II/14. évfolyam · alapján mindkét gyakorlati részhez egy – egy prezentáció összeállítása, és a megfelelő jegyzőkönyvek elkészítése. A prezentációkkal és a jegyzőkönyvekkel

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A TISZK rendSZer TovábbfejleSZTéSe – PeTrIK TISZKTÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Moduláris korszerű szakMai gyakorlatok környezetvédelMi területre

Hulladékanalízis és -kezelésII/14. évfolyamtanulói jegyzet

Hulladékanalízis és -kezelés

ii/14. évfolyam

tanulói jegyzet

Moduláris korszerű szakMai gyakorlatok környezetvédelMi területre • Hulladékanalízis és -kezelés táMoP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

a kiadvány a tÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Hartl Jánosné, Filó Ferenc

Lektor: Mitykó János

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.Igazgató: Bertalan Tamás

Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

PETRIK TISZK tÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 3

TarTalomjegyzék

Bevezetés .............................................................................................................................................................................9

1. HuLLAdéKAnALíZIS éS -KEZELéS, áLTALánOS TudnIvALóK (ELMéLETI BEvEZETéS). FELAdATKI-JELöLéS. ÜZEMI KöRnyEZETvédELMI LABORATóRIuM MEgLáTOgATáSA ............................................. 11

általános tudnivalók .......................................................................................................................................................... 11A laboratóriumi gyakorlat jegyzőkönyve .....................................................................................................................12A terepgyakorlat jegyzőkönyve ....................................................................................................................................12

A prezentáció készítésének szempontjai, főbb szabályai, előadásának tudnivalói ........................................................... 13Fontos szempontok a prezentációhoz ...........................................................................................................................13

A hulladék fogalma, a hulladékgazdálkodás-gyakorlat szerkezete .................................................................................. 14A hulladék fogalma .......................................................................................................................................................14a gyakorlat szerkezete ..................................................................................................................................................14

Feladatkijelölés ................................................................................................................................................................... 14

Az üzemlátogatás (terepgyakorlat) .................................................................................................................................... 16a terepgyakorlatok lényegi elemei ...............................................................................................................................16

Akkreditáció, akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok ........................................................................................... 17Akkreditáció .................................................................................................................................................................17Akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok .............................................................................................................18

gyakorlati feladat ............................................................................................................................................................... 19

1. GyAkorlAt • Üzemlátogatás akkreditált üzemi laboratóriumban ...................................................................19

Ellenőrző feladatok ............................................................................................................................................................20

Felhasznált és ajánlott irodalom az 1. témakörhöz ............................................................................................................ 23

2. HuLLAdéKKEZELéS I. – BEgyűJTéS, ELőKéSZíTő (FIZIKAI) MűvELETEK ................................................24

Fogalmak (hasznosíthatósági/kezelési szempontból) ........................................................................................................24

A hulladék gyűjtésével kapcsolatos szabályok .................................................................................................................. 25A gyűjtés/begyűjtés szabályai .......................................................................................................................................25az átmeneti tárolás szabályai .......................................................................................................................................25

A szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei ............................................................................................................................ 26A termelési hulladék szelektív gyűjtése ........................................................................................................................26A települési hulladék szelektív gyűjtése .......................................................................................................................26

A válogatómű szerepe a szelektív hulladékgyűjtésben ..................................................................................................... 27Átmeneti tárolás ............................................................................................................................................................28válogatás ......................................................................................................................................................................28Előkészítő műveletek ....................................................................................................................................................28

A szelektíven gyűjtött hulladék hasznosítása ....................................................................................................................28

Hulladékátrakó állomás .....................................................................................................................................................28

4 HuLLAdéKAnALíZIS éS -KEZELéS • TAnuLóI JEgyZET II/14. évFOLyAM


2. GyAkorlAt • Üzemlátogatás lakossági szelektív hulladékgyűjtés helyszínein (gyűjtősziget, hulladékudvar) és válogatóműben ............................................................................................... 30

Ellenőrző feladatok ............................................................................................................................................................ 32

Felhasznált és ajánlott irodalom a 2. témakörhöz..............................................................................................................34

3. A HuLLAdéKKEZELéS TERMIKuS ELJáRáSAI...................................................................................................... 35

Termikus hulladékkezelési módok .................................................................................................................................... 35

A hulladékégetés és technika feltételrendszere ................................................................................................................. 36

A hulladékégetés technológiája ......................................................................................................................................... 37Tárolás, előkészítés, adagolás .......................................................................................................................................37égetés – tüzelő berendezések .......................................................................................................................................37Füstgázhűtés, hőhasznosítás .........................................................................................................................................38szilárd égési maradékok kezelése ................................................................................................................................38Füstgáztisztítás..............................................................................................................................................................39Füstgázelemzés .............................................................................................................................................................40A hulladékégetők szennyvizeinek kezelése ..................................................................................................................42


3. GyAkorlAt • Üzemlátogatás települési szilárdhulladék-égetőben ...................................................................43

Ellenőrző feladatok ............................................................................................................................................................ 45

Felhasznált és ajánlott irodalom a 3. témakörhöz ..............................................................................................................48

4. BIOLógIAI HuLLAdéKKEZELéS KOMPOSZTáLáSSAL ........................................................................................ 49

Biológiai hulladékkezelési módok ..................................................................................................................................... 49

Komposztálás ..................................................................................................................................................................... 49általános tudnivalók .....................................................................................................................................................49A komposztálást befolyásoló tényezők .........................................................................................................................50A komposztálás technológiai megoldásai .....................................................................................................................50a komposztálás gyakorlati alkalmazásának szempontjai .............................................................................................51Komposztüzem létesítése .............................................................................................................................................51


4. GyAkorlAt • Biológiai hulladékkezelés komposztálással ..................................................................................52

Ellenőrző feladatok .......................................................................................................................................................54Felhasznált és ajánlott irodalom a 4. témakörhöz .........................................................................................................56

5. A HuLLAdéK végSő ELHELyEZéSE ......................................................................................................................... 57

Az elhelyezés fogalma, a lerakóhellyel szemben támasztott követelmények ................................................................... 57A lerakóhely elhelyezkedése, a lerakás körülményei ...................................................................................................58

A települési hulladéklerakók tervezési szempontjai ......................................................................................................... 59a területileg érintett lakosság ellenállása .....................................................................................................................59Műszaki feltételek .........................................................................................................................................................59


a rendezett lerakás üzemeltetési kérdései ......................................................................................................................... 59A rendezett lerakóhely kialakításának módozatai ........................................................................................................59A rendezett lerakás technológiai megoldásai ................................................................................................................59A lerakók víz elleni védelme, a szivárgó víz kezelése..................................................................................................60A lerakóhely lezárása, rekultivációja, utógondozása ....................................................................................................60Biogázkezelés ...............................................................................................................................................................60A környezetszennyező hatás ellenőrzése (monitoring) ................................................................................................61


5. GyAkorlAt • A hulladék végső elhelyezése .........................................................................................................62

Ellenőrző feladatok ............................................................................................................................................................64

Felhasznált és ajánlott irodalom az 5. Témakörhöz ...........................................................................................................66

6. HuLLAdéKAnALíZIS – FIZIKAI, KéMIAI MéRéSEK ............................................................................................. 67

A laboratóriumi gyakorlatok tudnivalói ............................................................................................................................ 67Laboratóriumi munkaszabályok ...................................................................................................................................67A laboratóriumi gyakorlat jegyzőkönyve .....................................................................................................................68

Települési szilárd hulladékok vizsgálata – mintavétel ......................................................................................................69a minta fogalma ...........................................................................................................................................................69Szabványos mintavétel települési szilárd hulladékból .................................................................................................69A minták fogalmi meghatározása .................................................................................................................................70

Települési szilárd hulladékok vizsgálata – minta-előkészítés ........................................................................................... 70A minta előkészítése kémiai vizsgálatokhoz ................................................................................................................70A minta előkészítése biológiai vizsgálatokhoz .............................................................................................................70A minta előkészítése toxikológiai vizsgálatokhoz ........................................................................................................70a minták tárolása ..........................................................................................................................................................71

Hulladékkivonatok készítése ............................................................................................................................................. 71Általános ismeretek ......................................................................................................................................................71a kivonatok fajtái .........................................................................................................................................................71

gyakorlati feladatok ........................................................................................................................................................... 72

6. GyAkorlAt • Hulladékkivonatok készítése .........................................................................................................72

Települési szilárd hulladékok vizsgálata – higroszkópos nedvességtartalom meghatározása ......................................... 74Fogalom meghatározása ...............................................................................................................................................74a módszer elve .............................................................................................................................................................74

7. GyAkorlAt • települési szilárd hulladék higroszkópos nedvességtartalmának meghatározása ................. 74

Települési szilárd hulladékok vizsgálata –hamutartalom meghatározása......................................................................... 76Fogalom meghatározása ...............................................................................................................................................76a módszer elve .............................................................................................................................................................76

8. GyAkorlAt • települési szilárd hulladék hamutartalmának meghatározása ................................................. 76

Komposzt szervesanyag-tartalmának meghatározása ....................................................................................................... 78Fogalom meghatározása ...............................................................................................................................................78

a módszer elve .............................................................................................................................................................78

9. GyAkorlAt • komposzt szervesanyag-tartalmának meghatározása ...............................................................78

Települési szilárd hulladékok vizsgálata –illószervessav-tartalom meghatározása..........................................................80Fogalom meghatározása ...............................................................................................................................................80a módszer elve .............................................................................................................................................................80

10. GyAkorlAt • települési szilárd hulladék illószervessav tartalmának meghatározása ................................80

Felhasznált és ajánlott irodalom a 6. témakörhöz .............................................................................................................. 82

7. TAnuLóI PROJEKT-(FELAdAT) BEMuTATó ............................................................................................................. 83

A tanulói projektbemutató tárgya ......................................................................................................................................84

A tanulói projektbemutató folyamata ................................................................................................................................ 85Előkészítés ....................................................................................................................................................................85Bemutatás .....................................................................................................................................................................85Összefoglalás ................................................................................................................................................................86

Ajánlott irodalom a 7. témakörhöz .................................................................................................................................... 86

8. vESZéLyES HuLLAdéKOK KöRnyEZETI HATáSAI éS SPEKTROFOTOMETRIáS MEgHATáROZáSuK elMéleti alaPjai ......................................................................................................................................................... 87

veszélyes hulladék fogalma ............................................................................................................................................... 87Hulladékok csoportosítása ............................................................................................................................................87A hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságai ...............................................................................................................88veszélyes hulladékok ....................................................................................................................................................88Leggyakrabban előforduló veszélyes hulladékokhoz sorolhatók .................................................................................89Hulladékminősítés ........................................................................................................................................................89Szelektív hulladékgyűjtés .............................................................................................................................................89

A hulladékok hatása az élő és az élettelen környezetre ..................................................................................................... 91

a spektrofotometria alapjai ...............................................................................................................................................92A fény és anyag kölcsönhatásai ....................................................................................................................................92Fénytani alapfogalmak .................................................................................................................................................94Minőségi elemzés .........................................................................................................................................................96Mennyiségi elemzés .....................................................................................................................................................96Az egyfényutas spektrofotométer felépítése .................................................................................................................97

9. vESZéLyES HuLLAdéKOK vIZSgáLATA SPEKTROFOTOMETRIáS MódSZERREL ......................................99élővizek fenoltartalma ..................................................................................................................................................99Hulladékok nehézfémtartalmának meghatározása .......................................................................................................99Hulladéklerakók csurgalékvizek vizsgálata ................................................................................................................100Mezőgazdasági eredetű szennyvizek ..........................................................................................................................101


gyakorlati feladatok ......................................................................................................................................................... 102

1. GyAkorlAt • Ipari szennyvíz fenoltartalmának meghatározása spektrofotometriásan Uv tartományban thermo-Unicam-Gamma készülékkel elemző görbe segítségével ..........................................102

2. GyAkorlAt • Csurgalékvíz kobalttartalmának meghatározása spektrofotometriásan Uv tartományban thermo-Unicam-Gamma készülékkel, elemző görbe segítségével .........................................105

3. GyAkorlAt • Szennyezett talajvíz mangánion-tartalmának meghatározása spektrofotometriásan (MSZ 448/5 szerint) Unicam-Gamma spektrofotométerrel .....................................................108

4. GyAkorlAt • Vas(III)ionok meghatározása spektrofotometriás módszerrel (MSZ 448-83) szabvány alapján............................................................................................................................................111

5. GyAkorlAt • Mezőgazdasági szennyvíz nitrátion-tartalmának meghatározása spektrofotometriás módszerrel (MSZ 448/12-82) alapján .........................................................................................114

Ajánlott irodalom a 8. és 9. témakörhöz ...........................................................................................................................116

FÜggELéK ...........................................................................................................................................................................117

Ellenőrző feladatok megoldásai ........................................................................................................................................117


BeVeZetéS

Az utóbbi évtizedekben a világ szinte minden területén fokozottan jelentkező urbanizációs folyamatok-nak és a fogyasztói társadalmakra jellemző túlzott mértékű termelésnek és fogyasztásnak köszönhetően egyre több hulladék halmozódik fel körülöttünk. Ennek következtében megnőtt a hulladékok káros ha-tásai elleni védelem jelentősége.

A hulladékok környezetkárosító hatása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hulladékok központi szerepe a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban. A fenntartható fejlődés egyik alap-pillére a természeti erőforrásokkal való takarékosság, vagyis az anyagtakarékos termelés, a másodlagos vagy újratermelhető nyersanyagok nagyobb mértékű felhasználása.

Az életmód gyors változásának eredményeként napjainkra megváltozott a termelés, a szolgáltatás és a fogyasztás területén keletkező hulladékok mennyisége és minősége.

Megfigyelhető a települési hulladékok fellazulása, a térfogattömeg csökkenése is, ami további felada-tokat jelent a hulladékgazdálkodás számára.

A háztartásokban naponta használunk olyan vegyi anyagokat, főként tisztítószereket, oldószereket, festékeket, növényvédő szereket, melyek maradékai és csomagolóanyagai a kommunális hulladékokba kerülnek. Továbbá akkumulátorokat, fénycsöveket, olajokat, gyógyszereket. Azt mondhatjuk, hogy már a háztartásokból kikerülő hulladék is veszélyes hulladéknak tekinthető.

A tananyag felépítéseA témakörök igazodnak a hulladékgazdálkodás területén végzett mindennapos feladatokhoz, úgy sor-rendjüket, mint tartalmukat tekintve. Ennek megfelelően ön mint technikus jelölt terepi körülmények között megismerkedhet a hulladékkezelés gyakorlatával, a mintavétel és -kezelés módjaival, továbbá a különböző vizsgálatokra alkalmas hulladékkivonatok készítésével. A hulladékanalízis gyakorlatokon ezeknek és más kivonatoknak, valamint szennyvizeknek a műszeres analízise történik, meghatározzuk a kezelés és ártalmatlanítás szempontjából legfontosabb tulajdonságokat (pl. szárazanyag-tartalom, ha-mutartalom), mérni fogjuk a hulladékkivonatok és különböző eredetű szennyvizek nehézfémtartalmát spektrofotometriás módszerrel.

A tananyag céljaA hulladékkezelés és -analízis tananyag olyan komplex ismeretekhez juttatja önt, olyan kompetenciák – mindaz a készség, képesség, ismeret, amely alkalmassá teszi egy feladat elvégzésére, vagy probléma megoldására – megszerzését teszi lehetővé, amely megkönnyíti elhelyezkedését a szakmában.

A tanulói jegyzetben található feladatok a témakörhöz kapcsolódó korábban elsajátított elméleti isme-retek és összefüggések mélyebb megértését kívánják segíteni.

követelményekAz ön feladata lesz a hulladékkezelés és a hulladékanalízis gyakorlatok eredményei és tapasztalatai alapján mindkét gyakorlati részhez egy – egy prezentáció összeállítása, és a megfelelő jegyzőkönyvek elkészítése. A prezentációkkal és a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos információkat a jegyzetben talál.

A hulladékkezelés gyakorlatok során beadott jegyzőkönyvek és a prezentáció értékelésére, valamint a hulladékanalízis gyakorlatok során beadott jegyzőkönyvek és a kapcsolódó prezentáció értékelésére külön kerül sor.


JelmagyarázatA tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelö-lik.

A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvassa el, így megismeri a fejezet fókuszpont-jait!

Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Pl. a folyamatok elmé-leti háttere, a mérések elve.

Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekes ségeket, példá-kat, gyakorlati életből vett esetleírásokat talál.

Az ikon mellett olyan gondolatébresztő kérdéseket, javasolt információs bázist találhat, amelyek megválaszolásával elmélyülhet a témában.

Házi feladat ikon az otthoni munkában megoldandó feladatokat jelzi.


1. Hulladékanalízis és -kezelés, általános tudnivalók (elMéleti bevezetés).

Feladatkijelölés. üzeMi környezetvédelMi laboratóriuM Meglátogatása

Ennek a témakörnek az a célja, hogy ön megismerje:a hulladék fogalmát, a hulladékgazdálkodás-gyakorlat szerkezetét; –a terep- és laboratóriumi gyakorlatok megfigyelésének szempontjait; –a jegyzőkönyv felépítését, főbb fejezeteit, tartalmi és formai követelményeit; –a prezentáció készítésének szempontjait, főbb szabályait, előadásának tudnivalóit; –az üzemlátogatás (terepgyakorlat) lényegi elemeit, a helyszínre utazás tudnivalóit, az –üzem (terepgyakorlati helyszín) belterületén betartandó szabályokat;az üzemi laboratórium feladatait; –az akkreditáció fogalmát, jelentőségét; –a minták előállítását és a mintákkal kapcsolatos műveleteket; –az alkalmazott vizsgálati módszereket; –az eredmények megadását, közlését. –

A témakör elsajátításához szükséges a terepgyakorlaton való részvétel, továbbá e tanulói jegyzet, valamint az ajánlott források tanulmányozása (ld. a függelékben).A gyakorlati foglalkozásokon feldolgozott témaköröket ön kapcsolja össze az elméleti órá-kon tanultakkal. Az elméleti és gyakorlati ismeretek kiegészítik egymást, és biztosítják a tananyag sikeresebb elsajátítását.

követelmény1. Ismerje a hulladékgazdálkodás szükségességét, annak elemeit.2. Képes legyen gyakorlatait célirányosan, szervezetten elvégezni.3. Terep és laboratóriumi gyakorlati munkájáról legyen képes szerzett és meglévő ismeretei alapján

jegyzőkönyvet készíteni.4. Informatikai ismereteire támaszkodva tudjon szakmai prezentációt készíteni, és azt társainak előad-

ni.5. Ismerje az akkreditált laboratóriumok működésének jelentőségét, azok feladatait a hulladékgazdálko-

dás területén.

áltAlánoS tUdnIVAlók

általános követelményIsmerni kell a fogalmakat, összefüggéseket és tudni kell ezeket alkalmazni. Ezek ellenőr zésére feladatok találhatók a tanulói jegyzetben.

A gyakorlatokat útmutatás alapján egyénileg, párosan, illetve csoportosan kell elvégezni. A gyakorla-tokról mindenkinek egyénileg jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a gyakorlat során megis-mert, és az ajánlott forrásokból származó információkat.


A laboratóriumi gyakorlat jegyzőkönyveesszé típusú jegyzőkönyv

Az esszé típusú jegyzőkönyv teljes egészét a tanuló önállóan szerkeszti, és tölti meg tar-talommal.Formai követelmények:

elektronikus kivitel: a szöveg formátuma Times new Roman 12 normál, sorkizárt; –terjedelem a gyakorlat jellegétől függ. –

Tartalmi követelmények: a gyakorlatokat szakmai szempontok által vezetve kell dokumen-tálni!

a gyakorlat címe, –dátum, –alapelv (a mérés elve), –munkamenet (a gyakorlat műveleteinek főbb pontjai), –kivitelezés (recept), –munkavédelmi szabályok (pl. R-, S-kódok, mondatok), –mérési adatok (a gyakorlat jellegének megfelelően pl. tömegmérési adatok), –reakcióegyenlet(ek), vagy folyamatok, –számítások, –az eredmény közlése. –

Feladatlap típusú jegyzőkönyv

A feladatlap típusú jegyzőkönyv tartalmazza az adott gyakorlat vázlatát, vagyis a formai és tartalmi követelmények adottak – kiegészítendő részek (pl. kipontozott sorok, üres táb-lázatok) vannak benne. A gyakorlat elvégzése során, a szerzett (és előzetes) ismeretekre építve, és a mérési adatokkal történő számításokat elvégezve kell elkészíteni a jegyző-könyvet.

A terepgyakorlat jegyzőkönyve

Formai követelmények:elektronikus kivitel: a szöveg formátuma Times new Roman 12 normál, sorkizárt –terjedelem legfeljebb 5 oldal –

Tartalmi követelmények: a gyakorlatokat szakmai szempontok által vezetve kell dokumen-tálni!Felépítés:1. A feldolgozandó témakörrel összefüggésben megtekintett intézmény feladata, működési

keretei2. A tevékenység jellemzése, a hulladékgazdálkodás szerkezetében elfoglalt helye3. A telephely jellemzése: felszereltség (infrastruktúra), gépi berendezések4. A helyszíni tájékoztató feldolgozása, értékelése (egyéni vélemény)5. Fényképek mellékelése (lehet saját készítésű, vagy egyéb forrásból származó: pl.

internet)6. A jegyzőkönyvet elektronikus formában kell elkészíteni – a szöveg formátuma: Times

new Roman 12 normál, sorkizárt.


A preZentáCIó kéSZítéSének SZeMpontJAI, FőBB SZABályAI, előAdáSánAk tUdnIVAlóI

Ha szeretnénk valamit mások számára bemutatni, érdemes azt képekkel, ábrákkal, animációkkal színesí-teni, érdekesebbé tenni. Az információ ilyen komplex átadásának eszköze a prezentáció vagy bemutató.

Fontos szempontok a prezentációhozStílus

Jó (szakszerű, érhető, egyszerű) –Rossz (szakszerűtlen, terjengős, bonyolult) –

Az előadás környezetének körülményeiAlkalmazkodni kell:

a helyiség méretéhez, –a berendezés minőségéhez, –a közönséghez, –a rendelkezésre álló időhöz (max. 20 perc) – akármilyen érdekes is az előadás, a közönség figyelme –lankad!

tartalmi követelményeka cím és a tartalom egymásnak való megfelelése –szakmai-technológiai megfigyelések, amelyek alapján bárki megértheti a bemutatott folyamatot –a technológia szerepe a hulladékgazdálkodásban –műveletek, gépi berendezések bemutatása –a keretnek megfelelő terjedelemben az adott művelet, folyamat, mérési gyakorlat összefoglalása –

Formai követelményekHasználjuk ki a közönség vizuális (látáson alapuló) beállítottságát (képek-szöveg megfelelő ará- –nya)!A szokatlan, meghökkentő információk hasznosak lehetnek. –ne használjunk feleslegesen hangeffektusokat, mert zavaró lehet a közönség egy részének számá- –ra, és lehet, hogy az adott technikával nem is érvényesül.Alkalmazzunk minél nagyobb betűméretet (min. 24-es, de inkább ennél nagyobb)! –ne legyen túl sok dia, mert fárasztó követni a szóbeli magyarázattal párhuzamosan. –Kerüljük a harsány színek és kaotikus effektusok túlzásba vitelét! –ne akarjunk túl sok információt közölni! –ne legyen kizárólag szöveg vagy kizárólag képek! –Alkosson egységes egészet a bemutató! –


A HUllAdék FoGAlMA, A HUllAdékGAZdálkodáS-GyAkorlAt SZerkeZete

A hulladék fogalma

A hulladék fogalma számos formában meghatározható, lényegileg a következő elemei vannak:

anyagi (fizikai formában megjelenő) dolog; –emberi tevékenység során keletkezik; –tulajdonosa van (aki rendelkezik felette, felelős érte); –tulajdonosa nem tudja, vagy nem szándékozik a továbbiakban használni, mert feles- –legessé vált számára;valamilyen kellemetlen tulajdonsága van, melynek következtében tulajdonosa sza- –badulni akar tőle;potenciális környezetszennyező, ezért további sorsáról (kezeléséről-ártalmatlanítá- –sáról) gondoskodni kell.

nézzen utána a hulladék definíciójának és a hulladékgazdálkodás szerkezetének egyéb forrásokban!Ld.: ajánlott irodalom.

A gyakorlat szerkezeteA hulladékgazdálkodás gyakorlat két fő területe:

Hulladékkezelés (terepgyakorlatok) –Hulladékanalízis (terep- és laboratóriumi gyakorlatok) –

FelAdAtkIJelöléS

A hulladékgazdálkodás gyakorlat tantárgy 1–28. tanítási óráin elvégzett-feldolgozott tananyagról Power-Point előadás formájában kell beszámolni.

A PowerPoint előadást az osztály tagjainak kis csoportokban (létszám az osztály létszámától függ) kell elkészíteni, és a csoport egyik tagjának kell előadnia a 29–30. gyakorlati órákon.

A feldolgozásra kerülő tananyagegységek, kijelölhető altémák:

A tananyagegység száma, címe

A tananyagegység célkitűzése A feldolgozásra javasolt altémák

1. Üzemi környezet-védelmi laboratóri-um meglátogatása

Akkreditált környezet-védelmi laboratórium működésének megisme-rése

1. Az akkreditált laboratóriumok működésének je-lentősége, azok feladata a hulladékgazdálkodás területén.

2. A leggyakoribb hulladékanalitikai vizsgálatok; mire alkalmazhatók a hulladékvizsgálatok ered-ményei.



A tananyagegység célkitűzése A feldolgozásra javasolt altémák

2. Hulladékkezelés I. – begyűjtés, előkészítő (fizi-kai) műveletek

A háztartásokban, nagy mennyiségben keletke-ző (főként csomagolási és egyéb) hulladékok begyűjtésének, előkeze-lésének (hasznosításra történő előkészítése) elsajátítása.

3. A hulladékgyűjtő szigetek jelentősége a lakossá-gi szelektív gyűjtés területén (számuk a főváros-ban, elhelyezésük szempontjai, kihasználtságuk – gondozási-karbantartási kérdések).

4. A lakossági hulladékgyűjtő udvarok szerepe a fővárosi szelektív hulladékgyűjtés folyamatá-ban.

5. A szelektív gyűjtés eredményeként összegyűj-tött hulladékok előkészítése az újrahasznosítás érdekében (műanyag-, fém-, üveg-, papír-, elekt-ronikai- és akkumulátorhulladékok előkészítő műveletei).

3. Hulladékkezelés II. – termikus hulladékkezelés

A települési szilárd hul-ladék termikus haszno-sítása-ártalmatlanítása. A folyamat részművele-teinek elsajátítása.

6. A hulladék tárolása, előkészítése, adagolása, égetése.

7. A hulladékégetés égéstermékeinek kezelése (salak-kezelés, -hasznosítás lehetősége, pernyekezelés); a füstgáztisztítás és hőhasznosítás folyamata).

8. A füstgázelemzés jelentősége és módszere az FKF Zrt. Fővárosi Hulladékhasznosító Művé-ben.

4. Hulladékkezelés III. – biológiai hulladékkezelés

A komposztálás lehe-tőségeinek elsajátítása – elsősorban a növényi eredetű hulladékok feldolgozásának megis-merésével.

9. A komposztás, mint aerob lebontási folyamat potenciális alapanyagainak és optimális paramé-tereinek bemutatása.

10. A komposztálás gyakorlati kivitelezése – kü-lönböző komposztálási technológiák bemutatá-sa (ipari és háztáji).

5. A hulladék végső elhelyezése

A települési szilárd hul-ladék rendezett lerakása feltételeinek, folyamatá-nak megismerése.

