Kolozs Csaba • Optikai transzporthálózatok evolúciója és az információátviteli módok konvergálása 1

Az optikai transzport- hálózati evolúció és In-Band OSNR mérés DWDM hálózatokon

Optikai transzporthálózatok evolúciója és az információátviteli módok konvergálása

Mivel a sávszélesség bővítésének igénye manapság óriási iramban és folyamatosan növekszik, ezért a szolgáltatók számára nincs választási lehetőség, minthogy a „hullámo-kat meglovagolva” adaptálják a hálózatukat oly módon, hogy jobb és több szolgáltatást tudjanak nyújtani az ügy-feleiknek. Az új technológiáknak köszönhetően még köze-lebb kerülhetünk a helyes úthoz, de a limitált költségeket figyelembe véve törődést, odafigyelést igényel, és nehéz választási lehetőségekkel kell szembe nézni a megfelelő technológia eléréséhez. Ebben az összefüggésben egy 10Gbit/s-ról 40Gbit/s-ra történő hálózat bővítése a fejlett modulációs formátum kiválasztásával szükségszerűvé válik, de nem minden áron.

A sávszélesség igény manapság elsősorban csomagalapú szolgáltatásokra irányul és ez a transzport hálózatokon folya-matosan növekszik, azaz erre irányulnak a hálózat üzemel-tetők kapacitás szükségleteinek bővítései. A mai hálózatok működtetői és ezáltal a szolgáltatók erősen érdekeltek abban, hogy a konvergencia minden rétegen megvalósuljon és támogassa mind az adat- és hullámhossz szolgáltatást a meglévő hagyományos TDM jelfolyamú szolgáltatásaival együtt a lehető legkisebb összeggel a jelenlegi infrastruk-túrán. Ezen felül a hálózat üzemeltetők továbbra is komoly kihívással néznek szembe a működési- (OPEX) és kiadási költségek (CAPEX) csökkentése végett, valamint a gyorsabb beruházás megtérülés (ROI) érdekében.

Ahogy fentebb említettük, a hálózatok konvergenciájával néznek szembe manapság a szolgáltatók és üzemeltetők, ami kihatással van minden hálózati rétegre, beleértve az alkalmazási-, szolgáltatási- és adatátviteli szinteket is (lásd az alábbi 2. ábrát).

1. ábra:Optikai transzporthálóza-tok időosztásos és csoma-golt módjainak evolúciója

2. ábra: Hálózati konvergencia összegzés, amivel szembe-néznek a hálózatüzemelte-tők és szolgáltatók

2 EQUICOM Méréstechnikai Kft. • © 2011 Minden jog fenntartva • www.equicom.hu

Újrakonfigurálható Add/Drop multiplexerek

A kiszámíthatatlan és előre meg nem mondható időzíté- sek, sebességek és szolgáltatás típus változatoknak köszön-hetően, a hálózatunknak skálázhatónak és elég rugalmasnak kell lenni, hogy a váltakozó címzési és szállítási követelmény igényeket teljesíteni tudja. Ennek eredményeképpen a há- lózat üzemeltetők újrakonfigurálható optikai add/drop multi- plexereket (ROADM) telepítenek, ami biztosít egy automa-tizált optikai szintet dinamikus sok pontos csatlkoztatással, független hullámhossz hozzáadását és elvételét, távoli sáv- szélesség allokálási vezérlést és megnövelt teljesítmény menedzsment lehetőséget a sűrű osztásos hullámhossz mul-tiplexált (DWDM) hálózatokon. A működés során a ROADM kiküszöböli a közbülső regenerátor pontokat és a továbbá felesleges optikai- elektromos- optikai (O-E-O) jel átalakí-tását, ezzel eredményezve alacsonyabb installálási költsé-geket, egyszerűsített hálózat menedzsmentet és valós idejű szolgáltatásüzemeltetést. A ROADM a hálózat üzemeltetők-nek még szintén segít a változatos hálózati topológiák tá- mogatásával és protokoll transzparens átvitelt szolgáltat, ami lehetővé teszi SDH/Ethernet, tárolt adathálózatok (SAN) és más szolgáltatások együttes átvitelét ugyanazon a háló-zaton.

