Háromdimenziós szerkesztés alapjai · A 3D-s parancsok (pl. Tükröz3d (Mirror3d), Forgat3d ... (CR/LF) helyettesíti a betűköz (space) billentyű → előny: egy sorba írhatók

Építész-informatika 2 • Elᔐadási anyag

Háromdimenziós szerkesztés alapjai

BMEEPAGA401Építész-informatika 23. elᔐadás

Strommer László

BME Építészmérnöki karÉpítészeti Ábrázolás Tanszék

14Építész-informatika 2 • Elᔐadási anyag

Megjelenítés 1 • vetítési módokMegjelenítés 1 • vetítési módok

Az ortogonális (alaprajzi) nézet mellett bármely általános irányú axonometrikus nézet is beállítható(dpNézᔐpont (ddVPpoint): alaprajzi irány + rálátási szög)Az átfedések elkerülésére javasolt általános nézet-irány beállításaBeállítható centrális vetítés (DNézet (DView): Pontok+TÁv)Perspektívában (a 2007-es verzióig) nem mᜐködik a tárgyraszter (OSnap)

Megjelenítés 2 • megjelenés-módokMegjelenítés 2 • megjelenés-módok

Normál szerkesztésre általában e megjelenítési mód javasolt(pl. szaggatott vonaltípusok csak ekkor láthatók):

→ 2D drótváz (2D wireframe)Árnyalt felületek/élek árnyalása mellett is szerkeszthetᔐ kép:

→ Folyamatosan takart-vonalas (+opció: takart vonalak megjelenítése ObscuredLType, ObscuredColor)

→ Árnyalt (Flat / Gouraud Shaded ±élkiemelés)(+opciók: textúrák, fények, átlátszóság láttatása)

Renderelt anyagok, fények, árnyékok megjelenítése:→ Render (alapszint, árnyékok nélkül)→ Photo Real / Photo Raytrace

_SolProf 3D modell ábrázoló geometriailag helyes nézetének elᔐállítása→ eltüntethetᔐk a törés nélkül csatlakozó felületek határvonalai (pl. él lekerekítésénél)→ papírtéri nézetablakonként (külön fóliákra) jönnek létre a nézet látható + takart vonalai→ a 2D konverzió csak axonometriában mᜐködik


Megjelenítés 3 • Nézetablakok (VPorts) + kótázásMegjelenítés 3 • Nézetablakok (VPorts) + kótázás

2D-ben is használatos (pl. alaprajz-variációk)3D-ben gyakorta alkalmazzuk, tipikusan egyazon modell eltérᔐ nézeteinek megjelenítésére•fontos a nézetek illesztése (Zoom Középpont (Center))

2D-ben is használatos (pl. alaprajz-variációk, több csomópont, vagy részletrajz…)3D-ben alkalmazásuk szinte kikerülhetetlen (pl. egyazon modell nézeteinek megjelenítésénél)→ fontos a nézetek illesztése (Zoom Középpont (Center))→ gondot okoz a kótázás (a kóta nem látszhat más nézetben, mint ahová tartozik)Mtérben nyomtatási méretaránytól függ, mekkora kell legyen pl. a kótaszöveg mérete (DimScale)

→ nézetenként külön (a többi ablakban lefagyasztott) fólia→ érdemes használni az új nézetablakban fagyasztott kapcsolót→ meglévᔐ nézetablakokban így is egyesével kell letiltani a megjelenítést

Ptérben elég egyféle kótaméretet (DimScale) alkalmazni → ügyelni kell a méretezett nézet léptékére

→ lehetséges a leolvasott papírtéri méretek fölszorzása (DimLFac)→ pl. cm-ben értendᔐ méretek M=1:200-ban: 1 m = 5 mm → DimLFac = 20

→ lehetséges a kóták rajzelemekhez kapcsolása→ asszociatív kótázás bekapcsolása → DimAssoc = 2 (l. Beállítások (Options))→ a szorzó a modelltér mértékegységétᔐl függ : m kótázása cm-ben → DimLFac = 100

A kóta-stílus- és blokkdefiníciók hasonlóan viselkednek:→ a kóta a szövegstílusra hivatkozik, ahogy a blokk a beléfoglalt al-blokkra (l. asztal = 4 szék + kör)→ a definíciók átvihetᔐk rajzok között (pl. vágólapon keresztüli másolással)

