Kertész Gábor NEMZETKÖZI KERESKEDELMI JOG

8/18/2019 Kertész Gábor NEMZETKÖZI KERESKEDELMI JOG

http://slidepdf.com/reader/full/kertesz-gabor-nemzetkoezi-kereskedelmi-jog 1/77

Kertész Gábor

NEMZETKÖZI KERESKEDELMI JOG

Budapest, !"#$



2

Tarta%o&'e()zé*

A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM SZEREPLŐI........................................................4

1. § Állam........................................................................................................4

2. § Magánkereke!"k....................................................................................#$ER%&ÁZÁS'()DELEM........................................................................................*

1. § Tanmee...................................................................................................*

2. § A +er,-áá'/0!elem legn3a++ a+ála5........................................16

7. § Pl535ka5 k8káa3....................................................................................17

4. § A 9l535ka5 k8káa3k +53:3;<a= a MI>A ?M,l35la3eral In/e3men3

>,aran3ee Agen8@.......................................................................................14

A NEMZETKÖZI MA>ÁNB>I CBR>ALBM ALAPCB>ALMAI..............................1

1. § A magar a+álá.............................................................................1*

2. § A 5rána!; ,n5; <g.............................................................................1

(ÁLASZTBTT$FRÁSKBDÁS.................................................................................26

$)GSI ()TELI E>HEZM)NH.................................................................................2#

1. § A Egem0n -a3ála............................................................................2#

2. § A<ánla3....................................................................................................2*

7. § Ela!;5 k3elee330gek............................................................................2*

4. § (e/"5 k3elee330gek............................................................................2J

#. § Ser"!0eg0.....................................................................................2J

AZ >HLET NEM P)NZ$ELI ELLENT)TELEZ)SE= A GSERE>HLETEK...................71

1. § $ar3er.....................................................................................................71

2. § Km9ená85; gle3..............................................................................72

7. § (5a/áárlá5 gle3.............................................................................72

4. § (5n3/áárlá5 gle3...........................................................................77

#. § Be3 gle3...........................................................................................77. § S538- gle3 0 a kl:r5ng ren!er..........................................................74

INGBTERMS.......................................................................................................7

1. § EO ?e rk@.......................................................................................7*

2. § CGA ?ree 8arr5er@....................................................................................7

7. § CAS ?ree alng-5!e -59@......................................................................7

4. § CB$ ?ree n +ar!@................................................................................7

#. § GCR ?83 an! re5g-3@.............................................................................7J

. § GIC ?83 5n,ran8e an! re5g-3@..............................................................7J

*. § GPT ?8arr5age 9a5! 3@.............................................................................46

2



7

. § GIP ?8arr5age an! 5n,ran8e 9a5! [email protected]

J. § DAT ?!el5/ere! a3 3erm5nal@....................................................................46

16. § DAP ?!el5/ere! a3 9la8e@.......................................................................46

11. § DDP ?!el5/ere! !,3 9a5!@....................................................................41

12. § A Ela!; 0 a (e/" ela!a3a5 a ege ,/ar9ar53ák ee30nQ..............41

17. § A gakrla3+an m0g ellel-e3" krá++5 9ar53ák.................................42

ELLEMZŐ SZERZŐD)SEK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM$EN.........................47

1. § A!á/03el5 er"!0..............................................................................47

2. § C,/ará5 er"!0..............................................................................44

7. § Rak3árá5 er"!0.............................................................................4*

4. § $5mán5 er"!0...............................................................................4*

#. § Sáll:3máná5 er"!0.....................................................................4

. § gnk5 er"!0..................................................................................4

*.§ Cran8-5e er"!0.................................................................................#1

)RT)KPAPFRBK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM$EN........................................#4

1. § (ál3;.......................................................................................................#*

2. § Gekk......................................................................................................#J

7. § Krak3ár<eg..........................................................................................1

4. § $5ll La!5ng...........................................................................................4$ANK>HLETEK.................................................................................................*

1. § Á3,3alá..................................................................................................*

2. § Inka;..................................................................................................

7. § Akkre!53:/...............................................................................................J

4.§ Cak3r5ng.................................................................................................*6

#.§ >aran85a..................................................................................................*1

(ÁM..................................................................................................................*7

1. § A /ám <elen3"0ge a E%'+an.................................................................*7

2.§ (ámel<árák...........................................................................................*4

7. § (ámrak3ár 0 /áma+a! 3erle3............................................................*#

Cel-anál3 5r!alm.........................................................................................**

7



I$ +EJEZET

NEMZETKÖZI KERESKEDELEM SZERE-L.I

"$ / 0%%a&$ / Ma(á1*eres*ed2*

Az államok közti kereskedelmi kapcsolatok, a távolsági kereskedelem alegelső civilizációk óta létezik. Már a legkorábbi időkben megjelent akereskedem szereplőinek két típusa az államok és a magánkereskedők.Az első típus ! az államok ! tekintetében lén"eges változás nem történt,ide nem értve a részvétel volumenének változását, a másik típus ! amagánkereskedők ! között jelentős változások történtek, itt anapjainkban #ellel$ető típusokat tekintj%k csak át.

"$ / 0%%a&

Az államok a nemzetközi közjog $ag"omán"os és önjog& szereplői. A$ag"omán"os de#iníció szerint az á%%a& e() 31á%%4 ter5%ette%,

1épessé((e% re1de%*ez2 és az eze* 6e%ett &e(1)7%8á1u%4, &ást4% 1e&65((2 629ata%o&b4% á%%$ Az államok saját szuverenitásuk ter%letén bel%lvalamenn"i ! magánjogi ! jogalann"al közjogi jogviszon"ba tudnakker%lni, a$ol alá'#ölérendeltségi viszon" jön létre, az állam van az uralmi$el"zetben, míg a magánjogi jogalan" pedig az alattvalói pozícióban.Magánjogi jogalan" eg"#elől az ember, más#elől az adott állam ter%leténm(ködő, annak joga szerint létrejött, nem köz$atalmi #unkciót ellátószervezeti jogalan"ok )pl. gazdasági társaságok, alapítván"ok*.)+öz$atalmi #unkciót lát el pl. +ormán" és az alatta m(ködő szervek,

bíróságok, önkormán"zatok.*

Az állam az alap#eladataként megjelenő közjogi #unkciói mellettmagánjogi viszon"okba ! jellemzően szerződéses kapcsolatokba ! is lép,a$ol a jogviszon"ban szereplők között mellérendelt viszon" van. Azállam a nemzetközi kereskedelemben magánjogi aspektusát tudja csak$asználni, kereskedelmi partnere akár eg" másik állam, akár eg" ! az%g"let nemzetközi jellegéből #akadóan másik állam jog$atósága alátartozó ! magánkereskedő.

Az államnak ez a kettőssége, $og" eg"#elől közjogi, más#elől magánjogi jogviszon"okban is megjelenik, a g"akorlatban számos problémát vet #el,$iszen az állam, amel" jellemzően és szokásszer(en uralmi $el"zetben



van a magánjogi jogalan"$oz képest, ug"anezen magánjogi jogalann"alaz adott magánjogi jogviszon"ban mellérendelt viszon"ba ker%l. Azállam szempontjából bel#öldi magánjogi kapcsolataiban végső biztonságiszerepet tölt be, $og" a $azai magánkereskedő az ő jog$atósága alatt áll,nemzetközi kereskedelmi #orgalomban viszont a szerződő partner

magánkereskedő idegen állam jog$atósága alatt áll, és idegen állam jogaszerint jött létre.

A problémát elsősorban az jelenti, $og" az államot $og"an le$et arra azönkorlátozásra rávenni, $og" amikor magánjogi jogviszon"ba lép, annaksorán ne alkalmazza közjogi aspektusát. A problémát, amel" világszertelétezik, a szakirodalom az állam anus'arc&ságaként írja le, nevét a rómaimitológia kétarc& istenétől kölcsönözve. A problémának általános ésminden esetre kiterjedő megoldása jelenleg nincs, napjainkban a

beru$ázás'védelem eszközrendszerével minimalizáljuk az államdisz#unkciójának valószín(ségét és ki#ejezetten il"en esetekre szóló biztosítással védekez%nk a bekövetkező károk ellen )részletesen ld. A beru$ázás'védelem c. #ejezetben*.

Az államok mellett a nemzetközi kereskedelemben ! marginális jelleggel ! részt vesznek az államok által alapított nemzetközi szervezetek, jellemzően a m(ködés%k$öz sz%kséges eszközök beszerzése érdekében,illetve a szervezetet létre$ozó eg"ezmén" il"en rendelkezése esetén aszervezet céljának elérése érdekében.

$ / Ma(á1*eres*ed2*

-ag"omán"osan a magánkereskedők adják ! és a történelem során isadták ! a nemzetközi kereskedelmi #orgalom döntő többségét. A csoport

jellemző tagjai között az idők során lén"eges változások történtek. tt

történelmi kitekintés $el"ett csak a jelenleg jellemző típusokat mutatjuk be. A magánszemél"ek, akik mint kereskedők a legkorábbi korok óta jelen voltak a nemzetközi kereskedelemben, napjainkra, mint anemzetközi kereskedelem önálló szereplői, elt(ntek, kereskedelmitevéken"ség%ket valamel" cég keretein bel%l #ejtik ki.

/égóta jelen lévő szereplők az e() adott orszá( 'o(a szer71t %étre'3tt(azdasá(7 társasá(o* , amel"ek más országban bejeg"zett gazdaságitársságokkal létesítenek kereskedelmi kapcsolatokat. Az il"enkapcsolatoknál jellemző probléma, $og" az adott vállalkozás ! ismerve a

saját állam törvén"eit, amel" alapján a gazdasági társaságok létrejönnekés m(ködés%k alapvető szabál"ait meg$atározzák ! tévesen azt#eltételezi, $og" a másik országban létrejött vállalkozásra is a saját



országának szabál"aival azonos szabál"ok vonatkoznak. 0ár napjainkbana nemzetközi jog$armonizáció a társasági jogok ter%letén jelentősenelőre$aladt, $asonló társasági #ormák jöttek létre a világ k%lönbözőrészein, a $asonló szabál" nem jelent teljesen azonos tartalm&szabál"ozást és az első pillanatban jelentéktelennek t(nő, vag"

észreve$etetlen eltérések adott esetben komol" problémák$ozvezet$etnek. 1emzetközi kereskedelemben legg"akrabban a mag"arrészvén"társaság$oz, illetve korlátolt #elelősség( társaság$oz $asonlók%l#öldi társaságokkal találkozunk, azonban 6o1tos tud1u1*, 9o() apart1erre &7%)e1, az á%ta%u1* 7tt9o1 &e(szo*ott4% e%tér2 szabá%)o*8o1at*oz1a* sa'át á%%a&á1a* 'o(a a%ap'á1.

A nemzetközi kereskedelem leg&jabb résztvevői a &u%t71a:7o1á%7s éstra1sz1a:7o1á%7s 8á%%a%ato* , amel"ek k%lön#éle be#ektetéseket,

beru$ázásokat, vállalat #elvásárlásokat $ajtanak végre több országban,íg" a vállalat)csoport* több országban is jelen van. A multinacionálisvállalatok tulajdonosai eltérő országok jog$atósága alatt állnak, míg atransznacionális vállalat esetében a kisszám& tulajdonosok azonos ország

jog$atósága alatt állnak. 1apjainkban a multinacionális vállalatok anemzetközi kereskedelem legjelentősebb résztvevői, amel"eknekérdekeltségeik nemzetközi kiterjedtsége és tőkeereje kiemelkedő. A malétező multinacionális vállalatok jellemzően több kisebb multinacionálisvállalat #&ziója, #elvásárlása révén jött létre. 1apjainkban nem ritka, $og"eg"es multinacionális vállalatok konszolidált mérleg szerinti eredmén"e

meg$aladja eg"es #ejlődő országok költségvetését, vag" 234'ét. A malétező multinacionális vállalatok ol"an mérték( tőkekoncentrátumot$oztak létre, $og" mellett%k a csak az adott országban létező vállalatokgazdasági ereje k%lön'k%lön el$an"agol$ató.



II$ +EJEZET

BER;<0Z0S=>?DELEM

"$ / Ta1&ese

$ / beru9ázás=8éde%e& %e(6o1tosabb szabá%)a7#$/ -o%7t7*a7 *o:*ázat@$ / po%7t7*a7 *o:*ázato* b7ztosAt4'a a MIG Mu%t7%atera%I18est&e1t Guara1tee (e1:)C

A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban jelentős a k%l#öldi beru$ázásokvédelme a beru$ázás államában. 0eru$ázási $el"zetben a legeg"szer(bbesetben két szereplő van, eg" tőkeerős magántársaság, amel"

pro#itszerzés remén"ében eg" k%l#öldi állam ter%letén kíván be#ektetésteszközölni, és a másik szereplő a tőkeimportra váró állam, a nemzetköziközjog szuverén alan"a. A be#ektető magántársaság, még $a a célország234'ének többszöröse is az %zleti eredmén"e, jogi szempontból nincseg" csoportban eg" szuverén állammal, amel"nek $atalmában áll#elségter%letére nézve a kötelező jogszabál"okat megalkotni éskén"szer$atalmával ezeket a szabál"okat betartatni. 5z a jogieg"enlőtlenség, #őleg $a a tőkeimportra szoruló célország ki#ejezetten rávan szorulva konvertibilis #izetőeszközre, a tőkeimportőr államot esetleg$ajlamossá te$eti, $og" engedjen a kísértésnek, $og" szuverenitása

alapján ön$atalm&lag elvonja a k%l#öldi magánkereskedő konvertibilis be#ektetését ellentételezés nélk%l. Az il"en esemén" eg"#elől a k%l#öldi be#ektetési $ajlandóságot veti vissza a megingatott bizalom miatt,más#elől a tőkee6portőr állam jogalan"át sérti, ezért a tőkee6portőrállamának is igén"e mer%l #el a jogalan"át ért kár megtérítésé$ez. A

beru$ázás védelmét a nemzetközi közösség a nemzetközi közjog $atál"aalatti, államközi multilaterális beru$ázás'védelmi eg"ezmén"ekkel

biztosítja, amel"et tőkee6portőr és tőkeimportőr államok eg"%ttesenkötnek meg, miáltal a tőkeimportőr állam a k%l#öldi be#ektető jogainak

megsértése esetén a nemzetközi közjogi kötelezettségét sérti meg, amel"ellen az eg"ezmén"t aláíró többi állam lép$et #el ellene.

"$ / Ta1&ese

7ekints%k át a beru$ázás'védelemben #elmer%lő tipizált veszél"eket eg"#iktív példa alapján8

A tőkeerős uniós ter%leten m(ködő vállalkozás menedzsmentjeel$atározza, $og" 9:: millió euró értékben termelő beru$ázást alakítanak



ki a ;sendes'óceánon lévő 1evenincs'szigeten, mivel előzetes gazdaságiszámításaik szerint a beru$ázás < év alatt megtér%l és ettől kezdve $ossz&távon pro#itot termel. A projektet megelőző elemzések a célország

jogszabál"i körn"ezetével nem #oglalkoztak, íg" ismeretlen volt az atén", $og" 1evenincs'szigetet semmi#éle beru$ázás'védelmi eg"ezmén"

nem köti, ezért a beru$ázó céget váratlanul érte, $og" 1evenincs'szigetalkalmazza vele szemben szuverenitásából #akadó le$etőségeitkonvertibilis #izetőeszköz'sz(kös $el"zete en"$ítésére.

1. Mivel 1evenincs'sziget nincs kapcsolatban a nemzetközi pénz%g"i rendszerrel, nem le$et az ott be#ektetni tervezettösszeget átutalni a 1evenincs'szigeti 0ankba, azt csakkészpénzben le$et #izikailag elvinni a be#ektetési célországba.

=. Az uniós vállalkozás képviselői, mint be#ektetők megérkeznek

1evenincs'szigetre, magukkal $ozva a be#ektetendő összegetkészpénzben, a kormán" tagjai #ogadják és %dvözlik őket.a. Az első probléma akkor mer%l #el, amikor ! a protokolláris

köszöntéseket követően ! a $el"i vám$atóság elkobozza akészpénzben $ozott 9:: millió eurót, mivel a $el"itörvén"ek szerint tilos bárkinek az államon kív%l k%l#öldi#izetőeszközt birtokolni.

>. A beru$ázók a köszöntés és az adminisztratív eljárások után ! a be#ektetni szándékozott pénz megmaradt ! szembes%lnek azzal a$el"zettel, $og" a szigetország törvén"es #izetőeszköze a +ag"ló,ami nem konvertibilis és csak a 1evenincs'szigeti 0ankrendelkezik váltási ár#ol"ammal 5uro +ag"ló )99*viszon"latban. A be#ektető ezért a 1evenincs'szigeti 0ankbanátváltja a be#ektetni kívánt 9:: millió eurót +ag"lóra.

4. A beru$ázó képviselői, a $el"színen jobban #elmérve és&jraértékelve a beru$ázás megtér%lését, a menedzsment döntésealapján mégsem kívánnak be#ektetni, vissza kívánnak térni az?nió ter%letére, az eredetileg magával vitt 9:: millió euróval. Avállalkozásnak pillanatn"ilag az átváltás után 9:: millió +ag"lója

van, ami nem konvertibilis és aminek a világon se$ol más$olnincs ár#ol"ama, csak a 1evenincs'szigeti 0ankban. A $el"ikormán"t elszomorítja a beru$ázó visszalépése. A kormán"nak azeuróra nag" sz%ksége van, mivel azt eg" másik %zletben már #el is$asználná.

a. 1evenincs'sziget törvén"e kimondja, $og" konvertibilis#izetőeszközt csak az állam vi$et ki az állam ter%letéről, ak%l#öldi beru$ázót kiengedik az országból, esetleg a+ag"lót is vi$eti ! ami nem konvertibilis és se$ol nem

váltják be ! vag" a kiviteli korlátozás a +ag"lóra isvonatkozik, ekkor a be#ektetők enélk%l me$etnek csak el.



b. A 1evenincs'szigeti 0ank, amel" önállóan tudjameg$atározni az 5uro +ag"ló ár#ol"amot, megváltozottár#ol"amon, 9:: 9 ár#ol"amon váltja vissza a +ag"lóteuróra.

<. A beru$ázás beindítása során a be#ektető nem észlel problémákat,

az átváltott +ag"lóból #elép%l a $el"i alvállalkozók bevonásával atermelő%zem, ami az eredeti %zleti terveknek meg#elelően pro#itottermel. 5kkor a m(ködő vállalkozás az alábbi problémákkaltalálkozik

a. A pro#it 1evenincs'szigeten, annak törvén"es#izetőeszközében, +ag"lóban keletkezett, azonban a+ag"lóban keletkezett pro#itot a be#ektető kizárólag

1evenincs'szigeten tudja #el$asználni, &j be#ektetésre#ordítani. 5zzel szemben a be#ektető érdeke a pro#it

konvertibilis #izetőeszközben való kivitele lenne, akár azelért pro#it osztalékként való ki#izetésében, akár másországban való be#ektetésben.

b. 1evenincs'sziget a termelő%zem tulajdonát elvonja a be#ektetőtől és azt az állam tulajdonába $el"ezi, a be#ektető minden#éle ellenszolgáltatása nélk%l.

c. A 1evenincs'sziget állam$atalma ellen eg" csoport, a 1evenincsek #elkelnek, ennek során az általuk #el$ergelttömegek több városban t%ntetnek, amik zavargások$ozvezetnek, aminek során számos %zletet, g"árat, %zemet is

megtámadnak, közt%k a be#ektető által beru$ázásakeretében %zemeltetett g"árat is el#oglalják éslerombolják, az állam$atalom a $el"zetet nem tudjanormalizálni.

d. A be#ektető eg" k%lön szerződésben az %zemben g"ártott$ig$'tec$ termékeket és azok betanítását vállaljaellenszolgáltatásért cserébe. Mikor az állam azellenszolgáltatást nem teljesíti, a be#ektető a 1evenincs'szigeti 0íróság$oz #ordul, amel" a követelést jogerősen

elutasítja, mivel a $el"i jog szerint az államtól semmitnem le$et követelni, az állam által szerződésben vállaltkötelezettség az államot nem köti.

e. Az %zem az állammal kötött szerződés alapján szállítterméket, azonban az állam$atalom az ellenértékmeg#izetését megtagadja, a 1evenincs'szigeti 0íróság akövetelést jogerősen elutasítja és megállapítja, $og" a

be#ektető ellenérték követelése jogalap nélk%li, mivel a$el"i joggal ellentétes az államnak #elajánlott )neki

ajándékozott* termék után ellenszolgáltatást követelni.



5bben a rövid tanmesében is lát$ató, $og" eg" állam, a szuverenitásarévén, $a azt saját maga nem korlátozza, a be#ektetőt ! aki nem önállszuverén $atalom, $anem eg" másik szuverén állam jogalan"a ! számoskockázatnak te$eti ki. 7én", $og" amenn"iben 1evenincs'sziget az előbbvégigvett bármel"ik a* ! e* opciót alkalmazza és a be#ektetőnek ezzel

kárt okoz, ez a $ír a nemzetközi piacon g"orsan elterjed és más be#ektetőket visszatart a 1evenincs'szigeti be#ektetéstől, bármenn"ire pro#itábilisnak is t(nik az, és 1evenincs'szigetnek számos komol"garanciát kell adnia, $og" a be#ektető komol"an #ontolóra veg"e a

be#ektetés le$etőségét. Azonban éppen amiatt, $og" eg" negatív példaesetén kérdésessé válik bármel" későbbi be#ektetés, amit a tőkeimportőrország nem #eltétlen%l enged$et meg magának, a tőkeimportőr országokis érdekeltek a beru$ázás'védelmi eg"ezmén"ek aláírásában, nemcsak atőkee6portőr államok, amel"eknek jogalan"ai a be#ektetők.

$ / beru9ázás=8éde%e& %e(6o1tosabb szabá%)a7

A nemzetközi g"akorlat alapján a beru$ázás'védelem a tőkee6portőr éstőkeimportőr államok által kötött nemzetközi közjogi eg"ezmén"ekalapján alakul ki. Az eg"ezmén" mindkét #él )tőkee6portőr éstőkeimportőr* számára $asznos, $iszen a tőkee6portőrt biztosítja a

jogalan"ai be#ektetéseinek garanciáiról, a tőkeimportőr pedig az általaadott biztosítékok révén tud beru$ázás$oz jutni, ami eg"#elől gazdaságát#ejleszti, más#elől konvertibilis #izetőeszköz$öz juttatja.

Az eg"séges%lt g"akorlat legalább az alábbi biztosítékokat követeli mega tőkeimportőr államtól

• beru9ázás te%'es 3ssze(é1e* a be6e*tetés pé1z1e&ébe1 8a%4*or%átozás 1é%*5%7, szabad *787te%e

• *5%63%d7 beru9áz4 á%ta% a t2*e7&port2r á%%a&ba1, a11a*

'o(a szer71t a%apAtott %eá1)8á%%a%atot 1e& %e9et &ás, at2*e7&port2r á%%a&ba1 9aza7 8á%%a%*ozást4% 1e(atA8a1&e(*5%31b3ztet17

• beru9ázássa% e%ért pro67t1a* a be6e*tetés pé1z1e&ébe1 8a%4szabad *787te%e

• be6e*tetést ér71t2 *7sa'átAtás eseté1o te%'es,

o 6e%tét%e1 és

o azo11a%7 *árta%a1Atás 67zetése a be6e*tet21e*$

A be#ektető számára az elsődleges biztonságot az adja, $og" az államgarantálja a be#ektetett összeg és az azon elért pro#it szabad kivitelét a



be#ektetés országából. 5nnek elsődleges tec$nikai #eltétele, $og" atőkeimportőr ország bankrendszere kapcsolódjon a nemzetközi pénz%g"irendszerbe, $og" a devizamozgások kezel$etőek eg"enek. 5zt a #eltételttec$nikai és szabál"ozási lépésekkel tudja teljesíteni a tőkeimportőrállam. A második #eltétel, az átutalás szabadságának jogszabál"i

biztosítása, annak garantálása, $og" a be#ektetőnek a be#ektetett összegés az azon elért pro#it szabad utalása mentes%l minden, a tőkeimportőrállamban esetlegesen létező deviza kiviteli korlátozás alól.

