III. 6\{olyam 9—10 1953 szcpt mbcr - október - november

HÍRÜNK A VILÁGBANSzerkesztőség és kiadó- MAGYAiR KULTURÁLIS FlIGYELö Előtte. Északamerikában:hivatal: P. O. Box 1005 Hungárián Bimonthly — Revista Hungara egész évre 4.- .$, félév 2. -íf!Washington 13., D. C. Revue Bimensuelle Hongrois Miás ország havi kiét coup.

KIS NEP FIÁNAK LENNI..,Irta: Kosa János

Az eső elrontotta a hétvégét és szobafogságomatrégi jegyzetek rendezgetésével töltöm. Tanáremberfiókjában halomra gyűlnek a jegyzetek és hogy azószre bevándorlási ól, fajkérdesról meg nacionalizmus-ról kell előadnom, kiszemelgetem az idevaló cédulákat.

Így került ismét kezembe Maior Róbert szép cikkearról, hogy a nyugati lexikonok fájdalmasan kurtánbánnak el a magyarsággal. Majd, még mindig aHitünk a Világban kivágásait lapozgatva, újra felfe-deztem Kovács Imre tanulmányát, amely a külfölditankönyvek hiányos hibás magyar vonatkozásait állí-totta pellengére. És utána ijedten láttam, hogy hason-ló panaszkat hallatnak idegen irók és furcsa népek is.Egy londoni antropológia profe-szor azt fájlalta, hogya bntt iskolák nem ismertetik meg az angol diákkal abirodalom népeit, az ashanti-t, a shilluk-ot meg a sokegyebet; és ez a tudatlanság egyik végzetes oka a bi-rodalom bomlásának.

Egy helybeli antropológus ugyanazt kívánta kana-dai viszonylatban; szégyenletesnek mondta, hogy akanadai ember i éptelen különbséget tenni az iroquoisme,g a húron indián között és a totemről csak annyittud, amenyit idegenforgalmi ismertetőkben olvashat.Jómagam néhány megfigyelése azt jegyezte le, hogyaz átlagos egyetemi diák menthetetlenül összekeveriEurópa népeit; a románokat Róma köré helyezi: amagyarokat a szlávok kalapja alá rakja; a cseheketmeg összerokonítja az észtekkel. És végül a helybelisziriai egyesület elnöke egy lapszerkesztőhöz intézettlevelében arról világosított föl, hogy mi a különbséga sziriai, assziriai meg iraki között; mi Saroyan nem-zetisége és mi az örmények vallása.

És hogy céduláim tömkelege még mindig nem kiseb-bedett, hirtelen szorongató érzés rám, amilyet erdeivándor é' ezhet az útvesztés pillanatában. Észre kellettvennem, hogy öt világrész minden népe egyformánverseng minden egyes lekszikonért, tankönyvért, azegész közfigyelemért. Mindegyik többet és mást akar,mint amit kap; és néhány ügyes nép a modern reklámminden csodáját mozgósítja a maga érdekében.

Ha egy átlagos tankönyvet egyenlő arányban oszta-nánk föl, egy-egy népre csupán néhány sor jutna ésnem volna diák, aki észben tartaná a tankönyv min-den népét. Azonban a tankönyvek és a lekszikonokneiu csinálnak így. A kuzvélemény nem osztó igaz-sággal mér, ahogy az amerikai bevándorlási törvénykvótája sem. A közvélemény értéklistába sorolja a

sokszáz versengő népet; egyeseket fontosnak tart, má-sokat névtelenségre ítél: egyetckiől 1 ovi n ír, mások-ról röviden; és végül egy nagy csoportról — egysze-rűen hallgat.

Politikailag hatalmas vagy lélekszámban nagyraduz-zadt népek bő helyet foglalnak el a könyvekben ésugy megtöltik a lapokat, mint kövér ember a karos'széket. De mihüyt a k s lelkiszámú ncpckie kerül asor a közvélemény mis lőffel mér. Kirek volna türelmemindegyiknek a sorsát érdemben végigtanulmányozni?Kinek volna kedve minden kis nép egyéni arcképétmegrajzolni? A lekszikonok vagy tankönyvek össze'hányják őket nagy skatulyákban mint „európai", „afri-kai néger", vagy „indián" és ezen a nagy egységenbelül a magyar vagy horvát épp úgy elveszíti egyéni-ségét, mit az ashanti vagy shilluk, algonquint vagyiroquois. McCarran szenátor politikai népszerűsége on'nan ered, hogy ezt a vulgáns tzemléletet dl "'álra rittea törvényhozásban; és az USA-n kivül élő népeket„felsőbbrendü" meg „alsóbrendü" fajokra osztotta. Azalsóbbrendű fajok, és köztük a magyarok, vagy kom'mumsták vagy börtöntöltelékek: de minduucéppenelnyomandók.

Az általános félreismerés a kis népek közös sajátja éssenkit ne tévesszen meg az, hogy néhány kicsiny nép-nek, mint a finnek, a csehszlováknak vagy az osztrák-nak, rendszerint jó sajtója van. Az óriások részvétlen'sége a törpékkel szemben - - különösen ha a törpéksokan vannak és szegények — régibb történet Guliver-nél; az egész világhistória bőven tanúskodik róla.

Dehát hogy?n állunk mi maevarol' az öt vHp-'sznépeinek vásárán? Hiszen mi néhány régi, örök értéketviszünk magunkkal és ezek lényegesen megkülönböztet-nek száz meg száz más versengő néptől. Ámbár köz-helynek hangzik is, de a magyarnak mégiscsak másrangot utal ki a története és kultúrája. Az iroquoismég nem csinálta meg híres konfederációját, az ashantikatonás erényeit még senki nem ismerte, amikor SzentLászló királyt a legenda szerint a keresztes hadakvezérévé választották. Róbert Károly országokat egye-sített keze alatt; a tehetetkn Z'igr e>ml magyar főurak-kal kormányozta a német birodalmat meg a rómaiegyházat; Hunyadi Mátyás fél Európa történelmét csi-nálta és még a szegény Dobzse László is Európa gaz-daságát igazgatta a felvidéki aranybányák jóvoltából.A középkori történelmet nem lehet megírni a magya-rok nélkül; de az újkori história lapjairól sajnálatosan

Hírünk a világban

lekerült a magyar név. ,Azokban a régi időkben a világtörtenelem Európa

nyugati felében játszódott le. A magyar egyike volt atizenkét keresztény fejedelmeknek; egyenrangú társa azangol vagy francia királynak és a tizenkettő kozulegyik sem volt gazdagabb, hatalmasabb vagy híresebbnála. A keresztesek alvezéreinek csak a tizenkét feje-delem között kellett szétnézni és László király „bátorlovagsága" nyomban a szemükbe ötlött.

De az az azóta ekeit évszázadokban nagvot W ' i t t •>világtörténelem panorámája. Négy uj világrész lépettföl és négy kontinens számtalan népe kér részt a ha-talomból, politikából, hírnévből. Amerika vagy Ázsianépei megszűntek barbárok vagy primitívek lenni,előléptek a ranglistán és aktiv részt kaptak a világ-politikában. India vagy Kina világhatalom lett, a Nava-ho indiánok uránium bányákból gazdagszanak, a filip-pino politikus az Egyesült Nemzetek tanácsa fölöttelnököl. Valamikor az európai egyensúly fügött amagyar király vagy az erdélyi fejedelem pártállásától;de a mai világpolitika kérlelhetetlen erőviszonyai mel-lett New York vagy Moszkva, Ottawa vagy CanberrafontosaDbnak tartja a teheráni csőcselék operettforra-dalmát vagy egy Kenya-beli néger törzs titkos szöcső-cselék, mint art, hogy mi történik Magyarországon.Alig egy embertöltővel ezelőtt, Wilson elnök korábana politikusok még azt hitték, hogy a középeurópaikisebbségi kérdés megoldásával rendezik a világ pro-blémáit és az osztrák-magyar monarchia szétrobban-tása után zavartalan béke köszönt a világra. Ma ha-sonló nemzetiségi aspirációkkal vesződnek nem Euró-pában, de Iránban. EojyiDtomban \nev Y'élaf'iknban.Európa megszűnt a történelem csinálója lenni és azeurópai egyensúly ma •— két Európán kívüli nagy-hatalomtól függ.

így lépett föl a történelem színpadára sok — sokkicsinv rép. Egvéni igényeikkel b?pi'-Vn1 é* ?T)irá-eiókkal jöttek, de a legtöbbjének csak statiszta szerepjutott. Kis nép fiának lenni proletársorsot jelent ésa világ népei között nincs meg a tokát hangoztatottegyenlőség. A fehér faj egymásután kénytelen feladniutolsó kiváltságait a színesekkel szemben, de ez nemjelent annyit, hogy minden nép egyforma jogokatkapott. Most is, akár a múltban, vannak elnyomottakés elnyomók. A kicsinyek mellett ötök veszélyként le-selkedik az elnyomatás.

A vilátörténelem elfordult alattunk és kivetett ked-vezményes, középeurópaí helyzetünkből. Épp akkortörtént ez a keserű sorsforduló, amikor a magyar kul-túra legszebb alkotásait termetté: könyveket, zenét,festményeket, az emberiség örök értékeit. De ma ötvilágrészben csinálják a politikát és aki az öt világ-rész térképére néz, Magyarországot kicsiny pontnakfogja találni.

Kicsiny nép vagyunk a nagyhatalmak asztalánál, deöt világrészen számtalan kis nép él és ha mindet ösz-szeszámoljuk, talán az emberiség felét kapjuk. A sor-sunk összeköt velük, a föld minden kis népével; a népielzárkózás politikája letűnt a vitorláshajóval és a deli'ísánccal együtt. És hogy a történelmi fejlődés min-dennél hatalmasabb ereje egybeláncolta a közeli éstávoli nemzeteket, a mi kötelességünk az, hogy a többikicsiny nemzettel összefogva munkáljuk ki a népekbékés és emberi együttélésének módját. Nem azért

kell szövetkeznünk, hogy a nagyok ellen forduljunk;hanem mert a kicsinyek szenvedése árán — és csaka kicsiny tudja azt, mi a szenvedés — mélyebb belá-tásra és emberibb bölcsességre jutottunk a népekegyüttélésének kérdésében. Amit a nagyok a magukboldogságában nem ismertek meg, a szenvedés adtapolitikai filozófiát kell felhasználni a gyakorlatban,hogy minden nép, kicsiny és nagy egyaránt, megta-lálja a maga méltó helyét öt világrészen. Ezért tölt elmindig büszkeség, ha az Egyesült Nemzetek tanácsánakfilippino elnöke vagy Lebanon hires delegátusa a világközvéleménye előtt minden nép egyéniségéről és sza-badságáról szól; mindnyájunk nevében beszélnek.

A kinti eső ugy veri ablakom, mint ahogy a poli-tikai sors verte a kis népeket. Időtlen zugásával arrafigyelmeztet, hogy nekünk, a kicsinyeknek kell elvégez-ni azt, amit a nagyok, úgy látszik elmulasztanak. Megkell találni az emberi együttélés maradandó és békésformáit. Keserű sorsunknak ez a nagy tanulsága: ki-csiny népek jogán nagy feladatra kell vállalkoznunk.

Megalakult az új magvar könyv-kiadóvállalat

O C C I D E N T A L P R E S SWashington, D. C. U. S. A.

Célul tűzte ki a magyar kultúraápolását a száműzetésben és a ma-gyar szellem értékeinek megismer-tetését a szabad világgal. Kiadvá-nyainak nagyobb részét idegen,elsősorban angol nyelven jelenteti

meg. Most jelent meg:

SZAMÜZŐTTEK NAPTÁRA# 1.— (postaköltséggel együtt)

TÍZENKÉT MAGYAR REMEKMŰ(A legszebb magyar novellák)

# 1.50 (plus 10 % postaköltség)M e g r e n d e l h e t ő .

OCCIDENTAL PRESSP. O. Box 1005 Washington 13, D. C.

