OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK

51 5282 06 Vegyészlaboráns

A szakmai vizsga szóbeli tantárgyai:

Laboratóriumi ismertekAlkalmazott fizikai kémia

Munkajogi, gazdasági alapismeretek

A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján a szóbeli tételeket 412/2002. számon kiadom.

2002NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET

Érvényes: 2002. április 19-től.

Laboratóriumi ismertek

1. A) Laboratóriumi vegyszerek

Ismertesse– a vegyszerek, mérgek kezelésének, tárolásának szabályait,– a vegyületek nevezéktanát,– a vegyszerek minőségét, az R- S- kód, kombinált RS-kód fogalmát,– a hulladékok kezelését, megsemmisítését!

B) Mintavétel, mintatárolásIsmertesse

– a nyers- és átlagminta fogalmát,– a nyersminta vételének módjait különböző halmazállapotú nyugvó és

áramló anyagokból,– az átlagminta kialakítását, a minták tárolását, címkézését!

2. A) Fizikai alapmennyiségek

Ismertesse– a tömeg, a térfogat, a hőmérséklet és a sűrűség fogalmát– a fizikai jellemzők mérésére szolgáló eszközök fajtáit, jellemzőit és

kiválasztásuk szempontjait!

B) Analitikai vizsgálati módszerekIsmertesse

– a minőségi elemzés és a mennyiségi elemzés célját,– a mennyiségi elemzés módszereit és jellemzésüket,– a mennyiségi vizsgálatok műveleti lépéseit és rövid jellemzésüket,– a gravimetriás és a titrimetriás mérések elvét!

2 51 5282 06/V

3. A) Üvegtechnikai munkák

Ismertesse– az üvegtechnikai munkák eszközeit és használatukat,– a gázégők fajtáit,– a láng szerkezetét, a helyes melegítés módját,– az üvegtechnikai műveltek és szakszerű végrehajtását (darabolás,

hajlítás, húzás),

B) KristályosításIsmertesse

– a kristályosítás fogalmát és célját,– a kristályosítás befolyásoló tényezőket,– az átkristályosítást és a frakcionált kristályosítást,– a kristályosítás eszközeit (bepárlás eszközeivel megegyezők)!

4. A) Készülékszerelési ismeretek

Ismertesse– a dugók puhítását, eszközei és használatát,– a dugófúrás eszközeit és használatukat,– a készülékszereléshez szükséges eszközök kiválasztását és illesztését,– a csapok, szorítók fajtáit és használatát, csiszolatos üvegeszközök és

készülékek szerelésének szabályait, csiszolatok tisztítását és tömítését!

B) CentrifugálásIsmertesse

– a centrifugálás fogalmát és célját,– az elválasztás hatékonyságát befolyásoló tényezőket,– ülepítő- és szűrőcentrifuga jellemzését,– a laboratóriumi kézicentrifugát, ultracentrifugát és szeparátorokat,– centrifugák kezelését, ellenőrzését!

5. A) Fizikai jellemzők mérése

Ismertesse– az olvadás-, dermedés-, forrás-, lágyuláspont fogalmát,– a meghatározásukra szolgáló eszközöket és berendezéseket!

B) A minta előkészítése a kvantitatív vizsgálathozIsmertesse

– a bemérés fogalmát, bemérési módokat,– a törzsoldat készítés célját, a törzsoldattal szemben támasztott

követelményeket, a törzsoldat készítésének lehetőségeit!

3 51 5282 06/V

6. A) Viszkozitásmérés

Ismertesse– aviszkozitás fogalmát,– a viszkozitást befolyásoló tényezőket,– a dinamikai, és kinematikai viszkozitás fogalmát és mértékegységeit,– a folyadékok viszkozitásának mérését módosított Ostwald-féle

viszkoziméterrel, Höppler és Engler-féle viszkoziméterrel!

B) GravimetriaIsmertesse

– a tömegszerinti elemzés módszereit és jellemzőit,– a gravimetriás mérések előnyeit és hátrányait,– a tömegszerinti elemzés műveleti sorrendjét,– a lecsapás műveletét és jellemzőit,– a csapadékok fajtáit, a csapadékok képződését és oldhatóságát,– a befolyásoló tényezőket,– a csapadék alak és mérési alak fogalmát!

7. A) A hőátadás módjai

Ismertesse– a közvetlen és közvetett melegítés fogalmát, előnyeit és hátrányait,– a közvetlen és közvetett melegítés eszközeit, jellemzőit,– a termosztálást, az ultratermosztát felépítését, szabályozását!

