Kató Pál:A pestis Magyarországon

A pestis megjelenési formái

• Bubópestis

• Tüdőpestis

• Vérmérgezéses

pestis

A pestis terjesztői

• Fekete patkányok

• Bolhák

• A pestist a Yersinia Pestis nevű baktérium terjeszti.

• Fertőzött rovarok csípésével és cseppfertőzéssel terjedt.

• A pestis legelső tünetei elerőtlenségben, álmosságban és fejfájásban nyilvánultak meg.

• Gyors fejlődésben búskomorság, hányás, szomj, láz és a halál következett be.

• A beteg lehelete bűzös és az izzadás kiállhatatlan szagú volt.

• A betegség alatt a lágyéknál, a honalj körül, a fülek mögött, a nyakszirton heves fájdalmat okozó fekélyek voltak. Ezek néha tojás nagyságra dagadtak és elüszkösödve vér mérgezést is okoztak. Ha a fekélyek önmaguktól kifakadtak, vagy ha a betegen tüsszögés vett erőt, akkor a beteg felüdült.

• A betegség 2-14 napig is lappanghatott. A ragály érintkezés, ruha és ágynemű használata és átvitele által terjedt, de a zárt helyiségek levegőjének a belélegzésé is veszélyes volt.

• A kór lefolyása 3-9 napig tartott.

A betegség lefolyása

• A csípéssel bekerült kórokozók a nyirok-csomókba jutnak, amelynek megnagyobbodása gennyes gyulladást hoz létre.

• A csípés leggyakrabban a lábon történik, ezért általában a lágyékhajlati nyirokcsomók érintettek.

• A folyamat előrehaladtával a kórokozók a véráramba jutnak és leggyakrabban a tüdőben hoznak létre vérzéses gyulladást.

A betegség lefolyása

• A tüdőben nagy mennyiségű baktérium gyülemlik fel, így cseppfertőzéssel emberről emberre terjedés valószínűsége közel 100%, ezért alakulhattak ki a középkorban súlyos pestisjárványok.

• Cseppfertőzéses formában gyorsan kialakul az elsődleges tüdőpestis, amely igen súlyos, gyakran halálos kimenetelű.

Egy „csőrős gyógyító”

• Ezeket a gyógyitokat általában gyűlölték és a pestis megtestesülésének tekintették.

• Sokak szerint a nővérek és az orvosok élvezték kínozni betegeiket.

A bubópestis megjelenései

A pestis korszakai

• 1351-re az első korszakban a világ harmada elpusztult.

• 1369-től visszatért rendszeresen.

• 1665-ben 100 000 halottat követelt.

• A 19. században egyedül Indiában 6 millió áldozatot szedett.

• 1995-ben újra pusztított itt.

A nagy pestisjárvány

• Nyugat-Európa minden 3-4. lakosa belehalt.• 1338 táján jelent meg Turkesztánban, 3 év múlva már

Szamarkandban volt, 1347-ben érkezett a Krímbe. • 1348-ban a pestis már végigsöpört Európa nyugati

és déli részein, így elérkezett a Kárpát-medencébe is.• A fejletlen kereskedelmi utak miatt Oroszországba

az ötvenes években jut el a pestis.

A nagy pestisjárvány

• Európa legsűrűbben lakott térségeiben, Itáliában, Franciaországban, Angliában halt meg a lakosság legnagyobb százaléka, ezen belül is éppen a városok voltak leginkább kitéve a járványoknak.

• A gyérebb népsűrűségű Oroszországban, Lengyelországban viszont ”kevesebben” haltak meg.

A pestis magyar vonatkozásai

• Kutatások szerint a magyaroknak inkább B típusú vércsoportja volt, amely ellenálobb volt a pestissel szemben.

• Kevesebb kikötőnk és kereskedelmi útvonalunk volt, mint Nyugat Európában.

• Nem éheztek az emberek annyira, de így is kitudott alakulni a pestis.

• 1840-1500 között több pestis járvány terjedt el.• Pestisben halt meg Hunyadi János (1456),

vérhasban Albert király (1439).• Az 1509-es járványban a jobbágyok 15-19%-a

halt meg.

1349: a pestis Magyarországon

• Hazánkban a 11-15. században a pestis negyvenszer lépett színre.

• Mátyás király 1473. oklevelében elren-delte, hogy Both László és a Domonkos-testvérek a kun kapitányokkal népesítsék be a hadjáratok és a pestis által elnép-telenedett területeket (Csólyosszállás, Féjértó, Majos-szállás).