IV. témakör

A köztisztviselői jogviszony

Közigazgatási alapvizsga

A diasort hatályosította: Dr. Kiss Sándor2007. június

Az előadás tartalmi felépítése

1. A közszolgálati jogviszony intézménye2. A közszolgálati jogviszony tartalma 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 4. A köztisztviselők felelősségi rendszere

1. A közszolgálati jogviszony intézménye

1.1. A közszolgálat jellemzői

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

1.3. A köztisztviselő kinevezése

1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése

1.1. A közszolgálat jellemzői

Fogalma: munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony

• többletjogokkal,• többletkötelezettségekkel.Tágabb értelemben ide

tartoznak:• köztisztviselők, • közalkalmazottak,• hivatásos szolgálatok

dolgozói,• bíróságok, ügyészségek

dolgozói.

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

A közszolgálati jogviszony alanyai

Munkáltató Munkavállaló

Főszabály, hogy a munkáltatói jogokat a hivatali szervezet vezetője gyakorolja.

állam önkormányzat köztisztviselő

ügykezelő

vezető ügyintéző

KÖZTISZTVISELŐ a közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró dolgozó aki:• előkészíti a szerv feladat- és hatáskörébe

tartozó ügyeket érdemi döntésre,

• felhatalmazás esetén a döntést kiadmányozza,

• szakértelemmel foglalkozik a feladataival összefüggő valamennyi kérdéssel,

• felelős saját tevékenységéért és a munkaterületén a célkitűzések érvényesítéséért. ÜGYKEZELŐ, aki:

• a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatokat lát el ,

• a közszolgálati jog hatálya alá tartozik, de nem köztisztviselő.

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

VEZETŐ:• főosztályvezető,• főosztályvezető-helyettes,• osztályvezető.

ÜGYINTÉZŐ: aki a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíti.

A KÖZTISZTVISELŐ tevékenységének jellege alapján lehet:

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

1.3. A köztisztviselő kinevezése

A közhivatal viselése alkotmányos alapjog.

A közszolgálati jogviszony fő szabályként • kinevezéssel és annak elfogadásával, • határozatlan időre jön létre (kivétel:

helyettesítés, meghatározott feladat ellátása).

Feltételek:• általános és különös alkalmazási feltételek

megléte,• kizáró ok hiánya.

1.3.1. Az alkalmazás általános feltételei

• magyar állampolgárság,• büntetlen előélet, • cselekvőképesség,• ügyintézők esetén főszabályként legalább

középiskolai végzettség,• fontos és bizalmas munkakörben a

nemzetbiztonsági feltételeknek való megfelelés,

• egyes beosztásokban és munkakörökben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség,

• a jövőben versenyvizsga megléte.

A munkakörhöz igazodó sajátos szakmai követelmények:

•az egyes munkakörök ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség és szakképesítés,

•a munkáltató által belső szabályzatban előírt további szakképesítés, szakmai vagy közigazgatási gyakorlat, idegen-nyelv-ismeret megléte.

1.3.2. Az alkalmazás különös feltételei

1.3.3. A kinevezés nélkülözhetetlen elemei

Tartalmi elemek:• a szerv megnevezése, a kinevezési jogkör

gyakorlója aláírása;• a köztisztviselő

neve, munkaköre, feladatköre, besorolása, illetménye, beállási szintje, a munkavégzés helye, előírt kötelezettségei, elfogadó nyilatkozata, próbaidő kikötése.

Formai elemek:• írásba foglalás• „közszolgálati jogviszony” rögzítése.

1.3.4. A próbaidő

•A kinevezésben próbaidőt kell kikötni.

• Időtartama: min. 3 max. 6 hónap.

•A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

1.3.5 Eskütételi kötelezettség

•a kinevezéskor; szóban és írásban.

1.3.6. A kinevezés módosítása

A kinevezés érvényességéhez – a módosításhoz is – a közigazgatási szerv és a köztisztviselő konszenzusára van szükség.

Nem kell a köztisztviselő beleegyezése:• fizetési fokozatban történő előrelépés, • illetmény-megállapítás,• szerven belüli átszervezés és jogutódlás

esetén. (kivételek!)