A beru$ázás'védelem #ejlődési #ol"amatában az eg"ik első lépés volt a beru$ázó által a tőkeimportőr államba bevitt összeg korlátozás nélk%likivitelének garantálása. 5z a (ara1:7a *7ter'edt e()részr2% a be87tt3ssze( *787te%ére, &ásrészt a be6e*tetés 6e%szá&o%ása utá1 *apotte%%e1érté*re, #%ggetlen%l attól, $og" ez az összeg az eredetileg

be#ektetett összegtől eltérő összeg( volt. A garancia másik oldala, $og" a be#ektetéssel elért pro#it is szabadon kivi$ető a be#ektetés országából. A be#ektetéssel elért pro#it k%lön nevesítése azért #ontos a beru$ázóvédelme szempontjából, mivel a pro#it a be#ektetés államában !

jellemzően annak pénznemében ! termelődik, ezért erre a pro#itra,amenn"iben $azai vállalkozás érte volna el, vonatkoz$atnának azesetleges devizakorlátozások.

A következő #ontos biztosíték a tőkeimportőr állam oldaláról, $a a be#ektető a be#ektetés államában alapított leán"vállalattal $ajtja végre a

be#ektetést, a be#ektető számára pedig annak a tőkeimportőr állam általigarantálása, $og" ezt a leán"vállalatot nem éri $átrán"osmegk%lönböztetés más $azai jogalan"ok$oz képest. A tőkeimportőrállam számára azért lén"eges, $og" a be#ektetés eg" $azaileán"vállalaton kereszt%l valósuljon meg, mivel a $azai leán"vállalat a

jog$atósága alatt áll, #elette a jogszabál"ok szerint g"akorol$atja pl.ellenőrzési, adóztatási és más jogköreit. A be#ektetőnek önmagában azállami #ő$atalomból #akadó, a demokratikus piacgazdaságokbanmegszokott #ő$atalmi jogkörök g"akorlása teljesen eg"értelm(, számára

az bír kardinális jelentőséggel, $og" a tőkeimportőr állam a #ő$atalmát nediszkriminatívan alkalmazza a be#ektetésével )leán"vállalatával*szemben.

@ég%l a beru$ázás'védelem utolsó #ontos biztosítéka a *7sa'átAtás e%%e178éde%e&. nmagában a *7sa'átAtás ! a &a(á1tu%a'do11a* az á%%a&7*3z9ata%o&&a% 8a%4 e%8o1ása ! nem tiltott az államok részére, $a azt azáltalánosan el#ogadott demokratikus elveket tiszteletben tartva $ajtjákvégre. Az állam közjogi aspektusának alapvető #eladata az állam és

polgárai védelme, ezért az államnak mérlegelnie kell és döntést kell$ozni abban a kérdésben, $og" adott esetben a közérdek és a magánérdek%tközésénél mel"ik érdek élvez elsőbbséget. Amenn"iben azt állapítja



meg, $og" adott esetben a közérdek az elsődleges, a vonatkozókisajátítási szabál"ok maradéktalan betartása mellett le$et csakvégre$ajtani a magántulajdon kisajátítással való elvonását. Amenn"ibenmegsz%letik az adott magántulajdon állami tulajdonba vételéről szólóstratégiai döntés, elsősorban magánjogi viszon"rendszerben, szerződéssel

)jellemzően adásvétel, csere* kell megkísérelni az adott vag"ontárg"tulajdonát megszerezni. A magánautonómia és a szerződési szabadságelvéből ki#ol"ólag a magántulajdonos elzárkóz$at a szerződésmegkötésétől, vag" irreálisan magas ellenszolgáltatás$oz köt$eti atulajdonjog átru$ázását. Amenn"iben magánjogi %g"let keretében akívánt vag"ontárg" megszerzése nem le$etséges, a közérdekre tekintettelkisajátítási eljárás keretében történik meg a vag"ontárg" elvonása amagántulajdonostól. A kisajátítási eljárás jellegéből #akadóansz%kségszer(en a magántulajdonos jogos érdekeinek lén"eges

megsértésével jár, $iszen az eljárás elvonja a tulajdont, ezért amagántulajdonost ! bár a beru$ázás'védelem alapvetően a k%l#öldi beru$ázókat védi, a kisajátítás garanciális szabál"ai valamenn"imagánjogi jogalan"ra vonatkoznak ! teljes, #eltétlen és azonnalikártalanításban kell részesíteni.

A kisajátítás során kártalanítást és nem kártérítést #izet a magánjogi jogalan"nak az állam, mivel a *ár ! a tu%a'do1 e%8o1ása ! nem jogellenes módon, $anem jogszabál"szer(en történt. )+ártérítés a kár jogellenes okozása esetén jár a károsultnak.*

7eljes kártalanítás 5nnek az összegszer( meg$atározása jelenti alegnag"obb problémát a kisajátítási kérdésekben, $iszen a teljeskártalanítás a piacon elér$ető legkedvezőbb árat jelenti, azonban régi

probléma, $og" a tervbe vett állami kisajátítás a piacon ! jellemzőenspekulatív okokból ! ár#el$ajtó $atással bír, ezért az állam ezt aspekulatív tén"ezőt a reális piaci ár megállapításánál ig"ekszikkik%szöbölni. 5nnek az ár#el$ajtó $atásnak a kik%szöbölését az eg"esállamok saját jogrendj%kben eg"edi megoldásokkal kezel$etik

)Mag"arországon kizárólag ingatlan kisajátítására van le$etőség, aminekárát ingatlan#orgalmi szakértő $atározza meg*.

Beltétlen kártalanítás A tulajdon elvonása esetén mindennem( #eltételtől#%ggetlen%l jár az elvont magántulajdon teljes értéken való kártalanítása.

Azonnali kártalanítás A kisajátítást kimondó $atósági aktus)Mag"arországon kisajátítási $atározat* jogerőre emelkedését követően

! amikor a tulajdon elvonása bekövetkezett ! válik esedékessé a

kártalanítás összege, #ig"elembe véve a banki átutalás tec$nikaiidősz%kségletét.



#$ / -o%7t7*a7 *o:*ázat

A politikai kockázat #ogalmának meg$atározása előtt #ontos eg" attólszélesebb tartalm& #ogalom, az országkockázat #ogalmánakmeg$atározása. Orszá(*o:*ázat alatt azt értj%k, $og" e() szu8eré1ad4s e() á%%a&C 8a() a11a* 'o(9at4sá(a a%att7 (azdasá(7 szerep%2&7%)e1 8a%4szA1sé((e% tesz e%e(et, 7%%et2%e( &e**ora 8a%4szA1sé((e%*épes e%e(et te117 67zetés7 *3te%ezettsé(é1e* . Az országkockázatotnemzetközi $itelminősítő szervezetek mérik #ol"amatosan, saját,eg"másétól kis mértékben eltérő sztenderdjeik alapján. Azországkockázat két elemből tevődik össze a politikai kockázatból és a#izetési képességet mérő transz#erkockázatból.

A politikai kockázat a szuverén adós #izetési készségét mutatja, vag"is&7%)e1 &a(as a11a* az esé%)e, 9o() a :é%orszá( szu8eré1 9ata%&ae%8o1'a, &e(ta(ad'a a 87ssza67zetést a ter5%eté1 be6e*tetett t2*ére,8a() bár&7%)e1 &4do1 31*é1)ese1, e%%e1téte%ezés 1é%*5% &e(sért7 abe6e*tet2 'o(a7t )pl. kisajátítás*, 7%%et2%e( a11a* a *o:*ázatát, 9o() at2*e7&port2r á%%a& ter5%eté1 &*3d2, annak #ő$atalmát el nem#ogadó szervezet )pl. lázadó* 8o1'a e%, 8a() *árosAt'a, ro&bo%'a abe6e*tet2 tu%a'do1át$

A politikai kockázat jellemzően a stabil demokráciákban és az erőstekintél"uralmi, diktatórikus rendszerekben alacson", ez utóbbiakbanazért, mert a diktatórikus állam$atalom nag" biztonsággal #el tud lépniminden, az általa be$ívott be#ektető érdekeit sértő megmozdulássalszemben, azonban az állam$atalom pre#erenciáinak $irtelenmegváltozása esetén a be#ektető az állam önkén"es vag"onelvonólépéseivel szemben nincs védve. A legmagasabb pedig általában azokbanaz országokban, amel"ekben a központi állam$atalom ereje a belső

rendje #enntartására nem elégséges, ezért az ország ter%leténszuverénként viselkedő csoportok m(ködnek a központi $atalommal ésg"akran eg"mással is #eg"veresen $arcolva, valamint az ol"an autoriterrezsimek, amel"ek a nemzetközi közösség általánosan elismert szabál"aitmagukra nézve kötelezőnek el nem #ogadva, autonóm k%l', bel', ésgazdaságpolitikát #ol"tatnak. A politikai kockázat önálló mérésében azezzel #oglalkozó szervezetek eg"mástól kismértékben eltérő rendszereketalkalmaznak. Az alkalmazott módszerek alapján elemzőtől #%ggően Cvag" < kategóriába sorolják )kiemelten magas ! eg"es elemzőknél k%lönkategóriaként nag"on magas ! magas ! közepes ! alacson"*. A

k%lönböző számítási módszerekkel készített kockázati rangsorok jellemzően $asonlóak, a közepes és alacson" kockázat& országoksorrendjében van általában eltérés. A legkockázatosabb államok



tekintetében az elemzők eg"etértenek, =:9='ben a 9: legnag"obb politikai kockázattal rendelkező állam Dzomália, Mianmar )történelminevén 0anglades*, +ongó, A#ganisztán, Dzudán, 3él'Dzudán, rak,emen, 4akisztán, +özép'A#rika.

@$ / po%7t7*a7 *o:*ázato* b7ztosAt4'a, a MIG Mu%t7%atera%I18est&e1t Guara1tee (e1:)C

A po%7t7*a7 *o:*ázato*at *7sa'átAtás, 9áborF, %ázadás,terror:se%e*&é1)C a 9a()o&á1)os b7ztosAt4* 'e%%e&z2e1 *7zárt*o:*ázat*é1t 9atározzá* &e( b7ztosAtás7 szerz2dése7*be1, azonbanezek a be#ektetők számára létező ! és sajnos eg"es esetekben valóban

bekövetkező ! kockázatok. Mivel ezek a kockázatok és kezelés%k %zletialap& $ián"a a nemzetközi kereskedelmet és a #ejlődést $átráltatták, azállamok létre$ozták a @ilágbank csoportján bel%l a M2A szervezetét,amel" ki#ejezetten a politikai kockázatokra köt biztosítási szerződést atőkebe#ektető vállalkozásokkal. A M2A multilaterális eg"ezmén"é$ez9EE ország csatlakozott, ezek köz%l =< #ejlett ipari ország és 9<= #ejlődőország ! Mag"arország több másik 5? tagállammal eg"%tt ebbe acsoportba tartozik ! csatlakozott, amel"ek a M2A biztosításikonstrukcióiban részt vesznek.

A M2A a politikai kockázatokat az alábbi csoportokba sorolja

• -é1z5()7 &8e%ete*, de87zatra1sz6ere*, át8á%tás *o:*ázataAzokra a kockázatokra ad biztosítást, amikor a tőkeimportőr állam#ő$atalma alatt álló ter%letre vitte )szuverenitása alatt álló

pénzintézetben lévő számlára utalt* a be#ektetési összeget és azt vag"elvonja, vag" e6trémen meg$atározott ár#ol"amon váltja át, illetvekiemelkedő költséget számít #el )ld. 7anmese =.a és C. a'b pontok*.

• K7sa'átAtás

A tőkeimportőr állam ellentételezés nélk%l, vag" nem reálisellentételezés mellett elvonja a be#ektető tulajdonát. A káresemén"szempontjából irreleváns, $og" az állam önkén"esen, vag" akisajátítást szabál"ozó demokratikus eljárást be nem tartva vonta el atulajdont, $a ennek eredmén"eként a be#ektető nem kapott teljes piaciellentételezést )ld. 7anmese <.b pont*.

• <áborF, terror7z&us, za8ar(ás, %ázadásA be#ektetés állama és eg" másik állam közötti $arcérintkezéskövetkeztében keletkező kárt tekintj%k $ábor&s kárnak, #%ggetlen%lattól, $og" a $adviselő #elek között #ormális $ad%zenet volt'e.



7errorista cselekmén"nek a kiemelkedően erőszakos, rombolócselekmén"t nevezz%k, amel"et eg" szervezet valamel" követelésen"omatékosítása érdekében követ el. A zavargás a #ennállóállam$atalom ellen az állampolgárok jelentős csoportjának erőszakosellenszeg%lése, amel" erőszak $armadik személ"ek )a be#ektető

vállalkozás és munkatársai* személ"ében és vag"onában is kárt okoz.A lázadás a zavargás magasabb szintre lépése, a$ol a lázadók azállamter%let eg" részén kisajátítják a #ő$atalom g"akorlását )ld.7anmese <.c pont*.

• Szerz2déssze(és+izárólag a be#ektető és a vele szerződő tőkeimportőr állam, államiszerv, önkormán"zat vag" kizárólagos állami tulajdon& vállalkozásközti szerződésnek az állam általi megsértésére vonatkozikF vag" atőkeimportőr állam joga szerint a szerződést nem ismeri el

érvén"esen létrejöttnekF vag" a be#ektetőnek a szerződésszegés miattnincs jogi le$etősége a szerződés alapján a tőkeimportőr államtól#%ggetlen bíróság$oz #ordulni )ld. 7anmese <.d pont*.

• -é1z5()7 *3te%ezettsé(e* &e(sértése+izárólag a be#ektető és a vele szerződő tőkeimportőr állam, államiszerv, önkormán"zat vag" kizárólagos állami tulajdon& vállalkozásközti szerződés alapján #ennálló #izetési kötelezettség megsértésérevonatkozik, amenn"iben a pénz%g"i kötelezettség megsértése miattnincs jogi le$etősége a szerződés alapján a tőkeimportőr államtól#%ggetlen bíróság$oz #ordulni )ld. 7anmese <.e pont*.

A M2A csak ol"an be#ektetéseket biztosít, amel"ek valamel"tagállamában valósulnak meg, és a tőkeimportőr állam a biztosításiszerződés megkötése előtt igazolja a M2A #elé, $og" a beru$ázástelismeri és támogatja. A tőkeimportőr állam ezzel a n"ilatkozatávalnemzetközi közjogi kötelezettséget vállal a M2A ! amel" államok általa beru$ázás biztosításra létesített nemzetközi szervezet ! #elé.Amenn"iben a biztosítási esemén" bekövetkezik, a M2A megtéríti a

be#ektető kárát és a be#ektető $el"ett a M2A követeli a kárt a

tőkeimportőr államtól, amel" tagállamai révén diplomáciai n"omást tudki#ejteni a tőkeimportőr államra az okozott kár megtérítése érdekében.





jogrendszer$ez $asonlóan a to8ábbuta%ást a&7*or a *78á%asztott*5%63%d7 'o( sa'át 1e&zet*3z7 &a(á1'o(a e() 9ar&ad7* á%%a& 'o(árauta% ! kizárja azzal a módszerrel, $og" a kiválasztott k%l#öldi jogrendszernemzetközi magánjogát csak visszautalás esetén rendeli alkalmazni. 1emle$et alkalmazni azt a *5%63%d7 'o(ot, a&e%)et a 6e%e*, 8a() az e()7* 6é%

'e%%e&z2e1 a 'o(szabá%) &e(*er5%ésé1e* szá1dé*á8a% &estersé(ese1, szA1%e%ésse% %étre9ozott *5%63%d7 e%e&9ez *ap:so%:sa%árd *ap:so%ásC. +orábban g"akran elő#orduló példa volt, $og" a#elek az %g"let$ez semmil"en okból nem köt$ető állam ter%letén írták aláa szerződést, ezzel $ozva létre kapcsoló tén"ezőt )szerződéskötés $el"e*.

Az eljáró bíróság a saját államának jogát $ivatalból ismeri. Amenn"ibena kollízió k%l#öldi jogrendszer kiválasztását eredmén"ezte, az eljáró

bíróság $ivatalból tájékozódik a k%l#öldi jogról, megkeres$eti az

igazság%g"ért #elelős minisztert, vag" szakértőt ve$et igén"be.Amenn"iben a k%l#öldi jog tartalma nem megállapít$ató, a mag"ar jogotkell alkalmazni. A kollízió által kiválasztott k%l#öldi jogrendszeralkalmazása nem #%gg a viszonosságtól, vag"is a kiválasztott k%l#öldi

jogrendszer akkor is alkalmaz$ató, $a $asonló esetben a k%l#öldi jogrendszer vag" nem választana k%l#öldi jogrendszert, vag" nem amag"ar jogrendszert választaná.

A jogválasztás alapján kiválasztott k%l#öldi jog alkalmazását mellőznikell és $el"ette az eljáró bíróság államának saját jogát kell alkalmazni, $a

a kiválasztott jog által alkalmazott jogintézmén" az %g"et elbíráló államközrendjébe %tközne.

Amenn"iben természetes személ" )ember* érintett a jog%g"letben, azillető személ"es jogának meg$atározása az elsődleges #eladat. Aszemél"es jog alapja elsődlegesen állampolgárság, $a többállampolgársága van, a lakó$el"e, vag" szokásos tartózkodási $el"e, $aez alapján sem le$et a személ"es jogot kizárólagosan megállapítani,annak az államnak a jogrendszere a személ"es joga, amel" állam$oz a

legszorosabb kapcsolata van )pl. személ"es és családi kapcsolati $álója#ig"elembe vételével*. ogi személ" személ"es joga annak az államnak a

joga, amel" ter%letén n"ilvántartásba vették. Az államra minden esetbena saját jogrendszerét kell alkalmazni, kivéve $a az adott jogviszon"k%l#öldi ingatlanra, vag" k%l#öldön bejeg"zett jogi személ"ben valórészvételére vonatkozik.

"$ / &a()ar szabá%)ozás



A mag"ar szabál"ozás szerint a #elek eltérő jogválasztása $ián"ábanannak az alkalmazandó jogot az alábbiak szerint le$et meg$atározni

• A dolog #ekvése )amel" állam ter%letén az ingó vag" ingatlan dologtalál$ató* szerinti állam jogát kell alkalmazni a tu%a'do1'o(, a

zá%o('o(, a b7rto*'o( esetében.• A de&ater7a%7zá%t érté*papAro*ra )a dematerializált értékpapír

#ogalmát ld. a H. #ejezetben* annak az államnak a joga vonatkozik,amel" államban n"ilvántartott értékpapírszámlán vezetik.

• A %a'stro&ozott 8Az7 8a() %é(7 *3z%e*edés7 esz*3z3*re annak azállamnak a jogát kell alkalmazni, amel" állam n"ilvántartja az adottközlekedési eszközt )amel" állam lobogója alatt közlekedik*.

• A szá%%Atás a%att á%%4 áru*ra a szállítás teljes időtartama alatt arendeltetési $el" )célállomás* államának joga alkalmazandó.

Amenn"iben ezeket az árukat a szállítás alatt raktározni,elzálogosítani, vag" értékesíteni kell, arra araktározásIelzálogosításIértékesítés $el"e szerinti állam jogát kellalkalmazni.

• Szerz2déses 'o(87szo1)u*ba1 a szerződő #elek a szerződésiszabadság elve alapján él$etnek a jogválasztás le$etőségével, vag"isa jogalkotó által a kollíziós szabál"ok szerint meg$atározottól eltérő

jogrendszert választ$atnak szerződéses kapcsolatukra érvén"esnek.5nnek a jogválasztásnak ki#ejezettnek és eg"értelm(nek kell lennie,vag" az %g" összes kör%lmén"ei alapján kétséget kizáróan

megállapít$atónak kell lennie. A szerződéses jogviszon"ra irán"adó jog alkalmazandó a jogviszon" összes elemére.

• T2zsde7, ár8erés7, 8erse1)tár()a%ásos 5()%etre annak az államnak a joga vonatkozik, amel" ter%letén a tőzsde m(ködik, illetve azárverést, versen"tárg"alást tartották.

• Az áru tu%a'do1'o(át &e(testesAt2 érté*papAr esetében az áruravonatkozó szabál"ok érvén"esek, tagsági jogot megtestesítőértékpapírra annak az államnak a joga vonatkozik, amel" az adott jogiszemél" saját joga, kötvén"re az azt kibocsátó személ"es joga, eg"éb

teljesítési kötelezettséget előíró értékpapírra a teljesítés $el"ének jogaaz irán"adó.

• Szerz2dése1 *A85% o*ozott *ár esetén a károkozó magatartás$el"ének, vag" $a ez a károsultra nézve kedvezőbb, a kár

bekövetkezésének $el"e szerinti állam jogát kell alkalmazni.

$ / z 7rá1)ad4 u174s 'o(

A mag"ar nemzetközi magánjog eg"értelm(en kimondja, $og" szabál"aitcsak azokban az esetekben le$et alkalmazni, $a az adott jogesetre az



uniós jog nem alkalmaz$ató. A szerződéses kötelezettségekrealkalmazandó jogot )<G>I=::JI5+ rendelet* és a szerződésen kív%liviszon"okra alkalmazandó jogot )JKCI=::EI5+ rendelet* a 4arlament ésa 7anács közvetlen $atál"& rendeletei szabál"ozzák, amel"ek az uniósnemzetközi magánjog #orrásai.

Az uniós nemzetközi magánjog azokra az esetekre vonatkozik, amikoreg" magánjogi vag" kereskedelmi jogi %g"letben kettő vag" több állam)az érintett államok köz%l legalább eg", de nem #eltétlen%l valamenn"iuniós tagállam* jogrendszerének alkalmaz$atósága mer%l #el és azalkalmazandó jogrendszert kell kiválasztani.

1em alkalmaz$ató az uniós nemzetközi magánjog az alábbi típus&%g"ekre személ"állapottal össze#%ggő %g"ek ! ide értve a $ázasság

#elbontását és a $ázassági vag"onjogi %g"eket is !F az értékpapír%g"ekFtársasági jogi %g"ekF célvag"on )alapítván"* alapítói és a vag"on kezelőiközötti %g"ekF életbiztosítási %g"ekF atomkárból eredő %g"ek és aszemél"iségi jogi %g"ek.

6e%e*et 1e&zet*3z7 5()%ete7*be1 &e(7%%et7 a 'o(8á%asztásszabadsá(a, a&e%)et bár&7*or ()a*oro%9at1a* *o1sze1zusu* ré8é1,azonban a #elek jogválasztása nem sért$eti az uniós jog kötelezőenalkalmazandó, eltérést nem engedő )imperatív* rendelkezését.

Az uniós szabál"ozás szerint a #elek eltérő jogválasztása $ián"ábanannak az alkalmazandó jogot az alábbiak szerint le$et meg$atározni

• dás8éte%7, szo%(á%tatás7 szerz2dés esetében az eladó illetőleg aszolgáltató szokásos tartózkodási $el"e.

• I1(at%a1 bér%etére az ingatlan #ekvése szerinti állam joga azirán"adó, kivéve a leg#eljebb $at $ónapra szóló ol"an bérletet,a$ol a bérlő személ"es joga megeg"ezik az ingatlan #ekvéseszerinti állam jogával, ez esetben az ingatlan tulajdonosának

személ"es joga az irán"adó.• +ra1:97se=szerz2désre a #ranc$ise'vevő szokásos tartózkodási

$el"e szerinti jogot kell alkalmazni.• +or(a%&azás7 szerz2désre a #orgalmazó szokásos tartózkodási

$el"e szerinti jogot kell alkalmazni.• 0r8erés esetén az árverés $el"e államának jogát kell alkalmazni.• Szerz2dése1 *A85%7 *áro*ozás esetében a kár bekövetkezésének

$el"e ! és nem a károkozó magatartás $el"e ! szerinti állam jogrendszerét kell alkalmazni, kivéve, $a a károkozó és a károsult

személ"es joga a kár bekövetkezésének időpontjában azonosországban volt, ebben az esetben ezt a jogot kell alkalmazni.



