Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Tessedik Sámuel Főiskola
Pedagógiai Főiskolai Kar
Szarvas
Nyírbátor története- Kezdetektől napjainkig -
Konzulens tanár: Készítette:
Dr. Kurunczi Jenő Ph. D. Csapóné Gyetván Andrea
főiskolai docens
Békéscsaba
2004.
T artalomj egyzék
Bevezetés............................................................................................................ 1 o.
I. Nyírbátor múltja és jelene
1. Földrajzi áttekintés................................................................................. 2.o.
2. A kezdetek................................................................................................ 3.o.
3. Nyírbátor a Báthoriak korában.............................................................. 3 .o.
4. Híres, hírhedt Báthoriak......................................................................... 8.o.
5. Nyírbátor a hajdúváros........................................................................... 12.o.
6. A hanyatló város...................................................................................... 15.o.
7. A kétszer született város......................................................................... ló.o.
8. A jövő tervei............................................................................................ 18.o.
II. Nyírbátor műemlékei
1. Báthori István Múzeum.......................................................................... 20.o.
2. Református templom.............................................................................. 22.o.
2.1. Fa harangláb.................................................................................... 24.o.
3. Római Katolikus Templom................................................................... 25.o.
4. A hajdani Várkastély.............................................................................. 27.o.
III. Művészet és hagyomány Nyírbátorban
1. Nyírbátori Zenei Napok.......................................................................... 29.o.
2. Nemzetközi Ifjúsági Vonós Zenei Tábor............................................. 31 .o.
3. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál 33.o.
Befejezés........................................................................................................... 37.o.
Felhasznált irodalom
Mellékletek
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
Bevezetés
Kisgyermekkoromtól kezdve 1997-ig Nyírbátorban éltem. Ugyan nem
ebben a városban születtem, mégis ez a város testesíti meg számomra a
szülőváros fogalmát. Itt végeztem alap- és középfokú tanulmányaimat, itt
találtam rá az igaz szerelemre, és itt kaptam meg életem első munkahelyét is.
1997-ben munkám egy másik településre szólított, ám továbbra is aktív
résztvevői vagyunk a város életének. Hétvégéinket és szüneteinket
szüléinknél, Nyírbátorban töltjük.
Az utóbbi hónapokban számtalanszor merültek fel bennem kérdések.
Vajon jó lesz, ha diplomamunkám témája városunk története? Mi ösztönöz
ennyi év után arra, hogy régi papírok, könyvek között kutassak? Van jogom
erre? Van egyáltalán ahhoz jogom, hogy Nyírbátor múltjához tartozónak
mondjam, ill. érezzem magam? Hiszen nem itt születtem, s már nem is itt
élek. Ilyen és ehhez hasonló kérdések dolgoztak bennem.
Mint mindenre, ezekre a kérdésekre is az idő adta meg a választ. Igen,
van mindehhez jogom! Ehhez a városhoz tartozom! Fontos, hogy
megismerjem a múltat, mert ezzel még több jogot érzek arra, hogy létezzek a
jelenben!
i
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
I. Nyírbátor múltja és jelene
1. Földrajzi áttekintés
Nyírbátor a Nyírség déli részén, Szabolcs - Szatmár - Bereg
megyében, hazánk északkeleti részén található. Ha az erre utazó az Alföld
felől érkezik ide, a táj megváltozik számára. Megszűnnek a végeláthatatlan
síkságok, helyükbe lankás dombok, dúsabb növényzet lép. A névadó fák
sűrűje jelzi, a Nyírségbe érkezett.
Ez a tájegység Magyarország második legnagyobb, futóhomokkal
borított területe. Az alföldi tájak közül ez az egyik legváltozatosabb és
legszebb terület. Eredetileg erdős, sztepp vidék volt, kiterjedt lápokkal és
mocsarakkal. A XVIII. századi kéziratos térképek azt bizonyítják, hogy 200
éve még a terület 1/3-át erdők borították. Hogy az ember mikor vette
birtokába ezt a területet, azt a régészet ma még nem tudja teljes biztonsággal
meghatározni.
A Dél - Nyírségnek a kora középkortól Nyírbátor, ez a 730 esztendején
is túljáró település volt a gazdasági és a kulturális központja. Ezt a szerepét
mindmáig megőrizte, olyannyira, hogy mint „kulturális kisváros” vált
ismertté.
„A magyar Alföld ősi tájképét, a lápokkal tarkított erdős pusztát idézi elénk a
Nyírség. A százados, terebélyes tölgyesek helyét mindinkább akácosok
foglalják el, a buckákon a pusztai virágok sokaságát ekeföldek váltják fel, az
egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik. Mégis, a Nyírség ősi
hírmondóit a történelem előtti idők tájképének, a buckaközi mocsarak, fű z és
nyírfások, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából,
állatot, növényt egyaránt. ” 1
1 Forrás: Soó Rezső: Nyírség2
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
2. A kezdetek
A városnak, mint lakott helynek a múltja egészen a neolitikumig nyúlik
vissza. A település magvát képező hármas halom, szinte szigetként
emelkedett ki a környező nyírvizekből. A dombokat erdők, ligetek tarkították,
a mocsarak és nádasok közötti mélyedésekben pedig rétek zöldelltek. A
terület vadban, halban és szárnyasokban bővelkedett. A vidék így valósággal
felkínálkozott az ősember számára telephelyül.
A mai Szabolcs - Szatmár - Bereg megye területe a honfoglalás
korában a legkorábban benépesült területek közé tartozott. Nyírbátorról és
közvetlen környezetéről honfoglalás kori leletek nem ismertek, így csupán
feltételezhető, hogy a terület a XII - XIII. század folyamán népesült be.
A város történetének kezdetét tehát homály fedi. Ismeretlen előttünk,
hogy mikor keletkezett, kik alapították, kik voltak az első betelepülők.
3. Nyírbátor a Báthoriak korában
A Nyírbátort említő első írásos forrás egy 1272-ből származó oklevél,
mely szerint a Gut - Keled nemzetség adonymonostori ágából származó
Bereck és testvérei, Kun Lászlótól Bátor és Kisbátor nevű birtokokat, és azzal
együtt vásártartási jogot kaptak adományba hűségük jutalmául. A gyorsan
kialakult birtokközpontról kapta a nevét a középkor egyik leghatalmasabb
családja, a Báthori család. Ettől kezdve a település és a család sorsa
elválaszthatatlanul egybefonódik.
A Báthoriak a XIV. század elején még nem képviseltek országos
jelentőségű szerepet. Felemelkedésük Károly Róbert uralkodása alatt
kezdődik, amikor a király mellé állottak a hatalmaskodó főurak ellenében. A
király Berecket hűséges szolgálataiért, és az elszenvedett káraiért 1329-ben
pallosjoggal ruházta fel, valamint teljes városi kiváltságot kapott. Ez a jog
jelentős előnyöket biztosított az egész település számára. Bátor, a király3
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
adománya alapján 1330-ban már szabad királyi város jogaival rendelkező
település. Az erről szóló kiváltságlevél ide vonatkozó része így hangzik:
„ 1330. II. 15. Visegrád
Első Károly király Bátor falut mezővárosi rangra emeli... s felmentve épp
úgy, mint a mi szabad királyi városaink polgárai és vendégei kivételezettek, s
ők is ennek a kiváltságnak örvendezhessenek... ” 2
Bátor 1332-ben már vásárhely volt. A Tiszahátról marhát, az érmelléki
Szalacsról pedig sót szállítottak a településre, ill. azon keresztül. Ez utóbbi
emlékét őrzi a városban ma is meglévő sóhordó utca, mely keresztül szeli az
egész várost.
Ebben az időben Bátor ún. árumegállító joggal is rendelkezett. Ez a jog
kötelezte a városon keresztül haladó kereskedőket arra, hogy a településen
megálljának, és a csütörtökön tartott hetivásárokon árujukat kirakják. Ezt a
hagyományt a város mai napig őrzi, mivel mindmáig a heti vásárok egyik
napja a csütörtök. Az árumegállító jog biztosította a környék áruellátását,
nagymértékben segítette a város kereskedelmi fejlődését, és számottevő
jövedelmet is biztosított a földesúr számára.
„Károly Róbert király adománylevele a Báthori család tagjainak Nyírbátor
falujukban gyakorolható árumegállító jogról
1332. febr. 17.
