Magyarok a számítástechnika történetében HUN - Balatoni Miklós_balatoni06a

Embed Size (px)

DESCRIPTION

BALATONI MIKLÓSARG 1A1 11/13NNeumann JánosGróf András IstvánSzilárd LeóKemény JánosSimonyi KárolyKalmár LászlóNEUMANN JÁNOSA számítógép atyjaNeumann elvek (számítógép működési elve)KALMÁR LÁSZLÓA szegedi logikai gép megalkotójaKEMÉNY JÁNOS GYÖRGYA BASIC programozási nyelv írójaGRÓF ANDRÁS ISTVÁNA mikroprocesszor megalkotójaSIMONYI KÁROLYA Word és Excel megalkotójaNemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt:Magyar Magyar Budapest, 1903.December. 28. Washin

Citation preview

BALATONI MIKLSARG 1A1 11/13N

Neumann Jnos

Grf Andrs Istvn

Szilrd Le

Kemny Jnos

Simonyi Kroly

Kalmr Lszl

NEUMANN JNOSA szmtgp atyja

Neumann elvek (szmtgp mkdsi elve)

KALMR LSZLA szegedi logikai gp megalkotja

KEMNY JNOS GYRGYA BASIC programozsi nyelv rja

GRF ANDRS ISTVNA mikroprocesszor megalkotja

SIMONYI KROLYA Word s Excel megalkotja

Nemzetisg: llampolgrsg: Szletett: Elhunyt:

Magyar Magyar Budapest, 1903.December. 28. Washington, 1957. Februr. 8.

NEUMANN JNOST A MODERN SZMTGP ATYJNAK TEKINTJK1944 1945

ENIACEDVAC

IASIBM

1946

Neumann elvek

1944-ben jrult hozz az els teljesen elektronikus, digitlis szmtgp megptshez ENIAC fejlesztette tovbb az ENIAC-ot, melynek neve az EDVAC volt. 1945-ben volt az elektronikus szmtgp- program igazgatja. Itt ptettk meg az akkori legkorszerbb szmtgpet az IAS-t. Az IBM cg tancsadknt alkalmazta mr gpnek ptse idejn. 1946-ban dolgozta ki a Neumann-elveket. Neumann Jnos szmtgpe elkszlsekor rengeteg llami megbzst vllalt el, sok eladst tartott. A szmtstechnikai konferencikon elsszm meghvottknt szerepelt.

Nemzetisg: llampolgrsg: Szletett: Elhunyt:

Magyar Magyar Budapest, 1926. mjus 31. USA, 1992. december 26.

A BASIC PROGRAMOZSI NYELV RJA1953 szmtgp az egyetemen 1963 Dartmouth rendszer 1984 Dartmouth basic 1990 IBM dj

volt az aki elsknt alkalmazott szmtgpet az egyetemen. Fagyasztlda nagysg volt, 16k memrival rendelkezett s 60 mveletet hajtott vgre msodpercenknt. 1963-ban jtt ltre a Dartmouth Idosztsos Rendszer. A gpi nyelv (vagy a FORTRAN) nem volt elg megfelel. John G. Kemny ki akart dolgozni egy interaktv nyelvet, amire a gp kzvetlenl reagl s egy kezd is knnyen elsajtthatja. 1984-ben tovbbfejlesztettk a DARTMOUTH-BASIC-et, ez volt a TRUEBASIC, melyet PC-re alaktottak ki. 1990-ben John G. Kemny kapta az IBM els Louis Robinson djt az idosztsos rendszer megalkotsrt. A ma oly kedvelt levelezsi forma az e-mail ttrje. 200km-re lv fiskoln dolgozott felesge. A kt fiskola kzponti gpnek sszekapcsolsval jtt ltre az els Internet. Ezen keresztl leveleztek.

Nemzetisg: llampolgrsg: Szletett: Elhunyt:

Magyar Magyar Edde-Alsbogtpuszta, 1905. mrcius 27. Mtrahza, 1976. augusztus 2.