E l ő k é s z ü l e t b e n :Gombos Gyula:

THE FATE OF CENTRAL-EASTERNEUROPE

Juhász Vilmos:TWO HUNGÁRIÁN MARTYRES

Fercsey János:MAGYAR SORSOK AMERIKÁBAN

Veress Sándor:BÉLA BARTÓK AND THE WORLDHE LIVED INTHE BEST HUNGÁRIÁN SHORTSTORIES

A MAGYAR GONDOLATHUNGÁRIÁN POLITICAL THOUGHTSMODERN HUNGÁRIÁN PAINTING

M e g r e n d e l h e t ő .OCCIDENTAL PRESS

P. O. Box 1005 Washington 13, D. C.

HíriJnk a világban 3.

A magyar labdarúgás diadala AngliábanIrta: CSERENYEY GÉZA

1953 november 25>.-én a magyar futballválogatott alondoni Wembley stadionban 100.000 néző előtt 6:3arányban győzte le az angolokat. A magyar csapat alabdarúgás történetében eddig szinte páratlan káprá-zatos játékot mutatott úgy, hogy talán még sohasemírt a külföldi sajtó annyit a magyarokról, mint ahogyazt az angol lapok tették ez alkalommal. így ez a dá-tum méltán keltheti fel a magyiir erirgráció fjpyelmét,annál is inkább mivel a nemzetközi futballeredménye-ket szerte a világon millió és millió ember figyeli.

Az utolsó három év során a magyar futballváloga-tott verhetetlennek bizonyult és az olimpiai bajnokságvalamint az olaszok fölött aratott 3:0-ás győzelemután kezdték mint a világ legjobb csapatát emlegetni.

E sorok íróia számos nemzetközi mérkőzést né-zett végig és alkalma volt többek között az angolokonkivül a híres bécsi „Wundermannschaft"-ot, valaminta harmincas évek során az ereje tetőfokán álló olaszcsapatot is látni, de ezek mind nagyon elhalványulnaka jelenlegi magyar tizenegy mellett. Az angol lapokszinte egyhangúlag állapították meg, hogy így mégsenki sem játszott a Wembley stadionban. Ez a véle-mény annál is inkább figyelemre méltó, mivel az ér-zelmi fellobbanásra kevésbbé aH-ai^as nngolok áltál-ban senkit sem szoktak agyondicsérni és mint egyébtéren, úgy a labdarúgásban is igyekeznek tárgyilagosakmaradni.

A mérkőzést óriási érdeklődés előzte meg. Konti-nensi csapat eddig még sohasem tudott győzni An-gliában, bár kétségtelen, hogy jiár éve az olaszokkalszemben nehezen kicsikart egy gólos gvőzclem. n osz-trákokHI szemben két éve elé-r dönf'-Vn és nái- h*4--tel ezelőtt a nyugateurópai válogatottal szemben csakszerencsével elért ugyancsak döntetlen után számolnikellett azzal, hogy ennek a hegemóniának egyszer végefog szakadni. Azt viszont senki sem hitte volna, hogyakadjon olyan csapat, amelyik hat gólt képes rúgniaz angol kapuba.

Erre még nem volt példa a jelen században. Azutolsó évtizedek folyamán odahaza az angol váloga-tott összesen 25 mérkőzést játszott, ebből 21-et nyer-tek meg és csak 4 végződött döntetlenül. Ezzel szem-ben az utolsó három év során a magyar csapat ugyan-csak 25 mérkőzést játszott és mind odahaza, mind kül-földön verhetetlennek bizonyult. Nem csoda, hogypár nappal a mérkőzés előtt a londoni Observer, minta század derekának legnagyobb találkozójáról emléke-zett meg a közelgő eseményről. A mérkőzésre szólójegyek már hetekkel előzőleg mind elkeltek és az utol-só pillanatban a jegyüzérek 10 fontot is elkértek egy-egy jegyért.

A magyar csapat a következő összeállításban szere-pelt: Omsics — Bimánszk'" Lanto= — B^z;"'1' T ó.ránt,, Zakariás, — Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás,Czibor. Ez a keret egy kivételtől eltekintve azonos atavaly olimpiai bajnokságot szerzett csapattal, és nagy-jából azt az együttest képviseli, amelyik az utolsó éveksorán sikert sikerre halmozott. Az angol sajtóvélemé-nyek szerint nehéz lenne bárkit is kiemelni ebből az

együttesből, de az így is megállapítható, hogy Puskásvalószínűleg a világ legjobb futballistája. A Daily Mailszerint Lóránt a világ legjobb középfedezete. De sü-rün kijut a dicséretből a csapat minden tagjának, kü-lönösen Hidegutinak, aki egymaga három gólt lőtt,Kocsisnak és Bozsiknak. Az újságok elsősorban a csa-társor tüneményes játékát, a magyarok bámulatos he-lyezkedési készségét, gyorsasaságát, zsonglőrszerű labda-technikáját és félelmetes lövőkészségét emelik ki.

A Daily Mail így kommentálta az eredményt: „Él-jen a magyar csoda. Ez a legjobb csapat, amely valahais játszott nálunk; nemcsak Anglia 90 éves verhetet-lenségének vetettek véget, hanem egyben példát mu-tattak nekünk a jövőt illetőleg is." A lap szerint An-glia bármilyen csapatot is állított volna ki ez alighaváltoztatott volna a dolgokon, mivel a magyarok any-nyira ellenállhatatlanok voltak és minden esélyük meg-van rá, hogy olimpiai bajnokság után a futballvilág-bajnokságot is megnyerjék.

A B. B. C. kommentátora ezeket mondotta: „Szá-mos nemzeti válogatottat láttam már eddig, közöttüka délamerikaiakat is, akiket a világ legjobb játékosai-nak tartottam, szerintem a magyarok jobbak nálunkés komoly esélyük van a futball világbajnokság meg-nyerésére."

A Manchester Guardian szerint soha ilyen jól mégnem játszottak nemzetközi mérkőzésen Angliában. Amagyarok olyan tökéletes futballt produkáltak, amilyenegyáltalán lehetésges. A magyarok játéka felejthetet-len volt és homályba borították Anglia büszke múltját.

A Times szerint a magyar csatárok ötletessége, gyor-sasága és lövőkészsége felejthetetlen látványt nyújtott.

A Daily Telegraph kihangsulyozta, hogy ez Volt alegbrilliánsabb játék, amit valaha is láttak Angliábanés még akkor sem lenne ok a panaszra, ha a magyarokkét számjegyű gólt rúgtak volna.

A Daily Express a címlapon hozza Puskás fényké-pét. A magyar csapat kapitányának egy másik fény-képét különben az Observer is közli. Általában többlap közli különböző magyar játékosok képét. A DailyExpress szerint Puskás a világ legnagyobb futballistá-ja. A lap szerint könnyű lenne leszólni a vesztes angolcsapatot, de azok, akik értenek a labdarúgáshoz, bús-lakodás helyett örülni fognak annak, hogy olyan já-tékosok léteznek a világon, mint a magyar csapat és„Micsoda egy csapat" felkiáltással fognak megemlé-kezni a magyarokról. A magyarok a legjobb együttes,amit valaha is láttunk, írja az angol lap.

A Daily Mirror szerint a magyarok az ötletesség,gyorsaság, átütő erő és a briMián1 rerb~'k- nlv--- r->-kát mutatták be, mint amit itt még soha sem láttak.A lap szerint a 6:3 győzelem helyenkint úgy festett,hogy 16:3 is lehetett volna. A többi is kiemeli, hogya magyar fölény következtében a gólarány jóval na-gyobb is lehetett volna.

A News Chronicle tudósítója beszámolójában eze-ket írja: „ A magyarok jelenleg olimpiai bajnokok,jövőre a világ kupabajnokság után világbajnokok iilehetnek. Azt hiszem jobbak, mint a legjobb argentin,

4. Hírünk a világban

vagy uruguay együttes. N e m hibáztatom az angol csa-patot, ez a legjobb, amit csak ki t u d u n k állítani, devégtelen fölénnyel kerültek szembe."

A magyar győzelem nem jött vár^flrrml és n •"véletlen eredménye. Közismert tény, hogy az utolsóidőben a magyar versenyzők más sportágakban is si-kert sikerre halmoznak. Elég csak a helsinki-i olirn-piászon elért harmadik helyre uta lnunk. E b b e n mégnincsen semmi rendkívüli, hiszen a berlini olimpiászonit az arany érmek számát tekintve, harmadik helyrej u t o t t u n k és a magyar labdarúgás a háborút megelőzőévekben is sok szép eredményt ért el. Viszont az ak-kori magyar sikerek távolról sem voltak annyira ál-talánosak és annyira elsöprőek, mint jelenleg. Min-dennek külföldön is bő visszhangja van és, hogy mástne említsünk a nyári francia-mapyai s: • »idején a francia lapok két hétig szakadatlanul erről azeseményről írtak.

M i n d e b b ő l csakis arra lehet következtetni, hogy akommunista rezsim különös gondot fordít a sport-képzésre. U g y látszik a „ p a n e m <-t circenses" elvét kö-veti, tekintve, h o g y a kenyeret i 'em tudják kellően biz-tosítani, a tömegspor t népszerűsítésével próbálják azelégedetlenséget csökkenteni és azt remélik, hogy ez

. külföldi propagandára is alkalmas. Egyelőre korai len-ni <<.g mindennek a pszycholósjiai hatásáról bármifélejóslásba bocsátkozni, viszont kétségtelen, hogy nem-zetközi sportversenyeken a magyar résztvevők majd-nem minden vonalon bámulatos eredményeket érnekel. Kérdés, hogy meddig tudják a már elért szinvona-lat tartani. Ez majdnem kizárólag az utánpótlás bizto-sításától függ, ami különösen a futballnál fontos, ahola játékosok aránylag hamar kiöregednek. Amennyibenaz ország jelenlegi urai továbbra is ambicionálni fog-ják az utánpótlás biztosítását, akkor minden reménymeg lesz egy csomó sportágban a vi lághegemonia biz-tosítására a magyar színek számára. A közelmúltbanbefejezett budapesti stadion létrehozása azt mutatja,hogy sportemberek képzésére továbbra is sok energiátfognak fordítani. A magyar fir-talság különben úgylátszik természeti adottságainál fogva rendkívüli ered-ményekre is képes nem egy sportágban és e téren a„természetes" utánpótlás biztosítottnak látszik.

Pár éves emigrációs tapasztalat bárkit meggyőzhetarról, hogy amennyire kedvezőtlen h í r ü n k volt a múlt-ban politikai téren, annyira jó a reputációnk két terü-leten, a zenei életben és a sportban.

M i n d k é t téren a „ p r o p a g a n d a nélküli magyar pro-p a g a n d a " lehetőségei szinte korlátlan mértékben álla-nak rendelkezésre. Z e n e i téren azonban a magyar csakegyike az élen járó nemzeteknek, a németek, olaszokés mások mellett. Viszont ha ugyanakkor az otthonimagyarság 9 és fél milliós lélekszámát összehasonlítjuka nemzetközi sportéletben elért eredményekkel, akkorarra a megállapításra kell ju tnunk, hogy a magyarságvilágviszonylatban is talán az első helyen áll és e térenlegfeljebb a svédek je lenthetnek konkurrenciát, bár azutolsó két év eredményei a mérleg nyelvét még a své-dekkel szemben is s magyarság javr-a H' lcntPtt ' 1 -

Azt is figyelembe kell még vennünk, hogy az utolsóévek során számos nemzetközileg ismert magyar sport-ember is kénytelen volt külföldre menekülni, akik mamagyar színekben nem szerepelhetnek. I t t elég csakarra uta lnunk, hogy a közelmúltban lejátszott Nyugat-

e u r ó p a — A n g l i a futballmérkőzés során az angol lapokszerint a vendégcsapat legjobb játékosa a spanyol szí'nekben játszó magyar Kubala volt. Általában a nem-zetközileg ismert idegen csapatok névsorát vizsgálva,gyakran akadunk magyar nevekre. Ugyancsak számosmagyar névvel találkozunk a tra inerek sorában is és etéren Sárossy György csak egyike a legismertebbeknek.