Mi , Károly Isten kegyelméből Magyarország királya emlékezetébe idézzük
mindeneknek, akiket illet, hogy megfontolván nagy viszontszolgálatra érdemes
híveink, néhai Báthory Bereck ispán fiainak, mégpedig János szilágyi
ispánnak, tisztelendő András mester váradi püspöknek, Lökösnek és
Miklósnak érdemeit, amelyeket a nevezettek tanúsítottak attól az időtől
kezdve, hogy Isten kegyességéből Magyarország trónjára kerültünk,
2 Forrás: Szabolcs - Szatmár - Bereg megyei Levéltár4
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
ernyedetlen buzgósággal és serény hűséggel munkálkodván a mi ügyünkben,
kedvező és kedvezőtlen változásoknak téve ki magunkat. Az ország és a mi
dolgainkban fáradozva, rokonaikat és hozzátartozóikat, javaikat a hűtlen
lázadók pusztításainak és rablásainak prédára téve, közülük némelyek
hallatlan káruk mellett a mi szolgálatunkban hűségükért fegyver által
pusztultak el. A minap is a testvérek közül Lökös a kezdettől meglevő hűségét
megőrizve Havaselvén, mikor ott erős hadsereggel megjelentünk, az ellenünk
támadt Bazaráb által elfoglalt havaselmi tartományunk visszafoglalására,
elesett, János mester pedig — ó fájdalom - fogságot szenvedett; őket, mint
olyanokat a múltban megismervén, a jövőben pedig a számunkra megtartandó
hűség érdekében, - akik nem fé lik a halál fenyegetését, vagyonuk kárát és a
személyes veszélyt, amelyek a jó munka elszánt végrehajtásától vissza szokták
riasztani az emberi gyengeséget - igazságosnak és méltónak ítéltük, hogy az
érdemes munka méltó jutalommal, a nagy fáradság méltó bérrel
jutalmaztassék, azért, hogy példájukon mások is a hűség munkájára jobban
késztessenek, János mesterek, András püspök úrnak és Miklósnak részbeni
kárpótlásképpen általuk pedig utódaiknak királyi kegyelemből olyan
szabadságot adományozunk az idők végéig, míg csak maradékaik élnek, hogy
bármiféle kereskedő és másféle ember is, aki Szatmárból és Szatmárnémetiből
Domahidán és Kocsordon keresztül utazik és árut szállít, terhes szekéren sót,
vagy bármiféle árut, az említett Bereck faluján, Bátoron keresztül vegye útját,
ott megálljon és mindenféle áruját azon faluban a hét negyedik napján
(csütörtök) tartott vásáron tartozzék kirakni, eladni, vagy elcserélni. A
negyedik napon túl semmit se tartózkodván, bárhova szabadon elmehet. Ezért
minden Szatmáron és Szatmárnémetiben lakó kereskedőnek, aki a fenti
hidakon átkél, királyi rendeletünkkel meghagyjuk, hogy kivétel nélkül az
említett híveinknek adott szabadalmat tartozzék maradéktalanul megtartani,
az akaratunk áthágóit királyi hatalmunk teljességével személy válogatás
nélkül megbüntetjük, mihelyt tettül tudomásunkra jut. ” 3
3 Szabolcs - Szatmár megyei történelmi olvasókönyv, Nyíregyháza, 1970. 37-38.0.5
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
A XIV. század végén és a XV. században Bátor már jelentős iparral és
kereskedelemmel rendelkező mezővárossá fejlődött. A birtokaik már négy
megyére terjedtek ki, a központ azonban mindvégig Bátor maradt. Amikor a
család László nevű tagja feleségül vette Medgyessi Annát, hozományul
megkapta a szilágysomlyói uradalmat. Ekkor a Báthori család két ágra
szakadt, ecsedi és Somlyói ágakra. A Hunyadiak óta hol az egyik, hol a másik
ág, de volt rá példa, hogy mindkettő tagjai országos méltóságokat képviseltek,
sőt Mátyás királlyal anyai ágon még rokonságba is kerültek.
A mohácsi vész utáni időszak nehéz napokat hozott a település
számára. A Báthori család Mátyás óta mind nagyobb szerepet játszott az
országos politikában. Belesodródott az európai politikába, és ezért birtokaikat
többször is a pusztulás fenyegette.
A két király, Ferdinánd és Szapolyi János, majd annak halála után fia,
János Zsigmond között folyamatosan folyt a háború, melynek következtében
az országhatárok évről évre változtak. 1549-ben, Nyírbátorban kötötték meg
azt a titkos szerződést, mely Erdélyt Ferdinándnak juttatta, ezt azonban a
török ellenállása miatt nem lehetett végrehajtani.
„A nyírbátori egyezmény (1549)
1549-ben Salm Miklós császári tábornok Nyírbátorban találkozott Fráter
György baráttal, és megállapodtak, hogy Erdélyt Ferdinánd hatalma alá
helyezik. Az egyezségről Forgách Ferenc a következőképpen számolt be:
...György, mivel látta, hogy az ország a királyné fe lé hajlik, s ugyanakkor az
ifjúvá serdülő Jánostól is félt, bűnös csalárdságra adván a fejét új terveket
forralt úgyhogy egymást keresztezték a titkos levelek és üzenetek. Végül is
Ferdinánd Salm Miklós grófot küldi hozzá katonai főmegbízottként. György
szeptember 8-án érkezett Báthori Andrásnak a tárgyalás színhelyéül kijelölt
községébe, bátorba, válogatott lovas- és gyalogcsapatok kíséretében,
amelyeket rendszeres zsolddal tartott testének őrizetére. Minden egyéb is a
királyi udvar mintájára volt elrendezve: mert a királyi címen kívül királyi6
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
hatalmat fitogtatott. Megbízását Miklós nagy hangon adja elő. Mi a lényegét
fogjuk ismertetni, hiszen a titkos beszélgetéseket senki sem hallhatta. Ha
(György) Magyarországot átadja Ferdinándnak, akkor ő viszont
kiszolgáltatja János egész apai vagyonát, amely a királyi gazdasághoz képest
igen tekintélyes volt; ugyanígy a királynénak mindkét fejedelem nagyságához
mérten fényes hozományát; György számára pedig a váradi püspökséghez
hozzá fogja csatolni Erdély kormányzóságát, és ki fogja eszközölni a vörös
süveget a pápától. Erre a megállapodásra mindketten megesküdtek. ” 4
Eme egyezmény miatt küldötte Nyírbátorba Tinódi Lantos Sebestyént
Nádasdy Tamás 1548-ban. A tárgyalás azonban - mint már azt említettem - a
következő évre halasztódott. Tinódi küldetése értelmét vesztette, azonban ő
mégis maradt, s nyírbátori tartózkodása idején írta meg egyik legkülönb
versét a „Sokféle részögösről” címmel, melynek utolsó versszaka így hangzik:
„Az ki szörzé, neve Sebestyén, szoméhságában,
Nyírbátorban ezör ötszáz és negyven nyolcban,
Udvarbírák bort nem adnak vannak átkjában. ” 5
Tovább folytatódott a nehéz időszak. 1564-ben János Zsigmond
hadvezére Báthori István, a nyírbátori várat elfoglalta sógorától Báthori
Györgytől. 1587-ben egy zsoldoscsapat, Petrasko román vajda vezetésével
kirabolta és felégette az egész várost.
„Bátorban a templomba — hol hasonló nevű család fegyverei és régibb drága
kincsei, melyeket számos csatában hosszú évek sorain gyűjtöttek, örök
emlékezetül függőitek - betörtek, és mindezeket elrabolták. Még azokat a
győzelmi jelvényeket is, amelyeket Báthori István, a nagylelkű hős, 1479.
4Helytörténeti olvasókönyv, Nyíregyháza, 1985. 53-54 .0 .5 Forrás: Entz Géza - Szalontai Barnabás: Nyírbátor
7
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
évben Kenyérmezőn, Ali bég felett nyert diadaláért az Istennek ajánlott fel,
tolvaj módon elrabolták, sőt még csontjait is kivonszolták a sírjából, és
meztelenül hagyták heverni. ” 6
4. Híres, hírhedt Báthoriak
A Báthori család egyike volt az olyan családoknak, akik bizonyos
korszakokban és bizonyos személyeknek az idején az egész ország életét
szervezték. A magyar történelem legrégibb időszakáig visszatekintve
megtaláljuk a Báthoriakat. A legnevesebb magyar családok egyike. A család
számos tagja történelmünkben igen fontos szerepet töltött be. Ezek közül - a
teljesség igénye nélkül - szeretnék néhányat megemlíteni.
Báthori András: Az ő jelentősége a történelem során abban rejlik, hogy
Károly fiát, Lajost, az esztergomi érsek nem akarta megkoronázni, ezért
annak megkoronázására pápai engedéllyel Báthori Andrást jelölte ki, mint
váradi püspököt.
rr
Báthori András (ecsedi): O azért fontos számunkra, mert a mohácsi
ütközetben, az első sorokban harcolt, s a csata után Ferdinánd tárnokká
nevezte ki. Amikor pedig a király regensburgi gyűlésre ment, testvérével,
Báthori István nádorral együtt őt bízta meg az ország távolléte alatti
igazgatásával.
Báthori András (ecsedi): Vitézül harcolt a törökök ellen. Ferdinánd őt
nevezte ki Salu mellé, hogy Marinuzzival Erdély átadásáról alkudozzanak.
Betegsége miatt azonban nem tudott részt venni ezen az egyezkedésen. Salu
halála után Teufel Erussus báróval Diószegre ment, hogy Martinuzzival
értekezzen. Az egyezség ekkor már létrejött. Izabella Erdélyt átadta
6 Forrás: Miles Mátyás: Siebenbürgisscher Würg-Engel8
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
Ferdinándnak, aki Báthori Andrást és Cadtaldót rendelte Erdélybe
kormányzókká.
Báthori András (somlyai) : 1551-ben egyike volt azoknak, akik a
királyi koronát és egyéb ékszereket vitték Tokajba, hogy átvegyék Ferdinánd
követei.
Báthori Boldizsár (somlyai): A család egyik olyan tagja, aki a
zsamokoskodásáról híres. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemre nagy hatást
tudott gyakorolni, ezáltal közvetve ugyan, de kénye-kedve szerint ő
uralkodott. Flatalmaskodásai azonban sok ellenséget is szereztek számára, s
Zsigmond fejedelem hatalomféltésből végül kivégeztette.
Báthori Erzsébet (nyírbátori): Erzsébet az egyike azoknak a
Báthoriaknak, akiket csak rosszhírű Báthoriakként emlegetnek.
Kegyetlenségéről és gonosz tetteiről emlékezetes. Vad dühkitöréseinek,
kínzásainak nagyon sok ember - legfőképp szűz leány - esett áldozatul.
Mondák szerint tetteit hiúságból, arcának és bőrének szépítésére követte el.
