Karácsonyi – Új Évi Köszöntő

A SOMOGY MEGYEI VADÁSZKAMARA LAPJA 2008. MÁSODIK FÉLÉV

Kedves Vadásztársaim!

Amikor az ez évi Hírlevelünk 2. számát megkapja, addigra valamennyi va-dász és családtagjaik a legszebb ünnepünkre készülnek, megünnepelni a ka-rácsonyt és felkészülni az új esztendőre.

Lassan ismét egy év elmúlik, s ilyenkor valamennyien „zárszámadást” ké-szítünk, amikor is mérlegre tesszük azt, hogy akár egyéni, akár a közösségi életben mit tettünk jól, mi volt az amit nem sikerült megoldani és mit mulasz-tottunk el. A vadászati év az előző évhez képest, amikor is a vadászterületek újra kijelölése megtörtént, kevesebb problémával, kevesebb egyéni összeüt-közéssel, konfl iktussal járt.A pontos gazdálkodási eredményekről még nem lehet számot adni, mert a vadászati idényből néhány hónap vissza van és bízunk abban, hogy a vadá-szatra jogosultjaink és benne a vadászaink eredményes évet zárnak. Ugyan-akkor gondolatban már fel kell készülnünk a következő év gazdálkodására. Sajnos ez az egész világot érintő gazdasági és pénzügyi gondok a vadgazdál-kodás területén is jelentkezni fognak.

Bízzunk abban, hogy közösen összefogva meg tudjuk oldani ezeket a prob-lémákat.

Karácsonyi – Új Évi Köszöntő

Kedves Vadásztárs!

Szövetségünk és az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete elnöksége nevében meghitt, békés, boldog karácso-nyi ünnepeket kívánunk, az új évre pedig Önnek és kedves családjának erőt, egészséget, türelmet egymás iránt!

Fekete István az egyik legnagyobb magyar vadászírónk Búcsú c. versé-vel köszönünk el Önöktől:

„Elmegy lassan a berek, az erdő,el a nádas, a tél, a nyár,

a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,a szememlátta egész határ…

Elmegy? De talán mégsem egészen,Meglátom tán az örök vizen,

Hiszen a szépség maga az Isten!Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”

Dr. Diviánszki János Somogy Megyei Vadászkamara és Szövetség elnöke

Somogyi Vadászok Hírlevele2

A konferencia a SM RFK előadótermében került megtartásra, amelyen mint-egy 80 fő érdeklődő vett részt.

Dr. Diviánszki János úr a SM Vadászszövetség és a SM Vadászkamara elnö-ke köszöntötte a megjelenteket, és az előadókat. Köszöntötte és bemutatta az előadókat: Dr. Boda Pál ügyvédet, Bognár Tamást az SM MGSZH vadászati felügyelőjét, Kemenszky Pétert az OMVK SM titkárát, Bodnár Imre igaz-ságügyi szakértőt, Völgyi László agrármérnök szakértőt.Külön köszöntötte a SM Agrárkamara titkárát Mészáros Józsefet, és a MAGOSZ elnökét Szabó Tamás urat, valamint a megyei közig.hivatal részé-ről megjelent hölgyet.Elmondta, hogy a konferencia célja, egyfajta pozitív párbeszéd létrehozása a vadgazdálkodók és a földhasználók között, hogy melyek az aktuális problé-mák a kár szakértés területén, hogyan és mit kellene változtatni, - természete-sen a jót megőrizve és a hibákat kiszűrve. Felkérte az első előadót, Dr. Boda Pál ügyvéd urat, – aki egyben vadászatra jogosult képviselő is, – előadása megtartására.

Dr. Boda Pál ügyvéd úr köszöntötte a megjelenteket, kifejezte örömét, hogy a Vadászkamara összehívta ezt a konferenciát, és ilyen széles körben tarthat előadást a vadkárok jogi gyakorlatáról. A vadászat jövője azon múlik, miként tudjuk a vadkárt mint rizikófaktort kezelni. A Magyarországon kifi zetett mg-i vadkárok jó része a megyénkben realizálódik, az idei terményárak miatt, talán egy kicsit enyhülni látszik.A vadászatra jogosultnak nincs kimentési lehetősége a törvény szerint, – ke-vés van ilyen a jogban, – köteles megtéríteni az okozott kárt, ezt objektív kárfelelősségnek nevezzük. Egyetlen egy lehetősége van a vadászatra jogo-sultnak: ha a károsultnak felróható a magatartása a vadkár megelőzéssel kap-csolatban, ez vezethet valamilyen mentesüléshez, kármegosztáshoz.

Beszélt még a kár szakértés alanyairól: a fölhasználó ill. földtulajdonos, és a vadászatra jogosult /aki lehet haszonbérlő és alanyi jogú vadászatra jogo-sult/. Tájékoztatást nyújtott továbbá a vadkár jogi gyakorlatáról, problémás, peres esetekről, kártérítésről, kármegosztásról.

Török István hiv.vadász alelnök úr kérdése volt e témához kapcsolódóan, hogy mi az elvárható mérték a vadkárokozás megelőzésre. A vadkár meg-előzésére a kihelyezett kémiai és egyéb eszközöknél sokkal hatékonyabbnak tartja a vetésforgó „vadkár barátabb” ütemezését.Másik kérdése volt, hogyha villanypásztor van szerelve, akkor annak költsé-geit hogyan kell megosztani, a közös teherviselés hogyan valósul meg?

Dr. Boda Pál úr válasza az utóbbi kérdésre, hogy ha a vadgazdálkodó létesí-tette önerőből és önszántából a kerítést, akkor a földhasználó hozzájárulását utólagosan nem kérheti. A törvény csak fordított esetben nevesíti: ha a föld-használó létesít kerítést akkor kell a vadászatra jogosultnak hozzájárulni. Ha viszont előzetes egyeztetés során a vadászatra jogosult írásban kéri a föld használóját a vadkár elhárításában való részvételre és ezt ő megtagadja, az ebből eredő kár egyértelműen a föld használója rovására írható.