→ ha nem létezik azonos nevᜐ (kóta ill. szöveg-, vagy asztal- ill. szék-blokk) definíció,akkor (a másolt elem révén) az is átmásolásra kerül (csakúgy, mint pl. az elem fóliája)

→ ha létezik valamelyik, akkor a létezᔐ definíció kerül alkalmazásra (így ha új a kótastílus ill. a blokk, akkor is lehet, hogy a kóta más betᜐtípust, az asztal más szék-formát fog használni)


Koordinátarendszer • 3D pontmegadásKoordinátarendszer • 3D pontmegadás

3D (abszolút vagy relatív) pontmegadási módok:Derékszögᜐ: x,y,z.→ A kezdᔐponttól (aktuális origótól, ill. az utolsó ponttól) mért,

X, Y, ill. Z tengelyekkel párhuzamos távolságokHengeres: d<α,z.→ A kezdᔐponttól mért távolság XY síkban vett vetülete,→ az (aktuális) X tengellyel bezárt szög,→ és a z koordinátaGömbi: d<α<β.→ A kezdᔐponttól mért távolság (valódi hossz),→ az (aktuális) X tengellyel bezárt szög,→ az (aktuális) XY síkkal bezárt szögPontosság ellenᔐrzése Koord (ID), ill. Távs (Dist) parancsokkal!

A 3D pontmegadás sokszor kiváltható…→ egy létezᔐ elem pontját tárgyraszterrel (Osnap) kiválasztva,→ szᜐrᔐk (.x, .xy…) segítségével több elem pontjait és/vagy a

koordináta-megadást kombinálva,→ a 2D (derékszögᜐ- ill. poláris) pontmegadási módokat használva

az aktuális rajzszerkesztési síkon történᔐ pontmegadáshoz – a felhasználói koordinátarendszer (UCS) segítségével


Koordinátarendszer • FKR (UCS)Koordinátarendszer • FKR (UCS)

Minden rajznak van egy saját „világ” koordinátarendszere – World Coordinate System, WCS.A rajzolás során tetszᔐleges számú felhasználói koordinátarendszer (User Coordinate System, UCS) definiálható és használható.

Új UCS-t sokféleképp definiálhatunk:→ elᔐállíthatjuk az aktuális koordinátarendszer (X, Y, vagy Z tengely körüli) forgatásával,→ megadhatunk új origót, XY síkot, vagy Z tengelyt,→ igazíthatjuk az aktuális nézetirányhoz, vagy valamely rajzelemhez (l. késᔐbb),→ vagy legáltalánosabb esetben definiálhatjuk három ponttal.

Az UCS-ek névvel elmenthetᔐk, és késᔐbb visszaállíthatók(ddUCS, ill. UCSMAN panel).

Ha az UCSVP változó értéke 1, az egyes nézetablakokhoz külön UCS tartozhat, ha 0, a nézetablakok UCS-e azonos.(A 2000-es verzióban ez még globális változó – az újabb verziókban az UCSVP értéke nézetablakonként állítható)


Koordinátarendszer • elemekKoordinátarendszer • elemek

Az egyes rajzelem-típusoknak eltérᔐ a térbeli viselkedésükA 2D-s elemek (pl. VLánc (PLine), Ív (Arc), Kör (Circle), Ellipsz (Ellipse)…)→ Síkjuk mindig az aktuális UCS XY síkjával párhuzamos→ Magasságukat már az elsᔐ pontjuk megszabja, így a továbbiakban már nem kell – és nem is szabad –

megadni a z koordinátátA 3D-s elemek (pl. Vonal (Line), 3dLap (3dFace)…)→ Egyes pontjaik magassága, illetve síkjuk (ha van egyáltalán) kötetlen helyzetᜐ

Koordinátarendszer • szerkesztésKoordinátarendszer • szerkesztés

Az egyes szerkesztési/módosító parancsok a térbeli viselkedése különbözᔐ lehet:A 2D-s parancsok (pl. Metsz (TRim), Elér (EXtend), Tükröz (MIrror), Forgat (ROtate)…)→ szerkesztési síkja mindig az aktuális UCS XY síkjával párhuzamos – azaz pl.:

metszéskor „metszéspont” az elemek aktuális XY síkra vetített képének metszéspontja lesz,forgatáskor a forgástengely párhuzamos a Z tengellyel (ezért elég egy pontját megadni)

A 3D-s parancsok (pl. Tükröz3d (Mirror3d), Forgat3d (Rotate3d)…)→ szerkesztési síkja kötetlen helyzetᜐ – ami nem mindig jó, hisz emiatt (sokszor fölöslegesen) több adat

bekérésére tartanak igénytA dimenziószám-független parancsok (pl. Másol (Copy), Mozgat (Move), Nyújt (STretch)…)→ két koordináta megadásával 2D-ben mᜐködnek,→ a harmadik (z) koordináta megadásával 3D-sé válnak


2D rajz

3D drótvázmodell(wireframe)

2,5D modell

3D felületmodell(surface)

3D testmodell(solid)

Modelltípusok • drótváz-, felület-, és tömegmodellModelltípusok • drótváz-, felület-, és tömegmodell

• 3dHáló (3dMesh)• SzabFel (RuleSurf)• ÉlFel (EdgeSurf)• ForgFel (RevSurf)

• Kioszt (Array)

<• Vonal(Line)

<• Lemez(Region)

• Megforgat (Revolve)(KMetszet (Section)) • SzTestSzerkeszt (SolidEdit)


Program, makró, szkript


Strommer László



→ a rajzkészítés ismétlᔐdᔐ munkafolyamatainak automatizálása→ bonyolult geometriai (térgeometriai) szerkesztések egyszerᜐbbé tétele a CAD program funkcióinak

alkalmazásával (pl. felhasználói koordináta rendszer, rétegek, stb.)

Szkript készítésének és használatának céljaSzkript készítésének és használatának célja

Szkript vagy külsᔐ programmodul (pl. AutoLisp, VBA, C, C++)Szkript vagy külsᔐ programmodul (pl. AutoLisp, VBA, C, C++)

→ a szkript nem külön programnyelv, saját szintaktikája, programírási szabálya mégis van;(a CAD program utasításainak, parancsainak felsorolása szöveges (txt) file-ban).

→ a programmodul egy adott programozási nyelven történᔐ eljárás készítése (ABC programozás).

→ több rövid fájlra bontás (könnyebb hibakeresés, részfeladatok definiálhatók)→ beszédes elnevezések (utaljon a végrehajtás sorrendjére, a script funkciójára)→ megjegyzések, comment-ek alkalmazása (a késᔐbbi felhasználás elᔐsegítésére)→ parancsok, paraméterek rövidítéseinek kerülése (zoom all helyett z a sem fog gyorsabban futni)

→ szintaktikai/szemantikai hibák kiszᜐrése

Alkalmazás megkönnyítése, hibakeresés könnyítéseAlkalmazás megkönnyítése, hibakeresés könnyítése


→ Fkönyv (Script) paranccsal lehet indítani egy szkriptet (utasítás-sort)→ a szkript-fájlok alapértelmezett mappája a rajz mappája, kiterjesztése SCR

formai jegyek:→ sima ASCII szövegszerkesztᔐ (pl. Notepad) használható, formázást tartalmazó kódok nem lehetnek a

szövegben (pl. Word (DOC) fájl nem lehet)→ adatbevitelt lezáró jelet (CR/LF) helyettesíti a betᜐköz (space) billentyᜐ

→ elᔐny: egy sorba írhatók a paraméterek, áttekinthetᔐbb, rövidebb a szkript→ hátrány: paraméterek elválasztása nehezebben vehetᔐ észre a szövegben

futási jellemzᔐk:→ tetszᔐleges számú utasítás lehet egy szkriptben,

hossza nem korlátozott→ újabb szkript indítása az eredeti szkript

végrehajtásának megszakítását eredményezi→ hibás utasításra futás esetén a végrehajtás megszakad→ a vissza (undo) a teljes szkriptet visszavonja

AutoCAD szkriptAutoCAD szkript


Dokumentáció, export-import funkciók,kapcsolat más programokkal


Strommer László



Információ-átadás módjaInformáció-átadás módja

Adatcsere a vágólapon keresztül (a felhasználó számára tán legegyszerᜐbb megoldás)→ képernyᔐkép („képlopás” = legnagyobb adatvesztés!)→ másolás + (irányított) beillesztés – mód van a beillesztési formátum megválasztására→ csatolás (OLE) – a beillesztett kép továbbra is szerkeszthetᔐ az eredeti programmal

