorozat elsôkötetének új kiadása. Hol bölcs, hol humo-ros, hol elgondolkodtató aforizmák, idéze-tek – elegáns illusztrációkkal.

Keresse a könyvesboltokbanés a kiadónál!

www.kukkiado.hu

– Életed elsô könyvét hoztad létre, ráadásul a saját életedbôl merítetttörténetekkel fûszerezve. Miként szántad magadat erre a lépésre? Mi-lyen belsô késztetésnek adtál teret?– Nagyon hálás vagyok Turcsány Péternek, aki egy beszélgetésünkalkalmával megemlítette, hogy a képzômûvészekrôl szóló sorozatát,a BELSÔ TÁRLAT-ot egy kicsit lendületesebb hangvétel felé szeretnéterelni. (A sorozat eddigi kötetei: Somogyi Gyôzô, Schrammel Imre,Szemadám György, Kô Pál, Mezei Gábor, Melocco Miklós, FeketeGyörgy, Tóth István, Csavarga Rózsa.) Akkor merült föl bennem,hogy akkor én meg nekiállok, és megírom!

Erre a gondolatra ô rögtön le is csapott, és azon nyomban min-den segítséget, támogatást megadott, ami egy könyv születéséhezszükséges. Kicsit kételkedtem magamban, hiszen nem vagyok éníró, de erre Péter azt válaszolta, hogy ezt tôlem nem is várja el sen-ki, ám ha személyessé te-szem az írásomat, akkoregyedi és értékes lesz.– Mi volt az elsô gondola-tod, amikor nekifogtál,könnyen ment-e megírniaz életedet, az életeteket?– Nagyon érdekes volt ne-kiülni az önvallomásnak,mert amikor a múltammal,a gyermek- és ifjúkorom-mal, majd felnôtté éré-semmel szembesültem,úgy éreztem, mintha egybezárt palackból kiszaba-dultak volna az ôsidôkszellemei. Nagyon soköröm és boldogság járt át,és volt benne rengeteg le-zárt, félretett ügy, aminek az ajtaját már régen becsuk-tam, és most újra ki kellett nyitnom. Nyilván az örömmellett kicsit talán féltem is, mert a bohém és szárnya-lóan varázslatos gyermekkoromhoz az is hozzátarto-zott, hogy nem mi voltunk a központban, hanem a te-remtés, a mûvészet, az alkotó munka, a nagy ideák ésa nagy toposzok. [Ami talán természetes is, ha az em-ber édesapját Kô Pálnak, édesanyját Péterfy Gizellánakhívják… A szerk. megjegyzése.]

Ahogy írás közben haladtam az idôben, érdekes voltazt is megtapasztalni, hogy a közelmúltra nem tudokteljes mértékben kívülállóként visszatekinteni.– Hogy látod magadat: szemlélôdôként vagy résztvevô-ként vettél részt a mûvészeti élet folyamatában?– Benne éltem, de mégis abszolút nézôje voltam az események-nek, mintha egy háromdimenziós filmben szerepelnék. És ráadásulsemmilyen módon, még egy kicsit sem tudtam meghatározni vagyhatással lenni a történésekre, inkább – azt gondolom, talán szolgaimódon – követtem édesanyám elképzeléseit, aki egy emelkedett lel-kületû, nagyon erôs asszony mind a mai napig.

Úgy érzem, az a szó, hogy mûvész, igencsak nehezen definiálhatóa mai világban, mert megváltozott a jelentése. Én egy útkeresô em-bernek tartom magamat, aki figyeli a világot, és van bizonyos kéz-ügyessége. Kéz-ember vagyok, a kezemnek mozognia kell, akkorvagyok boldog. És körülöttünk a világban csuda szép dolgok történ-

nek, igaz emberi találkozások reptetik a lelkemet, teszik emelkedet-té hétköznapjaimat, és ezt az életet próbálom a mûvészetemmel isátadni, és ezáltal még jobbá tenni. Sokfélék vagyunk, de ez a sokfé-leség gyakran még egy emberben is megfigyelhetô. Nekem példáulhosszú idôbe telt megértenem, hogy én kéz-ember vagyok, ezt kap-tam a sorstól, ezzel kell együtt élnem, ezzel kell boldogulnom. – Mostanában a mindennapjaidat a „játszóterezés” tölti ki, hogyan ta-láltál rá erre a világra?– A „játszóterezés”-re az /út/keresés ösvényét járva találtam rá.Eleinte kiállítóhelyiségekkel próbálkoztam, de aztán észrevettem avilágban bekövetkezô változásokat. Az otthonok mostanában ki-csit kitárulkoztak, és belenyúlnak, belefolynak a külvilágba: vanházszínház, lakásétterem (ahol a saját otthonukban fôznek idegenembereknek), ezek mellett például Spanyolországban olyan fiata-

lokkal is találkoztam, akika parkokat teszik a laká-suk részévé. Sokkal inti-mebb buborékok kelet-keznek manapság, ame-lyek belelógnak az életmás ter/ület/eibe.

És azon töprengve, hogymilyen új kiállítási helyszí-nek lehetnek még – ezena folyosón haladva – ju-tottunk el oda, hogy (ját-szó!)térbe kell betenni amûvészetet. Ez egy olyanúj kiállítási lehetôség, aholelôre „ki/elô van készítve”minden. Adott a lehetô-ség arra, hogy különbözôhelyzetekbôl és életterek-

bôl érkezô emberek leülhessenek, és kap-csolatokat is teremthessenek. És ha talál-koznak, ha létrejön valamiféle kapcsoló-dás, egymásra hatás, akkor bizony észre-vétlenül mûvészetet csöpögtetünk az em-berek életébe. Ez a mûvészet – hitünk sze-rint – pozitív minôség. Mind a színekben,mind a tartalomban valamiféle célzatos ne-velési szándék is van, viszont emellettigyekszem a lelki gazdagság és a fantáziairányába is hatni, tehát nem akarom önma-gamat sem gúzsba kötni. Nem szeretek pél-dául panoptikum-szerû játszóteret csinálni(történelmi figurák felsorakoztatásával),nem szeretem azt sem, ha didaktikusan vé-

gigmegy egy történet, és „X” szereplô megjelenik újra meg újra.Szóval nem egy illusztrációról van szó, hanem egy nagyon szabad,mûvészettel átszôtt világot akarok közvetíteni, továbbsugárzásra.– Összegzésképpen mit mondanál, mi a célja a könyvednek?– Nekem elsôsorban megírni volt csodálatos élmény, és csak remél-hetem, hogy az olvasókat is gyönyörûséggel tölti el a könyvem be-fogadása. Nagyon szeretném megosztani életem tanulságait mind-azokkal, akik erre kíváncsiak, bízom benne, hogy az általam megélttapasztalatokkal ôk is gazdagodhatnak.