HALOTTI BESZÉDA magyar emigráció legismertebb verse két-

ségkívül Márai Sándor döbbenetes írása, a„Halotti beszéd". Márai versében a sír, holnemzet süllyed el, a világ: a magyar vér szét-folyik a távoli kontinensekre, a Délamerikába,Afrikába, Ausztráliába szakadt magyarság küz-delmes élet után idegen földön pusztul el.

Márai verse mementot jelent: a legnyugatibbmagyar író a legrégibb magyar nyelvemlékre: a

„iiuitAti bi_szt;u -ÍC <.inieke/.eu. „JuutiatUK ixl~ymzümtükkel mik vogmuk: isa pur és honra vog-muk..." Az Árpádok korában, jegyezte felezeket a sorokat, az első magyar halotti beszé-det egy jámbor szerzetes, aki latin nyelvű be-szédébe belefüzött egy kis magyar részletet is.

A Hírünk a Világban", most értékesajándékkal lepte meg a külföldi magyarságot:a lap kiadásában megjelent az első magyarnyelvemlék, a halotti beszéd, az eredeti íráspontos hasonmása.

A „Halotti beszéd" nyomtatásának történetenem mindennapi. Az eredeti „Halotti beszéd",ha még egyáltalán létezik, a Magyar NemzetiMúzeum kincsei között fekszik. Ennek hajszál-pontos másolata egyetlen ember gyűjteményétgazdagította: Döbrenteiét, a reformkor híres tu-dósának gyűjteményét. Abban az időben aszabadságharc előtt 10 évvel néhány hónapotMagyarországon töltött Miss Pardoe, a híres an-gol feminista írónő, aki később Londonban há-romkötetes biográfiát írt Magyarországról és amagyar népről. Budapesten Miss Pardoe jóba-rátságba került Döbrenteivel, aki rendelkezésé-re bocsátotta a magyar „Halotti beszéd" máso-latát. Miss Pardoe több mint százéves könyvé-nek egy példányát Buenos Airesben találta megegy magyar gyűjtő. Erről a másolatról, az ere-detinek pontos hasonmásáról készült a „Hírünka világban" kiadása, a „Halotti beszéd".

A piros iniciálékkal, fekete betűkkel perga-mensárga alapra nyomtatott „Halotti beszéd"memento minden külföldi magyar számára. Ottkell lennie minden magyar házában: a szeré-nyebb otthonokban éppúgy, mint az elegáns la-kásokban. Ára olyan olcsó, hogy minden ma-gyar, még a legszerényebb körülmények közöttélő honfitársunk is megveheti. Aki teheti, kere-teztesse be vékony fekete, arany vagy mahagónikeretbe, lakásának egyik legszebb dísze lesz a„Halotti beszéd". Nézze meg kiadóhivatalunk-

ban- Ára 50 cent.

Hírünk a világban 5.

SOOS GÉZAA Hírünk a Világban mély megrendüléssel emlé-

kezik meg Soós Géza tragikus és korai haláláról. SoósGéza elhunytát a magyar emigráció szinte példátla-nul egységes megrendülése és részvéte kisérte. A gyá-szolók, eisóso ban a magyar emigránsok, egvik 1 g-aktivabb és áldozatosabb jótevőjét és szolgálóját bú-csúztatták benne. Joggal, hiszen Amerikában alig vanolyan nagyobb település, ahol ne lenne egy-két ma-gyar család, amelyik Soós Géza fáradhatatlan aktivi-tásának köszöni, hogy a németországi, ausztriai mcnekülttáborok zátonyravetettségéből elkerült tengeren-túlra, ahol emberhez méltó élet megteremtésének le-hetőségei újra megnyíltak számára.

A Hiiünk a Világban azonoan Soós Gézára enlókez-véns nom az emigrácó szolgáját és jótcőiét 1> nemelsősorban nemzetünk jó hírnevének egyik legfárad-hatatlanabb, aktív munkását gyászolja benne.

Soós Géza az el nem múló szerelem szenvedélyes-ségével szerette nemzetét és szinte lázas, nyugtalanaktivitással szolgálta. Ebben a pihenést a szó szorosértelmében nem ismerő munkában valósággal elégettemagát.

Életének különösen 1939 utáni évei a magyarságjóhirnevének megőrzéséért, helyreállításáért folyó hő-sies erőfeszítése sorozatából állanak. 1939-ben, a máso-dik világháború elején került át a birói pálya viszony-lagos nyugalmat jelentő munkájából a miniszterelnök-ség tájékoztató osztályára, amelyet Teleki Pál egye-nesen azzal a feladattal szervezett meg, hogy a máso-dik világháború várható súlyos fordulatai között anyugati világban a magyarság jóhirnevének megőrzésénintézményesen dolgozzék. Az osztálynak abban az idő-ben kellett a magyarság nyugati kacsolatait ápolnia,amikor az ország a német hatalom külső és a megszé-dültek vagy renegátok belső nyomása alatt a teljespolitikai és szellemi kiszolgáltatottság, illetve izolációveszélyének volt kitéve. A tájékoztató osztály munká-jában való részvétel a munkatársak számára csak hát-rányt, előnyt semmiesetre sem jelenthetett.

A tájékoztató osztály megszervezését és munkájátkét helyzetmegítélés határozta meg. Az egyiknekSzent-Iványi Domonkos követ 1938—39-es nyugati út-járól készült jelentés volt az alapja; ez a jelentés anyugati hatalmak és a németek között háború kitörésételkerülhetetlennek mondotta, a háború kimenetelét

•pedig a német, vereségben és a nyugateurópai hatal-mak hatalmi helyzetének súlyos — talán jóv?t h~t"et1pnmegrendülésében jelölte meg. Ehhez járult TelekiPálnak az a felfogása, hogy a világháború voltaképpenkettős háború: az egyiket a nagyhatalmak viselik egy-más ellen, a másikat együtt minden kis állam ellen.

Teleki Pál mártírhalála után a felülkerekedett né-metbarátok elsöpörték a tájékoztató osztályt is SoósGéza a külügyminisztérium kulturális osztályára került,ahol Szent-Iványi Domokos vezetésével, ha szűkebbkeretek között is, tovább folyt a megkezdett munka.Utóbb ez is lehetetlenné vált. Föld alá kény-

szerültek ? n erezeti érdekek — Soós Ge~' ilyenkörülmények között sem riadt vissza szolgálatuktól.1943-ban Svájcban járva felekezeti vonalakon szerzetthazájának barátokat és felekezeti fórumokon--keresztültalálta meg az alkalmat, hogy a magyar helyzetet «iaigazságnak megfelelően megvilágítsa.

1944 március tizenkilencedike után még aktívabbmunkába kezdett a nemzeti ellenállás frontján. Jelentősrésze volt azoknak a köröknek tevékenységében, ame-lyek a perfid megszállás első pillanatától kezdve arraaz órára készültek, amikor a háború kikerülhetetlenfejlődése a német hadvezetőséget a magyarországimegszálló csapatok egyrészének kiüritésére készteti. Azóra hamarabb jött el, mint március tizenkilencedikénekmegalázással tele napján várni lehetett. De az addigeltelt hónapok újabb árnyékot vetettek Magyarország-ra. A sárga csillag, a deportálások és a nácik általkieiősza oir töhhi szö-nvűsi ? idején Soós riéza r"<-s;i <:ott volt őrhelyén. Kulcsszerepe volt a deportálásokleállítására vezető politikai és katonai akciót megszer-vező kis csoport munkájában, amint utóbb szerepet ját-szott a német tankok árnyékában kinevezett magyarquislingek eltávolításában is.

Sztójay eltűnése után megindultak a drámai erő-feszítések a kiugrás érdekében. Soós Géz? meeint nttvolt azok közt, akik megpróbálták menteni, ami ment-hető. Az október tizenötödiki árulás ezt az utolsó le-hetőséget is megsemmisítette. Soós Géza ekkor a földalá kényszerült. Mint a Bajcsy-Zsilinszky Endre alattműködő Nemzeti Felszabaditási Bizottság tagja bujkálnivolt kénytelen. Decemberben a bizottság utasításáraBariba repült, hogy a nyugati hatalmak d^'enrópaifőhadiszállásán ". próbáljon segítséget kérni. De hasz-talan. Otthon a náci karhatalomnak sikerült a szerve-zett ellenállás gerincét felszámolni, ám a nyugatiakegyébként sem mernek a szovjet megszállás alá kerülőMagyarország ügyeibe avatkozni. 1944 október tizen-ötödike az önálló magyar akció csekélyke lehetőségeitis örökre eltaposta. A magyarság többé nem tényező,csupán tárgy. Olaszországi tartózkodása alatt Soós Gé-za, felhasználva a lehetőségeket, mindent megtett, hogymég ebben a késői, sőt elkésett órában is megvilágítsa,mentse, magyarázza a magyar helyzetet. Munkája nemvolt egészen hiábavaló — nyomait még évek múlva,Amerikában is, itt-ott lehetett lelni.

Ezután nagyobbrészt Svájcban élt, ahol sok kapcso-latot épített ki még korábbi látogatásai idején. Rövididőre haza is ellátogatott — utolsó pilianathnn b 'gvtael az országot. Épphogy elkerülte letartóztatását. Svájc-ból is szoros kapcsolatot tartott azokkal a hazai bará-taival, akikkel előbb a német, náci befolyás ellen küz-dött, utóbb pedig az orosz, kommunista hódítás ellenvette fel a harcot. Ennek az utóbbinak összeomlásaután ennek a két nagy küzdelemnek menekültjei ér-dekében vetette latba szinte kimerithetetlennek látszóenergiáit.

Szinte hihetetlen, hogy minden öltért abban a negy-venegy évben, amit a Gondviselő Soós Gézának jut-tatott. A Hírünk a Világban tisztelettel adózik enrek -->munkában, áldozatban gazdag, életnek, amely annyihelyen és oly jól szolgálta nemzetünk jóhírnevét.

(P. F.)

Hírünk a világban

NYUGATI FIGYELŐAMERIKAI EGYESÜLT

ÁLLAMOK

A Washingtoni Országgyűlésaz; Amerikai Magyar Szövetség há-

rom évenként megtartott országoskongresszusa alkalmából' október 7.-én Eisenhower elnök fogadta a Szb'vétség küldöttségét; a Szövetség köz-ponti titkára, Balogh István deklará-ciót nyújtott át az elnöknek: a nyilat-kozat, függetlenséget, dunai federá-ciót sürget.

Több értékes tanulmányjelent meg az utóbbi időben ame-

rikai folyóiratokban magyar szerzők-től. Reményi József professzornak„Literature of 'Small Nations"" címűtanulmánya a THE JOURNAL OFAESTHETICS AND ART CRITI-CISM-ben (53.IX. 1.), a „MihályVörösmarty, Hungárián Poet, Play-wright and. eritic" a THE SOUTHSLAVONIC AND EAST EURO-PEAN REVIEW-ban (53. VI.), a„ J. Jenő Tersánszky" a THESOUTH ATLANTIC QUATERLY-ben (53. VII. 3.); Grosschmid Géza„Communism vs. Religion" c. tanul-mánya a SOCIAL ORDER-ben (53IX.), Fábry Páltól az „Ali for oneand one for all" című a THE CEN-TRAL EUROPEAN FEDERALIST-ban (53. VIII.).