1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és

megszüntetése

• megszűnés: a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye;

• megszüntetés: a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye.

A megszűnés és meg-szüntetés esetei

törvényben meghatározottak!

1.4.1. A felmentési idő • min. 2 max. 8 hónap; • legalább a felére mentesíteni

kell a munkavégzési kötelezettség alól;

• erre az időre átlagkereset jár.

1.4.2. A tartalékállomány

• célja: az újbóli elhelyezkedés, a közigazgatásban való megtartás;

• időtartama: a felmentési idő tartama

1.4.3. Összeférhetetlenségi okok

A pártpolitika-semlegesség érdekében: nem viselhet pártban tisztséget, nem vállalhat párt nevében

közszereplést.

A hatalmi ágak elválasztásának követelményé-ből fakadóan, a szakmai függetlenség megőr-zése érdekében nem lehet: helyi, kisebbségi önkormányzati

képviselő az illetékességi területen; országgyűlési képviselő, bíró, ügyész,

alkotmánybíró.Összeférhetetlenségi okok

megelőzése, megszüntetése

2. A közszolgálati jogviszony tartalma

2.1. A köztisztviselők kötelezettségei 2.2. A köztisztviselők jogai 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme,

érdekképviselete 2.4. A közszolgálati jogvita

2. A köztisztviselői jogviszony tartalma

Kötelezettségek Jogok

általános sajátos: ―utasítás

végrehajtása ―vagyonnyilatkozat-

tétel ―titoktartás

munkavégzéssel kapcsolatos általá-nos

munkavégzéssel kapcsolatos sajátos

egyéb sajátos

Tartalom = kötelezettségek + jogok

2.1. A köztisztviselők kötelezettségei

A köztisztviselők általános kötelezettségei:• munkaidejét munkában tölteni, és ez alatt

munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;

• munkáját elvárható szakértelemmel és utasítások szerint végezni;

• munkatársaival együttműködni; • munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét,

testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő;

• munkáját személyesen elvégezni.

A köztisztviselők sajátos kötelezettségei:• utasítás végrehajtása• vagyonnyilatkozat• titoktartás

2.1.1. Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége

Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását,

ha annak teljesítésével:

•bűncselekményt, illetve szabálysértést követne el,

•más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Megtagadhatja az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével:•jogszabálysértést követne el,

•saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,

•emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát).

Főszabály: a köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

2.1.2. Vagyonnyilatkozat

Célja:• a közigazgatás átláthatósága,• a korrupció megelőzése,• a közbizalom megerősítése.Személyi köre:• a törvényben felsorolt beosztásokat,

munkaköröket, feladatköröket ellátó köztisztviselők és

• hozzátartozóik (közös háztartásban élők, pl.: házastárs, élettárs, gyermek).

2.1.3. Titoktartási kötelezettség

A köztisztviselő • köteles megtartani az állami- és

szolgálati titkot,• nem adhat tájékoztatást olyan tényekről,

amelyek tevékenysége során jutottak tudo-mására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, illetve annak

munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyöskövetkezményekkel járna.

2.2. A köztisztviselők jogai

• munkavégzéssel kapcsolatos általános jogok (Mt. szerinti általános szabályok)

• munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Ktv. szerinti speciális szabályozás): a munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre a szabadság mértékére

vonatkozóan.

• a köztisztviselők egyéb sajátos jogai

2.2.1. A köztisztviselők sajátos jogai

• egyenlő elbírálás a kiválasztáskor,• speciális illetményrendszer,• felelősségre vonás csak szabályozott rendben, • bírósági jogorvoslat joga,• az életpálya biztonsága,• garantált előmenetel,• képzés, továbbképzés, átképzés,• érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekhez

való tartozás• párttagság szabályai,• sztrájkjog.

2.3. A köztisztviselők érdekvédelme,

érdekképviseleteAz érdekegyeztetés• központi fórumai:

OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács),

KÉT (Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács),

OÖKÉT (Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács),

• helyi fórumai: szakszervezetek.