B) A térfogatos elemzésIsmertesse

– a térfogatos elemzések elvét,– a térfogatos elemzések csoportosítását (elektronátmenet nélküli és az

elektronátmenettel járó titrálások),– a mérőoldat fogalmát, a mérőoldattal szemben támasztott

követelményeket,– a mérőoldatok készítését, a mérőoldat koncentrációjának megválasztását

és pontos koncentrációjának meghatározását!

4 51 5282 06/V

8. A) A hűtés

Ismertesse– a közvetlen hűtés fajtáit,– a közvetett hűtés és megvalósításának eszközeit!

B) Titrálás műveleteIsmertesse

– a titrálási módokat és jellemzőit,– a közvetlen és követett titrálást,– a visszatitrálást és kiszorításos titrálást,– a fordított titrálást,– a titeralapanyagok jellemző tulajdonságait!

9. A) Gázokkal végzett műleletek

Ismertesse– a gázok laboratóriumi előállítását,– a gázfejlesztő készülékeket,– a gázok tisztítását, szárítását!

B) Indikátorok használataIsmertesse

– az indikátorok szerepét, fontosabb tulajdonságait,– az acidi-alkalimetriában, az oxidi-reduktometriában, a

komplexometriában és a csapadékos titrálásokban alkalmazott indikátorokat (példák)!

10. A) Gáztárolók kezelése

Ismertesse– a gázbomba fogalmát, rendeltetését,– a gázpalackok szerelvényezését, a gázok kivételét kis- és nagynyomású

palackokból,– a gázpalackok biztonságos használatát, színjelzéseit!

B) Törésmutató meghatározásaIsmertesse

– a törésmutató fogalmát, a törésmutatót befolyásoló tényezőket,– a refraktometriás mérések alapelvét,– a refraktométerek fajtáit (Abbe-féle és merülő refraktométer),– a refraktometriás mérések kivitelezését!

5 51 5282 06/V

11. A) Nyomás alatt végzett műveletek

Ismertesse– a nyomás alkalmazását különböző műveletekben, folyamatokban,– a laboratóriumban használt autoklávok felépítését, fajtáit,– az autoklávok biztonságos működtetésének szabályait!

B) Szitálás, szitaelemzésIsmertesse

– a szitálás célját, a sziták jellemzőit (csomószám),– a szitasorozatokat és a szitálógépeket!

12. A) Vákuumban végzett műveletek

Ismertesse– a vákuum fogalmát és alkalmazását különböző műveletekben,

folyamatokban,– a vízsugárszivattyú felépítését, jellemzését, az elérhető légritkítást

befolyásoló tényezőket,– a vákuumszivattyúk alkalmazását és jellemző paramétereit!

B) Levegő vizsgálatIsmertesse

– a szakszerű mintavétel előírásait,– a mérőszondák, mérőműszerek használatát,– a légszennyezők minőségi és mennyiségi meghatározását analitikai

gyorstesztekkel (CO, SO2, Cl2, H2S, NO2, NOx, szénhidrogének),– a vizsgálati eredmények megadását szabvány szerint,– a füstgázelemzők használatát!

6 51 5282 06/V

13. A) Az aprítás

Ismertesse– aprítási fok fogalmát,– aprítandó anyagok fajtáit és az aprítási mód megválasztásának

szempontjait,– a laboratóriumi aprítóberendezéseket (mozsarak, turmixgép,

golyósmalom)!

B) Abszorpciós színképelemzésIsmertesse

– a fényabszorpció jelenségét és magyarázatát,– a szelektív fényabszorpció és az abszorpciós spektrum fogalmát,– a transzmittancia és az abszorbancia fogalmát és kapcsolatát,– a fényelnyelés törvényét,– az abszorbancia és az anyagmennyiség koncentráció kapcsolatát!

14. A) A keverés, a rázás és berendezéseik

Ismertesse– a keverés célját, a keverést befolyásoló tényezőket,– a keverőtípusok és megválasztásának szempontjait,– a rázás célját, a rázáshoz használt edények töltését, rögzítését,– a rázógépek fajtáit!

B) Oldás, oldatkészítésIsmertesse

– az oldatok fogalmát és fajtáit,– az oldatok összetételének megváltoztatását hígítással, töményítéssel,

elegyítéssel,– az oldatkészítést szilárd anyagokból (tiszta és szennyezett anyagokból),– a telítetlen, telített-, túltelített oldat fogalmát és tulajdonságait!