Dohnányi Ernőszemélyesen mutatta be II. zongo-

raversenyét New Yorkban, 53. IX.9.-én. Az amerikai közönség hossza-san ünnepelte az Amerikában egyéb-ként is népszerű magyar zeneszerzőt.A NEW YORK HERALD TRI-BUNE (53. XI. 11.) szerint „Doh-jnányi zongoraversenye a nagy, nemesstílusban íródott, szélesen áradó, lírai, iszenvedélyes és bájos". i j

Az angol-magyar meccsrőla NEW ,YORK HERALD TRI-

BUNE is megemlékezik, akárcsak atöbbi vezető lap, jóllehet az USA-bana labdarúgás (melyet „soccer"-nekhívnak) al'g ismert sport. Az úiság I•53. XI. 26,-iki száma szerint „Ma-

gyarország olimpiai bajnok csapatamegalázta Angliát 6:3 arányban és azelső idegen csapat lett, mely <valahai« megverte a játék régi mestereit sa-ját, pályájukon. Százezres tömeg fi-,gyelte lélegzetvisszafojtva, hogyangyőzték le könnyedén a zömök ma-gyarok magasabb színvonalú játékük'kai Angliát." (53. XI. 26.)

ANGLIA v

„Istenek alkonya"Az angol-magyar mérkőzés után

így írt a THE TIMES (53. XI. 26.):„Az angol csapatot szilárd angol ta-lajon, idegen hódítók, az olimpiai baj-nokcsapat győzte le, amely most rend-kívül értékes diadallal, az angol ha-Zafiak számára hihetetlen arányú győ-zelemmel tér vissza hazájába. A vere-ség fő oka, hogy az angol védelmetfoszlánnyá tépte a bámulatosán ját-szó magyar csatársor. Százezer nézőlátta az 'Istenek alkonyát'. . . Sokszó esik a nemzetközi labdarugó vi-lágban a különböző stilus-vitákról.Tegnap a m.igyarok játékukkal meg-mutatták azt az utat, amely a töké-letességhez vezet. . . A magyaroktörténelmet csináltak azzal, hogy egy-aránt megverték Angliát földön, le-vegőben és taktikában. Az angollabdarúgás visszatekinthet szép múlt-jára, de fel kell ébrednie az új jö-vőre."

Veress Sándor„Homage to Paul Klee" c. művé-

nek londoni bemutatójáról ezt írja aTIMES (53. V. 12.): „Mind a héttétel leleményesen van hangszerelve,két zongorára és vonósokra. Néhányelbűvölő részlet van benne, s .időn-ként Veress pontosan megragadtaKlee művészetének egy-egy jellegze-tességét: az egyszerűséget az ,AlterKlang'-ban a bizarrságot a 'Feuer-wind'-ben, az elmésséget a 'Stein-sammlung'-ban. Az utolsó nehezebbvolt stílusára nézve, mint Klee fest-ménye, talán mert a szerző befejezéstkeresett az oly különböző daraboksorozatához. Mindezt élvezetes volthallgatni, annyira dúsfantáziájú voltinspirációjuk."

ARGENTÍNA

A GOLES53.jt XI. 3O.-iki számában a nagy

délamenkai, sportlap londoni tudósí'tója írt három oldalas, képekkel il-lusztrált .cikket az angol-magyar fut-ballmeccsről. A sport-tudósító elra-gadtatással méltatja a magyarok játé-kát és azt a következtetést vonja le,hogy a magyarok abban a stílusbanfutballoznak, mint minden idők leg-jobb argentin csapatai.

FRANCIAORSZÁG

„Sakkbajnok kezdővel szembennem lehet nagyobb fölényben, mint

amennyire a magyarok voltak a mér-kőzés folyamán" — irta a londonimeccsről a FIGARO (53. XI. 26.)

Meghalt Kálmán Imrea világhírű magyar operettszerző

53. X. 30.-án, Párizsban, 71 éves ko-rában.

Kovács Nóra és Rab István(utóbbi menekülése után Rabovs-

ky-ra „magyarosította" nevét), nagysikerrel léptek fel Párizsban. „Buda-pest és Moszkva tánc-csillagai"-ról irinterjú formájában a LE MONDE(53. IX. 25.). A lap a két táncos pá-rizsi bemutatkozása után „diadalmassiker"-ről ad hirt, bár Rabovsy István-nál kissé túltengőnek tartja az akro-batika szerepét az átélés rovására.

A Párizsi Szabad Akadémiamagyar tagjainak névsora f. év

márciusi beszámolónk óta a következő

Bartók Béla: Hiszek — és ennekteljes mértékben tudatában vol-tam, mióta csak megtaláltamhivatásomat, mint zeneszerző —a népek testvériségében, hiszeka háborúk és viszályok ellenére.Ez az eszme az, amelynek szol-gálatára zenémen keresztül elíogok követni minden tőlemtelhetőt.

Hírünk a világban

nevekkel gyarapodott: Angyal István,Annau Ernő, Auer Pál, BáránynéOberschall Magda, Beznák Aladár,Bogyay Tamás, Chtílnoky Tibor, Fer-dinándy Mihály, Koller P. C. PaikertGéza, Reményi József, Surányi-UngerTivadar, Valkó László.

HOLLANDIA

„Cserfalvi, EHzmegnyerte a sziveket Mozart- és

Ravel-előadásával" irja a LEIDSCHDAGBLAD 53. X. 16.-íki számában.„A fiatal magyar hegedűművésznő —folytatja a lap — Cserfalvi Eliz, töb-bek között a brüsszeli ,Erzsébet ki-rályné " dij nyertese (és ez jelent va-lamit!), nagy érdeklődést keltett Ra-vel zseniális ,Cigány ;ának magasfokúelőadásával. A született hegedűs te'-hetségével és temperamentumával, tö-kélyig fejlesztett technikájával Cser-falvi Eliz hallgatóságát mámoros cso-dálatba ejtette. Az ovációk alig értekvéget e bájos, szerény és ami a leg-fontosabb: művészi érzékű és nagytechnikai tudású hegedűművésznőtünnepelve. Előzőleg megörvendeztet-te a hallgatóságot Mozart Adelaide-hegedűversenyének szubtilis előadásá-val. Finom volt ennél az intonáció,kedvesen simult a saját és a kompozí-ció fiatalságához. Egy stílusában tisz-ta, érzékeny és átérzett Mozart voltez, amilyen mint az ideál él a tuda-tunkban! Érthető, hogy a szigorúbrüsszeli zsün Cserfalvi Eliz tudásátmagasra értékelte: idővel minden gát-lástól szabadon — ami még nem min-dig mondható el — bizonyosan ahangversenydobogó csillagai közé fogtartozni."

A rotterdami nemzetközi tor-nászbemutatón

14 nemzet közt a magyar csapatnyújtotta az egyik legszebb teljesít-ményt. A NIEUWE ROTTER-

LEWÍS CASS szenátorKossuthról:

„Dicsőséges volt a pályája és 1a-gyogó lesz a hírnévé a magyar hazfinak s államférfinak. Hazájánakküzdelme, hogy megtörje az oszt-rák despotizmus vasigáját azegyik legnemesebb eröfe zitésvolt, melyet elnyomott nép vala-ha is kifejtett, hogy elvesztett sza-badságát helyreállítsa. Bajnoka ésképviselője egy dicsőséges ügy-nek, az emberi szabadság ügyének.

Munkácsy M'hály: Krisztus Pilátus előtt

DAMS COURANT (53. VII. 18.) |így írt: „Törvényszerű, hogy ami asport terén a vasfüggöny mögül jön,az a legjobb, mivel máskép nem jö-hetne. A magyarok munkája határo-zottan a legjobb volt. A korlát-gya-korlat zenére nyugodtan világszámnaknevezhető, amelyet jobban végrehaj-tani nem is lehetséges s a nők korlát-számai felsőrendűek voltak."

OLASZORSZÁG

„Először hódították meg az an-gol labdarúgás fellegvárát"— irja a CORRIERE DELLO

SPORT (53. XI. 26.) címében, majdígy folytatja: „Ami nem történt meg90 évig, arra most elég volt 90 perc.A magyaroknak elegendő volt félóra,ahhoz, hogy megsemmisítsék a britoroszlánt.

SPANYOLORSZÁG

Meghalt Nyirő József,a kiváló erdélyi író, Madridban,

53. X. 16.-án. Számos műve jelentmeg idegen nyelveken is.

SVÁJC

A BERNER TAGBLATTVeress Sándor első szimfóniájának

„nemcsak ragyogó, de mély benyo-mást keltő" bemutatójáról számol be(53.V. 21.). „A Bernben élő ma-gyar már rég nem ismeretlen szá-munkra; — irja a lap — ismét meg-nyilatkozik heves, de fegyelmezetttemperamentuma, ötletgazdagsírfp, ma-teri munkája szerkesztés, folklór éskolorit terén. A nagy példakép, Bar-

tók, ugyan beleveti a maga hullámaita heves drámaiságtól duzzadó műbe,Veress azonban elég erős és becsüle'"tes, hogy hű maradjon önmagához,így inkább csak külsőleges hasonló-ságok késztetnek erre a megállapítás'ra. A szimfónia mindenesetre az elsőhangjától az utolsóig megragadja ahallgatót. A művet, mint egy szüle'tett zenész emlékeinek s honvágya'nak himnuszát lehet értelmezni ésértékelni."

SVÉDORSZÁG

A STOCKHOLMS TIDNINGENezt irja a londoni meccsről: ,,FenO'

menális! Ezt kell mondanunk a ma'gyarok játékáról! Ezen a mérkőzésena magyar válogatottak voltak a mes'terek és az angolok a tanítványok."(53.-XI.26.)

SZOVJETUNIÓ

„VisszaemlékezésekLiszt Ferencre"

a címe annak az ötven éve megje'lent Borodin-könyvnek, melyet nem'rég újra kiadtak a Szovjetunióban.(IRODALMI. ÚJSÁG, 53. VIII. 18.)

Dr. SZ1LY BIRB

, . ügyvéd

Conientes 1373. T-: 38-476738-916237-6921

•8. Hírink a világban

HAZAI SZEMLEA július 4.'én bejelentett átmeneti enyhülés,, az iro-

cdslmi élet terén is érezteti hatását. Az új helyzetet jólvilágítja meg a MAGYAR NEMZET (53. IX. 24.)egyik cikke: „Helytelen irodalompolitika, mondhat-nám: nemzeti kultúránk önkényes rostálása, hogy sze-münk láttára növekedik fel egy nemzedék, amely sem-mit sem olvasott Kosztolányitól, Babitstól, Krúdytól,Karinthy Frigyestől, Molnár Ferenctől (itt persze nemminden művére gondolok), Bródy Sándortól, HunyadiSándortól, Gellért Andor Endrétől — és még lehetnefolytatni a sort. Könyveiket esztendők óta nem adjákki, s az a könyvtár is ritka, amelyben találni tőlük•valamit."

Miloss Aurél rendezia saopauloi balettet

A Sao Pauloi Centenárs Bizottság a mi'ánói Scalavilághírű koreográfusát, M'lo"-s Aurélt kérte fel ar a,hogy megszervezzeaz első önálló k r o l lialettsiin^'^at.Miloss Aurél elfogadta a szciíőHcst Mar Braziliábantartózkodik. Hatvan tagból álló társulatot állítottössze Tánctermeit za tgyik siopauloi felhőkarcoló ki-

lencedik emeleten rendezte be.A brazíliai lapok munkatársainak elmondta Miloss

Aurél, hogy a társulatnak tizenhat balettet tanít be.A tizenhat balett közül öt brazíliai folklori'ztikus,amelyeknek zenéjét a. ma élő leghíresebb brazil zene-szerzők írták a díszleteket pedig a legjobb brazil fes-tőművészek tervezték.

