II. évfolyam. ape c . fJ. * ^ * •"•-»• + •)• •»• •*•••• Jt i -£ Szerkesztőségi iroda: * CeiVS-ereda + Var utcza 214 sz alatt. + lim: J, |j|> >/. ll. llli rrs/i'l ill.-l.. j ku/K K'iiyek kiiMriulnk. T

; K i a d ó h i v a t a l : t (, ilui i/ţijiikiil Miiiioii

Csik-Szerea, 1890. szt 0. 3 . szám.

LAPOK Előfizetési ár:

l'.yi'sz i'vrp I V I L - U I ! Xríjvcilévri-

á) 4 Irt 2 Irt. •+ 1 Irt. I

Hirdetési dijak: , I M S Í I I I I S ]iniii<»rrri vajfyj annak III'IVI'ITI 5 kr.

liél.wgilijért kiilöii minden + l i . . i b t : i l : i v * i : i l ' t l 1 L •• ^

J k.r.y vnyonid'jja í liuvá l ax előfizetési pénzek éi " hirdetőiek ktd&endok. r v r r r r Y v t v t

TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP. ZMIH-TDEInT S Z E I T O - Á - i T .

iM iktaÚMiiíl Hu kr. v-e-

>r

Nyílttéri czikkek '* soronként 10 krt'rt kiiziil-+

telnek. vi . T V ^

r s* " -.Y '.7

^ i í -

Î ) , S z e n t Xs tYan , k i r á l y ,{

| i i a n e j j é n , | ) ) - 1 8 5 . . A U T - V . ^ L U A 2 S .

Ma minden jóravaló m;igyar katlmli-kus liouli lelko előtt egy ezredéves mult l'á-tvola leboen fel, mely alól a szomorít jelen képe mellett u szent linjilan dicsfénytől sit-ii irzó kwpe ragyog szemeink elé. — Kgy viliaros ezred zivatarai, egy nagy rátermett nemzet dicső tettei által megszentelt múlt-nak képe ez, melynek kimagasló lőalakja Szent István király, a magyar egyház és magyar állani megalkotója.

Nemcsak vallási, nemcsak nemzeti — hanem vallási és nemzeti jelentőségű s e két eszme örök ós elválaszthatlan egységé-nek ezredéves diadaliinnepét iili tehát ma n hazafias magyar nemzet. Magasztos vallásos és hazafias nemzeti mozzanat!

Nagy "'ojuloJaí, a Jjit és valJúi ihJct.sc-géből származó keresztény állanibölesészet és az alkotmányos keresztény magyarnem-zet eszméjének képe lelkesitheté csak Szent Istvánt, midőn kereszténynyé tévén e nem-zetet az egyház által állammá szervezte azt és a Szilveszter pápa által ailott magyar koronát, mint a magyar államhatalom esz-méjének syniliol ii mával inagát megkoronáz-tatta. — A magyarok istenének csodaszerii munkája ez, melyet itt e nemzetben miivel, l 'gy vau. Isten, ki a szittya vérbe szivet alkotott s liele érzelmeket lángolón szeretni hazát és nemzetet — e perezben és Szent István állal ekkor lövelé sjsét e nemzet jövő nagyságának el*ő sugarát.

Igen. Hisz: „A vallás a népek életé-nek lelke." Csak vallásos nemzet lehet nagy és dicső.

Felismerte ezt Mózes, midőn oly hamu-landó mély értelemmel a zsidó állam tör-vényeinek alapjává a vallást tette.

Felismerte ezen örök igazság nagy horderejét Dávid.

Felismerte Szent István, midőn a ma-gyar államot a magyar kath. egyházon épitette fel ; midőn a magyar alkotmány sarkkövévé és legelsőrendti tényezőjévé az egyházat tevé.

„A magyar állam nem volt, mielőtt a magyar kereszténynyé (nem „keresztyén") nem lelt."

„A kereszténység sem volt a magyar földön, mielőtt az egyház azt ide be nem hozta"

„A magyar állam ott kezdődik, a hol Szent István király koronát kap a pápától."

A nemzetek története világosan igazolja, liogy a népeknek szintúgy mint az egye-seknek — bármint iparkodjanak módem korunk eszükkel nem biró bölcselői az el-

lenkezőt bizonyitgatni — mégis csak s/.iik-ségök volt, van és lesz is az Istenre.

Kurópn azon korszakának történelme után ilélve. — Szent István kora képezte a népvándorlás óriási znvaraiból a rendezett állaiiiviszonyok állapotába való átmenet kor-szakát. Ks ki ueni látja a vallásos eszmék-nek teljes érvényesülését a trónokon né-peknél egyaránt ? Istennek az enilier fogal-mához fűződő eszméje cs a leirata ez. I>. érvényesül az idők l'olvamán. l'mberi ter-mészetünkben van jelenség. A vallás rá-üli lyegét :i törvényekre, a s/,'>k;í .okr.i. az életn- mindenre,

Kgy évezred előliünk álló képe mutál ja mint szelídültek az erkölcsök, mini edződ-tök a jellemek. Mily hatalmas és bámulandó módon fejlődtek ki az, erélv akaraterő. Minő müveket teremtett a ken-szti nv liiiina-iiismus. Mily csndas/.crii dolgokat. niiiv<llck a lovagias keblek. Miliő diadalt aratolt ért el a keresztény e/ávílizác/.ió legnagyobb vívmánya: a n ő k 1 i s z t e l í t e, a ke-resztény anyában a család ínegszcnteléxe, a társadalom újjászületése, mikről a keresz-tény elotlj kornak és u<<-y magyar pi>g;i»v nemzetnek alig volt nuV esak' sejtelme is.

Igy nyeli a magyar alkotmány vállá -sns színezetet minden inté/.iuén veiben, a nem-zet vallásos jelleget minden mozzanatában. .1 magyar n-'inzet esak az egyház által n\ ert világtörténelmi hivatási; ;iz egyházra lá-niaszkoilvn. annak karjain vezetve akkor vétetett, lel a nytigali kuliurnépek sorába, midőn Szilveszter pápa l'íilvelle n kalli. egyházba. K nélkiil Kiirópa keleli határán oly kevés és oly semmi leli volna szerepünk, mint a többi nem kalholikus népeknek.

Mindez Szent István király halhatatlan nn'íve. Nála és mii ve nélkül még önmaguu kat emésztő és szomszédainkat rettegtető vad csordák lehetnénk, vagy eddig lég eltűn-tünk volna a föld sziliéről, mint sok más barbárnak maradt népek. Igy miliő szerep jutói! s/.úinunkra Kurópa kulturncpci közt már az első századokban: legyen elég itt a történelemre mutatni és ebből a jövőre és jelenre is a tanulságot, levonni.

A magyar nemzetbeli a nemzeti eszme, a nemzeti gondolat, melyben a vallás és a hazafiság egy összhaiigzatos egészsze olvadt össze, mindig és elválas/.thatlaniil a vallásos lelkesedés hazafias ihletével és viszont, nyil-vánult és mintegy öríikegységgé olvadt — egész a nemzet eszniényiségét és költészetét képezte.

S ha ma a, kitlfitra és czivilizáczió te-rén a nyugati mii véltebb nemzetektől pl. németektől, francziáktól elmaradtunk, ennek oka az, hogy ők addig niesszehalailtak, inig mi török, tatár s már ellenséggel és ezek által felidézett testvér-vértől párolgó és önerőnket emésztő harczokkal valánk szá-zadokon át elfoglalva.

Ez rövid és halvány vonásokban a szt. István király által alkotott halhatatlan uagy

nemzcli miinek — ina lelki szemeink előtt megjelenő képe, melyről ránk csiki székelyre is az ezredéves niitlt fellebbenő látyolán a rideg jelen halványuló képérc cg\ dies és fölmelegítő sugár ragyog át.

Kz ősi diesl'énysugár felvillanó égő lángjánál minden gondolkodni tudó szé' elv honpolgár átláthatja, liogy Szent. Isiván halhatatlan miivé vala létiink alapja a letiint évezred alalt, — cz volt fenntartó erőnk a hazánkai ért. rettenetes csapások alatt, a sokszor fenyegető ..zordon enyészet" köze-pette ez lesz egycdiili vezér fénvosz-lopunk erősségünk a jövő századok és évi zívdek számunkra — reméljük Istentől — kijelöli, hosszura nyúló folyamán ál is.

