226
Individuális és Individuális és szociális szociális irányzatok irányzatok a pedagógia a pedagógia történetében történetében Pukánszky Béla Pukánszky Béla

Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

  • Upload
    layne

  • View
    32

  • Download
    4

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében. Pukánszky Béla. Görög filozófusok a nevelésről a) A szofisták. A Kr. e. V. századi Athénban megnövekedett a neveléssel,oktatással szemben támasztott társadalmi igény. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Individuális és Individuális és szociális irányzatokszociális irányzatok

a pedagógia a pedagógia történetébentörténetébenPukánszky BélaPukánszky Béla

Page 2: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Görög filozófusok a nevelésrőlGörög filozófusok a nevelésrőla) A szofistáka) A szofisták

A Kr. e. V. századi Athénban megnövekedett a A Kr. e. V. századi Athénban megnövekedett a neveléssel,oktatással szemben támasztott társadalmi neveléssel,oktatással szemben támasztott társadalmi igény.igény.

Ennek kielégítésére vállalkoztak a szofisták Ennek kielégítésére vállalkoztak a szofisták (»bölcsek«), akik vándortanítóként városról-városra (»bölcsek«), akik vándortanítóként városról-városra járva – jó pénzért – tették közkinccsé bölcsességüket. járva – jó pénzért – tették közkinccsé bölcsességüket.

Olyan műveltséget közvetítettek, amely a Olyan műveltséget közvetítettek, amely a gyakorlati gyakorlati életbenéletben jól hasznosítható. jól hasznosítható.

Műveltségképük már bizonyos természettudományos Műveltségképük már bizonyos természettudományos jellegű ismeretanyagot is tartalmazott. jellegű ismeretanyagot is tartalmazott.

Tanításuk tartalma a következőképpen Tanításuk tartalma a következőképpen rendszerezhető: rendszerezhető:

Page 3: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

1. Dialektika1. Dialektika.. A logikus gondolkodás és a A logikus gondolkodás és a vitatkozás, érvelés tudománya. vitatkozás, érvelés tudománya. ProtagoraszProtagorasz,, a híres szofista odáig fejlesztette ennek a híres szofista odáig fejlesztette ennek művészetét, hogy kijelenthette: Minden művészetét, hogy kijelenthette: Minden dologról dologról két egymással homlokegyenest két egymással homlokegyenest szembenálló felfogásszembenálló felfogás létezhet, s az ügyes létezhet, s az ügyes szofista képes arra, hogy „a kevésbé találó szofista képes arra, hogy „a kevésbé találó felfogást mint helytállóbbat” hitesse el felfogást mint helytállóbbat” hitesse el vitapartnereivel. vitapartnereivel.

E felfogás szerint tehát az igazság szubjektív, E felfogás szerint tehát az igazság szubjektív, s a virtuóz – de már öncélúságba hajló – s a virtuóz – de már öncélúságba hajló – vitatkozás segítségével az ember képessé vitatkozás segítségével az ember képessé válhat arra, hogy hamis tényeket az igazság válhat arra, hogy hamis tényeket az igazság színében tüntessen fel. Itt jelentkeznek az színében tüntessen fel. Itt jelentkeznek az abszurditásig túlhajtott szofizmusabszurditásig túlhajtott szofizmus veszélyei. veszélyei.

Page 4: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„Minden viszonylagos”Minden viszonylagos” – azaz – azaz nem létezneknem léteznek az az emberi magatartást szabályozó általános emberi magatartást szabályozó általános érvényű erkölcsi normák, törvények. érvényű erkölcsi normák, törvények.

ProtagoraszProtagorasz,, amikor azt állítja, hogy amikor azt állítja, hogy „minden „minden dolog mértéke az ember”dolog mértéke az ember” (ezt nevezzük homo (ezt nevezzük homo mensura-elvnek), egyben azt is sugallja, hogy mensura-elvnek), egyben azt is sugallja, hogy az erkölcsös magatartás, az erény teljesen a az erkölcsös magatartás, az erény teljesen a szubjektumtól függ. szubjektumtól függ.

Sokféle erény létezhetSokféle erény létezhet, különbözik egymástól , különbözik egymástól a férfi, a nô, a gyermek, a felnõtt, a szabad és a férfi, a nô, a gyermek, a felnõtt, a szabad és a rabszolga erkölcse. A szofistáknak ezt az a rabszolga erkölcse. A szofistáknak ezt az alapállását alapállását etikai relativizmusetikai relativizmusnaknak nevezzük. nevezzük.

Page 5: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

2. 2. Retorika.Retorika. Az ékesszólás, a Az ékesszólás, a kifejező-meggyőző kifejező-meggyőző beszédbeszéd mestersége („techné”-je). mestersége („techné”-je).

A szofisták nemcsak a logikus gondolkodást, a A szofisták nemcsak a logikus gondolkodást, a meggyőző érvelést tartották fontosnak, hanem meggyőző érvelést tartották fontosnak, hanem annak annak formai elemeitformai elemeit is. is.

Azt is, hogy tanítványaik gondolataikat művészien Azt is, hogy tanítványaik gondolataikat művészien kialakított, kifejező és hatásos formába tudják kialakított, kifejező és hatásos formába tudják önteni, azaz legyenek jó szónokok. önteni, azaz legyenek jó szónokok.

Ők voltak a pedagógia történetében az elsők, akik Ők voltak a pedagógia történetében az elsők, akik rendkívül hatásos rendkívül hatásos módszerbeli eszközöketmódszerbeli eszközöket alkalmaztak e cél eléréséért. alkalmaztak e cél eléréséért.

A szabályok oktatásán túl nagy súlyt fektettek a A szabályok oktatásán túl nagy súlyt fektettek a gyakorlásra.gyakorlásra. A A “tanulási kedv”“tanulási kedv” felkeltése és felkeltése és fenntartása érdekében sikerrel alkalmazták a fenntartása érdekében sikerrel alkalmazták a dicséretet, sőt a hallgatóság előtti próbaszónoklatok dicséretet, sőt a hallgatóság előtti próbaszónoklatok esetében az előre lepénzelt “bértapsolók” esetében az előre lepénzelt “bértapsolók” alkalmazásával.alkalmazásával.

Page 6: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szofisták lefizetett bértapsolókkal motiválják a szónoklást gyakorló tanítványukat

Page 7: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

3. 3. Gyakorlati ismeretekGyakorlati ismeretek.. A szofisták A szofisták „tananyagrendjében” a humán ismeretkörök mellett „tananyagrendjében” a humán ismeretkörök mellett bizonyos természettudományok, reáliák is helyet bizonyos természettudományok, reáliák is helyet kaptak. kaptak.

Így például Így például HippiászHippiász a dialektikán és retorikán túl a dialektikán és retorikán túl számtant, mértant és csillagászatot is tanított. számtant, mértant és csillagászatot is tanított.

A szofisták vitathatatlan pedagógiai érdeme, hogy A szofisták vitathatatlan pedagógiai érdeme, hogy mélységesen hittek az egyén mélységesen hittek az egyén nevelhetőségében.nevelhetőségében. Ez a hit Ez a hit bizonyos esetekben túlzott bizonyos esetekben túlzott pedagógiai optimizmusbapedagógiai optimizmusba csapott át. csapott át.

Antiphón:Antiphón: „Véleményem szerint a világon legfontosabb „Véleményem szerint a világon legfontosabb a nevelés; ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy a nevelés; ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy valószínű, hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, valószínű, hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, melyet a földbe vetünk, olyan a várható aratás is. Ha melyet a földbe vetünk, olyan a várható aratás is. Ha egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el. A környezet szerint, szárazság nem pusztíthatja el. A környezet szerint, amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik szükségszerűen jellemünk fejlõdése is.”szükségszerűen jellemünk fejlõdése is.”

(Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat )(Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat )

Page 8: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szókratész (Kr. e. 470–399)Szókratész (Kr. e. 470–399) Hadat üzent a szofisták erkölcsi relativizmusának, és Hadat üzent a szofisták erkölcsi relativizmusának, és

síkra szállt az síkra szállt az örök erkölcsi értékekörök erkölcsi értékek jogainak jogainak visszaállításáért. visszaállításáért.

Hitt Hitt az erény taníthatóságábanaz erény taníthatóságában,, abban, hogy a tudás abban, hogy a tudás nemesíti az embert. De nála ez a tudás nem a külső nemesíti az embert. De nála ez a tudás nem a külső forrásból származó érzékleteken alapul, hanem a tudat forrásból származó érzékleteken alapul, hanem a tudat benső aktivitásán, a benső aktivitásán, a ráció öncélúságán.ráció öncélúságán.

Szókratész filozófiája tehát szélsőségesen Szókratész filozófiája tehát szélsőségesen racionalistaracionalista.. Az igazi megismerés forrását az emberi tudatba helyezi Az igazi megismerés forrását az emberi tudatba helyezi

át; az érzékszervi megismerésnek, a külső természet át; az érzékszervi megismerésnek, a külső természet tudati leképezésének így kisebb jelentőséget tulajdonít. tudati leképezésének így kisebb jelentőséget tulajdonít.

A A kétféle megismeréskétféle megismerés így Szókratész felfogása szerint a így Szókratész felfogása szerint a következő: következő:

Page 9: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

1. A 1. A szakemberek,szakemberek, különféle mesteremberek különféle mesteremberek ismeretszerzése, amely a ismeretszerzése, amely a tárgyi ismeretek tanulását tárgyi ismeretek tanulását jelenti. Ez csak egy jelenti. Ez csak egy alacsonyabb rendű, relatív alacsonyabb rendű, relatív értékű tudást értékű tudást eredményezhet. eredményezhet.

2. Ha a dolgokat nem 2. Ha a dolgokat nem szemünkkel, hanem szemünkkel, hanem belső belső tudatműködésünkkeltudatműködésünkkel vizsgáljuk, szert tehetünk vizsgáljuk, szert tehetünk az egyedül igaz, valóságos az egyedül igaz, valóságos ismeretekre. ismeretekre.

Szókratész

Page 10: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Neveléstörténeti szempontból nagyon jelentős Neveléstörténeti szempontból nagyon jelentős Szókratésznek az eljárása, mellyel vitapartnerét a Szókratésznek az eljárása, mellyel vitapartnerét a konkrét konkrét tapasztalat zavaros képzeteiből rávezette az igazságratapasztalat zavaros képzeteiből rávezette az igazságra. .

Ez a szókratészi Ez a szókratészi „„bábáskodás”bábáskodás” (maieutiké) (maieutiké) tulajdonképpen tulajdonképpen nem más, mint induktív eljárások sorozata. nem más, mint induktív eljárások sorozata.

A A heurisztikus módszerheurisztikus módszer alkalmazásával a beszélgetés során alkalmazásával a beszélgetés során a konkrétumból kiindulva, mesterien megfogalmazott a konkrétumból kiindulva, mesterien megfogalmazott kérdések sorozatán át jutott el az általános igazságokig. kérdések sorozatán át jutott el az általános igazságokig.

A dialógus alatt mindvégig a tanítvány áll előtérben, s a A dialógus alatt mindvégig a tanítvány áll előtérben, s a háttérbe húzódó mester kérdéseivel háttérbe húzódó mester kérdéseivel szinte észrevétlenül szinte észrevétlenül vezeti rá õt a helyes útravezeti rá õt a helyes útra. (Miután előbb vakvágányra vitte, . (Miután előbb vakvágányra vitte, s rádöbbentette hibás felfogásának tarthatatlanságára.) s rádöbbentette hibás felfogásának tarthatatlanságára.)

Így válik végül teljessé tudás, amelynek megszerzése Így válik végül teljessé tudás, amelynek megszerzése Szókratész felfogása szerint voltaképpen csak Szókratész felfogása szerint voltaképpen csak visszaemlékezés visszaemlékezés az eredendően velünk született és később az eredendően velünk született és később feledésbe merült ismeretekre. feledésbe merült ismeretekre.

Page 11: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A tudás átadására A tudás átadására tehát Szókratész tehát Szókratész kimunkált egy mesteri kimunkált egy mesteri módszert, a módszert, a heurisztika, a heurisztika, a „„rádöbbentés” rádöbbentés” művészetét.művészetét.

Ennek kései – Ennek kései – meglehetősen meglehetősen leegyszerűsített – leegyszerűsített – válfaja válfaja „kérdve-kifejtő „kérdve-kifejtő módszer”módszer” néven vált néven vált honossá az újkori honossá az újkori iskolák hétköznapi iskolák hétköznapi gyakorlatában. gyakorlatában.

Szókratész Menón rabszolgáját tanítja az adott oldalhosszúságú négyzet

területének megkettőzésére

Page 12: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Négyzet területének megkettőzése

Page 13: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Platón (Kr. e. 428/7–348/7)Platón (Kr. e. 428/7–348/7)

Érdeme a pedagógia terén kettős: Érdeme a pedagógia terén kettős: egyrészt rendkívül szemléletes módon egyrészt rendkívül szemléletes módon ábrázoltaábrázolta a korabeli görög nevelést, a korabeli görög nevelést, másrészt pedig egy sajátos, másrészt pedig egy sajátos, egyedülálló egyedülálló pedagógiai rendszertpedagógiai rendszert alkotott. alkotott.

Ezt a rendszer az „Ezt a rendszer az „Állam”Állam” és a és a „„Törvények”Törvények” című dialógusa című dialógusa segítségével rekonstruálhatjuk. segítségével rekonstruálhatjuk.

Page 14: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A egyén helyét ebben a társadalmi rendszerben saját A egyén helyét ebben a társadalmi rendszerben saját lelki alkata határozza meg. lelki alkata határozza meg.

PlatónPlatón az egyes ember az egyes ember lelkének összetevőilelkének összetevői::

az emberi lélek részeiaz emberi lélek részei: : 1. megismerő 2. érző rész 1. megismerő 2. érző rész 3. 3. vágyó részvágyó rész

hajlamai:hajlamai: 1. megismerés 2. Indulat 1. megismerés 2. Indulat 3. 3. vágyakozásvágyakozás

funkcióifunkciói 1. gondolkodás 2. szeretet1. gondolkodás 2. szeretet 3. ön- és3. ön- ésfajfenntartásfajfenntartás

a létrejövőa létrejövő erény:erény: 1. bölcsesség1. bölcsesség 2. Bátorság 2. Bátorság 3. 3.

józanságjózanság

összhangjuk eredményeösszhangjuk eredménye: : i g a z s á g o s s á g i g a z s á g o s s á g

Page 15: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ezt a rendszert vetíti ki az egész társadalomra, s így Ezt a rendszert vetíti ki az egész társadalomra, s így abban a következő abban a következő osztályokatosztályokat különbözteti meg: különbözteti meg:

Filozófusok,Filozófusok, akiknek erénye a akiknek erénye a bölcsességbölcsesség.. Az állam Az állam vezetésére kizárólag ők alkalmasak. vezetésére kizárólag ők alkalmasak.

Katonák,Katonák, harcosok, a filozófusok segítői. Míg a harcosok, a filozófusok segítői. Míg a filozófusok a törvények betartásán őrködnek, addig a filozófusok a törvények betartásán őrködnek, addig a katonák az állam területi sérthetetlenségét katonák az állam területi sérthetetlenségét védelmezik. Család- és vagyonközösségben élő férfiak védelmezik. Család- és vagyonközösségben élő férfiak és nők e kaszt tagjai, erényük a rettenthetetlen és nők e kaszt tagjai, erényük a rettenthetetlen bátorságbátorság..

Dolgozók.Dolgozók. Ők csak a Ők csak a józanság,józanság, az önmérséklet erényét az önmérséklet erényét képesek önmagukban kialakítani. Feladatuk a képesek önmagukban kialakítani. Feladatuk a társadalom működéséhez szükséges anyagi javak társadalom működéséhez szükséges anyagi javak előállítása. előállítása.

Page 16: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az államban csak akkor lesz rend, ha e Az államban csak akkor lesz rend, ha e három osztály társadalomban elfoglalt helye három osztály társadalomban elfoglalt helye megfelel saját megfelel saját egyéni lelki alkatuknakegyéni lelki alkatuknak. .

Egymástól Egymástól elkülönített kasztokbanelkülönített kasztokban élnek. élnek. Dolgozókból nem lehetnek katonák vagy Dolgozókból nem lehetnek katonák vagy filozófusok. Az ő nevelésük felesleges.filozófusok. Az ő nevelésük felesleges.

A A katonák legkiválóbbjaibólkatonák legkiválóbbjaiból választódnak ki választódnak ki a a filozófusok,filozófusok, tehát vezetők. Ehhez a tehát vezetők. Ehhez a gondosan megtervezett nevelés segíti hozzá gondosan megtervezett nevelés segíti hozzá a fiatalokat, amelyből fiúknak és lányoknak a fiatalokat, amelyből fiúknak és lányoknak egyaránt részesülniük kell.egyaránt részesülniük kell.

A kasztrendszer nem teljesen zárt, van A kasztrendszer nem teljesen zárt, van „mobilitás”!„mobilitás”!

Page 17: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Mese a „három emberfajától”:Mese a „három emberfajától”: A teremtő A teremtő

a vezetésre alkalmasak vérébe – a vezetésre alkalmasak vérébe – aranyataranyat,,az őrökbe és segédeikbe – az őrökbe és segédeikbe – ezüstöt,ezüstöt,a földművesekbe és kézművesekbe – a földművesekbe és kézművesekbe – vasat illetve vasat illetve bronzotbronzot kevert. kevert.

Mindhárman magukhoz hasonló ivadékot nemzenek, Mindhárman magukhoz hasonló ivadékot nemzenek, de de megeshetik, hogy az aranyból ezüstivadék lesz és megeshetik, hogy az aranyból ezüstivadék lesz és fordítvafordítva! !

A vezetők legéberebben az ivadékaikra vigyázzanak, A vezetők legéberebben az ivadékaikra vigyázzanak, de ha ivadékuk netalán bronz- vagy vaslényegű volna, de ha ivadékuk netalán bronz- vagy vaslényegű volna, taszítsák le a kézművesek és földművesek közé.taszítsák le a kézművesek és földművesek közé.

„„Ha viszont az utóbbiak közül egy gyermek arany- Ha viszont az utóbbiak közül egy gyermek arany- vagy ezüstlényegűnek születik, azt becsüljék meg, és vagy ezüstlényegűnek születik, azt becsüljék meg, és emeljék fel az őrök, illetve segítőik rendjébe…” emeljék fel az őrök, illetve segítőik rendjébe…” (Harmadik könyv) (Harmadik könyv)

Page 18: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az őrök neveléseAz őrök nevelése

Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelésétAz őrök közül kikerülő filozófusok nevelését már már kisgyermekkortól kezdve szigorúan ellenőrzik. kisgyermekkortól kezdve szigorúan ellenőrzik.

A szokásos A szokásos mesékmesék jelentős része nem nekik való. Az jelentős része nem nekik való. Az édesanyák és a dajkák csak a megfelelő szempontok édesanyák és a dajkák csak a megfelelő szempontok szerint kiválasztott meséket mondhatják a szerint kiválasztott meséket mondhatják a gyermekeknek. A homéroszi költészet is káros, mivel gyermekeknek. A homéroszi költészet is káros, mivel az Iliász és Odüsszeia költője sokszor az istenek az Iliász és Odüsszeia költője sokszor az istenek gonoszságáról beszél, s ezzel rossz példát nyújt a gonoszságáról beszél, s ezzel rossz példát nyújt a fiataloknak. fiataloknak.

Ugyanez a helyzet a Ugyanez a helyzet a drámákkaldrámákkal. A drámaírók művészi . A drámaírók művészi meggyőző erővel ábrázolják a hősök jellemét. Ezzel meggyőző erővel ábrázolják a hősök jellemét. Ezzel utánzásra késztetik a fiatalokat, akiknek jelleme így utánzásra késztetik a fiatalokat, akiknek jelleme így változékonnyá, kiegyensúlyozatlanná válhat. A változékonnyá, kiegyensúlyozatlanná válhat. A tökéletes államban csak egységes, szilárd jellemek tökéletes államban csak egységes, szilárd jellemek létezhetnek, „nincs kétféle foglalkozású vagy létezhetnek, „nincs kétféle foglalkozású vagy sokoldalú ember”. sokoldalú ember”.

Page 19: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az sem közömbös, hogy milyenAz sem közömbös, hogy milyen zenérezenére tanítjuk a tanítjuk a leendő őröket s filozófusokat. leendő őröket s filozófusokat.

Platón hisz a zene lélekformáló erejében: „a ritmus Platón hisz a zene lélekformáló erejében: „a ritmus és a harmónia hatol be legjobban a lélek belsejébe”. és a harmónia hatol be legjobban a lélek belsejébe”. Az ion és a líd hangnem csak szórakoztat és elpuhít Az ion és a líd hangnem csak szórakoztat és elpuhít – ezért ezek mellőzendők. A dór és a fríg viszont – ezért ezek mellőzendők. A dór és a fríg viszont éleszti a harci kedvet, bátorsággal tölti el az ifjak éleszti a harci kedvet, bátorsággal tölti el az ifjak lelkét. A húros hangszerek közül csak lelkét. A húros hangszerek közül csak aa lírát lírát és a és a kitharátkitharát engedélyezte. A fuvolát száműzte a fiatal engedélyezte. A fuvolát száműzte a fiatal őröknek ajánlható hangszerek közül.őröknek ajánlható hangszerek közül.

Platón nevelési rendszerében fontos szerep jut a Platón nevelési rendszerében fontos szerep jut a testi nevelésnektesti nevelésnek.. Feladata az egész szervezet Feladata az egész szervezet fejlesztése, edzése, a test és a lélek össz hangjának fejlesztése, edzése, a test és a lélek össz hangjának megteremtése. A testi nevelés sohasem válhat megteremtése. A testi nevelés sohasem válhat egyoldalúvá, mértéktelenné. egyoldalúvá, mértéktelenné.

Page 20: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Miután az őrök letöltötték két-három évig tartó katonai Miután az őrök letöltötték két-három évig tartó katonai szolgálatukat, szolgálatukat, húsz éveshúsz éves korukban kezdenek hozzá a korukban kezdenek hozzá a tíz tíz esztendeig tartó esztendeig tartó matematikaimatematikai előtanulmányaikhoz. előtanulmányaikhoz.

Platón kitüntetett szerepet szán a képzésben a Platón kitüntetett szerepet szán a képzésben a matematikánakmatematikának,, hiszen felfogása szerint az éles elme és hiszen felfogása szerint az éles elme és az elvont gondolkodás képessége nélkülözhetetlen a az elvont gondolkodás képessége nélkülözhetetlen a leendõ filozófusok számára. leendõ filozófusok számára.

A matematikai képzés keretei között tanítandó A matematikai képzés keretei között tanítandó aritmetika, geometria, asztronómiaaritmetika, geometria, asztronómia és és zenetudományzenetudomány csupán előkészület (propedeutika) a csupán előkészület (propedeutika) a dialektikához,dialektikához, amellyel nem szabad túl korán megismerkedni. Csak amellyel nem szabad túl korán megismerkedni. Csak harminc évesharminc éves koruktól kezdve foglalkozhatnak koruktól kezdve foglalkozhatnak dialektikával dialektikával öt öt esztendőn keresztül.esztendőn keresztül.

HarmincötHarmincöt éves korától kezdve a leendő filozófus éves korától kezdve a leendő filozófus tizenöt tizenöt éven át a éven át a közélet közélet gyakorlatábangyakorlatában bizonyítja bizonyítja rátermettségét, felkészültségét, s csak rátermettségét, felkészültségét, s csak ötven esztendősötven esztendős korára lesz kész arra, hogy az állam vezetői közé lépjen.korára lesz kész arra, hogy az állam vezetői közé lépjen.

Page 21: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A filozófusok fentebb bemutatott magasrendű A filozófusok fentebb bemutatott magasrendű nevelésének végsõ célja a nevelésének végsõ célja a transzcendens (érzék fölötti) transzcendens (érzék fölötti) ideákideák, mindenekelőtt a jó ideájának a megismertetése. , mindenekelőtt a jó ideájának a megismertetése.

Hogy ennek tartalmát megérthessük, elevenítsük fel Hogy ennek tartalmát megérthessük, elevenítsük fel Platón híres Platón híres barlanghasonlatát:barlanghasonlatát: Eszerint az ember élete Eszerint az ember élete olyan, mint a barlanglakóé: Egy nyitott barlangban a olyan, mint a barlanglakóé: Egy nyitott barlangban a bejáratnak háttal leláncolt emberek ülnek, akik bejáratnak háttal leláncolt emberek ülnek, akik képtelenek megfordulni. A velük szemben lévő falon csak képtelenek megfordulni. A velük szemben lévő falon csak a barlang nyílása előtt elvonuló tárgyaknak – a külső a barlang nyílása előtt elvonuló tárgyaknak – a külső fénysugarak által leképezett – árnyképeit láthatják. fénysugarak által leképezett – árnyképeit láthatják.

Az állam leendő kormányzóit a neveléssel képessé kell Az állam leendő kormányzóit a neveléssel képessé kell tenni arra, hogy megfordulva ennek a vakító tenni arra, hogy megfordulva ennek a vakító világosságnak a nézéséhez hozzászokjanak. világosságnak a nézéséhez hozzászokjanak. A filozófusok A filozófusok nevelése tehát – „ennek a megfordításnak a művészete:nevelése tehát – „ennek a megfordításnak a művészete: hogy miképp fog a lélek legkönnyebben és hogy miképp fog a lélek legkönnyebben és legeredményesebben más irányba fordulni”.legeredményesebben más irányba fordulni”.

Platón: Az állam. Szabó Miklós fordítása. In: Platón Platón: Az állam. Szabó Miklós fordítása. In: Platón válogatott mûvei. Európa, Bp., 1983. 416. o. )válogatott mûvei. Európa, Bp., 1983. 416. o. )

Page 22: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A A TörvényekTörvényekbenben szintén találunk nevelésre vonatkozó szintén találunk nevelésre vonatkozó gondolatokat. A következő táblázat a fejlődésmenet gondolatokat. A következő táblázat a fejlődésmenet egyes szakaszait szemlélteti:egyes szakaszait szemlélteti:

ÉletkorÉletkor Jellemző vonások – gondozási, nevelési Jellemző vonások – gondozási, nevelési feladatokfeladatok

0–2 év 0–2 év A gyermek lelke A gyermek lelke „hajlékony”,„hajlékony”, formálható. formálható.“Az újszülöttet, mint a viaszt “Az újszülöttet, mint a viaszt

alakítani kell.”alakítani kell.”Pólyázásra van szükség két éves korig.Pólyázásra van szükség két éves korig.

2–3 év2–3 év A kisgyermek sírással jutatjaA kisgyermek sírással jutatjakifejezésre vágyait.kifejezésre vágyait.

a dajkák figyeljenek a kisded a dajkák figyeljenek a kisded „jelzéseire”.„jelzéseire”.

Amíg a gyermek nem tud járni, a dajka vigye Amíg a gyermek nem tud járni, a dajka vigye mindenhová, hogy élményeket gyűjtsön.mindenhová, hogy élményeket gyűjtsön.„„A kisdedet a lehető legkevesebb fájdalom,A kisdedet a lehető legkevesebb fájdalom,ijedség és szenvedés érje.”ijedség és szenvedés érje.”

Page 23: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Kisgyermekkorban „oltódik bele mindnyájunkbaKisgyermekkorban „oltódik bele mindnyájunkbadöntő jelentőséggel egész jellemünk döntő jelentőséggel egész jellemünk a szokás hatalma folytán”.a szokás hatalma folytán”.

3–6 év3–6 év “A gyermek lelkületének szüksége van“A gyermek lelkületének szüksége vana játékra.” a játékra.” A gyerekek játsszanak együtt csoportosan A gyerekek játsszanak együtt csoportosan a dajkák felügyelete mellett.a dajkák felügyelete mellett.A fegyelmezés ne legyen túlzott, de aA fegyelmezés ne legyen túlzott, de akényeztetést is kerülni kell.kényeztetést is kerülni kell.

6–serdülõkor6–serdülõkor A gyermekeket már el kell különíteniA gyermekeket már el kell különíteninemük szerint.nemük szerint.A fiúk gimnasztikai és múzsaiA fiúk gimnasztikai és múzsainevelésben részesüljenek az iskolában.nevelésben részesüljenek az iskolában.A gimnasztika (torna, birkózás, A gimnasztika (torna, birkózás, lovaglás, fegyverforgatás, tánc) a testetlovaglás, fegyverforgatás, tánc) a testetfejleszti, a múzsai nevelés a lelket nemesíti.fejleszti, a múzsai nevelés a lelket nemesíti.A lányok szintén ismerjék megA lányok szintén ismerjék mega gimnasztikai egyes elemeit.a gimnasztikai egyes elemeit.

(Platón: Törvények. Fordította Kövendi Dénes. In: Platón összes (Platón: Törvények. Fordította Kövendi Dénes. In: Platón összes művei. III. kötet. Bp., 1984. 716-730. o.)művei. III. kötet. Bp., 1984. 716-730. o.)

Page 24: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Arisztotelész (Kr. e. 384–322)Arisztotelész (Kr. e. 384–322) Platón tanítványaként annak Platón tanítványaként annak

iskolájában, az iskolájában, az Akadémián tanultAkadémián tanult. . Elsősorban filozófiával foglalkozott, de Elsősorban filozófiával foglalkozott, de érdeklődési köre – sok más tudománnyal érdeklődési köre – sok más tudománnyal együtt – kiterjedt a pedagógiára is. együtt – kiterjedt a pedagógiára is.

Nagy SándorNagy Sándor nevelőjeként nevelőjeként a gyakorlati a gyakorlati pedagógia terén is bizonyította pedagógia terén is bizonyította tehetségét. A későbbi világhódító tehetségét. A későbbi világhódító fejedelem élete végéig ragaszkodott fejedelem élete végéig ragaszkodott mesteréhez. mesteréhez.

Page 25: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Kíméletlen Kíméletlen kritikának kritikának vetette alá kora nevelési vetette alá kora nevelési gyakorlatát. Az athéni nevelést „kétes értékű”-nek gyakorlatát. Az athéni nevelést „kétes értékű”-nek nevező, mert nincs tisztázva, hogy mi a célja: a nevező, mert nincs tisztázva, hogy mi a célja: a hasznosság vagy az erény. hasznosság vagy az erény.

A spártai nevelés sem megfelelő, mert „egészen A spártai nevelés sem megfelelő, mert „egészen elállatiasítják a gyermekeket a sok gyötréssel és elállatiasítják a gyermekeket a sok gyötréssel és edzéssel, mert szerintük ez a leghasznosabb vitézség”. edzéssel, mert szerintük ez a leghasznosabb vitézség”.

A mérhetetlenül sok atlétikai gyakorlat megerőlteti és A mérhetetlenül sok atlétikai gyakorlat megerőlteti és tönkreteszi a testettönkreteszi a testet, ezért nem helyénvaló. Platón állama , ezért nem helyénvaló. Platón állama szerinte azért nem megfelelő, mert nem ismeri a család szerinte azért nem megfelelő, mert nem ismeri a család intézményét, ez pedig Arisztotelész szerint a városállam intézményét, ez pedig Arisztotelész szerint a városállam alapja. Az ilyen államban „felhígul a szeretet”. alapja. Az ilyen államban „felhígul a szeretet”.

A magántulajdon megszüntetése sem helyes, az emberi A magántulajdon megszüntetése sem helyes, az emberi szükségletekkel összeegyeztethetetlen „közösködéshez” szükségletekkel összeegyeztethetetlen „közösködéshez” vezet. vezet.

(Arisztotelész: Politika. Fordította Szabó Miklós. (Arisztotelész: Politika. Fordította Szabó Miklós. gondolat, Bp., 1994. 288. o. 1338 b.)gondolat, Bp., 1994. 288. o. 1338 b.)

Page 26: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Fiának szánt művében, a „Fiának szánt művében, a „Nikomakhoszi ethiká”-Nikomakhoszi ethiká”-ban arról ban arról ír, hogy az emberi élet célja a ír, hogy az emberi élet célja a boldogság.boldogság.

Ki az igazán boldog ember? Az, aki Ki az igazán boldog ember? Az, aki erényesenerényesen él él – hangzik – hangzik Arisztotelész válasza. Arisztotelész válasza.