11. A rendezett lerakó kialakításának megelőző műveletei (terület kiválasztása, előzetes hatás-vizsgálat, a területileg érintett lakosság bevoná-sa a döntés-előkészítésbe).

12. A települési szilárd hulladék rendezett leraká-sának folyamata (beszállítás-átvétel, lerakás, kapcsolódó műveletek [biogázkezelés], a telep infrastrukturális szükséglete).

13. A rendezett lerakó bezárását követő rekul-tiváció (a hulladékot takaró rétegrendek, a tájbaillesztés, az utógondozás).

6. Hulladékanalízis – fizikai, kémiai mérések

az iskolai laboratóri-umban elvégzett vizs-gálatok összefoglalása-bemutatása.

14. A települési szilárd hulladék nedvességtartal-mának meghatározása (durva és higroszkópos nedvesség).

15. A települési szilárd hulladék hamutartalmának, továbbá illószervessav-tartalmának meghatá-rozása.


AZ ÜZeMlátoGAtáS (terepGyAkorlAt)

A terepgyakorlatok lényegi elemeiA terepgyakorlatok az elméleti órákon tanultak jobb megértését segítik, jelentősen megkönnyítik az elvont (absztrakt) fogalmak megértését. A feldolgozott témakörök időbeli elrendezése nem mindig iga-zítható az elmélethez (olykor megelőzi a gyakorlat az elméletet).

A terepgyakorlatok elemei:Előkészítés (a helyszín bemutatása, megfigyelési szempontok megbeszélése a tanteremben, vagy –a helyszínen)Az üzem (laboratórium) megtekintése –A megszerzett ismeretek megbeszélése, összefoglalása a helyszínen –Jegyzőkönyv készítése (házi feladat) –


A helyszínre utazás tudnivalóiA terepgyakorlat az iskolai képzés része, minden résztvevője köteles betartani a következő szabályokat:

közös utazás a helyszínre (tömegközlekedési vagy a csoport számára bérelt jármű- –vekkel);a járműveken az ott érvényes, illetve az általános viselkedési normákat be kell tar- –tani,a csoporttól különválni, vagy eleve külön elindulni a helyszínre nem szabad; –egyéni közlekedési eszköz (kerékpár, motorkerékpár, személygépkocsi…) nem vehe- –tő igénybe a terepgyakorlat helyszínének megközelítésére, mert ezért a pedagógus felelősséget nem tud vállalni;a terepi gyakorlatról történő hazautazás (ha ez egyben az iskolai foglalkozás befeje- –ződését is jelenti) a tanuló felelősségére tartozik (hiszen iskolába is önállóan közle-kedik);ha a gyakorlatra az iskolából kivitt felszerelést vissza kell szállítani az iskolába, eb- –ben kötelesek közreműködni a tanulók.

Az üzem (terepgyakorlati helyszín) belterületén betartandó szabályokA terepgyakorlatokon a tanulóknak a következő szabályokat kell betartaniuk:

az adott létesítményre vonatkozó alapvető balesetvédelmi- és tűzvédelmi szabályok –(pl. dohányzási tilalom);a kirívóan balesetveszélyes ékszereket, tárgyakat a tanulóknak le kell venniük ma- –gukról az üzemlátogatás megkezdése előtt;az üzem területén történő közlekedési szabályokat be kell tartani (pl. figyelni kell a –targonca- és egyéb járműforgalomra);a raktározott anyagokhoz, és a gépi berendezésekhez nem nyúlhatnak a tanulók – –mintaanyagokat csak a csoportvezető engedélyével gyűjthetnek;a látogatás részvevői nem kóborolhatnak el a csoporttól, lépést kell tartaniuk a töb- –biekkel;ahol indokolt, a vezető által formázott alakulatban kötelesek haladni, ha szükséges –munkavédelmi védősisakban;az üzemlátogatás során semmiféle ott gyűjtött anyag nem vihető ki engedély nélkül –– engedélyt csak az üzem képviselője adhat;az alapvető viselkedési szabályokat az üzem területén is be kell tartani (pl. a követ- –kező tilalmak: étkezés, rágógumi nyitott szájjal való rágása, ital fogyasztása nem megfelelő időpontban, köpködés, hangos közbeszólás stb.)!

AkkredItáCIó, AkkredItált környeZetVédelMI lABorAtórIUMok

AkkreditációAz akkreditáció minőségügyi kifejezés. Olyan eljárást jelent, amelynek során valamilyen műveletet, folyamatot, illetve intézményt a működés „jósága” alapján átvizsgálnak, feltárják a nem megfelelősége-ket, javaslatot tesznek ezek kijavítására. Ha minőségügyi szempontból minden rendben van, hivatalos okmánnyal igazolja ezt az akkreditáló szervezet. Ezzel igazolható, hogy az adott cég, illetve az ottani


tevékenység (amelyre az akkreditáció irányul) minőségügyi szempontból megfelelő, azaz más intézmé-nyek számára fenntartások nélkül elfogadható.

Akkreditálás: államilag létrehozott köztestület formálisan igazolja, hogy a szervezet kom-petens (illetékes, hivatott) specifikus feladatainak ellátására.Tanúsítás: tanúsító cég írásban igazolja, hogy a termék, folyamat, vagy szolgáltatás meg-felel specifikus követelményeknek.

Akkreditált környezetvédelmi laboratóriumokaz akkreditálás külső audit („Az »audit« szó mai jelentése már jellemzően a »vizsgálat«). általában egy működő rendszerre, folyamatra, termékre vonatkozik, megvizsgálva, hogy az mennyire felel meg az elvárásoknak, előírásoknak. Audit nagyon sokféle lehet, attól függően, hogy ki végzi és milyen célból, illetve hogy mi az audit tárgya. (Pl. vannak könyvvizsgálati auditok, rendszerauditok, folyamatauditok, termékauditok, biztonsági auditok, de beszélhetünk külső vagy belső auditokról is.)

Az audit kifejezés ma legáltalánosabban a minőségügyi ellenőrzések része, a szervezet szabvány szerinti kvalifikálásának eszköze”, (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Audit), mely azt vizsgálja és iga-zolja, hogy egy laboratórium a független szakmai akkreditáló szervezet által meghatározott működési standardoknak megfelelően képes magas minőségű szolgáltatást nyújtani. Ez azt jelenti, hogy az adott laboratóriumot „rendszeresen és szigorúan minősítik nemzetközileg elismert szabványok szerint, hogy igazolják felkészültségét, pártatlanságát és teljesítőképességét. A tanúsítás egyik alapelve, hogy akkor lehet bizalmat kelteni, ha az pártatlan. Ennek a bizalomnak a létrehozásához lényeges, hogy a tanúsítási döntések csak objektív megfelelőségi bizonyítékokon alapuljanak, és ne befolyásolják más érdekek.” (forrás: http://www.nqa.com/hu/about/section.asp?SECTION=128)

az akkreditálás célja a laboratóriumi munka minőségének javítása, szakmai követelményeknek való megfelelés révén.

Az akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok a környezetvédelem különböző területein (levegő-minőség-védelem, vízminőség-védelem, zaj- és rezgésvédelem hulladékvizsgálatok…) felmerülő méré-sek, vizsgálatok elvégzésére szakosodtak – akkreditációs okmánnyal rendelkeznek – mérési eredménye-ik hivatalosnak minősülnek, ezeket hatósági eljárásokban is elfogadják.

Az akkreditált környezetvédelmi laboratóriumok minden tevékenysége szabványok használatán ala-pul, eszközeik, műszereik, és munkafolyamataik is megfelelnek a szabványokban leírtaknak.

Manapság minden vállalkozás/intézmény (így laboratórium is) alapvető érdeke működési és piaci szempontból, hogy akkreditáltassa cégét/tevékenységét – vagyis minőségügyi szempontból átvilágíttas-sa magát – mert ez záloga az onnan származó mérési eredmények, termékek, produktumok minőségi megfelelőségének.

Házi feladat (egyéni)A terepgyakorlaton feldolgozott témakörből készítsen egyénileg jegyzőkönyvet az 1. gya-korlat információs lapján meghatározott megfigyelési szempontok szerint!A jegyzőkönyvet a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia (elektronikus formá-ban elküldeni a tanár által megadott e-mail címre)!

Házi feladat: (kis csoportos)A terepi gyakorlaton feldolgozott témakör 1. és 2. altémájából készítsen a csoport Po-werPoint bemutatót max. 10 dia terjedelemben, amely részletesen bemutatja az adott mű-veletet. A ppt. bemutatása a 29–30. hulladékgazdálkodás gyakorlat órákon lesz, amikor minden csoportból egy tanuló bemutatja az osztálynak a csoportja által készített előadási anyagot.


GyAkorlAtI FelAdAt

1. gyAKORLAT

Üzemlátogatás akkreditált üzemi laboratóriumban

név, osztály: ........................................................................................ Mérés dátuma: .......................................

Feladat:Az FKF Zrt. központi laboratóriumába történő üzemlátogatás során ön meg fog ismerkedni az üzemi laboratórium feladatával, a végzett vizsgálatok technológiai folyamatával, az alkalmazott laboratóriumi berendezésekkel és speciális eszközökkel, továbbá a cég környezetvédelmi politikájával. Az információs lapon levő szempontok alapján figyelje meg a laboratórium működését, jegyezze fel/meg a szakemberek tájékoztatójában elhangzott fontos információkat! A látoga-tás előtt tájékozódjon az FKF Zrt. honlapján, tegyen virtuális üzemlátogatást! Készítsen mindezek figyelembevételével egy tájékoztató anyagot a laboratóriumról!

InForMáCIóS lApA gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 90 perc.

A beadás határideje: 2 hét (a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia [elektronikus formában elküldeni a tanár által megadott e-mail címre]).

A megfigyelés szempontjai:Az akkreditált laboratóriumok működésének jelentősége, azok feladata a hulladék gazdálkodás területén. –Miért kell vizsgálni a hulladékot (hiszen azt már „mások” kidobták)? –Melyek a legfontosabb vizsgálatok települési szilárd hulladék esetén, melyek a rendszeres (rutinvizsgálatok), és –a nem rendszeres (időszaki vagy egyedi vizsgálatok)?Mire alkalmazhatók a hulladékvizsgálatok eredményei? –Milyen eszközöket, műszereket látott az adott üzemi laboratóriumban? –Milyen műveletek előzik meg a települési szilárd hulladék laboratóriumi vizsgálatát? –

Az üzemi laboratórium feladataiMelyek a meglátogatott laboratórium feladatai? –Ismertesse az alkalmazott vizsgálati módszereket: a minták előállítását és a mintákkal kapcsolatos műveleteket, –az ezekhez alkalmazott eszközöket, berendezéseket!Az eredmények megadását, közlését. –valós tapasztalatai alapján véleményezze a látottakat! –

Az akkreditáció fogalma, jelentőségeJellemezze a minőségi tanúsítás fontosságát egy üzemi laboratórium működése szempontjából!

A cég környezetvédelmi politikája


egyéb tapasztalatok

dokumentálás szempontjaiA megadott szempontok alapján készítse el a tájékoztató anyagot az akkreditált üzemi laboratóriumról (egyéni –jegyzőkönyv, és csoportos ppt)!A tájékoztató hulladékgazdálkodó technikusoknak szóljon! –érthető világos megfogalmazásra törekedjen! –Terjedelme: max. 3 oldal, – illetve 8–10 dia.

értékelés szempontjaiaz egyéni jegyzőkönyvek értékelésének szempontjai tartalmi és formai (esztétikai) szempontok alapján:

tartalmazza-e azokat a technológiai szempontból fontos elemeket, amelyek a gyakorlaton megfigyelhetők vol- –tak;a külalak megfelel-e az elvárható szövegszerkesztési követelményeknek. –

a csoportok által készített ppt-k értékelése:megfelel-e a csoport számára kijelölt témakörnek-folyamatnak, –kellően összefoglalja-e a feldolgozott területet, –terjedelmében, szerkesztésében megfelel-e a prezentációra épülő előadás követelményeinek. –


ellenőrZő FelAdAtok

1.1. FelAdAt

A települési szilárd hulladékot környezeti hatásának (nem veszélyes/veszélyes) megítélése érde-kében vizsgálják.

Húzza alá a helyes választ!igen nem

1.2. FelAdAt

Húzza alá a helyes választ!1. A települési szilárd hulladék a begyűjtést követően közvetlenül alkalmas laboratóriumi vizsgálatokra, mert

viszonylag homogén összetételű.

2. A települési szilárd hulladék szabványos mintavétel után alkalmas laboratóriumi vizsgálatokra.

3. A települési szilárd hulladék csak szabványos mintavétel és minta-előkészítés után alkalmas laboratóriumi vizsgálatokra.

1.3. FelAdAt

Soroljon fel legalább tíz olyan eszközt, amely általános laboratóriumi eszköznek (felszerelésnek) tekinthető!

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................


1.4. FelAdAt

A gyakorlaton meglátogatott üzemi laboratóriumban milyen speciális (nem általánosnak te-kinthető) laboratóriumi eszközt látott?

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

1.5. FelAdAt

írja be az üres oszlopba a kérdéshez (állításhoz, definícióhoz) tartozó válasz betűjelét!1. mechanikai összetétel vizsgálata a) féregpeték jelenlétének vizsgálata2. fizikai vizsgálat b) összes nitrogéntartalom meghatározása3. kémiai vizsgálat c) jól elkülöníthető anyagcsoportok meghatározása4. biológiai vizsgálat d) nedvességtartalom meghatározása


FelHASZnált éS AJánlott IrodAloM AZ 1. téMAkörHöZ

Balogh Katalin, Sulcz ágnes: Környezetvédelmi jogszabályok és nyomtatványok gyűjteménye 1.27/v6.0 (Cd), vERLAg dASHöFER Kft.

Farkas Csaba (2005): A PowerPoint 2003 használata, in Windows XP és Office 2003 felhasználóknak, Budapest: Jedlik Oktatási Stúdió

http://www.fkf.huhttp://www.madach-szeged.sulinet.hu/tananyag/informatikahttp://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnikadr. Bonnyai Zoltán (2000): A hulladékprobléma kialakulása, a hulladékgazdálkodás alapjai; A hulladék

a hulladékok fogalma, csoportosítása, mennyiség, minőség, in dr. Barótfi István (szerk.): Környezet-technika, Budapest: Mezőgazda Kiadó P. 589–593.

dr. árvai József (1991): A hulladék káros környezeti hatása elleni védelem alapjai, in dr. árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p. 17–32.

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 3. § és 1. számú melléklet (Balogh Katalin, Sulcz ágnes: Környezetvédelmi jogszabályok és nyomtatványok gyűjteménye 1.27/v6.0 (Cd), vERLAg dASHöFER Kft.)

http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-5-1-4http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-5-2-1-081029


2. Hulladékkezelés i. – begyűjtés, előkészítő (Fizikai) Műveletek

Ennek a témakörnek az a célja, hogy ön megismerje:a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtését terepi körülmények között, –a gyűjtőszigetek és hulladékudvarok szerepét a lakossági szilárd hulladékok szelek- –tív gyűjtésében,az üzemi gyűjtőhellyel szembeni követelményeket, –a szelektíven gyűjtött hulladékok előkészítő műveleteit (válogatás, aprítás, préselés, –mosás, szétbontás – elektronikai hulladékok)a másodnyersanyaggá előkészített hulladék további hasznosításának megismerése, –a hulladékátrakó állomás működésének, és gépi berendezéseinek megismerése, –jegyzőkönyv készítése a folyamatról a látottak alapján az előre megadott szempont- –ok szerint.

követelmény1. Képes legyen a gyűjtősziget és a hulladékudvar funkcióját megkülönböztetni.2. Ismerje a hulladékok veszélyességi jellemzőit – tudja, hogy mely hulladékok nem helyezhetők el gyűj-

tőszigeteken, illetve hulladékudvarokban.3. Ismerje a válogatóműbe kerülő hulladékfajtákat, a válogatómű feladatát, rendeltetését, működését.4. Legyen képes felismerni a települési szilárd hulladék másodnyersanyagként hasznosítható összetevő-

it.5. Tudja a szelektált hulladékok felhasználási lehetőségeit.6. Legyen képes a háztartásban és a termelő egységeknél keletkező hulladék gyűjtésével kapcsolatos

szabályokat alkalmazni és azok betartását ellenőrizni.7. Legyen képes szerzett és meglévő ismeretei alapján jegyzőkönyvet készíteni az adott témában.

FoGAlMAk (HASZnoSítHAtóSáGI/keZeléSI SZeMpontBól)

A termelési-fogyasztási-újrahasznosítási ciklusban valamely anyag státusza (állapota) attól függ, hogy milyen szerepet tölt be, illetve milyen tulajdonságai vannak.


Hasznosíthatósági szempontból:Főtermék: olyan anyag, amelynek létrehozása a fő cél (ezért működtetnek valamely –technológiát/folyamatot).Melléktermék: a főtermék mellett keletkező, ebben a formájában hasznosítható-ér- –tékesíthető anyag.Másodnyersanyag: egy technológiai folyamatban hulladékként keletkezik, de más –technológiákban nyersanyagként, vagy energiahordozóként felhasználható.

kezelési szempontból:Egyedi hulladék: egy bizonyos technológiából (akár a háztartásból) származó hulla- –dék a keletkezés állapotában.Hulladékfajta: lényeges anyagi tulajdonságaikban megegyező egyedi hulladékok –összessége.Hulladéktípus: a közös jellemző tulajdonságaik alapján hasonló hulladékfajták –együttese.

A HUllAdék GyűJtéSéVel kApCSolAtoS SZABályok

A gyűjtés/begyűjtés szabályaiA hulladékok gyűjtése (akár települési, akár termelési) kizárólag a környezet terhelése/szennyezése ve-szélyének fennállása nélkül történhet!

Ez csak úgy biztosítható, ha előre megtervezik a gyűjtés-begyűjtés-átmeneti tárolás-előkészítő mű-veletek folyamatát, alkalmazkodva a település jellegéből fakadó paraméterekhez (települési hulladék esetén) – továbbá a termelőüzem jellemzőihez (termelési hulladék esetén).

Az átmeneti tárolás szabályaiA hulladék átmeneti tárolásának (lényeges, hogy átmeneti, mert a végleges tárolás egyben rendezett lerakást jelent) fontos követelménye még a közegészségügyi és a biztonságtechnikai szempontok betar-tása. Ez azt jelenti, hogy a hulladék átmeneti tárolása nem jelenthet fertőzésveszélyt, továbbá nem lehet tűz- robbanás- és egyéb havária forrása.

Ezért ismerni kell a környezetre káros hatásokat (veszélyességi jellemzők), és azokat a kölcsönhatáso-kat, amelyek az eltérő anyagi tulajdonságú hulladékok érintkezésekor bekövetkezhetnek.

A hulladékok veszélyességi jellemzőinek felsorolását megtalálja a 2000. évi XLIII. tör-vény 2. számú mellékletében.

Az összeférhetetlenség a hulladékok esetében azt jelenti, hogy olyan kémiai tulajdonságokkal ren-delkeznek, amelyek következtében egymással reakcióba lépnek, és ezek a reakciók haváriát okozhatnak (havária = váratlan, rendszerint nagyméretű katasztrófa, mely jelentős anyagi kárral, és esetleg ember-áldozattal párosul).


nézzen utána, hogy melyek azok az anyagi tulajdonságok, amelyek kémiai reakció követ-keztében nemkívánatos eseményekhez vezethetnek! Ehhez segítséget nyújtanak:

korábbi tanulmányi során megszerzett kémiai alapismeretei, –az ajánlott irodalomban megtalálható forrás. –

A SZelektíV HUllAdékGyűJtéS leHetőSéGeI

A hulladékok szelektív gyűjtése jelentősen megkönnyíti újrahasznosításukat, azaz visszavezetésüket a termelési folyamatba.

A termelési hulladék szelektív gyűjtéseA termelési hulladékok esetén egyszerűbben megvalósítható a szelektív gyűjtés, mert a technológiai folyamatok során keletkező hulladékok nem keverednek más anyaggal, és ha azokat elkülönítik, és meg-felelően tárolják, könnyebben válhatnak másodnyersanyaggá.

A települési hulladék szelektív gyűjtéseA települési hulladékok szelektív gyűjtése jóval problémásabb feladat, mert összetétele igen változatos, és sok tényezőtől függ. A vegyes gyűjtésből eredően a kommunális, igen heterogén összetételű hulla-dékból el kell különíteni a potenciális másodnyersanyagokat (és a veszélyes komponenseket is). Ha ezt mi előzetesen megtesszük, nagyban hozzájárulunk a környezet védelméhez, és a nyersanyagforrások megkímélése révén a fenntartható fejlődéshez.

A lakossági szelektív gyűjtés megoldásai:gyűjtőszigetek –hulladékudvarok –lakóházakhoz kihelyezett elhordásos mód –

Az ön lakókörnyezetében milyen szelektív hulladékgyűjtési lehetőség van? nézzen utána! Igénybe veszi ön ezt a lehetőséget?Milyen tényezők határozzák meg a gyűjtőhelyek (területek) kijelölését, melyek a telepítés szempontjai? Támaszkodjon a terepgyakorlaton szerzett információkra!

GyűjtőszigetekA hulladékgyűjtő szigetek funkciói:

a lakosság által oda hordott szilárd hulladékok elkülönített, akadálytalan (időben folyamatos) gyűj- –tési lehetőségének biztosítása;az ilyen módon összegyűjtött hulladékok közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból ki- –fogástalanul történő rövid idejű, átmeneti tárolása – igazodnia kell az elszállításnak a gyűjtött mennyiséghez.

Milyen hulladékok helyezhetők el a hulladékgyűjtő szigeteken?Honnan ismerhetők fel a különböző hulladékok elhelyezésére kijelölt edények, és hány féle van?vigye el az otthon összegyűjtött csomagolási hulladékokat, göngyölegeket a legközelebbi gyűjtőszigetre, és helyezze el ott, a megfelelő edényekbe!


A hulladékgyűjtő szigetek telepítésének szempontjai:minél közelebb legyen a hulladék keletkezési helyéhez (otthonok), kényelmesen megközelíthető –legyen (akár gépkocsival is);a rugalmas működés biztosítható legyen (hulladékelhelyezés, -elszállítás); –a települési környezetbe való harmonikus illeszkedés, esztétikus kivitel; –működése ne zavarja a közvetlen környezetében lakókat. –

HulladékudvarokA hulladékudvarok funkciói:

a lakosság által behozott hulladékok átvétele, –az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása, –a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása, –a rendszeres elszállítás szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító helyre. –

Az ön lakóhelyéhez melyik fővárosi hulladékudvar van a legközelebb? nézzen utána!A vonatkozó szakirodalomban és a kezelő/működtető cég (FKF Zrt.) honlapján eltérő in-formációkat találhatunk a fővárosi hulladékudvarokban elhelyezhető-leadható hulladékok köréről. Melyik információ felel meg a valóságnak? nézzen utána!

A hulladékudvarok telepítésének-létesítésének szempontjai:a település sűrűn lakott részén (semmiképpen se „kihalt” területen) célszerű kialakítani; –könnyen megközelíthető legyen (járművek számára is); –megfelelő méretű terület (ingatlan) szükséges, melyet az önkormányzatnak kell biztosítania (az –ingatlanterületek értékesek);a területet be kell keríteni, őrzéséről gondoskodni kell; –kezelő személy szükséges; –a különböző (nem veszélyes/veszélyes) hulladékok megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell; –a működtetéshez szükséges csatornahálózat megléte. –

Hogyan tárolják a különböző hulladékokat a hulladékudvarban? Milyen munkavédelmi szabályokat kell betartani?Megválaszolhatja, ha figyelmesen részt vett a hulladékudvar látogatásán!

A VáloGAtóMű SZerepe A SZelektíV HUllAdékGyűJtéSBen

átmeneti tárolás

A válogatóműben történik a szelektíven begyűjtött és beszállított hulladékok átmeneti tá-rolása az előkészítő műveletek megkezdéséig.

A hulladékokat anyagi tulajdonságaiknak megfelelően szabad- (fedetlen) téren, fedett szabadtéren, illet-ve fedett csarnokban tárolják. A tárolókapacitásnak illeszkednie kell a forgalomhoz (be- és kiszállítás).


Válogatás

A válogatás a szelektív gyűjtés esetén sem mellőzhető, mivel nem várható el a lakosságtól abszolút szelektálási fegyelem, és a hulladék jellege is indokolhatja.

A válogatás nem minden hulladék esetén egyformán fontos: pl. papír esetén kevésbé, műanyagoknál annál inkább.

A válogatás művelete történhet:kézi módszerrel – vizuálisan (szemmel láthatóan) felismerhetőség szerint, –automatizáltan – valamilyen műszerrel mérhető jellemző alapján. –

előkészítő műveletek

Az előkészítő műveletek megkönnyítik a hulladékok további – fizikai, kémiai és biológiai – kezelésének műveleteit.

Leggyakoribb előkészítő műveletek:a szemcseméret módosítása (aprítás, darabosítás) –a térfogattömeg növelése (tömörítés) –a különböző szemcseméretű összetevők elválasztása (rostálás) –az előkezelt anyag tisztítása (mosás) –

A SZelektíVen GyűJtött HUllAdék HASZnoSítáSA

A szelektíven összegyűjtött, másodnyersanyagként felhasználásra előkészített hulladék visszairányítha-tó a termelés folyamatába.

A különböző alapanyagú hulladékok hasznosítási lehetőségei csak korlátozottan ismertek a köztudatban.Járjon utána, hogy mire alkalmazható a szelektíven begyűjtött lakossági hulladék – bele-értve a gyűjtőszigeteket, és hulladékudvarokat is!

HUllAdékátrAkó álloMáS

A hulladékátrakó állomások magyarországi viszonylatban a vidéki, különösen a hulladékkezelő közpon-toktól távoli településeken jelentősek.

A nagy szállítási távolságok jelentősen növelik a hulladékártalmatlanítás költségeit. Ezért indokolt a hulladékkezelő központoktól távoli településeken hulladék-átrakóállomások létesítése.

Az ide beszállított lakossági szilárd hulladékot nagy teljesítményű tömörítőberendezés előkezeli, és szabványos tömörítőkonténerbe préseli. A tömörítőkonténert a szállító célgép felemeli és a végső el-


helyezésnek megfelelő helyre szállítható (települési szilárd hulladék termikus ártalmatlanítása jelenleg csak egy létesítményben van országunkban).

Házi feladat (egyéni)A terepi gyakorlaton feldolgozott témakörből készítsen egyénileg jegyzőkönyvet az 2. gya-korlat információs lapján meghatározott megfigyelési szempontok szerint!A jegyzőkönyvet a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia (elektronikus formá-ban elküldeni a tanár által megadott e-mail címre)!

Házi feladat (kis csoportos)A terepgyakorlaton feldolgozott témakör 1. és 2. altémájából készítsen a csoport PowerPo-int bemutatót max. 10 dia terjedelemben, amely részletesen bemutatja az adott műveletet!A ppt. bemutatása a 29–30. hulladékgazdálkodás gyakorlat órákon lesz, amikor minden csoportból egy tanuló bemutatja az osztálynak a csoportja által készített előadási anya-got.