Erzsébetről azt is állították, ha nevét és kegyetlenségeit hamarabb ismerték
volna, akkor talán a szadizmust nem De Sade márkiról, hanem róla nevezték
volna el. Tetteiért elnyerte méltó büntetését. 1610-ben egy kínzás alkalmával
tetten érték, melyért életfogytig tartó fogságra ítélték, és saját házába, az
ecsedi várba falazták, ahol 4 év múlva meghalt.
Báthori Gábor (somlyai): Erdély utolsó Báthori családból származó
fejedelme. Az erdélyi országgyűlés 17 éve korában választotta meg
fejedelemmé. Zsarnoki természete, rendetlen élete, vak szenvedélyei lettek
végzetévé. 1613-ban Nagyváradon saját emberei vetettek véget életének.
Teste több mint 15 évig hevert temetetlenül. 1628-ban Báthori Gábor
parancsára hozták haza, és Nyírbátorban díszes végtisztességet kapott.9
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
Báthori György (nyírbátori ecsedi): 1554-ben az ő védnöksége alatt
tartották meg az első óvári zsinatot, ami a wittenbergi reformáció elfogadását
volt hivatva dokumentálni.
Báthori Miklós (ecsedi)'. Az ő vezetésével verték le a Karácsony
György és Szücs László által vezetett lázadást. 1572-ben jelen volt a pozsonyi
országgyűlésen. Rudolf koronáztatásán ő vitte a koronát.
Báthori István (ecsedi): Nekünk Nyírbátoriaknak a legnagyobb
Báthorink volt. A legnagyobb dicsőséget 1479-ben a kenyérmezei csatában
szerezte Kinizsi Pál segítségével, ahol a törökök súlyos vereséget és
veszteséget szenvedtek. A fényes győzelmet Tinódi Lantos Sebestyén is
megénekelte.
Városunk minden év október 13-án megemlékezik eme nagy csatáról és
fényes győzelemről. Báthori Istvánt Nyírbátorban temették el. Vörösmárvány
síremlékét a mai református templomban őrzik.
Báthori István (ecsedi): A Dózsa féle parasztháború elfojtásában ő volt
a főnemesség vezetője. Lajos király 1522-ben prágai utazása idejére rábízta az
ország igazgatását. Jelen volt a mohácsi csatatéren is, de sajnos nem
hősiességéről vált ismertté, hanem arról, hogy a menekülőket üldözőbe vette
és kifosztotta. Amikor Szapolyai János királlyá választatta magát, azt Báthori
István törvénytelennek nyilvánította, és Ferdinándot tette meg királlyá, akit ő
maga koronázott meg.
Dr. Makkai László ezzel kapcsolatosan így fogalmaz:
„...ő volt az, aki segített a Habsburgokat behozni ellenkirálynak. Mert nem
az, hogy Magyarországon kettős királyválasztás volt 1526-ban.
Magyarországon egy királyválasztás volt, Szapolyai Jánost megválasztották
királynak s akkor egy kis párt ellenkirályt választott, Habsburg Ferdinándot.10
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
Az ellenkirály megválasztásánál, egy kisebbség megszervezésében volt
rendkívül tevékeny Báthori István nádor... ” 1
Báthori István (somlyai) : A legjelentősebb Báthori. 1571-ben
közfelkiáltással választották meg erdélyi vajdának, s ekkor titokban letette az
esküt a magyar királyra is. A központosított fejedelmi hatalom megteremtésén
dolgozott. A katolikus vallás híveként törvényekkel korlátozta a reformáció
híveinek tevékenységét. 1576-ban Lengyelországba költözik. Még Erdélyben
felesküdött a lengyel alkotmányra. 1576. május 1-én Krakkóban lengyel
királlyá koronázták, és felvette az erdélyi fejedelem címet is. 1581-ben fényes
győzelmet aratott az oroszokon, ezzel a cár hatalmát meggyengítve, s
területeket szerezve Lengyelország számára.
„ Reménységnek küldte az ég a földre
gátnak és ostromnak átkozott törökre,
Pannán földön is már csak ő benne bíznak,
s pogány ok dögtestén éhes halak híznak.
S minthogy minden ország sorsa az Úrnál van,
király lettél, István szép Polóniánkban,
király lettél s nemcsak a korona által,
hanem személyednek sok szép hajlamával.
Mert ki méltó hozzád? Hasonló is ritka! ” 8
Nikolaj Sep Szarzynski verse Báthori Istvánról
Báthori István (ecsedi): Az ecsedi Báthori ág utolsó férfi tagja. Neki
köszönhető, hogy a reformáció ezen a tájon megerősödött, ill. a magyar
7 Forrás: Folia Histórica Et Ethnographica8 Forrás: Nyírbátor város önkormányzata által kiadott fiizetecske
11
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
nyelvű zsoltárok megszülettek. Örök nyugalomra Nyírbátorban, Báthori
István mellett helyezték el, mivel halálakor így rendelkezett. Síremléke a
nyírbátori református templomban látható, írásos emlékeit pedig a Báthori
István Múzeum őrzi.
A Báthori családon belül nagyfokú szélsőségek figyelhetők meg.
Voltak művelt, kemény emberek, akikre büszkék lehetünk. Voltak azonban
olyanok is, akik erőszakosak voltak, zsarnokoskodtak, s csak saját hasznuk
gyarapodása foglalkoztatta őket. Rájuk már kevésbé lehetünk büszkék.
Elmondható, hogy ez a család nagy tehetségek és nagy végletek otthona. A
hírhedt Báthoriak alakjai erősen be tudták volna árnyékolni a család hírnevét,
ám szerencsére ott voltak mellettük a híres Báthoriak, legfőképp az Istvánok,
s azok között is kiemelkedően Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel
király.
5. Nyírbátor a hajdúváros
A település 1605-ig volt az ecsedi ágé. Báthori István országbíró halála
után átszállt a Somlyói ágbeli Báthori Gábor fejedelemre, aki 1613-ban
bekövetkezett haláláig birtokolta.
Jelentős eseménye a város történelmének az, amikor 1608-ban a hajdúk
megegyeztek Báthori Gáborral. Az egyezség arról szólt, hogy támogatják őtr
az erdélyi fejedelemség elnyerésében. Am előbb hajdú kiváltságokban nem
részesült hajdúkat telepít a megyébe, és 1611-ben 30 katonáját
hajdúkiváltságokkal látja el, majd Nyírbátorba telepíti őket.
Nem sokkal később kihalt a Báthori család Somlyói ága. A település
Báthori Gábor erdélyi fejedelem birtokába kerül. Igyekezett Nyírbátor jólétét
előre mozdítani, ezáltal számos kiváltságot kapott tőle a város. Ilyenek voltak
többek között, hogy a polgári ügyekben kiadott okiratokat saját pecsétje alatt
állíttatta ki, hogy a kereskedői számára vám- és harmincad mentességet
kapott, ill. felmentették a királyi adó alól. Báthori Gábor fejedelem jóvoltából12
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
Nyírbátor a szabolcsi hajdúvárosok sorába került. Azonban mégsem
fejlődhetett igazi hajdúvárossá, mert a félig katona és félig polgár hajdúk
mindig csak a város kisebb felét lakták.
„Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevele Nyírbátornak (1625)
Bethlen Gábor fejedelem saját katonaságát figyelmezteti, hogy Bátor
mezővárosát semmiben megkárosítani ne merjék.
Báthori városunkban lakó híveink közönségesen adják értésükre, alázatos
könyörgések által panaszkodnak azon minékünk, hogy az sok alá- és fe l járó
vitézlő és egieb keözrendek miat sok el viselhetetlen iniuriakat
(jogtalanságokat) szenvednének. Kiknek máltó köniörgesekre feidelmi kégiel
(kegyelmes) tekinteünk el nem vettük, eőket az mi is keigels (kegyelmes)
gondviselésünk és kiváltképpen való oltalmunk alá, mégis akarván őket
minden illegitimus impetitorok (törvénytelen háborgatok) ellen oltalmazni.
Annak okáért hadiuk és parancsiolliuk serio (komolyan) minden rendbeli
híveinek, hogi valakiknek az mi salvus condustusunk (menetlevelünk) nem
találtatik lenni, meg mondott Báthori városunkra zászlóstul seregeként,
csoportonként, tizedenkét reá szállani, raita pénz nélkül élni, dúlni, fosztani,
kóborlani, predálni, marháikban, aniagi maiorságokban (földjeikben,
javaikban) kárt tenni, masunnan sakmanra (zsákmányra) reáiok kiiárni, ez
levelünk láttán senki ne merészellen, mert alioquim (különben) ha kik ez mi
kegyelmes parancsolatuk ellen találtatnak cselekedni, raitok való
hatalmaskodásért kémén büntetésünket el nem kerülvén, megengettük nekiek
hogi az ollian hatalmaskodók ellen oltalmazhassák magokat. ” 9
Bethlen Gábor halála után öccse, id. Bethlen István birtoka lett
Nyírbátor, aki a településsel szemben irányuló rendkívül sérelmes, jogfosztó,
és előzetes vizsgálatok nélkül hozott végzések végrehajtását igyekezett
9 Helytörténeti olvasókönyv, Nyíregyháza, 1985. 64-65.0.13
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
megakadályozni. Nyírbátor tehát a Bethlen család védelme alatt állt továbbra
is, ezáltal a város tovább fejlődhetett.
Az ecsedi uradalom, melyhez Nyírbátor is hozzátartozott, 1647-ben I.
Rákóczi György erdélyi fejedelem birtoka lett. A korábban érvényes
megállapodásokat nem vette figyelembe, a kiváltságokra nem volt tekintettel.
Minden intézkedése csupán jövedelmeinek fokozását, gazdaságainak
erősítését szolgálta. Ezzel megkezdődött volna Nyírbátor hanyatlása, ám a
város szerencséjére I. Rákóczi György földesúri joghatósága rövid ideig
tartott, így terveit teljes mértékben nem tudta megvalósítani.
