Honnan származnak az adatok?

• Kérdőíves lakossági egészségfelmérések – Életmódbeli és társadalmi tényezők

• Pl. egészségkárosító magatartások

– Egészségre fordított kiadások

– Elégedettség

• Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2009 – 15 évnél idősebb magyar népesség

Hogy vagy?

Az egészségi állapot önértékelése

59

50

2933

1217

0

10

20

30

40

50

60

nagyon jó/jó kielégítő rossz/nagyon

rossz

férfiak nők

A becslések szerint:

• a világban 1 milliárd ember (Föld lakosságának egyhatoda) éhezik, azaz fogyasztása kevesebb, mint napi 1800 kalória (alapanyagcsere szükséglet).

• Európában 35 millió

• Magyarországon 200 ezer

Ki számít szegénynek?

• Hivatalosan az számít szélsőségesen szegénynek, akinek jövedelme a napi 1 dollárt (kb. 226 Ft) nem haladja meg.

• Magyarországon a napi 1 dollárnál kevesebből élők aránya 2 %.

Testtömegindex

kg/m2

A túlsúlyosok száma kb. 1 milliárdra tehető a Földön.

Az elhízottak aránya

• a legkisebb Japánban (gyaloglás: napi 6,5 km)

• a legnagyobb az USA-ban (gyaloglás: napi 0,5 km).

Az elhízást a WHO a tíz legsúlyosabb

kór közé sorolja.

70%

50%

10%

0

10

20

30

40

50

60

70

magas vérnyomás diabetes kockázat nélkül

0

0,5

1

1,5

2

2,5

80 90 100 110 120 130 140 150 160

relatív testsúly %

a h

alá

lozás k

ockázata

férfi nő

A lakosság megoszlása a testtömegindex (BMI) alapján képzett kategóriák szerint

nemenként és korcsoportonként, 2009*

30

11

45

25

40

30

15

6 34

23

42

24

0

10

20

30

40

50

60

70

18–34 35–64 65– 18–34 35–64 65–

férfiak nők

Elhízott

Túlsúlyos

*Statisztikai Tükör KSH IV. évfolyam 50. szám 2010. április 27.

• A magasság a fogamzás és a korai növekedés alatti életkörülmények mértékegysége.

• Az átlagmagasság szoros összefüggést mutat a várható élettartammal és az egy főre jutó GDP-vel is.

• De! a nyugati típusú társadalmakban nem a gazdaság, az ipar fejlettsége, hanem a szociális és az egészségügyi háló felelős a magasságért.

• A magassággal kapcsolatos társadalmi elvárások.

• A magyar sorköteles fiatalok átlagos termete

– 1790-ben 159 cm

– 1998-ban 176 cm

• Magyarázat:

– táplálkozási viszonyok és az egészségügyi ellátás fokozatos javulása

• Az ország keleti (szegényebb) felében az átlag magasság kisebb, mint a nyugati felében.

– Hajdú-Bihar 173,9 cm

– Veszprém 175,9 cm

• „A dohányzás az egyik legjelentősebb életmódi kockázati tényező,

• a WHO szerint a világban évente bekövetkező halálozások 8,8%-a dohányzással hozható összefüggésbe.

• Ez megközelítőleg egy Finnországnyi, azaz közel öt millió ember halálát jelenti.

• A dohányosok fele a dohányzás okozta megbetegedésbe hal bele”.

DENAT (Dohányzás Elleni Nemzeti

Akció Terv) 2005-2010

Mo. EU15

Felnőtt férfiak 38% 32%

Felnőtt nők 23% 23%

Átlag 31% 28%

A dohányzással összefüggő halálozás aránya 100 ezer lakosra

Magyarországon=489 EU15=229

30,3

22,5

37,9

29,9

36,2 34,9

1995 1999 2003

fiúk lányok

Középiskolások

Kulturális és gasztronómiai hagyomány

Francia paradoxon

• A sok zsiradékot tartalmazó francia étrend –

főként magas sajt-, vaj- és állati zsiradék

fogyasztás – ellenére a szív- és érrendszeri

megbetegedések száma Franciaországban

alacsonyabb, mint más, átlagosan kevesebb

zsírt fogyasztó országokban.

A mérsékelt alkoholfogyasztás (vörösbor=antioxidánsok)

csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának

kockázatát az absztinensekhez és a nagyivókhoz viszonyítva.

A fogyasztási szokások szociálisan öröklődnek.

Kipróbálása a serdülőkor kezdetére esik.

A 17-18 éves fiúk kb. kétharmada,

A lányok 40%-a már többször volt részeg.

A túlzott alkoholfogyasztás meghatározó szerepet játszik a májbetegségek, a pszichiátriai betegségek

és a balesetek kialakulásában.

18%

6%

22%

6%

14%

3%

0

5

10

15

20

25

18-34 35-64 65 felett

férfi

nő

A drogfogyasztás jellemzői

• Magyarországon kb. 20-25 ezren küzdenek súlyos drogproblémával.

• Életkori csoportok szerint nagy eltérések vannak: – 25 év alatt kb. a fiatalok egynegyede (20%)

– 34 év felett a lakosság kb. 2 %-a használt már drogot, droghasználati céllal.

• A budapestiek drogfertőzöttsége 4-szerese a vidékiekének (16% vs 4%).

Hungarostudy

0

5

10

15

20

25

1988 1995 2002 2006

60-69 70-

0

2

4

6

8

10

12

1988 1995 2002 2006

férfi nő

Az öngyilkosságok alakulása nemi

bontásban (1955-2005)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

együtt férfi nő

Az öngyilkosságok kor szerinti megoszlása

nemi bontásban (2005)

0

20

40

60

80

100

120

140

5-14 15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75+

életkor

együtt férfi nő

WHO halálozási statisztika

• A meghaltak 20 %-a a Földön 15 éven aluli gyermek.

• A meghaltak 46 %-a Afrikában 15 éven aluli gyermek (Légúti fertőzések, Szülési komplikációk, Malária)

• Leggyakoribb halálokok: – Szív- érrendszeri betegségek (az idő előtti halálozások

80%-a elkerülhető lett volna)

– Daganatos betegségek (gyors növekedés, legfőbb veszélyforrás a dohányzás)

• Prognózisok 2030-ra: – AIDS betegek száma felére csökken.

– Baleseti halálozás duplázódik

– Depresszió növekedése

légzőszervi

4%egyéb

6% külső

7%

daganatok

24%

fertőző

1%

emésztési

7%

keringési

51%

,

60%

40%

80%

20%

férfiak nők

65 év felett 65 év alatt

Önellátásban korlátozott a felnőtt lakosság 5-10

százaléka.

Gondot jelent az

a felnőtt lakosság 8,5 százalékának.

Gondot jelent a

a felnőtt lakosság 9 százalékának.

Problémát okoz a lépcsőn való közlekedés a férfiak

egytizedének és a nők egyötödének.