7 51 5282 06/V

15. A) Lecsapás, ülepítés

Ismertesse– a lecsapás fogalmát és célját,– a csapadékok fajtáit,– a lecsapás körülményeinek megválasztását, az oldhatósági szorzatot,– a csapadékok tömörítésének módjait,– az ülepedés jelensége, az ülepedés sebességét befolyásoló tényezők,– a csapadékok mosását dekantálással!

B) pH mérésIsmertesse

– a pH fogalmát, a pH mérés módjait,– az elektródok használatát,– a mérés pH mérővel!

16. A) Az oldhatóság

Ismertesse– az oldhatóság fogalmát, mértékegységeit,– az oldhatóság függését a hőmérséklettől,– az oldhatósági görbék felvételét és az oldhatósági görbék gyakorlati

jelentőségét,– kolloid oldatok tulajdonságait és előállításukat!

B) A vezetés méréseIsmertesse

– a vezetés fogalma, mértékegységeit,– a mérőelektród felépítését, használatát,– a mérés kivitelezését konduktométerrel!

8 51 5282 06/V

17. A) Szervetlen preparátumok készítése

Ismertesse– a preparátum minőségét és mennyiségét befolyásoló tényezőket,– a preparátum készítéséhez szükséges anyagok minőségének

kiválasztását, mennyiségének kiszámítását,– a preparátumok elkészítéséhez szükséges eszközök, berendezések

kiválasztásának szempontjait,– a termék tisztasági fokának meghatározási lehetőségeit!

B) Talajok gyorsanalitikai vizsgálataIsmertesse

– a szakszerű mintavételt,– a talajok minősítését,– a talaj tápanyag-tartalmának meghatározását,– a talajvizsgáló mérőbőrönd utasítás szerinti használatát!

18. A) Extrahálás

Ismertesse– az extrahálás fogalmát, célját,– a szilárd - folyadék extrakciót szakaszos üzemben (macerálás, digerálás),

és folyamatos üzemben (perkolálás),– a Soxhlet-féle extraktor részeit és működését,– a folyadék-folyadék extrakciót (kirázás, perforálás),– a folyadék-folyadék extrahálás eszközeit,– a frakcionált extrakció eszközeit és megvalósítását!

B) Minőség elemzésekIsmertesse

– a szervetlen ionok kimutatását jellemző reakciójuk alapján,– az egyszerű minőségi analízist,– a fontosabb szerves funkciós-csoportok tulajdonságait és kimutatásukat,– a szerves vegyületek azonosítását funkciós-csoportja alapján!

9 51 5282 06/V

19. A) Szublimálás, liofilizálás

Ismertesse– a szublimálás és liofilizálás fogalmát és célját,– a szublimálást légköri nyomáson,– a szublimálás eszközeit!

B) Vizek vizsgálataIsmertesse

– a szakszerű mintavételt,– a vizek fizikai tulajdonságainak vizsgálatát,– a vizek kémiai összetételének vizsgálata különböző módszerekkel

(tesztcsíkokkal, kolorimetriás szín-összehasonlítás standardokkal, kolorimetriás titrálással),

– a vizsgált komponensek minőségi és mennyiségi meghatározását, (keménység, lúgosság, savasság, oldott és biológiai oxigén, szervesanyag tartalom, klorid-, nitrát-, szulfát-, nitrit-, foszfát-ion),

– a fizikai jellemzők mérését (hőmérséklet, szín, szag, íz, zavarosság)!

20. A) Szerves preparátumok készítése

Ismertesse– a szerves alapfolyamatokat (szulfonálás, nitrálás, halogénezés, acilezés,

oxidáció, redukció, diazotálás),– a preparátum készítésének reakcióegyenletét,– a preparátum minőségét és mennyiségét befolyásoló tényezőket,– a preparátum készítéséhez szükséges anyagok minőségének

kiválasztását, mennyiségének kiszámítását,– a preparátumok elkészítéséhez szükséges eszközöket, berendezések

kiválasztását, összeszerelését,– a termék tisztasági fokának meghatározását!

B) Adszorpciós vizsgálatokIsmertesse

– az adszorpció, derítés fogalmát,– a derítést befolyásoló tényezőket,– az adszorbens jellemző tulajdonságait,– az ioncserés adszorpció fogalmát,– az ioncserés adszorpciót befolyásoló tényezőket,– az ioncserélő gyanták fajtáit és tulajdonságait,– az ionmentes víz előállítására szolgáló berendezések szerelését és

üzemeltetését!