A SZEGEDI LOGIKAI GP MEGALKOTJA 19581955 1955 Jelfogs logikai gp Tanulkony katica Tisztn huzalos logikai gp 1976 Neumann emlkrem

Az 50-es vektl bontakoztak ki kutatsai a szmtgp tudomny terletn. A logikai kpek megszerkesztsre j elvet dolgozott ki. 1955-ben tervezte meg a jelfogs logikai gpet, melyet 1958-ra ptette meg. 1955-ben Muszka Dniellel llati cselekvsek gpi utnzsra modellt ksztettek. A tanulkony gp szegedi katicabogr nven vlt ismertt. rzkelvel volt elltva az orra, amely ha tkztt, a Katica elfordult. A pttyei is rzkelk, a megtanultakat lehetett vele meglltani illetve elfelejtetni. ramkrei elektroncsvekbl llnak, memrija kondenztoros, melyek a testben tallhatk. Fttyre s fnyjelre indul, ha megnyomunk egy pttyt, megll. Villog szemmel jelez vissza. 1958 mjusban kerlt bemutatsra a tisztn huzalos megolds Kalmr-fle logikai gp 1976-ban kapott Neumann Jnos emlkrmet. F clkitzsei kz tartozott a programozsi nyelvek kzelebb hozsa a matematika, azon bell a logika formalizlt nyelvhez.

Nemzetisg: llampolgrsg: Szletett: Elhunyt:

Magyar Magyar Budapest, Terzvros, 1898. februr 11. La Jolla, Kalifornia, 1964. mjus 30.

A MIKROPROCESSZOR MEGALKOTJA1963 1972 Fairchild kutatsfejlesztsi rszleg 1969 Intel megalaptsa 1979 Intel 4004 CPU INTEL cg vezetje

1963-1968-ig a Fairchild kutats-fejlesztsi rszlegnl dolgozott. Robert Noyce-al s Gordon Moore-ral megalaptottk az Intel Corporation-t. Grf Andrs Istvn flismerte, hogy a processzor mkdstl fgg a szmtgpek teljestmnye. 1972-ben az INTEL kiadta a vilg els processzort a 4004-ast. Ma is a legnagyobb flvezetgyrt vllalat. 1979-ben lett a cg vezetje, 1987-tl pedig vezrigazgat. 1997-ta vezrigazgat s az igazgat tancs elnke is egy szemlyben. Lemondott 1998-ban a vezrigazgati szkrl, de 2005 mjusig maradt az igazgattancs elnke. Az INTEL egyre nagyobb teljestmny s sebessg processzorok fejlesztsvel s gyrtsval foglakozik.

Nemzetisg: llampolgrsg: Szletett: Elhunyt:

Magyar Magyar Budapest, 1948. szeptember . 10. -

AZ EMBER, AKI BILL GATES-T GAZDAGG TETTEBRAVO program szvegszerkszt Microsoft WORD, EXCEL Microsoft kutatsInternational Software Company

1970

1991

A Bravo nev program kifejlesztsben vett rszt 1970-ben a Szilciumvlgyben a Xeroxnl vezet fejlesztknt. A Bravo volt az els WYSIWYG (What You See Is What You Get Amit ltsz azt kapod) szvegszerkeszt az ALTO szmtgpekhez. 1981. februr 6-tl munkatrsa a Microsoftnak. A Bravo tovbbfejlesztsvel a leg elterjedtebb szvegszerkesztt hozta ltre, amit a Microsoft ad ki Word nven. Neki ksznhetjk mg a Microsoft Office programcsomag ms rszeit is. Az Excelt is tervezte meg, illetve fejlesztette ki. 1991-tl a Microsoftnl rszt vett a szndk orientlt programozs kutatsban. A programozsba bevezette a magyar stlus elnevezst: azonostkat ajnlott az egyes vltozk elnevezsre (adattpus, adatjelents). 2002 augusztusban ott hagyta a Microsoftot. zlettrsval Gregor Kiczalesszel alaptja meg az International Software Companyt. 2007. prilis 7-n a Szovjet TMA-10 rhajval tett 10 napos utazst a Nemzetkzi rllomsra magyar rhajsknt.

1981

2002

KSZTETTE: BALATONI MIKLSARG 1A1 11/13N

VGE