I>$ +EJEZET

>0LSZTOTTBHR0SKOD0S

0ár a bíráskodás, ítélkezés $ag"omán"osan állami monopólium, akereskedelemben, #őleg a nemzetközi kereskedelmi #orgalomban az ókoróta jelen van és meg$atározó a 8á%asztottbArás*odás, a$ol az ér71tett6e%e* 'o(87tá7ba1 1e& á%%a&7 bAr4, 9a1e& a 6e%e* á%ta% 6e%*értsze&é%), 8a() sze&é%)e* 9oz1a* Até%etet. A modern nemzetközikereskedelemben a választottbíráskodás általánosan bevett g"akorlat, amodern államok jellemzően el#ogadják, $og" a magánautonómia körébetartozik az a döntés, $og" kereskedelmi jogvitájukban állami, vag"választottbíróság ítéletét kérik'e. A modern államok napjainkban

jellemzően abban a kérdésben nem jutnak eg"etértésre, $og" akereskedelmi %g"ek körén kív%l engedik'e és $a igen, mil"en körben aválasztottbíráskodást.

nmagában a #elek autonómiája kiterjed$et a vitát eldöntő #élmegválasztására. -a a választottbíróság által $ozott döntést az érintett#elek végre$ajtják, annak önkéntes követése az állam intézkedését nemteszi indokolttá. Az állami intézkedés akkor mer%l #el, $a aválasztottbíróság döntését az érintett #él nem $ajtja végre. l"en$el"zetben az államnak ! amel" a modern korban a kén"szer$atalom

monopóliumával rendelkezik ! a nem állami bíróság által $ozott döntéstkell kikén"szerítenie, végre$ajtania. 5zért a kérdés inkább nem &g"mer%l #el, $og" mil"en körben ismeri el az állam a választottbíróságokat,$anem inkább &g", $og" mil"en %g"körben ismeri el államikén"szer$atalommal végre$ajt$atónak a választottbíróság ítéletét.

1emzetközi kereskedelemben jellemzően nemzetközi választottbíróságotkötnek ki a #elek, amel"ek köz%l a 1emzetközi +ereskedelmi +amara);;* mellett m(ködő választottbíróság kikötése a legg"akoribb.

A választottbíráskodás megenged$etőségének törvén"i szabál"ozásaazért kiemelkedő jelentőség(, mivel $a ezen szabál"ok megsértésévelkötötték ki a választottbíróságot, amel" ítéletet is $ozott, ezenválasztottbírósági ítéletet az érintett állam nem #ogja végre$ajtani.

A továbbiakban a mag"ar választottbírósági törvén" azon szabál"aittekintj%k át, amel"ek nemzetközi viszon"latban általánosnaktekint$etőek. A #elek az eg"más közötti jogvitájukat a mag"ar jog szerintállami bírósági peres eljárás $el"ett választottbírósági eljárásra vi$etik,

$a az alábbi $árom #eltétel mindeg"ike eg"idej(leg teljes%l



• legalább a #elek eg"ike gazdasági tevéken"séggel $ivatásszer(en#oglalkozó személ" és a jogvita e tevéken"ségével kapcsolatos,

• a #elek az eljárás tárg"áról szabadon rendelkez$etnek,

• a választottbírósági eljárást a #elek írásba #oglalt választottbíróságiszerződésben kikötötték.

A választottbíráskodásról szóló 9GGC. évi LHH. törvén" a nemzetközig"akorlatot #ig"elembe véve sz%letett meg. A választottbíróságiszerződés ki#ejezést $asználja, azonban a g"akorlatban inkább aválasztottbírósági kikötés #ogalom szerepel, mivel ez jellemzően nemönálló szerződés, $anem a #elek között megkötött alapszerződésnek !amel" vonatkozásában a #elek a választottbírósági eljárást választották !eg"ik rendelkezése. A #elek magánautonómiáját tiszteletben tartva azállam magánjogi %g"letekben széles körben le$etővé teszi a

választottbírósági eljárás alkalmazását.

A #elek magánautonómiájának tiszteletben tartása elvéből #akadóanírásbeli választottbírósági kikötésnek kell tekinteni azt is, $a

• a kikötés a #elek közti levélváltásban szerepel, vag"• a #elperes keresetlevelében $ivatkozik a választottbírósági

kikötésre, amel" az iratok közt nem lel$ető #el, azonban azalperes a választottbíróság eljárását válasziratában)ellenkérelmében* nem vitatja.

A mag"ar polgári eljárás szabál"ai szerint, $a a keresetlevélbőlmegállapít$ató, $og" a perre érvén"es választottbírósági kikötés van$atál"ban, az állami bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélk%lelutasítja, vag" a pert bármel" #él kérelmére megsz%nteti.Amenn"iben az alperes nem emel ki#ogást az állami bíróság előtti eljárásellen választottbírósági kikötés%kre #ig"elemmel, az állami bíróság &g"tekinti, $og" a #elek a választottbírósági kikötést közös megeg"ezéssel$atál"on kív%l $el"ezték.

A választottbírósági kikötés érvén"ességé$ez elegendő, $a a #elek ann"itírnak, $og" Belek a jelen szerződésből #akadó jogvitáikbanválasztottbíróság ítéletét kötik ki.N, azonban az il"en lakonikus rövidség(kikötés az alperes bármil"en perel$&zó magatartása esetén az állami

bíróság közrem(ködése nélk%l a választottbíróság m(ködésételle$etetleníti. A választottbírósági kikötést a #elek szerződésiszabadságuk szerint tölt$etik meg tartalommal a törvén" által biztosítottkeretek között. A választottbírósági kikötés révén nem sér%l$et a #elekeg"enlősége.



A választottbírósági kikötés sz%kségszer( eleme

• 5seti, vag" állandó választottbíróságot kötnek ki a #elek. Amag"ar törvén" az eseti választottbíróság megalakításának ésm(ködésének szabál"ait tekinti át, mivel állandó választottbíróságesetében ezeket a kérdéseket az állandó választottbíróság

)nemzetközi g"akorlatban jellemzően a 1emzetközi+ereskedelmi +amara mellett m(ködő @álasztottbíróság* alapítóokirata vag" szabál"zata rendezi.

• 5seti választottbíróság kikötése esetén #ontos kérdés aztmeg$atározni, $og" $án" tag& a választottbíróság. A mag"ar és anemzetközi g"akorlat eg"aránt a $áromtag& választottbíróságottekinti alapvetőnek, de a #elek kiköt$etnek ettől eltérő számot is.Az eg" és az öt tag& választottbíróságra van még példa. A párosszám& bíróból álló választottbíróság kikötését a mag"ar törvén"

nem zárja ki, azonban az szavazateg"enlőség eseténdöntésképtelenné vál$at.

Ollandó választottbíróság kikötése esetén a #elek az adott állandóválasztottbíróság eljárási stat&tumát is el#ogadják, ami ! $asonlóan azállami bíróságok előtt #ol"ó eljárásokban alkalmazandó polgárieljárásrendről szóló törvén"$ez ! az eljárás során #elmer%lő eljárásikérdéseket rendezi.

A g"akorlatban a választottbírósági eljárás eg"ik #ő előn"e a kiválasztott bíró)k* nag"#ok& $ozzáértése. Amenn"iben az adott %g" komple6itásatöbb személ" részvételét igén"elné, a választottbírói test%let létszámánaknövelése $el"ett az adott szakkérdésben jártas szakértők bevonásaindokolt.

A választottbíróság megalakulása )$áromtag& eseti választottbíróságesetén*

9. A #elperes keresetlevelét és a választottbírói kijelölést megk%ldiaz általa kijelölt választottbírónak. A kijelölt választottbírónak

#%ggetlennek és pártatlannak kell lennie, nem képviselője az őtkijelölő #élnek. A kijelölt választottbírónak a #eladata ellátásávalössze#%ggésben teljes titoktartási kötelezettsége van. Aválasztottbírósági kikötés meg$atároz$atja a választottbíróvalszembeni elvárásokat. A törvén" azokat a #eltételeket sorolja #el,$og" ki nem le$et választottbíróF a #elek választottbíróságikikötés%kben bármil"en #eltételt meg$atároz$atnak. ellemzően aválasztottbíró szakképzettségére, g"akorlatára vonatkozókritériumokat jelölnek meg a #elek.

A mag"ar törvén" szerint nem le$et választottbíró, akia* =C. életévét nem töltötte be b* köz%g"ektől eltiltották



c* cselekvőképességet korlátozó vag" kizáró gondnokságalatt áll

d* a b%ntetett előélet$ez #(ződő jog$átrán"ok alól nemmentes%lt

=. A #elperes által kijelölt választottbíró megk%ldi a keresetlevelet az

alperesnek és #el$ívja az alperes általi választottbíró $atáridőbenvaló kijelölésére, valamint tájékoztatja a $atáridő elmulasztásánakkövetkezmén"eiről.

>. Az alperes kijelöli a második választottbírót.4. A két kijelölt választottbíró kiválasztja a $armadik választottbírót,

a választottbíróság elnökét.

A választottbírósági törvén" a választottbíróság eljárására csak né$án"alapvető szabál"t rögzít, eg"ebekben az eljárási szabál"okat a #elek a

választottbírósági kikötésben szabadon állapít$atják meg. Amenn"iben aválasztottbírósági kikötés az adott eljárási kérdésről nem rendelkezik, aválasztottbíróság a választottbírósági törvén" keretei között saját belátásaszerint $oz döntést.

A választottbíróság előn"ei

• A #elek a választottbírósági kikötésben )eseti választottbíróságesetén* részletekbe menően meg$atároz$atják az eljárásiszabál"okat.

• A #elek a választottbírósági kikötésben meg$atároz$atják aválasztottbírótól elvárt kompetenciákat, íg" a választottbírókijelölése során az elvárt kompetenciákkal leginkább rendelkezőszemél"t tudják választottbírónak kiválasztani.

• A választottbírósági eljárás eg"#ok&, szemben az állami bíróságtöbb#ok& jogorvoslati rendszerével. A választottbíróság ítéleteellen #ellebbezésnek nincs $el"e, ítélete végre$ajt$ató.

• A választottbíróság eljárása általában g"orsabb, mint az állami bíróság eljárása, mivel a választottbíróságnak másikválasztottbíráskodási %g"e jellemzően nincs.

• A választottbírósági eljárás nem n"ilvános.

A választottbíróság $átrán"ai

• A nem kellően alapos választottbírósági kikötés )esetiválasztottbíróság esetén* az eljárást számos pontonmegakaszt$atja, amel"nek orvoslása ! az állami bíróság esetidöntésének bevárása ! $osszabb időt vesz igén"be.

• A #elek által kijelölt választottbírók vonatkozásában g"akranmer%l #el el#ogultságra $ivatkozás, amel" tisztázása és a pártatlan

bírói tanács kiválasztása $osszabb időt vesz igén"be.• A választottbírósági eljárásnak jellemzően magasabb a

költségvonzata az állami bíróság eljárásánál. A választottbírósági



eljárás jellemzően a nag" pertárg"érték( %g"ek esetében #ordulelő, éves szinten Mag"arországon ez =::: alatti %g"számot jelent.



>$ +EJEZET

B?SI >?TELI EGEZM?N

"$ / z E()ez&é1) 9atá%)a

$ / 'á1%at#$ / E%ad47 *3te%ezettsé(e* @$ / >e827 *3te%ezettsé(e* $/ Szerz2déssze(és

A nemzetközi kereskedelem szabál"ainak eg"ségesítésében jelentősmér#öldkő volt az 51DP égisze alatt az áruk nemzetközi adásvételérőlszóló eg"ezmén"t el#ogadó bécsi kon#erencia és az eg"ezmén"megkötése, majd annak $atál"ba lépése. Az eg"ezmén" $ivatalos címeAz 5g"es%lt 1emzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseirőlszóló eg"ezmén"N, amel"et 0écsben 9GJ:. április 99. napján #ogadott elaz eg"ezmén"t megszövegező és végső #ormába öntő kon#erencia. Ag"akorlatban az eg"ezmén" $ivatalos elnevezése $el"ett a 0écsi @ételi5g"ezmén" megnevezés terjedt el, ezért mi is ezt a megjelölést$asználjuk. Az eg"ezmén" 9GJJ. január 9. napján lépett $atál"ba, mikoraz eg"ezmén"ben annak $atál"ba lépésére vonatkozó #eltételekteljes%ltek )az eg"ezmén" el#ogadását megerősítő dokumentum 9:.szerződő állam általi, az 51DP #őtitkáránál való letétbe $el"ezését

követő 9>. $ónap első napja*.

"$ / z E()ez&é1) 9atá%)a

Az 5g"ezmén" a nemzetközi adásvétel azon szabál"ait $atározza meg,amel"ekben valamenn"i, az eg"ezmén" elkészítésében közrem(ködőállam meg tudott eg"ezni. A nemzetközi kereskedelemben az ókor óta

#ennálló probléma, $og" az eg"es jog%g"letekre más szabál"okvonatkoznak k%lönböző államokban. 0ár a HH. század óta #elg"orsult azeg"es államok kereskedelmi jogainak $armonizációja, #ontos volt eg"ol"an nemzetközi eg"ezmén" el#ogadása, amel"ben a ! kon#erenciarésztvevőit #ig"elembe véve azon a Böld valamenn"i régiója képviseltettemagát ! világ államai számára eg"aránt el#ogad$ató közös szabál"okatrögzítik. 5zt a célt #ig"elembe véve első pillanatra meglepőnek t(nik,$og" az e()ez&é1) 1e& szabá%)ozza azt a *érdést, 9o() az árutu%a'do1'o(a &7*or szá%% át az e%ad4r4% a 8e82re. A tulajdonjog

átszállása kérdésében a kon#erencia résztvevői nem tudtak megeg"ezni,mivel a világ nag" jogrendszerei két, eg"mástól eltérő álláspontot#oglalnak el a tulajdonjog átszállása kérdésében. Az eg"ik megoldás



szerint a tulajdonjog az adásvételi szerződés megkötésével száll át avevőre, a másik megoldás szerint a szerződés megkötésén t&lmenően azadott dolog legalább jelképes átadása is sz%kséges a tulajdonjogátszállásá$oz. Mivel a tulajdonjog átszállása tekintetében ezért általánoséllel nem le$etett megeg"ezni, az eg"ezmén" a kárveszél" átszállásának

)*ár8eszé%) azo1 *áro*, érté*:s3**e1és 87se%ése, a&e%)e*ért &ássze&é%) 1e& te9et2 6e%e%2ssé* kérdését rögzíti.

A kárveszél" átszáll az eladóról a vevőre9. A vevő részére történő szállítás céljából való átadással az első

#uvarozónak, $a az adásvételi szerződés a #uvarozást az eladókötelezettségévé tette.

=. Meg$atározott $el"en történő átadás esetén az árunak ameg$atározott $el"en a #uvarozónak való átadással.

>. Qton lévő áru esetén )ti. továbbértékesítés* a szerződésmegkötésével.

z e()ez&é1) a**or a%*a%&az9at4, 9a az 5()%etbe1 szerep%2 e%ad4 és8e82 *5%31b3z2 á%%a&o* 'o(a%a1)a és az 5()%etre a%*a%&aza1d4 'o( !akár a #elek által meg$atározottan, akár a nemzetközi magánjog szabál"aialapján ! az E()ez&é1)be1 részes á%%a& 'o(a.

z E()ez&é1) 1e& a%*a%&az9at41. Sze&é%)es 9asz1á%atra 8ásáro%t do%(o* adás8éte%ére. Az

5g"ezmén" a nemzetközi kereskedelmi %g"leteket szabál"ozza, aszemél"es sz%kséglet kielégítése ebbe a körbe nem tartozik bele.

2. 0r8erés7 8éte%re. Az aukció, árverés az azt meg$irdető általmeg$atározott szabál"ok szerint történik. Az aukciós $ázak

jellemzően eg"edi dolgok árverésével #oglalkoznak saját árverésiszabál"zatuk alapján. Az árverés a nemzetközi kereskedelemneknem jellemző %g"lettípusa.

7. <at4sá(7 e%'árás )végre$ajtás* *eretébe1 t3rté12 érté*esAtésre.l"en eljárás esetében az adott állam köz$atalmi jogkörében

eljárva #ol"tatja le az eljárást és ezen $atósági eljárás szabál"aiszerint szerzi meg a vevő az áru tulajdonjogát.

4. ?rté*papAr, pé1z adás8éte%ére. 5zen dolgok adásvétele avonatkozó szabál"ozott piacok )tőzsde* kereskedési szabál"aiszerint történik.

#. >7%%a&os e1er(7a adás8éte%ére. A villamos energiakereskedelmére speciális szabál"ok vonatkoznak.

. +o%)a&7 és te1(er7 9a'4*, %é(pár1ás 9a'4*, %é(7*3z%e*edés7esz*3z3* adás8éte%ére.

Az 5g"ezmén" a nemzetközi kereskedelmi adásvételi szerződésektekintetében kimondja a #ormakén"szer mentességet, vag"is a szerz2dés



bár&76é%e a%a*szersé(t2% )pl. írásbeliség* &e1tese1, bár&7%)e1&4do1 )pl. tan&vallomással* b7zo1)At9at4. 5$$ez szervesen kapcsolódika #elek n"ilatkozatai értelmezésének szabál"a, &7szer71t a 6é%1)7%at*ozatát vag" magatartását ennek a #élnek az ekkori szá1dé*aszer71t *e%% érte%&ez17, a&e11)7be1 err2% a szá1dé*r4% a &ás7*

6é%1e* e**or tudo&ása %e9etett. A másik #él által a szándékot ismertnekvélelmezz%k, $a azt ésszer(en gondolkodó másik személ" azonoskör%lmén"ek között észlel$ette volna. A szerződés részét képezi a #elekáltal eg"aránt ismert és alkalmazott minden szokás és g"akorlat.

$ / 'á1%at

+ötőerejére #ig"elemmel #ontos el$atárolnunk eg"mástól az ajánlatot ésaz ajánlattételi #el$ívást, $irdetést. 'á1%at1a* &712s5% a&e(9atározott sze&é%)e*C9ez :A&zett szerz2dés*3tésre 7rá1)u%4

'a8as%at, 9a %e(a%ább &e('e%3%7 az árut, a &e11)7sé(et és az árat, vag"az ár meg$atározásának eg"értelm( meg$atározási módját. Az ajánlat$ozaz ajánlattevő kötve van )ajánlati kötöttség*. Az ajánlati kötöttségidőtartama ! $a azt az ajánlattevő nem $atározza meg ! az ajánlattételmódjától #%gg, az ajánlattételnél $asznált kommunikációs csatornaáltalános %zenettovábbítási időtartamának )ajánlat címzett$ez való

megérkezésre, és a válasz ug"anazon csatornán való visszaérkezésresz%kséges idő* #elel meg. Az eg"ezmén" a postai k%ldemén"t tekinti azáltalános ajánlattételi csatornának. A jelenlévők közti ajánlat esetébennincs ajánlati kötöttségi idő, azonnali el#ogadás )a g"akorlatban ez azadott tárg"alási #orduló végéig való el#ogadást jelenti* esetében jön létrea szerződés. z a'á1%at e%6o(adásá1a* &712s5% az a'á1%at:A&zett'é1e* *76e'ezett e%6o(ad4 1)7%at*ozata, 8a() az e%6o(adásrauta%4 &a(atartása, azo1ba1 a 9a%%(atás, 8a() a 8a%a&7%)e1&a(atartást4% 8a%4 tart4z*odás 1e& &712s5% az a'á1%at

e%6o(adásá1a*$ Amenn"iben az ajánlat címzettje az ajánlatot eltérő#eltételekkel k%ldi vissza az ajánlattevőnek, ez az irat ellenajánlatnakNminős%l és rá az ajánlatra vonatkozó szabál"ok irán"adóak, az eredetiajánlattevő lesz az ellenajánlat címzettje. Az ajánlatot valamint azel#ogadó n"ilatkozatot vissza le$et vonni, amenn"iben az legkésőbb avisszavonással érintett n"ilatkozattal eg" időben érkezik meg an"ilatkozat címzettjé$ez.

#$ / E%ad47 *3te%ezettsé(e*



Adásvételi szerződésben az e%ad41a* a 87%á( 8a%a&e11)7 'o(re1dszerébe1 &e(%é82 *3te%ezettsé(e az "C áruszo%(á%tatásaátadása, C tu%a'do1'o(á1a* átadása és #C az árura8o1at*oz4 8a%a&e11)7 o*&á1) átadása. Az áru átadására irán"ulókötelezettség $ozza a vevőt abba a $el"zetbe, $og" az áru a $atalma alá

ker%l, tec$nikailag képes lesz vele rendelkezniF a tulajdonjog átadásáravonatkozó kötelezettség megteremti ennek a rendelkezési képességnek a

jogalapját. )pl Az áru átadása megtörténik a vevő részére a vevő általkiállított #uvareszközbe való berakodással, $a a #uvareszköz a vevőutasításai szerint szállítja az árut, azonban az áru #el$asználása,továbbértékesítése csak azt követően le$etséges, $og" a vevő az árutulajdonjogát is megszerezte, $iszen azt megelőzően az áru ug"an a$atalmában van, de még idegen dolog.* Az okmán"ok átadásánakkötelezettsége a kereskedelmi #orgalomban jellemzően nag" szerepet tölt

be, amel" okmán"ok az áruval való rendelkezési jog g"akorlásá$ozsz%kségesek.

Az árut az eladó a szerződésben meg$atározott menn"iségben,minőségben, meg#elelően csomagoltan köteles szolgáltatni. A teljesítésakkor szerződésszer(, $a az áru alkalmas azokra a célokra, amil"encélokra az árut általában $asználni szokták, vag" a vevő által aszerződéskötéskor az eladó tudomására $ozott eg"éb célra. Az eladó azárut $armadik személ" minden szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogátólmentesen köteles szolgáltatni.

• -a az eladó a teljesítési $atáridőt megelőzően szállít, bármil"enesetleges $ibát a teljesítési $atáridőig jogosult pótolni, kijavítani.

• -a az áru nem szerződésszer(, a vevő #%ggetlen%l a vételárki#izetésének megtörténtétől, jogosult ol"an arán"ban csökkenteniaz árat, a$og" a $ibátlan áru értéké$ez a tén"legesen leszállítottáru értéke arán"lik a leszállítás időpontjában.

• -a az eladó csak részlegesen teljesít szerződésszer(menn"iségben és minőségben, a vevő az egész szerződéstől csak

akkor áll$at el )ti. utasít$atja vissza a részleges teljesítést*, $a a$ián"os teljesítés az áru jellemzőire tekintettel alapvetőszerződésszegésnek minős%l.

• -a az eladó a szerződésben #oglaltaknál nag"obb menn"iség(árut )többletszolgáltatás* szolgáltat, a vevő jogosult atöbbletszolgáltatást visszautasítani. A többletszolgáltatásel#ogadása esetén az eladó a többletszolgáltatásra is köteles aszerződésben szereplő árat #elszámítani.

A vevő az eladó szerződésszegése esetén is követel$eti az eladótól aszerződésszer( teljesítést, azonban az áru kicserélését csak akkorkövetel$eti, $a az áru $ibája annak jellege miatt alapvető



szerződésszegésnek minős%l és követelésével ésszer( $atáridőn bel%l állelő. A vevő pót$atáridőt ad$at az eladónak kötelezettsége teljesítésére, a

pót$atáridő alatt eg"éb eszközöket nem ve$et igén"be a szerződésszegésorvoslására.

@$ / >e827 *3te%ezettsé(e*

A vevő kötelezettsége a vételár meg#izetése és az áru átvétele. A vételármeg#izetését ! $a a szerződés más időpontot nem állapít meg ! akkor kellteljesíteni, $a az eladó átadja részére az árut, vag" az áru #elettirendelkezési jogot megtestesítő okmán"okat. A vevő a vételármeg#izetését a #izetési $atáridőben bármi#éle alakiságtól #%ggetlen%l

köteles teljesíteni.

A vevő a leszállított áru átvételt követően a le$ető legrövidebb időn bel%lmegvizsgálja menn"iségi )nettó s&l" és darabszám szerint* és minőségiszempontból és az észlelt $ibáról az eladót ésszer( időn bel%l értesíti.5nnek elmulasztása esetén a vevő elveszti a minőségi $ibára való$ivatkozás jogát. Az áru átvételétől számított kettő éven t&l minőségi$ibára nem le$et $ivatkozni.

A vevő szerződésszegést követ el a #izetési $atáridő elmulasztásával ésaz áru átvételének elmulasztásával. Amenn"iben a vevő $atáridőben nemveszi át az árut, de az áru az eladó rendelkezése alatt van, az eladóköteles az árut őrizni. Az eladó csak akkor köteles kiadni az árut avevőnek a későbbi időpontban, $a a vevő meg#izette a szerződés szerintivételárat és ki#izette az áru őrzésével kapcsolatban az eladónak #elmer%ltköltségeit.