Darányi Zsolt úr a valós terményszerződések bemutatásáról és a termény-árak megállapításának fontosságáról szólt. A terményszerződéseknél célsze-rű megvizsgálni az áron kívül a szerződött mennyiséget és bekérni banki átutalási megbízásokat is. Ez a vadászatra jogosultak alapvető érdeke.

Dr. Diviánszki János elnök úr megköszönte Dr. Boda Pál ügyvéd úr elő-adását. Saját véleményként hozzáfűzte, hogy a földhasználó ugyan köteles közreműködni a védekezésben, viszont sem a jogszabály nem írja elő, sem a vadászatra jogosult nem mondhatja meg neki, hogy a saját területein mit termeljen.

A következő előadó Bognár Tamás úr, a SM MGSZH Vadászati és Halá-szati osztályának képviseletében a hivatal szerepéről és a közzétett kárszak-értői névjegyzék elkészítéséről beszélt. A névjegyzék elkészítése előzetes egyeztetéssel, az önéletrajzukkal és végzettségeiket igazoló okmányaikkal jelentkező szakértőkkel történik a tavaszi vetési időszak előtt. A közigazga-tási eljárás keretében kirendelt szakértőnek 5 év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.Bevezetőjében a szakértői névjegyzékkel kapcsolatosan hivatkozott a 79/2004-es végrehajtási rendeletre, valamint az egyes vadfajok esetenkén-ti vadászati idényének /vadkár elhárítás érdekében/ történő módosításának lehetőségére.Ilyen például a nyári szarvasünő kilövés, vagy a vaddisznókocák tavaszi ti-lalmi idejének eltörlése. Érdekességképpen elmondta, hogy számos terme-lő megkeresi a hivatalt a varjak és hollók kukoricavetésben okozott kárával kapcsolatosan is. /Védett faj által okozott károk./

Dr. Diviánszki János elnök úr megköszönte a tájékoztatást, majd felolvasta Berend Ferenc úrnak, a Gyótai Vadásztársaság elnökének a panaszos levelét, melyben arra hívja fel a konferencia résztvevőinek a fi gyelmét, hogy feltét-lenül szükséges, hogy 3. független személy állapítsa meg a kárt, mert kárfel-mérés és kárfelmérés eredményei között sokszor akár többszörös különbsé-gek is kijöhetnek. Erre a levélre reagálva Dr. Diviánszki János elnök úr közli a megjelentekkel, hogy remélhetőleg kora tavasszal a kárszakértőknek és a jegyzőknek is fogunk tartani egy egyeztető összejövetelt.

A következő előadó Kemenszky Péter úr az OMVK SM Területi Szerveze-tének titkára, az előzetes vadkárbecslések jelentőségéről tartott előadást. A törvény idevonatkozó soraira hivatkozva felsorolta a vadkár kifi zetésének szabályozását, beszélt a Vadászati tv. 78. §-ban leírt vadkár megelőzési köte-lességéről a vadászatra jogosultat és a földhasználót egyaránt illetően, majd részletezte melyik félnek mik a jogai, valamint felsorolta és jellemezte a vad-kár felvétel és becslés szintjeit. Kitért a vadkárbecslési jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményeire, /az előzetes és végleges becslési jkv-eket ille-tően/, amely a Vadászati törvény mellékletében található. A jkv-ek kritikus pontjaira külön felhívta a konferencia résztvevőinek fi gyelmét. Előadása vé-gén csokorba gyűjtve ismertette javaslatait a vadkárbecslési jegyzőkönyvek elkészítését illetően.

Dr. Diviánszki János úr megköszönte az előadást.

Fehér Péter úr hozzászólt a konferencián elhangzottakhoz, melyben hiányol-ta, hogy vadászok lévén kevés szó hangzott el a vadról, a vadállományról, és különösen kitért a somogyi gímszarvas kérdésére. A fi xen épített kerítés hát-

„A mezőgazdasági vadkárok aktuális kérdései”- címmel rendezett megyei vadgazdálkodási konferenciát az

OMVK SM Területi Szervezete és a SM Vadászok Szövetsége

2008. október 30-án

Tipikus vaddisznó okozta vadkár kukoricában

3Somogyi Vadászok Hírlevele

rányos a vadra nézve, gyakorlatilag elzárjuk a természetes asztalától, mond-ta. Szűkülnek az élő, - búvó, - és beálló helyek, rudliba állnak a szarvasok, és így megfi gyelhető helyenkénti tömeges károkozásuk.Éjjellátó készülékekkel vadászik sok vadász, a kérése, hogy ne engedjék meg ezeknek a használatát. Az erdőtelepítések kerítései elvették a területeket a vadtól, javasolja, hogy a bekerítések során a mezőgazdasági területek ese-tében csak 2/3-ot vagy 4/5-öt kerítsünk be, és létesítsünk átjárókat a vad részére. Nagyon fontos, hogy csak a szükséges mértékig védjük a kultúrát a vadtól.

Dr. Diviánszki János elnök úr az elhangzottakhoz hozzáfűzi, hogy a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság területén magas vadlétszám mellett nincs kerítés, sem a mezőgazdasági sem az erdei környezetben és ennek ellenére viselhető a vadkár. A változatos élőhely teljes egészében áll a vad rendelkezésére.A vadászati szezon végén tervezzük, hogy az erdei kár okozásáról is tartunk fórumot.

