Embed Size (px)
Citation preview
Keacutemia Egyiptomban
egyiptomi feacutemmegmunkaacutelaacutes
heacutet feacutem (eacutes heacutet eacutegitest)
arany ezuumlst reacutez vas oacuten oacutelom higany illatszerek festeacutekek
Keacutemia (bdquochemistryrdquo) szoacute eredete
-kēme (egyiptomi jelenteacutese foumlld)
-Khem (egyiptomi jelenteacutese Egyiptom [Niacutelus koumlrnyeacuteke] bdquoegyiptomi műveacuteszetrdquo)
-chemeia (goumlroumlg jelenteacutese oumlsszeoumlnt)
-chemi (egyiptomi rarrarab rarr goumlroumlg jelenteacutese fekete)
-kimia (perzsa jelenteacutese arany)
-chin-i (kim-ja kiacutenai jelenteacutese aranykeacutesziacutető leacute)
al- arab neacutevelő
Oacutekori goumlroumlg anyagelmeacutelet
Arisztoteleacutesz
(ie 384ndash322)
folytonos anyagelmeacutelet
Deacutemokritosz
(ie ~460ndash371)
atomelmeacutelet
Az arab (iszlaacutem) alkiacutemia
Abu Musa Jābir ibn Hayyān
Latin neacuteven Geber (721 ndash 815)
perzsa vagy arab bdquotermeacuteszettudoacutesrdquo eszkoumlzoumlk pl retorta alembik
műveletek kristaacutelyosiacutetaacutes desztillaacutecioacute
anyagok soacutesav saleacutetromsav keacutensav
kiraacutelyviacutez
Euroacutepai alkiacutemistaacutek
Roger Bacon
(1214 ndash 1294)
bdquo A termeacuteszet maga a legjobb
taniacutetoacutemester a tapasztalaacutes
az egyetlen forraacutesa eacutes doumlntő
proacutebaacuteja minden tudaacutesnak a
bennuumlnket koumlruumllvevő vilaacutegroacutelrdquo
Albertus Magnus
(Szent Albert)
( ndash 1280)
arzeacuten felfedezeacutese
Raymundus Lullus
(1232 ndash 1315)
kiacuteseacuterleti eszkoumlzoumlk
toumlkeacuteletesiacuteteacutese
Magyar (magyar vonatkozaacutesuacute) alkiacutemistaacutek Cillei Borbaacutela (1392 ndash 1451)
Habsburg Rudolf (1552 ndash 1612)
(Szathmaacutery Laacuteszloacute Magyar alkeacutemistaacutek 1986)
Andreas Libavius Alchymia 1606
Koumlzeacutepkori euroacutepai anyagtudomaacuteny
Alkiacutemia folytonos anyagelmeacutelet
metallurgia jatrokeacutemia szeacutelhaacutemossaacuteg vagy tudomaacuteny
Theophrastus Bombastus von
Hohenheim (Paracelsus) (1493 ndash 1541)
Jatrokeacutemia (orvosi keacutemia)
minden anyag haacuterom elemből eacutepuumll fel
Peacuteldaacuteul ami a faacuteban eacuteg az a Keacuten
ami fuumlstoumll az a Higany ami hamuvaacute
lesz az a Soacute
Jatrokeacutemia eacutes metallurgia
Georgius Agricola (Georg Bauer
1494 ndash 1555) Metallurgia
De re metallica libri XVII
(17 koumlnyv a feacutemek termeacuteszeteacuteről)
pl bizmut megkuumlloumlnboumlzteteacutese az
oacutelomtoacutel eacutes oacutentoacutel
Az alkiacutemia kora
Hennig Brand
foszfor felfedezeacutese 1669
A modern anyagelmeacutelet feleacute
Georg Ernst Stahl (1659-1734)
Robert Boyle (1627 ndash 1691)
1661 bdquoA szkeptikus keacutemikusrdquo
bdquoalkiacutemikusrdquo szemleacutelet kritikaacuteja
kiacuteseacuterletek elrontott eacutegeacutesi kiacuteseacuterlet
rarr flogiszton-elmeacutelet
Johann Joachim Becher
(1635 ndash 1682)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Oacutekori goumlroumlg anyagelmeacutelet
Arisztoteleacutesz
(ie 384ndash322)
folytonos anyagelmeacutelet
Deacutemokritosz
(ie ~460ndash371)
atomelmeacutelet
Az arab (iszlaacutem) alkiacutemia
Abu Musa Jābir ibn Hayyān
Latin neacuteven Geber (721 ndash 815)
perzsa vagy arab bdquotermeacuteszettudoacutesrdquo eszkoumlzoumlk pl retorta alembik
műveletek kristaacutelyosiacutetaacutes desztillaacutecioacute
anyagok soacutesav saleacutetromsav keacutensav
kiraacutelyviacutez
Euroacutepai alkiacutemistaacutek
Roger Bacon
(1214 ndash 1294)
bdquo A termeacuteszet maga a legjobb
taniacutetoacutemester a tapasztalaacutes
az egyetlen forraacutesa eacutes doumlntő
proacutebaacuteja minden tudaacutesnak a
bennuumlnket koumlruumllvevő vilaacutegroacutelrdquo
Albertus Magnus
(Szent Albert)
( ndash 1280)
arzeacuten felfedezeacutese
Raymundus Lullus
(1232 ndash 1315)
kiacuteseacuterleti eszkoumlzoumlk
toumlkeacuteletesiacuteteacutese
Magyar (magyar vonatkozaacutesuacute) alkiacutemistaacutek Cillei Borbaacutela (1392 ndash 1451)
Habsburg Rudolf (1552 ndash 1612)
(Szathmaacutery Laacuteszloacute Magyar alkeacutemistaacutek 1986)
Andreas Libavius Alchymia 1606
Koumlzeacutepkori euroacutepai anyagtudomaacuteny
Alkiacutemia folytonos anyagelmeacutelet
metallurgia jatrokeacutemia szeacutelhaacutemossaacuteg vagy tudomaacuteny
Theophrastus Bombastus von
Hohenheim (Paracelsus) (1493 ndash 1541)
Jatrokeacutemia (orvosi keacutemia)
minden anyag haacuterom elemből eacutepuumll fel
Peacuteldaacuteul ami a faacuteban eacuteg az a Keacuten
ami fuumlstoumll az a Higany ami hamuvaacute
lesz az a Soacute
Jatrokeacutemia eacutes metallurgia
Georgius Agricola (Georg Bauer
1494 ndash 1555) Metallurgia
De re metallica libri XVII
(17 koumlnyv a feacutemek termeacuteszeteacuteről)