$ / Szerz2déssze(és

Az 5g"ezmén" a szerződésszegések között ismeri az &n. a%ap8et2szerz2déssze(ésN't, amel" akkor mer%l #el, 9a a &ás7* ! az alapvetőszerződésszegést el nem követő ! 6é% szá&ára a szerz2dés6e11tart9atat%a11á 8á%7*, 8a() a szerz2désse% e%ér17 *A8á1t :é%&e(97Fsu%.

0ármel" #él jogosult teljesítését #el#%ggeszteni, $a a szerződéskötéstkövetően észleli, $og" a másik #él lén"eges kötelezettségét nem teljesíti,



azonban $a a másik #él utóbb $el"reállítja kötelezettsége teljesítését, a#el#%ggesztést meg kell sz%ntetni.

A szerződésszegés következmén"eként járó *ártérAtés 3ssze(e&e(e()ez7* azza% a 8esztesé((e%, a&e%) a szerz2déssze(és

*38et*eztébe1 érte a *árosu%tat, 7deért8e a11a* a szerz2dés&e(*3tésé1e* 7d2po1t'ába1 e%2re %át9at4 e%&aradt 9asz1át 7s. Akárosult köteles minden ésszer( lépést megtenni kárának en"$ítéseérdekében, azonban a káren"$ítés érdekében #elmer%lt költségeitkövetel$eti. A káren"$ítés elmulasztása esetében a károkozó kér$eti a kárösszegének mérséklését az elvár$ató )elmaradt* káren"$ítés vélelmez$etőeredmén"ével.

Mentes%l a #elelősség alól, aki bizon"ítja, $og" kötelezettségének

elmulasztását ol"an ok okozta, amel" általa el$árít$atatlan volt és aszerződéskötés idején ésszer(en nem volt elvár$ató tőle, $og" azakadáll"al számoljon, vag" elejét veg"e annak bekövetkezésének.

-a a szerződésszegés következtében bármel" #él az elállás jogátg"akorolja, köteles az általa átvett szolgáltatást a másik #élnekvisszaszolgáltatni. Amenn"iben a 8e82 é% az e%á%%ás 'o(á8a%, *3te%es azát8ett árut %é1)e(ébe1 az át8éte%*or7 á%%apotba1 87sszaszo%(á%tat17,kivéve, $a az az átvizsgálás következtében rongálódott, vag"megsemmis%lt. A vevő elállás esetén köteles az áru

visszaszolgáltatásával eg"%tt elszámolni mindazon előn"ökkel,amel"ekre az áru révén tett szert. Az eladó elállás esetén a megkapottvételárat és annak az átvétel időpontjától számított kamatait köteles avevőnek vissza#izetni.



>I$ +EJEZET

Z GLET NEM -?NZBELI ELLENT?TELEZ?SE, SEREGLETEK

"$ / Barter$ / Ko&pe1zá:74s 5()%et#$ / >7ssza8ásár%ás7 5()%et@$ / >7szo1t8ásár%ás7 5()%et$ / O66set 5()%et$ / SP7:9 5()%et és a *%Ar71( re1dszer

0ár napjaink áru#orgalmában a pénzt, mint általános csereeszközt

alkalmazzuk legnag"obb g"akorisággal, a nemzetközi kereskedelembenszámos okból több, jellemzően részben nem pénzbeli ellentételezésimódszerrel megvalósuló %g"lettípus ismert a g"akorlatban. 5zek akereskedelmi módszerek általában valamel" más árut $asználják legalábbrészben a megvett áru értékének kompenzálására. 5zeknek az%g"leteknek az eg"ik legjelentősebb kiváltó oka, $og" a vevő ! nem csaka tén"legesen vevő pozícióban szereplő vállalkozás, $anem a vevőállama is ! $ián"t szenved a nemzetközi kereskedelemben általánosanel#ogadott konvertibilis #izető eszközökből. 5zért a$$oz, $og"sz%kségleteit az elégséges konvertibilis #izetőeszköz $ián"ában is ki tudja

elégíteni, a kereskedőnek alternatív kompenzációs modellre vansz%ksége, amit kereskedelmi partnere is el#ogad az adott %g"letkompenzációjaként. Mivel nem jellemző, $og" a vevőnek éppen abból azáruból van értékesít$ető #eleslege, amel"re az eladónak sz%ksége van, akompenzáció ritkán valósul meg teljesen két vállalkozás viszon"ában. Az%g"letek jellemzően mind az eladó, mind a vevő államában többszereplőt érintenek, ezért az %g"letben az adott oldalon részes többiszereplőt g"akran az adott állam #ogja össze, amel" ! az %g"letvolumene, vag" g"akori és elterjedt volta esetében ! a másik #él

államával kétoldal& államközi kereskedelmi eg"ezmén"t köt, amiben a jellemzően #elmer%lő kérdéseket rögzítik.

"$ / Barter

A legrégebbi árucsere típust barternek nevezz%k, mel" napjainkban azárucsere általános g"(jtő#ogalmának megjelöléseként is szolgál.

7örténelmileg a tisztán naturális árucserét azokban az esetekbenalkalmazták, amikor a vevő nem rendelkezett az eladó által el#ogad$ató

pénz #ajtájával, azonban rendelkezett az eladó által el#ogad$ató áruval. A



barter %g"let speciális tulajdonsága, $og" az 5()%et te%'es érté*ébe1 árue%%e1téte%ezésse% 8a%4su% &e(, pé1z érté*e%és az 5()%etbe1 1e& 'e%e17*&e( ! leg#eljebb az %g"letben részt vevő #elek saját kalkulációiban.

Az %g"let kizárólag a két résztvevő partner kapcsolatában értelmez$ető,

amenn"iben bármel" oldalon további szereplők bevonása történik meg,ott már más típus& %g"letet találunk.

$ / Ko&pe1zá:74s 5()%et

A g"akorlatban sokkal elterjedtebb naturális, vag"is nem pénzbeliellentételezés( kereskedelmi %g"lettípus. Az %g"let alapvetően a

barter$ez $asonló, azzal a jelentős k%lönbséggel, $og" bár tén"legesenug"an&g" a #elek között árucsere valósul meg, a 6e%e* a :sereará1)o*&e(9atározásá9oz *3z3se1 e%6o(adott *o18ert7b7%7s 67zet2esz*3zbe1szá&o%'á* *7 az e()es, az 5()%etbe1 részt 8e82 áru* e()sé(árát,érté*ét. 5záltal a kompenzációs %g"letben a te%'es *o&pe1zá:74 &e%%ett

! a$ol az ellenszolgáltatás 9::R értékben áruban valósul meg ! e%ter'edta rész%e(es *o&pe1zá:74 7s, a9o% az e%%e1szo%(á%tatás részbe1 áruba1,részbe1 ped7( pé1zbe1 8a%4su% &e(. Az %g"let egésze ! a kétirán"&árumozgás ! eg"etlen szerződésben ker%l rögzítésre, #elt%ntetve, $a az

eg"ik 6é% az 2t &e(7%%et2 áru%e9A8ás7 'o(ot 9ar&ad7* sze&é%)1e*to8ábbad9at'a. 5z a $armadik személ", akire az ellentételezéskéntmegjelölt árule$ívási jog ! vag" annak eg" része ! át lett ru$ázva, ezt a

jogot vag" $azai #izetőeszközben )amenn"iben az áruszállítási jogot nekiértékesítő kereskedővel azonos államban m(ködik* vag" konvertibilis#izetőeszközben )amenn"iben $armadik államban m(ködik* átru$áz$atja.5záltal a kompenzációs %g"let több állam kereskedői közöttikapcsolatban is létrejö$et.

#$ / >7ssza8ásár%ás7 5()%et

ellemzően $ossz& lejárat& csere%g"let a visszavásárlási %g"let, a$ol eg"tőkeimportőr és eg" tőkee6portőr ország kereskedője vesz részt. Az%g"let jelentősége a . világ$ábor& utáni években #utott #el, a g"armatisorból #rissen #%ggetlenné vált államok és a #ejlett államok kereskedőiközrem(ködésével. Az %g"lettípusban az érintett államok szerepe minden

esetben jelentős, amel"ek eg"más közti kereskedelmi kapcsolatukatnemzetközi eg"ezménn"el, a jog$atóságuk alatti kereskedőket pedig

belső jogi aktusokkal szabál"ozzák. Az %g"lettípus elterjedésének #ő oka,



$og" a #rissen #%ggetlenné váló államok n"ersan"agban gazdagok, #ejletttec$nológiában és ipari termékben viszont szegén"ek voltak. Az %g"letrévén a 6e'%2d2 á%%a& 1)ersa1)a(ot adott a 6e'%ett á%%a&1a*, a&e%)

'e%%e&z2e1 a részére e%adott 1)ersa1)a( 6e%9asz1á%ásá8a% *észter&é*et érté*esAtett a 6e'%2d2 á%%a&1a* . Mind a n"ersan"ag,

mind a késztermék értékét konvertibilis #izetőeszközben #ejezték ki, íg"valósítva meg az elszámolást. Az %g"letnek nem #ogalmi eleme, $og" aszolgáltatott n"ersan"ag #el$asználásával készített késztermékkelvalósuljon meg a kompenzáció, ez inkább a kereskedelmi kapcsolatokkezdeti időszakában volt jellemző. 1apjainkban, kialakult kereskedelmikapcsolatok mellett ennek valószín(séges esetleges.

@$ / >7szo1t8ásár%ás7 5()%et

1apjaink legelterjedtebb árucsere %g"let típusa a viszontvásárlási %g"let.Az %g"letben a két #él két k%lön adásvételi szerződést köt, amel"ekeg"mást #eltételezik, eg"másra utalnak, az eg"ik szerződésben szereplővételárat a másik szerződésben szereplő vételár kompenzálja. Az elsőszerződés eladója a második szerződésben a vevő. Amenn"iben a #elek%zleti kapcsolata nem eseti jelleg(, g"akori, $og" k%lön megállapodásban#ektetik le %zleti kapcsolatuk általános szabál"ait ! közt%k jellemzően az

%g"leti #orgalom árucserében való ellentételezésének arán"át ! amel"ekkeretei között az eg"es %g"letre vonatkozó két, ellentétes irán"&adásvételi szerződést megkötik.

87szo1t8ásár%ás7 5()%etbe1 szerep%2 e()es adás8éte%7 szerz2dése*r3(zAt7*, 9o() az u()a1azo1 6e%e* *3z3tt ! jellemzően ug"anazondátummal ! *3t3tt 6ordAtott 7rá1)F szerz2désbe1 szerep%2 áruszerz2désszer te%'esAtése eseté1 :sa* a *ét szerz2déses érté**5%31b3zetét *e%% pé1zbe1 &e(67zet17. Amenn"iben

megállapodásukban nem rögzítették, az eseti adásvételi szerződésiszerződésekben ! ami az eg"es viszontvásárlási %g"let szabál"ait alkotja ! a #elek le$etővé te$etik, $og" az ellentételezés $armadik #él bevonásával valósuljon meg.

$ / O66set 5()%et

Az o66set 5()%et mindig 8a%a&7%)e1 :sF:ste:91o%4(7a ! korábban$aditec$nika ! érté*esAtésé8e% *ap:so%4d7* 3ssze, ez az az %g"lettípus,a$ol az államok legg"akrabban közvetlen szereplőkként jelennek meg. A



kereskedelem liberalizációja ellenére a leg#rissebb cs&cstec$nológiak%l#öldre való értékesítése az érintett államnak nem csak gazdasági, de

politikai, esetleg biztonságpolitikai szempontból is lén"eges kérdés. 5zérta leg#ejlettebb országokban g"akori, $og" belső jogszabál"aik kötelezik acs&cstec$nológiát #ejlesztő vállalkozásokat, $og" a cs&cstec$nológia

k%l#öldre való értékesítése előtt az állam$atalmat értesítse, konzultáljon,adott esetben k%lön eseti engedél"t kérjen. Mivel az o##set %g"let vevője

jellemzően a #ejlődő ország, ezért az %g"let 'e%%e&z2e1 á%%a&*3z7szerz2désbe1 3%t testet, a$ol a #ejlett állam vállalja, $og" !megvásárolva a saját jog$atósága alatt álló vállalkozástól ! a tec$nológiaiterméket értékesíti a #ejlődő államnak, amel" az ellenértéket jellemzőenk%lönböző ellentételezési #ormákban teljesíti. A #elajánlottellentételezések a k%lönböző áruban megvalósuló teljesítések mellett ak%lönböző koncessziós jogokat jelentik. Az %g"let a két állam politikai,

diplomáciai kapcsolatában is jelentős. Az értékesítő állam, aszerződésben ellentételezés%l kapott áruvásárlási, koncessziós és eg"éb jogokat nem saját maga $asználja #el, mivel eg" állam magánjogiaspektusát eg" il"en szerteágazó és nag" volumen( k%l#öldi tevéken"ségmeg$aladja. 5zeket a jogokat ! jellemzően $azai vállalkozásainak !értékesíti, akik ezeket a jogokat #el$asználják. Az államközi szerződés

jellemzően rögzíti, $og" a pénzbeli ellentételezés meg$atározott részét avevő államban kell be#ektetni, amibe az ellentételezésben szereplőkoncesszió #ejlesztése érdekében végzett beru$ázás beszámít.

Az %g"let révén mindkét részes állam jelentős előn"öket szerez. A vevőállam megszerzi a nag" érték( cs&cstec$nológiáj& berendezést és azellentételezés%l adott koncessziók révén a koncessziós ter%leteken akoncesszió tén"leges %zemeltetője #ejlesztéseket $ajt végre, ezáltalgazdasága és in#rastrukt&rája #ejlődik. Az eladó állam eg"#előldiplomáciai síkon eg" stabil szövetségest szerez, vag" a már meglévőszövetséget megerősíti, ami a nemzetközi politika és diplomácia síkjánkedvező lesz, másrészt a koncessziók és eg"éb ellentételezésekeladásából bevételt szerez ! amiből az eladott berendezést ki#izeti a

g"ártó cégnek ! illetve ezen vállalkozások növekvő eredmén"ei révénmagasabb adóbevételre tesz szert.

$ / SP7t:9 5()%et és a *%Ar71( re1dszer

A sSitc$ %g"let a klíring rendszereken bel%l m(ködő nemzetközikereskedelmi %g"let #orma. Mivel napjainkban a nemzetközi klíring

rendszerek elt(nőben vannak, a sSitc$ %g"let is eg"re inkább $áttérbeszorul. sP7t:9 5()%et a *%Ar71( *ap:so%atba1 %é82 á%%a&o*8á%%a%*ozása7 *3z3tt &e(8a%4su%4 1e&zet*3z7 áru:sere *ap:so%at,



a9o% az áru e%%e1érté*ét a *ét á%%a& *%Ar71( *ap:so%atába1 9asz1á%t*%Ar71( de87zába1 9atározzá* &e(.

A klíring rendszert az abban érintett államok azért $ozzák létre, mert$ián"t szenvednek konvertibilis #izetőeszközben, és konvertibilis

#izetőeszköz tartalékuk megőrzése érdekében az eg"más közti #orgalmatnem konvertibilis, $anem ki#ejezetten az eg"más közti kapcsolatralétre$ozott &n. klíringdevizábanN $atározzák meg. 5záltal az érintettországok vállalkozásai az eg"más közti kereskedelm%ketklíringdevizában számolják el, az eg"es tagállamok klíringközpontjai !amit általában a központi bankok látnak el ! évente számolják ki aklíring#orgalom eg"enlegét. A klíringdeviza és a konvertibilis devizákátváltási arán"a a klíringeg"ezmén"ben rögzített, a tagállamok csak aklíringelszámolás eg"enlegét rendezik konvertibilis devizában. Az eg"es

kereskedők a $azai klíring központon kereszt%l kapcsolódnak arendszerbe, amel" elszámolja a partner országgal #ol"tatott klíring#orgalmukat, az eg"enleget $azai devizában kapják meg a $azaiklíringközponttól. A . világ$ábor& után elterjedt klíring rendszerekben

jellemzően számos ország érdekelt volt, $azánk a +2D7 klíringrendszerében #ol"tatta kereskedelmi kapcsolatait, amel" rendszerklíringdevizája az &n. transz#erábilis rubelN volt.



>II$ +EJEZET

INOTERMS

"$ / EQ

$ / +#$/ +S@$ / +OB$ / +R $ / I+$ / -T$ / I-U$ / DT"!$ / D-""$ / DD-"$ / z E%ad4 és a >e82 6e%adata7 az e()es 6u8arpar7táso* eseté1"#$ / ()a*or%atba1 &é( 6e%%e%9et2& *orább7 par7táso*

Az 1;T75/MD a nemzetközi #uvarozás általánosan alkalmazottszokván"g"(jtemén"e, amel"et a 1emzetközi +ereskedelmi +amara)nternational ;$amber o# ;ommerce, ;;* publikál. Az ;; nemkormán"zati szerv, az általa kiadott szokván"g"(jtemén" nem

jogszabál", nem rendelkezik jogi kötőerővel, azonban a g"akorlat

jellemzően ezt a szokván"g"(jtemén"t $asználja kereskedelmikapcsolataiban.

A 1emzetközi +ereskedelmi +amarát 9G9G'ben alapította eg" csoport%zletember az ipar, a kereskedelem és a pénz%g"i szektor képviselőiköz%l. A tagoknak a nemzetközi kereskedelmi életben betöltött szerepeeg"re több %zletembert csábított a kamarába, amel" számostevéken"séget #ejtett ki, amivel tagjait segíti. A 1emzetközi+ereskedelmi +amarának napjainkban valamenn"i #ejlett gazdaság&

országból vannak tagjai. A +amara által ki#ejtett tevéken"ségek köz%lkiemelkedő az ;; mellett m(ködő nemzetközi választottbíróság 9G=>'as megalapítása, amel" választottbíróság napjainkban a nemzetközikereskedelmi jogvitákban legg"akrabban alkalmazott vitarendezési#órum, valamint az 1;T75/MD szokván"g"(jtemén".

5lőször 9G=>'ban $at szokván"t írtak le, de az 1;T75/MD elsőrendszerezett kiadására csak 9G>K'ban ker%lt sor. 5zt követően többször

! napjainkban jellemzően évtizedenként ! aktualizált &jszokván"g"(jtemén" jelenik meg. elenleg a leg#rissebb az

1;T75/MD =:9: szokván"g"(jtemén", de még számos esetbenalkalmazzák az 1;T75/MD =::: szokván"g"(jtemén"t is. Mivel a



szokván"g"(jtemén"ek nem jogszabál"ok, amel"eket az &jonnan kiadottváltozat $atál"talanítana, ezért #ontos, $og" a kereskedelmi partnerekközti szerződésben, a$ol az adott szokván"ra $ivatkoznak, megjelölésreker%ljön, $og" mel"ik kiadás szerinti szokván"t teszik a #elekszerződés%k tárg"ává, mivel a szokván"ok az &jabb kiadások során

módosul$atnak. Amenn"iben a #elek szerződés%kben nem rögzítik, $og"mel"ik évben kiadott szokván"g"(jtemén"t veszik #ig"elembe, jogvitaesetén a bíróság &g" tekinti, $og" a szerződéskötéskor kiadott leg#rissebbszokván"g"(jtemén"t vették #ig"elembe.

Az 1;T75/MD klauzulák vag" eg" szállítási módra )pl. száraz#öldi,vízi, légi*, vag" a k%lönböző szállítási módok kombinációjára )&n.multimodális #uvarparitás* vonatkoznak, amel"ek r3(zAt7* azt a63%dra'z7 9e%)et, a&edd7( az áru to8ábbAtásá8a% *ap:so%atos *3%tsé(e*

átszá%%1a* az e%ad4r4% a 8e82re, 7%%et2%e( azt a 63%dra'z7 9e%)et, a9o% a*ár8eszé%) )kárveszél" azon károk, értékcsökkenés viselése, amel"ekértmás személ" nem te$ető #elelőssé* átszá%% az e%ad4r4% a 8e82re. Aköltségek és a kárveszél" átszállásának #öldrajzi $el"e nem mindenesetben eg"ezik meg eg"mással, ez alapján k%lönböztet%nk meg eg",illetve kétpontos #uvarparitást. 5g"pontos #uvarparitás esetén azonos$el"en száll át a költség és a kárveszél", míg kétpontos esetében eltérő$el"eken.

A g"akorlatban a #elek között kötött szerződésekben a szokván"okra

azok $árom bet(s rövidítésével $ivatkoznak, megjelölve az érintett#öldrajzi $el"et. A következőkben az 1;T75/MD =:9:szokván"g"(jtemén" eg"es szokván"ait vessz%k sorra, vég%l röviden#elsoroljuk azokat az 1;T75/MD =::: szerinti szokván"okat, mel"ekaz 1;T75/MD =:9: g"(jtemén"ben már nem szerepelnek, denapjainkban még számos esetben megjelennek a g"akorlatban.

"$ / EQ eV Por*sC

Az eladónak ezen #uvarparitás esetében van a legkevesebb #eladata és#elelőssége. Az eladó kötelezettsége addig tart, $og" az árut a saját)eladói* rakodórámpa szélére kirakja. nnentől ! kezdve a rakodórámpaszélére kirakott árunak az első #uvareszközbe való berakodásával és aze6port vámkezeléssel ! az árutovábbítással össze#%ggő minden #eladat és#elelősség a vevőt ter$eli. A =:9:'ben kiadott paritás már választ$atóopcióként kezeli az áru csomagolásának eladói kötelezettségét, adott

esetben ez is ter$el$eti a vevőt ellentétben a 0écsi @ételi 5g"ezménn"el,amel" a csomagolást eg"értelm(en az eladó kötelezettségeként $atározzameg. Az eladó jellemzően csak 5HU #uvarparitással $ajlandó szerződni,



$a a vevő$öz való árutovábbítás jelentős kockázattal jár, vag" #elmer%l avevő saját joga szerinti vámszabál"ok át$ágásának veszél"e.

$ / + 6ree :arr7erC

Az eladó az árut a megjelölt $el"en e6portra vámkezelve átadja a vevőáltal megbízott #uvarozónak. Amenn"iben a megjelölt $el" az eladótelep$el"ével megeg"ezik, akkor az eladó akkor teljesít, $a az árut

berakodta a vevő által kiállított #uvareszközbe. Amenn"iben a megadott$el" eltér az eladó telep$el"étől, az eladót nem ter$eli a vevő általkiállított #uvareszközbe való berakodás kötelezettsége.

#$ / +S 6ree a%o1(s97de s97pC

Az eg"ik legrégebbi #uvarparitás, már az 9G=>'ban leírt szokván"okközött szerepelt. 7engeri szállításnál alkalmazzák. Az eladó akkorteljesít, $a az árut e6port vámkezelés után a vevő által kiállított $ajóoldalá$oz rakja a be$ajózási )indulási* kikötőben. Míg régen a $ajó

oldalá$oz rakásN azt jelentette, $og" az árut a berakodási mólón teszi leaz eladó, a$onnan a vevő a $ajóba berakodja, napjainkban a modernkikötői logisztikában a $ajó oldalá$oz rakásN a kikötőt %zemeltetőtársaság által megjelölt kikötői raktárba való berakodást jelent, amit akikötői társaság igazol )vag"is $og" a $ajó oldalá$oz rakás megtörtént*.A költségek és a kárveszél" is a rakparton való átadással száll át azeladóról a vevőre. A vevő számára k%lönösen akkor #ontos ezen a#uvarparitásnak az alkalmazása, $a a vevő az %g"letben közvetítőkereskedői tevéken"séget végez és az áru szállítását végző $ajót a veleszerződő végvevő intézi. A $ajó oldalá$oz rakással tudja azt biztosítani,

$og" az eredeti eladó ne ismerje meg a végvevőt, íg" biztosítva sajátközvetítői #unkcióját.

@$ / +OB 6ree o1 boardC

?g"ancsak az eg"ik legrégebbi #uvarparitás, amel" már az 9G=>'ban leírtszokván"ok között szerepelt, de már az első szokván"g"(jtemén" előttrőlismert volt a tengeri kereskedelemben. Az eladó azzal teljesít és akkorszáll át a kárveszél", amikor az áru a vevő által a be$ajózási kikötőben



kiállított $ajó $ajókorlátja #elett át$aladt. A jogvitát jellemzően a rakodásközbeni kár jelenti, $iszen $a a $ajó mellé sértetlen%l rakott áru a rakodásközben, már a $ajókorláton át$aladva sér%l )pl. a rakodást végző darumár a $ajó #elett szakad le és az áru a raktérbe $ullik, a$ol összetörik*, a$ajó a berakodott áruról ol"an $ajórakjeg"et )bill o# lading, 0IL,

részletesen ld. H. Bejezet C. V* állít ki, amel"en a sér%lés szerepel,#%ggetlen%l attól, $og" a sér%lés az áruban a $ajókorláton való át$aladáselőtt, vag" után keletkezett. A kérdést jellemzően vag" a rakodást végzővállalkozás erre vonatkozó #elelősségbiztosítása, vag" az eladó általk%lön a rakodásra kötött biztosítás oldja meg.