Isi el i szent István keze által lobbantotta lei a hil fényét, gyújtotta meg' a remény sugarát, hcviletlc szent, iánkra a honszerelcm tii/.et a „szebb jövőért." kiizdő őseink lel-kében. — A hit. reménv szeretetnek a iiein/.etben egvgyé olvadt egységes ereje lllillt iiemlő ve/.elle e nemzetet máig. Ks ezen isteni erő lolyIán ma: „ k i é e l io t i , l ia n e m a m i e n k ? ! " A miénk. Ks az les?, sok sok századon. He csak i'igw lia le nem iériink tovább haladunk az ősök által megszentelt nyomokon.

Igen, ha inegálhiáik a Szent István által épitett. alapon, mint a múltban, úgy látni fogjuk ezredek multán, liogy „nincs hatalom mely visszanyom. Sőt cz alapon: ,.niég neked virulnod kell, oh hon, mert Isten, ember viraszt. ]iáriodon.t-

A vallás és honszeretet egygyé olvadt s/eul heviilésébeii Hagy nemzeti iíuiiepeu ügyeljünk arra, mit Vörösmarty mondott:

„ I . I I ÍU' I I niinili'ii UNIÓVAL' ulöil Iviilúiili •'iiil.or. iiiim ajija voli."

r .1/. I V I h i v á n r « i k v á r m e g y e l i o n -

l e i í n y a i l i o z l Araduii, hazánk szabadságainak (íolgotliáján,

fiilyi'i évi "któlier Ii" <!-án leplezik le a szadság-harcz vértanniiiak einléksziibrát olyan ünnepséggel, minőhöz («ghati'it eddig még egyetlen szoborlelep-lezésnél sein fejtettek ki. Hazánk összes honvéd-egyletei, a vármegyék, egyházi és polgári hatóságok, tanintézetek és egyesületek mind valamennyien hi-vatalosak az ünnepre, liogy annál magasztosabb legyen azon pillanat, mikor egy nemzet külsőleg, emlékszoliorral is lerójja a hősök és vértanuk iránti háláját.

Virágok özöne, koszorúk sokasága liorilja majd a szobor talapzatát, melyet, olt egyesek és lest Illetek küldöttei fognak elhelyezni.

Hiányo/.liat-e onnan a mienk, kiknek apái n hadi kiirt első hangjára hadbaszálltak s mint a haragvó ég puszi,iö villámul csaplak az ellen-ségre: kivink liöstefleif zengte a költő, hirdetve a világnak, hogy ,.iiein fajult el még a székely vér, minden csöppje drága gyöngyöt ér."

Atyáink hősi elszántsággal védték a haza alkotmányát s nyílt csatákban gyözhetlen bátor-sággal küzdöttek a szabadságért; anyáink pedig egész zászlóaljakat láttak el kenyérrel és ruhával, hogy győzelemre segítsék az igazságot.

Csak romlott lélek nem lelkesülhet, a mult emlékein. Kinek szivéhez nem fért n közöny s lelke a szennytől tiszta és ép maradt, az szívesen uytijt babért a hösuek, könnyel a vértanúnak.

II. évfolyam. Csik-Szerea, 1890. szt 0. 3 . szám. > Szerkesztőségi iroda: £ t1 Cei'i-S^ereda >* + Var nteza 211 sz alatt, "ţ + lmvá + talap szellrini rés/ét illelíi sj. * kiizti lények kiiliti-nilük. J + +

Î Kiadóhivata l : * î tiijiiiţuijukuh Márton t * l!:ny vnyomdója t + liovA + it elsflzetéal pénzek it Î

hirdetések kOMeadök. S I - R R Y T R T '

CSÍKI l a p o k TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETI LAP.

^ Előfizetési ár: -I Kgész évre

Kél évre ^ Negyedévre

3 4 Irt. £ 2 frt. » 1 frt. Î

-: Hirdetési dijak: * Í í! Iiusálms petilsorért vagy"+

annak helyéért 5 kr. ' í j -J llélyegitijért kiiltin minden * I; beiktatásnál 30 kr. ít <- -v.^- * | Nyílttéri czikkek * J. soronként 10 krért közöl-*

tétnek. S iJl . . m >'. X v + t t •!• ••• v v -r -r f f K

t ! ' i S z . e j i t r e t r á n . k i r á l y '•(

| Ü B n e p é n . | ,

— 139 C. Augusztus 2G. r ^ ,

Ma minden jóravaló m;igyar katholi-kus Inii.fi lelka előtt egy ezredéven mult fá-tyola lel/oeu fel, mely alól a szomorú jelen Képe mellett a szent hajdan dicsfénytől .stt-gtrzó képe ragyog szemeink elé. — Kgy viharos ezred zivatarai, egy nagy rátermett nemzet tlieső tettei által megszentelt niiilt-nak képe ez, melynek kimagasló főalakja : Szent István király, a magyar egyház és magyar állam megalkotója.

Nemcsak vallási, nemcsak nemzeti — hanem vallási é.s nemzeti jelentőségű s e két eszme örök és elválasztliatlan egységé-nek ezredéves diadalünnepét üli tehát ina a hazafias magyar nemzet. Magasztos vallásos és hazafias nemzeti mozzanat!

Nagy gondolat, a hit és vallás ihletsc-géből származó keresztény álhinibölesészet és az alkotmányos keresztény magyar nem-zet eszméjének képe lelkesíthető estik Szent Istvánt, midőn kereszténynyé tévén e nem-zetet az egyház által állammá szervezte azt és a Szilveszter pápa által adott magyar koronát, mint :i magyar államhatalom esz-méjének syniboliiinával magát megkoronáz-tatta. — A magvarok Istenének esodaszerii munkája ez, melyet itt e nemzetben miivel, l 'gy van. Isten, ki a szittya vérbe szivet alkotott s bele érzelmeket lángolón szeretni hazát és nemzetet — e perezben és Szent István állal ekkor lövelé syét e nemzet jövő nagyságának clstcí sugarát.

Igen. Hisz: „A vallás a népek életé-nek lelke." Csak vallásos nemzet lehet iiagy és dicső.

Felismerte ezt. Mózes, midőn oly bámu-landó mély értelemmel a zsidó állam tör-vényeinek alapjává a vallást tette.

Felismerte ezen örök igazság nagy bordereiét l>ávid.

Felismerte Szent István, midőn a ma-gyar államot a magyar katli. egyházon építette fel ; midőn a magyar alkotmány sarkkövévé és legelsőrendü tényezőjévé az egyházat tevé.

„A magyar állam nem volt, mielőtt a magyar kereszténynyé (nem „keresztyén") nem lett."

„A kereszténység sem volt a magyar földön, mielőtt az egyház azt ide be nem hozta"

„A magyar állam ott kezdődik, a hol Szent István király koronát kap a pápától."

A nemzetek története világosan igazolja, hogy a népeknek szintúgy mint az egye-seknek — bármint iparkodjanak módern korunk eszükkel neoi biró bölcselői az el-

lenkezőt, bizonyítgatni — mégis csak sziik-ségök volt, van és lesz is az Istenre.

Európa azon korszakának történelme után Ítélve. — Szent István kora képezte a népvándorlás óriási zavaraiból a rendezett állam viszony ok állapotába val.» átmenet, kor-szakát. Ks ki nem látja a vallásos eszmék-nek teljes érvényesülését, a trónokon né-peknél egyaránt ? Istennek az ember fogal-mához fűződő eszméje- és akarata ez. Kz érvényesül az. idők folyamán. Kmberi ter-mészetünkben van jelenség. A vallás rá-üti lycgét ÍI törvényekre, a szokásokra, fiz életre és mindenre.