GyAkorlAtI FelAdAt

2. gyAKORLAT

Üzemlátogatás lakossági szelektív hulladékgyűjtés helyszínein (gyűjtősziget, hulladékudvar) és válogatóműben


Feladat:A gyűjtőszigeten, hulladékudvarban és válogatóműben történő üzemlátogatás során meg fog ismerkedni a lakossági szelektív hulladékgyűjtés folyamatával, az alkalmazott gépészeti berendezésekkel és a hulladékkezelés környezetkímélő technológiai megoldásaival. Az információs lapon levő szempontokat alapján figyelje meg a szelektív gyűjtés/válogatás működését, jegyezze fel/meg a szakemberek tájékoztatójában elhangzott fontos információkat! A látogatás előtt tájéko-zódjon az FKF Zrt. és a Fegroup Zrt. honlapján, tegyen virtuális üzemlátogatást! Készítsen mindezek figyelembevételé-vel egy tájékoztató anyagot a lakossági szelektív hulladékgyűjtésről, és a begyűjtött hulladékok előkezeléséről!

InformácIós lapA gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 135 perc.


A megfigyelés szempontjai:A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtése terepi körülmények között –A gyűjtőszigetek és hulladékudvarok szerepe a lakossági szilárd hulladékok szelektív gyűjtésében –Az üzemi gyűjtőhellyel szembeni követelmények –A szelektíven gyűjtött hulladékok előkészítő műveletei (válogatás, aprítás, préselés, mosás, szétbontás – elektro- –nikai hulladékok)A másodnyersanyaggá előkészített hulladék további hasznosításának lehetőségei –

A gyűjtőszigetek és a hulladékudvarok szerepe és követelményei


A válogatómű feladata és berendezései

A begyűjtést és előkezelést végző cég környezetvédelmi politikája


dokumentálás szempontjaiA megadott szempontok alapján készítse el a tájékoztató anyagot a lakossági szelektív hulladékgyűjtésről, és a –begyűjtött hulladék előkezeléséről (egyéni jegyzőkönyv, és csoportos ppt)!A tájékoztató hulladékgazdálkodó technikusoknak szóljon! –érthető világos megfogalmazásra törekedjen! –

Terjedelme: max. 3 oldal, illetve 8–10 dia.

értékelés szempontjaiaz egyéni jegyzőkönyvek értékelésének szempontjai tartalmi és formai (esztétikai) szempontok alapján.

Tartalmazza-e azokat a technológiai szempontból fontos elemeket, amelyek a gyakorlaton megfigyelhetők vol- –tak?A külalak megfelel-e az elvárható szövegszerkesztési követelményeknek? –

a csoportok által készített ppt-k értékeléseMegfelel-e a csoport számára kijelölt témakörnek-folyamatnak? –Kellően összefoglalja-e a feldolgozott területet? –Terjedelmében, szerkesztésében megfelel-e a prezentációra épülő előadás követelményeinek? –



2.1. FelAdAt

A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhető nem veszélyes és veszélyes hulladék is.Húzza alá a helyes választ!

igen nem

2.2. FelAdAt

Húzza alá a helyes választ!1. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhetünk törött befőttes üveget és törött tükröt. 2. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhetünk csomagolási karton- (hullámlemez) hulladékot és

mindenféle újságpapírt.3. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhetünk bármilyen apró fémhulladékot.

2.3. FelAdAt

Hová érdemes hulladékgyűjtő szigeteket létesíteni? Hogyan kell karbantartani a hulladékgyűj-tő szigeteket?

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

2.4. FelAdAt

ön szerint miért nincs több hulladékudvar a jelenleginél a fővárosban? Indokolja válaszát rövid, tömör érvekkel!

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................


2.5. FelAdAt

A következő hulladékok esetén általában az alábbi előkészítő műveleteket alkalmazzák.írja be az üres oszlopba a kérdéshez (állításhoz, definícióhoz) tartozó válasz betűjelét!

1. műanyaghulladék a) szétszerelés, szétzúzás – alkotórészek elkülönítése

2. elektronikai hulladék b) mágnesezhető komponensek kiválasztása, préselés, bálázás

3. akkumulátor hulladék c) válogatás, aprítás, mosás4. fémhulladék d) savmentesítés


FelHASZnált éS AJánlott IrodAloM A 2. téMAkörHöZ


Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály (2003. má-jus): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. – A települési szilárdhulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei, Budapest Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, p. 7–41.

Paálné dr. Brückner Helga, Reininger Róbert (1991): gyűjtés, átmeneti tárolás, in dr. árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p. 215–250.

dr. árvai József (1991): A hulladék káros környezeti hatása elleni védekezés alapjai – Fogalommeghatározások, in dr. árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p. 20–21.

Olessák dénes (1991): Hulladékkezelés előkészítő műveletei, in dr. árvai József (főszerk.): Hulladékgaz-dálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p. 279–290.

Olessák dénes (2000): A hulladék gyűjtése, átmeneti tárolása, in dr. Barótfi István (szerk.): Környezet-technika, Budapest: Mezőgazda Kiadó p. 657–676.

Olessák dénes (2000): A hulladékkezelés előkészítő műveletei, in dr. Barótfi István (szerk.): Környezet-technika, Budapest: Mezőgazda Kiadó p. 684–691.

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 14., 15., 18.§213/2001. (XI.14) Korm. rendelet 5–8.§ (települési szilárd hulladék)98/2001. (vI.15.) Korm. rendelet 10–13.§ (veszélyes hulladék)2000. évi XLIII. törvény 2. sz. melléklet5/2002. (X. 29.) KvvM rendelet 1–17.; 21–24.§ és 2. sz. és 3. sz. melléklet213/2001. (XI.14) Korm. rendelet 10–12.§ (települési szilárd hulladék)http://www.fkf.huhttp://www.fegroup.hu


3. a Hulladékkezelés terMikus eljárásai

Ennek a témakörnek az a célja, hogy ön megismerje a települési szilárd hulladék termikus kezelésének folyamatát:

tárolás, anyag-előkészítés; –adagolás-égetés, hőhasznosítás; –salakkezelés és felhasználás (hasznosítás); –füstgázhűtés-füstgáztisztítás; –füstgázelemzés; –hulladékégető szennyvizeinek kezelése (mosóvízkezelés). –

követelményekTudja indokolni a megfelelő mennyiségű hulladék tárolásának szükségességet és ismertetni annak –módját;ismerje az égetőberendezésbe történő hulladékadagolás módját; –képes legyen az égetés folyamán végbemenő folyamatok értelmezésére; –ismerje az égetés folyamán keletkező hő hasznosításának lehetőségeit; –tudja az égetés során keletkező füstgáz tisztításának részfolyamatait, a különböző füstgázösszete- –vők eltávolításának szükségességét és annak módját;ismerje a füstgázösszetétel meghatározásának módját; –legyen képes megítélni az égetés során keletkező salakkezelési, -hasznosítási lehetőségeit; –legyen képes szerzett és meglévő ismeretei alapján jegyzőkönyvet készíteni az adott témában. –

terMIkUS HUllAdékkeZeléSI Módok

A hulladékok hasznosítása kétféle módon történhet:egyrészt anyagában (másodnyersanyagként hasznosítás), –másrészt energiatartalmának kinyerésére (termikus hasznosítás). –

A hulladékégetés önmagában csak a hulladék ártalmatlanítását szolgálja. Ha nem párosul hőhasznosítással, nemcsak a hulladék anyaga vész el az újrahasznosítás szempontjából, hanem a hul-ladék anyagában rejlő kémiai kötések energiája is. Hőhasznosítás hiányában a füstgázokkal távozó hőveszteség 92–95%.

A termikus hasznosítás célja a hulladék energiatartalmának hatékony kinyerése az egyre szigorodó környezetvédelmi követelmények maradéktalan betartása mellett, a környezeti kockázatok minimalizá-lásával.


A termikus hasznosítás lehetséges módozataiHulladékégetés (a hulladék szervesanyag-tartalmának teljes értékű oxidatív lebontá- –sa szén-dioxiddá és vízzé, oxigénfelesleg biztosításával).Hőbontás, melynek változatai: –pirolízis (a hulladék szervesanyag-tartalmának reduktív lebontása oxigén kizárásá- •val),gázosítás (a hulladék szervesanyag-tartalmának részleges oxidációval történő le- •bontása szintézisgázzá – szén-monoxid, hidrogén, szén-dioxid, vízgőz – számított sztöchiometriai mennyiségű oxigén adagolásával).Plazmatechnika (részecskékből álló, rendkívül magas hőmérsékletű ionizált gázke- •verékben végzett művelet teljes értékű oxidatív lebontására).

A HUllAdékéGetéS éS teCHnIkA FeltételrendSZere

A hulladékégetés, mint hulladékkezelő művelet megosztja az emberek véleményét, mert előnyei mellett hátrányai is vannak.

A hulladékégetés hőfelszabadulással jár, miközben szervesanyag-tartalma főként szervetlen anyagok-ká alakul. Ezek részben a salakba, részben a pernyébe kerülnek. Az égéskor keletkező gázok, és a vízgőz a füstgázba kerülnek.

A települési szilárd hulladék összetétele több tényezőtől függ: pl. a település szerkezetétől, jellegétől, az életmódtól, vásárlási szokásoktól, de még az évszaktól is. Ezért fontos, hogy az égetés a legmegfele-lőbb körülmények között történjen.

Legfontosabb égetési paraméterek:hőmérséklet, –tartózkodási idő, –levegőfelesleg, –

intenzív érintkeztetés (hulladék-levegő).

Optimális paraméterek:minimális tűztérhőmérséklet 850 °C –a légfelesleg-tényező értéke 1,5–2,5, –a füstgázoknak a tűztérben való tartózkodási ideje 2–3 másodperc, –szilárd hulladékok 0,5–1 másodperc –az intenzív érintkeztetés mechanikai eszközökkel (mozgó rostélyok), aerodinamikai –módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása).

A hulladékégetéses ártalmatlanításhoz fizikai, kémiai és kalorikus tulajdonságok ismerete szükséges.Fizikai tulajdonságok pl.: halmazállapot, szemcseméret, mennyiségi adatok. –Kémiai tulajdonságok pl.: kémhatás, halogéntartalom, nehézfémtartalom. –Kalorikus tulajdonságok pl.: fűtőérték, éghetőanyag-tartalom, víztartalom. –


A HUllAdékéGetéS teCHnolóGIáJA

A hulladékégetés technológiája a következő részfolyamatokra tagolódik:átvétel (fogadás) és tárolás, –anyag-előkészítés és adagolás, –égetés és hőhasznosítás, –füstgázhűtés és -tisztítás, –salak-és pernyekezelés. –

tárolás, előkészítés, adagolás

átvétel után a szilárd hulladékot megfelelően kialakított bunkerben tárolják. A hulladék mozgatását és adagolását polipmarkolós híddaruval végzik.

A bunker befogadóképességének igazodnia kell az égetőmű működéséhez: legalább 3–5 napos működés-hez elegendő mennyiséget kell tartalékolni.

égetés – tüzelőberendezésekA tüzelőberendezések két fő csoportját:

a rostélytüzelésű és –a rostély nélküli hulladékégető berendezések alkotják. –

A rostélytüzelésű berendezéseket főleg települési szilárd és termelési szilárd hulladék ége-tésére alkalmazzák. A rostélyok egyrészt biztosítják a heterogén hulladék állandó keveré-sét, mozgatását, másrészt lehetővé teszik az égéságy megfelelő levegőztetését.

A levegő hozzávezetését részben a tüzelőanyagágyon, azaz a rostélyon keresztül (primer levegő), rész-ben a rostély fölötti tűztérbe vezetve (szekunder levegő) biztosítják.

A füstgáz és a levegő áramlási iránya szerint a tűztérformák lehetnek:egyenáramúak, –ellenáramúak és –kombinált áramúak. –

A tűztér falazatának nagy hőállóságú (tűzterhelésű) anyagból kell készülnie, valamint fontos, hogy mechanikai szempontból is megfelelően ellenálló legyen. Ellen kell állnia a hőingadozásoknak, és a különböző kémiai és mechanikai (pl. koptatás) hatásoknak is. Kisebb igénybevételű helyeken samott, nagyobb követelmények esetén szilícium-karbid és műkorund (mesterségesen, ipari célokra előállított, kiváló tűzálló tulajdonságú, zsugorított szintetikus kerámiai anyag) anyagú falazatot készítenek.

Az alacsony fűtőértékű hulladékok póttüzeléssel égethetők, amihez olaj- vagy gázégőket használnak. A tűztérhőmérséklet szabályozható az égéslevegő mennyiségével és hőmér-sékletével, valamint a szükség szerinti póttüzeléssel.


Füstgázhűtés, hőhasznosításA forró (900–1000°C-os) vagy ennél nagyobb hőmérsékleten távozó füstgázokat a tisztító-berendezések hőtűrő képessége miatt és a harmatponti korrózió elkerülésére 250–350°C-ra le kell hűteni.

a füstgáz hűthető közvetlen (a füstgázt levegőbefúvással vagy vízbepermetezéssel hűtik) és közvetett (hőcserélőket – rekuperátorokat, melegvíz- és gőzkazánokat) módszerrel.

A hőhasznosítás lehetőségei:fűtőműves változat, –fűtőerőműves változat, –kondenzációs erőműves változat. –

A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben fűtőerőműves változat üzemel: nagy nyomású gőzt állítanak elő, ezzel turbinát hajtanak meg (villamos energiát termelnek), a kondenzálódott gőzzel pedig lakások fűtését és meleg víz szolgáltatását biztosítják.

Szilárd égési maradékok kezeléseA települési szilárd hulladék égetésekor a tűztér hőmérséklete kb. 850–900 °C, ezért a salak szilárd halmazállapotú, nem olvad meg.

A maradék mennyisége kb. 10 tf % (ez megfelel 30–35 tömeg %-nak).

a szilárd égési maradékok (a salak és főleg a pernye) anyagi tulajdonságaik miatt kör-nyezetet nem károsító módon kizárólag rendezett, illetve rendezett biztonságos lerakókon helyezhetők el. A salak megfelelő előkezelés után az útépítésben felhasználható.

A salak kezelése:lehűtés nedves rendszerű salakeltávolítóban (az elhasznált hűtővizet a közcsatornába bocsátás előtt –ülepítéssel és semlegesítéssel utókezelik);kihordás salakbunkerba; –elszállítás (ha nem vonnak ki vasat a salakból). –

A salak hasznosítása1. A vastartalom hasznosítása:

vaskivonás (mágneses szeparátorral) –rostálás vibrációs rostán –a vas (gyenge minőségű) bálázása. –

2. Útépítésben:előkészítés (aprítás, vasleválasztás, rostálás) –az előkészített salak felhasználása. –

A pernye kezeléseA pernye veszélyes hulladékként kezelendő, mert különböző káros anyagokat tartalmaz:

PAH (policiklusos aromás szénhidrogének), PCdd (poliklórozott dibenz-dioxinok) PCdF –(poliklórozott dibenz-furán vegyületek),illékony nehézfémek vegyületei. –


Pernyekezelési lehetőségek:elhelyezés veszélyeshulladék-lerakón, –szilárdítás (immobilizálás, beágyazás) után elhelyezés műszaki védelemmel ellátott nem veszé- –lyeshulladék-lerakón.

Füstgáztisztítás

A kibocsátott füstgázok károsanyag-tartalmát a megengedett érték alá kell csökkenteni. Törekedni kell a dioxin-kibocsátás minimalizálására:

szerves szénvegyületek tökéletes elégetése, –megfelelő tűztérhőmérséklet (800–1000°C) és oxigéntartalom, –katalizátorok távoltartása, –klórtartalmú anyagok minimalizálása a hulladékban. –

99%-nál nagyobb hatásfokkal választható le a füstgázok portartalma száraz vagy nedves elektrofilterek, illetve nagy hatékonyságú szövetszűrők alkalmazásával.

A hulladékégetésnél három komplex füstgáztisztítási rendszert használnak, ezek:száraz szorpciós eljárás, –félszáraz tisztítási eljárás, –nedves tisztítási eljárás. –

A félszáraz füstgáztisztítási eljárásnál az adalékanyagot folyadékként (mésztej, nátronlúg) juttatják be a füstgázáramba. Az eljárás a víz harmatpont feletti hőmérsékleti tartományban működik és maradék-anyagként száraz por keletkezik.

A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben a félszáraz füstgáztisztítási eljárást alkalmazzák.

A Fővárosi Hulladékhasznosító MűTelepülési szilárd hulladék égetése hazánkban, egyetlen létesítményben történik – az FKF Zrt. Fővárosi Hulladékhasznosító Művében, ahol néhány éve korszerűsítést hajtottak vég-re.A 2002–2005 között elvégzett rekonstrukció során beépített új korszerű füstgáztisztító rendszer működtetésével a Hulladékhasznosító Mű légszennyező anyag kibocsátása lé-nyegesen a 3/2002. KöM rendelet szerinti határértékek alatt marad. Több szennyező anyag vonatkozásában a tényleges emisszió nagyságrenddel kisebb, mint az egyébként igen szi-gorúan meghatározott határérték (pl. por, elégetlen szénhidrogének, nehézfémek, dioxinok esetében). A kazánrekonstrukció során sikerült a kazánok hatásfokát a korábbi 73%-ról 82%-ra emel-ni és a többlet gőzmennyiség által termelt villamos energia közel kompenzálja azt az ön-fogyasztási növekményt, amit a füstgáztisztítónál beépített új villamos fogyasztók gene-rálnak.A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű a korszerűsítést követően, a 4 db hulladéktüzelésű ka-zánjával, 2006-tól kezdve a Budapesten keletkező települési szilárd hulladékának 65–70%-át ártalmatlanítja, és egyben energiatermelésre hasznosítja.(forrás: http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkf/fkfzrt/Vallalat/Telephelyek/Fov_hh_mu)


Füstgázelemzésáltalános tudnivalók a füstgázelemzésrőlA füstgázelemzés lényege, célja:

A vizsgálat lényege az, hogy a különböző mérőpontokon vett füstgázmintából a mérőrendszer speci-ális mérési eljárásokkal méri, valamint számítja az alábbi összetevőket:

O – 2,CO, –CO – 2,nO, –nO – 2,nO – X,sO – 2,sO – 3,t – gáz (a füstgáz hőmérséklete),t – körny (a környező levegő hőmérséklete),hatásfok (indirekt), –légfelesleg, –füstgázveszteség. –

A füstgázemissziós vizsgálat az alábbi lehetőségeket nyújtja:kibocsátási túllépések detektálása, –rossz égőbeállítás felderítése, –üzemi műszerek ellenőrzése, –légbetörés felderítése, –üzemeltetés optimalizálása, –információ a füstgázkomponensekről. –

A vizsgálat alkalmazhatósága:kazánok, kemencék, turbógenerátorok energetikai vizsgálatakor; –tüzelőberendezések égőbeállításakor; –tüzelőberendezések üzemi próbáinál; –tüzelőberendezések emisszió mérésénél. –

Mérési eljárások, elvek, mérőeszközökA gázanalízisnél egy, két vagy több komponensből álló gáz (mérendő gáz) összetételét kell meghatá-rozni. Folyamatos gázanalizáláshoz vagy tisztán fizikai, illetve fizikai-kémiai, vagy pedig elektrokémiai eljárásokat használnak, amelyeknél a mérendő komponens koncentrációja elektromos mennyiséggé – általában egyenfeszültséggé vagy egyenárammá – van átalakítva.

a tisztán – fizikai eljárások a gázok azon tulajdonságait használják ki, amelyekben a mérendő kom-ponensek a többi komponenstől különböznek.a – fizikai-kémiai eljárásoknál a fizikai effektus csak a mérendő komponens kémiai reakciója révén jön létre.az – elektrokémiai reakcióknál pedig a mérőelektródán történő átalakulás révén.

A mintavételi rendszerben a mérést végezhetjük folyamatosan működő analizátorral, vagy használ-hatunk szakaszos mintavevő készüléket. A gázelemzéshez különféle elveken üzemelő gázelemző készü-lékek használatosak.


SZA

kA

SZo

S M

űk

öd

éSű

MIn

tAV

eVő

Foly

AM

Ato

S M

űk

öd

éSű

AU

toM

At

IkU

S M

IntA

Ve

Vő

SZIl

ár

d A

er

oSZ

ol

gÁ

z

Mé

rt

SZ

en

ny

eZ

ő

ko

Mpo

ne

nS

Al

kA

lM

AZ

ot

t M

ér

éSI

elV

Meg

hatá

rozá

sM

egha

táro

zás

kén-

diox

idin

frav

örös

-abs

zorp

ció,

uv

-fluo

resz

cenc

ia, e

lekt

ro-

kém

iai c

ella

gra

vim

etri

kus,

optik

ai

Szen

nyez

ő an

yag

viz

sgál

ati m

ódsz

ersz

én-m

onox

idin

frav

örös

-abs

zorp

ció,

ele

ktro

kém

iai c

ella

szer

ves l

égsz

enny

ezők

gC

, HPL

Csz

én-d

ioxi

din

frav

örös

-abs

zorp

ció,

hőv

ezet

ő-ké

pess

ég

fém

tart

alom

AA

S, IC

Psz

énhi

drog

ének

láng

ioni

záci

ó, in

frav

örös

-abs

zorp

ció

amm

ónia

, fluo

ridok

, eti-

lén-

oxid

, fos

zfor

hidr

ogén

, fo

szgé

n, a

zbes

zt, f

oszf

or-

vegy

ület

ek, k

orom

, por

ok

szer

vetle

n al

kotó

i

foto

met

riani

trogé

n-ox

idok

kem

ilum

ines

zcen

cia,

infr

avör

ös-a

bszo

rpci

ó, e

lekt

-ro

kém

iai c

ella

diox

inok

töm

egsp

ektro

met

ria

oxig

énpa

ram

ágne

sess

ég, e

lekt

roké

mia

i cel

la

sósa

vin

frav

örös

-abs

zorp

ció

ózon

uv

-fluo

resz

cenc

ia

por

átvi

lágí

tás,

béta

sugá

r-abs

zorp

ció

Mér

ési k

örül

mén

yek

meg

hatá

rozá

sára

szol

gáló

műs

zere

k: h

őmér

sékl

et, s

zéls

ebes

ség,

sz

élirá

ny, l

égny

omás

, pár

atar

talo

m.

Légs

zenn

yező

any

agok

men

nyis

égén

ek m

érés

ére

szol

gáló

ber

ende

zése

k (fo

rrás

: http

://w

ww.

tank

onyv

tar.h

u/ko

nyve

k/ko

rnye

zette

chni

ka/k

orny

ezet

tech

nika

-2-8

-1-0

8102

9-7)


A hulladékégetők szennyvizeinek kezeléseA szennyvizek származhatnak:

a nedves rendszerű salakhűtőből, –a fűtőfelületek tisztításából, –a kazántápvíz előkészítéséből, –a füstgáztisztító rendszerből. –

A különböző eredetű szennyvizeket közös szennyvízkezelő egységben kezelik fizikai és kémiai mód-szerek kombinációjával.

Fizikai módszerek Kémiai módszerekflokkulálás semlegesítésülepítés kicsapatásvíztelenítés ioncsereaktívszenes adszorpció

A szennyvízkezelés iszapmaradéka az egyéb füstgáztisztítási maradékokkal együtt, mint veszélyes hul-ladék kezelendő.




GyAkorlAtI FelAdAt

3. gyAKORLAT

Üzemlátogatás települési szilárdhulladék-égetőben


FeladatA Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe történő üzemlátogatás során ön meg fog ismerkedni a hulladékégetés technológiai folyamatával, az alkalmazott gépészeti berendezésekkel és a hulladékégető környezetkímélő technológiai megoldásaival. Az információs lapon levő szempontok alapján figyelje meg a hulladékégető működését, jegyezze fel/meg a szakemberek tájékoztatójában elhangzott fontos információkat! A látogatás előtt tájékozódjon a hulladékégető honlapján (www.fkf.hu), tegyen virtuális üzemlátogatást! Készítsen mindezek figyelembevételével egy tájékoztató anyagot a hulladékégető-ről!


A beadás határideje: 2 hét (a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia (elektronikus formában elküldeni a tanár által megadott e-mail címre).

a megfigyelés szempontjaiA települési szilárd hulladék termikus kezelésének komplex folyamata, és annak részfolyamatai:

tárolás, anyag-előkészítés; –adagolás-égetés, hőhasznosítás; –salakkezelés és felhasználás (hasznosítás); –füstgázhűtés-füstgáztisztítás; –füstgázelemzés; –hulladékégető szennyvizeinek kezelése (mosóvízkezelés). –

A hulladékégető folyamatábrájaRajzolja meg a folyamatábrát! –Jelölje be a látott folyamatokat és berendezéseit! –valós tapasztalati alapján azonosítsa a virtuális üzemlátogatás képeit! –

A hulladékégető berendezéseiSorolja fel a különböző részfolyamatoknál alkalmazott berendezéseket, és azok szerepét-feladatát!



2002-2005-ös évek beruházásai


dokumentálás szempontjaiA megadott szempontok alapján készítse el a tájékoztató anyagot a hulladékégetőről (egyéni jegyzőkönyv vagy –csoportos ppt.)!A tájékoztató hulladékgazdálkodó technikusoknak szóljon! –érthető világos megfogalmazásra törekedjen! –Terjedelme: max. 3 oldal, – illetve 8–10 dia.

Értékelés szempontjaiaz egyéni jegyzőkönyvek értékelésének szempontjai tartalmi és formai (esztétikai) szempontok alapján

Tartalmazza-e azokat a technológiai szempontból fontos elemeket, amelyek a gyakorlaton megfigyelhetők vol- –tak?A külalak megfelel-e az elvárható szövegszerkesztési követelményeknek? –




3.1. FelAdAt

írja az üres oszlopba az egyes tevékenységek sorszámát abban a sorrendben, ahogy köve-tik egymást!

forrás: http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-5-10-1-081029-6a) adagolásb) anyag-előkészítésc) égetésd) füstgázhűtése) füstgáztisztításf) hőhasznosításg) hulladéktárolásh) kéményi) levegőj) mosóvízkezelésk) pernyeleválasztásl) póttüzelőanyagm) salak- és pernyetárolásn) salakgyűjtés és -kihordás

46 Hulladékanalízis és -kezelés • tanulói jegyzet ii/14. évfolyam

3.2. feladat

Húzza alá a helyes választ!1. a rostélytüzelésű berendezéseket főleg folyékony és pasztaszerű hulladékok égetésére alkalmaz-

zák.igen nem

2. a tűztérfalazat erősebben igénybe vett részeihez szilícium-karbid (siC) és műkorund anyagú fala-zatot készítenek.

igen nem3. a hulladékégetés füstgázai a tűztérből 600–700 °C-on vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten tá-voznak.

Igen Nem

4. a települési szilárd hulladék égetése után keletkező füstgáz is tartalmazhat dioxin-vegyületeket.igen nem

5. a termikus hulladékkezelés hasznosító- és ártalmatlanító művelet egyaránt.igen nem

3.3. feladat

Húzza alá a helyes választ!1. a települési szilárd hulladék égetésének salakja nagy mennyiségű, és gyenge minőségű vasat

tartalmaz.2. a települési szilárd hulladék égetésének salakja kis mennyiségű, és gyenge minőségű vasat tartal-

maz.3. a települési szilárd hulladék égetésének salakja nagy mennyiségű, és jó minőségű vasat tartal-

maz.4. a települési szilárd hulladék égetésének salakja kis mennyiségű, és jó minőségű vasat tartalmaz.

3.4. feladat

Sorolja fel a füstgázemissziós vizsgálat által nyújtott lehetőségeket!

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................

PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 47

3.5. feladat

Húzza alá a helyes választ!1. A települési szilárd hulladék égetésekor a tűztérhőmérséklet minimum 750 oC.2. A települési szilárd hulladék égetésekor a tűztérhőmérséklet minimum 850 oC.3. A települési szilárd hulladék égetésekor a tűztérhőmérséklet minimum 950 oC.




11/1991. (v. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok al-kalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről: 4.; 5. §, 6.;8. §

Farkas Csaba (2005): A PowerPoint 2003 használata, in Windows XP és Office 2003 felhasználóknak, Budapest: Jedlik Oktatási Stúdió

http://www.fkf.huhttp://www.madach-szeged.sulinet.hu/tananyag/informatikahttp://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnikaKörnyezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály (2003.

május): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 5. – A települési szilárdhulladék termikus kezelése, Budapest, Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, p.15–29.

Olessák dénes (2000): A hulladékkezelés termikus eljárásai, in dr. Barótfi István (szerk.): Környezet-technika, Budapest: Mezőgazda Kiadó P. 710–737.

Olessák dénes (1991): Termikus hulladékkezelés, in dr. árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p. 349–381.


4. biológiai Hulladékkezelés koMPosztálással

Ennek a témakörnek az a célja, hogy ön megismerje a növényi eredetű hulladékok kom-posztálással történő biológiai kezelésének folyamatát:

a komposztálásra alkalmas növényi hulladékokat; –a növényi hulladékok előkészítését; –a biológiai lebontás (komposztálás) folyamatát, és befejező műveleteit; –a komposztüzemben alkalmazott gépi berendezéseket; –a komposzt tulajdonságai, felhasználási lehetőségeit. –

követelményekIsmerje a komposztálható szerves anyagok körét. –Képes legyen kiválasztani a komposztálásra alkalmas alapanyagokat. –ismerje a komposztálás folyamatának kivitelezését. –Legyen képes felismerni a komposztálás során alkalmazott gépi berendezéseket, ismerje azok sze- –repét a komposztálási folyamatban.Tudja, hogy milyen növényi tápanyagokban gazdag a komposzt és mire használható. –Legyen képes szerzett és meglévő ismeretei alapján jegyzőkönyvet készíteni az adott témában. –

BIolóGIAI HUllAdékkeZeléSI Módok

A biológiai hulladékkezelés során a hulladékok szerves anyagait mikroorganizmusok bontják le. A szer-ves anyagok bomlásának módja, sebessége és termékei a folyamat során biztosított körülményektől (pa-raméterek) függenek. A komposztálás az egyik lehetséges biológiai hulladékkezelési mód.

nézzen utána, hogy milyen egyéb biológiai hulladékkezelési eljárások vannak, melyiket milyen hulladékok kezelésére alkalmazzák, és mennyire elterjedtek, mint hulladékkezelési módszerek! (Ld. ajánlott irodalom!)

koMpoSZtáláS

általános tudnivalókA komposztálás az egyik legrégibb, és legközismertebb biológiai hulladékkezelési módszer, melynek során a magas szervesanyag-tartalmú hulladék lebomlása mikroszervezetek által a levegő oxigénjének jelenlétében megy végbe. Az eljárás nemcsak települési hulladék esetén alkalmazható, hanem termelési hulladékok esetén is, ha nincsenek jelen olyan toxikus anyagok, amelyek gátolják a mikroorganizmusok működését, vagy elpusztítják azokat. A komposztálás során hő keletkezik, és különböző hőmérsékletű szakaszai vannak. így a kapott termék is különböző állapotú. Ezek megnevezése is eltérő:

friss (nyers) komposzt, –érett komposzt, –komposztföld. –


Ha a folyamat teljesen lezajlott, stabil, nagy nedvességtartalmú, földszerű terméket kapunk, mely remekül hasznosítható a mezőgazdaságban (de a háztáji termesztésben is) magas növényi tápanyagtar-talma miatt.

Ha módjában áll, komposztáljon otthon! A komposzthalomban számos, a háztartásban keletkező szerves hulladékot elhelyezhet (ld. ajánlott irodalom).Figyelje meg, hogy milyen változások következnek be a folyamat során az idő múlásával (napok, hetek, hónapok)!

Bizonyos hulladékokat nem célszerű a komposztba tenni, mert jóval lassabban bomlanak le, mint általában a többi szerves anyag, illetve olyan anyagokat tartalmazhatnak, melyek később átalakulás nélkül megjelennek a kész komposztban.Ilyenek:

a citrusfélék héja (citrom, lime, narancs), –egyéb déligyümölcsök héja (pl. banán), –diófa levele, –fenyőfélék hulladékai. –

A komposztálást befolyásoló tényezőka komposztálás érzékeny mikrobiológiai és biokémiai folyamatok eredményeképpen játszódik le. a folyamat kimenetelére, sebességére különböző tényezők együttesen hatnak, ezek a következők:

a lebontandó anyag összetétele, –szemcseméret (a mikroorganizmusok hozzáférhetősége), –a levegőszükséglet biztosítása, –a megfelelő tápanyagarány a lebontó szervezeteknek, –a nedvességtartalom, –a keveredés. –

Ezeket a paramétereket kell megfelelő harmóniában tartanunk.

Az ajánlott irodalomban nézzen utána a komposztálás optimális körülményeinek!

A hőmérséklet alakulása alkalmas a komposztálási folyamat optimális lefolyásának megítélésére. Jel-lemző, hogy a kezdeti szakaszban gyorsan emelkedik a hőmérséklet, mert a kezdeti folyamatok a legin-kább hőtermelők. Ebben a szakaszban a patogén (betegséget okozó) mikroorganizmusok elpusztulnak.

A komposztálás technológiai megoldásaiA komposztálás kivitelezésére többféle technológiát dolgoztak ki. Ezek különböznek a nyersanyag kivá-lasztásában és elhelyezésében, a levegőellátás biztosításának módjában, az automatizáltság mértékében, és mindezek folyamán az időszükségletben.

Minden komposztálási technológia alapfeltétele a nyersanyag megfelelő aprítása, mivel ez alapvető feltétele a hozzáférhetőségnek (mikroorganizmusok, levegő és nedvesség számára egyaránt). A legmeg-felelőbb aprítóberendezést a hulladék méretéhez és keménységéhez kell igazítani.


A terepgyakorlaton csak egyféle komposztálási technológiát láthat. A többi megvalósítási lehetőségről tájékozódhat az ajánlott irodalomban.

A komposztálás gyakorlati alkalmazásának szempontjaiKomposztálás előtt néhány tényezőt célszerű előre figyelembe venni.A komposztálandó anyagok minőségi összetételét, eredetét:

települési szennyvíziszapok, –mezőgazdasági hulladékok, –kertészeti, városüzemeltetési (parkfenntartási) hulladékok. –

Az adott alapanyagok lebontása után várható komposzt minőségét (van-e toxikusanyag-tartalma pl. nehézfém).

A piaci lehetőségeket (tudjuk-e értékesíteni a terméket).

komposztüzem létesítéseKomposztüzem helyének kijelölésekor figyelembe kell venni a várható környezeti hatásokat:

telepítési távolságot (anaerob folyamatok bűzkibocsátása miatt); –belső telepítés esetén zárt térről, a teremlevegő szűréséről gondoskodni kell; –csurgalékvíz elvezetése; –az érlelő terület talajvédelme. –

Fontosak a telephely kiszolgálásnak szempontjai is: szilárd burkolatú odavezető közutak, kerítés kapuval; –hídmérleg; –belső üzemi tárolóhely, ürítőhely; –a hulladékot előkezelő és feldolgozó gépek; –a kész komposztot utókezelő-gépek; –kisegítő üzemek (karbantartás, javítás, raktár); –kiszolgáló létesítmények (energia, szennyvíz), adminisztratív és szociális létesítmények; –zöld területek, fásítás stb.; –maradék elhelyezése. –

Házi feladat (egyéni)A terepi gyakorlaton feldolgozott témakörből készítsen egyénileg jegyzőkönyvet az 4. gya-korlat információs lapján meghatározott megfigyelési szempontok szerint:A jegyzőkönyvet a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia (elektronikus formá-ban elküldeni a tanár által megadott e-mail címre)!



GyAkorlAtI FelAdAt

4. gyAKORLAT

Biológiai hulladékkezelés komposztálással


Feladat A Fővárosi Kertészeti Rt. komposztáló üzemébe történő üzemlátogatás során ön meg fog ismerkedni a biológiai hulla-dékkezelés egyik módszerével, a komposztálás technológiai folyamatával, az alkalmazott gépészeti berendezésekkel és a kész komposzt felhasználási lehetőségeivel. Az információs lapon levő szempontokat alapján figyelje meg a komposztáló működését, jegyezze fel/meg a szakemberek tájékoztatójában elhangzott fontos információkat! A látogatás előtt tájéko-zódjon a cég honlapján (www.fokert.hu), tegyen virtuális üzemlátogatást! Készítsen mindezek figyelembevételével egy tájékoztató anyagot a komposztálásról!



A megfigyelés szempontjai:A komposztálásra alkalmas növényi hulladékok –A növényi hulladékok előkészítése –A biológiai lebontás (komposztálás) folyamata, és befejező műveletei –a komposztüzemben alkalmazott gépi berendezések –A komposzt tulajdonságai, felhasználási lehetőségei –

A komposztálás folyamatábrájaRajzolja meg a folyamatábrát!Jelölje be a látott folyamatokat és berendezéseit!valós tapasztalati alapján azonosítsa a virtuális üzemlátogatás képeit!

A komposztálás berendezéseiSorolja fel a különböző részfolyamatoknál alkalmazott berendezéseket, és azok szerepét-feladatát!




dokumentálás szempontjaiA megadott szempontok alapján készítse el a tájékoztató anyagot a komposztáló telepről (egyéni jegyzőkönyv vagy cso-portos ppt.)!A tájékoztató hulladékgazdálkodó technikusoknak szóljon.érthető világos megfogalmazásra törekedjen!Terjedelme: max. 3 oldal, illetve 8–10 dia.






4.1. FelAdAt

írja le az üres oszlopba az egyes tevékenységek sorszámát abban a sorrendben, ahogy követik egymást!

a) elszállításb) előaprításc) érlelés prizmákband) összegyűjtés és beszállításe) rostálásf) utóaprítás

4.2. FelAdAt

Milyen a komposztálás oxigén-szükséglete?Húzza alá a helyes választ!

1. A szerves anyagok komposztáláskor a levegő oxigénjének jelenlétében bomlanak le.2. A szerves anyagok a levegő oxigénjének hiányában nem bomlanak le.3. A szerves anyagok komposztálásakor egyéb oxigénforrást is felhasználnak.

4.3. FelAdAt

A komposztálás során a hőmérséklet alakulása jelzi, hogy optimálisan zajlik-e a folyamat.

Húzza alá a helyes választ!igen nem

4.4. FelAdAt

Melyek a city-komposzt fontosabb jellemzői?töltse ki a táblázatot!

Jellemző Mennyiség (számérték)nedvesség %pHC/n (szén-nitrogén arány)


4.5. FelAdAt

Sorolja fel a komposzt biológiai jellemzőit!




Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály (2003. május): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 9. – Zöld és biohulladékok komposztálása, Budapest Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, p. 19–47.

dr. Bánhegyi István (1991): Biológiai hulladékkezelés, in dr. árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálko-dási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p. 390–393.

dr. Bonnyai zoltán (2000): A hulladékok ártalmatlanításának biológiai módszerei, in dr. Barótfi István (szerk.): Környezettechnika, Budapest: Mezőgazda Kiadó p. 744–755.

23/2003. (XII. 29.) KvvM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelménye-iről

http://www.fokert.hu

http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-5-11


5. a Hulladék végső elHelyezése

Ennek a témakörnek az a célja, hogy ön megismerje a települési szilárd hulladék rende-zett lerakásának folyamatát:

a lerakóhely kijelölésének szempontjait, műszaki előkészületeit; –a települési szilárd hulladéklerakó kialakítását, infrastruktúráját; –a lerakó működését, a lerakás technológiáját, gépi berendezéseit, célgépeit; –a hulladéklerakó adatszolgáltatási kötelezettségeit; –a lerakó monitoring hálózatát; –biogázgyűjtő hálózat működését; –a lerakó megtelt szektorainak rekultivációját. –

követelményekÖn

ismerje a rendezett lerakó létesítésének feltételeit; –tudja a rendezett lerakó kialakításának műszaki védelmi módját, műveleteit; –ismerje az új létesítmények kialakításának potenciális veszélyeit - a környezeti elemeket és az élő- –világot veszélyeztető tényezőket;ismerje a lerakás technológiai megoldásait, a működéshez szükséges infrastruktúrát; –képes legyen kiválasztani az adott lerakóban alkalmazandó legmegfelelőbb lerakási módot; –tudja, hogy milyen adatszolgáltatási kötelezettségei vannak a települési szilárdhulladék lerakó- –nak;ismerje a rendezett települési szilárd hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásainak folyamatos –ellenőrzési lehetőségeit;legyen képes megítélni a környezeti elemek állapotát a monitoring rendszer adatai alapján; –tudja a működő lerakó belsejében végbemenő anaerob folyamatokat, a keletkező biogáz összeté- –telét, tulajdonságait, kezelését;ismerje a rendezett lerakó lezárásának, rekultivációjának módját. –

AZ elHelyeZéS FoGAlMA, A lerAkóHellyel SZeMBen táMASZtott köVetelMények

az elhelyezés kifejezés egyenértékű a lerakással (a hulladék végső elhelyezése), ennek megfelelően a hulladékban rejlő anyagok, és energia hasznosításáról lemondva azt a környezetben elhelyezik/lerakják, és belátható időn belül ezen a helyen hagyják.

A lerakás korábban vadlerakókon (spontán módon kijelölt, műszakilag előkészítetlen) történt. A je-lenleg érvényes jogszabályok ezt a lehetőséget ma már nem teszik lehetővé, a hulladékot csak rendezett módon, az előírt műszaki követelményeknek megfelelő területen szabad lerakni.


A lerakóhelynek olyannak kell lennie, ahol:tudják teljesíteni, és figyelembe veszik a – közegészségügyi-környezet védelmi feltéte-leket: a terület ökológiai adottságait, a levegőtisztaság-védelmi, a vízvédelmi, ter-mőföldvédelmi, a földvédelmi, a természet védelmi, a tájvédelmi követelményeket, az erdő és fásítás rendeltetésszerű használatának követelményeit, a közegészségügyi előírásokat, az ásvány vagyon-védelmi előírásokat, a területfejlesztési szempontokat, a település rendezési terv önkormányzati rendelkezéseit;a hulladékot kidolgozott, alkalmas technológiával helyezik el a talajon, vagy termé- –szetes illetve mesterségesen kialakított üregben.

Ezek a követelmények azt jelentik, hogy:illetéktelen személyek ne tudjanak bemenni a lerakóterületére, és ott kapcsolatba kerülni a hulla- –dékkal;a lerakott hulladékkal ne tudjanak érintkezni a madarak és egyéb állatok; –a lerakás következtében ne szennyeződjön a terület alatti talaj és a felszín alatti vizek, továbbá –egyéb környezetszennyezés se következhessen be;a lerakási technológia a fenti szempontok teljesülését szolgálják. –

A lerakás módját alapvetően meghatározza a hulladék jellege (halmazállapota, környezeti hatása = nem veszélyes/veszélyes.

A lerakóhely elhelyezkedése, a lerakás körülményeiA lerakásra olyan területet kell kijelölni, mely hosszú távon alkalmas lesz a hulladék befogadására –(több évtized).ne legyen túlságosan messze a gyűjtőkörzettől, szilárd burkolatú úton megközelíthető legyen. –A működtetéshez szükséges közműveket biztosítani kell (áram, víz stb.). –A lerakó (gondolva a lezárás utáni időszakra is) illeszkedjen a környezetbe, esztétikai szempontból –ne legyen zavaró.A lerakón belül biztosíthatók legyenek a hulladékkezelés járulékos tevékenységei is (lerakás előtti –anyag-előkészítés, települési hulladék esetében másodnyersanyag vagy komposztálható frakció válogatása).Meggátolható legyen a hulladék talajjal, talajvízzel való érintkezése, a veszélyes komponensek –kilúgozódása.Legyen lehetőség a lerakott hulladék célzott kiemelésére (tévedésből kidobott értékes anyagok –megtalálása a lerakótérben).

van az ön lakókörnyezetében illegális hulladéklerakó hely? Látogasson el egy lakóhely-éhez közeli elhagyott területhez (erdőszéle, egyéb műveletlen, gazdátlan terület), jegyezze fel, hogy milyen oda nem illő dolgokat, hulladékokat talált!

Látogatását ismételje meg azonos időtartamok elteltével (pl. két hét, egy hónap)! Tapasz-talt-e valamilyen változást? Tájékozódjon a terület kezelőjéről, kezdeményezze a hulladé-kok eltávolítását!Tájékozódjon, hogy melyek az Eu követelményei a lerakóhelyekkel és a hulladéklerakás-sal kapcsolatban!


A telepÜléSI HUllAdéklerAkók terVeZéSI SZeMpontJAI

A területileg érintett lakosság ellenállásaA helykijelölés az egyik legfontosabb kérdés a hulladéklerakás vonatkozásában. Probléma, hogy a lakos-ságnak nincsenek ismeretei a korszerű hulladékkezelésről, a köztudatban a hulladéklerakó = szemétte-lep, ahol mindent elhelyeznek, és az bűzlik, fertőző, és látványként csúnya.

Ezért a létesítés felvetésekor az emberek jelentős többsége eleve elutasítja, hogy lakókörnyezetéhez közel bármilyen hulladékkezelő létesítményt alakítsanak ki. Fontos, hogy a tervezett létesítményhez kö-zeli települések lakosságát hitelesen tájékoztassák a várható hatásokról, következményekről!

A pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ létesítését komoly lakossági tájékoz-tatás előzte meg (rendszeres helyi videofilm-vetítés, tanulmányút szervezése meglévő, jól működő hulladékkezelő létesítménybe).

Műszaki feltételekA hulladéklerakó csak olyan helyen létesíthető, ahol a talaj tulajdonságai eleve alkalmasak, vagy részben alkalmasak kismértékű vízáteresztő tulajdonságuk folytán. Elsődleges szempont továbbá, hogy a meg-valósuló létesítmény semmilyen vonatkozásban ne zavarja, szennyezze környezetét működése során, de lezárása után sem.

A tervezés során számos szempontot kell figyelembe venni, elemezni, előzetes hatásvizsgálatot ké-szíteni annak érdekében, hogy a megvalósuló létesítmény semmilyen módon ne károsíthassa a környe-zetet.

Az ajánlott irodalomban utánanézhet, hogy melyek a részletes műszaki követelmények, és hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni települési szilárd hulladéklerakó létesí-tésekor.

A rendeZett lerAkáS ÜZeMeltetéSI kérdéSeI

A rendezett lerakóhely kialakításának módozataiA hulladékot különféle megoldásokkal lehet elhelyezni a lerakón, ezek a terepi adottságoktól függenek és a következők lehetnek:

gödörfeltöltés, –dombépítés sík területen, –a két művelési mód kombinációja. –

A rendezett lerakás technológiai megoldásaiA települési szilárd hulladék lerakására alkalmazott megoldások hazánkban:

prizmás rendszerű ellenőrzött lerakás, –frontális lerakás, –körkörös lerakás. –


Az ajánlott irodalomból megtudhatja, hogy melyik megoldás milyen technológiával való-sul meg.

A lerakók víz elleni védelme, a szivárgó víz kezeléseA lerakott hulladék igen heterogén összetételű, tartalmaz eleve veszélyes és potenciálisan veszélyes komponenseket is. Ezek az anyagok a csapadékvízzel való érintkezésük során oldódnak, kémiailag mó-dosulnak, és „elhagyják” a hulladékhalmot – csurgalékvíz formájában távoznak.

Ezért fontos előre gondoskodni a víz elleni védelemről és a csurgalékvíz kezeléséről. Mivel a hul-ladéklerakó nyitott (fedetlen), a csapadékvíz bejutása nem akadályozható meg. A csapadékvíz átjár-ja a hulladékhalmot, és kioldja (kilúgozza) a vízoldható anyagokat. Ezért legcélszerűbb eleve kialakí-tani egy olyan folyadékgyűjtő hálózatot (dréncsövek), melyek a hulladék halomból távozó folyadékot (csurgalékvíz) egy erre kijelölt medencébe vezetik.A szivárgó víz mennyisége, és így a kezelés szükségessége a keletkezést megelőző időjárásától függ:

csapadékszegény időszakban a csurgalékvizet ejektorokkal levegőztetik (a berothadással járó bűz- –hatás megelőzése érdekében), és visszaöntözik a hulladék halomra, hogy annak megfelelő legyen a nedvessége;igen csapadékos időszakban, ha a medence megtelik, a csurgalékvizet el kell szállítani, és a szenny- –víztisztítás módszereivel kezelni kell.

A lerakóhely lezárása, rekultivációja, utógondozásaA lerakóhely, illetve annak egy-egy szektorának telítődése után gondoskodni kell arról, hogy a területet „visszaadjuk” a természetnek, vagyis olyan állapotot teremtsünk, mint ott a létesítmény megépítése előtt volt (mivel a domborzati viszonyok módosultak, ennek figyelembevételével).

Ezért a megtelt lerakót olyan módon kell „láthatatlanná tenni”, mintha az korábban ott sem lett vol-na.

A lezáráshoz, csakúgy, mint az alapozáshoz, meghatározott rétegeket kell elhelyezni a lerakó felüle-tén, majd olyan növénytakarót kell létesíteni, amely alkalmas a záróréteg stabilizálására, és illeszkedik a környezetbe.

A hulladéklerakó alapozó és fedő rétegrendjét megismerheti a bevezető előadásból (a hul-ladéklerakó helyszínén) és az ajánlott irodalomból.

A lerakó felületén létesített növényzetet folyamatosan gondozni kell.

BiogázkezelésA hulladék halomban lévő szerves anyagokból bomlási folyamatok következtében gáz képződik (anae-rob körülmények között), amely kb. 50%-ban metánt tartalmaz. A metán kb. 20-szorosan üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, de jelentős energiatartalma is van, ezért nem célszerű a szabadba engedni, ér-demes hasznosítani.

nézzen utána a szakirodalomban, hogy milyen összetételű a biogáz, milyen tisztítási mű-veleteket igényel hasznosítás előtt!


A környezetszennyező hatás ellenőrzése (monitoring)A hulladék halomban rendkívül sokféle folyamat zajlik, különböző sebességgel. Ezeknek a folyamatok-nak hatásuk lehet a hulladéklerakó közvetlen, de esetleg távolabbi környezetére is, ha a lerakó szigetelése megsérül.

A HdPE (nagy sűrűségű polietilén) fenékszigeletés esetleges megsérülését szenzorhálózat érzékeli, és pontosan megtudható a sérülés helye.

A hulladéklerakóból származó szennyezőanyagok nyomon követésére szolgál a monitoringhálózat, mely folyamatos információt szolgáltat a lerakó közvetlen környezetének aktuális állapotáról.Ennek érdekében folyamatosan ellenőrizni kell:

a felszíni vizek minőségét, –a felszín alatti vizek minőségét, –a levegő minőségét, –talaj-és növényvizsgálatokat kell végezni. –


Házi feladat (kis csoportos)A terepgyakorlaton feldolgozott témakör 11–12–13. altémájából készítsen a csoport Power-Point bemutatót max. 10 dia terjedelemben, amely részletesen bemutatja az adott művele-tet!A ppt. bemutatása a 29–30. hulladékgazdálkodás gyakorlat órákon lesz, amikor minden csoportból egy tanuló bemutatja az osztálynak a csoportja által készített előadási anya-got.


GyAkorlAtI FelAdAt

5. gyAKORLAT

A hulladék végső elhelyezése


Feladat A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központjába történő üzemlátogatás so-rán ön meg fog ismerkedni a települési szilárd hulladék rendezett lerakásának módszerével, az alkalmazott gépészeti berendezésekkel és a lerakó létesítésének, rekultivációjának kérdéseivel. Az információs lapon levő szempontok alapján figyelje meg a rendezett lerakó működését, jegyezze fel/meg a szakemberek tájékoztatójában elhangzott fontos informá-ciókat! A látogatás előtt tájékozódjon a cég honlapján (www.fkf.hu), tegyen virtuális üzemlátogatást! Készítsen mind-ezek figyelembevételével egy tájékoztató anyagot a települési szilárd hulladék rendezett lerakásáról.



A megfigyelés szempontjai Figyelje meg:

a lerakóhely kijelölésének szempontjait, műszaki előkészületeit; –a települési szilárd hulladéklerakó kialakítását, infrastruktúráját; –a lerakó működését, a lerakás technológiáját, gépi berendezéseit, célgépeit; –a hulladéklerakó adatszolgáltatási kötelezettségeit; –a lerakó monitoringhálózatát; –biogázgyűjtő-hálózat működését; –a lerakó megtelt szektorainak rekultivációját! –

A hulladéklerakás folyamatábrájaRajzolja meg a folyamatábrát!Jelölje be a látott folyamatokat és berendezéseit!valós tapasztalati alapján azonosítsa a virtuális üzemlátogatás képeit!

A hulladéklerakás (deponálás) berendezéseiSorolja fel a különböző részfolyamatoknál alkalmazott berendezéseket, és azok szerepét, feladatát!




dokumentálás szempontjaiA megadott szempontok alapján készítse el a tájékoztató anyagot a Regionális Hulladékkezelő Központról (egyéni jegy-zőkönyv vagy csoportos ppt.)!A tájékoztató hulladékgazdálkodó technikusoknak szóljon!érthető világos megfogalmazásra törekedjen!Terjedelme: max. 3 oldal illetve 8–10 dia.



a csoportok által készített ppt-k értékelése:megfelel-e a csoport számára kijelölt témakörnek-folyamatnak; –kellően összefoglalja-e a feldolgozott területet; –terjedelmében, szerkesztésében megfelel-e a prezentációra épülő előadás követelményeinek. –



5.1. FelAdAt

Megindul-e a lerakott hulladék halomban a biogáztermelődés néhány nap múlva?Húzza alá a helyes választ!

igen nem

5.2. FelAdAt

A rendezett települési szilárd hulladéklerakón elhelyezhetők-e a következő hulladékok?Húzza alá a helyes válaszokat!

a) A háztartásokban a mindennapos életvitel kapcsán keletkező hulladékok.

b) Lomtalanításból származó hulladékok.

c) Festékek, használt sütőzsiradékok maradékai.

d) Kertek, parkok gondozásából származó zöldhulladékok.

e) Elektronikai hulladékok (pl. hasznavehetetlen háztartási gépek).

5.3. FelAdAt

A pusztazámori regionális Hulladékkezelő központbanHúzza alá a helyes választ!

1. Csak az FKF Zrt. által beszállított hulladékot lehet elhelyezni.

2. Az FKF Zrt.-n kívül más beszállító is elhelyezheti hulladékát térítésmentesen.

3. Az FKF Zrt.-n kívül más beszállító is elhelyezheti hulladékát térítés ellenében.

5.4. FelAdAt

Milyen sorrendben követik egymást a különböző rétegek a rendezett lerakó zárórétegében?írja be az üres oszlopba a kérdéshez (állításhoz, definícióhoz) tartozó válasz betűjelét!