A Miloss-balettek két magyar müvei fejeződnek be.Az egyik Bartók Béla ,,Csodálat s mandarin"-ja, amely-nek díszleteit Lazar Segall tervezte. A másik magyarbalett a „Sonata de angustia", amelyet Miloss Bartókkét zongora- és ütőhangszeres szonátájára komponált.Ehhez Darci Penteado tervezi a díszleteket.

Miloss balettcsoportjában magyar művésznők is he-lyet kaptak. Pudelko Edithnek, Miloss aszisztens-nőjének az édesanyja magyar. A csoport egyik tehet-séges tagja a magyar Gidáh Marika.

Miloss Aurél a budapesti, a berlini, a római, a milá-•noi, a pjrisi operákban dolgozott s a világ legnagyobbkoreográfusai közé emelkedett. Parisban a „L'oeuvredu 2O.-ieme siecle" cimü nemzetközi ünnepélyen, ahol-a legnagyobb élő művészek alkotásai kerültek színre,a balettet Miloss Aurél képviselte.

1954 júniusában a sao pauloi Teatro MunicipaltMiloss Aurél balettjaival nyitják meg.

Angol nyelvű, masynr vonatkozású könyveitszerezze be a WESTERN T51OTC SETíVTCE-nél.új és használt könyvek nany választékban. Kér-

je iniyon ;'ri • lyzékünket.

WESTERU BCOK SERVICEP. 0 . BOX 969

Montorey California

Elkészítették Budapest tízéves városrendezési tervét.Eszerint százezer új lakást fognak építeni, csökkentika túlzsúfolt belső területek beépítését és laksűrűségét,

.parkokat, tereket létesítenek, ugyanakkor a külső ke-rületekben a beépítést helyi központok köré" töitóföritik.A melegvizforrások környékén fürdőparkot telepíte-nek. Az erdőterület 1.75-szörösére, a parkterület 2.T-szeresére emelkedik a terv szerint, 1948-hoz viszonyít-va. Újjáépítik az Erzsébet hidat. "Gj Nemzeti Színházat,Nemzeti Koncerttermet (a Vigadó épületében), Nem-zeti Könyvtárat és új Képtárat építenek. Az új Allat-rületben kap otthont. A Szabadsághegyet erdei üdülő-övezetté, a Római part és Békásmegyer dunaparti sza-kaszát vízi üdülőteleppé alakítják. (MAGYAR NEM-ZET, 53. XI. 15.)

Az újvidéki Testvériség-Egység könyvkiadóvállalatőszi kiadványai közt az alábbi művek szerepelnek: Sin-kert, botanikuskert és biológiai kutatótelep a II. ke-kó Ervin: „Optimisták", Műnk Artúr: „Köszöntömaddig is", Saffer Pál: „Az utolsó vallomás", ZákányAntal: „Fenn és alant" (versek), Garay Béla: „A sza-badkai magyar színjátszás története", Lőrinc Péter:„Együtt", és az „Az illúzió művészete", Ady összesversei, gróf Károlyi Mihály új emlékiratai, Fejtő Fe-renc: „József Attila, az útmutató". (7 NAP, 53. VIII.23.)

Eddig ismeretlen Ady - versre bukkantak, melya Szabad Szó c. agrár-szocialista lapban jelent meg1907 május 16-án. azóta azonban semmilyen gyűjte-ményes Ady-kiadásban sem szerepelt. íme a vers, melyaz amerikai kivándorlásról szól:

ELERESZT A PUSZTA

Fekete vizén a kikötőnekRing a fehér, nagy vasfalú gálya. . .Könnyesszemű bús hajdú fiúkBámulnak a szennyes, fekete árba.

Bámulják a vizek szomorú sodrát...A lelkűk, a vérük zsongani kezdett:A tanyák... a puszta... az ősi avar.. .Hát eleresztett... Hát eleresztett. . .

Nem kell hát, íme,nem kell a vérünk...A kín, a nyomor üldöz el innen, —Hiába vergődik annyi erőA mi bánatos, büszke leikeinkben.

Nem kell a karunk, az ugar elűz,Napkeleti bús hajdú legények;Valahol vár minket a gyár,Az idegen, a gyilkos, durva nagy Élet.

Messze nyugaton éhes a Gép.A gyárak árnyéka hívogatva intettS az öreg, a fáradt, bús TiszahátElereszt minket... Elereszt minket...

Fekete vizén a kikötőnekZúgva, bömbölve nyargal a bárka.Könnyesszemű bús hajdú fiúkBámulnak a szennyes, fekete árba.

Hírűink a világban 9..

Franchei D'lsperay ismeretlen feljegyzéseiAz 1918—19-es magyar eseményeknek hatal-

mas irodalma van, a lovasok atwiLau Dokikoregyoldalúak, hiányosak, egymást másolók. Azalábbiakban módunkban van az egyik legauten-tikusabb koronatanúnak, Franchet d'Esperayfrancia marsallnak, Írásbeli feljegyzését közzé-tenni Károlyiék belgrádi látogatásáról, valamintez elkeseredett nagy ellenfelünknek személyesvéleményét a magyarokról. A mai sáli a feljegy-zéseket Tormay Cecil „Bujdosó könyve" franciafordításának olvasása közben irta, midőn a for-dító, Paul Régnier, a könyvet neki megmutatta.A leljtgyzesek most először jelenni k m<-g „ i-jes szövegükben. Közlésre bocsátásukért RényeyViktor v. főkonzulunknak mondunk köszönetet.

A francia könyv 8. oldalán a szerzőnek ahhoz amegjegyzéséhez, hogy „Magyarország nem akarta aháborút'" a tábornok ezeket írta: ,.Magyarország, he-lyesebben a magyarok mindig könyörtelenek voltak asílávokkal szemben."

A 12 old'On, szerző azon szavaihoz, hogy a világ'háború önvédelmi háború volt és mi csak évezredestulajdonunkat akartuk megtartani, a tábornagy igykiált tel: „Oh, az ö tulajdonuk, a szlovákok, a ro-mánok, a horvátok, a bánatok (sic), akiket elnyomtak!"

A 40. old-on midőn József főhercegről van szó, akövetkező jegyzetet találjuk: „Ez a József főhercegbecsületes ember; sohasem a maga érdekében dolgozottés egy alkalommal kijelentette előttem, hogy ő legiti'mista és Magyarország egyetlen királya Ottó töherctg.Ez csodálkozásba ejtett, mert 1889-ben, midőn Fiúmé-ban voltam, egy ottani magyar megmutatta nekemJózsef főherceg édesapjának villáját és azt mondta: ittlakik az, aki a királyunk lesz, ha Magyarország elválikAusztriától."

A 48. old-on, amidőn a szerző egy bajor katonaszavait idézi: „A mieink még harcolnak a szerbekellen..." a tábornok magjegyzi: „Ez igaz. Abban azAlpenkorpsban, amelyet L^supnán'il megveitünk, bajor-országi bocse-ok is voltak".

Az 54. oldalon, ahol a ,,gőgös őslakó EZeb lyek-ről" van szó, ime d'Esperay: „Micsoda tudatlanság,>agy tudatos félrevezetés! A dákok, a románok ősei,Erdélyt sok századdal a székelyek előtt már elfoglal'ták. A székelyek, a magyarok rokonai, csak igen gyen-ge kisebbséget képeznek Erdélyben."

A 64. oldalon a szerző ismertetéséhez, amely szerint:„A hivatalos híradás szerint a francia tábornok fen-héjáxó volt és kíméletlen átvette Károlyi memorandu-mát, hátat fordított és becsapta maga mögött az ajtót."csak egy lakonikus „téves" a széljegyzet.

Ugyanezen az oldalon a Károlyi féle memorandumotidéző részhez, amely azt mondja: ,,Elnvomtuk a nem-zetiségeket, zsarnokai voltunk a szabadságnak", a tá-bornok hozzáfűzi: „Ez kétségtelen, a magyarok kí-méletlenek voltak a románokkal, szlovákokkal és aszerbekkel szemben."

A 65. old'On, ahol arról van szó, hogy Franchetd'Esperey régi normandiai család sarja, megállapítja:„Nincs bennem egy csepp normandiai vér sem, com-té-i eredetű vagyok."

A 66. oldalon a fegyverszüneti feltételek ismerteié'sénel: „Magyar földet kell kiszolgáltatnunk a balkánihaderőknek" részhez következő megjegyzést találjuk:„Hongroises oui, mais non magyares!" (Abban a?.időben Hongrois-nak nevezték a magyar honosokat,mig Magyarnak a fajilag is magyarokat, szemben akisebbségekkel.)

A 68. old-on, a tárgyaló felek érkezéséről a szerző-azt írja, hogy Franchet d'Esperey Szalonikiből érkezettrepülőgépen és teljes díszben volt: „téves" rektifiká-ció áll. Ellenben annál a résznél, amely konstatálja,hogy Károlyiék sportruhában, térdnadrágban jelentekmeg és hogy a generális csodálkozva mérte végig őket,egy határozott „igen!" ékeskedik.

A 69. oldalon a szerző értesüléséhez, amely szerintCsernyáknak, a katonatanács kiküldöttének bemutatá'sakor azt mondotta volna: „Vous étes donc tombés síbas" emigy rektifikálja: „O, vous en étes déja Iá!"(„Már itt tartanak!")

A magyar küldöttség fogadása, vagy helyesebbennem fogadása tárgyában a tábornok egy külön iv pa-pirost vett elő, amelyen igy mondotta el az esetet:.„Csodálkoztam azon, hogy Károlyi egy egész bandáthozott magával. Ennek a Csernyáknak egész új unifor'misa volt, arany vállzsinórjai most kerülhettek ki agyárból. Szalonikiban kellemetlen volt, hogy egyedülkellett vitatkoznom három bolgár megbizottal, úgy-hogy most kint hagytam a várószobában az újságiro-bandát és csak Károlyit és legidősebb társát hívtambe a dolgozószobámba. Átadtam nekik a fegyverszünetifeltételeket, amelyeket az elsőző napon Nisben, Sándorherceggel közösen állapítottunk meg. t'elsi'ólítnftimKárolyit, hogy bandájával együtt menjen a szállodájába,és ebéd után, 22órakor, térjen vissza hozzám. Lógóorral távoztak. Ugylátszik, hogy arra számítottak,hogy íreg lesznek hiva ebédre; zsebeikben levelező'lapokat hoztak, hogy azokat a dessertnél aláírassákvelünk. Ezek az emberek elfeledkeztek arról, hogyAusztria-Magyarországban éppen a magyarok voltakNémetország legkitartóbb szövetségesei. Még ha akar-tam volna, még akkor sem Ml )<t volna módombanmegállítani azoknak a népeknek a felszabadítását,amelyeket századokon át elnyomott egy arrogánskisebbség. A körülmény, hogy Magyarországon a ha-talmat ideiglenesen egy zsidó kisebbség vette át, nemvolt ok arra, hogy szövetségeseinket feláldozzuk.

Huszonkét órakor Károlyi leforrázottan tért visszahozzám és kijelentette, hogy ha ezekkel a fegyverszü^neti teltételekkel tér vissza Budapestre, őt cs társaitminden bizonnyal fel fogják akasztani. A változhatatlanelőtt azonban mégis meghajolt és november 13-ikánelfogadta az egyezményt.

Másnap átmentem a Dunán és meglátogattam Zi'monyt, amely már nagyban, ünnepelte a magyar igaalól való felszabadulást. Mindenütt felkelések voltaka magyarok ellen. A szerb tisztek és altisztek egycsoportja Péterváradig ment és ott a kiszabadítottszerb és horvát foglyokból csapatokat szerveztek."