A Rákóczi szabadságharcban Nyírbátor is kivette a részét. Nyírbátor
lakosai kezdettől fogva adtak önkénteseket a kuruc hadseregbe. 1708-ban a
Nyírbátoriak területileg önkéntesnek jelentkeztek. Ezzel kiérdemelte a város,
hogy mentességet kapjon a földesúri adózás alól, az állami adó alól. Rákóczi
még a megyei joghatóság alól is teljesen felszabadította a várost. Ezekkel a
rendelkezésekkel a fejedelem szabadparaszti közösséggé emelte a
mezővárost.
Az eddig leírtakból kitűnik, hogy a település katonai teherviselése
rendkívül nagy volt. Hogy miért? Elsősorban azért, mert Rákóczi birtok volt,
másodsorban pedig vonzó volt a jobbágyok számára az önkéntes katonáknak
kijáró szabadparaszti állapot, az adókedvezmények, a felszabadítás ígérete,
azaz Rákóczi parasztpolitikája. Ezen felül még érzelmi okok is motiválták az
önkénteseket, melyet a Habsburg-ellenesség és az ellenreformáció gyűlölete
határozott meg. Ebből kifolyólag érthető az a köztudott tény, hogy a Rákóczi
szabadságharcban a keleti országrész adta folyamatosan a kuruc hadsereg
emberanyagának zömét.
Úgy tűnt tehát, hogy a város „élete” ismét felfelé ível, ám ekkor az
1700-as években bekövetkezett egy olyan esemény, amely hatalmas
mértékben befolyásolta a település „halálának” eljövetelét.
14
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
6. A hanyatló város
Nyírbátor az 1703-1711-ig tartó szabadságharc után a Károlyi család
birtokába került. A város ettől kedve egyre inkább elveszíti kiváltságait. Az új
fóldesúr jobbágy sorba akarta kényszeríteni a város lakóit. A korábbi fejedelmi
város hanyatlásnak indult. A XVIII. századra nem maradt más a településből,
csak a kifosztott és romos templomok, és az elszegényedett, pusztulásnak ítélt
lakosság. Nyírbátor hanyatlása ekkorra már olyan mértékű, hogy
privilégiumait is képtelen kihasználni. Inkább már csak nevében mezőváros,
mint funkcióját tekintve. Ezt tovább fokozva az új uraság a család birtokainak
központját áthelyezi Nagykárolyba. Ennek következménye az, hogy a
kereskedelmi útvonalak elkerülik Nyírbátort, így az árumegállító jog is
értelmetlenné válik. Ennek fokozására a város 1736-ban pallos jogát is
elveszíti.
Ezek a folyamatos atrocitások már túl soknak bizonyultak, a város
tűrőképessége a határához ért, s évszázados harc kezdődött a Károlyi
családdal. A Nyírbátoriak 1774-ben úrbéli pert indítottak a földesúr ellen a
Báthoriak ősi kiváltságainak megnyirbálása miatt. Erre válaszként a Károlyi
család felkínálta a város lakóinak az örökváltságot, de ők ezt nem fogadták el.
A per csak a Mária Terézia-féle urbárium teljes méretű bevezetését
akadályozta meg. Legnagyobb eredménye az volt, hogy a város két pusztáját
és erdeit meg tudta menteni. A pereskedés végeláthatatlannak bizonyult,
csupán kényszeregyezséggel fejeződött be 1812-ben. Saját akaratukból a
Nyírbátoriak soha nem kötöttek megegyezést a Károlyi családdal. A
későbbiekben is még több perük volt egymással.
A Károlyiak jogfosztásainak és a Nyírbátoriak elnyomatottságának az
1848.-as márciusi törvények vetettek véget. Ez az igen sokáig tartó harc
lényegében ekkor fejeződött be.
Nyírbátor az 1886-ban kiadott törvényerejű rendelet értelmében eddigi
jogállását elvesztette, a városi rangjától megfosztották. A15
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
megpróbáltatottságokkal teli időszak és a rendi szabadságküzdelmek
elmúltával fokozatosan megkopott a település hajdani hírneve.
Nyírbátor történelmi múltjában tehát két földesúri család gyakorolt
döntő befolyást a város sorsának alakulására. A Báthori és a Károlyi család.
Az első kiváltságos jogállást, felemelkedést és virágzást biztosított a
városnak, míg ezzel ellentétben az utóbbi elnyomást, megalázást és a város
visszafejlődését eredményezte.
7. A kétszer született város
Az 1900-as éveket kitartó vezetői és szívós népi magatartás jellemezte.
Lassan megindult a polgári fejlődés. A város településszerkezete ma is őrzi a
magyar mezővárosi fejlődés sajátos formáit. Ennek egyik jellemzője a térré
szélesedő főutca, mely alkalmas helyet teremtett a mezőgazdasági és
kézműves termékek árusításához. A város egyre inkább a Nyírség egyik
kereskedelmi, kulturális központjává vált, majd járási székhellyé nőtte ki
magát. A település ilyen mértékű törekvésének és fejlődésének meg lett az
eredménye. 1970-ben először nagyközséggé emelkedett, majd 1973. április
29-én az Elnöki Tanács újra városi rangra emelte. Ezzel ismét új szakasz
kezdődött a település életében.
Nyírbátor 2003-ban másodszor is harminc éves város. A történelem
igazságtalan és igazságos is egyben. Amit egy korábbi időben elvett
Nyírbátortól, azt 1973. április 29-én vissza is adta. Azt, ami járt ennek a
településnek, amit az itt lakók ősei méltó módon helytállásukkal
megszereztek. Azt, amit már régen megérdemeltek, a városi rangot.
2003-ban Nyírbátor másodszori várossá válásának 30. évfordulóját
ünnepelte. A nevezetes évfordulóra méltóképpen készült a település.
Rögtön az év elején, januárban „Az én városom Nyírbátor” címmel
képzőművészeti, iparművészeti, irodalmi pályázatot hirdettek meg gyermek,
ifjúsági és felnőtt kategóriában. Az érdeklődés nagy volt, sok szebbnél szebb16
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története — Kezdetektől napjainkig
munkadarab, anyag érkezett, melyekből áprilisban a Tinódi Sebestyén
Alapfokú és Művészeti Iskola és Alkotóház kiállítást rendezett.
Az újbóli várossá nyilvánítás 30. évfordulója alkalmából Nyírbátorban
rendezték meg a Nemzetközi Mazsorett -fesztivált, melyen 10 hazai és 2
külföldi csapat is részt vett. Délelőtt menettánc bemutatóra került sor, melyen
több mint 60 produkciót vonultattak fel; délután pedig színpadi
táncbemutatókkal és gálaműsorral köszöntötték az érdeklődőket. A fesztivál
résztvevőinek száma megközelítette a 250 főt.
Említésre méltó még a Városi Könyvtár által 2003. október 28-án és 29-én
megrendezett „Kétszer született város” városismereti vetélkedő. A vetélkedőn
3 középiskolás és 8 általános iskolás csapat mérte össze tudását. A vetélkedő
érdekessége, hogy a nyírbátori iskolákon kívül a testvérvárosokból,
Szilágysomlyóról és Nagykárolyból érkezett diákok is részt vettek rajta.
Szólnék még a szeptember 26-28-ig tartó Báthori Napokról, melyet a
szilágysomlyói testvérvárossal közösen szerveztek meg, s mely
Szilágysomlyón került megrendezésre.
A Zenei Világnap alkalmából október 1-én a Báthori István Múzeumban
kiállítást rendeztek Nyírbátor zenei életéből.
Novemberben tudományos találkozót rendeztek a Báthori István Múzeumban
„Nyírbátor előző fél évszázada” címmel, melyre a testvérvárosok is meghívást
kaptak.
Ezeken a programokon felül ebben az évben is megrendezésre kerültek azok a
programok, amelyek minden évben hagyományosan megrendezésre kerülnek
a város életében. Ilyenek többek között, pl.:
• Nemzeti ünnep
• Ünnepi könyvhét
• Blues Fesztivál
• Bátori korzó
• Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál
• EXPO17
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
• Zenei Napok
• Szüreti felvonulás ... stb.
Mindezen programok közül kiemelkedett a 2003. április 29-ei
rendezvénysorozat. A város ezen a napon vált másodszor is 30 évessé, melyet
gazdag programsorozattal, születésnaphoz méltóan ünnepelt a város és lakói.
Eme ünnepi alkalomból díszpolgári címet, Pro Umbre Nyírbátorért
kitüntetést, valamint Nyírbátorért Emlékérem elismerést adtak át azoknak,
akik munkájukkal, életükkel sokat tettek a városért.
Az ünneplés egyik legszebb mozzanata az volt, amikor a városháza
homlokzatán felcsendült a harangjáték, mely az óta is minden órában jelzi az
itt lakók számára az idő múlását.
8. A jövő tervei
r
Úgy gondolom, a város távol van még attól, hogy elégedett legyen, sok
még a tennivalója. A város vezetése és lakói együttes erőfeszítéssel képesek
lesznek minden céljukat teljesíteni, olyan eredményeket elérni, melynek
hasznából majd mindenkinek jut.
Jövőbeli tervek:
• Lesz végre háza a kultúrának! Nyírbátorban végre megépül az a
művelődési központ, melynek hiányáról hosszú évek óta folyamatosan
szó esik. A lerobbant moziépület helyén egy korszerű művelődési
központ fog épülni, melyet Bán Ferenc, az a neves építész készít, aki
annak idején a Nemzeti Múzeum tervét is papírra vetette.