ITU-T G.709 Optikai adatátviteli hálózat

Egy másik technológia – ROADM technológia kiegészí- tése – utaztatja az evolúciót a nagyobb sávszélességű háló-zatok irányába, ami az optikai transzport vagy adatátviteli hálózat (OTN) szabvány, más néven a digitális „csomagoló-anyag” vagy az ITU G.709 ajánlás. Az ITU-T G.709 egyike a legújabban fejlesztett előterjesztésnek, ami megfelel a mai széles tartományú átviteli szolgáltatások szükségletei- vel és javítja a hálózat teljesítményét. Több koncepcióval rendelkező ITU-T G.709-nak a gyökerei az SDH-ból kelet-keznek, beleértve a rétegelt struktúrát, üzem alatti telje- sítménymonitorozást, útvonal védelmet és más menedzs-ment funkciókat. Azonban néhány kulcs elem lett hozzáad- va, ami folyamatosan javítja a teljesítmény ciklusát és csökkenti a költségeket.

Ezen elemek közül a két legfontosabb terület, hogy az ITU-T G.709 egy szabványosított utat biztosít az optikai csatornák menedzselésére optikai téren (elkerüli az elekt-romos konverziót) és előre irányú hiba korrekciós (FEC) kó-dolási folyamatot használ, ami javítja a hibázási teljesítést és így hosszabb optikai szakaszokat engedélyez (lásd az 5. ábrán a grafikont).

4. ábra: Sematikus ROADM blokk diagram

5. ábra: ITU-T G.709 OTN -> FEC használatának előnye

3. ábra:Újrakonfigurálható optikai add/drop multiplexer felépítése

Kolozs Csaba • Optikai transzporthálózatok evolúciója és az információátviteli módok konvergálása 3

ITU-T G.709 definiál szabványos interfészeket és sebessé-geket, az eddig használt SDH és Ethernet sebességeket ala- pul véve. Amikor figyelembe vesszük a további G.709 fejléc és FEC információkat, akkor az eredménynek azt kapjuk, hogy az OTN interfész vonali sebessége nagyjából 7%-kal nagyobb, mint az SDH-hoz tartozó interfész sebessége. A 6. ábrán látható táblázatból kiolvashatók a G.709 vonali sebessé-gek a hozzá illeszkedő megfelelő szolgáltatást is megjelölve.

Előre irányú hiba korrekciós (FEC) kódolási folyamat

Az előre irányú hiba korrekciós (FEC) kódolási folyamat az egyik legfőbb OTN tulajdonság. Ez egy Reed-Solomon RS (255/239) algoritmus szerinti kódot állít elő a redundáns, azaz felesleges információkhoz, ami egyenértékű az átvitt jelzéssel és a vételi interfészen használjuk azonosításhoz és az átviteli hibák kijavításához. Ennek következtében a FEC kimutathatóan hatékony tud lenni az optikai jel-zaj viszonyra (OSNR) és a diszperzió korlátozó rendszerekre. Továbbá képessé teszi a WDM rendszert, hogy nagyobb csa-torna számot támogasson szálanként, nagyobb bit sebessé-gű jelzés mehessen minden egyes hullámhosszon és megnö-velje az optikai szakasz távolságát a regenerátorok között.

Az új optikai hálózat evolúciójának összegzése

A ROADM technológia meghatározó kezd lenni a szolgálta-tói alkalmazásokban, költségmegtakarítási és a rugalmas hálózati követelmények esetekben. Ez kombinálva az ITU-T G.709 OTN technológiával, a kettő együtt javítja az admi-nisztrációt, fenntartási és üzemeltetési működést a DWDM hálózatokon – és nem utolsósorban élenjáró adatátvitelt biztosít. A mai hálózat üzemeltetők meg tudják magukat különböztetni és megbízható módon tudnak szállítani széles körű változatos szolgáltatásokat, melyek találkoznak az ügyfeleik szükségleteivel.

Hatékony mérési technikák és újabb kihívá-sok, amikor 40Gbit/s sebességre bővítünk

Minden egyes hálózati bővítés mögött három fő vezérlő motívum húzódik. Először is a szolgáltató a meglévő szála-kat és kábeleket akarja használni a hálózati berendezések-