Kgy évezred előliünk álló képe mutatja mint. szelidiiltek az erkölcsök, iniiit edződ-tek n. jellemek. Mily hatalmas és bámulandó módon fejlődtek ki az erély akaraterő. Minő müveket teremtett a keresztény linnia-nisiutis. Milv esodaszerii dolgokat müveitek a lovagias keblek. Minő diadalt aratott ért el a keresztény «•z.ivilizáezió legnagyobb vívmánya: it n ő k t i s z t e l t t e, a ke-resztény anyában a esalád nicgszcnlclésr, a társadalom újjászületése, mikről a keresz-tény előtti kornak és ugy a magyar pogány nemzetnek alig volt nuV esak* sejtelme is.

Igv nyert a magyar alkotmány vallá-sos színezetet minden intézményeiben. a .nem-zet vallásos jelleget minden mozzanatában. .1 magyar nemzet csak az egyház által n\ert világtörténelmi hivatást; az egyházra tá-maszkodva, amink karjain vezetve cs akkor vétetett fel a. nyugati kultúrnépek sorába, midőn Szilveszter pápa fölvette a katli. egyházba. K nélkül Kiirópa keleti határán oly kevés és oly seninii lett. volna szerepünk, mint a többi nem katlndikus népeknek.

Mindez Szent. István király halhatatlan niííve. Nála és inííve nélkül még önniagun -kat emésztő és szomszédainkat rettegtető vad «•Hordák lehetnénk, vagy étidig rég eltűn-tünk volna si fiihl sziliéről, mint sok más barbárnak maradt népek. Igy minő szerep jiiloi: .számunkra Kurőpa kulturnépci közt már az első századokban : Jegyen elég itt a történelemre mutatni és ebből a jövőre és jeh'iire is a tanulságot levonni.

A magyar nemzetben a nemzeti eszme, a nemzeti gondolat, melyben it vallás és a hazafiság egy összhangzatos egi'szszc olvadt össze, mindig és elválaszthatlanul a vallásos lelkesedés hazafias ihletével és viszont nyil-vánult és mintegy örökegységgé olvadt — egész a nemzet eszinényiségét és költészetét, ki'pezte.

S ha ma a kultúra és czivilizáczió te-rén a nyugati műveltebb nemzetektől pl. németektől, franeziáktól elmaradtunk, ennek oka az, hogy ők juhiig mcsszchalndtnk. mig mi török, tilt ár s már elhnségg«d és ezek által felülézelt testvér-vértől párolgó és önerőnket emésztő harezokkal valánk szá-zadokon át elfoglalva.

Ez rövid és halvány vonásokban a szt. István király által alkotott halhatatlan ungy

nemzeti miinek — ina lelki szemeink előtt megjelenő képe, melyről ránk esiki székelyre is az ezredéves mult. fellebbenő látvoláu a rideg jelen halványuló képére egy dics és lolmelegit.ő stigár ragyog át.

Kz, ősi «licsíénvsiigár felvillanó és égő lángjánál minden gondolkodni tudó szé!;elv honpolgár átláthatja, liogy Szent. István halhatatlan müve vala létiink alapja a letűnt

; évezred alatt, — ez volt fenntartó erőnk it i hazánkat ért rettenetes csapások alatt, a | sokszor fenyegető „zordon enyészet" köze-

pette cz lesz egyediili vezér és ícnyosz-| lopunk erősségünk :i jövő századok és | évezrcilek számunkra — reméljük Istentől

— kijelölt hosszura nyuló folyamán át is. Isten szent István keze által lobbantotta

lel a hit lényét, gyujtotta meg a remény sugárát, bevitette szent iángra a honszereleni tüzet a „szebb jövőért.'1 kiizdő őseink lel-kében. — A hit, remény és szeretetnek a nemzetben egygyé olvadt egységes ereje mint nemtő vezette e nem/,etet máig. Ks ezen isteni erő folytán ma: „ k i é e b o n , hit n e III a m i e n k ? ! " A miénk. Ks az les?, sok sok századon. l>c csak úgy. ha le nem iériink tovább haladunk az ősök által megszentelt nyomokon.

Igen, ha megállunk a Szent. István által épített, alapon, mint. a múltban, úgy látni fogjuk ezredek multán, hogy „ nincs hatalom mely visszanyom." Sőt ez alapon: Pniég neked virulnod kell, oh hon, mert Isten, ember viraszt ]iáriodon,ti

A vallás és honszeretet egygyé olvadt szent lies iilési ben e nagy nemzeti ünnepen

J figyeljünk arra, mit Vörösmarty mondott : | „l.i'iryn imnili'ii magyar nliid i Kiilnhli enil,er. mini apja volt." ! r. .1/.

I<V III i v á s C ü i k v á r m c g y e h o n -l e á n y a i h o z !

Aradon, hazánk szabadságának (iolgotháján, folyó évi október hó ti-áti leplezik le a szadság-harcz vértanainak emlékszobrát olyan ünnepséggel, minőhöz ioghatót eddig még egyetlen szoborlelep-lezésnél seni lejtettek ki. Hazánk összes honvéd-egyletei, it vármegyék, egyházi és polgári hatóságok, tanintézetek és egyesületek mind valamennyien hi-vatalosak az ünnepre, hogy annál magasztosabb legyen azon pillanat, mikor egy nemzet külsőleg, einlékszobiirral is lerójja a hősök és vértanuk iránti háláját.

Virágok özöne, köszönik sokasága borítja i majd a szobor talapzat ál, melyet, olt egyesek és j testületek küldöttei fognak ellie'yezni. I Hiányozhat-e onnan a mienk, kiknek apái a i hadi kiirt első hangjára hadbaszálltak s mint a ' haragvó ég pnsztió villámai csaptak az ellen-

ségre: kiknek hőstetteit, zengte a költő, hirdetve a világnak, hogy ,.nem fajult el még a székely vér, minden csöppje drága gyöngyöt ér."

Atyáink hősi elszántsággal védték a haza alkotmányát s nyilt csatákban győzhetlen bátor-sággal küzdöttek a szabadságért; anyáink pedig egész zászlóaljakat láttak el kenyérrel és ruhával, hogy győzelemre segítsék az igazságot.

t'sak romlott lélek nem lelkesülhet a mult emlékein. Kinek szivéhez nem fért a közöny s lelke a szennytől tiszta és ép maradt, az szívesen nyújt babért a hősnek, könnyet a vértanúnak.

zt 0.

Nemes bonleányok ! Legyenek önök elsők a magyar nők szép és nagy seregében, kik megko-szoruzzák a hősök emlékoszlopát. Ne kíméljenek semmi áldozatot, liogy október 6-án egy önökhöz méltó koszom tehessen tanuságot a csiki nők hon-szerelniéröl emlékoszlopán azoknak, kiknek vezér-lete alatt atyáik olyan csatákat vívtak, miknek „fénye átragyog időn s enyészeten.

Csak egy koszorút kérünk önöktől; egy ko-szorút, melynél szebb, szerény anyagi viszonyaink miatt, bizonyára nem egy leend az aradi emlék-oszlopon. í's mégis ha e koszorú arról hiányzana örök gyalázat érné önököt a csiki nököt, kik könnyelműen elfeledték hős apáik emlékét megtagadták nemes székely voltukat.

Tisztelettel kérjük mindnyájokat: fogadják szívesen hölgytársaikat, kik a közreműködésre felhívják önöket; velők egyenlő lelkesültséggel, minden hasonló rdkalomiual tapasztalt és őszinte tiszteletünkre méltó buzgalmukkal tegyenek meg mindent a kért koszorú érdekében, melyet egy már részben megalakult küldöttség október első napjaiban Aradra visz, liogy ott a hála és kegye-let napján a hősök és vértanuk szent, oltárán ün-nepélyesen ellie'yezze. „Csak törpe nép felejthet ős-nagyságot. A lelkes eljár ősei sirlakálmz s gyújt régi fénynél új szövétneket."

]). O—u.

H o n v é d - z á s z l ó .

A fiilyit évi augusztus hő 2-án Aradon meg-nyitóit „alföldi és délmagyarországi" kiállításra a csikmegyéi honvéd-egylet elnöke Henedek István igen érdekes tárgyat egy lH4!i-beli honvédlobogót

mint ereklyét — küldött, mely ott a kiállítási idényre a XVI-ik csoportba lett elhelyezve.