„Bán Ferenc kivetítette az általa készített tervet, s bemutatta az épületet,
amelyet megálmodott, s amely - ha megvalósul - az egyik legkorszerűbb lehet
a megyében. A nyitott, kifelé forduló épület a mai, szinte életveszélyes mozi
helyén áll majd, széles lépcsőn lehet bejutni, az egyes szintek között18
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
panorámalift közlekedik, s a mozgatható nézőtéri pódiumnak köszönhetően
kamara-előadásokra, nagyobb színházi bemutatókra és bálok, koncertek
megrendezésére egyaránt alkalmassá tehető. ” 10
• A Báthori vármaradvány, közismert nevén a magtár felújítása, melyről
időközben kiderült, hogy nem magtár, hanem ebédlőpalota volt. Cél az,
hogy a műemléket eredeti állapotába állítsák helyre. Előbb az
ebédlőpalotát, később pedig a teljes várépületet.
• Másik szép terv, egy új tér kialakítása a Báthori szobor környékének
kibővítésével, a református müemléktemplom kertjének bevonásával.
• Szintén említésre méltó terv, a nyírbátori strand vízének gyógyvízzé
minősítése, mely már folyamatban van. Első lépésben már ásványvízzé
nyilvánították a bátori vizet, mely Báthori víz néven már forgalomban is
van. Ha a gyógyvízzé minősítés is megtörténik, akkor számos dologban
léphet előre az önkormányzat, és a fürdőt üzemeltető cég. A tervek között
újabb medencék építése, és egy fedett uszoda építése is szerepel.
• Evek óta a tervek között szerepel annak a műemléksétánynak a
megépítése, mely a két műemléktemplomot összeköti. Talán nem csupán
terv marad, s lesz elég pénze a városnak a megvalósításhoz.
A település lakóival együtt bízom abban, hogy a város vezetésének ígéretei
nem csupán ígéretek maradnak, s azok minél hamarabb, minél magasabb
színvonalon megvalósulnak. Ezáltal egyre közelebb kerülünk „álmaink”
városához, egy virágzó, nyüzsgő nyírségi kisvároshoz, ahol értékeiket,
hagyományaikat kellőképpen ápolják, s ahol nyaranta sok turista megfordul.
10 Kelet - Magyarország 2003. júl. 17. 5 .0 .19
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
II. Nyírbátor műemlékei
1. Báthori István Múzeum
A minorita rend a XIV. század elején telepedett le Nyírbátorban, s
ekkor épült a mai kolostorépület elődje. A XIV. század közepén a reformáció
terjedésével a szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni a kolostort, amely
lassan pusztulásnak indult. A romos épületet a XVIII. század elején visszatérő
minorita szerzetesek építették újjá, rendfőnökük Kelemen Didák
irányításával. Az épület ekkor nyerte el mai formáját. Kelemen Didák emlékét
őrzi A Múzeum északi oldala felőli utca, mely róla kapta a nevét.
A rend tagjai 1950-ben ismét kénytelenek voltak a kolostorukat
elhagyni, melyet a múzeummá való átalakítás mentett meg a végső
pusztulástól.
A nyírbátori Báthori István Múzeumot 1955-ben alapította dr. Szalontai
Barnabás. Az állami díjas etnográfus, történész, múzeumigazgató egész életét
a múzeum gyűjteményeinek felkutatására, kiállítására, gyarapítására, az
anyagok tudományos feldolgozására szentelte. Áldozatkész munkája nyomán
az intézmény Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb közgyűjteményévé
vált.
A múzeum otthona 1961-től a minoriták egykori késő gótikus
kolostorának barokk stílusú műemlék épülete, mely a templom északi
oldalához csatlakozik.
A múzeum tájmúzeumként őrzi a Nyírség, a Ligetalja népének
közösségi emlékeit. Állandó kiállítása „Nyírbátor évszázadai” címmel
bemutatja a város történetét a középkortól a XIX. -tó i a XX. század
fordulójáig.
A múzeum anyaga, szakok szerint tagolódik természettudományi,
régészeti, numizmatikai, néprajzi, iparművészeti, művészettörténeti,
irodalomtörténeti kiállításokra.20
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
A régészeti kiállítás Nyírbátor és környéke csiszolt kő-, réz-, bronz-,
kelta-, normata-, szkíta kori, valamint dáciai kapcsolataira utaló anyaggal
foglalkozik.
A várostörténeti részt az 1955-ben, 1958-ban, 1961-ben ill. 1969-70-
ben végzett ásatások leletei igazolják. A várostörténeti helyiségekben
céhemlékek, fegyverek, az 1848-49-es szabadságharc idejéből tárgyak, írások,
nyomtatványok, XX. századi női viseletek, valamint ipar-, gyártörténeti s a
Tanácsköztársaságra vonatkozó helyi emlékek alkotják a kiállítás anyagát.
A néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a
háztartás tárgyaival foglalkozik.
A bútor- és iparművészeti kiállításon reneszánsz, barokk, empire és
biedermeier bútorok, kályhák kerülnek bemutatásra. Itt található, pl. Madách
Imre íróasztala is, melyen az ember tragédiáját írta.
A helytörténeti részen található a Bátorliget élővilágát bemutató
kiállítás.
A Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállításán kapott helyet az
Európa-hírű nyírbátori reneszánsz, mennyezet nélküli stallum, melynek párja
a Nemzeti Múzeumban található.
A képzőművészeti gyűjtemény műalkotásai között országos és
nemzetközi hírű Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek alkotásival is
találkozik a látogató. Igen jelentősek még ezen felül a Nyírbátorhoz kötődő
művészek alkotásai is.
Mint minden tájmúzeum, a nyírbátori is egy emberi közösség,
történetesen a Nyírség népének kollektív emlékezetét őrzi, s ezzel hozzájárul
történeti és etnikai tudatának fenntartásához, formálásához.
21
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
2. Református templom
A templomot a XV. század második felében Báthori István, az 1479-es
kenyérmezei csata győzelmének emlékére építtette. Báthori a csatát
megelőzően eme fogadalmat tette:
„ Uram Isten, ha én ezt a csatát megnyerhetném, két templomot építek
Bátorban. ” 11
A csata előtti ígéretét megtartva a hadizsákmányból a városban templomot és
a minorita rend számára zárdát építtetett, s a mostani református templom
alapjait is lerakatta.
A nemes arányú későgótikus templom a város legmagasabb pontján
található, mely a legszebb hazai teremtemplomunk. Egyetlen hatalmas
teremből áll. Főbejárata a déli kapu. Az előcsarnokba belépve a Báthori
család 1448-ból való sárkányos címerét látjuk. A lófejes pajzsban lévő hármas
sárkányfogas címert a sárkány alakja fonja körül. Mögötte mondatszalag
hullámzik a vajda nevével: Stephani de Bátor Vaivodas, azaz Nagyságos
Báthori István Vajda. A nagy sárkány közepén, karmaiba tartja a
címerpajzsot, s azt egy reneszánsz koszorú veszi körül.
A templomba az előcsarnokból a nemes veretű, kettős reneszánsz
kapun át léphetünk be, mely a századforduló legszebb és legépebb példái közé
tartozik. A kapun belépve minden megszakítás nélküli teljesen egységes
térbe, azaz egy hatalmas, egységes testű hajóból és a nyolcszög három
oldalával záruló szentélyből álló templomba érünk. A látvány lenyűgöző,
melynek hatását az oldalfalak finom tagolása és az egészet lezáró hatalmas
csillagrácsos hálóboltozat tovább fokozza. Elemi erővel érződik a későgótika
teljes egységre való törekvése. Ilyen kivitelben, ilyen tömegben, ilyen
megjelenítésben, ehhez hasonló hálóboltozattal sehol másutt nem
11 Forrás: A Nyírbátori Református Egyház és templom története, Nyírbátor, 2000. 17.o.22
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
találkozhatunk az országban. A látvány önmagáért beszél az igen dekoratív
megoldásával.
A templom északkeleti sarkához sekrestye csatlakozik, melynek
emeleti része volt az oratórium. Ez azonban leszakadt, s később nem került
helyreállításra. Ma már csak a befalazott erkély jelzi, hogy az a templomba
nyílt.
A templom eredeti berendezéséből megmaradt két tölgyfából készült,
művészi faragású, fa mozaikkal ékesített reneszánsz hátas padsor, stallum. Az
egyik delfinek párkányzattal díszített, a másik párkányzat nélküli. Hogy miért
is említésre méltó ez? Nos azért, mert a stallum, azaz imapad a reneszánsz
asztalos művészet legmagasabb fokú alkotása. A stallumok 1931 -ig voltak a
református templomban. 1933-tól az egyiket a Nemzeti Múzeum Történeti
Múzeuma őrzi, míg a másik a nyírbátori Báthori István Múzeum ékessége.
A templom a Báthori család temetkezési helyéül is szolgált. Az ott
elhelyezett síremlékek közül mindössze kettő maradt meg. A kenyérmezei hős
ecsedi Báthori István vajda vörösmárvány sírlapja, és az 1605-ben elhunyt
ecsedi Báthori István országbíró és zsoltárfordító kőből faragott síremléke.
A templomot fennállásának mintegy 500 éve alatt mindösszesen egy
nagyobb károsodás érte az 1834. évi földrengés alkalmával. Erről tanúskodik
a templom főbejárata felett elhelyezett emléktábla is. A földrengés okozta
károkat 1837-ben hozták helyre. 1931-34 között kiemelkedő esemény volt a
templom történetében az a nagyszabású helyreállítási munka, mely során az
1834. évi földrengéskor elrepedt falakat vasbeton koszorúval fogták össze és
erősítették meg, ill. ekkor történt meg a templom addigi zsindely fedésének
palával történő cseréje is. Jelentős munkálatokat végeztek még az Országos
Műemléki Felügyelőség irányításával 1958-ban, majd 1963-64-ben is. 1968-
ban pedig sor került a templom teljes körű tatarozására, és a szükséges belső
javítási ás karbantartási munkálatok elvégzésére.