Bodnár Imre úr, igazságügyi szakértő a vadkárbecslés több éves tapasztalata a gyakorlat szemszögéből, valamint a kárbecslési módokrók címmel tartotta meg előadását. Felhívta a fi gyelmet a szakértő felelősségére, a teljes objek-tivitásra, mert így sok problémától szabadulhatnak meg a jövőben. A kárfel-vételi jegyzőkönyv önmagában kevés, melléklet kell a helyszínen látottak-ról, akár helyszínrajz formájában. Lényegesek a pontos meghatározások, az arányok megállapítása, esetleg négyzetrács alkalmazása, térképi berajzolás. Rengeteg anomáliát okoz, hogy mikor készül el a jegyzőkönyv, célszerű azt a nap végére elkészíteni és az egyezséget megajánlani.A jegyző a szakértői listáról bárkit kirendelhet. A kiértesítések pontossága fontos, az esetleges akadályoztatásról tájékoztatni kell időben a feleket. A megelőzés mindegyik fél érdeke, kölcsönösségi alapon kellene együttmű-ködni. Lényeges, hogy pontos legyen az előzetes vadkárbecslési jegyző-könyv, hiszen a véglegesítések során ez az egyetlen hiteles, szakértő által kiállított dokumentum. Javaslom, hogy a repce kiemelkedő fontosságú le-gyen a kárszakértőknél, magas ára, és rendkívül nagy vetésterületei miatt. A m2-kénti tőszámot adott területre vonatkoztatva, objektíven és pontosan kell meghatározni, mert nagy a tét!A táblaszegélyek eltérő terméshozamát a kárbecslések során, – különösen er-dőszegélyeknél, – kiemelten kell fi gyelembe venni. Ezen szegélyhatás a vé-leményem szerint erdőszél esetében a fa magasságával arányosan összefügg, nem mindegy tehát, hogy milyen széles egy ilyen sáv. A szakértői munkához nyugodt körülmények szükségesek, objektíven kell végezni a munkát.

Dr. Diviánszki János elnök úr megköszönte az előadást és felkérte Völgyi László agrármérnök urat, hogy tartsa meg előadását a vadkár becslés So-mogy megyei tapasztalatairól, kárbecslési módszereiről.

Völgyi László úr elmondta, hogy a szántóföldi növénytermesztésben okozott károk megállapításához nagy körültekintés szükséges. A vadkár talált pénz a termelőnek, ezért egyes termelők mindent meg is tesznek, hogy termelőte-rületeiken ne termést, hanem vadkárt realizálhassanak. Három „új becslési” módszerről tett említést ironikusan, amelyet nem tart követendő példának: az első az ú.n. „bolyongó” szakértés, amikor a szakértő látszólag cél nél-kül a táblában bolyongva kijön, majd mond valamit. Ezt Zalában tapasztalta leginkább. A második (ami Somogyban jellemző) az „aratásos módszer”, a legjobb rész átlagtermését lemérik, learatják, és a táblaszélen is ugyanezzel az átlagterméssel szeretnék véglegesíteni a vadkárt. A harmadik módszer a „végelszámolás”, amikor a gazda learatja az összes táblát, és a legjobb átlag-termését megmérve ahhoz viszonyítja a többit.Az általa alkalmazott valódi becslési módszerek felsorolás jelleggel:1. Szubjektív vagy tapasztalati becslési rendszer, 2. Sorszámolásos módszer, 3. Véletlen blokk módszer, 4. Javított véletlen blokk módszer. A kárszámítá-sok – ármeghatározása lehet: - piaci, szerződött, tőzsdei árfolyamok alapján, és a térségben kialakult ár szerint. Természetesen a fel nem merült költsé-geket /kombájnolás, szállítás, nedves tárolás, szárítás, száraz tárolás, stb./ le kell vonni. Az 1996. évi LV. tv. 5% tűrési kötelezettséget ír elő a föld használója részéről, amit a véglegesített összes kár értékéből le kell vonni. Az előadását gyakorlati tapasztalatai során készült fényképekkel illusztrálta, melyek így hatásosan dokumentálták a kárszakértő munkáját, és az egyes kárformákat.

Dr. Diviánszki János elnök úr megköszönte a színes előadást, majd köszöne-tét fejezte ki Szabó Tamásnak a MAGOSZ elnökének és Mészáros Józsefnek a SM-i Agrárkamara titkárának, hogy részvételükkel emelték a konferencia színvonalát.

Szabó Tamás a MAGOSZ elnöke megköszönte és örömmel tett eleget a meg-hívásnak, üdvözölte a megjelenteket. Ez egy fontos, hiánypótló beszélgetés, ismerjük meg egymást, mondta. A piac törvényei uralkodnak a mezőgazda-ságban is, ennek az irányába mozdul el a növénytermesztés is. A kárszakér-tőknek a szakmai ismeretek mellett a jogszabályok ismerete is nagyon fontos, ugyanígy az objektivitás is lényeges, mert így a perek jó része megelőzhető lenne. Szeretném, ha partnerként fogadnánk el egymást a jövőben. Jó lenne egy vadkárszakértői kódexet is kiadni, amelyben jól bevált módszereket ja-vasolnánk a hatékonyság növelésére, a precizitásra.

Ezután Dr. Diviánszki János elnök úr megkérte a jelenlevőket, hogy tegyék meg kérdéseiket, észrevételeiket.

Kanizsai Gábor úr szerint közel a közel 1 milliárd Ft-ot is elérheti a keletke-zett vadkár a megyében. Szerinte ennek a 99 %-a a kukoricában keletkezik. A SPS hatására várhatóan a termelők ott nem fognak termelni ahol a vadkárnak jobban kitettek a területek /erdőszegélyek, gyenge aranykoronájú területek, stb./ Ha ilyen ütemben nő a kifi zetett vadkárok mértéke, ellehetetlenül a vadgazdálkodás, a költségek nagyobbak lesznek, mint az árbevételek! Az egyik lehetőség csökkenteni a vadállományok létszámát, / az MGSZH ezt teszi/, a másik lehetőség a termelőnek tudomásul kell venni, hogy olyan te-rület is van, ahol előre tudni, hogy nem lehet 100 %-osan termelni! Már előre prognosztizálható, hogy a termés 20–40 %-ban károsodni fog, tehát másnak a kárára, a vadászatra jogosultnak a kárára történik a gazdálkodás. Az évről évre az erdő mellé vetett kukorica ráutaló magatartás a termelő részéről. Be kell tartani a jogszabályban leírtakat: a károkozás – kár viselés a ptk. szerint is legyen elbírálva!