A cél tehát A cél tehát erényes polgárokerényes polgárok nevelése. nevelése. Az erényeketAz erényeket természetes hajlamainkból természetes hajlamainkból fejleszthetjük ki fejleszthetjük ki

tevékenységtevékenység útján. útján. Kétfélék lehetnek: Kétfélék lehetnek: erkölcsiek erkölcsiek és és szellemiekszellemiek. (Erkölcsi . (Erkölcsi

erény például a bőkezűség, önuralom, igazságosság, erény például a bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság; szellemi erény pedig az okosság, belátás, éles bátorság; szellemi erény pedig az okosság, belátás, éles elméjűség.) elméjűség.)

Az erkölcsi erényeket Az erkölcsi erényeket szoktatásszoktatás útján útján alakíthatjuk ki, a alakíthatjuk ki, a szellemieket pedig szellemieket pedig oktatás-tanításoktatás-tanítás segítségével. segítségével.

Az erkölcsi erény fontos jellemzője a Az erkölcsi erény fontos jellemzője a középhatár középhatár (mezotész)(mezotész) a végletek túlzásai között. (Így lesz középhatár a végletek túlzásai között. (Így lesz középhatár a kedvesség a hízelgés és az összeférhetetlenség között, a a kedvesség a hízelgés és az összeférhetetlenség között, a nemes lelkû adakozás a tékozlás és a fösvénység között, a nemes lelkû adakozás a tékozlás és a fösvénység között, a szelídség a dühösség és a halvérűség között, vagy a szelídség a dühösség és a halvérűség között, vagy a helyes testmozgás a túlzásba vitt atlétika és a tunyaság helyes testmozgás a túlzásba vitt atlétika és a tunyaság között.) között.)

Page 27: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Nagyon jelentős – s ma is érvényes tanulságokkal szolgál – ez a Nagyon jelentős – s ma is érvényes tanulságokkal szolgál – ez a megkülönböztetés. megkülönböztetés.

Kitűnik belőle, hogy az Kitűnik belőle, hogy az erkölcsi erények elsajátításához nem az erkölcsi erények elsajátításához nem az oktatáson keresztül vezet az út. oktatáson keresztül vezet az út.

Nem a tudás az erkölcs alapja, „az erénynél a tudás keveset Nem a tudás az erkölcs alapja, „az erénynél a tudás keveset vagy éppen semmit sem nyom”. Ezzel Arisztotelész vagy éppen semmit sem nyom”. Ezzel Arisztotelész túlléptúllép – a – a görög filozófusok körében olyannyira elterjedt – görög filozófusok körében olyannyira elterjedt – erkölcsi erkölcsi intellektualizmusintellektualizmus álláspontján. álláspontján.

Ha többször, újra és újra Ha többször, újra és újra erényesen cselekszünkerényesen cselekszünk, a szoktatás-, a szoktatás-megszokás útján kialakul bennünk egy tartós lelki minőség, megszokás útján kialakul bennünk egy tartós lelki minőség, a a lélek erkölcsös habitusa.lélek erkölcsös habitusa. Ez lesz az erényes cselekvés Ez lesz az erényes cselekvés garanciája. garanciája.

Természetesen az oktatás sem száműzhető a Természetesen az oktatás sem száműzhető a gyermeknevelésből. A szoktatás útján keletkezett erkölcsi gyermeknevelésből. A szoktatás útján keletkezett erkölcsi erényeket ugyanis csak az ész útján lehet tudatos erénnyé erényeket ugyanis csak az ész útján lehet tudatos erénnyé alakítani. „Lehetetlen jónak és erényesnek lenni okosság alakítani. „Lehetetlen jónak és erényesnek lenni okosság nélkül” – írja Arisztotelész, s ez fordítva is igaz: „lehetetlen nélkül” – írja Arisztotelész, s ez fordítva is igaz: „lehetetlen okosnak lenni erkölcsi erény nélkül”. okosnak lenni erkölcsi erény nélkül”.

Örök érvényű igazság ez: Örök érvényű igazság ez: a megszerzett tudás káros is leheta megszerzett tudás káros is lehet, , ha rossz, erkölcstelen cél érdekében használja fel az ember.ha rossz, erkölcstelen cél érdekében használja fel az ember.

Page 28: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A A nevelés gyakorlatanevelés gyakorlata a a PolitikaPolitika alapján: alapján:

ÉletkorÉletkor Jellemzõ vonások – gondozási, nevelési feladatokJellemzõ vonások – gondozási, nevelési feladatok

Születés-elválasztásSzületés-elválasztás A test gondozása és módszeres A test gondozása és módszeres edzése fontos feladat.edzése fontos feladat.„„Bőséges tejtáplálék felel meg Bőséges tejtáplálék felel meg a testnek.” a testnek.” „„Minél kevesebb bortMinél kevesebb bort élvezzen a gyermek”.élvezzen a gyermek”.

Szoktassuk hozzá a hideg Szoktassuk hozzá a hideg elviseléséhez.elviseléséhez.

2–5 év2–5 év „Semmiféle tanulásra nem ajánlatos„Semmiféle tanulásra nem ajánlatosfogni a gyermeket.”fogni a gyermeket.”

Mozogjon sokat.Mozogjon sokat.Foglalkozzunk és játsszunk vele.Foglalkozzunk és játsszunk vele.A meséket a gyermekfelügyelõkA meséket a gyermekfelügyelõkellenőrizzék.ellenőrizzék.Ne büntessük, ha sír, hiszenNe büntessük, ha sír, hiszenez is testgyakorlás.ez is testgyakorlás.

Page 29: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

5–7 év5–7 év Még mindig otthon neveljük.Még mindig otthon neveljük.“A gyermekfelügyelőknek “A gyermekfelügyelőknek

vigyázniuk kell e gyermekvigyázniuk kell e gyermek

időtöltésére.”időtöltésére.”

Óvjuk az illetlen beszédtől, Óvjuk az illetlen beszédtől,

szobroktól és képektől.szobroktól és képektől.

Ne halljon másokat gúnyoló Ne halljon másokat gúnyoló verseket,verseket,

ne lásson vígjátékokat.ne lásson vígjátékokat.

7-pubertásig7-pubertásig Folytasson tanulmányokat.Folytasson tanulmányokat.

Page 30: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ettől kezdve nevelője fokozatosan bevezetheti aEttől kezdve nevelője fokozatosan bevezetheti a tudományokba tudományokba és a művészetekbe. és a művészetekbe.

A tanítandó tárgyak a következők: A tanítandó tárgyak a következők: 1. írás-olvasás, 2. 1. írás-olvasás, 2. nyelvtan és irodalom, 3. testgyakorlás, 4. zene, 5. rajzolás. nyelvtan és irodalom, 3. testgyakorlás, 4. zene, 5. rajzolás.

Arisztotelész Platónnál is nagyobb fontosságot tulajdonít a Arisztotelész Platónnál is nagyobb fontosságot tulajdonít a zenénekzenének.. A zene képes az indulatok és szenvedélyek A zene képes az indulatok és szenvedélyek levezetésére, s így megtisztítja az erkölcsöket. levezetésére, s így megtisztítja az erkölcsöket.

A passzív zenehallgatás azonban ehhez nem elegendő, a A passzív zenehallgatás azonban ehhez nem elegendő, a gyermeknek magának is muzsikálnia kell. gyermeknek magának is muzsikálnia kell.

Ez a zenetanulás Ez a zenetanulás ne legyen mesterségszerűne legyen mesterségszerű, „versenyekre és , „versenyekre és díjakra irányuló”. Általános zenei műveltségre van szüksége díjakra irányuló”. Általános zenei műveltségre van szüksége a gyermeknek. a gyermeknek.

A hangszerek közül a fuvolát elutasítja, mert az „nem arra A hangszerek közül a fuvolát elutasítja, mert az „nem arra való, hogy erkölcsös lelki hangulatot keltsen”, csupán a való, hogy erkölcsös lelki hangulatot keltsen”, csupán a szenvedélyeket korbácsolja fel; a kithara sem nyeri meg szenvedélyeket korbácsolja fel; a kithara sem nyeri meg tetszését; tetszését; csak a lírát engedélyezicsak a lírát engedélyezi. A hangnemek terén a dór . A hangnemek terén a dór mellett foglal állást, mert “nyugodt, férfias méltóságot” mellett foglal állást, mert “nyugodt, férfias méltóságot” áraszt, s így ez felel meg leginkább a szélsőségektől mentes áraszt, s így ez felel meg leginkább a szélsőségektől mentes erkölcsi erények kialakításának. erkölcsi erények kialakításának.

Page 31: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Akárcsak mestere, Platón, Arisztotelész is azt vallja, Akárcsak mestere, Platón, Arisztotelész is azt vallja, hogy a nevelést társadalmasítani kell, az állam hogy a nevelést társadalmasítani kell, az állam irányítása alá kell vonni. A nevelés végső célja nála is irányítása alá kell vonni. A nevelés végső célja nála is az az „„állam boldogsága”állam boldogsága”..

Az egyént nem önmagáért neveljük, hanem azért, mert Az egyént nem önmagáért neveljük, hanem azért, mert az értékes individuumok összessége az állam értékét az értékes individuumok összessége az állam értékét növeli. növeli.

Különbség kettejük felfogása között, hogy míg Platón Különbség kettejük felfogása között, hogy míg Platón elkülönült kasztok számára nevel, addig Arisztotelész elkülönült kasztok számára nevel, addig Arisztotelész szerint a nevelés áldásából minden szabad embernek szerint a nevelés áldásából minden szabad embernek egyformán részesülnie kell. egyformán részesülnie kell.

Platón etikai intellektualizmusán túllépve Platón etikai intellektualizmusán túllépve hangsúlyozza, hogy az erkölcsi törvények ismerete hangsúlyozza, hogy az erkölcsi törvények ismerete önmagában még nem eredményez etikus magatartást. önmagában még nem eredményez etikus magatartást. A nevelésben – az oktatáson, a tudatosításon túl – a A nevelésben – az oktatáson, a tudatosításon túl – a gyakorlásnak, a szoktatásnak is teret kell biztosítani.gyakorlásnak, a szoktatásnak is teret kell biztosítani.

* * ** * *

Page 32: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Marcus Fabius QuintilianusMarcus Fabius Quintilianus (30 k.–100 k. ) (30 k.–100 k. )

Római retorikai iskolában oktatott, a Római retorikai iskolában oktatott, a császári udvarban működött császári udvarban működött nevelőként. nevelőként.

Fő műve:Fő műve:

A „Szónoki képzés tizenkét könyve” A „Szónoki képzés tizenkét könyve” (Institutionis oratoriae libri (Institutionis oratoriae libri duodecim) duodecim)

Page 33: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A kisgyerekek korai nevelése életre szóló nyomokat A kisgyerekek korai nevelése életre szóló nyomokat hagy. (Mai pszichológia: imprinting, alap-személyiség hagy. (Mai pszichológia: imprinting, alap-személyiség kialakulása stb.) kialakulása stb.)

„„Az új hordó megtartja a belétöltött folyadék szagát, s Az új hordó megtartja a belétöltött folyadék szagát, s a festett gyapjú sem kapja vissza többé fehér színét.”a festett gyapjú sem kapja vissza többé fehér színét.”

A dajkák kiválasztásának fontossága. A dajkák kiválasztásának fontossága. Az Az édesanyák beszédénekédesanyák beszédének nevelő hatása. nevelő hatása. Ahogyan a madárral a repülés, a csikóval a futás, a Ahogyan a madárral a repülés, a csikóval a futás, a

vadállattal a fékezhetetlen düh adottsága születik, vadállattal a fékezhetetlen düh adottsága születik, úgy természeti tulajdona minden embernek a úgy természeti tulajdona minden embernek a „gondolkodás és a szellemi mozgékonyság”. „gondolkodás és a szellemi mozgékonyság”.

A tanulásra képtelen gyermekek a kivételek közé A tanulásra képtelen gyermekek a kivételek közé tartoznak. tartoznak.

Korán kell kezdeni a tanítást. Kár volna az első éveket Korán kell kezdeni a tanítást. Kár volna az első éveket kihasználatlanul hagyni.kihasználatlanul hagyni.

Pedagógiai alapelvekPedagógiai alapelvek

Page 34: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„De nem vagyok az életkorokban annyira De nem vagyok az életkorokban annyira járatlan, hogy az egészen fiatal gyermekeknek járatlan, hogy az egészen fiatal gyermekeknek mindjárt keményen a sarkukban akarnék lenni, mindjárt keményen a sarkukban akarnék lenni, és tőlök igazi munkát akarnék követelni. Mert és tőlök igazi munkát akarnék követelni. Mert attól különösen óvakodni kell, hogy a gyermek attól különösen óvakodni kell, hogy a gyermek a tanulmányokat, melyeket még nem szerethet, a tanulmányokat, melyeket még nem szerethet, meggyűlölje, és az egyszer tapasztalt meggyűlölje, és az egyszer tapasztalt keserűségtől a gyermekéveken túl is keserűségtől a gyermekéveken túl is visszarettenjen. Játék legyen a tanulás.” visszarettenjen. Játék legyen a tanulás.”

Az Az olvasás és a görög nyelv tanításaolvasás és a görög nyelv tanítása már már iskoláskor előtt elkezdhető. Játékos iskoláskor előtt elkezdhető. Játékos segédeszközként többek között elefántcsontból segédeszközként többek között elefántcsontból faragott betűket ajánl. faragott betűket ajánl.

Játék legyen a tanulásJáték legyen a tanulás

Page 35: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

““Vajha gyermekeink erkölcseit mi magunk Vajha gyermekeink erkölcseit mi magunk el nem rontanók. Már a csecsemőt el nem rontanók. Már a csecsemőt nekiszabadítjuk a gyönyöröknek. Az a nekiszabadítjuk a gyönyöröknek. Az a bizonyos puha nevelés, melyet szelíd bizonyos puha nevelés, melyet szelíd bánásmódnak nevezünk, a lélek és a test bánásmódnak nevezünk, a lélek és a test erejét egyaránt megtöri. Aki (mint erejét egyaránt megtöri. Aki (mint csecsemő) bíborban úszik, mit nem fog csecsemő) bíborban úszik, mit nem fog serdült korában megkívánni? Alig ejti ki serdült korában megkívánni? Alig ejti ki az első szókat, már megismeri a az első szókat, már megismeri a szakácsot, már osztrigát követel. Elébb szakácsot, már osztrigát követel. Elébb műveljük ínyöket, mint erkölcseiket.”műveljük ínyöket, mint erkölcseiket.”

Magánnevelés helyett az Magánnevelés helyett az intézményes intézményes neveléstnevelést pártolja. pártolja.

Page 36: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az ideális tanuló Quintilianus szerint: Az ideális tanuló Quintilianus szerint:

„„Az én kedvem szerint való fiú az előadást Az én kedvem szerint való fiú az előadást szívesen hallgatja, közben-közben még szívesen hallgatja, közben-közben még kérdést is intéz hozzánk, de azért nyomon kérdést is intéz hozzánk, de azért nyomon követi az előadás menetét, nem siet követi az előadás menetét, nem siet előre.” előre.”

„„Én az olyan tanítványt szeretem, kit a Én az olyan tanítványt szeretem, kit a dicséret emel, a dicsőség boldogít, s ha dicséret emel, a dicsőség boldogít, s ha legyőzik, sír.”legyőzik, sír.”

Az ideális tanulóAz ideális tanuló

Page 37: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Határozottan fellép a Határozottan fellép a testi fenyítéktesti fenyíték ellen. Büntetni kell a ellen. Büntetni kell a gyermeket, ha nem engedelmeskedik, de verni semmi gyermeket, ha nem engedelmeskedik, de verni semmi esetre sem szabad. esetre sem szabad.

„„A tanulót veréssel illetni, ámbár nagyon divat [ ... ] nem A tanulót veréssel illetni, ámbár nagyon divat [ ... ] nem tartom megengedhetőnek. Először azért, mert lealázó és tartom megengedhetőnek. Először azért, mert lealázó és szolgai, meg aztán bizonyára van benne valami szolgai, meg aztán bizonyára van benne valami jogtalanság is , [ ... ] aztán meg, ha már valamely jogtalanság is , [ ... ] aztán meg, ha már valamely gyermek annyira alacsony, szolgai gondolkozású, hogy gyermek annyira alacsony, szolgai gondolkozású, hogy dorgálásra sem javul meg, annak a verés sem használ, dorgálásra sem javul meg, annak a verés sem használ, akárcsak az utolsó rabszolgának; végül nincs is szükség akárcsak az utolsó rabszolgának; végül nincs is szükség ilyen fenyítésre, ha állandóan van mellette valaki, a ki ilyen fenyítésre, ha állandóan van mellette valaki, a ki tanulásra serkenti. [ ... ] Utoljára is, ha valakit már kis fiú tanulásra serkenti. [ ... ] Utoljára is, ha valakit már kis fiú korában is veréssel kell hajtani, mit csinálunk majd vele, korában is veréssel kell hajtani, mit csinálunk majd vele, ha fölserdül, mikor ezt a fenyítést már nem lehet nála ha fölserdül, mikor ezt a fenyítést már nem lehet nála alkalmazni, meg aztán már sokkal több a tanulni valója alkalmazni, meg aztán már sokkal több a tanulni valója is?”is?”

A verés elutasításaA verés elutasítása

Page 38: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Cél: az erkölcsös jellemCél: az erkölcsös jellem

A szónoknak, az orátornak nem elegendő a A szónoknak, az orátornak nem elegendő a műveltség megszerzése. Ehhez társulnia kell a műveltség megszerzése. Ehhez társulnia kell a neveltségnek, az neveltségnek, az erkölcsös jellemnekerkölcsös jellemnek is. A is. A tökéletes szónok „vir bonus”, jó, erkölcsös ember. tökéletes szónok „vir bonus”, jó, erkölcsös ember.

„„Mindenképpen becsületes ember legyen a szónok Mindenképpen becsületes ember legyen a szónok Nemcsak éppen azért, mert ha a szónoki képesség Nemcsak éppen azért, mert ha a szónoki képesség a gonoszsággal szövetkeznék, semmi se volna a a gonoszsággal szövetkeznék, semmi se volna a köz- és magánügyekre nézve kárhozatosabb az köz- és magánügyekre nézve kárhozatosabb az ékesszólásnál, és mi magunk is, kik emberi ékesszólásnál, és mi magunk is, kik emberi lehetőség szerint valamivel hozzá akartunk járulni lehetőség szerint valamivel hozzá akartunk járulni a szónoklás mesterségéhez, nagyon rossz a szónoklás mesterségéhez, nagyon rossz szolgálatot tettünk volna az emberiségnek, amikor szolgálatot tettünk volna az emberiségnek, amikor e fegyvert latrokra és nem katonákra bíztuk [...] e fegyvert latrokra és nem katonákra bíztuk [...] Jobb lett volna némáknak születnünk és eszesség Jobb lett volna némáknak születnünk és eszesség nélkül szűkölködnünk, mint a gondviselés nélkül szűkölködnünk, mint a gondviselés ajándékát egymás vesztére fordítanunk...”ajándékát egymás vesztére fordítanunk...”

Page 39: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„A hivalkodásról, s arról, hogy a szülőknek A hivalkodásról, s arról, hogy a szülőknek miképpen kell gyermekeiket felnevelniök”miképpen kell gyermekeiket felnevelniök”

A verés nem alkalmazható. Inkább büntessen a A verés nem alkalmazható. Inkább büntessen a szülő „szigorú tekintettel”, szemrehányó szavakkal. szülő „szigorú tekintettel”, szemrehányó szavakkal. Hasson a gyermek lelkére barátságos ígéretekkel. Hasson a gyermek lelkére barátságos ígéretekkel. Féljen a veréstől, de ne legyen sűrűn része benne.Féljen a veréstől, de ne legyen sűrűn része benne.

A nevelés fontos eszköze a A nevelés fontos eszköze a mese:mese: könnyen érthető könnyen érthető bibliai történetek.bibliai történetek.

A lélek tisztaságának megőrzése az érzéki vágy A lélek tisztaságának megőrzése az érzéki vágy legyőzésével. Ennek eszköze az akarat nevelése, legyőzésével. Ennek eszköze az akarat nevelése, illetve az, ha az ifjút korán egy hozzáillő leánnyal illetve az, ha az ifjút korán egy hozzáillő leánnyal jegyzik el szülei. jegyzik el szülei.

A A nevelő kiválasztása.nevelő kiválasztása. Óvás a rossz társaságtól, a Óvás a rossz társaságtól, a színháztól:színháztól: amit ott lát az ifjú, az megronthatja amit ott lát az ifjú, az megronthatja lelkét. lelkét.

Aranyszájú Szent János Aranyszájú Szent János (Khrüszosztomosz)(Khrüszosztomosz)

(Antiochia 344 körül- Kappadókia, 407. szept. (Antiochia 344 körül- Kappadókia, 407. szept. 14.) 14.)

Page 40: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szent Jeromos (Hieronymus)Szent Jeromos (Hieronymus) ((Sztridon, Dalmacia, 347. k – Betlehem, 419 v. 420. Sztridon, Dalmacia, 347. k – Betlehem, 419 v. 420.

szept. 30.)szept. 30.) Nevelői gondolatok fennmaradt leveleiben.Nevelői gondolatok fennmaradt leveleiben. Levél Laetához Paula nevelésérőlLevél Laetához Paula neveléséről Jeromos idealizált leányneveltje a világtól elvonuló Jeromos idealizált leányneveltje a világtól elvonuló

szerzetesi életre készül, ezért „semmit se halljon, szerzetesi életre készül, ezért „semmit se halljon, semmit se szóljon, mint ami Istenfélelmet nem semmit se szóljon, mint ami Istenfélelmet nem lehel. Szemérmetlen szókat ne értsen, világi lehel. Szemérmetlen szókat ne értsen, világi dalokat ne ismerjen. A gyönge ajak az édes dalokat ne ismerjen. A gyönge ajak az édes zsoltárokat tanulja zengeni. Távol maradjon tőle zsoltárokat tanulja zengeni. Távol maradjon tőle hasonló korú fiúk pajkos társasága, sőt hasonló korú fiúk pajkos társasága, sőt leánytársait és a cselédséget is távol kell tartani a leánytársait és a cselédséget is távol kell tartani a világi társaságtól, nehogy arra, amit vesztükre világi társaságtól, nehogy arra, amit vesztükre megtanultak, további szerencsétlenségre még megtanultak, további szerencsétlenségre még másokat is kioktassanak.” másokat is kioktassanak.”

Page 41: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„Éljen angyali tisztaságban; legyen testben Éljen angyali tisztaságban; legyen testben test nélkül”. test nélkül”.

A leány dolga az, hogy „a világot ne ismerje; A leány dolga az, hogy „a világot ne ismerje; éljen, mint angyal; bár húsból is van, legyen a éljen, mint angyal; bár húsból is van, legyen a húsnak romlása nélkül” húsnak romlása nélkül”

Éljen visszavonul életet otthona falai között, Éljen visszavonul életet otthona falai között, mértékletesen táplálkozzon, tanulja meg a mértékletesen táplálkozzon, tanulja meg a női nemhez méltó házimunkát. női nemhez méltó házimunkát.

Női erényei kettős szüzességében testesülnek Női erényei kettős szüzességében testesülnek meg: a test és a lélek érintetlensége az meg: a test és a lélek érintetlensége az elérendő cél. elérendő cél.

A leánynevelés ideálja Mária, a Szűzanya.A leánynevelés ideálja Mária, a Szűzanya.

Page 42: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Tanuljon írni, olvassa a Bibliát. Tanuljon írni, olvassa a Bibliát. Az írás és olvasás tanításának segítését Az írás és olvasás tanításának segítését

a következőképpen képzeli el a következőképpen képzeli el HieronymusHieronymus: :

„„Ha azután reszkető kézzel kezdi az Ha azután reszkető kézzel kezdi az íróvesszőt a viaszkos táblán végig íróvesszőt a viaszkos táblán végig húzni, akkor vagy egy idegen kéz húzni, akkor vagy egy idegen kéz vezesse ujjait, vagy véssük be előre a vezesse ujjait, vagy véssük be előre a viaszba a betűket, hogy a mélyedésben viaszba a betűket, hogy a mélyedésben haladva, keze el ne tévedjen.”haladva, keze el ne tévedjen.”

Mindenre kiterjedő felügyelet és Mindenre kiterjedő felügyelet és segítés együtt. segítés együtt.

Page 43: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szent Ágoston Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) (Aurelius Augustinus)

(Tagaste, Souk Ahras, 354 – Hippo, 430)(Tagaste, Souk Ahras, 354 – Hippo, 430)

Page 44: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szent Ágostonnak az ember Szent Ágostonnak az ember eredendő bűnéreeredendő bűnére vonatkozó gondolatai nagy hatást gyakoroltak vonatkozó gondolatai nagy hatást gyakoroltak a középkor emberfelfogása, gyermekképére. a középkor emberfelfogása, gyermekképére.

Az ember azzal, hogy embernek született, Az ember azzal, hogy embernek született, elvesztette szabad akaratát. Krisztus elvesztette szabad akaratát. Krisztus áldozatának révén a keresztség felvételével áldozatának révén a keresztség felvételével megváltást nyerhet az előtte járó nemzedékek megváltást nyerhet az előtte járó nemzedékek bűneitől, de lelke még mindig terhes a “bűn bűneitől, de lelke még mindig terhes a “bűn robbanóanyagával”, a bűnre való hajlammal. robbanóanyagával”, a bűnre való hajlammal.

Még csak természeti ember (homo naturalis), Még csak természeti ember (homo naturalis), de megvan a lehetősége arra, hogy Isten de megvan a lehetősége arra, hogy Isten kegyelme által újjáteremtődve szellemi kegyelme által újjáteremtődve szellemi emberré (homo spiritualis) váljék. emberré (homo spiritualis) váljék.

Az eredendő bűnrőlAz eredendő bűnről

Page 45: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az ember veleszületett ösztönei Az ember veleszületett ösztönei hordozzák a „bűn alapanyagát”, de ez hordozzák a „bűn alapanyagát”, de ez igazi bűnné csak az ember igazi bűnné csak az ember beleegyezésével (consensus) válik. beleegyezésével (consensus) válik.

Az ember esendő, de mégsem elveszett: Az ember esendő, de mégsem elveszett: Isten Isten felkínálja a lehetőségetfelkínálja a lehetőséget számára, számára, hogy ne azonosuljon saját ösztöneivel.hogy ne azonosuljon saját ösztöneivel.

Még ha vétkezik is, a könyörület Még ha vétkezik is, a könyörület megbocsátása elérhető számára. megbocsátása elérhető számára. Megmutatja az ingatag akaratú, Megmutatja az ingatag akaratú, tévelygő embernek az erkölcsi tévelygő embernek az erkölcsi tökéletesedés útját.tökéletesedés útját.

Page 46: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Pedagógiai következtetésekPedagógiai következtetések

Ebből a gondolatmenetből konkrét Ebből a gondolatmenetből konkrét pedagógiai következmények vonhatók le: pedagógiai következmények vonhatók le:

A szülő és a nevelő szeretettel tudja a A szülő és a nevelő szeretettel tudja a gyermek az esendő, bűnre hajlamos gyermek az esendő, bűnre hajlamos akaratát megacélozni, a magasrendű lelki akaratát megacélozni, a magasrendű lelki célok felé irányítani. célok felé irányítani.

A legfontosabb pedagógiai feladat tehát A legfontosabb pedagógiai feladat tehát az az akarat neveléseakarat nevelése. .

A A szeretetszeretet viszont nem zárja ki, sőt, e viszont nem zárja ki, sőt, e felfogás szerint egyenesen megköveteli – felfogás szerint egyenesen megköveteli – a gyakori testi fenyítést. a gyakori testi fenyítést.

Page 47: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Hatása a középkori gyermekképreHatása a középkori gyermekképre

Szent Ágoston tanítása az eredeti bűnről Szent Ágoston tanítása az eredeti bűnről hozzájárult annak a középkori keresztény nevelési hozzájárult annak a középkori keresztény nevelési felfogásnak a kialakulásához, miszerint a gyermek felfogásnak a kialakulásához, miszerint a gyermek eredendően rosszra törekvő hajlamait a eredendően rosszra törekvő hajlamait a nevelőnek kell jó irányba fordítania. nevelőnek kell jó irányba fordítania.

A nevelés voltaképpen A nevelés voltaképpen folyamatos küzdelemfolyamatos küzdelem a a gyermek bűnös természete ellen. Mivel a gyermek bűnös természete ellen. Mivel a gyermek lelkileg még fejletlen, képtelen a jó gyermek lelkileg még fejletlen, képtelen a jó felismerésére. felismerésére.

A fejlődés feltétele, ha magát feltétel nélkül A fejlődés feltétele, ha magát feltétel nélkül aláveti a felnőttek akaratának, ha ellenkezés aláveti a felnőttek akaratának, ha ellenkezés nélkül azt teszi, amit parancsolnak neki. nélkül azt teszi, amit parancsolnak neki. Engedelmes, alázatos, tekintélyt tisztelő emberek Engedelmes, alázatos, tekintélyt tisztelő emberek kialakítására törekedtek. kialakítására törekedtek.

Page 48: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Augustinus gyermekképe mindezekkel Augustinus gyermekképe mindezekkel együtt sem könyvelhető el egyszerűen úgy együtt sem könyvelhető el egyszerűen úgy mint egy „pesszimista” szemléletmód.mint egy „pesszimista” szemléletmód.

Hitt a nevelhetőségbenHitt a nevelhetőségben, érdeklődött a , érdeklődött a gyermekek fejlődése iránt, élénken gyermekek fejlődése iránt, élénken foglalkoztatta az anya-gyermek kapcsolat. foglalkoztatta az anya-gyermek kapcsolat.

A 130. zsoltárhoz fűzött magyarázatában A 130. zsoltárhoz fűzött magyarázatában például a korai elválasztás veszélyeire például a korai elválasztás veszélyeire hívja fel a figyelmet: „Ha a kicsiny hívja fel a figyelmet: „Ha a kicsiny gyermeket valami szerencsétlenség gyermeket valami szerencsétlenség folytán megfosztják édesanyja tejétől, folytán megfosztják édesanyja tejétől, belehal [...] Ügyeljetek arra, hogy idő előtt belehal [...] Ügyeljetek arra, hogy idő előtt el ne válasszák a csecsemőt.”el ne válasszák a csecsemőt.”

Page 49: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

ÉletkorÉletkor Jellemző vonások – gondozási, nevelési feladatokJellemző vonások – gondozási, nevelési feladatok

0–3 0–3 „Csak a szopáshoz értettem, szenderegtem„Csak a szopáshoz értettem, szenderegtemgyönyörűségemben.” gyönyörűségemben.” Mosollyal, kapálózva, gügyögve, próbálMosollyal, kapálózva, gügyögve, próbálkapcsolatot teremteni a felnőttekkel.kapcsolatot teremteni a felnőttekkel.Sír, ha nem figyelnek rá, ha kívánságát nemSír, ha nem figyelnek rá, ha kívánságát nemteljesítik.teljesítik.

3 –7 3 –7 Otthon kell nevelni. Otthon kell nevelni. Megköveteli, hogy „sürögjenek–forogjanak”Megköveteli, hogy „sürögjenek–forogjanak”körülötte.körülötte.Beszélni tanul.Beszélni tanul.Nem tanítják, magától, szavankéntNem tanítják, magától, szavankénttanulja a nyelvet. tanulja a nyelvet. ““Arcmozdítással, szemhunyorgatással, egyébArcmozdítással, szemhunyorgatással, egyébtestrészek integetésével” teremt kapcsolatottestrészek integetésével” teremt kapcsolatota felnőttekkel. (Szavak nélküli kommunikáció,a felnőttekkel. (Szavak nélküli kommunikáció,testbeszéd.)testbeszéd.)““Szüleim tekintélye óvott, felnőtt emberekSzüleim tekintélye óvott, felnőtt emberekpóráza vezetett.”póráza vezetett.”

Életkori szakaszok a Vallomások című művében

Page 50: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

7 – 7 – serdülésserdülés Iskolába jár. Iskolába jár.