23
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
2. 1. Fa harangláb
A templom délnyugati oldala mellett magasodik az 1640-es években
épült fa harangláb, mely az erdélyi egyházi-népi építészeti alkotások testvére.
A magyar építészet legidősebb, legnagyobb és legszebb emlékei közé
tartozik. Alapjának szélessége 10,5 méter, magassága 35 méter. A harangszék
a XVII. századi erdélyi székely stílusban, tölgyfából épült, négy fiatoronnyal,
felül kerengővei, alul szoknyás résszel, fazsindely fedéssel. A toronyban lévő
300 kilogrammos harangot 1640-ben Eperjesen öntötte Wierd György
harangöntő mester. Bethlen harangnak is nevezik, mivel két gyermeke
emlékének hirdetésére öntette. Ez a harang országunk tíz legöregebb
harangjai között van számon tartva.
Az Országos Műemlékügyi Felügyelőség a harangtornyot 1978-ban
felújíttatta. További felújításokra lett még szükség, amikor a torony a
templom felé dőlt az évszázadok esővize által alámosott talajon. Ezáltal az
alapozásnak a megerősítése, ill. újrafedése vált szükségessé. Emellett le
kellett cserélni a korhadó zsindelyezést is. A munkálatok ezúttal is az
Országos Műemléki Felügyelőség irányítása alatt folytak. A felújítás
kiemelkedő eseménynek számított, melyről a városi újságban szereplő cikk is
tanúbizonyságot tesz.
„ 1997- Megújul a harangtorony!
A laza talaj ill. a csapadékvíz hatására a torony elmozdult a helyéről, tornya
a templom felé billent.
A harangtornyot több szakaszban újították fel. Új gerendákat faragtak,
melyek már nem a földbe, hanem egy betonkoszorúba kerültek, mely védelmet
nyújt a nedvesség ellen. A betonkoszorú elkészülte után az építményt
„egyszerűen” megemelték, és így helyezték be a gerendákat. Több mint 1
méter magasra emelték a fa tornyot. Az építmény súlya mintegy 75 tonna, a
magassága pedig 35 méter.24
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
Ezt követően gerendázatát és a fiatornyokat javították ki, ezután pedig a
zsindelyt cserélték.
Egy nyíregyházi Kft. szakemberei 9 darab, egyenként 55 tonna teherbírású,
amerikai gyártmányú emelőszerkezet beépítésével, levegőbe emelték a
harangtornyot.
Az országban építészettörténeti szempontból párját ritkító művelet volt ez. Ez
volt a felújítás leglátványosabb monumentuma. ” 12
3. Római Katolikus Templom
A XV. század utolsó negyedében ezt a templomot is Báthori István
erdélyi vajda építtette, szintén a kenyérmezei győzelem emlékére. A templom
a magyarországi késő gótika jelentős építészeti emléke, mely eredetileg
minorita kolostortemplom volt, s eredetileg a család temetkezési helyéül
szolgált. Petrasko vajda hadai 1587-ben feldúlták és felgyújtották a
templomot és a kolostort. Ennek fejében a XVI. század végére még a lakosság
is teljesen áttért a református hitre, ezáltal a templom épülete egyre
elhagyatottabbá és elhanyagoltabbá vált. A romállapot közel 130 évig tartott.
A feldúlt és elhagyott épület a XVIII. század első felében új életre kelt.
Történt ekkor ugyanis, hogy Kelemen Didák lett a minorita tartományfőnök a
településen, s a királyi rendeletre hivatkozva helyre akarta állítani a
templomot a barokk ízlés szerint. A templomot Károlyi Sándor Szabolcs
megye főispán támogatásával néhány év alatt helyreállították.
A helyreállítás 1718-ban a szentély ideiglenes befedésével indult meg, majd a
hajó befedése került sorra. 1720-ban már a boltozásról esik szó. 1722 és 1724
között készült el a mai barokk boltozat. A templomot 1725-ben szentelik fel,
majd 1749-ben ismét befedik.
A XIX. században újabb súlyos károk érik a templomot. 1834-ben
földrengés, 1889-ben pedig tűzvész által. A helyreállítás, mely 1890-ben
12 Bátor, 1997. október25
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
fejeződött be, nagyjából való volt csupán. A torony ekkor kapta lapos
sátortetejét.
A templom továbbra is elhanyagolt volt. 1925-ben Sándy Gyula
műegyetemi tanár tervi szerint kívülről javították meg. Az oltárok és
szószékek is rendkívül rossz állapotban voltak, melyeket az Országos
Müemlékügyi Felügyelőség Németh Kálmán szobrászművésszel állíttatta
helyre, a belső festéseket pedig az egyházközség végeztette el. A pócsi oltár
és a karzat ekkor került a mai helyére. A templomot 1974-ben kívülről újra
restaurálták. Ekkor a homlokzat vakolatának leverése során fölfedeztek rajta
egy késő gótikus szamárhátívű faragott kőkaput, amely hazai viszonylatban
szinte páratlannak számít. A kaput 1978-ban analógiák alapján restaurálták, s
a kapu elé került ovális alaprajzú előcsarnok.
Szeretnék néhány szót szólni a belső értékekről. Az egyszerű építészeti
belsőben fokozottan érvényesülnek a formában és színben rendkívül
változatos, jó művészi színvonalú, gazdag díszítéssel ellátott oltárok, valamint
a szószék, melyek a hazai barokk fafaragás kitűnő emlékei. A munkák egy
kézből származnak, s ez alól csupán a Passió-oltár kivétel. Eme oltárnál a
jellegzetesen faragott alakok, de főként a dúsan alkalmazott növényi
díszítések a reneszánsz továbbéléséről tanúskodnak. A főoltár hatalmas
építménye a két mellékoltárral méltóan zárja le a szentélyt. A három oltárhoz
szorosan kapcsolódik a gyönyörű szószék. Említésre méltó még a méretben és
kivitelben is szerényebb ún. pócsi oltár, melyet Radics Menyhért nyírbátori
minorita édesapja készíttetett. Ezen kívül jelentőséggel bír még a Passió-oltár,
ismertebb nevén a Krucsay-oltár. Ez az alkotás mind formailag, mind pedig
tartalmilag sokban különbözik a többi oltártól. Keletkezésének története:
Krucsay első hitvesét hűtlenség gyanúja miatt - Magyarországon
utolsóként élve pallosjogával - kivégeztette. Később azonban teljes
bizonysággal kiderült a kivégzett asszony ártatlansága. Krucsayt szörnyű
bűntudat gyötörte, s az oltár építtetésével akart feloldozást nyerni tette súlya
alól.26
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
„... látván el-közelgetni halálának napját; el-rendelé hova temettessék teste,
tudni illik azon szegény szerzeteseknek Templomába, kiknek Atyafiságos
Társaságába Confraternitási levél által már régen bé írattatott vala: ottis
nem más helyre, hanem a Kristus JESUS keserves kínszenvedéseit példázó, ésr r r r yy 13jelentő Oltár elejbe, ki maga kölccségén épített vala...
A Krucsay-oltárt készítő eperjesi mester szoborformálása nagyban elüt a
templom többi oltárának alkotóitól. Aszkéta típusú, nyúlánk, csontos, vézna
alakjainak kissé merev gesztusai felolvadnak a barokk művészetben fogant
mozgékony, nyugtalanságot kifejező koncepcióban, és meglepően
bensőséges, tartózkodó felfogásban tolmácsolják a megrázó drámát.
4. A hajdani várkastély
A várat a Báthoriak építtették a XIV. században. 1995-ben és 1958-ban
ásatásokat végeztek, melyből arra következtettek, hogy a mai gimnázium
helyén egykor nagy kiterjedésű téglaépület állhatott, s a református templom
mögött lehetett a Báthoriak urasági települése, mely a XVI. században már
kastélyként ill. várként szerepelt.
A várkastély építésének befejezése az 1500-as évek elejére tehető,
pusztulása pedig János Zsigmond 1564. évi ostromával kezdődik. A vár
fontos események helyszínéül is szolgált. Ilyen volt például az Erdély és
Magyarország egyesítéséről szóló egyezmény megkötése Fráter György és
Ferdinánd király megbízottjai között. A XVI. század háborús éveiben a
református templom és a vár köré védőfalat emeltek, melynek árokvonala a
mai napig látható. A XVI. század utáni időszakról fennmaradt emlékek nem
említik a várat, így annak a következő századbeli sorsáról adatokkal és
ismeretekkel nem rendelkezünk.
13 Forrás: A Nyírbátori Római Katolikus Egyház kiadványa - részlet Krucsay János halotti búcsúztatójából27
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
A XVIII. századi urbáriumok már azonban ismét megemlékeznek róla,
de ekkor azonban már erősen romos épületként emlegetik. Az utókor számára
a városi várkastélyból már csak dongaboltozatos pincéjének részei, egyik
téglaépületének romjai és a gazdasági célokra átalakított, egykor magtárként
üzemelt, romos téglaépület maradt fenn. A vár területén 1953-tól többször
volt kisebb-nagyobb ásatás. A leletek a helybeli Báthori István Múzeumba
kerültek, és részben ki vannak állítva.
Nyírbátor műemlékeinek vizsgálata, tanulmányozása belevilágított
Nyírbátor történeti fejlődésébe, hajdani életébe. Távlatokat nyitott a múltba és
a jövőbe. A múltba: mert kirajzolódtak elém az örök keserves és szép napjai.