$ / +R :ost a1d 6re7(9tC

Az eladó viseli a költségeket a ki$ajózási )érkezési* kikötőig, akárveszél" viszont a be$ajózási )indulási* kikötőben a $ajókorlát #elettszáll át a vevőre )a $ajókorlát #elett átszálló kárveszél"ről bővebben ld.az BT0 #uvarparitás leírásánál*. A $ajóból való kirakodás és az importvámkezelés már a vevő #eladata.

$ / I+ :ost 71sura1:e a1d 6re7(9tC

Az eladó viseli a költségeket a ki$ajózási )érkezési* kikötőig, akárveszél" viszont a be$ajózási )indulási* kikötőben a $ajókorlát #elettszáll át a vevőre )a $ajókorlát #elett átszálló kárveszél"ről bővebben azBT0 #uvarparitás leírásánál*. Az eladó kötelezettsége még a ;B/#uvarparitásban írt #eladatai mellett, $og" az árura a vevő javára az áruértékének 99:R'ra biztosítást kössön. A biztosítási jogban a t&lbiztosítás)az áru értékét meg$aladó értékre való biztosítás* tilos, azonban itt nem

eg" $ag"omán"os árubiztosítást, $anem eg" kombinált biztosítást látunk.5bben az áru értékének 9::R'a $ag"omán"os kárveszél" biztosítás, 9:R

pedig az %zleti kockázat biztosítása. Az áru értéke itt az áru szerződésszerinti értékét jelenti, amel" értékbe beleszámít az eladó ;B#uvarparitás szerinti kötelezettségei teljesítésének költsége. A 9:R %zletikockázat biztosítás pedig azt biztosítja, $og" a vevő az árut n"ereséggeltudja értékesíteni.

A ;B #uvarparitás esetében az eladó akkor igazolja szerződésszer(

teljesítését és válik jogosulttá az ellenértékre, $a eg"részt a$ajórakjegg"el igazolja az áru berakodását a $ajóba továbbá a biztosításikötvénn"el igazolja a szállítmán" biztosításának megkötését. tt te$át az



eladó a szabál"osan kiállított okiratok átadásával teljesít és jogosulttáválik az ellenértékre. 5zért az áru tén"leges sorsa a vevő #izetésikötelezettsége szempontjából irreleváns, a vevő akkor is köteles aszerződés szerinti árat meg#izetni, $a az áru megsemmis%l, $iszen ezesetben a biztosításból elégíti ki igén"ét.

$ / -T :arr7a(e pa7d toC

2"akran alkalmazott multimodális klauzula, a$ol az eladó ameg$atározott rendeltetési $el"ig viseli az áru továbbításával kapcsolatosköltségeket és az e6port vámkezelést, míg a kárveszél" az árunak az első#uvarozónak való átadásával )berakodással* száll át a vevőre.

$ / I- :arr7a(e a1d 71sura1:e pa7d toC

5z a #uvarparitás leginkább a ;B és a ;47 #uvarparitások ötvözéseként#og$ató #el. A ;47 szabál"ait veszi át abban, $og" multimodálisklauzula, a$ol az eladó a meg$atározott rendeltetési $el"ig viseli az áru

továbbításával kapcsolatos költségeket és az e6port vámkezelést, míg akárveszél" az árunak az első #uvarozónak való átadásával száll áll át.5mellett az eladó köteles az árura a ;B #uvarparitás szabál"ainálrészletezett szabál"ok szerint biztosítást kötni.

U$ / DT de%78ered at ter&71a%C

Az 1;T75/MD =:9: szokván"g"(jtemén"ben &jként megjelent#uvarparitás. Az eladó akkor teljesít, $a az árut a meg$atározottterminálra szállította és ott kirakodta. A kárveszél" a kirakodással száll áta vevőre. Az e6port vámkezelés és a terminál díjának #izetése az eladó,az import vámkezelés a vevő #eladata. A terminál bármil"en #ajtáj& le$et)pl. raktár, konténerudvar*, amit jellemzően raktározó, vag"szállítmán"ozó vállalkozás %zemeltet.

"!$ / D- de%78ered at p%a:eC



?g"ancsak az 1;T75/MD =:9: szokván"g"(jtemén"ben &jkéntmegjelent #uvarparitás. Az eladó a meg$atározott $el"re szállítássalteljesít, az import vám%g"intézés mellett az áru kirakodása is a vevő#eladata. A két &j #uvarparitás között a k%lönbség, $og" míg a 3A7esetén eg" terminálba )ami #%ggetlen a vevőtől* való kirakodással teljesít

az eladó, addig 3A4 esetén bármil"en $el" megjelöl$ető )pl. a vevőtelep$el"e* teljesítési $el"nek, a$ol azonban a kirakodás már a vevő#eladata és kárveszél"e.

""$ / DD- de%78ered dut) pa7dC

Az 5HU #uvarparitás ellentettje. Az eladót ter$eli valamenn"i költség és

kárveszél" az árunak a vevő részére való átadásig, ide értve mind aze6port, mind az import vám%g"intézést is.

"$ / z E%ad4 és a >e82 6e%adata7 az e()es 6u8arpar7táso* eseté1

5HU B;A BAD BT0 ;B/ ;B ;47 ;4 3A7 3A4 334

9.csomagolási költség

5I@ 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

=. berakodási

költség@ 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

>. szállítás be$ajózási

kikötőig@ 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

C. e6portvám

@ 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

<. be$ajózási

kikötőiköltség

@ @ 5 5 5 5 5 5 5 5 5

K. $ajóbarakodás

@ @ @ 5 5 5 5 5 5 5 5

E. $ajó)#uvardíj*

@ @ @ @ 5 5 5 5 5 5 5

J. biztosítás ! ! ! ! ! 5 ! 5 ! ! ! G.

ki$ajózásikikötőiköltség

@ @ @ @ @ @ 5 5 5 5 5



9:.kirakodási

költség@ @ @ @ @ @ @ @ @ 5 5

99.importvám

@ @ @ @ @ @ @ @ @ @ 5

A táblázatból lát$ató, $og" az áru értéke mil"en költségekkel növekedika g"ártási költséget követően amel" költségek az importvámmeg$atározásánál a vámértéket növelik. Amenn"iben a ki$ajózási kikötőa vám$atár is eg"ben, az áru vámértékébe a 9:. pontig összesített költségis beleszámít. Amenn"iben a vám$atár )jellemzően száraz#öldiországnál* a ki$ajózási kikötőtől eltér, a 8á&érté*be a 9:. pontig#elmer%lt költségen #el%l a száraz#öldi szállítóeszközbe való berakodás ésa 8á&9atár7( tart4 szá%%Atás7 *3%tsé( 7s be%eszá&At.

"#$ / ()a*or%atba1 &é( 6e%%e%9et2 *orább7 par7táso*

0ár az 1;T75/MD =:9: szokván"g"(jtemén"ben nem szerepelnek,#ontos röviden #elsorolni azokat a #uvarparitásokat, amel"ek az1;T75/MD =::: szokván"g"(jtemén"ben még szerepeltek, mivelnapjainkban még számos esetben a g"akorlat alkalmazza ezeket.

D+ de%78ered at 6ro1t7erCAz eladó az árut a vám$atárra szállítja. A költség és a kárveszél" avám$atáron, de annak átlépése előtt száll át a vevőre. Az importvám%g"intézés és annak költsége a vevőt ter$eli.

DES de%78ered eV s97pCAz eladó az árut a ki$ajózási kikötőig szállítja. A kárveszél" a kikötőbeérkezéssel száll át a vevőre. A kikötői és kirakodási költségek valamintaz import vám%g"intézés és költsége a vevőt ter$elik.

DEW de%78ered eV Xua)CAz eladó a ki$ajózási kikötőbe szállított áru kirakodásával teljesít, akárveszél" a rakparton száll át a vevőre. Az import vám%g"intézés ésannak költsége a vevőt ter$eli.

DD; de%78ered dut) u1pa7dCAz eladó köteles az árut a meg$atározott rendeltetési $el"re eljuttatni,valamenn"i költség és #eladat az eladót ter$eli az import vám%g"intézés

és vám#izetés kivételével. A kárveszél" a leszállított áru átadásával szállát.



>III$ +EJEZET

JELLEMZ. SZERZ.D?SEK NEMZETKÖZIKERESKEDELEMBEN

"$ / dás8éte%7 szerz2dés$ / +u8arozás7 szerz2dés#$ / Ra*tározás7 szerz2dés@$ / B7zo&á1)7 szerz2dés$ / Szá%%At&á1)ozás7 szerz2dés$ / ()13*7 szerz2dés$ / +ra1:97se szerz2dés

Az alábbiakban a nemzetközi kereskedelemben legg"akrabban #elt(nőszerződéstípusokat tekintj%k át. Az eg"es szerződéstípusokat a mag"arg"akorlat alapján vessz%k sorra, alapvetően a =:9C. március 9<. napján$atál"ba lépő &j 4olgári törvén"kön"v szabál"ait #ig"elembe véve,esetenként utalva az ezt megelőzően $atál"os, 9G<G. évi, régi polgáritörvén"kön"vre.

"$ / dás8éte%7 szerz2dés

A kereskedelmi #orgalomban legg"akrabban alkalmazott szerződéstípus. szerz2dés ré8é1 az e%ad4 *3te%es az áru tu%a'do1'o(á1a*átru9ázására, a 8e82 ped7( a 8éte%ár &e(67zetésére és az áruát8éte%ére$ A jogi szakirodalom az adásvételi szerződés tárg"alásakor

jellemzően a dologN ki#ejezést $asználja, ami a kereskedelmig"akorlatban $asznált és a kereskedelmi #orgalomban szereplő áruN'náltágabb kategória, mivel a dologN #ogalmába mind az áruN #ogalmikereteivel eg"ező ingó dologN, mind az áru #ogalmába bele nem tartozómásik nag" csoport, az ingatlanN is beletartozik.

Az eladó az áru #eletti tulajdonjogát a vételár teljes meg#izetéséig#enntart$atja, azonban ez a tulajdonjog #enntartás csak akkor lesz$atál"os $armadik személ"ek #elé, $a a tulajdonjog'#enntartás tén"ét a$itelbiztosítéki n"ilvántartásba az eladó bejeg"eztette. A $itelbiztosítékin"ilvántartásban való rögzítés $ián"ában a vevőtől jó$iszem(en az árutellenérték #ejében megszerző személ" az áru tulajdonjogát megszerzi,illetve a vevő által jó$iszem( $armadik személ" javára alapított, az árun#ennálló és a $itelbiztosítéki n"ilvántartásba bejeg"zett zálogjog létrejön.

A korábbi polgári törvén"kön"v k%lön szerződésként kezelte a szá%%Atás7szerz2dést, amel" az adásvételi szerződésnek eg" ol"an esete, a$ol az





#uvarlevélen #oglalttal megeg"ezik. A #uvarozó az áru berakodásakoresetlegesen észlelt $ibákat a #uvarlevélre vezeti #el. A #uvarlevél legalábbtartalmazza az átvétel $el"ét és időpontját, a #eladó, a #uvarozó és acímzett nevét és címét, a kiszolgáltatás $el"ét valamint az átvett árumegnevezését, csomagolási módját, menn"iségét, darabszámát,

#uvarozási jelzését.

A #eladó köteles az árut &g" csomagolni, $og" az az árut megóvja, és aza személ" és vag"onbiztonságot ne veszél"eztesse, a csomagoláson#elt%ntetni az árutovábbítás$oz sz%kséges in#ormációkat, és átadni a#uvarozónak az áru továbbításá$oz sz%kséges okiratokat. Az áru

berakodása a #eladó kötelessége. -a az átadáskor n"ilvánvaló, $og" acsomagolás, vag" az áru továbbításá$oz sz%kséges in#ormáció, vag" azátadott okirat nem meg#elelő vag" nem elégséges, a #uvarozó

megtagad$atja a k%ldemén" átvételét.

A #uvarozási jelzések, árutovábbítás$oz sz%kséges in#ormációk acsomagoláson a nemzetközi standardoknak meg#elelő jelzésekel$el"ezését jelentik, amel"ek az áru kív%lről nem lát$ató tulajdonságáravonatkozik )pl. töréken"*, illetőleg az árutovábbítás során sz%kségeskezelési, rakodási in#ormációkat )pl. csak állítva szállít$ató*tartalmaznak.

Az áru megérkezéséről a #uvarozó a címzettet értesíti. A #uvarozás teljes

időtartama alatt az áruval a #eladó jogosult rendelkezni. A #eladónak azáruval való rendelkezési joga akkor száll át a címzettre, $a a címzettmegkapja a #uvarozó értesítését az áru megérkezéséről. A #uvarozót a#uvarozással kapcsolatos költségei megtérítésére a #uvarozásra átvett áruntörvén"es zálogjog illeti meg.

A #uvarozó a #uvarozásra átvett áruért teljes leltár#elelősséggel tartozik, a#elelősség alól csak az előre nem lát$ató, rajta kív%l álló okból

bekövetkező kár esetén mentes%l. A #uvarozó s&l"os gondatlansága

esetén bekövetkező kárért való #elelősségét nem korlátoz$atja.

Az eg"es nemzetközi #uvarozási #ajtákra )vas&ti, köz&ti, tengeri, #ol"ami*vonatkozó speciális szabál"okat k%lön eg"ezmén"ek szabál"ozzák,amel"ek a nemzetközi #uvarjog jelentős elemei. Az alábbiakban#elsorolás szer(en tekintj%k végig a k%lönböző #uvarozási #ajtákravonatkozó nemzetközi eg"ezmén"eket.

A 8asFt7 6u8arozásr4% a @as&ti Oru#uvarozási 1emzetközi 5g"ezmén"

);M';TM7B* rendelkezik, amel"et Mag"arországon az 9GJK. évi =.törvén"erej( rendet $irdetett ki. A vas&ti áruszállítást jelenleg is ez azeg"ezmén" szabál"ozza. Az időközbeni #ejlődésre #ig"elemmel 9GG:'ben



sz%letett eg" kiegészítő jeg"zőkön"v. Az 5g"ezmén" szerint a#uvarozásban részt vevő valamenn"i vas&ttársaság, mint #uvarozó#elelőssége az árukárokért )késedelmes #uvarozás, elvesztés, sér%lés*objektív, eg"etemleges, de összegében korlátozott a #uvarlevélbenszereplő összegig. A Dzovjetunió utódállamaiban a vas&ti #uvarozást nem

ez az eg"ezmén", $anem az 9G<9'es DPM2DP eg"ezmén" szabál"ozza,amel"et a Dzovjetunió és a szocialista országok között jött létre.

A *3zFt7 6u8arozást két nemzetközi eg"ezmén" szabál"ozza, eg"#elől a;M/'eg"ezmén", amit Mag"arországon az 9GE9. évi >. törvén"erej(rendelet $irdetett ki, más#elől a 7/'eg"ezmén", ami elsődlegesen atranzit országon való ártovábbítást szabál"ozza, és amel"et az 9GEJ. évi9K. törvén"erej( rendelet $irdetett ki. A #uvarozók #elelőssége azárukárokért eg"etemleges és korlátozott, a korlátot árutípusonként

$atározza meg az eg"ezmén".

A %é(7 6u8arozás szabál"ait először az 9G=G'es @arsói 5g"ezmén"ben#ektették le, amit Mag"arország az 9>K. évi HH@. törvén"cikkben )az9GC< előtt az Trszágg"(lés által el#ogadott jogszabál"ok neve nemtörvén" $anem törvén"cikk volt* $irdetett ki. 5zt módosította az 9G<<'ös-ágai 5g"ezmén", amit az 9GKC. évi 9G. törvén"erej( rendelet $irdetettki, a későbbi módosításokat Mag"arország nem $irdette ki, azok$oz nemcsatlakozott. 9GGG'ben a @arsói 5g"ezmén" és módosításainak teljesrevízióját és eg"séges szerkezetbe #oglalt eg"ezmén" elkészítését t(zték

ki célul a Montreali +on#erencián. Az itt elkész%lt &j eg"ezmén" #elváltjaa @arsói 5g"ezmén"t és eddigi módosításait, azonban ennek rati#ikációs#ol"amata még nem zárult le.

A te1(er7 6u8arozásra a 0ill o# Lading szabál"ai )ld. H. Bejezet C.V*vonatkoznak. 5mellett jogi megoldásként létezik az &n. &tvonalbérletN,amel"ben a $ajót annak tulajdonosa eg" meg$atározott &tvonalra

bocsátja a bérlő rendelkezésére, aki az áru szállítását a bérelt $ajóbansaját költségére oldja meg.

A 1e&zet*3z7 6o%)a&7 9a'4zásra a kereskedelmi $ajózásra alkalmas#ol"ókon ker%l sor, amel"re az érintett #ol"ókra vonatkozó k%löneg"ezmén"ek vonatkoznak. Az 9GCJ'as 0elgrádi 5g"ezmén"tMag"arország az 9GCG. évi H. törvénn"el $irdette ki, ami a 3una ?lmés a torkolat közötti szakaszára vonatkozik. A nemzetközi jelentőség(európai vízi utakról szóló eg"ezmén"t 9GGK'ban kötötték meg 2en#ben,Mag"arország az eg"ezmén"t a 9<9I=:::. )H.9.* +ormán"rendelettel$irdette ki.



#$ / Ra*tározás7 szerz2dés

Az áruk raktározása a nemzetközi kereskedelemben az árutovábbítás$ozidőlegesen jellemzően kapcsolódó elem. ra*táros 8á%%a%'a ara*tároz4 á%ta% a ra*tárba bera*ott áru 2rzését és táro%ását, a

ra*tároz4 ped7( dA' 67zetését$ A nemzetközi g"akorlatban eltérő, $og"az eg"es államok jogrendszerei a raktározást k%lön szerződéstípuskéntszabál"ozzák, vag" a g"akorlat alakítja ki a meglévő elemekből, aszerződési szabadság elve alapján. A mag"ar jogrendszer k%lönraktározási szerződést nem ismer, ismeri viszont a közraktározásiszerződést )ld. H. Bejezet >.V*, amel" az eg"szer( raktározásnálann"iban több, $og" a közraktár által kiállított, az árunak a raktárba való

be#ogadását igazoló közraktárjeg" értékpapír, ami megtestesíti az árutulajdonjogát.

@$ / B7zo&á1)7 szerz2dés

A bizomán"i szerződés szorosan kapcsolódik az adásvételi szerződés$ez,mivel a b7zo&á1)os arra vállal kötelezettséget, $og" a &e(bAz4 'a8ára,de a sa'át 1e8ébe1 *3t &e(9atározott árura adás8éte%7 szerz2dést,te8é*e1)sé(éért dA'ra 'o(osu%t, $a az adásvételi szerződést megköti. A

bizomán"i szerződésnek két #ajtája van, vételi és eladási bizomán".>éte%7 b7zo&á1)1á% a b7zo&á1)os a &e(bAz4 'a8ára 8e82*é1t *3tadás8éte%7 szerz2dést, e%adás7 b7zo&á1)1á% ped7( e%ad4*é1t *3tadás8éte%7 szerz2dést &e(bAz4'a érde*ébe1$ @ételi bizomán"nál a

bizomán"os a megbízóval való elszámolással ru$ázza át a megbízóra azáru tulajdonjogát. 5ladási bizomán" esetében a megbízó a bizomán"iszerződés megkötésekor ru$ázza át a bizomán"osra az eladandó árutulajdonjogát.

A bizomán"i szerződés lén"eges eleme annak meg$atározása, $og" a bizomán"os mil"en összeg( limitár mellett köt$et szerződést. A%7&7tártól negatív irán"& eltérés )vételi bizomán"nál a limitárnálmagasabb, eladási bizomán"nál a limitárnál alacson"abb ár mellett kötöttadásvételi szerződés* esetén a bizomán"os köteles a k%lönbözetetmegbízójának megtéríteni. A limitártól a megbízó javára való eltérésselkötött adásvételi szerződésből eredő k%lönbözet #őszabál" szerint amegbízót illeti, azonban a bizomán"osi tevéken"séggel %zletszer(en#oglalkozó kereskedők szerződéseikben jellemzően jutalékos megosztástalkalmaznak a szerződési szabadság elve alapján.

A bizomán"ost megilleti az &n. 31szerz2désN joga, amel" esetben azadásvételi szerződést saját magával köti meg a megbízó érdekében.



nszerződés esetében a bizomán"os a limitár$oz kötve van, deamenn"iben a piacon a limitárnál kedvezőbb ár is elér$ető, azönszerződést ezen a piacon elér$ető legkedvezőbb áron köteles a

bizomán"os megkötni. A bizomán"os díjra önszerződés esetén is jogosult, az önszerződés tén"éről a megbízót az elszámoláskor

tájékoztatni kell. nszerződés esetén a bizomán"os és a megbízóviszon"ában a bizomán"i szerződés mellett az adásvételi szerződésszabál"ai is vonatkoznak.

$ / Szá%%At&á1)ozás7 szerz2dés

A szállítmán"ozási szerződést #uvarbizomán"nak is nevezik több $el"en

a szakirodalomban, mivel a k%lön nem szabál"ozott kérdésekben a bizomán"i szerződés szabál"ait kell $áttérszabál"ként alkalmazni. szá%%At&á1)oz4 arra 8á%%a% *3te%ezettsé(et, 9o() sa'át 1e8ébe1, de&e(bAz4'a 'a8ára &e(*3t7 az áru to8ábbAtásá8a% 3ssze65((2szerz2dése*et és &e(tesz7 a sz5*sé(es 'o(1)7%at*ozato*at. Aszállítmán"ozó díjra jogosult. A szállítmán"ozó ezek alapján jellemzőennem kizárólag a #uvarozási szerződést, de ezzel össze#%ggésben araktározási és biztosítási szerződéseket is megköti. A szállítmán"ozótmegilleti az önszerződés joga )ld. bizomán"i szerződés*, az áru

továbbítása során kötött szerződéseiben elért kedvezmén"ek, jutalékok aszállítmán"ozót illetik. A megbízóra a csomagolással és utasítássalkapcsolatban a #uvarozási szerződésre vonatkozó szabál"ok érvén"esek.A szállítmán"ozó #elelőssége a #uvarozó #elelősségével eg"ezik meg, $aaz árut más árujával eg"%tt, ug"anazon #uvareszközön továbbította, $a a

birtokában lévő áru elvész, vag" károsodik. A szállítmán"ozó az áruvalkapcsolatosan a megbízó k%lön utasítása nélk%l is köteles megtenni amegbízó jogainak megóvásá$oz sz%kséges jogn"ilatkozatokat.

$ / ()13*7 szerz2dés

A nemzetközi kereskedelmi g"akorlatban elterjedt az %g"nökök igén"bevétele mind eseti, mind pedig tartós %g"nöki #eladat elvégzésére. Az%g"nöki tevéken"ség a brit ;roSn Agenc" tevéken"ségének mintájára#ejlődött és terjedt el nemzetközi szinten, azonban napjainkban a ;roSnAgent által végzett tevéken"ség eltér a kereskedelmi %g"nöki

tevéken"ségtől, szabál"ai arra nem terjednek ki. Az uniós jog akereskedelmi %g"nökN ki#ejezést $asználja, a mag"ar jog korábban azuniós jogot követve ug"ancsak ezt a megnevezést alkalmazta. Az &j



4olgári törvén"kön"v, amel" az %g"nöki szerződést önálló szerződéskéntszabál"ozza, a közvetítőN terminológiát $asználja. A $azai g"akorlatbanviszont az uniós terminológia rövidítéseként az %g"nökN megjelölésterjedt el.

Az uniós )a meg$ozatalakor $asználatos megnevezéssel közösségi* jogban a 7anács JKIK<>I52+ irán"elve szabál"ozza az önállóvállalkozásként m(ködő kereskedelmi %g"nökökre vonatkozó szabál"okössze$angolását. Az irán"elv azt tekinti kereskedelmi %g"nöknek, akiönálló vállalkozásként m(ködve a megbízó javára áru eladására, vag"vételére vonatkozó tárg"alásokat #ol"tat és erre vonatkozó megbízásesetén a szerződést megköti.

