I. A rendészet alapfogalmai

I.1. A rendészet alapfogalmai

1. Rend

• A társadalomban követendő szabályok összessége és az ezeknek megfelelő tényleges állapot,

• A fenti értelemben a rend társadalmi rendet jelent, a társadalom egészét érintő kategória, annak valamennyi tagját ( vagyis minden embert) közvetlenül befolyásolja, tehát jelentős hatással van a mindennapokra.

• A követendő szabályok körébe tartoznak a társadalmi szabályok, melyek az évek során szokásokból alakultak ki, betartásuk önkéntes, nincs kötelező erejük, be nem tartásuk legfeljebb a társadalom tagjai általi rosszallással kiközösítéssel járhat : pl.: illemszabályok, házasélet vagy erkölcs szabályai, gyermeknevelés, tulajdon stb.

2. A közrend ( belső rend)

• Közrenden az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működést értjük tárgyi értelemben,

- azaz ha az állam és a társadalom szervezetei a jogszabályok alapján rendben, zavartalanul működnek.

- a rendhez képest szűkebb, elsősorban az állami és társadalmi szervezeteket, ezen belül a rendészeti szerveket is érintő kategória.

- A közrend a jogrend tényleges megvalósulása, tényleges állapota.

- Ugyanakkor a közrend nem azonos a teljes jogrenddel, mert minden jogellenes magatartás sérti vagy veszélyezteti a jogrendet, de nem mind irányul egyben a közrend ellen is ( pl: lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztása).

- A közrend (belső rend) tehát feltételezi a társadalom érdekeit kifejező társadalmi rendet, annak részeként a jogi rend (jogrendszer) létét. Csak ezen belül biztosítható ugyanis a közrend érvényesülése, vagyis a jogrend nyújtotta támasz segítségével a rendészeti szerveken keresztül a társadalom kikényszeríti azokat a magatartásokat, melyek nem sértik a közrendet.

• A közrend háborítatlan érvényesüléséhez alapvetően az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

Közbizalom,Köznyugalom, Közegészség, Közbiztonság.

3. A Határrend

• A határrend nemzetközi jogi kategória, két szomszédos ország közötti nemzetközi szerződésekben meghatározott és belső jogszabályokban is rögzített jogi norma-és viszonyrendszer, amelyben a feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek kölcsönösen érvényesülnek.

• Ezek közösen garantálják az államhatár mentén a szomszédos államok, illetőleg polgáraik és a területükön tartózkodó külföldiek jogos érdekeit, élet-és vagyonbiztonságát.

A rend (társadalmi rend), az adott ország belső normatív szabályozottsága (a jogi rend), a közrend és a határrend egymásra épülő fogalmi rendszert alkot.

4. A Biztonság • A biztonság az állam és a társadalom

érdekeinek, értékeinek, az ország területének és lakosságának külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől mentes állapota.

• A biztonság napjainkban jelentősen felértékelődött, a politika szerves részét képező, komplex kategória.

• Magában foglalja a honvédelmi (katonai) biztonságot, a nemzetbiztonságot és a közbiztonságot, mint a Magyar Köztársaság biztonságának három fő elemét.

Magyar Köztársaság biztonságának elemei

A biztonság fenntartásában résztvevő erők

A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának célja

A MK. független, szuverén államiságának és területi egység védelmének szavatolása,

A MK. Belső stabilitásának, beleértve a demokratikus intézmények és a piacgazdaság zavartalan működésének szavatolása,

A politikai,polgári, emberi jogok- köztük a vallási, az etnikai, a nemzeti és az egyéb kisebbségek jogainak- teljes érvényesülésének szavatolása

A MK. területén élők élet-, vagyon-és szociális biztonságának szavatolása,

A MK. nemzetközi gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatainak és együttműködésének megszervezésének feltételeinek szavatolása,

A nemzetközi béke fennmaradásának és az európai stabilitás erősítésének szavatolása.

5. A Nemzetbiztonság

A Magyar Köztársaság szuverenitásának,

alkotmányos rendjének, nemzetbiztonsági érdekeinek titkosszolgálati eszközökkel fenntartott, külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől mentes állapota.

A nemzetbiztonság a biztonsághoz képest szűkebb, elsősorban az államot, ezen belül a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő kategória.

A nemzetbiztonság fenntartása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati eszközöket alkalmazva a Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (továbbiakban: Nbtv.) meghatározott feladatokat látják el.

Nemzetbiztonsági szolgálatok

6. A közbiztonság

A közbiztonságon az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működését értjük alanyi értelemben.

- Azaz a közbiztonság nem más, mint a társadalom tagjai személy- és vagyonbiztonságának állam általi garantálása és megvalósulása.

- A közbiztonság tehát olyan állapot, amelyben az állampolgárok ismerik a jogszabályokat, azokat betartják. /objektív közbiztonság/;

és bíznak abban, hogy az állam a jogok

gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését akadályozó magatartásokkal szemben közvetlenül állami kényszerrel is fellép. /szubjektív közbiztonság/

A közbiztonság költségvetési forrásokat igényel, mivel a társadalom nem tárgyiasult infrastruktúrájának a része, ami azonban ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint annak tárgyiasult formái( pl. az épületek).

A közbiztonság kooperációs termék, mivel a társadalmat, illetve annak rendjét érintő fenyegetések hatásos elhárításához kollektív munkára van szükség.

A közbiztonság alapfeltételeit az állam szavatolja, de érvényesítéséhez, érvényesülése érdekében a közösség minden jogkövető tagjának részt kell vállalnia.

Vége