Somogyvári László úr hozzászólásában elmondta, hogy szerinte ne határoz-zák meg, ki milyen növényt termeljen a saját területén.

Darányi Zsolt úr hozzászólásában kiemelte, hogy akinek földje van, az azt tesz bele amit akar! A kereslet – kínálat szabályozza ezt a piacot is. Viszont a kifi zetett károk valós károk legyenek! A Vadászkamara – Vadászszövetség érvényesítse a vad élőhelyének védelmét! A kerítések egyszerre való lebon-tásával és így az élőhely-források kibővülésével a vadkár jóval kevesebb lenne!

Dr. Diviánszki János elnök úr megköszönte az előadóknak és a megjelentek-nek a részvételt, és hogy építő kritikájukkal, hozzászólásaikkal tartalommal töltötték meg a konferenciát. Érdemes együtt tanulás folyt mindkét részről, amit a jövőben is szeretnénk folytatni.

Princz Istvánné

A konferencia a Megyei Rendőrfőkapitányság nagytermében került megrendezésre


Július 31-én az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezete a SEFAG ZRt.-vel közösen szervezte meg a hivatásos vadászok válogató versenyét a Tókaji lőtéren.A cél – egy jó hangulatban eltöltött kimondottan hivatásos vadászoknak szó-ló szakmai napon kívül – a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyé-re történő kiválasztás volt. Megyénk 2006-ban úgy döntött, hogy az országos versenyre nem kijelölés, hanem megmérettetés alapján delegál versenyzőt, így 2 évente rangos válogatásokat szervezünk.A „jágereknek” szerteágazó tudásról kellett számot adni, nevezetesen elmé-leti tesztírásban, növény-állatfelismerésben, trófeabírálatban, kynológiában és lövészetben mérettek meg.Az eredmények meglepően szorosak voltak, a 200 pontos versenyben szinte alig volt 50 pont különbség az első és utolsó helyezett között.A neves eseményt olyan prominens szakemberek is megtisztelték a jelenlét-ükkel, mint a 85 éves Páll Endre, a neves vadászíró.Bár kicsit melegre sikeredett aznapra az idő, a verseny igazi jó hangulatban telt és ez a nap kimondottan a hivatásosoké lett.A szakmai nap mottója: „A hivatásos vadász a szakma igazi letéteményese! Aki hivatásos vadásznak születik, az úgy is éli az életét!”

A dobogó legmagasabb fokára végül Németh Sándor, a Kaposvári Egyetem ETC különleges rendeltetésű vadászterületének hivatásos vadásza (Bőszénfa) állhatott, második helyezett lett a 2 évvel ezelőtti győztes Kaproncai Tamás, a SEFAG ZRt. fővadásza, harmadik helyezett szorosan mögötte Szehágel István, a híres Gyótai Vadásztársaság hivatásos vadásza lett. A madárfelisme-résben elért hibátlan eredményéért Márton Attila a Kaszó Zrt. kerületvezető vadásza vehette át a Lóki György fősolymász által felajánlott különdíjat.

Mint azt Dr. Diviánszki János az OMVK Somogy Megyei Területi Szerveze-tének elnöke a záróbeszédében elmondta, a Kamara két év múlva is számít a jágerek érdeklődésére és remélhetőleg még több szakember mérettetik meg a rangos válogatón.A díjak átadása után egy közösen elfogyasztott ebéddel zártuk a napot.

Tisztelt társmegyék itt a követendő példa, a szakma elhivatottjai mindenhol megérdemelnek egy napot, ami csak az Övék!

Kemenszky Péter OMVK SM-i Ter. Szerv. titkár

HIVATÁSOS VADÁSZOK MEGYEI VÁLOGATÓ VERSENYE

ÖSSZESÍTŐ (Tókaj, 2008. július 31.)

Hivatásos vadász Teszt Növény- Trófea Állattan Állócél Skeet Madár- Kynológia Midösszesen/helyezése, neve felism. bírálat anatóm. felism. Helyezés1. Németh Sándor 47 18 19 15 45 9 8 9 170,02. Kapronczai Tamás 46 16 17,5 14 35 19 9 8 164,53. Szehágel István 45 19 20 15 36,5 12 7 7 161,54. Nagy Árpád 43 20 19 13 33 12 9 9 158,05. Katona Sándor 45 16 16 13 39 9 9 10 157,06. Dabis László 46 10 18,5 14 37 13 9 8 155,57. Lőrincz József 42 18 16,5 12 33 11 9 8 149,58. Szabó Szilárd 41 12 16 15 32,5 14 8 8 146,59. Márton Attila 40 17 19,5 14 23,5 8 10 10 142,010. Trapp Tamás 41 20 14,5 12 35 12 1 5 140,511. Szakály Miklós 44 15 19 8 39,5 2 3 6 136,512-13. Kerekes Csaba 43 18 10,5 10 26 5 7 9 128,512-13. Óh Richárd Károly 38 15 13 7 23,5 15 7 10 128,514. Ballon Kornél Gergely 42 17 8,5 13 27,5 1 2 5 116,015. Blum László 42 14 18 13 6 5 8 8 114,0

Somogy Megyei Hivatásos Vadászok Szakmai Válogató Versenye Kaposvár

Páll Endre lektorálja a növényfelismerést

A dobogókon a győztesek


Békés Sándor: Elröppent évek című könyvének Somogy megyei bemutatója került megrendezésre 2008.november 27-én 17.00 órakor a Somogy Megyei Könyvtár kamaratermében Kaposváron. Az OMVK SM Területi Szervezete Kulturális Bizottsága (Máj Péter elnök-letével) és a SM Vadászok Szövetsége által szervezett rendezvényeknek - önzetlenül támogatván a vadászati kultúrát - dr. Varga Róbert úr, a könyvtár igazgatója is lelkes támogatója, akinek a közreműködését ezúton is köszön-jük. A könyv tartalmán kívül az életfelfogásról, életfi lozófi áról, a kultúráról az íróval dr. Bod Lajos, a barát beszélgetett a hangulatos november végi es-tén. A meghívott vendégek érdeklődésének köszönhetően a találkozó inte-raktívvá alakult és egy baráti fogadással, beszélgetéssel zárult.