Időnként lanyhul a tudás iránti vágya.Időnként lanyhul a tudás iránti vágya.„Csalogatott a játék „Csalogatott a játék

gyönyörűsége ésgyönyörűsége és megbüntettek érte...”megbüntettek érte...”Könyörög, hogy ne verjék.Könyörög, hogy ne verjék.Nem szeret tanulni.Nem szeret tanulni.„„Nem rajongtam a tudományokért...”Nem rajongtam a tudományokért...”Rákényszeríttették a tanulásra, s ez Rákényszeríttették a tanulásra, s ez

javárajavára szolgált.szolgált.Később megszereti a tanulást.Később megszereti a tanulást.

„„Többet ér a tudás kötetlen vágya”,Többet ér a tudás kötetlen vágya”,mint a „szükség félelmes szabálya.”mint a „szükség félelmes szabálya.”

Page 51: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A pelagianizmusA pelagianizmus

PelagiusPelagius (350 körül-5. sz. eleje) (350 körül-5. sz. eleje) brit szerzetes sok brit szerzetes sok követőt gyűjtött maga köré az emberi természet követőt gyűjtött maga köré az emberi természet erejéről, jóra való törekvéséről szóló tanaival. erejéről, jóra való törekvéséről szóló tanaival.

Eszerint az egyes ember Ádám bűnét nem örökli, Eszerint az egyes ember Ádám bűnét nem örökli, szabadon dönthet, hogy vétkezik-e vagy sem, tehát szabadon dönthet, hogy vétkezik-e vagy sem, tehát felelős tetteiért. A bűn feltételezi a tudatos felelős tetteiért. A bűn feltételezi a tudatos személyes döntést, tehát az újszülött gyermekeknek személyes döntést, tehát az újszülött gyermekeknek nem lehet bűnük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet bűnük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lenne szükségük a keresztség felvételére, a nem lenne szükségük a keresztség felvételére, a Krisztus által való megváltásra. Sőt, ez Krisztus által való megváltásra. Sőt, ez nélkülözhetetlen, mivel a bűnös szokások nélkülözhetetlen, mivel a bűnös szokások kialakulásának veszélye állandóan leselkedik a kialakulásának veszélye állandóan leselkedik a gyermekre. Ha nem követi az Isten által kijelölt utat, gyermekre. Ha nem követi az Isten által kijelölt utat, akkor napról napra herdálja azt a mérhetetlen akkor napról napra herdálja azt a mérhetetlen kincset, amelyet születésekor lelkében hordoz. kincset, amelyet születésekor lelkében hordoz.

A pelagianizmus tanait több zsinaton is elítélték, a A pelagianizmus tanait több zsinaton is elítélték, a mozgalom az 5. sz. harmincas éveiben meggyengült. mozgalom az 5. sz. harmincas éveiben meggyengült.

Page 52: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A fentiekből látható, hogy a korszak írói A fentiekből látható, hogy a korszak írói (mindenekelőtt a keresztény egyházatyák) (mindenekelőtt a keresztény egyházatyák) egyre gyakrabban foglalkoztak műveikben a egyre gyakrabban foglalkoztak műveikben a születéssel, a gyerekkel, a gyermekkor születéssel, a gyerekkel, a gyermekkor sajátosságaival. sajátosságaival.

A szülők számára mind gyakrabban adtak A szülők számára mind gyakrabban adtak megfontolt tanácsokat gyermekeik helyes megfontolt tanácsokat gyermekeik helyes neveléséhez. neveléséhez.

Noha írásaikból ambivalens érzelmeik is Noha írásaikból ambivalens érzelmeik is kitűnnek, maga az tény, hogy kiemelten kitűnnek, maga az tény, hogy kiemelten foglalkoztak a gyermekséggel, hozzájárult foglalkoztak a gyermekséggel, hozzájárult ahhoz, hogy a Róma végnapjaiban uralkodó ahhoz, hogy a Róma végnapjaiban uralkodó közömbös gyermekszemlélet lassanként közömbös gyermekszemlélet lassanként átformálódottátformálódott. .

Page 53: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A reneszánsz embereszményeA reneszánsz embereszménye

Legkifejezőbben Legkifejezőbben Baldassare Baldassare CastiglioneCastiglione (1478–1529) (1478–1529) gróf gróf könyvévben fogalmazódik meg.könyvévben fogalmazódik meg.

Az Az Il CortegianoIl Cortegiano (Udvari nemes (Udvari nemes ember) ember) első lényeges vonása a első lényeges vonása a sokoldalúságsokoldalúság. Legyen „. Legyen „uomo uomo universale”universale” (mindenoldalúan (mindenoldalúan harmonikusan fejlett ember), harmonikusan fejlett ember), lehetőleg mindenoldalúan lehetőleg mindenoldalúan bontakoztassa ki a benne bontakoztassa ki a benne szunnyadó képességcsírákat. szunnyadó képességcsírákat.

Rafaello: Baldassare Castiglione

Page 54: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A „Cortegiano” erős, edzett testű A „Cortegiano” erős, edzett testű bátor harcosbátor harcos: tudjon úszni, lovagolni, : tudjon úszni, lovagolni, legyen kitűnő vadász. legyen kitűnő vadász.

A A hölgyek feltétlen tisztelőjehölgyek feltétlen tisztelője, , védelmezője, aki a társasági életben védelmezője, aki a társasági életben is kitűnően megállja helyét. Mindezek is kitűnően megállja helyét. Mindezek a középkori lovagi eszményben a középkori lovagi eszményben gyökerező tulajdonságok, melyekhez gyökerező tulajdonságok, melyekhez a középkorinál jóval oldottabb, a középkorinál jóval oldottabb, személyesebb vallásos életérzés járul. személyesebb vallásos életérzés járul.

Page 55: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szelleme is Szelleme is sokoldalúan képzettsokoldalúan képzett.. A humanisztikus A humanisztikus műveltségben alaposan tájékozottnak kell lennie: műveltségben alaposan tájékozottnak kell lennie: jól kell ismernie a latin és görög írók, költők, jól kell ismernie a latin és görög írók, költők, szónokok és történetírók műveit. Az „udvari szónokok és történetírók műveit. Az „udvari ember” ember” maga is alkot:maga is alkot: tud költeményeket írni tud költeményeket írni (nemcsak latinul, hanem már anyanyelven, (nemcsak latinul, hanem már anyanyelven, olaszul is), hangszeren játszani, énekelni, festeni. olaszul is), hangszeren játszani, énekelni, festeni.

A CortegianoA Cortegiano úri dilettánsúri dilettáns a szó igazi értelmében, a szó igazi értelmében, („dilettante” = műkedvelő), aki a tudósokat és („dilettante” = műkedvelő), aki a tudósokat és művészeket művészeket mecénásként pártfogoljamecénásként pártfogolja. Minden . Minden lehetséges irányban kiteljesedő műveltségének lehetséges irányban kiteljesedő műveltségének végső célja tehát nem a megélhetés biztosítása, végső célja tehát nem a megélhetés biztosítása, hanem a fejedelmi udvarban, az úri szalonok hanem a fejedelmi udvarban, az úri szalonok világában való érvényesülés. világában való érvényesülés.

Az Az „uomo universale”„uomo universale” reneszánsz reneszánsz embereszményét célul tűző nevelés embereszményét célul tűző nevelés soha nem soha nem vált tömegessévált tömegessé, kizárólag a főúri gyermekek és , kizárólag a főúri gyermekek és ifjak nevelésében teljesedett ki. ifjak nevelésében teljesedett ki.

Page 56: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Reneszánsz főúri nevelésReneszánsz főúri nevelés

A reneszánszban megváltozott A reneszánszban megváltozott világfölfogás, emberkép és világfölfogás, emberkép és gyermekszemlélet legjobban a főúri gyermekszemlélet legjobban a főúri gyermekek nevelésében tükröződik. gyermekek nevelésében tükröződik.

Egyes humanista szellemű nevelők Egyes humanista szellemű nevelők újfajta műveltség közvetítésére újfajta műveltség közvetítésére törekedtek és törekedtek és bensőségesebb viszonytbensőségesebb viszonyt igyekeztek kialakítani neveltjükkel. igyekeztek kialakítani neveltjükkel.

Page 57: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében
Page 58: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Humanista tanítványaival. Fametszet, 1496

Page 59: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Guarino da Verona (1374–1460 )Guarino da Verona (1374–1460 )

Előbb Firenzében, Veronában és Előbb Firenzében, Veronában és Velencében tanította az antik Velencében tanította az antik görög és latin szerők műveit, majd görög és latin szerők műveit, majd Niccolo Niccolo d’Ested’Este őrgróf hívására őrgróf hívására Ferrarában telepedett le. Ferrarában telepedett le.

Oktatott az egyetemen, tanította az Oktatott az egyetemen, tanította az őrgróf fiát, majd őrgróf fiát, majd contuberniumot,contuberniumot, bentlakásos magániskolát hozott bentlakásos magániskolát hozott létre. létre.

Iskolája hamarosan ismertté vált Iskolája hamarosan ismertté vált Európaszerte, mivel Európaszerte, mivel GuarinoGuarino az az klasszikus szerzők műveire klasszikus szerzők műveire alapozott, megújult tartalmú alapozott, megújult tartalmú humán műveltségben (ars humán műveltségben (ars humanitatis) részesítette humanitatis) részesítette növendékeit. növendékeit.

Page 60: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szakított a korábbi középkorias iskolai Szakított a korábbi középkorias iskolai oktatási módszerekkel, az öncélú oktatási módszerekkel, az öncélú grammatizálással, s helyette az eredeti grammatizálással, s helyette az eredeti művek tartalmának és nyelvének szépségét művek tartalmának és nyelvének szépségét helyezte a középpontba. helyezte a középpontba.

Bízott az antik szerzők emberközpontú Bízott az antik szerzők emberközpontú felfogásának nevelő, jellemformáló felfogásának nevelő, jellemformáló erejében. Törekedett a klasszikus tisztaságú erejében. Törekedett a klasszikus tisztaságú latin nyelv elsajátíttatására, szemben a latin nyelv elsajátíttatására, szemben a középkori köznapivá silányult latinsággal. középkori köznapivá silányult latinsággal.

Iskolája a görög nyelv oktatásának is Iskolája a görög nyelv oktatásának is messze földön híres központja volt. messze földön híres központja volt.

Page 61: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

GuarinoGuarino magániskoláját több magyar diák magániskoláját több magyar diák látogatta, köztük látogatta, köztük JanusJanus PannoniusPannonius, a , a nagyműveltségű magyar humanista költő. nagyműveltségű magyar humanista költő.

Mesterére emlékezve egy dicsőitő költeményt Mesterére emlékezve egy dicsőitő költeményt (panegyricust) írt, ennek segítségével (panegyricust) írt, ennek segítségével bepillanthatunk a ferrarai iskola hétköznapjaiba:bepillanthatunk a ferrarai iskola hétköznapjaiba:

„„Elsőként a helyes szólásnak adod meg alapját, Elsőként a helyes szólásnak adod meg alapját, oktatod aztán a helyesírás tudnivalóit: oktatod aztán a helyesírás tudnivalóit: hogy ne hibázzon a nyelv, és félre ne csússzon a hogy ne hibázzon a nyelv, és félre ne csússzon a

tollhegy. tollhegy. Majd meg stílusukat csiszolod képzelt levelekkel. Majd meg stílusukat csiszolod képzelt levelekkel. Hogyha pihennek, történelmet bújsz velük, aztán Hogyha pihennek, történelmet bújsz velük, aztán szónoklásra fogod őket s versfaragásra. szónoklásra fogod őket s versfaragásra. Míg a tehetség éretten s biztos haladással Míg a tehetség éretten s biztos haladással nem jut a csúcsra...” nem jut a csúcsra...”

Page 62: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„Szép rendben folyik egy-egy nap, hisz a munka Szép rendben folyik egy-egy nap, hisz a munka tagolja: tagolja:

hajnali templom, utána meg iskola, s mindez hajnali templom, utána meg iskola, s mindez olyan, hogy olyan, hogy

nem marad el Szókrátész hajdani Lyceumától, nem marad el Szókrátész hajdani Lyceumától,

annyi sugárzó ifjú ember gyűlt itt össze. annyi sugárzó ifjú ember gyűlt itt össze.

Vergiliust olvasnak először, esetleg olyat, ki Vergiliust olvasnak először, esetleg olyat, ki

őhozzá közel áll, majd azt, aki harcra tógát vett, őhozzá közel áll, majd azt, aki harcra tógát vett,

s azt, ki a nagy Cicerónak legméltóbb s azt, ki a nagy Cicerónak legméltóbb követője.” követője.”

Page 63: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„Majd hazatérsz, s megebédelsz; tán Majd hazatérsz, s megebédelsz; tán kevéske az ínynek, kevéske az ínynek,

mégis: a természetnek elég. Az evésre mégis: a természetnek elég. Az evésre megint csak megint csak

a latin és görög kódexek jönnek, utánuk a latin és görög kódexek jönnek, utánuk sok vita zajlik irányításoddal, s megy, sok vita zajlik irányításoddal, s megy,

amíg csak amíg csak messzi Nyugat táján nem hajlik alá a messzi Nyugat táján nem hajlik alá a

Nap útja.” Nap útja.”

Page 64: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„És ha egészen idáig nyitva bárkinek ajtód, És ha egészen idáig nyitva bárkinek ajtód, most, így este a szűkebb kör van csak körülötted, most, így este a szűkebb kör van csak körülötted, Ők veled együtt laknak. Nincs egyetlen üres perc: Ők veled együtt laknak. Nincs egyetlen üres perc: gyakran az álmot elűzve a zsír-mécs lángjai mellett gyakran az álmot elűzve a zsír-mécs lángjai mellett hosszú éjeken át virrasztottunk, míg az egekből hosszú éjeken át virrasztottunk, míg az egekből csillagraj bámul le a földre, kicsiny tüzeinkre...” csillagraj bámul le a földre, kicsiny tüzeinkre...”

(Csorba Győző fordítása)(Csorba Győző fordítása)

GuarinoGuarino iskolája a iskolája a studia humanitatisstudia humanitatis programjának megvalósulását példázza. programjának megvalósulását példázza.

Új szellemű tanítását a klasszikus műveltséggel Új szellemű tanítását a klasszikus műveltséggel rendelkező rendelkező egyházi és világi értelmiségiek egyházi és világi értelmiségiek képzésnek szolgálatába állította.képzésnek szolgálatába állította.

Page 65: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Vittorino da Feltre (Ramboldini) Vittorino da Feltre (Ramboldini)

(1378–1446)(1378–1446) Fiatal korában a Fiatal korában a

padovai egyetemen padovai egyetemen tanult, itt még nem sok tanult, itt még nem sok jele volt a humanista jele volt a humanista tanok terjedésének. tanok terjedésének.

Szegénysorú diák lévén, Szegénysorú diák lévén, a kor gyakorlatának a kor gyakorlatának megfelelően fiatalabb megfelelően fiatalabb gyerekek tanításával gyerekek tanításával fizetett az egyetemnek fizetett az egyetemnek tanulmányaiért. tanulmányaiért.

Az facultas artium Az facultas artium befejeztével egyházjogot befejeztével egyházjogot tanult és doktori tanult és doktori fokozatot szerzett. fokozatot szerzett.

Page 66: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Tanulmányai befejeztével mintegy húsz Tanulmányai befejeztével mintegy húsz eszetendeig az egyetem közelében eszetendeig az egyetem közelében maradt: tanult és tanított. maradt: tanult és tanított.

Magántanárként latin nyelvtant és Magántanárként latin nyelvtant és matematika oktatott (ez utóbbi akkoriban matematika oktatott (ez utóbbi akkoriban nem számított egyetemi tantárgynak). nem számított egyetemi tantárgynak).

Fontos szellemi indíttatást kapott Fontos szellemi indíttatást kapott GuarinóGuarinótól, aki abban az időben tól, aki abban az időben Velencében oktatta a görög nyelvet. Velencében oktatta a görög nyelvet.

FeltreFeltre tizennyolc hónapig tanult az ő tizennyolc hónapig tanult az ő iskolájában.iskolájában.

Page 67: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Feltre első jelentős magániskoláját Feltre első jelentős magániskoláját Padovában nyitotta meg, ahol latin Padovában nyitotta meg, ahol latin nyelvtant, matematikát és görögöt nyelvtant, matematikát és görögöt tanított. tanított.

Tanítványai elsősorban gazdag Tanítványai elsősorban gazdag polgárok gyerekei közül kerültek ki, polgárok gyerekei közül kerültek ki, de szegény gyerekekkel is de szegény gyerekekkel is foglalkozott. foglalkozott.

Rövid idő elteltével Velencében Rövid idő elteltével Velencében folytatta a magántanítóskodást, majd folytatta a magántanítóskodást, majd 1423-ban 1423-ban Gianfrancesco Gianfrancesco GonzagaGonzaga MantovábaMantovába hívta. hívta.

Page 68: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az őrgróf tekintélyes jövedelmet Az őrgróf tekintélyes jövedelmet biztosított neki, és szabad kezet kapott biztosított neki, és szabad kezet kapott pedagógiai elképzelései pedagógiai elképzelései megvalósításához. megvalósításához. „Casa giocosa”„Casa giocosa” (‘A (‘A vidámság háza’) néven bentlakásos vidámság háza’) néven bentlakásos magániskolát nyitott, amelyben magániskolát nyitott, amelyben munkaadója öt gyermekén kívül előkelő munkaadója öt gyermekén kívül előkelő mantovai családok gyermeket is tanította. mantovai családok gyermeket is tanította.

Lányok nevelése-oktatása is folyt itt: itt Lányok nevelése-oktatása is folyt itt: itt tanult a fejedelem leánya tanult a fejedelem leánya CeciliaCecilia is! is!

A nemesi származású növendékek mellett A nemesi származású növendékek mellett mintegy mintegy hetven szegénysorú gyerekethetven szegénysorú gyereket is is felvett iskolájába. felvett iskolájába.

Page 69: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A vidámság házában tanuló gyerekek a A vidámság házában tanuló gyerekek a humanizmus humanizmus teljesség-eszményénekteljesség-eszményének megfelelő megfelelő nevelésben, oktatásban részesültek. nevelésben, oktatásban részesültek.

Alapos latin és görög nyelvi képzésben Alapos latin és görög nyelvi képzésben részesítette tanítványait, a klasszikus szerzők részesítette tanítványait, a klasszikus szerzők olvasását olvasását szövegmagyarázatszövegmagyarázat követte. követte.

A nyelvtanulást, a helyes stílus elsajátítását úgy A nyelvtanulást, a helyes stílus elsajátítását úgy segítette elő, hogy a görög szerzők műveit segítette elő, hogy a görög szerzők műveit latinra latinra fordították és viszont. fordították és viszont.

Gondot fordított arra is, hogy tanítványai a Gondot fordított arra is, hogy tanítványai a retorikában retorikában is járatosak legyenek. is járatosak legyenek.

A latin-görög filológiai képzés során nemcsak az A latin-görög filológiai képzés során nemcsak az értelemi képességek fejlesztésére törekedett, értelemi képességek fejlesztésére törekedett, hanem arra is, hogy a klasszikus értékek hanem arra is, hogy a klasszikus értékek meggyökerezzenek tanítványai lelkében. meggyökerezzenek tanítványai lelkében.

Page 70: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A A studia humanitatisstudia humanitatis programját nála – Guarinótól programját nála – Guarinótól eltérően – a testi képességek fejlesztésének programja eltérően – a testi képességek fejlesztésének programja egészítette ki. egészítette ki.

A ház körüli esztétikus és A ház körüli esztétikus és tágas kerttágas kert szabadban végzett szabadban végzett tornagyakorlatok színhelye lett, atlétikai gyakorlatokat tornagyakorlatok színhelye lett, atlétikai gyakorlatokat végzett, önfeledten játszott növendékeivel. végzett, önfeledten játszott növendékeivel.

Gyakran tettek Gyakran tettek kirándulásokat kirándulásokat a közeli Alpok lankáira. a közeli Alpok lankáira. Iskolájában a Iskolájában a zene és a képzőművészetzene és a képzőművészet is helyet kapott. is helyet kapott. Törődött tanítványai Törődött tanítványai erkölcsi fejlődésévelerkölcsi fejlődésével is. A cifra is. A cifra

ruhákat nem tűrte, tehetős családból származó ruhákat nem tűrte, tehetős családból származó növendékeitől is megkívánta, hogy – mesterükhöz növendékeitől is megkívánta, hogy – mesterükhöz hasonlóan – egyszerű, durva szövésű lenvászon hasonlóan – egyszerű, durva szövésű lenvászon öltözékben járjanak. öltözékben járjanak.

Jól ismerteJól ismerte valamennyi növendékét, sokszor segített valamennyi növendékét, sokszor segített nekik megoldást keresni egyéni gondjaikra, bajaikra.nekik megoldást keresni egyéni gondjaikra, bajaikra.

A tételes vallástan mellett arra is törekedett, hogy A tételes vallástan mellett arra is törekedett, hogy növendékeiben kialakuljon a növendékeiben kialakuljon a mély vallásos érzületmély vallásos érzület. .

Page 71: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Feltre, a nagyműveltségű reneszánsz nevelő Feltre, a nagyműveltségű reneszánsz nevelő maga is maga is szigorúszigorú valláserkölcsivalláserkölcsi normáknormák szerint élt. szerint élt.

Növendékeit is a ebben a szellemben Növendékeit is a ebben a szellemben nevelte, mintha csaknevelte, mintha csak féltette féltette volna őket a volna őket a „pogány” antik kultúra igézetétől. „pogány” antik kultúra igézetétől.

Hitt abban, hogy megfelelő neveléssel a Hitt abban, hogy megfelelő neveléssel a klasszikus kultúra evilági irányultsága és a klasszikus kultúra evilági irányultsága és a keresztény hit transzcendens értékrendje keresztény hit transzcendens értékrendje összeegyeztethetőösszeegyeztethető,, kibékíthető kibékíthető egymással. egymással. (Lásd: Szent Ágoston: „a műveltség (Lásd: Szent Ágoston: „a műveltség rostája”!) rostája”!)

Page 72: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Humanista Humanista gondolatok gondolatok a nevelésről a nevelésről

Page 73: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rotterdami Erasmus (1469–Rotterdami Erasmus (1469–

1536)1536) 1. „A gyermekek korai 1. „A gyermekek korai

erkölcsös és tudományos erkölcsös és tudományos nevelése” (1529).nevelése” (1529).

Jól érzékelhetők a Jól érzékelhetők a reneszánsz gyermekkép reneszánsz gyermekkép és nevelési stílus és nevelési stílus jellemzői. jellemzői.

A gyermekkor a A gyermekkor a potenciális alaktalanságpotenciális alaktalanság korszaka, ezért ez a korszaka, ezért ez a nevelés legalkalmasabb nevelés legalkalmasabb időszaka. A nevelőnek kell időszaka. A nevelőnek kell emberi alakot formálnia a emberi alakot formálnia a gyerekből, mert nevelés gyerekből, mert nevelés híján „állati alakot vesz híján „állati alakot vesz föl”, lelkében pedig föl”, lelkében pedig eluralkodnak a bűnök. eluralkodnak a bűnök.

Holbein: Desiderius Erasmus (1523)

Page 74: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„A természet kitűnő talajú, noha még A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe, te megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe, te azonban gondatlanságból elnézed, hogy a tövis azonban gondatlanságból elnézed, hogy a tövis és csipke belepje, ámbár ezeket később alig és csipke belepje, ámbár ezeket később alig lehet emberi munkával kiirtani.” (Lásd: lehet emberi munkával kiirtani.” (Lásd: Quintilianus!)Quintilianus!)

Erasmus – Quintiliansuhoz hasonlóan – az Erasmus – Quintiliansuhoz hasonlóan – az intézményes nevelés híveintézményes nevelés híve. De a durva lelkű . De a durva lelkű iskolamestereket sem kíméli: „Mily kitűnőlég iskolamestereket sem kíméli: „Mily kitűnőlég gondoskodnak tehát a szülők azon gondoskodnak tehát a szülők azon gyermekekről, akiket alig négyéves korukban gyermekekről, akiket alig négyéves korukban elküldenek olyan iskolába, amely egy tudatlan, elküldenek olyan iskolába, amely egy tudatlan, durva, erkölcstelen, néha gyenge elméjű, durva, erkölcstelen, néha gyenge elméjű, gyakran holdkóros, nehézkóros vagy gyakran holdkóros, nehézkóros vagy rühösségben [... ] szenvedő ember vezetése alatt rühösségben [... ] szenvedő ember vezetése alatt áll.” áll.”

Page 75: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A jó nevelő ezzel szemben figyel a A jó nevelő ezzel szemben figyel a gyermekkor sajátosságairagyermekkor sajátosságaira: „Az ifjúkornak : „Az ifjúkornak mint az élet tavaszának fő vonzóerejét a mint az élet tavaszának fő vonzóerejét a nyájasan mosolygó virágok és a dúsan nyájasan mosolygó virágok és a dúsan sarjadó pázsit jelképezik, míg a férfikor ősze sarjadó pázsit jelképezik, míg a férfikor ősze a tárházakat érett gyümölcsökkel tölti meg. a tárházakat érett gyümölcsökkel tölti meg. Valamint természetellenes dolog volna Valamint természetellenes dolog volna tavasszal érett szőlőt, ősszel viruló rózsát tavasszal érett szőlőt, ősszel viruló rózsát kívánni, úgy a tanítónak sem szabad felednie, kívánni, úgy a tanítónak sem szabad felednie, hogy az emberi élet egyes szakaszaival mi hogy az emberi élet egyes szakaszaival mi egyezik meg. A gyermekkornak a kellemes és egyezik meg. A gyermekkornak a kellemes és gyermekies dolgok felelnek meg. Ezért az ő gyermekies dolgok felelnek meg. Ezért az ő tanításukból minden mogorvaságnak és tanításukból minden mogorvaságnak és darabosságnak hiányoznia kell.” darabosságnak hiányoznia kell.”

Page 76: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

2. „2. „A gyermek illő magatartásáról”A gyermek illő magatartásáról” (De civilitate (De civilitate morum puerilium) írott illemtankönyvét 1530-morum puerilium) írott illemtankönyvét 1530-ban adták ki. Könyvecskéjét ban adták ki. Könyvecskéjét

ErasmusErasmus úri családok úri családok gyermekeinek gyermekeinek ajánlotta. ajánlotta. (Új vonás, hogy a könyv kifejezetten (Új vonás, hogy a könyv kifejezetten gyermekeknek készült, nem pedig felnőtteknek, gyermekeknek készült, nem pedig felnőtteknek, mint a korábbi erkölcsnemesítő művek.) mint a korábbi erkölcsnemesítő művek.)

Az illemtankönyv első fejezete lényegében a Az illemtankönyv első fejezete lényegében a testtel kapcsolatos illemszabályokat testtel kapcsolatos illemszabályokat tartalmazza (arc, szemek, fülek, orr, száj, fogak, tartalmazza (arc, szemek, fülek, orr, száj, fogak, haj; kezek, lábak; testtartás, testmozgás stb.). A haj; kezek, lábak; testtartás, testmozgás stb.). A többi fejezet címei a következők: „A ruházat”, többi fejezet címei a következők: „A ruházat”, „Viselkedés a templomban”, „Az étkezés”, „Viselkedés a templomban”, „Az étkezés”, „Társas kapcsolatok”, „Játék közben”, „Esti „Társas kapcsolatok”, „Játék közben”, „Esti lefekvéskor”. Figyelmezteti olvasóit az emberi lefekvéskor”. Figyelmezteti olvasóit az emberi test kifejező erejére, fontosnak tartja a test kifejező erejére, fontosnak tartja a hétköznapi viselkedés fejlesztését (arckifejezés, hétköznapi viselkedés fejlesztését (arckifejezés, gesztusok, testtartás, stb.). gesztusok, testtartás, stb.).

Page 77: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„A mit félig megettél, másnak odanyújtani, A mit félig megettél, másnak odanyújtani, tisztességtelen szokás; a már lerágott kenyeret tisztességtelen szokás; a már lerágott kenyeret újból a mártásba meríteni, parasztos dolog. újból a mártásba meríteni, parasztos dolog. Éppoly ízléstelen, ha a megrágott ételt kiveszed a Éppoly ízléstelen, ha a megrágott ételt kiveszed a torkodból és ismét a tányérodra teszed. Ha netán torkodból és ismét a tányérodra teszed. Ha netán olyat vettél ki [a tálból] a mit nem lehet olyat vettél ki [a tálból] a mit nem lehet egykönnyen lenyelni, félre fordulva tedd le egykönnyen lenyelni, félre fordulva tedd le valahová [...] Vannak a kik inkább falnak, mint valahová [...] Vannak a kik inkább falnak, mint esz nek; nem másképpen, mintha kevés vártatva esz nek; nem másképpen, mintha kevés vártatva börtönbe vezetnék őket. Latrok szoktak így börtönbe vezetnék őket. Latrok szoktak így habzsolni [...] Tele szájjal enni vagy be szélni se habzsolni [...] Tele szájjal enni vagy be szélni se nem illő, se nem bátorságos. A folytonos evést nem illő, se nem bátorságos. A folytonos evést szakassza félbe időnként a közbe szőtt szakassza félbe időnként a közbe szőtt beszélgetés... Műveletlenség gondolatokba beszélgetés... Műveletlenség gondolatokba merülve az asztalra könyökölni. Vannak, a kik merülve az asztalra könyökölni. Vannak, a kik annyira elbámészkodnak, hogy sem a más annyira elbámészkodnak, hogy sem a más beszédét nem hallják, sem azt nem veszik észre, beszédét nem hallják, sem azt nem veszik észre, hogy ők maguk esznek, s ha nevökön szólítod hogy ők maguk esznek, s ha nevökön szólítod őket, olyanok, mintha álomból serken nének föl: őket, olyanok, mintha álomból serken nének föl: annyira benne van egész lelkök a tálakban...” annyira benne van egész lelkök a tálakban...”

Page 78: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gyermek, a ki idősebbekkel együtt ül A gyermek, a ki idősebbekkel együtt ül az asztalnál, sohase szóljon, csak ha a az asztalnál, sohase szóljon, csak ha a szükség kényszeríti, vagy ha valaki szükség kényszeríti, vagy ha valaki kérdést intéz hozzá. Ha valaki jót mond kérdést intéz hozzá. Ha valaki jót mond szabad keveset nevetni, de trágár szabad keveset nevetni, de trágár beszédre még mosolyogni sem szabad; beszédre még mosolyogni sem szabad; s ha a szóló előkelő ember, a gyermek s ha a szóló előkelő ember, a gyermek még csak homlokát se ránczolja, hanem még csak homlokát se ránczolja, hanem arczkifejezését akként szabályozza, arczkifejezését akként szabályozza, hogy úgy lássék, mintha nem hallotta hogy úgy lássék, mintha nem hallotta volna, vagy legalább mintha nem volna, vagy legalább mintha nem értette volna meg. Az asszonyokat a értette volna meg. Az asszonyokat a hallgatás ékesíti, de még inkább a hallgatás ékesíti, de még inkább a gyermekeket.”gyermekeket.”

Page 79: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

3.3. Hasonló népszerűségre tett szert másik Hasonló népszerűségre tett szert másik párbeszédes illemtankönyve, a párbeszédes illemtankönyve, a Colloquia familiaraColloquia familiara (1522–1524).(1522–1524). (Magyarul (Magyarul „Nyájas beszélgetések „Nyájas beszélgetések gyűjteménye”gyűjteménye” címen jelentek meg belőle címen jelentek meg belőle részletek.) részletek.)

Itt az ember különböző társas kapcsolatairól ír: Itt az ember különböző társas kapcsolatairól ír: egyenrangú diákpajtások, nevelő és növendék, egyenrangú diákpajtások, nevelő és növendék, régi jó cimborák, pap és laikus, szerzetes és régi jó cimborák, pap és laikus, szerzetes és katona, férfi és nő kapcsolatát elemzi. katona, férfi és nő kapcsolatát elemzi.

A különféle társas érintkezési formák A különféle társas érintkezési formák bemutatásakor mindig a jobbító szándék, a bemutatásakor mindig a jobbító szándék, a nevelés igénye vezeti. Példát kíván adni a könyvet nevelés igénye vezeti. Példát kíván adni a könyvet olvasó gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek. olvasó gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek. Erasmus célja itt is világos: olyan példát kívánt Erasmus célja itt is világos: olyan példát kívánt nyújtani, melyet követve civilizálható az emberi nyújtani, melyet követve civilizálható az emberi viselkedés, humanizálhatók az emberi kapcsolatok. viselkedés, humanizálhatók az emberi kapcsolatok.