pl bizmut megkuumlloumlnboumlzteteacutese az
oacutelomtoacutel eacutes oacutentoacutel
Az alkiacutemia kora
Hennig Brand
foszfor felfedezeacutese 1669
A modern anyagelmeacutelet feleacute
Georg Ernst Stahl (1659-1734)
Robert Boyle (1627 ndash 1691)
1661 bdquoA szkeptikus keacutemikusrdquo
bdquoalkiacutemikusrdquo szemleacutelet kritikaacuteja
kiacuteseacuterletek elrontott eacutegeacutesi kiacuteseacuterlet
rarr flogiszton-elmeacutelet
Johann Joachim Becher
(1635 ndash 1682)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Az arab (iszlaacutem) alkiacutemia
Abu Musa Jābir ibn Hayyān
Latin neacuteven Geber (721 ndash 815)
perzsa vagy arab bdquotermeacuteszettudoacutesrdquo eszkoumlzoumlk pl retorta alembik
műveletek kristaacutelyosiacutetaacutes desztillaacutecioacute
anyagok soacutesav saleacutetromsav keacutensav
kiraacutelyviacutez
Euroacutepai alkiacutemistaacutek
Roger Bacon
(1214 ndash 1294)
bdquo A termeacuteszet maga a legjobb
taniacutetoacutemester a tapasztalaacutes
az egyetlen forraacutesa eacutes doumlntő
proacutebaacuteja minden tudaacutesnak a
bennuumlnket koumlruumllvevő vilaacutegroacutelrdquo
Albertus Magnus
(Szent Albert)
( ndash 1280)
arzeacuten felfedezeacutese
Raymundus Lullus
(1232 ndash 1315)
kiacuteseacuterleti eszkoumlzoumlk
toumlkeacuteletesiacuteteacutese
Magyar (magyar vonatkozaacutesuacute) alkiacutemistaacutek Cillei Borbaacutela (1392 ndash 1451)
Habsburg Rudolf (1552 ndash 1612)
(Szathmaacutery Laacuteszloacute Magyar alkeacutemistaacutek 1986)
Andreas Libavius Alchymia 1606
Koumlzeacutepkori euroacutepai anyagtudomaacuteny
Alkiacutemia folytonos anyagelmeacutelet
metallurgia jatrokeacutemia szeacutelhaacutemossaacuteg vagy tudomaacuteny
Theophrastus Bombastus von
Hohenheim (Paracelsus) (1493 ndash 1541)
Jatrokeacutemia (orvosi keacutemia)
minden anyag haacuterom elemből eacutepuumll fel
Peacuteldaacuteul ami a faacuteban eacuteg az a Keacuten
ami fuumlstoumll az a Higany ami hamuvaacute
lesz az a Soacute
Jatrokeacutemia eacutes metallurgia
Georgius Agricola (Georg Bauer
1494 ndash 1555) Metallurgia
De re metallica libri XVII
(17 koumlnyv a feacutemek termeacuteszeteacuteről)
pl bizmut megkuumlloumlnboumlzteteacutese az
oacutelomtoacutel eacutes oacutentoacutel
Az alkiacutemia kora
Hennig Brand
foszfor felfedezeacutese 1669
A modern anyagelmeacutelet feleacute
Georg Ernst Stahl (1659-1734)
Robert Boyle (1627 ndash 1691)
1661 bdquoA szkeptikus keacutemikusrdquo
bdquoalkiacutemikusrdquo szemleacutelet kritikaacuteja
kiacuteseacuterletek elrontott eacutegeacutesi kiacuteseacuterlet
rarr flogiszton-elmeacutelet
Johann Joachim Becher
(1635 ndash 1682)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Euroacutepai alkiacutemistaacutek
Roger Bacon
(1214 ndash 1294)
bdquo A termeacuteszet maga a legjobb
taniacutetoacutemester a tapasztalaacutes
az egyetlen forraacutesa eacutes doumlntő
proacutebaacuteja minden tudaacutesnak a
bennuumlnket koumlruumllvevő vilaacutegroacutelrdquo
Albertus Magnus
(Szent Albert)
( ndash 1280)
arzeacuten felfedezeacutese
Raymundus Lullus
(1232 ndash 1315)
kiacuteseacuterleti eszkoumlzoumlk
toumlkeacuteletesiacuteteacutese
Magyar (magyar vonatkozaacutesuacute) alkiacutemistaacutek Cillei Borbaacutela (1392 ndash 1451)
Habsburg Rudolf (1552 ndash 1612)
(Szathmaacutery Laacuteszloacute Magyar alkeacutemistaacutek 1986)
Andreas Libavius Alchymia 1606
Koumlzeacutepkori euroacutepai anyagtudomaacuteny
Alkiacutemia folytonos anyagelmeacutelet
metallurgia jatrokeacutemia szeacutelhaacutemossaacuteg vagy tudomaacuteny
Theophrastus Bombastus von
Hohenheim (Paracelsus) (1493 ndash 1541)
Jatrokeacutemia (orvosi keacutemia)
minden anyag haacuterom elemből eacutepuumll fel
Peacuteldaacuteul ami a faacuteban eacuteg az a Keacuten
ami fuumlstoumll az a Higany ami hamuvaacute
lesz az a Soacute
Jatrokeacutemia eacutes metallurgia
Georgius Agricola (Georg Bauer
1494 ndash 1555) Metallurgia
De re metallica libri XVII
(17 koumlnyv a feacutemek termeacuteszeteacuteről)
pl bizmut megkuumlloumlnboumlzteteacutese az
oacutelomtoacutel eacutes oacutentoacutel
Az alkiacutemia kora
Hennig Brand
foszfor felfedezeacutese 1669
A modern anyagelmeacutelet feleacute
Georg Ernst Stahl (1659-1734)
Robert Boyle (1627 ndash 1691)
1661 bdquoA szkeptikus keacutemikusrdquo
bdquoalkiacutemikusrdquo szemleacutelet kritikaacuteja
kiacuteseacuterletek elrontott eacutegeacutesi kiacuteseacuterlet
rarr flogiszton-elmeacutelet
Johann Joachim Becher
(1635 ndash 1682)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Andreas Libavius Alchymia 1606
Koumlzeacutepkori euroacutepai anyagtudomaacuteny
Alkiacutemia folytonos anyagelmeacutelet
metallurgia jatrokeacutemia szeacutelhaacutemossaacuteg vagy tudomaacuteny
Theophrastus Bombastus von