Könyvbemutató a Megyei KönyvtárbanMindazt Dr. Diviánszki János a két vadászati szervezet elnöke köszöntőjében elmondta, a kamara és a vadászszövetség eddig is, és a jövőben is támogat minden olyan megmozdulást, ami a vadászati kultúrára irányul. A rendez-vény „keretét” a Darkó Apor József kaposvári festőművész vadászati témájú képeiből berendezett kiállítás biztosította. Máj Péter a kulturális bizottság elnöke

Mind azt bizonyára minden vadász tudja, az eredeti szalonka vadászati stá-tusza megszűnt és az Európai Unió normáit szolgaian követve jelenleg vadá-szati idény nincs rá megállapítva.Az említett Uniós jogszabály azt hivatott szabályozni, hogy a vonuló fajokat szaporodási és költési időszakban – a többi fajhoz hasonlóan, – megilleti a teljes védelem.Nekünk Magyar (szalonka) vadászoknak viszont azt jelenti, hogy egy csodá-latos, szívdobogtató vadászati mód, a tavaszi szalonkahúzás gyakorlata látszik megszűnni. A dologgal kapcsolatosan felhördült a vadásztársadalom érintett (ámbár minden bizonnyal szűkebb) rétege, de jelen esetben sem a tüntetések, sem az aláírásgyűjtések nem vezettek rövid távon a cél eléréséhez.Van-e akkor remény arra, hogy a jövőben vadászunk még szalonkára? – me-rült fel sokunkban a jogos kérdés. A válasz a közelmúltban gyökeredzik.2008. november 27-én az OMVK Kozárdon megtartott titkári értekezletén Pechtol János az OMVK főtitkára a következőket mondta el, felcsillantva ezzel az esetleges reményt a szalonka vadászatával kapcsolatosan, hangsú-lyozva, hogy tervezetről van szó:„A vadásztársadalom a szalonka kérdést illetően páratlan összefogást esz-közölt. A közelmúltban vadászati civil szervezetek, a Soproni és Gödöllői Egyetemek, az OMVK, és az OMVV kiegészülve az FVM-el egy hosszú távú programot dolgozott ki, amelynek értelmében monitoring címen, a tu-domány részére szolgáltatott mintákkal az erdei szalonka újra vadászható lenne a mintagyűjtés erejéig.A kutatási program megszervezése a megyei kamarák és szövetségek felada-ta lenne, akik – várhatóan – még december hónapban megnyilatkoztatják a vadászatra jogosultakat, hogy részt kívánnak-e venni a programban.A tervezet szerint a jogosultak egy szándéknyilatkozatban vállalják, hogy részt vesznek a programban, amely 5 éves időtartamra (meghosszabbítható, csak a „monitoring” szó meghatározott időintervallumra vonatkozó kutatás) köttetik.A tervezetnek megfelelően szalonka vadászatra a vadászati hatóságtól az kap kilövési engedélyt, aki a program résztvevője…Pechtol János elmondta, hogy ez talán első hallásra bonyolultnak tűnhet, de higgyék el, ez az egyetlen módja annak, hogy valaha is vadásszunk tavasszal szalonkára.

Vadászunk-e még szalonkára?

A továbbiakban Szemethy László a Szent István Egyetem vadbiológus-ta-nára beszélt a kutatás részleteiről. Elmondta, hogy az a jogosult, aki belép a programba nem csak előnyöket élvez, de kötelezettséget is vállal, hiszen az adatok szolgáltatása a Soproni Egyetem felé gyors, pontos és precíz, az irányelveknek megfelelő kell legyen. Elmondta azt is, hogy a másfél ezer vadászatra jogosultból legalább 400-an kell részt vegyenek az adatszolgálta-tásban, ez a minimális mintagyűjtés feltétele.Végül ő is felhívta a jelenlévők fi gyelmét, hogy összefogásra és nem ellenté-tek keresésére van szükség, most az idő nagyon kevés.”

Tisztelt Vadásztársak! A lehetőség adott, csak élnünk kell tudni vele. A közel-jövőben a jogosultsághoz kerülő szándéknyilatkozatot mindenki gondolja át, a részvétel abszolút önkéntes kell legyen.Itt a lehetőség egy újabb összefogásra, hogy a Magyar vadásztársadalmat ne érje csorba a vadászati hagyományai terén.

Kemenszky Péter Az OMVK SM titkára

Sokunk kedvence, az erdei szalonka

Az íróval Dr. Bod Lajos beszélgetett Békés Sándor író legújabb könyvét dedikálja Berend Ferencnek a Gyótai Vt. elnökének


Tisztelt Vadászok!