10 51 5282 06/V

21. A) Szárítás, izzítás

Ismertesse– az abszolút-, a relatív-, a tapadó-nedvesség, a fizikailag és kémiailag

kötött víz, a kristályvíz és a légszáraz állapot fogalmát,– a szárítást közvetett és közvetlen fűtéssel, infralámpával és higroszkópos

anyagokkal,– a szilárd anyagok szárításának eszközeit és kiválasztásuk szempontjait,– az exszikkátor és a vákuum-exszikkátor és használatát,– az izzítókemencéket és használatukat,– a szárítóberendezések kiválasztásának szempontjait,– a szárítószekrény és a vákuum-szárítószekrény és használatát!

B) Kromatográfiás vizsgálatokIsmertesse

– kromatográfiás alapfogalmakat,– az oszlop-, réteg-, papírkromatográfiás szétválasztási műveleteket,– a kromatográfiás vizsgálatok felosztását, módszereit,– a kromatográfiás vizsgálatok gyakorlati jelentőségét!

22. A) Szűrés

Ismertesse– a szűrés fogalmát és célját,– a szűrőfelületek jellemzését és kiválasztásának szempontjait,– a légköri nyomáson történő szűrés eszközeit, kiválasztásuk szempontjait

és használatukat,– a vákuumszűrés eszközeit,– a melegen szűrés eszközeit,– a nyomás alatt működő szűrőberendezést!

B) DesztillálásIsmertesse

– a desztilláció fogalmát,– a desztilláció célját (tisztaanyag előállítás, elegyek szétválasztása),– a desztilláció fajtáit (egyszerű-, frakcionált-, vízgőz- és

vákuumdesztilláció),– az egyszerű és a frakcionált desztilláló berendezések szerelését és

működtetését,– a vákuumdesztilláló berendezés összeállítását és működtetését,– a vízgőzdesztilláló berendezés szerelését és üzemeltetését!

11 51 5282 06/V

23. A) Bepárlás

Ismertesse– a bepárlás fogalmát és célját,– a bepárlást befolyásoló tényezőket,– a nyitott-, és zártrendszerű bepárló-berendezések és működét,– a bepárlás módja szerves oldószert tartalmazó oldat esetén

B) TermosztálásIsmertesse

– a termosztálás elvét,– a termosztálás feladatát,– az egyszerű termosztátokat, a Dewar-edényt, a víztermosztátot,– a kontakthőmérő működésének elvét és szabályozását,– az ultratermosztát felépítését és üzemeltetését!

12 51 5282 06/V

Alkalmazott fizikai kémia

1. A) Az alkáliföldfémek és a periódusos rendszer s-mezője

– ismertesse a periódusos rendszer atomszerkezeti magyarázatát,– ismertesse az s-mező elemeinek közös sajátságait,– elemezze az alkáliföldfémek tulajdonságait és magyarázza meg az

elektronszerkezeti okait,– ismertesse a bázis fogalmát– sorolja fel az alkáliföldfémek előfordulását, előállítási módjait és

felhasználását!

B) Anyagi rendszerek– definiálja az anyagi rendszer és a környezet fogalmát,– ismertesse a rendszer fajtáit (nyitott-, zárt és izolált rendszer)– jellemezze a homogén és a heterogén rendszert,– definiálja a kolloid állapotot!

2. A) A szén és szervetlen vegyületei. A periódusos rendszer p-mezője

– ismertesse a periódusos rendszer atomszerkezeti magyarázatát,– sorolja fel a p-mező elemeinek közös sajátságait,– sorolja fel a szén tulajdonságait és adja meg elektronszerkezeti

magyarázatukat,– ismertesse a szén-monoxid és szén-dioxid szerkezetét, tulajdonságaikat,

előállításukat, felhasználásukat!

B) Homogén többkomponensű rendszerek– definiálja az elegyek fogalmát, ismertesse fajtáit,– definiálja az ideális elegyképződés szabályait,– ismertesse a gáz-gáz elegyeket,– ismertesse a Dalton törvényt!

13 51 5282 06/V

3. A) A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

– ismertesse a nitrogéncsoport elemeit, azok vegyértékhéjának szerkezetét,– magyarázata el a nitrogén és a foszfor molekulaszerkezete közötti

különbségét,– ismertesse a nitrogén és foszfor tulajdonságait, sorolja fel

előfordulásukat, ismertesse előállításukat és felhasználásukat,– írja fel az ammóniamolekula elektronképletét és rajzolja fel térbeli

felépítését,– ismertesse a molekulapolaritás meghatározóit,– ismertesse az ammónia tulajdonságait, előállításának módját és

felhasználását!