A szakszervezetek jogai:• szervezet működtetése,• tájékoztatási jog, • képviseleti jog,• a köztisztviselő kérésére

részvétel és képviselet a fegyelmi eljárásban,

részvétel és észrevételezési jog a minősítési eljárásban,

• észrevételezési és javaslattételi jog, • kifogás benyújtása a jogellenes

munkáltatói intézkedés ellen.

2.3. A köztisztviselők érdekvédelme,

érdekképviselete

2.4. A közszolgálati jogvita

A köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat:• a közszolgálati jogviszonyból származó igénye

érvényesítése érdekében,• mérlegelési jogkörbe tartozó döntés ellen akkor,

ha törvény megengedi.Eljáró szerv:

• a munkahely (telephely) szerint illetékes városi munkaügyi bíróság,

• fellebbezésnél az első fokon eljárt bíróság székhelye szerinti megyei munkaügyi bíróság.

A kereset benyújtásának határideje:

• a kézbesítéstől számított 30 napon belül• minden más ügyben az ált. elévülési időn belül

(3 év)

3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása

3.1. Az előmenetel feltételei és fajtái

3.2. A köztisztviselők illetményrendszere

3.3. A köztisztviselők teljesítmény-értékelése és minősítése

3.4. A köztisztviselők továbbképzése

3.1. A pályaúton történő előmenetel

• Alanyi jog

Feltételek:

― legalább „alkalmas” minősítés (kivétel: a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 év),

― a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy

― a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

3.1.1. A besorolás szabályai

Főszabály:

A köztisztviselőt az iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni a megfelelő

• besorolási osztályba,

• besorolási fokozatba,

• és fizetési fokozatba.

3.1.2. Besorolási osztályok és fokozatok

I. besorolási osztály

felsőfokú iskolai végzettség

II. besorolási osztály

középfokú iskolai

végzettség

III. besorolási osztály

középfokúszakképesítés

• gyakornok,• fogalmazó,• tanácsos,• vezető-

tanácsos,• főtanácsos,• vezető-

főtanácsos

• gyakornok,• előadó,• főelőadó,• főmunkatár

s

Besorolási fokozatok:• csak fizetési

fokozatok vannak,

• ügykezelők tartoznak ide.

3.1.3. A pályán maradás és az előmenetel feltételei

•Közigazgatási alapvizsga fogalmazó besoroláshoz 1 éven belül,

előadó besoroláshoz 2 éven belül; a jogviszony fenntartásának

nélkülözhe-tetlen feltétele; mentesülés szabályai.

•Közigazgatási szakvizsga tanácsos vagy ennél magasabb

besoroláshoz; az előmenetel feltétele; mentesülés szabályai.

3.2. A köztisztviselők illetményrendszere

Fogalma: mindazok a szabályok, amelyek a köztisztviselők díjazására vonatkoznak.

Célja: • a köztisztviselői kar anyagi

megbecsülése,• a magasan képzett szakemberek

megszerzése és megtartása.

Jellege: kötött illetményrendszer, az egyes elemek jogszabályban meghatározottak.

3.2.1. Az illetményrendszer elemei

• Alapilletmény: illetményalap (a mindenkori költségvetési törvény határozza meg) x besorolási szorzószám

• Illetménykiegészítés: iskolai végzettségtől és alkalmazó szerv szintjétől függ

• Illetménypótlék: speciális tudás vagy tevékenység elismerése (éjszakai, gépjármű-vezetési, veszélyességi, idegen nyelv-tudási, képzettségi)

• Személyi illetmény

3.2.2. Az illetményrendszer összetétele

Alapilletmény+

Illetménykiegészítés+

Illetménypótlék Illetmény

3.2.2. Az illetményrendszer összetétele

Alapilletmény

Illetményalapx

Fizetési fokozat szorzószámax

Eltérítés szorzószáma

Alapilletményx

„Intézményi” szorzószám

Illetmény-kiegészítés

Illetményalap x

Pótlék szorzószáma

Illetmény-pótlék

3.3.1. A köztisztviselők teljesítményértékelése

•értékelés alapja: munkáltató által évenként megálla-pított teljesítménykövetelmény,

•a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közig. szerv céljainak figyelembevételével meghatá-rozott teljesítménykövetelmények alapján rendszeresen értékelni kell,

•a köztisztviselővel szembeni egyéni teljesítményköve-telményt és a munkateljesítmény- értékelést írásba kell foglalni és szóbeli megbeszélés keretében átadni

•ha a teljesítményértékelés hibás, vagy valótlan tény-megállapítást tartalmaz a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet

3.3.2. A köztisztviselők minősítése

Garanciális szabály: a köztisztviselővel ismertetni kell!

• ismertetés • megismerés

A minősítésre észrevétel tehető.A köztisztviselő munkaügyi bírósághoz fordulhat,

ha a minősítésben• hibás• valótlan, illetve• személyiségi jogát sértő

megállapítások

szerepelnek

aláírással igazolva

Eredménye - négy fokozat:

• kiválóan alkalmas,• alkalmas,• kevéssé alkalmas,• alkalmatlan.

3.4. A köztisztviselők továbbképzése

Képzési típusok:

• gyakornokképzés,• közigazgatási alapvizsga és felkészítő,• közigazgatási szakvizsga és felkészítő,• az éves továbbképzési tervekben meg-

határozott kötelező és fakultatív tan-folyamok (4 évente minimum 30 óra),

• jegyző- és vezetőképzés,• állami vezetők képzése.

4. A köztisztviselők felelősségi rendszere

4.1. A fegyelmi felelősség4.2. A kártérítési felelősség

4.1. A fegyelmi felelősség

Fegyelmi felelősség fogalma:a közszolgálati jogviszonyból eredő sajátos felelősség.

Fegyelmi vétség:• megállapításának nélkülözhetetlen

eleme a felróható (vétkes) magatartás,

• két alakzat:– szándékosság,– gondatlanság.

4.1.1. A fegyelmi eljárás

Megindítása: alapos gyanú esetén kell elrendelni.

Szakaszai:• vizsgálati szakasz

melynek célja az eset összes

lényeges körülményének felderítése,

a pontos tényállás kialakítása,

• tárgyalási szakasz mely során döntés születik a felelősségről

Résztvevők: a vizsgálóbiztos a köztisztviselő a fegyelmi tanács

(3 tagú) Fegyelmi büntetések: megrovás, előmenetelben való

visszavetés, juttatások

csökkentése, megvonása,

címek, vezetői megbízás visszavonása,

hivatalvesztés.

4.2. A kártérítési felelősség 4.2.1. A köztisztviselő kártérítési

felelőssége

Jellemzői:• döntően vétkességi felelősség, • a vétkességet a munkáltatónak kell

bizonyítani,• mértéke a vétkesség fokától és a

magatartás súlyosságától függ.Kártérítés mértéke:• gondatlanul okozott kárért háromhavi

illetménye erejéig felel• szándékos károkozás esetén a teljes kárt

köteles megtéríteni.

A kártérítési felelősség megállapításának feltételei:

• jogellenes és felróható magatartás,• a kár bekövetkezte és• a kettő közötti okozati összefüggés.

• objektív felelősségnél (pl. hiányfelelősség): a vétkességre tekintet nélkül kell megtéríteni a kárt.

• harmadik személynek (pl. ügyfélnek) okozott kár esetén:

– a szerv tartozik közvetlen felelősséggel, de

– érvényesítheti a kártérítési felelősséget a köztisztviselővel szemben.

4.2.1. A köztisztviselő kártérítési felelőssége

• a felelőssége kiterjed:– az élet, egészség, testi épség sérelmével

okozott kárra,– a köztisztviselő vagyontárgyaiban

okozott kárra,– a köztisztviselőt ért egyéb kárra.

• teljes kártérítési felelősség terheli

4.2.2. A közigazgatási szerv kártérítési felelőssége

• főszabályként: vétkességre tekintet nélkül érvényesül,

• mentesül a felelősség alól, ha– a kárt működési körén kívül eső

elháríthatatlan ok, vagy– a károsult elháríthatatlan magatartása

okozta.

Köszönjük figyelmüket és sikeres felkészülést

kívánunk!

Honlapunkat megtalálják:a http://omi.mki.gov.hu címen