Hivatásos vadászok országos szakmai versenye

Az OMVK Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete, a Nyugat-Ma-gyarországi Egyetem, a TÁEG ZRt., és a Lajta-Hanság ZRt. közreműkö-désével szervezte meg ez év aug. 13–14-én a hivatásos vadászok 2 napos országos szakmai versenyét.A verseny első napjának helyszíne a Soproni Egyetem és a TÁEG ZRt. Hegy-vidéki Erdészete volt. A versenyszámok, – hasonlóan a megyei válogatókhoz – elméleti teszt, kürtjelek felismerése, és terepen történő fajfelismerés, ill. trófeabírálat voltak. A második nap a Lajta-Hanság ZRt. mosonmagyaróvári lőtéren folytatódott a lövészettel, ahol a hagyományos vadász-skeet lövészet mellett a jágereknek számot kellett adniuk golyós állócél és golyós szituációs számokban is.A második nap záróakkordjaként került sor az eredményhirdetésre és a díjak átadására, ahol is a dobogó első két fokára egy-egy helyi versenyző állha-tott, /Lajta-Hanság ZRt., TÁEG ZRt./ a harmadik helyet pedig a Vas me-gyei versenyző vívta ki. Megyénk versenyzője, Németh Sándor a Kaposvári Egyetem ETC bőszénfai területének hivatásos vadásza az előkelő 5. helyen végzett, amelyre igazán büszkék lehetünk, és a nagy nyilvánosság előtt gra-tulálunk neki.A két napos verseny igazán jó hangulatban telt, és a szervezők /NYME, Laj-ta-Hanság ZRt., TÁEG ZRt./ profi zmusáról tett tenúbizonyságot.

Török István hivatásos vadász alelnök

Vadásznap 2008.

Az OMVK SM Területi Szervezete és a SM Vadászok Szövetsége a Szé-chenyi Zsigmond Szakközép- és Szakiskola közreműködésével 2008. május 31-én rendezte a megyei vadásznapot, már-már hagyományosnak számító Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta helyszínen. A látogatottság az idén is kiemel-kedő volt, 6-7000 fő részvételével a vadásznap még mindig a megye egyik legnagyobb szabadtéri rendezvénye. K. P.

Ismét eltelt egy év, ismét elkezdődött a vadászjegyek érvényesítésének ideje. Megyénkben a közel 3200 vadászjegy zavartalan érvényesítését úgy tudjuk megoldani, hogy már december hónapban elkezdjük a munkát.

A korábbi évek jól bevált gyakorlatának megfelelően a gördülékenyebb ügy-intézés érdekében kolléganőink időpontokat ajánlanak fel a vadászatra jogo-sultak részére, a csoportos érvényesítés lehetőségével.

Megkérem Tisztelt Somogy megyei vadászainkat, hogy amennyiben lehető-ségük van rá, éljenek a vadászatra jogosulton keresztül történő érvényesítés-sel. Természetesen lehetőség van az egyéni ügyintézés keretein belül történő érvényesítésre is, de december–január hónapban a szervezetten érvényesítők élveznek előnyt. A csoportos érvényesítés a torlódások és a sorban állások elkerülése végett kialakult gyakorlat.

Az ügyfélfogadás rendje hivatali időben történik:

H – P: 8.00 – 12.00, 12.30 – 14.00P: 8.00 – 12.00

A vadászjegy érvényesítésének díja nem változott, 14.000.-Ft maradt (amely összeg tartalmazza a vadászjegy árán (10.000.-Ft) felül a kamarai tagdíjat (3.000.-Ft) és a kötelező vadász-felelősség biztosítást (1.000.-Ft).A 70 év feletti tagjaink mentesülnek a tagdíjfi zetés alól, az ő vadászjegyük érvényesítése 11.000.-Ft-ba kerül.

Felhívom a T. Vadásztársak fi gyelmét, hogy a 2004. évi XXIV. tv. a lőfegy-verekről és lőszerekről szóló, továbbá az ugyanezen tárgykörben kiadott 253/2004. (VIII.31.) sz. kormányrendelet 24. §-a az érvényes vadászjegyet, - mint a vadászat személyi feltételét határozza meg.

A vadászjegyek érvényesítését tehát 2009. február 28-ig kell elvégezni, mert a késve-, vagy nem érvényesítőktől a rendhatóság a fegyvertartási en-gedélyt bevonhatja.

Megkérem a Tisztelt Vadászokat a szíves együttműködésre, ebben az esetben szervezetünk biztosítja a gyors és pontos ügyintézést.

Vadászüdvözlettel:

Kemenszky Péter Az OMVK SM titkára

Vadásznapi körkép

A megyék hivatásos vadászai az országos verseny megnyitóján

Sopronban


Beszélgetés Dr. Galamb Gáborral a Lábodi Vadgazdaság nyugalmazott igazgatójával

Kedves Vadásztársaim! Kedves Olvasó!

