Embed Size (px)
Citation preview
Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben – Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor – Czirfusz Márton – Koós Bálint – Tagai Gergő – Uzzoli Annamária:
Magyar Szociológiai Társaság és az ELTE Társadalomtudományi Kar közös konferenciája, 2015. november 19-21.
A projekt bemutatása
• EGT Alapok Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz program keretében
• Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kialakítása (NATÉR)• a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló jogalkotást, stratégiaépítést és
döntéshozatalt segítő térinformatikai rendszer létrehozása:• Informatikai háttér megteremtés http://nagis.hu/
• Módszertani megalapozás, adatszolgáltatás
• Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése• 4 modul:
• Földhasználat; Gazdaság; Demográfia; Kérdőíves felmérés
• „Demográfia Modul” feladatai:• Területi demográfiai előrejelzés járási szinten (175 járás + Budapest)
• A klímaváltozás lehetséges hatásainak figyelembe vételével
Országos népesség-előreszámítás eredményei
• Közepes becslés eredményei:• Teljes népesség 2051-ben: 8,43 millió• 15 %-os népesség vesztés• Eltartottsági ráta 2011-ben: 45,87%; 2005-ben:
75,46%• Öregedési index 201-1ben: 115,85%; 2051-ben
230,78%
0
2000000
4000000
6000000
8000000
10000000
12000000
2011 2021 2031 2041 2051
Korcsoportos népesség megoszlás 2011 - 2051
Age 0 - 14 Age 15 - 64 Age 65+
60
65
70
75
80
85
1955 1965 1975 1985 1995 2005 2015 2025 2035 2045 2055
ÉV
A születéskor várható élettartam változása Magyarországon, 1960-2051 (férfiak)
Közepes Alacsony Magas
65
70
75
80
85
90
1955 1965 1975 1985 1995 2005 2015 2025 2035 2045 2055ÉV
A születéskor várható élettartam változása Magyarországon, 1960-2051 (nők)
Közepes Alacsony Magas
65 éven felüliek arányának változása a teljes népességben járásonként 2011 – 2050 között
Klímaváltozás és az emberi egészség
„A közegészségügy területén aklímaváltozás jelenti majd a legnagyobbveszélyt a 21. században.”(Costello és tsai 2009)
Forrás: IPCC 2014 Human health: impacts, adaptation, and co-benefits
Klímaváltozás tipológia Dél - és Kelet – Európában (ESPON CLIMATE)Erős növekedés: Erős csökkenés:- éves középhőmérséklet - Fagyos napok száma- nyári napok száma - éves átlagos csapadékmennyiség
változása a nyári hónapokban (ESPON 2013)
Magyarországi éghajlat tendenciái és valószínűsíthető változások• Emelkedik a nyári, hőség és forró napok száma• Emelkedik a meleg éjszakák száma• Éves csapadék mennyiség csökkenése , intenzív és hirtelen esőzések• Nyári hőhullámok intenzitásának növekedése
Nemzeti klímaváltozás stratégia 2014-2025Népegészségügy (hőhullámok okozta többlethalálozás, élelmiszerellátási zavarok, katasztrófa jelenségek, szmog helyzet, légszennyezés, allergén növények terjedése)Fertőző betegségek (kórokozók terjedése, behurcolt betegségek pl. malária)Daganatos betegségek (erősödő UV sugárzás, bőrrák gyakoriságának növekedése )
Klímaváltozás és emberi egészség Magyarországon
Hőséghullámok egészségkárosító hatásának vizsgálata Magyarországon
• A Kárpát-medencében egészségügyi szempontból az extrém hőséggel lehet a leginkább számolni
• 5 fokos napi középhőmérséklet emelkedés 18 fok felett, 10,6%kal növeli a teljes halálozás kockázatát
• 1992 – 2003 között 11 hőséghullám 300 ember halálát okozta Budapesten
• Legsérülékenyebb csoportok: nagyon fiatalok és idősek, krónikus betegségben szenvedők (szív- és érrendszeri, légzőszervi, anyagcsere, cukorbetegség)
• „A hőség hatásának megbecslését tovább nehezítik egyéb nem ismert faktorok, mint például a népességszám és életkori megoszlás várható változása”
„Status quo” morbiditás jövőkép
• Hőhullám érzékeny morbiditás kivetítése 2051 – ig, az alap becslés alapján
• „status quo” modell: feltételezzük, hogy a vizsgált betegségek népességaránya nem változik, csak a népességszám
• Betegség népességarány: 2009, 2011, 2013 évek adataiból számított mozgóátlag
• Stella Professional modellező program használata
• Veszélyeztetett népességszám becslése négy kiemelt betegség csoportban: magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek és cukorbetegség
2 600 000
2 700 000
2 800 000
2 900 000
3 000 000
3 100 000
3 200 000
3 300 000
0
200 000
400 000
600 000
800 000
1 000 000
1 200 000
1 400 000
2011 2016 2021 2026 2031 2036 2041 2046
Magas vérnyomás
0
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2 500 000
3 000 000
0
200 000
400 000
600 000
800 000
1 000 000
1 200 000
1 400 000
1 600 000
2011 2016 2021 2026 2031 2036 2041 2046 2051
Szív- és érrendszeri betegségek
600 000
620 000
640 000
660 000
680 000
700 000
720 000
0
50 000
100 000
150 000
200 000
250 000
300 000
2011 2016 2021 2026 2031 2036 2041 2046 2051
Légzőszervi betegségek (idült alsólégúti megbetegedés + asthma)
750 000
800 000
850 000
900 000
950 000
1 000 000
1 050 000
0
50 000
100 000
150 000
200 000
250 000
300 000
350 000
400 000
450 000
2011 2016 2021 2026 2031 2036 2041 2046
Diabetes
Javaslatok
• A népesség magas érzékenysége miatt hatékonyabb megelőzőintézkedésekre volna szükség: sérülékenység csökkentése,adaptációs kapacitás növelése
• A jövőben szükséges lehet kidolgozni az ún. heat-health tervetországos szinten, amelynek alapját képezheti a klíma-egészségügyi hálózat fejlesztése
• Egészségügyi ellátórendszer hőség ellenálló képességének javítása(hűtés – fűtés)
• Helyi szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a hőséghullámokidején leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportokra (pl.idősek, gyerekek, krónikus betegek, hátrányos helyzetűek).
• A szociális ellátás infrastruktúra fejlesztésében a jövőbenfigyelmet kell fordítani az idősödés folyamatának kibontakozására,valamint az időskorú népesség területi különbségeire.
Köszönöm a figyelmüket!
Király Gá[email protected]
A projekt az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz program keretében, az EGT Alapok támogatásával valósul meg.