1. 1. réteg a) altalaj2. 2. réteg b) fűmagszórásból kikelt fű és telepített növényzet3. 3. réteg c) gázelvezető cső4. 4. réteg d) gáztalanítóréteg5. 5. réteg e) hulladék6. 6. réteg f) humusz7. 7. réteg g) vízelvezetés8. 8. réteg h) zárószigetelés


forrás: http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-5-12-3-081029-8

5.5. FelAdAt

A szennyezett és összegyűjtött szivárgó vizek kezelésére alkalmazott módszerekhez melyik célkitűzés tartozik?

írja be az üres oszlopba a kérdéshez (állításhoz, definícióhoz) tartozó válasz betűjelét!1. Flokkulálás, kicsapatás majd

elválasztása) Többnyire előkezelt szennyvizek besűrítése

2. Ioncsere b) Csírátlanítás és szagcsökkentés3. ultraszűrés, fordított ozmózis c) Terjedelmes csapadék képzése a szerves anya-

gok részbeni eltávolítására, hidroxidok kicsapása4. ózonos kezelés d) Meghatározott anyagok eltávolítása előkezelés

után


FelHASZnált éS AJánlott IrodAloM AZ 5. téMAkörHöZ


Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály (2003. május): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 8. – A korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése, Budapest Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, p. 13–47.

Kertész györgy, Mann Tamás (1991): A hulladék végső elhelyezése, in dr. árvai József (főszerk.): Hul-ladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadó. p. 424–450.

dr. Bonnyai Zoltán (2000): A hulladékok ártalmatlanításának biológiai módszerei, in dr. Barótfi István (szerk.): Környezettechnika, Budapest: Mezőgazda Kiadó p. 767–794.

22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondo-zásának szabályairól és egyes feltételeiről

20/2006. (Iv. 5.) KvvM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

92/2007. (XI. 28.) KvvM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (Iv. 5.) KvvM rendelet módosításáról

http://www.fkf.huhttp://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-5-12


6. Hulladékanalízis – Fizikai, kéMiai mérések

Ennek a témakörnek az a célja, hogy ön megismerje a települési szilárd hulladék fizikai és kémiai vizsgálatának néhány módját, melyek a következők:

mintavétel és előkészítő műveletek, –fizikai és kémiai tulajdonságok vizsgálata: –szárazanyag-tartalom meghatározása és higroszkópos nedvesség-tartalom kiszámí- •tása,hamutartalom meghatározása, •kivonatkészítési műveletek elvégzése, •komposztvizsgálat, •illószervessav-tartalom meghatározása, •komposzt szervesanyag-tartalmának meghatározása. –

követelményekIsmerje a települési szilárd hulladék szabványos mintavételét és minta-előkészítő műveleteit. –Tudjon hulladékkivonatokat készíteni többféle kivonószerrel különböző kivonatokhoz önállóan és –csoportmunkában.Ismerje a települési szilárd hulladék víztartalmának különféle formáit. –Tudja elvégezni a nedvességtartalom meghatározásának műveleteit. –Legyen képes megítélni a hulladékban lévő szervetlen/szerves anyag arányát a hamutartalom is- –meretében.Lássa az összefüggést a hulladékban lévő biológiailag bontható szervesanyag-tartalom és –illószervessav-tartalom között.Meg tudja határozni a komposzt szervesanyag-tartalmát. –Legyen képes a mérési adatok feldolgozására, az eredmények kiszámolására. –

A lABorAtórIUMI GyAkorlAtok tUdnIVAlóI

laboratóriumi munkaszabályok

A biztonságos munkavégzés feltétele a munkaszabályok ismerete, azok alkalmazása, be-tartása. Minden tanévben meg kell ismételni a munkaszabályok ismertetését.

1. A laboratóriumban csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók.2. Minden laboratóriumi munka előzetes elméleti felkészülést igényel, egyébként fokozott balesetve-

szélyt jelent.3. A gyakorlatokon tiszta, gondozott pamutköpenyben, kényelmes, lapos talpú cipőben kell megjelen-

ni.4. Balesetveszélyt jelentő ékszerek, testékszerek, egyéb tárgyak viselete tilos!5. ne hozzunk a laboratóriumba (az iskola területére) nagy értékű tárgyakat, eszközöket, készpénzt,

mert ezekért az iskola nem tud felelősséget vállalni!6. Hosszú hajú tanulók csak összefogott hajjal dolgozhatnak nyílt láng használatakor.


7. A laboratóriumban étkezni, inni, laboratóriumi eszközöket étkezés, ivás céljára használni tilos! 8. A munka megkezdése előtt meg kell győződni az eszközök épségéről, a műszerek megfelelő műkö-

déséről. Hibás, sérült, törött, repedt eszköz balesetveszélyt jelent. 9. Csak a munkához szükséges eszközök legyenek a munkaasztalunkon, ügyeljünk a rendre!10. A műszerek, egyéb berendezések használata előtt azok kezelési, karbantartási előírásait tanulmá-

nyozni kell.11. A munka megkezdése előtt tisztában kell lenni a felhasználandó vegyszerek tulajdonságaival, a vo-

natkozó elsősegélynyújtással.12. Maró, mérgező anyagokkal történő munka esetén az egyéni védőfelszerelések használata kötelező.

Maró, mérgező folyadékot pipettába felszívni tilos!13. gyúlékony, robbanásveszélyes anyagokkal csak nyílt lángtól távol szabad dolgozni, azokat hevíteni

csak hőközvetítő közeg alkalmazásával szabad!14. Mérgező, kellemetlen szagú anyagokkal csak vegyifülke alatt szabad dolgozni.15. Légritkítást csak vastag falú vagy gömb alakú edényekben szabad végezni.16. Működő kísérletet/készüléket őrizetlenül, felügyelet nélkül hagyni tilos!17. A vegyszerekkel bánjunk takarékosan, csak tiszta eszközökkel vegyünk ki a tárolóedényből!18. Az asztalra, padlóra került vegyszert haladéktalanul takarítsuk fel, a vegyszer tulajdonságait figye-

lembe véve!19. A vegyszerhulladékokat szelektíven össze kell gyűjteni, és gondoskodni kell az ártalmatlanításuk-

ról.20. vegyszereket az iskolából elvinni, otthon vagy más helyen kísérletezni tilos!

A laboratóriumi gyakorlat jegyzőkönyve

A jegyzőkönyv a laboratóriumi munka tükre. A gyakorlatok során elvégzett feladatok, mérések események rögzítésére szolgál. A jó felépítésű, tartalmas jegyzőkönyv lehetősé-get ad arra, hogy azt kézbe véve magunk, vagy akár más személy is reprodukálni tudja a vizsgálatot.

A jegyzőkönyv terjedelme az elvégzett gyakorlathoz, méréshez kell, hogy igazodjon, általános szerkeze-te, felépítése a következő: 1. cím (kezdési időpont, ha a mérés hosszadalmas, és egy későbbi gyakorlaton fejeződik be), 2. dátum, 3. mérési elv, 4. munkamenet (a gyakorlat, mérés főbb részei), 5. a kivitelezés rövid leírása, 6. a felhasznált anyagok R (risk = kockázat) és S (safety = biztonság) számai, 7. mérési adatok (a számolás alapját képező adatok pl. tömegmérés eredménye, titrálások fogyásai

stb.), 8. reakcióegyenlet(ek), ha van kémiai átalakulás, 9. az eredmény kiszámítása,10. az eredmény közlése: a gyakorlat címéhez kapcsolódó mérési eredmény jól látható kiemelése mér-

tékegységgel a jegyzőkönyv végén,11. befejezési időpont (ha a mérés hosszadalmas, és egy korábbi gyakorlaton kezdődött).


telepÜléSI SZIlárd HUllAdékok VIZSGálAtA – MIntAVétel

A minta fogalma

A minta, a sokaságnak azt a részét jelenti, amelyet a vizsgálat céljára elkülönítünk, mivel teljes sokaságvizsgálatra nincs lehetőség. Sokaság az anyag teljes mennyisége (pl. a meg-telt hulladékgyűjtő célgép tartalma).Mint fogalom általános értelemben is használatos a minta, mert ha valamivel kapcsolatban felmérik a társadalom véleményét, akkor is csak korlátozott számú csoportot tudnak meg-kérdezni: ezt is mintának nevezik. A teljes társadalom megkérdezése nem célszerű, mert túlságosan bonyolult, költséges, és hosszadalmas, ugyanakkor várhatóan nem sokkal fog eltérni az eredmény a megfelelő létszámú csoport felmérésének eredményétől.A kritikus dolog tehát az, hogy mennyi elemet kell elkülöníteni a sokaságból, hogy a ka-pott eredmény megfelelően tükrözze a sokaság tulajdonságait. Ezt úgy mondjuk, hogy a minta reprezentatív legyen. Ez minden mintavételnél kritikus dolog, és alapvetően kihat a további mérések eredményeire.A környezetvédelmi vizsgálatok mintavételeire szabványok alapján kerül sor, így a telepü-lési szilárd hulladék mintavételét is szabvány szerint kell végezni.

Szabványos mintavétel települési szilárd hulladékbóla mintavételt az MSZ 21976-1: 1981 Települési szilárd hulladékok vizsgálata Mintavétel szabvány sze-rint kell végezni. Az eljáráshoz nagy mennyiségű hulladék, nagy munkaterület és speciális körülmények kellenek, ezért az iskolai laboratóriumban nem végezhető el.A mintavétel részletei elolvashatók a vonatkozó szabványban. Lényege a következő:1. gyűjtőkörzetet jelölnek ki, amely egységes fűtési és beépítettségi rendszer szerinti jól behatárolható

terület, amelyből a vizsgálathoz a részmintákat begyűjtik (a háztartásokban a szabványos edényekben összegyűjtött hulladék).

2. A gyűjtőkörzetben kihelyezett edények tartalmát (részminták) a hulladékgyűjtő célgéppel begyűjtik. A részmintákból a gépjármű gyűjtőterében átlagminta keletkezik a folyamatos begyűjtés és tömörítés közben.

3. A gyűjtőjárművet a hulladékártalmatlanító telepen lemérik, a beszállított hulladék tömegét meghatá-rozzák.

4. A jármű az összegyűjtött hulladékot az erre a célra kijelölt vízszintes, kemény (ledöngölt vagy lebe-tonozott) felületre kiüríti.

5. A jármű a gyűjtési programot folytatja a fentiek szerint, és további mennyiséget szállít be a telepre.6. A napi gyűjtési program befejezése után a teljes hulladékhalmazt speciális, ívben hajlított villával

kb. 50–60 cm vastagságban kiterítik, majd fokozatosan, többszöri (legalább ötszöri) negyedeléssel és keveréssel csökkentik a feldolgozandó minta térfogatát a következők szerint:mechanikai összetétel meghatározása esetén 0,5–0,6 m3-re,egyéb vizsgálatok esetén 0,1–0,2 m3-re.

7. Az így kapott anyaghalmaz adja a további kezelés (rostálás, osztályozás) és a fizikai-kémiai-biológiai elemzések mintaanyagát.a mintavétel gyakoriságát a szabvány szabályozza a település mérete alapján.

A mintavételi hetek száma:nagyobb településeken legalább évi 12, –kisebb településeken évi 4–6. –


A mintavételi hetek elosztása:nagyobb településeken havi, –kisebb településeken a szilárd hulladék kibocsátás évszaki ingadozásának megfelelően. –

A mintavételi hét folyamán egy adott gyűjtőkörzetből legalább egy héten át napi rendszerességgel kell a hulladékot mintázni és vizsgálni.

A minták fogalmi meghatározásaRészminta: a gyűjtőkörzet lakóházainak, illetve intézményeinek gyűjtőedényeiben gyűjtött települési szilárd hulladék.Nyersminta: a részminták összegyűjtésekor a gyűjtőjárműben felhalmozott települési szilárd hulladék.Átlagminta: a nyersminta homogenizálásával és fokozatos átlós negyedelésével 0,1–0,6 m3 térfogatra

csökkentett hányada, mely összetételében reprezentálja a gyűjtőkörzet települési szilárd hulladékát.Laboratóriumi nyersminta: a szabványosan vételezett szilárd hulladékminta, amely nedves állapotú

szerves és szervetlen anyagok heterogén keveréke, és amely még nem alkalmas laboratóriumi elem-zésekre.

Laboratóriumi minta: a laboratóriumi nyersmintából a nagyobb fémtárgyak kézi válogatás általi eltávo-lításával készített minta.

Elemzési minta kémiai vizsgálatok céljára: a laboratóriumi minta 105 oC-on tömegállandó ságig szárított, 0,5 mm szemcseméretűre aprított, homogenizált része.

Elemzési minta biológiai vizsgálatok céljára: a laboratóriumi minta arányosan osztott részéből steril fiziológiás sóoldattal vagy steril csapvízzel 1:10 arányban készített kivonat.

telepÜléSI SZIlárd HUllAdékok VIZSGálAtA – MIntA-előkéSZítéS

A nedves, szilárd laboratóriumi nyers hulladékmintából 24 órán belül el kell készíteni a laboratóriumi és elemzési mintákat. A vizsgálat megkezdéséig az anyagot hűtőszekrényben (+4°C-on) kell tartani.

A laboratóriumi nyersminta szükséges mennyiségét fémtálcára helyezik. A mintában lévő fémtárgya-kat kézi válogatással eltávolítják. Az így kapott laboratóriumi mintát a kémiai és biológiai vizsgálatok számára tovább kezeljük.

A minta előkészítése kémiai vizsgálatokhozA laboratóriumi mintát 0,01 g pontossággal lemérik, és szabvány szerint (MSZ 21976-3:1981) megha-tározzák a durva nedvességtartalmát. A tömegállandóságig szárított mintát – az anyag összetételétől függően – kalapácsos, majd késes darálóban addig őrlik, amíg az anyag szemcsemérete 0,5 mm lesz (ellenőrzés 0,5 mm finomságú szitán). A szitán fennmaradó részt golyós malomban tovább őrlik, majd az őrleményt homogenizálják.

A minta előkészítése biológiai vizsgálatokhozA laboratóriumi minta egy részét a bakteriológiai, a gomba- és féregpete-vizsgálatokhoz steril fizioló-giás sóoldattal 1:10 arányban 1 óra időtartamig rázatják. Ezután szükség szerinti időtartamig ülepedni hagyják, és a vizsgálatokhoz a vizes fázist használják fel (lehetőleg azonnal).

A minta előkészítése toxikológiai vizsgálatokhozA toxikológiai vizsgálatokhoz a steril fiziológiás sóoldat helyett csapvizet használnak, egyébként az elő-készítés módja azonos a biológiai vizsgálathoz való előkészítéssel.


A minták tárolásaA szárított laboratóriumi minták szobahőmérsékleten tárolhatók. A higroszkópos (nedvszívó) mintákat jól záró porüvegben kell tárolni. a tárolóedényeket azonosító jellel kell ellátni.

HUllAdékkIVonAtok kéSZítéSe

általános ismeretek

A kivonat vagy extraktum a szilárd anyag azon részét tartalmazza oldott állapotban, amely a vizsgálat szempontjából lényeges.

A hulladékkivonatok tehát olyan oldatok, amelyek különböző oldószerrel készültek a szilárd hulladék-ból, bizonyos alkotók célzott kioldása érdekében. Az oldódás elősegítésére intenzív érintkeztetést kell biztosítani a hulladék és a kivonószer (oldószer) között, ezt gépi rázatással valósítjuk meg laboratóriumi rázógépben. A rázatás időtartamát tapasztalati úton kell meg határozni. A cél az egyensúlyi állapot eléré-se, azaz a hulladékból kioldódó, és a folyékony fázisból a szilárd hulladékba visszadiffundáló anyagok mennyisége megegyezik.

A hulladékkivonatok készítésekor különböző környezeti hatásokat modelleznek, amelyek a hulladé-kot érhetik eltérő körülmények között. A kivonószer megválasztása kémiai anyag ismeret alapján törté-nik az egyes vegyületek, vagy azonos tulajdonságú anyagok oldhatósági tulajdonságai szerint.

Hulladékkivonatok készítésekor megkülönböztetjük a nem veszélyes és a veszélyes hulladé kokat. ve-szélyes hulladékok esetén többféle hatást kell vizsgálni, ezért többféle kivonatot kell készíteni. Települési szilárd hulladék esetén többnyire csak vizes kivonatot szoktak készíteni (amellyel a csapadékvíz oldó hatását szimulálják). A gyakorlat folyamán települési szilárd hulladékkal fogunk dolgozni, de készítünk olyan kivonatokat is, melyeket veszélyes hulladékok esetén szoktak készíteni, mert így bővíthetjük a vizsgálatok körét.

A kivonatok készítésekor a szilárd anyag (az arány első tényezője) és a kivonó folyadék (az arány második tényezője) mennyiségi arányát szokás megadni: pl. 1:10 kivonat azt jelenti, hogy 1 g szilárd hulladékhoz 10 cm3 kivonószert (folyadékot) adunk. A továbbiakban ez az arány egyértelműen megadja a kivonat összetételét.

A kivonatok fajtáiA kivonat fajtája A célzott modellezésvizes kivonat A csapadékvíz oldó hatását modellezi.4,5 pH-jú ammónium-acetát-pufferes kivonat

A savanyú kémhatású csurgalékvíz oldó hatását modellezi, amely a hulladéklerakóban jelen van.

2 mol/dm3-es salétromsavas kivonat

A kioldható komponensek összes mennyiségének meghatározását teszi lehetővé.

1 g/dm3-es dimetil-szulfoxidos kivonat

A vízzel nem kioldható szerves anyagok meghatározását teszi lehetővé.


GyAkorlAtI FelAdAtok

6. gyAKORLAT

Hulladékkivonatok készítése


Feladat ön olyan munkahelyen dolgozik, ahol folyamatosan ellenőrizni kell a hulladékból kioldódható, potenciálisan veszélyes anyagokat. Ehhez szükséges különböző kivonatokat készíteni a vizsgálandó települési szilárd hulladékból.

InForMáCIóS lApA gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 135 perc (közben párhuzamosan egyéb munkát is kell végeznie).

A beadás határideje: 1 hét.

Vizes hulladékkivonat készítéseA kioldáshoz általában 100 g légszáraz anyagnak megfelelő mintát, mérünk be 0,1 g pontossággal (azaz tá- –ramérlegen), és 10-szeres mennyiségű vízzel végezzük a kioldást, azaz 1:10 hulladékkivonatot készítünk. A vizsgálathoz elegendő 10 g hulladékminta és 100 cm3 víz.

A szabványt módosított formában alkalmazzuk: 10 g légszáraz hulladékból indulunk ki, egyéb változtatást nem alkalmazunk (az 1:10 arány megmarad).

A minta teljes mennyiségét rázóedénybe visszük, és a számított mennyiségű vizet adjuk hozzá. Az így kapott –szuszpenziót erőteljesen összerázzuk, majd szobahőmérsékleten rázógépben (szabvány szerint 4 órán át) rázat-juk. A rázatás idejét csökkenthetjük a laboratóriumi gyakorlat időkeretéhez.A rázatás befejezése után a szuszpenziót 15–20 percig ülepedni hagyjuk, majd átszűrjük először táblás szűrőpa- –píron, majd 0,45 μm pórusméretű membránszűrőn.A leszűrt kivonatot hűtőszekrényben kell tárolni a vizsgálatok megkezdéséig. –

Ammónium-acetát pufferes kivonat készítéseA minta és az acetát puffer mennyiségének megválasztását a vizes kivonat készítéshez hasonlóan kell megvá- –lasztani.Ha gázképződést észlelünk a folyadék és a hulladék érintkezésekor, lassan történjen az összekeverés, várjuk –meg, míg a gázképződés megszűnik! Ezt követően mérjük meg a felúszó folyadék pH-ját. Ha ez nem 4,5±0,5, a pH-t szükség szerint 0,2 mol/dm3-es ecetsavval, vagy 0,2 mol/dm3-es ammónium-hidroxid oldattal 4,5±0,5-re állítsuk be! A pH beállításához legfeljebb 10 cm3 ecetsav, vagy ammónium-hidroxid oldatot szabad használni. Több adalékot nem szabad felhasználni! Ha mégsem vagyunk az adott pH-tartományban, akkor az adott pH-n végezzük a minta extrahálását (kivonását).A kivonat pH-ját megmérjük, a további vizsgálatok megkezdéséig hűtőszekrényben tároljuk. –

ásványi savas (2 mol/dm3-es salétromsavas) kivonat készítéseA kivonatkészítést a vizes kivonatkészítéshez hasonlóan végezzük, de kivonószerként 2 mol/dm – 3-es salétromsa-vat használunk. Szükség esetén sósav vagy kénsav is alkalmazható (az oldhatósági viszonyok figyelembevételé-vel).A kivonat pH-ját megmérjük, a további vizsgálatok megkezdéséig hűtőszekrényben tároljuk. –

dimetil-szulfoxidos kivonat készítéseA kivonatkészítést a vizes kivonatkészítéshez hasonlóan végezzük, de kivonószerként 1 g/dm3-es dimetil-szulfoxidot (DMSO) használunk. A további vizsgálatok megkezdéséig a kivonatot hűtőszekrényben tároljuk.


Számításokírja le az egyik kivonat elkészítésének számítását! (A többi kivonat ennek analógiájára készül.)

dokumentálás szempontjaiA gyakorlatot jegyzőkönyv formájában kell beadnia. –Amennyiben ön készítette el a kivonószereket (oldatok), azok összetételének kiszámítását is írja be a jegyző- –könyvbe!A jegyzőkönyv felépítését ebben a tanulói jegyzetben megtalálja. –

értékelés szempontjaiA jegyzőkönyv tartalma (megfelel-e a tanulói jegyzetben leírt követelményeknek) –A jegyzőkönyv formai, esztétikai kivitelezése –

Ügyeljen a jegyzőkönyv beadásának határidejére!


telepÜléSI SZIlárd HUllAdékok VIZSGálAtA – HIGroSZkópoS nedVeSSéGtArtAloM

MeGHAtároZáSA

Fogalom meghatározásaHigroszkópos nedvességtartalom: a légszáraz hulladékminta víztartalma a szerkezeti víz kivételével (amely 140 °C fölé történő hevítéssel távozik a mintából).

A módszer elveSzárítással történő gravimetriás meghatározás.

7. gyAKORLAT

települési szilárd hulladék higroszkópos nedvességtartalmának meghatározása


Feladat ön olyan munkahelyen dolgozik, ahol folyamatosan ellenőrizni kell a hulladék nedvességtartalmát. Ehhez szükséges az őrölt, homogenizált hulladék nedvességtartalmának rendszeres vizsgálata.



Higroszkópos nedvességtartalom meghatározásaAz őrölt, homogenizált, légszáraz mintát használjuk a vizsgálathoz, melyet porüvegben tárolunk. –Előzetesen kiszárított, exszikkátorban tartott, és fedővel együtt analitikai mérlegen lemért mérőedénybe (g – 3) kb. 5 g hulladékmintát mérünk be, 0,001 g pontossággal. A bemért hulladékmintát egyenletesen szétterítjük az edényben, majd 105 °C hőmérsékletű szárítószekrénybe helyezzük, és a fedeleket a hozzátartozó mérőedényhez támasztva 105±5 °C -on tömegállandóságig szárítjuk.1,5–2 órás szárítás után a mintát kivesszük, a fedőt az edényre ferdén ráhelyezve exszikkátorban hűlni hagyjuk. –Kihűlés után befedjük a mérőedényt és lemérjük. A tömegállandóságot félórás további szárítás után ellenőriz-zük. Tömegállandóság esetén a két mérés közötti eltérés legfeljebb 0,01 g lehet.

Számításokírja le a tömegmérések adatait, majd a képlettel számítsa ki az eredményt! Több párhuzamos vizsgálat esetén az ered-ményeket átlagolni kell.

%10031

21 ⋅−−

=GGGGnh , ahol

nh: a higroszkópos nedvesség (%),g1: a bemért hulladékminta tömege bemérőedénnyel együtt (g),g2: a visszamért száraz minta tömege bemérőedénnyel együtt (g),g3: a bemérőedény tömege (g).

dokumentálás szempontjaiA gyakorlatot jegyzőkönyv formájában kell beadnia. –A jegyzőkönyv felépítését ebben a tanulói jegyzetben megtalálja. –


értékelés szempontjaiAz eredmény megfelelősége, pontossága –A jegyzőkönyv tartalma (megfelel-e a tanulói jegyzetben leírt követelményeknek) –A jegyzőkönyv formai, esztétikai kivitelezése –


telepÜléSI SZIlárd HUllAdékok VIZSGálAtA –HAMUtArtAloM MeGHAtároZáSA

Fogalom meghatározásaHamu: a települési szilárd hulladéknak az előkezelés és hamvasztás után visszamaradó része.Hamutartalom: a hamu tömegének a hamvasztáshoz bemért szilárd hulladék tömegére vonatkoztatott százaléka.

A módszer elveA települési szilárd hulladékot elszenesítjük, majd 800 °C-on történő elhamvasztás után a hamutartalom tömegét meghatározzuk.

8. gyAKORLAT

települési szilárd hulladék hamutartalmának meghatározása


Feladat ön olyan munkahelyen dolgozik, ahol termikus hulladékártalmatlanítás történik, ezért folyamatosan ellenőrizni kell a hulladék hamutartalmát (szilárd égetési maradék) annak helyigénye, és további kezelése miatt. Ehhez szükséges az őrölt, homogenizált hulladék hamutartalmának rendszeres vizsgálata.



Hamutartalom meghatározásaAz őrölt, homogenizált, légszáraz mintát használjuk a vizsgálathoz, melyet porüvegben tárolunk. –A hulladékból kb. 1–2 g-ot 0,0001 g pontossággal tömegállandóságig izzított, analitikai mérlegen lemért –izzítótégelybe mérünk.A szenesítés menete: – a mintával együtt lemért izzítótégelyt vasháromlábon lévő drótháromszögre (agyaghárom-szögre) helyezzük kb. 45°-os szögben megdöntve.Elszívófülkében gázláng segítségével óvatosan kezdjük szenesíteni a hulladékot. Amennyiben a hulladék meg- –gyullad, a gázlángot elvesszük az izzítótégely alól. A szenesítést akkor fejezzük be, amikor a minta erőteljes füstölése megszűnt.A hamvasztás menete: – az izzítótégelyt az elszenesített anyaggal szobahőmérsékletű elektromos fűtésű izzító-kemencébe helyezzük. A kemencét 800 °C-ra felfűtjük, és kb. 15 percig ezen a hőfokon tartjuk. Az izzítási idő letelte után a fűtést megszűntetjük, a kemence ajtaját óvatosan (fokozatosan) kinyitjuk, és gázlángban megmele-gített tégelyfogó ollóval kiemeljük a tégelyt a kemencéből, és hőelosztó dróthálóra helyezzük.Ezután exszikkátorba helyezzük, és hűlni hagyjuk. A szobahőmérséklet elérésekor a hamut tartalmazó –izzítótégely tömegét analitikai mérlegen visszamérjük.


számításokírja le a tömegmérések adatait, majd a képlettel számítsa ki az eredményt! Több párhuzamos vizsgálat esetén az ered-ményeket átlagolni kell.

%10012

13 ⋅−−

=mmmmH , ahol

H: a települési szilárd hulladék hamutartalma (%),m1: az izzítótégely tömege (g),m2: a bemért hulladékminta és az izzítótégely együttes tömege (g).m3: az izzítás után visszamaradó hamu és az izzítótégely együttes tömege (g).