B) Szilárd anyagok oldódása– definiálja a hidratációt és a szolvatációt, ismertesse a folyamat

hőszínezetét,– definiálja az oldáshőt és ismertesse mértékegységét,– ismertesse az oldódás energiaviszonyait,– definiálja az oldhatóság fogalmát,– ismertesse az oldhatóságot befolyásoló tényezőket!

4. A) Az oxigén és fontosabb vegyületei

– ismertesse az oxigén helyét a periódusos rendszerben, vegyértékhéjának szerkezetét,

– ismertesse az oxigén tulajdonságait, előfordulását, előállítását és felhasználását,

– ismertesse a víz fizikai és kémiai tulajdonságait,– vázolja le a víz autoprotolízisét, ismertesse ionszorzat, a pH és a pOH

fogalmát,– definiálja a savak és bázisok fogalmát,– indokolja a sók vizes oldatának kémhatását, példákkal mutass be a

hidrolízist!

B) Kémiai egyensúlyok– jellemezze a reverzibilis folyamatokat,– ismertesse a dinamikus egyensúly kialakulását, a tömeghatás törvényét,– definiálja az egyensúlyi állandót,– ismertesse az egyensúly eltolásának lehetőségeit!

14 51 5282 06/V

5. A) A vas és a periódusos rendszer d-mezőjének elemei

– ismertesse a d-mező elemeinek fizikai és kémiai tulajdonságait és elektronszerkezeti magyarázatukat,

– rajzolja fel a vas elektronszerkezetének felépítését (alkalmazza az energiaminimum elvét, a Pauli-féle tilalmi elvet és a Hund szabályt),

– ismertesse a vas fizikai, kémiai tulajdonságait, előfordulását.

B) Elektrolit egyensúlyok I.– definiálja az elektrolitok fogalmát, ismertesse fajtáit,– ismertesse az elektrolitos disszociáció folyamatát,– definiálja a disszociációs fokot és disszociációs állandót,– ismertesse a disszociációs fok és disszociációs állandó kapcsolatát!

6. A) A kén és fontosabb vegyületei

– ismertesse a kén fizikai és kémiai tulajdonságait,– definiálja az allotrópia fogalmát,– ismertesse kén-dioxid, kén-trioxid, kénessav és kénsav tulajdonságait és

előállítását,– definiálja az oxidációs szám fogalmát, ismertesse kiszámításának

szabályait a kénvegyületek példáján,– határozza meg az oxidálószer és redukálószer fogalmát,– alkalmazza az oxidációs számokat a redoxi-reakciók rendezése során!

B) Elektrolit egyensúlyok II.– ismertesse a víz autoprotolízisét, definiálja a víz ionszorzatát,– definiálja a pH-t és a pOH-t,– jellemezze az oldatok kémhatását pH-juk alapján!

7. A) A halogénelemek és fontosabb vegyületeik

– jellemezze a halogén elemeket fizikai és kémiai tulajdonságai alapján,– definiálja az elektronegatvitás fogalmát,– ismertesse a halogén elemek elektronegatvitásának változását a rendszám

növekedésével,– ismertesse a halogének előfordulását, előállítását,– ismertesse a fontosabb halogenideket,– jellemezze az ionkötés!

B) Elektrolit egyensúlyok III.– jellemezze az erős és a gyenge elektrolitokat a disszociációfok és a

disszociációs állandó alapján,– ismertesse az erős és a gyenge elektrolitok pH-jának számítását!

15 51 5282 06/V

8. A) Az alumínium és az amfoter elemek

– jellemezze a halogén elemeket fizikai és kémiai tulajdonságai alapján,– definiálja az elektronegatvitás fogalmát,– ismertesse a halogén elemek elektronegatvitásának változását a rendszám

növekedésével,– ismertesse a halogének előfordulását, előállítását,– ismertesse a fontosabb halogenideket,– jellemezze az ionkötés!

B) A sók vizes oldatának hidrolízise– definiálja a hidrolízist,– ismertesse a hidrolizáló sóoldatok pH-jának alakulását!