Page 80: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Juan Luis Vives (1492–1540)Juan Luis Vives (1492–1540) A spanyol humanista A spanyol humanista

alkotta meg a nevelés alkotta meg a nevelés történetének első történetének első didaktikai szintézisét didaktikai szintézisét 1531-ben megjelentetett 1531-ben megjelentetett művében, melynek címe: művében, melynek címe: „A tantárgyakról” (De „A tantárgyakról” (De disciplinis). disciplinis).

Az oktatás szinte minden Az oktatás szinte minden mozzanatára kiterjedő mozzanatára kiterjedő összegzésében ír például összegzésében ír például az iskolaépület célszerű az iskolaépület célszerű elhelyezéséről, a tanító elhelyezéséről, a tanító személyiségének személyiségének pedagógiai szerepéről. pedagógiai szerepéről.

Page 81: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az oktatás folyamatát két nagy periódusra Az oktatás folyamatát két nagy periódusra bontja: a kezdettől 14 éves korig tart a nyelvek bontja: a kezdettől 14 éves korig tart a nyelvek elsajátításának időszaka; a 15–25. évig tartó elsajátításának időszaka; a 15–25. évig tartó periódus a tudományok tanulmányozásáé. periódus a tudományok tanulmányozásáé.

Új vonás nála – s ebben a többi humanista Új vonás nála – s ebben a többi humanista felfogásától eltér –, hogy a növendékek felfogásától eltér –, hogy a növendékek anyanyelvénekanyanyelvének kiművelésére is nagy súlyt fektet. kiművelésére is nagy súlyt fektet. A nemzeti nyelveket szónoki művek A nemzeti nyelveket szónoki művek megszólaltatására is alkalmasnak találja. megszólaltatására is alkalmasnak találja.

Másik jellegzetessége felfogásának, hogy a Másik jellegzetessége felfogásának, hogy a nyelvtanulást ki akarja egészíteni anyelvtanulást ki akarja egészíteni a tárgyi tárgyi ismeretszerzéssel,ismeretszerzéssel, a konkrét érzékszervi a konkrét érzékszervi tapasztalatok gyűjtésével. A világot feltáró tapasztalatok gyűjtésével. A világot feltáró tudományok közül főként a tudományok közül főként a természettant,természettant, a a földrajzotföldrajzot és a és a csillagászatot csillagászatot tartja fontosnak. tartja fontosnak.

Page 82: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A két részből összeszövődő oktatási a A két részből összeszövődő oktatási a nevelés végső nevelés végső céljáracéljára kell irányulnia. kell irányulnia.

Pedagógiai eszménye: az egészséges, edzett testű, Pedagógiai eszménye: az egészséges, edzett testű, klasszikus nyelvekben és természettudományokban klasszikus nyelvekben és természettudományokban egyaránt jártas, erkölcsileg érett, világban érvényesülni egyaránt jártas, erkölcsileg érett, világban érvényesülni tudó, őszinte, bensőséges vallásos hitű ember. tudó, őszinte, bensőséges vallásos hitű ember.

Szükségesnek tartja, hogy a nevelő tervszerűen Szükségesnek tartja, hogy a nevelő tervszerűen tanulmányozza a gondjaira bízott minden egyes gyermek tanulmányozza a gondjaira bízott minden egyes gyermek képességeit, hajlamait, jellemvonásait – ezzel a képességeit, hajlamait, jellemvonásait – ezzel a pszichológiai szempontpszichológiai szempont fontosságát hangoztatja elsőként fontosságát hangoztatja elsőként a nevelés történetében. a nevelés történetében.

A pedagógus ne csak „tudománnyal legyen felszerelve”, A pedagógus ne csak „tudománnyal legyen felszerelve”, hanem a „tanítás módjában is legyen jártas”.hanem a „tanítás módjában is legyen jártas”.

Elvárja a tanítótól, hogy tanítása legyen színes, érdekes, Elvárja a tanítótól, hogy tanítása legyen színes, érdekes, a tanítvány „lelkéhez közel álló”. Figyeljen a gyerekek a tanítvány „lelkéhez közel álló”. Figyeljen a gyerekek emlékezetének arányos igénybevételére, alakítson ki emlékezetének arányos igénybevételére, alakítson ki tanulópárokat, a gyerekek képességeit rendszeres írásos tanulópárokat, a gyerekek képességeit rendszeres írásos feladatokkal fejlessze.feladatokkal fejlessze.

Page 83: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A nevelő akkor jár el helyesen, ha módszereit, a A nevelő akkor jár el helyesen, ha módszereit, a gyermekgyermek egyéni sajátosságaihoz egyéni sajátosságaihoz hangolja: „Semmi sem hangolja: „Semmi sem visszásabb, mint érett gyümölcsöt kívánni a fáktól, visszásabb, mint érett gyümölcsöt kívánni a fáktól, mikor tavasszal még csak rügyeznek”.mikor tavasszal még csak rügyeznek”.

Elítéli Elítéli a tanárokat, akik kizárólag fenyegetéssel és „sűrű a tanárokat, akik kizárólag fenyegetéssel és „sűrű ütlegekkel” akarnak eredményt elérni. ütlegekkel” akarnak eredményt elérni.

A A testi fenyítékettesti fenyítéket azonban – a „fenyegetésre nem hajló” azonban – a „fenyegetésre nem hajló” gyerekek esetében – mégis gyerekek esetében – mégis megengedhetőnekmegengedhetőnek tartja. tartja.

A A gyermekek megfigyelésegyermekek megfigyelése ne ötletszerű akció legyen, ne ötletszerű akció legyen, hanem hanem folyamatos pedagógiai folyamatos pedagógiai tevékenységtevékenység..

Az összegyűjtött tapasztalatokat a tanárok Az összegyűjtött tapasztalatokat a tanárok „zártkörű „zártkörű gyűléseken”gyűléseken” beszéljék meg, amelyeken a tanítványok beszéljék meg, amelyeken a tanítványok „szellemi tehetségéről”, egyéni képességeiről is szó „szellemi tehetségéről”, egyéni képességeiről is szó esik. esik.

VivesVives emberközpontúemberközpontú pedagógiai felfogását pedagógiai felfogását summázata: summázata: „Az emberi lélekben csodálatos vágy él a szabadság „Az emberi lélekben csodálatos vágy él a szabadság után. Engedi, hogy gyakorolják, de a kényszerítést nem után. Engedi, hogy gyakorolják, de a kényszerítést nem tűri. Sokat el lehet nála érni kéréssel, ellenben keveset tűri. Sokat el lehet nála érni kéréssel, ellenben keveset lehet kicsikarni tőle erőszakkal.” (Vives 1835, 89)lehet kicsikarni tőle erőszakkal.” (Vives 1835, 89)

Page 84: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A humanisták közöl A humanisták közöl Vives foglalkozott Vives foglalkozott legalaposabban és legalaposabban és legnagyobb legnagyobb terjedelemben a terjedelemben a nőnevelés nőnevelés kérdéseivel. kérdéseivel.

Angliai tartózkodása Angliai tartózkodása alatt, 1523-ban címmel alatt, 1523-ban címmel írta meg művét a kor írta meg művét a kor egyik legműveltebb egyik legműveltebb asszonya asszonya AragóniaiAragóniai KatalinKatalin, , VIIIVIII. . HenrikHenrik felesége számára azzal a felesége számára azzal a céllal, hogy gyakorlati céllal, hogy gyakorlati tanácsokat adjon leánya, tanácsokat adjon leánya, MáriaMária hercegnő hercegnő neveléséhez. neveléséhez.

Page 85: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„A keresztény nő nevelése”A keresztény nő nevelése” (De institutione femininae (De institutione femininae christianae) című leánynevelési tanácsadó könyv rendkívül christianae) című leánynevelési tanácsadó könyv rendkívül népszerű lett a 16. század folyamán: számos nyelvre népszerű lett a 16. század folyamán: számos nyelvre lefordították, harminchat kiadásban jelent meg Angliában és lefordították, harminchat kiadásban jelent meg Angliában és a kontinensen. Hamarosan széles körben ismertté vált.a kontinensen. Hamarosan széles körben ismertté vált.

VivesVives leánynevelési elveit – elődeihez hasonlóan – erősen leánynevelési elveit – elődeihez hasonlóan – erősen befolyásolta az az befolyásolta az az ArisztotelészArisztotelésztől származó és a középkorban től származó és a középkorban AquinóiAquinói TamásTamás által terjesztett felfogás a által terjesztett felfogás a női nem női nem gyöngeségéről, esendőségéről, bűnre való fogékonyságáról: gyöngeségéről, esendőségéről, bűnre való fogékonyságáról:

„… „… minthogy a leányt nem annyira tudósnak, mint inkább minthogy a leányt nem annyira tudósnak, mint inkább szűziesnek és erkölcsösnek akarjuk tudni, a szülők egész szűziesnek és erkölcsösnek akarjuk tudni, a szülők egész gondjának arra kell irányulnia, hogy a gyermek lényéhez gondjának arra kell irányulnia, hogy a gyermek lényéhez semmi bűnös és rút dolog nem férkőzzék...” semmi bűnös és rút dolog nem férkőzzék...”

Látható, hogy a spanyol humanista szerint mi a nőnevelés Látható, hogy a spanyol humanista szerint mi a nőnevelés legfőbb célja: a lányokat legfőbb célja: a lányokat nem klasszikus műveltséggel kell nem klasszikus műveltséggel kell felvérteznifelvértezni – mint a fiúkat –, hanem jövendő – mint a fiúkat –, hanem jövendő élethivatásukra, élethivatásukra, a feleség-szerepre kell felkészíteni őket. a feleség-szerepre kell felkészíteni őket.

Page 86: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Vives Vives SzentSzent JeromosJeromos szigorú nőnevelési programjában szigorú nőnevelési programjában találja meg saját nevelési elveinek előképét. Az ideális találja meg saját nevelési elveinek előképét. Az ideális nőnevelést a nőnevelést a zárda magányárazárda magányára való lelki felkészülés. való lelki felkészülés.

VivesVives eszményképe is az a leány, aki Jézus eszményképe is az a leány, aki Jézus menyasszonyaként vagy Szűz Mária követőjeként óhajtja menyasszonyaként vagy Szűz Mária követőjeként óhajtja leélni életét. leélni életét.

A szűzies és erkölcsös életmód viszont megköveteli a A szűzies és erkölcsös életmód viszont megköveteli a szinte gyanakvásig aggályos felügyeletet a leánykák szinte gyanakvásig aggályos felügyeletet a leánykák nevelésében. nevelésében.

A leány „semmit se halljon, semmiről se tanuljon meg A leány „semmit se halljon, semmiről se tanuljon meg beszélni, csupán arról, a mi az istenfélelemre beszélni, csupán arról, a mi az istenfélelemre vonatkozik” – idézi Hieronymust. A lányoknak vonatkozik” – idézi Hieronymust. A lányoknak gyermekkoruktól fogva szigorú felügyelet alatt kell gyermekkoruktól fogva szigorú felügyelet alatt kell élniükélniük. Nem szabad magukra hagyni őket még játék . Nem szabad magukra hagyni őket még játék közben sem. Attól pedig Isten mentsen, hogy az ilyen közben sem. Attól pedig Isten mentsen, hogy az ilyen „játékokban és szellemi időtöltésekben” fiúgyermek is „játékokban és szellemi időtöltésekben” fiúgyermek is részt vegyen, mivel hogy „a leánykának nem szabad részt vegyen, mivel hogy „a leánykának nem szabad hozzászoknia, hogy a másik nemhez tartozó hozzászoknia, hogy a másik nemhez tartozó személyekben gyönyörködjék.” személyekben gyönyörködjék.”

Page 87: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A kislányok gondos nevelése tehát A kislányok gondos nevelése tehát a fiúktól teljesen a fiúktól teljesen elkülönítve történjenelkülönítve történjen, s később se törekedjen a férfiakkal , s később se törekedjen a férfiakkal egyenrangú társadalmi szerep betöltésére. („Mert nem illik, egyenrangú társadalmi szerep betöltésére. („Mert nem illik, hogy a nő az iskolák élén álljon, vagy hogy a férfiak között hogy a nő az iskolák élén álljon, vagy hogy a férfiak között tevékenykedjék vagy beszéljen.”) tevékenykedjék vagy beszéljen.”)

A nevelésben elkövethető A nevelésben elkövethető legnagyobb hibák egyike a legnagyobb hibák egyike a túlságosan engedékeny, elnéző magatartástúlságosan engedékeny, elnéző magatartás. A korszak . A korszak nevelési kézikönyveinek szerzői a szigorú fegyelmet a fiúk nevelési kézikönyveinek szerzői a szigorú fegyelmet a fiúk esetében is elengedhetetlennek tartják, de Vives a lányok esetében is elengedhetetlennek tartják, de Vives a lányok nevelésekor még ennél is következetesebb felügyelet kíván. nevelésekor még ennél is következetesebb felügyelet kíván.

A következő sorokból a A következő sorokból a középkori skolasztika elementáris középkori skolasztika elementáris nőgyűlöletét tükrözik,nőgyűlöletét tükrözik, amely a bűnre csábító Éva amely a bűnre csábító Éva esendőségével okolja a világ bajainak többségét: „A nőt … esendőségével okolja a világ bajainak többségét: „A nőt … csak a félelem tartja féken. He ez hiányzik, akkor a csak a félelem tartja féken. He ez hiányzik, akkor a természeti ösztönöknek féket ereszt; ha a mélységbe vivő természeti ösztönöknek féket ereszt; ha a mélységbe vivő útra téved, oda belebukik és onnan szép szerével nem útra téved, oda belebukik és onnan szép szerével nem szabadul, hacsak szellemi tehetségénél és természeténél szabadul, hacsak szellemi tehetségénél és természeténél fogva azok közé nem tartozik, akik csak kevés számmal fogva azok közé nem tartozik, akik csak kevés számmal vannak.” vannak.”

Page 88: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Vives Vives mizogin nőképétmizogin nőképét csak mérsékelten árnyalja az a tény, csak mérsékelten árnyalja az a tény, hogy elismeri: léteznek olyan asszonyok, akik magas szintű hogy elismeri: léteznek olyan asszonyok, akik magas szintű műveltséggel és kikezdhetetlen erkölcsiséggel egyaránt műveltséggel és kikezdhetetlen erkölcsiséggel egyaránt rendelkeznek. rendelkeznek.

Ebből adódóan – Ersmushoz hasonlóan – úgy vélte, hogy a Ebből adódóan – Ersmushoz hasonlóan – úgy vélte, hogy a jól megválogatott jól megválogatott tudástudás a nők esetében az a nők esetében az erényekerények őrzőjeőrzője lehet. Ebből adódnak előírásai, amelyeket a tananyag lehet. Ebből adódnak előírásai, amelyeket a tananyag kiválasztásával kapcsolatban fogalmazott meg. kiválasztásával kapcsolatban fogalmazott meg.

Olvasmányait is úgy kell kiválasztani, hogy erkölcsi Olvasmányait is úgy kell kiválasztani, hogy erkölcsi tartalmukkal erényeinek védelmét szolgálják. Ne olvasson tartalmukkal erényeinek védelmét szolgálják. Ne olvasson „értéktelen verseket”, „sikamlós virágénekeket”. A „értéktelen verseket”, „sikamlós virágénekeket”. A tilalomlistáratilalomlistára felkerültek a szerelmes vereseikről is híres felkerültek a szerelmes vereseikről is híres klasszikus költők (mindenekelőtt klasszikus költők (mindenekelőtt OvidiusOvidius, de egyebek között , de egyebek között AnakreónAnakreón és és SzapphóSzapphó is), a reneszánsz írók közül pedig is), a reneszánsz írók közül pedig BoccaccioBoccaccio volt szálka a szemében. Károsnak tartotta volt szálka a szemében. Károsnak tartotta HoméroszHomérosz és és HésziodoszHésziodosz olvasását is. A leány nyugodtan olvasását is. A leány nyugodtan tanulmányozhatja viszont a kései antik morálfilozófusokat és tanulmányozhatja viszont a kései antik morálfilozófusokat és a korai keresztény egyházatyákat. Legfőképpen pedig a a korai keresztény egyházatyákat. Legfőképpen pedig a SzentírástSzentírást magát. magát.

Page 89: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Társaságban a legfőbb ékessége a Társaságban a legfőbb ékessége a szemérmetes hallgatásszemérmetes hallgatás legyen. Tartsa szemét lesütve, ne szólaljon meg, csak ha legyen. Tartsa szemét lesütve, ne szólaljon meg, csak ha kérdést intéznek hozzá. Külső megjelenésében ne törekedjen a kérdést intéznek hozzá. Külső megjelenésében ne törekedjen a szépségre: alakjával ne törődjék, óvakodjék mindentől, ami szépségre: alakjával ne törődjék, óvakodjék mindentől, ami feltűnést kelthet. feltűnést kelthet.

Testi nevelésénekTesti nevelésének is az erkölcsöket kell szolgálnia. Az ágya is az erkölcsöket kell szolgálnia. Az ágya tiszta legyen, de ne túlságosan puha. Ne aludjék sokat. Tartsa tiszta legyen, de ne túlságosan puha. Ne aludjék sokat. Tartsa távol magát a világi örömöktől, a szórakozástól. A tánc bűnös távol magát a világi örömöktől, a szórakozástól. A tánc bűnös élvezet, könnyen szerelemhez vezethet, ami pedig veszélyes, élvezet, könnyen szerelemhez vezethet, ami pedig veszélyes, „méregkeverő” szenvedély. „méregkeverő” szenvedély.

Mindig keressen magának valamilyen Mindig keressen magának valamilyen hasznos elfoglaltságothasznos elfoglaltságot, , mert „a ravasz gonosz lélek … sohasem furakodik be mert „a ravasz gonosz lélek … sohasem furakodik be könnyebben, mint a tétlenség idején … a mi lelkünk a könnyebben, mint a tétlenség idején … a mi lelkünk a tevékenységre született, azért a munka által erősödik, tevékenységre született, azért a munka által erősödik, edződik…” edződik…”

A spanyol humanista A spanyol humanista bízik a fizikai munka erkölcsnemesítő bízik a fizikai munka erkölcsnemesítő erejébenerejében. Ezzel a bizalmával . Ezzel a bizalmával még Kálvin előtt megfogalmazza még Kálvin előtt megfogalmazza az egyik legfontosabb protestáns életvezérlő elv, a az egyik legfontosabb protestáns életvezérlő elv, a „fáradhatatlan hivatásgyakorlás” parancsát, amelynek éthosza „fáradhatatlan hivatásgyakorlás” parancsát, amelynek éthosza később évszázadokon át befolyásolja majd a leánynevelés később évszázadokon át befolyásolja majd a leánynevelés tartalmáttartalmát..

Page 90: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

ÖsszegezveÖsszegezve Vives leánynevelési programjának Vives leánynevelési programjának sajátosságait megállapíthatjuk, hogy a Mária hercegnő sajátosságait megállapíthatjuk, hogy a Mária hercegnő neveléséhez tanácsokat adó könyvében neveléséhez tanácsokat adó könyvében sokkal inkább sokkal inkább tilt, mint megengedtilt, mint megenged. .

Egy gyökereit tekintve Egy gyökereit tekintve nőellenes középkori nőellenes középkori dogmatikusdogmatikus felfogásrafelfogásra építi nőképét építi nőképét, ebből adódóan a leányok , ebből adódóan a leányok minden spontán megnyilvánulását gyanakodva figyeli. minden spontán megnyilvánulását gyanakodva figyeli.

A gyermek éljen szigorú felügyelet alatt, legyen minden A gyermek éljen szigorú felügyelet alatt, legyen minden tekintetben kiszolgáltatva nevelőjének. tekintetben kiszolgáltatva nevelőjének.

Készüljön jövendő életére, amely legjobb esetben is Készüljön jövendő életére, amely legjobb esetben is csak csak a művelt, de nem tudós feleség (uxor docta)a művelt, de nem tudós feleség (uxor docta) szerepét jelentheti majd számára. szerepét jelentheti majd számára.

E program alapjaiba véve ugyanazokon az alapelveken E program alapjaiba véve ugyanazokon az alapelveken nyugszik, amelyeket nyugszik, amelyeket Szent JeromosSzent Jeromos fejtett ki a fejtett ki a leánynevelésről írt leveleiben – mintegy ezeregyszáz leánynevelésről írt leveleiben – mintegy ezeregyszáz esztendővel korábban.esztendővel korábban.

Page 91: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Francois Rabelais (1494?–1553)Francois Rabelais (1494?–1553)

Korának egyik Korának egyik legsokoldalúbb francia legsokoldalúbb francia humanistája volt: humanistája volt: szerzetes, orvos, író egy szerzetes, orvos, író egy személyben. személyben.

1532-től élete végéig 1532-től élete végéig dolgozott „dolgozott „Gargantua” Gargantua” és „és „Pantagruel” Pantagruel” című című négykötetes szatirikus négykötetes szatirikus regénysorozatán, regénysorozatán, amelyben nevelési amelyben nevelési kérdésekkel is kérdésekkel is foglalkozik. foglalkozik.

Page 92: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A rá jellemző páratlan A rá jellemző páratlan nyelvi leleményről nyelvi leleményről tanúskodó virtuóz tanúskodó virtuóz stílussal mutatja be a stílussal mutatja be a korabeli társadalmi korabeli társadalmi viszonyok, emberi viszonyok, emberi magatartásformák magatartásformák visszásságait. visszásságait.

A korabeli nevelők, A korabeli nevelők, iskolák túlhaladott, iskolák túlhaladott, skolasztikus oktatási skolasztikus oktatási módszereit maró módszereit maró gúnnyal teszi gúnnyal teszi nevetség tárgyává. nevetség tárgyává. Rabelais étterem cégére Quebecben

Page 93: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szülei elkergették a skolasztikus szobatudóst, s Szülei elkergették a skolasztikus szobatudóst, s az új szellemben nevelőaz új szellemben nevelő Ponokratest Ponokratest fogadták fel fogadták fel mellé. mellé.

A fiú nevelése ettől kezdve teljesen más mederbe A fiú nevelése ettől kezdve teljesen más mederbe terelődött. Nevelője sokat tartózkodott vele a terelődött. Nevelője sokat tartózkodott vele a természetben,természetben, megfigyelték annak végtelen megfigyelték annak végtelen gazdagságát, s gazdagságát, s kötetlen beszélgetéskötetlen beszélgetés során során dolgozták fel tapasztalataikat. dolgozták fel tapasztalataikat.

De szerepet kapott az ifjú nevelésében De szerepet kapott az ifjú nevelésében a játék, a a játék, a testedzés, a zene és a tánc is.testedzés, a zene és a tánc is. Klasszikus szerzők Klasszikus szerzők műveit is olvasta, de nem a száraz grammatizálás műveit is olvasta, de nem a száraz grammatizálás kedvéért, hanem hogy tartalmukat saját kedvéért, hanem hogy tartalmukat saját tapasztalataival egybevethesse. tapasztalataival egybevethesse.

Az antik auktorok művein túl francia nyelvű Az antik auktorok művein túl francia nyelvű szépirodalmi művekre, lovagregényekre, szépirodalmi művekre, lovagregényekre, költeményekre, dalokra is sort kerítettek. költeményekre, dalokra is sort kerítettek.

Page 94: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ebben a nevelésben nagy hangsúlyt kap a Ebben a nevelésben nagy hangsúlyt kap a közvetlen érzékszervi tapasztalat.közvetlen érzékszervi tapasztalat. Az Az ismereteknek már nem a könyv – az elismert, ismereteknek már nem a könyv – az elismert, tekintélyes szerzők által írt könyv – az tekintélyes szerzők által írt könyv – az egyedüli forrása. A világ, a természet, s egyedüli forrása. A világ, a természet, s benne maga az ember az amiből benne maga az ember az amiből GargantuaGargantua tudást merít. Ezt hasonlítja össze a klasszikus tudást merít. Ezt hasonlítja össze a klasszikus szerzők műveiben szereplő leírásokkal. szerzők műveiben szereplő leírásokkal.

Ez a nevelés nem előre megszabott terv Ez a nevelés nem előre megszabott terv szerint folyik. Mindennelszerint folyik. Mindennel ötletszerűen ötletszerűen foglalkoznak A teljesen kötetlen foglalkoznak A teljesen kötetlen ismeretszerzés véletlenszerűen egymásra ismeretszerzés véletlenszerűen egymásra halmozott ismereteket eredményez, melyeket halmozott ismereteket eredményez, melyeket nem kovácsol egységbe semmiféle tudatosan nem kovácsol egységbe semmiféle tudatosan kialakított rendszer. kialakított rendszer.

Page 95: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rabelais nevelési eszményének csak egyik oldala Rabelais nevelési eszményének csak egyik oldala fogalmazódik meg a fogalmazódik meg a GargantuáGargantuában. Ezt, a természet ban. Ezt, a természet nevelő erejét kiemelő nevelő erejét kiemelő naturalisztikusnaturalisztikus felfogást kiegészíti felfogást kiegészíti egy másik szemlélet, amely a klasszikus tanulmányok egy másik szemlélet, amely a klasszikus tanulmányok szerepét helyezi a képzés középpontjába. Az 1532-ben szerepét helyezi a képzés középpontjába. Az 1532-ben megjelent megjelent PantagruelPantagruel kifejezi a szerző felfogásának ezt a kifejezi a szerző felfogásának ezt a kettősségét. kettősségét.

PantagruelPantagruelnek meg kell ismernie az állatokat, nek meg kell ismernie az állatokat, növényeket és ásványokat is. növényeket és ásványokat is. Testi neveléseTesti nevelése a lovagi a lovagi készségek gyakorlására korlátozódik.készségek gyakorlására korlátozódik. Művészeti Művészeti neveléséről nem esik szó. neveléséről nem esik szó.

Túlzsúfolt műveltségeszmény tervTúlzsúfolt műveltségeszmény terv ez. Nem kötődik olyan ez. Nem kötődik olyan erősen a hétköznapi élet által megkövetelt praktikus erősen a hétköznapi élet által megkövetelt praktikus ismeretekhez, készségekhez, mint ahogyan ismeretekhez, készségekhez, mint ahogyan GargantuáéGargantuáé. . Őt nevelője sokoldalú képzéssel az életre készítette felŐt nevelője sokoldalú képzéssel az életre készítette fel ,, PantagruelPantagruel viszont az viszont az elméleti tudományokbanelméleti tudományokban lesz lesz jártas. jártas.

Az előbbi egyAz előbbi egy sokoldalú reneszánsz ember eszményét sokoldalú reneszánsz ember eszményét testesíti meg (annak minden túlzásával együtt), az utóbbi testesíti meg (annak minden túlzásával együtt), az utóbbi pedig az újkor tudáscentrikus, pedig az újkor tudáscentrikus, enciklopédikusenciklopédikus tudományrendszereinektudományrendszereinek eszményét előlegzi meg. eszményét előlegzi meg.

Page 96: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Michel de Montaigne (1553–1592)Michel de Montaigne (1553–1592)

Neveléssel foglalkozó Neveléssel foglalkozó esszéiben tiltakozik a esszéiben tiltakozik a memoriterek ellen: memoriterek ellen: „„Lényeget szürcsöljönLényeget szürcsöljön, ne , ne szabályt magoljon!”szabályt magoljon!”

„„Inkább talpraesett, mint Inkább talpraesett, mint tudós embert”tudós embert” akar akar nevelni; eszménye nem nevelni; eszménye nem az elmélyült tudós, hanem az elmélyült tudós, hanem a széles látókörű, jó a széles látókörű, jó modorú, megnyerő, modorú, megnyerő, rokonszenvesrokonszenves társas lény. társas lény.

Page 97: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Montaigne szerint a fiatalokat Montaigne szerint a fiatalokat mindenekelőtt az mindenekelőtt az önálló önálló gondolkodásragondolkodásra kell megtanítani: kell megtanítani:

„„Nevelőnk ne csak a lecke szavait, Nevelőnk ne csak a lecke szavait, hanem hanem velejét-értelmét is kérje velejét-értelmét is kérje számonszámon; saját munkája eredményeit ; saját munkája eredményeit pedig ne a gyermek emlékezetén, pedig ne a gyermek emlékezetén, hanem életén és ítélkezésein hanem életén és ítélkezésein igyekezzék felmérni.” A gyerek „ha igyekezzék felmérni.” A gyerek „ha úgy tetszik, bátran felejtse el, úgy tetszik, bátran felejtse el, honnan szedte tudományát; de tegye honnan szedte tudományát; de tegye valóban magáévá”. valóban magáévá”.

Page 98: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Descartes racionalizmusátDescartes racionalizmusát előlegzielőlegzi meg, meg, amikor az amikor az értelmesértelmes tanulástanulás fontosságára fontosságára hívja fel a figyelmet: hívja fel a figyelmet:

„„Rostáljon meg a gyermek mindentRostáljon meg a gyermek mindent, és ne , és ne fogadjon el semmit tekintély és kijelentés fogadjon el semmit tekintély és kijelentés alapján: ne tekintse egyedül idvezítőnek alapján: ne tekintse egyedül idvezítőnek sem Arisztotelész, sem a sztoikusok vagy sem Arisztotelész, sem a sztoikusok vagy az epikureusok tanait. Tárjuk eléje a az epikureusok tanait. Tárjuk eléje a sokféle vélekedést: ha tud, válasszon sokféle vélekedést: ha tud, válasszon közülük olyant, amellyel egyetért; ha nem, közülük olyant, amellyel egyetért; ha nem, érje be a kételyeivel”. érje be a kételyeivel”.

Dante szavait idézi:Dante szavait idézi: „Tudásnál nekem „Tudásnál nekem édesebb a kétely”édesebb a kétely”. .

Page 99: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A korabeli iskola elsősorban az emlékezetet A korabeli iskola elsősorban az emlékezetet terhelte meg terhelte meg emészthetetlenül zsúfoltemészthetetlenül zsúfolt tananyagával, de ez a tudás jórész csak tananyagával, de ez a tudás jórész csak felesleges adatok mechanikusan bemagolt felesleges adatok mechanikusan bemagolt tömegéből állott. tömegéből állott.

Sokkal lényegesebb az okok és az Sokkal lényegesebb az okok és az összefüggések láttatásaösszefüggések láttatása: „Csak nevelőnknek : „Csak nevelőnknek legyen helyén az esze, s ne tévessze szem legyen helyén az esze, s ne tévessze szem elől hivatala rendeltetését; ne annyira elől hivatala rendeltetését; ne annyira Karthágó bukásának évszámát vésse Karthágó bukásának évszámát vésse tanítványa emlékezetébe, mint inkább tanítványa emlékezetébe, mint inkább Hannibál és Scipio jellemét; ne érdekelje Hannibál és Scipio jellemét; ne érdekelje annyira Marcellus halálának színhelye, mint annyira Marcellus halálának színhelye, mint e halál szégyenletes oka; ne a históriákat e halál szégyenletes oka; ne a históriákat kérje számon, hanem ezek tanulságait”. kérje számon, hanem ezek tanulságait”.

Page 100: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

ErasmushozErasmushoz hasonlóan nagy fontosságot tulajdonít a hasonlóan nagy fontosságot tulajdonít a gyermekgyermek erkölcsi nevelésénekerkölcsi nevelésének. .

Így, a humanisták hatására lassanként új eszmény Így, a humanisták hatására lassanként új eszmény bontakozott ki: a bontakozott ki: a gyermekigyermeki ártatlanságártatlanság, az erkölcsi , az erkölcsi védelemre szoruló gyermek eszméje. Fokozatosan védelemre szoruló gyermek eszméje. Fokozatosan hangsúlyossá vált az illendő viselkedésre, helyes, hangsúlyossá vált az illendő viselkedésre, helyes, erkölcsös magatartásra való nevelés. erkölcsös magatartásra való nevelés.

Montaigne a gyermek nevelésénél elutasítja a Montaigne a gyermek nevelésénél elutasítja a szélsőségeket: szélsőségeket: Bosszantja, ha a gyermeket Bosszantja, ha a gyermeket kényeztetik,kényeztetik, mert ez „puhánnyá, élhetetlenné” teszi. mert ez „puhánnyá, élhetetlenné” teszi.