6. ábra: ITU-T G.709 által definiált OTN interfész sebességek

4 EQUICOM Méréstechnikai Kft. • © 2011 Minden jog fenntartva • www.equicom.hu

kel együtt, ami a bevétel maximalizálására irányul a már terepen lévő infrastruktúrából adódóan. A másik tényező, hogy növelni szeretnék a működési rugalmasságot, amely alapján jobb üzemeltetési hatékonyságot érnek el és meg-növekszik a bevételük az új szolgáltatások nyújtásából a meglévő ügyfeleiknek. Harmadrészt mindenféleképpen sze-retnék növelni a hálózati elemek és berendezések sűrűsé- gét. Mivel a központban lévő hely korlátozott és ezen be-rendezések működési és üzemeltetési energiáját racionali-zálni kell, ezért kevesebb interfész és egyszerűbb hálózati topológia használata a legjobb út felé veszi az irányt. Azon- ban ezek a követelmények új kihívást nyújtanak, mivel új modulációs sebességek (40 Gbit/s és 100 Gbit/s) jönnek sok egyéb megkötöttséggel a meglévő hálózatokon. 10Gbit/s-ról 40Gbit/s-ra, sőt akár 100Gbit/s-ra történő bővítés je- lentősen kihat az optikai hálózat paramétereire és azok toleranciájára, mint például a zaj szintje a jelszinthez ké-pest, a kromatikus diszperzió (CD), a csoportfutási késlel-tetés különbsége (DGD) és a polarizációs módus diszperzió (PMD), valamint a hálózatban jelenlévő szűrők sávszélessé-ge. Példaként említve, ha 10Gbit/s-ról 100Gbit/s-ra bővít-jük a hálózatunkat, akkor ez azt jelenti, hogy ugyanazon a szolgáltatási szint eléréséhez az optikai jel-zaj viszony (OSNR) értékének 10 dB-el nagyobbnak kell lenni és a CD, valamint DGD értékeknek pedig tízszer kisebbnek.

Amikor a döntés megszületett egy meglévő hálózat fej- lett moduláció formátumra történő bővítéséről, akkor az első lépésnek kell lennie, hogy ellenőrizzük az aktuális há- lózat karakterisztikáját, amivel megbizonyosodhatunk, hogy el fogja bírni az új modulációs alakokat a berendezés gyártó specifikációjának megfelelően.

Ezen felül a gyorsabb bit sebesség élménye, mint pl. a 40Gbit/s sokkal komplexebb és szélesebb spektrális jelalak-kal jár, amint azt az alábbi 7. ábrán láthatunk. A követke-zőkben ezzel a jelenséggel is foglalkozni kell méréstechni-kai oldalról.

Miután a szakasz karakterizálását megállapítottuk, azaz, hogy a meglévő hálózat alkalmas a 40Gbit/s bővítésre, akkor a következő lépés a legmegfelelőbb rendszer kivá-lasztása és annak installálása, valamint üzemeltetése a terepen:- átviteli teljesítő képességek mérések és vételi teljesít-

mény ellenőrzése, optikai erősítő szintek, hibák viselke-dése és ehhez kapcsolódó effektusok vizsgálata, amik fel halmozódnak a hullámhossz-osztásos multiplexálási (WDM) hálózati elemeken keresztül, mivel bármilyen probléma közvetlen hatással lehet a szolgáltató bevételére.

- központi hullámhossz és jelszint mérése optikai spektrum analizátorral (OSA) és egy másik fontos paraméter, az OSNR vizsgálata, mivel ez egy közvetett módon megbecsüli a

7. ábra: Különböző bitsebességek jelformái

Kolozs Csaba • Optikai transzporthálózatok evolúciója és az információátviteli módok konvergálása 5

rendszer teljes teljesítményét minden egyes csatornára vetítve egyszerre, egy nagyon rövid időtartamban.

Az OSNR egy kiváló módja annak, hogy minden optikai zaj effektust reprezentáljon a szolgáltató számára. Az OSNR a vett jel és az optikai szakaszon lévő zaj közötti arány-szám, ami az összes zaj jelenlétét összegezve szolgáltatja a számunkra egy optikai szakaszon. (Tipikusan az ASE opti-kai erősítő zaja lesz a domináns OSNR komponens.)

Létezik egy közvetlen összefüggés az OSNR és a bit-hiba arány (BER) között; magasabb OSNR alacsonyabb BER érték-hez vezet. Az optikai hálózat működtetői alacsony hiba- aránnyal akarják üzemeltetni a hálózatukat és tipikusan 1x10-12 és 1x10-15 közti értéket látnak megfelelőnek. A kí- vánt bit sebesség a meghatározott optikai szakaszon köz- vetlen extrapolálható egy kívánt OSNR értékre. Ha a mért OSNR magasabb, mint ami szükséges az óhajtott BER ávite- léhez, további tartalék marad a számunkra az optikai sza-kaszon, ami akár használható több hullámhossz átvitelére, jelzés küldésére hosszabb szakaszon vagy az átvitt adat-állomány bit sebességének növelésére, azaz bármit, ami javítja a teljes átfogó kapacitást.