1em minős%l kereskedelmi %g"nöknek

•

aki $ivatalos minőségében eljárva vállal valamel" szervezetetter$elő kötelezettséget,

• aki ellenszolgáltatás nélk%l végez %g"nöki tevéken"séget,

• csőd' és #elszámolási eljárásban a csődgondnok, #elszámoló,

• az árutőzsdei %g"nök,

• a ;roSn Agent.

A kereskedelmi %g"nök köteles

• a tárg"alásokat le#ol"tatni a partnerrel,

•

erre vonatkozó k%lön #el$atalmazás esetén a partnerrel megkötni aszerződést,

• a megbízót valamenn"i in#ormációról tájékoztatni,

• a megbízó ésszer( utasításainak eleget tenni.

A megbízó köteles

• az %g"nöknek az árura vonatkozó dokumentációkat átadni,

• tájékoztatni az %g"nököt, $a előre látja, $og" az %g"leteknag"ságrendje jelentősen alacson"abb lesz, mint amire az %g"nök

általában számít$atott,• tájékoztatni az %g"nököt minden, általa közvetített %g"let

el#ogadásáról, visszautasításáról, nem teljesítéséről.

Az uniós jog szerint az %g"nök a szokásos mérték(, méltán"os díjazásra jogosult, amit jellemzően jutalékos rendszerben állapítanak meg. Az%g"nököt jutalék illeti meg az %g"let után, $a

• az %g"letet az ő tevéken"sége eredmén"eként kötötték,

• ol"an személl"el kötötték, akit ő korábban ug"anil"en %g"letre,mint szerződő #elet szerzett meg,



• kizárólagossági megállapodás esetén az abban meg$atározottter%leti, vag" %g"#élkörbe tartozó %g"#éllel kötött szerződés utánakkor is, $a az %g"letkötésben nem vett részt,

• az %g"nöki szerződés megsz(nését követően a megbízó az%g"nök korábbi tevéken"ségére tekintettel, az %g"nöki szerződés

megsz(nését követő ésszer( időn bel%l köt szerződést az%g"#éllel.

A jutalék$oz való jog megsz%ntet$ető, $a megállapít$ató, $og" a %g"nöktevéken"sége révén megkötött szerződést nem #ogják teljesíteni, azonbana teljesítés elmaradása nem ró$ató #el a megbízónak.

Az %g"nöki szerződés a szerződésben érintett #elek szerinti tagállamrendelkezése szerint köt$ető meg$atározott alakiság$oz )a mag"ar jog

szerint kötelező az %g"nöki szerződés írásba #oglalása*, köt$ető$atározott, vag" $atározatlan időre. A $atározatlan időre kötöttszerződést az első évben 9, a második évben =, a $armadik és azt követőévekben > $ónapos #elmondási idővel le$et #elmondani. Az %g"nök

jogosult kártérítésre az %g"nöki szerződés megsz(nését követően, $a

• a megbízónak &j vevő)ke*t szerzett vag" a meglévőkkel az %zletnag"ságrendjét jelentősen növelte és ennek a kapcsolatnak atovábbi #ennmaradására reális esél" van,

• meg#osztják ol"an jutaléktól, amel" az %g"nöki szerződés

szerződésszer( teljesítése esetén megillette volna, miközben aközvetített szerződés a megbízónak jelentős $asznot biztosít,

• nem tudta elszámolni ol"an költségeit, kiadásait, amel"ek amegbízó tanácsára az %g"nöki szerződés teljesítése érdekébenmer%ltek #el.

Mag"arországon a =:::. évi ;H@. törvén" szabál"ozza a kereskedelmi%g"nöki tevéken"séget, amel" szerint a *eres*ede%&7 5()13* Arásba6o(%a%t &e(bAzás a%ap'á1 dA'azás e%%e1ébe1 áru adás8éte%7 és e()ébszerz2dése7t *3z8etAt7 9ar&ad7* sze&é%)e* részére, tá'é*oztat'a

&e(bAz4'át az ér71tett p7a: 9e%)zetér2%, a p7a:7 9e%)zet a%a*u%ásár4%$z 5()13* a dA'o1 6e%5% *3%tsé(e7re és e()éb *7adására )pl.

piackutatási költség, reklám költség* 1e& tart9at 7(é1)t akkor sem, $akétséget kizáróan igazol$ató, $og" a költség a közvetítendő szerződésmegkötése érdekében mer%lt #el, mivel ezen költségeket az %g"nöki díjátalán" jelleggel #oglalja magában. Az %g"nöki díj jellemzően jutalékos#ormában van kikötve, jutalékot nem csak a szerződés megkötésére,$anem pl. az %g"nök által beszedett szerződési díj beszedéséért )inkasszó

jutalék* is #izet$etnek, de jutalék köt$ető ki akkor is, $a az %g"nök

#elelősséget vállal az általa közvetített szerződéses partner teljesítéséért)del cedere jutalék*. Az %g"nök tevéken"sége során az adott $el"zetbenelvár$ató gondossággal, a megbízó érdekeire #ig"elemmel, utasításait



betartva köteles eljárni. Az %g"nök megbízója nevében csak akkor jogosult szerződést kötni, $a megbízása erre ki#ejezetten kiterjed. ;sakmegbízója írásbeli engedél"ével köt$et más személl"el &j szerződést%g"nöki #eladat ellátására, megbízóját köteles tájékoztatni arról, $a más

javára már végez %g"nöki tevéken"séget. A =:9C. március 9<'én

$atál"ba lépő &j 4olgári törvén"kön"v k%lön #ejezetben szabál"ozzaközvetítői szerződés néven az %g"nöki szerződést, megk%lönböztetve azeg"szer( és a tartós közvetítői szerződést. 5g"értelm(síti az &j törvén",$og" az %g"nök díja a közvetített szerződés megkötésének időpontjábanválik esedékessé. A megbízó köteles tájékoztatni %g"nökét, $a azeredetileg tervezettnél kisebb menn"iségben tud szerződést kötni, vag" atovábbiakban nem köt szerződést az %g"nök által érintett piacon.

$/ +ra1:97se szerz2dés

A #ranc$ise szerződés a . világ$ábor& után alakult ki az 5g"es%ltOllamokban és onnan kiindulva terjedt el világszerte. A szerződési #orma$azánkban is elterjedt a rendszerváltás után, de a mag"ar jog mint önállónevesített szerződés#ajtát nem ismerte, az &j 4olgári törvén"kön"v vezeti

be k%lönálló nevesített szerződésként jogbérleti szerződés cím alatt.A #ranc$ise szerződés két szereplője a jogbérbe adó és a jogbérbe vevő.

A jogbérbe adó rendelkezik szerzői és iparjogvédelmi jogokkal,$asználati jogokkal, knoS'$oS )titkos, értékkel bíró és azonosít$atószakmai in#ormációk és #ol"amatleírások g"(jtemén"e, amel" k%lönszerzői és iparjogi védelem alá nem $el"ez$ető* ismeretekkel a #ranc$iserendszer keretében értékesítendő termékre és a rendszer m(ködtetésérevonatkozóan. 'o(bérbe ad4 ezt az 7s&eretet 7d2%e(ese1, 1e&*7zár4%a(os 'o((a% b7ztosAt'a a 'o(bérbe 8e821e*, a*7 'o(osu%t %esz ater&é*1e* a 6ra1:97se re1dszer *erete71 be%5%, a re1dszer á%ta%&e(*38ete%t szabá%)o* &aradé*ta%a1 betartása &e%%ett, de sa'át

8á%%a%*ozásába1, *7zár4%a( sa'át 'a8ára és *ár8eszé%)ére érté*esAte178a%a&71t a 6ra1:97se dA'at a 'o(bérbe ad41a* &e(67zet17$ A jogbérbeadó jogosult a jogbérbe vevőnek a #ranc$ise rendszerrel kapcsolatoselőállítási, szolgáltatási és értékesítési tevéken"ségét ellenőrizni, ezzelkapcsolatban utasítási jog illeti meg, amel"et a jogbérbe vevő kötelesvégre$ajtani. A jogbérbe adót az ellenőrzési és utasítási jog a #ranc$iserendszer jó $írnevének biztosítása kapcsán illeti meg, a jogbérbe vevőneka #ranc$ise márkanévvel össze nem eg"eztet$ető tevéken"sége az egészmárka #og"asztói megítélését rontja, ezen tevéken"ségtől a jogbérbe adóa jogbérbe vevőt eltilt$atja, s&l"os esetben a jogbérleti szerződést s&l"os

szerződésszegés miatt #elmond$atja és a rendszert ért károk megtérítésétkövetel$eti. /endes #elmondással a $atározatlan időre kötött szerződést

bármel" #él a $ónap utolsó napjára mond$atja #el, az első évben 9, a



második évben =, a $armadik és további években > $ónap #elmondásiidővel. A mag"ar jog szerint a jogbérleti szerződésnek ! a Branc$ising5urópai Magatartási +óde6 szabál"aival ellentétben ! nem kötelezőérvén"ességi eleme az írásbeli #orma, de a g"akorlatban általános azírásbeli #orma alkalmazása.

A szerződésnek g"akori kikötése a ter%letvédelmi klauzulaN amel"ben a jogbérbe adó vállalja, $og" meg$atározott #öldrajzi ter%leten bel%l más$armadik személ"nek nem ad jogot a rendszerbe való bekapcsolódásra

jogbérbe vevőként, illetőleg előírja, $og" a jogbérbe vevő mel" beszállító)k*tól vásárol$at alapan"agot. Mivel a ter%leti kizárólagosság,valamint a beszállítói kör kizárólagossága #elveti az áruk ésszolgáltatások szabad áramlásának korlátozását, a kérdést az uniós jog a0izottság =EG:I9GGGI5+ rendeletében szabál"ozza. Az uniós jog szerint

a #ranc$ise rendszerek beszállítói rendszerei ! amel"ek vertikálismegállapodásnak minős%lnek ! nem minős%lnek az uniós jogotmegsértőnek, $a a rendszer valamenn"i tagja )a jogbérbe vevők*áruIszolgáltatás értékesítésével #oglalkozó kiskereskedő és ezekeg"ikének ! a jogbérbe vevő és saját kapcsolt vállalkozásainakeg"%ttesen számított ! éves #orgalma nem $aladja meg az <: millió eurótés a szállítónak a szállított áru piacán a #orgalma a >:R'ot. A mag"ar jogezzel azonos szabál"t #ogalmaz meg a =:<I=:99. )H.E.*+ormán"rendeletben. 0ár a jogszabál"ok csak kevés szabál"t $atároznakmeg a #ranc$ise szerződésre, a g"akorlat által kialakított, jellemző jogok

és kötelezettségek ennél lén"egesen szélesebbek.

A jogbérbe adó által kidolgozott rendszerleírást, ami a szerződés tárg"a,írásos #ormában )pl. +ézikön"v vag" más $asonló megnevezés* készíti elés adja át a jogbérbe vevőnek, aki ennek meg#elelően alakítja ki %zletétés értékesítési rendszerét. A g"akorlatban a jogbérbe adó a +ézikön"vmellett a szerződéses kapcsolatot részleteiben meg$atározó általánosszerződési #eltételeket állapít meg, amel"re az eg"edi #ranc$ise szerződés$ivatkozik.

A jogbérbe adó #elel a #ranc$ise márkanév piaci bevezetéséért, a rendszer#ejlesztéséért, globális marketingkampán"okat #ol"tat, kezeli a termékalapan"ag beszerzési csatornáit. A jogbérbe vevő belépési és rendszeresdíjat #izet, a #ranc$ise keretei között $el"i reklámkampán"t #ol"tat$at, a

jogbérbe adó eseti díjat ír$at neki elő a jogbérbe adó valamel"tevéken"ségértIszolgáltatásért.

A #ranc$ise szerződés révén a #elek kölcsönösen előn"öket ér$etnek el az

alábbiak szerint.

A szerződés $asznai a jogbérbe vevőnél



• Alacson" tőkebe#ektetési igén", mivel a márka a piacon ismert.

• +ipróbált, bejáratott rendszernek meg#elelően m(ködtet$etivállalkozását, ezzel kik%szöböli a téves döntés kockázatát.

• +ialakult beszállítói $álózat$oz csatlakozik, megkapja a #riss#ejlesztéseket.

• A bejáratott rendszer és márka növeli, de nem garantáljavállalkozása pro#itálási és t&lélési esél"eit.

A szerződés $asznai a jogbérbe adónál

• 2"orsan és olcsón kiépít$ető, #ejleszt$ető $álózat, $iszen a$álózati végpontok a jogbérbe vevő tulajdonában állnak.

• A jogbérleti díj rendszeres bevételt biztosít.

• A #elelősség át$árítása a jogbérbe vevőre az értékesítésn"ereségessége, napi m(ködés problémái körében, mivel azok a

jogbérbe vevőnél jelentkeznek.

+ötöttségek a jogbérbe vevő oldalán

• Minden erejével a jogbérbe vett )#ranc$ise* tevéken"séggel kell#oglalkoznia, pár$uzamos tevéken"séget csak a jogbérbe adóelőzetes írásbeli engedél"ével végez$et.

• 7artania kell magát a jogbérbe adó utasításai$oz és a +ézikön"vkövetelmén"ei$ez.

• 7artania kell az előírt minimális #orgalmat.

• ;sak a megadott beszállítóktól szerez$eti be az alapan"agokat.• Wzletét az előírt brandnek meg#elelően kell kialakítania.

• +öteles meg#elelő menn"iség( árukészletet raktáron tartani.

• A legtöbb #ranc$ise szerződés a jogbérbe vevő oldalán #orgalmiminimum elvárásokat állapít meg.

• A jogbérbe vevőnek és alkalmazottainak a jogbérbe adóoktatásain #ol"amatosan részt kell venni%k.

• A jogbérbe vevő köteles betekintést biztosítani a jogbérbe adórészére kön"veibe, vag" köteles integrálódni a #ranc$ise rendszer

eg"séges kön"velési rendszerébe.



IQ$ +EJEZET

?RT?K--HROK NEMZETKÖZIKERESKEDELEMBEN

"$ / >á%t4$ / se** #$ / K3zra*tár'e()@$ / B7%% o6 Lad71(

A magánjog eg"ik alapelve a szerződéses szabadság elve, amel" alapjánszerződés köt$ető szóban, írásban és ráutaló magatartással eg"aránt. Amásik #ontos és ug"ancsak világszerte érvén"es magánjogi alapelv a

szabad bizon"ítás elve, ami szerint jogvitában az érintett #él bármil"en bizon"ítékokkal alátámaszt$atja állításait. 5bből az alapelvi kiindulásból$og" jutunk el az értékpapírok$ozX

5lső lépésként azt látjuk, $og" a magánjog alapján kötött szerződésekneknem #eltétele az írásbeliség, $anem csak opcionális le$etőség, de ag"akorlatban, #őleg a bizon"ítás megkönn"ítése érdekében $asznos, $a aszerződés írásba van #oglalva, nem pedig pl. tan&bizon"ítás vag" más

bizon"ítékok #elsorakoztatásával próbáljuk rekonstruálni a szerződés pontos tartalmát.

A következő lépéstől már #ol"amatosan az érintett állam$atalom aktívközrem(ködése jelenik meg. 5lőször az állam csupán ann"it ír elő azáltala kialakított jogrendszerben, $og" adott típus& szerződést kötelezőírásba #oglalni, a nem írásban kötött szerződést semmisnek tekinti, vag"isaz állam nem #ogadja el érvén"es szerződésnek, azt nem létezőnektekinti. )A mai mag"ar g"akorlatból példa a gépjárm(vek adásvételiszerződésének kötelező írásba #oglalása. 5nnek oka az államin"ilvántartás $atál"os vezetésének könn"ítése.*

-armadik lépésként az állam$atalom meg$atározott szerződéstípusoknálmár nem csak írásbeliséget, $anem minősített írásbeli #ormát követel mega szerződés érvén"ességé$ez. Amenn"iben a szerződés nem teljesíti aminősített #orma követelmén"ét, azt az állam semmisnek tekinti. )A maimag"ar g"akorlatból példa az ingatlant érintő szerződések ! általában%g"véd által ! ellenjeg"zett #ormában való megkötése.*

5bből a rövid #elsorolásból is látjuk, $og" a jog%g"letekben az írásbeli#orma és a jogok k%lönböző intenzitással kapcsolód$atnak össze,azonban az elméleti le$etőség megvan arra, $og" bár a szerződés ug"anaz előírt #ormának nem #elelt meg, a szerződés alapjául szolgáló



jog%g"let létrejött, a szabad bizon"ítás elve alapján a jog%g"letet megle$et kísérelni ! a semmis szerződés esetén kív%l ! bizon"ítani.

Az itt említett, a jogok és az írásbeliség összekapcsolódásának#okozatai$oz képest minőségi lépés az értékpapír, a$ol a papír és a jogok

ol"an szorosan összekapcsolódnak, $og" az érté*papAr 1é%*5% a 'o(ot1e& %e9et se& 7(azo%17, se& ér8é1)esAte17, vag"is az értékpapír$ián"ában, az értékpapírba #oglalt jog bizon"ítására nincs le$etőség.

Az értékpapírok két #ontos tulajdonsága az alaki legitimáció és a ki#ogás'korlátozás. z a%a*7 %e(7t7&á:74 szerint, 9a a papAr &e(6e%e% az adottérté*papAr6a'tára 8o1at*oz4 t3r8é1)7 6e%téte%e*1e*, a**or aztérté*papAr1a* *e%% te*71te17, valamint 9a az érté*papAr a be11eszerep%2 'o(o*at és *3te%ezettsé(e*et tarta%&azza, 'o(osu%t1a* azt

*e%% te*71te17, a*7t a papAr a11a* &utat. A *76o(ás=*or%átozás szer71t:sa* azo*ra a *76o(áso*ra %e9et 978at*oz17, a&e%)e* azérté*papArb4% e()érte%&e1 *7t11e* .

A 4olgári törvén"kön"vről szóló =:9>. évi @. törvén" az értékpapíráltalános de#inícióját adja meg azzal, $og" a #ormai követelmén"ek

betartásával le$etőség van jogszabál"ban nem #elsorolt értékpapírkibocsátására is.

-a valaki Arásba1, nem elektronikus #ormában vag" elektronikus

#ormában rögzített és értékpapírszámlán n"ilvántartott )dematerializált*módon e()o%da%Fa1 *3te%ezettsé(et 8á%%a% arra, 9o() 2 &a(a 8a() a1)7%at*ozatába1 &e('e%3%t &ás sze&é%) a 1)7%at*ozatba1 r3(zAtett 'o(()a*or%ását a 1)7%at*ozatba1 &e(9atározott 6e%téte%e* szer71t azo*7rat vag" az értékpapírszámla által 'o(osu%t*é1t 7(azo%t sze&é%)részére b7ztosAt'a, vag" az okiratban, illetve az elektronikus &tonrögzített 1)7%at*ozat szer71t7 szo%(á%tatást az okirat vag" azértékpapírszámla által 'o(osu%t*é1t 7(azo%t sze&é%) részére te%'esAt7, azo*7rat, illetve a n"ilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozatérté*papAr1a* &712s5%.

Jo(szabá%) á%ta% 1e& szabá%)ozott érté*papAr6a'ta estébe1 az o*7rat8a() szá&At4(épes 'e% a**or &712s5% érté*papAr1a*, 9a a *7bo:sát4'aaz érté*papArba1 %e(a%ább az a%ább7 tarta%&7 e%e&e*et 6e%t51tet7

9. a kibocsátó nevét és címétF=. azt, $og" a n"ilatkozat értékpapírnak minős%lF>. az értékpapír által megtestesített jogosultságotFC. sorozatban kibocsátott értékpapír esetén az értékpapír'sorozat

megjelölését, a sorozat értékpapírkódját és a sorozatba tartozóértékpapírok darabszámátF

<. a kibocsátás $el"ét és időpontjátF

K. okirati #ormában kibocsátott értékpapír esetén a kibocsátóaláírását.



Mint az a törvén"i de#inícióból is lát$ató, az értékpapír eredetileg ! mintaz nevéből is kit(nik ! papír alapon jelent meg. Azonban az értékpapír#orgalom volumenének és nemzetközi szintjének megjelenése mellett a$ag"omán"os papír alap& értékpapírt a tec$nológiai #ejlődés $atására#ol"amatosan #elváltja az &n. dematerializált értékpapír, amel"

számítógépes adatként tartalmazza az értékpapír valamenn"i kötelezőtartalmi elemét, viszont csak a meg#elelő biztonsági rendszerrelrendelkező zárt $álózatban létez$et, amel"be &j dematerializáltértékpapírt csak ellenőrzötten, az erre #el$atalmazott $álózati ponton )ezMag"arországon a +özponti Yrtéktár, a +5L5/ Prt.* le$et el$el"ezni. Atörvén" értelmében a dematerializált értékpapír is ug"anazokkal atulajdonságokkal rendelkezik, mint a $ag"omán"os papír alap&értékpapír.

Az értékpapír tulajdonosi jogosultsága szerint 1é8re szóló, 8a()be&utat4ra sz4%4 le$et. A névre szóló értékpapírból megállapít$ató atulajdonos személ"e, ezért ennek átru$ázása csak &g" valósul$at meg, $aaz &j tulajdonos személ"e az értékpapírból megállapít$atóvá válik, ez az&n. #orgatmán"ozással valósul meg. A be&utat4ra sz4%4 érté*papAr bóla tulajdonos személ"e nem állapít$ató meg, ezért az érté*papArtu%a'do1osá1a* a11a* &71de1*or7 b7rto*osát *e%% te*71te17, ezért a

bemutatóra szóló értékpapír átru$ázása eg"szer( átadással történik meg.Az értékpapír #őszabál" szerint átru$áz$ató, de az értékpapír tartalmaz$ataz átru$ázást kizáró kitételt is.

A 6or(at&á1) az érté*papAro1 6e%t51tetett tu%a'do1os1a* ol"an, azérté*papArra rá8ezetett 1)7%at*ozata, a&e%)be1 *7'e%e1t7, 9o() azérté*papArt a &e(9atározott &ás7* sze&é%)re átru9ázza és eztdátu&&a%, a%áArássa% %át'a e%. A g"akorlatban széles körben elterjedt az&n. %res #orgatmán"N, amel"ben a tulajdonszerző személ" neve ki van$ag"va, a #orgatmán" összes többi alaki #eltételének megtartása mellett,íg" az értékpapír a bemutatóra szóló értékpapír$oz $asonló módoneg"szer( átadással áru$áz$ató, amíg az %res #orgatmán"ban a

tulajdonszerző személ" nevét ki nem töltik.

1apjainkban a pénzmosás elleni nemzetközi k%zdelem keretében eg"reinkább elterjednek azok a nemzetközi törekvések, $og" csak névre szólóértékpapírok leg"enek #orgalmaz$atók.Az értékpapír a benne megtestesített jog alapján le$et $itelviszon"t, vag"tulajdonviszon"t megtestesítő értékpapír. A továbbiakban csak anemzetközi kereskedelemben jellemzően szereplő értékpapír típusokatvessz%k sorra.

A napjainkban elterjedt két értékpapír típust, a részvén"t)tulajdonviszon"t testesít meg* és a kötvén"t )$itelviszon"t testesít meg*,



mivel azok jellemzően nem a nemzetközi kereskedelemben, $anem atőkepiaci #orgalomban vesznek részt, nem tárg"aljuk, mint több más, anemzetközi kereskedelmi #orgalomban nem szereplő értékpapír típustsem.

"$ / >á%t4

Az értékpapír típus a H'H. századi táliában #ejlődött ki, a$ol avárosiasodás magas szinten állt és az eg"es városállamok köztikereskedelem is #ejlett volt és már elterjedtek a pénzváltók, akik ak%lönböző városokban m(ködő kollégáikkal %zleti kapcsolatban álltak. Akorabeli nemes#ém pénzek nag" összeg( mozgatása jelentős logisztikai

és biztonsági kockázatot jelentett a kereskedők számára, ezért kialakultaz a g"akorlat, $og" a kereskedők a pénzváltóknál $el"ezték el a náluklévő ! esetenként nag"on jelentős s&l"& ! #émpénzt, aki erről eg" papíralap& igazolást adott, amit a pénzváltó másik városban m(ködő kollégájavisszaváltott #émpénzre. A g"akorlat a távolsági kereskedelem és a

pénzváltói ! mai #ogalmainkkal banki ! kult&ra terjedésével és#ejlődésével vált eg"re ismertebbé. Mivel az állami jogszabál"okeg"részt $ián"osak voltak, másrészt eltértek, ezért ezen %g"típusokban aválasztottbíráskodás jelentősége megnőtt. Az első általánosan érvén"es

váltórendtartás @. 4iusz pápa nevé$ez #(ződik, aki a 0ologna'i $el"iváltószabál"okat tette egész táliában kötelező érvén"(vé. A mai váltójogszabál"ait a H@. Lajos által 9KE>'ban kiadott kereskedelmi törvén"alapozta meg, de ettől számos alapkérdésben eltértek az angol és a németszabál"ok. Mag"arországon a . világ$ábor& előtt jelentős volt a bel#öldiváltó#orgalom isF a mag"ar szabál"ok a német szabál"okat követték. Aszocialista korszakban a váltó csak a nemzetközi kereskedelemben volt$asználatos, bel#öldi #orgalma ma sem számottevő.