A naponta ismétlődő A naponta ismétlődő veréssel sem ért egyetveréssel sem ért egyet: : „Hagyjunk fel végre a kegyetlenkedéssel és az „Hagyjunk fel végre a kegyetlenkedéssel és az erőszakkal: nincs semmi, amitől jobban elkorcsosulna erőszakkal: nincs semmi, amitől jobban elkorcsosulna és eltompulna a születésileg jó és nemes természet! és eltompulna a születésileg jó és nemes természet! Ha azt akarjuk, hogy a gyermek féljen a testi Ha azt akarjuk, hogy a gyermek féljen a testi fenyítéstől, megszégyenítéstől, ne szoktassuk hozzá!” fenyítéstől, megszégyenítéstől, ne szoktassuk hozzá!”

A testi fenyítés és a lelket nyomorító megszégyenítés A testi fenyítés és a lelket nyomorító megszégyenítés helyett „szeretetteljes szigorral” kell nevelni. helyett „szeretetteljes szigorral” kell nevelni.

Page 101: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rodoricus Zamorensis: Az emberi élet tükre. 15. sz. vége

Page 102: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Id. Pieter Bruegel: Szamár az iskolában. 1556

Page 103: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Martin Luther (1483-Martin Luther (1483-1546) 1546)

Duális antropológiájaDuális antropológiája Tanítás a „két birodalomról” Tanítás a „két birodalomról”

(Zwei-Reiche-Lehre)(Zwei-Reiche-Lehre) Az ember kettős Az ember kettős

meghatározottsága: isteni és meghatározottsága: isteni és emberi.emberi.

Az ember két világ részese: Az ember két világ részese: az isteni és az emberi világé. az isteni és az emberi világé. Bibliai legitimáció: „Adjátok Bibliai legitimáció: „Adjátok

meg azért a mi a császáré a meg azért a mi a császáré a császárnak, és a mi az Istené az császárnak, és a mi az Istené az Istennek.” (Máté, 21.22.)Istennek.” (Máté, 21.22.)

Page 104: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Traktátus Traktátus A keresztény ember A keresztény ember szabadságáról,szabadságáról, 1520. 1520.

Két ellentmondó tézis: Két ellentmondó tézis: 1. A keresztény ember szabad és nem 1. A keresztény ember szabad és nem

alárendeltje senkinek és semminek. alárendeltje senkinek és semminek. 2. A keresztény ember mindenkinek és 2. A keresztény ember mindenkinek és

mindennek engedelmes szolgálója.mindennek engedelmes szolgálója.

Az ellentmondás feloldása:Az ellentmondás feloldása:

Page 105: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

VILÁG

ISTEN

Vertikális

Horizontális

A lutheri emberkép két dimenziója:

EMBER

Page 106: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

1. Az ember a horizontális dimenzióban a 1. Az ember a horizontális dimenzióban a létező anyagi világ törvényeinek foglya, létező anyagi világ törvényeinek foglya, kiszolgáltatott a „világi kiszolgáltatott a „világi hatalmasságoknak”, szabadságától hatalmasságoknak”, szabadságától megfosztott.megfosztott.

2. A vertikális kapcsolat Istenhez fűzi: 2. A vertikális kapcsolat Istenhez fűzi: ebben két értelemben is ebben két értelemben is szabadságotszabadságot nyer: nyer: a.a. Isten kegyét, jóindulatát szabadságában áll Isten kegyét, jóindulatát szabadságában áll

elfogadni vagy elutasítani.elfogadni vagy elutasítani. b.b. Szabadságra tesz szert egyéni, individuális Szabadságra tesz szert egyéni, individuális

– a világi körülmények kényszerétől független – a világi körülmények kényszerétől független – hitében is. – hitében is.

Page 107: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Luther: A hit egy dolog (Isten Birodalma: Luther: A hit egy dolog (Isten Birodalma: Reich Christi), a világi állampolgáraként Reich Christi), a világi állampolgáraként való élés egy másik dolog. való élés egy másik dolog.

Az állam az evilági dolog rendjével Az állam az evilági dolog rendjével törődjön, és ne foglalkozzon az emberek törődjön, és ne foglalkozzon az emberek személyes hitével, vallásos érzületével. személyes hitével, vallásos érzületével.

Ez a lelkiismereti szabadság állapota.Ez a lelkiismereti szabadság állapota. Rendkívüli, elementáris hatás: az Rendkívüli, elementáris hatás: az

individuum felértékelődése. Imago dei + individuum felértékelődése. Imago dei + az Isten által elismert egyéniség.az Isten által elismert egyéniség.

Page 108: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A hivatalos egyház intézményének radikális A hivatalos egyház intézményének radikális leértékelése. Az isteni tanítás közvetítésének leértékelése. Az isteni tanítás közvetítésének monopóliuma már nem az egyház kezében monopóliuma már nem az egyház kezében van. van.

A keresztény embernek szabadságában áll A keresztény embernek szabadságában áll Istennel közvetlen kapcsolatot létesíteni, Istennel közvetlen kapcsolatot létesíteni, tehát minden hívőből lehet lelkész. tehát minden hívőből lehet lelkész.

„„Egyetemes (mindenkire kiterjedő) papság”.Egyetemes (mindenkire kiterjedő) papság”. „„Sola scriptura” (csak a Szentírás által lehet Sola scriptura” (csak a Szentírás által lehet

üdvözülni). üdvözülni). Vissza az íráshoz! Nincs szükség Vissza az íráshoz! Nincs szükség

„istentudósra”, teo-lógusra! „istentudósra”, teo-lógusra!

Page 109: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A Biblia anyanyelven, nincs szükség hozzá A Biblia anyanyelven, nincs szükség hozzá héber, görög nyelvismeretre. (Még latinra héber, görög nyelvismeretre. (Még latinra sem.)sem.)

A szociális különbségek eltűnnek, ha a hit A szociális különbségek eltűnnek, ha a hit dolgairól van szó.dolgairól van szó.

A külsőségek, de még az önsanyargatás is A külsőségek, de még az önsanyargatás is – felesleges és haszontalan. Nincs szükség – felesleges és haszontalan. Nincs szükség a hitet bizonygató világi ügyködésre a hitet bizonygató világi ügyködésre (zarándoklatok, templomalapítás, (zarándoklatok, templomalapítás, cölibátus stb.). cölibátus stb.).

„„Sola fide”: csak a(z őszintén bensőséges, Sola fide”: csak a(z őszintén bensőséges, kegyes) hit által lehet üdvözülni. kegyes) hit által lehet üdvözülni.

Page 110: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A befelé forduló, kontemplatív A befelé forduló, kontemplatív életmódra nevelő kolostorok ideje életmódra nevelő kolostorok ideje lejárt, de a teoretikus világi tudás is lejárt, de a teoretikus világi tudás is haszontalan.haszontalan.

A reformáció első hullámának az A reformáció első hullámának az egyetemek is áldozatul estek. egyetemek is áldozatul estek.

Erasmus: ahol terjed a reformáció, Erasmus: ahol terjed a reformáció, ott hanyatlanak a tudományok. ott hanyatlanak a tudományok.

Luther válaszlépése: iskolaalapítási Luther válaszlépése: iskolaalapítási hullámot indít: „…,daß man die hullámot indít: „…,daß man die Kinder zur Schule halten solle…” Kinder zur Schule halten solle…”

Page 111: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Luther a családi nevelésrőlLuther a családi nevelésről

Luther írásaiban hangoztatta, hogy nincs Luther írásaiban hangoztatta, hogy nincs szentebb emberi tevékenység a nevelésnél. szentebb emberi tevékenység a nevelésnél.

Az örök üdvösség elnyeréséhez nem a böjtölés Az örök üdvösség elnyeréséhez nem a böjtölés vagy a búcsújárás a legmegfelelőbb keresztényi vagy a búcsújárás a legmegfelelőbb keresztényi cselekedet, hanem gyermekeinkcselekedet, hanem gyermekeink helyeshelyes nevelése. nevelése.

A jó nevelés pedig elképzelhetetlen a A jó nevelés pedig elképzelhetetlen a harmonikus, erkölcsös családiharmonikus, erkölcsös családi élet nélkül. élet nélkül.

Az ideális család élén a férj áll Az ideális család élén a férj áll megkérdőjelezhetetlen tekintélyével, felesége megkérdőjelezhetetlen tekintélyével, felesége és gyermekei feltétlen engedelmességgel és gyermekei feltétlen engedelmességgel tartoznak neki. tartoznak neki.

Page 112: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gyermek ebben az eszményi családban A gyermek ebben az eszményi családban nem a „világi örömök forrása”, hanem nem a „világi örömök forrása”, hanem Isten által a szülőkre bízott „örök kincs”, Isten által a szülőkre bízott „örök kincs”, amellyel jól kell sáfárkodni. amellyel jól kell sáfárkodni.

A család felnőtt tagjainak legfontosabb A család felnőtt tagjainak legfontosabb feladata éppen ezért gyermekeik minden feladata éppen ezért gyermekeik minden szempontból következetes, szigorú szempontból következetes, szigorú erkölcsi elvek szerint való nevelése. erkölcsi elvek szerint való nevelése.

Szó sincs itt tehát semmiféle Szó sincs itt tehát semmiféle „romantikus” gyermekkultuszról, Luther „romantikus” gyermekkultuszról, Luther inkább Ágoston tanaihoz kötődik. inkább Ágoston tanaihoz kötődik.

Page 113: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A Luther által népszerűsített új, polgári A Luther által népszerűsített új, polgári családeszmény szerint a szülők családeszmény szerint a szülők megkérdőjelezhetetlen abszolút hatalommal megkérdőjelezhetetlen abszolút hatalommal rendelkeznek gyermekeik fölött: rendelkeznek gyermekeik fölött:

„„Nincs nagyobb, nemesebb eredetű hatalom Nincs nagyobb, nemesebb eredetű hatalom a földön, mint a szülők hatalma gyermekeik a földön, mint a szülők hatalma gyermekeik fölött.” fölött.”

Az 1529-ben írt Nagy Katekizmusban ezt a Az 1529-ben írt Nagy Katekizmusban ezt a hatalmat egyenesen Istentől eredezteti: „Ezt hatalmat egyenesen Istentől eredezteti: „Ezt az állapotot Isten adományozta a szülőknek, az állapotot Isten adományozta a szülőknek, akik az ő képviselői ezen a földön.” akik az ő képviselői ezen a földön.”

A szülők így ettől kezdve Isten teljhatalmú A szülők így ettől kezdve Isten teljhatalmú földi helytartójaként jelentek meg a földi helytartójaként jelentek meg a családon belül, gyermekeik feltétlen családon belül, gyermekeik feltétlen engedelmességgel tartoztak nekik.engedelmességgel tartoztak nekik.

Page 114: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A jámbor szülőknek a gyereket már kis korától A jámbor szülőknek a gyereket már kis korától kezdve Isten szolgálatára kell nevelni: szavakkal kezdve Isten szolgálatára kell nevelni: szavakkal és hathatós tettekkel. és hathatós tettekkel.

A gyermek saját akaratát „folyamatosan meg kell A gyermek saját akaratát „folyamatosan meg kell törni”; a gyereknek „el kell szenvednie a büntetést törni”; a gyereknek „el kell szenvednie a büntetést akkor is, ha az néhanapján jogtalan”. akkor is, ha az néhanapján jogtalan”.

A gyerek akaratossága A gyerek akaratossága eredendőeneredendően rosszrossz természetének bizonyítéka, ezt pedig le kell győzni természetének bizonyítéka, ezt pedig le kell győzni minden áron.minden áron.

Nevelés nélkül a gyerek „önző vadállatként él, Nevelés nélkül a gyerek „önző vadállatként él, semmire sem jó, csak evésre”. semmire sem jó, csak evésre”.

A házasságról szóló prédikációjában (1519) A házasságról szóló prédikációjában (1519) Salamonra hivatkozik, aki szerint „aki a vesszőt Salamonra hivatkozik, aki szerint „aki a vesszőt kíméli, gyermekét gyűlöli”. Aki gyermekét veri, a kíméli, gyermekét gyűlöli”. Aki gyermekét veri, a lelkét menti meg a pokol tüzétől.lelkét menti meg a pokol tüzétől.

A testi fenyíték Luther tanításában így tesz szert A testi fenyíték Luther tanításában így tesz szert dogmatikai alapozásra. dogmatikai alapozásra.

Page 115: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Azonban ugyanúgy, mint ahogyan Ersamus Azonban ugyanúgy, mint ahogyan Ersamus sem egyértelműen optimista, Luther sem sem egyértelműen optimista, Luther sem kizárólagosan pesszimista gyermekről való kizárólagosan pesszimista gyermekről való gondolkodásában.gondolkodásában.

Írásaiban Írásaiban kiemeli a gyermekek bensőséges, kiemeli a gyermekek bensőséges, őszinte hitélet iránti fogékonyságát.őszinte hitélet iránti fogékonyságát.

Az antik újplatonikus-gnosztikus örökség Az antik újplatonikus-gnosztikus örökség nála is fellelhető egyes motívumokban: nála is fellelhető egyes motívumokban:

A gyermekek teste még „Ádám testét idézi A gyermekek teste még „Ádám testét idézi a bűnbeesés előtt”.a bűnbeesés előtt”.

A hitélet tekintetében a felnőttek elé a A hitélet tekintetében a felnőttek elé a gyermekek jámborságát, kegyességét állítja gyermekek jámborságát, kegyességét állítja példaként: „a felnőttek legyenek ismét példaként: „a felnőttek legyenek ismét gyerekek” („widderumb kinder werden”).gyerekek” („widderumb kinder werden”).

Page 116: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A keresztséggel kezdődő hitbéli tudatosulás folyamata.

Az ember örökös kiszolgáltatottsága az eredendő bűn csapdájának.

A ösztönös, bensőségese őszinte istenhit képességének fokozatos csökkenése.

1.

2.

3.

Friedrich Schweitzer nyomán

Page 117: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A kortárs humanistákkal szemben, A kortárs humanistákkal szemben, akik meg voltak győződve az emberi akik meg voltak győződve az emberi természet önfejlesztő erejéről, természet önfejlesztő erejéről, Luther a bűntől való megszabadulás Luther a bűntől való megszabadulás zálogának az isteni megváltást zálogának az isteni megváltást tekintette.tekintette.

* * ** * *

Page 118: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Johannes Amos ComeniusJohannes Amos Comenius(1592-1670)(1592-1670)

Gyermekképét kettős kötődés Gyermekképét kettős kötődés határozza meg. Mégis közelebb határozza meg. Mégis közelebb áll a reneszánsz áll a reneszánsz optimizmusához, mint az optimizmusához, mint az eredendő bűnnel terhelt eredendő bűnnel terhelt gyermekről szóló augustinusi-gyermekről szóló augustinusi-lutheri tanok lutheri tanok pesszimizmusához.pesszimizmusához.

Gondolkodásmódját erőteljesen Gondolkodásmódját erőteljesen befolyásolja a cseh testvérek befolyásolja a cseh testvérek szektájában terjedő bizakodó szektájában terjedő bizakodó hit „Krisztus ezeréves hit „Krisztus ezeréves birodalmának” belátható időn birodalmának” belátható időn belül való eljöveteléről. Ezt a belül való eljöveteléről. Ezt a csodavárást nevezzük csodavárást nevezzük „chiliasmus”-nak.„chiliasmus”-nak.

Page 119: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A világ megérett a gyökeres A világ megérett a gyökeres megjobbításra, mivel „minden fonákul megjobbításra, mivel „minden fonákul vagy összekuszáltan hever szerteszét vagy vagy összekuszáltan hever szerteszét vagy omlik össze”. (Comenius: Didactica omlik össze”. (Comenius: Didactica magna. Pécs, 1992. 28.)magna. Pécs, 1992. 28.)

A paradicsom tökéletessége nem csak a A paradicsom tökéletessége nem csak a túlvilágon vár ránk, hanem itt a földi túlvilágon vár ránk, hanem itt a földi világban is: „Isten az egyház világban is: „Isten az egyház paradicsomát itt a földön is meg-paradicsomát itt a földön is meg-megújítja, és annak kietlen pusztaságát megújítja, és annak kietlen pusztaságát gyönyörűség kertjévé alakítja át”.gyönyörűség kertjévé alakítja át”.

Ennek bekövetkeztére a gyermekek Ennek bekövetkeztére a gyermekek helyes nevelésével kell felkészülnünk: „az helyes nevelésével kell felkészülnünk: „az emberi romlottság megjavítására az emberi romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél”.ifjúság helyes nevelésénél”.

Page 120: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Comenius Jézus szavait idézi: „Engedjétek Comenius Jézus szavait idézi: „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa”. (Márk, 10, 14.)mennyek országa”. (Márk, 10, 14.)

Krisztus nyomán Comenius az újszülött Krisztus nyomán Comenius az újszülött gyermeket jónak, romlatlannak tekinti: „… a gyermeket jónak, romlatlannak tekinti: „… a kisdedek, mivel bűnös hitetlenség kisdedek, mivel bűnös hitetlenség nem nem szennyezte be őketszennyezte be őket, Isten országának , Isten országának általános örököseiül jelöltettek ki”. általános örököseiül jelöltettek ki”. (Comenius, 1992, 31.)(Comenius, 1992, 31.)

„„Az ifjúságot előrelátóan nevelni annyit tesz, Az ifjúságot előrelátóan nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy mint gondoskodni arról, hogy megőrizzük megőrizzük lelkét a világ romlottságátóllelkét a világ romlottságától, hogy , hogy elvessük elvessük belé a becsületesség magvaitbelé a becsületesség magvait. állandóan . állandóan buzdítva őket tisztességes szavakkal és buzdítva őket tisztességes szavakkal és példákkalpéldákkal.” (I. m. 39.) .” (I. m. 39.)

Page 121: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Comenius gyermekképét jól érzékelteti a Comenius gyermekképét jól érzékelteti a (humanistákat idéző) növény-metafora: „(humanistákat idéző) növény-metafora: „Annak a Annak a csecsemőnek a lelke, aki most látta meg a csecsemőnek a lelke, aki most látta meg a napvilágot, legjobban maghoz vagy palántához napvilágot, legjobban maghoz vagy palántához hasonlíthatóhasonlítható;; jóllehet ebben a növénynek vagy jóllehet ebben a növénynek vagy fának az alakja még nem bontakozott ki, fának az alakja még nem bontakozott ki, lényegében mégis benne van a növény…”lényegében mégis benne van a növény…” (I. m. (I. m. 55.)55.)

Következő gondolata mintegy „korát megelőzve” Következő gondolata mintegy „korát megelőzve” Rousseau-t és a 20. századi reformpedagógia Rousseau-t és a 20. századi reformpedagógia közismert „kibontakozás-motívumát” („wachsen-közismert „kibontakozás-motívumát” („wachsen-lassen”) idézi fel a mai olvasóban: lassen”) idézi fel a mai olvasóban: „Tehát az „Tehát az emberbe semmi sem vihető be kívülről, hanem emberbe semmi sem vihető be kívülről, hanem csupán arra van szüksége, hogy feltárjuk és csupán arra van szüksége, hogy feltárjuk és továbbfejlesszük azokat a sajátosságokat, amelyek továbbfejlesszük azokat a sajátosságokat, amelyek kifejletlen állapotban vannak jelen benne…”kifejletlen állapotban vannak jelen benne…” (U. (U. o.) o.)

Page 122: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Amikor az ember, a gyermek határtalan Amikor az ember, a gyermek határtalan képezhetőségéről és olthatatlan tudásvágyáról ír, képezhetőségéről és olthatatlan tudásvágyáról ír, olyan metaforákat és hasonlatokat használ, amelyek olyan metaforákat és hasonlatokat használ, amelyek toposzként vonulnak végig évezredek filozófusainak, toposzként vonulnak végig évezredek filozófusainak, pedagógusainak gondolatvilágában. pedagógusainak gondolatvilágában.

Arisztotelészre hivatkozva a gyerek lelkét Arisztotelészre hivatkozva a gyerek lelkét „letörölt „letörölt táblához”táblához” hasonlítja, hasonlítja, „amelyre nem írtak, de megvan „amelyre nem írtak, de megvan a lehetősége, hogy mindent ráírjanak”.a lehetősége, hogy mindent ráírjanak”. (A tanítás (A tanítás technéjének, technikájának fontossága!)technéjének, technikájának fontossága!)

Alig egy bekezdéssel később az emberi agyat a Alig egy bekezdéssel később az emberi agyat a viaszhoz viaszhoz hasonlatosnak írja le, hasonlatosnak írja le, olyan viaszhoz, olyan viaszhoz, „amelyre vagy pecsétet nyomnak, vagy kis alakokat „amelyre vagy pecsétet nyomnak, vagy kis alakokat mintáznak belőle”.mintáznak belőle”. (I. m. 57.) Ez a toposz (I. m. 57.) Ez a toposz Locke Locke műveiben bukkan majd fel mintegy 150 évvel műveiben bukkan majd fel mintegy 150 évvel később.később.

Page 123: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ideáltipikus alakjábanIdeáltipikus alakjában az ember Comenius szerint az ember Comenius szerint „maga a harmónia”.„maga a harmónia”.

Jelen földi formájában a „megromlott”, bűnbeesett Jelen földi formájában a „megromlott”, bűnbeesett embert olyan embert olyan lehangolt hangszerhezlehangolt hangszerhez hasonlítja, hasonlítja, amelyet a hangszerész mesternek először ismét föl amelyet a hangszerész mesternek először ismét föl kell hangolnia ahhoz, hogy gyönyörködhessünk kell hangolnia ahhoz, hogy gyönyörködhessünk benne.benne.

Ez e „fölhangolás” a nevelés-oktatás, amely az Ez e „fölhangolás” a nevelés-oktatás, amely az Isten képmására és az uralkodásra teremtett Isten képmására és az uralkodásra teremtett embert fölkészíti evilági-földi és az azt követő embert fölkészíti evilági-földi és az azt követő túlvilági túlvilági hivatása betöltésérehivatása betöltésére..

Comenius határtalanul Comenius határtalanul optimistaoptimista a nevelhetőség a nevelhetőség kérdését illetően. Az ember nembéli kérdését illetően. Az ember nembéli sajátossága,hogy rendelkezik a mindentudás, az sajátossága,hogy rendelkezik a mindentudás, az erkölcsösség és a jámbor vallásos érzület erkölcsösség és a jámbor vallásos érzület csíráivalcsíráival a lelkében, ezért oktatása-nevelése – a lelkében, ezért oktatása-nevelése – megfelelőmegfelelő módszermódszer alkalmazása esetén – könnyen vezet alkalmazása esetén – könnyen vezet sikerre.sikerre.

Page 124: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A nevelésre azonban föltétlenül szükség van – A nevelésre azonban föltétlenül szükség van – hangsúlyozza Erasmusra emlékeztető hevülettel hangsúlyozza Erasmusra emlékeztető hevülettel Comenius –, mivel nélküle az ember Comenius –, mivel nélküle az ember vadállatvadállat lennelenne, „, „buta szörny vagy tétlen fajankóbuta szörny vagy tétlen fajankó” (I. m. ” (I. m. 68.) (Ezt a toposzt majd Kant viszi el 68.) (Ezt a toposzt majd Kant viszi el végkifejletig: „… az educatio mögött rejlik az végkifejletig: „… az educatio mögött rejlik az emberi tökéletesség nagy titka”.)emberi tökéletesség nagy titka”.)

A célravezető eljárás pedig a A célravezető eljárás pedig a természetestermészetes módszermódszer, ez vezet el bennünket a „mindenkit , ez vezet el bennünket a „mindenkit mindenre megtanítás művészeté”-hez mindenre megtanítás művészeté”-hez (artificium omnia omnes docendi).(artificium omnia omnes docendi).

A természetes módszer a A természetes módszer a konkrét érzékszervi konkrét érzékszervi tapasztalattokból indul ki,tapasztalattokból indul ki, s onnan jut el az s onnan jut el az általánosítás révén a általánosítás révén a fogalomalkotásigfogalomalkotásig (a (a megismerés induktív útja).megismerés induktív útja).

Page 125: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Comenius Comenius „Orbis sensualium pictus”„Orbis sensualium pictus” (1658) (1658) című képes nyelvkönyvében a középkorból című képes nyelvkönyvében a középkorból már ismert életkor-piramis rajzát közli.már ismert életkor-piramis rajzát közli.

Az 1669-ben Nürnbergen megjelent latin-Az 1669-ben Nürnbergen megjelent latin-német-magyar nyelvű változatban a német-magyar nyelvű változatban a következőképpen sorolja fel az emberi következőképpen sorolja fel az emberi életkorokat: életkorokat: „„Az ember legelőször csöcsemő, azután szólló-Az ember legelőször csöcsemő, azután szólló-gyermek, továbbá nevedékeny (felsördült) gyermek, továbbá nevedékeny (felsördült) ifjacska, ennekutána ifjú, ifjacska, ennekutána ifjú, követközendőképpen ember-(férfi)-korrá követközendőképpen ember-(férfi)-korrá jutott, ezekután vén (koros) ember, ezekután jutott, ezekután vén (koros) ember, ezekután lehorgadt vénember. Eképpen a másik lehorgadt vénember. Eképpen a másik nemben is vadnak a kis bábgyermek, a nemben is vadnak a kis bábgyermek, a leánka, aí kisasszony (szűzleány), az asszony, leánka, aí kisasszony (szűzleány), az asszony, a vénasszony, az ag kofa (vénanyós, baba, a vénasszony, az ag kofa (vénanyós, baba, agnő)”.agnő)”. (Comenius, 1669, 114.) (Comenius, 1669, 114.)

Page 126: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében
Page 127: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Comenius az Orbis felsorolásában is Comenius az Orbis felsorolásában is szereplő első négy életkort – szereplő első négy életkort – csecsemőkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, serdülőkor, ifjúkorkisgyermekkor, serdülőkor, ifjúkor (infantia, pueritia, adolescentia, juvenis) (infantia, pueritia, adolescentia, juvenis) nem ragadja ki az életkorok láncolatából, nem ragadja ki az életkorok láncolatából, hanem az emberi élet szerves részeként hanem az emberi élet szerves részeként kezeli.kezeli.

Noha a gyermekkornak igen fontos Noha a gyermekkornak igen fontos szerepet tulajdonít, mégsem túlozza el, szerepet tulajdonít, mégsem túlozza el, mégsem abszolutizálja szerepét, hanem mégsem abszolutizálja szerepét, hanem önnönönnön funkcionalitásában értelmezi: funkcionalitásában értelmezi: a a gyermekkor gyermekkor előkészületelőkészület az utána következő az utána következő életkorokra.életkorokra.

A gyermeknek is van dolga az isteni terv A gyermeknek is van dolga az isteni terv megvalósításában – a megvalósításában – a tanulástanulás –, éppen úgy, –, éppen úgy, mint a rá következő életkoroknak. mint a rá következő életkoroknak.

Page 128: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

ÖsszefoglalásÖsszefoglalás:: A romantikus (eszményített) gyermekkép elemeit A romantikus (eszményített) gyermekkép elemeit

keresve megállapítható, hogy Comenius elvont keresve megállapítható, hogy Comenius elvont gyermekeszménye gyermekeszménye több szállal kapcsolódiktöbb szállal kapcsolódik a a gyermeket kultikus magaslatokba emelő gyermeket kultikus magaslatokba emelő későhellén-későhellén-újplatonikus-krisztusi-pelagiánus-humanista újplatonikus-krisztusi-pelagiánus-humanista vonulathozvonulathoz, de vannak lazább szálú kötődései az , de vannak lazább szálú kötődései az ótestamentumi-ágostoni-lutheri dogmatikus ótestamentumi-ágostoni-lutheri dogmatikus irányzathoz is. irányzathoz is.

PedagógiaiPedagógiai fejtegetéseiben Comenius érthető módon fejtegetéseiben Comenius érthető módon gyakorlatiasabbgyakorlatiasabb, mint az ember- és , mint az ember- és gyermekeszményről szóló filozófiai okfejtéseiben (pl. gyermekeszményről szóló filozófiai okfejtéseiben (pl. a Didactica magna első fejezeteiben).a Didactica magna első fejezeteiben).

A pedagógiai céltudatosság, az egész életre A pedagógiai céltudatosság, az egész életre kiterjesztett iskoláztatás elve alapján a gyermekkort kiterjesztett iskoláztatás elve alapján a gyermekkort már az emberi élet egyik igen fontos lépcsőjének – de már az emberi élet egyik igen fontos lépcsőjének – de ténylegesen egy lépcsőjének – tekinti.ténylegesen egy lépcsőjének – tekinti.

Page 129: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A felvilágosodás A felvilágosodás korának korának

pedagógiai pedagógiai optimizmusaoptimizmusa

Page 130: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A felvilágosodás fordulata jelentős A felvilágosodás fordulata jelentős változást idézett elő a gyermekképben is. változást idézett elő a gyermekképben is.

A világ középkori mitikus „varázsától való A világ középkori mitikus „varázsától való megfosztása” (die Entzauberung der Welt) megfosztása” (die Entzauberung der Welt) az evilági dolgok felé irányította az ember az evilági dolgok felé irányította az ember figyelmét.figyelmét.

Az értelem, a megismerés Az értelem, a megismerés mindenhatóságába vetett – sokszor mindenhatóságába vetett – sokszor meghökkentően naiv – hit a pedagógiában meghökkentően naiv – hit a pedagógiában is éreztette hatását.is éreztette hatását.

Eszerint a gyermek racionális neveléssel Eszerint a gyermek racionális neveléssel tökéletesen azzá formálható, amit a tökéletesen azzá formálható, amit a felnőtt céljainak megfelel. felnőtt céljainak megfelel.

A 18. századot joggal nevezhetjük a A 18. századot joggal nevezhetjük a „nevelés évszázadának” (Fináczy Ernő).„nevelés évszázadának” (Fináczy Ernő).

Page 131: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

John Locke (1632-1704)John Locke (1632-1704)

Ez a mentalitás jelentős mértékben Ez a mentalitás jelentős mértékben Locke munkáságának köszönhető.Locke munkáságának köszönhető.

„„Some thoughts concerning Some thoughts concerning education”education” (1693) (1693)

ÚjdonságÚjdonság: az ismeretelméletileg és : az ismeretelméletileg és lélektanilag kidolgozott elméleti lélektanilag kidolgozott elméleti fejtegetések sora az ember fejtegetések sora az ember erkölcsierkölcsi neveléséneknevelésének módszertanárólmódszertanáról..

Válaszok arra, hogyan lehet a Válaszok arra, hogyan lehet a gyermek természetes ösztöneit az gyermek természetes ösztöneit az értelmes cselekvés szolgálatába értelmes cselekvés szolgálatába állítani. állítani.

Page 132: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A lélek két fontos „erejére”, funkciójára A lélek két fontos „erejére”, funkciójára hívja fel a figyelmet: hívja fel a figyelmet:

az az akaratakarat, mint a testi és szellemi , mint a testi és szellemi tevékenység hajtóereje éstevékenység hajtóereje és

az az észész mint a megismerés hajtóereje. mint a megismerés hajtóereje. Ahogyan az emberi értelem születéskor Ahogyan az emberi értelem születéskor

„tabula rasa”, úgy a jellem sem veleszületett „tabula rasa”, úgy a jellem sem veleszületett adottság. adottság.

Descartes-szel ellentétben tagadja a Descartes-szel ellentétben tagadja a veleszületett eszmék („ideae innatae”) létét.veleszületett eszmék („ideae innatae”) létét.

Locke szenzualista: az eszméket az Locke szenzualista: az eszméket az érzékszervekből eredezteti: „Nihil est in érzékszervekből eredezteti: „Nihil est in intellectu, quod non fuerit prima in intellectu, quod non fuerit prima in sensibus”. (Semmi sincs az értelmünkben, sensibus”. (Semmi sincs az értelmünkben, ami nem volt meg már előbb az ami nem volt meg már előbb az érzékleteinkben.)érzékleteinkben.)