9. A) A telített szénhidrogének

– ismertesse a kovalens kötés kialakulását és jellemzőit (kötéstávolság, kötési energia, kötéspolaritás, kötésszög),

– definiálja a telített szénhidrogének fogalmát, ismertesse felosztását,– definiálja a homológ sorozat fogalmát,– ismertesse az alkánok fizikai és kémiai tulajdonságait, jellemezze a

gyökös szubsztitúciót,– ismertesse a konstitúciós izomériát!– ismertesse az alkánok előfordulását és előállítását,– sorolja fel a fontosabb alkánokat!

B) Puffer oldatok– definiálja és jellemezze a puffer oldatokat– ismertesse a puffer oldatok fajtáit,– definiálja a puffer kapacitást,– ismertesse a puffer oldatok analitikai jelentőségét!

16 51 5282 06/V

10. A) A telítetlen szénhidrogének

– ismertesse a kétszeres kovalens kötés szerkezetét,– példán keresztül ismertesse a geometriai izomériát,– definiálja alkének homológ sorát, adja meg elnevezésüket,– ismertesse az alkének fizikai, kémiai tulajdonságait, az eliminációs

reakciók jellemzését,– írje fel az alkének fontosabb reakcióit,– definiálja a polimerizációt,– ismertesse a fontosabb alkéneket és előállításuk módját!

B) Az oldhatósági szorzat– ismertesse a heterogén egyensúlyok kialakulását,– definiálja az oldhatósági szorzatot a rosszul oldódó elektrolitokra,– ismertesse a rosszul oldódó sók oldhatóságát befolyásoló tényezőket!

11. A) Az alkinek

– ismertesse a háromszoros kovalens kötés kialakulását és szerkezetét,– sorolja fel az alkinek homológ sorozatának tagjait, adja meg elnevezésük

szabályait,– ismertesse az acetilén fizikai és kémiai tulajdonságait, reakcióit,– ismertesse a gyökös addíció jellemzését,– ismertesse az acetilén és homológjai előállítási lehetőségeit!

B) Elektrokémia– sorolja fel az elektromos vezetők fajtáit,– ismertesse az elektromos áram vezetésének mechanizmusát az első és a

másodrendű vezetőkben.– ismertesse a kémiai és az elektromos energia kölcsönös átalakulásait!

12. A) Az aromás szénhidrogének, az aromás szerkezet

– ismertesse az aromás szerkezetet (delokalizált pí-elektronrendszer) a benzol példáján,

– ismertesse a kémiai tulajdonságok és az aromás szerkezet közötti összefüggést,

– jellemezze az elektrofil szubsztitúciót,– sorolja fel az irányítási szabályokat a szubsztituált benzolban,– ismertesse a fontosabb benzolhomológokat!

B) Az elektrolitok fajlagos vezetése– definiálja az elektromos vezetést és ismertesse mértékegységét,– ismertesse a fajlagos vezetést és mértékegységét,– ismertesse a fajlagos vezetés és az elektromos vezetés kapcsolatát!

17 51 5282 06/V

13. A) A hidroxi-származékok

– definiálja és csoportosítása a hidroxivegyületeket,– jellemezze a hidroxilcsoportot alkoholokban, illetve fenolokban és

enolokban,– ismertesse a hidroxiszármazékok szerkezetét, fizikai tulajdonságaikat,– ismertesse a hidroxi származékok kémiai tulajdonságait (a szénváz és a

hidroxi-csoport kölcsönhatását),– jellemezze az oxidáció - redukció folyamatát!

B) Az ionvándorlás– definiálja a vándorlási sebességet,– definiálja az abszolút és a relatív ionmozgékonyságot és ismertesse ezek

kapcsolatát!

14. A) A halogénezett szénhidrogének

– ismertesse a halogénezett szénhidrogének fogalmát, felosztását, elnevezési szabályait,

– ismertesse a szén-halogén kötés jellegét,– ismertesse a halogénezett szénhidrogének tulajdonságait, reakcióit, a

nukleofil szubsztitúciót,– ismertesse fontosabb halogénezett szénhidrogéneket és előállításukat!

B) Az elektródpotenciál– definiálja az elektródpotenciált és ismertesse kialakulását,– írja fel a Nernst egyenlet és magyarázza jelentését,– ismertesse a elektródpotenciál értékét meghatározó tényezőket,– definiálja a standard potenciált!

18 51 5282 06/V

15. A) Az oxovegyületek

– definiálja és csoportosítása az oxovegyületeket, ismertesse elnevezési szabályait,

– ismertesse az oxovegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait,– jellemezze az elektrofil és a nukleofil addíciót,– ismertesse az oxovegyületek előállítását, és a fontosabb oxovegyületeket!