Az OSNR mérése általában egy úgynevezett betoldásos módszerrel történik, amit az IEC 61280-2-9 követelményben írnak le (lásd a 8-as ábra illusztrációját). Ez a módszer azon a feltevésen alapszik, hogy a zaj szint általában lapos vagy sík pozícióban van lent a szomszédos csúcsok között. Opti-kai spektrum analizátor (OSA) használatával - aminek meg-felelő hullámhossz szélesség felbontása (RBW) és optikai elnyomási tényező (ORR) értéke van – meghatározhatjuk a zaj szintet a szomszédos csúcsok között a helyénvaló kurzo-rok használatával a mért görbén. A zaj értéke a csúcs alatt ekkor közbevetett lehet. (szintén lásd a 8-as ábra illusztrá-cióját). A kiszámított OSNR ebben az esetben a csúcstelje-sítmény (vagy az integrált jelszint nagy jelek esetén) és a csúcsok alatt fél úton lévő zaj között van.Sajnos, van 2 olyan eset, amikor a közbevetett mérési mód- szer nem lehetséges:1. Amikor a csúcsok nagyon közel vannak egymáshoz – mint

a nagy 40Gbit/s jelzéseknél vagy a nagyon sűrű osztásos hullámhossz-osztásos multiplexálásnál (U-DWDM) – és az áthallás dominánssá kezd válni az ASE zajszint felett (lásd a 9. ábrán).

2. Amikor a zaj a csúcsok alatt nem lapos vagy sík pozíció-ban van, vagyis amikor egy keskeny szűrő levágja a zajt a csúcs alatt (lásd a 10. ábrán).

Egy innovatív módszer, ami egy fejlett analízisen alap-szik, a jelzés és zaj közötti különbségeket veszi figyelembe, nevezetesen polarizációs és spektrális karakterisztika elvén

8. ábra:Közbevetett módszer OSNR méréshez az IEC 61280-2-9 alapján

9. ábra:Első eset, ahol a köz-bevetett módszer nem lehetséges: amikor a csú-csok nagyon közel vannak egymáshoz

10. ábra: Második eset, ahol a közbevetett módszer nem lehetséges: amikor a zaj a csúcsok alatt nem lapos

6 EQUICOM Méréstechnikai Kft. • © 2011 Minden jog fenntartva • www.equicom.hu

lehetőséget nyújt, hogy az EXFO FTB-5240S-P optikai spekt-rum analizátorral (OSA) megfelelő zajméréseket végezzünk a csatornán belül anélkül, hogy kikapcsoljuk az adó beren-dezést. Ehhez szükséges, hogy a spektrum analizátor két utas monokromátort használjon, aminek a következtében két részre bontja a polarizált jeleket, vagyis részben szét-választja a jelzést és a zajt egymástól a további analizálás-hoz (lásd a 11. ábrán). Ennek a megoldásnak további óriási előnye, hogy sokkal jobb válasz jelformát tudunk elérni, mivel kétszer halad át a jel a diffrakciós rácson és ez által javítjuk a szűrési effektus élességét és a hatékonyságot, megnövelve így a dinamika tartományt és az optikai elnyo-mási tényező (ORR) értékét (lásd a 12. ábrán). Ezzel közelí- teni tudunk az ideálisnak nevezhető keskeny és magas tég- lalap jelalakhoz, aminek a lényeg, hogy kis felbontási sáv-szélességhez (RBW) magas ORR érték tartozzon, vagyis a sávszűrő karakterisztikája nagyon meredek legyen, hogy a kis csatorna közzel rendelkező sok csatornás 50GHz, 33GHz, vagy akár 25GHz és 12.5GHz-es rendszerekhez is használhassuk az optikai spektrum analizátort.

Az EXFO nem polarizációs nullázási módszert használ, ahol az egyik ortogonális jelzést detektálja az OSA és nul- lázza azt ki, hanem a polarizáció felbontásos optikai spekt-rumnál elegendő pár dB különbség, ami lehetővé teszi a mérést sokkal hatékonyabban és gyorsabban, mint a teljes nullázási módszer. A detektált spektrum minden egyes OSA csatornán magába foglalja a különböző jelszinteket, de ha- sonlóan átfogó zaj tartalommal, ami aztán kivonódik egy-másból. A két zaj tartalom egyforma és ennél fogva eltűnik a két jel kivonása után, melynek eredményeképpen meg-kapjuk a spektrum különbséget, ami arányban áll csak a polarizált jelekkel (lásd a 13. ábra folyamatát).