A váltó az eg"ik legrégebbi értékpapír típus, mel" $itelviszon"t testesítmeg. 1emzetközi szabál"ozását a 2en#ben, 9G>:'ban kötött váltójogieg"ezmén" adja, amel"et a Mag"ar 1épköztársaság az 9GK<. évi 9.törvén"erej( rendelettel $irdetett ki.

A váltó eg" meg$atározott összegre vonatkozó #eltétlen #izetési#elszólítás. A váltóak két típusa van, az &n. sa'át 8á%t4N, a$ol a váltótkibocsátó személ" saját maga vállal kötelezettséget a #izetésre és az &n.7de(e1 8á%t4N, a$ol a kibocsátó által #elszólított személ" lesz a #izetésrekötelezett.

A váltó pénz#orgalmi, pénz$el"ettesítő szerepe miatt a #orgalom biztonsága érdekében #ontos, $og" csak az alaki )#ormai* #eltételeknek





törvén" erejénél #ogva #orgat$ató értékpapír, ennek el$ag"ásanem jelent érvén"telenséget vag" #orgat$atatlanságot. A váltókibocsátója viszont a szövegben írt de nem rendelvén"éreNkitétellel a #orgat$atóságot kizár$atja.

*. A 8á%t4 *7á%%Atásá1a* 1ap'a és 9e%)e.. A 8á%t4 *7bo:sát4'á1a* a%áArása.

A váltót a címzett a váltó #izetés végett való bemutatását követőenköteles ki#izetni annak részére, aki a váltót neki bemutatja és

jogosultságát megszakítás mentes #orgatmán"i láncolattal igazolja. Acímzett követel$eti, $og" a rendelvén"es a #izetés megtörténtekor a váltóokiraton a #izetés megtörténtét igazolja, $iszen amenn"iben a váltón aki#izetés megtörténte nincs jelölve, az aktuális váltóbirtokos ismételten

#izetést követel$et a címzettől. A g"akorlatban ez általában &g" történik,$og" a váltóbirtokos a váltóra #elvezeti a #izetveN megjeg"zéstdátummal és aláírással ellátva. ellemzően a címzett ragaszkodik a váltóezen teljesítési elismerés #elvezetése utáni átadásá$oz is.

Amenn"iben a címzett a váltót a #izetésre bemutatáskor nem #izeti ki,erről a ! jellemzően a váltóbirtokos által erre #elkért ! közjeg"ző

jeg"zőkön"vet vesz #el. 5zt nevezz%k 8á%t4 48ato%ásnak, amiközokiratnak minős%l. 5bből az óvatolásból kit(nik, $og" a címzett aváltót vag" nem #ogadta el )pl. nem ismeri el címzetti minőségét, csőd

vag" #elszámolási eljárás alatt áll*, vag" a váltót el#ogadja, de nem #izetiki. A váltóbirtokos az óvatolási jeg"zőkön"vvel tud bíróság$oz #ordulniés váltópert megindítani. A váltóperben a váltóbirtokos a címzett és azonszemél"ek ellen tud #ellépni, akik a váltót aláírták, vag"is a váltókibocsátója és valamenn"i, a #orgatmán"i láncolatban őt megelőzőváltóbirtokos ellen. A váltóper az esedékességtől számított $árom éveselév%lési $atáridőn bel%l indít$ató meg a címzett ellenF az összes aváltóbirtokost megelőző váltóbirtokos és a rendelvén"es, valamint akibocsátó ellen pedig eg" éves elév%lési $atáridőn bel%l az óvatolástól

számítva. @áltóperekben a bíróság az eg"es n"ilatkozatok megtételére a peres #eleknek > napos $atáridőt ad$at, a tárg"alásokat >, leg#eljebb Jnapos időközzel tartja. 5z az állami bíróságok általános n"ilatkozattételiés tárg"alást(zési $atáridő szabál"ait és g"akorlatát #ig"elembe vévekiugróan g"ors eljárást jelent.

$ / se**

;sekk esetében a :se** *7á%%At4'a arra ad 6e%tét%e1 67zetés7 6e%sz4%Atást aszá&%á'át 8ezet2 ba1*1a*, 9o() szá&%á'a ter9ére 67zesse *7 a :se**



3ssze(ét a :se** be&utat4'á1a* . A csekk a váltó$oz $asonlóan$itelviszon"t megtestesítő értékpapír, amel" a készpénz#orgalmatkönn"íti. A csekk számos kérdésben $asonló az idegen váltó$oz, azonbantöbb #ontos kérdésben eltér tőle. Míg idegen váltó esetében a váltókiállításának alapjogviszon"a ! azon jogviszon", amel" alapján a

kibocsátó #elszólítja #izetésre a címzettet ! bármil"en jelleg( le$et, addig:se** esetébe1 a *7bo:sát4 arra utasAt'a a ba1*ot, a :se** :A&zett'ét,9o() a *7bo:sát4 szá&%á'á1a* ! vag" $itelkeretének, $a a közt%k lévő

jogviszon" erre le$etőséget ad ! ter9ére 67zesse *7 a :se**et. A csekkrevonatkozó szabál"okat az 9G>9'ben 2en#ben tartott csekkjogikon#erencia eg"ségesítette, ezeket a szabál"okat alkalmazzák világszerte.-azánkban az eg"ezmén"t a 9GK<. =. törvén"erej( rendelet $irdette kiF arendszerváltás előtt a csekk#orgalom kizárólag nemzetközi #orgalombanlétezett.

A csekk alaki kellékei"$ :se**[ e%1e8ezést az o*7rat sz38e(ébe1 az o*7rat

*7á%%Atásá1a* 1)e%8é1$

$ <atározott pé1z3ssze( 67zetésére sz4%4 6e%tét%e1 67zetés76e%sz4%Atás$

#$ 67zetésre *3te%ezett :A&zettC 1e8e$

@$ +7zetés7 9e%) &e(1e8ezése$

$ *7á%%Atás 9e%)é1e* és 7de'é1e* &e('e%3%ése$

$ *7bo:sát4 a%áArása$

Mint a kötelező alaki kellékek #elsorolásából látszik, a csekk a váltóvalellentétben nem minden esetben névre szóló okirat, bemutatóra szólóértékpapírként is érvén"es. A csekk címzettje a kibocsátó számlájátvezető bank.

A csekket a csekk birtokosa #izetés végett $atáridőben köteles bemutatni,a címzett pedig a $atáridőben bemutatott csekket azonnal köteleski#izetni. A $atáridő leteltét követően a kibocsátó jogosult a csekketvisszavonni, valamint a címzett bank a csekket nem köteles ki#izetni.

A csekk bemutatásának $atárideje

• A kiállítás $el"ével azonos országban megjelölt #izetési $el"esetén J naptári nap.

• A kiállítás $el"ével azonos #öldrészen, de eltérő országbanmegjelölt #izetési $el" esetén $&sz naptári nap. 5 tekintetbeneurópainak minős%l a Böldközi'tenger medencéjének valamenn"iországa.



• A kiállítás #öldrészétől eltérő #öldrészen és másik országbanmegjelölt #izetési $el" esetében $etven nap.

Amenn"iben a címzett a csekket $atáridőben bemutatva nem #izette ki,$at $ónapos elév%lési $atáridőn bel%l indít$ató kereset a címzett bank, a

kibocsátó és a csekken #elt%ntetett #orgatmán"i láncban szereplő korábbiátru$ázók ellen.

Lát$ató, $og" mind a váltó, mind a csekk#orgalom a résztvevőknag"#ok& bizalmát követeli meg, $iszen a csekk vag" a váltó el#ogadásaazt jelenti, $og" az el#ogadó bízik abban, $og" a címzett a #elt%ntetettösszeget részére bemutatás esetén meg#izeti. A jogalkotó a csekk ésváltó#orgalom biztonságát a b%ntetőjog eszközével is védi. Míg korábban

jellemzően k%lön b%ntetőjogi tén"állások védték a csekk és

váltó#orgalmat, napjainkban a készpénz'$el"ettesítő #izetési eszközzelvaló visszaélés tén"állásban eg"%tt védi az állam nemcsak a váltó és acsekk, $anem valamenn"i )pl. bankkárt"a* készpénz'$el"ettesítő eszköz#orgalmát.

#$ / K3zra*tár'e()

A raktározás a kereskedelmi #orgalomban már az ókor óta jelentős kérdésvolt, több próbálkozás is #elt(nt a történelem során, $og" azállam$atalom raktározza az árukat. A mai értelemben vett közraktározáselső példái a H@. századi Angliában jelentek meg, a$ol a kikötőiraktárak m(ködtek először közraktári #unkcióban. Mag"arországon aközraktározás jogszabál"i #eltételeit az 9JE<'ös kereskedelmi törvén"teremtette meg, amel"nek a közraktározásra vonatkozó rendelkezéseitcsak az 9GGK. évi HL@. tv., a jelenlegi közraktározási törvén"$el"ezte $atál"on kív%l.

A közraktárjeg" tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A *3zra*tár'e()az árut a közraktárban e%9e%)ez2 %ete82 és az áru raktározását vállaló*3zra*tár *3z3tt %étre'3tt szerz2dés a%ap'á1 a *3zra*tár á%ta% a%etétbe 8ett áru*r4% 8ezetett %etét7 *31)8 *78o1ata, amel" kivonatáru'e()N része az áru tu%a'do1'o(át testesAt7 &e(. A közraktár letétikön"ve #ol"tonos sorszámozással ellátott, $árom részből áll, amel"nekelső példán"a a tőpéldán" ! a letéti kön"vben maradva ! a közraktárnálmarad, az áru tulajdonjogát megtestesítő árujeg" és az arról leválaszt$atózálogjeg" a letevő birtokába ker%l. A $atál"os mag"ar szabál"ok szerint a

közraktározási szerződés ma6imum 9 éves időtartamra köt$ető, annaklejártát követően ! amenn"iben az árut nem kívánja a jogosult kiváltani,



$anem további tárolást kér ! az eredeti közraktározási szerződés alapjánkiállított árujeg" és zálogjeg" bevonása után &j közraktározási szerződéskötése mellett &j árujeg" és zálogjeg" ker%l kiállításra.

A közraktárjeg" tartalmi elemei

9. A közraktárjeg", valamint az adott szelvén" nevének )árujeg" észálogjeg"* elnevezést az okiratban, az okirat n"elvén.

=. Az árut átvevő közraktár megnevezése.

>. A letéti kön"v sorszáma.

C. A letevő neve, címe.

<. A letett áru megnevezése, menn"isége, letevéskori értéke.

K. A közraktárat a szerződés alapján megillető díj összege.

E. A közraktározás lejáratának pontos dátuma )ami leg#eljebb 9 évle$et*.

J. Az áru raktározásának $el"e.

G. +iállítás ideje.

9:. A közraktár cégszer( aláírása.

Amenn"iben az árura zálogkölcsönt vesznek #el, mind az árujeg"en,mind a zálogjeg"en #el kell t%ntetni99. A zálogkölcsön összegét.

9=. A zálogkölcsön lejáratának időpontját.

9>. A zálogkölcsön lejáratakor vissza#izetendő összeget, vag" akamatszámítás módját

9C. A zálogjeg"et kitöltő árujeg" birtokos aláírását

9<. A zálogjeg" kiállításának $el"ét és időpontját.

-azánkban a közraktározás jellemzően mezőgazdasági termén"ekraktározása tekintetében valósul meg. Az azonos #ajtáj& mezőgazdaságitermén"eket a gazdálkodók eg"más$oz közeli időpontban takarítják be,aminek $atására ekkor t&lkínálat keletkezik a piacon, ami az árakesésé$ez vezet. A termelő, $a nem rendelkezik meg#elelő tároló silókapacitással, kén"telen lenne az alacson" áron értékesíteni a termén"t,ezért célszer( számára a termén" közraktárban való el$el"ezése,amenn"iben a raktározási költség kevesebb, mint a későbbre várt

magasabb piaci ár. A másik előn"e a közraktárnak, $og" a közraktárbanel$el"ezett árura zálogkölcsön ve$ető #el a közraktárjeg" zálogjeg"



részének kitöltésével és leválasztásával. A zálogjeg" kitöltését követőenaz árujeg"től #%ggetlen%l, önállóan #orgat$ató értékpapírrá válik.

A közraktár ! a $atál"os mag"ar szabál"ozás szerint a termén"letevéskori értékének két$armadáig ! kölcsönt n"&jt$at a letevőnek a

zálogjeg" el#ogadása mellett. 5z a közraktár által végzett zálogkölcsönn"&jtás nem minős%l pénzintézeti tevéken"ségnek.

A közraktár jellegéből #akadóan az &n. ömlesztett tömegárukN tárolásáraalkalmas, amel" árutípus esetén a raktározott áru csak típus és menn"iségszerint van meg$atározva )pl. . oszt. étkezési b&za*, az adott termén" ameg$atározott típuson bel%l korlátlanul $el"ettesít$ető, a közraktártól aztnem várja el a tulajdonos, $og" a raktárba pontosan általa $el"ezetttermén"darabokat szolgáltassa vissza számára. 5zért a közraktárak a

termén"eket jellemzően nag" be#ogadóképesség( silókban tárolják, jelezve, $og" az adott silóban mil"en termén"típust tárolnak és a silóbana k%lönböző letevők által beraktározott azonos típus& termén"ekkevered$etnek.

A közraktárjeg", mint névre szóló értékpapír, kizárólag #orgatmán"ozás&tján ru$áz$ató át. Mivel a közraktárjeg" árujeg" része az árutulajdonjogát testesíti meg, az árujeg" #orgatása ! akár önállóan, akár azálogjegg"el eg"%tt ! termékértékesítésnek minős%l, ezért OBA #izetésikötelezettséget keletkeztet.

z áru *7adása a *3zra*tárb4%Az áru kiadását a közraktárból az árujeg" birtokosa követel$eti. Aközraktár kizárólag azt jogosult ellenőrizni, $og" az árujeg"et bemutatószemél" jogosultságát a zárt, megszakítás mentes #orgatmán"i lánc

bizon"ítja'e, az eg"es #orgatmán"i aláírások $itelességét nem kötelesvizsgálni. A közraktár köteles kiadni az árut, $a az árujeg" birtokosa azárujeg"et és a zálogjeg"et visszaadja és ki#izeti a raktározás esetleges kinem eg"enlített költségeit. 5rre a közraktárjeg"en #elt%ntetett raktározási

$atáridőtől #%ggetlen%l van le$etősége. Amenn"iben az árut azel$el"ezéstől számított eg" év elteltével váltja ki az árujeg" tulajdonosa,a pótlólagos tárolási és adminisztratív díjat meg kell #izetnie.Amenn"iben az árujeg" birtokosa nincs a zálogjeg" birtokában, az árut aközraktár akkor adja ki részére, $a ki#izeti a közraktár #ennállókövetelését, valamint letétbe $el"ezi a közraktárban az árujeg"re #elvettzálogkölcsön visszaváltásakor vissza#izetendő összeget.

A zálogjeg" jogosultja a zálogkölcsön lejáratát követően követel$eti a

közraktártól, $og" ! amenn"iben az árut a közraktár még raktározza ! azáru eladása révén zálogkövetelését elégítse ki. 5nnek során a közraktár azárut a $el"i ! a raktározás $el"é$ez legközelebbi, az adott áru



kereskedelmével #oglalkozó ! piacon a közraktár esetleges saját,valamint a zálogjeg" birtokos zálogjeg"ben rögzített követelésénekmegtér%lésének összegéig értékesíti. A közraktár a zálogjeg" birtokost azálogjeg" átvétele után kielégíti és letétbe $el"ezi az átvett ésérvén"telenített zálogjeg"et, valamint a piaci értékesítés okiratait,

továbbá a közraktár elszámolását, amel"eket bemutatva számol el azárujeg" birtokosával az áru kiadásakor.

@$ / B7%% o6 Lad71(

Míg a többi értékpapír típusnál azok mag"ar nevét adtuk meg, itt azáltalánosan elterjedt, nemzetközi #orgalomban is $asznált angol

megnevezést $asználjuk, mivel a nemzetközi eg"ezmén"t ki$irdetőmag"ar jogszabál"ba sajnálatos #ordítási $iba cs&szott, ezért a $azaig"akorlat és szakirodalom pár$uzamosan több #ordítást $asznál. A 0ill o#Lading )rövidítve 0IL* általánosan el#ogadott mag"ar #ordítása a$ajóraklevél, de a g"akorlatban találkozunk a $ajórakjeg" ki#ejezéssel is.A 1emzetközi ogi 5g"es%let 7engerészeti ogi 0izottsága által 9G=9'

ben -ágában kidolgozott tervezetet véglegesítő, 9G=C'ben 0r%sszelbenaláírt eg"ezmén"t ki$irdető 9G>9. évi @. törvén"cikk pedig a$ajóselismervén"N ki#ejezést $asználta, amel" ki#ejezés sem azelőtt,

sem azóta nem $onosodott meg a g"akorlatban. Az eg"ezmén"t ag"akorlatban, mivel az alapjaiban a -ágában kidolgozott elveken alapul,-ágai Dzabál"zat néven említik. A -ágai Dzabál"zat jelenleg alegelterjedtebb 0IL szabál"rendszer, eg"részt a rati#ikáló államok,másrészt a szabál"zatot rati#ikáció nélk%l nemzeti jogukba át%ltetőállamok számát tekintve. Az ezt alkalmazó államok$oz képest az 51DPégisze alatt 9GEJ'ban aláírt, és 9GG='ben $atál"ba lépett, a tengeriáru#uvarozásról szóló 51DP eg"ezmén"N )-amburgi Dzabál"zat*el#ogadottsága sokkal kisebb.

A 0IL a $anza kereskedelmi #orgalomban alakult ki, legkorábbimegjelenése a H'H@. századra te$etők. Bejlődése alapvetően a

jelentős kereskedelmi kikötői szokván"ok$oz kapcsolódott, napjainkbanis vannak eltérések az eg"es államokban el#ogadott 0IL szabál"okközött, világszerte eg"ségesen el#ogadott g"akorlat nincs, de az eg"eskereskedelmi szereplők jellemzően el#ogadják a más szabál"ok alapjánkiállított 0IL okiratokat.

A 0IL adattartalma

9. Az árut szállító $ajó, társaság megnevezése

=. A #eladó megnevezése, aki az árut a $ajóba berakatta



>. +i$ajózási kikötő megnevezése

C. ;ímzett, akinek az árut a ki$ajózási kikötőben ki kell adni

<. Oru megnevezése )konténeres szállítás esetén konténerekdarabszáma*

K. Otvett áru állapota )Amit a $ajóskapitán" és legén"sége azátvételkor, berakodáskor szemrevételezéssel meg tud állapítani*

E. Az eredeti 0IL okmán"ok darabszáma )A g"akorlatban a 0ILtöbb eredeti példán"ban ker%l kiállításra*

J. A #uvardíj, költség összege, jelezve, $og" az áru kirakodásakorebből mekkora összeget kell még meg#izetni

G. A #uvarlevél dátuma és a kiállítás $el"ének megjelölése

9:. A $ajó kapitán"ának aláírása

A #ent #elsorolt adattartalom a k%lönböző szabál"ok alapján kiállított 0ILvilágszerte minden$ol alkalmazott minimális közös szabál"ait jelöli. Azeg"es rendszerekben jellemzően ezen #el%l még számos adat rögzítésreker%l, amel"ek azonban nem minden szabál"rendszerben érvén"es%lnek.

5g"es nemzeti jogokban a 0IL a tengeri #uvarokmán" #unkciót tölti be,#orgat$ató jelleggel nem rendelkezik. A g"akorlat ezt a még #ennálló

jelentős eltérést azzal oldja meg, $og" a címzett megjelölésénél a vag"rendeletéreN #ormula szerepel, íg" eg"értelm(en megteremtve a#orgat$atóságot. A 0IL évszázados g"akorlat lapján több megeg"ezőtartalm& példán"ban ker%l kiállításra adminisztratív okok miatt)jellemzően a $ajón lévő példán" mellett a #eladó és a címzett, esetleg a#inanszírozó bank kap példán"t*. A 0IL átru$ázásá$oz elégséges )első#orgatóként a címzettnek* eg" példán"t átru$ázni.

A 0IL elvileg a berakodás be#ejezését követően állítja ki a $ajóskapitán".

1apjaink g"akorlatában első lépésként a #eladó ajánlatot kér a$ajótársaságtól a #uvarozásra, amit eg" (rlap kitöltésével tesz meg, aminaz áru tulajdonságait megadja. A $ajótársaság ez alapján ellenőrzi arakodás során, $og" a berakodott áru megeg"ezik az ajánlatban

jelzettekkel, megteszi esetleges észrevételeit, majd ezek alapján kiállítja a0IL okiratot. 0ár elvileg a 0IL közvetlen%l az adott áru berakodásának

be#ejezése után azonnal kiállítandó, a g"akorlatban a 0IL kiállítására a$ajó teljes rakodásának be#ejezését követően ker%l sor, amikor a $ajó márki#utott a kikötőből. A 0IL't ezért a $ajótársaság eg" tisztviselője, és nem

a $ajó kapitán"a írja alá. A 0IL a berakodott áru tulajdonjogátmegtestesítő értékpapír, ezért a $ajótársaság számára k%lönösen #ontos,$og" az áru $ibáit, $ián"osságait, amik a berakodáskor észlel$etőek,



pontosan rögzítse. A $ajótársaság az áru kív%lről nem észlel$ető $ibáiértnem #elel. A napjainkban elterjedt konténeres szállításnál a #uvarozónaka konténer #eln"itására a berakodásnál nincs le$etősége, ezért a 0IL azáru megnevezéseként jellemzően csak a konténerek darabszámát t%nteti#el. Az áru állapotaN 0IL mezőben a $ajótársaság az áru észlelt állapotán

kív%l g"akran speciális ki#ogás'korlátozásokat is #elt%ntet.



Q$ +EJEZET

BNKGLETEK

"$ / 0tuta%ás

$ / I1*assz4#$ / **red7tA8@$ +a*tor71($ / Gara1:7a

A korábbi #ejezetekben részletesen áttekintett%k a kereskedelmi%g"leteket és #oglalkoztunk az %g"let csere%g"lettel valókieg"enlítéséről, azonban a modern nemzetközi kereskedelmikapcsolatokban jellemzően a konvertibilis pénz%g"i ellentételezés amegszokott kieg"enlítési mód. 5z a pénz%g"i ellentételezésrendszerszer(en bankszámlák közti devizamozgással valósul meg.

A kereskedelmi #orgalomban az óvatosság és a bizalom mindig nag" jelentőség( #aktor az eg"es %g"leteknél, mivel a nemzetközikereskedelmi %g"leteknél ! már csak az eg"es %g"letekértékvolumenének nag"sága és a szereplők #izikai távolsága miatt is !

jellemzően nem alkalmaz$ató az ősidőkből ismert, kis %g"leti értékekbeng"akori &n. kézen'közönN történő kieg"enlítés, a$ol az áru átadásával

eg"idej(leg történik az ellenérték átadása. Mivel az áru és az ellenértékátadása jellemzően időben eltér eg"mástól, a teljesítésben elől járó #élneksz%kség szerint bíznia kell partnere teljesítésében és a n"&jtott

biztosítékok meg#elelőségében.

Az alább áttekintett bank%g"let típusoknál a #elek a másik #él nem'teljesítésének kockázatát csökkentik. 5nnek a kockázatcsökkentésnektermészetesen értéke van, ami a választott banki termék árában jelenikmeg. Az eg"es %g"lettípusoknál #ennálló kockázatokat a #elek közti

szerződés eg"éb rendelkezései biztosítják.