Page 133: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Figyelemre méltó (bár témánk Figyelemre méltó (bár témánk szempontjából nem jelentős) tény, hogy a szempontjából nem jelentős) tény, hogy a közhiedelem a tételt Locke-nak tulajdonítja, közhiedelem a tételt Locke-nak tulajdonítja, de az már jóval korábban előfordul de az már jóval korábban előfordul Aquinói Aquinói TamásnálTamásnál és másoknál. (Egyebek közt és másoknál. (Egyebek közt Comenius is leírja az Orbis-ban: Comenius is leírja az Orbis-ban: „Nincsen „Nincsen penig semmi is az értelemben, hogyha az penig semmi is az értelemben, hogyha az előtt nem volt az érzékenségben.”előtt nem volt az érzékenségben.”) )

Locke tehát Locke tehát szenzualistaszenzualista, de nem empirista , de nem empirista úgy, mint például Francis úgy, mint például Francis BaconBacon..

A lélekben összeszerveződő tudás nála nem A lélekben összeszerveződő tudás nála nem a külvilági tapasztalatok (a külvilági tapasztalatok (sensationssensations) ) mechanikus lenyomataként jön létre, mechanikus lenyomataként jön létre, hanem a tudat önmozgása, az „eszmélődés” hanem a tudat önmozgása, az „eszmélődés” ((reflectionreflection) segítségével) segítségével

Page 134: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Locke „tabula rasa”-elve és a nevelés Locke „tabula rasa”-elve és a nevelés mindenható erejébe vetett tipikusan mindenható erejébe vetett tipikusan aufklérista hit ok-okozati aufklérista hit ok-okozati összefüggésben van egymással.összefüggésben van egymással.

Az érintetlen viaszlaphoz vagy üres Az érintetlen viaszlaphoz vagy üres papírlaphoz hasonlóan „tiszta” papírlaphoz hasonlóan „tiszta” lelkületű gyermek a lelkületű gyermek a külvilág (közte a külvilág (közte a nevelés) hatására lesz emberrénevelés) hatására lesz emberré. . Nincsenek veleszületett adottságok és Nincsenek veleszületett adottságok és nincsenek arisztokratikus előjogok nincsenek arisztokratikus előjogok sem. sem.

A gyermek lelke nem „romlott”, de A gyermek lelke nem „romlott”, de nem is „jó”. nem is „jó”. Etikailag nem minősíthetőEtikailag nem minősíthető..

Page 135: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Locke tehát feltétlenül Locke tehát feltétlenül nevelendőneknevelendőnek tartja tartja a gyermeket. a gyermeket.

„… „… azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy az utunkba akadó emberek kilenctized része az utunkba akadó emberek kilenctized része nevelés útján lett azzá, ami – jóvá vagy nevelés útján lett azzá, ami – jóvá vagy gonosszá, hasznossá vagy haszontalanná. A gonosszá, hasznossá vagy haszontalanná. A nevelés okozza a nagy külömbségeket az nevelés okozza a nagy külömbségeket az emberek között.” (Locke: Gondolatok a emberek között.” (Locke: Gondolatok a nevelésről. Bp., 1914. 42.)nevelésről. Bp., 1914. 42.)

Ebből a plasztikus, képlékeny, jól Ebből a plasztikus, képlékeny, jól formálható lelki és testi konstitúcióval formálható lelki és testi konstitúcióval rendelkező gyerekből akar az angol filozófus rendelkező gyerekből akar az angol filozófus elsősorban elsősorban erkölcsöserkölcsös, de emellett , de emellett praktikus praktikus tudással felvértezetttudással felvértezett és és edzettedzett fizikummalfizikummal rendelkező felnőtt embert nevelni. rendelkező felnőtt embert nevelni.

Page 136: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Annak ellenére, hogy a „tabula rasa”-elv Annak ellenére, hogy a „tabula rasa”-elv értelmében a születésekor érintetlen lelkű értelmében a születésekor érintetlen lelkű gyermek – legalábbis elvileg – nem lehet se gyermek – legalábbis elvileg – nem lehet se jó, se rossz, a „Gondoloatok”-ban Locke jó, se rossz, a „Gondoloatok”-ban Locke mégsem marad e tételhez következetesen hű. mégsem marad e tételhez következetesen hű. (Gondolatainak felfedezhető inkoherenciája (Gondolatainak felfedezhető inkoherenciája talán a kötet születési körülményeivel talán a kötet születési körülményeivel magyarázható: barátjának korábban írt magyarázható: barátjának korábban írt nevelési tárgyú leveleiből szerkesztette nevelési tárgyú leveleiből szerkesztette egybe.)egybe.)

Tézisét hamar ellenpontozza, amikor a Tézisét hamar ellenpontozza, amikor a gyermekek veleszületett ösztöneiből fakadó gyermekek veleszületett ösztöneiből fakadó uralkodási vágyáról ír, amelyekkel rossz uralkodási vágyáról ír, amelyekkel rossz esetben akár a felnőttek felett is esetben akár a felnőttek felett is zsarnokoskodhatnak: zsarnokoskodhatnak:

Page 137: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„Minél fiatalabbak [a gyermekek], annál Minél fiatalabbak [a gyermekek], annál kevésbé szabad helyén nem való és féktelen kevésbé szabad helyén nem való és féktelen vágyaikat kielégítenünk. Minél kevesebb a vágyaikat kielégítenünk. Minél kevesebb a maguk esze, annál korlátlanabb felettük maguk esze, annál korlátlanabb felettük azoknak a hatalma, akiknek a kezébe van az azoknak a hatalma, akiknek a kezébe van az ő sorsuk letéve.”ő sorsuk letéve.” (I. m. 64.) (I. m. 64.)

Mindemellett találunk a könyvben olyan Mindemellett találunk a könyvben olyan kijelentést, mely szerint a gyermekkor kijelentést, mely szerint a gyermekkor „az „az ártatlan évek”ártatlan évek” korszaka (34. §, 147. §), korszaka (34. §, 147. §), másutt azt olvassuk, hogy „a gyermekek másutt azt olvassuk, hogy „a gyermekek szeretik szabadságukat” (103. §). szeretik szabadságukat” (103. §). Ugyanakkor ezek a szabadságszerető Ugyanakkor ezek a szabadságszerető ártatlan lények „sírnak, makacskodnak”, ha ártatlan lények „sírnak, makacskodnak”, ha nem teljesítik kívánságaikat, és birtokukba nem teljesítik kívánságaikat, és birtokukba akarják venni mindazt, „ami kezük ügyébe akarják venni mindazt, „ami kezük ügyébe esik” (104-105. §).esik” (104-105. §).

Page 138: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Egyik helyen elragadtatott hangon ír a Egyik helyen elragadtatott hangon ír a gyermekek „gyermekek „játszókedvérőljátszókedvéről”, „”, „amelyet a amelyet a természet fűzött korukhoz és természet fűzött korukhoz és vérmérsékletükhöz”.vérmérsékletükhöz”.

Azt tanácsolja a szülőknek, nevelőknek, Azt tanácsolja a szülőknek, nevelőknek, hogy törekedjenek rá, hogy hogy törekedjenek rá, hogy „minden „minden teendőjüket játékká, szórakozássá teendőjüket játékká, szórakozássá varázsolják”varázsolják” (63. §) (63. §)

Másutt viszont azt fejtegeti, hogy a Másutt viszont azt fejtegeti, hogy a gyermek értelmes, racionális lény: gyermek értelmes, racionális lény: „Azt „Azt tanácsolom … a szülőknek, hogy … tanácsolom … a szülőknek, hogy … gyermekeikkel úgy bánjanak, mint eszes gyermekeikkel úgy bánjanak, mint eszes lényekkel.”lényekkel.” (54. §) (54. §)

Page 139: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ellentmondásos részeket találunk a könyvben a Ellentmondásos részeket találunk a könyvben a testi fenyítéktesti fenyíték témájáról is. témájáról is.

Egyik helyen azt írja, hogy a fizikai büntetés Egyik helyen azt írja, hogy a fizikai büntetés lealacsonyítjalealacsonyítja, , megalázza a gyermeket, megalázza a gyermeket, rabszolgákhoz méltó büntetés, amely rabszolgákhoz méltó büntetés, amely rabszolgalelket hoz létre. Elfojtja életkedvüket, rabszolgalelket hoz létre. Elfojtja életkedvüket, meghunyászkodó, kishitű embereket formál meghunyászkodó, kishitű embereket formál belőlük: belőlük: „... a lealázott, félénk, hunyászkodó, „... a lealázott, félénk, hunyászkodó, kishitű embereket bajos felemelni, fölbátorítani kishitű embereket bajos felemelni, fölbátorítani s ritkán lesz belőlük valami”s ritkán lesz belőlük valami” (I. m. 67.) (I. m. 67.)

Másutt Másutt megengedimegengedi e verést, de csak e verést, de csak legvégsőlegvégső esetbenesetben:: „... a verés a legrosszabb s épp azért „... a verés a legrosszabb s épp azért utoljára kell alkalmazni a gyermek büntetésénél, utoljára kell alkalmazni a gyermek büntetésénél, a legvégső esetekben, mikor eredménytelenül a legvégső esetekben, mikor eredménytelenül kisérlettünk már meg minden szelid eszközt...”kisérlettünk már meg minden szelid eszközt...” ( ( I. m. 97.)I. m. 97.)

Page 140: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Egy harmadik helyen pedig Egy harmadik helyen pedig kifejezetten kifejezetten jótékonynak tartja a veréstjótékonynak tartja a verést a nyílt a nyílt ellenszegülés, megátalkodott hazudozás ellenszegülés, megátalkodott hazudozás büntetésére: büntetésére: „... a csökönyösséget és a „... a csökönyösséget és a makacs engedetlenséget erőszakkal, makacs engedetlenséget erőszakkal, veréssel kell letörni - erre nincs más veréssel kell letörni - erre nincs más orvosság [ ... ] ha te parancsolsz és ő nem orvosság [ ... ] ha te parancsolsz és ő nem engedelmeskedik, neked okvetlenül felül engedelmeskedik, neked okvetlenül felül kell kerekedned, akármilyen verés árán is, kell kerekedned, akármilyen verés árán is, ha intésed, szavad nem volt elegendő, ha ha intésed, szavad nem volt elegendő, ha nem akarsz ezentúl mindvégig engedelmes nem akarsz ezentúl mindvégig engedelmes szolgája lenni fiadnak.”szolgája lenni fiadnak.” ( I. m. 92.) ( I. m. 92.)

Locke dicséri az édesanyát, aki dajkaságból Locke dicséri az édesanyát, aki dajkaságból hazatért kisleányát dacossága miatt egy hazatért kisleányát dacossága miatt egy alkalommal hétszer egymásután verte meg, alkalommal hétszer egymásután verte meg, míg végül a nyolcadik verés törte meg a míg végül a nyolcadik verés törte meg a gyerek konokságát. gyerek konokságát.

Page 141: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Locke tovább megy azon az úton, Locke tovább megy azon az úton, amelyen a humanisták – mindenekelőtt amelyen a humanisták – mindenekelőtt ErasmusErasmus – elindultak: a gyermekre – elindultak: a gyermekre olyan lényként tekint, aki a nevelés olyan lényként tekint, aki a nevelés nélkül állati alakot öltene. nélkül állati alakot öltene.

A gyermek tehát „hiánylény”, aki a A gyermek tehát „hiánylény”, aki a nevelés útján válik emberré.nevelés útján válik emberré.

Ez a pontosan kidolgozott terv szerint Ez a pontosan kidolgozott terv szerint zajló nevelés azonban egyet jelent a zajló nevelés azonban egyet jelent a felnőttnek a gyermek feletti felnőttnek a gyermek feletti ellenőrzésének, sőt uralmának további ellenőrzésének, sőt uralmának további kiterjesztésével, a kiterjesztésével, a gyermeklélek gyermeklélek „gyarmatosításával”.„gyarmatosításával”.

Page 142: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A felvilágosodás századában a tervszerű A felvilágosodás századában a tervszerű nevelés azt jelentette, hogy a gyermek „vad nevelés azt jelentette, hogy a gyermek „vad természetét” megtörték, megszelídítették. természetét” megtörték, megszelídítették. Céltudatos képzéssel, kultúrjavakkal való Céltudatos képzéssel, kultúrjavakkal való felvértezéssel civilizálták annak érdekében, felvértezéssel civilizálták annak érdekében, hogy a hogy a kívánatosnak tartott morális kívánatosnak tartott morális karaktervonások kialakuljanakkaraktervonások kialakuljanak lelkében. lelkében.

A nevelés itt nem a gyermek érdekeit A nevelés itt nem a gyermek érdekeit szolgálja, hanem szolgálja, hanem a felnőttek közösségének a felnőttek közösségének elvárásai szerint szocializálelvárásai szerint szocializál. . Hasznos Hasznos „állampolgárrá„állampolgárrá”, „alattvalóvá” (horribile dictu ”, „alattvalóvá” (horribile dictu „egydimenziós emberré”) formál (illetve „egydimenziós emberré”) formál (illetve deformál). Eközben a felnőttek uralomvágyát deformál). Eközben a felnőttek uralomvágyát is kielégíti. A nevelés ebben az esetben „fekete is kielégíti. A nevelés ebben az esetben „fekete pedagógia”. (Alice pedagógia”. (Alice MillerMiller svájci pszichológus- svájci pszichológus-pedagógus szóhasználata.)pedagógus szóhasználata.)

Page 143: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Neil Neil PostmanPostman amerikai pedagógiai szakíró amerikai pedagógiai szakíró érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet: a érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet: a tabula rasa-ként felfogott gyermeki lélek és az tabula rasa-ként felfogott gyermeki lélek és az alfabetizációalfabetizáció elterjedése elterjedése összefüggösszefügg egymással. egymással.

Kialakul a felfogás, hogy Kialakul a felfogás, hogy a gyermek olyan a gyermek olyan megformálatlan lény, akiből az írás, olvasás, megformálatlan lény, akiből az írás, olvasás, az önuralom és a szégyenérzet az önuralom és a szégyenérzet (lásd: Norbert (lásd: Norbert Elias könyvét!)Elias könyvét!) alakít civilizált felnőttet alakít civilizált felnőttet..

A gyermek lelke ebben a kontextusban olyan A gyermek lelke ebben a kontextusban olyan üres üres könyvhözkönyvhöz válik hasonlatossá, amelynek válik hasonlatossá, amelynek üres lapajait folyamatosan írjuk tele. üres lapajait folyamatosan írjuk tele.

A nevelés célja itt a társadalmi betagolódásra, A nevelés célja itt a társadalmi betagolódásra, a nagykorúságra való felkészítés. a nagykorúságra való felkészítés.

Page 144: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Locke Locke ellentmondásosellentmondásos gyermekképegyermekképe – amelyben pozitív és negatív – amelyben pozitív és negatív attitűdöket egyaránt felfedezhetünk attitűdöket egyaránt felfedezhetünk – voltaképpen a 18. század „intruzív” – voltaképpen a 18. század „intruzív” nevelési törekvéseinek, a gyermeki nevelési törekvéseinek, a gyermeki lelket erőszakosan birtokba vevő lelket erőszakosan birtokba vevő nevelési ambícióinak volt hű nevelési ambícióinak volt hű leképeződése.leképeződése.

* * ** * *

Page 145: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rousseau Rousseau gyermekképegyermekképe

Page 146: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rousseau polihisztor volt a szó Rousseau polihisztor volt a szó legteljesebb értelmében: filozófiai, legteljesebb értelmében: filozófiai, társadalomelméleti, teológiai társadalomelméleti, teológiai kérdésekkel foglalkozott kérdésekkel foglalkozott elsősorban, de magabiztosan írt elsősorban, de magabiztosan írt zeneelméleti, valamint nevelési zeneelméleti, valamint nevelési jellegű kérdésekről is. jellegű kérdésekről is.

A pedagógiai tematika körében A pedagógiai tematika körében leghíresebb az „Emil, vagy a leghíresebb az „Emil, vagy a nevelésről” (Émile ou de nevelésről” (Émile ou de l’éducation, 1762) című regénye, l’éducation, 1762) című regénye, de találunk e témára vonatkozó de találunk e témára vonatkozó gondolatokat az Új Héloïse, (La gondolatokat az Új Héloïse, (La Nouvelle Héloïse, 1761) lapjain is, Nouvelle Héloïse, 1761) lapjain is, sőt élete végén közoktatási sőt élete végén közoktatási programot írt a lengyel kormány programot írt a lengyel kormány számára (Discours sur le számára (Discours sur le gouvernement de la Pologne gouvernement de la Pologne 1771).1771).

Page 147: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rousseau Rousseau gyermekképegyermekképe legközvetlenebb legközvetlenebb módon az „Émile”-ben bontakozik ki. módon az „Émile”-ben bontakozik ki.

Gyökeresen Gyökeresen szakítszakít azzal a Szent Ágostonig azzal a Szent Ágostonig visszavezethető keresztény dogmával, visszavezethető keresztény dogmával, amely szerint az ember az eredendő bűnnel amely szerint az ember az eredendő bűnnel terhelten születik a világra, és csak Isten terhelten születik a világra, és csak Isten kegyelme révén válhat „naturális” emberből kegyelme révén válhat „naturális” emberből „szellemi” emberré.„szellemi” emberré.

Rousseau szerint a gyermek Rousseau szerint a gyermek születésekorszületésekor jójó, csak az emberi társadalom romlott , csak az emberi társadalom romlott viszonyai teszik rosszá: viszonyai teszik rosszá: „Minden jó, amidőn „Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei közt” - minden elfajul az ember kezei közt” - ezekkel a szavakkal kezdi regényétezekkel a szavakkal kezdi regényét. . (Rousseau, 1978, 11.) (Rousseau, 1978, 11.)

Page 148: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Tanulságos Rousseau alaposan kidolgozott Tanulságos Rousseau alaposan kidolgozott antropológiaiantropológiai alapokra helyezett alapokra helyezett gyermekképegyermekképe..

Eszerint az embergyerek újszülött-kori Eszerint az embergyerek újszülött-kori természetes állapotában egyensúly van a természetes állapotában egyensúly van a szükségletek és az ezek kielégítésére hivatott szükségletek és az ezek kielégítésére hivatott képességek között: képességek között: „Kezdetben így is rendezte „Kezdetben így is rendezte be őt a természet, amely mindent a legjobban be őt a természet, amely mindent a legjobban intéz. Nem ad mást a kezébe, mint a intéz. Nem ad mást a kezébe, mint a fennmaradásához szükséges vágyakat s a fennmaradásához szükséges vágyakat s a kielégítésükhöz elegendő képességeket. kielégítésükhöz elegendő képességeket. Minden egyéb képességet mindegy tartalékul Minden egyéb képességet mindegy tartalékul helyezett el lelke legmélyén, hogy ha kell, helyezett el lelke legmélyén, hogy ha kell, kifejlődhessenek. Csak ebben az ősállapotban kifejlődhessenek. Csak ebben az ősállapotban van a képesség és a vágy egyensúlyban, s csak van a képesség és a vágy egyensúlyban, s csak itt van úgy, hogy az ember nem boldogtalan.”itt van úgy, hogy az ember nem boldogtalan.” (Rousseau, 1978, 52.) (Rousseau, 1978, 52.)

Page 149: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ez az idilli állapot azonban nem tarthat Ez az idilli állapot azonban nem tarthat soká. Ez a tünékeny idill csak a születés soká. Ez a tünékeny idill csak a születés utáni első pillanat töredékére terjed ki. utáni első pillanat töredékére terjed ki.

Az újszülött önmaga ugyanis nem képes a Az újszülött önmaga ugyanis nem képes a legalapvetőbb létfenntartási szükségletei legalapvetőbb létfenntartási szükségletei kielégítésére sem, ezért hamar megbomlik kielégítésére sem, ezért hamar megbomlik a harmónia. a harmónia.

Mivel egyedül nem boldogul, segítségre van Mivel egyedül nem boldogul, segítségre van szüksége: szüksége: „A gyermek érzi szükségleteit, de „A gyermek érzi szükségleteit, de nem tudja kielégíteni. Másnak a nem tudja kielégíteni. Másnak a segítségéért könyörög, ezért kiáltozik. Ha segítségéért könyörög, ezért kiáltozik. Ha éhes vagy szomjas, sír. Ha túl hideget érez éhes vagy szomjas, sír. Ha túl hideget érez vagy meleget, sír. Ha mozgásra van vagy meleget, sír. Ha mozgásra van szüksége, de nem engedik mozogni, sír. Ha szüksége, de nem engedik mozogni, sír. Ha aludni akar, de nem hagyják békében, sír.”aludni akar, de nem hagyják békében, sír.” (Rousseau, 1978, 39.) (Rousseau, 1978, 39.)

Page 150: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gondozó, a nevelő alapvető feladata, hogy a A gondozó, a nevelő alapvető feladata, hogy a gyermek elemi szükségleteit kielégítse, majd gyermek elemi szükségleteit kielégítse, majd tanítsa meg a gyermeket ezek önálló kielégítésére. tanítsa meg a gyermeket ezek önálló kielégítésére.

Óvakodjék azonban a felmerülő fölösleges vágyak Óvakodjék azonban a felmerülő fölösleges vágyak igények válogatás nélküli teljesítésétől, mivel ezzel igények válogatás nélküli teljesítésétől, mivel ezzel elkényeztetheti, elkényeztetheti, önzővéönzővé teheti a gyereket: „A teheti a gyereket: „A gyermek első könnye kérés. Ha nem ügyelünk rá, gyermek első könnye kérés. Ha nem ügyelünk rá, csakhamar parancs lesz belőle.” (Rousseau, 1978, csakhamar parancs lesz belőle.” (Rousseau, 1978, 40. o.) 40. o.)

A kényeztető nevelés helyett – melyet lépten-A kényeztető nevelés helyett – melyet lépten-nyomon kárhoztat, akárcsak elődjei: Montaigne és nyomon kárhoztat, akárcsak elődjei: Montaigne és Locke –, tanítsuk meg a gyereket arra, hogy a Locke –, tanítsuk meg a gyereket arra, hogy a „lelke mélyén tartalékul elhelyezett” „lelke mélyén tartalékul elhelyezett” képességcsírákat folyamatosan fejlessze, művelje. képességcsírákat folyamatosan fejlessze, művelje.

Ez a Ez a természetestermészetes nevelésnevelés lesz hivatott arra, hogy lesz hivatott arra, hogy az emberi lélek az emberi lélek ideális egyensúlyi állapotátideális egyensúlyi állapotát, a , a vágyak és a képességek közti harmóniát – most vágyak és a képességek közti harmóniát – most más magasabb szinten – újra és újra megteremtse. más magasabb szinten – újra és újra megteremtse.

Page 151: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Emil nevelése a természetes ember Emil nevelése a természetes ember nevelése, pontosabban a nevelése, pontosabban a természetestermészetes emberiemberi állapotállapot visszaállítása.visszaállítása.

Rousseau távolról sem igyekszik Rousseau távolról sem igyekszik beilleszteni a gyereket a korabeli beilleszteni a gyereket a korabeli társadalom kereti közé, hiszen ezt a társadalom kereti közé, hiszen ezt a társadalmi berendezkedést társadalmi berendezkedést erkölcstelennek, romlottnak tarja. erkölcstelennek, romlottnak tarja. „Nyilvános nevelés nem létezi többé – írja „Nyilvános nevelés nem létezi többé – írja –, és nem is létezhet többé, mert ahol nincs –, és nem is létezhet többé, mert ahol nincs haza, ott honpolgárok sem lehetnek. Ezt a haza, ott honpolgárok sem lehetnek. Ezt a két szót: két szót: hazahaza és és honpolgár honpolgár ki kell törölni a ki kell törölni a modern nyelvekből.” modern nyelvekből.” (Rousseau, 1978, 15.) (Rousseau, 1978, 15.)

Page 152: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rousseau eszménye a Rousseau eszménye a természetes embertermészetes ember (homme naturel), akinek képességei és (homme naturel), akinek képességei és igényei harmóniában vannak egymással: igényei harmóniában vannak egymással: „azt akarja, amit képes elérni”.„azt akarja, amit képes elérni”.

Az ilyen ember egy Az ilyen ember egy önálló, „autark”, szabad önálló, „autark”, szabad lénylény. A gyermek ilyen lénynek születik.. A gyermek ilyen lénynek születik.

A gyermekkor ezért nem hiányállapot, a A gyermekkor ezért nem hiányállapot, a gyermek nem tökéletlen felnőtt. gyermek nem tökéletlen felnőtt.

A gyermekkor A gyermekkor önértékkel rendelkező önértékkel rendelkező életkor,életkor, fontos szereppel rendelkezik az fontos szereppel rendelkezik az emberi életkorok folyamatában. emberi életkorok folyamatában.

Mint minden életkor, ez is tökéletesen Mint minden életkor, ez is tökéletesen teljes-értékű.teljes-értékű.

Page 153: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rousseau szerint a gyermekkor jelenét Rousseau szerint a gyermekkor jelenét nem szabad feláldozni a felnőttkor nem szabad feláldozni a felnőttkor bizonytalan jövőjéért: „Szeressétek a bizonytalan jövőjéért: „Szeressétek a gyermekkort!”gyermekkort!”

Ennek a jelenre koncentrálásnak nemcsak Ennek a jelenre koncentrálásnak nemcsak filozófiai mélységekben rejlő okai vannak. filozófiai mélységekben rejlő okai vannak. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a 18. századba a csecsemő- és 18. századba a csecsemő- és gyermekhalandóság még mindig rendkívül gyermekhalandóság még mindig rendkívül magas.magas.

Rousseau ki akarja használni a túlságosan Rousseau ki akarja használni a túlságosan rövid emberi lét még rövidebb rövid emberi lét még rövidebb gyermekkorának minden pillanatát.gyermekkorának minden pillanatát.

Page 154: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gyermekkor „természetes létállapota” A gyermekkor „természetes létállapota” (Naturstand) az ő értelmezésében (Naturstand) az ő értelmezésében értékekkel felruházott, kívánatos értékekkel felruházott, kívánatos harmóniával teljes állapot.harmóniával teljes állapot.

A gyermeki fejlődés célja nem a felnőttség, A gyermeki fejlődés célja nem a felnőttség, hanem a teljes értékű gyermekiség („lhanem a teljes értékű gyermekiség („l’’ enfant fait”) állapotának elérése.enfant fait”) állapotának elérése.

Ennek eszköze pedig az Ennek eszköze pedig az önkibontakozásnakönkibontakozásnak a nevelő által segített a nevelő által segített folyamatafolyamata, amely az , amely az érzékszervekérzékszervek fejlődésével kezdődik, az fejlődésével kezdődik, az értelemértelem kibontakozásával folytatódik, végül kibontakozásával folytatódik, végül az az erkölcserkölcs megszilárdulásában megszilárdulásában csúcsosodik ki. csúcsosodik ki.

Page 155: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A tizenkét éves gyerek például elért a A tizenkét éves gyerek például elért a „gyermekkor csúcsára”, boldog, „gyermekkor csúcsára”, boldog, kiegyensúlyozott. A pubertás kor fantáziái kiegyensúlyozott. A pubertás kor fantáziái és érzelmi hullámai még nem zavarják lelki és érzelmi hullámai még nem zavarják lelki nyugalmát.nyugalmát.

Ez a „gyermekségében kiteljesedett Ez a „gyermekségében kiteljesedett gyermek” egyúttal a gyermek” egyúttal a „nemes vadember”„nemes vadember” jellemvonásait is hordozza.jellemvonásait is hordozza.

Az őseredeti természettel teljes Az őseredeti természettel teljes harmóniában élő népcsoportok harmóniában élő népcsoportok „természetes életmódját” nemcsak a „természetes életmódját” nemcsak a civilizációtól messze lehet megvalósítani, civilizációtól messze lehet megvalósítani, hanem a hanem a természetes gyermekkortermészetes gyermekkor keretei keretei között is. között is.

Rousseau itt a Rousseau itt a romantikus gyermekideálromantikus gyermekideál szószólójává válik.szószólójává válik.

Page 156: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Rousseau először alkot a gyermekkor Rousseau először alkot a gyermekkor történetében teológiai premisszáktól történetében teológiai premisszáktól mentes, mentes, szekuláris alapokon nyugvó szekuláris alapokon nyugvó gyermek-antropológiát.gyermek-antropológiát.

Felfogása szerint a gyermek Felfogása szerint a gyermek érzékelő érzékelő értelemmel felruházott autonóm lényértelemmel felruházott autonóm lény. Nem . Nem idegenek tőle a pillanat hatása alatt hozott idegenek tőle a pillanat hatása alatt hozott gyors döntések és spontán cselekvések.gyors döntések és spontán cselekvések.

A gyermeki autonómiában Rousseau a A gyermeki autonómiában Rousseau a természetes létállapottermészetes létállapot ősi harmóniáját ősi harmóniáját csodálja. csodálja.

A nevelés célját is ennek rendeli alá:A nevelés célját is ennek rendeli alá:

Page 157: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„Élni – erre a mesterségre akarom Élni – erre a mesterségre akarom megtanítani. Beismerem, hogy ha kezemből megtanítani. Beismerem, hogy ha kezemből kikerül, nem lesz ő sem bíró, sem katona, kikerül, nem lesz ő sem bíró, sem katona, sem pap. Először is ember lesz.” (Rousseau, sem pap. Először is ember lesz.” (Rousseau, 1978, 16.) Vagy másutt: „Boldognak kell 1978, 16.) Vagy másutt: „Boldognak kell lenni kedves Emil, ez minden érzékeny lény lenni kedves Emil, ez minden érzékeny lény célja; ez az első vágy amelyet belénk oltott célja; ez az első vágy amelyet belénk oltott a természet, és az egyetlen, amely sohasem a természet, és az egyetlen, amely sohasem hagy el bennünket”hagy el bennünket” (Rousseau, 1978, 408.). (Rousseau, 1978, 408.).

Tehát nem a „mintaszerű állampolgár” Tehát nem a „mintaszerű állampolgár” nevelése Rousseau célja – mint később a nevelése Rousseau célja – mint később a 19. század neveléstanainak többségében –, 19. század neveléstanainak többségében –, nem olyan polgáré, aki egy adott mesterség nem olyan polgáré, aki egy adott mesterség alapos ismeretével zökkenőmentesen alapos ismeretével zökkenőmentesen beilleszkedhet be a korabeli társadalom beilleszkedhet be a korabeli társadalom szövedékébe. szövedékébe.

Page 158: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A nevelés célja nála már nem az elegáns A nevelés célja nála már nem az elegáns úriember (gentilhomme) vagy a hasznos úriember (gentilhomme) vagy a hasznos állampolgár kiformálása, hanem állampolgár kiformálása, hanem az ember az ember nevelésenevelése, az eredendő emberi képességek , az eredendő emberi képességek kibontakoztatása (negatív nevelés).kibontakoztatása (negatív nevelés).

Felfogása szerint az Felfogása szerint az anyai szeretetanyai szeretet a a gyermek természetes fejlődésének gyermek természetes fejlődésének garanciája.garanciája.

Az új antropológián nyugvó „Az új antropológián nyugvó „romantikus romantikus gyermekkép”gyermekkép” a gyermek iránti a gyermek iránti szeretetet szeretetet tiszteletet és bizalomtiszteletet és bizalom felértékelődését felértékelődését eredményezi a pedagógiai századában és eredményezi a pedagógiai századában és később.később.

* * ** * *

Page 159: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A romantikus A romantikus gyermekkép gyermekkép

történeti alakulása történeti alakulása 4.4.

Page 160: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A német A német romantika romantika

gyermekképegyermekképeMoritz Arndt, Jean-Paul Richter és Moritz Arndt, Jean-Paul Richter és

Friedrich Fröbel művei alapjánFriedrich Fröbel művei alapján

Page 161: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A jelenkori gyermekképnek vannak A jelenkori gyermekképnek vannak olyan egyetemes, „kultúrákon átívelő” olyan egyetemes, „kultúrákon átívelő” sajátosságai, amelyek leginkább a sajátosságai, amelyek leginkább a gyermekhez, gyermekkorhoz való gyermekhez, gyermekkorhoz való empatikusempatikus viszonyulás viszonyulás elterjedésében elterjedésében fejeződnek ki. fejeződnek ki.

Ennek a gyermekképnek központi Ennek a gyermekképnek központi motívuma a gyermek személyiségének motívuma a gyermek személyiségének természeténél fogva természeténél fogva integráns integráns egységként való szemlélése, egységként való szemlélése, autonómiájánakautonómiájának elismerése elismerése. .