Minthogy ama lobogó az idők viszontagságai által meg van viselve s néhol értékesebb részei is hiányzanak, nehogy az utókor előtt érdekessége és tiirtéiKiiiii becse hiányt szenvedjen; — ennek tiirténeiét rövidbe foglalva — úgy a mint a gyó-Allalvi (iái Ignácz 184H—4!»-lieli honvéd-száza-ilosuak a gyergyóalfalvi templom ládájában őrzött adataiban foglaltatnak — közlöm

Jíyergyóalfalvi Baricz István - ki 1807. junius :iu-án elhalálozott — halála előtt, egy be-cses ereklyét hagyományozott, az alfalvi r. kath. templomnak, olyképpen, hogy az ott örök emlékül megőriztessék.

I '.z egy nehéz fehér selyemből készült, széles, aranyozott feliéi- selyemszalaggal díszített, szélein a nemzeti színnel, egyik oldalon a sziiz Mária miut .Magyarország védasszonya képével, másfelől

magyar ezimerrel ékeskedő magyar nemzeti zászló, melvet Kossiilli Lajos|Magyaroi szág kor-mányzójának nej,: sajátkeziileg hímzett, és aján-dékozott a Kiss Antal őrnagy vezetése alatti — többnyire csiki és gyrgyói székelyekből alakult •vVik zászlóaljnak, melynek soraiban oly har-czosokat is leliete találni, kik az 1. Napoleon el-leni hadjáratokban résztvettek.

Kzen zászló — niiuekutáiuia 1H l!i. év julius első napjaiban a Nyerges alatti székely táborban csikszentgyörgyi esperes Tankó Albert által ün-nepélyesen felszenteltetett — alfalvi (iái Lajos (most is él) zászlósnak adatott át, ki azt Három-szék rónáin a muszkák ellen 184!» ben vívott löbb \ eres csatában diadalmasan lobogtatván, julius 22-én liazalmcsátása előtt Léczíalvi Bodor Károlynak kezére adta.

Az alig 6000 harczosból álló székely tábor a túlnyomó (3u,0()n) muszka erőnek tovább ellen nein állhatván, Tusnád felé az Alvégre visszavo-nult s ott szétveretvén — feloszlott.

Kgyrésze mellékutakon haza, kissehli része — azon szándékkal, hogy egy másik magyar se-segliez ^csatlakozzék — Krdövidékén át Kolozs-várra és onnan Zsibóra vonult.

Kzen menekült csapat egyik tagja, Baricz István honvéd-százados vévé a gyászos kimenetelt ért alvégi ütközet után — a zászlót oly czélból kezéhez: hogy azt az utókor számára az ellenség általi meggyaláztatáslöl megóvja.

Sikerült is neki azt, az a r a (1 i és t h e r e-s i e n s t a d t i várakban, 1852. április hó végéig szenvedett két és fél évi fogsága alatt, az ellen-ség figyelmét elkerülve, zészint f e k v ő á g y á -b a n e l r e j t v e , részint pedig d e r e k á r a csa • v a r v a m e g ö r z e n i.

Fogságából történt kiszabadulása után az íötil-ik évig fennállott kémrendszer még a családi

C S I K I L A P O K

szentélybe is betolakodván, csakhamar közhírré lett, hogy Baricz István volt honvédszázados egy magyar nemzeti zászlót rejteget magánál ; mi akkori időkben veszedelmesnek találtatván — a zsandárságnak a zászló kézrekeritése meg lett parancsolva.

Hogy a zászló ezen nemzeti kincs — szentségtelen kezekre ne kerüljön, baricz István azt egyik meghitt barátjával (valószínűleg (íál Ignácz) a r r a a l k a i m a s k é p r á m á b a i I-I e s z t. e I. t'e a k é p p e n, li o g y a z á s z I ó ii s s z e r é t e l v e cg y e d ii 1 a s z ii z M á r i a k é p é t t ii n 1. e I t e e lő e g y z ö I d k o s z o-r ii v a I k ii r ii I v é v e ; m i t a k «' ni e k a k á r-li á ti yjs z o r I á 11, a k in e g ni e n t ö j e s z o-b á j á n a k f a I á r a a k a s z t v a, a n é ! k ii I, li o g y a s z e n t k é p a' I a 11 a keresett rebclis jelvényt elrejtve lenni képzelhették volna.

Csak az 1861-ik évi Kchmerling-féle félszeg alkotmány proclaniálása alkalmával leliete az annyi aggodalmat okozott nemzeti ereklyét a szent ügy ellenségei boszankodására nyilvánosan kibontani és közszemlére kitenni.u

Kgy magasztos szellem, a tiszta hazafiság-nak erénye, a honfiúi önfeláldozás példányképe tárni szemeink elé néhai Baricz István honvéd-századosnak emlékével és neve l'ölemlitésével.

Már maga az a nemes gondolái, az a férfias, önfeláldozó elhatározás, hogy egy nemzeti jelvénviinköl képező s a szabadság eszméjét hir-dető honvéd lobogót a ineggyaláztatástól megóvni s azl az utókornak ereklye gyanánt megmenteni, lelkében megfogamzott — még azon könnyen elő-fordulható esetben is, hogy nemes terve nem si-kerül — a hazafiság tiszta jellemével, a hősök, a bátrak első soraiba emeli.

Az a honfiúi aggodalom, az a bú, bánat, liogy a rebellisnek czimzett jelvényt megmenteni, nem sikerül, mennyit emésztette a fogsága által levert s hazája leigázásáért oly meleg kebellel vérző lelki állapotát.

Két és félévi fogsága alatt lehetett e békés álma, s minden alvó percze nem riasztotta-e löl ama lehető gyászos következményre, hogy rejtett kincsét, fölfedezve, fogsága még terhesebbé válik

Otthonában lehetett-e lelki nyugalma szinte lo évig, az absolut hatalom mindenfelé kiterjesz-kedő s nála gyakran szemlét tartó kémek szigorü vizsgálatai miatt; nem bántotta-e az a szomorú, sötét gondolat, hogy az őrzött, ereklye felfedezte-tik s amiatt ö újból a rabság keserű kenyerére, s gyenge anyagi viszonyok közt lévő családja véginségre juthat?

Nemes elhatározásában kitartó volt, mert élt. lelk'Vn a hazafiságnak ama biztató, éltető re-ménye liogy e porba omlott szép haza töl fog virulni még; reménye valósult, a drága ereklyét a a nieggyaláztatástől megmentette s az utókornak átadta.

El ők iitúknr.'! tisztelettel hajoljatok met/ Baricz István l s/.s'—4'J-beh lioíteétl-százmlos neee említéséin'•! .s- emlékét jloraihau is tiszteljétek !

Ii. —>,.

A „ l u t r i " k é r d j e . II.

A mozgalom, melyet hazánknak közérdekét szívé hordó igen számos vidéki lap megindított — épen jó időben vette kezdetét, s megvalljuk, hogy csak félve vettük kezünkbe a tollat, hogy ezen théinát tárgyaljuk: lelve azért, mert. kitettük ma-gunkat azon eshetőségnek, hogy megtámadtatha-tunk a zsold alatt álló közegek részéről, vagy ntajd akként tüntet telnék elő, mintha a fennálló rend, jobban mondva berendezésnek volnánk ellen-ségei.

l>e inkább vagyunk mi nyilt ellenségei a nézetünk szerinti rosznak, mint, vak követői oly intézményeknek, melyek ellen küzdeni becsületünk, hazaszeretetünk és benső meggyőződésünk paran-csolja.

Hogy a kis lottónak határozott ellenségei vagyunk, minden kétséget kizárólag már a mult heti czikkiinkben kifejtettük és érdekkel, — söt mondhatjuk: örömmel észleltük azon reánk hí-zelgő hangulatot, melyet, czikkiink a nagy közön-ség körében szült, mert, eddig is mindig csak a közönség érdekét óhajtottuk és óhajtjuk képvi-selni.