Dokumentálás szempontjaiA gyakorlatot jegyzőkönyv formájában kell beadnia. –A jegyzőkönyv felépítését ebben a tanulói jegyzetben megtalálja. –

Értékelés szempontjaiAz eredmény megfelelősége, pontossága –A jegyzőkönyv tartalma (megfelel-e a tanulói jegyzetben leírt követelményeknek) –A jegyzőkönyv formai, esztétikai kivitelezése –


koMpoSZt SZerVeSAnyAG-tArtAlMánAk MeGHAtároZáSA

Fogalom meghatározásaKomposztnak nevezzük a magas szervesanyag tartalmú (főleg növényi eredetű) hulladé-koknak a levegő oxigénjének jelenlétében mikroorganizmusok által lebontott szagmentes, stabil termékét.

A módszer elveA meghatározás azon alapul, hogy magas hőmérsékleten a szerves anyagok vízgőz, és bomlási gázok fejlődése közben elbomlanak, és szervetlen anyaggá (hamu) alakulnak. Ennek megfelelően a vizsgálatot a hamutartalom meghatározásával azonos módon végez-zük azzal a különbséggel, hogy települési szilárd hulladék helyett komposztot mérünk az izzítótégelybe.

9. gyAKORLAT

komposzt szervesanyag-tartalmának meghatározása


Feladat ön komposztálóüzemben dolgozik, ahol folyamatosan ellenőrizni kell a kész komposzt szervesanyag-tartalmát további felhasználhatóságának megítélése miatt. Ehhez szükséges a rostált, homogenizált komposzt rendszeres vizsgálata, ha-mutartalmának ellenőrzésével.



Hamutartalom meghatározásaHomogenizált, légszáraz, mintát használjunk a vizsgálathoz, melyet porüvegben tárolunk. –A komposztból kb. 1–2 g-ot 0,0001 g pontossággal tömegállandóságig izzított, analitikai mérlegen lemért –izzítótégelybe mérünk.A szenesítés menete: – a mintával együtt lemért izzítótégelyt vasháromlábon lévő drótháromszögre (agyaghárom-szögre) helyezzük kb. 45°-os szögben megdöntve.elszívófülkében gázláng segítségével óvatosan kezdjük szenesíteni a komposztot. amennyiben a vizsgált minta –meggyullad, a gázlángot elvesszük az izzítótégely alól. A szenesítést akkor fejezzük be, amikor az erőteljes füstölés megszűnt.A hamvasztás menete: – az izzítótégelyt az elszenesített anyaggal szobahőmérsékletű elektromos fűtésű izzító-kemencébe helyezzük. A kemencét 800 °C-ra felfűtjük, és kb. 15 percig ezen a hőfokon tartjuk. Az izzítási idő letelte után a fűtést megszűntetjük, a kemence ajtaját óvatosan (fokozatosan) kinyitjuk, és gázlángban megmele-gített tégelyfogó ollóval kiemeljük a tégelyt a kemencéből, és hőelosztó dróthálóra helyezzük.Ezután exszikkátorba tesszük és hűlni hagyjuk. A szobahőmérséklet elérésekor a hamut tartalmazó izzítótégely –tömegét analitikai mérlegen visszamérjük.


Számításokírja le a tömegmérések adatait, majd a képlettel számítsa ki az eredményt! Több párhuzamos vizsgálat esetén az ered-ményeket átlagolni kell.

%10012

13 ⋅−−

=mmmmH , ahol

H: a komposzt hamutartalma (%),m1: az izzítótégely tömege (g),m2: a bemért komposztminta és az izzítótégely együttes tömege (g),m3: az izzítás után visszamaradó hamu és az izzítótégely együttes tömege (g).A komposzt szervesanyag-tartalma: Sz = 100% – H.

dokumentálás szempontjaiA gyakorlatot jegyzőkönyv formájában kell beadnia. –A jegyzőkönyv felépítését ebben a tanulói jegyzetben megtalálja. –

értékelés szempontjaiAz eredmény megfelelősége, pontossága –A jegyzőkönyv tartalma (megfelel-e a tanulói jegyzetben leírt követelményeknek) –A jegyzőkönyv formai, esztétikai kivitelezése –


telepÜléSI SZIlárd HUllAdékok VIZSGálAtA –IllóSZerVeSSAV-tArtAloM MeGHAtároZáSA

Fogalom meghatározásaA települési szilárd hulladékban lévő szerves anyagok biológiai úton történő bomlásuk közben kis szénatomszámú, vízgőzzel illó szerves savak keletkeznek, melyeket gyűjtőné-ven illószervessavaknak nevezünk.

A módszer elveA hulladékot atmoszférikus desztilláló készülékben, vizes közegben felforraljuk, az illószervessavakat sóikból tömény kénsav csepegtetésével felszabadítjuk, desztilláljuk, és feleslegben lévő Fenolftalein-indikátorral színezett ismert mennyiségű nátrium-hidroxid mérőoldatban felfogjuk (elnyeletjük). A lúgfelesleget sósav mérőoldattal megtitráljuk.

10. gyAKORLAT

települési szilárd hulladék illószervessav tartalmának meghatározása


Feladat ön olyan laboratóriumban dolgozik, ahol folyamatosan ellenőrizni kell a begyűjtött települési szilárd hulladék állapotát, összetételét. Ennek egyik lehetséges módszere az illószervessav-tartalom meghatározása. Határozza meg a vizsgálandó minta illószervessav tartalmát a módosított szabványos leírás szerint!



Illószervessav-tartalom meghatározása2–3 g körüli mennyiségű száraz aprított hulladékot analitikai mérlegen kimérünk és csiszolatos −atmoszférikus desztilláló készülék 500 cm3-es kétnyakú desztilláló lombikjába tesszük. Hozzáadunk 200 cm3 kiforralt desztillált vizet, körkörös mozdulatokkal alaposan összerázzuk, és miután átnedvesedett a minta, a desztilláló készüléket összeszereljük. Szedőlombikként 250 cm3-es gömblombikot szerelünk. A desztillátumot 50,00 cm3 0,1 mol/dm3-es NaOH mérőoldatban fogjuk fel, amelyhez előtte néhány csepp Fenolftalein indikátort adtunk. Dróthálón át (kb. 0,5 cm-re felette) gázlánggal melegíteni kezdjük. Amikor felforrt, csepegtető tölcsérből 2,5 cm3 tömény kénsavat adunk hozzá és addig desztillálunk, míg iszapsűrű lesz a desztilláló lombik tartalma (kb. 150 cm3 folyadék átdesztillál). A NaOH mérőoldatnak (amelyben a párlatot felfogjuk) mindvégig feleslegben kell lennie (lila legyen!).A desztillálás után a párlatból 250 cm− 3 törzsoldatot készítünk. Ebből 50 cm3-t pipettázunk Erlenmeyer-lombikba, és a NaOH felesleget 0,1 mol/dm3-es HCl mérőoldattal titráljuk (elszíntelenedésig).Az illósavak felszabadulását befolyásolja a forralási sebesség, a desztillátum térfogata, a készülék −pontos illesztése. A desztillálást lassan, egyenletes melegítéssel végezzük. Ha az időből kitelik, az eljárást megismételjük.−


Számítások

, ahol

a: a 0,1 mol/dm3-es naOH mérőoldat térfogata (amiben felfogjuk a desztillátumot) (cm3),ca: a 0,1 mol/dm3-es naOH mérőoldat pontos koncentrációja (mmol/cm3),b: a 0,1 mol/dm3-es HCl mérőoldat térfogata (cm3),cb: a 0,1 mol/dm3-es HCl mérőoldat pontos koncentrációja (mmol/cm3),5: a titrált rész és a törzsoldat térfogatának viszonyából adódó tényező,60,05: az ecetsav móltömege (mg/mmol),1000: átszámítási tényező (g/kg),sz: a minta szárazanyagtartalma (%),m: a bemért hulladék tömege (g),0,7: a desztillálási hatásfok (tapasztalati érték),100: viszonyítás az abszolút száraz tömeghez (%).

Az illószervessav-tartalmat (x) ecetsavban fejezzük ki és mg/kg-ban a száraz anyagtartalomra vonatkoztatva adjuk meg.

dokumentálás szempontjaiA gyakorlatot jegyzőkönyv formájában kell beadnia.−A jegyzőkönyv felépítését ebben a tanulói jegyzetben megtalálja.−

értékelés szempontjaiAz eredmény megfelelősége, pontossága−A jegyzőkönyv tartalma (megfelel-e a tanulói jegyzetben leírt követelményeknek)−A jegyzőkönyv formai, esztétikai kivitelezése−

Házi feladat (egyéni)A laboratóriumi gyakorlaton feldolgozott témakörből készítsen egyénileg jegyzőkönyvet a 6. gyakorlat információs lapján meghatározott megfigyelési szempontok szerint:A jegyzőkönyvet a következő gyakorlat megkezdéséig be kell adnia (elektronikus formá-ban elküldeni a tanár által megadott e-mail címre)!

Házi feladat (kis csoportos)A terepi gyakorlaton feldolgozott témakör 11–14–15. altémájából készítsen a csoport Po-werPoint bemutatót max. 10 dia terjedelemben, amely részletesen bemutatja az adott mű-veletet.A ppt. bemutatása a 29–30. hulladékgazdálkodás gyakorlat órákon lesz, amikor minden csoportból egy tanuló bemutatja az osztálynak a csoportja által készített előadási anya-got.



Szabványok:MSZ 21976-1: 1981 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. MintavételMSZ 21976-2: 1981 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. A minta előkészítéseMSZ 21976-3: 1981 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. nedvességtartalom meghatározásaMSZ 21976-5: 1981 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Hamutartalom meghatározásaMSZ 21976-13: 1991 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Az illószervessav-tartalom meghatá-rozásaMSZ 21978-9: 1998 veszélyes hulladékok vizsgálata. Hulladékkivonatok készítése fizikai, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatokhoz

Tanulói jegyzet


7. tanulói Projekt-(Feladat) beMutató

Ennek a témakörnek az a célja, hogy ön a kijelölt és elvégzett gyakorlatok (terepi, illetve laboratóriumi) feldolgozásával ké- –szített prezentációs anyagot (ppt-anyagok) bemutassa társainak – az osztály (cso-port) előtt;társaival, a témával kapcsolatos tapasztalataikat feltárják és rendszerezzék, megosz- –szák egymás között;és társai fejlesszék az egymásra figyelés, empátia, segítőkész magatartás képessé- –gét;és társai az előadásokhoz kapcsolódó, vita és megbeszélés alapját képező gondolato- –kat tudjanak megfogalmazni.

A társak által bemutatott prezentációk, melyek felidézik a terepi és laboratóri umi gya-korlatokon feldolgozott tananyagokat, igen alkalmasak a hulladék gazdálkodási szakmai ismeretek felidézésére, rendszerezésére, elmélyítésére.

követelményekÖn

legyen képes a projektfeladat folyamatát leírni, illusztrálni; –tudja ismertetni, társaival megosztani saját tapasztalatait és élményeit, melyeket a gyakorlatok –elvégzése során szerzett;legyen képes egy rövid előadás időbeli megtervezésére. –


A tAnUlóI proJektBeMUtAtó tárGyA

Ahogy a tanulói jegyzet 1. tananyagegységében is szerepel, a hulladékgazdálkodás gyakorlat tantárgy 1-28. tanítási óráin elvégzett-feldolgozott tananyagról PowerPoint előadás formájában kell beszámolni a tanulótársak számára.

A PowerPoint előadást az osztály tagjainak kis csoportokban (létszám az osztály létszámától függ) kell elkészíteni, és a csoport egyik tagjának kell előadnia a 29-30. gyakorlati órákon.

A tanulók előadása felidézi, rendszerezi, elmélyíti a gyakorlatok során szerzett ismereteket, szükség esetén a vitás, vagy meg nem értett dolgokat helyre teszi.

A feldolgozásra kerülő tananyagegységek, kijelölhető altémák a következő táblázatban találhatók, azaz ezeket a problémaköröket kell előadni a csoportok képviselőinek:


A tananyagegység célkitű-zése A feldolgozásra javasolt altémák

1. Üzemi környezet-védelmi laborató-rium meglátoga-tása

Akkreditált környezetvédel-mi laboratórium működésé-nek megismerése

Az akkreditált laboratóriumok működésé-nek jelentősége, azok feladata a hulladék-gazdálkodás területén.A leggyakoribb hulladékanalitikai vizsgála-tok; mire alkalmazhatók a hulladékvizsgá-latok eredményei?

2. Hulladékkezelés I. – begyűjtés, előkészítő (fizikai) műveletek

A háztartásokban, nagy mennyiségben keletkező (fő-ként csomagolási – és egyéb) hulladékok begyűjtésének, előkezelésének (hasznosí-tásra történő előkészítése) elsajátítása.

A hulladékgyűjtő szigetek jelentősége a la-kossági szelektív gyűjtés területén (számuk a fővárosban, elhelyezésük szempontjai, kihasználtságuk –, gondozási-karbantartási kérdések).A lakossági hulladékgyűjtő udvarok sze-repe a fővárosi szelektív hulladékgyűjtés folyamatában.A szelektív gyűjtés eredményeként ösz-szegyűjtött hulladékok előkészítése az újrahasznosítás érdekében (műanyag-, fém-, üveg-, papír-, elektronikai- és akkumulátor-hulladékok előkészítő műveletei).

3. Hulladékkezelés II.– termikus hul-ladékkezelés

A települési szilárd hulladék termikus hasznosítása-ár-talmatlanítása. a folyamat részműveleteinek elsajátítása.

A hulladék tárolása, előkészítése-adagolása, égetése.A hulladékégetés égéstermékeinek keze-lése (salakkezelés-hasznosítás lehetősége, pernyekezelés);a füstgáztisztítás és hőhasznosítás folyama-ta).A füstgázelemzés jelentősége és módszere az FKF Zrt. Fővárosi Hulladékhasznosító Művében.



A tananyagegység célkitű-zése A feldolgozásra javasolt altémák

4. Hulladékkezelés III.– biológiai hul-ladékkezelés

A komposztálás lehetőségei-nek elsajátítása – elsősorban a növényi eredetű hulladékok feldolgozásának megismeré-sével.

A komposztás – mint aerob lebontási folya-mat potenciális alapanyagainak és optimális paramétereinek bemutatása.a komposztálás gyakorlati kivitelezése – különböző komposztálási technológiák bemutatása (ipari és háztáji).

5. A hulladék végső elhelyezése

A települési szilárd hulladék rendezett lerakása feltételei-nek, folyamatának megisme-rése.

A rendezett lerakó kialakításának megelőző műveletei (terület-kiválasztás, előzetes ha-tásvizsgálat, a területileg érintett lakosság bevonása a döntés-előkészítésbe).A települési szilárd hulladék rendezett lera-kásának folyamata (beszállítás-átvétel, lera-kás, kapcsolódó műveletek (biogázkezelés), a telep infrastrukturális szükséglete).A rendezett lerakó bezárását követő rekul-tiváció (a hulladékot takaró rétegrendek, a tájba-illesztés, az utógondozás.

6. Hulladékanalízis – fizikai, kémiai mérések

Az iskolai laboratóriumban elvégzett vizsgálatok össze-foglalása-bemutatása.

A települési szilárd hulladék nedvességtar-talmának meghatározása (durva- és hig-roszkópos nedvesség).A települési szilárd hulladék hamutartal-mának, továbbá illószervessav-tartalmának meghatározása.

A tAnUlóI proJektBeMUtAtó FolyAMAtA

előkészítésA tanulói csoportok az 1. tanítási egység tanuló jegyzetében ismertetett megfigyelési szempontoknak megfelelően elkészítik a választott altéma prezentációs anyagát (PowerPoint).

A prezentáció készítésekor vegyék figyelembe azt az útmutatást, melyet ezzel kapcsolatban kaptak az első gyakorlaton, amikor a témakörök illetve altémák választása is megtörtént.

A prezentációs anyagot adathordozó eszközön (pendrive) hozzák el a tanár által megjelölt tanítási órára.

BemutatásA prezentáció bemutatásakor figyeljen a következőkre:

a címnek megfelelő legyen a tartalom (azaz arról szóljon a bemutató, amire a cím utal); –a bemutatott diák tartalma jól átgondolt, a témának megfelelő legyen; –a megadott diaszám- és időkeret elegendő legyen a mondanivaló bemutatására; –a vetítéssel párhuzamosan beszélnie is kell, amelyre előzetesen fel kell készülnie – a mondanivalót –és a képeket összhangba kell hoznia;előadásmódja szakszerű legyen, társainak szóljon, de ne használjon olyan kifejezéseket, amelyek –nem elfogadottak előadások esetében, illetve szleng-kifejezések.


összefoglalásA bemutató során felmerült kérdéseket meg kell beszélni, az ismereteket ötvözni kell a korábban, elmé-letben megismertekkel.

AJánlott IrodAloM A 7. téMAkörHöZ

Tanulói jegyzetAz 1–6. tananyagegységben felsorolt ajánlott irodalmak


8. veszélyes Hulladékok környezeti Hatásai és sPektroFotoMetriás

MegHatározásuk elMéleti alaPjai

A témakör céljai, hogy Ön:ismerje a veszélyes hulladék fogalmát és a veszélyességi tényezőket, –tudja megmagyarázni a hulladékok helytelen kezelésének, lerakásának vagy a keze- –lés elmaradásának környezeti és egészségügyi hatásait,ismerje a hulladékokban előforduló nehézfémek eredetét és élettani hatását, –ismerje a hulladékanalízis klasszikus és műszeres analitikai módszereit, azon belül –a spektrofotometriás mérések lényegét,tudja kiértékelni és dokumentálni a mérési eredményeket. –

követelmény:definiálni tudja a hulladék fogalmát. –Fel tudja sorolni a veszélyességi tényezőket. –Fel tudja sorolni a nehézfémek élettani hatásait. –Ki tudja választani a szilárd és a folyékony hulladékok vizsgálatára alkalmas módszereket. –definiálni tudja a spektrofotometriás mérésekkel kapcsolatos alapfogalmakat. –

VeSZélyeS HUllAdék FoGAlMA

A hulladék és a veszélyes hulladék fogalmára nehéz egységes definíciót adni. Számtalan körülmény és nézőpont befolyásolja, hogy mi tekinthető hulladéknak.

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (vII. 18.) KöM rendelet tar-talmazza. Ez az érvényes Eu-lista alapján készült hulladékkatalógus.

Hulladékok csoportosításaEredet szerint:

termelési hulladék (ipari, mezőgazdasági), –kommunális vagy települési hulladék, –veszélyes hulladék. –

Halmazállapot szerint:szilárd, –gáznemű, –folyékony, –iszapszerű, –pasztaszerű. –

A települési hulladékok csoportosítása:települési szilárd hulladékok, –települési folyékony hulladékok, –inert hulladékok, –biohulladékok. –


A keletkező hulladékok összes mennyiségének megadása:kg, t; –m – 3/év;kg/lakos/év, illetve m – 3/lakos/év egységben.

A hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságaiFizikai jellemzők:

nedvességtartalom (Az ártalmatlanítási módszer kiválasztásánál a mikrobiológiai tevékenység jel- –lemzője, égetés alkalmával pedig, mint elpárologtatandó víz jelentkezik.)éghető anyagtartalom vagy izzítási veszteség (utal a hulladék komposztálhatóságára, éghetősé- –gére.)hamutartalom (Megadja az égetéses ártalmatlanításánál visszamaradó anyagmennyiséget.) –fűtőérték hulladékoknál erős szezonális ingadozást mutat.) –méret vagy frakció (Egyes ártalmatlanítási eljárásoknál, pl. komposztálásnál fontos.) –mechanikai összetétel (ártalmatlanítási és hasznosítási eljárások megválasztásához fontos adat.) –

Kémiai jellemzők:A hulladékok néhány kémiai jellemzőjének ismerete nélkülözhetetlen az ártalmatlanítás és hasznosítás szempontjából, pl.

pH (a hulladék kémhatása éves átlagban közel semleges tartományban mozog nyáron enyhén sava- –nyú, a téli időszakban enyhén lúgos kémhatású),C:N arány ( – a hulladék biológiai-mikrobiológiai bomlási folyamataiban, a komposztálásos ártal-matlanításnál van jelentősége),N-tartalom, – P2O5, K2O meghatározása (mezőgazdasági hasznosítás szempontjából szükséges),halogénanyag-tartalom (kloridok, fluoridok, bromidok), –nehézfémtartalom (ólom, kadmium, higany, réz, vanádium stb.), –egyéb fémtartalom (vas, kalcium, nátrium stb.), –mérgezőanyag-tartalom (PCB stb.). –

A hulladékok környezeti hatását figyelembe véve lehetnek:veszélyes hulladékok, –nem veszélyes hulladékok. –

Veszélyes hulladékokA 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint veszélyes hulladéknak minősül min-den olyan hulladék, amely a törvény 2. számú mellékletben felsorolt (veszélyességi jellemzők jegyzéke) tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalma-zó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent.

A veszélyességi jellemzők részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és vizsgálati módszereket, va-lamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák.

A hulladék veszélyességének mértéke a hulladékban lévő veszélyes tulajdonságokkal rendelkező ösz-szetevők sajátságaitól, azok együttes hatásától függ.

A hulladékok veszélyességét befolyásoló tényezők igen sokfélék pl. a felhasznált alapanyagok minő-sége, azok kölcsönhatása, a technológiák korszerűsége és az infrastruktúra.

Abban az esetben, ha egy adott hulladék nem szerepel a hulladék-jegyzékben, eredete, összetétele ismeretlen, mindig veszélyesnek kell tekinteni.


leggyakrabban előforduló veszélyes hulladékokhoz sorolhatóka lakk, a festék, a növényvédő szer, a műanyaggyártás Pb, Cd, Zn, Hg stb. tartalmú hulladékai, –a timföldgyártásból kikerülő magas szabad lúg, Cu, Zn, Pb, ni-tartalmú vörös iszap, –a bőripar, a gyógyszeripar, a kőolaj feldolgozás veszélyes hulladékai. –

HulladékminősítésA hulladékok vizsgálatát szabványok alapján végzik. A vizsgálatok iránya általában kétféle:

hulladékanalitikai vizsgálatok, –hulladékminősítési vizsgálatok. –

A hulladékanalitikai vizsgálat célja a hulladék fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak meghatá-rozása a hulladék környezeti hatásának megítélése, a megfelelő hulladékkezelési eljárás kiválasztása céljából.

A hulladékminősítési vizsgálat célja a hulladék egészségügyi és környezeti hatásának, jellegének, mértékének megítélése, valamint a veszélyes hulladék megfelelő veszélyességi osztályba sorolása céljá-ból végzett ökotoxikológiai, mikrobiológiai és mutagenitási jellemzők meghatározása.

A fentiek alapján a hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítása a hulladékmi-nősítés feladata. A minősítés célja az adott hulladéknak a környezetet és az ember egészségét veszélyez-tető voltának és mértékének egységes szempontok szerinti megállapítása.

A minősítést megalapozó mintavételt és vizsgálatokat hulladék vizsgálatára akkreditált laboratórium végezheti.A hulladékminősítést megalapozó vizsgálatok:

fizikai és kémiai vizsgálatok (pH, KOI, lobbanáspont, kioldódás, vezetőképesség, PAH-tartalom –stb. → ezeket minden estben el kell végezni),ökotoxikológiai vizsgálatok (daphnia-teszt, alga teszt, hal teszt, csíra teszt stb.), –toxikusság vizsgálata, –mutagenitási vizsgálat, –mikrobiológiai vizsgálatok (fekal coli, fecal streptococcus, szalmonella stb.). –

A vizsgálatokkal kapcsolatos előírásokat az MSZ 21976 sorozatszámú nemzeti szabványok tartalmaz-zák.

Szelektív hulladékgyűjtésA hulladékok újrahasznosításának feltétele a szelektív hulladékgyűjtés, vagyis a hulladékok anyagfajta szerinti szétválogatása. Az így begyűjtött hulladékok még utóválogatóba kerülnek. A kiválogatott má-sodnyersanyagokat további feldolgozásra elszállítják.


Házi feladat

1. FelAdAtHelyezze el az alábbi hulladékokat, írja a hulladékok betűjelét a megfelelő tárolóba!

Szelektív hulladékgyűjtés

Fehér üveg Színes üveg Műanyag papír

Fém Veszélyes hulladék komposzt Szemét

a) kávézaccb) folyóiratc) használt elemd) PET palacke) használt

papírzsebkendő

f) konzervdobozg) gyógyszer maradékh) sörösüvegi) karton cipős dobozj) almacsutka

k) alumínium sörös doboz

l) tojáshéjm) befőttes üvegn) tejes dobozo) kiégett fénycső

p) konyhai zöldség hulladék

q) növényvédő szer csomagolása

r) üres fogkrémes tubus

s) törött üvegpohárt) üres festékes

patron


A HUllAdékok HAtáSA AZ élő éS AZ élettelen környeZetre

2. FelAdAtPárosítsa össze a táblázatban lévő fogalmakat és a magyarázatokat, írja a számok mellé – a középső oszlopba - a megfelelő meghatározás betűjelét!

A visszaforgatás (recycling)1. Re-use a. A melléktermék vagy hulladék nem az

eredeti technológiai folyamatba kerül vissza.

2. direkt recycling B. A termék ismételt felhasználása az eredeti célra. A legnagyobb környezeti haszonnal jár.

3. indirekt recycling C. A melléktermék vagy hulladék visz-szajuttatása az eredeti technológiai folyamatba.

Hulladékok rendkívüli mértékben képesek elszennyezni a környezeti elemeket, pl.:a szél légszennyezést okozva segíti a kiporzást és a párolgást, ugyanakkor esztétikailag is károsítja –a környezetet,a hulladékdepóniák öngyulladása során káros anyagok keletkezhetnek és kerülnek a levegőbe, –a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakókból a csapadék bemosó hatására elszennye- –ződnek a talajok, a talajvizek és a vízbázisok,a bioszféra savanyosodása még tovább képes ezt a folyamatot fokozni, pl. azzal, hogy elősegíti a –hulladékokban lévő nehézfémek kioldódását, a talajba és a vizekbe kerülő káros anyagok a táplálékláncon keresztül bejutnak az emberi szerve- –zetbe, ott akkumulálódnak a bioakkumuláció és toxicitás valamint a fertőzések révén az embert közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten módon károsíthatja.

3. FelAdAtA kapcsolódó elméleti ismeretek rendszerezését segítő önellenőrző kérdések.1. Mi a hulladék a jogszabályok szerint?2. Mit nevezünk veszélyes hulladéknak?3. Magyarázza el a szelektív hulladékgyűjtés lényegét!4. Mi a hulladékpiramis lényege?5. Mit értünk a hulladékhasznosítás és módjai és az ártalmatlanítás alatt?6. Sorolja fel a hulladékártalmatlanítás legfontosabb módjait!


Házi feladat

4. FelAdAtgyűjtsön anyagot az alább megadott források segítségével „A hulladékokból kioldódó ne-hézfémek hatása az élő szervezetekre” témához!Készítsen 10–15 diából álló prezentációt az összegyűjtött információk felhasználásával! Az elkészült prezentációt a kijelölt határidőre küldje el a megadott e-mail címre! Mutassa be a ppt-t a megbeszélt gyakorlati foglalkozáson és számoljon be röviden a hulladékvizs-gálatok során szerzett tapasztalatairól.Feldolgozást segítő vázlatpontok:„A hulladékokból kioldódó nehézfémek hatása az élő szervezetekre” témához:

hulladékokban található egészségre ártalmas anyagok; –hulladékokban található egészségre ártalmas anyagok eredete, keletkezésük forrá- –sai;mérgező anyagok bejutása a körforgásba; –a felsorolt anyagok hatása az emberi szervezetre, kialakuló betegségek; –nehézfémek akkumulálódása a szervezetben; –otthon használt ártalmas anyagok és azok helyettesítésére használható természetba- –rát megoldások.