Turcsány Bíbor

|interjú|

Kô Boldizsár „belsô tárlata”


A Kô család

|interjú|

Dr. Gyarmati Andrea leg-újabb könyve részletes út-mutató a gyerekbetegsé-gekrôl és egy nagyszerûsportoló több évtizedes or-vosi praxisának eseményei-rôl. Praktikus tanácsokat tar-talmaz leendô, kezdô és ha-ladó szülôknek.

– A cím azt sugallja, hogy nemegyedül gyógyítasz, és ahogy ki-derült számomra, ez a szemléle-ted is.– Jól látod a kérdést. Azt val-lom, hogy a szervezet gyógyítjameg magát. Nekem, mint or-vosnak az a dolgom, hogy neártsak, ahogy Hippokratészmondja: nil nocere, azaz, neárts. Tanítóimra, mestereimrenagy szeretettel és jó szívvelemlékszem; Popper Péterre,Ranschburg Jenôre, VekerdyTamásra, Sárkány professzorra,Tulassay Tivadarra – hogy csaknéhány nevet említsek, és mostnem is a sportról beszélünk, ha-nem elsôsorban orvostudo-mányról. Anyu gyógyszerészvolt, nagybátyám sebészorvos,nagymamám praktikáiról írok isa könyvben – szóval beleszerel-mesedtem az úgynevezettegészségügybe, és nem múlikez a szerelem, miképpen asport iránti se. – Mutasd a gyereked, megmon-dom, ki vagy – írod. E mögöttnagyon sok minden van!– Igen, és e mögött egyre in-kább az derül ki, hogy az összes,manapság széles horizontotérintô függôség gyerekkorbankezdôdhet. A sorba nemcsak adrog, az alkohol meg a nikotin-függôség tartozik, hanem a társ-függés, az adrenalin-, a siker-függés, a munkamánia is. Vala-hol valami elcsúszik, nevezete-sen az, hogyha egy gyerekmondjuk nem kapja meg azt afeltétlen szeretetet, ami mindengyerek jussa kéne legyen, és ak-kor elkezd pótcselekedni. Az el-vált szülôk gyerekei – sajnosgyerekként is, felnôttként ismegtapasztaltam –, valamiért

nem biztos, hogy megkapnakmindent, ami egy gyereknek jár.Van, aki azt mondja a válásról,nem tehet róla; én meg aztmondom, hogyha belekeveredszegy helyzetbe, arról mindig te-hetsz. Viszont szerintem olyan,hogy „gyermekét egyedül neve-lô anya” nem létezik. Nekemnagyon sokan segítettek, a szü-leim, a barátaim, az óvoda, az is-kola, a sport. – Tehát a felnôttkori problémákgyerekkorban kezdôdnek?– Akár így is lehet, és vannakezenkívül civilizációs betegsé-gek. Ha valaki beteg lesz, annaklehet genetikai oka, és lehet egycsomó környezeti ok is a háttér-ben. A genetikával nem tudszmit kezdeni, de a környezeti okrajtad múlik, és ennek legalábba 70–80%-a a táplálkozás. – Hogyan kezdôdött a könyv-írás?– Amikor meghalt Ranschburgtanár úr, felkért a Saxum Kiadó,vegyem át a honlapon az orvosválaszol rovatot. A tanár úrnakjelentek meg „Kérdések és vála-szok” alapján kötetei, és amikoraz én anyagaimból elkezdtükösszeállítani az újabb könyvet,kiderült, a legtöbb kérdés táplál-kozással kapcsolatos. Így jött aBeszéljünk az evésrôl!, a Beszél-jünk a betegségekrôl! Azutánsaját történeteimet kezdtem elírni, ez az Apróságaim, most pe-dig itt van a gyerekgyógyászati

könyv. Egyébként írom tovább atörténeteimet, Szívdobbanásokcímmel az Ünnepi Könyvhétrejelenik meg. Szeretném megem-líteni, hogy a most 20 éves Sa-xum Kiadó, amelyik Poppert,Ranschburgot és Vekerdyt ad ki,az évfordulóra az én könyvemetjelentette meg. Ez számomranagy öröm és kitüntetés!– A mozgás, az étrend kiemelttémáid. Miért olyan fontosak? – Ez a kettô, ami a mi kezünk-ben van. Döbbenetes, hogyfölnôtt egy számítógépes X-, Y-és Z-generáció, akik ülnekegész nap a gép elôtt. Ez na-gyon jó egy bizonyos szem-pontból, és borzalmas a másik-ból. Hátgerincferdülés, lúdtalp,túlsúly, junkfood – nem kell so-kat magyarázni, mi-lyen következmé-nyekkel jár! Véle-ményem szerint egytornacipôt meg tudengedni bárki ma-gának meg a gye-rekének. Még ahetedik kerületbenis, ahol én rende-lek, van hová ki-mozdulni, itt a Vá-rosliget. Hamaro-san lesz a MagyarÚszó Hírességek CsarnokábanSzázhalombattán egy beiktatás,én azt fogom javasolni, hogyindítsunk el egy akciót, amineka jelmondata: „Minden gyerek

tanuljon meg úszni!” Tudom,hogy nincs mindenkinek pénzeuszodajegyre, de számtalanszerencsétlenség megelôzhetôlenne, ha vízbiztosak lennéneka gyerekek. Szóval a „Mindengyerek lakjon jól!” alapítványelnevezésének mintájára „Min-den gyerek tanuljon meg úsz-ni!” És utána lakjon jól, persze! – Mi a könyv legfontosabbüzenete?– A „Gyere velem gyógyítani!”címet azért is szeretem, mert hí-vás van benne; játékosan allite-rál, még a Gyarmatival is. Val-lom, hogy a tudásnak nem anem tudás az ellentétje, hanema tudás illúziója. Bár az internetmajdnem mindenhez hozzáfé-rést ad, de hitem szerint a soknem mindig több is. Ha együtttudunk gondolkodni, közösenelindulhatunk egy úton. Amikorkezdôdött a kereskedelmi tele-víziózás, a sportmúltam kap-csán valakinek eszébe jutottam,és kiderült, viszonylag érthetô-en el tudom mondani, amit azorvosok általában latin kifejezé-sekkel díszítve, érthetetlenülmagyaráznak. Kaptam a sorstólegy lehetôséget, hogy nagyobbhorizonton terjesszem, amitfontosnak tartok. A leírt betû-nek, a könyvnek nálam egészenkicsi korom óta nagy a becsüle-te. Az írás hihetetlen örömetokoz, és remélem, megtaláltamaz egyensúlyt, sikerült a min-

dennapi, ért-hetô tudo-mányt sze-mélyes han-gon közvetí-teni. Renge-teg témárólszeretnék mégmesélni.

Szepesi Dóra

Dr. Gyarmati Andrea

GYERE VELEM GYÓGYÍTANI!