Hohenheim (Paracelsus) (1493 ndash 1541)
Jatrokeacutemia (orvosi keacutemia)
minden anyag haacuterom elemből eacutepuumll fel
Peacuteldaacuteul ami a faacuteban eacuteg az a Keacuten
ami fuumlstoumll az a Higany ami hamuvaacute
lesz az a Soacute
Jatrokeacutemia eacutes metallurgia
Georgius Agricola (Georg Bauer
1494 ndash 1555) Metallurgia
De re metallica libri XVII
(17 koumlnyv a feacutemek termeacuteszeteacuteről)
pl bizmut megkuumlloumlnboumlzteteacutese az
oacutelomtoacutel eacutes oacutentoacutel
Az alkiacutemia kora
Hennig Brand
foszfor felfedezeacutese 1669
A modern anyagelmeacutelet feleacute
Georg Ernst Stahl (1659-1734)
Robert Boyle (1627 ndash 1691)
1661 bdquoA szkeptikus keacutemikusrdquo
bdquoalkiacutemikusrdquo szemleacutelet kritikaacuteja
kiacuteseacuterletek elrontott eacutegeacutesi kiacuteseacuterlet
rarr flogiszton-elmeacutelet
Johann Joachim Becher
(1635 ndash 1682)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Theophrastus Bombastus von
Hohenheim (Paracelsus) (1493 ndash 1541)
Jatrokeacutemia (orvosi keacutemia)
minden anyag haacuterom elemből eacutepuumll fel
Peacuteldaacuteul ami a faacuteban eacuteg az a Keacuten
ami fuumlstoumll az a Higany ami hamuvaacute
lesz az a Soacute
Jatrokeacutemia eacutes metallurgia
Georgius Agricola (Georg Bauer
1494 ndash 1555) Metallurgia
De re metallica libri XVII
(17 koumlnyv a feacutemek termeacuteszeteacuteről)
pl bizmut megkuumlloumlnboumlzteteacutese az
oacutelomtoacutel eacutes oacutentoacutel
Az alkiacutemia kora
Hennig Brand
foszfor felfedezeacutese 1669
A modern anyagelmeacutelet feleacute
Georg Ernst Stahl (1659-1734)
Robert Boyle (1627 ndash 1691)
1661 bdquoA szkeptikus keacutemikusrdquo
bdquoalkiacutemikusrdquo szemleacutelet kritikaacuteja
kiacuteseacuterletek elrontott eacutegeacutesi kiacuteseacuterlet
rarr flogiszton-elmeacutelet
Johann Joachim Becher
(1635 ndash 1682)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Az alkiacutemia kora
Hennig Brand
foszfor felfedezeacutese 1669
A modern anyagelmeacutelet feleacute
Georg Ernst Stahl (1659-1734)
Robert Boyle (1627 ndash 1691)
1661 bdquoA szkeptikus keacutemikusrdquo
bdquoalkiacutemikusrdquo szemleacutelet kritikaacuteja
kiacuteseacuterletek elrontott eacutegeacutesi kiacuteseacuterlet
rarr flogiszton-elmeacutelet
Johann Joachim Becher
(1635 ndash 1682)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A modern anyagelmeacutelet feleacute
Georg Ernst Stahl (1659-1734)
Robert Boyle (1627 ndash 1691)
1661 bdquoA szkeptikus keacutemikusrdquo
bdquoalkiacutemikusrdquo szemleacutelet kritikaacuteja
kiacuteseacuterletek elrontott eacutegeacutesi kiacuteseacuterlet
rarr flogiszton-elmeacutelet
Johann Joachim Becher
(1635 ndash 1682)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Antoin Laurent Lavoisier
(1743-1794)
Cavendish Scheele Priestley munkaacutei
alapjaacuten a flogisztonelmeacutelet caacutefolata
keacutemiai eacutegeacutes oxigeacutennel valoacute egyesuumlleacutes
ELEMEK
eacutes
VEGYUumlLETEK
Anyag- toumlmegmegmaradaacutes toumlrveacutenye
Mihail Vasziljevics
Lomonoszov
(1711-1765)
Boyle koraacutebbi hibaacutes eacutegeacutesi
kiacuteseacuterleteacutenek
megismeacutetleacutese rarr
flogisztonelmeacutelet caacutefolata
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Aacutellandoacute suacutelyviszonyok toumlrveacutenye Toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenye
Joseph Louis Proust
(1754 ndash 1826)
John Dalton
(1766 ndash 1844)
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
DALTON
1) Az anyagok atomokboacutel
eacutepuumllnek fel
2) Elemek azonos
atomokboacutel eacutepuumllnek fel
A kuumlloumlnboumlző
atomoknak elteacuterő
tulajdonsaacutegaik (pl
toumlmeg) vannak
3) Kuumlloumlnboumlző atomok
keacutemiai reakcioacutejaacuteban
vegyuumlletek
keletkeznek
4) A vegyuumlletek pontos
keacutepletekkel leiacuterhatoacutek
egeacuteszszaacutemok
toumlrveacutenye
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A vegyjelek
Joumlns Jacob Berzelius
(1779 ndash 1848)
DALTON
Berzelius jelei szoumlrnyűseacutegesek a
vegytan ifjuacute hallgatoacutei a heacutebert sem
tanulnaacutek meg nehezebben mint ezeket
Mintha az atomok kaacuteoszaacutet laacutetnaacutenk
[amely csak arra szolgaacutel] hogy
oumlsszezavarja a tudoacutest elbaacutetortalaniacutetsa a
tanuloacutet eacutes elhomaacutelyosiacutetsa az atomelmeacutelet
szeacutepseacutegeacutet
BERZELIUS
A keacutemiai jeleknek betűknek kell lenniuumlk
mert ezeket koumlnnyebb leiacuterni eacutes nem
formaacutetlaniacutetjaacutek el a nyomtatott koumlnyveket
hellip Ezeacutert eacuten keacutemiai jelnek minden elem
latin neveacutenek kezdőbetűjeacutet fogom
hasznaacutelni
Tovaacutebbaacute
- szeleacuten sziliacutecium toacuterium ceacuterium felfedezeacutese
- atomtoumlmegek meacutereacutese