Források (tetszés szerint bővíthető):www.kvvm.hu www.diakoldal.hu/Hulladékgazdálkodáshttp://kornyezetbarat.lap.hu/http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnikaKörnyezet- és Természetvédelmi Lexikon (2002): Akadémia Kiadó, BudapestMagazinok, folyóiratok: pl. Környezetvédelem

A SpektroFotoMetrIA AlApJAI

A fény és anyag kölcsönhatásai A fény abszorpciójakor a molekula egy elektronja alapállapotból gerjesztett állapotba kerül, vagyis a molekulák elektroneloszlása az uv, vIS fény hatására megváltozik.

Az elektronok kisebb energiájú pályákról nagyobb energiájúakra ugranak át, gerjesztődnek. Az ab-szorpció akkor következik be, ha a sugárzás energiája megegyezik az elektron alap- és gerjesztett álla-pota közötti energiakülönbséggel.


1. ábra. Elektronátmenetek

A molekuláknak azokat a részeit, amelyekben az elektronátmenetek létrejönnek – amelyek elnyelik a fényt – kromofór csoportnak, azt az energiatartományt, ahol az elnyelés lejátszódik elnyelési sávnak nevezzük.

Bizonyos csoportok viszont kapcsolatba lépnek a kromofór csoportokkal és megváltoztatják – álta-lában növelik – a csoport elnyelésének hullámhosszát, ilyen csoportok pl.: −OH, −OR, −nH2, −nH−R csoportok.

Az egyes molekulák, vegyületek elnyelési hullámhossza elsősorban a kromofór csoportok minőségé-től függ és csak kisebb mértékben befolyásolja a molekula többi része, ezért a spektrofotometria alkal-mas minőségi elemzésre.

A vegyületek minőségi elemzésében a következő elektronátmenetek használhatók fel:

1. táblázat. A fény és az anyag kölcsönhatása


A jelenség felhasználható oldott komponens azonosítására, tisztaságvizsgálatokra és a λmax – az a hullámhossz, ahol a fény és az anyag kölcsönhatása a legnagyobb mértékű – meghatározására.

Az anyagok és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatásának vizsgálata jelentős szerepet játszik az analitikában. A lejátszódó törvényszerűségeket egyaránt felhasználjuk a minőségi- és a mennyiségi elemzésében. Kölcsönhatások típusai:

refrakció (fénytörés) –polarizáció (fényforgatás) –reflexió (visszaverődés) –emisszió (kibocsátás) –abszorpció (elnyelődés) –fluoreszcencia (fénykibocsátás) –

Fénytani alapfogalmakA fény kettős természetű → hullámként és anyagi részecskeként is viselkedik.

Az optikai sugárzás: az elektromágneses sugárzás azon hullámhossztartománya, amely optikai eszközökkel vizsgálható.Az optikai sugárzás tartományai:

ultraibolya (uv) –látható (vIS) –infravörös (IR) –

Megfigyelték, hogy a fénysugár és az anyagi részecskék közötti jelenségekben a fénysugár mindig úgy viselkedik, mintha fénykvantumokból, ún. fotonokból állna és nem folytonos hullámokból.Az elektromágneses sugárzás jellemzésére a hullámhosszt, a frekvenciát és a hullámszámot használjuk.Hullámhossz (λ): két szomszédos hullám azonos fázisban lévő pontja közötti távolság [m], [µm], [nm].Frekvencia (ν): az 1 s alatti rezgések száma, a terjedési sebesség és a hullámhossz hányadosa [Hz].

Hullámszám a hullámhossz reciproka [cm−1].

Spektroszkópiai módszerek: azok az analitikai módszerek, melyek során az anyagoknak különböző hullámhosszúságú fénnyel történő kölcsönhatását a hullámhossz függvényében vizsgáljuk.Két területe az:

atomspektroszkópia, –molekulaspektroszkópia. –

Az atom- és a molekulaspektroszkópia esetében is mérhetjük az anyag által kibocsátott fényt, ekkor emissziós spektroszkópiáról, illetve ha az elnyelt fényt mérjük, akkor ab-szorpciós spektroszkópiáról beszélünk:

emissziós spektroszkópia, –abszorpciós – spektroszkópia.

Elektromágneses sugárzás hatására az anyagok a különböző hullámhosszú sugárkomponensekből különböző mennyiséget nyelnek el.

Minőségi elemzésre az elnyelési sávok hullámhosszának meghatározása, mennyiségi elemzésre pe-dig az elnyelés nagyságának mérése ad lehetőséget.

A spektrofotometriás mérés során uv, látható vagy IR fénnyel történő besugárzással energiát köz-lünk a mintával. Ezen közölt energia hatására megváltozik a molekulák energiaállapota, amelyet a kö-vetkező összefüggéssel írhatunk le:


eössz = Eelektron + Erezgési + Eforgási

Ha egy mintával megtöltött küvettát egy I0 intenzitású fénynyalábbal megvilágítunk és az I áthaladt sugárzást detektáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a fény intenzitása csökken. A fényintenzitás csökkenésének oka a minta fényelnyelése, a fény visszaverődése és szóródása:

3. ábra. A fény intenzitásának csökkenése

i0 = Ivisszavert + Iszórt + Iabszorbeált + Iáthaladt

A visszaverődésből és a szóródásból adódó fényintenzitás-csökkenés ún. vakoldattal (nem tartalmaz vizsgálandó anyagot), küszöbölhető ki.A fényelnye1atikus sugárzás esetén a mintába belépő fénysugár I0 intenzitása arányos az oldat c koncentrációjával, az l rétegvastagsággal, és függ az anyagi minőségtől.

A = lg (I0/I) = e·l·c

a fényelnyelés mértékét az abszorbancia (A) jellemzi.A minta fényáteresztő képességére a transzmittancia vagy transzmisszió (T) jellemző, ami az átengedett és a beeső fény intenzitásának hányadosa. Megadható százalékban is.Az abszorbancia: a transzmittancia reciprokának tízes alapú logaritmusa.

I0: a vakoldatból kilépő fénysugár intenzitásaI: a minta oldatból kilépő fénysugár intenzitásac: az oldat koncentrációjae: a vizsgálandó anyag fényelnyelési együtthatója → abszorpciós koefficiensI/I0: fényáteresztő-képesség vagy transzmittancia (T)A Lambert–Beer-törvény szerint az abszorbancia egyenesen arányos a koncentrációval.

valamely a fényelnyeléssel arányos mennyiséget a hullámhossz függvényében ábrázolva abszorpciós spektrumot kapunk.

4. ábra. Abszorpciós spektrum

A λmax-hoz tartozó hullámhosszon a legpontosabbak, legérzékenyebbek, legszelektívebbek és legreprodukálhatóbbak a mérések.


Minőségi elemzésA benzolszármazékok spektrumában is megtaláljuk a p-p* elektronátmenetnek megfelelő csúcsokat ál-talában a nagyobb hullámhosszak felé eltolódva. A benzolgyűrűn elhelyezkedő szubsztituensek meg-bontják a benzol szimmetrikus elektronrendszerét és ez eltolódást okoz az ultraibolya spektrumban. Ez az eltolódás annál jelentősebb, minél erősebb a szubsztituens hatása a benzolgyűrű elektronszerkezetére, pl.

λ – max(benzol) 255 nm,λ – max (toluol) 263 nm,λ – max (klór-benzol) 264 nm,λ – max (fenol) 272 nm,λ – max (anilin) 280 nm.

A különböző benzolszármazékok elnyelési hullámhosszát elsősorban a szubsztituensek száma és mi-nősége szabja meg: a spektrofotometria alkalmas minőségi elemzésre. Minőségi meghatározás során felvesszük az adott vegyület abszorpciós spektrumát (abszorbancia a hullámhossz függvényében) és meghatározzuk az elnyelési maximumok hullámhosszát (λmax).

A kapott spektrumot standard spektrumokkal összevetve a vizsgált vegyület azonosítható.Ide kapcsolódik az 1. gyakorlati feladat, melyben ipari szennyvíz fenol tartalmát fogja meghatározni

UV –tartományban.

Minőségi elemzés lépései:az ismeretlen minta abszorpciós spektrumának felvétele 5 nm-ként, –az egyik küvetta feltöltése vakoldattal, –másik küvetta feltöltése a mintaoldattal, –a készülék nullázása, –mintaoldat fényelnyelésének mérése, –λ – max értékének meghatározása,a spektrum ábrázolása milliméterpapíron (vagy kinyomtatása), –referencia – spektrumokkal való összevetés – a vizsgált minták azonosítása a spektrum alakja és –λmax értéke alapján.

Minden egyes beállított hullámhosszon először a vakoldatot tartalmazó küvettát kell a fény útjába helyezni.

Mennyiségi elemzésA spektrofotometriás mennyiségi elemzés összehasonlító oldatsorozat alapján szerkesztett kalibrációs görbe segítségével könnyen elvégezhető.

5. ábra. Kalibrációs egyenes spektrofotometriás meghatározáshoz


Mennyiségi elemzés lépései:a minta abszorpciós spektrumának felvétele, –az abszorpciós maximumhoz tartozó hullámhossz λ – max leolvasása,összehasonlító – oldatsorozat készítése a mintából,a különböző koncentrációkhoz tartozó abszorbanciaértékek mérése λ – max hullámhosszon,a mért abszorbanciák ábrázolása a koncentrációk függvényében (kalibrációs egyenes), –a minta mért abszorbancia értékéhez tartozó koncentráció leolvasása a kalibrációs egyenesről. –

Az egyfényutas spektrofotométer felépítése

6. ábra. A spektrofotométer felépítése1. Fényforrás2. Monokromátor két réssel3. Mintatartó küvetta4. detektor 5. Kijelző

Fényforrás:ultraibolya tartományban (190–400 nm között) → hidrogén- vagy deutériumlámpa –látható tartományban (400–800 nm között – ) → wolframlámpa

Monokromátor: az összetett fényből állít elő monokromatikus nyalábokat úgy, hogy a szükséges hullám-hosszúságú összetevőn kívül minden mást elnyelnek. Ezek a színszűrők.Anyaga:

az ultraibolya tartományban kvarcból, –a látható tartományban üvegből készült – a fénytörés elvén működő – prizmát, fényszűrőt, illetve –– a fényelhajlás jelenségén alapuló – optikai rácsot alkalmaznak.

Prizma: összetevőire bontják a fehér fényt, így a küvettában lévő oldaton mindig monokromatikus fény halad át.

Optikai rácsok: a prizmákhoz hasonlóan bontják a fehér fényt. Felbontásuk jobb a prizmákéinál, de fényerejük gyengébb.

vIS-ban színszűrők, üveg prizmák, üveg rácsok.uv-ban kvarc prizmák és rácsok.

Mintatartó küvetta:uv tartományban kvarc, –látható tartományban üveg. –

Detektor: a fotonok energiáját alakítják át azzal arányos nagyságú elektromos jellé. Fajtái (uv és vIS tartományban):

fényelem, –elektronsokszorozó, –fotocella. –

vIS tartományban < 600 nm-ig kékérzékeny >600 nm-től vörösérzékeny fotocella,uv tartományban kékérzékeny fotocella használható.


A rés lehet állandó és változtatható szélességű.

KijelzőkA kijelzők az érzékelők által adott áramerősség nagyságát jelzik, amelyek lehetnek:

analóg, –kompenzációs, –digitális. –


9. veszélyes Hulladékok vizsgálata sPektroFotoMetriás Módszerrel

A témakör céljai, hogy ön:ismerje és alkalmazza az oldatkészítés, valamint a reagensek, oldatok tárolásának –szabályait;tudja mérni szabványok, mérési utasítások alapján a hulladékok kémiai jellemzőit; –tudja követni a szabványok változásait; –tudja precízen, pontosan elvégezni a spektrofotometriás mennyiségi meghatározá- –sokat;tudja megmagyarázni a spektrofotometriás minőségi és mennyiségi meghatározá- –sok elvét;tudja kiértékelni és dokumentálni a mérési eredményeket (spektrum, analitikai mé- –rőgörbe).

élővizek fenoltartalmaélővizeink vizsgálata során, sajnálatos módon egymás után mutatnak ki olyan egészségre ártalmas ve-szélyes anyagokat, mint pl. gyógyszerhatóanyagok, oldószermaradványok. Ezek az anyagok a duna vi-zében is megtalálhatók.

Az 1. gyakorlat fenoltartalom meghatározása.

Hulladékok nehézfémtartalmának meghatározásaA nehézfémeket hulladékokból általában atomabszorpciós módszerrel határozzuk meg, de alkalmasak erre a célra a spektrofotometriás módszerek is. A mennyiségi meghatározásokat oldatból, kivonatokból végezzük.

Az oldatba vitel történhet részleges kioldással vagy teljes feltárással.

részleges kioldásA részleges kioldás során nem a minta összes nehézfémtartalma kerül oldatba, csak az, amely olyan for-mában van jelen a mintában, amelyet az adott oldószer még ki tud oldani. Ilyen kivonatokat készíthetünk hulladékokból és talajmintákból is.

Környezetvédelmi vizsgálatoknál a desztillált vizes kivonást akkor alkalmazzuk, ha az esővízzel ki-oldható fémionok mennyiségét akarjuk meghatározni. Acetátos talajkivonatot készítünk, ha a növények számára könnyen felvehető fémionokat kívánjuk meghatározni.

a 2 mol/dm3 koncentrációjú salétromsavas kivonással csaknem a teljes nehézfémtartalom kioldódása érhető el, ezért veszélyes hulladékok vizsgálata során leginkább ezt alkalmazzuk. Hulladék minősítése-kor mindhárom, tehát a desztillált vizes, acetátpuffer-oldatos, és a 2 mol/dm3 koncentrációjú salétrom-savas kioldást is el kell végezni.

teljes feltárásFeltáráskor a szilárd minta összes szervetlen komponense oldatba kerül és így lehetővé válik a minta teljes elemi összetételének meghatározása. Ez történhet savas roncsolással és nagy hőmérsékletű reakci-ókban, alkáli sókkal vagy lúggal, olvadékképzés segítségével.


Hulladéklerakók csurgalékvizek vizsgálataA hulladéklerakók szigetelőrétege felett elhelyezkedő szivárgó rendszer a hulladékból származó csurgalékvíz összegyűjtésére szolgál.

7. ábra. Hulladéklerakó felszín alatti környezetszennyezésének vázlatahttp://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/tervezes_seged/ts_1fej.htm

A csurgalékvíz mennyiségét és minőségét befolyásoló tényezők:éghajlat, –évszak, –hulladékborítottság, –hulladék minősége, –tömörödöttség. –

A csurgalékvíz bejut a gyűjtő és elvezető rendszerbe. A perforált csövekből álló dréncsőrendszer a szűrőrétegen átjutó csurgalékvizet gyűjtőaknákba vezeti, ahonnan a szennyezett víz a gyűjtővezetéken a központi gyűjtőmedencébe kerül. nálunk alkalmazott megoldás az összegyűlt csurgalékvíz visszaper-metezése és elpárologtatása. Abban az esetben, ha nagyobb mennyiségben keletkezik, akkor tisztítani kell, hiszen a csurgalékvíz nagy mennyiségben tartalmaz sokféle szennyező anyagot, köztük nehézfé-meket is.

A 2. gyakorlati feladatban kobalttartalom meghatározása lesz a cél.

Régebben a műszaki áruk, mint pl. az elektronikai termékek hosszú évekig kiszolgálták a családokat. napjainkban egy termék annál értékesebb, minél gyorsabban lecserélhetjük vele a régebbi, használatban lévő terméket.

Az elektronikai hulladékok mennyiségét növeli az is, hogy a folyamatosan megjelenő szoftverek csak újabb és újabb gépekben használhatók. Az ipar viszont csak a termék eladásáig követi a termék útját. A környezetre különösen károsak azok az elektronikai alkatrészek, régi tv-készülékek, melyek jelentős mennyiségű nehézfémet, főleg ólmot, kadmiumot, higanyt tartalmaznak.

A témához kapcsolódik a 3. és 4. számú gyakorlati feladat.


Házi feladat

1. FelAdAtnézzen utána milyen környezeti tényezők segítik ezeknek az anyagoknak a hulladékból való kioldódását!

2. FelAdAtAz egyenletek a mangánion spektrofotometriás meghatározásának elvét szemléltetik.írja be a hiányzó képleteket és együtthatókat!

2Mn2+ + 5S2O82– + H2O = 2 + 16H+

10Cl– + 2MnO4– + 16H+ = + 8H2O

s2O82– + 2H2O = O 2–

2 + + 4H+

2MnO4– + H2O2 + 6H+ = 2Mn2+ + + 8H2O

Mezőgazdasági eredetű szennyvizekA műszaki területek mellett a mezőgazdaság is jelentős mértékben hozzájárul a veszélyes hulladékok mennyiségének növeléséhez. A hulladékok közül a növényvédő szerek csomagolásai, műanyag göngyö-legek, lejárt szavatosságú vegyszerek a legveszélyesebbek. ugyancsak nagy gondot okoznak a mezőgaz-dasági épületekben, raktárakban ottfelejtett vagy túlzott mennyiségben kijuttatott műtrágyák. nagy eső-zések, ár- és belvizek alkalmával ezek bemosódnak a talajba, talajvizekbe veszélyes mértékűre növelve a nitráttartalmat.

Hasonló problémákat okozhatnak egyes élelmiszeripari szennyvizek is.A témához kapcsolódik az 5. számú gyakorlati feladat.

Házi feladat

3. FelAdAtEgészítse ki a nitráttartalom spektrofotometriás meghatározásának alapegyenletét!


GyAkorlAtI FelAdAtok

1. gyAKORLAT

Ipari szennyvíz fenoltartalmának meghatározása spektrofotometriásan UV tartományban thermo-Unicam-gamma készülékkel elemző görbe

segítségével


Feladatön egy vízminősítést végző laboratóriumban dolgozik. Ellenőrző vizsgálataik során a duna vízében fenolt mutattak ki. Több helyen vettek mintát és vizsgálták a vízminták fenoltartalmát. Sikerült behatárolni a folyónak azt a szakaszát, ahol feltehetően ipari szennyvízzel bejuthatott a fenol. Jelenleg a szóba jöhető ipari létesítmények szennyvizeit vizsgálják abból a célból, hogy az esettel kapcsolatban megtalálják a felelőst.végezze el az ipari szennyvíz fenoltartalmának meghatározását spektrofotometriás módszerrel elemző görbe segítségé-vel, uv-tartományban, Thermo-unicam-gamma készülékkel!

InForMáCIóS lApA gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 180 perc

A beadás határideje: a gyakorlat elvégzését követő két héten belül

Szükséges anyagok és eszközök:5×10 – -3 mol/dm3 koncentrációjú fenol törzsoldatC – n = 0,1 mol/dm3 koncentrációjú naOH-oldatspektrofotométer –kvarcküvetták –6 db 50,00 cm – 3-es mérőlombik1 db 500,00 cm – 3-es mérőlombik2 db 250 cm – 3-es főzőpohárüvegbot –óraüveg –deszt. vizes palack –védőszemüveg –gumikesztyű –papírvatta –

A munka menete1. Összehasonlító oldatsorozat készítéseHígítson a törzsoldatból 50,00–50,00 cm3 10-5 és 10-4 mol fenol/dm3 koncentrációk között 5 különböző töménységű olda-tot, feltöltéshez a 0,1 mol/dm3 töménységű naOH-oldatot használjon!2. Spektrum felvétele

vegye fel a spektrumot a legtöményebb oldattal vISIOnLITE SCAn üzemmódban 220–320 nm-es tartomány- –ban!Határozza meg a λ – max értékét!nyomtassa ki a spektrumot! –

3. Kalibrációs görbe felvételeMérje meg a – λmax-nak megfelelő hullámhosszon az összehasonlító oldatok abszorbanciáját!Rajzoltassa meg a függvényt a számítógéppel és nyomtassa ki a kapott elemző görbét! –Mentse el a mérési adatokat! –

4. A minta abszorbanciájának méréseMérje meg a kapott szennyvízminta abszorbanciáját! –Határozza meg a szennyvíz fenoltartalmát az elemző görbe segítségével! –


thermo-Unicam-gamma készülék kezelési útmutatója1. Bekapcsolás

Kapcsolja be a készülékeket a megadott sorrendben:→ spektrofotométer, számítógép, monitor – 30 perc bemele- –gedési idő!állítsa be a spektofotométeren: Home page – Mode-Remote állítást! –Lépjen be a vison Lite Scan programba! –A megnyíló ablakban állítsa be a spektrumfelvétel paramétereit! –

Hullámhossz: a recept szerint előirt hullámhossz tartomány (400–700 nm)!Abszorbancia mérése: 0–3 Intervallum: 5 nm, Graf: Y tengely: max. 3, Y tengely min. 0, Peak Pack: maxima.2. BASELINE (alapvonal beállítása)Helyezze a küvettát a referenciaoldattal a fény útjába és kattintson a Baseline-ra!3. Spektrum felvételeHelyezze a fény útjába a legtöményebb oldatotMEASuRE SAMPLE (minta mérése): zöld fénnyel világít – kattintson rá!

Töltse ki a megjelenő ablak adatait (minta neve: sample name), majd kattintson a (mérésre) MEASuRE! –Megjelenik az üres diagram, és a mérés automatikusan végbemegy és megjelenik a kész spektrum. –A mérés befejezése után kattintson az AuTOSCALE-re mire a számítógép optimális paraméterekkel átrajzolja a –diagramot!PRInT-re kattintva nyomtassa ki a spektrumot, majd mentse el → FILE – Save: ekkor nevezze el a fájlt! –Lépjen ki a programból → FILE – Exit –

4. Kalibrációs görbe felvételelépjen be a – Vision Lite qvant programba! Ekkor megjelenik egy táblázat: üres vagy esetleg az előző mérés ada-tait tartalmazza (Standard data vagy Sample data).válassza ki a Standard data táblázatot a fent lévő lombikokra kattintgatva! –az új mérési adatokkal írja felül a táblázat adatait! –válassza ki a koncentráció egységet (unit), a mérési hullámhosszt, a tizedeseket (output digit), –integrálási időt (2, 5, 10 s) – Method – még az előző!! (diagramtábla üres)

5. Mérés MEASuRE STAndARd-ra kattintva. Ekkor a fény útjában a vakoldat (blank) van. –A párbeszéd ablakban a BLAnK-ot válassza. –Mérés- MeasuRe- katt.! –Helyezze be növekvő koncentráció sorrendben az összehasonlító oldatokat és mérje azokat hasonlóan az előzők- –höz: Measure – katt. (majd CLOSEd – bezárás)!

6. Az ismeretlen minta méréseA mentés után megjelenik a Sample data – üres lap. –Helyezze be az 1. számú ismeretlent és mérje le az abszorbanciáját, nevezze el a mintát – Measure Samples – kat-tintás → a műszer kiírja a minta A értékét!Mérje a 2. ismeretlent, és így tovább! –Bezárás – – Closed!Mentse el az adatokat – Mentés: Save – fájl elnevezése!nyomtatáshoz megkapja az adatokat a fájl név alapján:→ Load results – fájl név – megnyitás – nyomtatás! –A minták lemérése után lépjen ki a programból (close)! –

7. Fenoltartalom megadásaSzámítsa ki az ipari vízminta fenoltartalmát (kiszámítása mg/dm3 értékben)!


dokumentálás szempontjaiHígítási (összehasonlító oldat) sor elkészítéséhez szükséges számítások (c – 2 = c1·v1/v2).Hígítási sor elkészítéséhez szükséges bemérések táblázatba foglalva –

Fenol törzsoldat koncentrációja 5.10-3 [mol/dm3]

összehasonlító oldatok térfogata 50,0 cm3

összehasonlító oldatok koncentrációja 10-5 → 10-4 [mol/dm3]

Bemérés a fenol törzsoldatból 50,0 cm3 oldathoz [cm3]

0,02·10-3

0,04·10-3

0,06·10-3

0,08·10-3

0,1·10-3

Kinyomtatott spektrum –λ– max értékének megadásaösszehasonlító oldatok abszorbanciája –Kinyomtatott vagy megszerkesztett kalibrációs görbe –Ipari vízminta abszorbanciája –Ipari vízminta fenoltartalmának meghatározása mg/dm – 3 értékbenBetartandó munkavédelmi előírások –

értékelés szempontjaiA beadott jegyzőkönyv minősége –Számítás helyessége a hígítási sor elkészítéséhez –Beadott spektrum és kalibrációs görbe –Fenoltartalom kiszámítása –


2. gyAKORLAT

Csurgalékvíz kobalttartalmának meghatározása spektrofotometriásan UV tartományban thermo-Unicam-gamma készülékkel, elemző görbe

segítségével


Feladat Az ön munkaköri feladata egy regionális hulladéklerakó monitoring vizsgálatainak elvégzése. Folyamatosan méri a csurgalékvíz nehézfémtartalmát. Jelenleg azt a feladatot kapta, hogy mérje meg vett csurgalékvízminta kobalttartalmát spektrofotometriás módszerrel elemző görbe segítségével Thermo-unicam-gamma készülékkel. végezze el a vizsgálatot és adja meg a vízminta kobalttartalmát mg/dm3 értékben!


A beadás határideje: a gyakorlat elvégzését követő két héten belül.

Szükséges anyagok és eszközökCoSO – 4·7H2Ospektrofotométer –kvarcküvetták –6 db 50,00 cm – 3-es mérőlombik1 db 100,00 cm – 3-es mérőlombik1 db 25,00 cm – 3-es büretta2 db 250 cm – 3-es főzőpohárüvegbot –óraüveg –deszt. vizes palack –védőszemüveg –gumikesztyű –papírvatta –

A munka menete1. Törzsoldat készítéseKészítsen 100,00 cm3 0,50 mol/dm3 koncentrációjú oldatot CoSO4·7H2O-ból!2. Összehasonlító oldatsorozat készítéseMérjen be a fenti törzsoldatból 2,0 – 4,0 – 6,0 – 8,0 – 10,0 cm3-t egy-egy 50,0 cm3-es mérőlombikba és állítsa valamennyit jelre!3. Spektrum felvétele

vegye fel a spektrumot a legtöményebb oldattal vISIOnLITE SCAn üzemmódban 400–700 nm-es tartomány- –ban!Határozza meg a λ – max értékét!nyomtassa ki a spektrumot! –

4. Kalibrációs görbe felvételeMérje meg – a λmax-nak megfelelő hullámhosszon az összehasonlító oldatok abszorbanciáját!Rajzoltassa meg a függvényt a számítógéppel és nyomtassa ki a kapott elemző görbét! –Mentse el a mérési adatokat! –

5. A minta abszorbanciájának méréseMérje meg a kapott csurgalékvízminta abszorbanciáját! –Határozza meg a csurgalékvíz!minta Co – 2+-tartalmát az elemző görbe segítségével!


thermo Vision lite kezelési útmutató1. Bekapcsolás

Kapcsolja be a készülékeket a megadott sorrendben:→ spektrofotométer, számítógép, monitor – 30 perc bemele- –gedési idő!állítsa be a spektofotométeren: Home page – Mode-Remote állítást! –Lépjen be a vision Lite Scan programba! –A megnyíló ablakban állítsa be a spektrum felvétel paramétereit! –

Hullámhossz: a recept szerint előirt hullámhossz tartomány (400–700 nm)!Abszorbancia mérése: 0–3 Intervallum: 5 nm, graf: y tengely: max. 3, y tengely min. 0, Peak Pack: maxima.2. BASELINE (alapvonal beállítása)Helyezze a küvettát a referenciaoldattal a fény útjába és kattintson a Baseline-ra!3. Spektrum felvételeHelyezze a fény útjába a legtöményebb oldatotMEASuRE SAMPLE (minta mérése): zöld fénnyel világít – kattintson rá!