B) Az elektródok fajtái– definiálja az elsőfajú elektródokat, sorolja fel fajtáit és ismertesse

jelölésüket,– definiálja az másodfajú elektródokat, sorolja fel fajtáit és ismertesse

felépítésüket és jelölésüket,– ismertesse a másodfajú elektródok analitikai jelentőségét,– definiálja az indikátor elektródokat és ismertesse analitikai

jelentőségüket!

16. A) A karbonsavak fogalma, csoportosítása

– definiálja és csoportosítsa a karbonsavakat, ismertesse elnevezésük szabályait,

– ismertesse a karbonsavak erőssége és szerkezete közötti összefüggést,– ismertesse a monokarbonsavak fizikai tulajdonságait,– ismertesse a karbonsavak kémiai tulajdonságait, reakcióit, karbonsavak

előállítását!

B) Redoxi rendszerek– definiálja és jellemezze a redoxi rendszert,– definiálja a redoxi standard potenciált,– ismertesse a redoxi rendszerek jelentőségét az analitikában!

17. A) A karbonsavszármazékok

– definiálja és csoportosítsa a savszármazékat, írjon fel egy -egy példát is,– definiálja és csoportosítsa az észtereket, ismertesse fizikai, kémiai

tulajdonságait,– ismertesse az észterek előállítása,– ismertesse a tömeghatás törvényét, az egyensúlyi reakciók teljessé tételét

a közvetlen észteresítés példáján (az egyensúlyi állandó)!

B) Az elektrolízis– definiálja az elektrolízist,– ismertesse és jellemezze az elektrolízis primer és szekunder folyamatait,– ismertesse a Faraday I. és II. törvényeit!

19 51 5282 06/V

18. A) A helyettesített karbonsavak

– definiálja és csoportosítása a helyettesített karbonsavakat, ismertesse elnevezéseiket, bemutatása be egy-egy példán keresztül,

– definiálja és csoportosítása az aminosavakat, ismertesse tulajdonságaikat,– ismertesse az aminosavak biológiai jelentőségét,– ismertesse a fehérjék szerkezetét!

B) Kolloid rendszerek– definiálja és jellemezze a kolloid állapotot,– ismertesse a kolloid állapot kialakulását,– ismertesse a kolloid rendszerek fajtáit,– jellemezze a diszperz rendszereket,– definiálja az adszorpciót,– ismertesse az adszorpciós egyensúly kialakulását!

19. A) Az aminok

– definiálja és csoportosítása az aminokat, vezesse le az ammóniából,– magyarázza meg az aminok bázisos viselkedésének okát,– ismertesse az aminok fizikai és kémiai tulajdonságait, reakcióit,

előállítását!

B) Gázok adszorpciója– ismertesse a gázok adszorpcióját befolyásoló tényezőket,– rajzolja fel az adszorpciós izotermákat,– ismertesse a gázok és a gázelegyek adszorpciójának analitikai

jelentőségét!

20 51 5282 06/V

20. A) A szénhidrátok és az optikai izoméria

– definiálja és csoportosítsa a szénhidrátokat,– ismertesse a fontosabb monoszacharidokat (glükóz, fruktóz),– mutassa be az optikai izomériát a monoszacharidok példáján

(kiralitáscentrumok száma, térizomerek száma, forgatási irány jelzése stb.),

– csoportosítsa a diszacharidokat!

B) Anyagszerkezeti ismeretek– ismertesse a fény anyagi és hullám természetét,– ismertesse a fény jellemzésére szolgáló mennyiségeket és

mértékegységeiket,– ismertesse a fény és az anyag kölcsönhatását,– ismertesse a fényabszorpció és fényemisszió jelenségét,– ismertesse a fényabszorpció és fényemisszió analitikai jelentőségét!

21 51 5282 06/V

Munkajogi, gazdasági alapismeretek

1. A vállalkozások gazdasági környezetének jellemzése– definiálja a következő fogalmakat: infláció, privatizáció, konvertibilitás,

export, import,– ismertesse és jellemezze a nemzetközi gazdasági szervezeteket,– ismertesse Magyarország gazdasági problémáit és célkitűzéseit!

2. Vállalkozások indítása– ismertesse a társasági formákat,– ismertesse a vállalkozások indításának feltételeit,– ismertesse a gazdasági környezet felmérését (piackutatás,

marketingtevékenység)!