Romantikus gyermekkép

Page 162: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Azok, akik osztoznak ebben a gyermekről Azok, akik osztoznak ebben a gyermekről alkotott képben, elismerik belülről fakadó, alkotott képben, elismerik belülről fakadó, spontánspontán önkibontakozásraönkibontakozásra való való képességétképességét, tudásszomját, kreatív , tudásszomját, kreatív fantáziáját, játékos öntevékenységét; s fantáziáját, játékos öntevékenységét; s mindezt egy őseredeti, háborítatlan mindezt egy őseredeti, háborítatlan „teljességgel” hozzák összefüggésbe, „teljességgel” hozzák összefüggésbe, amely az újszülött gyermek sajátja. amely az újszülött gyermek sajátja.

E gyermekkép és a reá épülő pedagógiai E gyermekkép és a reá épülő pedagógiai antropológia előzményei első antropológia előzményei első megközelítésben a megközelítésben a reformpedagógiáigreformpedagógiáig vezethetők vissza, de az alaposabb vezethetők vissza, de az alaposabb vizsgálódás kimutatja jóval vizsgálódás kimutatja jóval mélyebbmélyebb gyökereitgyökereit a gyermekről, gyermekségről a gyermekről, gyermekségről való gondolkodás történetében. való gondolkodás történetében.

Page 163: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„Romantikus gyermekkép”Romantikus gyermekkép”-nek nevezzük -nek nevezzük ezt az ideológiai képződményt, amelyre ezt az ideológiai képződményt, amelyre már a mítoszteremtésbe is átcsapó már a mítoszteremtésbe is átcsapó gyermekeszményítés jellemző. gyermekeszményítés jellemző.

A felnőttek megmerevedett A felnőttek megmerevedett racionalizmusával szembe állítható racionalizmusával szembe állítható nyitottság és nyitottság és teremtőteremtő fantáziafantázia, a világ , a világ érzelmi alapokon álló befogadására és érzelmi alapokon álló befogadására és megismerésére való képesség, a megismerésére való képesség, a gyermekvilág mitikus vonásokkal való gyermekvilág mitikus vonásokkal való felruházása, és ráció számára örök talányt felruházása, és ráció számára örök talányt jelentő egészleges egységként való jelentő egészleges egységként való felfogása – ezek mind a romantika felfogása – ezek mind a romantika toposzai.toposzai.

Page 164: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az a felfogás, hogy a gyermekekkel való Az a felfogás, hogy a gyermekekkel való megértő, empatikus foglalkozás a megértő, empatikus foglalkozás a felnőttet is hozzásegítheti saját felnőttet is hozzásegítheti saját alkotóerejének kibontakoztatásához, a alkotóerejének kibontakoztatásához, a világ elveszett teljességének világ elveszett teljességének újrafelfedezéséhez, s ezáltal a lélekben újrafelfedezéséhez, s ezáltal a lélekben való megifjodásához – szerves részét való megifjodásához – szerves részét képezi a német romantika képezi a német romantika gondolatvilágának, amelyet egyebek gondolatvilágának, amelyet egyebek között között Moritz Arndt (1769 – 1860), Jean Moritz Arndt (1769 – 1860), Jean Paul Richter (1763-1825) Paul Richter (1763-1825) ésés Friedrich Friedrich Fröbel (1782-1852)Fröbel (1782-1852) pedagógiai tárgyú pedagógiai tárgyú művei jelenítenek meg. művei jelenítenek meg.

Page 165: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ernst Moritz Ernst Moritz Arndt Arndt

(1769 – 1860)(1769 – 1860)

Page 166: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Paraszti családban születik, Paraszti családban születik, tíz gyermek közül tíz gyermek közül másodikként Rügen szigetén, másodikként Rügen szigetén, amely akkor Svédországhoz amely akkor Svédországhoz tartozott.tartozott.

Ich bin geboren aus dem Ich bin geboren aus dem kleinen Volk, dicht an der kleinen Volk, dicht an der Erde.”Erde.”

Otthoni tanulmányok, majd Otthoni tanulmányok, majd középiskolai osztályok középiskolai osztályok Stralsundban. Stralsundban.

A greifswaldi egyetemen A greifswaldi egyetemen teológiát, irodalomtörténetet teológiát, irodalomtörténetet és természettudományokat és természettudományokat tanul.tanul.

Page 167: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Utazás: Itália, Franciaország. Utazás: Itália, Franciaország. Romantikus hazafias hevület, Romantikus hazafias hevület, „Sturm und Drang”.„Sturm und Drang”.

Feleségül veszi fiatalkori szerelmét Feleségül veszi fiatalkori szerelmét (Charlotte Quistorn), egy greifswaldi (Charlotte Quistorn), egy greifswaldi professzor lányát, aki négy hónappal professzor lányát, aki négy hónappal az esküvő után belehal a szülésbe.az esküvő után belehal a szülésbe.

Arndt egyedül neveli fiát, miközben Arndt egyedül neveli fiát, miközben pedagógiai előadásokat tart a pedagógiai előadásokat tart a greifswaldi egyetemen. greifswaldi egyetemen.

Page 168: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Pedagógiai írása: „Fragmente” (Töredékek), Pedagógiai írása: „Fragmente” (Töredékek), 1805.1805.

Radikális kultúrakritika – Rousseau hatása. Radikális kultúrakritika – Rousseau hatása. Lázadás a „korszellem” (Geist der Zeit) ellen: Lázadás a „korszellem” (Geist der Zeit) ellen: „Maschinenleben”, „Maschinenglauben”, „Die „Maschinenleben”, „Maschinenglauben”, „Die Welt ist bis jetzt verdorben durch Klügelei Welt ist bis jetzt verdorben durch Klügelei und Vielwissen, sie ist breit und flach und Vielwissen, sie ist breit und flach geworden und hat ihre Täler und Berge geworden und hat ihre Täler und Berge verloren…”verloren…”

A felvilágosodás intellektualizmusa A felvilágosodás intellektualizmusa „mítosztalanította” (entmytholigisieren) a „mítosztalanította” (entmytholigisieren) a világot, az ember elidegenedett a közvetlen világot, az ember elidegenedett a közvetlen élettől, gyökértelenné vált. A „gondolat” élettől, gyökértelenné vált. A „gondolat” győzelmét a bibliai bűnbeeséshez hasonlítja: győzelmét a bibliai bűnbeeséshez hasonlítja: A „rossz szándékkal és bűnnel teli világ” ellen A „rossz szándékkal és bűnnel teli világ” ellen emel szót. emel szót.

Page 169: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Die Sünde wird gezeugt durch den Gedanken.” Die Sünde wird gezeugt durch den Gedanken.” Kivezető út: a lét „csodálatos életének” Kivezető út: a lét „csodálatos életének”

„Wunderleben des Seins” újra felfedezése„Wunderleben des Seins” újra felfedezése. A . A gondolat öntudat nélküli szendergése. Sötétség gondolat öntudat nélküli szendergése. Sötétség és világosság ellentéte. A „lélek és világosság ellentéte. A „lélek hajnalhasadása” (Morgendämmerung der hajnalhasadása” (Morgendämmerung der Seele).Seele).

Ennek a „Ennek a „hajnalhasadásnakhajnalhasadásnak” felel meg az ” felel meg az életkorok között a életkorok között a gyermekkorgyermekkor. „…Halblichter . „…Halblichter und Halbschatten hat die Kindheit und Jugend. und Halbschatten hat die Kindheit und Jugend. Die Kindheit ist die Blume fast ganz unter der Die Kindheit ist die Blume fast ganz unter der Knospenhülle; der Knabe sprengt einige Knospenhülle; der Knabe sprengt einige Blättchen und hat ein dämmerndes Licht; der Blättchen und hat ein dämmerndes Licht; der Jüngling streift die ganze Hülle ab...”Jüngling streift die ganze Hülle ab...”

Page 170: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az emberi fejlődés organikus-növényi Az emberi fejlődés organikus-növényi fejlődésmetaforája.fejlődésmetaforája.

A rügy minden későbbi képesség A rügy minden későbbi képesség kezdeményét magában hordva előre vetíti kezdeményét magában hordva előre vetíti a fejlődés lehetőségét, a hajnalhasadás a a fejlődés lehetőségét, a hajnalhasadás a gyermekkor öntudatlan, titokzatos, isteni gyermekkor öntudatlan, titokzatos, isteni eredetű mitikus jellegére utal. eredetű mitikus jellegére utal.

A nevelésnek éppen ezért „negatív”-nak A nevelésnek éppen ezért „negatív”-nak kell lennie (Rousseau), hogy segítse a kell lennie (Rousseau), hogy segítse a gyermek zavartalan önkibontakozását.gyermek zavartalan önkibontakozását.

Őrizzük meg a gyermekben szunnyadó Őrizzük meg a gyermekben szunnyadó titokzatos, őseredeti vonásokat!titokzatos, őseredeti vonásokat!

Page 171: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A nevelés során a felnőtt is részesülhet a A nevelés során a felnőtt is részesülhet a gyermekiből, visszatalálhat az őseredeti gyermekiből, visszatalálhat az őseredeti létforma egészlegességéhez, teljességéhez. létforma egészlegességéhez, teljességéhez. „Wie würden wir selber wieder natürlicher, „Wie würden wir selber wieder natürlicher, frommer, kühner werden im Leben, wenn wir frommer, kühner werden im Leben, wenn wir aus den Keimen der Jugend, die wir still und aus den Keimen der Jugend, die wir still und unschuldig pflegten, alle Göttergeheimnisse unschuldig pflegten, alle Göttergeheimnisse sich uns wieder aufschlössen!”sich uns wieder aufschlössen!”

Ein Mikrokosmos ist der Mensch…” (Az Ein Mikrokosmos ist der Mensch…” (Az ember egy mikrokozmosz) ember egy mikrokozmosz) LeibnizLeibniz monadológiájának hatása. monadológiájának hatása.

„„Menschenbildung, Nichtstörung der Menschenbildung, Nichtstörung der Entwicklung…” – a Entwicklung…” – a fejlődés meg nem fejlődés meg nem zavarásazavarása……

Az emberi fejlődés (Az emberi fejlődés (HerdernélHerdernél már már jelentkező) jelentkező) rekapitulációsrekapitulációs felfogása itt újra felfogása itt újra felbukkan.felbukkan.

Page 172: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Romantikus-retrográd fordulat: az ösztönös Romantikus-retrográd fordulat: az ösztönös mozgatóerők felmagasztalása az ésszel, a mozgatóerők felmagasztalása az ésszel, a rációval szemben.rációval szemben.

A gyermeki ártatlanság a paradicsomi állapotok A gyermeki ártatlanság a paradicsomi állapotok letéteményese, megőrzője. „Paradies der letéteményese, megőrzője. „Paradies der Unschuld”Unschuld”

A polgári nevelés „művi manipulációjával” A polgári nevelés „művi manipulációjával” szemben ezt kell megőrizni. szemben ezt kell megőrizni.

A gyermekkor A gyermekkor kétkét szakaszaszakasza: korai és késői : korai és késői szakasz. szakasz.

Korai gyermekkorKorai gyermekkor: „Knospenzeit auf der Welt.” A : „Knospenzeit auf der Welt.” A gyermeket még sejtelmes félhomály veszi körül.gyermeket még sejtelmes félhomály veszi körül.

A korabeli „művi” („künstlich”) nevelés A korabeli „művi” („künstlich”) nevelés megrontja a gyermek eredendő ártatlanságát. (A megrontja a gyermek eredendő ártatlanságát. (A rousseau-i mitikus ártatlanság toposza.)rousseau-i mitikus ártatlanság toposza.)

Page 173: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Szembehelyezkedik a felvilágosodás Szembehelyezkedik a felvilágosodás gyermekképével, amely a gyermeket az igazi gyermekképével, amely a gyermeket az igazi emberi lét egy még durva, fegyelmezésre, emberi lét egy még durva, fegyelmezésre, civilizálásra szoruló állatias előkészítő civilizálásra szoruló állatias előkészítő szakaszának tartja.szakaszának tartja.

Még a gyermek akaratosságát, önfejűségét Még a gyermek akaratosságát, önfejűségét is megőrzendőnek tartja: ez az individualitás is megőrzendőnek tartja: ez az individualitás kifejeződése (ld. dackorszak!!).kifejeződése (ld. dackorszak!!).

A gyermek önzése sem más, mint a A gyermek önzése sem más, mint a természetjogra alapozott birtoklásvágy.természetjogra alapozott birtoklásvágy.

A kései gyermekkor teljessége nem más, A kései gyermekkor teljessége nem más, mint az „isteni élet földi mása” mint az „isteni élet földi mása” („Götterleben auf dem Ede”). Teljes („Götterleben auf dem Ede”). Teljes harmóniában a természettel. Az eredeti harmóniában a természettel. Az eredeti természetközeli létállapot isteni természetközeli létállapot isteni teljességélménye.teljességélménye.

Page 174: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A A játék és a mese szerepejáték és a mese szerepe ennek az ennek az állapotnak a megőrzésében. „…állapotnak a megőrzésében. „…hineinspielen in das weite, unendliche und hineinspielen in das weite, unendliche und unverwerkliche Leben, welches sie noch unverwerkliche Leben, welches sie noch haben…” A haben…” A nevelő, a felnőtt is teljesebbé nevelő, a felnőtt is teljesebbé válhat ebben a folyamatban.válhat ebben a folyamatban.

Sőt: a Sőt: a felnőtt megifjodhatfelnőtt megifjodhat a gyermekkel való a gyermekkel való foglalkozás során.foglalkozás során.

– – Milyen nevelésre van szükség? Nem előíró, Milyen nevelésre van szükség? Nem előíró, racionalizáló, a tudást tölcsérrel töltögető, racionalizáló, a tudást tölcsérrel töltögető, hanem a gyermek sajátosságaiból kiinduló, hanem a gyermek sajátosságaiból kiinduló, azt követő nevelésre. „Nachgehende azt követő nevelésre. „Nachgehende Erziehung” – Erziehung” – türelmes,türelmes, követőkövető nevelés!nevelés!

* * ** * *

Page 175: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Jean Paul Jean Paul (Jean Paul (Jean Paul

Friedrich Richter) Friedrich Richter) (1763-1825)(1763-1825)

Page 176: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Wunsiedelben született, Wunsiedelben született, Lipcsében teológiát és Lipcsében teológiát és filozófiát tanult, filozófiát tanult,

1790-94 között 1790-94 között Schwarzenbachban Schwarzenbachban magániskolát nyitott. magániskolát nyitott.

Ebben az időben jelentek Ebben az időben jelentek meg első pedagógiai művei meg első pedagógiai művei (Schulmeisterlein Maria Wuz, (Schulmeisterlein Maria Wuz, Leben des Quintus Fixlein), Leben des Quintus Fixlein),

Regényei (Die unsichtbare Regényei (Die unsichtbare Loge, 1793; Hesperus, 1795; Loge, 1793; Hesperus, 1795; Titan, 1803; Flegelsjahre, Titan, 1803; Flegelsjahre, 1804) 1804)

Page 177: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Regényeinek fogadtatása vegyes: „Úgy Regényeinek fogadtatása vegyes: „Úgy látszik, hogy itt az a sorsa, mint írásainak: látszik, hogy itt az a sorsa, mint írásainak: hol túlbecsülik, hol lebecsülik, és senki hol túlbecsülik, hol lebecsülik, és senki sem tudja, hol is nyúljon hozzá ehhez a sem tudja, hol is nyúljon hozzá ehhez a csudabogárhoz” (Goethe)csudabogárhoz” (Goethe)

1804-től haláláig Bayreuthban élt. 1804-től haláláig Bayreuthban élt. 1807. 1807. Levana oder ErziehungslehreLevana oder Erziehungslehre

(Levana vagy neveléstan). Nagy sikert (Levana vagy neveléstan). Nagy sikert arat, számtalan kiadást ér meg. arat, számtalan kiadást ér meg.

A Levanában megfogalmazódó pedagógiai A Levanában megfogalmazódó pedagógiai gondolataira a romantika és a késő-gondolataira a romantika és a késő-felvilágosodás egyaránt hatást gyakorol.felvilágosodás egyaránt hatást gyakorol.

Page 178: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A könyv A könyv három nagy fejezetébőlhárom nagy fejezetéből az első az első része gyermek része gyermek bimbókorávalbimbókorával (Knospenzeit), a kisgyermekkorral (Knospenzeit), a kisgyermekkorral foglalkozik. – Ez az időszak a nevelés foglalkozik. – Ez az időszak a nevelés szempontjából a legfontosabb: „A csírát szempontjából a legfontosabb: „A csírát vető magot, nem a virágzó fát kell a vető magot, nem a virágzó fát kell a leggondosabban ápolni.” leggondosabban ápolni.”

„„Az első hibák következményeikben mindig Az első hibák következményeikben mindig a legvégzetesebbek. A szellemi betegségek a legvégzetesebbek. A szellemi betegségek minél korábbi keletűek, annál károsabbak. minél korábbi keletűek, annál károsabbak. Minden nevelő kevesebbet tehet elődjénél, Minden nevelő kevesebbet tehet elődjénél, s ha az egész világot egy óriási s ha az egész világot egy óriási nevelőintézetnek tekintjük, tény, hogy aki nevelőintézetnek tekintjük, tény, hogy aki a Földet körülhajózza, egész útja során a Földet körülhajózza, egész útja során sem nyer nevelődés tekintetében annyit, sem nyer nevelődés tekintetében annyit, mint dajkájától.”mint dajkájától.”

Page 179: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A könyv A könyv második és harmadik második és harmadik fejezete a gyermekekfejezete a gyermekek virágkorával virágkorával (Blütenzeit) foglalkozik (külön a fiú- (Blütenzeit) foglalkozik (külön a fiú- és külön a lányneveléssel). és külön a lányneveléssel).

Jean Paul szerint ebben a szakaszban Jean Paul szerint ebben a szakaszban a nevelés már felesleges, illetve arra a nevelés már felesleges, illetve arra csak „ellennevelés” formájában, a csak „ellennevelés” formájában, a nevelődés természetes hibáinak nevelődés természetes hibáinak kijavításaként van szükség. kijavításaként van szükség.

Rousseau felfogásából kiindulva azt Rousseau felfogásából kiindulva azt vallotta, hogy az ember vallotta, hogy az ember természetéből adódóan természetéből adódóan jó,jó, ezért a ezért a gyermek – Isten legtisztább gyermek – Isten legtisztább teremtménye – szent dolog. teremtménye – szent dolog.

Page 180: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A nevelésnek ezért nem lehet fontosabb A nevelésnek ezért nem lehet fontosabb feladata, mint ezen a romlatlan állapot feladata, mint ezen a romlatlan állapot minél zavartalanabb kibontakozásának minél zavartalanabb kibontakozásának elősegítése. A negatív nevelés szellemében elősegítése. A negatív nevelés szellemében úgy vélte, hogy a nevelő tevékenységének úgy vélte, hogy a nevelő tevékenységének legfeljebb a gyermeki önművelődés legfeljebb a gyermeki önművelődés elősegítésére szabad irányulnia. Követni elősegítésére szabad irányulnia. Követni kell a gyermek kell a gyermek természetes ösztöneittermészetes ösztöneit, , egyediségének megnyilvánulásait. egyediségének megnyilvánulásait.

A gyermek lelke egyediségben A gyermek lelke egyediségben megnyilvánuló individuális organikus megnyilvánuló individuális organikus egység.egység.

Minden ember énjében hordozza saját Minden ember énjében hordozza saját művelődésének, nevelődésének céljait, művelődésének, nevelődésének céljait, mindenkiben ott rejtőzik egy mindenkiben ott rejtőzik egy emberideál,emberideál, amelynek megvalósítására törekszik. amelynek megvalósítására törekszik. (Leibniz hatása, monadológia.)(Leibniz hatása, monadológia.)

Page 181: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ennek az emberideálnak a csírái Ennek az emberideálnak a csírái individuális lehetőségként élnek az individuális lehetőségként élnek az emberben, mint a márványtömbben a kész emberben, mint a márványtömbben a kész szobor: „Az ideális ember egy »szobor: „Az ideális ember egy »antropolitantropolit« « formájában születik e világra, akinek formájában születik e világra, akinek testrészeiről le kell törni az őket fogva testrészeiről le kell törni az őket fogva tartó kőgyűrűket, azért, hogy azok tartó kőgyűrűket, azért, hogy azok maradékától magától is meg tudjon maradékától magától is meg tudjon szabadulni.” szabadulni.”

A nevelés tehát A nevelés tehát 1. az ideális ember megszabadítása az őt 1. az ideális ember megszabadítása az őt

antropolit formájában fogva tartó gátjaitól;antropolit formájában fogva tartó gátjaitól; 2. azoknak a gyermekben szunnyadó 2. azoknak a gyermekben szunnyadó

erőknek a kibontakoztatása, amelyeknek erőknek a kibontakoztatása, amelyeknek maguk is kifejlődésre törnekmaguk is kifejlődésre törnek. .

Page 182: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Gyermek-antropológiai felfogása Gyermek-antropológiai felfogása romantikus: a gyermek a természetes romantikus: a gyermek a természetes embert testesíti meg – Rousseau embert testesíti meg – Rousseau értelmében. Ez a tisztaság, a jóság, az értelmében. Ez a tisztaság, a jóság, az ártatlanság ártatlanság állapota. Másfelől a gyermek állapota. Másfelől a gyermek még jóval közelebb áll a szellemi-isteni még jóval közelebb áll a szellemi-isteni világhoz, mint a felnőtt. világhoz, mint a felnőtt.

„„A gyermekben test és lélek még A gyermekben test és lélek még mézesheteiket élik, amikor a felhőtlenül mézesheteiket élik, amikor a felhőtlenül boldog lélek önfeledten szökdécsel a vidám boldog lélek önfeledten szökdécsel a vidám test után. Később azonban elválnak ágytól-test után. Később azonban elválnak ágytól-asztaltól, és végleg búcsút mondanak asztaltól, és végleg búcsút mondanak egymásnak.”egymásnak.”

Page 183: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gyermek – az emberiség korai, misztikus, A gyermek – az emberiség korai, misztikus, primitív kultúrfokához hasonlóan – primitív kultúrfokához hasonlóan – egy egy bimbóhoz hasonlatos bezártságban élbimbóhoz hasonlatos bezártságban él. „A . „A gyermek a legrosszabb napjain is képes gyermek a legrosszabb napjain is képes akár hússzor is önfeledten örülni akár hússzor is önfeledten örülni valaminek. Ennek az állapotnak az édes, valaminek. Ennek az állapotnak az édes, isteni szendergéséből nem riasztja fel isteni szendergéséből nem riasztja fel semmi, még a legnagyobb csatazaj sem semmi, még a legnagyobb csatazaj sem éppúgy, mint ahogyan a bimbó sem feslik éppúgy, mint ahogyan a bimbó sem feslik ki a külvilág lármájától.” A gyermekkorban ki a külvilág lármájától.” A gyermekkorban tehát az emberiség őseredeti tudati tehát az emberiség őseredeti tudati állapota ismétlődik meg. állapota ismétlődik meg.

A gyermeki A gyermeki fantázia fantázia apoteózisa. A fantázia apoteózisa. A fantázia „szinte korlátlan uralma valósul meg a „szinte korlátlan uralma valósul meg a még gyengén fejlett józanság és még gyengén fejlett józanság és valóságérzék fölött”.valóságérzék fölött”.

Page 184: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gyermekkor egy A gyermekkor egy „költői létforma”,„költői létforma”, s ennek s ennek leghétköznapibb megvalósulása a játék, leghétköznapibb megvalósulása a játék, amely amely „az ember első poézise”.„az ember első poézise”.

Jean Paul szerint a Jean Paul szerint a játékjáték a gyermekben a gyermekben túlcsorduló isteni erő megnyilvánulási túlcsorduló isteni erő megnyilvánulási formája, egyfajta szabad alkotó tevékenység. formája, egyfajta szabad alkotó tevékenység.

A gyermek ugyan rá van utalva a felnőtt A gyermek ugyan rá van utalva a felnőtt nevelésére, mégis a spirituális dimenzióban, nevelésére, mégis a spirituális dimenzióban, az isteni világhoz való kötődése miatt az isteni világhoz való kötődése miatt magasabb szinten él, mint a felnőtt. magasabb szinten él, mint a felnőtt.

Ebben a dimenzióban újra megvalósul a Ebben a dimenzióban újra megvalósul a paradicsomi kezdetparadicsomi kezdet, amelyet a következő , amelyet a következő életkorok „bűnbeesése” követ. életkorok „bűnbeesése” követ.

A nevelés célja ennek a paradicsomi A nevelés célja ennek a paradicsomi létállapotnak a megőrzése az emberben.létállapotnak a megőrzése az emberben.

Page 185: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Friedrich Friedrich Wilhelm Fröbel Wilhelm Fröbel

(1782-1852)(1782-1852)

Page 186: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Taulmányok a göttingeni és Taulmányok a göttingeni és berlini egyetemen.berlini egyetemen.

1808-1810 Yverdonban 1808-1810 Yverdonban tartózkodik Pestalozzinál.tartózkodik Pestalozzinál.

Megpróbálja Pestalozzi elveit Megpróbálja Pestalozzi elveit átültetni a német iskolaügy átültetni a német iskolaügy gyakorlatába.gyakorlatába.

Létrehozza az Létrehozza az Általános Német Általános Német NevelőintézetetNevelőintézetet (Allgemeine (Allgemeine Deutsche Erziehungsanstalt)Deutsche Erziehungsanstalt)

Svájcban próbálkozik Svájcban próbálkozik nevelőintézetek szervezésével nevelőintézetek szervezésével (1831-36). (1831-36).

Kidolgozza foglalkoztató-Kidolgozza foglalkoztató-eszközeinek rendszerét.eszközeinek rendszerét.

Page 187: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

1840-től létrehozza a 1840-től létrehozza a gyermekkerteket gyermekkerteket (Allgemeine Deutsche Kindergarten) (Allgemeine Deutsche Kindergarten)

1851-ben a porosz belügyminiszter betiltja 1851-ben a porosz belügyminiszter betiltja a gyermekkerteket, a tilalom 1860-ig áll a gyermekkerteket, a tilalom 1860-ig áll fenn.fenn.

Gondolkodásmódjára hat a német Gondolkodásmódjára hat a német romantika eszmevilága.romantika eszmevilága.

Olvassa Olvassa Arndt és Jean PaulArndt és Jean Paul műveit. műveit. Újjászületés-igény, vágyódás az emberiség Újjászületés-igény, vágyódás az emberiség

„tavasza”„tavasza” iránt – gyermekkertek. iránt – gyermekkertek. Kidolgozza a német romantikus pedagógia Kidolgozza a német romantikus pedagógia

átfogó koncepcióját.átfogó koncepcióját. Az egyes emberben az egész emberiség Az egyes emberben az egész emberiség

rejtőzik „… in jedem Menschen, als Glied rejtőzik „… in jedem Menschen, als Glied der Menschheit und Kind Gottes, liegt und der Menschheit und Kind Gottes, liegt und ist die ganze Menschheit… dargestellt.” ist die ganze Menschheit… dargestellt.”

Page 188: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Az egyes emberben szunnyadó isteni Az egyes emberben szunnyadó isteni felfedezése: „Freier Darstellung des in ihm felfedezése: „Freier Darstellung des in ihm wirkenden Göttlichen”.wirkenden Göttlichen”.

Rousseau-val együtt vallja, hogy Rousseau-val együtt vallja, hogy az ember az ember eredendően jó.eredendően jó.

A rossz abból keletkezik, ha megbomlik az A rossz abból keletkezik, ha megbomlik az egyensúly ember és természet között.egyensúly ember és természet között.

Radikálisan új gondolat: a gyermeki és ifjúkori Radikálisan új gondolat: a gyermeki és ifjúkori hibák elkerülése érdekében a nevelőnek hibák elkerülése érdekében a nevelőnek az az emberben rejlő jó forrásait kell feltárnia.emberben rejlő jó forrásait kell feltárnia.

Az Az előíró jellegűelőíró jellegű, beavatkozásra építő nevelés , beavatkozásra építő nevelés gátlóan, zavaróan hatgátlóan, zavaróan hat a gyermeki fejlődés a gyermeki fejlődés isteni törvények által meghatározott isteni törvények által meghatározott folyamatára.folyamatára.

A fejlődés visszatérés az ősi egészlegességhezA fejlődés visszatérés az ősi egészlegességhez..

Page 189: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Átveszi Herder rekapitulációs elméletét.Átveszi Herder rekapitulációs elméletét. Minden egyes fokozat sajátos önértékkel Minden egyes fokozat sajátos önértékkel

rendelkezik. „Das Kind, der Knabe, der rendelkezik. „Das Kind, der Knabe, der Mensch überhaupt, soll kein anderes Mensch überhaupt, soll kein anderes Streben haben, als auf jeder Stufe ganz Streben haben, als auf jeder Stufe ganz das zu sein, was diese Stufe fordert; das zu sein, was diese Stufe fordert; darum wird jede folgende Stufe wie ein darum wird jede folgende Stufe wie ein neuer Schuß aus einer gesunden Knospe neuer Schuß aus einer gesunden Knospe hervorschießen…”hervorschießen…”

Nincs minőségi különbségNincs minőségi különbség a fejlődés egyes a fejlődés egyes fokozatai között!fokozatai között!

A A korai gyermekkorkorai gyermekkor fokozatát Fröbel fokozatát Fröbel különös figyelemben részesíti, számára a különös figyelemben részesíti, számára a „legkorábbi a legfontosabb”.„legkorábbi a legfontosabb”.

A kisgyermek ekkor még A kisgyermek ekkor még az eredendő az eredendő egységegység isteni teremtőerejétisteni teremtőerejét birtokolja, s ez birtokolja, s ez az erő később alábbhagy.az erő később alábbhagy.

Page 190: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A fejlődés ugyanis nemcsak gyarapodás, A fejlődés ugyanis nemcsak gyarapodás, hanem veszteség is.hanem veszteség is. „Az egységesítő, „Az egységesítő, éltető erő csökken, a kifelé ható, extenzív, éltető erő csökken, a kifelé ható, extenzív, kiterjeszkedést elősegítő erő növekszik. kiterjeszkedést elősegítő erő növekszik.

Csökken a beleélő-képességCsökken a beleélő-képesség, a képzelőerő., a képzelőerő. A gyermekkor metafizikája.A gyermekkor metafizikája. Az abszolút kezdet megtestesülése, az Az abszolút kezdet megtestesülése, az

eredeti isteni teremtőerő emberi eredeti isteni teremtőerő emberi formában való megjelenése.formában való megjelenése.

Messianisztikus hevületMessianisztikus hevület: „Gyermek! – már : „Gyermek! – már ez a szó is felemelően hat az emberre és ez a szó is felemelően hat az emberre és boldoggá teszi, mint ahogy egy boldoggá teszi, mint ahogy egy egészséges gyermek megpillantása egészséges gyermek megpillantása boldogsággal tölt el mindenkit, és boldogsággal tölt el mindenkit, és ahogyan a „tiszta gyermek” fogalma ahogyan a „tiszta gyermek” fogalma reménységet ébreszt bennünk.”reménységet ébreszt bennünk.”

Page 191: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gyermek az elveszett paradicsom A gyermek az elveszett paradicsom megtestesítője.megtestesítője.

„„Első mosolyában a környezetével való Első mosolyában a környezetével való mélyreható, harmonikus egység fejeződik mélyreható, harmonikus egység fejeződik ki.”ki.”

A gyermeki alkotófolyamat három dologban A gyermeki alkotófolyamat három dologban nyilvánul meg: a nyilvánul meg: a beszédben, a játékban és a beszédben, a játékban és a képzeletben.képzeletben.

A A játékjáték mint az önmagunkra találás, a mint az önmagunkra találás, a „hazatérés” (Beheimatung) eszköze.„hazatérés” (Beheimatung) eszköze.

A nevelő legyen A nevelő legyen „játékvezető”,„játékvezető”, de engedje, de engedje, hogy a gyermek is válhasson az ő vezetőjévé.hogy a gyermek is válhasson az ő vezetőjévé.