A 83. old-on, ahol arról van szó, hogy „a külön'böző harcterekről visszatérő lerongyolódott ™-oryar ka-tonák nem tudnak hovámenni, mert szerbek, roma'-

1 0 . Hírünk a világban

MEGJELELTB á l i n t J ó z s e f

A L Á R M A F Á K N

(Csikmenaság — székely faluAz „AHOGY LEHET"

Párizs, 1953M e g r e n d e l h e t ő :

:

É P E

élete)kiadása

Almásy-cég, 5, rue de CharonneParis 1 le, FrancéMrs. Ildikó Nestler,23 Mac Arthur Ave. Garfield,Délamerikai Magyarság, Cas.Buenos Aires, Argentína

N. J., USA.Corr. 1483

FRANCHET folyt.

jiok, csehek szállták meg a magyar parasztok ősi fal-•vait", a tábornak felkiált: „Alaptalan szavalás! Soha.•senkit sem akadályoztunk meg abban, hogy hazatérjen,A székelyek különben is megőrizték autonómiájukat.Ezredeik együtt maradtak és nekem felajánlották, hogyKún Béla ellen vonuljunk."

A- 96. oldalon a március 2-i budanpsti '-'-'•" i^unirfpuccs ismertetése mellé ezt jegyzi fel: ,.Clémenceaueltiltotta nekem, hogy Budapestet megszálljam Vn-"r'-sohasem állottak csapatok rendelkezésére. A demarká-ciós vonalat a románok kívánságára tényleg ki kellett

'toHtnc ferryve''szüneti esyezménv 1-öté- ':ormég sok románlakta terület maradt magyar kézen!"

A 130 old-on, ahol szerző beszámol arról, hogy:„Bécs városa elüldözte a császárt Eckartsauból" a tá-bornagy megállapítja: „Bécs nem kergette el a csá-szárt. Sixtus Bourbon herceg felkeresett Parisban,ahol 1919 januárjában megbízatásom volt, és előadta,hogy a bécsi bolsevisták, akiket Frigyes főherceg ésAuffenberg tábornagy támogatnak, merényletet tervez-nek sógora és húga ellen. Mivel ismertem Clémenceau-nak a császár elleni ammozitását saját elhatározásom-ból, "'in diszállásomon lévő ansjol tisztet Sf'^t őr-r>-got, Eckartsauba küldtem azzal, hogy sürgesse a csá-szári családnak Svájcba való átköltözködését, ami megis történt."

A 166. oldalon ahhoz a mende-mondához, hogy„angol katonák érkeztek Nagykanizsára", a tábornagykijelenti: „Egyetlen angol katona sem vett részt a dunántúli előnyomulásban. Lloyd George akkor csakisTörökországgal volt elfoglalva és én határozott utasí-tásokat kaptam e tárgyban."

A 193. oldalon a kommunisták elleni román offen-zíva ismertetésénél, a tábornagy megállapítja: „MihelytKún Béla hatalomra jutott, Budapest ellen akartam vonulni 9 divízióval: 3 francia divízió a középen, 3szerb a balszárnyon és 3 román a jobbszárnyon. Clé-jnenceau és Lloyd George azonban megtiltották ne-kem, hogy megmozduljak és a búr generálist, Smuts-ot,küldték Budapestre tárgyalni."

Az utolsó oldalon a tábornagy abbeli méltatlankodá-sában, hogy nem engedték Budapestre vonulni ígykiált fel: ,,A békekonferencia lelkén szárad annak a sokezer magyarnak az élete, akiket Kún Béla és bandá-ja lemészárolt!"

100 évesa magyar emigráns sajtó

1853 október 15-én jelent meg a MAGYAR SZÁ-MÜZÖTTEK LAPJA első száma. Négy kis alakúoldalból állott, mindössze száz példányt nyomtak be-lőle. Szerkesztője Kornis Károly volt, Kossuth dél-vidéki kormánybiztosa, akit Hayaau távollétében ha-lálra ítéltetett. A szerkesztőség New Yorkban, aSpruce St. 17 szám alatt volt.

A lap célját „Beköszöntő" c. cikkében a szerkesztőebben foglalta össze: kapcsolatot teremteni az Ameri-kában élő magyar menekültek között, tudósítást kö-zölni az óhazában történő eseményekről, művelni ahazai nyelvet és fenntartani a magyar nemzetiséget. Azelső számban jelent meg egy hosszú tudósítás KosztaMárton hires esetéről. Közli a lap az Ingraham kapi-tány — Koszta kiszabaditója — tiszteletére rendezettmonstre gyűlések lefolyását, egviken Mészáros házátv. hadügyminiszter volt a szónok.

A második számban „Európa jelen közügyi helyze-téről" cikkezik Kornis. Van benne „Heti Szemle",valamint „Szépirodalmi csarnok". Utóbbi Damjanicsutolsó imáját, Petőfi állítólagos versét Ferenc Józsefneve napjára, egy száműzött naplóját tartalmazza. Egyfelh""^ is ielenit- meg a New Yo~ki Magya' S"TÍtőEgylet alakulásáról. A harmadik számban, mely késvejelenik meg, Kornis már panaszkodik az ígért támo-gatás elmaradása miatt, megemlítve, hogy mindössze60 előfizető van. Itt jelenik meg „Honfitársak" kez-déssel egy felhivás, mely a törők-orosz háborúbanvaló részvételre szólítja fel a magyarokat. „Hazánkszabadságának vértanúi" címmel Kornis három hon-leányról: Teleki Blankáról, Leövey Kláráról és Bern-valler Erzsébetről emlékezik meg. A negyedik számmár csak két oldalon jelenhetett meg. A negyedikszám a „Felhivás" folytán nevezetes, ez u. i. véglegesformában hivja fel a „száműzött testvéreket" a krimiháborúban való részvételre, Kossuth vezérlete alatt. Azötödik szám azonban egy másik felhivást közöl Mé-száros Lázártól, mely ugyan nem ellenzi a részvételt,de Kossuth vezérletét annál inkább. Más emigránsokis szemben álltak Kossuth-tal, ezért a lap hatodik szá-mában a végleg elkrs. rrdett Kornis bejelenti, hogy a„MAGYAR S7,ÁMfTZÖTTEK LAPJA" pártolás h:á-nyában megszűnik. Ez az utolsó szám november 30-ánjelent meg.

K" nis ideíliai öwomJásának Htt'ra elbui^osottvidékre, majd Rio de Janeiro-ba vetődik. Itt tüdővésztámadja meg. Haza akar menni meghalni. Rokonaitkéri, eszközöljenek ki számára amnesztiát, de nemtudja megvárni: hazaszökik falujába, rejtekhelyen vár-ja az amnesztialevelet. Az meg is érkezik de a nagy-beteg Kornis' pár hétre rá, 1863 január 27-én meghal.

Ez volt a sorsa 100 évvel ezelőtt az első magyaremigráns lapnak s 90 évvel ezelőtt az első emigránsszerkesztőnek.

jlvassalizmost megjelent könyvei!!

Hírink a világban 1 1 .

NOTRE RÉPUTATION DANS LE MONDER é s u m é f r a u g a i s

En écrivant sur la destinée despetites nations au XXéme siécle,János Kosa déclare que ces petitesnations — qui comprennent environla moitié de la population de la térre— ont le devoir de donner au mondedes idées capables de rapprocherrhumanité de la paix et la justice.

Dans son article intitulé „Le tri-omph du football hongrois", GézaCserenyey décrit le match Anglo -Hongrois á Londres qui s'est terminépar la victoire de l'équipe hongroise.C'est la premiere fois en 90 ansd'histoire du football britanique queles Anglais ont essuyé une défaitesur leur propre sol. Pendant plusieursjours, toute la press britanique a louíTart des joueurs hongrois — unévénement peu commun pour chacunconnaissant le tempérement modérédes Anglais.

Nul doute que dans le domaine dessports, comme dans celui de la mu-sique, la réputation de la Hongrie futtoujours bonne. Comme les Hongroi=étaient éminents dans tous les sportsdéjá avant la gurrre, on en déduiraque les récents succés hongrois nesönt guére dus au régime communisteactuel. Lors des 3 dcrniers jeux olytívpiques (1936, 1948, 19T2), la Hon-grie a chaque fois obtenu la troisiémeplace. Des Hongrois, venant de leur

pays natal on vivant en exile, sortentvictorieux de tournois sportifs de tousgénre, dans les dilférents pays de latérre. Et voilá que maintenant, 'equjpehongroise a mérne triomphé desmaitres du football.

SÍ l'on tient compte du fait quela Hongrie n'a que 10 milhons d'habi-

Béla Bartók: Je crois — et ceci,j'en suis conscient des le momentoű j'ai trouvé ma mission de com-positeur — dans la fraternité despeuples, malgré toutes les guerreset tous les conflits. Voici l'idéeque je servirai aussi bien que jele pourrai, dans ma musique.

tants, on peut l'appeller, en propor-tion de sa population, le championsportif du monde.

Le NEW YORK HERALD TRI-BŰNE a donné sur la victoire del'équipe hongroise á Londres, lecompte-rendu suivant: „Aujourd'huidans le vaste Wembley Stadion leschampions olympiques du footballhongrois ont humilié l'Angleterre enH hatt^nr 6:3, rVsr la prnmié""équipe étrangére qui sóit jamais par-venue á triompher des vieux maitresde ce jeux, sur un sol britanique.

Une foule de 100.000 spectateursa suivi haletante, le développement,

au cours duquel les Hongrois trapuset vifs, ont battu l'Angleterre. Nulan^re ecjuipp étrrtngére n'íi nmpis ob'tenu une victoire sí compléte surl'Angleterre, et ceci s'est passé aumoment oü l'Association de FootballAnglaise célebrait' son 90éme anni-versaire''.

Ernest de Dohnanyi, le composi'teur hongrois reputé, a exécuté luimérne, son nouveau Concert pourPiano. Le NEW YORK HERALDTRIBÜNÉ écrit: „Le Concert deDohnanyi appartient au grand stil •large, lyrique, oassionné et plain degráce. Rien la-dedans n'est petit,mosauin, ou inférieur."

Différents articles intéressants furentrécemment publiés par des auteurshongrois dan15 la rjrps f* arnéricainp,Dans THE TOURNAL OF AES-THETICS AND ART CRITICISMle pt-ofesseur Joseph Remenvi écrit«nr 1a ..Littératurp Aet Pet'tes Na-Hnns": et dan^ THE SOUTH AT'LANTIC OUARTERLY sur l'au-f-pnr honarníi Tpt-c!ar)g7lí-v' et rlansTHE RLAVONTC AND EASTEUROPEAN REVIEW sur l'nn desplus granrls "optps hotieroi' Voro1!-martv. Paul Fab"' discute les nr<^/Ipmps dp fprlprpf-íon Axr<<; T H E

r;FNTRAI. EUROPEAN FEDFRA-I.TST- pf le nrofpsspur Gpza Gros-schmi'd traite de la Inffp Hu „Cnm-miinisme rontre Religion" dans SO-CIAL ORDER.

Tp R ^ „ Oé.7'' q"A,; ,,nn ím<'«qnt-figure de la résistanee. anti-nazi etanti-communisr? en Hongrie aui apassé les derniéres annéps df sa vteen exilp. est mórt aux Etats-Unis. Le'"""ínositeur honfrois connu Im<-eKalman est mórt k Paris, et le fa-meux auteur Ar Transvivanie JosefNyiro est décédé á Madrid.

Bocskciy a genfi Keformációs Emlékművön

HÍRÜNK A VILÁGBAN

Revue Mensuelle Hongroise

Rédacteur:Etienne Csicsery-Rónay

12. a világban

OUR REPUTATION IN THE WORLDE N G L I S H S U M M A R Y

By GÉZA B. GROSSCHM1D, Duquiesne University

Writing about the destiny of sraallnations in the twentieth century, Já'nos Kosa declares that it is the dutyof these small natibns •— which pro'bably hold almost one-half of theworld's population — to supply theworld with ideas which will bring hu-manity closer to peace and justice.