Saxum Kiadó, 3900 Ft

könyvrôl

Gyere velem gyógyítani!


|könyvszemle|

Az amerikai, aki hegyre mentfel, és falvédôrôl jött le

Bill Bryson az az ember, akiaz ismeretterjesztés berkei-ben fenegyerekbôl nagyfranccá nôtte ki magát. Elsôsikereit az útikönyveivel érteel (mint például Az egyik lá-bam itt…), ezek mellettazonban írt egy remek kézi-könyvet az angol nyelvhasználatáról (Bajos szavak),hétköznapi tárgyaink törté-netérôl (Otthon), alapos ésfelettébb szórakoztató is-mertetôt Shakespeare-rôl(Az egész világ színház), ésmég sok mindenrôl.

Ezek egyike sem könnyûtéma, érdekesen elôadnipláne nehéz, neki azonban

sikerül, mégpedig a hozzáállása miatt: nem akar akadémikust ját-szani, a saját érdeklôdését, világlátását és józan eszét használva kö-zelít az adott témához. Így aztán információban gazdag, mégis ol-vasmányos szöveget kapunk, amit feldob a humora – az a humor,amelynek az áldozata gyakran saját maga. Bryson nem szégyelli le-leplezni saját gyarlóságait, pellengérre állítani tudatlanságát, csetlé-sét-botlását, amin úgy derülünk, hogy közben magunkra ismerünk.

Ennek remek példája a Hátizsákkal a vadonban. Ebben a könyv-ben azt meséli el, amikor egy barátjával vállalkozott egy hatalmastúrára: végigjárni az Egyesült Államok keleti vidékén húzódó,3400 kilométer hosszú Appalache-ösvényt. Ez komoly túrázóknakis kihívást jelent, hiszen az út szó szerint hegyen-völgyön, végtelenerdôkön keresztül vezet, és az ösvényen csak primitív menedékhá-zak vannak, az enni-innivalót, ruhát és minden egyéb felszereléstaz embernek a hátán kell cipelnie. Ehhez vegyük hozzá, hogy Mr.Bryson bicepsz vagy vádli helyett inkább pocakban erôs, és rögtönérthetô lesz a probléma.

Az író egyrészt elmeséli saját élményeit, melyeket barátjával,mintegy erdei Stan és Panként szereztek: hogy milyen nehéz ishosszú távon két lábbal közlekedni; hogy milyen egyhangú, még-is kielégítô az gyaloglás-evés-alvás rutin; és hogy milyen érzés ál-landóan rettegni az emberevô medvéktôl, akik elsôsorban aBryson nevû pocakos túrázóra várnak.

Jó arányérzékkel tûzi be privát pokoljárásába az ösvényhez kap-csolódó információkat, és nem puszta számokat sorol, hanemmegdöbbentô, sokszor megható történeteket mesél felfedezések-rôl, kudarcokról, ugyanakkor áttekintést kapunk a sokszínû nö-vényvilágról és a még sokszínûbb állatvilágról.

Bryson elmondja a véleményét a felmerülô problémákról (úgymintfakitermelés, természetvédelem, az ösvény karbantartása, a túrázókmagatartása), és mindig oda lyukad ki, hogy a világ legnagyobb kár-tevôje az ember. Nem minden ember, persze, csak minden máso-dik. Ha kicsit toleránsabbak lennénk egymással, és kicsit jobban vi-gyáznánk a környezetünkre, minden sokkal flottabbul menne. Eztpersze csak reméli, mert azért nem most jött le a falvédôrôl.

Bill Bryson: HÁTIZSÁKKAL A VADONBAN

Akadémiai Kiadó, 300 oldal, 3800 Ft

WWW. AKADEMIAIKIADO.HU

Sorsfordító életmesékKülönleges élmény ismert emberek életösszegzô visszaemléke-zéseit olvasni, mert nemcsak letûnt korok világába kapunk be-pillantást, hanem a visszaemlékezô személyes gondolatai, tit-kolt érzései, kétségei és örömei is napvilágra kerülnek. Ember-ré válnak a félistenként imádott sztárok, ezzel együtt érdekesmódon hibáiktól, gyengeségeiktôl még szerethetôbbé válnak.

Döbrentey Ildikó és Levente Péter ismertsége elvitathatat-lan, életük, munkásságuk a médián keresztül generációk –legfôképpen a kisgyerekek és szüleik – számára ismert éskedvelt, ennek ellenére mégsem a mai értelemben vett cele-bek, hiszen nem hajszolják a népszerûséget, nem tüleked-

nek, hogy mûsoridô-höz jussanak – gyer-mekek között, gyer-mekekért végzettmunkájukat szolgá-latnak tekintik.(Bár-ki, aki veszi a fárad-ságot és felkeresi aleventepeter.hu we-boldalt, vagy vala-melyik videómegosz-tó portálon megnézia mûvészek korábbimunkáit, megbizo-nyosodhat errôl.)

Életük könyvénekcsupán szûkebb kö-zösségei (család, ba-rátok) számára nyi-tott, bizalmas lapjait

elôször a Family magazinban tárták a nagyobb nyilvánosságelé. Ezek a bensôséges hangvételû, olykor megható vallomásokegészültek ki, formálódtak kötetté az Ôrangyalok – személyiigazolvánnyal címû könyvben.Az elsô néhány történetet olvas-va zavarba ejtô volt ez a személyes kitárulkozás: bánatok ésörömök egyaránt a lehetô legtermészetesebb módon, leplezet-lenül tárulnak az olvasó elé. Aztán az elsô néhány családfa-idé-zô emlék után ráhangolódunk a mesélôk stílusára, a két külön-bözô hangon elôszámlált múlt egységessé válik az egymásbakapaszkodó történetszálak, a folyamatos ismétlôdések miatt.Amikor a családok után a barátok kerülnek sorra az életsegítôangyalok bemutatásánál, már világosan értjük azt a – nemcsakkötetszerkesztési, hanem életvezetési – koncepciót is, hogy mi-ért fontos ugyanazokat a motívumokat újra meg újra beleszô-ni az emlékezésbe.

A könyv azonban nemcsak két ismert ember közös élettörté-nete, több annál: hálás számbavétele azoknak az embereknek,akik szeretetükkel, odafigyelésükkel, tanácsaikkal és bölcsessé-gükkel angyalmódra kísérték a pár életét. Ízlelgetve a rövidéletepizódokat, nem is tûnik annyira lehetetlen ötletnek, hogyaz ember maga is végigtekintsen az életén és megtalálja azo-kat a sorsfordító pillanatokat, amikor nem a szerencse, nem amaga furfangja, hanem mások szeretete, odafigyelése lendítet-te tovább az életét.