Kzen nézetnek voltunk tolmácsai s ha nem egyezhetett meggyőződésünk a hangulattal, nyíltan

3 . szám

síkra,szálltunk érveléseinkkel — és ez esetben is mindig az volt jelszavunk, liogy „győzzön a jobb."

Ily álláspontot lehet és kell elfoglaluunk, ha reánk a gyakran — bár igen fontos de mégis csak helyi érdekekkel állunk szemben; ha azonban arról van szó, hogy mint állampolgár tegyünk hírlapírói kötelességünknek eleget, úgy a magán- és helyiérdekeknek mindenkor háttérbe kell szorulniok, mert a haza és a polgárok jólé-tének kieszközlése képezheti csak legszentebb hi-vatásunk és feladatunkat!

És létezik-e e pillanatban fontosabb vagyis károsabb.- a hazának és polgároknak beléletébe jobban beható intézmény a kis lottónál.

Nem ! 8 mert erről tántorithatlanul megvagyunk

győződve, s meri ezt — hála az égnek — a kor-mány vezérlérlirti sem vonhatják többé kétségbe, s ők maguk is azon fáradoznak, hogy az átoktelt lutri eltöröltessék, erről ezentúl még szólni sem akarunk, hanem csak kérjük a Mindenhatót, mi-szerint ne tántorítsa el némi kis mellékérdek miatt ezen jószándékiiktól intézőinket., hanem hogy le-gyenek megáldva oly erély- és bátorsággal, mely hazánknak javára válland.

Felszólamlásunk bevezetése már most is mél-tatást. nyert az országnak minden rétegében — be-szélnek ez ügyről mindenhol, érdeklödnek aziránt, vájjon mi fog következni a kis lutri helyeit és némely lap sietett azt is közölni, miszerint az „osztálysorsjegyek bevezetése immár elhatározott tényiil tekinthető.-'

Mi nem hisszük ezt, nem hiheti ezt, senki, ki ösmeri az osztálysorsjegyek egyoldalúságát, s mindamellett kötelességünknek tartjuk az intéző köröket figyelmeztetni arra, miszerint a vidéki sajtónak érvelései keílő figyelemre méltattassanak, mert habár állampénziigyileg talán, de csak talán találnak is odafönn valami kecsegtetőt a minden-esetre hasznot hozó osztálysorsjegyek bevezetését illetőleg, határozottan tagadásba vesszük: hogy az állani, mint erkölcsi testület, előnyét fogja ta-lálni az osztálysorsjegyekben, azon 1—2 millióban, mely anyagi haszonul tünteltetik fel, ha arról van szó. hogy javítsuk a lutri által zilálttá vált, vagyis végkép megromlott erkölcs megszámlálhatlan sokaságát!

S azon hir, mely ujjolag kiszivárog, mintegy tapintgatódzás óhajt lenni az érdekben, vájjon mit szóll a közvélemény ahhoz, hogy az osztálysorsjá-téknak bevezetése esetén egy consortium felajánlott 2 és fél millió összegei a kormánynak, ha ö erre vonatkozólag egy 30 évig tartó kizárólagos sza-badalmat. biztosit, és ha ez idő alatt ujabb ily sorsjegyeknek kibocsátását, nemcsak nem segélyezi, hanem egyáltalán nem is engedélyezi.

A konzortiuin, röviden kimondva — szaba-dalmat. óhajt szerezni magának évi 2 és fél mil-lió forintnyi bér ellenében, hogy Magyarország népét kizsákmányolhassa, liogy jólértett reclam-c.sinálással a játszás ingert, gerjessze.

S ha ügynökök s hírlapok utján és minden megengedett módon lármát és zajt fognak ütni a vállalkozók azt rosznéven venni tőlük nem is lehetne, mert ehhez szabadalmuk leend és ez ér-dekükben állami.

liogy ez be ne következzék, vagy hogy egy-általában az oszlálysorsjegyek ügye a Németor-szágban folytatott szokásos módban még tárgyalás alá se vétessék, már eleve küzdenünk kell. A polgárok és főleg a tudatlan nép ellen elkövetett bűn volna az e tekintetbeni időpazarlás, mert ez által a nép figyelme egyéb, hasznosabb munkától elvoiiatnék, de főleg azért, mert a folytonos inger-és nyerés-vágy a gyengébb erkölcsiieket még bal-lépésekre is szoríthatnák.

Sajnos, hogy nálunk Magyarországban, bármi legyen is, ha külfüldrül iniportálódik, örömmel fo-gadtatik.

Akár jók, akár rosszak az eszmék legalább is foglalkoznak ezekkel az intézők és elfogadnak mindent, a mi kívülről jön, mert a népszerűség, nem pedig azután lesz áhítozva, a mi a mi állami érdekeinkkel szoros összeköttetésben van.

Kllenkezöjét, sajnos, még eddig csak ritkán tapasztaltuk.

T A N Ü G Y . ÉrteBltés a csikmegyei polgári leányiskoláról-

A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1887. évi augusztus hó H-f£

napján 29,000. sz. a. kelt magas rendelete értei*

. . . szt .

mében Csikmegye közönsége által alapított csíksze-reda i polgári leányiskolában az 18»°/,,. tanév szep-tember hó 1-én kezdődik.

A behatásuk szeptember hó 1, 2-án történ-nek, az2 •í í i 4 i ífí a t ú s áS i irodában, Csíkszereda, már-I,.nfalvi utcza 2i>7. szám alatt.

A beiratásnál a sikeresen megtörtént himlő-oltás (12 éveseknél az ujraoltás is) szabályszerű orvosi bizonyitványnyal igazolandó.

A nagyméltóságú vallás é.s közoktatásügyi m. kir. Miniszter untak kegyes rendelete folytán é.s nemes ("sikvármegye főurainak erélyes, lelkiismere-tes ügybuzgalma, áldozatkész törvényhatóságának köszönhető, hogy a régi rozzant iskolai épület helyett diszes palotát fog ti polgári leányiskola nyerni; — a folyamatban levö építkezés miatt a tanévet az uj, diszes'várinegyeltáz épületében fogja az iskola a következő rendben megtartani.

Szeptember hó 7-én „Veni sancte", 3-án fel-vételi-, pótló-, javító-vizsgálatok, 4-én a rendes előadások veszik kezdetüket.

Az első osztályba csak oly leány léphet be: «I ki legalább a í> évét betöltötte; b) kinek az elemi népiskola lV-ik osztálya számára előirt tan-tárgyakban elegendő jártassága van s ebiteli is-mereteit a felvétel vizsgán igazolja.

A IT. és 111. osztályba fölveendő minden oly leány, ki az első, illetve második osztályt jósi-kerrel elvégezte, s koránál .fogva ezen osztályba beillik és ezen osztályba megkívántató életkort, elökésziiltségét, keresztlevele é.$ iskolai bizonyítva-n\ a bemutatásával, szintén felvételi vizsgálat jnrl-lett beigazolja.

A behatás, felvételi vizsgálat és tanítás díj-mentes. valamint a téli idény alatt a táncztanitás is.

A rendes tantárgyakon kivül díjmentes okta-tást nyernek a növendékek a franrzia nyelvben és zongorában.

A polgári leányiskola IV. osztályát bevég-zett tanuló, ha szakiskolába kiván menni, át-léphet

a) tanitémő- | b) kisdedóvó- > képeztlébe ; <•) ipartanitúnő-| •t) felső leányiskola ötödik osztályába, ha a

franezianyelvböl külön felvételi vizsgát tesz ; r) női ipariskolába: / ) női ipart anmiihelybe

ij) a minta-iajztanodába. Alkalmazhatja magát állami, távirdai, postai

és vasúti hivatalhoz. Vidéki tanulók mérsékelt díjért., tisztességes

uri ,hd/aknál nyerhetnek szállást, teljes ellátást ; hol vallásos, erkölcsös, megnyugtató felügyelet-ben részesülnek mi azonban előlegesen bejelen-tendő lesz az igatónál, ki mindig anyai figyelemmel kiséri a növendéket.

l'sik-Szereda. lH'tu. évi augusztus hó i»-én. ^l ~ iijiiiijntiWiij.

