Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal¼redi...31 5.4 Megelőző pártfogás 32 5.5 Családbafogadás 33 5.6 Ideiglenes hatályú elhelyezés 34 5.7 Nevelésbe vétel 35 5.8

Jász-Nagykun-Szolnok MegyeiKormányhivatal

T ISZAFÜREDI JÁRÁSI H IVATALHATÓSÁGI , GYÁMÜGYI ÉS IGAZSÁGÜGYI OSZTÁLY

A Járási Hivatalok Hatósági és Gyámügyi/Gyámügyi Osztályának hatáskörébe tartozóügyek

TartalomTartalom.......................................................................................................................................1I. Illetékességi területek:........................................................................................................5II. Az ügyintézés határidő:.....................................................................................................7III. Alapvető eljárási szabályok:...........................................................................................8IV. Eljárási költségek:..........................................................................................................13V. Ügyfélfogadás:...............................................................................................................14

Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek......................................................................16A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról...........................................16A gyermek nevének megállapítása....................................................................................20A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek azelhagyása, a gyermeknek a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodásihelyének kijelölése................................................................................................................25A gyermek huzamosabb időtartamú vagy letelepedés céljából történő külfölditartózkodási helyének kijelölése.........................................................................................30A gyermek állampolgárságának megváltoztatása...........................................................35Gyermek iskolájának, életpályájának kijelölése...............................................................40Gyámnevezés, gyámságból kizárás...................................................................................45Kapcsolattartás (rendezése, megváltoztatása, szüneteltetése, megvonása).................49Kapcsolattartásra vonatkozó (bírósági vagy gyámhatósági) határozat végrehajtása 56Kiskorú házasságkötésének engedélyezése......................................................................61Tanköteles gyermek művészeti-, sport-, modell vagy hirdetési tevékenységkeretében történő foglalkoztatásának engedélyezése.....................................................65Szülői jognyilatkozatok jóváhagyása.................................................................................69

Örökbefogadási ügyek...........................................................................................................73Örökbefogadhatónak nyilvánítás.......................................................................................73Örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása..........................................................78Nyílt örökbefogadás engedélyezése..................................................................................83Gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek örökbefogadása (titkosörökbefogadás)......................................................................................................................88Örökbefogadás felbontása...................................................................................................93

5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1. 5351 Tiszafüred, Pf. 176. Telefon: (59) 795 126 Fax: (59) 795 136e-mail: [email protected] Honlap: www.kormanyhivatal.hu

Örökbefogadáshoz hozzájárulás a szülő részéről az örökbefogadó személyénekismerete nélkül......................................................................................................................97Származás megismerésével kapcsolatos eljárás.............................................................101

A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek........................................................106Születendő gyermek családjogi helyzetének rendezése...............................................106Apai elismerő nyilatkozat felvétele a gyermek születését követően..........................111Képzelt szülő adatainak megállapítása...........................................................................116Származási perek................................................................................................................121Titkolt terhesség esetén a gyermek lakóhelyének megállapítás, illetve döntés agyermek iratainak kiadásáról...........................................................................................129

Pénzbeli ellátások..................................................................................................................133Gyermektartásdíj megelőlegezése....................................................................................133Megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegénekelengedése, csökkentése, vagy részletfizetés engedélyezése.......................................138Otthonteremtési támogatás...............................................................................................142

Gyermekvédelmi ügyek.......................................................................................................148Védelembe vétel..................................................................................................................148Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása............................................154Igazolatlan óvodai, iskolai mulasztás..............................................................................158Megelőző pártfogás............................................................................................................164Családbafogadás.................................................................................................................169Ideiglenes hatályú elhelyezés...........................................................................................174Nevelésbe vétel...................................................................................................................179Utógondozás........................................................................................................................185Utógondozói ellátás............................................................................................................189

Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokság.............194Támogatott döntéshozatal.................................................................................................194Az előzetes jognyilatkozat felvétele.................................................................................198Gyám kirendelése...............................................................................................................202Számadási ügyek (GYÁM)................................................................................................209Gondnokság alá helyezési per..........................................................................................215Gondnok, ideiglenes gondnok kirendelése....................................................................220Zárlat elrendelése és zárgondnok kirendelése...............................................................225Eseti gondnok, eseti gyám, valamint ügygondnok kirendelése..................................229Számadási ügyek (GONDNOK).......................................................................................236Gondnok jognyilatkozatainak jóváhagyása....................................................................241

Külföldi vonatkozású tartásdíj igény érvényesítése......................................................245

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényszerinti családvédelmi koordinációs feladat....................................................................249

2

Ügytípus leírások

1 Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek1 1.1 A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról2 1.2 A gyermek nevének megállapítása

3 1.3A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodásihelynek az elhagyása, a gyermeknek a szülőjével azonos lakóhelyénkívüli tartózkodási helyének kijelölése

4 1.4 A gyermek huzamosabb időtartamú vagy letelepedés céljából történőkülföldi tartózkodási helyének kijelölése

5 1.5 A gyermek állampolgárságának megváltoztatása6 1.6 Gyermek iskolájának, életpályájának kijelölése7 1.7 Gyámnevezés, gyámságból kizárás8 1.8 Kapcsolattartás (rendezése, megváltoztatása, szüneteltetése, megvonása)

9 1.9 Kapcsolattartásra vonatkozó (bírósági vagy gyámhatósági) határozatvégrehajtása

101.1

0 Kiskorú házasságkötésének engedélyezése

111.1

1Tanköteles gyermek művészeti-, sport-, modell vagy hirdetésitevékenység keretében történő foglalkoztatásának engedélyezése

121.1

2 Szülői jognyilatkozatok jóváhagyása2 Örökbefogadási ügyek

13 2.1 Örökbefogadhatónak nyilvánítás14 2.2 Örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása15 2.3 Nyílt örökbefogadás engedélyezése

16 2.4 Gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek örökbefogadása (titkosörökbefogadás)

17 2.5 Örökbefogadás felbontása

18 2.6 Örökbefogadáshoz hozzájárulás a szülő részéről az örökbefogadószemélyének ismerete nélkül

19 2.7 Származás megismerésével kapcsolatos eljárás3 A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek

20 3.1 Születendő gyermek családjogi helyzetének rendezése21 3.2 Apai elismerő nyilatkozat felvétele a gyermek születését követően22 3.3 Képzelt szülő adatainak megállapítása23 3.4 Származási perek

24 3.5 Titkolt terhesség esetén a gyermek lakóhelyének megállapítás, illetvedöntés a gyermek iratainak kiadásáról

4 Pénzbeli ellátások25 4.1 Gyermektartásdíj megelőlegezése

26 4.2 Megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térítettösszegének elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés engedélyezése

27 4.3 Otthonteremtési támogatás5 Gyermekvédelmi ügyek

28 5.1 Védelembe vétel29 5.2 Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása30 5.3 Igazolatlan óvodai, iskolai mulasztás

3

31 5.4 Megelőző pártfogás32 5.5 Családbafogadás33 5.6 Ideiglenes hatályú elhelyezés34 5.7 Nevelésbe vétel35 5.8 Utógondozás36 5.9 Utógondozói ellátás

6Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság,gondnokság

37 6.1 Támogatott döntéshozatal38 6.2 Az előzetes jognyilatkozat felvétele39 6.3 Gyám kirendelése40 6.4 Számadási ügyek (GYÁM)41 6.5 Gondnokság alá helyezési per42 6.6 Gondnok, ideiglenes gondnok kirendelése43 6.7 Zárlat elrendelése és zárgondnok kirendelése44 6.8 Eseti gondnok, eseti gyám, valamint ügygondnok kirendelése45 6.9 Számadási ügyek (GONDNOK)

466.1

0 Gondnok jognyilatkozatainak jóváhagyása47 7 Külföldi vonatkozású tartásdíj igény érvényesítése

48 8A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szólótörvény szerinti családvédelmi koordinációs feladat

4

Általános szabályok

I. Illetékességi területek:

A Jász-Nagykun-Szolnok megyében kialakításra került 9 járás illetékességi területei akövetkezők:

Kunhegyesi Járási Hivatal Kunhegyes, Abádszalók, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabura, Tiszabő, Tomajmonostora

Hivatalvezető: Dr. Bánfi ZsuzsannaHivatalvezető-helyettes: Barta GyörgynéCím: 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 9-10.Telefon: 59/795-102Fax: 59/795-125E-mail: [email protected]

Jászapáti Járási HivatalAlattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászdózsa, Jászivány, Jászkisér,Jászladány, Jászszentandrás

Hivatalvezető: Vári-Nagy JuditHivatalvezető-helyettes: Solymosi GabriellaCím: 5130 Jászapáti, Dr. Szlovencsák Imre út 2.Telefon: 57/795-034Fax: 57/540-030E-mail: [email protected]

Jászberényi Járási HivatalJászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru,Jászjákóhalma, Jásztelek, Pusztamonostor

Hivatalvezető: Dr. Dobos RóbertHivatalvezető-helyettes: Dr. Gócza TamásCím: 5100 Jászberény, Szabadság tér 16.Telefon: 57/795-000Fax: 57/795-032, E-mail: [email protected]

Karcagi Járási HivatalBerekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras

Hivatalvezető: Hodos JuliannaHivatalvezető helyettes: Dr. Lévai OlgaCím: 5300 Karcag, Kossuth tér 1. Pf: 73.Telefon: 59/795-137Fax: 59/795-160E-mail: [email protected]

5

mailto:[email protected]

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jasz-nagykun-szolnok-megyei-kormanyhivatal-karcagi-jarasi-hivatala


http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jasz-nagykun-szolnok-megyei-kormanyhivatal-jaszberenyi-jarasi-hivatala


http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jasz-nagykun-szolnok-megyei-kormanyhivatal-jaszapati-jarasi-hivatala


Kunszentmártoni Járási HivatalCibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár,Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas

Hivatalvezető: Dr. Bodor Brigitta TímeaHivatalvezető-helyettes: Dr. Herczeg NikolettaCím: 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1.Telefon: 56/560-512Fax: 56/795-654E-mail: [email protected]

Mezőtúri Járási HivatalKétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve

Hivatalvezető: Rácz Péter BélaHivatalvezető-helyettes: dr. Szűcs Attila LajosCím: 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1.Telefon: 56/795-795Fax: 56/350-049E-mail: [email protected]

Szolnoki Járási HivatalBesenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva,Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg,Újszász, Vezseny, Zagyvarékas

Hivatalvezető: Dr. Bozó AndreaHivatalvezető-helyettes: Dr. Balogh GyulaCím: 5000 Szolnok, Kossuth tér 1.Telefon: 56/795-666Fax: 56/795-694E-mail: [email protected]

Tiszafüredi Járási HivatalNagyiván, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős

Hivatalvezető: Varga TiborHivatalvezető-helyettes: Szemerédiné Dr. Varga AnitaCím: 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1.Telefon: 59/795-127Fax: 59/795-136E-mail: [email protected]

Törökszentmiklósi Járási HivatalFegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós

Hivatalvezető: Dr. Botka János HunorHivatalvezető-helyettes: Farkas-Dorogi Adrienn

6

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jasz-nagykun-szolnok-megyei-kormanyhivatal-torokszentmiklosi-jarasi-hivatala


http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jasz-nagykun-szolnok-megyei-kormanyhivatal-tiszafuredi-jarasi-hivatala


http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jasz-nagykun-szolnok-megyei-kormanyhivatal-szolnoki-jarasi-hivatala


http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jasz-nagykun-szolnok-megyei-kormanyhivatal-mezoturi-jarasi-hivatala


http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jasz-nagykun-szolnok-megyei-kormanyhivatal-kunszentmartoni-jarasi-hivatala

Cím: 5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út 135/aTelefon: 56/795-600Fax: 56/795-634E-mail: [email protected]

I. Az ügyintézés határidő:

Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Hatörvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napjánkezdődik.

A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el.Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.

Automatikus döntéshozatalnak van helye, haa) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, ésd) nincs ellenérdekű ügyfél.

Ügyintézési határidő: 24 óra

Sommás eljárásnak van helye, haa) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság

rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott ésb) nincs ellenérdekű ügyfél.

Ügyintézési határidő: 8 nap

Amennyiben nincs helye automatikus döntéshozatalnak, illetve sommás eljárásnak, akkor ahatóság teljes eljárás keretében jár el. Ebben az esetben a hatóság 8 napon belül függőhatályú döntést hoz, vagy mellőzi a függő hatályú döntés meghozatalát és 8 napon belül akérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti, érdemben dönt, az eljárást felfüggeszti vagya beadvány elintézését függőben tartja, vagy az eljárás szünetel.

Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyításiindítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti,és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.

Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntésselszemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfélkérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

Teljes eljárásban az ügyintézési határidő: 60 nap (ennél hosszabb határidőt törvény,rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg).

Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

7


Az ügyintézési határidőbe nem számít bea) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének ésb) – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának

vagy késedelménekidőtartama.

Az ügyet soron kívül kell elintézni, haa) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,b) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,c) a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagyd) a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges.

Az ettől eltérő különös szabályok az egyes ügyleírásoknál kerülnek meghatározásra.

II. Alapvető eljárási szabályok:

• A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha az ügy tárgyáratekintettel cselekvőképesnek minősül.

• Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője,vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá azügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárásaszemélyes eljárásnak minősül. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja elugyanaz a személy. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt arendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazástközokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagyjegyzőkönyvbe kell mondani. A természetes személy ügyfél részére, akinek nincsképviselője és ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, az eljáróhatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.

• Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághozírásban vagy személyesen lehet előterjeszteni.

• Az ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet.

• Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélés képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét.

• Nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatóságiállásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyanadat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhitelesnyilvántartásnak tartalmaznia kell.

• A kérelem az illetékes hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nemzárja ki – a kormányablaknál terjeszthető elő.

• A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél általhasznált elnevezéssel.

8

• A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, haa) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,b) erre bíróság kötelezte,c) erre felügyeleti szerve utasította,d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagye) ezt egyébként jogszabály előírja.

A hivatalból indított eljárás szabályait kell alkalmazni azon eljárásokra, amelyekben ahatóság az ügyfél kérelmére induló eljárást hivatalból folytatja. A hivatalbóli eljárás azelső eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismertügyfelet a hatóság értesíti.

• A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetesszemélyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározottszemélyes adatok, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – a tényállástisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére éskezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél atényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is– kezeléséhez hozzájárulást adott.

• A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok ne kerüljönnyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatokvédelme biztosított legyen.

• A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározottmódon és körben – megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásávalösszefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekébenszükséges.

• A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általánosszabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikusúton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülőelektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és azeljárásban résztvevőkkel.

• Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóságtájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartásimódról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.

• Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg akapcsolattartás módját.

• A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik,megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkormellőzhető, ha az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy azeljárást megszünteti, azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvénykizárja, vagy az az eljárás sikerét meghiúsítaná.

9

• Amennyiben a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg,vagy megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel azszükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztásjogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagykormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel akérelmezőt.

• Kérelemre indult eljárásokban a gyámhatósági ügyeket érintően a tényállás tisztázásaérdekében hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.

• A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabálybanmeghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz,vagy az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóságérdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozásnem változott.

• A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő.Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, ahatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredetibenyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételtbenyújtást követő naptól kell számítani.

• A hatóság az eljárást megszünteti, haa) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás

megindítását követően jutott a hatóság tudomására,b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a

kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja,c) az eljárás okafogyottá vált,d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta,

illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nemfolytatható,

f) a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóságkijelölésére került sor, vagy

g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban:előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél ahatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.

• Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság kötelezi,hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Ha az idézett személy kora,egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képesmegjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni.

• Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogyarról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön. Azidézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben ésmilyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell amegjelenés elmulasztásának következményeire.

10

• Ha az idézett személy a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatásaelőtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alaposokkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy az idézésremeghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki,eljárási bírsággal sújtható.

• Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki,a rendőrség útján elővezettethető.

• Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóságbizonyítási eljárást folytat le.

• A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállástisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által,jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.

• A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.• A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló

bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Törvény vagy kormányrendeletközérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővéteheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.

• A tanúként idézett személy – a törvényben meghatározott kivétellel - kötelestanúvallomást tenni.

Tanúként nem hallgatható mega) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.

A tanú a vallomástételt megtagadhatja, haa) bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével

vádolná,c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény

szerinti médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató),vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonybanálló személy – a jogviszonya megszűnése után is –, és a tanúvallomásával aszámára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információtátadó személy kilétét felfedné, vagy

d) diplomáciai mentességben részesülő személy.

• Szakértőt kell meghallgatni vagy – legalább tizenöt napos határidő tűzésével –szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülménymegállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró hatóság nemrendelkezik megfelelő szakértelemmel.

• Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet azügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni.

11

• Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott,igazolási kérelmet terjeszthet elő.

• Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthetaz eljárás során keletkezett iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgybirtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. Harmadik személy akkor tekinthetbe a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adatmegismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatóságihatározaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

• A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntésekvégzések.

• A hatóság a kérelemre indult eljárásban az eljárás megindításától számított nyolcnapon belül függő hatályú döntést hoz.

• A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogya) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény

szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatásokigénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj)megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmezőügyfél részére megfizetni,

b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti,

amennyiben ahhoz joghatás fűződik . • A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő

elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntettemeg. A felfüggesztést elrendelő vagy szünetelést megállapító döntést megelőzőenhozott függő hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik.

• A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellenönálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben avégzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntetővégzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Kérelemre induló jogorvoslati eljárásoka) a közigazgatási per,b) a fellebbezési eljárás.

• Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási hivatal vezetője hozta.Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, aztmódosítja vagy visszavonja.Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – avéglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadhatódöntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyikefellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

• A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – a törvényben meghatározottkivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.

12

Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntésevéglegessé válik, haa) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagyc) a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú

döntés közlésével.A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik adöntésa) az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a

döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekűügyfél,

b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz valómegérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyifellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.

• A határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezésttartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal. A végzést a hatóság közli azzal, akirenézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti. A hatóságaz ügyfél kérelmére egy ízben, külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad kimásolatot a vele nem közölt végzésről.

• A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnekkell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen,mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről ahatósághoza) -„nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második

megkísérlésének napját,b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés

megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

• Ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, azvégrehajtható.A végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – adöntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el.A hatóság a végrehajtást hivatalból vagy a jogosult kérelmére rendeli el. A hatóság adöntés végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelembeérkezésétől számított öt napon belül elrendeli a végrehajtást, és a döntést közli avégrehajtást foganatosító szervvel is. A végrehajtást – ha törvény, kormányrendeletmásként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja.

III. Eljárási költségek:

Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás költségeit az viseli, akinél azokfelmerültek.Az eljárás résztvevője viseli a jogellenes magatartásával okozott költségeket.Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az eljáró hatóságviseli.

13

Az eljáró hatóság viseli a nyelvhasználat az Ákr. 21. § (1) bekezdése alapján felmerültfordítási és tolmácsolási költséget.Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költségviseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.Az eljárási költség összegét az azt alátámasztó bizonyítékok figyelembevételével kellmegállapítani.A hatóság ezt - kérelemre - szociális helyzetre való tekintettel mérsékelheti.A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoniviszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogaiérvényesítésének megkönnyítésére, vagy törvényben meghatározott más fontos okbólköltségmentességet engedélyezhet.

IV. Ügyfélfogadás:

Tiszafüredi Járási Hivatal5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1.

Hétfőn: 8:00-18:00Kedd: nincs ügyfélfogadásSzerda: 8:00-16:00Csütörtök: 13:00-16:00Péntek: 8:00-12:00

Tiszafüred Járási Hivatal Kormányablak5350 Tiszafüred, Fő út 1.

Hétfőn: 7:00-17:00Kedd: 8:00-16:30Szerda: 8:00-16:30Csütörtök: 8:00-18:00Péntek: 8:00-15:00

Tiszaigar (ideiglenes ügysegéd)5361 Tiszaigar, Dózsa György út 19.

Hétfő: 8:00-10:00Péntek: 8:00-10:00

Tiszaörs (ideiglenes ügysegéd)5362 Tiszaörs, Rákóczi út 7.

Péntek: 10:30-14:00

Nagyiván (ideiglenes ügysegéd)5363 Nagyiván, Hősök tere 5. 1. emelet

Hétfő: 10:40-14:00

14

Tiszaszőlős (ideiglenes ügysegéd)5244 Tiszaszőlős, Fő út 21.

Hétfő: 8:30-12:00Csütörtök: 13:00-16:00

Tiszaszentimre (ideiglenes ügysegéd)5322 Tiszaszentimre, Hősök tere 7.

Hétfő: 13:00-18:00Szerda: 8:00-16:30Péntek: 8:00-12:00

Tiszaderzs (ideiglenes ügysegéd)5423 Tiszaderzs, Fő út 19.

Csütörtök: 8:30-11:30

15

1. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról

Hatáskörrel rendelkező szervmegnevezése, illetékességi

területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala

Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területéna gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének alakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területentalálható, a gyámhatóság illetékességét a gyermeklakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyikszülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság járel, amelynek területén az anya lakóhelye található.Lakóhely hiányában – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakszerint – a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási helyhatározza meg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában azeljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.

Ügyintézéshez szükségesdokumentumok, okmányok:

A gyermek születési anyakönyvi kivonata.

Eljárási illetékek (igazgatásiszolgáltatási díjak)

meghatározása:Az eljárás illetékmentes

Alapvető eljárási szabályok: A szülői felügyeletet a szülők –megállapodásuk vagy agyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezésehiányában-közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnekegyütt. A szülői felügyelet gyakorlásában a jövőre nézve aszülők megállapodhatnak. A megállapodásukjegyzőkönyvbe foglalásakor a szülőket tájékoztatni kellarról, hogy a megállapodásukat módosíthatják, valamintezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság szülőifelügyelet rendezése iránti perben hozott határozatával.

Az eljárást megindító iratbenyújtásának módja (helye,

ideje):Szóbeli megállapodás jegyzőkönyvben történő rögzítéssel.

Ügyfélfogadás ideje: Hétfőn: 8:00-18:00Kedd: nincs ügyfélfogadásSzerda: 8:00-16:00Csütörtök: 13:00-16:00Péntek: 8:00-12:00

Az ügyintézés határideje(elintézési, fellebbezési

határidő):

A szülők közös kérésére nyilatkozatuk azonnalijegyzőkönyvbe vétele.

16

Fellebbezés elbírálásárajogosult szerv:

Nem releváns

Az ügyek intézését segítőútmutatók, az ügymenetre

vonatkozó tájékoztatás:

A szülői felügyelet közös gyakorlására jogosult különélőszülők megállapodhatnak abban, hogy a szülőifelügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeketegymás között megosztják, vagy a jövőre nézve a szülőifelügyeleti jogokat egyikőjük gyakorolja. Megállapodásukalapján rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermekmegállapodásuk alapján melyik szülő gondozásábannevelkedik, valamint, hogy a gyermek sorsát érintőlényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot közösengyakorolják, feltéve, hogy a bíróság nem rendelkezett ettőleltérően.

Az ügyintézéshez használtletölthető

formanyomtatványok:Az igénybe vehető elektronikus

programok elérése,időpontfoglalás:

Nincs

Az ügytípusokhoz kapcsolódójogszabályok jegyzéke:

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásrólszóló 1997. évi XXXI. törvény

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és

gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet

• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet

Tájékoztatás az ügyfeletmegillető jogokról és az

ügyfelet terhelőkötelezettségekről:

A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megilletőáltalános jogokat és az ügyfelet terhelő általánoskötelezettségeket az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok: • A közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása

alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között,rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.

• A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezimeg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyirésztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és –a tényállás tisztázására vonatkozó követelményeksérelme nélkül, a fejlett technológiákalkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabbanlezárható legyen.

• A közigazgatási hatósági eljárásban a törvénykeretei között a hivatalból való eljárás elve

17

érvényesül. • A hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség,

az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és ajóhiszeműség követelményeinek megfelelően, a törvényelőtti egyenlőség és az egyenlő bánásmódkövetelményét megtartva, indokolatlanmegkülönböztetés és részrehajlás nélkül, ajogszabályban meghatározott határidőn belül, ésszerűidőben jár el.• A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője

számára biztosítja, hogy jogaikat éskötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítjaaz ügyféli jogok gyakorlását.

• Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás soránbármikor nyilatkozatot vagy észrevételt tegyen.

• Az ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntésvéglegessé válásig rendelkezhet..

• A hatóság a törvényben meghatározottkorlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek,valamint más érdekelteknek biztosítja aziratbetekintési jogot, ugyanakkor gondoskodik atörvény által védett titkok megőrzéséről és aszemélyes adatok védelméről.

• A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és abizalmi szolgáltatások általános szabályairól szólótörvényben (a továbbiakban: Eüsztv.)meghatározott elektronikus úton (a továbbiakbanegyütt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nemminősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt:szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásbanrésztvevőkkel.

• Ha törvény másként nem rendelkezik, akapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatásaalapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél aválasztott kapcsolattartási módról más – ahatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.

• Az ügyfél a tárgyaláson bizonyítási indítványt tehetés kérdést intézhet a meghallgatott személyhez.

• A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy,valamint az a természetes személy, aki anemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alátartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiséginyelvét.

• A hatóság döntése ellen az ügyfél a döntésközlésétől számított 15 napon belül fellebbezésselélhet.

18

Az ügyfelet terhelő kötelezettségek: • A közigazgatási eljárásban az ügyfél köteles

jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővelegyüttműködni.

• Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóságmegtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve avégrehajtás indokolatlan késleltetésére.

• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentős adatotvalótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok állfenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt okhiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nemteljesíti, eljárási bírsággal sújtható.

• Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –ha jogszabály másként nem rendelkezik – akérelmező ügyfél előlegezi. Több azonos érdekűügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősekaz eljárási költség előlegezéséért. A bizonyításieljárással járó költségeket a bizonyítástindítványozó fél előlegezi.

• Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, ahatóság az okozott többletköltségek megtérítésérekötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Azeljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezerforint, legmagasabb összege – ha törvény máskéntnem rendelkezik – természetes személy eseténötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezetesetén egymillió forint.

• Az idézett személy köteles az idézésnek elegettenni.

19

2. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek A gyermek nevének megállapítása


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal TiszafürediJárási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területéna gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének,gyámjának a lakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területentalálható, a gyámhatóság illetékességét a gyermeklakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyikszülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság járel, amelynek területén az anya lakóhelye található.Lakóhely hiányában – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakszerint – a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási helyhatározza meg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában azeljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.


- Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényesszemélyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

- gyermek születési anyakönyvi kivonata- bíróság döntésé a szülői felügyeleti jog gyakorlásának

rendezésére vonatkozóanEljárási illetékek (igazgatási

szolgáltatási díjak)meghatározása:

Az eljárás illetékmentes

Alapvető eljárási szabályok: A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjánakvagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzettcsaládi nevét viseli. Ha a szülők nem kötöttek házasságot, agyermek nem viselheti az anyja más személlyel kötöttházassága folytán viselt nevét, ha azt az anya a házasságrautaló toldással viseli. A gyermek családi névként szüleinekösszekapcsolt családi nevét is viselheti, akkor is, ha a szülőka házasságkötés után családi nevüket nem kapcsolták összevagy a szülők nem kötöttek házasságot. A gyermek családineve legfeljebb kéttagú lehet.

A gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha• a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a

gyermek családi és utónevének meghatározásávalkapcsolatos megállapodásukat a gyámhatóságfelhívásától számítva harminc napon belül nem jelentik

20

be; vagy• a gyermek mindkét szülője ismeretlen.A gyámhatóság állapítja meg a gyermek utónevét, ha aszülői felügyeleti jogot az a szülő gyakorolja, aki azanyakönyvvezető vagy a gyámhatóság felhívása ellenére agyermek utónevét - a felhívás közlésétől számított harmincnapon belül - nem határozza meg.


ideje):

Írásban, vagy szóban előterjesztett kérelemre, illetvehivatalból.



határidő):60 napon belül.


Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal HatóságiFőosztály Szociális és Gyámügyi Osztály (5000 Szolnok,Ady E. u. 35-37.)



A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy agyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában- közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényegeskérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha aszülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróságdöntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha agyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság etekintetben korlátozta vagy megvonta.A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő akiskorú gyermek nevének meghatározása ésmegváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívülitartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagyletelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyénekkijelölése, állampolgárságának megváltoztatása ésiskolájának, életpályájának megválasztása.Ha a különélő szülők egyes, a fentiekben meghatározott,közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetébennem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

A gyámhatóság a gyermek családi és utónevénekmegállapítása érdekében, ha• a szülői felügyeletet közösen gyakorló együtt élő vagy

különélő szülők a gyermek családi és utónevénekmeghatározásával kapcsolatos megállapodásukat agyámhatóság felhívásától számítva harminc napon

21

belül nem jelentik be, tárgyalást tart a szülőkmegállapodásának elősegítésére, vagy

• a gyermek mindkét szülője ismeretlen, határozattaldönt a gyermek családi és utónevéről, egyidejűleg amegállapítja a képzelt szülők adatait.

A tárgyalás eredményeként a szülők döntése alapján,eredménytelensége esetén határozattal dönt a gyermekcsaládi és utónevéről.

A gyámhatóság a gyermek utónevének megállapításaérdekében meghallgatja a szülői felügyeleti jogát egyedülgyakorló szülőt, ha a szülő az anyakönyvvezető vagy agyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét – afelhívás közlésétől számított harminc napon belül – nemhatározta meg. Ha a meghallgatás eredményre vezet, agyámhatóság a szülő döntése alapján határozza meg agyermek nevét, vagy nem vezet eredményre, a gyámhivatalhatározattal dönt a gyermek utónevéről.A fenti esetben, feltéve, hogy a gyermek családi jogállásarendezett, a gyámhatóság a gyermek utónevénekmegállapítása érdekében meghallgatja a másik szülőt is, ésvéleményének figyelembevételével dönt, ha a másik szülőszülői felügyeleti joga szünetel és cselekvőképtelen kiskorú,korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagy acselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlásatekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy.




Nincs



• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi ésgyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet


• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényTájékoztatás az ügyfeletmegillető jogokról és az


A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megilletőáltalános jogokat és az ügyfelet terhelő általánoskötelezettségeket az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)határozza meg.

22

Az ügyfelet megillető jogok: • A közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása



• A közigazgatási hatósági eljárásban a törvénykeretei között a hivatalból való eljárás elveérvényesül.

• A hatóság a hatásköre gyakorlása során aszakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel valóegyüttműködés és a jóhiszeműségkövetelményeinek megfelelően, a törvény előttiegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményétmegtartva, indokolatlan megkülönböztetés ésrészrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározotthatáridőn belül, ésszerű időben jár el.

• A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjeszámára biztosítja, hogy jogaikat éskötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítjaaz ügyféli jogok gyakorlását.





• Ha törvény másként nem rendelkezik, akapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatásaalapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél aválasztott kapcsolattartási módról más – a

23

hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.• Az ügyfél a tárgyaláson bizonyítási indítványt tehet

és kérdést intézhet a meghallgatott személyhez. • A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy,

valamint az a természetes személy, aki anemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alátartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiséginyelvét.









24

3. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt mástartózkodási helynek az elhagyása, a gyermeknek a szülőjévelazonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének kijelölése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal TiszafürediJárási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területéna gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének alakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területentalálható, a gyámhatóság illetékességét a gyermeklakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyikszülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság járel, amelynek területén az anya lakóhelye található.Lakóhely hiányában – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakszerint – a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási helyhatározza meg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában azeljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.Ha a gyermek a gyámhivatal jóváhagyásával a szülőklakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodásihelyet elhagyta, ezt követően a gyámhivatal illetékességét agyermek lakóhelye határozza meg.


Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényes személyiigazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumú jogosítvány) éslakcímet igazoló hatósági igazolvány



Alapvető eljárási szabályok: A gyámhatóság a szülők lakóhelye elhagyásának Ptk.4:152. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyása során vizsgálja,hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartásaa kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható. Ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhezkíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni ésnála környezettanulmányt készíteni.Ha a gyámhatóság a szülők lakóhelyének elhagyásátjóváhagyja, egyúttal tájékoztatja a szülőket, hogy ajóváhagyás – a személyes gondozás és nevelés kivételével –a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségétnem érinti.Ha a gyámhatóság a kérelmet elutasítja és a gyermek aszülők lakóhelyét már jóváhagyás nélkül elhagyta,

25

egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre, szükségesetén felhívja a gyermek kiadására azt a személyt, aki agyermeket jogtalanul tartja magánál. Ugyanígy jár el agyámhatóság abban az esetben is, ha a szülők lakóhelyénekelhagyását jóváhagyta, de azt követően a feltételekmegváltozása miatt a jóváhagyását visszavonja.

A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti agyámhatóság döntését a gyermeknek a szülőjével azonoslakóhelyén kívüli tartózkodási helyének kijelöléséről. Agyámhatóság a gyermek tartózkodási helyének a Ptk. 4:175.§ (2) bekezdése szerinti kijelölése során vizsgálja, hogy agyermek törvényes képviselete, gondozása, nevelése éstartása a kérelemben megjelölt helyen, a megjelölt személyközreműködésével miképpen biztosítható.Ha a különélő szülő nem ért egyet a gyermek tartózkodásihelyének a szülői felügyeleti jogát gyakorló másik szülőlakóhelyén kívül történő kijelölésével, kérelmére agyámhatóság eljárása során megvizsgálja, hogykapcsolattartási jogát milyen módon tudja gyakorolni. Agyámhatóság ezzel egyidejűleg tájékoztatja a különélőszülőt arról, hogy bírósághoz fordulhat a szülői felügyeletgyakorlásának rendezése vagy az egyes szülői felügyeletijogok gyakorlásának megváltoztatása érdekében.


ideje):

A tizenhatodik életévét betöltött gyermek, a szülőifelügyeleti jogot gyakorló szülő vagy a gyermeketszemélyesen gondozó és nevelő, vagy a gyermek személyesgondozását és nevelését vállalni szándékozó személyírásbeli vagy szóbeli kérelmére indul.








A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülőklakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodásihelyet a gyámhatóság jóváhagyásával a szülőkbeleegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az érdekeivel nemellentétes.


formanyomtatványok:

26

Az igénybe vehető elektronikusprogramok elérése,

időpontfoglalás:-















• Az ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntés

27

véglegessé válásig rendelkezhet.. • A hatóság a törvényben meghatározott

korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek,valamint más érdekelteknek biztosítja aziratbetekintési jogot, ugyanakkor gondoskodik atörvény által védett titkok megőrzéséről és aszemélyes adatok védelméről.










• Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –

28

ha jogszabály másként nem rendelkezik – akérelmező ügyfél előlegezi. Több azonos érdekűügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősekaz eljárási költség előlegezéséért. A bizonyításieljárással járó költségeket a bizonyítástindítványozó fél előlegezi.



29

4. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek A gyermek huzamosabb időtartamú vagy letelepedés céljábóltörténő külföldi tartózkodási helyének kijelölése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal TiszafürediJárási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területéna gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének alakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területentalálható, a gyámhatóság illetékességét a gyermeklakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyikszülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság járel, amelynek területén az anya lakóhelye található.Lakóhely hiányában – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakszerint – a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási helyhatározza meg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában azeljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.


Hiteles magyar fordítással: ˗ azok az okiratok, így különösen a külföldi hatóság által

kiállított környezettanulmány, iskolalátogatási igazolás,a szülő jövedelemigazolása, befogadó nyilatkozat,amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése,tartása, ellátása és tanulmányainak folytatása külföldönbiztosítva van, valamint

˗ a gyermeknek a külön élő szülőjével történőkapcsolattartás szabályozását rendező bírósági vagygyámhivatali döntés



Alapvető eljárási szabályok: A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy agyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában- közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényegeskérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha aszülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróságdöntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha agyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság etekintetben korlátozta vagy megvonta.A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő akiskorú gyermek nevének meghatározása és

30

megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívülitartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagyletelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyénekkijelölése, állampolgárságának megváltoztatása ésiskolájának, életpályájának megválasztása.Ha a különélő szülők egyes, a fentiekben meghatározott,közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetébennem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

A vita elbírálása során a gyámhatóság mérlegeli, hogy agyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartásátrendező bírósági vagy gyámhatósági határozat végrehajtásanemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányábanbiztosítható-e. Ha a szülők a gyermek külföldi tartózkodásihelyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, agyámhatóság tájékoztatja a feleket a szülői felügyeleti joggyakorlásának rendezése iránti bírósági eljárásmegindításának lehetőségéről.


ideje):Írásban, vagy szóban előterjesztett kérelemre








A gyermek huzamos időn át - így tanulmányok folytatása,munkavállalás vagy más hasonló célból - önállóan vagyegyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhatkülföldön.A gyermek letelepedés céljából történő külföldretávozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti agyámhatóság döntését a gyermek huzamos időtartamúkülföldi tartózkodási helyének kijelöléséről, ha a gyermektanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonlócélból önállóan vagy egyik szülőjével távozik külföldre,vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodásihelyének kijelöléséről, ha a gyermek letelepedés céljábólegyik szülőjével külföldre távozik.


31



Nincs















32












33




34

5. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek A gyermek állampolgárságának megváltoztatása


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gyermek szülői felügyeletet gyakorlószülőjének, gyámjának a lakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességiterületen található, a gyámhatóság illetékességét agyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermeklakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az agyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelyetalálható.Lakóhely hiányában – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakszerint – a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási helyhatározza meg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányábanaz eljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.


• Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényes személyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumú jogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

• bíróság döntésé a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezésére vonatkozóan

• A gyermek állampolgárságát megváltoztatni kívánó, külföldön letelepedett szülő a kérelméhez csatoljaa) a hontalanság elkerülése érdekében azt az okiratot,

amely valószínűsíti a gyermek számára a másikállampolgárság megszerzését, és

b) a külföldön történt letelepedését, jövedelmétigazoló okiratot.



Alapvető eljárási szabályok: A gyermek állampolgárságának megváltoztatásakérdésében a szülők közötti vita esetén bármelyik szülőkérheti a gyámhatóság döntését.A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogya) a gyermeknek a különélő szülőjével valókapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatalihatározat végrehajtása nemzetközi szerződés vagyviszonosság hiányában biztosítható-e, ésb) a gyermek tanulmányainak külföldön történő

35

folytatása, egészségügyi, szociális ellátásokhoz valóhozzájutása vagy egyéb körülmények miatt érdekébenáll-e állampolgárságának megváltoztatása.


ideje):Írásban, vagy szóban előterjesztett kérelemre.








A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy agyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában- közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.





Nincs


• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

36

• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényTájékoztatás az ügyfeletmegillető jogokról és az











• A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a

37

bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szólótörvényben (a továbbiakban: Eüsztv.)meghatározott elektronikus úton (a továbbiakbanegyütt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nemminősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt:szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásbanrésztvevőkkel.










• Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, ahatóság az okozott többletköltségek megtérítésére

38

kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Azeljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezerforint, legmagasabb összege – ha törvény máskéntnem rendelkezik – természetes személy eseténötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezetesetén egymillió forint.


39

6. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek Gyermek iskolájának, életpályájának kijelölése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Tiszafüredi Járási Hivatala

Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területéna gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének alakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területentalálható, a gyámhatóság illetékességét a gyermeklakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyikszülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság járel, amelynek területén az anya lakóhelye található.Lakóhely hiányában – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakszerint – a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási helyhatározza meg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában azeljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.


-



Alapvető eljárási szabályok: A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy agyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában- közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.


40

Az eljárást kezdeményezhetik a szülők vagy akorlátozottan cselekvőképes gyermek is. Amennyiben anevelési-oktatási intézmény jelzi a gyámhatóságnak agyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásávalkapcsolatban felmerült vitát, a gyámhatóság tájékoztatja azarra jogosultakat a kérelem benyújtásának lehetőségéről. Agyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és agyermek közötti megegyezésre kell törekednie. Az eljárássorán a gyámhatóság vizsgálja és mérlegeli a gyermekképességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamintegészségi állapotát. A vizsgálat során ki kell kérni anevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatásiintézményének véleményét, továbbá – szükség esetén – agyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó vagy a gyermekegészségi állapotának megítélésére jogosult egészségügyiszolgáltató szakvéleményét.


ideje):Írásban vagy szóban előterjesztett kérelemmel.








A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint aszülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével ésezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával,iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerültvitában a gyámhatóság a szülő vagy a gyermek kérelméredönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmétönállóan is előterjesztheti. Ha a nevelési-oktatási intézmény jelzi a gyámhivatalnak agyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásávalkapcsolatban felmerült vitát, a gyámhivatal tájékoztatja ajogosultakat a kérelem benyújtásának lehetőségéről.




Nincs

41
















• A hatóság a törvényben meghatározottkorlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek,

42

valamint más érdekelteknek biztosítja aziratbetekintési jogot, ugyanakkor gondoskodik atörvény által védett titkok megőrzéséről és aszemélyes adatok védelméről.










• Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –ha jogszabály másként nem rendelkezik – akérelmező ügyfél előlegezi. Több azonos érdekűügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősek

43

az eljárási költség előlegezéséért. A bizonyításieljárással járó költségeket a bizonyítástindítványozó fél előlegezi.



44

7. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek Gyámnevezés, gyámságból kizárás


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalKunhegyesi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gyermek szülői felügyeletet gyakorlószülőjének a lakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességiterületen található, a gyámhatóság illetékességét agyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermeklakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az agyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelyetalálható.Lakóhely hiányában a fentiekben foglaltak szerint agyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozzameg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányábanaz eljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.


-



Alapvető eljárási szabályok: Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizárónyilatkozatát a gyámhatóság előtt teszi, a jegyzőkönyvnektartalmaznia kell a gyermek, a nevezett gyám vagy agyámságból kizárt személy személyazonosító adatait,valamint a szülő felhívását lakóhely változásánakbejelentésére. A szülő a lakóhelyváltozásáról szólógyámhatósági bejelentési kötelezettségének úgyis elegettehet, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcíméneknyilvántartását vezető szervtől kéri, hogy alakóhelyváltozás tényét közölje a gyámhatósággal. Agyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizárógyámhatósággal közölt jognyilatkozatról a gyámhatóságnaprakész nyilvántartást vezet és a szülő lakóhelyénekmegváltozása esetén a gyámhatóság a gyámnevezésttartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatrólfelvett jegyzőkönyv egy példányát megküldi az illetékessévált gyámhivatalnak.


ideje):Személyesen előterjesztett nyilatkozat.

45



határidő):Szóbeli nyilatkozat azonnali jegyzőkönyvbe vételével




A szülői felügyelettel rendelkező szülőnek joga van ahhoz,hogy kiskorú gyermeke részére gyámot nevezzen, vagyvalakit a gyámság viseléséből kizárjon. A gyámhatóság aszülő gyámnevezésre vagy a kizárásra vonatkozónyilatkozatát a gyámkirendelésre irányuló eljárás soránköteles figyelembe venni.




Nincs


• a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és








• A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény

46

keretei között a hivatalból való eljárás elveérvényesül.


• A hatóság az ügyfél és az eljárás egyébrésztvevője számára biztosítja, hogy jogaikat éskötelezettségeiket megismerhessék, éselőmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.









47








48

8. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek Kapcsolattartás (rendezése, megváltoztatása, szüneteltetése,megvonása)


területe:



- gyermekelhelyezésről szóló jogerős bírói ítélet vagy - szülői felügyelet gyakorlásáról szóló jogerős bírósági

döntés, - gyámhatóság által jegyzőkönyvbe foglalt megállapodás

szülői felügyeleti jog gyakorlásáról - kapcsolattartásról szóló jogerős bírósági vagy hatósági

döntés Eljárási illetékek (igazgatási


Az eljárás illetékmentes, de az eljárás költségeit az ügyfélviseli a kapcsolattartási ügyekben.

Alapvető eljárási szabályok: A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és akapcsolattartásra jogosult személyek közötti családikapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosultszülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosanfigyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. Akapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakoskapcsolattartás és a felügyelt kapcsolattartás.

A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja agyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén valószemélyes találkozást (a továbbiakban: meglátogatás), agyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen,meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségéveltörténő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldrevitelét, és a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő

49

rendszeres kapcsolattartást – így különösen a levelezést, atelefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján valókapcsolatot –, az ajándékozást és a csomagküldést.Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja agyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepekidőszakában való huzamos együttlétet, a külföldre vitellehetőségével vagy annak a gyermek érdekében valókizárásával.A felügyelt kapcsolattartás elrendelésével a gyámhivatalarra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságoskörülmények között segítse elő a kapcsolattartásrajogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagyhelyreállítását. A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagyfelróható magatartás hiányában a kapcsolattartásrajogosulttól az elvitel, és - különösen, ha a kapcsolattartásrajogosult szülő szokásos tartózkodási helye külföldön van -a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát ismagában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg. Agyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróság vagya gyámhatóság eltérően nem rendelkezik- akapcsolattartásra jogosultat terhelik. A gyámhatóság vita esetében bármelyik fél kérelmére dönta kapcsolattartásról vagy annak megváltoztatásáról, kivéve,ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapításaa bíróság hatáskörébe tartozik.

A gyámhatóság a kapcsolattartást elsősorban tárgyalásmegtartása során, a gyermeket gondozó szülő vagy másszemély (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásrakötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult egyezségéveltörekszik rendezni. Egyezség hiányában a gyámhatóság - akapcsolattartás céljának megfelelően - a Ptk. 4:181. § (2)bekezdésében meghatározott szempontok alapján, akapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezettméltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermekkorára, egészségi állapotára, tanulmányi előmeneteléretekintettel, a gyermek érdekében dönt. A kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartásvégrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásávalösszefüggő gyámhatósági eljárásban közvetítői eljárásfolytatható le. A gyámhatóság a már megállapított kapcsolattartási jogot agyermek érdekében – kérelemre – korlátozza, ha a

50

jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelőszemély sérelmére visszaél. Visszaélésnek, felróhatómagatartásnak minősül az is, ha a jogosult nem aszabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával,illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapignem tesz eleget. A gyámhatóság – kérelemre – meghatározott időre akapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosította jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személysérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabbidőtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1év. A gyámhatóság a határozatában megállapítottkapcsolattartási jogot – kérelemre – megvonja, ha ajogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelőszemély sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával agyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette. A kapcsolattartás megváltoztatása során a gyámhatóság akorábban megállapított kapcsolattartás formájának,gyakoriságának, időtartamának, helyénekmegváltoztatásáról külön-külön vagy együttesen isdönthet.


ideje):

Írásban vagy szóban előterjesztett kérelemmel. Akapcsolattartás rendezésére, megváltoztatására irányulókérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóanis előterjesztheti.








A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes ésközvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelőszülő vagy más személy köteles a zavartalankapcsolattartást biztosítani.A gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy agyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és kötelesgyermekével kapcsolatot tartani.A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és - ha a szülő és

51

a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósanakadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájábólnem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére ésszülőjének házastársa is jogosult.

A kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztüla háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható avolt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek agyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróságmegdöntötte.A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel valószemélyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy atartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározottidőtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként,elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepekidőszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed akapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.A kapcsolattartás joga - ha a bíróság vagy a gyámhatóság agyermek érdekében eltérően nem rendelkezik - az (1)bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermekmeghatározott időtartamú külföldre vitelére is.A gyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróságvagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - akapcsolattartásra jogosultat terhelik.A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyeletrendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek;egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemrevagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Haházassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti pernincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülőkmegegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntéselőtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévőgyermeket meg kell hallgatni.A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság agyermek korának, egészségi állapotának,életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek ésaz ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményénekfigyelembevételével rendelkezik.A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkeznikell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyeltkapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermekátadásának és visszaadásának helyéről, idejéről ésmódjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozóértesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartáspótlásáról.Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, akapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre

52

emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehetkérni.




Nincs













• A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjeszámára biztosítja, hogy jogaikat és

53

kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítjaaz ügyféli jogok gyakorlását.












• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentős adatotvalótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok áll

54

fenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt okhiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nemteljesíti, eljárási bírsággal sújtható.




55

9. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek Kapcsolattartásra vonatkozó (bírósági vagy gyámhatósági)határozat végrehajtása


területe:


Ügyintézéshez szükségesdokumentumok, okmányok: - Kérelem a végrehajtás elrendelése iránt

- Jogerős, kapcsolattartást rendező bírói vagy gyámhatóságidöntés


meghatározása:

Az eljárás illetékmentes, de az eljárás költségeit az ügyfélviseli a kapcsolattartási ügyekben.

Alapvető eljárási szabályok: A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása irántikérelem benyújtásának a kapcsolattartás pótlására, ennekhiányában a kapcsolattartásra – a kapcsolattartásravonatkozó határozatban – előírt határidő elteltétől, illetve aveszélyeztető magatartás tudomásra jutásától számított 30napon belül van helye. A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásrajogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett akapcsolattartást rendező egyezségben, illetve akapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltaknakönhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően teszeleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalankapcsolattartást.Ha a gyámhatóság eljárása során megállapítja az önhibafennállását, végzéssel elrendeli a végrehajtást.

Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermekbefolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul

56

meg, a gyámhivatal a végrehajtási eljárást felfüggeszti,feltéve, hogy a felek – kérelemre vagy a gyámhivatalelrendelése alapján – igénybe veszik a közvetítői eljárást,vagy a felek bármelyike kéri a kapcsolattartásmegváltoztatását, korlátozását vagy megvonását.A gyámhivatal a végrehajtási eljárást, amennyiben a fentiekszerinti eljárás sikerrel zárul, végzéssel megszünteti.


ideje):Írásban vagy szóban előterjesztett kérelem.



határidő):

60 napon belül.Fellebbezési határidő: döntés közlésétől számított 8 naponbelül





A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról agyámhatóság gondoskodik. Ha a gyámhatóság a végrehajtást elrendelő végzésben amulasztó felet• felhívja, hogy a végzés kézhezvételét követően esedékes

kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozóhatározat szerinti időpontban és módon tegyen eleget,illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellentörténő nevelésével,

• felhívja, hogy a jogosultnak fel nem róható okbólelmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbimegfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belülbiztosítsa, és megjelöli a pótlás végső határidejét,

• figyelmezteti a fentiek szerinti kötelezettség önhibábóltörténő nem teljesítésének jogkövetkezményeire, ésegyúttal a meghatározott cselekmény végrehajtásaesetén igénybe vehető eszközök valamelyikétalkalmazza, továbbá

• erre irányuló kérelem esetén kötelezi a kapcsolattartásmeghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségekviselésére.

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásrakötelezett a fentiek szerinti végrehajtást elrendelővégzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, agyámhivatal kérelemre végzéssel• a család- és gyermekjóléti központ

kapcsolatügyeletének, illetve a család- és gyermekjóléti

57

szolgálatnak a közreműködését vagy a védelembe vételelrendelését kezdeményezheti, ha a kapcsolattartásgyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosanakadályokba ütközik, illetve a felek közöttkommunikációs zavarok állnak fenn,

• dönt a feleknek a kapcsolattartás megszervezésérevonatkozó – a kapcsolattartás érdemét nem befolyásoló– kérelméről, így a gyermek átadásának és átvételénekhelyéről, időpontjának kismértékű változtatásáról,valamint az abban közreműködő személyekről.