P. Z.Döbrentey Ildikó és Levente Péter

ÔRANGYALOK – SZEMÉLYI IGAZOLVÁNNYAL

Sorsfordító találkozásaink

Harmat – Luther – Ekho, 112 oldal, 2500 Ft


A FEKETE SAS KIADÓ KARÁCSONYI AJÁNLATA

Fekete Sas Kiadó 1064 Budapest, Vörösmarty utca 53. Telefonszám: 332-8931 Fax: 332-8931 E-mail: [email protected]

Honlap: www.feketesas.hu

Tarbay Ede, Szávai Ilona, Sárkány Gyôzô, Dallos Szilvia, Sirbik Attila, Gergely Ágnes, Szentgyörgyi Zsuzsa,

Kenedi János, Páll Szilárd, Tarr Zsuzsa, Szilágyi Ákos, Gál Mihály, Hankiss Ágnes, Száraz Miklós György,

Tasnádi Edit, Votisky Zsuzsa, Jász Attila, Csányi Vilmos, Rakovszky Zsuzsa, Uj Péter, Gyárfás Endre,

Romsics Ignác, Tóth Erzsébet, Tábori László, Áfra János, Tömpe István, Kolosi Beáta, Szvoren Edina

I n t e r j ú k , c s a k o n l i n e : K ö n y v h é t / F o l y ó i r a t w w w . k o n y v 7 . h u

THOREAU, H. D.WaldenA polgári engedetlenségiránti kötelességrôlA zöldek és azengedetlenek alapmûveegy kötetben.3500 Ft

GÁRDONYI GÉZAÁbel és Eszter

„Az epekedés végtelenéneke…”

2400 Ft

BUDAPESTIKULTÚRTÖRTÉNETI

SÉTÁK 2.A régi pesti városfal mentén

Harmadik kiadásVárostörténeti kalandozás

a Kiskörút vonalában aLánchídtól a Szabadság-hídig.

LENGYEL GÁBORHomokemberLeleplezô regénya multivállalatok hatalmijátszmáiról2200 Ft

Kairosz Kiadó1134 Budapest, Apály utca 2/B. Telefon: 359-9825. E-mail: [email protected]

A jó könyv – szolgálat

A Kairosz Kiadó ajánlatawww.kairosz.hu

Bod Péter: SZENT HILARIUS180 oldal, 2500 Ft 1250 FtKortalan bölcsességek, komoly éskomolytalan életvezetési taná-csok, szent megfontolások ésbujkáló kacagás. Mindezek – kér-dés felelet formájában – föllel-hetôk e 255 éves szövegben.

Gilles Emery O.P:A SZENTHÁROMSÁGTeológiai bevezetés a katolikusszentháromságtanba 240 oldal, 3300 Ft 1650 FtA szentháromságtanban szemlé-lôdô bölcsességi gyakorlattal, ér-telmet megtisztító erôfeszítésselvan dolgunk, hogy általa minélmélyebben megközelíthessük Is-ten misztériumát.

Nicholas Gage: ELENI704 oldal, 3800 Ft 1900 FtA szerzô görög-amerikai író, ok-nyomozó újságíró. Önéletrajzivisszaemlékezése családja életétmutatja be a II. világháború alatt,valamint az azt követô években.Elenit, a szerzô édesanyját – mi-után gyermekeit kimentette akommunisták által elfoglalt falu-ból – a gyôztesek megölték. Gagekönyvében föltárja, hogy ki, kik afelelôsök anyja haláláért.

Romano Guardini:A MEGTÁMADOTT HIT276 oldal, 3100 Ft 1550 Ft Guardini rávilágít az Isten nélkülivilág önmaga vesztét okozó kilá-tástalanságára, a megtámadotthitû, elbizonytalanodott embertpedig megerôsíti hitében, vissza-segíti a helyes útra.

Charles Dickens:SZÉP REMÉNYEK512 oldal, 3600 Ft 1800 FtValamennyi kritikusa megállapít-ja, hogy ez Dickens legjobb regé-nye. Graham Greene például astílusát dicsérte: „… titkos próza,mely az emberben olyan érzéstkelt, mintha csak magának be-szélne, és senki sem hallgatná…”

Udvarhelyi Nándor:FRESKÓS GELENCEFelsô-Háromszék Árpád-koriSzent Imre temploma236 oldal, 4500 Ft 2250 FtA hajó falának ma látható festé-se az 1330-as évekre tehetô. Afalképek páratlan gazdagságbanôrizték meg a középkor hit- ésképvilágát; bibliai jelenetek ésszentek történetei mellett aSzent László-legenda egyik szépváltozatával is találkozhatunk.

Az itt bemutatott könyvekhez, akárcsak az összes többihez, most– egészen december 31-ig –, FÉLÁRON juthat hozzá, mintegy 500kiadványunkat pedig 80%-os (!) kedvezménnyel árusítjuk.Jöjjön el az Árpád hídhoz közeli, Váci útról nyíló, Apály utca 2/d alattiboltunkba, ahol naponta 9–18, szombaton pedig 9–13 óra közöttszeretettel várjuk Önt is. Üzletünkben bankkártyával is fizethet.A további tudnivalókat és kínálatunk részletes bemutatását megtaláljahonlapunkon: www.kairosz.hu

|interjú|

Egyévnyi úti élményei alapján a Duná-ról írt sokszereplôs, olvasmányos ésegyben tudományos riportkönyvet aBBC kelet-közép-európai tudósítója,Nick Thorpe, aki harminc éve él és dol-gozik Magyarországon.

– Hogyan került éppen Budapestre?– Elôször 1983-ban jöttem ide, mint egyfaj-ta politikai turista. Akkor huszonhárom éve-sen, sok környezetvédelmi és a rakétatelepí-tések elleni akcióban vettem részt. Az egyikangliai tüntetésen hallottam, hogy Magyar-országon is van egy ilyen mozgalom, a Du-na Kör. Nyaralás helyett ide jöttem. Talál-koztam velük, jó barátok lettünk. Késôbb,1985-ben jött az ötlet, hogy kipróbálom azújságírószakmát. Akkor került hatalomraGorbacsov a Szovjetunióban, és mondták,ez mindent meg fog változtatni a térség-ben. Magyarországot már ismertem, ez letta célpont. Az elsô riportom ráadásul Bôs-Nagymarosról és a Duna Körrôl szólt. Attólfogva nagyon fontos nekem a Duna.– A könyvére készülve végigutazott a Dunán,illetve a folyó mentén. Miért a folyásiránnyalszembe, a Fekete-tengertôl a Fekete-erdô fe-lé haladt?– Most már több mint a fél életemet Kelet-Eu-rópában, Magyarországon éltem, és mint nyu-gat-európai, északi embernek az a bajom sajátnépeimmel, hogy lenézik Közép-Európát, túl-zottan London, Párizs vagy Berlin centrikusak.Kelet-európai szemmel akkor tudom nézni Eu-rópát, ha fölfele haladva ismerem meg. Sokmenekült, kereskedô, katona, kalandor is aDunát használta iránytûként, amikor Nyugat-Európába ment szerencsét próbálni.– Egész fejezetet szentelt könyvében a folyószínének. Ha zeneszerzô volna, és írna egy ke-ringôt a Dunához, milyen színnel jellemezné?– Az ezüsttel. Leginkább olyannak láttam,például Szerbiában Ram környékén, vagyKolumbácnál. Persze pillanatról pillanatraváltozik a folyó. A bolgárok érdekes módonfehér Dunáról beszélnek, egy ortodox pap,akivel Romániában egy kolostorban talál-koztam, kéknek mondta. Általában itt Bu-dapesten inkább barna, zöld. De fekete istud lenni, pláne így estefelé.– Nemcsak a folyót „énekelte” meg, hanema közelében élô emberek sorsát is, hosszanír például a cigány Dunáról. Jogvédô lett ahajdani környezetvédôbôl az évtizedes ta-pasztalatok nyomán?