- allotroacutepia szerves keacutemia katalizaacutetor feheacuterje halogeacutenek polimer izomer fogalma
- elektroliacutezis eacutes bdquosoacutekrdquo
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Elektrokeacutemia
Sir Humphry Davy
(1778 ndash 1829)
Na K Ca Mg Ba B
előaacutelliacutetaacutesa eletroliacutezissel
Tovaacutebbaacute savak H-t tartalmaznak
gaacutezok eacutelettani hataacutesa kloacuter vizsgaacutelata
Davy-laacutempa hellip
Michael Faraday
(1791 ndash 1867)
anoacuted katoacuted elektroacuted ion fogalma
Faraday-aacutellandoacute
Tovaacutebbaacute
benzol felfedezeacutese
elektromaacutegneses indukcioacute kolloidok
aranyszol
Faraday Muacutezeum
London
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Szerves keacutemia eacutes vegyeacuterteacutekek
Friedrich Woumlhler
(1800ndash1882)
Vis vitalis (eacuteleterő)
elmeacutelet megdoumlnteacutese
karbamid előaacutelliacutetaacutesa
ammoacutenium-cianaacutetboacutel
Sir Edward Frankland
(1825 ndash1899)
vegyeacuterteacutek
(bdquovalenciardquo
bdquoekvivalenciardquo)
Archibald Scott
Couper
(1831ndash1892)
httpwwwkfkihu~cheminfohunolvasohistchemszervescouperhtml
Friedrich August
Kekule von Stradonitz
(1829 ndash 1896)
keacutemiai koumlteacutes
szerves vegyuumlletek szerkezete
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A modern anyagelmeacutelet szuumlleteacutese
Joseph Louis Gay-Lussac
(1778 ndash 1850) Amedeo Carlo Avogadro
(17761856)
azonos nyomaacutesuacute eacutes hőmeacuterseacutekletű gaacutezok egyseacutegnyi teacuterfogata azonos szaacutemuacute
reacuteszecskeacutet tartalmaz
ATOM eacutes MOLEKULA fogalma (Canizzaro koumlzvetiacuteteacuteseacutevel) (H2 O2 H2O)
toumlbbszoumlroumls suacutelyviszonyok toumlrveacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztaacutesa gaacutezokra
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Mengyelejev-feacutele perioacutedusos
rendszer Dimitri Mengyelejev
(1834 ndash 1907)
előtte Stanislao Canizzaro John Newlands
Beacuteguyer de Chancourtois Lothar Meyer
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Modern atomelmeacutelet
Joseph John Thomson
(1856ndash1940)
Ernest Rutherford
(1871ndash1937)
1897 az elektron
felfedezeacutese
1906 fizikai Nobel-diacutej
a- eacutes b-sugaacuterzaacutes
atommag
1908 keacutemiai
Nobel-diacutej
Niels Bohr
(1885ndash 1962)
kvantumelmeacuteleten
alapuloacute
atomszerkezet
1922 fizikai
Nobel-diacutej
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
ELTE ndash Keacutemiai Inteacutezet
bull 1635 ELTE alapiacutetaacutesa (Nagyszombaton) 1950-től Eoumltvoumls L neacutev
bull 1784 Pestre koumlltoumlzik az egyetem
bull 1770 első keacutemiai tanszeacutek Winterl Jakab
bull 1860 magyar nyelvű oktataacutes (Than Kaacuteroly)
bull 19-20 szaacutezad forduloacute haacuterom kuumlloumln inteacutezet
bull 1993 Keacutemiai Doktori Iskola
bull 2006-ig 8 tanszeacutek rarr Keacutemiai Tanszeacutekcsoport
bull 2006 Keacutemiai Inteacutezet 4 tanszeacutek (oktataacutes) + 18 kutatoacute laboratoacuterium + 4 ELTE-MTA kutatoacutecsoport
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Magyar szaacutermazaacutesuacute
keacutemiai Nobel-diacutejasok httpnobelprizeorgnobel_prizeschemistrylaureates
John C Polanyi
1986
Richard Adolf
Zsigmondy
1925
George de
Hevesy
1943
George Olah
1994
Avram Hershko
2004
Fizioloacutegiai (orvosi) Albert von Szent-Gyoumlrgyi
Nagyrapolt
1937
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2001 William S Knowles Ryoji Noyori K Barry
Sharpless Kiraacutelis szinteacutezisek
bull 2002 John B Fenn Koichi Tanaka Kurt Wuumlthrich Bioloacutegiai makromolekulaacutek szerkezet-meghataacuterozaacutesaacutera kifejlesztett műszeres moacutedszerek
bull 2003 Peter Agre Roderick MacKinnon Sejthaacutertyaacutek viacutez- eacutes ioncsatornaacuteinak felfedezeacutese eacutes vizsgaacutelata
bull 2004 Aaron Ciechanover Avram Hershko Irwin Rose Ubikvitin-vezeacuterelt feheacuterjelebomlaacutes
bull 2005 Yves Chauvin Robert H Grubbs Richard R Schrock Metateacutezises szerves szinteacutezisek kifejleszteacutese
bull 2006 Roger D Kornberg A transzkripcioacute vizsgaacutelata eukarioacutetaacutekban
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai Nobel-diacutejak a XXI
szaacutezadban bull 2007 Gerhard Ertl Keacutemiai reakcioacutek vizsgaacutelata szilaacuterd
(hataacuter)feluumlleteken
bull 2008 Osamu Shimomura Martin Chalfie Roger Y Tsien A zoumlld fluoreszkaacuteloacute protein (GFP) felfedezeacutese eacutes alkalmazaacutesa biokeacutemiai kutataacutesokban
bull 2009 Venkatraman Ramakrishnan Thomas A Steitz Ada E Yonath Riboszoacutemaacutek szerkezeteacutenek eacutes funkcioacutejaacutenak vizsgaacutelata
bull 2010 Richard F Heck Ei-ichi Negishi Akira Suzuki Pallaacutedium-katalizaacutelt keresztkapcsolaacutesi reakcioacutek