Ha a kapcsolattartásra kötelezett neki felróhatóanakadályozza a gyermeknek a kapcsolattartásra jogosulttalvaló kapcsolata kialakítását, fenntartását, a gyermeketbizonyíthatóan, a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és akapcsolattartásra vonatkozó határozatnak az előbbiekbenfelsorolt végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget,a gyámhivatal• a szülői felügyeleti jog rendezése vagy a gyermek

harmadik személynél történő elhelyezése iránt pertindíthat, feltéve, hogy az a kiskorú gyermek érdekébenáll, és azt a szülő vagy harmadik személy is kéri, vagy

• feljelentést tesz kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúvalvaló kapcsolattartás akadályozása miatt.




-





• - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet




alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között,

58

rendeltetésszerűen gyakorolva jár el. • A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi

meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyirésztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és –a tényállás tisztázására vonatkozó követelményeksérelme nélkül, a fejlett technológiákalkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabbanlezárható legyen.










59










60

10. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek Kiskorú házasságkötésének engedélyezése


területe:


Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kívánházasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyikházasulandó fél lakóhelye szerinti járási hivatalmegadhatja, azonban az erről szóló határozatot a másikjárási hivatallal közölni kell.


A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadásairánti kérelemhez csatolni kell - a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú

gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmifejlettséggel rendelkezik,

- a házasulandó felek jövedelemigazolását, vagy aházasulók által bemutatott nyilatkozatot, amelybőlmegállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló,illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előttszületendő gyermekének megélhetése és lakhatása aházasságkötés után biztosítva van,

- szükség esetén a családvédelmi szolgálat tanácsadásánvaló részvételt tanúsító igazolást,

- egyéb, jóváhagyást igénylő jognyilatkozatot tartalmazóokiratok.



Alapvető eljárási szabályok: A 16. életévét betöltött kiskorú csak a gyámhatóság előzeteshozzájárulásával köthet házasságot. A házasságkötésiengedély a gyámhatósági határozat véglegessé válásátkövető 6 hónapig hatályos. A gyámhatóság a házasságkötésre vonatkozó előzetesengedélyt akkor adja meg, ha a házasságkötés a kiskorúgyermek érdekét szolgálja, az engedély megadása irántikérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástólmentesen nyújtotta be, továbbá ha fennállnak az engedélymegadásához meghatározott feltételek, rendelkezésreállnak a szükséges iratok és nyilatkozatok. Önmagában az atény, hogy a kiskorú várandós – az egyéb körülményekgondos vizsgálata és mérlegelése nélkül – nem alapozzameg a házasságkötés engedélyezését. A kiskorú aházasságkötéssel nagykorúvá válik.


ideje):A 16. évét betöltött házasuló által előterjesztett kérelem.

Ügyfélfogadás ideje: Hétfőn: 8:00-18:00Kedd: nincs ügyfélfogadás

61

Szerda: 8:00-16:00Csütörtök: 13:00-16:00Péntek: 8:00-12:00


határidő):

25 napon belül, ha a házasulandó feleknek nem kell résztvenniük a családvédelmi szolgálat tanácsadásán.





A 16. életévét betöltött házasuló az engedélyezés irántikérelmét a gyámhatóságnál vagy az anyakönyvvezetőnélterjesztheti elő.




-










• A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezimeg a tevékenységét, hogy az eljárás valamennyirésztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és –a tényállás tisztázására vonatkozó követelményeksérelme nélkül, a fejlett technológiákalkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabbanlezárható legyen.


62

• A hatóság a hatásköre gyakorlása során a

szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való

együttműködés és a jóhiszeműség

követelményeinek megfelelően, a törvény előtti

egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét

megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és

részrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározott

határidőn belül, ésszerű időben jár el.










Az ügyfelet terhelő kötelezettségek:

63

• A közigazgatási eljárásban az ügyfél kötelesjóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővelegyüttműködni.






64

11. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek Tanköteles gyermek művészeti-, sport-, modell vagy hirdetésitevékenység keretében történő foglalkoztatásának engedélyezése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területéna gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének alakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területentalálható, a gyámhatóság illetékességét a gyermeklakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyikszülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság járel, amelynek területén az anya lakóhelye található.Lakóhely hiányában – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakszerint – a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási helyhatározza meg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában azeljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.


Kérelem, valamint a foglalkoztatásra vonatkozómegállapodás/szerződés.Sport tevékenység esetén a gyámhatósági engedély irántikérelemhez csatolni kell:a) a munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyt létesítő okirat tervezetét, illetve ajogviszony létesítésére vonatkozó előzetes írásbelimegállapodást,

b) az országos sportági szakszövetség, ennek hiányában aszakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetség (atovábbiakban együtt: szakszövetség) igazolását asportági hivatásos versenyrendszer működtetéséről;

c) a szakszövetség nyilatkozatát arról, hogy a sportágbana tanköteles fiatal munkavállaló hivatásos sportolókéntifoglalkoztatására lehetőség van;

d) a sportegészségügyi alkalmasságról szóló orvosiigazolást.



Alapvető eljárási szabályok: A szülőknek tanköteles gyermekük művészeti-, sport-,modell vagy hirdetési tevékenység keretében történőfoglalkoztatásához be kell szerezniük a gyámhatóságengedélyét. A gyámhatóság a csatoltmegállapodás/szerződés és a rendelkezésére álló

65

nyilatkozatok alapján a foglalkoztatás körülményeit és agyermek érdekét is figyelembe véve dönt az engedélymegadásáról vagy a kérelmet elutasítja.









A szülők és a tanköteles gyermek kérheti a gyámhatóságtóla gyermek művészeti-, sport-, modell vagy hirdetésitevékenység keretében történő foglalkoztatásánakengedélyezését.




Nincs










• A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezimeg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi

66

résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és –a tényállás tisztázására vonatkozó követelményeksérelme nélkül, a fejlett technológiákalkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabbanlezárható legyen.



szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való

együttműködés és a jóhiszeműség

követelményeinek megfelelően, a törvény előtti

egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét

megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és

részrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározott

határidőn belül, ésszerű időben jár el.








• A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy,valamint az a természetes személy, aki a

67

nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alátartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiséginyelvét.









68

12. Ügytípus megnevezése: Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyek Szülői jognyilatkozatok jóváhagyása


területe:



Ingatlan elidegenítése esetén: - az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három

másolati példánya, - 3 hónapnál nem régebbi adó - és értékbizonyítvány, vagy

ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szervértékbecslése, kivéve, ha az ingatlan értékét azIlletékhivatal 6 hónapnál nem régebben mármegállapította,

- A közös tulajdon megállapodás alapján történőmegszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhezmellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt, továbbáa megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekrevonatkozó értékbecslést.

A gyámhivatal eljárása során a szerződés tárgyát képezőingatlan adatainak beszerzéséről gondoskodik. Ingóság elidegenítése esetén: • a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó

szerv vagy személy értékbecslése, • ingóságok értékesítésére vonatkozó szerződés.


meghatározása:

Az eljárás illetékmentes, azonban az eljárás költségeit azügyfél viseli az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebbösszegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemreinduló vagyoni ügyekben.

Alapvető eljárási szabályok: A gyámhatóság előtt a szülők kérelmére indulhat eljárásjognyilatkozatuk jóváhagyása érdekében. A szülőkgyermekük vagyoni ügyében tett jognyilatkozatánakérvényességéhez a jogszabályban meghatározott esetekbena gyámhatóság hozzájárulása szükséges. A jognyilatkozatjóváhagyásával kapcsolatos eljárás során a gyámhatóság azösszes körülményt mérlegelve azt vizsgálja, hogy ajognyilatkozat jóváhagyása a gyermek érdekeit szolgálja-e.A gyámhatóság a felsorolt jognyilatkozat jóváhagyásátelutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alakiszempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhatóságijóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges –jogszabályban előírt – egyéb feltételeket nem pótolja.



Ügyfélfogadás ideje: Hétfőn: 8:00-18:00Kedd: nincs ügyfélfogadásSzerda: 8:00-16:00

69

Csütörtök: 13:00-16:00Péntek: 8:00-12:00







A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata agyámhatóság jóváhagyásával érvényes• a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;• a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra

vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozójognyilatkozat és a külön is visszautasíthatóvagyontárgyak öröklésének visszautasítása;

• a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlanatulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;

• a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról valórendelkezés; vagy

• a kiskorú jogszabályban meghatározott összegetmeghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés

• esetén.Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorúingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenértéknélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatástnyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításávalkerül sor.Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha ajognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzőieljárásban elbírálták.




Nincs







A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megilletőáltalános jogokat és az ügyfelet terhelő általános

70


kötelezettségeket az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok: • A közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása










71












72

13. Ügytípus megnevezése: Örökbefogadási ügyekÖrökbefogadhatónak nyilvánítás


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala (illetékessége: Jász-Nagykun-Szolnok megye)Kijelölt gyámhivatal: A megyeszékhelyen működőgyámhivatal, a fővárosban Budapest FővárosKormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyifeladatkörében eljáró XI. Kerületi Hivatala, Pest megyébena Pest Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi ésgyámügyi feladatkörében eljáró Szentendrei JárásiHivatala – ha nem indult a szülői felügyeleti jogmegszüntetése iránti per.


- kérelemre induló eljárás esetén: nevelésbe vett gyermekgyámjának kérelme

- hivatalból induló eljárás esetén: gyermekvédelmiszakszolgálat, gyermeket gondozó intézmény, vagygyermekjogi képviselő jelzése



Alapvető eljárási szabályok: Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy - a szülő gyermekével önhibájából nem tart kapcsolatot és

életvitelén, körülményein a nevelésbe vételmegszüntetése érdekében nem változtat, vagy a szülő féléven át gyermekével semmilyen formában nem tartkapcsolatot, a kijelölt gyámhivatal meghallgatja a szülőt,a gyermek gyermekvédelmi gyámját, valamint anevelőszülőt vagy a gyermeket gondozógyermekotthoni alkalmazottat, és környezettanulmánytkészít,

- a szülő lakó- vagy tartózkodási helyét az új lakó- vagytartózkodási helye megjelölése nélkül megváltoztatta, akijelölt gyámhivatal intézkedik a lakó- vagy tartózkodásihely felkutatása iránt, valamint meghallgatja a gyermekgyermekvédelmi gyámját és a nevelőszülőt vagy agyermeket gondozó gyermekotthoni alkalmazottat.


ideje):

A jogszabályban meghatározott szervek, személyekírásbeli jelzése, javaslata, gyám kérelme írásban.



60 napon belül

73

határidő):Fellebbezés elbírálására

jogosult szerv:Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal HatóságiFőosztály Szociális és Gyámügyi Osztály (5000 Szolnok,Ady E. u. 35-37.)



A gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásátakkor segíti elő, ha a gyermek életkora, egészségi állapotaés egyéb körülményei alapján örökbefogadására reálisesély van. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás és az annakmeghosszabbítása iránti eljárás a nevelésbe vett gyermekgyermekvédelmi gyámjának kérelmére vagy hivatalbólindul. A hivatalból induló eljárást a gyermekvédelmiszakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény vagy agyermekjogi képviselő is kezdeményezheti azörökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatásárailletékes gyámhivatalnál. A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb kétévre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjénekszülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülőönhibájából• gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot

vagy fél éven át semmilyen formában nem tartkapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nemváltoztat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethetőmeg; vagy

• lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodásihelyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és azannak felderítésére irányuló intézkedések hathónapon belül nem vezetnek eredményre.

A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatónaknyilvánítással és annak meghosszabbításával egyidejűlega gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogátszünetelteti. Ha az örökbefogadhatóvá nyilvánítás Ptk. 4:124. § (1)bekezdése szerinti, legfeljebb két évre szóló időtartama agyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárássorán telik le, akkor az örökbefogadhatónak nyilvánítóhatározat hatálya meghosszabbodik az eljárás jogerősbefejezéséig. A kijelölt gyámhivatal azörökbefogadhatónak nyilvánítás időtartamát továbbilegfeljebb két évvel meghosszabbítja, ha a gyermekörökbefogadása nem törtét meg, nincs folyamatbanörökbefogadás engedélyezése iránti eljárás, és a gyermekörökbefogadására reális esély van.

74

Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb agyámhatóság a nevelésbe vételt megszünteti, azörökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.


formanyomtatványok:-


időpontfoglalás:-


• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és










• A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője

75













• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentős adatotvalótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy

76

(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok állfenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt okhiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nemteljesíti, eljárási bírsággal sújtható.




77

14. Ügytípus megnevezése: Örökbefogadási ügyekÖrökbefogadásra való alkalmasság megállapítása


területe:


Az örökbefogadás előtti eljárásra az a gyámhivatalilletékes, amelynek területén az örökbe fogadniszándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbe fogadniszándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalokilletékességi területén van, az eljárásra – kölcsönöstájékoztatás mellett – az örökbe fogadni szándékozóklakóhelye szerinti bármelyik gyámhivatal illetékes.Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye éstartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességiterületén található, a tartózkodási hely szerint illetékesgyámhivatal jár el.Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye éstartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességiterületén található, a tartózkodási hely szerint illetékesgyámhivatal jár el. Ha az örökbe fogadni szándékozóházaspár tartózkodási helye különböző gyámhivatalokilletékességi területén található, a gyámhivatalilletékességét az a tartózkodási hely határozza meg, ahol aházaspár életvitelszerűen tartózkodik.


KérelemA szakszolgálat előzetes eljárása során beszerzett iratok ésvélemények



Alapvető eljárási szabályok: Az örökbefogadás előtti eljárást Magyarország területénszokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadniszándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodásihelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatkészíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspárkülönböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességiterületén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előttieljárás – egymás kölcsönös tájékoztatása mellett –bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékesgyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható. Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye éstartózkodási helye különböző gyermekvédelmiszakszolgálatok illetékességi területén található, az ügybenaz örökbe fogadni szándékozó személy tartózkodási helyeszerinti gyermekvédelmi szakszolgálat jár el.Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye éstartózkodási helye különböző gyermekvédelmiszakszolgálatok illetékességi területén található, a

78

tartózkodási hely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatjár el. Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspártartózkodási helye különböző gyermekvédelmiszakszolgálatok illetékességi területén található, agyermekvédelmi szakszolgálat illetékességét a szokásostartózkodási hely határozza meg.

Az örökbefogadni szándékozó szülők örökbefogadásiszándékukra vonatkozó kérelmüket a gyermekvédelmiszakszolgálathoz nyújtják be. A szakszolgálat az előzeteseljárás során 60 napon belül tájékoztatja az örökbefogadniszándékozó személyt az alkalmassági vizsgálateredményéről. Ezt követően kerül sor az iratanyaggyámhatóság részére történő megküldésére. Agyámhatóság határozatban dönt az alkalmasságmegállapításáról, amely a véglegessé válásától számított 3évig hatályos, lejárata előtt egy évvel meghosszabbítható.Az alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás csak ahatározat jogerőre emelkedésétől számított egy évelteltével kezdeményezhető.


ideje):

A szakszolgálat előzetes eljárása során beszerzett iratok ésvélemények megküldésével








Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annakmegállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége éskörülményei alapján alkalmas-e gyermekörökbefogadására. A gyámhatóság az örökbefogadás előttieljárás során a gyermekvédelmi szakszolgálat általbeszerzett iratok és megküldött javaslat birtokában,további bizonyítási eljárást követően állapítja meg azörökbe fogadni szándékozók örökbe fogadásraalkalmasságát vagy alkalmatlanságát.




-

79

időpontfoglalás:Az ügytípusokhoz kapcsolódó

jogszabályok jegyzéke:• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról














• A hatóság a törvényben meghatározott

80











• Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –ha jogszabály másként nem rendelkezik – akérelmező ügyfél előlegezi. Több azonos érdekű

81

ügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősekaz eljárási költség előlegezéséért. A bizonyításieljárással járó költségeket a bizonyítástindítványozó fél előlegezi.

• Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi,a hatóság az okozott többletköltségekmegtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággalsújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összegeesetenként tízezer forint, legmagasabb összege– ha törvény másként nem rendelkezik –természetes személy esetén ötszázezer forint,jogi személy vagy egyéb szervezet eseténegymillió forint.


82

15. Ügytípus megnevezése: Örökbefogadási ügyekNyílt örökbefogadás engedélyezése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala (illetékessége: Jász-Nagykun-Szolnok megye)Kijelölt gyámhivatal: A megyeszékhelyen működőgyámhivatal, a fővárosban Budapest FővárosKormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyifeladatkörében eljáró XI. Kerületi Hivatala, Pest megyébena Pest Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi ésgyámügyi feladatkörében eljáró Szentendrei JárásiHivatala – ha nem indult a szülői felügyeleti jogmegszüntetése iránti per.


A gyermek kihelyezéséhez: - az örökbefogadásra való alkalmasságot igazoló jogerőshatározat- környezettanulmány Az örökbefogadás engedélyezéséhez: - az örökbefogadók jövedelmi viszonyairól szóló igazolás, - külföldön történt születés vagy házasságkötés esetén aszületést és a házasságkötést igazoló irat,- nyílt örökbefogadás esetén - a házastárs és a rokon általiörökbefogadás kivételével - a gyermekvédelmiszakszolgálat vagy az örökbefogadást elősegítő közhasznúszervezet közreműködését igazoló irat


meghatározása:

Az eljárás illetékmentes, de az eljárás költségét az ügyfelekviselik

Alapvető eljárási szabályok: Nyílt örökbefogadás esetén a kijelölt gyámhatóság azörökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottancselekvőképes gyermeket, az örökbefogadandó gyermektörvényes képviselőjét, a vér szerinti szülőt és a kiskorúvér szerinti szülő törvényes képviselőjét együttesen –tárgyalás keretében – hallgatja meg. Titkolt terhességesetén a kijelölt gyámhatóság a kiskorú vér szerinti szülőkérelmére a törvényes képviselőjének meghallgatásátmellőzheti. A kérelem alapján a gyámhatóság tizenötnapon belül dönt a kötelező gondozásba történőkihelyezésről. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát agyermek születésétől számított hat héten belül - agyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozójaáltal történő nevelése érdekében - visszavonhatja. Avisszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell. Azörökbefogadáshoz történt hozzájárulás esetén a szülőfelügyeleti joga a gyermek hathetes életkoránakbetöltésével megszűnik. A szülői felügyelet megszűnését agyámhatóság állapítja meg. Nyílt örökbefogadás - a

83

rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadáskivételével - szülői hozzájárulás esetén is a területigyermekvédelmi szakszolgálat vagy örökbefogadástelősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre. Nyílt örökbefogadás esetén a szülő hozzájárulónyilatkozatának megtételével szünetel a szülő felügyeletijoga. Ennek megállapítását a kijelölt gyámhatóságlegkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szólóhatározatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg a gyermekrészére családbafogadó gyámot rendel. A kijelöltgyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése előtt azörökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartógyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapjánmeggyőződik a gyermeknek a kötelező gondozási időalatti családba történő beilleszkedéséről. A gyámhatóságaz örökbefogadást engedélyező határozatában elrendeli azörökbefogadás utánkövetését, ezzel a gyámhatóság agyermek örökbefogadó családba történő beilleszkedésénekfigyelemmel kísérését és az örökbefogadó családtanácsadással történő segítését biztosítja. A kijelöltgyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése irántieljárás során tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozószemélyt arról, hogy az örökbefogadást engedélyezőhatározat jogerőre emelkedését követően hat hónapmúlva, majd - a rokoni és házastársi örökbefogadáskivételével - másfél év múlva személyes találkozásra ésegyüttműködésre kötelezett az utánkövetést végzőszervezet szakemberével. Az örökbefogadás utánkövetéséta nyílt örökbefogadásban közreműködő közhasznúszervezet látja el.


ideje):

Az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermektörvényes képviselőjének személyesen előterjesztett,egyező kérelme alapján



határidő):

60 napon belül, kivéve, ha a kötelező gondozási idő az egyhónapot meghaladja. Ebben az esetben a gondozási időlejártát követő 21 napon belül kell a döntést meghozni.





Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülőmeghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetébenjárul hozzá az örökbefogadáshoz.

84

Ha a vérszerinti szülők hozzájárulnak ahhoz, hogygyermeküket általuk ismert személyek örökbefogadják,ezt a nyilatkozatukat az örökbefogadók jelenlétében,tárgyalás keretében a gyámhatóságnál teszik meg. Eztkövetően kerül sor a gyermek kötelező gondozási időretörténő kihelyezésére, ennek eltelte után az örökbefogadásengedélyezésére.




Nincs












• A hatóság a hatásköre gyakorlása során aszakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel valóegyüttműködés és a jóhiszeműségkövetelményeinek megfelelően, a törvény előttiegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét

85

megtartva, indokolatlan megkülönböztetés ésrészrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározotthatáridőn belül, ésszerű időben jár el.













86





87

16. Ügytípus megnevezése: Örökbefogadási ügyekGyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekörökbefogadása (titkos örökbefogadás)


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Kijelölt gyámhivatal: A megyeszékhelyen működőgyámhivatal, a fővárosban Budapest FővárosKormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyifeladatkörében eljáró XI. Kerületi Hivatala, Pest megyébena Pest Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi ésgyámügyi feladatkörében eljáró Szentendrei JárásiHivatala – ha nem indult a szülői felügyeleti jogmegszüntetése iránti per.


A gyermek kihelyezéséhez: - az örökbefogadásra való alkalmasságot igazoló jogerős

határozat, - környezettanulmány - háziorvosi, szakorvosi igazolás a gyermek egészségi

állapotáról, fejlődését befolyásoló betegségekről,valamint a gyermek családi hátterére vonatkozódokumentumok és a 3 évesnél idősebb gyermek esetén aszemélyiségére vonatkozó szakvélemény

Az örökbefogadás engedélyezéséhez: - az örökbefogadók jövedelmi viszonyairól szóló igazolás,- külföldön történt születés vagy házasságkötés esetén a

születést és a házasságkötést igazoló irat.Eljárási illetékek (igazgatási


Az eljárás illetékmentes, de az eljárás költségét az ügyfelekviselik

Alapvető eljárási szabályok: Titkos az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő olyanmódon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy azörökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri,vagy ha a szülő hozzájárulására e törvény szerint nincsszükség. A hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek születéseelőtt is meg lehet tenni. A szülő a hozzájárulónyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat hétenbelül - a gyermeknek a szülő vagy a gyermek máshozzátartozója által történő nevelése érdekében -visszavonhatja. A visszavonás lehetőségére a szülőtfigyelmeztetni kell. Ha a gyermek a hatodik életévétbetöltötte vagy egészségileg károsodott, a hozzájárulónyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyásaszükséges. A szülő felügyeleti joga a gyermek hatheteséletkorának betöltésével szűnik meg. A szülői felügyeletijog megszűnését a gyámhatóság állapítja meg. Titkosörökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról nemkap értesítést és az örökbefogadásról hozott határozat

88

ellen jogorvoslattal nem élhet. Titkos örökbefogadásesetén a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülőegymás természetes személyazonosító adatairól nem kaptájékoztatást. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás azörökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetvetörvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelméreindul. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt állógyermeket az örökbefogadási eljárás alatt gyermekvédelmigyám képviseli, aki jogosult a gyermek nevében azörökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. A kijelölt gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéseelőtt az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartógyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapjánmeggyőződik a gyermeknek a kötelező gondozási időalatti családba történő beilleszkedéséről. A gyámhatóságaz örökbefogadást engedélyező határozatában elrendeli azörökbefogadás utánkövetését, ezzel a gyámhatóság agyermek örökbefogadó családba történő beilleszkedésénekfigyelemmel kísérését és az örökbefogadó családtanácsadással történő segítését biztosítja. A kijelöltgyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése irántieljárás során tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozószemélyt arról, hogy az örökbefogadást engedélyezőhatározat jogerőre emelkedését követően hat hónapmúlva, majd - a rokoni és házastársi örökbefogadáskivételével - másfél év múlva személyes találkozásra ésegyüttműködésre kötelezett az utánkövetést végzőszervezet szakemberével.


ideje):

Örökbefogadás engedélyezésére vonatkozó kérelemírásban, vagy jegyzőkönyvben nyilatkozva

Ügyfélfogadás ideje:Az ügyintézés határideje(elintézési, fellebbezési

határidő):

60 napon belül, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozásiidő az egy hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben agondozási idő lejártát követő 21 napon belül kell a döntéstmeghozni.





Az örökbefogadható gyermek megismerését követően azörökbefogadni szándékozók kérhetik a gyermekgondozásukba kihelyezését, majd a gondozási időeredményes letelte után az örökbefogadás engedélyezését.


89



-


˗ a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény˗ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény˗ a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és


- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet



A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megilletőáltalános jogokat és az ügyfelet terhelő általánoskötelezettségeket az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok: A közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása


A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi mega tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyirésztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és – atényállás tisztázására vonatkozó követelményeksérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával –az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.

A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény kereteiközött a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

A hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség,az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és ajóhiszeműség követelményeinek megfelelően, a törvényelőtti egyenlőség és az egyenlő bánásmódkövetelményét megtartva, indokolatlanmegkülönböztetés és részrehajlás nélkül, ajogszabályban meghatározott határidőn belül, ésszerűidőben jár el.

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjeszámára biztosítja, hogy jogaikat és kötelezettségeiketmegismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogokgyakorlását.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás soránbármikor nyilatkozatot vagy észrevételt tegyen.

Az ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntésvéglegessé válásig rendelkezhet.

A hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal

90

az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint másérdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot,ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkokmegőrzéséről és a személyes adatok védelméről.

A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és abizalmi szolgáltatások általános szabályairól szólótörvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározottelektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban),vagy személyesen, írásbelinek nem minősülőelektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tartkapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartásformáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfélválasztja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartásimódról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módraáttérhet.

Az ügyfél a tárgyaláson bizonyítási indítványt tehet éskérdést intézhet a meghallgatott személyhez.

A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy,valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségekjogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnálhasználhatja nemzetiségi nyelvét.

A hatóság döntése ellen az ügyfél a döntés közlésétőlszámított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

Az ügyfelet terhelő kötelezettségek: A közigazgatási hatósági eljárásban az eljárás

valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és atöbbi résztvevővel együttműködni.

Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóságmegtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve avégrehajtás indokolatlan késleltetésére.

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére azügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagyelhallgat – ide nem értve, ha vele szemben az Ákr. 66. §(2) bekezdésében vagy (3) bekezdés b) és c) pontjábanmeghatározott ok áll fenn –, illetve ha a kötelezőadatszolgáltatás körében az Ákr. 105. § (2)bekezdésében foglalt ok hiányában adatszolgáltatásikötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható.

Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget – hajogszabály másként nem rendelkezik – a kérelmezőügyfél előlegezi. Több azonos érdekű ügyfél esetén azügyfelek egyetemlegesen felelősek az eljárási költségelőlegezéséért. A bizonyítási eljárással járó költségeketa bizonyítást indítványozó fél előlegezi.

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, ahatóság az okozott többletköltségek megtérítésére

91

kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárásibírság legkisebb összege esetenként tízezer forint,legmagasabb összege – ha törvény másként nemrendelkezik – természetes személy esetén ötszázezerforint, jogi személy vagy egyéb szervezet eseténegymillió forint.

Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni.

17. Ügytípus megnevezése: Örökbefogadási ügyekÖrökbefogadás felbontása


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalSzolnoki Járási Hivatala Kijelölt gyámhivatal: A megyeszékhelyen működőgyámhivatal, a fővárosban Budapest FővárosKormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyifeladatkörében eljáró XI. Kerületi Hivatala, Pest megyébena Pest Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi ésgyámügyi feladatkörében eljáró Szentendrei JárásiHivatala – ha nem indult a szülői felügyeleti jogmegszüntetése iránti per.Nagykorú örökbefogadott esetén az illetékességetlakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelyehatározza meg.


örökbefogadást engedélyező határozat



Alapvető eljárási szabályok: Az örökbefogadás felbontására irányuló kölcsönöskérelem elbírálása során, ha az örökbefogadott gyermekmég kiskorú, a gyámhatóság az örökbefogadott vérszerintiszüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlanakadálya. Az eljárás során a kiskorú képviseletét ha nemáll gyámság alatt, eseti gyám látja el. A felbontás kihat azörökbefogadóra, annak rokonaira, az örökbefogadottra ésannak leszármazóira is. Az örökbefogadás felbontásaesetén a vérszerinti szülők szülői felügyeleti joga nem állvissza.


ideje):

A felek kölcsönös kérelmére, írásban vagy szóbelikérelemről készült jegyzőkönyv felvételével. Egyoldalúkérelem esetén a bíróság illetékes eljárni.



60 napon belül.

92





A gyámhatóság az örökbefogadást az örökbefogadószülők és az örökbefogadott - akár kiskorú, akár nagykorú- gyermek kölcsönös kérelmére felbonthatja. Ha azörökbefogadott gyermek kiskorú, az örökbefogadás csak akiskorú gyermek érdekében bontható fel.




Nincs












• A hatóság a hatásköre gyakorlása során aszakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel valóegyüttműködés és a jóhiszeműség

93

követelményeinek megfelelően, a törvény előttiegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményétmegtartva, indokolatlan megkülönböztetés ésrészrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározotthatáridőn belül, ésszerű időben jár el.












• Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság

94

megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve avégrehajtás indokolatlan késleltetésére.





95

18. Ügytípus megnevezése: Örökbefogadási ügyekÖrökbefogadáshoz hozzájárulás a szülő részéről az örökbefogadószemélyének ismerete nélkül


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Bármely gyámhivatal illetékes a nyilatkozat felvételére, haa szülő azt a gyermeke örökbefogadásához azörökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerveteszi.


Személyesen tett nyilatkozatról szóló jegyzőkönyv



Alapvető eljárási szabályok: Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő gyermekeneveléséről gondoskodni nem tud, hozzájárulhat ahhoz,hogy a gyermekét általa ismert, vagy általa ismeretlenszemély örökbefogadja. Gyermeke általa ismeretlenszemély általi örökbefogadásához a szülő nyilatkozatátbármely gyámhatóság előtt nyilatkozva megteheti. Ezennyilatkozat csak a gyermek 6 hetes koráig vonható vissza-a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozójaáltal történő nevelése érdekében. A szülő, ha a gyermekörökbefogadásának engedélyezése iránt eljárás vanfolyamatban, a gyermek örökbefogadása ügyében eljárógyámhatóság előtt, vagy nincs eljárás folyamatban, annál agyámhatóságnál, ahol az örökbefogadáshoz valóhozzájáruló nyilatkozatát tette, személyesen nyilatkozhatarról, hogy az örökbefogadáshoz tett hozzájárulónyilatkozatát visszavonja, mert a gyermeket saját magavagy a gyermek más hozzátartozója kívánja nevelni,feltéve, hogy a gyermek születésétől számított hat hét mégnem telt el. A 6 hetes kor betöltésével a szülői felügyeleti jogmegszűnik, a szülő a gyermek örökbefogadásárólértesítést nem kaphat, az örökbefogadásról hozotthatározatot sem fellebbezéssel sem más úton nemtámadhatja meg.


ideje):Ügyfélfogadás ideje: Hétfőn: 8:00-18:00

Kedd: nincs ügyfélfogadásSzerda: 8:00-16:00Csütörtök: 13:00-16:00Péntek: 8:00-12:00


A nyilatkozat jegyzőkönyvben rögzítése a szülőkmegjelenésekor azonnal.

96





A gyermek születése előtt, vagy ezt követően a szülőhozzájárulhat gyermeke örökbefogadásához úgy is, hogyaz örökbefogadó személyét, és személyi adatait nemismeri. Ha a gyermek egészségileg károsodott, vagy 6 éveselmúlt, a nyilatkozathoz gyámhatósági hozzájárulás isszükséges. A gyermek hat hetes korának betöltéséig aszülő a hozzájáruló nyilatkozatát - a gyermeknek a szülővagy a gyermek más hozzátartozója által történő neveléseérdekében - visszavonhatja, ezt követően a nyilatkozatvisszavonásának nincs helye. Erre nyilatkozatánakfelvételekor figyelmeztetni kell.




-











97












98








99

19. Ügytípus megnevezése: Örökbefogadási ügyekSzármazás megismerésével kapcsolatos eljárás


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalSzolnoki Járási Hivatala Kijelölt gyámhivatal: A megyeszékhelyen működőgyámhivatal, a fővárosban Budapest FővárosKormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyifeladatkörében eljáró XI. Kerületi Hivatala, Pest megyébena Pest Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi ésgyámügyi feladatkörében eljáró Szentendrei JárásiHivatala – ha nem indult a szülői felügyeleti jogmegszüntetése iránti per.Az örökbefogadott származásával kapcsolatos tényekről,adatokról történő tájékoztatás megadására azörökbefogadott lakóhelye szerinti örökbefogadási ügybenkijelölt gyámhivatal illetékes.


-



Alapvető eljárási szabályok: A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadottgyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévétbetöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényesképviselője hozzájárulásával és a nagykorú örökbefogadotttájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Ptk. 4:135. §(1) bekezdésében meghatározott, a származásávalkapcsolatos tényekről.A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermekés a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelöltgyámhivataltól a Ptk. 4:135. § (1) bekezdésébenmeghatározott vér szerinti hozzátartozóinak adatairól.A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadottgyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévétbetöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényesképviselője hozzájárulásával, a tizennegyedik életévétbetöltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője ésa nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelöltgyámhivataltól a Ptk. 4:136. §-ában meghatározottegészségügyi adatokról.

A származás megismerésével kapcsolatos eljárásmegindítására vonatkozó kérelem személyesen, azörökbefogadott lakóhelye szerinti kijelölt gyámhatóságnálterjeszthető elő. A származás megismerésévelkapcsolatban kérhető adatok köréről a gyámhatóságtájékoztatja a kérelmezőt, amelyet jegyzőkönyvben rögzít.Írásbeli megkeresés esetén a gyámhatóság a kérelem

100

személyes előterjesztésének szükségességéről és a kérhetőadatok köréről írásban tájékoztatást nyújt. A gyámhatósága származás megismerésére vonatkozó tájékoztatástszemélyes meghallgatás keretében adja meg, amelyetjegyzőkönyvben rögzít. Ha az ügyfél számára aránytalannehézséggel járna a személyes megjelenés, kérelmére agyámhatóság írásban ad tájékoztatást.


ideje):Személyesen, jegyzőkönyvi meghallgatás során.








Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtólarról, hogy őt örökbefogadták-e, él-e a vér szerinti szülője,van-e testvére, és - ha a tizennegyedik életévét betöltötte -vér szerinti szülőjének, testvérének természetesszemélyazonosító adatairól is. A tizennegyedik életévétbetöltött gyermek a kérelmet törvényes képviselőjehozzájárulása nélkül is előterjesztheti. Erről azörökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.A felvilágosítás megadásához a vér szerinti szülő és atestvér meghallgatása szükséges. Ha az örökbefogadottkiskorú, az örökbefogadót vagy más törvényes képviselőt ismeg kell hallgatni. A kiskorú testvér meghallgatásáhoztörvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges.Ha a vér szerinti szülő vagy testvér cselekvőképtelen,törvényes képviselőjének meghallgatása is szükséges.Nincs szükség a vér szerinti szülő, a testvér, azörökbefogadó vagy más törvényes képviselőmeghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagymeghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.A vér szerinti szülő, a testvér természetes személyazonosítóadatai az örökbefogadottal nem közölhetők, ha• a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy

más törvényes képviselő meghallgatása ismeretlenhelyen való távollét vagy elháríthatatlan akadály miattnem volt lehetséges;

• a vér szerinti szülő, a testvér úgy nyilatkozik, hogy atermészetes személyazonosító adatai nem közölhetők;

101

vagy• a kiskorú gyermek érdekeivel ellentétben áll, így

különösen, ha a vér szerinti szülő felügyeleti jogát abíróság azért szüntette meg, mert a szülő felróhatómagatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét,értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagyveszélyeztette.

Ha a vér szerinti szülő a kérelem előterjesztésénekidőpontjában már nem él, természetes személyazonosítóadatai az örökbefogadott gyermekkel közölhetők, kivéve,ha korábbi eljárás során már úgy nyilatkozott, hogy adataiközléséhez nem járul hozzá.




-












102












103







104

20. Ügytípus megnevezése: A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyekSzületendő gyermek családjogi helyzetének rendezése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Bármely gyámhivatal illetékes a rendezetlen családijogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerőnyilatkozat felvételére, azzal, hogy annak egy példányávalértesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékesanyakönyvvezetőt.


- Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényesszemélyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

- A szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, afogamzás feltételezett időpontját tartalmazó szakorvosibizonyítvány. Szakorvosi bizonyítványkéntterhesgondozási könyv is elfogadható, amennyibentartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ezlehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját

- A hajadon családi állapot közokirattal való igazolásárafel kell hívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- éslakcímnyilvántartásból nem állapítható meg. Ha ilymódon nem állapítható meg a hajadon családi állapot, azanya nyilatkozik hajadon családi állapotáról, amelynyilatkozatot a gyámhivatal jegyzőkönyve foglalja

- Amennyiben az anya elvált családi állapotú, akkorszükséges a bíróság által kiállított, a házasságfelbontásáról szóló jogerős döntés

- Ha az anya családi állapota özvegy, a házastárs halottianyakönyvi kivonata



Alapvető eljárási szabályok: Az eljárás kérelemre indul. Az anya által megjelölt férfi agyermek születése előtt nyilatkozattételre akkor idézhető,ha az anya a szülés várható idejét szakorvosibizonyítvánnyal igazolta. A szakorvosibizonyítványt/terhesgondozási könyvet akkor is be kellmutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevőférfi önként kívánja elismerni. A teljes hatályú apaielismerő nyilatkozat jegyzőkönyvben kerül rögzítésre,amelynek alapján a gyermeket születését követőenanyakönyvezik. Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellmindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogya férfi a gyermeket a Ptk. 4:101. § (1) bekezdésébenmeghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal amagáénak ismerte el. A gyámhatóság jegyzőkönyvbe

105

foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és atörvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint agyermek családi nevére vonatkozó bejelentést. Az anyát és a gyermek törvényes képviselőjét, feltéve,hogy nem az anya a törvényes képviselő, a tizennegyedikéletévét betöltött gyermeket és az apaként megnevezettférfit lehetőség szerint együtt kell meghallgatni.


ideje):

Személyesen, jegyzőkönyvi nyilatkoztatás során. Teljeshatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére csakszemélyes megjelenés során van mód.



határidő):Azonnal vagy 60 napon belül.


Méhmagzat részére gyám kirendelése esetén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal HatóságiFőosztály Szociális és Gyámügyi Osztály (5000 Szolnok,Ady E. u. 35-37.)



Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermekszületéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állottházassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztetőreprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaságvélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt aférfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerőnyilatkozattal a magáénak ismerte el. Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, abíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzulitisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzőiokiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzulitanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbelikonzulnál is meg lehet tenni. Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalábbtizenhat évvel idősebb férfi tehet. Apai elismerőnyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétőltehető. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére agyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermekmegszületésekor válik teljes hatályúvá. A jegyzőkönyvvagy az okirat aláírását követően az apai elismerőnyilatkozat nem vonható vissza.Ha a születendő gyermek anyja cselekvőképtelen kiskorú,korlátozottan cselekvőképes kiskorú, cselekvőképtelennagykorú vagy a cselekvőképességében a származásmegállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetébenrészlegesen korlátozott nagykorú személy, a gyámhatóság

106

a magzat részére - az elismerés teljes hatályához szükségeshozzájáruló nyilatkozat megtételére - gyámot rendel (Ptk.2:3. §-a). A gyám kirendelése - kérelemre vagy hivatalból -akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idejénelőreláthatóan már nagykorú lesz. Méhmagzat részére az ajárási hivatal illetékes gyámot rendelni, amelynekterületén az anya lakóhelye van. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy acselekvőképességében a származás megállapításávalösszefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesenkorlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkorérvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Haa törvényes képviselő a nyilatkozattételben tartósanakadályozott, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt agyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.




időpontfoglalás:Nincs


• a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról









107












108








109

21. Ügytípus megnevezése: A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyekApai elismerő nyilatkozat felvétele a gyermek születésétkövetően


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Bármely gyámhivatal illetékes rendezetlen családijogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerőnyilatkozat felvételére, azzal, hogy annak egy példányávalértesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékesanyakönyvvezetőt.


• Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényesszemélyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

• Gyermek születési anyakönyvi kivonata• A hajadon családi állapot közokirattal való igazolására

kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- éslakcímnyilvántartásból nem állapítható meg. Ha ilymódon nem állapítható meg a hajadon családi állapot,az anya nyilatkozik hajadon családi állapotáról, amelynyilatkozatot a gyámhivatal jegyzőkönyve foglalja

• Amennyiben az anya elvált családi állapotú, akkorszükséges a bíróság által kiállított, a házasságfelbontásáról szóló jogerős döntés

• Ha az anya családi állapota özvegy, a házastárs halottianyakönyvi kivonata



Alapvető eljárási szabályok: Az eljárás kérelemre indul. Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellmindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogya férfi a gyermeket a Ptk. 4:101. § (1) bekezdésébenmeghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal amagáénak ismerte el. A gyámhatóság jegyzőkönyvbefoglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és atörvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint agyermek családi nevére vonatkozó bejelentést. Az anyát és a gyermek törvényes képviselőjét, feltéve,hogy nem az anya a törvényes képviselő, a tizennegyedikéletévét betöltött gyermeket és az apaként megnevezettférfit lehetőség szerint együtt kell meghallgatni. A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatfelvételekor vizsgálja a Ptk. 4:101. § (1) bekezdésébenfoglalt feltétel fennállását, és tájékoztatást ad arról, hogy,ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfiapaságának megállapítása iránt per van folyamatban, aPtk. 4:101. § (6) bekezdése alapján az apai elismerő

110

nyilatkozat akkor válik teljes hatályúvá, ha a per jogerősbefejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor, ésaz apasági vélelem megtámadásának a Ptk. 4:107. § (2)bekezdésében foglaltak alapján is helye van. Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételérenagykorú gyermek tekintetében kerül sor, a gyámhatóságtájékoztatja a nagykorú gyermeket, hogy nyilatkozatávalkérheti a vér szerinti apa családi nevének viselését vagy azaddig viselt családi nevének továbbviselését. Nyilatkozathiányában a gyámhatóság tájékoztatja a nagykorúgyermeket, hogy névviselését az apaság vélelme nemérinti. Az ügyben jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.


ideje):

Személyesen, jegyzőkönyvi nyilatkoztatás során. Teljeshatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére csakszemélyes megjelenés során van mód.



határidő):Azonnal, illetve 60 napon belül.





Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermekszületéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állottházassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztetőreprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaságvélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt aférfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerőnyilatkozattal a magáénak ismerte el. Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, abíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzulitisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzőiokiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzulitanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbelikonzulnál is meg lehet tenni. A jegyzőkönyv vagy azokirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nemvonható vissza.




Nincs

111

















112












113




114

22. Ügytípus megnevezése: A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyekKépzelt szülő adatainak megállapítása


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gyermek szülői felügyeletet gyakorlószülőjének, gyámjának a lakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességiterületen található, a gyámhatóság illetékességét agyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermeklakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az agyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelyetalálható.Lakóhely hiányában a fentiekben foglaltak szerint agyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozzameg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányábanaz eljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.Ha a gyermeknek nincs törvényes képviselője, illetveannak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az agyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyámrendelés,illetve gondnokrendelés szükségessé vált.


• gyermek születési anyakönyvi kivonata • személyazonosításra alkalmas okmány (érvényes

személyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány



Alapvető eljárási szabályok: Az eljárás az anya, illetve nagykorúvá válását követően agyermek kérelmére indul. A képzelt apa adatainak megállapításakor nem állapíthatómeg családi névként annak a férfinek a neve, akinekapasága megállapítása iránt per volt folyamatban és akeresetet a bíróság jogerős ítéletével elutasította. Az ügyben jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.A gyámhatóság a szülő vagy más törvényes képviselőkérelmére igazolást állít ki arról, hogy a gyermektekintetében az anyakönyvbe bejegyzett apa vagy anyaképzelt személy.


ügyfél kérelme

115




határidő):60 napon belül





A gyámhatóság az apa adatai nélkül anyakönyvezettkiskorú gyermek részére az anya kérelmére képzeltszemélyt állapít meg apaként, feltéve, hogy az apaságmegállapítása iránt nincs per folyamatban, illetve nincseljárás folyamatban a gyermek örökbefogadásánakengedélyezése iránt. A gyermek a nagykorúvá válásátkövetően bármikor kérheti a gyámhatóságtól, hogyszámára képzelt személyt állapítsanak meg apaként,feltéve hogy nincs olyan személy, akit apának kelltekinteni. A gyermek a nagykorúvá válását követőenbármikor kérheti a gyámhatóságtól a korábban bejegyezettképzelt apa nevének és adatainak törlését, valamintnyilatkozhat arról, hogy a továbbiakban viselni kívánja-e aképzelt apa családi nevét. A képzelt apa adatainakmegállapítására irányuló eljárásban az anya kérelméről ésa gyermek névviselésére vonatkozó döntéséről agyámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel. A képzelt apa adatainak megállapítására irányulóeljárásban az anya kérelméről és a gyermek névviselésérevonatkozó döntéséről a gyámhatóság jegyzőkönyvet veszfel. A gyámhatóság lehetőség szerint az anyávalegyetértésben állapítja meg a képzelt személy családi ésutónevét, születési helyét és évét, hónapját,napját, lakóhelyét, és azt, hogy a gyermek a továbbiakbana képzelt apa családi nevét viseli, vagy az anya családinevét viseli tovább.Az anya kérheti, hogy a képzelt személy családi neve˗ a legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének

családi neve legyen,˗ saját családi neve legyen, vagy˗ más, általa megjelölt családi név legyen, feltéve, hogy

az más jogos érdekét nem sérti és a gyermekre nemsérelmes.


formanyomtatványok:

116

















• Az ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntés

117












• Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –

118




119

23. Ügytípus megnevezése: A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyekSzármazási perek


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gyermek szülői felügyeletet gyakorlószülőjének, gyámjának a lakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességiterületen található, a gyámhatóság illetékességét agyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermeklakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az agyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelyetalálható.Lakóhely hiányában a fentiekben foglaltak szerint agyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozzameg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányábanaz eljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.Ha a gyermeknek nincs törvényes képviselője, illetveannak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az agyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyámrendelés,illetve gondnokrendelés szükségessé vált.



• Gyermek születési anyakönyvi kivonataEljárási illetékek (igazgatási



Alapvető eljárási szabályok: A származási per megindításához a gyámhatóság agyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gyámotrendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjekéntaz anya nem járhat el, vagy nem kíván eljárni. Az esetigyám kirendelését a szülő, a gyermek gyámja és atizennegyedik életévét betöltött gyermek kérheti, de akirendelésről a gyámhatóság hivatalból is dönthet. Aszármazási per megindítására a gyám is jogosult agyámhatóság előzetes hozzájárulásával. A gyámhatóság aszármazási per megállapítására irányuló permegindításához vagy a kiskorú gyermeknek a perben azanya pertársaként való részvételéhez történőhozzájárulását megelőzően vizsgálja, hogy a származás

120

kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy agondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.


ideje):

Kérelemre (személyes) folytatandó az eljárás, de hivatalbólis intézkedhet a gyámhatóság.



határidő):60 napon belül





Apaság megállapítása iránti per:Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, semreprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerésalapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági útonlehet megállapítani. A bíróság a gyermek apjánaknyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időbennemileg érintkezett, és az összes körülmény gondosmérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy agyermek ebből az érintkezésből származik. Ha az apaságbírósági megállapítására nagykorú gyermek esetén kerültsor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apacsaládi nevét kívánja-e viselni vagy az addig viselt családinevét viseli-e tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermeknevét az apaság vélelme nem érinti. Az apaságotmegállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos. Ha aszármazás reprodukciós eljárás következménye, nincshelye az apaság bírói úton történő megállapításának azzala férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtetvagy embriót adományozott.

Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, agyermek halála után leszármazója és az apa kérheti.A kiskorú gyermek a perben a gyámhatósághozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt.Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nemjogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásáhozivarsejtet vagy embriót adományozott.Az apaság megállapítása iránt a pert a jogosultnakszemélyesen kell megindítania.A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és acselekvőképességében a származás megállapításávalösszefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen

121

korlátozott személy a pert törvényes képviselőjehozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő ahozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy ahozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatósághozzájárulása pótolja.Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében agyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselőjeindíthatja meg.Az anya a perben gyermeke törvényes képviselőjekénteljárhat.Az apaság megállapítása iránti pert az apa ellen, az apánaka gyermek ellen kell megindítania. Ha az anya által indítottperben a gyermek nem az anya pertársa, a pert az anyánaka gyermek ellen is meg kell indítania. Ebben az esetben agyermek képviseletére a gyámhatóság eseti gyámot rendel.Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani, nemél vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróságáltal kirendelt ügygondnok ellen kell indítani.

Anyaság megállapítása iránti per:A gyermek anyja az a nő, aki megszülte.Ha az anya személye nem állapítható meg, a gyermekkérheti annak bírósági megállapítását, hogy az anyja azáltala megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog aleszármazóját illeti meg.Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki aztállítja, hogy ő a gyermek anyja.Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nemjogosult perindításra az a nő, aki az eljárás lefolytatásáhozivarsejtet vagy embriót adományozott.Negatív megállapítási per: A gyermek, a gyermek halála utánleszármazója vagy a vér szerinti anya kérheti annakbírósági megállapítását, hogy a születési anyakönyvbeanyaként bejegyzett személy nem az a nő, aki a gyermeketmegszülte, feltéve, hogy az anyaságra vonatkozó tévesbejegyzés közigazgatási úton nem orvosolható.Az anyasági pert a jogosultnak személyesen kellmegindítania.A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy acselekvőképességében a származás megállapításávalösszefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesenkorlátozott személy a pert törvényes képviselőjehozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő ahozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy ahozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatósághozzájárulása pótolja.Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében agyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselője

122

indíthatja meg.A pert a gyermeknek vagy leszármazójának az anya vagy aszületési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy ellen,az anyának a gyermek vagy a születési anyakönyvbeanyaként bejegyzett személy ellen kell megindítania.Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincshelye az anyaság bírósági úton történő megállapításánakazzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásáhozivarsejtet vagy embriót adományozott.Ha az anyaság bírósági megállapítása iránti perben azanyai jogállás változása a nő házassága folytán az apaságvélelmére kihat, a pert a férj ellen is meg kell indítani, akitházassági köteléken alapuló vélelem alapján a gyermekapjának kell tekinteni.Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani, nemél, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kellmegindítani.Az anyai jogállás változása esetén a nagykorú gyermeknyilatkozhat, hogy a vér szerinti anyja családi nevétkívánja-e viselni vagy az addig viselt családi nevét viselitovább. A bíróság indokolt esetben kérelemre a gyermeketfeljogosíthatja családi nevének további viselésére.Az anyasági perben hozott ítélet mindenkivel szembenhatályos.

Apaság vélelmének megdöntése:Az apaság vélelmét azon az alapon lehet megtámadni,hogy az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, agyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nemérintkezett vagy a körülmények szerint egyébkéntlehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerőnyilatkozaton alapul, a vélelmet azon az alapon is meglehet támadni, hogya) a nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljeshatálya;b) az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztésvagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg; vagyc) az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülésecéljából tették.Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, azapaság vélelme akkor támadható meg, ha az anya férjevagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.Nem lehet az apaság vélelmét megtámadni, haa) a származás reprodukciós eljárás következménye,kivéve, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nemjárult hozzá; vagyb) az apaságot bíróság állapította meg.

123

Az apaság vélelmének megtámadására a vélelmezett apa,az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazójajogosult.Az apaság vélelmét azon az alapon, hogy az apai elismerőnyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenesfenyegetés hatása alatt tették meg, csak a vélelmezett apatámadhatja meg.Az anya a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorúgyermekével együttesen indíthat pert.Az anya volt férje akkor jogosult az apaság vélelménekmegtámadására, ha a vélelem alapján az anya újabbházasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek amegdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni.Azon az alapon, hogy az apai elismerő nyilatkozatotjogszabály megkerülése céljából tették, az ügyész és agyámhatóság jogosult az apai elismerő nyilatkozatmegtámadására.A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy acselekvőképességében a származás megállapításávalösszefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesenkorlátozott személy a pert törvényes képviselőjehozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő ahozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy ahozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatósághozzájárulása pótolja.Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében agyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselőindíthatja meg.Az anya a perben gyermeke törvényes képviselőjekénteljárhat.Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorúgyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával akiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg. A többijogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy évalatt támadhatja meg az apaság vélelmét.Ha a vélelmezett apa a teljes hatályú apai elismerőnyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenesfenyegetés hatása alatt tette meg, a vélelem megdöntéseiránt a tévedés, megtévesztés felismerésétől, jogellenesfenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétőlszámított egy éven belül indíthat pert.Ha a fentiek alapján a perindításra a gyermek a nagykorúváválásáig nem került sor, az ezt követő egy éven belül agyermek önállóan jogosult a perindításra.Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről ará megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, atudomásszerzéstől számított egy év alatt támadhatja meg

124

az apaság vélelmét.Az apaság vélelmének megdöntése iránti keresetet agyermeknek és az anyának az apa ellen, az apának agyermek ellen, más jogosultnak a gyermek és az apa ellenkell megindítania. A keresetet - a gyermek által indítottkereset kivételével - az anya ellen is meg kell indítani,kivéve, ha ez halála folytán nem lehetséges.Ha a gyermek az anya újabb házasságának fennállása alatt,de az anya korábbi házasságának megszűnésétől számítottháromszáz napon belül született, a keresetet az anyakorábbi férje ellen is meg kell indítani.Ha az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani,nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet abíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani.Az apaság vélelmét megdöntő ítélet mindenkivel szembenhatályos.

Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban:Nincs szükség az apaság vélelmének megdöntése irántiperindításra, ha az apaság vélelme az anya házasságaalapján áll fenn, a házastársak életközössége legalábbháromszáz napja megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermekténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apaielismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni.A fentiekben meghatározott esetben a bíróság nempereseljárásban a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljeshatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismernikívánó férfi közös kérelmére megállapítja, hogy agyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja. Azapaság kérdését ugyanebben az eljárásban teljes hatályúapai elismerő nyilatkozattal kell rendezni.




Nincs






Tájékoztatás az ügyfelet A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megillető

125

megillető jogokról és azügyfelet terhelő

kötelezettségekről:

általános jogokat és az ügyfelet terhelő általánoskötelezettségeket az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok: • A közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása










126












127

24. Ügytípus megnevezése: A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyekTitkolt terhesség esetén a gyermek lakóhelyénekmegállapítás, illetve döntés a gyermek iratainakkiadásáról


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Bármely gyámhivatal illetékes a terhességét eltitkolóválsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére agyermek lakóhelyeként a fővárosi területigyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét megállapítani.


Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényes személyiigazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumú jogosítvány) éslakcímet igazoló hatósági igazolvány



Alapvető eljárási szabályok: Az eljárás az anya kérelemre indul. A terhességét eltitkolóválsághelyzetben lévő várandós anya – abból a célból,hogy a gyermek részére kiállított iratok ne az őlakóhelyére kerüljenek kézbesítésre – kérelmezheti agyámhatóságnál születendő gyermeke lakóhelyének azövétől eltérő megállapítását. A cselekvőképtelen és akorlátozottan cselekvőképes kiskorú válsághelyzetbenlévő várandós anya a törvényes képviselőjével együttjogosult a kérelem előterjesztésére. A korlátozottancselekvőképes kiskorú anya a kérelmét törvényesképviselője nélkül is előterjesztheti, ha a törvényesképviselő eljárásban történő részvétele az ő vagy aszületendő gyermek érdekét veszélyeztetné. Agyámhatóság tájékoztatást ad a válsághelyzetben lévővárandós anya számára az őt, illetve a születendőgyermeket megillető jogokról, támogatásokról ésellátásokról, azok elérhetőségéről, a gyermek családijogállása rendezésére irányuló eljárásról és azörökbefogadási eljárásról. A gyámhatóság a születendőgyermek lakóhelyeként a fővárosi területigyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapítja meg. Aszületendő gyermek lakóhelyét megállapító gyámhatóságihatározat a véglegessé válástól számított kilenc hónapighatályos. A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám vagy azörökbe fogadó szülő kérheti a gyámhatóságtól a gyermekiratainak kiadását. A gyámhatóság a szülői felügyeletetgyakorló szülő vagy gyám kérelmére felhívja a fővárositerületi gyermekvédelmi szakszolgálatot a gyermekiratainak kiadására, rendelkezik annak módjáról éshatározatban megállapítja a gyermek lakóhelyét a

128

törvényes képviselő lakóhelyével megegyezően. Az ügyben jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.


ideje):

Személyesen előterjesztett kérelmet követően indul azeljárás.



határidő):

Soron kívül, egyszerűsített határozatban.





A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandósanya és születendő gyermeke érdekében a várandós anyakérelmére a gyámhatóság meghatározza a születendőgyermek lakóhelyét. A titkolt terhességből születettgyermek törvényes képviselőjének kérelmére megállapítjaa gyermek lakóhelyét és egyidejűleg intézkedik a gyermekfővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathozérkezett iratainak a törvényes képviselő részére történőkiadásáról, feltéve, hogy nincs folyamatban a gyermekörökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás. A titkolt terhesség tényét az anya nyilatkozata alapján kellmegállapítani.




Nincs








A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megilletőáltalános jogokat és az ügyfelet terhelő általánoskötelezettségeket az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)

129

határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok: • A közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása










• Ha törvény másként nem rendelkezik, akapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása

130

alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél aválasztott kapcsolattartási módról más – ahatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.











131

25. Ügytípus megnevezése: Pénzbeli ellátások Gyermektartásdíj megelőlegezése


területe:


A kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynekilletékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy – ha akérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodásihelyén lakik – a tartózkodási helye van.


- gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírói határozatot,- a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 8. számú

melléklete szerinti nyilatkozat - jövedelemigazolások, - a gyermek nagykorúvá válását követően a középfokú

nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokfolytatását igazoló irat,

- a bírósági végrehajtási eljárásra vonatkozóan• a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem

régebbi jegyzőkönyvet, mely a gyermektartásdíjeredménytelen végrehajtását igazolja,

• a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárásmegindítását igazoló okiratot, ha a gyermektartásdíjbehajtása iránti eljárás a kérelem benyújtásátmegelőzően megindításra került, de a végrehatásszüneteléséről rendelkező jegyzőkönyv még nem állrendelkezésre, vagy ha a kötelezett lakóhelye olyanállamban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetköziszerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, vagy

• a továbbfolyósítás vagy ismételt elrendelés esetén afenti iratok hiányában a bírósági végrehajtóáltal kiállított iratot arról, hogy a szünetelővégrehajtás nem folytatódott, vagy folytatódott, deaz eredményéről szóló jegyzőkönyv még nem állrendelkezésre.



Alapvető eljárási szabályok: Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését véglegesdöntéssel megállapítják, az a kérelem benyújtásátólesedékes. A folyósítás időtartama a kérelembenyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előreláthatófennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. Afolyósítás időtartama 36 hónap, a feltételek fennállásaesetén ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal,legfeljebb további három évre a megelőlegezéstovábbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíjmegelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is

132

megállapítható, illetve a már megállapítottgyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig,ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendjeszerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadikévének betöltéséig.

Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését megállapítódöntés véglegessé vált, az ellátás a kérelem benyújtásátólesedékes azzal, hogy ha a kérelmet - a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíjmegelőlegezését elrendelő véglegessé vált határozatbanmegállapított teljes összeget,- a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, agyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő véglegessévált határozatban megállapított összeg 50%-át kellkifizetni.

A gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésérekötelező határozatában megállapított összeget, százalékosmarasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal,hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nemhaladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíjlegkisebb összegének 50%át, ami jelenleg 14.250 Ft.

A megelőlegezés ideje alatt rendszeresen vagyalkalomszerűen kétszeresen felvett tartásdíj esetén amegelőlegezett összeget vissza kell fizetni az államnak. Atartásdíjra kötelezett a megelőlegezett összeget a PolgáriTörvénykönyvben meghatározott kamattal az államnakköteles megtéríteni. A meg nem térült összeget adókmódjára kell megtéríteni az adózás rendjéről szólótörvény rendelkezései szerint.









A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha• a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már

133

vonatkozó tájékoztatás: megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagymás hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet aMagyarországon élő gyermek javára nemzetköziszerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és

• a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileglehetetlen, továbbá

• a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényesképviselő nem képes a gyermek részére a szükségestartást nyújtani,feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egyfőre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregséginyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (2018. évben57.000,- Ft).

A gyámhatóság a gyermektartásdíj behajthatatlanságát agyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeresjövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetetteredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Azeredménytelen végrehajtást a végrehajtás szünetelésétkimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvigazolja.Ha a kérelem benyújtásakor igazolják, hogy a bíróságon agyermektartásdíj behajtása iránti eljárás a kérelembenyújtását megelőzően megindításra került, de az annakeredményét igazoló jegyzőkönyv még nem állrendelkezésre, a gyámhatóság a gyermektartásdíjmegelőlegezése iránti eljárást a jegyzőkönyv megérkezéséigfelfüggeszti.


formanyomtatványok:A 149/1997. (IX. 10.) Kr. 8. számú melléklete






• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról ésa szociális ellátásokról




134











• Ha törvény másként nem rendelkezik, akapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatásaalapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a

135

választott kapcsolattartási módról más – ahatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.











136

26. Ügytípus megnevezése: Pénzbeli ellátások Megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nemtérített összegének elengedése, csökkentése, vagy részletfizetésengedélyezése


területe:


A megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által megnem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagyrészletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyébenaz a járási gyámhivatal jár el, amely a megelőlegezéstekintetében illetékes. Ha a megelőlegezettgyermektartásdíj folyósításának időtartama lejárt, akérelem ügyében az a járási gyámhivatal jár el, amely afolyósítás időtartama alatt utoljára illetékes volt.


- kérelem - jövedelemigazolás (kérelem benyújtását megelőző havi)



Alapvető eljárási szabályok: A gyámhatóság a megelőlegezett gyermektartásdíjkötelezett által meg nem térített összegét a kötelezettkérelmére méltányosságból elengedheti, csökkentheti,illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésrekötelezett személy családjában az egy főre jutó havijövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének kétszeresét.


ideje):Írásban, postai úton, személyesen








A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a PolgáriTörvénykönyvben meghatározott kamattal az államnakmegtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nemtérült összegét adók módjára kell behajtani az adózásrendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.


-

137



Nincs




• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet1993. évi III. törvény A szociális igazgatásrólés a szociális ellátásokról










138












139




140

27. Ügytípus megnevezése: Pénzbeli ellátások Otthonteremtési támogatás


területe:


A kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynekilletékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy – ha akérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodásihelyén lakik – a tartózkodási helye van.Az otthonteremtési támogatáshoz kapcsolódóutógondozás elrendelése, illetve meghosszabbításatárgyában az otthonteremtési támogatás ügyében illetékesgyámhivatal intézkedik.


• a 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 15. számú (kérelem)• a 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 16. számú

(pénzfelhasználási terv) melléklete• szerződés (pl.: adásvételi, bérleti)

A gyámhatóság szerzi be:• a kérelmező nagykorúvá és teljesen cselekvőképessé

válását (a továbbiakban: önjogúvá válás) megállapítógyámhivataltól a döntéshez szükséges iratokat,adatokat, így különösen

o a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítést,o a volt vagyonkezelő végszámadását,o a nevelésbe vett gyermek tulajdonában álló

ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt,• a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól a jogosultság

meglétére vonatkozó igazolást (gyermekvédelmiszakellátásban töltött időről),

• az otthonteremtési támogatással megvásárolni kívánt,vagy az otthonteremtési támogatásból fedezni kívántfelújítás vagy bővítés révén részben vagy egészben afiatal felnőtt tulajdonába kerülő lakás, családi ház, tanya,építési telek adó- és értékbizonyítványát.



Alapvető eljárási szabályok: A támogatás Magyarország területén használható fel• részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába

kerülő vagy már a fiatal felnőtt tulajdonában lévő lakás,családi ház, tanya lakhatóvá tételére,

• részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonábakerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmaslakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, tulajdon-vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására vagybővítésére,

• bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg

141

megfizetésére, lakás, családi ház, tanya bérleti díjánakkifizetésére,

• önkormányzati bérlakás felújítására,• államilag támogatott lakás-előtakarékossági

programban való részvételre, ha a fiatal felnőtt vállalja,hogy legalább az Ltv.-ben meghatározott, az államitámogatásra való jogosultság megszerzéséhezszükséges ideig részt vesz a programban,

• otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsönegyösszegű törlesztésére,

• indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatalfelnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alátartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendőegyszeri hozzájárulásra vagy belépési hozzájárulásra.

Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatosnevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz- és ingatlanvagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani,hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, avagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnalegyütt érje el• négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az

otthonteremtési támogatás megállapítása idejénérvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegéneknegyvenhétszeresét,

• négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél azotthonteremtési támogatás megállapítása idejénérvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegénekötvenhétszeresét,

• öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél azotthonteremtési támogatás megállapítása idejénérvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegénekhatvanhétszeresét.

Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás,családi ház, tanya bérleti díjának kifizetésére, vagy lakás,családi ház, tanya tulajdon- vagy tulajdonrészszerzésseljáró felújítására, bővítésére használja fel, a gyámhatóság azotthonteremtési támogatás összegének részletekbentörténő kifizetéséről dönthet. Az ingatlan felújítása,bővítése céljára megállapított otthonteremtési támogatásrészletekben történő kifizetése esetén a következő részletkifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt azelőző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkaligazoltan elszámolt.

A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhatóságáltal elfogadott célra történő felhasználásáról legkésőbb atámogatás megállapításától számított egy éven belülokmányokkal igazoltan elszámol, kivéve ha az

142

otthonteremtési támogatást a fiatal felnőtt azotthonteremtési támogatást lakás, családi ház, tanya bérletidíjának kifizetésére használja fel. Ezekben az esetekben azotthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsórészlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kellelszámolni.

A gyámhatóság jogosult 5 évi időtartamra elidegenítésitilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az otthonteremtési támogatássalmegszerzett ingatlanra. Ha az otthonteremtési támogatásmegállapítására lakás-előtakarékossági programban valórészvétel céljából kerül sor, a programba befektetettotthonteremtési támogatás összege a futamidőre zárolásrakerül. Indokolt esetben az elidegenítési tilalom feloldására,a lakáselőtakarékossági programba befektetett összeg újcélra való felhasználásának engedélyezésére is sorkerülhet.


ideje):

Formanyomtatványon, mellékletek csatolásával.Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező anagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 30. événekbetöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztásajogvesztő.








Az otthonteremtési támogatás célja, hogy a nevelésbevételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartóslakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtésitámogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalábbhároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyéntöltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűntmeg, és készpénzének, biztosításra vagy más célbóllekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke anagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregséginyugdíj legkisebb összegének hatvanhétszeresét, azzal,hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként azotthonteremtési támogatás megállapítása időpontjábanérvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kellfigyelembe venni.

143


formanyomtatványok:A 149/1997. (IX. 10.) Korm.r. 15. és 16. számú melléklete


időpontfoglalás:-













• Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során

144

bármikor nyilatkozatot vagy észrevételt tegyen.• Az ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntés











• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentős adatotvalótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok állfenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt okhiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem

145

teljesíti, eljárási bírsággal sújtható. • Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –




146

28. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekVédelembe vétel


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékesgyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét ésdönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, afelülvizsgálatról, a megelőző pártfogással kapcsolatoskérdésekről, és az erről szóló határozatát haladéktalanulközli a 21. § szerinti gyámhivatallal.


- szabálysértési hatóság értesítése vagy, - büntető eljárást folytató szerv értesítése vagy, - család-és gyermekjóléti központ javaslata, vagy - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 17.§-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerv vagyszemély jelzése.



Alapvető eljárási szabályok: A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése,a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése ésmegszüntetése érdekében a Gyvt. 17. § (1)-(2)bekezdésében meghatározott intézmények és személyekkötelesek hatósági eljárást kezdeményezni a gyermekbántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyébmás, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá agyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztetőmagatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezésselbármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselőtársadalmi szervezet is élhet.

Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermekveszélyeztetettségét az alapellátások önkéntesigénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja,de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermekfejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, agyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.A gyámhatóság – a gyermekjóléti központ javaslatánakfigyelembevételével – védelembe veheti továbbá aszabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértésitényállást megvalósító gyermeket és a szabálysértéstelkövetett fiatalkorút, a nyomozó hatóság nyomozástmegtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét benem töltött gyermeket, a rendőrség, az ügyészség, illetve abíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésévelgyanúsított, vádolt fiatalkorút.A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának

147

folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülőinevelés támogatása érdekében a gyámhatóság felhívja agyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódógyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésénekellátására és a veszélyeztetettség okának megszüntetéseérdekében intézkedést tesz.A bűncselekmény vagy ez elzárással is sújthatószabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel irántieljárásban a gyámhatóság a feltételek fennállása eseténelrendelheti a gyermek megelőző pártfogását.A gyermekjóléti központ munkatársa a védelembe vételtelrendelő határozat véglegessé válásától számított tizenötnapon belül a gyermekre/fiatalkorúra vonatkozóan egyénigondozási-nevelési tervet készít, melyhez szükség szerintmeghatározott szerveket vagy személyeket kereshet meg.A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.

A gyámhatóság – kérelemre bármikor, hivatalból legalábbévente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát.

A gondozási nevelési tervben megfogalmazottakmegvalósulása esetén a felülvizsgálat eredményeként avédelembe vétel megszüntetésére kerül sor.

Amennyiben a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, dealaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermekfejlődése a családi környezetben biztosítható, agyámhatóság rendelkezik a védelembe vétel fenntartásáról,a következő felülvizsgálat határidejéről, az új egyénigondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásróla határidő megjelölésével és a Gyvt. 68. § (3) bekezdésealapján elrendelt újabb intézkedésekről.

A gyámhatóság haladéktalanul megteszi a szükségesintézkedést, ha a védelembe vétellel a gyermekveszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposanfeltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermekcsaládi környezetben történő megfelelő gondozása,nevelése vagy a védelembe vétel már két éve fennáll és avédelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nemsikerült megszüntetni.

A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha a gyermekcsaládban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül isbiztosítható, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésétvagy nevelésbe vételét rendelték el, a fiatalkorúszabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti.

148

A védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásával szűnikmeg, kivéve: ha a gyámhatóság a védelembe vételt a Gyvt.68. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendelte el, ebben azesetben a védelembe vétel indokolt esetben a fiatalkorúkérelmére a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebbhuszadik évének betöltéséig tart.


ideje):Bejelentésre hivatalból indul








A család- és gyermekjóléti központ a javaslatára indultvédelembe vétel iránti eljárás során nyilatkozik azalapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és aszülő együttműködési készségéről, megküldi agyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot,környezettanulmányt és gondozási tervet, véleménytnyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról,javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a család- ésgyermekjóléti központ javaslatára indult, a gyámhivatalmegkeresi a család- és gyermekjóléti központot a javaslattizenöt napon belül történő megtételére.A gyámhatóság a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja,illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha agyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek ésszülője, illetve családbafogadó gyámja nyilatkozatbanvállalják a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint acsalád- és gyermekjóléti központtal való együttműködést ésennek alapján valószínűsíthető a gondozáseredményessége, a gyámhatóság a kérelmet elutasító vagyeljárást megszüntető döntésével egyidejűleg felhívja acsalád- és gyermekjóléti központot az alapellátás keretébentörténő segítségnyújtás megszervezésére.Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az azalapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg– de a gyermeket nem kell a családból kiemelni –, agyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

149

A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás sorántárgyalást tart.A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse agyermeket és a szülőt, illetve gyámját – ide nem értve agyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek gyámját – avédelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinekmegismeréséhez.A tárgyaláson meg kell hallgatni a szülőt és más törvényesképviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképesgyermeket, a cselekvőképességében a gyámügyi eljárásbanfelmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesenkorlátozott személyt és az ítélőképessége birtokában levőcselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt,akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani,valamint – szükség szerint – a gyermek más közelihozzátartozóit. Meg kell hallgatni továbbá azt acsaládsegítőt, aki a gyermek gondozását a védelembe vételtmegelőzően segítette, ideértve az átmeneti gondozástnyújtó intézmény családgondozóját is.Az eljárás során a gyermeket és a szülőt, illetvecsaládbafogadó gyámját nyilatkoztatni kell arról, hogyvállalják-e a család- és gyermekjóléti szolgálattal és acsalád- és gyermekjóléti központtal az alapellátás keretébenvaló együttműködést. A nyilatkozattétel előtt a gyermeketés a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányábanalkalmazható jogkövetkezményekre.











A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megilletőáltalános jogokat és az ügyfelet terhelő általánoskötelezettségeket az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok:

150

• A közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazásaalapján, hatáskörét a jogszabály keretei között,rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.










151











152

29. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekCsaládi pótlék természetbeni formában történő nyújtása


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékesgyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét ésdönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, afelülvizsgálatról, és az erről szóló határozatáthaladéktalanul közli a lakóhely szerinti gyámhivatallal.A védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékesgyámhivatal intézkedik a családi pótlék természetbeniformában történő nyújtásáról, valamint a családi pótlékszüneteltetésének és a szüneteltetés megszüntetésénekkezdeményezéséről, a családi pótlék szüneteltetésénekfelülvizsgálatáról.


-



Alapvető eljárási szabályok: Az eljárás hivatalból indul. A gyámhatóság a gyermeket gondozó szülő, illetve azítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményénekfigyelembevételével, továbbá a család- és gyermekjólétiközpont, valamint szükség szerint a jelzőrendszer tagjaijavaslatának figyelembevételével gondoskodik a családipótlék természetbeni formában történő nyújtásáhozkapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről. Ha felmerül a családi pótlék természetbeni formábantörténő nyújtásának szükségessége, a gyámhivatal acsalád- és gyermekjóléti központ javaslatának beérkezésétkövetően tíz napon belül tárgyalást tart, amelynek soránmeghallgatja a gyermeket gondozó szülőt, azítélőképessége birtokában lévő gyermeket, valamintszükség szerint a család- és gyermekjóléti központmunkatársát, illetve a jelzőrendszer tagját, és megismerivéleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve akirendelendő eseti gyám személyéről.

A gyermek törvényes képviselője az eseti gyámmalegyüttműködni köteles. A gyámhivatal a családi pótléktermészetbeni formában történő nyújtásáról szóló,véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegesséválást követően közli családtámogatási feladatkörébeneljáró járási hivatallal. Az eseti gyám folyamatosanintézkedik a részére utalt családi pótlék gyermekszükségletére történő felhasználásáról és ennekmegtörténtét havonta számadás benyújtásával igazolja a

153

gyámhatóság felé.Az eljárást megindító irat

benyújtásának módja (helye,ideje):

Hivatalból








Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorbanelhanyagolása miatt áll fenn és a szülő a gyermekveszélyeztetettségét az alapellátások önkéntesigénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nemakarja, és alappal feltételezhető, hogy a családi pótlékcélzott felhasználásával a gyermek fejlődése biztosítható, avédelembe vétellel egyidőben - vagy annak fennállása alatt- a családi pótlék gyermek után járó összegének egészéről,vagy annak egy részéről – a családi pótlék természetbeniformában történő nyújtásáról határozhat a gyámhatóság. A legfeljebb hat hónapra elrendelhető, ismételhetőintézkedés ideje alatt a pénzfelhasználás eseti gyámközreműködésével történik.




Nincs








154











• Ha törvény másként nem rendelkezik, akapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatásaalapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a

155

választott kapcsolattartási módról más – ahatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.











156

30. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekIgazolatlan óvodai, iskolai mulasztás


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékesgyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét ésdönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, afelülvizsgálatról, a megelőző pártfogással kapcsolatoskérdésekről, és az erről szóló határozatát haladéktalanulközli lakóhely szerinti gyámhivatallal.A fentiek szerinti gyámhatóság az illetékes az igazolatlanhiányzások tekintetében is.


nevelési-oktatási intézmény kimutatása a mulasztásokról



Alapvető eljárási szabályok: Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, atanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követőennevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytatógyermek az óvodai nevelésben való részvételikötelezettségét megszegi vagy a kötelező tanóraifoglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, anevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján agyámhatóság az adott nevelési évben igazolatlanulmulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adotttanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelezőtanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlékjogosultját az igazolatlan hiányzás jogkövetkezményére.

A gyámhatóság az adott nevelési évben igazolatlanulmulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adotttanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelezőtanórai foglalkozás után kezdeményezi a családtámogatásifeladatokat ellátó hatóságnál a családi pótlékszüneteltetését és elrendeli a 16. életévét be nem töltött,védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembevételét.A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetésétkövetően a védelembe vételt legalább a családi pótlékszüneteltetésének időtartamával megegyező ideig,legfeljebb azonban a gyermek 16 éves korát követő elsőfelülvizsgálatig fenn kell tartani. Ezt követően a védelembevétel a gyermek nagykorúvá válásáig csak akkor tarthatófenn, ha attól eredmény várható.

A gyámhatóság

157

• három nevelési hónapot vagy tanítási hónapot magábanfoglaló időszakonként, és

• – feltéve, hogy a családi pótlék szüneteltetésének kezdőidőpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egyhónap eltelt – a nevelési év vagy tanítási év lezárásátkövető 15 napon belülfelülvizsgálja a családi pótlék szüneteltetésénekszükségességét.

Ha a gyámhatóság a felülvizsgálati eljárás eredményekéntazt állapítja meg, hogy a gyermek (fiatal felnőtt) afelülvizsgálattal érintett időszakban háromnál több óvodainevelési napot, illetve ötnél több kötelező tanóraifoglalkozást igazolatlanula) mulasztott, egyidejűleg megállapítja, hogy a családipótlék szüneteltetése megszüntetéséhez szükséges feltételnem áll fenn,b) nem mulasztott, kezdeményezi a családtámogatásifeladatokat ellátó hatóságnál a családi pótlékszüneteltetésének megszüntetését.


ideje):Nevelési-oktatási intézmény jelzésére hivatalból







Ha a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi a védelembevételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak, hogyaz óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermekigazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak számaaz adott nevelési évben elérte az ötöt, vagy a gyermek(fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanóraifoglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte atízet, • a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett

gyermek esetén megküldi a jelzést a gyermekvédelmiszakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámitevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,

• a fentiekbe nem tartozó esetben, levélben tájékoztatja acsaládi pótlék jogosultját az adott nevelési évben ahuszadik óvodai nevelési napnak vagy az adott tanítási

158

évben az ötvenedik kötelező tanórai foglalkozásigazolatlan elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője a mulasztásigazolására előírt határidő lejártát követően haladéktalanuljelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékesgyámhivatalnak, ha a gyermek igazolatlanul mulasztottóvodai nevelési napjainak a száma az adott óvodai nevelésiévben elérte a húszat, vagy a gyermek (fiatal felnőtt)igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainakszáma az adott tanítási évben elérte az ötvenet. A gyámhivatal a nevelési-oktatási intézmény vezetőjénekjelzése alapján, a jelzés beérkezését követően• a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett

gyermek esetén megküldi a nevelési-oktatási intézményjelzését és írásbeli véleményét a gyermekvédelmiszakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámitevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,

• a fentiekbe nem tartozó esetben levélben kezdeményezia családtámogatási feladatkörében eljáró járásihivatalnál a családi pótlék szüneteltetését elrendelőeljárás megindítását, valamint˗ a 16. életévét be nem töltött, védelembe nem vett

gyermek esetében hivatalból megindítja az eljárást agyermek védelembe vétele iránt,

˗ a 16. életévét betöltött kiskorú esetében megkeresi acsalád- és gyermekjóléti központot, hogy vegye fel akapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást acsaládi pótlék ismételt folyósításához szükségesfeltételekről, és jelezze, ha a gyermek érdekébengyámhatósági intézkedést tart szükségesnek.

˗ a gyámhivatal már fennálló védelembe vétel esetén acsaládtámogatási feladatkörében eljáró járásihivatalnak a családi pótlék szüneteltetését elrendelővéglegessé vált döntéséről értesíti a család- ésgyermekjóléti központot, egyidejűleg felhívja azegyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára ésannak harminc napon belül történő megküldésére.

A gyámhivatal a családi pótlék szüneteltetéseszükségességének felülvizsgálata során tájékoztatást kér anevelési-oktatási intézmény vezetőjétől arról, hogy• a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek hány

óvodai nevelési napot mulasztott igazolatlanul, vagy agyermek (fiatal felnőtt) hány kötelező tanóraifoglalkozást mulasztott igazolatlanul, és

• a nevelési-oktatási intézmény milyen intézkedésekkelsegítette elő a védelembe vett gyermek óvodai

159

nevelésben való részvételi kötelezettségének vagyiskolalátogatási kötelezettségének teljesítését.

Az első felülvizsgálattal érintett időszak kezdő napja aszüneteltetést elrendelő döntés véglegessé válását követőhónap első napja vagy a tárgyév szeptember 1-je, ha aszüneteltetést elrendelő döntés véglegessé válásánakhónapja a tárgyév májusa, júniusa vagy júliusa.






• a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.törvény



• - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- éshatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóságszervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet







• A hatóság a hatásköre gyakorlása során aszakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel valóegyüttműködés és a jóhiszeműség

160

követelményeinek megfelelően, a törvény előttiegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményétmegtartva, indokolatlan megkülönböztetés ésrészrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározotthatáridőn belül, ésszerű időben jár el.












• Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság

161






162

31. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekMegelőző pártfogás


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékesgyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét ésdönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, afelülvizsgálatról, a megelőző pártfogással kapcsolatoskérdésekről, és az erről szóló határozatát haladéktalanulközli a 21. § szerinti gyámhivatallal.


- nyomozó hatóság vagy szabálysértési hatóság jelzése



Alapvető eljárási szabályok: A nyomozó vagy szabálysértési hatóság jelzésére agyámhatóság megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatotkörnyezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségénekbűnmegelőzési szempontú kockázatértékelésénekelkészítése céljából, valamint a család-és gyermekjólétiközpontot javaslata és a megelőző pártfogássalkapcsolatos feladatokat ellátó esetmenedzser kijelöléseérdekében. A gyámhivatal a megelőző pártfogás elrendelése irántieljárást védelembe vétel alatt nem álló gyermek esetén avédelembe vételi eljárás, védelembe vett gyermek esetén avédelembe vétel soron kívüli, hivatalból indítottfelülvizsgálata keretében folytatja le.Az eljárás során a gyámhatóság tárgyalást tart, majd dönta megelőző pártfogás elrendeléséről vagy a megelőzőpártfogás elrendelésének mellőzéséről vagy a megelőzőpártfogás iránti eljárás megszüntetéséről.

A gyámhatóság – kérelemre és a megelőző pártfogófelügyelő vagy a gyermekjóléti központ javaslatárabármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja amegelőző pártfogás alatt álló gyermek védelembe vétele ésmegelőző pártfogása fenntartásának indokoltságát. Amegelőző pártfogó felügyelő akkor javasolhatja amegelőző pártfogás megszüntetését, ha a gyermeklegalább fél éve fennálló megelőző pártfogásaeredményesen eltelt, célja megvalósult és a gyermekmagatartása kedvező irányba változott. A megelőzőpártfogás megszüntetésére a gyermek magatartásánakkedvező irányú változása esetén a gyermekjóléti központis tehet javaslatot.A gyámhatóság a megelőző pártfogást megszünteti, ha afiatalkorúval szemben pártfogó felügyelet intézkedés

163

alkalmazására került sor, a gyermek családban történőnevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, afiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti neveléséttölti.A gyámhatóság a megelőző pártfogást megszüntetheti amegelőző pártfogó felügyelő vagy a gyermekjóléti központjavaslatára.A megelőző pártfogás megszűnik a fiatalkorú nagykorúváválásával.


ideje):A jogszabályban meghatározott szervek jelzése, hivatalból








A gyermek védelembe vételét, valamint ezzel egyidejűleg amegelőző pártfogását el kell rendelni, ha a pártfogófelügyelői szolgálat kockázatértékelése a gyermekbűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magasfokát állapította meg, vagy közepes fokát állapította meg,és az alapellátás önkéntes igénybevételével aveszélyeztetettség valószínűsíthetően nem szüntethetőmeg.A megelőző pártfogás elrendelése esetén a gyámhatóságkötelezi a gyermeket és a szülőt vagy más törvényesképviselőt a megelőző pártfogó felügyelővel valóegyüttműködésre, a megelőző pártfogó felügyelővel azáltala meghatározott időközönként történő személyestalálkozásra, és a megállapított magatartási szabályokbetartására.A megelőző pártfogás nem érinti a szülő szülői felügyeletijogát.

Ha a gyermek bűnmegelőzési szempontúveszélyeztetettségének foka közepes, és a szülő vagy mástörvényes képviselő kérelme, a család- és gyermekjólétiközpont javaslata, valamint az eset összes körülményénekfigyelembevételével valószínűsíthető a szociálissegítőmunka eredményessége, a gyámhivatal dönt avédelembe vétel iránti eljárás megszüntetéséről és a

164

megelőző pártfogás elrendelésének mellőzéséről. A megelőző pártfogás mellőzése esetén a gyámhivatal adöntését a gyermek védelembe vételétől függetlenül adöntés véglegessé válásától számított hat hónap elteltévelhivatalból felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során agyámhatóság azt észleli, hogy a bűnismétlés kockázatahátrányosan megváltozott, a gyámhatóság megkeresheti apártfogó felügyelői szolgálatot ismételt kockázatértékeléselkészítése érdekében.

Ha a gyermek bűnmegelőzési szempontúveszélyeztetettségének foka alacsony, a gyámhivatal dönt avédelembe vétel iránti eljárás és a megelőző pártfogás irántieljárás megszüntetéséről. Indokolt esetben felhívja a család-és gyermekjóléti központot az alapellátás keretében történősegítségnyújtásra.














165












166








167

32. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekCsaládbafogadás


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gyermek szülői felügyeletet gyakorlószülőjének, gyámjának a lakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességiterületen található, a gyámhatóság illetékességét agyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermeklakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az agyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelyetalálható.Lakóhely hiányában – a fentiekben foglaltak szerint szerint– a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási helyhatározza meg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában azeljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.


- születési anyakönyvi kivonat adattartalma- a gyámrendelés alapjául szolgáló okiratok - szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó bírósági

döntés- környezettanulmány- vagyonleltár.



Alapvető eljárási szabályok: A kérelmező csak a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k),vagy a nevelésbe vétel előtt szülői felügyeletet gyakorlószülő(k) lehet.

A gyámhatóság a családbafogadáshoz akkor járul hozzá,ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményeialapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, agyámság ellátására, és e feladatok ellátását maga is vállalja.A családbafogadás ideje alatt a szülő szülői felügyeleti jogaszünetel. A családba fogadó szülőt vagy szülőket agyámhatóság gyámul rendeli.A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga és a gyermeksorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntésijog.Különösen indokolt esetben a gyámhatóság a szülőt

168

feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoniügyében a törvényes képviselet jogával.A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nemérinti.

A családbafogadás feltételeinek fennállását a gyámhatóságévente felülvizsgálja. A családbafogadó gyám évesjelentésének és számadásának elbírálásával egyidejűleg agyámhivatal vizsgálja azt is, hogy a családba fogadásfenntartása a gyermek érdekében továbbra is indokolt-e. Agyermek érdekében – a feltételek fennállása esetén – agyámhivatal elrendelheti a gyermek védelembe vételétvagy a gyermek védelembe vételével együtt a megelőzőpártfogását.Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhatóság aztállapítja meg, hogy a családbafogadás fenntartásaellentétes a gyermek érdekével, a gyámhatóság intézkedika gyermek saját családjába történő visszahelyezése iránt,feltéve, hogy a családbafogadásra okot adó körülményekmár nem állnak fenn. Ellenkező esetben – az ítélőképességebirtokában lévő gyermek véleményénekfigyelembevételével – a gyermekvédelmi gondoskodásnakazt a formáját rendeli el, amely a gyermek számára alegmegfelelőbb.Ha a családbafogadás megszüntetését a szülő vagy acsaládbafogadó gyám kéri, a gyámhatóság megszünteti acsaládbafogadást. A kérelem elbírálásánál vizsgálni kell,hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhető-e.Ellenkező esetben a gyámhatóság – az ítélőképességebirtokában lévő gyermek véleményénekfigyelembevételével – a gyermekvédelmi gondoskodásmás formája iránt intézkedik.









A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők vagy a szülőifelügyeletet gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik

169

vonatkozó tájékoztatás: szülő meghallgatásával - a gyámhatóság hozzájárulhatahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távollétevagy más családi ok miatt a gyermeket más, általamegnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza ésnevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermekérdekében áll.




időpontfoglalás:-












• A hatóság a hatásköre gyakorlása során aszakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel valóegyüttműködés és a jóhiszeműségkövetelményeinek megfelelően, a törvény előttiegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményétmegtartva, indokolatlan megkülönböztetés és

170

részrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározotthatáridőn belül, ésszerű időben jár el.













• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása

171

ellenére az ügy szempontjából jelentős adatotvalótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok állfenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt okhiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nemteljesíti, eljárási bírsággal sújtható.




172

33. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekIdeiglenes hatályú elhelyezés


területe:

Bármely járási hivatal, valamint rendőrség, azidegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, azügyészség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézetparancsnoksága.

Ügyintézéshez szükségesdokumentumok, okmányok:Eljárási illetékek (igazgatási



Alapvető eljárási szabályok: Az ideiglenes hatályú elhelyezés megtételére agyámhatóság a szülők lakóhelyétől függetlenül azonnaliintézkedés keretében jogosult azzal, hogy döntésévelmegkeresi a döntés felülvizsgálatára jogosultgyámhatóságot. A gyámhatóság a felülvizsgálat eredményeképpen azideiglenes hatályú elhelyezést - 30 napon belül megszünteti, ha annak feltételei nem

állnak fenn, - 45 napon belül elrendeli a gyermek nevelésbe vételét,

valamint egyidejűleg meghatározza a gyermekgondozási helyét és dönt a kapcsolódó járulékoskérdésekről,

- 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályúelhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett agyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülőifelügyelet megszüntetése iránt,

- 21 napon belül hozzájárul a gyermeknek a fogvatartáshelye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézetben a fiatalkorúés gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegéntörténő elhelyezéséhez, legfeljebb a Bv. tv.-benmeghatározott időtartamra, ha az a gyermek érdekébenáll; ellenkező esetben rendelkezik a gyermeknek abüntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetbőltörténő kiadásáról, és megteszi a gyermek érdekébenszükséges intézkedéseket.


ideje):

Írásban, vagy szóban előterjesztett kérelemre, illetvebejelentésre hivatalból.



Soron kívül, azonnal. Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni

173

határidő): fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be.Fellebbezés elbírálására




Ha a gyermeka) felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és

erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmagasúlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezéseszükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, azidegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, azügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézetparancsnoksága a gyermeket azonnal végrehajthatóhatározatával ideiglenesen

• a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél,más hozzátartozónál, illetve személynél helyezi el,vagy

• ha az előbbiekre nincs lehetőség, ˗ a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek

esetén minden esetben a legközelebbi ideigleneshatállyal elhelyezett gyermekek ellátását isbiztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivéve, haegészségi vagy személyiségállapota, ön- ésközveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővévagy más okból szükséges az intézményeselhelyezés biztosítása,

˗ a tizenkettedik életévét betöltött gyermek eseténlehetőség szerint a legközelebbi ideigleneshatállyal elhelyezett gyermekek ellátását isbiztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincslehetőség vagy azt a gyermek egészségi vagyszemélyiségállapota, ön- és közveszélyesmagatartása indokolja vagy más okbólszükséges az intézményes elhelyezés biztosítása,– az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosításárais kijelölt – gyermekotthonban, gyermekotthonspeciális csoportjában, speciális lakásotthonban,fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegekotthonában helyezi el; vagy

b) érdekében áll az anya előzetes letartóztatásánakelrendelése esetén az anyával történő együtteselhelyezése, az előzetes letartóztatás elrendelésérőlszóló határozat meghozatalakor a bíróság a gyermeketazonnal végrehajtható határozatával, ideiglenesen, azanya fogvatartásának helye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy ajavítóintézet fiatalkorú és gyermeke együtteselhelyezését biztosító részlegén helyezi el.

Az a) pontban meghatározott esetben az ideiglenes

174

hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási,nevelési joga szünetel.Ha a gyermek elhelyezésére a fogvatartás helye szerint abüntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegénvagy a javítóintézetben a fiatalkorú és gyermeke együtteselhelyezését biztosító részlegén kerül sor, az anya, illetve afiatalkorú szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve agondozási, nevelési jogát és kötelezettségét.

Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyosveszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyanbántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlenveszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagyerkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlankárosodást okozhat.















175












176








177

34. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekNevelésbe vétel


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhivatal illetékes, amelynekterületén a gyermek szülői felügyeletet gyakorlószülőjének, gyámjának a lakóhelye található. Ha a szülőifelügyelet gyakorlására jogosult szülők lakóhelyekülönböző gyámhatóságok illetékességi területentalálható, a gyámhatóság illetékességét a gyermeklakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyikszülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság járel, amelynek területén az anya lakóhelye található.Ha a gyermeket nevelésbe vették, a gyámhivatalilletékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermeklakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelyemegváltozik, az illetékességét a gyermek lakóhelyehatározza meg. Az illetékességváltozás a gyermekvalamennyi, a gyámhivatal hatáskörébe tartozó ügyérekiterjed.A nevelésbe vett kiskorú szülő gyermekének ügyében az agyámhivatal illetékes eljárni, amelyik a kiskorú szülőnevelésbe vétele iránt eljárt.Ha megállapították a gyermek örökbefogadhatóságánaktényét, a gyámhivatal illetékessége a nevelésbe vételfennállása alatt nem változik.


- a gyermek születési anyakönyvi kivonatánakadattartalma

- család-és gyermekjóléti központ környezettanulmánya,javaslata, előzményi iratai

- megelőző pártfogás alatt álló gyermek estén a család-ésgyermekjóléti központ és a megelőző pártfogó felügyelőjavaslata

- jövedelemigazolások - gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata, egyéni

elhelyezési terv - szükség esetén háziorvos igazolása a gyermek tartós és

fertőző betegségeiről- vagyonleltár



Alapvető eljárási szabályok: A gyámhivatal – a kísérő nélküli kiskorú kivételével – agyermek nevelésbe vételére irányuló eljárása során feltárjaazokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák agyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában,így különösen a szülők, más családtagok személyiségével,egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával,

178

életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényegeskörülményeket, valamint tájékozódik a gyermek vagyonihelyzetéről, ennek érdekében • lehetőség szerint meghallgatja a szülőt, kivéve, ha a

bíróság megszüntette a szülő szülői felügyeleti jogát, • megkeresi a család- és gyermekjóléti központot, hogy

végezzen környezettanulmányt, küldje meg azelőzményi iratokat és tegyen javaslatot a nevelésbe vételtárgyában, és megelőző pártfogás alatt álló gyermekesetén a család- és gyermekjóléti központot és amegelőző pártfogó felügyelőt, hogy tegyenek javaslatota megelőző pártfogás fenntartására vagymegszüntetésére,

• a szükséges iratok megküldésével megkeresi agyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy tegyenjavaslatot a gyermek gondozási helyére és agyermekvédelmi gyám, helyettes gyermekvédelmigyám személyére, a kapcsolattartás módjára, formájáraés helyére,

• szükség esetén háziorvosi igazolást szerez be a gyermektartós vagy fertőző betegségéről,

• megvizsgálja, hogy a gyermek részesül-e rendszeresgyermekvédelmi kedvezményben.

A nevelésbe vétel ideje alatt a szülők szülői felügyeletijoga szünetel. Gyermekükkel kötelesek kapcsolatot tartani annakérdekében, hogy a nevelésbe vétel minél hamarabbmegszüntethető legyen, kötelesek utána gondozási díjfizetésére. A szülőket a gyermekvédelmi szakszolgálat és agyermekjóléti szolgálat családgondozója segíti abban,hogy ismételten képessé váljanak gyermekükvisszafogadására.

A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásánakszükségességét a gyermek gondozási helyét elsőalkalommal meghatározó döntés véglegessé válásátkövető első két évben félévente felülvizsgálja, kivéve ha agyermek nevelésbe vétele megszüntetésének,családbafogadásának vagy örökbefogadásánakelőkészítése zajlik, vagy a gyermek elhelyezése, illetve aszülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per vanfolyamatban.

A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásánakszükségességét a gyermek gondozási helyét elsőalkalommal meghatározó döntés véglegessé válásátkövető második évtől, kilenc év alatti gyermek esetében

179

évente, kilenc év fölötti gyermek esetében kétéventefelülvizsgálja.Amennyiben a felülvizsgálat eredményeképpen anevelésbe vétel megszüntetésre kerül, a gyámhatóságlegalább egy év időtartamra utógondozót rendel agyermek visszailleszkedésének elősegítése érdekében.


ideje):




határidő):

Ha ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata keretébentörténik, akkor 45 nap, egyebekben 60 nap.





A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha• a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére

nem kerülhet sor, és- a gyermek fejlődését családi környezete

veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátáskeretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint avédelembe vétellel nem lehetett megszüntetni,illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha agyermek megfelelő gondozása a családján belül nembiztosítható, vagy

- a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeletijogának megszüntetése iránt a gyámhatóság pertindított, vagy a szülő vagy mindkét szülő szülőifelügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy

- a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy- a gyermeknek más okból nincs szülői felügyeletet

gyakorló szülője,• a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a

leendő örökbefogadó szülőnél, és a gyermek ismeretlenszülőktől származik, vagy a szülő gyermekeörökbefogadásához az örökbefogadó személyének ésszemélyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájárulónyilatkozatot.




Nincs

180


jogszabályok jegyzéke:• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról















181












182




183

35. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekUtógondozás


területe:



-



Alapvető eljárási szabályok: Az utógondozást a gyermek tekintetében a lakóhelyeszerinti gyermekjóléti központ, a fiatal felnőtt tekintetébena nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, azutógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetője látjael.A kirendelt utógondozó évente, illetve a gyámhatóságfelhívására szükség szerint, valamint a kirendelésmegszűnésekor köteles tájékoztatást adni az utógondozáseredményéről.


ideje):




határidő):

A kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül,hivatalból a nevelésbe vétel megszüntetésével egyidejűleg.





Utógondozásnak van helye a nevelésbe vételmegszüntetését követően – kivéve ha a gyermeket örökbefogadták – legalább egy év időtartamra, de legfeljebb agyermek 18. életévének betöltéséig; a nevelésbe vételmegszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebbegy év időtartamra; az otthonteremtési támogatásigénylésének, felhasználásának és elszámolásánakidőtartamára. Az utógondozás célja, hogy elősegítse agyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe valóvisszailleszkedését, önálló életének megkezdését.



programok elérése,Nincs

184


jogszabályok jegyzéke:• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról















185












186




187

36. Ügytípus megnevezése: Gyermekvédelmi ügyekUtógondozói ellátás


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala A fiatal felnőttek utógondozói ellátása ügyében az agyámhivatal illetékes, amely az önjogúvá válássalösszefüggésben döntött.


- személyazonosításra alkalmas okmány (érvényesszemélyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

- befogadó nyilatkozat, - iskolalátogatási igazolás, - munkaügyi központ igazolása



Alapvető eljárási szabályok: A gyermekvédelmi gyám a gyermek nagykorúságánakelérése előtt legalább két hónappal felterjeszti agyámhatóságnak a gyermek utógondozói ellátásra irányulókérelmét, valamint az utógondozói ellátásra vonatkozójavaslatot és csatolja

- a fiatal felnőtt jövedelemnyilatkozatát az aztalátámasztó igazolásokkal együtt, vagy igazolást azálláskeresőként való nyilvántartásba vételéről;

- a köznevelési, felsőoktatási intézmény igazolását atanulói, hallgatói jogviszonyról vagy a felnőttképzésiintézménnyel kötött felnőttképzési szerződés másolatát;

- a szociális bentlakásos intézménybe történőelhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociálisbentlakásos intézmény értesítését a felvétel várhatóidőpontjáról;

- az ellátást biztosító nevelőszülő és működtetőjeegyüttes, a gyermekotthon, utógondozó otthon vagykülső férőhelyet működtető befogadó nyilatkozatát,vagy a befogadás megtagadásáról szóló nyilatkozatot.

A jogosultság megállapítása esetén a fiatal felnőtt kötelesegyüttműködni utógondozójával, köteles betartani ahatározatban előírt magatartási szabályokat, jogosultságfeltételeinek megváltozását vagy megszűnését 15 naponbelül be kell jelentenie a gyámhatóságnak. A jogosultságotmegállapító határozatnak tartalmaznia kell annakmegállapítását, hogy a tanulói vagy hallgatóijogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányoshelyzetű.Ha az utógondozói ellátás igénybevételének oka, illetvehelye megváltozott, és az utógondozói ellátásszükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is

188

fennáll, a gyámhatóság határozatban állapítja meg azutógondozói ellátás igénybevételének új okát, illetve helyét.










A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmérea gyermek nagykorúságának elérése előtt agyermekvédelmi gyám javaslatának figyelembevételével elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve afiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűntmeg, és

- létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy- köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési

intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatóivagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy

- szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.

Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ˗ ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja a 21.

életévének, vagy ha speciális vagy különleges ellátásiszükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22.életévének betöltéséig (akkor nem biztosított a fiatalfelnőtt létfenntartása, ha a havi jövedelme az öregséginyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nemhaladja meg, vagy a nagykorúvá válásánakidőpontjában a rendelkezésére bocsátottkészpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíjlegkisebb összegének negyvenszeresét nem haladjameg)

˗ ha köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzésiintézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagyfelnőttképzési jogviszonyban áll a 24. életévének, hafelsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban,25. életévének betöltéséig,

˗ ha szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja afelvétel időpontjáig, de legkésőbb 22. életévénekbetöltéséig kérheti.

189

















• Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során

190

bármikor nyilatkozatot vagy észrevételt tegyen.• Az ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntés











• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentős adatotvalótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok állfenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt okhiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem

191

teljesíti, eljárási bírsággal sújtható. • Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –




192

37. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságTámogatott döntéshozatal


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala A támogatott döntéshozatallal kapcsolatos eljáráslefolytatására a támogatásra szoruló személy lakóhelye,annak hiányában tartózkodási helye szerinti gyámhivatalilletékes.


Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényesszemélyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány



Alapvető eljárási szabályok: A gyámhatóság a támogató kirendelése iránti eljárást atámogatásra szoruló személy kérelmére vagy a bíróságmegkeresése alapján, hivatalból indítja meg. A gyámhatóság az eljárása során személyesen, lehetőségszerint együttesen hallgatja meg jegyzőkönyvbenrögzítetten a támogatásra szoruló személyt és atámogatónak jelentkező személyt. A gyámhatóság ameghallgatás során tájékoztatja a támogatott és a támogatószemélyt • a támogatott döntéshozatal jogintézményének céljáról,

a támogató feladatáról és eljárásáról, valamint atámogató kirendelésére irányuló eljárás menetéről,

• a támogatásra szoruló személy rendelkezésére állómás segítségnyújtási formákról, az igénybe vehetőszociális és egyéb ellátásokról, szolgáltatásokról,valamint azok igénybevételének módjáról,

• a támogató kinevezésének törvényi akadályairól, és• ha a támogatásra szoruló személy nem tud lehetséges

támogató személyt megjelölni,• a családsegítő szolgálat megkeresésének

lehetőségéről, annak vizsgálata érdekében, hogy atámogatásra szoruló személy környezetében van-e atámogatói feladatok ellátására alkalmas személy, és

• a hivatásos támogató kirendelésének lehetőségéről.Az eljárást megindító irat

benyújtásának módja (helye,ideje):

Személyesen előterjesztett kérelem, bírósági döntésamennyiben rendelkezésre áll


Az ügyintézés határideje 60 napon belül.

193

(elintézési, fellebbezésihatáridő):





A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntéseimeghozatalában belátási képességének kisebb mértékűcsökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára,annak kérelmére - cselekvőképessége korlátozásánakelkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz. Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezésiperben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképességrészleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személymeghatározott ügyei intézésében belátási képességénekkisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, agondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, éshatározatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bírósághatározata alapján az érintettel egyetértésben agyámhatóság rendeli ki. A támogató kirendelése anagykorú cselekvőképességét nem érinti.







szóló 1997. évi XXXI. törvény• a támogatott döntéshozatalról szóló 2013.évi CLV.

törvény• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és







194











• A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy,

195

valamint az a természetes személy, aki anemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alátartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiséginyelvét.









196

38. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságAz előzetes jognyilatkozat felvétele


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gondnokság alá helyezési eljárással érintettszemélynek a lakóhelye található.


kérelem


meghatározása:

Az eljárás illetékmentesAz előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba valóbejegyzésének illetéke 15 000 forint.

Alapvető eljárási szabályok: Ha a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság aláhelyező határozatában az előzetes jognyilatkozatalkalmazását elrendelte, a gyámhatóság az abban foglaltakfigyelembevételével jár el a gondnok kirendelésekor éstevékenységének meghatározásakor, amelyek soránfelhívja a gondnok figyelmét az előzetes jognyilatkozatbanszereplő rendelkezések betartására, és bírálja el a gondnokszámadását, valamint fogadja el beszámolóját. Ha azelőzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése agondnokolt érdekével ellentétes lenne, a gyámhatóság kéria bíróságtól az előzetes jognyilatkozatban lévő rendelkezésalkalmazásának mellőzését, feltéve, hogy azt a gondnok abíróságnál nem kezdeményezte.


ideje):Személyesen előterjesztett kérelem








Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességénekjövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetéreközokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratbanvagy gyámhatóság előtt személyesen előzetesjognyilatkozatot tehet. A nyilatkozatot tevő személy azelőzetes jognyilatkozatban megnevezheti azt az egy vagytöbb személyt, akit gondnokául rendelni javasol; kizárhategy vagy több személyt a gondnokok köréből; és

197

meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoniügyeiben a gondnok milyen módon járjon el. Az előzetesjognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetesjognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetesjognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésénekelmaradása az előzetes jognyilatkozat érvényességét nemérinti. Az előzetes jognyilatkozat megtételére vonatkozórendelkezéseket a jognyilatkozat módosítására ésvisszavonására megfelelően alkalmazni kell. A visszavontelőzetes jognyilatkozatot a nyilvántartásból törölni kell.




időpontfoglalás:-


• a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • a támogatott döntéshozatalról szóló 2013.évi CLV.

törvény• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és



• a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatoknyilvántartása részletes szabályainak megállapításárólszóló 16/2014 (III.13.) KIM rendelet






• A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény

198

keretei között a hivatalból való eljárás elveérvényesül.











199








200

39. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokság Gyám kirendelése


területe:


Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gyermek szülői felügyeletet gyakorlószülőjének, gyámjának a lakóhelye található.Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességiterületen található, a gyámhatóság illetékességét agyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermeklakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az agyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelyetalálható.Lakóhely hiányában a fentiekben foglaltak szerint agyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozzameg.Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, agyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhelyvagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányábanaz eljárásra a Budapest Főváros Kormányhivatalagyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V.Kerületi Hivatala illetékes.Ha a gyermeknek nincs törvényes képviselője, illetveannak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az agyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyámrendelés,illetve gondnokrendelés szükségessé vált.


• személyazonosításra alkalmas okmány (érvényesszemélyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

• az ismeretlen szülőktől származó gyermek kivételével agyermek születési anyakönyvi kivonatánakadattartalma,

• a szülők gondnokság alá helyezésére vonatkozó bíróiítélet vagy,

• a szülők halotti anyakönyvi kivonatának adattartalma, • gyámrendelésre, gyámságból kizárásra vonatkozó

nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyv, (amennyiben aszülők korábban ilyen nyilatkozatot tettek)

• a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltár Eljárási illetékek (igazgatási



Alapvető eljárási szabályok: A gyámrendelés szükségességét a hozzátartozók,jogszabályban meghatározott szervek és személyekkötelesek jelezni a gyámhatóságnak. A gyám kirendelését

201

bármely szerv vagy személy is kezdeményezheti. A gyámrendelés előtt a gyámhatóság vizsgálja, hogy mi agyámrendelés oka, a gyermek kinek a gondozásában él,valamint, hogy ennek a személynek alkalmasak-e akörülményei és a személye a gyermek ellátására, továbbá,hogy a gyámság viselését vállalja-e, van-e nevezett gyámvagy gyámságból kizárt személy, valamint, hogy van-e agyermeknek olyan rokona, hozzátartozója, akicsaládbafogadó gyámként – alkalmassága és vállalásaalapján – kirendelhető, a családbafogadó gyámkéntkirendelhető személy ténylegesen mely időponttól nevelisaját háztartásában a gyermeket, a gyermeknek van-evagyona és azt ki kezeli, a gyermek részesül-e rendszereskedvezményben, az ítélőképessége birtokában lévőgyermeknek mi a véleménye a gyám személyéről, és atizennegyedik életévét betöltött gyermek tiltakozása eseténazt, hogy a gyám személye ellen alapos okból tiltakozik-e,van-e a gyermeknek olyan vagyona vagy más ügye,melynek kezelése, intézése különös szakértelmet igényel.A gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi agyámrendelés alapjául szolgáló okiratokat (így különösenszülők halotti anyakönyvi kivonatának adattartalma, bíróiítélet), az ismeretlen szülőktől származó gyermekkivételével – a gyermek születési anyakönyvi kivonatánakadattartalmát, a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készültleltárt, ha a gyámhivatal tudomással bír arról, hogy agyermeknek van vagyona.A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ában meghatározottakonkívül meghallgatja a gyámi tisztség viselésére figyelembevehető valamennyi személyt, a Ptk. 4:231. § (1)bekezdés a) és b) pontja szerinti többes gyámrendelésesetén mindkét személyt, és a Ptk. 4:231. § (1)bekezdés c) pontja szerinti többes gyámrendelés esetén akülönleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyámitisztséget vállaló személyeket, - a gyermekvédelmi gyám,helyettes gyermekvédelmi gyám kivételével - vizsgálja,hogy az érintett személy viselhet-e gyámságot, ésszemélyiségénél, valamint körülményeinél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására.Nevezett gyám hiányában a gyámhatóság elsősorban agyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendelgyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság máshozzátartozót vagy arra alkalmas személyt rendel gyámul,elsősorban azok közül, akik a gyermek gondozásában,nevelésében már korábban részt vállaltak. A gyám - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - agyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője,vagyonának kezelője és a gyermek törvényes képviselője. A

202

gyám a gyermek érdekeinek megfelelően köteles atevékenységét gyakorolni. A gyámnak a tevékenységesorán biztosítania kell, hogy az ítélőképessége birtokábanlévő kiskorú az őt érintő döntések előkészítésében résztvehessen, véleményt nyilváníthasson. Ha a törvényeltérően nem rendelkezik, a szülői felügyeletet gyakorlószülő jogaira és kötelezettségeire vonatkozórendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a gyámjogaira és kötelezettségeire. A gyám a tevékenységét a gyámhatóság rendszeresfelügyelete - gyermekvédelmi gyámság esetén az irányítása- alatt látja el. Tevékenységéről bármikor kötelesfelvilágosítást adni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság agyám jogkörét korlátozhatja, és intézkedéseit a gyermekérdekében - hivatalból, a gyámság alatt álló gyermek vagyközeli hozzátartozója kérelmére - meg is változtathatja. Etekintetben közeli hozzátartozónak minősül a szülő akkoris, ha a szülői felügyeleti joga szünetel.


ideje):









A gyámhatóság gyámot a szülői felügyelet alatt nem állógyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt agyermek, ha• a szülők meghaltak,• a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette,• a szülők cselekvőképtelenek vagy korlátozottan

cselekvőképes kiskorúak, függetlenül attól, hogytizenhatodik életévük betöltésétől a gondozás, nevelésjogát gyakorolhatják, vagy cselekvőképességükben aszülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetébenrészlegesen korlátozott nagykorú személyek,

• a szülők ismeretlen helyen távol vannak, vagyténylegesen akadályozva vannak,

• a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el,• a gyermeket a gyámhivatal nevelésbe vette,• a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához

203

hozzájárult,• a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal

hozzátartozónál vagy más személynél, nevelőszülőnél,gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriaibetegek otthonában helyezte el, és szülője ellen a szülőifelügyelet megszüntetése vagy a szülői felügyeletrendezése, illetve a gyermek harmadik személynéltörténő elhelyezése iránti per van folyamatban,

• a szülő hathetes életkornál fiatalabb gyermekeismeretlen személy általi örökbefogadásáhozhozzájárult,

• a szülő a hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismertszemély általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve,ha a szülő a házastárs által történő örökbefogadáshozjárult hozzá,

• a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közösháztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetettcselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatályaalatt áll, és a gyermeknek nincs másik szülői felügyeletijogot gyakorló szülője,

• a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülőegyütt él a szülői felügyelettől megfosztott másikszülővel, az életközösségük fennállása alatt.













• A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi

204












205










206

. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságSzámadási ügyek (GYÁM)


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gyermek szülői felügyeletet gyakorló,gyámjának a lakóhelye található.


A bevételeket és a kiadásokat tartalmazó összesítés,mellé az azt igazoló dokumentumok csatolása



Alapvető eljárási szabályok: A vagyonkezelésre jogosult gyám az éves számadását,valamint a jelentésben foglalt beszámolóját minden évbenannak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be agyámhatósághoz, amelyik hónapban a kirendelésről szólóhatározatot vele közölték.A számadás alapját a leltár és a vagyonkezelést átadóhatározat, tartalmát a bevételek és a kiadások képezik. A számadáshoz csatolni kell, vagy számadás hiányábanönállóan elő kell terjeszteni a gyámolt vagy a gondnokoltszemélyes ügyeire (oktatására, nevelésére, tartására,ellátására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentésbenfoglalt beszámolót is.A számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön,tételesen fel kell sorolni, csatolva – a számadásbanfeltüntetett tételek sorrendje szerint – a bevételeket és akiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a kiadástigazoló irat benyújtása akadályba ütközik a tételekhelyességét a gyámhatóság egyéb módon ismegállapíthatja. A családbafogadó gyám nem köteles éves számadásra, haa gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek haviösszege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkorilegkisebb összegét. Nem köteles éves számadásra agyermekvédelmi gyám, ha a gyámolt nem rendelkezikvagyonnal és utána kizárólag családtámogatási ellátástfolyósítanak.A családbafogadó gyámnak a rendszeres számadásában abevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni ésaz igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsítettszámadás), ha a rendszeres jövedelem éves összege nemhaladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebbösszegének 12-szeresét.

207

A gyámhivatal hivatalból, valamint a korlátozottancselekvőképes kiskorúnak, és a gyermek közelihozzátartozójának kérésére a gyámot, indokolt esetbeneseti számadásra kötelezheti.A gyámhivatal különösen azt a gyámot, kötelezi esetiszámadásra, akinek engedélyezte, hogy a gyermekvagyonát igénybe vegye, aki éves számadásra nemköteles, aki gazdálkodó szervezet kiskorú tagja,részvényese vagyonkezelését látja el, különösen, haosztalékelőleg kifizetésére kerül sor.Az eseti számadás elkészítésekor, illetve elbírálása során arendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni.A vagyonkezelő a számadás alapjául szolgálóbizonylatokat egyszerűsített számadás esetén, illetve azéves számadási kötelezettség alóli mentesség esetén isköteles a jogszabályban meghatározott elévülésidőtartama alatt megőrizni. A bizonylat nélkülelszámolható költségekre a bizonylatmegőrzésikötelezettség nem vonatkozik.

Számadási kötelezettség megállapításának hiányábanönállóan kell előterjeszteni a gyámolt személyes ügyeirevonatkozó jelentést, amelyet számadási kötelezettségesetén a számadáshoz kell csatolni.

A gyámhatóság által kirendelt, vagyonkezelésre jogosultgyám a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve ahagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belüla vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást)terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron,illetve benyújtott számadásokon alapul. A végszámadás avagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyonkezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, avégszámadás a rendszeres számadásra épül. Ha agyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alákerül, a végszámadást a gyámhatósághoz kell benyújtani.Ha a gyám személyében változás történik, az akinek agyámi tisztsége megszűnt, a gyámhatóságnak köteles avégszámadást benyújtani. Ha a gyámság a nagykorúságelérése miatt szűnik meg, a gyámi tisztséget ellátó személyannak tartozik végszámadással, aki a vagyon felettrendelkezni jogosult. Ez az irányadó a gyámolt halálaesetén is. A végszámadás egy – a fiatal felnőtt aláírásávalátvett – példányát a gyám az illetékes gyámhatóságnakmegküldi.A gyámhatóság tizenöt napon belül dönt a gyámvégszámadásának elfogadásáról.

208

A gyámhatóság a számadás elfogadása során vizsgáljaannak helyességét és a kiadások szükségességét. Ha aszámadás helyes, a gyámhatóság azt elfogadja..Rendelkezni kell egyúttal a maradványösszegfelhasználásáról, illetőleg annak betétben történőelhelyezéséről is. Ha a számadási kötelezettségét a gyám nem vagy nemmegfelelően teljesíti, a gyámhatóság kötelezettségmegállapítása iránt pert indít és a kereset benyújtásávalegyidejűleg a törvényes képviseleti jogot a gyámtól avagyoni ügyekre megvonja vagy a gyámot tisztségébőlelmozdítja. A számadásra kötelezett a kárt, amitjogellenesen okozott gyámoltjának, köteles megtéríteni.


ideje):Írásban, a határidő letelte után hivatalból felhívásra.







A gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat - ha etörvény eltérően nem rendelkezik - a gyám részére kellfolyósítani.A gyám a gyermek jövedelmét a gyermek szükségestartására igénybe veheti. Ha a gyermeknek tartásrakötelezhető szülője nincs, a gyámhatóság engedélyezheti,hogy a gyám a tartás költségeinek fedezésére a gyermekvagyonát igénybe vegye.A gyám a gyámság ellátásával kapcsolatos indokoltkiadásainak, költségeinek megtérítését a gyermekjövedelméből igényelheti. A gyám a vagyonkezelésről - ha e törvény eltérően nemrendelkezik - évenként köteles a gyámhatóságnak számotadni.Ha a gyámság alatt álló jövedelme nem haladja meg ajogszabályban meghatározott mértéket, a gyám számára -a gyermekvédelmi gyám kivételével - a gyámhatóságegyszerűsített számadást engedélyezhet. Ha a gyámságotközeli hozzátartozó látja el, a gyám az egyszerűsítettszámadási kötelezettség alól is mentesíthető.A gyámhatóság a gyámot az fentiekben meghatározott

209

eseteken kívül indokolt esetben - hivatalból, akorlátozottan cselekvőképes gyámság alatt álló vagyhozzátartozója kérelmére - eseti számadásra kötelezheti.



Az igénybe vehetőelektronikus programokelérése, időpontfoglalás:

Nincs




• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet





• A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezimeg a tevékenységét, hogy az az eljárásvalamennyi résztvevőjének a legkevesebb költségetokozza, és – a tényállás tisztázására vonatkozókövetelmények sérelme nélkül, a fejletttechnológiák alkalmazásával – az eljárás a lehetőleggyorsabban lezárható legyen.




210




• A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és abizalmi szolgáltatások általános szabályairól szólótörvényben (a továbbiakban: Eüsztv.)meghatározott elektronikus úton (a továbbiakbanegyütt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nemminősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt:szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és azeljárásban résztvevőkkel.








• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentős adatotvalótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok állfenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt ok

211

hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nemteljesíti, eljárási bírsággal sújtható.




212

41. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságGondnokság alá helyezési per


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a gondnokság alá helyezési eljárással érintettszemélynek a lakóhelye található



• a gondnokság alá helyezendő személy ˗ elmeállapotára vonatkozó szakorvosi vélemény,

ennek hiányában a szakorvos nyilatkozatát arról,hogy az érintett személy a vizsgálaton nem jelentmeg,

˗ tulajdonában álló ingatlanok, valamint azoningatlanok tulajdoni lapja, amelyekenhaszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre őtérintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve,feljegyezve,

˗ nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv általfolyósított egyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósításitörzsszám,

˗ jövedelemre vonatkozó egyéb irat˗ betétben elhelyezett készpénze esetén a betétkönyv

vagy folyószámla száma,˗ a pszichológiai vélemény,˗ gyógypedagógiai vélemény˗ jövedelemigazolás



Alapvető eljárási szabályok: Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az anagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság aláhelyezett. A bíróság cselekvőképességet részlegesenkorlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinekügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentáliszavara következtében - tartósan vagy időszakonkéntvisszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyénikörülményeire, valamint családi és társadalmikapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportbangondnokság alá helyezése indokolt. A cselekvőképességetrészlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kellhatároznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegűügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességetkorlátozza. A cselekvőképesség részlegesen sem

213

korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme acselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható. Acselekvőképességében részlegesen korlátozott személyminden olyan ügyben önállóan tehet érvényesjognyilatkozatot, amely nem tartozik abba azügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróságkorlátozta.

Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróságcselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság aláhelyezett. A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozógondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyeiviteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavarakövetkeztében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt -egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmikapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezéseindokolt. A bíróság a cselekvőképességet abban az esetbenkorlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainakvédelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy acselekvőképesség részleges korlátozásával nembiztosítható.

A gondnokság alá helyezési eljárás megindítása különösenakkor indokolt, ha az érintett személy személyi és vagyoniérdekvédelme egyéni körülményeire, valamint családi éstársadalmi kapcsolataira tekintettel csak a gondnokság aláhelyezéssel biztosítható. A perindításhoz szükséges iratok(pl. környezettanulmány, jövedelemigazolás,elmeállapotra vonatkozó szakértői vélemény, ingatlantulajdoni lapja) beszerzése után a gyámhatóság keresetetnyújt be a bírósághoz.

A gondnokság alá helyezés ügyében a bíróság ítéletteldönt.


ideje):Kérelem vagy bejelentés alapján hivatalból.





Nem releváns

Az ügyek intézését segítő A gyámhatóság a gondnokság alá helyezés iránt - ha

214

útmutatók, az ügymenetrevonatkozó tájékoztatás:

annak feltételei fennállnak - akkor indít pert, ha agondnokság alá helyezendő nagykorú személynek nincsegyütt élő házastársa, valamint élettársa, egyeneságirokona, testvére, vagy a felsorolt személyek és kiskorúesetén a törvényes képviselője közül egyikük sem kívánpert indítani, a perindítást vállaló személy a perindításszükségességéről való tájékoztatást követő hatvan naponbelül nem indít pert, vagy a pert megindító személy abírósághoz benyújtott keresetét visszavonja.




Nincs


a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és


a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.törvény








215

szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel valóegyüttműködés és a jóhiszeműségkövetelményeinek megfelelően, a törvény előttiegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményétmegtartva, indokolatlan megkülönböztetés ésrészrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározotthatáridőn belül, ésszerű időben jár el.











jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel

216

együttműködni.• Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság






217

42. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságGondnok, ideiglenes gondnok kirendelése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén ˗ az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg

cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állószemélynek,

˗ az ideiglenes gondnokrendeléssel, gondnokság aláhelyezéssel érintett személy lakóhelye található.

Ha a tartós bentlakásos intézményben elhelyezett,cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyszámára hivatásos gondnokot kell kirendelni, agyámhivatal illetékességét a gondnokság alatt álló személytényleges tartózkodási helye alapozza meg.



• gondnok kirendeléshez: ˗ jogerős bírósági határozat ˗ születési anyakönyvi kivonat adattartalma

• ideiglenes gondnok rendeléséhez: szakvélemény abelátási képesség tartós, teljes vagy ügycsoportokvonatkozásában korlátozott mértékben megállapítotthiányáról,

• vagyonleltár Eljárási illetékek (igazgatási



Alapvető eljárási szabályok: A gondnok kirendelése:A gyámhatósághoz megküldött gondnokság aláhelyezésről szóló jogerős ítélet alapján a gyámhatóságbeszerzi a gondnokság alá helyezett vagyonára vonatkozóleltárt, megvizsgálja, hogy a gondnokrendeléssel érintetszemély gondozásában, ellátásában ki vesz részt, van-e agondnokrendeléssel érintett személy által – a gondnokkirendelése iránti eljárásban – a gondnokul jelölhetőszemélyek közül megnevezett személy, vagy olyanszemély aki ellen kifejezetten tiltakozik, megvizsgálja,hogy a Ptk. 2:31. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározottsorrend figyelembevételével ki rendelhető kigondnokként.Gondnokul - ha ez az érdekeivel kifejezetten nemellentétes - a gondnokság alá helyezett személy által azelőzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnokkirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett

218

személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorbana gondnokság alá helyezett személlyel együtt élőházastársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha azérintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, azélettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság aláhelyezett személy érdekeit, a gyámhatóság gondnokulolyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására azösszes körülmény figyelembevételével alkalmas. Agondnok rendelésénél az arra alkalmas személyek közülelőnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által ahaláluk esetére közokiratban vagy végrendeletbenmegnevezett személyt, ilyenek hiányában azokat ahozzátartozókat, akik szükség esetén a személyesgondoskodást is el tudják látni. Ha a gondnok a fentiek alapján nem rendelhető ki, agyámhatóság hivatásos gondnokot rendel a gondnokságalá helyezett személy számára.

A gyámhatóság meghallgatja a gondnokság aláhelyezéssel érintett személyt - ha mentális állapotalehetővé teszi – valamint a gondnoki tisztséget vállalószemélyt.

A gondnok a cselekvőképesség teljes korlátozása eseténvagy azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben abíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozta, agondnokolt törvényes képviselője. Az ideiglenes gondnok jogköre a kirendelő határozatbanmegjelölt ügycsoportokra terjed ki. A kirendelés hatálya agondnokság alá helyezési per jogerős befejezését követőgondnok kirendelésével szűnik meg, amennyiben abíróság a kirendelés felülvizsgálata során nem szüntetimeg azt. A gyámhatóságnak az ideiglenes gondnokrendeléstkövető nyolc napon belül a gondnokság alá helyezési pertmeg kell indítania. A bíróságnak legkésőbb akeresetindítástól számított harminc napon belül azideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kellvizsgálnia.


ideje):

Szóban, vagy írásban előterjesztett kérelemre vagybejelentésre, bírósági ítélet megküldését követőenhivatalból.


219







A gyámhatóság annak a nagykorú személynek, akit abíróság cselekvőképességet érintő gondnokság aláhelyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot vagyhelyettes gondnokot rendel. A gondnokság alá helyezésrőlszóló ítéletét a bíróság a gyámhatóság részére hivatalbólmegküldi a gondnok kirendelésére vonatkozóintézkedések megtétele érdekében. A gyámhatóság a gondnokság alá helyezendő nagykorúszemély, a vele együtt élő házastársa, valamint élettársa,egyenesági rokona vagy testvére kérelmére, vagy bármelyszerv vagy személy erre irányuló bejelentése eseténhivatalból, a Ptk. 2:26. §a alapján a nagykorú személyrészére ideiglenes gondnokot rendel, ha a felmerült esetazonnali intézkedést igényel, és a gondnokrendelésfeltételeinek megvizsgálását, valamint a gondnokság aláhelyezendő személy elmeállapotára vonatkozó - lehetőségszerint beszerzett - szakorvosi vélemény alapján indokolt.A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelőhatározatában - a kirendelés okának megfelelően -megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekbenvagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni.




-








A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megilletőáltalános jogokat és az ügyfelet terhelő általánoskötelezettségeket az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)

220

határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok: • A közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása










• Ha törvény másként nem rendelkezik, akapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása

221

alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél aválasztott kapcsolattartási módról más – ahatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.











222

43. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságZárlat elrendelése és zárgondnok kirendelése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a zárgondnok kirendelésével érintett személylakóhelye található.


Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényesszemélyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

az érintett személy˗ elmeállapotára vonatkozó szakorvosi vélemény, ennek

hiányában a szakorvos nyilatkozatát arról, hogy azérintett személy a vizsgálaton nem jelent meg,

˗ tulajdonában álló ingatlan, valamint azon ingatlanoktulajdoni lapja, amelyeken haszonélvezeti joga áll fenn,vagy amelyekre őt érintő egyéb jog vagy tény vanbejegyezve, feljegyezve,

˗ nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv által folyósítottegyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszám,

˗ betétben elhelyezett készpénze esetén a betétkönyvvagy folyószámla száma,

˗ a pszichológiai vélemény,˗ gyógypedagógiai vélemény˗ jövedelemigazolás


meghatározása:Az eljárás illetékmentes.

Alapvető eljárási szabályok: Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéslátszik indokoltnak, és az érintett személy vagyonánakvédelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság avagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, ésezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A határozatellen nincs helye fellebbezésnek.

A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve azideiglenes gondnokrendelést követő 8 napon belül agondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, abíróságnak pedig legkésőbb a keresetindítástól számított30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenesgondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia. Ha a gyámhatóság a gondnokság alá helyezési permegindítása előtt vagy a bíróság a per alatt a gondnokságalá helyezendő személy vagyonának megóvása érdekébenzárlatot rendelt el, a gyámhatóság által kirendeltzárgondnok a zárolt vagyont a zár feloldásáig, vagy a perjogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig a rendes

223

gazdálkodás szabályai szerint kezeli. A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bíróságivégrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedésekvégrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kellmegfelelően alkalmazni.


ideje):

Szóban, előterjesztett kérelemre vagy bejelentésrehivatalból.








A gyámhatóság a gondnokság alá helyezendő nagykorúszemély, a vele együtt élő házastársa, valamint élettársa,egyenesági rokona vagy testvére kérelmére, vagy bármelyszerv vagy személy erre irányuló bejelentése eseténhivatalból, a Ptk. 2:25. §-a alapján a cselekvőképességetérintő gondnokság alá helyezendő személy részérezárgondnokot rendel, egyidejűleg az érintett személyvagyonára zárlatot rendel el, ha a gondnok kirendelésénekfeltételei megvizsgálása és a gondnokság alá helyezendőszemély elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményalapján indokolt, a gondnokság alá helyezés Ptk.-banmeghatározott feltételei fennállnak, és sürgős intézkedésszükséges a gondnokság alá helyezendő személyvagyonának védelme érdekében.




-





a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.

224

rendeletTájékoztatás az ügyfeletmegillető jogokról és az











• A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és abizalmi szolgáltatások általános szabályairól szólótörvényben (a továbbiakban: Eüsztv.)meghatározott elektronikus úton (a továbbiakbanegyütt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem

225

minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt:szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásbanrésztvevőkkel.










• Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, ahatóság az okozott többletköltségek megtérítésérekötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Azeljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezerforint, legmagasabb összege – ha törvény máskéntnem rendelkezik – természetes személy esetén

226

ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezetesetén egymillió forint.


227

44. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságEseti gondnok, eseti gyám, valamint ügygondnok kirendelése


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén - a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének,

gyámjának,- az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg

cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állószemélynek,

- az ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnokkirendelésével, valamint gondnokság alá helyezésieljárással érintett személynek a lakóhelye található.

Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülőklakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességiterületen található, a gyámhatóság illetékességét agyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermeklakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az agyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelyetalálható. Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozottvagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állószemélynek nincs törvényes képviselője, illetve annakkiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhivatalilletékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetvegondnokrendelés szükségessé vált.


• Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényes személyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumú jogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

• gondnok kirendeléshez: ˗ jogerős bírósági határozat ˗ születési anyakönyvi kivonat adattartalma

• ideiglenes gondnok rendeléséhez: szakvélemény a belátási képesség tartós, teljes vagy ügycsoportok vonatkozásában korlátozott mértékben megállapított hiányáról,

• vagyonleltár Eljárási illetékek (igazgatási



Alapvető eljárási szabályok: Az Ákr. alapján a természetes személy ügyfél részére,akinek nincs képviselője és ismeretlen helyen tartózkodik,vagy nem tud az ügyben eljárni, az eljáró hatósággondoskodik ügygondnok kirendeléséről.Az Ákr. alapján kirendelt ügygondnok, ha jogszabály

228

másként nem rendelkezik az eljáró hatóság felhatalmazásanélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nemköthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nemmondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt anyilvánvaló károsodástól óvja meg.Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személycselekvőképességét nem érinti. Működése során azügygondnok a tevékenységéről félévenként, továbbá ha akirendelés célja megvalósult vagy annak oka megszűnt,ezt követően 8 napon belül köteles az eljáró hatóságnakjelentést benyújtani. Az eljáró hatóság az ügygondnokotfelmenti, ha a kirendelés céljának megvalósulását, vagy akirendelés okának megszűnését követően előterjesztettjelentést elfogadja. Az ügygondnokot tevékenységéértmunkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eljáróhatóság az ügygondnok felmentéséről rendelkezővégzésében állapítja meg az ügygondnokmunkateljesítményének figyelembevételével. Azügygondnok munkadíja azon közigazgatási hatóságieljárás Ákr. szerinti eljárási költsége, amelyben akirendelésére sor került.

Az eseti gondnokrendelésről a Ptk. 6:20. § (1) és (2)bekezdésében meghatározott esetekben kérelemre vagyhivatalból a gyámhivatal gondoskodik.Eseti gondnokul elsősorban ügyvédet kell kirendelni.Az eseti gondnok, ha kirendelésére a Ptk. 6:20. § (1)bekezdésében foglaltak alapján kerül sor, köteles acselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorúszemély véleményét megismerni és azt figyelembe venni. A gyámhivatal az eseti gondnok kirendeléséről szólóhatározatában felhívja a cselekvőképességet érintőgondnokság alatt álló személy gondnokának figyelmétarra, hogy jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre,amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.

A gyámhivatal kérelemre vagy hivatalból eseti gyámotrendel a kiskorú gyermek részére,a) ha képviseletéről a Ptk. 6:20. §-ában meghatározottesetekben gondoskodni kell,b) ha a szülő a Ptk. 4:163. §-ában meghatározott esetekbena gyermek ügyében nem járhat el,c) az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges törvényesképviselői hozzájárulás megadása érdekében a Ptk. 4:101.§ (5) bekezdésében meghatározott esetben,d) az apaság megállapítása iránti perben a Ptk. 4:106. § (2)bekezdése szerinti esetben,e) az örökbefogadás felbontására irányuló eljárás során, ha

229

a Ptk. 4:145. § (4) bekezdése alapján az örökbefogadó nemjárhat el az örökbefogadott törvényes képviselőjeként, ésf) a bíróság megkeresése alapján a Pp. 298. § (4)bekezdésében meghatározott esetben, ha a kiskorú tanúés a törvényes képviselője között érdekellentét van.

Az eseti gyám a gyámhivatal kirendelő határozatábanmeghatározott ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.Ha a gyermek érdekében több eljárásban, vagy ismétlődővagy folyamatos eljárási cselekmények során merül fel azeseti gyám kirendelésének szükségessége, a gyermekszámára lehetőség szerint ugyanazt a személyt kell esetigyámként kirendelni.Az eseti gyám köteles az ítélőképessége birtokában lévőgyermek véleményét megismerni és azt a gyermek koráraés érettségére tekintettel figyelembe venni tevékenységeellátása során.

Működése során az eseti gyám és az eseti gondnok – avagyonkezelésre kirendelt eseti gyám, eseti gondnokkivételével – tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha akirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt,ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhivatalnakjelentését benyújtani. Az eseti gyámot és az eseti gondnokot – a természetbennyújtott családi pótléknak a gyermek szükségleteiretörténő felhasználására kirendelt eseti gyám kivételével –tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíjmértékét az eseti gyám és az eseti gondnok felmentésérőlhatározatot hozó gyámhivatal állapítja meg az eseti gyámés az eseti gondnok munkateljesítményénekfigyelembevételével.A gyámhivatal az eseti gyámot, illetve az eseti gondnokotfelmenti, ha annak a kirendelés céljának megvalósulását,illetve a kirendelés okának megszűnését követőenelőterjesztett jelentését elfogadja.


ideje):

Szóban, vagy írásban előterjesztett kérelemre vagybejelentésre, bírósági ítélet megküldését követőenhivatalból.




Fellebbezés elbírálására Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági

230

jogosult szerv: Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály (5000 Szolnok,Ady E. u. 35-37.)



Az Ákr. alapján a természetes személy ügyfél részére,akinek nincs képviselője és ismeretlen helyen tartózkodik,vagy nem tud az ügyben eljárni, az eljáró hatósággondoskodik ügygondnok kirendeléséről.

A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akitkörülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. Agondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóságkérheti, és annak hivatalból is helye van. Agondnokrendelés a gondnokolt személycselekvőképességét nem érinti.A gondnok kezeli a gondnokolt vagyonát. A távollevőgondnoka - a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával -minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokoltszemélyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanulsürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nemszükséges, erről azonban a gyámhatóságnak késedelemnélkül be kell számolni.

A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnokjogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán,érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhatel.Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagya cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorúszemélynek nincs törvényes képviselője vagy annakszemélye nem állapítható meg; továbbáb) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelébenegyébként akadályozott személy jogainak megóvásaérdekében szükséges.Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint agondnok. A gondnok jogköre nem terjed ki azokra azügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.

A gyámhatóság az eseti gondnoknál meghatározottesetekben eseti gyámot rendel, ha kiskorú személyképviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az esetigondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelőenalkalmazni.




Nincs

231


jogszabályok jegyzéke:• a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról


gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet











• A hatóság a törvényben meghatározott

232











• Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –ha jogszabály másként nem rendelkezik – akérelmező ügyfél előlegezi. Több azonos érdekű

233

ügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősekaz eljárási költség előlegezéséért. A bizonyításieljárással járó költségeket a bizonyítástindítványozó fél előlegezi.



234

45. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságSzámadási ügyek (GONDNOK)


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a cselekvőképességet érintő gondnokság alattálló személynek a lakóhelye található.


– kérelem és a bevételeket kiadásokat tartalmazó iratokcsatolása



Alapvető eljárási szabályok: A gondnok a gondnokolt vagyonát leltár alapján veszi át.A gondnok részére kerül folyósításra a gondnokoltjövedelmének bíróság által meghatározott hányada,amennyiben a bíróság az érintett személytcselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság aláhelyezi a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküliellátás igénylése, illetve az azzal, valamint amunkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonybólszármazó jövedelem ügycsoport vonatkozásában. Acselekvőképességében teljesen korlátozott gondnokság aláhelyezett személy gondnoka gondnokoltja jövedelménekteljes összegének felvételére jogosult. Tételes számadási kötelezettség esetén a kiadásokat és abevételeket igazoló iratokat a számadás benyújtásakorcsatolni kell a számadásban feltüntetett tételek sorrendjeszerint. Egyszerűsített számadás eseten az igazoló iratokat nemkell csatolni, de meg kell őrizni. Számadási kötelezettség megállapításának hiányábanönállóan kell előterjeszteni a gondnokolt személyesügyeire vonatkozó jelentést, amelyet számadásikötelezettség esetén a számadáshoz kell csatolni. A gyámhatóság által kirendelt, vagyonkezelésre jogosultgondnok a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve ahagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belüla vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást)terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron,illetve benyújtott számadásokon alapul. A végszámadás avagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyonkezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, avégszámadás a rendszeres számadásra épül. Ha agondnok személyében változás történik, az akinek agondnoki tisztsége megszűnt, a gyámhatóságnak köteles avégszámadást benyújtani. Ha a gondnokság a gondnokság

235

megszüntetése miatt szűnik meg, a gondnoki tisztségetellátó személy annak tartozik végszámadással, aki avagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadógondokolt halála esetén is. A gyámhatóság tizenöt naponbelül dönt a gondnok végszámadásának elfogadásáról. A gyámhatóság a számadás elfogadása során vizsgáljaannak helyességét és a kiadások szükségességét. Ha aszámadás helyes, a gyámhatóság azt elfogadja, ésvégszámadás esetén a számadásra kötelezettet avagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal amaradványösszeg felhasználásáról, illetőleg annakbetétben történő elhelyezéséről is. Ha a számadási kötelezettségét a gondnok nem vagy nemmegfelelően teljesíti, a gyámhatóság kötelezettségmegállapítása iránt pert indít és a kereset benyújtásávalegyidejűleg a törvényes képviseleti jogot a gondnoktól avagyoni ügyekre megvonja vagy a gondnokot tisztségébőlelmozdítja. A számadásra kötelezett a kárt, amitjogellenesen okozott gondnokoltjának köteles megtéríteni.


ideje):

Szóban előterjesztett kérelem, a határidő letelte utánhivatalból felhívásra.








A gyámhatóság által kirendelt gondnok minden évbenrendszeres számadás benyújtásra köteles a vagyonkezeléséről. A számadáshoz csatolni kell, vagy számadáshiányában önállóan elő kell terjeszteni a gondnokoltszemélyes ügyeire vonatkozó jelentésben foglaltbeszámolót is. Ezen kívül a gyámhatóság hivatalból,valamint a gondnokoltnak, a korlátozottan cselekvőképeskiskorúnak, a gondnokolt közeli hozzátartozójának és agyermek közeli hozzátartozójának kérésére a gyámot,illetve gondnokot indokolt esetben eseti számadásrakötelezheti.


236



-















237












238




239

46. Ügytípus megnevezése: Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, gyámság, gondnokságGondnok jognyilatkozatainak jóváhagyása


területe:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatala Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynekterületén a cselekvőképességet érintő gondnokság alattálló személynek a lakóhelye található.


Ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek:- az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három

másolati példánya, - 3 hónapnál nem régebbi adó - és értékbizonyítvány,

vagy ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szervértékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét azilletékhivatal 6 hónapnál nem régebben mármegállapította,

Ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok- a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó

szerv vagy személy értékbecslése, - ingóságok értékesítésére vonatkozó szerződés, - egyéb, jóváhagyást igénylő jognyilatkozatokat

tartalmazó okiratok. Eljárási illetékek (igazgatási


Az ügyfél viseli az eljárás költségét az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladóértékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyben.

Alapvető eljárási szabályok: A cselekvőképtelen nagykorú személy gondnoka,valamint a cselekvőképességében a vagyoni ügyeitérintően korlátozott személy és gondnoka vagyoniügyében tett jognyilatkozatának érvényességéhez ajogszabályban meghatározott esetekben a gyámhatósághozzájárulása szükséges. A jognyilatkozat jóváhagyásávalkapcsolatos eljárás során a gyámhatóság az összeskörülményt mérlegelve azt vizsgálja, hogy ajognyilatkozat jóváhagyása a gondnokolt érdekeitszolgálja-e. Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására,ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagycselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonánakmegterhelésére az ingatlan ellenérték nélkülimegszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtószemély javára történő haszonélvezet alapításával kerülsor. Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha ajognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzőieljárásban elbírálták.


ideje):

Írásban vagy szóbeli kérelemről készült jegyzőkönyvhöz aszükséges iratok csatolásával.

Ügyfélfogadás ideje: Hétfőn: 8:00-18:00Kedd: nincs ügyfélfogadás

240

Szerda: 8:00-16:00Csütörtök: 13:00-16:00Péntek: 8:00-12:00







A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyés gondnoka jognyilatkozatának, továbbá acselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatánakérvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges,ha a jognyilatkozat a gondnokolt tartására, öröklésijogviszony alapján őt megillető jogára vagykötelezettségére, nem tehermentes ingatlanszerzésére,ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármelymódon történő megterhelésére; gyámhatóságnak átadottvagyonára; vagy a gondnokot kirendelő határozatbanmegállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyáravonatkozik.




-










• A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi

241












242










243

47. Ügytípus megnevezése: Külföldi vonatkozású tartásdíj igény érvényesítéseHatáskörrel rendelkező szerv

megnevezése, illetékességiterülete:

Szerv: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalTiszafüredi Járási Hivatal


- Személyazonosításra alkalmas okmány (érvényesszemélyi igazolvány, útlevél, vagy kártyaformátumújogosítvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány- tartásdíjat megállapító jogerős ítélet



Alapvető eljárási szabályok:

Magyar állampolgár külföldi kötelezettel, vagy külföldiállampolgár magyar kötelezettel szembenigyermektartásdíj iránti igény érvényesítéséhez agyámhivatal segítséget nyújt.


ideje):Kérelem

Ügyfélfogadás ideje:

Hétfőn: 8:00-18:00Kedd: nincs ügyfélfogadásSzerda: 8:00-16:00Csütörtök: 13:00-16:00Péntek: 8:00-14:00


határidő):60 nap, soron kívül




Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó,illetve tartózkodó személy kíván külföldi állampolgárvagy külföldön lakó, illetve tartózkodó személlyelszemben tartásdíj fizetése iránt igényt érvényesíteni, agyámhivatal tájékoztatja, hogy kérelmével a lakóhelyeszerint illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulnia.

A gyámhivatal közreműködik a tartásdíjat megállapítóés a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatmeghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíjfelemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíjleszállítására vagy megszüntetésére vonatkozókérelmek ügyében a tartással kapcsolatos ügyekben ajoghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatokelismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területenfolytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet,a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinakbehajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágaiegyezmény, továbbá a tartási ügyekre vonatkozóan az

244

igazságügyért felelős miniszter által közzétettviszonossági nyilatkozat alapján kijelölt KözpontiHatóság megkeresésére.A gyámhivatal közreműködése a központi hatóságmagyar nyelvű megkeresése és iratanyaga alapján – ahatáron átnyúló tartási ügyekben a központi hatóságifeladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 20. §(3) és (4) bekezdése szerinti módon – a kérelemmelérintett személy meghallgatásával és az erről magyarnyelven felvett jegyzőkönyv központi hatóságnak valómegküldésével lezárul, kivéve, ha a kérelmezőnyilatkozata alapján a kérelemmel érintett személyismételt meghallgatása szükséges. A felvettjegyzőkönyv alapján további eljárásra és tájékoztatásadására a gyámhivatal nem jogosult.Ha a gyámhivatalnak – a központi hatóság általtovábbított, származás megállapítására vonatkozóhatározat hozatalára irányuló kérelem alapján – nemsikerül teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatotfelvennie, erről haladéktalanul értesíti a központihatóságot.Ha a központi hatóság arról tájékoztatja a gyámhivatalt,hogy a kérelmező fenntartja a származásmegállapítására vonatkozó határozat hozatalárairányuló kérelmét, a gyámhivatal a gyermekképviseletére eseti gyámot rendel, és intézkedik aszármazás megállapítása iránti per indításáhozszükséges hozzájárulás megadása iránt.

Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy általMagyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellentartásdíjigény érvényesítése iránti eljárás indul, és akülföldön lakó vagy tartózkodó személy olyanállamnak a polgára, illetve lakóhelye vagy tartózkodásihelye olyan államban van, amellyel a tartásdíjkülföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény kerülalkalmazásra, a kérelmet a miniszterhez, mint kijelöltátvevő hatósághoz (a továbbiakban: átvevő hatóság)kell benyújtani.Az átvevő hatóság a kérelmet továbbítjagyámhivatalhoz.Az átvevő hatóság megkeresése alapján az eljáráslefolytatására az a gyámhivatal illetékes, amelynek aterületén van annak a személynek a lakóhelye, ennekhiányában tartózkodási helye, aki ellen az igénytérvényesíteni kívánják.A gyámhivatal a külföldön lakó vagy tartózkodó

245

személy tartásdíj iránti igényének érvényesítésévelkapcsolatos ügyben a belföldi adós meghallgatásárólsoron kívül intézkedik.A tartásdíjigény elismerése tárgyában tartottmeghallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kella követelés jogossága tekintetében tett, valamint ajövedelmi helyzetre vonatkozó nyilatkozatot, azt azösszeget, amelynek a megfizetését vállalták, továbbá afordítási díj megfizetésére tett kötelezettségvállalást.A belföldi adós, ha a tartási kötelezettség önkéntesteljesítését vállalta, 3 havonta bemutatja agyámhivatalnak a teljesítés igazolását. A teljesítéselmaradása esetén vagy, ha a belföldi adós a tartásikötelezettség önkéntes teljesítését nem vállalja, agyámhivatal haladéktalanul megteszi a szükségesvégrehajtási intézkedéseket, amiről tájékoztatja abelföldi adóst.A belföldi adós tartási kötelezettségének teljesítésecéljából a gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki amagyar bíróság előtt történő perindítás, a megítélttartásdíj, illetve a tartásdíj hátralékos összegénekvégrehajtása tárgyában.A gyámhivatal a tartásdíj iránti igény érvényesítéseügyében folytatott eljárási cselekményeiről jelentést tesza miniszternek.

ügyintézéshez használtletölthető

formanyomtatványok:Az igénybe vehető

elektronikus programokelérése, időpontfoglalás:

Nincs


• 4/2009/EK rendelet • 2007. november 23-i hágai egyezmény • 1956. június 20-i New York-i egyezmény • A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és

hatáskörök ellátásáról, valamint agyámhatóság szervezetéről és illetékességérőlszóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet



A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megilletőáltalános jogokat és az ügyfelet terhelő általánoskötelezettségeket az általános közigazgatásirendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (atovábbiakban: Ákr.) határozza meg. Az ügyfelet megillető jogok: • A közigazgatási hatóság jogszabály

felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabálykeretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár

246

el. • A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi

meg a tevékenységét, hogy az az eljárásvalamennyi résztvevőjének a legkevesebbköltséget okozza, és – a tényállás tisztázásáravonatkozó követelmények sérelme nélkül, afejlett technológiák alkalmazásával – az eljárás alehető leggyorsabban lezárható legyen.


• A hatóság a hatásköre gyakorlása során aszakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel valóegyüttműködés és a jóhiszeműségkövetelményeinek megfelelően, a törvény előttiegyenlőség és az egyenlő bánásmódkövetelményét megtartva, indokolatlanmegkülönböztetés és részrehajlás nélkül, ajogszabályban meghatározott határidőn belül,ésszerű időben jár el.

• A hatóság az ügyfél és az eljárás egyébrésztvevője számára biztosítja, hogy jogaikat éskötelezettségeiket megismerhessék, éselőmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

• Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárássorán bármikor nyilatkozatot vagy észrevételttegyen.


• A hatóság a törvényben meghatározottkorlátozásokkal az ügyfeleknek ésképviselőiknek, valamint más érdekelteknekbiztosítja az iratbetekintési jogot, ugyanakkorgondoskodik a törvény által védett titkokmegőrzéséről és a személyes adatok védelméről.

• A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés ésa bizalmi szolgáltatások általános szabályairólszóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.)meghatározott elektronikus úton (a továbbiakbanegyütt: írásban), vagy személyesen, írásbelineknem minősülő elektronikus úton (a továbbiakbanegyütt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és azeljárásban résztvevőkkel.


247

• Az ügyfél a tárgyaláson bizonyítási indítványttehet és kérdést intézhet a meghallgatottszemélyhez.






• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentős adatotvalótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott okáll fenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglaltok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségétnem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható.

• Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget –ha jogszabály másként nem rendelkezik – akérelmező ügyfél előlegezi. Több azonos érdekűügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesenfelelősek az eljárási költség előlegezéséért. Abizonyítási eljárással járó költségeket abizonyítást indítványozó fél előlegezi.

• Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, ahatóság az okozott többletköltségek megtérítésérekötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Azeljárási bírság legkisebb összege esetenkénttízezer forint, legmagasabb összege – ha törvénymásként nem rendelkezik – természetes személyesetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyébszervezet esetén egymillió forint.


248

48. Ügytípus megnevezése: A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációs feladat


területe:



-



Alapvető eljárási szabályok: Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazóáltal a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot,az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbáa testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenülveszélyeztető tevékenység, a bántalmazó által abántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, azéletet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan ésközvetlenül veszélyeztető mulasztás. Bántalmazott az ahozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közöttierőszakot megvalósítják. Bántalmazó az a cselekvőképeshozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakotmegvalósítja, vagy akire tekintettel a hozzátartozók közöttierőszakot más megvalósítja. Gyermeknek kell tekinteni a 0-18 év közötti kiskorút. Hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk.8:1 § (1) bekezdésében meghatározott közelihozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a voltházastársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, agondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat. A gyámhatóságtájékoztatást ad a meghallgatás során a bántalmazónak ahozzátartozók közötti erőszak folytatásánakkövetkezményeiről. Tájékoztatja a bántalmazottat és abántalmazót az igénybe vehető terápiás kezelésekről és mássegítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről. Ezekeléréséhez igény szerint segítséget ad. A gyámhatóság afeltárt tényekről a rendőrséget az iratokkal a bejelentésttevőt az intézkedéséről értesíti.


ideje):




határidő):Lehetőség szerint haladéktalanul.

249


Nem releváns



A gyámhatóság családvédelmi koordinációs szervkénthozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódófeladatot ellátó intézmények és személyek jelzésére vagy abántalmazott bejelentésére intézkedik. A bántalmazott és abántalmazó meghallgatását és tájékoztatását követően azeljárásáról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatjaa rendőrséget.




-


a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörökellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről ésilletékességéről szóló 331/2006. (XII.23.)Kormányrendelet

a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazhatótávoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény







• A hatóság a hatásköre gyakorlása során aszakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel valóegyüttműködés és a jóhiszeműségkövetelményeinek megfelelően, a törvény előttiegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményétmegtartva, indokolatlan megkülönböztetés ésrészrehajlás nélkül, a jogszabályban meghatározott

250

határidőn belül, ésszerű időben jár el.• A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője













• Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentős adatot

251

valótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, havele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy(3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok állfenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatáskörében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt okhiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nemteljesíti, eljárási bírsággal sújtható.




252

Documents

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal¼redi...31 5.4 Megelőző pártfogás 32 5.5 Családbafogadás 33 5.6 Ideiglenes hatályú elhelyezés 34 5.7 Nevelésbe vétel 35 5.8