Töltse ki a megjelenő ablak adatait (minta neve: sample name), majd kattintson a (mérésre) MEASuRE! –Megjelenik az üres diagram, és a mérés automatikusan végbemegy és megjelenik a kész spektrum. –A mérés befejezése után kattintson az AuTOSCALE-re mire a számítógép optimális paraméterekkel átrajzolja a –diagramot!PRInT-re kattintva nyomtassa ki a spektrumot, majd mentse el → FILE – Save: ekkor nevezze el a fájlt! –Lépjen ki a programból → FILE – Exit –

4. Kalibrációs görbe felvételelépjen be a – Vision Lite qvant programba! Ekkor megjelenik egy táblázat: üres vagy esetleg az előző mérés ada-tait tartalmazza (Standard data vagy Sample data).válassza ki a Standard data táblázatot a fent lévő lombikokra kattintgatva! –az új mérési adatokkal írja felül a táblázat adatait! –válassza ki a koncentráció egységet (unit), a mérési hullámhosszt, a tizedeseket (output digit), –integrálási időt (2, 5, 10 s) – Method – még az előző!! (diagramtábla üres)

5. Mérés MEASuRE STAndARd-ra kattintva. Ekkor a fény útjában a vakoldat (blank) van. –A párbeszéd ablakban a BLAnK-ot válassza. –Mérés- MeasuRe- katt.! –Helyezze be növekvő koncentráció sorrendben az összehasonlító oldatokat és mérje azokat hasonlóan az előzők- –höz: Measure – katt. (majd CLOSEd – bezárás)!

6. Az ismeretlen minta méréseA mentés után megjelenik a – Sample Data – üres lap.Helyezze be az 1. számú ismeretlent és mérje le az abszorbanciáját, nevezze el a mintát – Measure Samples – kat-tintás → a műszer kiírja a minta A értékét!Mérje a 2. ismeretlent, és így tovább! –Bezárás – – Closed!Mentse el az adatokat – Mentés: Save – fájl elnevezése!nyomtatáshoz megkapja az adatokat a fájl név alapján:→ Load results – fájl név – megnyitás – nyomtatás! –A minták lemérése után lépjen ki a programból (close)! –

7. Kobalt tartalom megadásaSzámítsa ki a csurgalékvíz minta Co2+-tartalmát mg/dm3 értékben!


dokumentálás szempontjaiKinyomtatott spektrum– λ– max értékének megadásaÖsszehasonlító oldatok abszorbanciája–

Kobalt törzsoldat koncentrációja 1,000 [mol/dm3]


összehasonlító oldatok koncentrációja [mol/dm3] Bemérés a kobalt törzsoldatból 50,0 cm3 oldathoz [cm3]

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

Kinyomtatott vagy megszerkesztett kalibrációs görbe –Csurgalékvízminta abszorbanciája –Csurgalékvízminta kobalttartalmának meghatározása Co – 2+ mg/dm3 értékbenBetartandó munkavédelmi előírások –

értékelés szempontjaiA beadott jegyzőkönyv minősége –Számítás helyessége a hígítási sor elkészítéséhez –A beadott spektrum és kalibrációs görbe –Kobalttartalom kiszámítása –


3. gyAKORLAT

Szennyezett talajvíz mangánion-tartalmának meghatározása spektrofotometriásan (MSZ 448/5 szerint) UnICAM-gamma

spektrofotométerrel


Feladat Egy felhagyott ipari terület talajszennyezése már a talajvízszint mélységére szivárgott. A talajvizet szennyező anyagok már a közeli vízbázist veszélyeztetik. A mélységi ivóvízbázis vízminőségének ellenőrzését az ön cége végzi. Munkájuk-hoz tartozik a Mn2+-mennyiségének meghatározása spektrofotometriás módszerrel, analitikai mérőgörbe segítségével. végezze el a vizsgálatot és adja meg a vízminta mangántartalmát mg/dm3 értékben!



A módszer elveA mangán(II)-ionokat savas közegben, ezüstionok katalizáló hatása mellett a peroxo-diszulfát permanganát-ionokká oxidálja.A kloridionok zavarják a mérést, mert a permanganátot redukálják. Ezt ezüstionok hozzáadásával küszöböljük ki.A minta forralásakor elbomló peroxo-diszulfátból keletkező peroxidionok is redukálják a permanganátot, ami foszforsav adagolással megakadályozható.

Szükséges anyagok és eszközök Mangán-szulfát –kálium- vagy ammónium-peroxo-diszulfát –0,1 mol/dm – 3 agnO3-oldattömény foszforsav –tömény salétromsav –6 db 100,0 cm – 3-es kúpos főzőpohár, óraüveg6 db 100,0 cm – 3-es mérőlombik1 db 500,0 cm – 3-es mérőlombik50,0 cm – 3-es pipettabüretta –bemérőedény, bemosótölcsér –vízfürdő –unICAM Helios- – γ spektrofotométerüvegküvetta –desztillált vizes palack –védőszemüveg, gumikesztyű, papírvatta –

A munka menete1. Törzsoldat készítése

Készítsen – mangán-szulfátból (MnSO4·H2O) 500 cm3 törzsoldatot, mely mangánra nézve 0,1 mg/cm3 koncentrá-ciójú!Jelre töltés előtt savanyítsa meg 1,5 cm – 3 tömény salétromsavval (gumikesztyű és védőszemüveg használata kötelező, a salétromsavat dugattyús pipettával mérje)!állítsa jelre a lombikot és alaposan homogenizálja az oldatot! –Töltse fel a vízfürdőket csapvízzel és helyezzük üzembe azokat! –


2. Összehasonlító oldatsorozatot készítéseMérjen bürettából 100,0 cm – 3-es mérőlombikokba 2,0 – 4,0 – 6,0 – 8,0 és 10,0 cm3 törzsoldatot!állítsa jelre a lombikokat és homogenizálja az oldatokat! –Mérjen 100 cm – 3-es főzőpoharakba az oldatsorozatból és a mintákból 50 cm3-t!vegyifülke alatt mérjen az oldatok mindegyikéhez 0,5 cm – 3 cc. salétromsavat dugattyús pipettával (gumikesztyű és védőszemüveg használata kötelező)!Adjon mindegyik oldathoz 1 cm – 3 cc. foszforsavat és 1 cm3 0,1 mol/dm3-os agnO3-oldatot!Helyezze az oldatokat forrásban lévő vízfürdőre és óraüveggel lefedve forrósítsa fel azokat! –A forró oldatok mindegyikéhez adjon 0,5 g ammónium-peroxo-diszulfátot! (gumikesztyű és védőszemüveg –használata kötelező!) Az oldatokat keverje fel és 20 percig tartsa melegen!

3 Kalibrációs egyenes felvétele20 perc elteltével hűtse le az oldatokatVegye fel a kalibrációs egyenest, fotometrálja a lehűlt oldatokat 525 nm-en, vízzel szemben!

Rajzoltassa meg a függvényt a számítógéppel és nyomtassa ki a kapott elemző görbét! –Mentse el a mérési adatokat! –

4. A minta abszorbanciájának méréseMérje meg a kapott talajvízminta abszorbanciáját! –Határozza meg a talajvíz mangán-tartalmát az elemzőgörbe segítségével! –

UnIcam-gamma kezelési útmutató1. BekapcsolásSorrend:

nyomtató, –számítógép, –műszer. –

30 perc bemelegedés.(2. Spektrum felvétele – most nem kell elvégezni). A mérési hullámhossz 525 nm.3. Mennyiségi elemzés- kvantitatív analízis

Aurora program: Aurora qvant -katt. –A megjelenő piktogrammok közül a MOdE (módszer) választjuk. –

4. Kalibrációs görbe felvételeválassza a METHOdE menüt → írja be a kért adatokat! –válassza a standard-ot a legördülő menüsorból! –írja be a mérés paramétereit –mérési hullámhossz 525 nm,Cycle: 3 (három ismételt mérés végeztetése),Standard: 5 → megjelenik a táblázatban St1-St5!írja be a standardok koncentrációit Standardok: „A munka menete” 2. pontban elkészített ismert koncentrációjú –összehasonlító oldatsorozat (1–5). 1-es cellában desztillált víz van!Calibration Results piktogramra katt.: bejönnek az előbb beírt paraméterek, adatok! –Autozerora – katt.: optikai nullpont beállítás (1-es cella desztillált víz) a végén megjelenik az IdLE! –Forgassa a fény útjába a 2-es cellát (az első standard)! –Kattintson a Run-ra (kicsi futó embert ábrázoló piktogram) → elindul a mérés! –Innen a program diktál – csak OK-ni kell! –végezze el minden esetben a beírt három mérést → ezután jöhet az újabb – Standard a 3, 4, 5, 6, cellába!Ha kész mind az öt standard mérése, akkor automatikusan felveszi a mérési pontokat a diagramon. Célszerű a –diagramot nagyítani, mert kicsi (háromszögre kattintás).nyomtatás → printre katt. –

5. Ismeretlen koncentrációjú minta meghatározása


dokumentálás szempontjai

Mangán törzsoldat koncentrációja 0,1 mg/cm3


összehasonlító oldatok koncentrációja [mol/dm3] Bemérés a mangán törzsoldatból 100,0 cm3 oldathoz [cm3]

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

összehasonlító oldatok abszorbanciájaKinyomtatott vagy megszerkesztett kalibrációs egyenes –A talajvíz minta abszorbanciája –A talajvízminta mangántartalmának meghatározása mg/dm – 3 értékbenBetartandó munkavédelmi előírások –

értékelés szempontjaiA beadott jegyzőkönyv minősége –Számítás helyessége a hígítási sor elkészítéséhez –A beadott spektrum és kalibrációs görbe –Mangántartalom kiszámítása –


4. gyAKORLAT

Vas(III)ionok meghatározása spektrofotometriás módszerrel (MSZ 448-83) szabvány alapján


FeladatEgy salaklerakó hely közelében lévő víztározóba az esővíz évek óta bemossa a szennyezőanyagokat, fémmaradékokat. önnek az a feladata, hogy határozza meg a víz vas(III)ion-tartalmát spektrofotometriás módszerrel (MSZ 448-83)szab-vány alapján. végezze el a vizsgálatot és adja meg a vízminta vastartalmát mg/dm3 értékben!



A munka menete1. Az I. számú törzsoldat (Fe) elkészítéseMérjen be 0,5803 g FeCl3-t!Oldja kb. 50 cm3 desztillált vízben!Adjon hozzá 20 cm3 tömény sósavat!Adjon hozzá néhány csepp KMnO4 oldatot, míg halvány rózsaszínű nem lesz!vigye maradéktalanul egy 1000 cm3- es mérőlombikba és töltse jelre desztillált vízzel!2. A II. számú törzsoldat elkészítéseMérjen ki az I-es számú törzsoldatból 50,0 cm3-t (bürettával) egy 1000 cm3-es mérőlombikba és töltse jelre desztillált vízzel! Ennek az oldatnak 1 cm3-re pontosan 10 mikrogramm vasat tartalmaz).3. A III. számú oldat: standard (összehasonlító) oldatok készítése Mérjen ki 1,00; 2,00; 5,00; 10; 20; 30 cm3-t (bürettából) a II-es számú törzsoldatból és adjon hozzá, 0,5 cm3 tömény sa-létromsavat (savpipettával)!Töltse jelig mindegyiket egy-egy 100,0 cm3-es mérőlombikban desztillált vízzel! → Az oldatok koncentrációja rendre: 0,1, 0,2, 0,5, 1, 2, 3, mg vas/dm3 lesz.4. A IV. számú oldat: Standard (összehasonlító) oldatok készítése a mérőgörbéhezMérjen ki 50-50 cm3-t a iii. számú standard oldatokból!Adjon hozzájuk 2-2 cm3 ammónium-rodanid oldatot automata adagolóval és töltse fel desztillált vízzel mindegyiket 100,0 cm3-re!Mérje meg az így kapott oldatok abszorbanciáját!Számítsa ki a standardok koncentrációját mg Fe(III)/cm3 értékben!5. Spektrum felvételevegye fel a spektrumot a Iv-es számú oldatok közül a legtöményebb oldattal 40–600 nm közötti hullámhossz-tarto-mányban 1 nm-ként változtatva a mérés hullámhosszát! állapítsa meg a mérési adatokból a λmax értékét!6. Mérőegyenes felvételeA λmax értéken mérje meg a standardok abszorbanciáját!Szerkessze meg vagy nyomtassa ki a kalibrációs görbét!(A vasion koncentrációkat mg/dm3–ben tüntesse fel!)7. Az ismeretlen vízminta meghatározása50 cm3 vízmintához adjon 0,5 cm3 tömény salétromsavat (savpipetta) és 2 cm3 ammónium-rodanid oldatot!Mérje az oldat abszorbanciáját, majd olvassa le a mérőgörbéről a vasion koncentrációját!UnICAM-gamma kezelési útmutató1. BekapcsolásSorrend:


30 perc bemelegedés.


2. Spektrum felvételeAurora program: Aurora scann – kattintson rá!

írja be a megjelenő programba a mérés paramétereit: –• 400–600 nm,• Abs: 0–2,• Abszorbanciát – választja,• Operator – saját név!Speak tábla – csúcsokat kiírja –Helyezze a fény útjába – az 1. cellát – a vakoldatot tartalmazó küvettát (1-es cella, 1-es gomb megnyomása a –műszeren)!vegye fel az alapvonalat → Base line (alapvonal) -katt.! A program indul, optikai nullpont beállítása az egész –spektrumra.vége → IdLE – megjelenik. –vegye fel a spektrumot az összehasonlító oldatsorozat legtöményebb tagjával → helyezze a mintát a fény útjába –(2-es cella, 2 gomb megnyomása a műszeren)! Run-ra kattint (futtatás) → a számítógép kiírja a spektrum görbét.(Felveti a spektrumot akár az összehasonlító oldatsorozat összes tagjával.) –Ha szükséges, megváltoztathatja a görbét. → Kattintson a MAnIPuLATE ikonra, majd kattintson a RESCAL- –ra (újraskáláz) a megjelenő menüből! A megjelenő új diagramon írja be a megfelelő (max) A értéket! Ekkor tovább feldolgozásra alkalmas nagyságú diagramot kap, ha az auto-t választja, akkor nem kell beírni semmit.nyomtatás → printre katt.! –lépjen ki a programból! –

3. Mennyiségi elemzés – kvantitatív analízisAurora program: Aurora qvant – katt. –A megjelenő piktogrammok közül a MOdE (módszer) választjuk! –

4. Kalibrációs egyenes felvételeválassza a METHOdE menüt → írja be a kért adatokat! –válassza a standard-et a legördülő menüsorból! –írja be a mérés paramétereit: –• mérési hullámhossz (a spektrumon megjelölt érték),• Cycle: 3 (három ismételt mérés végeztetése),• Standard: 6 → megjelenik a táblázatban St1–St6!írja be a standardok koncentrációit standardek: „A munka menete” 2. pontban elkészített ismert koncentrációjú –összehasonlító oldatsorozat (1–6) 1-es cella: referencia vagy vakoldat van!Calibration Results piktogramra katt.: bejönnek az előbb beírt paraméterek, adatok! –Autozerora – katt.: optikai nullpont beállítás (1-es cellában a referencia vagy vakoldat van) a végén megjelenik –az IdLE!Forgassa a fény útjába a 2-es cellát (az első standard)! –Kattintson a Run-ra (kicsi futó embert ábrázoló piktogram) → elindul a mérés ! –Innen a program diktál – csak OK gombot kell megnyomni! –végezze el minden esetben a beírt három mérést! → Ezután jöhet az újabb – Standard a 3, 4, 5, 6, 7 cellába.Ha kész mind az öt standard mérése, akkor automatikusan felveszi a mérési pontokat a diagramon. Célszerű a –diagramot nagyítani, mert kicsi. (Háromszögre kattintás.)nyomtatás → printre katt.! –



dokumentálás szempontjaiKinyomtatott spektrum –Adatok táblázatban (Egészítse ki a táblázatot!) –

A III számú törzsoldatok koncentrációja 0,1, 0,2, 0,5, 1,2,3, mg vas/dm3

A Iv számú törzsoldatok térfogata 100,0 cm3

összehasonlító oldatok koncentrációja [mg Fe(III)/cm3] értékben

Bemérés a III. számú törzsoldatból 100,0 cm3 oldathoz [cm3]

50,0

50,0

50,0

50,0

50,0

50,0

λ– max értékének megadásaösszehasonlító oldatok abszorbanciája –Kinyomtatott vagy megszerkesztett kalibrációs görbe –Ipari víz abszorbanciája –vízminta vastartalmának meghatározása mg/dm – 3 értékbenBetartandó munkavédelmi előírások –

értékelés szempontjaiA beadott jegyzőkönyv minősége –Számítás helyessége a hígítási sor elkészítéséhez –A beadott spektrum és kalibrációs görbe –vastartalom kiszámítása –


5. gyAKORLAT

Mezőgazdasági szennyvíz nitrátion-tartalmának meghatározása spektrofotometriás módszerrel (MSZ 448/12-82) alapján


Feladatön egy környezetvédelmi cég alkalmazottjaként a mezőgazdasági és élelmiszeripari szennyvizek ellenőrzését végzi. Egy konzervgyár zöldségmosó részlegében keletkező szennyvízből vettek mintát nitráttartalom ellenőrzése céljából. végezze el a vizsgálatot és adja meg a vízminta nitráttartalmát mg/dm3 értékben!



A módszer elveA nitrátion tömény kénsavban a nátrium-szalicilátot nitrálja, a keletkezett nitroszármazék színintenzitása arányos a nitrát koncentrációjával.Szükséges anyagok és eszközök

98%-os kénsav –5 g/dm – 3-es nátrium-szalicilát oldat (hűtőszekrényben tárolandó)30%-os naOH –kálium-nitrát –desztillált víz –6 db kristályosító- vagy bepárlótál –5 db 100,0 cm – 3-es mérőlombik1 db büretta –1 db bemérőedény –1 db bemosótölcsér –vízfürdő –spektrofotométer –műanyag küvetta –


A munka menete 1. Törzsoldat készítése

Készítsen kálium-nitrátból 500,0 cm – 3, 1 mg nO3/cm3 koncentrációjú törzsoldatot és homogenizálja!Töltse fel a vízfürdőket csapvízzel és helyezzük üzembe azokat! –

2. Összehasonlító oldatsorozatot készítéseMérjen 100,0 cm – 3-es mérőlombikokba, bürettából 1,0 – 3,0 – 5,0 – 8,0 és 10,0 cm3-nyi törzsoldatot!állítsa jelre a lombikokat és homogenizálja az oldatokat! –Pipettázzon a mintából és az oldatsorozat mindegyikéből 5,0–5,0 cm – 3-t bepárló- vagy kristályosító tálba!Adjon bürettából mindegyikhez 2,0-2,0 cm – 3 nátrium-szalicilát oldatot!Párolja be a tálak tartalmát (kb. 20–30 perc)! –Adjon a bepárlódott maradékokhoz, vegyi fülke alatt, óvatosan 1,0 cm – 3 kénsavat automata adagolóval úgy, hogy az a csészék fenekének égészét átnedvesítse (gumikesztyű és védőszemüveg használata kötelező)!10 perc várakozás után kb. 10–20 cm – 3 vízzel több részletben mossa át a tálak tartalmát maradék nélkül 100,0 cm3-es mérőlombikokba!Mérjen a mérőlombikokba buktatófeltéttel ellátott üvegből, állandó rázogatás mellett, 10,0-10,0 cm – 3 tömény naOH-ot (gumikesztyű és védőszemüveg használata kötelező)!Töltse jelre a lombikokat, és alaposan homogenizálja, lehűlés után, ha szükséges a jelre állítást ismételje meg! –20 perc elteltével 430 nm-en vízzel szemben fotometrálja az oldatokat! –

UnICAM-gamma kezelési útmutató1. BekapcsolásSorrend:


30 perc bemelegedés.(2. Spektrum felvétele – most nem kell elvégezni.) A mérési hullámhossz 430 nm.3. Mennyiségi elemzés – kvantitatív analízis

Aurora program: Aurora qvant – katt.! –A megjelenő piktogrammok közül a MOdE (módszer) választjuk! –

4. Kalibrációs görbe felvételeválassza a METHOdE menüt → írja be a kért adatokat! –válassza a standard-et a legördülő menüsorból! –írja be a mérés paramétereit: –• mérési hullámhossz 430nm,• Cycle: 3 (három ismételt mérés végeztetése),• Standard: 5 → megjelenik a táblázatban St1–St5!írja be a standardok koncentrációit standardek: „A munka menete” 2. pontban elkészített ismert koncentrációjú –összehasonlító oldatsorozat (1–5) 1-es cellában desztillált víz van!Calibration Results piktogramra katt.: bejönnek az előbb beírt paraméterek, adatok. –Autozerora – katt.: optikai nullpont beállítás (1-es cella desztillált víz) a végén megjelenik az IdLE! –Forgassa a fény útjába a 2-es cellát (az első standard)! –Kattintson a Run-ra (kicsi futó embert ábrázoló piktogram)! → Elindul a mérés. –Innen a program diktál – csak OK gombot kell nyomni! –végezze el minden esetben a beírt három mérést! → Ezután jöhet az újabb Standard a 3, 4, 5, 6, cellába. –Ha kész mind az öt standard mérése, akkor automatikusan felveszi a mérési pontokat a diagramon. Célszerű a –diagramot nagyítani, mert kicsi (háromszögre kattintás).nyomtatás → printre kattintás! –



dokumentálás szempontjai (Egészítse ki a táblázatot!)

nitrát törzsoldat koncentrációja 1 mg nO3/cm3


összehasonlító oldatok koncentrációja [mol/dm3] Bemérés a nitrát törzsoldatból 100,0 cm3 oldathoz [cm3]

1,0

3,0

5,0

8,0

10,0

összehasonlító oldatok abszorbanciája –Kinyomtatott vagy megszerkesztett kalibrációs egyenes –A talajvíz minta abszorbanciája –A mosóvíz minta nitrátion-tartalmának meghatározása mg/dm – 3 értékbenBetartandó munkavédelmi előírások –

értékelés szempontjaiA beadott jegyzőkönyv minősége –Számítás helyessége a hígítási sor elkészítéséhez –A beadott spektrum és kalibrációs görbe –nitrátion mennyiségének kiszámítása mg/dm3-ben –Mosóvízminta nitrátion-koncentrációja mg/dm – 3-ben

AJánlott IrodAloM A 8. éS 9. téMAkörHöZ

dr. árvai József (1991): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Budapest: Műszaki Könyvkiadódr. nagy géza (2001): Technológiai rendszerek, győr, Széchenyi István Főiskola építési- és Környezet-

mérnöki Fakultás Környezetmérnök TanszékInterneten elérhető: www.sze.hu/~nagyg/Technologiai_rendszerek.pdf (2009.10.20)Környezet- és Természetvédelmi Lexikon (2002): Budapest, Akadémia Kiadó Sőre Ferenc – Tihanyi Péter – vámos István (1999): Laboratóriumi gyakorlatok, Műszeres analitikai és

környezetvédelmi mérések, Budapest: Képzőművészeti Kiadó és nyomda

–


Függelék

ellenőrZő FelAdAtok MeGoldáSAI

1. ellenőrző feladatok megoldása1.1. feladat: nem1.2. feladat: A települési szilárd hulladék csak szabványos mintavétel és minta-előkészítés után alkalmas

laboratóriumi vizsgálatokra.1.3. feladat: főzőpohár, Erlenmeyer-lombik, büretta, pipetták, kémcső, vasháromláb, hőelosztó drótháló,

agyagháromszög, szárítószekrény, szűrőállvány, Bunsen-állvány (egyéb eszközök is elfogadhatók jó megoldásként)

1.4. feladat: speciális őrlőberendezés hulladék őrléséhez (továbbiak a helyszínen látottak alapján nevez-hetők meg)

1.5. feladat: 1.c; 2.d; 3.b; 4.a

2. ellenőrző feladatok megoldása 2.1. feladat: nem2.2. feladat: A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezhetünk csomagolási karton (hullámlemez) hulladé-

kot és mindenféle újságpapírt.2.3. feladat: Oda, ahol számítani lehet a megfelelő kihasználtságra, és nem zavarja a közvetlen lakó-

környezetet. A gyűjtősziget környékét rendszeresen ellenőrizni kell, és el kell szállítani a gyűjtőedények körül

(szabálytalanul) lerakott, oda nem való hulladékokat.2.4. feladat: Hulladékgyűjtő udvarok céljára a kerületi önkormányzatoknak kell biztosítani helyet (in-

gatlant). Az ingatlanok értéke többnyire magasabb, mint azt ilyen célú hasznosítás esetén realizálni lehetne, vagy a szóban forgó ingatlan kieső helyen (a lakókörnyezettől távol) van.

2.5. feladat: 1.c; 2.a; 3.d; 4.b

3. ellenőrző feladatok megoldása3.1. feladat:

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n)

3 2 4 7 9 8 1 11 6 10 12 5 14 13

3.2. feladat: 1. – nem 2. – Igen 3. – nem 4. – Igen 5. – Igen3.3. feladat: A helyes válasz: A települési szilárd hulladék égetésének salakja kis mennyiségű, és gyenge

minőségű vasat tartalmaz.


3.4. feladatSorolja fel a füstgázemissziós által nyújtott lehetőségeket!A füstgázemissziós vizsgálat az alábbi lehetőségeket nyújtja:

kibocsátási túllépések detektálása, –rossz égőbeállítás felderítése, –üzemi műszerek ellenőrzése, –légbetörés felderítése, –üzemeltetés optimalizálása, –információ a füstgázkomponensekről. –

3.5. feladat: 850 °C

4. ellenőrző feladatok megoldása4.1. feladat:

a) b) c) d) e) f)

6 2 3 1 5 4

4.2. feladat: A helyes válasz: A szerves anyagok komposztáláskor a levegő oxigénjének jelenlétében bomlanak le

4.3. feladat: Igen4.4. feladat: nedvesség % = 36–42 pH = 7,48–7,61 C/n = 12,9–13,44.5. feladat: A komposzt biológiai jellemzői:

humuszképző szerves összetevőket tartalmaz, –fertőzőképessége nincs, –kórokozóktól mentes, –gyommagvaktól mentes, –érett (a biokémiai folyamatok befejeződtek). –

5. ellenőrző feladatok megoldása5.1. feladat: nem5.2. feladat: A helyes válaszok: a), d)5.3. feladat: A helyes válasz: 3.5.4. feladat:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

b) f) a) g) h) d) c) e)

5.5. feladat:1. 2. 3. 4.

c) d) a) b)

1. fűmagszórásból kikelt fű és telepített növényzet; 2. humusz; 3. altalaj; 4. vízelvezetés; 5. zárószigetelés; 6. gáztalanítóréteg; 7. gázelvezető cső; 8. hulladék

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségÚMFT infovonal: 06 40 638 [email protected] • www.nfu.hu

Documents

II/14. évfolyam · alapján mindkét gyakorlati részhez egy – egy prezentáció összeállítása, és a megfelelő jegyzőkönyvek elkészítése. A prezentációkkal és a jegyzőkönyvekkel