1'gyanezen értesítő szerint történik a megyei g a z d a s á g i irányú f e I s <"> n é p i s k o I á n á I a tiuk részére is a fölvétel és beiralás —- azon megjegyzéssel, liogy a jó sikerrel végzett tanulók át) frt ösztöndíjban részesülnek.

K f j X i & R T F . K L É K , — Királyunk születése napja alkalmából f. hó

17-én este a város fényesen ki volt világítva, csak a szokásos zene — nem tudni miért — elmaradt. 18-án előbb a róni. kath. templomban Domokos János városi plébános tartott hálaadó isteni-tiszte-letet, melyen jelen voltak az összes hivatalok tiszt-viselői és a honvéd-tiszti kar testületileg. Ott volt (iraef nyűg. cs. és kir. lovassági tábornok és Kudnyászky József báró főrendiházi tag is. Azu-tán a ref. templomban Borbáth Pál körlelkész lélekemelő könyörgést és a tőle megszokott emel-kedett szellemű alkalmi szónoklatot mondott. Is-tenitisztelet után főispán ur a hivatalnokok és tiszti kar tisztelgését fogadta, s délutáu 2 órakor fényes ebédet adott, melyre számosan voltak nteg-hiva.

— Meghivó, a csikmegyei egyetemi ifjúság által a jégkárosultak javára u „Csillag" vendéglő nagytermében • folyó 18!M>. évi augusztus hó hó 23-án rendezendő zártkörű tánczestélyrc. Balló Lázár, Bartalis Ágoston, Bocskor Antal, Horbát liéza, Gcncsi Zoltán, Imre Dénes, Jakab [Dénes, Miklós Sándor, Endes Miklós, Puskás István, Péter János, Részeg Lajos, Szász Lajos, Szekeres János bizottsági tagok. Belépti díj: Személyjegy 70 kr, cs^ládjegy 1 frt űü kr.

Kezdete este Ö órakor. Jelszó : egyszerűség !!! Jegyek előre válthatók Györgyjakab Márton könyvkereskedésében, este a pénztárnál. — Kzen vig és kedélyesnek igérkezö mulatságot jótékonyczcl érdekében is melegen ajánljuk a közönség szíves ügyeimébe, mert ha mi nem pártoljuk azt, s nem járulunk hozzá fillére-inkkel, ugy látszik sehonnan sem várhatunk segélyt károsultjaink részére. A kik netalán meghívót nem kaptak, forduljanak a rendező-séghez, mert a mulatság j ó t é k o n y c é I u. — lii/i/xci-iwiiiiiit hijrleiili it miil'-ösri/, mix:erinl u meijhirolluk i'sitliíi/juiHul eijijiilt httrk meijliiru,

— Fürdés áldozata. A kásznn-jakabfalvi fürjön nagy szerencsétlenség történt folyó hó 13-án. Kinya Julcsa, Kánya ,Jó?sel csikdelnci lakos leánya fürdeni ment Szakács Balázs csík-szentmártoni kir. nljárásbiró nejével, egy cseléd kíséretében. Alig ke/dtek fürdeni, iszonyú zá-poreső és égi háború keletkezett. A nagy zápor következtében a közeli hegyekről \adsebcsscg-gcl rohant le a víz a keskeny völgybe, mely néhány perez alatt a fürdőház közvetlen köze-lében levö kis patakot egy ölnél magasabbra árasztotta és oly erővel tört előre, hogy a kü-lönben is már korhadt fürdőházat összeontotta. Az összeomló ház gerendái Kánya Julcsát még a fürdőkádban megütötték s aztán a viz egy pillanat alatt felborította a kádakat. — Kánva Julcsiínak már nem volt annyi ereje, hogy ma-gát a fölborult kád alól kimentse s belefúlt. — Szakács Kalázsné azonban, a kit az ár magá-val ragadott, az összeomlott fürJőháztól nem messze építeni kezdett uj fürdőház alapozásá-hoz hordott nagy kövek egyikébe szerencsésen belekapaszkodott s ily kétségbeejtő helyzetben tartotta magát addig, mig az összefutó embe-rek kötelek és karók segélyével kihúzták. -Kánya Julcsa holttestét f hó 15-én szállították haza s nagy részvét mellett temették el.

— Lapunk többször Iclszólat a fürdők elha-nyagolt és korhadt állapota miatt és történt is azok helyreállítása iránt intézkedés, most már azonban a fürdők szigorú megvizsgálását és megtelelő intézkedéseket kérünk, nehogy még több emberélet essék áldozatni a fürdő tu-laldonosok megbocsáthatatlan hanyagságának.

A megyei alszámvevöi állás batöltóseig fiiispán ur Hogády tiyula árvaszéki jegyzőt bizta meg ezen tiszttel.

— A „Husfogyasztási szövetkezet'' számadá-sainak összeállítása most van folyamatban s mi-helyt azok felülvizsgálva lesznek, meg log tar-tatni a közgyűlés.

- Esküvő. Gyóremefei birtokos P u s k á s Antal folyó hó lH-án vezette oltárhoz gyóditrói l'uskás Marcsa kisasszonyt özv. Puskás Lajosné birtokosnö kedves leányát. Gratulálunk!

— Halálozás. Gyóalfalvi özv. Z á r t i g Már-tonná sziil. Lukács Veronika f. hó 15-én délután G ólakor, életének Ul-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 17-én általános részvét mellett történt meg.

— Papválasztás. A mult hó 28-án Csikszent-györgyön megejtett papválasztást püspök úr ő

I excellentiájii nem hagyta helyben s uj választást rendelt, mely élénk érdeklődés mellett f. hó l(l-án tartatott meg ismét a következő eredménynyel 1.Rancz János nagyboldogasszonyi plébános I9U 2. l'ál Gergely mócsi pleb. 73 ; 3. Buzás Mihály fii-esperes 59 4. Puskás tiergely szentgyörgyi s. I. 44; Benedek József gy.-fehérvári káp. 18; 6. Péter József szászfenesi plb. l(i; 7. Csibi Ta-más "elenczei plb. 15; b. Gidótalvi Gergely sz.-léleki esp. 12 (J. Markaly Antal hodosi plb. 12; 10. Miklós István ditrói s. 1. 10; 11. Tompos Mátyás szászrégeni s. I. 8; 12. Imets Fülöp Já-kó somlyói gymn. igazgató 5 ; 13. Veress Sándor szentimrei plb. 4 ; 14. Péter József udvarhely-szentléleki esp. 3; 15. Bálint Lajos csatószegi plb. 2 ; 16. Tamási Áron püspöki titkár 1 szava-zatot kaptak. Az első és második helyre megvá-lasztottak az első választásnál is a legtöbb sza-vazatot kapták.

— Kirabolták f. hó 14-én fényes nappal Csikcseketalván özv. Péter Jánosné házát.. Szalon-nát, bort s a mit megfoghattak elemeitek. A vizs-gálat meginilittatott, de eddig eredmény nincs. — U g y a n o t t V e r e s s L a j o s t lopták meg a kóbor czigányok s elvitték összes fehérneműjét. Nyomát még eddig szorgalmason ütik.

Vasút. A gyimesi szoroson keresztül építendő vasútra nézve a magyar és a romániai kormány közt az előzetes megegyezés már létrejött. Még csak az a kérdés vár eldöntésre, hogy a csatla-kozás a Vulkánszoroson vagy a Vöröstoronyon át létesitessék-e.

— Határszabályozás Romániával. Miután az esztendő már vége felé jár s a hegyeken zord időjárás kezd uralkodni, a hat árszabályozó bizott-ság az egész határvonalat nem fogja bejárni s a lixirozást sem eszközölheti teljesen. A szabá-lyozás hátralévő munkáját, a románokkal egyetér-töleg egy második bizottság fogja folytatni és bevégezni.

— Hirtelen halál. Simon György a napokban a kászoiii fürdőre ment hiisvágni s a mint munká-hoz fogott, alig pár perez múlva összerogyott és meghalt. A kászoiii körorvos véleménye szerint már 3 év óta vizkórságban szenved s ez volt ha-lálának okozója.