– Fontosak voltak nekem az emberek, az énkönyvem ebbôl a szempontból más, mintClaudio Magris-é. Nagyon szépen ír a folyó-ról, de a közép-európai értelmiség melanko-likus hangján. Van valami melankólia a Du-nában, de ô szerintem ezt túlhangsúlyozta.Engem a mindennapi emberek érdekeltek,akik a Dunánál és a Dunából élnek, a révé-szek, a halászok, a földmûvesek, a paprika-szedôk Kalocsán, a juhászok, a határôrök, acsempészek. Nekik nincs idejük melankóliáz-ni. Régi, sajnos már halott barátom, KarátsonGábor mondta egyszer, hogy energiaforrás-nak kell látni a Dunát, de nem mint Bôs-Nagymarosnál vagy a Vaskapunál gondolták,hogy elektromos energiát nyernek belôle. Azemberek töltôdnek fel általa. Ezt látom a te-kintetekbôl a folyót érintô villamosokon.– Maga le szokott ülni olykor a Duna-parton?– Sajnos nagyon zsúfolt az életem,nincs idôm rá. Az volt a szép azutazás alatt, hogy tudtam sétálni,ülni a folyó mellett, úszni benne.Mielôtt ezt a könyvet kezdtem ír-ni, soha nem úsztam a Dunában,nem mertem. De ha már írok ró-la, gondoltam, muszáj. Nemmondom, Paks mellett féltemegy kicsit.– Derûlátó a könyve. Amikor arrólír, hogy gyerekeknek hajnalokhajnalán tankönyvekkel megra-kott táskával kompon kell egyik partról a má-sikra menniük az iskolába, nem sajnálja, ha-nem szinte irigyli ôket, amiért mindennapkétszer hajókázhatnak.

– Általában optimista vagyok, és nagyonérdekelnek az emberek. Végül is én bizo-nyos fokig még mindig idegen vagyokezekben a furcsa országokban, de az út so-rán majdnem mindenhol a saját bôrömöntapasztaltam a vendégszeretetet. Szerin-tem manapság sem a gyûlölködés a fô be-tegség errefelé, hanem az egymás irántiközömbösség. De a közöny csak egy vé-kony, felszíni réteg, amit közeledéssel, be-szélgetéssel hamar el lehet távolítani. Mos-tanában sokat foglalkoztam a menekült-üggyel, gyakran voltam a határokon. Aközvélemény-kutatásokból az derül ki,hogy Magyarországon sokan utálják a me-nekülteket. Én nem ezt tapasztaltam. Jár-tam Ásotthalmon, ahol az emberek egy éveszenvednek attól, hogy jönnek-mennek éj-szaka, hajnalban a menekültek, ugatja ôketa kutya. Sok odavalósi embert láttam, akiktalán azt mondják, hogy a Jobbikra szavaz-nának, de enni-innivalót adnak a menekül-teknek. Volt, hogy megállt a traktoros, ésalmát adott az eritreai nônek, akivel éppenriportot készítettem. Ha én csinálnám aközvélemény-kutatást, és valaki azt mon-daná, fél a menekültektôl, megkérdezném,miért, és ha tájékozatlanság, riogató szó-beszéd miatt félne, elmondanám, amit el-lenkezôt láttam, tudok.– Mennyit kellett könyvtárakban kutatnia eh-hez a tudományos ismereteket is felsorakoz-tató, mégis élvezetes könyv megírásához?– Többet, mint elôre gondoltam, mert út-közben olyan régészeti, történelmi témákmerültek föl, amikrôl nem tudtam eleget.Kihívás volt, hogy az angolul a komolyYale University Pressnél megjelent kötet

történészeknek, egyetemidiákoknak, oktatóknak isszóljon, ugyanakkor szépi-rodalmi és riportjellegû islegyen. Meg útikönyv,aminek érdekében a Dunátjáró nagy hajók közönsé-gének is beszélek az élmé-nyeimrôl.

Mátraházi Zsuzsa

Nick Thorpe: A DUNA

Utazás a Fekete-tengertôl a Fekete-erdôig

Scolar Kiadó, 352 oldal, 3950 Ft


Ezüst Duna keringôBeszélgetés a folyami utazó Nick Thorpe-pal

könyvrôl

– A Panelárnyék végeredmény-ben a mai magyar társadalom bí-rálata egy családtörténet kereteiközött. Szó szerint kell értenünk acímet, vagyis a fôszereplôre éscsaládjára egy panellakótelep ár-nyéka vetül rá? – Igen, természetesen ez is igaz.De van átvitt értelme is: a jungiszemélyiségtipológiában az ár-nyék az ember alsóbbrendû ré-sze, az elfojtott tudattartalmaktárháza, mely veszedelmeket ishordozhat. A regény egyik olva-satában egy effajta tudattartalomölt alakot, zilálja szét a fôhôs csa-ládi életét, és fosztja meg épeszétôl a férfit. – És a másik olvasat?– A könyv egy globális eszme-rendszernek és korszaknak, ne-vezetesen a Vízöntô korának bí-rálata. Alapvetôen a holisztikus

és ezoterikus elméletek áradatá-val – a Plejádokból hozzánk láto-gató idegen lényekkel, szellemü-zenetekkel és rezgésszint-harmo-nizálással, a vágyaink spirituálisbevonzásával és hasonlókkal –áthatott valóságunkat akartam ajózan materializmus talajára he-lyezkedve kritikus hangvétellelbemutatni. A kézirat munkacímeis Vízöntôminta volt. A regényazonban nem értekezés, ezértegy család életén – illetve inkábbfelbomlásán – keresztül tolmá-csoltam mondanivalómat. A tár-sadalomkritika jóformán nem istudatosan jelent meg a könyv-ben, ez egyszerûen a lényembôlfakad, úgymond „zsigerbôl” jön. – A regényében bemutatott családotmennyiben mintázta a saját család-járól, és a fôszereplô mennyire azo-nosítható a szerzôvel?

– Kétségkívül vannak a regény-ben önéletrajzi elemek, például afôhôs is fordítással keresi a ke-nyerét, de a benne szereplô csa-lád korántsem azonos a sajátom-mal. Egy bizonyos ponton a sze-replôk különben is önálló életrekelnek, és onnantól az író márnem kitalálja, egyszerûen csakbemutatja ôket. – És mi a helyzet régi vesszôpari-pájával, a kvantumfizikával? Úgytûnik, itt elsôsorban egy betoldottnovellában jelenik meg.– Igen, képtelen voltam megállni,hogy ne csempésszek be a re-génybe egy történetkét, amelyetmaga a fôszereplô írt egy párhu-zamos világegyetembe kevere-dett orosz fizikatudósról, aki rá-döbben, hogy sosem juthatvissza a saját világába. Ráadásulaz alternatív valóságban mindvé-

gig képtelen tisztességesen meg-reggelizni. A regényben a fôsze-replô ezzel a betoldott novellávalpróbálja racionalizálni egyre sú-lyosabban eluralkodó skizofréniá-ját, avagy ahogy ô látja, azt atényt, hogy megszállta egy rom-boló archetípus. – Hogyan tovább? Vannak tervei akövetkezô könyvéhez? – Sajnos, a regényvilág minthaészrevétlen átszivárgott volna asaját valóságomba is. Különféleegészségügyi problémák kelet-keztek a saját családtagjaim éle-tében, úgyhogy most ezek meg-oldása igényel sok idôt és energi-át. Terveim persze jócskán van-nak... Néha magam is szívesenátkerülnék egy párhuzamos vi-lágba, ahol az emberek bôvébenvannak az idônek.

Iván Katalin

|interjú|

Szívesen átkerülnék egy párhuzamos világbaHegedûs Péter a Panelárnyékról

|könyv|

Jampec dolog-e elszednimások gyógyszerét?

Szczepan Twardoch aMorfiumban rengetegérdekes megoldástmûködtet, hogy a hô-sének teljesen mind-egy, náci, vagy lengyelellenálló, az még talána legkevésbé az. Hogymire gondolok? Eztképtelenség tömörenelmondani, de vala-hogy így próbálnámmeg: 1939 októberevan, Konstanty Wille-mann, volt tartalékoslengyel ulánustisztbujkál (vagy nem is), amegszálló németekelôl, ideje nagyrészétmindenesetre a szere-tôjénél tölti, morfiu-mos mámorban. Hogy

ez a hozzáállás milyen morális aggályokat támaszt Willemannal szem-ben, abban segít, hogy Twardoch úgy vezeti be az olvasót a regény vi-lágába, hogy ez rögtön egyértelmû lesz. Hogy, hogy nem, a volt ulánus-tiszt élete mindenféle szerencsés véletlennek és egy endekes apósnak(Twardoch mindent elmagyaráz!) „köszönhetôen” olyan irányt vesz,hogy lengyel ellenállás Konrad Wallenrodja lesz. Hogy rövidre zárjam,nem itt kezôdik, és nem is itt ér véget a története.

Már megint egy regény a második világháborúról – mondhatjuk. Énis erre gondoltam, de a második világháború Twardochnak csak egyindok, hogy igazi, menô, art deco-jampecet csináljon Willemannjá-ból. Hogy a fôhôs, aki félig az elbeszélô is (a másik fele egy egészügyes megoldással egy szövegen belüli létezô, aki ugyanakkor kívül-rôl nézi a történéseket), nem rendelkezik konzekvens énképpel, azmég csak rendben van – egy morfinistával szemben nem is lehetnekilyen igényeink. Ebben a képben a lengyelség meg a németség kér-dése súlytalanná válik, egyébként úgy is tûnhet, mintha a szereplômeg a szerzô is jócskán túllenne már a nemzetiségesdin. Hogy akkorminek Twardochnak ez a közeg? Szerintem ugyanannak, mint aGyávák Danny Smiøickyjének a géppisztoly, de ez maradjon az én vé-leményem. Az biztos, hogy olvasóként találkozunk a német-lengyelellentétekkel, a lengyelség, némteség kritikus oldalaival, meg valami-féle dramatizált sors-tablóval is, mert ezt így illik. A regény olvasmá-nyos, de nem ezektôl. Twardochnál inkább kötelezô körnek számíta-nak, mintsem valami zseniális megoldásnak. Azokból marad enélkülis bôven elég. Nem ezért nehéz letenni, hanem, mondjuk ki, az art-deco jampeckedés miatt. Twardoch úgy ismeri a szétlôtt Varsó, há-ború elôttrôl megmaradt kávézóit, szórakozóhelyeit, mintha maga isminden nap közöttük sétálna. Pontosan ezért kell és fogjuk is olvas-ni ezt a regényt, függetlenül attól, hogy érdekel-e, vagy sem.

Ne hagyjuk tehát megtéveszteni magunkat: Twardoch nem filozofálniakar, vagyis reméljük, hogy nem. Csak ír egy regényt, aminek jó a törté-nete, a hangulata, és nehéz letenni. És most komolyan: kell ennél több?

Szczepan Twardoch: MORFIUM

Typotex Kiadó, 608 oldal, 3900 Ft


Dékány TiborISTEN ÉS A BORFotóalbum3300 FtSzôlôhegyeink, szôlôskertjeinkvédôszentjei, kápolnái, feszületeicsaknem száz képben, vers- ésprózai részletekkel – csodálatosélmény, csodálatos ajándék…

Tarbay EdeRÉGI ÉS ÚJ MESÉKVARJÚDOMBRÓLHarmincöt verses meseNagybetûs könyv!2400 FtA bölcs öreg csôsz meséi kicsiknekés nagyoknak a minket foglalkoztatóérzelmekrôl, barátságról,féltékenységrôl, segítôkészségrôl,a jóról és a rosszról is.

A Fekete Sas Kiadókarácsonyi ajánlata

Fekete Sas Kiadó 1064 Budapest, Vörösmarty utca 53.Telefonszám: 332-8931, Fax: 332-8931E-mail: [email protected] Honlap: www.feketesas.hu

[email protected] 6 - 2 0 - 5 8 5 - 8 2 1 2

ITT MARADNI

a Szegedi Írók Társaságának antológiája

Szegedi Írók Társasága–Hungarovox Kiadóközös kiadványa, 1200 Ft

Elôszó: Farkas GáborSzerzôk: Arany Tóth Katalin, Árpás Károly, Bátyi Zoltán,Bene Zoltán, Csontos Márta, Diószegi Szabó Pál, Fehér József,Hajdu Róbert, Horváth Dezsô, Horváth István, Janáky Marianna,Jámborné Balog Tünde, Kaiser László, Kecsmár Szilvia,Marton Árpád, Pintér Lajos, Simai Mihály, Tarnai László,Veszelka Attila

Az antológia Szegedhez köthetô/kötôdô költôk ésírók 2012 és 2015 között írt, és országos illetô-ségû folyóiratokban publikált írásait tartalmazza.A szerkesztés alapvetése nem csupán az alkotóitehetség, hanem az esztétikai értékeken túli tár-sadalmi funkcionalitás, vagyis a mû üzeneténekszükségszerû volta a ma emberének.

|interjú|

Honlapján olvasható: elôbb ismerte ahangjegyeket, mint a betûket – mégnem volt öt éves! –, és persze zenei pá-lyára készült. Pécsett a zenegimnáziumelvégzése után az ottani fôiskolán zon-goratanári diplomát szerzett. Aztánlassan magához édesgette az írás:elôbb zenekritikákat, zenei tárgyú írá-sokat, késôbb tárcákat, novellákat írt –majd miután „szabadúszó” lett, elkez-dett szépirodalmat írni. Új könyve –amely immár a tizenegyedik –, megje-lenése alkalmából megpróbáljuk átte-kinteni eddigi pályáját.

– Miért nem maradt zongoratanár, illetve ho-gyan lett elôbb újságíró, majd sok mûfajú író,akinek a zene természetesen valamilyen for-mában minden mûvében jelen van?– Én nyilván arra predesztináltattam, hogyvalamiféleképpen alkotnom kell. De a má-sodik világháború alatt voltam gyerek, és az50-es években a szüleim helyzete nem voltolyan, ami a tehetségemet, vagy a karriere-met egyengethette volna. Kezdettôl fogvaelôadómûvésznek készültem, de a tehetségmellett nem volt elég szerencsém. Arrakényszerültem, hogy elkezdjek tanítani. Apedagógus pálya szép, de nem erre szület-tem. Már húszéves koromban írogattam –úgy magamnak. De megfogadtam, csak ak-kor lépek a nyilvánosság elé, amikor vállal-ható lesz, amit írok. Budapesten újságírós-kodtam, fôleg a szakmán belül, sok mû-vésszel is (zeneszerzôk, karmesterek, éneke-sek, rendezôk) készítettem riportokat.Egyébként az újságírás jó gyakorlópályánakbizonyult, rászoktatott az írás rendszeres,kemény munkájára, arra is, hogy bármilyen„kötelezô” témáról tudni kell írni, adottesetben portrét „rajzolni”. Aztán amikor el-mentem elônyugdíjba, föllélegeztem. Vég-re! „Most szabad vagyok!” Akkor írtammeg elsô regényemet.– A Fuit, A széptermetû guberáló és a Jezefatcímû regénye tulajdonképpen trilógiát alkot.Eleve annak szánta, vagy késôbb bôvült azzá?– A Fuit a gyerekkorom és a háború törté-nete. Ez az idôszak 40-tôl 45-ig terjedt.Amikor végeztem az elsô résszel, rájöttem,még mennyi minden fontos történt a fôhôsBorbálával, nem utolsó sorban az ország-ban is, ez izgatott, inspirált a további kétkötet megírására. Egyébként mindháromregény több síkon játszódik, ezek az idôbe-

li folyamatos váltások széles távlatot, játék-teret nyitnak a történeteknek-történések-nek, a fôhôs is több dimenzióban jelenikmeg, hol Borbála-, hol Emma-, hol Jezefát-ként. A széptermetû guberáló az 50-es évekregénye, amelyben az 56-os forradalom isbenne van, a Jezefat, amely az Irodalmi Je-len pályázatán különdíjat nyert, a 80-asévekkel zárul. Ha a szakma most számonkéri, hol vannak a feldolgozásai annak atörténelmi folyamatnak, amit mi végigél-tünk 1940-tôl egészen a 90-es évekig, talánutána nézhetne, netán el is olvashatná azemlített három regényt, hátha valamiféleválaszt találna kételyes kérdésére.– Jól sejtem, éppen az a jó az írásban, hogyegyik mû után a másik mozgalmasságot, avilág megközelítésének válto-zatosságát viszi az alkotás fo-lyamatába?– Amikor befejeztem A szépter-metû…-t, utána írtam meg sza-tirikus kisregényemet, a Gulli-ver kalandjai Pinkwellbent,majd a Prelûdöket, ezt a költôikisprózát. És most azt kérdezi,honnét a mûfaji sokszínûség,tudatos volt, avagy nem. Nem,egyáltalán nem, mindig az ih-let, a téma, az érlelôdô törté-netek, figurák öltöttek végülalakot, azaz formát. Például aPrelûdöket illetôen rengetegérzelmi, gondolati, filozófiai élményem voltelôzôleg. Valószínûleg mindig a hosszabb mû-faj hozta ki azt az igényemet, hogy idôrôl idô-

re tömören, klasszikus elbeszélô „stílusban –idôrendben” is kifejezzem magamat, a gon-dolataimat, Jó példa erre a második – de tulaj-donképpen elsô – szatirikus kisregényem is. AGulliver Bolgorogybant még a 60-as évekbenírtam. A korai Kádár-korszaknak volt a görbetükre, úgyhogy csak a 90-es években jelenhe-tett meg. Angolul is kiadták, és kikerült az1999-es Frankfurti Könyvvásárra.– Most megjelenô Szó-Játék címû, fotókkalillusztrált kötete ismét a gondolati prózátmûvelô írót képviseli. Mennyiben fedi a játékszót ez a különös szótár, amelynek címsza-vai, fejezetcímei, többek közt: Várni, Ájtatos,Nyár, Igazság, Szabadság, Bûn, Félelem, Ha-talom, Történelem, Mûvészet, Halál? Tulaj-donképpen mi ennek a kötetnek a mûfaja?– A cím megadja: Szó-Játék, vagyis játék aszellemmel. A szellem filozofikus, lírai, itt-ottszatirikus, játékos megnyilvánulása: pillanatké-pek! Ez az én „Szó-Játékom”. Annyi hazug,hamis, csúf, mosdatlan szó kering a világban,s akkor azt mondtam: a szó egy csoda, mimindent tud kifejezni, rombolni, építeni; ezzelvalamit csinálni kellene! És egy éjjel gomo-lyogni kezdett bennem az elsô szó: „Várni”.Egy lendülettel megírtam, de a többit egyálta-lán nem siettettem. Mindig csak akkor ültemle egy-egy szóról megírni valamit, amikor ön-magától jelentkezett, quasi „megjelent ne-kem”. Különben úgy vélem, ehhez a kötetheznagyon nyitottnak kell lennie az olvasónak.– Úgy kell felfogni tehát ezt a „játékot”, mintaminél komolyabb nincs?– A játék az ember legszabadabb tevékeny-sége, önmaga teremti a törvényeit, és tartjabe a maga megszabta regulákat. Ez a szel-

lem szabadsága. Ezt akartammegírni. Azonkívül azt: tessékodafigyelni a szavakra.– Min dolgozik most?– Úgy érzem, kicsit siettet máraz idô, de egy összegezô-összefoglaló mûvet még sze-retnék létrehozni. Hogy a cí-me? Egyelôre csak munkacím:A vég kezdete. Esszéregénynektervezem.

Csokonai Attila

Siklósi Horváth Klára: SZÓ-JÁTÉK

Littera Nova Kiadó, 110 oldal, 1900 Ft

könyvrôl


Összes mûvem alapja a zeneBeszélgetés Siklósi Horváth Klárával

Az 1972-ben alapított Tokaji Írótábor a„hôskorban” nem két és fél napos idôtarta-mú volt, mint mostanság. Egy egész hétenát élvezték a meghívottak a település, a tá-gabb környék vendégszeretetét. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tett utazások,család- és intézmény-látogatások, az észak-magyarországi „kishazával” történô ismer-kedés ugyanolyan fontos elemét képezte aprogramnak, mint a tanácskozások dél-elôttjei, a viták délutánjai, s ki-váltképp az esti borozások.

Természetesen nem mindegy, apohár buzgó, éjszakába nyúlóemelgetése után mennyi idô jutpihenni, hogy másnap legyenenergiánk gondolatok befogadá-sára és ébresztésére, hajóútra aBodrogon, utazásra a környék va-lamely nevezetességét fölkeresve.Magam 1973-tól kapcsolódtambe a tábor munkájába, s jó szívvelemlékezem mindazokra, akikkel(még a régi középiskolai kollégi-um öreg falai között) szobatárs-ként hozott össze a sors a nyara-lással felérô egy hét során. De pi-henni legjobban Bertók Lászlótársaságában lehetett. Ha nem tévedek, mind-össze egy alkalommal fordult meg a tábor-ban, s talán nem is maradt ott végig. Csöndesderûje, akkurátusan körültekintô reggeli ké-szülôdése, valamennyi esemény iránti udvariasérdeklôdése, egy-egy sziporkás-szójátékosmegjegyzése rám, szertelenebb és szétszór-tabb táborlakóra példaadó hatással volt. So-kat tréfálkoztunk, beszélgettünk errôl-arról.

Bertókot talán még álmából sem igen vertefel, hogy költôtársa és druszája, Kalász Lászlóodahaza, Szalonna községben – ahol tanított,majd könyvtárosként mûködött – megszok-hatta a korai kelést, és hajnali hat körül az ak-kortájt még közismert mozgalmi dal, a „Mártermelnek újra a gyárak…” sorait a dúdolás-nál hangosabban osztva meg a kollégiumiközösséggel, szobáról szobára járt, jóféle pá-linkát kínálva. Kalász Laci úgy vélhette, ter-meljen mielôbb szellemi javakat a gyülekezet,ha már összeverôdött. A „gyár”, a gondolat-üzem serénykedésébôl ô maga inkább csu-pán a „zenés ébresztôvel” kért részt.

Akkortájt lehetett ez, amikor azután az évvégén a Születésnapi páros címû versénekpapírlapját vonta maga elé Bertók László:„Ma lettem kerek negyvenöt, / most éppen

magamhoz jövök, / csöngetek,mintha valaki / meg akarna kö-szönteni…” Mivel 1935. decem-ber 6-án született, könnyen kiszá-mítható: idén Mikuláskor már anyolcvanéves Bertók László ke-resheti fel jelképesen önmagát azújabb számvetés, szembesülés szándékával.S ott jár nyomában a „születésnapi páros”,a páros rímû kétsoros: legújabb könyve, a

Firkák a szalmaszál-ra 405 kapcsos rímûaforizmát, epigram-mát, csattanós mik-roverset ölel fel. Arspoeticát („Mert akonklúzió mindigugyanaz lesz, / mintaz anyaölbe, mene-külsz a vershez” –Konklúzió), csípôsbölcsességet („Eu-rópa, te vén spiné,de jó volna, / ha egytüzes bika megintelrabolna” – Euró-pa), az idôsödésévein átcsillanó sze-

mélyes szösszenetet („Október, zárnak be akis nôi blúzok, / de a tizenkilencre még lapothúzok” – Hatvanas) és még sokféle versszir-mot, sziromverset.

A tokaji találkozást követôen jobbára aposta tartotta köztünk a kapcsolatot, ké-sôbb az ünnepi könyvhét Vörösmarty téripódiuma nyújtott lehetôséget évrôl évreegy-egy új Bertók-kötet bemutatásához, arádió által is rögzített párbeszéd ke-retében. Örömömre könyvespolco-mon szaporodtak Bertók dedikáltkönyvei. Egyik bejegyzését (a Desz-katavaszba) valójában nem szolgál-tam meg: „…köszönettel a (teli)ta-láló Ôrizem a szonett-ért (bár, saj-nos, már nem ôrizem), barátság-gal, szeretettel…” A Pécsett,1998. augusztus 12-én kelt be-jegyzés Reményi József Tamás ba-rátomat, szerzôtársamat illetné,mivel a hivatkozott címû Bertók-paródiát, a bertóki nagy „szonett-korszak” reflexiójaként (utalássala Három az ötödiken címmel 1995-benösszegyûjtött 243 szonettre) szinte teljesegészében ô írta.

Büszkeségem a Két lepke csapkod 292. sor-számú füzete is (2007). Meglehetôs ritkaság,szerzôi kiadás. Bertók László Szalai Kata festô-mûvész szolnoki kiállításához írta azokat a ha-ikukat, amelyek a kiadványban illusztrálva lát-tak napvilágot. Együtt lélegzik költemény éskép. A megrímelt haikuk a költôi keresztség-ben a háromkák mûfajnevet kapták, 2004-ben 243 sorakozott fel belôlük is. A „lepkés”albumban – ahogy nem az elsô, hanem azutolsó oldalra írt dedikáció mondja – „A Há-romkák utáni háromkák…” kaptak helyet,„…jókívánságokkal, barátsággal…” indítvaútnak Pécsrôl, 2009. január-februári dátum-mal. Az elsô kettôt, az (1) és a (2) jelölésût idé-zem: „Az eget fogom, / s nem tudok átnyom-ni egy / gombot a lyukon”; „Agyafúrt dudva,/ kimegy a kert alóla, / s magára húzza”.

A Magvetô mostani újdonsága szerény cí-met visel: „firkáknak” nevezi rímes kétsoro-sait, és törékeny „szalmaszálra” íródnak aszokatlan graffitik. Mégis összegzô, summá-zó kötet ez, szerepel is benne Summa címûelmerengés: „Az éppen hogy és a sehogy seközött, / ott is a mindenség hömpölyög”.Elôre s visszafelé pillant életévtizedein aNyolcvanéves. Mint egykor a Születésnapipárosban, önmagát szólítva: „…mért nemhetven, hetvenegy, / vagy tizenöt vagy hu-szonöt, / hogy szabad légy, ha megjövök, /

és tudd, hogy ép-pen annyi vagy, /amennyit megfog afogad…”Vagy, Laci, vagy!

Szabad vagy – s ép-pen annyi vagy,mert megalkottadköltôi világodat.

Emeljük buzgón po-harunk!

Tarján Tamás

Bertók László: FIRKÁK A SZALMASZÁLRA


|ünnep|

Születésnapi sorpárokBertók László nyolcvanéves


könyvrôl

Documents

Könyvhét, 2015/4. szám