"$ / 0tuta%ás

A számla #elett rendelkezni jogosult ! jellemzően a szá&%atu%a'do1os !e()ed7 d31tése a%ap'á1 &e(9atározott 3ssze((e% ter9e%7 &e(szá&%á'át és ezt az 3ssze(et az á%ta%a &e('e%3%t &ás7* szá&%á1 Arat'a

'48á. +ereskedelmi %g"letben az átutalást indító személ" az adásvételi%g"let vevője, aki a vételárat az eladó számlájára utalja.



Az átutalás, mint az %g"let rendezésének módja, bár széles körbenelterjedt g"akorlat, mindkét #él számára a legnag"obb kockázatot$ordozza. A kereskedelmi %g"let eladója ! az átutalás kedvezmén"ezettje

! utólagos kieg"enlítés esetén semmi#éle, a bankrendszeren bel%li biztosítékkal nem rendelkezik az átutalás szerződés szerinti összegének

megérkezésére. A másik oldalról nézve, az átutalás kezdemén"ezőjénekdöntési kompetenciájába tartozik, $og" kezdemén"ez'e átutalást, mil"enösszegben és mil"en számlára. Az ő kockázata előre #izetés esetén az árumegérkezése, és ő viseli a téves ! $ibásan megadott számlaszám miatt az%g"letben nem érintett $armadik személ" számlájára érkező ! utaláskockázatát is.

$ / I1*assz4

Mag"ar nevén azonnali beszedési megbízásN. A tranzakciót a jogosultkezdemén"ezi a számlavezető pénzintézetnél )bank* a számlatulajdonosáltal részére kiadott #el$atalmazás alapján. A számlavezető ba1* abe6o(adott 71*assz4 6e%9A8ás a%ap'á1 az abba1 szerep%2 3ssze(et, deleg#eljebb a számlán lévő #el$asznál$ató teljes szabad pé1z3ssze(et%ee&e%7 az á%ta%a 8ezetett szá&%ár4% és ezt az 3ssze(et átuta%'a a

'o(osu%t á%ta% &e('e%3%t szá&%ára. Amenn"iben a számlán lévő összeg

kevesebb, mint az inkasszálni kívánt összeg ! a bank által aszámlatulajdonos részére n"&jtott automatikus kölcsönn"&jtás le$etőségétnem tekintve ! a bank csak a számlaeg"enleg összegét emeli le azinkasszó keretében, a #ennmaradó összeg, mint &n. sorban állókövetelésN lesz n"ilvántartva. Amenn"iben a részben teljes%lt inkasszótkövetően jóváírás érkezik a sorban állással érintett számlára, a jóváírtösszegből a bank először automatikusan a sorban álló követelést elégítiki, annak teljes kielégítését megelőzően a számlatulajdonos nem tudrendelkezni a számlán jóváírt összeggel.

Az inkasszó a kereskedelmi %g"let eladója számára azért jelent nag"obb biztonságot, mint az átutalásos teljesítés, mivel az inkasszó ben"&jtását őkezdemén"ezi, és $a azonnal nem is le$et a teljes összeget leemelni, a#ennmaradó összeg be#ol"ása valószín(sít$ető, mivel sorban állótételként a számlára később be#ol"ó összegekből is kielégítésre ker%l. Aza kockázat az inkasszóval természetesen nem k%szöböl$ető ki, $a aszámlán nincs #el$asznál$ató pénzösszeg, illetőleg nem érkezik aszámlára jóváírás.



#$ / **red7tA8

Mag"ar nevén okmán"os $itelezésN, de a rövidebb és nemzetközilegelterjedt $asználata miatt az akkreditív elnevezést $asználjuk. Azadásvételi szerződés eladója számára a legbiztonságosabb típus, a$ol nem

a vevő, $anem a 8e82 szá&%a8ezet2 ba1*'a 8á%%a% *3te%ezettsé(et a67zetésre, a&e11)7be1 9atár7d2be1 97á1)ta%a1u% és 97bát%a1u%be1)F't'á* részére az a**red7tA8be1 6e%t51tetett 7rato*at. A vevő és

bankja közti elszámolás a kereskedelmi %g"lettől #%ggetlen, az eladótnem érinti.

Az akkreditív %g"let #ol"amata9. Az eladó és a vevő megkötik az adásvételi szerződést, amel"ben

teljesítésként akkreditívet $atároznak meg, meg$atározva az

akkreditív teljesítésé$ez sz%kséges okiratokat és azok tartalmát,valamint az okiratok ben"&jtásának végső $atáridejét, amíg a bank az akkreditív teljesítését az okiratok teljes és $ibátlan ben"&jtása esetén vállalja.

=. A vevő a saját bankjától akkreditív n"itását kéri az adásvételiszerződésben #oglalt #eltételekkel.

>. A vevő bankja értesíti az eladót ! $a ismert, az eladó bankját ! anála az eladó javára n"itott akkreditív #eltételeiről.

a. Az eladó, amenn"iben azt állapítja meg, $og" a bank általadott akkreditív eltér az adásvételi szerződésben #oglalt

akkreditív #eltételektől, #elkéri a vevőt az akkreditívmódosítására az adásvételi szerződésnek meg#elelően.

b. A vevő kéri saját bankját az akkreditív módosítására.c. A vevő bankja tájékoztatja az eladót az akkreditív

módosított #eltételeiről.C. Az eladó a sz%kséges okiratokat az akkreditív $atáridején bel%l

ben"&jtja. Amenn"iben az akkreditívben ismert volt a vevő bankja előtt az eladó bankja, az eladó az okiratokat saját bankjánál is ben"&jt$atja, amel" az iratokat továbbítja a vevő

bankjának. 5z esetben az okiratoknak az eladó bankjába való ben"&jtása releváns az akkreditív $atárideje szempontjából.

<. A vevő bankja a ben"&jtott iratokat megvizsgálja, $og" #ormai éstartalmi szempontból meg#elelnek'e az akkreditívben#oglaltaknak.

a. Amenn"iben $ián"osságot, $ibát észlel a vevő bankja a ben"&jtott okiratokban, ki#ogásai pontos listájával értesítiaz eladót a ki#izetés megtagadásáról. A $ián"zó okiratokaz akkreditív $atáridejében még pótol$atóak. A ben"&jtott

iratokat jellemzően nem ekkor, $anem az akkreditív$atáridejének lejártát követően k%ldi vissza, $a a$ián"okat addig nem pótolta az eladó.



K. A vevő bankja teljesíti az akkreditívben #oglalt #izetésikötelezettséget az eladó részére. )Amenn"iben a ben"&jtott iratokmeg#elelnek az akkreditívben #oglaltaknak.*

Mivel akkreditív estében a bankot ter$eli a #izetési kötelezettség, az

akkreditív megn"itását részletes $itelbírálat, adósminősítés előzimeg, ami alapján a bank biztosítva látja, $og" az akkreditívbenki#izetett összeget %g"#ele, az adásvétel vevője, részére meg#izeti. A

bank azon #el%l, $og" monitorozza %g"#ele pénz%g"i stabilitását,azzal tudja biztosítani %g"#elével szemben #ennálló követelésemegtér%lését, $a az akkreditív következtében $ozzá ben"&jtott ! nálalévő ! iratok %g"#ele, a vevő számára az áru #el$asználásá$oznélk%löz$etetlenek )pl. 3A7 #uvarparitás esetében a raktár atulajdonjogot igazoló okirat alapján adja ki a raktárból az árut*,

$iszen az iratokat a bank akkor adja ki %g"#elének, $a rendezte azakkreditívet.

Dpeciális akkreditív típusok

• /ed close akkreditív A bank az akkreditívben meg$atározottokiratok meg$atározott részének ben"&jtása eseténrészlegesen ki#izetést teljesít.

• 0ack to back akkreditív továbbértékesítési %g"letnélalkalmazott megoldás, mindkét adásvételi szerződésakkreditívvel ker%l teljesítésre. A végvevő bankja által n"itottakkreditívből n"itja meg a közvetítő bankja az eredeti eladó#elé a másik akkreditívet, a két akkreditív által megköveteltokiratok eg"mást kiegészítik. Az eredeti eladó csak akkor jutellenértéké$ez, $a a végvevő bankja az akkreditívet teljesíti.

@$/ +a*tor71(

A #aktoring, mint önálló, nevesített szerződéstípus a mag"ar jogrendszerben korábban nem létezett, azt először a ! $atál"ba nem lépett ! =::G. évi polgári törvén"kön"v $atározta meg. A rendszerváltozás utána bírói g"akorlat a #aktoringot mint atipikus szerződést de#iniálta, amel"a visszter$es engedmén"ezés, adásvétel és $itelszerződés elemeit #oglaljamagában. A #aktorálást a jogalkotó a #aktoring #ogalmánakmeg$atározását mellőzve $itelintézeti tevéken"ségnek minősítette. AMag"ar Baktoring Dzövetség adatai szerint a $azai #aktoring #orgalom=:9='ben JK= milliárd #orint volt, aminek zömét az ipari és a

kereskedelmi szektor adta. A #aktoringot a =:9C. március 9<'től $atál"os&j 4olgári törvén"kön"v szabál"ozza.



A #aktoring %g"let két szereplője a #aktor és az adós. Az ad4s a 6a*torrae1(ed&é1)ez7 az 2t &e(7%%et2 ! jellemzően valamil"en kereskedelmi%g"letből származó ! *38ete%ést, a 6a*tor ped7( e11e*e%%e1téte%ezése*é1t &e(9atározott e%%e1érté* &e(67zetésére *3te%es. A

követelés #aktorálásának tén"ét a $itelbiztosítéki n"ilvántartásba bejeg"ezni, a *38ete%és a be'e()zésse% szá%% át a 6a*torra, aki ezzel a#aktorált követelés tekintetében a #aktorálási szerződés szerinti adós, a#aktorált követelésben jogosult $el"ébe lép$ &e11)7be1 a 6a*torá%t*38ete%és *3te%ezett'e 9atár7d2be1 1e& te%'esAt a 6a*tor1a*, a**or a6a*tor1a* a #aktoring szerződés ad4sá8a% sze&be1 a részére *767zetett3ssze( és a11a* *a&ata7ra 8o1at*oz4 7(é1)e %ép 6e% )&n. visszkereseti

jog*. A jogalkotó azokat az %g"lettípusokat, a$ol a #aktort nem illeti megvisszkereseti jog, nem tekinti #aktoring szerződésnek.

5zek alapján a #aktoring a kereskedelmi %g"leti láncban az alábbiakszerint jelenik meg

9. 5ladó és vevő áru adásvételi szerződést )alap%g"let* kötnek azzal,$og" a vevő a vételárat időben később #izeti meg. Az alap%g"letnem minden esetben, de tipikusan adásvétel.

=. A kereskedelmi %g"let eladója a #aktorral #aktorálási szerződéstköt, mel"ben mint adós átru$ázza a vevőjével szemben #ennálló,még nem lejárt követelését a #aktorra ellenértékért cserébe. A#aktor által #izetett ellenérték kiszámításánál #ig"elembe veszi az

átru$ázott követelést átru$ázáskori, diszkontálással meg$atározottértékét, valamint ezt csökkenti a #aktorálás díjával.

>. A #aktor bevezeti a #aktorálás tén"ét a $itelbiztosítékin"ilvántartásba.

C. Az alap%g"let szerinti díj esedékessé válásakor a #aktor be$ajtja ará #aktorált követelést az alap%g"let vevőjétől.

a. Amenn"iben az alap%g"let kötelezettje nem #izet a#aktornak, a #aktor visszaengedmén"ezi a követelést azadósra és be$ajtja a részére ki#izetett #aktorálási díjat és

annak kamatait. b. Az eredeti jogosult #ellép kötelezettjével szemben az

eredeti követelés be$ajtása érdekében.

$/ Gara1:7a

A korábbi g"akorlatban bankgaranciaN névvel $atározta meg a jogalkotó, azonban a =:9>. évi &j 4olgári törvén"kön"v a



garanciaszerződés ki#ejezést $asználja, #ig"elemmel arra, $og" garanciátnem kizárólag bank ad$at.

(ara1:7aszerz2dés (ara1:7aC o%)a1 67zetés7 A(éret, a&e%)be1 a(ara1:7át 8á%%a%4 (ara1t2rC az a%ap5()%et ad4sá1a* tartozását

b7ztosAt'a, azo1ba1 az a%ap5()%et a%ap'á1 az ad4st &e(7%%et2*76o(áso*at 1e& ér8é1)esAt9et7$ (ara1:7a ér8é1)essé(e 65((et%e1az a%ap5()%et ér8é1)essé(ét2%$ A garancia révén az alap%g"let

jogosultjának #el$ívása alapján a garantőr teljesíti az alap%g"let jogosultjának a garanciában vállalt #izetést. A garancia csak írásbanérvén"es. A garancia le$ívási jog k%lönálló átru$ázása a garantőr írásbeliengedél"e nélk%l nem érvén"es, azonban az alap%g"let jogosultjának

jogutódlásával a garancia le$ívásának joga is átszáll.

Az &j 4olgári törvén"kön"v k%lön nem rendelkezik a garanciavállalásellenérték$ez kötöttségéről, azonban a piaci g"akorlatban eg"öntet( agaranciavállalás k%lön díj$oz kötöttsége. Az &j 4olgári törvén"kön"vrendezi a garantőr megtérítési igén"ét a garanciaszerződés ol"anrendelkezéssel való kiegészítése által, amel" révén a garantőr jogosultlesz követelni %g"#elétől a ki#izetett garancia összegét.



QI$ +EJEZET

>0M

A vám az árukereskedelemmel össze#%ggő állami intézkedés$ z á%%a&

köz$atalmi rendelkezéssel 8á&ot 8et *7 az állam által szuverenitásakeretében meg$atározott 8á&9atárt át%ép2 árura, a 8á&árura. 1apjainkban a vám$atár az állam$atárral jellemzően )kivétel avámraktár, vámszabad ter%let ld. ott* megeg"ezik. Az áru vám$atárátlépése vámeljárást keletkeztet, amit az állam vám$atósága #ol"tat le. Anemzetközi kereskedelem #ejlődése és a multilaterális eg"ezmén"ek ésszervezetek ! ezek köz%l a legjelentősebb a Uorld 7rade Trganization)U7T* ! tevéken"sége $atására eg"re szélesebb a vámmenteskereskedelem ter%lete.

"$ / 8á& 'e%e1t2sé(e az E;=ba1

Az ?nió eg"ik vívmán"aként a ta(á%%a&o* *3z3tt 171:s 8á&9atár, atagállamok közti kereskedelemben nincsenek vámok és azzal eg" tekintetalá eső korlátozások, *7zár4%a( az &n. u174s 8á&9atár %étez7*, a&7 az;174 *5%s2 á%%a&9atára78a% e()ez7* &e(. Az ?nió tagállamai

szuverenitásuk eg" szegmensét, a vámjog$atóságot az ?nióra ru$áztákát, íg" csak az ?niónak van vámbevétele, a tagállamok vámbevétellelnem rendelkeznek, az ?nió juttat támogatást ! az adott tagállamban lévőuniós vám$atár $ossza arán"ában ! rész%kre a vámszervezetm(ködtetéséért, amel" az uniós vámbevételt beszedi, és védi az uniósvám$atárt. Mivel a vám uniós %g", a vámszabál"ok is közvetlen $atál"&és közvetlen alkalmazás& uniós jogszabál"okban jelennek meg, az eg"estagállamok az általuk m(ködtetett vám$atóság m(ködése érdekébenegészítik ki az uniós szabál"okat nemzeti részletszabál"okkal. ?niósvám$atárnak számít a tagállamok nem tagállamokkal $atáros száraz#öldi

$atára, a tagállamok tengerpartja és nemzetközi rep%lőterei. Mivel atagállamok k%lkereskedelmi #orgalmuk döntő $án"adát az ?nió mástagállamaival valósítják meg, a vámok szerepe és jelentősége csökkenőtendenciát mutat.

Az uniós vámjog a @ámkóde6 )=G9>IG=I52+ tanácsi rendelet*, ennekvégre$ajtási rendelete )=C<CIG>I52+ bizottsági rendelt*, a vámmenteségirendelet )99JKI=::GI52+ tanácsi rendelet*, a @ámtari#a )=K<JIJEI52+tanácsi rendelet*. 5nnek az uniós vámjognak a végre$ajtását szabál"ozza

$azánkban a =::>. évi ;HH@. törvén".



$/ >á&e%'áráso*

A @ámkóde6 #elsorolja azokat az eljárásokat, amel"eknek a vámárut alále$et vetni. Az eljárások generális szabál"ait az uniós jog $atározza meg,a tagállamok a részletszabál"okat $atározzák meg ennek keretein bel%l,

$og" ezzel segítsék a tagállami vám$ivatalok munkáját.

Szabad 6or(a%o&ba 9e%)ezésAz eljárás eredmén"eként, miután lerótták az áru be$ozatali vámter$ét,az áru a bel#öldi )uniós* piacon előállított, 9aza7 áru**a% e() te*71teta%á es7*, az árut a belső piacon az ott előállított termékekkel szabadversen"ben minden#éle megk%lönbözetés nélk%l le$et értékesíteni. Azáru vámjogi tekintetben bel#öldinek számít. A be$ozatali vámte$er alapja

! amenn"iben a számítási alap a vámáru értéke ! a vámárunak avám$atárig számított értéke, amel"be a vámáru szerződéses ára mellett beleszámít valamenn"i a vám$atárig #elmer%lt költség )jutalék,raktározás, rakodás, biztosítás*, íg" a #uvardíjnak a vám$atárig számítottrésze is.

Be%éptetésAz az eljárás, amel" a$$oz a tén"$ez kapcsolódik, $og" a 8á&áru8á&9atáro1 be%ép a 8á&ter5%etre. Az eljárás minden esetben eg"

másik eljárással )árutovábbítás, ideiglenes be$ozatal, szabad #orgalomba$el"ezés* eg"%tt ker%l le#ol"tatásra.

K7%éptetésAz az eljárás, amel" a$$oz a tén"$ez kapcsolódik, $og" a vámáru avámter%letről kilép. A kilépés végleges, vag" ideiglenes le$et.

0ruto8ábbAtásAz eljárás révén a vámter%letre beléptetett 8á&árut a 8á&ter5%ete1 F()szá%%At'á* *ereszt5%, 9o() az 1e& *e8ered9et a be%63%d7, szabad6or(a%o&ba1 %é82 áru**a%. Az árutovábbításra jellemzően vám$atár'vám$atár, vag" vám$atár'vámraktár viszon"latban ker%l sor.

*tA8 6e%do%(ozásAz eljárás keretében a 8á&ter5%etre be9ozott áru1 áta%a*Atást,

6e%do%(ozást 8é(ez1e* és a 6e%do%(ozás ered&é1)e*é1t %étre'3tt*észter&é*et *7%éptet7* a 8á&ter5%etr2%, 8a() szabad 6or(a%o&ba9e%)ez7*$ ellemzően alapan"ag érkezik, amel"et a vámter%leten bel%li



vámraktárban lévő %zem #eldolgoz, és az íg" létrejött készterméketkiszállítják és kiléptetik a vámter%letről. Az eljárásnak jellemzően akkorvan gazdasági racionalitása, $a a #eldolgozási költség a vámter%letenalacson"abb mint a célországban. Amenn"iben a készterméket avámter%leten kívánják szabad #orgalomba $el"ezni, csak a késztermék

vámter$ét kell meg#izetni.

>á&6e%5()e%et &e%%ett7 6e%do%(ozásAz eljárás keretében a 8á&ter5%etre be9ozott áru1 áta%a*Atást,6e%do%(ozást 8é(ez1e* és a 6e%do%(ozás ered&é1)e*é1t %étre'3tt*észter&é*et szabad 6or(a%o&ba 9e%)ez7*$ A szabad #orgalomba$el"ezés k%lön eljárás keretében történik, csak a késztermék vámter$étkell meg#izetni.

-asszA8 6e%do%(ozásAz aktív #eldolgozási vámeljárás ellentéte. Az eljárás keretében avámárut kiviszik a vámter%letről, ott #eldolgozzák és a #eldolgozottterméket vissza$ozzák a vámter%letre. Az eljárásnak jellemzően akkorvan gazdasági racionalitása, $a a #eldolgozási költség a célországbanalacson"abb, mint a vámter%leten.

Ide7(%e1es be9ozata%Az eljárás keretében a vámáru 7de7(%e1es 'e%%e((e% %ép be a8á&ter5%etre és a szokásos amortizációt kivéve 8á%toztatás 1é%*5%9a()'a e% utóbb a vámter%letet. Az ideiglenes be$ozatal célja jellemzőentermékkiállítás, illetőleg az áruval végre$ajtott szerelés elvégzése.

#$ / >á&ra*tár és 8á&szabad ter5%et

0ár #öldrajzilag a vámter%leten bel%l $el"ezkedik el, 8á&'o(7sze&po1tb4% 1e& része a 8á&ter5%et1e* a 8á&szabad ter5%et és a8á&ra*tár ter5%ete. 5zért ter%letére csak beléptetés vámeljárásle#ol"tatása után le$et belépni, illetve ter%letéről csak kiléptetésvámeljárás le#ol"atatása után le$et távozni, ide értve a munkavállalókatis. A vámszabad ter%letek az 9GG:'es évekig sokkal elterjedtebbekvoltak, nag" kiterjedés( ter%let%kön számos termelő%zem m(ködött,amel"ek jellemzően a vámszabad ter%let állama alacson"abb $umán

költségeivel csábították a beru$ázókat. Mivel a vámraktár és avámszabad ter%let szabál"ai lén"egében megeg"eznek, az alábbiakban a



vámraktár szabál"ait tekintj%k át, a vámszabad ter%letre csak eltérésesetében utalunk.

@ámraktár vag" az %zemeltető áruinak raktározására és ott végzett#eldolgozásra szolgáló magánvámraktár, vag" n"ilvános, bárki számára

raktározás céljából n"itva álló közvámraktár. A *3z8á&ra*tár5ze&e%tet2'e bár*7 szá&ára b7ztosAt a 8á&ra*tárba1 ra*tározás7szo%(á%tatást, a &a(á18á&ra*tár 5ze&e%tet2'e a 8á&ra*tárba1 sa'átáru7t táro%'a, 7%%et2%e( do%(ozza 6e% )aktív #eldolgozás vag"vám#el%g"elet melletti #eldolgozás keretében*. A közvámraktár%zemeltetője tevéken"ségét jellemzően szállítmán"ozási, logisztikaitevéken"sége mellett végzi. A vámraktárba az áru árutovábbításvámeljárás keretében ker%l. A vámraktárat ! mind a köz', mind amagánvámraktárat ! vám$atósági engedéll"el rendelkező személ"

%zemelteti, a vámraktárat a vám$atósági engedél" ! a végre$ajtó $atalomaktusa ! $ozza létre. A vámszabad ter%let létre$ozása tekintetébenvilágviszon"latban két megoldás létezik vag" a végre$ajtó $atalom$ozza létre $atósági $atározattal, vag" a törvén"$ozó $atalom k%lön

jogalkotási aktussal. A létre$ozott vámszabad ter%letet a vám$atóságellenőrzi, a ter%let %zemeltetésébe speciális #eltételek mellett vonja be ater%let ellátását biztosító közm(szolgáltatókat.



Felhasznált irodalom

jogszabál"ok =:9>. évi @. törvén"=::>. évi ;HH@. törvén"=:::. évi ;H@. törvén"9GGK. évi HL@. törvén"9GGC. évi LHH. törvén"9GJE. évi =:. törvén"erej( rendelet9GJK. évi =. törvén"erej( rendelet9GEJ. évi 9K. törvén"erej( rendelet9GEG.évi 9>. törvén"erej( rendelet9GE9. évi >. törvén"erej( rendelet9GK<. évi 9. törvén"erej( rendelet9GK<. évi =. törvén"erej( rendelet9GKC. évi 9G. törvén"erej( rendelet9G<G. évi @. törvén"9GCG. évi H. törvén"9G>K. évi HH@. törvén"cikk 9G>9. évi @. törvén"cikk

=:<I=:99. )H.E.* +ormán"rendelet9<9I=:::. )H.9.* +ormán"rendelet

99JKI=::GI52+ rendelet<GJI=::JI5+ rendeletJKCI=::EI5+ rendelet=EG:I9GGGI5+ rendelet=C<CIG>I52+ rendelet=G9>IG=I52+ rendelet

=K<JIJEI52+ rendeletJKIK<>I52+ irán"elv

Documents

Kertész Gábor NEMZETKÖZI KERESKEDELMI JOG