— A korondi postakocsi kirablásának és a fedezettel megbízva volt Butyka Imre csendőr meggyilkolásának tettesei: Kmerich Márton, Mutter János és Pttju Demeter, kiket az első bíróság kötél általi halálra itélt, — mely ítélet a felsőbb bíróságok által életfogytig tartó fegyházra változ-tatott, — f. hó !i én szálhtattak az illovai fegyin-tézetbe.

— Megütötte a villám. Koncsag Lajos csik-szenlmártoni lakos f. hó 15-én este vacsora mel-lett ült nejével és három kis gyermekével, mi alatt nagy vihar tombo't künn ; egyik villám a másikat érte s az ég iszonyúan dörgött. Talán legjobban esett vacsorája a szegény embernek, midőn egy villám a házba csapott s őt rögtön megölte. Neje az ölében levö kis gyermekkel szintén elesett s több perczig eszméletlenül fekiidt s midőn lelesz mélt, látnia kellett a borzasztó valót. Kis gyer-meke a hátán sérült meg, de lehet, csak esés köz-ben, mert semmi baja sincs. A ntásik két kis gyermek teljesen sértetlen maradt, pedig egyik közvetlen atyja mellett volt. s ennek holtteste is ráesett. Az asszonynak csak a lábát sértette meg. mig a férjnek szemöldökén felül látszik egy kis horzsolás s haja is csak kevéssé van elper-zselve. A villám az egyik szarvazat-fát pozdor-jává törte.

— Kirabolta édes atyját. Takó János notó-rius tolvaj és betörő ismét, hurokra került. Neve-zett Komán Csiigésben tartózkodott, honnan éj-szakánként járogalott át magyar területre. A csendőrség! járőr a csikszépvizi havason észre-vétlenül meglepte, midőn kedvessévei alndt. Mi-dőn a járőr felköltötte, rögtön a mellette készen tartott kétágú vasvillához kapott, tle annak hasz-nálatában megakadályozták. Kkkor meglánczollák a csendőrök s ő szépen beismerte, hogy őt, Cze-rán János biztatta fel, liogy törjenek be édes atyja házába, inert „az a kutya ugy is elég gaz-diig" ! Kzen tervüket ügyesen keresztül is vitték s több értékes tárgyat elloptak, melyen aztán megosztoztak. Ezen két jómadár hosszú ideig tar-totta rettegésben Gyepecze, Csiigés és Kostelek lakosságát. Takó hadköteles szökevény is.

— A villám meggyújtotta f. hó 7-én déli 12 órakor Gyergyó-Várhegy mellett Káváson Pap Tódornak egy szalmával födött csűrét, mely a benne volt összes takaimány- és gabonával együtt a lángok martaléka lett. A kár 340 frt; biztosítva nem volt.

— Uj könyv. „A h i v a t á s á l d o z a t a . " Törtöueti rajz a magyar néptanítók jelenéből c„ mü megjelent., írója: G á t i Győző és kiadója: G I a t z György. K inii a hazai tanítóság jelen életét és küzdelmeit; festi híven és megkapóan s habár szerző előszavában szerényen azt állítja, hogy nem irányregényt, hanem csak rajzot akart irni, a mű egész tartalma azt, igazolja, hogy e rajz valóságos irányregény és pedig annak a ja-vából. Kgy tanitó életét, örömeit, fájdalmait, küz-delmeit festi a tanítóképző intézettől egész a sirig. Alakjai kidoinborulnak, erkölcsi hatása az irány-regény hatásai; az események, a helyzet és ér-zelmek festése élénk itt-ott költői s a kenkded összefüggés nagyban emeli e mű értékét. Az élet küzdelmei, a hivatásért élő, s rajongó tanitó har-cza oly eleven sziliekkel van festve, hogy abban minden tanitó önmagára ismerhet. É mű azonban nem- csak tanítók számára van irva. Élvezettel ol-vashatja azt bárki is, és az abban lefektetett böl-cseleti elvek, társadalmi nézetek minden olvasóra kellemes hatást fognak gyakorolni. A legjobb lel-kiismerettel ajánljuk e művet a magyar olvasó közönségnek. Kapható és megrendeliiető a „Ma-gyar Paedagogiai Szemle" kiadóságában Budapes-ten, Wesselényi u. 48 sz. Ára fűzve 1 frt, disz* kötésben 1 frt 50 kr,

Augusztus 20. C S I K I L A P O K . 35. az&m.

— A házasság reczepje: Végy csinos kis leányt

egy darabot, Forrázd le égő szerelemmel

quantuin satis, Végy hozzá papi áldást

jó nagy adagot. N. B. ó v a t o s a n h a s z n á l a n d ó,

m e r t m é r e g ! — Iparkamara. A kereskedelmi miniszter

megbízásából Bánl'y Zoltán miniszteri biztos Gáf József s/credai kereskedőt nevezte ki azon bizottság elnökévé, melynek feladata a keres-kedők és iparosok névjegyzékét kiigazítani s ennek befejezte után a kamarai tagválasztáso-kat eszközölni. Kzen bizottság tagjai Herink Alajos Kozmás, Szíva Kristóf Szépviz, 'rámás József Csíkszereda cs Tamás János Cs.-Szépviz.

l ' N A R N O K .

A halálthozó gomb. — Kllieszélés —

Kecsesen begonibolózva nehéz selyemmel bé-lelt elegáns fehér kabátomba — melyet csak ak-kor mutattam be a világnak, s kezeimet mélyen a teljes tetszésemet megnyert kabát zsebeibe nié-lyesztve sétáltam fel s ulá Bécs egyik népesebb utczáján, a Práter-felé robogó fogatok tartalmát vizsgálva.

A legmegelégedettebb hangulatban voltam s egy ujabb opera dallamát dúdolva, minden gondo-lat nélkül — mert ilyen kedélyállapotban nem igen támad egy eszmém is — már vagy harmad-szor mentem az iitczán alá s fel anélkül, hogy ismerőssel találkoztam volna. Midőn a sarkon már negyedikszer fordultam vissza, a színház épületé-nek szögletén egy jutalonijátékot hirdető színlap óriás betiii ötlöttek szemembe.

Megálltam s érdekkel olvastam el a szín la-pot, a darab czimétöl kezdve a szereplök neveit, az énekesnő betegségéről szóló buletint, szóval : elejétől végig. E fontos munkában egy hang za-vart meg, valami reketlt, elfojtott hang, mely ala-mizsnát kért tőlem.

Isteu a tanúm, hogy nem tartozom azok közé, a kik nem szívesen adnak ; sőt. reggel min-dig gondoskodtam, hogy egy csomó apró pénz legyen nálam, a mit nap folytán el is osztok a szegények közölt. S a ki most kérelemmel hozzám fordult meg is érdemelte volna a segélyezést, mert igen elnyoiiiorult csavargó volt, fanyar, fakó arczán a szenvedés mély nyomaival.

De én épen a szinlapot, olvastam s kezem a végig begombolt susogó selyem bélésű fehér ka-bát zsebeibe volt mélyeszlve s igy azl elő kellett volna vennem s a kabát egyik nagy gyöngyház gombját, ki is kelleti volna gombolnom. Ez pedig mos! nagyobb fáradtságnak tetszett előliem, hogy-sem azl egy utcai rongyos koldus kelletlenül oda dobott ,.Isién lizesse meg!"-féle kívánsága megérte volna.

I»e ez áldási most még e fáradtság nélkül is megnyertem. Mert midőn a koldust elutasítot-tam, hátat fordított nekem és sajátsagos keserű hangon mormogta: „Isten lizesse meg!" s azzal gyorsan eltávozott.

Ez az egész esemény semmi mélyebb be-nyomást nem tett rám; csak a gúnyos keserűség-gel odadobott ,.Isten fizesse meg!" bosszantott kissé s szerettem volna a koldust ezért a város szolgák kezébe adni. De e vágy alig támadt, mái-éi is liint, mialatt még egy robogó kocsi is el-foglalta figyelmemet.

E kr iban ismerős hölgyek iiltek. ürömmel üdvözöltem őket s ők melegen fogadták üdvözle-temet.