Úgy gondolom, hogy aki Lábod község nevét olvassa vagy hallja, annak hazánk egyik legszebb vadászterülete jut az eszébe,- az a Vadgazdaság, amelynek évtizedekig Dr. Ga-lamb Gábor volt a vezetője.Dr. Galamb Gábor 1941-ben Kaposváron született. Az ál-talános iskolai tanulmányait az akkor Séta tér utcai – ma Bartók Béla utcai iskolában végezte el. A középiskolát a Táncsics Gimnáziumban kiváló eredménnyel végezte és a jó érettségi után 1959-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. A sors játéka, hogy két kedves volt munkatársa Dr. Bod Lajos és Bőhm István jó pár évvel később ugyanezeknek az iskoláknak koptatták a padjait – a Gödöllői Egyetem diplomájának megszerzéséig.Már gyermekkorában együtt bújták a Zselic erdeit, a Répás-pusztai fácánost. Sok kö-zös emlék, közös kirándulás tette felejthetetlenné gyermekkorukat, hisz valamennyien a Donneri városrészben laktak és a középiskolát is ugyanabban az iskolában végez-ték.Első éves egyetemistaként a Lábodi Állami Gazdasággal tanulmányi szerződést kötött, ahol a szerződéskötés során megismerkedett Pankász Ferenccel a Lábodi Gazdaság igazgatójával, valamint későbbi közvetlen főnökével Dr. Studinka Lászlóval. Ezen időponttól kezdődően minden szabadidejét Lábodon töltötte, ismerkedett a területtel, a környezettel, amely munkájának a megalapozását jelentette. Nehéz körülmények között kerékpáron és gyalog jártak és az akkor már 60 ezer ha-os vadászterület – meglehetősen vadban szegény terület – adta a mindennapi feladatokat. Az Állami Gazdaság természetesen egyéb tevékenységekkel is foglalkozott: növénytermesztés, állattenyésztés, stb…, amely behálózta a vadgazdaság egész területét, ahol mindig adott volt a szállás és ellátás lehetősége. A közlekedés eső-ben, hóban embert próbáló feladat volt, de ma is úgy érzi, hogy istenigazából így lehetett megismerni ezt a csodálatos területet, amely Lábod néven vonult be a magyar és nemzet-közi vadásztörténelembe.1963. után az egyetem befejezése után megkezdte gyakor-noki munkáját az Állami Gazdaságnál természetesen több feladattal, kötöttséggel, de óriási lelkesedéssel, hittel, a szabadság érzésével, a munkahelyi vezetőinek támoga-tásával „világmegváltó” gondolatokkal. Nyilván mások is hasonlóképpen éreztek és gondolkodtak az egyetem befejezése után, azok akik szeretettel végezték a munkáju-kat és tisztelettel voltak munkahelyük iránt. Egy év eltelte után az Állami Gazdaság 3500 ha-os erdészetét vezette, ami egyúttal azt is jelentette, hogy minden percben kap-csolatban volt a vadászterülettel és a vadgazdálkodási feladatokkal.Lassan a közlekedési lehetőségekben is fejlődés mutatkozott, a vadászok motorral, ké-sőbb lovas kocsival közlekedtek. Ma már mosolygunk ezen a történeten, de akkortájt óriási fejlődés volt és nagy öröm egy kezdő ágazatvezetőnek. Fáradságos, de nagyon szép munka volt. A területet folyamatosan tudták őrizni, védelmezni, a vadállomány pedig fokozatos létszámbeli és minőségi fejlődést ért el.1968-ban átszervezés folytán az erdészet, a vadgazdaság és fafeldolgozó üzem ösz-

szevonása után november 1-jei hatállyal az összevont egység vezetője lett. Ezen idő-ponttól kezdődően 1999-ig – nyugdíjazá-sáig – látta el a vezetői feladatokat.

Az intenzív vadgazdálkodás, külföldiek bérvadásztatása az 1970-es években indult meg, 2500–3000 vadász vendégnappal.1959-ben 1 db szarvasbikát lőttek, 1977-ben már 131 db szarvasbika esett, míg 1996-ban 146 db bikát sikerült terítékre hozni.1997-ben a vadászterület 10.000 ha-ral csökkent, ennek megfelelően a lőtt szar-vasbikák számában is csökkenés volt ki-

mutatható. Az érmes bikák aránya a mennyiség növekedésével fokozato-san nőtt, az 1994-es esztendőben a lőtt érmes bikák aránya 74,5 % volt. 1959. és 2000. között 3907 szarvasbika esett és az összmennyiségnek 51,4 %-a érmet kapott.A dámbika vadászata gyakorlatilag 1962-ben kezdődött. Az első érmes dámbika 1972-ben esett, majd a vadlelövés számának emelkedésével nőtt az érmes dámbikák száma is. 1962-ben 2 db dámbikát lőttek, 2000-ben 120 db esett. 1962 és 2000 között mindösszesen 2149 dámbikát sikerült ejteni, melynek 32,7 %-a érmes lett.Az őz vadászat a terület adottságai miatt nem volt kiemel-

kedő. Őzbakból 1959-ben 1 db-ot sikerült ejteni, 2000-ben 112 db-ot. A két időszak között összesen 6203 db esett, az érmesek aránya 1,9 % volt.Vaddisznóból 1959-ben 4 db esett, a lőtt mennyiség azonban évről-évre nőtt, 1998-ban érte el a csúcsot – egy év alatt 896 db disznót lőttek. A lőtt összes nagyvad 1959 és 1999 között 52.628 db volt.Meg kell emlékezni azokról a munkatársakról, akik nélkül ezt a csodálatos eredményt nem lehetett volna elérni. Pankász Ferenc, aki 1975-ig volt a Gazdaság igazgatója, majd később Aradi József vezérigazgató. Minden támogatást megadtak, hogy egy eu-

rópai hírű vadgazdaság működjön. A hivatásos vadászok szakmailag jól képzett, munkájukat szerető, tisztességes emberek voltak, akik a mostoha időjárás és nehéz körül-mények között felkészülten és eredményesen végezték munkájukat. Munkatársai voltak: Simon Pál, dr. Bod La-jos, Bőhm István, Jakab István, Lengyel Sándor, Ábrahám Ferenc, Krivarics József, Hefter Tibor, Szabó János hogy csak néhányat említsen a 25–30 magasan képzett hivatásos vadászból. Többen a kedves munkatársak közül már nem élnek.1994-ben a Lábodi Vadgazdaság a legmagasabb kitünte-tésben részesült, a CIC Edmond Blanc díjat kapta meg. Az eredmények közül külön kiemelkedő a Von Auloch által el-

ejtett bika, amely 1971-es budapesi Vadászati Világkiállítás jelképe lett.Maradandó trófeát ejtett el:T. Heisig 2001-ben lőtt 16,81 kg-os bikája, ugyancsak az Ő általa lőtt 1993-as 14,3 kg-os szarvasbika és a sort lehetne folytatni, amely biztosította a világhírnevet annak a községnek és vadászterületnek, amely úgy vonult be a vadászat történelmébe mint Lábod.Jelenleg nyugdíjas éveit tölti. Lábodon feleségével él. Elkészült kéziratban a Lábod című könyve, amely életének és munkásságának legszebb éveit dolgozza fel.Bízunk abban, hogy lesz támogató a könyv kiadásához, amely képanyagokkal is be-mutatja Dél-Somogy legszebb vadászterületét.