Ettől a ponttól gyakorlatilag egy belső számítógép mate- matikai úton elvégzi a pontos jelalak csúcs értékét, valamint a zajszint felső pontját, melyből a valós „In-Band” OSNR értéket könnyedén megkapjuk (lásd a 14. ábra számításait).

Ebben az esetben az OSA nem csupán elvégzi a jel méré- sét, hanem a jelalak fel- és lefutását is vizsgálja, sőt akár még lejjebb a zajszintig, amely teljesítményben komolyan hozzájárul a polarizáció felbontási optikai spektrum mód- szerhez. Ugyanis a jel kiértékelése közben minden telje-sítményt integrál a sávszélesség felbontásának változta-tásával, mivel elképzelhető, hogy a polarizáció megkülön-böztetés során (pl. polarizációs nullázási módszernél ez a helyzet) a jel egy része a zaj alakban található vagy épp fordítva. Ezzel a módszerrel az eredeti zajra ráültetett jel- alak pontos alakját kapjuk eredményül, azaz a csúcstelje-sítményt (peak) precízen az eredeti állapotban kapjuk vissza, ami a berendezés- és hálózat üzemeltető számára szintén nagyon fontos paraméter (lásd a 15. ábrán a külön-

11. ábra:Kétcsatornás OSA semati-kus ábrája

12. ábra:Válasz jelforma egy- és kétutas monokromátorral

13. ábra:A polarizáció felbontási megközelítés felbontja a jelet anélkül, hogy nulláz-ni kellene bármelyik ágon

14. ábra:A jelalak csúcsértékének és a valós „In-Band” zajszint meghatározási képletei

Kolozs Csaba • Optikai transzporthálózatok evolúciója és az információátviteli módok konvergálása 7

böző jelformákat). Ezzel a módszerrel lesz 100%-os az ere- deti jelalak visszaállítása.

Kevert hálózatok mérése

Egy komplex új generációs hálózatban nagyon jól együtt tud működni mindkét 10 Gbit/s és 40 Gbit/s jelzés is, és mindegyik áthalad az összegzett ROADM-eken, ezért a fenn említett mindkét helyzet/feltevés alkalmazható. (A 16. áb-rán egy ilyen példa látható.)

Az első kijelölt zóna, ami az első 10 csatornát tartalmaz-za egy 10 Gbit/s átviteli feltétellel rendelkezik, ahol a zaj- szint elég jól látható, de a zaj nyilvánvalóan nem lapos. A kinagyított képen (lásd a 17. ábra) egy hagyományos OSA hibás mérést készítene.

A második kijelölt zóna felnagyításával - ahol a 11. csator- nától látjuk a 22. csatornáig a spektrumot – fedjük fel a másik problémát, vagyis nagyobb jelzések eltakarják a zaj vonalát és annak szintjét. Sőt ezen kívül tény, hogy a zaj a ROADM kimenet miatt nem is lapos érték. A 18. ábrán lát-hatjuk a hibás mérést és a lehetséges valós zajszinteket.

A fenti példák segítségével egyszerűen és gyorsan meg-érthetjük, hogy mikor van mindenféleképpen szükségünk „In-Band” OSNR mérésekre, azaz mely esetekben nem ele- gendő a közbevetett módszer és mikor használjunk két utas monokromátorral ellátott optikai spektrum analizátort (OSA). Az egyik eset, amikor megjelenik a hálózatunkban a ROADM, ahol a hagyományos analizálási módszerrel alul értékeljük a zajszintet, míg a másik, amikor a bővítés során bekerül a hálózatunkba egy 40 Gbit/s vagy ennél még nagyobb jelfor-ma, mivel itt a szoros és kis csatorna köz miatt felülértékeli a zajszintet a közbevetett mérési módszer használata.

Vagyis tekintet nélkül, hogy milyen új generációs hálózata van valakinek vagy tervez telepíteni, ha az tartalmaz akár ROADM-et vagy 40 Gbit/s és gyorsabb modulációkat, akkor bármely hagyományos OSA hibázni fog a helyes eredmény elkészítése során. Ebben az esetben az új generációs OSA, ami egy „hibrid” detektálási technikán alapszik szükségsze-rű az „in-band” OSNR mérés korrekt és precíz elvégzéséhez.