A jövőbe: mert meg kell továbbra is őrizni az utánunk következő nemzedékek
számára mindazt a történeti és művészeti értéket, amelyet a korábbi századok
ránk hagytak. A jövőbe: mert biztatást kapunk, hogy mint az elődeink, mi is
képesek leszünk megtartani kultúránkat, az emberiség további haladásának
javára.
28
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
III. Művészet és hagyomány Nyírbátorban
1. Nyírbátori Zenei Napok
A Zenei Napok rendezvény-sorozata 1967-ben kezdődött, mely
országos hírnevet szerzett a városnak. Innen kezdve minden évben a Báthori
család által épített református templomban kerül sor a hangversenyek
megrendezésére, ugyanis ez a műemlék kiválóan alkalmas a klasszikus zene
tolmácsolására. Kőhálóboltozatával korabeli hangulatot idézve még a zenét
nem értőkre is lenyűgözően hat, megkönnyítve ezzel a komolyzene
megszeretését és megértését. Az épület tiszta harmónia, mint maga a zene.
Egyetlen hatalmas teremből áll, s a belső magasság szinte fokozza a zenének
az embert magával ragadó sodrását. Úgy gondolom, építeni sem lehetett volna
szebb és korhűbb hangversenytermet a Nyírség számára.
1967-ben a Zenei Napok alkalmából Farkas Ferenc Kossuth-díjas
zeneszerző toronyzenét komponált Tinódi Lantos Sebestyén dallamának
felhasználásával. Ez a mű azóta is minden évben felhangzik a templom
harangtomyában.
A rendezvénysorozaton nagyhírű zenekarok, karmesterek,
előadóművészek és kórusok vesznek részt, és műsoraikon a leghíresebb
zeneművek hangzanak el. Ezen művek közül is ki kell emelni Kodály Zoltán
Psalmus Hungaricus című művét, amely szintén évről-évre felcsendül a
templom falai között. A kritikusok egybehangzó megállapítása, hogy Kodály
eme világhírű müve templomunk falai között hangzik a legtökéletesebben.
A Zenei Napok rendezvénysorozatról 1989. júniusában Tárnok Ferenc
református lelkipásztor a Bátor című városi újságban így nyilatkozott:
„Ami itt 1966. Nyarán Nyírbátorban, templomunkban elkezdődött, annak
ezután is támogatói, továbbvivői vagyunk, hiszen bebizonyosodott, hogy a
zenei rendezvények, a hallgatóság lelki épülését és egyben a város javát is29
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
szolgálják. A programtervezések idején ezután is szükséges a közös
együttmunkálkodás, egyeztetés a szervezőkkel. A Zenei Napok rendezvényeit a
gyülekezetek számára is nagy nyereségnek tekintem, hisz templomunk
ökonomenikus jellegű, a békét, testvériséget kifejező együttlétek, találkozók
helyszínévé vált. A mai művelődési válságban hányódó ember számára
szükség van nemes, komoly szellemi táplálékra és indíttatásra. Mindezt
felvállalta és misszióként közvetíti a nyírbátori zenei rendezvénysorozat méltó
történelmi helyszíne, az igényes műsorok, az egyház és világi közösségek
ezerirányú felelősséggel megérzett együttes munkálkodása. ” 14
A Zenei Napok kezdete óta minden évben készül egy-egy érem vagy
plakett a fesztivál emlékére. Az elsőt Margittai Jenő készítette 1967-ben,
amelynek teljes terjedelmét egy kompozíció tölti ki: a világi zene behatolása a
müemléktemplomba, amihez szimbolikusan illeszkedik a hárfa.
r
Úgy gondolom, felbecsülhetetlen érték, hogy Nyírbátor a nemzetközi
zenei életbe bekapcsolódhatott, s az itt élők a legkiválóbb művészek
előadásaiban részesülhetnek. Azt pedig, hogy milyen fontos is ez az
eseménysorozat településünk lakói számára, városunk szülötte, Mester Attila
egy versében így fejezte ki:
„És megszólalt az estben
Tinódi Lantos Sebestyén,
Fölkiáltott a csendben
seregeink veszedelmén,
gyalog jött, vállán a lant,
szemében várak égtek,
bástyák lobogtak, szörnyű
halottak feketélltek,
14 Bátor, 1989. jún., Tárnok Ferenc református lelkipásztor30
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
és felszólalt az éjnek,
felszólt a csillagoknak
végre csordult a fűből
kinövő kardvasaknak.
Lovát kantáron hozva
Nagyságos Báthori Gábor,
fehéren, mint a nyírfa
vált ki az éjszakából,
ivott valahol egy jót,
- úgy szebben szól az ének
és mint a történelem
ritmusát lépi a vérnek,
köti lovát a fához,
maga eltűnik csendben,
kürt kurjant kakaskiáltást,
derengő szürkületben. ” 15
2. Nemzetközi Ifjúsági Vonós Zenei Tábor
A Zenei Napok rendezvénysorozatának 10. évfordulója alkalmából
megnyitásra került a Nyírbátori Zenei Tábor, melynek megrendezésére azóta
is minden évben sor kerül.
A táborba a résztvevők sokoldalú képzést kapnak. Vannak hangszeres
kurzusok, kamarai foglalkozások és zenekari munka is. A tábor működése
évről-évre eredményesebbnek mondható. Ezt bizonyítja az is, hogy a tábort
felvették a Jeunesse Musicales Magyarországi Szervezetébe, s az utóbbi
időben a zenei felsőoktatási intézmények az itt végzett munkát elfogadják, és
elismerik nyári szakmai gyakorlatként. Az oktatás magas színvonalának
15 Mester Attila: A Nyírbátori Zenei Napok Szignáljára31
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
garanciájául szolgál még az is, hogy a szakmai munkát általában a Liszt
Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárai irányítják.
Néhány résztvevő véleménye a Zenei Táborról:
„1995-ben voltam itt először, mint ösztöndíjas. Nagyon jó k voltak a
benyomásaim, ezért évről évre visszatérő vendég vagyok, és még az is
ismerőseim közül is sokakat elhoztam már magammal a táborba.” 16 L.T.
Budapestről
„Jól érzem magam a táborban, ha lehetne, máskor is eljönnék. Azért jöttem,
hogy dolgozzak. Szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek. ” 16 C.J.
Bratislavaból
A tábor tehát egybeesik a Zenei Napokkal, ahol rendszeresen fellépnek
a hazai és külföldi zenei élet kiválóságai. A fesztivál és a tábor programját
folyamatosan megújítják a résztvevők és a közönség igényeinek, kéréseinek
figyelembevételével. Úgy gondolom, ez is nagyon pozitív, és közönségbarát
dolog, mely többek mellett nagy szerepet játszik sikerességében.
A fesztivál és a tábor folyamatosan bővül. 2000-ben további bővülés és
átalakulás jellemző rá. Ettől az évtől a komolyzene mellett már helyet kap
benne egy népzenei programsorozat is. Ezzel az átalakulással még több
érdeklődő és leendő résztvevő figyelmét felkeltették, mely garancia a
sikerességre.
A megyei napilapunkban a következő cikket lehet olvasni a zenei táborról és
fesztiválról:
„Nyírbátor nem csak akarta, de meg is valósította a lehetetlent:
aranykoszorús kórust mondhat magáénak, évente megszervezi a
nemzetközileg is nagyon jelentős vonóstábort, és minden évben
megajándékozza a környék lakosságát néhány ízletes zenei csemegével. ”n
16 Forrás: A nyírbátori Zeneiskola kiadványa17 Kelet-Magyarország, 1979. Szept. 23.
32
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
3. Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál
1993. a Barokk Nemzetközi éve volt. Mivel Nyírbátor is a barokk
városok sorába tartozik, ezért a Városi Művelődési Központ és az Országos
Idegenforgalmi Hivatal képviselői úgy gondolták, hogy városunk megfelelő
helyszíne lehetne egy olyan jellegű kulturális eseménynek, mely a barokk
évhez kötődik. Ez mind nagyon szép volt, azonban adódott egy kis probléma.
A városban nincs Művelődési Ház, nincs színházterem. Hosszas tanakodás
után jött a mentő ötlet. Legyen utcai rendezvény. Innen már egyenes út
vezetett a Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál ötletéhez, mely egy 3 napos
ünnepsorozat lehetne a barokk évben. A szervezők tovább igazították az
ötletet a város arculatához. Szükség volt továbbá egy névre, amely a fesztivál
és a város jellegéhez egyaránt igazodik. Mivel a várost a Báthoriak
alapították, az ő címerállatuk pedig a szárnyas sárkány volt, máris adott volt
az elnevezés. így lett ennek a fesztiválnak a neve Szárnyas Sárkány Hete
Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál. Ez nagyon találóan kifejezte a városhoz
való tartozását és a rendezvény jellegét egyaránt.
Az első fesztivál a lakosság számára igen szimpatikus volt. A szervezők
úgy tapasztalták, hogy nagy népszerűségnek örvendett, s ők is nagyon meg
voltak elégedve munkájuk eredményeivel. Ezért úgy döntöttek, hogy ezt a
rendezvénysorozatot érdemes folytatni.