Kz csak fokozta önelégültségemet és gond-talan villámsággal folytattam sétáimat, inignem az utcza végén egy elegáns kávéházhoz értem, hol egy asztalhoz ülve, szivarra gyújtottam s azon kezdtem gondolkozni, hogy voltaképpen mit is hozassak magamnak a pinzér által, ki e fontos tárgyban épen véleményemet kérte.

A mint egy jegeskávé és fagylalt között in-gadoztam, egyszerre többen a vendégek közül felugráltak s a közel Dunához siettek, hova futva futott az utczai nép is. Magam is a parthoz siet-tem megtudni, hogy mi történt. Oda érve, láttam hogy a tömeg egy férfit bániul, ki a Duna köze-pén küzdött a habokkal, melyek öt egy csolnak felé ragadták, melyet két hajós-legény nagy erő-feszítéssel hajtott feléje. A férfi el-el akart buk-

ni a habokba, de azok újra felvették s a mentésére siető hajósok csáklyáikkal mindinkább közeledtek.

Én nem hittem, hogy az lehetséges lehessen, de igen azt, liogy a habokkal küzdő szerencsétlen inár el van veszve, inert, alig liusz lábnyi közelbe értek még hozzá a hajósok a folyam gyors áramlata egyenesen a csolnak falának ragadta öt fejével, melyen okwlleii szél, kellelt volna zíl zódni koponyájának. E gondolatra jéghideg bor-zalom futott át rajtam, de az irtózat kiállása el-halt görcsösen felnyílt ajkaimon s térdeimet inogni érzem ; soha sem láttam még egy embert az élei és halál közötti válaszúton. Mintegy önkívületi állapotban siettem le a parton a vízhez s most érzém lelkemben ama bátorságot, mely saját éle-tünk koczkázt;>Hsival embertársunk mentésére ragad. De ez részemről szükségtelenné vált, mert az ügyes hajóslegjnyek egy gyors fordulattal ki-tértek a l'elé;jiik sodort férfi elöl s őt, a csolnak mellett elúszni hagyva, csáklyáikat ulána vetették s azt minden sérelem nélkül ruháiba akasztva, magukhoz vonták a fuldoklót s félhollan csolua-kukba emelve öt, gyorsan a part felé evezlek.

Azalatt, a parton a szükséges elszállítási módról is gondoskodtak. De mielőtt, ez megtörtént a tömeg tudni óhajt,á, ha éleiben van-e s valaki literét, vizsgába meg. Még élt. Most a közönség érdekkel tolongott hozzá, látni óhajtva a megmen-tett et s közöl lük én is olt valék !

Kgy tekintet, az alig élőre, ki éppen akkor bádgyadlan cmelé fel villáit s mintha a villám sujtott volna le elöltem, szinte visszatántorodtam.

Elképzelhet ni a borzalmas érzést, mely lel-kemet megragadta ; amaz elzüllött, szánalmas ki-nézésű koldus, ki oly keserűen hangsúlyozva mondta előbb nekem „Isten lizesse meg!- midőn a szinliáz szögletén kérelmével elufasitáni, — e koldus feküdt elöltem, alázva a folyam habjaitól, melyek közöli talán kereste, de nem találta a halált ; fakó arcza a borzasztó küzdelemtől egészen eltorzulva, tört. szenekkel, nyílt, kékülő ajkakkal s a víztől homlokára tapadó lmjával, nehezen li-hegve s — a mint lâlszoil, éppen nem örülve megmentésének.

A felébredés pillanatában az ébredő önvád űzött el tőle s csak a távolból néztem, hogy mi fog a szenesét lennel ezután lóitéuni.

(folytatjuk.)

S z e r k e s z t ő i ü - z e n e t e l r : Túlvilági. A beküldött rzikket esak átdolgozva ad-

l.atnók meri igy a kir. ilgyész ur is liele szólana, pedig töle I.'liink.

Ddiiy urnák. A lapul alall rendesen kiil-döitiik s lii/iimnun az ottani po.láu tévedt el. A juliiislól megjeleni száuiukal ismét megküldtük.

— Faragó. Mii gondol ön, liogy eiţy lapnak ilyen dóitokat küld he közlés végett V < Mu villiik, Imi czikkénok méltó lielve van. .lövőre szívesen vesszük, ha hecses kiilde-uiéiijeilol megliitnél.

K E- Várnánk valaniieskél — Eönig 3. Szívesen tért adunk a közérdekű közlemé-

nyeknek. Keressen lel miuél i:\akrahhan. A lapol l. p. kép-pel! kii liljllk.

Csíkszeredai piaczi árjegyzék. — Csíkszereda augusztus I'.'. —

Buza tiszta (hektoliterenként) 7 frt — kr. Huza közepes 6 frt — kr. Kozs 5 frL 70 kr. Árpa 5 frt — kr. Tiirökhuza 5 frt — kr. Zah 3 frt — kr. Borsó 5 frt. Lenese 7 frt. Fu" aziilyka t frl 50 kr. Kása 7 frt — kr. Burgonya 2 frl 50 kr. Marhahús (klgrammonkér.i; 3-J kr. Sertéshús 40 kr. Berr hécslius 20 kr. Szalma |inéterinázsáiiként) — Irt 70 kr Széna min. Irt -_'o kr. Okór párja 250 frt kr. Tehéu

i párja l-.'o In kr. Kaggyugyei lya (kilogrammja) frl 40 I kr. Tűzifa kitin. (1 méter) 'J Irt 40 kr. Malacz darabja frt ! 50 kr. Lud — frt 80 kr. Bárány frt - kr. Csirke párja \ 40 kr. tojás 14 kr.

-A. k i s l u t r i l a . i i z á , e a . Szélien, 18'JO. augusztus 13.

63. 86. 71. 44. 33.

Felelős szerkesztő Dr. BOCSKOR BÉLA.

Főmunkatárs: VITOS MÓZES.

Kiadó: GYÖRGYJAKAB MÁRTON.

Sz., 4!)!)(>— 18!l().

P Á I i Y Á X i T l H I K I > K T Î 1 K . \ V .

Vallás- és közoktatásügyi ni. kir. mi-niszter urnák engedélye alapján C-ükvár-megye tulajdonát képező javak .s azzal kap-csolatos jövedelmek terhére évi fiOÜ forint fizetés és 2O0 frt lakliér-illetniény élvezete mellett ideiglenesen rendszeresített

S L l - s z á - ^ n ^ L T r e - v ő i

állás lesz betöltendő. Felhívom mindazokat-, kik ez állást el-

nyerni óhajtják, liogy az 1883. évi i . tcz. ren-delkezése .szerint felszerelt folyamodványok 18!M). v i a n y í l s z i u s li ó 20-ig Csík-

r» o vármegye alispáni hivatalához adják he.

Csíkszereda, 1890. julius hó 29-én.

(3 -3 ) BEC'ZK AXTAL,

alispán.

K e r e k e t . ^

Egy bankintézet keres mindenütt egyé- ^ neket, törvényileg engedélyezett sorsjegyek ^ részletfizetés melletti eladásra. Igen előnyös ^

jutalék feltételek. ^ Ajánlatok B. ,1. jegy alatt ^

O olcL"berg-er .A.. " V . ^ hirdetési irodájához ^

Budapest, vái zi uli'za 9 szám

— intézendök. (1—6i 51

J ó t á l l á s m e l l e i t .

f fa x « E e

h M w s i s m « E t< ifi fc

Ajánlok itteni raktáromról a tűzeset után ujounnn beszerzett

kézi, lóerejü és gőz C s é p l ő g é p e i d e t , tisztitó és Baker r o s t á ű s a / t , p k n r e ^ fawd-€{éfíe ef, dcrcnycráfiat, forgatható

vaskoronáju Jjfaran^at. §úré nqerqepefyi E Z o c s i - és S z s u m - o ^ C L t .

ffUff*^ Előnyös — 1-től 3 évi — részletfizetésre. '^HB

R I E M E R E D E e l e ó s z é l c e l ^ r g r é p r a l s t é i r a ,

KII «lap esti árak bérmentve raktáromon.

N «

N a « fa « 19

e « g t

Ny. tiyöigyjakab Mártonnál Csíkszeredában, 1690-