Új transzport hálózatok mérésének összegzése

Az optikai transzport hálózatok folyamatosan növekednek komplexitásukban, mind az összegzett szűrőket figyelembe véve (pl. ROADM-eken keresztül szövevényes hálózatokban), mind pedig az OSNR érzékeny sok bit/szimbólum moduláci-

15. ábra:A teljes teljesítményt integrálja a sávszélesség felbontásának változta-tásával, összehasonlítja

16. ábra:Kevert 10Gbit/s és 40 Gbit/s jelek előfordu-lása a spektrumban

17. ábra (fent):10Gbit/s mérése ROADM kimeneteken hagyományos

18. ábra (lent):40Gbit/s mérése ROADM kimeneteken hagyományos

8 EQUICOM Méréstechnikai Kft. • © 2011 Minden jog fenntartva • www.equicom.hu

ós formákat látva. Ha példának csatornán belüli zaj egyre inkább levágjuk spektrálisan egy szűrő által, akkor a háló-zat PMD toleranciája növekedni fog és a jel sávszélessége gyakran lehet olyan nagy, mint az aktuális csatorna széles-sége. De mindazonáltal az OSNR megmarad a hálózat kriti-kus teljesítmény paraméterének. Tisztán polarizáció alapon nyugvó OSNR mérési technikák (pl. polarizációs nullázási módszer) jól teljesíthetnek, amikor a hálózatok és a zaj for-rások egyszerűek maradnak, de ahogy fent demonstráltuk, a robusztus és polarizáció megkülönböztetésen alapuló OSNR mérés visszaadja számunkra a valós teljesítőképességét a hálózatunknak, jól illeszkednek a fejlett hálózati architek-túrákhoz és a modulációs jelalakokhoz.

ROADM készlet a komplett megoldáshoz

Végezetül és kiegészítésül a hálózat üzemeltetők számára fontos, hogy pl. az EXFO FTB-5240S-P optikai spektrum ana-lizátor (OSA) képes minősíteni 40Gbit/s szakaszokat, míg az FTB-8140 SDH/OTN mérőmodul támogat 40/43 Gbit/s átvi- teli szintű méréseket, ami egyben egy komplett mérőcsomag megoldási lehetőséget kínál a 40 Gbit/s szakaszok üzemelte- tésére és az újrakonfigurálható add/drop multiplexer (ROADM) alapú hálózatok bekapcsolására. Ráadásul az FTB-8140 szé- les tartományban kompatibilis modulációs sémákkal, beleért-ve a hagyományos NRZ (non-return to zero), LP-DUO (duo- binary), DPSK (differential phase-shift keying) és DQPSK (differential quadrature phase-shift keying) modulációkat is.Mint egy külön része a 40/43 Gbit/s szakaszüzemeltetési praktikáknak, az FTB-8140 modul csatlakozástesztelési lehe- tőségeket is kínál J0/J1 szakasz- és út nyomvonal üzenetek használatával SDH linkekhez, valamint szakasz- (SM) és útmo- nitorozási (PM) nyomvonal üzeneteket az OTN linkekhez. A csatlakozás tesztelése megfelelő és alapos megoldása lehet az ellenőrzésnek, hogy a keretezés, kódolás és a szinkroni-zációs konfigurálások alapjaiban kompatibilisek legye-nek a 40/43 Gbit/s hálózaton keresztül a mérés során. Amikor egy végtől végig történő csatlakozás létesül az újonnan üzembe helyezett 40/43 Gbit/s szakaszon, az FTB-8140 támogat BER mérést a hibamentes átvitel vizsgálatára, kiegészítve távoli menedzsment lehetőséggel a mérési eredmény peri- odikus ellenőrzése miatt. Emellett a védett 40 Gbit/s-os sza- kaszokhoz szükséges mérési megoldás is ajánlott, ami ellenőr- zi az áramkör automatikus védelmi átkapcsolásának (APS) lehetőségét és az képes megfelelni a szabványos 50 ms (ITU G.841) szolgáltatás szétszakadási határérték idejének (SDT).

Kérjük kérdéseivel, észrevételeivel forduljon bizalommal munkatársainkhoz.

www.equicom.hu

19. ábra: „In-Band” OSNR mérésének szükségessége

20. ábra:EXFO megoldás készlete egy műszerben 40G/43G és ROADM hálózatok mérésére