Köszönöm a beszélgetést! Dr. Diviánszki János elnök

Ez is világrekord volt: 2001-ben 6 db 12 és 16,8 kg közötti súlyú bika a terítéken

A világ II. legnagyobb súlyú bikája is Lábodhoz kötődik (2001.)

Dr. Galamb Gábor

Az Auloch típusú bika (1988)


Somogyi Vadászok

Hírlevele

A SOMOGY MEGYEI VADÁSZKAMARA LAPJAFelelős kiadó: Dr. Divánszki János elnök; Szerkesztő: Kemenszky Péter titkárKészült a Company Stúdióban. 7400 Kaposvár, Ond Vezér u. 1. Tel.: 82/310-296

Kishírek, érdekességek

A Karádi Kossuth VT. -nek igazán jól sikerült az idei bőgés. A képen látha-tó szeptember 12-én bérvadász által elejtett bika 12,10 kg agancssúlyú.

Kedves Vadásztársak!

A környező települések pol-gármesteri hivatalaitól több megkeresés érkezett hozzánk

a rókagyérítés miatt.Kérjük, hogy állategészség-ügyi szempontok miatt is ez irányú kötelezettségeinek

tegyenek eleget!

Ezt az igazán érdekes agancsot vi-selő látható őzsutát Putyora József a Kisbárapáti „Béke” V. T. elnöke ejtette el.

Vadászok Somogy megyei lőbajnoksága

2008. október 25-én rendezte a SELE az OMVK SM TSZ közreműködésével a „Vadászok Somogy megyei lőbajnokságát” a Tokaji lőtéren.

A versenyen nem csak megyei, hanem a szomszédos megyék /Tolna, Zala, Vas/ vadászai versengtek csapatban és egyéniben egyaránt.

A hagyományos versenyszámok mellett (compact sporting, vadász skeet, ál-lócél lövészet) családi lövészet is volt, ahol 14 éven aluli gyermekek egyik szülőjükkel csapatot alkotva vettek részt légpuska lövészetben.

A jó hangulatú versenynapon nem is az elért eredmények, mintsem a ver-senykiírás mottója volt a fontos, amely célként tűzte ki a vadászok közötti barátkozást, önzetlen versengést a lősport jegyében.Külön megköszönjük a bírók, és Geges István főszervező önzetlen munká-ját.

Kemenszky Péteraz OMVK SM titkára

Rendőrségi felhívás

Tájékoztatjuk, hogy az Országos Rendőrkapitánysággal, valamint a Megyei Rendőrkapitánysággal vállal-tuk a bűnmegelőzésben és felderítés-ben a közreműködésünket. Az elmúlt időszakban súlyos bűncselekménye-ket követtek el roma származású polgárok ellen és ezek felderítése, ill. megelőzése érdekében nyújtsunk se-gítséget! Akár hivatásos, akár sport-vadász a vadászterületen valamilyen rendellenességet tapasztal, olyan személyek tartózkodnak a helyszí-nen, akiknek sem földtulajdonuk, sem egyéb keresnivalójuk a területen nincsen (természetesen a turistákat, kirándulókat nem kell zaklatni) a kö-rülményekről a legközelebbi rendőrt szíveskedjenek értesíteni.A tűzifa lopások és a karácsonyfa lo-pások megelőzése érdekében ugyan-csak, – amennyiben ilyen körülményt látnak – értesítsék a legközelebbi rendőr szervet. Külön felhívjuk a fi gyelmet az atrocitások elkerülése végett, mivel a jelentési lehetőségen túl semminemű intézkedést nem te-hetünk, – ezért a saját épségünk vé-delmében is – az ezzel kapcsolatos feladatokat majd a rendőrség fogja elvégezni.

Kedves Vadásztársak!

Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy több vadászatra jogosult kérelmének helyt adva 2009. márciusában lőtt vad kezelési un. Vadhúsvizsgálói tanfo-lyamot indítunk. Több vadászatra jo-gosultnál személyi jellegű változások következtek be és nagy a valószínű-sége annak, hogy pár éven belül vala-mennyi sport- és hivatásos vadásznak kötelező lesz ennek elvégzése.A tanfolyamot úgy szeretnénk meg-tartani, hogy egy napon előadásokat hallgatnának a jelentkezők, majd kb. 8–10 nap elteltével vizsgáznának. Az FVM már elkészítette a lőtt vad kezelésének és értékesítésének élel-miszer higiéniai feltételeiről szóló jogszabály tervezetet, ez a jogszabály valószínű 2009. februárjában megje-lenik március 1-i hatálybalépéssel. A tanfolyam árát az FVM még nem állapította meg, a legutolsó tanfolyam és vizsga valamint a tananyag ára 7.500.- Ft volt. Reméljük ez sem fog emelkedni.Kérjük, hogy aki részt szeretne ven-ni az írásban adja le jelentkezését a Vadászszövetség címére: 7400 Ka-posvár, Zárda u. 18., a személyi ada-tainak feltüntetésével (név, lakcím, anyja neve, születési helye, ideje).

A családi verseny győztesei„Dobogón a bajnokok

A képen látható kapitális kanróka a Kerekesmenti Ftk. területén esett Fonóban, Súlya 11 kg volt.Elejtője Kemenszky Péter.

A SEFAG ZRt. Zselici erdészetének területén esett 12,70 kg-os Gímbika.A képen az elejtő és a kísérő Fehér Péter vadászati ágazatvezető.

A SEFAG ZRt. Segesdi területén esett az a három kapitális dámbika. Egyenként balról jobbra 5,00, 5,05 és 5,53 kg trófea súlyúak. A képen az elejtő mellett Kapronczai Tamás fővadász.

Documents

Karácsonyi – Új Évi Köszöntő