(vágólap tartalmának beszúrása a forrásfájl adatainak csatolásával történik)Adatcsere fájlok révén→ közvetítᔐ formátum

használata (pl. PDF,DXF, DWF)

→ export más (általában:elterjedtebb, régebbi)program natív formá-tumának használata(pl. DWG)

Vágólapra másolt AutoCAD modell beillesztése illetve

csatolása szövegfájlba.


Információ-átadás típusai – 1Információ-átadás típusai – 1

Pixelgrafikus formátumok (2D/p)→ legnagyobb adatvesztés – legszélesebb elérhetᔐség→ létrehozás: „képlopás”, illetve képmentés (SaveImg) révén→ legelterjedtebb formátumok:

PNG (_PNGOUT)– vonalas ábrák– veszteségmentes– állítható tömörítés

(idᔐ/számításigény) JPG (_JPGOUT)– fotók, renderelt képek– veszteséges,– szabályozható tömörség

(és így veszteség)

AutoCAD modell képének mentése (RLE TGA),

és a mentett fájl (fönt).



Windows adatcsere formátum (2D/p-v)→ a vágólap megfelelᔐje: a használt információ típusát a fogadó alkalmazás dönti el→ létrehozás: exportálással (_WMFOUT, háttér letiltása: WMFBKGND Ki)→ legelterjedtebb formátum:

WMF (Windows metafájl)– mind vektor- mind pedig

rasztergrafikus infor-mációt tartalmazhat

– AutoCAD alatt csakvektorgrafikai tartalom

AutoCAD-es WMF fájl beillesztése dokumentumba.



Vegyes (pixeles+vektoros) 2D formátumok→ változó pixel/vektor arány révén

eltérᔐ ideális alkalmazási terület→ létrehozás: „nyomtatás” révén→ legelterjedtebb formátumok:

PDF– elsᔐsorban dokumentumok

formátum-hᜐ megjelenítésére– fontok + szöveg-információ

(+adott felbontású) pixelgrafika DWF– elsᔐsorban tervekhez– vektorgrafikus formátum

(+pixelgrafikus képek)

AutoCAD modell dokumentációja PDF illetve DWF verzióban.

Megjelenítéséhez megfelelᔐ böngészᔐés/vagy segédprogram (plugin) szükséges.


(Nyomtatás)(Nyomtatás)

Nyomtatás elᔐtt→ megadható a megjelenítésmód (takart-

vonalas, renderelt, megjelenítés szerint)→ beállítható a képkivágás, és/vagy a

méretarány (_ScaleListEdit)Nyomtatáskor→ megadható valódi printer/plotter,

illetve PDF/DWF konverter→ beállítható a lapméret, és a minᔐség→ a rajzi vonalszínekhez nyomtatási szín és

vonalvastagság rendelhetᔐ→ beállítható nyomtatási pecsét



CAD adatcsere formátumok (2D-3D/v(p))→ CAD és renderelᔐ programok közti adatcseréhez→ létrehozás: exportálással→ néhány elterjedtebb formátum:

DXF (_DXFOUT)– CAD adatcsere-formátum (drawing interchange format)– szinte minden CAD program képes írni/olvasni– használata általában komoly adatvesztéssel jár3DS (_3DSOUT)– a 3DStudio rendering programhoz – a geometriát, nézeteket, fényforrásokat és anyagokat is elmenti– csak a felületeket exportálja (2D elemeknek vastagsággal kell rendelkezniük) DWG– az AutoCAD elterjedtsége miatt szinte ipari szabvánnyá vált– szinte minden CAD program képes írni/olvasni



OpenGL adatcsere (3D)→ kísérleti technológia a 3D geometria, a textúra, és

a fények webes megjelenítésére→ létrehozás: OpenGL információk szᜐrése révén

Documents

Háromdimenziós szerkesztés alapjai · A 3D-s parancsok (pl. Tükröz3d (Mirror3d), Forgat3d ... (CR/LF) helyettesíti a betűköz (space) billentyű → előny: egy sorba írhatók