A rendezvénysorozat létrehozását Dózsa György a Városi Művelődési
Központ igazgatója a következőképpen kommentálta interjúm során:
„A programsorozat létrehozásánál nem elsősorban rendezvényben
gondolkodtunk, hanem egyfajta városi ünnepet szerettünk volna teremteni,
mely sokkal inkább hasonlít egy családi évforduló megünnepléséhez, mint egy
kulturális megmozduláshoz. Célunk természetesen a Báthori-kultusz ápolása
is. Ezt jelzi többek között a címerből átvett szárnyas sárkány is. ” 18
18 Forrás: Saját interjú33
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
A fesztivál sikerességének következményeként 1993-óta minden nyár
júliusában 4 napos rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre. A
rendezvény helyszínéül a római katolikus templom melletti rét, az ún. „papok
rétje” szolgál. Az országban egyedülálló műemléki környezet, rendkívül
alkalmas ilyen típusú rendezvények megtartására. Nagyon szép hátteret ad a
templom, kellemes látványt nyújt a tó. Mindehhez tartozik még kb. 5
hektárnyi terület, mely kiválóan alkalmas arra, hogy az események egyszerre
több szálon, több helyszínen zajlódjanak. A fesztivál lehetőséget ad a magyar
és a határon kívül élő utcaszínházasok bemutatkozására, találkozására. A
sikerességét bizonyítja, hogy a 3. megrendezéskor már elnyerte a
nemzetközileg is elismert kategóriát, s mára már közép-kelet európai
jelentőségű fesztiválként tartják számon. Ennek bizonyítékául szolgál, hogy a
hazai utcaszínházasokon kívül számtalan külföldi művész is érkezik ide, főleg
a szomszédos országokban élő magyar, amatőr színházi társulatok
(Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely...). A rendezvénysorozat nagyon
népszerű. 4 nap alatt 20000 látogató, 40 fellépő csapat, 200-300 fellépő
művész van jelen.
1995-ben újabb változás történt. Létrejött ugyanis a régi Művelődési
Központ jogutódjaként a Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás, mely új
formában, új modellt ad az ország közművelődésének. Ez a 6 főből álló stáb
irányítja azóta is a város közművelődési életét. Programjait, rendezvényeit az
ünnep fogalma köré rendezi, ezáltal szívesen épül be a város életébe.
„A Szárnyas Sárkány Hete Nyírbátor polgárainak és az utca művészeinek
megvalósult közös álma. A magyar Átreida háznak, a Báthoriaknak ősi
fészkében, Nyírbátorban évről évre összegyűlnek színházak, bábosok,
zenészek és mindenféle csepűrágók, hogy lelkes közönségükkel találkozván
visszahelyezzék jogaiba az ünnepet, annak eredeti, közösségi értelmében. A
Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál a résztvevők nagy
34
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
számát és az előadások színvonalát tekintve a szabadtéri színházi formák
legrangosabb magyarországi eseménye. ” 19
2003-ban 11. alkalommal rendezték meg a fesztivált, melyről a
következőképpen tudósított megyei napilapunk:
„Repül a Szárnyas Sárkány
Szlovákiából Uj-Zélandig a Papok rétjén
Nyírbátor (KM) — A Szárnyas Sárkány Hete XI. Nemzetközi Utcaszínházi
fesztivált július 4-6-ig rendezik meg Nyírbátorban. A nemzetközi színekben
repülő sárkány erős szárnyain sokan elférnek, hetedhét országon innen és túl,
Szlovákiától Új-Zélandig, Németországtól Ausztriáig. A színház, a zene, a
tánc fesztiváljának ünnepét a nyírbátori Papok rétjén tartják. ” 20
r
Úgy gondolom, bátran kijelenthetem, hogy Báthori István büszkén
figyeli a katolikus templom terén a címeréről megelevenedett szörnyet, s a
körülötte nyüzsgő embertömeget.
A hétköznapokon csendes kisvárost ilyenkor dobok, tárogatók hangja
riasztja fel egész éves álmából. Az emberek kíváncsian és vidáman követik a
sárkány és a komédiások felvonulását. A rendezvénysorozat minden évben a
sárkány elégetésével zárul, mely a Báthoriak győzelmét szimbolizálja a
sárkány felett. A sárkány azonban minden év nyarán „újjá születik” csak
azért, hogy ismét „elpusztulhasson”, s vidámságot, nyüzsgést vigyen ezzel a
városka életébe.
Szilágyi Mária fotóriporter és Sivadó Sándor a Megyei Közművelődési
Iroda vezetője a rendezvényről így nyilatkozott:
„Az első pillanattól az utolsóig figyelemmel kísértem a Szárnyas Sárkány
Hete programjait. Óriási élményt jelentett számomra. Engem már az is
19 Forrás: A Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás kiadványa20 Kelet- Magyarország, 2003. júl. 2. 7,o.
35
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
megfogott, ahogyan a Nyírbátoriak befogadták ezt a rendezvényt. Ez a
csodálatos közönségháttér kevés helyen adatik meg. Emlékeimben mindezek
mellett megmaradtak Nyírbátor csodálatos műemlékei, és az itt élő emberek
közvetlensége, kedvessége is. ” 21
„ Nagyon tetszett, hogy bár utcaszínházi fesztiválnak hirdetik a programot, ezr
annál szélesebb műfajkört érint. A propagandát is jónak tartom. Úgy érzem,
hogy a város vezetői és lakossága befogadta ezt, és ezt a fesztivál jövője
szempontjából fontosnak tartom. A Szárnyas Sárkány Hete a megyében, de az
országban is hiánypótló, jelentős rendezvény lett. ” 21
Úgy gondolom, a Zenei Fesztivál és Zene Tábor, ill. a Szárnyas
Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál olyan részei az országos
művészeti életnek, ami egyedülálló hazánkban.
Nyírbátorban a nyár egyáltalán nem nevezhető eseménytelennek. A
város ilyenkor feléled hosszú, téli álmából, s teljes erőből pezseg a város
„vére”. A felsorolt rendezvények sok érdeklődőt vonzanak ide, s így a város
sokféleképpen profitálhat is belőlük mind idegenforgalmi-, mind pedig
történelmi szempontból egyaránt. Nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy
tőlünk minél messzebb lévő megyében élő emberekkel találkozom, annál
kevésbé tudják, hol található az országban a mi kis városunk. Ezen
rendezvények segítségével azonban egyre többen ismerkedhetnek meg
településünkkel, és a történelmi szempontból igen jelentősnek mondható
nevezetességeinkkel. Ezért ezek a rendezvények által minden nyáron nagyon
jól érezzük magunkat, s emellett még segítségünkre vannak városunk
történelmi hírnevének öregbítésében is.
Befejezés
21 Bátor, 1994. júl.-aug. 8.0 .36
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
Amikor témát választottam, mindössze csupán annyiban voltam biztos, hogy
Nyírbátorról fogok írni. Konkrétumok ekkor még egyáltalán nem
körvonalazódtak ki bennem. Feladatomhoz anyaggyűjtéssel kezdtem hozzá, s
örömmel tapasztaltam, hogy megfelelő mennyiségű szakirodalom, folyóirat,
tájékoztató jellegű szórólapok állnak rendelkezésemre. Sokáig gondolkodtam,
melyik részt ragadjam ki városunk történelméből, míg végül úgy döntöttem,r
nem csupán egy részt akarok megmutatni. Úgy gondolom, hogy azon olvasó
számára, aki nem ismeri Nyírbátort, úgy szolgál szakdolgozatom teljes körűr
tájékoztatással, ha teljes egészében mutatom azt be. így tehát döntöttem, s így
lett szakdolgozatom alcíme „Kezdetektől napjainkig”. Igaz ugyan, hogy nem
tudtam teljes mértékben a tökéletességre törekedni, mert akkor dolgozatom
akár több száz oldal is lehetett volna. Mivel az oldalszám valamennyire elő
van írva, ezért úgy határoztam, megpróbálok minden fontosabb dolgot
megemlíteni, de a teljesség igénye nélkül. Próbáltam arra törekedni, hogy az
olvasó a leírtakból megismerje a városunkhoz kapcsolódó legfontosabb
személyeket, adatokat, nevezetességeket, rendezvényeket, s ha pedig
bármelyik felkeltette érdeklődését, számos szakirodalom áll rendelkezésére,
hogy részletekben is elmélyülhessen.
A legfőbb célom az volt, hogy más megyékben élő emberek is megismerjék
városunkat, azok értékeit. Főiskolai éveim alatt számtalanszor tapasztaltam,
hogy nem tudják, merre található Nyírbátor, s Szabolcs - Szatmár - Bereg
megyei város révén elmaradott kis városnak gondolják. Szakdolgozatommal
tehát próbálom más emberekben is tudatosítani, hogy igenis értékes város a
mienk! Nagyon kevés olyan város található országunkban, amelyik ilyen
gazdag történelmi múltat tudhat a háta mögött. Nyírbátor egy ilyen város!
Talán sokáig nem megfelelően figyeltek oda rá a várost vezető emberek, de
olvasván a városrendezési-, fejlesztési tervét bizton állíthatom, hogy
Nyírbátor az elkövetkező években látványos változásokon fog keresztül
menni!
37
Csapóné Gyetván Andrea: Nyírbátor története - Kezdetektől napjainkig
Munkám során alkalmam nyílt az elmúlt századokra és a közelmúltra
egyaránt visszatekintést nyerni, s mondhatom, gazdag örökség a miénk. Olyan
hagyaték, mely szemet-lelket gyönyörködtető, akár szellemi kincs, akár annak
vetülete épületben, zenében, anyagban, munkában.
Reménykedem abban, hogy szakdolgozatomat több hallgató is át fogja nézni
majd, ha hasonló munkába kezd, s így akár szájról - szájra is terjedhet
városunk hírneve. Örömömre szolgálna továbbá, ha diplomamunkám a város
törekvéseivel, hagyományt őrző, jelent építő, jövőt formáló tevékenységével
ismerteti meg az érdeklődőt.
Hagyományaink mérhetetlenül gazdag tengeréből minden elhivatott magyar
embernek merítenie kell legalább egy cseppnyi olyan ismeretlent, melynek
feltárásával tovább gyarapítható tudatunk, bemutatható értékes múltunk a
jelenben, és bizonyítható a népek közötti egyenlő helyünk a jövő
Európájában!
38