3. Vállalkozások adózása– ismertesse az adózás alapfogalmait,– ismertesse az adózás rendjét,– ismertesse az egyes adóformákat (társasági adó, ÁFA, SZJA) és főbb

jellemzőit!

4. Vállalkozások irányítása– ismertesse a tervezés szerepét,– ismertesse a gazdasági növekedés tényezőit,– sorolja fel a társaságok irányító szerveit!

5. A vállalati pénzgazdálkodás– ismertesse a vállalati pénzgazdálkodás alapfogalmait,– ismertesse a gazdaságosság fogalmát, számításának módszereit,– ismertesse a beruházás-gazdaságosság összefüggéseit!

6. Vállalati gazdálkodás eszközei– sorolja fel a tárgyi eszközöket, forgóeszközöket,– ismertesse anyaggazdálkodást és a beruházást!

7. Költségek elemzése– ismertesse a költségek szerkezetét és keletkezésüket,– csoportosítása a költségeket,– ismertesse a költségcsökkentés módszereit!

22 51 5282 06/V

8. Üzemszervezési ismeretek– ismertesse az anyagi folyamatokat,– ismertesse a minőségellenőrzést,– definiálja az ergonómia fogalmát, ismertesse alkalmazását!

9. A szervezés folyamatai– ismertesse a zavartalan működés biztosítását,– ismertesse az irányítási folyamatok szerepét,– ismertesse a munkaszervezés folyamatát!

10. Munkaértékelés– sorolja fel a vállalkozások szervezeti egységeit,– elemezze a munkabér-felhasználást,– ismertesse a munkaerő hatását a vállalati eredményességre,– elemezze az időkieséseket!

11. Jogi ismeretek– ismertesse a jogi személy fogalmát,– ismertesse a fontosabb munkajogi ismereteket,– ismertesse a Kollektív Szerződés lényegét!

12. Foglalkozási ártalmak és betegségek– definiálja és csoportosítsa az ártalmak és betegségek fogalmát,– ismertesse a szervezet alkalmazkodását a munkavégzéshez,– ismertesse az ártalmak és betegségek főbb megelőzési módjait!

13. Az egyéni egészségvédelem– definiálja az egyéni egészségvédelmet, ismertesse fontosabb eszközeit,– ismertesse a munkáltatói és dolgozói kötelességeket!

14. Az egészséges üzem, munkahely és követelményei– ismertesse az üzem és a munkahelyek kialakítását, elrendezését,– sorolja fel a munkaegészségügyi követelményeket!

15. Tűzvédelem– definiálja a tűzvédelmi szervek legfontosabb feladatait,– ismertesse a tűz- és robbanásveszélyt megelőző intézkedéseket,– sorolja fel a tűzoltás módjait!

23 51 5282 06/V

16. Környezetvédelem– definiálja a környezet fogalmát,– ismertesse a környezetkárosító hatásokat,– ismertesse a környezetvédelmi tevékenység lényegét, eszközeit,– ismertesse a környezetvédelmi törvényeket!

17. Vegyianyagok biztonságtechnikája– ismertesse a mérgezések megelőzésének módjait,– ismertesse a vegyszerek tárolása vonatkozó szabályokat,– sorolja fel a veszélyes ipari hulladékokat!

18. A villamosság biztonságtechnikája– ismertesse a villamosberendezések biztonságtechnikai követelményeit,– ismertesse az érintésvédelem fogalmát, módjait!

19. Balesetelhárítás– definiálja a baleset és a balesetelhárítás fogalmát,– ismertesse az üzemi balesetek üzemi és tárgyi okait,– sorolja fel a társadalom és az egyén kötelességeit a balesetelhárításban!

20. Biztonságtechnika– definiálja a biztonságtechnika fogalmát, feladatait, módszereit,– ismertesse a technikai védelem fokozatait,– ismertesse a termelőberendezések általános biztonságtechnikai követeményeit!

21. Elsősegélynyújtás– ismertesse a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi feltételeit,– soroljon példákat mentésre különböző helyzetből!

22. Anyagtárolás és szállítás biztonságtechnikája– ismertesse a szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú anyagok biztonságos

szállításának, tárolásának szabályait!

23. A mechanikai műveletek biztonságtechnikája– ismertesse az aprítás, aprítógépek biztonságos üzemeltetését,– ismertesse a gépek védelmének megoldását!

24. A hidromechanikai műveletek biztonságtechnikája– csoportosítsa hidromechanikai műveleteket,– ismertesse a hidromechanikai gépek és berendezések biztonságos

üzemeltetését!

24 51 5282 06/V