Az újkori ember metafizikai Az újkori ember metafizikai otthontalanságára gyógyírt jelenthet a otthontalanságára gyógyírt jelenthet a gyermek.gyermek.

Page 192: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

„„Halottak vagyunk, minden halott, ami Halottak vagyunk, minden halott, ami körülvesz bennünket, üresen kong minden körülvesz bennünket, üresen kong minden tudásunk, üresek vagyunk gyermekeink tudásunk, üresek vagyunk gyermekeink számára, majdnem minden amit kimondunk számára, majdnem minden amit kimondunk kong az ürességtől, tartalmatlan, élettelen…”kong az ürességtől, tartalmatlan, élettelen…”

„„Siessünk! Engedjük magunkat eljutni Siessünk! Engedjük magunkat eljutni gyemekeinkhez! Engedjük, hogy gyemekeinkhez! Engedjük, hogy megtöltsenek bennünket élettel! Éljünk megtöltsenek bennünket élettel! Éljünk velük, és engedjük, hogy velünk éljenek. … velük, és engedjük, hogy velünk éljenek. … Tanuljunk gyermekeinktől … Éljünk a Tanuljunk gyermekeinktől … Éljünk a gyermekeinknek: így hoznak ők számunkra gyermekeinknek: így hoznak ők számunkra békét és boldogságot.békét és boldogságot. („Laßt uns unseren („Laßt uns unseren Kindern leben…”) Kindern leben…”)

Page 193: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A család mint érzelmi közösség A család mint érzelmi közösség apoteózisa.apoteózisa.

A családi élet: menny a földön! A családi élet: menny a földön! Kindergarten: ideális állapot, amely Kindergarten: ideális állapot, amely

a gyermekek harmonikus családi a gyermekek harmonikus családi körben zajló életét jelenti.körben zajló életét jelenti.

A nevelés lehet – végső soron – A nevelés lehet – végső soron – a a felnőtt nevelése a gyermek által.felnőtt nevelése a gyermek által. A A generációs lánc megfordítása. generációs lánc megfordítása.

Page 194: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A A reformpedagógiareformpedagógia

i romantikus i romantikus gyermekképegyermekképe

Page 195: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A reformpedagógia klasszikus A reformpedagógia klasszikus értelmezése: értelmezése:

pedagógiatörténeti pedagógiatörténeti konstrukciókonstrukció

Herman Nohl (1933): pedagógiai-Herman Nohl (1933): pedagógiai-kulturális mozgalom, amely a kulturális mozgalom, amely a századforduló olyan törekvéseire századforduló olyan törekvéseire épül, mint a munkásmozgalom, a női épül, mint a munkásmozgalom, a női emancipációs mozgalom és a emancipációs mozgalom és a kultúrkritika.kultúrkritika.

Hermann Röhrs (1986): „A Hermann Röhrs (1986): „A neveléstörténet pedagógiai neveléstörténet pedagógiai eszmékben leggazdagabb időszaka…”eszmékben leggazdagabb időszaka…”

Page 196: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A reformpedagógia A reformpedagógia klasszikus szakaszolása:klasszikus szakaszolása:

Röhrs nyomán:Röhrs nyomán: 1890-től – egyedi reformtörekvések (pl. 1890-től – egyedi reformtörekvések (pl.

Abbotsholme, Key, Montessori, Dewey Abbotsholme, Key, Montessori, Dewey stb.)stb.)

1914-től – közösségi iskolakoncepciók 1914-től – közösségi iskolakoncepciók kialalkulása (pl. Steiner, Freinet, kialalkulása (pl. Steiner, Freinet, Jenaplan, Dalton-plan stb.)Jenaplan, Dalton-plan stb.)

1934-től – a refrormepagógia „apálya” (pl. 1934-től – a refrormepagógia „apálya” (pl. totalitariánus iskolarendszerek, totalitariánus iskolarendszerek, Makarenko)Makarenko)

1960-as évek – újjászületés (pl. alternatív 1960-as évek – újjászületés (pl. alternatív pedagógiák)pedagógiák)

Page 197: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Dekonstruktivista koncepció: Dekonstruktivista koncepció: az „úgynevezett reformpedagógia” az „úgynevezett reformpedagógia”

kritikájakritikája Jürgen Ölkers (1989): A Jürgen Ölkers (1989): A

„reformpedagógiai dogmák kritikája”:„reformpedagógiai dogmák kritikája”: 1. A reformpedagógiai nem tekinthető 1. A reformpedagógiai nem tekinthető

egységes mozgalomnak. Elméletek és egységes mozgalomnak. Elméletek és gyakorlati kísérletek összefüggéstelen gyakorlati kísérletek összefüggéstelen elegye. Csupán két új jelenség tekinthető elegye. Csupán két új jelenség tekinthető vezérmotívumnak: vezérmotívumnak:

A „gyermekközpontú pedagógia” és azA „gyermekközpontú pedagógia” és az Életközösségek szerepének a Életközösségek szerepének a

hangsúlyozása.hangsúlyozása.

Page 198: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A reformpedagógia „újításai” A reformpedagógia „újításai” voltaképpen nem újítások. Már a voltaképpen nem újítások. Már a klasszikusoknál is megtalálhatóak, pl. klasszikusoknál is megtalálhatóak, pl. a szemléletesség, a természetelvűség, a szemléletesség, a természetelvűség, a öntevékenység elve. a öntevékenység elve.

Ölkers tehát a reformpedagógiai Ölkers tehát a reformpedagógiai ideák pedagógiatörténeti ideák pedagógiatörténeti kontinuitását kontinuitását hangsúlyozza.hangsúlyozza.

A reformpedagógiák törekvései a A reformpedagógiák törekvései a társadalmi-politika életben jószerivel társadalmi-politika életben jószerivel eredménytelenek maradtak. Csak a eredménytelenek maradtak. Csak a retorika szintjénretorika szintjén történt változás. történt változás.

Page 199: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Példa az új retorikára:Példa az új retorikára:

1. iskolakritika: 1. iskolakritika: megcsontosodott, túlhaladott módszerek, megcsontosodott, túlhaladott módszerek, „„csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, a tudomány rendszerét mereven követő a tudomány rendszerét mereven követő

tantárgyak,tantárgyak, Az elavult tantervek és tankönyvek Az elavult tantervek és tankönyvek

egyeduralma, egyeduralma, sematikus értékelés, külsődleges sematikus értékelés, külsődleges

fegyelmezés, fegyelmezés, merev iskolarendszer.merev iskolarendszer.

Page 200: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

2. Szélsőséges ellentétpárok az átmenet 2. Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: lehetőségének kizárásával:

új (iskola) - régi (iskola), új (iskola) - régi (iskola), progresszív (pedagógia) - tradicionális progresszív (pedagógia) - tradicionális

(pedagógia), (pedagógia), jövő (iskolája) - múlt (iskolája).jövő (iskolája) - múlt (iskolája).

3. Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat 3. Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése:szembesítése:

gyermekközpontúság gyermekközpontúság tananyag- tananyag-központúság, központúság,

cselekvésközpontúság cselekvésközpontúság passzív befogadás, passzív befogadás, sokoldalú képességfejlesztés sokoldalú képességfejlesztés

„egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.„egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.

Page 201: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ölkers további tézisei: Ölkers további tézisei:

A reformpedagógia jellemzője a gyermek A reformpedagógia jellemzője a gyermek „stilizált képének” megformálására való „stilizált képének” megformálására való törekvés.törekvés.

Az egyéniség kultusza, a gyermek mitizálása Az egyéniség kultusza, a gyermek mitizálása (pl. a gyermek mint művész: Hartlaub, (pl. a gyermek mint művész: Hartlaub, Litchwark, Götze) megfér a gyermek és a Litchwark, Götze) megfér a gyermek és a társadalom egységét hirdető felfogásokkal (pl. társadalom egységét hirdető felfogásokkal (pl. Key, Montessori). Key, Montessori).

Megjelenik a „szenvedő gyermek mítosza”. Az Megjelenik a „szenvedő gyermek mítosza”. Az iskola, a városi lét, a civilizáció beteggé teszik a iskola, a városi lét, a civilizáció beteggé teszik a gyermeket. gyermeket.

A reformpedagógia pozitívuma: új szemszögből A reformpedagógia pozitívuma: új szemszögből tekint a gyermekre: a gyermek mint tekint a gyermekre: a gyermek mint öntevékeny, cselekvő lény. öntevékeny, cselekvő lény.

Page 202: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A reformpedagógia mint mozgalom A reformpedagógia mint mozgalom zátonyra futott. A mozgalmak többsége zátonyra futott. A mozgalmak többsége tovatűnő álommá vált, az idill egyes tovatűnő álommá vált, az idill egyes szigetei maradtak fenn. (Pl. vidéki szigetei maradtak fenn. (Pl. vidéki nevelőotthonok, „új iskolák”, alternatív nevelőotthonok, „új iskolák”, alternatív iskolaközösségek, kísérleti iskolák stb.)iskolaközösségek, kísérleti iskolák stb.)

A reformpedagógia nem vizsgálható A reformpedagógia nem vizsgálható önmagában, szoros összefüggésben önmagában, szoros összefüggésben fejlődött a századforduló életreform-fejlődött a századforduló életreform-törekvéseivel. törekvéseivel.

Page 203: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A reformedagógia A reformedagógia gyermekképének gyermekképének

„romantikus” jegyei„romantikus” jegyei Nem empirikus-Nem empirikus-

természettudományos alapokon természettudományos alapokon nyugvó, hanem mitikus-stilizált nyugvó, hanem mitikus-stilizált gyermekkép, amely a metaforikus gyermekkép, amely a metaforikus beszédmód jegyeit viseli magán (pl. beszédmód jegyeit viseli magán (pl. a gyermek belső spontán a gyermek belső spontán alkotótermészete = a külső alkotótermészete = a külső természet zabolázatlan, őseredeti természet zabolázatlan, őseredeti teremtő erejével). teremtő erejével).

Page 204: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ölkers szerint megtörtént a gyermekkor újra Ölkers szerint megtörtént a gyermekkor újra „varázslat alá helyezése” „varázslat alá helyezése” („Wiederverzauberung der Kindheit”, ennek („Wiederverzauberung der Kindheit”, ennek ellentéte az „Entzauberung der Welt”, a korai ellentéte az „Entzauberung der Welt”, a korai újkor során a természettudományos világkép újkor során a természettudományos világkép hatására végbement a világ varázsától való hatására végbement a világ varázsától való megfosztása.) megfosztása.)

A gyermekre úgy tekintenek mint a A gyermekre úgy tekintenek mint a társadalmi bajokból való gyógyulás forrására.társadalmi bajokból való gyógyulás forrására.

Az új nevelés mozgalma a tökéletes – tehát a Az új nevelés mozgalma a tökéletes – tehát a természettel háborítatlan egységben létező – természettel háborítatlan egységben létező – gyermek iránt vallásos áhítattal fordul. gyermek iránt vallásos áhítattal fordul.

Az idealizált gyermekkor megélése iránti Az idealizált gyermekkor megélése iránti heves vágy egyfajta „kvázi vallásos”, szakrális heves vágy egyfajta „kvázi vallásos”, szakrális síkra emelkedik. síkra emelkedik.

Page 205: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Romantikus Romantikus motívumok egyes motívumok egyes

reformpedagógusoreformpedagógusok k

gondolatvilágábangondolatvilágában

Page 206: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ellen Key (1849-1926)Ellen Key (1849-1926)

A gyermek az „új embertípus” A gyermek az „új embertípus” megtestesítője. (Az eugenika születés-megtestesítője. (Az eugenika születés-kontrolljával kokettál, az Übermensch-kontrolljával kokettál, az Übermensch-elmélethez hasonló nézeteket vall.)elmélethez hasonló nézeteket vall.)

Átírja Fröbel tézisét: „Lasst uns für die Átírja Fröbel tézisét: „Lasst uns für die Kinder leben!” helyett: „Lasst uns die Kinder leben!” helyett: „Lasst uns die Kinder leben lassen!” A gyermeknevelés Kinder leben lassen!” A gyermeknevelés „követő” jellege (wachsen-lassen). A „követő” jellege (wachsen-lassen). A fejlődés segítése a tudatos nevelő hatások fejlődés segítése a tudatos nevelő hatások mellőzésévelmellőzésével

Page 207: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ellen Key (1849-1826) A Gyermek évszázada c. könyv első kiadásának

címlapja

Page 208: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

MűvészetpedagógiaMűvészetpedagógia

Legfontosabb képviselői: Alfred Lichtwark, Legfontosabb képviselői: Alfred Lichtwark, Gustav Hartlaub stb. Gustav Hartlaub stb.

A gyermek szerintük eleve zseniális A gyermek szerintük eleve zseniális alkotóművész.alkotóművész.

Gustav Hartlaub: der Genius im Kinde (1921). Gustav Hartlaub: der Genius im Kinde (1921). Carl Götze: Das Kind als Schöpfer.Carl Götze: Das Kind als Schöpfer.

A gyermek játékában és álmaiban a A gyermek játékában és álmaiban a természetfölötti és a tudatalatti szféra teremtő természetfölötti és a tudatalatti szféra teremtő erő ölt testet.erő ölt testet.

Pszichogenetikai paralellizmus: a rekapituláció Pszichogenetikai paralellizmus: a rekapituláció tana. A gyermek megismétli a faj tana. A gyermek megismétli a faj fejlődésmenetét. fejlődésmenetét.

Page 209: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gyermek naiv impresszionizmusa. A gyermek naiv impresszionizmusa. A gyermek fejlődése nemcsak A gyermek fejlődése nemcsak

gyarapodás, hanem szegényedés is gyarapodás, hanem szegényedés is egyben. Az önállóság fokozódik, de egyben. Az önállóság fokozódik, de az ösztönös teremtő erő csökken. az ösztönös teremtő erő csökken.

Cél: a felnőtt emberben szunnyadó Cél: a felnőtt emberben szunnyadó gyermek újra ébresztése, illetve gyermek újra ébresztése, illetve megőrzése. megőrzése.

Page 210: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Maria Montessori (1870-Maria Montessori (1870-1952)1952)

A gyermek mint „megváltó”. A gyermek mint „megváltó”. Emersont idézi: Az gyermek az örök Messiás, aki Emersont idézi: Az gyermek az örök Messiás, aki

visszatér a bűnbeesett emberhez, hogy elvezesse a visszatér a bűnbeesett emberhez, hogy elvezesse a mennyek országába.mennyek országába.

A gyermek lelkében hordozza az élet A gyermek lelkében hordozza az élet misztériumának nagy titkát. Képes arra, hogy misztériumának nagy titkát. Képes arra, hogy fellebbentve a fátylat tudatosítsa ezt a fellebbentve a fátylat tudatosítsa ezt a tapasztalatot. Ezáltal megoldódhatnak az tapasztalatot. Ezáltal megoldódhatnak az emberiség egyéni és szociális problémái. emberiség egyéni és szociális problémái.

A gyermek nevelése ennek a tudatosítási A gyermek nevelése ennek a tudatosítási folyamatnak a menete. Ennek során minden folyamatnak a menete. Ennek során minden aktusnak, minden eszköznek rendezettnek, jól aktusnak, minden eszköznek rendezettnek, jól megformáltnak kell lennie. megformáltnak kell lennie.

Page 211: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Minden emberben benne rejlik a háborítatlan, Minden emberben benne rejlik a háborítatlan, romlatlan és ismeretlen anyatermészet. romlatlan és ismeretlen anyatermészet.

Ez a „normális” természet, amelyhez a Ez a „normális” természet, amelyhez a nevelés-önnevelés során vissza kell térnünk. nevelés-önnevelés során vissza kell térnünk.

Minden gyermek magában hordozza azt a Minden gyermek magában hordozza azt a belső tervet (programot), amely hozzásegíti belső tervet (programot), amely hozzásegíti ehhez az ideális, normális létállapothoz.ehhez az ideális, normális létállapothoz.

A kisgyermek fáradhatatlan A kisgyermek fáradhatatlan játéktevékenysége, alkotó aktivitása, a világot játéktevékenysége, alkotó aktivitása, a világot megismerése iránti nyitottsága („absorbent megismerése iránti nyitottsága („absorbent mind”) – mind ezt a „normalizálást” segíti. mind”) – mind ezt a „normalizálást” segíti.

A nevelő dolga, hogy támogató neveléssel A nevelő dolga, hogy támogató neveléssel hozzájáruljon ehhez a folyamathoz. hozzájáruljon ehhez a folyamathoz.

Page 212: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Ezt segíti elő a természetes anyagokból Ezt segíti elő a természetes anyagokból didaktikailag tervszerűen megkonstruált didaktikailag tervszerűen megkonstruált eszköztár (il materiale) is. eszköztár (il materiale) is.

Az önmagára találó gyermek kívánsága: Az önmagára találó gyermek kívánsága: „Segíts, hogy önálló lehessek!” („Hilf mir „Segíts, hogy önálló lehessek!” („Hilf mir es selbst zu tun, mehr hilf mir nicht.”) es selbst zu tun, mehr hilf mir nicht.”)

E nevelő folyamat kettős irányú. Benne a E nevelő folyamat kettős irányú. Benne a gyermek végső soron a felnőtt gyermek végső soron a felnőtt tanítómestere lesz, hozzájárul a felnőtt tanítómestere lesz, hozzájárul a felnőtt ismét tiszta lelkű „gyermekké” (gyermeki ismét tiszta lelkű „gyermekké” (gyermeki lelkűvé) válásához, bűneitől való lelkűvé) válásához, bűneitől való megváltásához. megváltásához.

Page 213: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Emlékeztető: Emlékeztető: JézusJézus parancsa a felnőttekhez szól: legyetek parancsa a felnőttekhez szól: legyetek

olyan jámborak, egyszerűek és nyitottak, mint a olyan jámborak, egyszerűek és nyitottak, mint a gyerekek!gyerekek!

„„Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy kezeit vesse azokra, és imádkozzékkezeit vesse azokra, és imádkozzék;; a tanítványok a tanítványok pedig dorgálják vala azokat.pedig dorgálják vala azokat.JJéézus pedig monda: Hagyzus pedig monda: Hagyjjatok békét atok békét ee kis kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jőjjenekhozzám jőjjenek;; mert ilyeneké a mennyeknek mert ilyeneké a mennyeknek országa. országa. És kezeit reájuk vetvén, eltávozék És kezeit reájuk vetvén, eltávozék onnan.” (Máté, 19, 13-15.)onnan.” (Máté, 19, 13-15.)A közismertebb szöveghely szerint Márk A közismertebb szöveghely szerint Márk evangéliumából: evangéliumából: „Engedjétek hozzám a „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa.”kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa.” (Márk, 10, 14.)(Márk, 10, 14.)

Page 214: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Maria Montessori tanítványával

Montessori-eszközök

Page 215: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

John Dewey (1859-1952)John Dewey (1859-1952)

Amerikai reformpedagógus, a Amerikai reformpedagógus, a „progresszív nevelés” „progresszív nevelés” mozgalmának elindítója.mozgalmának elindítója.

Igyekszik feloldani a „régi” és az Igyekszik feloldani a „régi” és az „új” nevelés közötti ellentéteket.„új” nevelés közötti ellentéteket.

Hegeliánus gyökerei révén Hegeliánus gyökerei révén dialektikus egységben szemléli dialektikus egységben szemléli az egyén és társadalom közötti az egyén és társadalom közötti ellentmondásokat. ellentmondásokat.

Pedagógiája cselekvésközpontú Pedagógiája cselekvésközpontú társadalompedagógia. társadalompedagógia.

Page 216: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Tézisei:Tézisei:

A nevelés nem csak felkészülés az életre, A nevelés nem csak felkészülés az életre, hanem maga az élet.hanem maga az élet.

A nevelés egy fejlődési-gyarapodási A nevelés egy fejlődési-gyarapodási folyamat, amely élethosszig tart.folyamat, amely élethosszig tart.

A nevelés során a tapasztalatok személyes A nevelés során a tapasztalatok személyes elsajátítása, szervezése és újjászervezése elsajátítása, szervezése és újjászervezése történik.történik.

A nevelés szociális folyamat, amely az A nevelés szociális folyamat, amely az iskola mint demokratikus közösség keretei iskola mint demokratikus közösség keretei között megy végbe. között megy végbe.

Page 217: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

1894. Chicago: Laboratóriumi iskola 1894. Chicago: Laboratóriumi iskola (Laboratory School). Az új iskola (Laboratory School). Az új iskola embrionális, folyamatosan fejlődő embrionális, folyamatosan fejlődő társadalom. társadalom.

1902. A gyermek és a tanterv (The Child and 1902. A gyermek és a tanterv (The Child and the Curriculum) Szembefordul a the Curriculum) Szembefordul a tanárközpontú-tantárgyközpuntú tanárközpontú-tantárgyközpuntú pedagógiákkal éppúgy, mint a szélsősőges pedagógiákkal éppúgy, mint a szélsősőges gyermekközpontú irányzatokkal, amelyek a gyermekközpontú irányzatokkal, amelyek a tananyagot egyedül a gyermek tananyagot egyedül a gyermek érdeklődésére kívánták alapozni. érdeklődésére kívánták alapozni.

A problémamegoldó, cselekvő tanulás híve. A problémamegoldó, cselekvő tanulás híve.

Page 218: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

1915. Fő műve: Demokrácia és nevelés. 1915. Fő műve: Demokrácia és nevelés. Kilép a középút-kereső, szintetizáló Kilép a középút-kereső, szintetizáló

szerepből és romantikus-reformpedagógiai szerepből és romantikus-reformpedagógiai hevülettel ír a gyermekről, akinek élete hevülettel ír a gyermekről, akinek élete maga a fejlődés, a kiteljesedés. Minden maga a fejlődés, a kiteljesedés. Minden életkor saját elidegeníthetetlen értékkel életkor saját elidegeníthetetlen értékkel rendelkezik – írja. (Ld: Fröbel)rendelkezik – írja. (Ld: Fröbel)

A gyermeket nem szabad úgy tekinteni mint A gyermeket nem szabad úgy tekinteni mint egy „még nem felnőtt” lényt, egy tökéletlen, egy „még nem felnőtt” lényt, egy tökéletlen, hiányosságoktól szenvedő teremtményt. hiányosságoktól szenvedő teremtményt. (Ld: Kant, felvilágosodás gyermekképe) (Ld: Kant, felvilágosodás gyermekképe)

Page 219: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

Bizonyos tekintetben a gyermek a felnőtt Bizonyos tekintetben a gyermek a felnőtt felett áll: „szenvedélyes aktivitása”, felett áll: „szenvedélyes aktivitása”, „ösztönös tendenciái”, „eredendő „ösztönös tendenciái”, „eredendő képezhetősége” többé teszik a felnőttnél. képezhetősége” többé teszik a felnőttnél.

„„Csak kevés felnőtt őrzi meg a gyermek Csak kevés felnőtt őrzi meg a gyermek gondolkodásának hajlékonyságát, gondolkodásának hajlékonyságát, érzékelésének finomságát…” érzékelésének finomságát…”

Tisztelgés a még „éretlen”, fejlődő Tisztelgés a még „éretlen”, fejlődő gyermek előtt. A felnőtt tanuljon a gyermek előtt. A felnőtt tanuljon a gyermektől, legyen olyan mint ő! gyermektől, legyen olyan mint ő!

A romantikus gyermekkép jellemző A romantikus gyermekkép jellemző vonásai megjelennek nála.vonásai megjelennek nála.

* * ** * *

Page 220: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

ÖsszegzésÖsszegzés

A klasszikus reformpedagógia a romantikus A klasszikus reformpedagógia a romantikus gyermek-ideált eleveníti fel. gyermek-ideált eleveníti fel.

A gyermekkor „a létezés foglalata”, a gyermek A gyermekkor „a létezés foglalata”, a gyermek saját folyamatosan változó világában él.saját folyamatosan változó világában él.

A gyermekre naiv, eredeti zsenialitás A gyermekre naiv, eredeti zsenialitás jellemző. jellemző.

Az ártatlan gyermek megváltja bűneitől a Az ártatlan gyermek megváltja bűneitől a felnőttek világát.felnőttek világát.

A megújult nevelés nem más, mint a gyermek A megújult nevelés nem más, mint a gyermek fejlődésének segítő követése (Wachsen-fejlődésének segítő követése (Wachsen-lassen).lassen).

Page 221: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A reformpedagógia kopernikuszi A reformpedagógia kopernikuszi fordulata nem előzmények nélkül fordulata nem előzmények nélkül való. való. Key Spencerre és Rousseau-raKey Spencerre és Rousseau-ra hivatkozik, hivatkozik, Montessori és Dewey Montessori és Dewey EmersontEmersont idézik, idézik, Gustav HartlaubGustav Hartlaub pedig tudatosan vállalja a romantika pedig tudatosan vállalja a romantika egyes jellemzőinek felelevenítését.egyes jellemzőinek felelevenítését.

A romantikus gyermek-A romantikus gyermek-antropológiának két formája különül antropológiának két formája különül el:el:

Page 222: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

1. Korai-romantikus, rousseau-i gyermek-toposz: 1. Korai-romantikus, rousseau-i gyermek-toposz:

A gyermek nem más mint a kultúra által még meg A gyermek nem más mint a kultúra által még meg nem rontott paradicsomi ember újjászületése. nem rontott paradicsomi ember újjászületése.

Háborítatlan, isteni egységben él a természettel. Háborítatlan, isteni egységben él a természettel. Fejlődése során megismétli az emberiség Fejlődése során megismétli az emberiség

civilizációs-kulturális fejlődésének egyes lépéseit. civilizációs-kulturális fejlődésének egyes lépéseit. A gyermek alkotó, poétikus hajlama leginkább A gyermek alkotó, poétikus hajlama leginkább

játékösztönében, alkotó fantáziájában és felfedező játékösztönében, alkotó fantáziájában és felfedező kíváncsiságában ölt testet. kíváncsiságában ölt testet.

A gyermek saját világában a természettel A gyermek saját világában a természettel harmóniában él, ezért fejlődését óvatosan támogató harmóniában él, ezért fejlődését óvatosan támogató nevelésének természetszerűnek és a gyermek nevelésének természetszerűnek és a gyermek sajátosságaihoz alkalmazkodónak kell lennie. sajátosságaihoz alkalmazkodónak kell lennie.

A felnőtt, aki egy érzelmileg kiüresedett, megkövült A felnőtt, aki egy érzelmileg kiüresedett, megkövült világban él, a gyermekkel való együttes világban él, a gyermekkel való együttes tevékenysége során számíthat lelki megifjodására. tevékenysége során számíthat lelki megifjodására.

Page 223: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

2. Őseredeti, eredendően romantikus gyermek-toposz:2. Őseredeti, eredendően romantikus gyermek-toposz:

A gyermek születésével az isteni születik újjá a A gyermek születésével az isteni születik újjá a földön. földön.

Az isteni gyermek lehetővé teszi a felnőttek romlott Az isteni gyermek lehetővé teszi a felnőttek romlott világa számára a visszatérést az eredendő jóhoz.világa számára a visszatérést az eredendő jóhoz.

A gyermek-isten mindazokat, akik erre nyitottak A gyermek-isten mindazokat, akik erre nyitottak megszabadítja elidegenedett létükből, mivel lelke megszabadítja elidegenedett létükből, mivel lelke még közvetlen kapcsolatban van a világ szellemi-még közvetlen kapcsolatban van a világ szellemi-isteni őserejével.isteni őserejével.

Mosolyában, nyitottságában, a világ iránti Mosolyában, nyitottságában, a világ iránti bizalmában és teremtő erejében a romlott világ bizalmában és teremtő erejében a romlott világ fölött álló „magasabb rendűsége” nyilvánul meg fölött álló „magasabb rendűsége” nyilvánul meg (Novalis).(Novalis).

A gyermekkel való együttes játék során a felnőtt A gyermekkel való együttes játék során a felnőtt felfedezheti és kibonthatja önmagában az addig felfedezheti és kibonthatja önmagában az addig rejtőzködő gyermeket, s ezzel ismét egészségessé rejtőzködő gyermeket, s ezzel ismét egészségessé és teljessé válhat.és teljessé válhat.

Page 224: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A gyermek nem tekinthető csak „még nem A gyermek nem tekinthető csak „még nem kész”, éretlen felnőttnek, olyan kész”, éretlen felnőttnek, olyan „hiánylénynek”, aki érettségét és „hiánylénynek”, aki érettségét és nagykorúságát a nevelés útján éri el (ld. a nagykorúságát a nevelés útján éri el (ld. a felvilágosodás gyermekképét!), hanem felvilágosodás gyermekképét!), hanem romlatlan, érintetlen természetességében romlatlan, érintetlen természetességében a felnőtt embereknek példaképül is a felnőtt embereknek példaképül is szolgál egyben. szolgál egyben.

A gyermeknevelésben rejlik tehát a A gyermeknevelésben rejlik tehát a felnőttek utólagos nevelésének egyedüli felnőttek utólagos nevelésének egyedüli esélye. Ahogyan a gyermekek felnőtté esélye. Ahogyan a gyermekek felnőtté akarnak válnak, úgy kellene a akarnak válnak, úgy kellene a felnőtteknek gyermekké lenniök ismét. felnőtteknek gyermekké lenniök ismét.

Page 225: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

A reformpedagógia előtti romantikus A reformpedagógia előtti romantikus pedagógiai gondolkodásmód jellemzői:pedagógiai gondolkodásmód jellemzői:

1. Gyermekképe, gyermekantropológiája 1. Gyermekképe, gyermekantropológiája szerint a gyermek még szerint a gyermek még el nem idegenedettel nem idegenedett, , eredendően alkotó,eredendően alkotó, a jövőjét magában a jövőjét magában hordozó teremtmény.hordozó teremtmény.

2. A pedagógiai viszony felnőtt és gyermek 2. A pedagógiai viszony felnőtt és gyermek között között dialógus-jellegű, megértődialógus-jellegű, megértő, a gyermek , a gyermek sajátosságait elfogadó.sajátosságait elfogadó.

3. A tanítás módszereire az 3. A tanítás módszereire az öntevékenység öntevékenység szorgalmazása, a teremtő fantázia szorgalmazása, a teremtő fantázia kibomlásának segítésekibomlásának segítése jellemző. A módszer jellemző. A módszer nem a kész tudás logikája szerint működik, nem a kész tudás logikája szerint működik, hanem az eredendően fejlődő gyermeki hanem az eredendően fejlődő gyermeki megértést figyelembe véve az megértést figyelembe véve az organikusan organikusan szerveződőszerveződő tudás gyarapodását veszi tudás gyarapodását veszi figyelembe (ld: konstruktivizmus!).figyelembe (ld: konstruktivizmus!).

Page 226: Individuális és szociális irányzatok a pedagógia történetében

4. Az iskola és a tanulási tér szervezése 4. Az iskola és a tanulási tér szervezése tekintetében ez a felfogás tekintetében ez a felfogás a családi életmódhoz a családi életmódhoz közelítő formákközelítő formák kialakítására törekszik (pl. kialakítására törekszik (pl. Freinet-iskola). Az iskola a közösség „életterévé” Freinet-iskola). Az iskola a közösség „életterévé” válik, ahol a tanulás mellett válik, ahol a tanulás mellett más tevékenységi más tevékenységi formákformák is helyet kapnak (pl. munka, játék, kötetlen is helyet kapnak (pl. munka, játék, kötetlen beszélgetés, ünnep.) (Ld: Freinet, Steiner, beszélgetés, ünnep.) (Ld: Freinet, Steiner, Petersen) Petersen)

5. A tanulás tartalmai is újjászerveződnek. 5. A tanulás tartalmai is újjászerveződnek. Lehetővé teszik az Lehetővé teszik az „életközeli”, személyes „életközeli”, személyes élményekenélményeken alapuló ismeretszerzést. A tananyag alapuló ismeretszerzést. A tananyag kialakításában gyakran a tanulók is részt vesznek kialakításában gyakran a tanulók is részt vesznek (Freinet). A tanítás tartalmai gyakran a tantárgyak (Freinet). A tanítás tartalmai gyakran a tantárgyak határain átívelő, a nagy összefüggéseket bemutató határain átívelő, a nagy összefüggéseket bemutató projektek keretei között nyernek végső kifejtést.projektek keretei között nyernek végső kifejtést.

* * * * * *