In his article, „The triumph of theHungárián soccer", Géza Cserenyeywriut diout ihe Bntish-hungauanmatch in London, which ended withthe victory of the Hungárián team.This was the first time in the 90year old history of British soccerwhen ilic Firitish lost on homeground.

For several days, the entire Britishpress enthusiastically praised the skillof the Hungárián players — a mostünusual phenomenon to everyone ac-quainted with the so sober Britishcharacter.

The result, however, was no sur-prise, since for the last three yfcars,out of 25 International Contests, theHungárián team has not lost onesingle game. In 1952, it evén wonthe olympic championship.

ESTUDIO SIMON-TEULiO

Cangallo 1133.

T. E.: 35-8249

Szabó divatszücsModellek Javítások

Átalakítások.Honfitársaknak árengedmény!Libertad 1240. - Buenos Aires

Gru'po 8. 1. p. derechaT. E. 42 Oallao 6741

There is no doubt that, in thefield of sport as well as in that ofmusic, the Hungárián reputation hasalways been good. As already beforthe war, the Hungarians were out-standing in all fields of sports, onecan quietly say that the latest Hun-

BÉLA BARTÓK: My belief —of which I have been fully cons-cious ever since I found my mis-sión as a composer — is in thefraternity of peoples, a fratenitydespite all wars and all conflicts.

xi.is is the idea 1 shall do mybest to sérve, through my music.

garian success.es have little to do withthe present Communist Régime. Inthe last olympic games (1936, 1948,1952), Hungary got a third place eachtime. Whether they come from theirnatlve land or live in exile, Hunga-rians are winning in all sorts ofsports all over the world. Now, theHungárián team has evén triumphedover the masters of soccer. (Exceptfor the USA, soccer is the most po-pular game of the whele Westernworld).

Considering the fact that Hungaryhas only 10 millión inhabitants, onecould call Hungary, in proportion toits population, world leader in sport.

About the victory of the Hungá-rián team in London the NEWYORK HERALD TRIBÜNÉ gavethe following report: „Hungary'solympic soccer champions humbledEngland 6 to 3. at London's vastWembley Stadion today and becamethe first foreign team ever to beatthe old masters of the game on theirhome ground.

A sell'out crowd of 100.000watched spell-bound as the stockyand nippy Hungarians outclassed andoutplayed England. It was the big-gest score ever run up by any teamagainst England, and it came as theEnglish Football Association celebra-ted its ninetieth anniversary".

i Ernst von Dohnányi. the noted

Hungárián composer himself playedhis new Piano Concerto. The NEWYORK HERALD TRIBÜNÉ wroteabout it: „Dohnanyi's Concerto is ofgrand style-broad, lyric, impassionedand lovely. There is nothing smallabout it, nothing pettyor mean".

Several interesting articles wererecently published in the Americanpress by Hungárián authors. ProfessorJoseph Reményi writes about the„Literature of Small Nations" inTHE JOURNAL OF AESTHETICSAND ART CRITICISM; about theHungárián author, Tersanszky, inTHE SOUTH ATLANTIC QUAR-TERLY; about Vörösmarty, one ofthe greatest Hungárián poets, inTHE SLAVONIC AND EAST EU-ROPEAN REVIEW. Paul Fábrydiscusses the problems of federationin THE CENTRAL EUROPEANFEDERALIST; and Professor GézaGrosschmid reveals the fight of„Communism vs. Religion" in SO'CIAL ORDER.

Rev. Géza Soos, an outstandingfigure of bouth the anti-Nazi andanti-Communist resistance in Hun-gary, who spent last years in exile, |died in the USA; Imre Kálmán, thenoted Hungárián composer, <3ied inParis, and József Nyírő, the famousHungárián author from Transylvania,passed away in Madrid.

HÍRÜNK A VILÁGBAN

Hungárián Bimonthly

Szerkeszti:

Csicsery.Rónay István

•

Megjelenik kéthavontaSzerkesztőség és kiadóhivatal:

P. O. Box 1005, Washington13 , DC., U.S.A

Artes Gráficás „Pannónia" — Caseros 3348, Olivos, (Provincia Buenos A res)

SZAMUZOTTEK NAPTARAA Hírünk a Világban melléklete Copyrlg-ht 1953 by Cfeicserl-Rónay István

November 1. (1853)

November 3. (1823)

November 4. (1945)

November 4. (1253)

November 5. (1031)

November 6. (1512)

November 6. (1725)

November 7. (1895)

November 9. (1881)

Türr angol szolgálatban parancsnoksága megbízásából Bukarestbe érkezik. Türr 1851és 1853 közt — Kossuth <megbízatásán túl — résztvett a Mazzinival együtt szervezettösszeesküvésekben, osztrákok elh ni csetepatékban. i. i>id lunis-.ba ktrult. 185í-banaz orosz-török háború hírére Törökországba ment felajánlani szolgálatait. Mivel az-osztrákok elöl itt nem volt biztonságban, Máltába utazott s angol ezolgálatba lépett.

Bolyai János közli apjával, a szintén híres matematikussal, nagy felfedezését: „ A fel'tételem már áll, hogy mihelyt rendbe szedem, el-készítem, 's mód lesz, a' parallelák'ról egy munkát adok ki:. . . most többet nem szólhatok, tsak arnyit: hogy semmibőlegy UJJ világot teremtettem..." Bolyai János felfedezése egy uj világképet festő, eU'khdeszi és nem-euklideszi geometriát egyaránt magábafoglaló tudomány volt, az ab'szolút geometria. Bolyaival kb. egyidejűleg — anélkül, hogy egymásról tudtak volna •—jött rá Lobacsevszkij orosz matematikus is. A tant Riemann fejlesztette tovább s ezadta végül Einstein kezébe az általános relativitást elmélet felépítéséhez szükséges ma-tematikai eszközt. Az egész modern fizika, így a kvantummechanika is, az atomelmélete fontos része, összefügg Bolyai korszakalkotó felfedezésével.

Az Encyclopedia Bntanmca ezt írja a Bolyait tárgyaló fejezete végén: „A nem-eu-klideszi geometria megteremtését a kopernikuszi forradalommal a csillagászatban szok-ták összehasonlítani a filozófiára s tudományra gyakorolt mély hatása folytán." Appen-dix-ének elolvasása után Gauss a következőket írta: „Ezt a fiatal geométert, Bolyait,elsőrangú lángésznek tartom."

Magyarországon szabad választások zajlanak le. A többséget a Független Kisgazda-párt kapja. Magyarország oly hosszú idő után ismét belépett a nyugati nemzetek kö-zösségébe. Az egész világsajtó megállapította, hogy Magyarországon demokrácia van,a „Times" pedig megírta, hogy „a választások kimenetele igazolta a magyar kormány-zatnak, mmt demokratikus rezsimnek az elismerését a nyugati hatalmak részéről". Aválasztást követő esztendőről írja ugyancsak a „Times": „A Balkánon uralkodó szel-lemi terméketlenséggel és zaklató félelemmel összehasonlítva, Magyarország a kultúraés szabadság oázisának tűnik. . . A baloldali pártok, bár sok magyar támadóknak te-kinti őket és fél tőlük, defenzívában érzik magukat."

Boldog Német János domonkos napja. Meghalt 1253-ban.

Szent Imre herceg ünnepe. Meghalt 1031-ben.

Boldog Lórándházi István pálos napja. Meghalt 1512-ben.

Bercsényi Miklós Rodostóban Rákóczi fejedelem karjai közt kileheli lelkét. Sírfelirata,melyet valószínűleg a fejedelem szerzett, így szól: „ . . . címeinél fogva híres, érde-meit tekintve dicsőséges és most egy maréknyi föld fedi a száműzöttet. Ebből tanuldmeg, utazó, hogy, az emberi viszontagságok föltétele szerinr, a száműzetésben senki-nek sincs állandó és örökös vagyona. Hogyan kell élni az ég számára, életében példásjámborságával, a száműzetésben nemes megnyugvással, a betegségben hosszas türelem-mel, a halálban rövid, de bátor küzdelemmel nemes példát adott az utódoknak. Menj,utazó, s ne feledkezzél meg a jámborul elhunytról; gondold meg, hogy ezekkel a fegy-verekkel vívta ki az eget."

Biró Lajos elindul Uj-Guineába. 6 esztendőt töltött annak partvidékén, melyet máigutói nem ért alapossággal kutatott ki, összegyűjtötte a népélet és az élővilág anyagát.Páratlan értékű gyűjteményt küldött a Nemzeti Múzeum számára. Külföldi tudósokis elragadtatva nyilatkoztak eredményeiről, még új állatfajokat is neveztek el róla.A háború után is újabb gyüjtőutakra megy; a Balkánra, Kis-Ázsiába, Észak-Afrikába.

Brahms személyesen mutatja be Budapesten B-dur zongoraversenyét. Brahms gyakranjárt Magyarországon. 1864-ben, 1867-ben, 1869-ben, 1879-ben (Erdélyi hangverseiy-köruton), 1881-ben, 1884-ben, 1886-ban, 1888-ban s 1890-ben.

22 Híri nk a világban

November 11. (1675)

November 15. (1579)

November 15. (1946)

November 16. (1858)

November 18. (1851)

November 19. (1235)

November 19. (1863)

November 22. (1524)

November 23. (1948)

November 23. (1796)

November 24. (1650)

November 26. (1862)

A Holland Rendek utasítást küldenek De Ruyter tengernagyhoz, hogy szabadítsa ki aspanyol alkirály gályáin raboskodó 26 protestáns lelkészt, akik a magyarországi pro-testánsüldözések során kerültek rabságba. Kiszabadításukról d tengernagy így írt vejé-hez: „...Amennyiben ez alkalom nem adódott volna, úgy hiszem, e szegény rabok-nak életük egész idejét e rabszolgaságban kellett volna befejezniök. . . Én azonnal azország hajóira: osztottam őket szét, utasítva a tiszteket és kapitányokat, hogy az em-lített prédikátorokat kajütjükben lássák vendégül, mikép az hivatalukat és tekintélyü-ket megilleti és emellett ruhával és mindennel elláttattak. Szabad választásukra bíztam,hogy az ország hajóin kivannak maradni, vagy esetleg valamilyen jobb lehetőséget tud-nak kigondolni, hogy hazájukba biztonságban visszatérhessenek, hogy ebben aképenhatározni szíveskedjenek, amikép ez nekik legjobban és legcélszerűbbnek tetszik. Szá-momra szívből örvendetes, hogy e foglyokat ekép í rabszolgaságból kihozhattuk."

Meghal Dávid Ferenc, az unitárius vallás megalapítója. Követőinek száma az USA-bankb. kétmillió. '

Kodály Zoltán maga vezényli a Pittsburgh Syphony Orchestra élén a Galántai táncokat.

Meghal Mészáros Lázár, a 48-as hadügyminiszter, Angliában. Emigrációját Ameriká-ban töltötte s — amerikai állampolgárságának megszerzése után, mely lehetővé tettehazalátogatását — útban Magyarország felé érte utói a halál. Az eywoodi temetőben,az oxfordi grófok kriptája mellett van a sirja, felette kőlap angol s magyar felirattal.

Kossuth „Terv-vázlatát" a Makk-féle összeesküvéshez és a vezetőknek szóló „Utasí-tását" szerkeszti meg, melyek haza is jutnak. „Az európai kitörés ideje közeleg •—irja — ez kell, hogy organízálva készen találjon, szisztematikus slendrián tervekre nincstöbbé idő; a lelkesedés pedig nem elég. Kész erőnek kell lenni, mely az általam meg-szabandó percben eldöntő csapással léphessen fel és melynek ismeretére operációmatbazirozhassam." Az összeesküvés terve kiszivárog s az osztrákok az elfogott székelynemeseket felakasztják. Kossuth már előbb felismerte, hogy milyen komolytalan kezek-be került az összeesküvés vezetése s a pesti komitét feloszlatja. Makkal Kossuth is, atöbbi emigráns is megszakítja az összeköttetést.