bull 2011 Dan Shechtman Kvaacutezikristaacutelyok felfedezeacutese
bull 2012 Robert J Lefkowitz eacutes Brian K Kobilka
G-feheacuterjeacutekhez kapcsolt receptorok vizsgaacutelata
bull 2013 Martin Karplus Michael Levitt eacutes Arieh Warshel Roumlvid ismertető a keacutemiai Nobel-diacutejakroacutel 2007-től
wwwchemeltehupralkimia_mahtml
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Neacutehaacuteny elmeacuteleti keacuterdeacutes ndash (Ha anyagi eredetű az eacutelet akkor) hogyan keletkezett Mi
a homokiralitaacutes (eacutelő szervezetekben csak az egyik enantiomer fordul elő) eredete
ndash Leacutetezhet-e a 137-es elemneacutel (bdquoFeynmaniumrdquo) nagyobb rendszaacutemuacute elem (Elmeacuteleti meggondolaacutesok szerint efoumlloumltt az elektron gyorsabban mozogna mint a feacutenysebesseacuteg Nemreacuteg a 115-oumls elemet azonosiacutetottaacutek)
ndash Milyen az ideaacutelis magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők elektronszerkezete eacutes faacutezisdiagramja
ndash Viacutez pontos szerkezeteacutenek a leiacuteraacutesa
ndash Feheacuterjeacutek felcsavarodaacutesaacutenak (bdquoprotein foldingrdquo) megeacuterteacutese (Jelentőseacuteg toumlbbek koumlzoumltt Alzheimer eacutes Parkinson koacuterok kialakulaacutesaacutenak megeacuterteacutese)
ndash A jelenlegi elmeacuteleti (kvantumkeacutemiai) modellek (szaacutemiacutetaacutes)technikai eacutes elvi korlaacutetainak megismereacutese
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban bull Energia nyersanyag koumlrnyezet fenntarthatoacutesaacuteg
ndash A fosszilis tuumlzelőanyagok kb 50-100 eacutevre elegendőek rarr alternatiacutev forraacutesok
bull biodiacutezel (jelenleg nem gazdasaacutegos
etikai probleacutemaacutek eacutehezeacutesek miatt)
bull napelemek (fotovoltaikus cellaacutek)
bull uumlzemanyagcellaacutek
bull mesterseacuteges fotoszinteacutezis
ndash Uumlveghaacutezhataacutes Eacutertjuumlk-e kellőkeacuteppen
Jelentős-e az emberi beavatkozaacutes
Ha igen akkor hogyan kompenzaacutelhatunk
ndash Neacutepesedeacutes eacuteletsziacutenvonal eacutes az ezekből koumlvetkező ipari termeleacutes noumlvekedeacutese miatt felleacutepő koumlrnyezeti terheleacutesek enyhiacuteteacutese (Pl megnoumlvekedett mezőgazdasaacutegi termeleacutes csomagoloacuteanyagok gyoacutegyszerek piperecikkek stb)
Zoumlld keacutemia fontossaacutega
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A vegyipari termeleacutes vaacuteltozaacutesa
eacutev eacutev
eacutev
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
millioacute
to
nn
a
Cukor
cukornaacutedboacutel
cukorreacutepaacuteboacutel
Ammoacutenia Keacutensav
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Egeacuteszseacuteg eacutes gyoacutegyszerkeacutemia
ndash Neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes eacutes a noumlvekvő mobilitaacutes miatt a egyre fontosabb szerepe van a fertőző betegseacutegek elleni veacutedelemnek
ndash AIDS eacutes raacutek gyoacutegyiacutetaacutesa megoldaacutesra vaacuter
ndash Gyoacutegyszerek tervezeacuteseacutenek fejleszteacutese
ndash Koacuteros sejtek jeloumlleacutese szelektiacutev hataacutes
ndash Egyedi gyoacutegyszerek geacutenaacutellomaacuteny alapjaacuten ()
ndash Gyoacutegyszerkeacutemiai szempontboacutel fontos szerves reakcioacutek fejleszteacutese (kataliacutezis organokataliacutezis)
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A keacutemia neacutehaacuteny aktuaacutelis probleacutemaacuteja eacutes
kihiacutevaacutesai a XXI szaacutezadban
bull Anyagtudomaacutenyok ndash Nanokeacutemia
ndash Adathordozaacutes (Mi az adattaacuterolaacuteshoz szuumlkseacuteges legkisebb anyagmennyiseacuteg)
ndash Magas hőmeacuterseacutekletű szupravezetők
ndash Extreacutem koumlrnyezeti hataacutesoknak ellenaacutelloacute anyagok fejleszteacutese (polimerek kompozitok keraacutemiaacutek)
ndash Speciaacutelis fizikai tulajdonsaacutegokkal rendelkező anyagok fejleszteacutese (optika elektronika űrtudomaacuteny)
ndash bdquoIntelligensrdquo anyagok
grafeacuten
aerogeacutel
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai a XXI szaacutezadban
Tradicionaacutelis
bull Szervetlen
bull Szerves
bull Fizikai
bull Analitikai
Alkalmazott
bull Polimer keacutemia
bull Gyoacutegyszerkeacutemia
bull Mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszerk
bull Bűnuumlgyi keacutemia
bull Koumlrnyezeti eacutes zoumlld keacutemia
bull hellip
Fizika
anyagtudomaacuteny
molekulaacuteris fizika
Csillagaacuteszat
asztrokeacutemia
Bioloacutegia
Biokeacutemia
molekulaacuteris bioloacutegia
Foumlldtudomaacutenyok
geokeacutemia
meteoroloacutegia
kliacutemakutataacutes
Reacutegeacuteszet műveacuteszet
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Wiley - Chemistry
Analytical Chemistry
Biochemistry
Chemical Engineering
Computational Chemistry amp Molecular Modeling
Electrochemistry
Environmental Chemistry
General Chemistry
Industrial Chemistry
Inorganic Chemistry
Organic Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Science amp Technology
Special Topics
Spectroscopy
Americal Chemical Society
Agricultural amp Food Chemistry
Agrochemicals
Analytical Chemistry
Biochemical Technology
Biological Chemistry
Carbohydrate Chemistry
Cellulose Paper amp Textile
Chemical Toxicology
Colloid amp Surface Chemistry
Computers in Chemistry
Environmental Chemistry
Fluorine Chemistry
Fuel Chemistry
Geochemistry
Industrial amp EngineeringChemistry
Inorganic Chemistry
Medicinal Chemistry
Nuclear Chemistry ampTechnology
Organic Chemistry
Petroleum Chemistry
Physical Chemistry
Polymer Chemistry
Polymeric Materials Rubber
A keacutemia felosztaacutesa
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Kiacuteseacuterleti
megfigyeleacutes
Felteveacutes
(hipoteacutezis) Előrejelzeacutes
A tudomaacutenyos kutataacutes moacutedszere
Uacutej
elmeacutelet
Oumlssze-
hasonliacutetaacutes
fino-
miacutetaacutes
elveteacutes
Keacuterdeacutes
(probleacutema-
felveteacutes)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Folyoacuteirat
Ciacutem
Szerzők
Inteacutezet
Roumlvid kivonat
(sok folyoacuteiratban
maacuter figyelemfelhiacutevoacute
aacutebraacuteval)
Bevezeteacutes
(Kapcsoloacutedoacute koraacutebbi munkaacutek
oumlsszegzeacutese)
Bekuumlldeacutes eacutes publikaacutecioacute ideje
Kiadoacute oldalszaacutem elektroni-
kus hozzaacutefeacutereacutes
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
helliphelliphellip
helliphelliphellip
Kiacuteseacuterleti eacutesvagy elmeacuteleti
moacutedszerek leiacuteraacutesa
Eredmeacutenyek taacutergyalaacutesa
uacutej elmeacutelet hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesa
ezek bizonyiacutetaacutesa oumlsszeveteacutese koraacutebbi
elmeacuteletekkel kiacuteseacuterletekkel
Konkluacutezioacutek
(Oumlsszefoglalaacutes javaslatok tovaacutebbi
kiacuteseacuterletekre az eredmeacutenyek fontossaacutega
hasznaacutelhatoacutesaacutega stb)
helliphelliphellip
Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes
(Anyagi forraacutesok eacutes szerzők koumlzoumltt nem
szereplő kisebb bdquooumltletgazdaacutekrdquo munkataacutersak) helliphelliphellip Hivatkozaacutesok
(Koraacutebbi munkaacutek pontos eleacuterhetőseacutege)
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A tudomaacutenyos (keacutemiai) koumlzlemeacuteny
Aacutebraacutek (szaacutemozaacutessal
keacutepalaacuteiacuteraacutessal)
Egyenletek (szaacutemozaacutessal)
Taacuteblaacutezatok (szaacutemozaacutessal fejleacuteccel szuumlkseacuteg
eseteacuten laacutebjegyzettel)
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai folyoacuteiratok bull Aacuteltalaacutenos termeacuteszettudomaacutenyos lapok pl
Science Nature
bull Oumlsszefoglaloacute cikkeket koumlzlő keacutemiai lapok pl Chemical Reviews Reviews of the Chemical Society
bull Aacuteltalaacutenos keacutemiai lapok pl Chemistry ndash A European Journal Angewandte Chemie Journal of the Americal Chemical Society
bull Fő diszcipliacutenaacutek szerint pl Inorganic Chemistry Physical Chemistry ndash Chemical Physics Analytical Chemistry stbhellip
bull Speciaacutelis alteruumlletek szerint pl Applied catalysis Vibrational spectroscopy Computational Chemistry hellip stb
Hagyomaacutenyos (olvasoacute fizet a papiacuteralapuacute eacutesvagy az internetes kiadaacuteseacutert)
vs nyiacutelt hozzaacutefeacutereacutesű (bdquoopen accessrdquo szerzők fizetnek a megjeleneacuteseacutert) folyoacuteiratok
nouml
ve
kvő
pre
sztiacute
zs
eacutes
im
pa
ktf
ak
tor
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder (wwwcasorg)
bull Keacutemiai szakirodalom az 1800-as eacutevek elejeacutetől
bull 68 millioacute szerves eacutes szervetlen vegyuumllet
bull Naponta kb 15 ezer uacutej vegyuumllet
bull 44 millioacute reakcioacute
Kereseacutes keacuteplet vegyuumllet neve kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev
hivatkozaacutesok
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai adatbaacutezisok
SciFinder
(wwwcasorg)
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutemiai adatbaacutezisok Web of Science Web of Knowledge (wwwisiknowledgecom)
bull Termeacuteszettudomaacutenyos szakirodalom az 1975-től
bull Folyoacuteirat impaktfaktorok
Kereseacutes kulcsszavak szerző inteacutezet eacutev hivatkozaacutesok kutatoacutek
ideacutezettseacutege
Scopus (httpwwwscopuscom)
Google Scholar (httpscholargooglehu)
bull Keveacutesbeacute teljes de ingyenes
bull Ingyenesen hozzaacutefeacuterhető honlapok
bull keveacutesbeacute teljes de aacuteltalaacutenosabb adatbaacutezis (pl szocioloacutegai koumlnyvek is)
Egyeacuteb adatbaacutezisok
Belstein Crossfire (szerves vegyuumlletek reakcioacutek)
Gmelin (szervetlen vegyuumlletek reakcioacutek)
CRC Handbook of Chemistry and Physics
PubMed (httpwwwncbinlmnihgovpubmed)
NIST Chemistry WebBook (httpwebbooknistgov)
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Keacutet peacutelda az egyseacuteges tudomaacutenyos nyelv eacutes az
egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer fontossaacutegaacutera
Mars Climate Orbiter
bull NASA 125 millioacute $-os műholdja
bull 1999-ben 10 hoacutenapos utazaacutes utaacuten becsapoacutedott a Marsba
OK A hajtoacuteműveket gyaacutertoacute ceacuteg angolszaacutesz meacuterteacutekegyseacutegben adta meg a toloacuteerőt miacuteg a NASA SI meacuterteacutekegyseacutegben szaacutemolta
Air Canada Flight 143
bull Keacutenyszerleszaacutellaacutes 1983-ban
OK Elfogyott az uumlzemanyag mert toumllteacutesneacutel rosszul vaacuteltottak aacutet a litert eacutes a gallont
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Az egyseacuteges meacuterteacutekegyseacuteg-
rendszer kialakulaacutesa
bull CGS-rendszer (cm g s) 1850-es eacutevek
bull MKS-rendszer (m kg s)
bull 1875 meacuteteregyezmeacuteny (akkor 17 orszaacuteg koumlztuumlk az Osztraacutek-Magyar Monarchia iacuterta alaacute Paacuterizsban)
bull 1946 az amper a negyedik alapegyseacuteg (MKSA)
bull 1954 K eacutes cd uacutej alapegyseacuteg
bull SI meacuterteacutekegyseacuteg-rendszer elfogadaacutesa az 1960-as nemzetkoumlzi konferenciaacuten (bdquoGeneral Conference on Weights and Measuresrdquo)
bull 1971 a hetedik alapmeacuterteacutekegyseacuteg az anyagmennyiseacuteg (moacutel)
bull Az SI 1976-toacutel koumltelező 1980-toacutel kizaacuteroacutelagosan koumltelező Magyarorszaacutegon
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A Meacuterteacutekegyseacutegek Nemzetkoumlzi Rendszere
(SI Systegraveme International drsquoUniteacutes)
Alapmennyiseacuteg Alapmeacuterteacutekegyseacuteg
neve jele neve jele
Hosszuacutesaacuteg l meacuteter m
Toumlmeg m kilogramm kg
Idő t maacutesodperc s
Aacuteramerősseacuteg I amper A
Hőmeacuterseacuteklet T kelvin K
Feacutenyerősseacuteg Iv kandela cd
Anyagmennyiseacuteg n moacutel mol
nyomtataacutesban dőlt aacutelloacute
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Alapmennyiseacutegek
bull Eredeti definiacutecioacute 100 dmsup3 viacutez toumlmege a legnagyobb sűrűseacutegű aacutellapotban (azaz 398degC-on) eacutes normaacutel leacutegkoumlri nyomaacuteson Probleacutema nyomaacutest a toumlmegből szaacutermaztatjuk az SI-ben koumlrkoumlroumls definiacutecioacute
bull 1889 toumlmegetalon (bdquohiteles mintapeacuteldaacutenyrdquo) bevezeteacutese Uacutej definiacutecioacute 1 kg az a toumlmeg amely megegyezik a Paacuterizs mellett (Segravevres-ben) őrzoumltt Pt-Ir etalon toumlmegeacutevel Probleacutema vaacuteltozik a toumlmeg (szennyeződeacutes kopaacutes stb)
bull Uacutej proacutebaacutelkozaacutesok pl 28-as toumlmegszaacutemuacute sziliacutecium atomokboacutel aacutelloacute egykristaacutely (toumlkeacuteletes) kristaacutely 93 mm aacutetmeacuterőjű toumlkeacutelets goumlmbjeacutenek a toumlmege
gramm kilogramm
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Alapmennyiseacutegek
bull 1795ndash1983 meacuteteretalonok
bull 1983 Az a taacutevolsaacuteg amit a
feacuteny vaacutekuumban a maacutesodperc
1299 792 458-ad reacutesze alatt
tesz meg
meacuteter
maacutesodperc
bull 1956 Az 1900 januaacuter 1 0 oacutera
0 perchez tartozoacute (tropikus) eacutev
131 556 9259747-ed reacutesze
bull 1967 aacutetteacutereacutes frekvencia-alapuacute
(1s) etalonra (A 133Cs atom
egy meghataacuterozott (feacuteny)
sugaacuterzaacutesaacutenak 9 192 631 770
perioacutedusa Atomoacutera 30 millioacute eacutevenkeacutent
1 maacutesodperc keacuteseacutes
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Alapmennyiseacutegek hőmeacuterseacuteklet
bull 1954 1 K az abszoluacutet 0 fok eacutes
a viacutez haacutermaspontja (az a
hőmeacuterseacuteklet ahol a viacutez
mindhaacuterom halmazaacutellapota
megtalaacutelhatoacute 001degC) koumlzoumltti
skaacutela 127316-od reacutesze
anyagmennyiseacuteg
bull 1960 12 g csak 12-es
toumlmegszaacutemuacute szeacutenizotoacutepot (12C)
tartalmazoacute szeacutenmintaacuteban
talaacutelhatoacute atomok szaacutema
NA=602214179(30)times1023 1mol
(Avogadro-aacutellandoacute)
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
SI-prefixumok Szorzoacute Előtag Jele
hatvaacutennyal szaacutemneacutevvel
yotta- Y 1024
kvadrillioacute
zetta- Z 1021
trilliaacuterd
exa- E 1018
trillioacute
peta- P 1015
billiaacuterd
tera- T 1012
billioacute
giga- G 109 milliaacuterd
mega- M 106 millioacute
kilo- k 10sup3 ezer
hekto- h 10sup2 szaacutez
deka- da (dk) 101 tiacutez
ndash ndash 100 egy
deci- d 10minus1
tized
centi- c 10minus2
szaacutezad
milli- m 10minus3
ezred
mikro- micro 10minus6
milliomod
nano- n 10minus9
milliaacuterdod
piko- p 10minus12
billiomod
femto- f 10minus15
billiaacuterdod
atto- a 10minus18
trilliomod
zepto- z 10minus21
trilliaacuterdod
yokto- y 10minus24
kvadrilliomod
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Szaacutermaztatott SI mennyiseacutegek
Neacutehaacuteny elfogadott nem SI meacuterteacutekegyseacuteg atomi egyseacutegek csillagaacuteszati egyseacuteg oacutera nap
perc kmh szoumlgfok szoumlgperc szoumlgmaacutesodperc eV kWh hektaacuter bel (dB) liter tonna bar
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A keacutemia egyseacuteges nemzetkoumlzi
nyelve
httpwwwiupacorg
IUPAC bdquoZoumlld koumlnyvrdquo
Fizikai-keacutemiai aacutellandoacutek keacutemiai-
fizikai mennyiseacutegek jeloumlleacutese
meacuterteacutekegyseacutege
IUPAC bdquoArany koumlnyvrdquo
Keacutemiai fogalmak
definiacutecioacutek
httpgoldbookiupacorgPDF
goldbookpdf
International Union
of Pure and Applied
Chemistry
httpoldiupacorgpublicationsbooks
gbookgreen_book_2edpdf
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molaacuteris toumlmeg (M)
bull Relatiacutev atomtoumlmeg megmutatja hogy adott elem atomjaacutenak aacutetlagos toumlmege haacutenyszor nagyobb a 12C-izotoacutep toumlmegeacutenek az 112-ed reacuteszeacuteneacutel
[dimenzoacute neacutelkuumlli]
bull Toumlmegszaacutem (A) az adott elem atommagjaacuteban talaacutelhatoacute protonok eacutes neutronok szaacutemaacutenak oumlsszege
[dimenzioacute neacutelkuumlli egeacutesz]
bull Molaacuteris teacuterfogat (Vm)
n
mM [gmol]
n
VV m [dm3mol]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Moacuteltoumlrt (A-anyagra xA)
bull Moacutel (moacuteltoumlrt -ban kifejezve)
bull Toumlmegtoumlrt (A-anyagra wA)
bull Toumlmeg (toumlmegtoumlrt -ban kifejezve)
bull (Molaacuteris) koncentraacutecioacute (A-anyagra cA vagy [A])
bull Toumlmegkoncentraacutecioacute (A-anyagra rA)
oumlsszes
AA
n
nx [dimenzioacute neacutelkuumlli]
V
mAA r
[moldm3]
oumlsszes
AA
m
mw
V
nc AA
[gdm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Legfontosabb keacutemiai mennyiseacutegek
bull Molalitaacutes vagy Rault-koncentraacutecioacute (A-anyagra mA)
bull Sűrűseacuteg (rA)
bull ppm (bdquoparts per millionrdquo) db 1 millioacute db
oldoacuteszer kg1
AA
nm [molkg]
A
AA
V
mr [kgm3] ([gdm3]
DIMENZIOacuteANALIacuteZIS
AAA Vm r [g] = [gdm3] [dm3]
[dimenzioacute neacutelkuumlli]
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
Extenziacutev eacutes intenziacutev mennyiseacutegek
a meacutereacutes bull Az extenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek
amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlgg Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel oumlsszeadoacutednak (additiacutev)
(Megjegyzeacutest segiacuteti az angol extent = bdquokiterjedeacutesrdquo szoacute)
Peacuteldaacutek anyagmennyiseacuteg toumlmeg teacuterfogat energia hőkapacitaacutes
Meacutereacutesuumlk koumlzvetlenuumll oumlsszehasonliacutetaacutessal
bull Az intenziacutev mennyiseacutegek olyan fizikai mennyiseacutegek amelyeknek az eacuterteacuteke a rendszer mennyiseacutegeacutetől fuumlggetlen Keacutet fuumlggetlen rendszer egyesiacuteteacuteseacuteneacutel kiegyenliacutetődnek
Peacuteldaacutek hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes sűrűseacuteg fajlagos hőkapacitaacutes molaacuteris teacuterfogat
Meacutereacutesuumlk extenziacutev mennyiseacuteg meacutereacuteseacutere visszavezetve (pl higanyos hőmeacuterővel koumlzvetlenuumll hosszuacutesaacutegot meacuteruumlnk)
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
A meacutereacutesek pontossaacutega
Az angol nyelvben keacutetfeacutele pontossaacutegot kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg
accuracy- a meacutereacutesek aacutetlaga mennyire talaacutelja el az eacuterteacuteket
precision- a meacutereacutesek mennyire reprodukaacutelhatoacutek mennyire szoacuternak
A meacutereacutesi eredmeacuteny tudomaacutenyos
megadaacutesa
1) V = 2015 plusmn 004 cm3
2) V = 201(5) cm3
(a bizonytalan jegy(ek) zaacuteroacutejelben)
3) V = 2015 cm3
(az utolsoacute jegy bizonytalan)
Szaacutemiacutetaacutesnaacutel mindig a legpontatlanabb adat hataacuterozza meg a veacutegeredmeacuteny pontossaacutegaacutet
A-oldat toumlmege 2011 g
B-oldat toumlmege 181 g
Oumlsszeoumlntve a toumlmeg 382 g
![fsarman eloadashallgatozas mini [Írásvédett] · PDF fileaz 1. és 2.szívhang megkülönböztetése - figyeljük a hangok intenzitását, esetleges kett őzöttségét - hallunk-e](https://img.dokumen.tips/doc/110x75/5a7fdfeb7f8b9ada388bcfe1/fsarman-eloadashallgatozas-mini-rsvdett-1-s-2szvhang-megklnbztetse-figyeljk.jpg)