Magyarországi Szent Erzsébet napja. Erzsébet volt a középkornak Assisi Szent Ferencmellett talán legtiszteltebb szentje. Tisztelete az egész nyugati világon elterjedt. FraAngelico, Holbein, Murillo, stb. festették meg, a leghíresebb iiodalmi művet Mont-alembert írta róla „Magyarországi Szent Erzsébet élete" címmel. Liszt Ferenc órató-riumot szerzett emlékére.

Lincoln tábornokokból álló díszkiséretét S'ahel-Számvald altábornagy vezeti a gettys-burgi csatatéren tartott nagy ünnepségre. A magyar tábornokot Lincoln személyesbarátságával tüntette ki. Az elnök kívánságára nevezték ki már 1863 márciusában aWashingtont védő lovasság főparancsnokává.

Boldog Tamás pálos napja. Meghalt 1524-ben.

Dohnányi Ernő II. szimfóniájának világbemutatója Londonban. A „Times" szerint„túlcsordul benne a dekadens romantika dús érettsége."

Beethoven Pozsonyban „akadémiát" •— hangversenyt — tart.

Comenius, a nagy cseh-morva humanista és pedagógus, bemutatkozó beszédét mondjael Sárospatakon, ahová a csehországi protestáns elnyomás elől hívja Lórántffy Zsu-zsanna fejedelemasszony. A következő években itt írta meg legtöbbszámú s legnagyobbjelentőségű irodalmi műveit. Fontos reformokat valósított meg a sárospataki iskolá-ban. Kritikája a magyarországi helyzetről s tanácsai széles körben hatottak.

Megszületik Stein Aurél. Már 26 éves korában a szanszkrit nyelv tanára Lahoréban. Amaharadzsa könyveárában 6000 ősi kéziratot fejt meg. Az összes indiai tanintézetektanfelügyelőjévé nevezik ki, mely kb. miniszteri rangnak felel meg. Megtalálja NagySándor 7000 m magasra épített legendás várát, ahol megleli Buddha két legszentebbereklyéjét, köntösének egy darabját és lábanyomát. Ezután 7 expedíciót vezet Közép-

ázsia ismeretlen részeibe. A tibetiek vaarázslónak tartják. Perzsiában 4 expedíciót szer-

Hírlnk a világban

November

November

December

December

28.

29.

4.

4.

(1476)

(1943)

(1951)

(1943)

December 6. (1851)

December 7. (1217)

December 8. (1300)

December 9. (1437)

December 12. (1586)

December 12. (1895)

December 15. (1868)

vezett. Leghatalmasabb felfedezése a Selyem Ut felkutatása volt. Ennek mentén találtaaz ősi, eltemetett városokat s buddhista szentélyeket. Ö bukkant rá az eddigi legrégibbkönyvre.

Márkái Szent Jakab szegedi ierences napja. Meghalt 1476-ban

Meghal Harsányi Zsolt, akinek könnyű életrajzregényei nagy népszerűségre tettek szertkülföldön. Molnár, Zilahy, Körmendi mellett ő a legolvasottabb magyar író. Liszt-regénye („Magyar Rapszódia") a háború után is Nyugaton a bestsellerek közé tartozott.

Kossuth Lajos a „Humboldt" gőzösön Amerikába érkezik.

Vízrebocsájtják Baltimoreban az amerikai „Louis Kossuth Liberty Ship"-et.

Kossuth Lajos bevonulása New Yorkba. Titkára így számol be róla: " . . . Délután 2 órafelé indult meg a menet a Broadway nevű főutcán felfelé. 300.000 főnyi nép állt sor-falat. A falak alig látszottak az amerikai és magyar lobogóktól s a magyar nemzeti-szinű díszítésektől. Az utcán keresztül emeletből emeletbe húzott zsinegekről több he-lyen „Éljen Kossuth", máshol „Isten hozott" felírásokat lehetett látni. Néhol pedig le-hetett látni a ház?k falára feszített vadonra festett, az osztrákot és muszkát gúnyoló ésKossuthot dicsőítő képeket. . . Kossuth hintájába mindenfelölről repültek a virágok éscsokrok. A hurrázás egy percig sem szűnt meg. Délután fél 5-kor ért Kossuth a város-háza elé, melynek tetején három rúd volt felállítva, a középsőn a magyar lobogó lengetta két szélsőn pedig az amerikai. Kossuth az emelvényre ment. Ezután a nemzetőr)csapatok léptettek el előtte, ami majd egy óráig tartott és a hintók hosszú sora.. .

II. Endre, az V. keresztes hadjárat vezére, egy hónapos hadjárat után, a Táborhegysikertelen ostromát abbahagyja, majd seregével hazaindul. II. Endre nevéhez fűződik azAranybulla (1222) is, amely az angol Magna Charta után a legrégibb európai alkot-mányjogi alaptörvény.

Boldog István pálos napja. Meghalt 1300-banMegszületik Björnson Björnstjerne norvég író, aki a század elején széleskörű magyar-ellenes propagandát fejtett ki.

Meghal Zsigmond király, német-római császár, aki mint császár is Budán rezidált. Budaaz akkori kultúrvilág fővárosa. Itt lüktet egész Európának politikai élete. Magyar fő-urak intézik a világ dolgait. így Gara nádor s Kanizsai János. A konstanzi zsinatra ma-gyar ruhában és magyar kísérettel vonul be, magával vive az 1389-ben alapított óbudaiegyetem egész tanári karát.

Báthory István meghal Grodnóban. A krakói Wawel vár székesegyházában van a sírja.Az emlékművön ez a felírás: „Báthory Istvánnak, Lengyelország királyának, a békébenés háborúban kiváló, igazságos, jámbor, szerencsés, győzelmes uralkodónak, Livóniaés Polóczia visszaszerzőjének, a legkiválóbb férjnek emeltette Jagelló Anna, Lengyelor-szág királynője." Ugyanott őrzik Báthory koronáját és királyi palástját. A krakkói Czar-toryski-múzeumban őrzik kardját, ékszereit, sakktábláját, a Potoszki-palotában pedig sokeredeti leveléé.

Meghal Jedlik ínyos, a dinamó magyar feltalálója, aki azonban szerénysége folytánnem tette közzé találmányát s így ma a 13 évvel későbbi Siemens-et tekintik a dinamófeltalálójának. Jedlik számos egyéb találmánya közt jelentős még az elektromágnesesforgások elvének feltalálása.A többi magyar feltaláló közt a legjelentősebbek: Irinyi János, a foszforos gyufa fel-találója, ill. tökéletesítője, Bláthy Titus Ottó, a párizsi világkiállítás (1900) nagydijá-nak nyertese, akinek számos találmánya közt a legfontosabb a transzformátor, (melyetZipernowsky-val s Déri-vei együtt konstruált meg), Bánki Donát,, a karburátor felta-lálója, Kandó Kálmán, aki feltalálta a háromfázisú magasfeszültségű áram alkalmazásáta vasutak villamosítására, stb.

Xántus szerződést köt a magyar kultuszminisztériummal kelet-ázsiai kutatóútra. 1869ősztől 1871 végéig 100.000 állatot, 65.000 növényt, 500 ásványt, 3.000 néprajzi tárgyat,1.000 érmet gyűjt össze. Borneonak ő az első tudományosan képzett, tervszerűen dol'

24 Híri'sika világban

December 16. (1859)

December 24. (1762)

December 24. (1944)

December 29. (1521)

December 8. (1853)

December 29. (1606)

December 29. (1855)

December 31. (1851)

gozó kutatója. Anyagával megalapozója lett a mai Néprajzi Múzeum világhírű gyűj-teményeinek.

Megszületik Palágyi Menyhért, a külföldön is megbecsült magyar filozófus.

Mozart s apja elhagyja Pozsonyt. A művészek főúri palotákban hangversenyeztek smindenütt nagy ünneplésben részesültek. Mozartnak ez volt egyetlen magyarországi Iá'togatása, magyar kapcsolatai azonban igen intenzivek voltak. Az ötesztendős Mozart a„Sigismund, Hungáriáé Rex" című színdarabban a király apródjának szerepét játssza.A darabot előkészítő megbeszélések alatt szerzi első szerzeményét. Mozart elsó opera'jának (melyet 12 éves korában írt), három főszereplője magyar volt. (Az opera címe:„La finita semplice").

.Patrónusai közé tartozott Apponyi Antal György (aki később Beethovennel is barát'ságban volt), Hadik András és három Esterházy. Esterházy Ferenc halálára írta egyiklegszebb művét, , egy gyászindulót. Legkedvesebb tanítványa Pálffy Josefa Gabriella,majd a pozsonyi születésű Hűmmel volt. Mozart két művében, az Aldur hegedőver-senyben és a Menuette-sorozat tizenegyedik részében használ magyar motívumokat.Közvetlen halála előtt a nyomorgó Mozartnak magyar föuri barátai ezer forint évjára'dékot készültek biztosítani, de Mozart meghalt, mielőtt tudomást szerezhetett volna azajánlatról.

Karácsony elsőnapján kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a magyar ellenállási mozgalomvezetőjét.

Boldog Huszár Gáspár katona, majd pálos, az önsanyargatás hősének napja. Meghalt1521-ben.

Franklin Pierce amerikai elnök a kongresszushoz intézett Évi Üzenetében a Koszta-esétet predecensnek deklarálja: „Közegeink lépéseit teljes mértékben jóváhagytam ésaz osztrák császárság követeléseit elutasítottam. . . Azok az alapelvek és módozatok,melyeket az Egyesült Államok alkalmazott, minden megtelelő eseibcn alkalmazandók.

Meghal Bocskay István erdélyi fejedelem. Győzelmes szabadságharcával biztosítja Ma-gyarország alkotmányának helyreállítását és a vallásszabadságot Magyaroiszagon is. Er-dély volt az első ország Európában, mely — az 15 57-cs tordai országgyűlésen — tör-vénybe iktatta a vallásszabadságot.

Türrt Brassóban halálraítélik az osztrákok. Pedig Bukarestbe, ahol osztrákok csapatoktartózkodtak, csak azután ment, hogy az osztrákok biztosították, hogy nem lesz bántó'dása, lévén Románia semleges terület. Mégis elfogták. Az ítéletet Viktória királynő köz-

I benjárására örökös száműzetésre változtatják. Türr ezután Konstantinápolyba ment, deaddigra a krimi háború végetért. Ott maradt s közben résztvett a cserkeszek elleni ex-pedícióban. Konstantinpolyban megismerkedik Lesseps-szel, Klapkával s ettől kezdvetevékeny részt vesz az emigráció munkájában.

Kossuth Dániel Webster külügyminiszter kiséretében Fillmore elnökhöz megy. Az elnöksemmi reményt nem nyújt Magyarország ielszabadításához. „Az ezutáni rövid tár-salgás közben — írja Kossuth kíséretének egy tagja •— az elnök oly tudatlanságra mutatókérdLseket intézett KoE&uth-hoz Magyarországot illetőleg, hogy ilyen járatlanság a kül'föld ismeretében szégyenére válnék nálunk egy tanuló ifjúnak."

AZ AMERIKAI MAGYAl REFORMÁTUS EGYESÜLET1801 ' fP" Street, N. W. — Kossuth liouse — Washington 6. D. C, JJSA.

Az egyetlen magyar testvérsegitő egyesület,melyet az Egyesült Államok kongresszusa látottel charterral. 6 millió dollár vagyonunk, 30 mii-Hó dollár érvényben lévő biztositásunk van.Felveszünk az USA területén élő és 55 évesnélnem idősebb személyeket. Adunk élet-, baleset-,

betegsegély-, valamint egyéni és családi kórház- biztosítást.

KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT!