HIRDETÉS

Idén immár 19. alkalommal rendezi meg Önkormányzatunk a Beethoven Budán Feszti-vált, hogy együtt ünnepeljük Beethoven 1800. május 7-i budai fellépésének emlékét – és an-nál sokkal többet. Ma már nem pusztán egy jelentős kultúrtörténeti eseményt idézünk fel, hanem a fellépő művészek, a fiatal tehetségek és nem utolsósorban a közönség aktív részvé-telével újra felfedezzük a Mestert.

Közös eredményünk, hogy Beethoven újra köz-tünk él. A sokszínű műfaji megközelítés, a játé-kos feldolgozások, az improvizatív előadások eredményeként ma már azok is közel érezhetik magukhoz, akik nem rendelkeznek zenei kép-zettséggel, „csupán” élvezik a zene adta örö-möt és harmóniát. Beethoven nagysága abban rejlik, hogy 200 esztendő távlatából is tud újat mondani. Életműve újra és újra felfedezhető, „áthangszerelhető” úgy, hogy a mai modern nemzedék is fogékony legyen rá és megtalálja benne a szépséget, közvetlenséget. A Mester nem bronzba öntött vagy márványból kifara-gott emlékmű, hanem lélekben itt ül a koncert-termekben, vezeti a karmesterek pálcáját és a művészek kezét, egyszóval inspirál.

A Beethoven Budán Fesztivál szervezői idén ismét merészet álmodtak: az otthonokba hívják meg Beethovent. A kerületben több alkalommal is rendezünk házimuzsikálást, amelynek helyszí-neit – hajdani és mai polgári otthonokat – tulajdo-nosaik felajánlották. Ezúton is köszönöm nekik segítő hozzáállásukat! Az otthon zenélés ha-gyományának felelevenítése mellett nem titkolt célunk, hogy a koncertekkel arra ösztönözzünk mindenkit, gyermekeket, fiatalokat és időseb-beket egyaránt, hogy aktívan is foglalkozzanak zenével, ismerjék meg egy-egy hangszer lelkét.

Sok-sok gyakorlással, néha lemondással is járó feladat, de a művészet, a zene varázslatos eszköze annak, hogy segítsen újraépíteni az ember születetten természetes belső és külső harmóniáját.

Őszintén bízom benne, hogy az idei koncertek is marandó élményt nyújtanak, mind többen megtalálják a klasszikus szépséget és az izgal-mas újszerűséget Beethoven művészetében.

Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester

Köszöntő

Dr. Nagy Gábor Tamás • Fotó: Kaiser Ottó

3

Miért is kellene mindig koncertterembe men-nünk, ha élő klasszikus zenét szeretnénk hall-gatni? Hiszen egy vonósnégyes például már egy közepes nappaliban is elfér, és nincs is jobb annál, mint amikor testközelből hallhatjuk és láthatjuk a zenészeket. A hagyományos kon-certek mellett a zenehallgatásnak ezt a közvet-len élményét is átélhetjük a Beethoven Budán Fesztiválon, amely fiatal zenészek, ismert mű-vészek és a kerület lakóinak közreműködésével szervez lakáskoncerteket.

Haydn, Mozart vagy Schubert számára még természetes volt, hogy kamaraműveiket szűk társasági körben, barátaik, ismerőseik előtt mutatták be. Beethoven vonósnégyesei és triói nem csak nagy koncerttermekben szó-lalhattak meg. Az f-moll vonósnégyeséről (Op. 95) például maga mondta, hogy „soha ne adják elő nyilvánosan”.

Festmények, rajzok, novellák és regények százai mesélnek nekünk arról, hogyan mű-ködött a házizenélés a 18–19. században. A jól menő szalonok igazi szimbiózisát teremtették meg a kor társadalmi és művészi elitjének. Befolyásos emberek, arisztokraták, politiku-sok, írók, költők és festők találkoztak, hogy meghatározott napokon együtt lehesse-nek, beszélgessenek, szórakozzanak – ennek pedig elengedhetetlen kelléke volt a zene.

Ezek az összejövetelek nemcsak a klasszikus és romantikus alkotások katalizátoraiként működtek, de kiváló terepei voltak a művé-szetpártolásnak is, az itt szerzett kapcsolatok zenészeknek és zeneszerzőknek egyaránt megélhetést biztosíthattak. Egyetlen „hi-bájuk” volt csak a szalonoknak: nem álltak nyitva olyan széles közönség előtt, mint a hangversenytermek napjainkban.

Nem kell azonban rögtön fényűzésre gon-dolnunk, ha házizenéről van szó: a 18–19. szá-zadban a főúri vagy nagypolgári szalonoknál sokkal visszafogottabb helyszíneken, a társa-dalom kevésbé tehetős rétegei számára is nyílt alkalom a közös zenélésre.

Ma szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a hangfelvételeknek köszönhetően bár-milyen zenét az otthonunkba varázsolhatunk. Van azonban egy olyan meghatározó ténye-zője a zenehallgatási élménynek, ami a legjobb felvételekkel sem pótolható, és ez nem más, mint a közösség ereje. Azé a közösségé, amely egy-egy koncert erejéig a zenészekből és kö-zönségükből megszületik, együtt lélegzik, együtt figyel és együtt éli át a zenét. Ez a kö-zösség pedig egészen máshogy működik egy kisebb, közvetlenebb térben, mint egy több-száz fős, nagy teremben. A házizenéléseken eltűnik a szakadék a zenészek és a hallgatók között, és olyan szoros kapcsolat jöhet létre a közösségükön belül, amely egy hangver-senyteremben csak a legkülönlegesebb eset-ben. Hallgatóként nemcsak a húrok rezdülését vagy a zongorabillentyűk mozgását figyelhet-jük közelről, de közvetlen tanúi lehetünk a ze-nészek kommunikációjának, összenézéseinek, együttlélegzésének is. Tévedünk azonban, ha azt hisszük, hogy ezzel a közvetlen kapcso-lattal csak a hallgatóság nyerhet; a zenészek is boldogok, ha olykor közelebb kerülhetnek a közönséghez, akik inspirálhatják és közvetlen visszajelzéseikkel segíthetik őket.

Házimuzsika

A Beethoven Budán Fesztivál keretében szervezett lakáskoncertekre a www.beethovenbudan.hu honlapon

regisztrálhatnak az érdeklődők.

JegyvásárlásA Beethoven Budán Fesztivál koncertjeire a jegy.hu weboldalon, az Interticket

jegyirodáiban, valamint a Budavári Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodáján (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.) lehet jegyeket vásárolni. I. kerületi

Kerületkártyával a Budavári Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodáján történő jegyvásárláskor a jegyek árából 10% kedvezményt adunk.

54

„De kedves Beethoven, mit művelt már megint?” Ezekkel a nem túl kedves szavakkal fogadta a megrendelő Beethoven C-dúr mi-séjét. Esterházy Miklós felesége névnapjára rendelte a művet, melyet – a herceg és a her-cegné jelenlétében – 1807. szeptember 13-án mutattak be Kismartonban. Úgy tűnik, a her-ceg nemcsak Beethovennek fejezte ki nemtet-szését, később egy grófnőnek írt levelében is erőteljesen hangot adott csalódottságának. „Beethoven miséje elviselhetetlenül nevetsé-ges és gyalázatos, és nem vagyok meggyőződ-ve arról, hogy valaha is megfelelően elő lehet-ne adni. Mérges vagyok és megbántott” – írta.

Esterházy Miklós mentségére szóljon, hogy Haydn miséit tekintette etalonnak, ame-lyekhez képest Beethoven megközelítése elsőre talán túl radikálisnak hathatott szá-mára. Maga Beethoven is tisztában lehetett ezzel, legalábbis erre utalhatnak a hercegnek szóló sorai, amelyeket a miséhez mellékelt: „Nagy félelemmel fogom Önnek a misét át-adni, mert Főméltóságú Herceg megszokta, hogy magának a nagy Haydn utánozhatatlan mesterműveit adassa elő”.

Mai szemmel nézve Haydn miséi természe-tesen nem állnak olyan távol Beethoven da-rabjától, mint ahogyan azt Esterházy Miklós érezhette több mint 200 éve. Beethoven zenéjének vokális ihletettségében, kifejező-erejében és tiszta szerkezetében számtalan olyan vonást fedezhetünk fel, amelyek már Haydntól sem voltak idegenek. Ugyanakkor Beethoven valóban újító volt ebben a műfaj-ban is: az öt hagyományos misetételt (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei) olyan ösz-szetartozó egységekként komponálta meg, amelyek közt a tematikus-motivikai rokon-ságok elképesztő gazdagságú zenei kapcso-latrendszert teremtenek.

A C-dúr mise karrierje szerencsére nem állt meg Kismartonban: nem sokkal a bemuta-tót követően, 1808 decemberében Bécsben, a Theater an der Wien színpadán nagyobb közönség előtt is elhangzottak belőle részle-tek – egy olyan koncerten, amelyen a szerző több más grandiózus műve, V. és VI. szimfó-niája, G-dúr zongoraversenye és Karfantázi-

Nyitóhangverseny2018. május 1., kedd, 19:30Krisztinavárosi Plébániatemplom, 1016 Budapest, Mészáros utca 1.Purcell Kórus és Orfeo Zenekar vezényel: Vashegyi György

Beethoven: C-dúr „kismartoni” mise, Op. 86

ája is szerepelt. Később Mendelssohn is fel-ismerte a mű nagyságát, vezényletével egy évtizeddel Beethoven halála után, 1837-ben szólalt meg a mű Düsseldorfban.

A C-dúr mise jelentőségét tekintve a zene-történet kétségkívül Beethoven pártjára állt Esterházy Miklóssal szemben. Mai hall-gatóként is csak egyetérthetünk azzal, amit a szerző – szerénytelenség nélkül – a művet megjelentető Breitkopf & Härtel kiadónak írt egy levélben: „Azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen”. Egy elbeszélés szerint Beethoven még azt is hozzátette: a misében „mindent megírt, amit szavakkal elmondani nem lehet”.

A C-dúr misét megszólaltató Orfeo Zenekar és Purcell Kórus a régizenei kompozíciók legkiválóbb autentikus előadói közé tartoz-nak Magyarországon. A Vashegyi György vezette együttesek repertoárjának gerincét

a Gesualdótól Mozartig terjedő periódus zenéje alkotja, de gyakran műsorukra tűz-nek későbbi kompozíciókat is. Koncertjeiken a közönség számos hazai „ősbemutatót” hall-hatott már korabeli hangszeres elődásban. 1998 óta több világpremier-lemezfelvételt is készítettek – többek között Charpentier, Michael Haydn, Istvánffy, Kraus, Lickl, Manna és Tartini műveiből – a Hungaroton és más neves kiadók számára.

A Vashegyi György alapította Purcell Kórus éppen 1990. május 1-jén adta első nyilvános koncertjét, az Orfeo Zenekar pedig egy évvel később született. Az azóta eltelt közel 30 év alatt nemcsak a hazai koncertéletnek váltak meghatározó együtteseivé, hanem a nem-zetközi porondon is az egyik legsikeresebb hazai szimfonikus zenekarként jegyzik őket, elsősorban a barokk és bécsi klasszikus re-pertoár elmélyült és igényes előadásáért.

Purcell Kórus és Orfeo Zenekar • Fotó: Nagy Attila

Orfeo Zenekar • Fotó: Posztós János

76

A Beethoven Budán Fesztivál idén 5000 euró összdíjazású zeneszerzőversenyt hirdetett, amelyre Beethoven An die ferne Geliebte (A távoli kedveshez) című dalciklusának egy tetszőleges témára írt variációjával vagy pa-rafrázisával jelentkezhettek a vállalkozó szel-leműek. A pályázat feltétele olyan új, önálló, korábban elő nem adott zenemű benyújtása volt, amely 7-12 perc hosszúságú, és zon-gorán, valamint egy vagy több vonóshang-szeren (hegedűn, brácsán és/vagy csellón) előadható. Mindebből magától értődően következik, hogy az eredeti dalciklus mel-lett kizárólag igazi premierek elhangzásá-nak lehetünk tanúi. A zsűri tagjai, akik a pá-lyaműveket elbírálták, a magyar zenei élet különböző szegmenseinek legkiválóbb képvi-selői: Maros Miklós zeneszerző, a zsűri elnöke; Balog József zongoraművész; Fekete Gyu-la zeneszerző, egyetemi tanár; Mácsai János zenetörténész, zenekritikus; Oláh Kálmán jazz-zongoraművész, zeneszerző, egyetemi tanár és Tihanyi László zeneszerző, karmester, egyetemi tanár.

A versenygyőztes műveket is ihlető Beethoven-kompozíció a szerző egyetlen

dalciklusa. Darabjai nem egyszerűen köve-tik egymást, de szorosan össze is tartoz-nak: egységet alkotnak témájukkal, és zenei anyagukat tekintve is összefüggések egész hálója rejlik bennük. A különböző hangu-latokat, szerelmes epizódokat megjelenítő opusban a zongora szólamai, közjátékai is összekötő erőként működnek. Az utolsó dal visszaidézi az első dal hangjait – így zárul be szimbolikusan a kör, és így válik teljessé a dalciklus története.

A dalok szövegét egy fiatal orvos, Alois Isidor Jeitteles írta, és nem kizárt, hogy Beethoven-nek is beleszólása volt abba, hogyan épülje-nek fel ezek a szövegek. A szeretett kedves-től való távolság, a vágyódás és a sóvárgás mind alapelemei a verseknek és a zenének. Arról azonban, hogy ki is lehetett a „távoli kedves”, már megoszlanak a vélemények. Sokan a dalciklus címzettjét azzal „a halha-tatlan kedvessel” kapcsolják össze, akinek Beethoven 1812-ben egy el nem küldött levelet írt, és akinek a pontos személyazo-nosságáról azóta több, zenetörténetileg többé-kevésbé alátámasztott feltételezés is született. A dalciklus, amely 1816-ban egy alkotói válságot követően újabb lökést adott Beethoven művészetének, már a romantika korában is több zeneszerzőt megihletett. Nemcsak Schubert, Schumann és szám-talan más 19. századi szerző dalciklusainak vált mintájává, de bizonyos dallamai idé-zetként vagy allúzióként több komponista – köztük Schumann és Brahms – műveiben is tovább éltek.

Érdekesség, hogy A távoli kedveshez dal-ciklust tavaly Kolonits Klára és Ránki Fülöp előadásában, Fazekas Gergely zenetörté-nész rendhagyó „Zenebeszédével” hallhatta a közönség; ezúttal pedig az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus koncertjeiről is ismert kivá-

ló szoprán, Szutrély Katalin és napjaink egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb zongo-ristája, az idén Liszt-díjjal kitüntetett Balog József tolmácsolják a dalokat a hallgatóságnak.

Beethoven Zeneszerzőverseny Gála2018. május 2., szerda, 19:30Zenetudományi Intézet, 1014 Budapest, Táncsics Mihály. u. 7.Beethoven: An die ferne Geliebte, Op. 98 – dalciklus1. Auf dem Hügel sitz icH späHend

2. Wo die Berge so BlAu

3. leicHte segler in den HöHen

4. diese Wolken in den HöHen

5. es keHret der mAien, es BlüHet die Au

6. nimm sie Hin denn, diese lieder

Előadja: Szutrély Katalin (ének) – Balog József (zongora)

– szünet –

A díjazott művek bemutatójaKözreműködik: Balog József (zongora), Rácz József (hegedű), Szűcs Boglárka (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)

Balog József

Szutrély Katalin • Fotó: Wágner Csapó József

98

Új utak Beethovenhez címmel a fiatal kama-razenész-generáció kiváló tagjai – Dolfin Ba-lázs, Szilasi Dávid, Kapor Andrej, Radnóti Róza, Kurgyis András és Baranyai Barnabás – adnak koncertet a Budavári Városházán. A különle-gesen szép, művészeti szalonná átlényegülő

helyszín nem mindennapi lehetőséget bizto-sít arra, hogy közelebb kerüljünk a 19. századi zenés összejövetelek világához, és testközel-ből tapasztaljuk meg Beethoven kamaraze-néjének rendkívüli erejét.

Nyitó műsorszámként Dolfin Balázs és Szilasi Dávid Beethoven F-dúr cselló-zon-gora szonátáját adják elő, amely az egyik első olyan kompozíció, amely már egyen-rangú partnerekként kezeli a két hangszert. Beethovent megelőzően a csellónak vagy a billentyűs hangszernek gyakran csak kísérő szerep jutott a szonátákban, ez a mű azonban már igazi koncertdarab, tele mindkét hang-szer számára izgalmas kihívásokkal. Az F-dúr szonáta első tétele Adagio szakasszal indul, amely egy nagyszabású Allegróba vezet. Majd játékos rondó finálé következik, tele élénk, változatos hangvételű epizódokkal. A darabra végig az érzelmekkel telített atmoszféra, a ha-tásos hangulatbeli és harmóniai kontrasztok jellemzők, és nem idegenek tőle a Mozartot és Haydnt idéző hangok sem.

Új utak Beethovenhez 1. – Kamaraest2018. május 3., csütörtök, 19:00Budavári Városháza, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.Beethoven: F-dúr szonáta zongorára és csellóra, Op. 5, No. 1i. AdAgio sostenuto - Allegro / ii. Allegro vivAce

Dolfin Balázs (cselló), Szilasi Dávid (zongora)

Beethoven: F-dúr „Tavaszi” szonáta hegedűre és zongorára, Op. 24i. Allegro / ii. AdAgio molto espressivo / iii. scHerzo / iv. rondo

Kapor Andrej (hegedű), Radnóti Róza (zongora)

– szünet –

Beethoven: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára, Op. 12, No. 2i. Allegro vivAce / ii. AndAnte piú tosto Allegretto / iii. Allegro piAcevole

Kapor Andrej (hegedű), Radnóti Róza (zongora)

Beethoven: G-dúr vonóstrió, Op. 9, No. 1i. AdAgio – Allegro con Brio / ii. AdAgio mA non tAnto e cAntABile / iii. scHerzo. Allegro / iv. presto

Kapor Andrej (hegedű), Kurgyis András (brácsa), Baranyai Barnabás (cselló)

1801-ben, a „Tavaszi” szonáta komponálásá-nak idején Beethoven már ünnepelt zongo-ristavirtuóz és zeneszerző volt. Nem sokkal korábban fejezte be I. szimfóniáját, és több zongoraversenyével is sikert aratott már a nyilvánosság előtt. F-dúr hegedű-zongora szonátája – amelyre a „tavaszi” jelzőt a nyitó Allegro-téma frissességére utalva ragaszt-hatták a kortársak – szerethető líraiságának és közvetlen hangjának köszönhetően máig a szerző legnépszerűbb kamaraműveinek egyike. A darabot ezúttal Kapor Andrej és Radnóti Róza szólaltatják meg.

A koncert második felét – ugyancsak Kapor Andrej és Radnóti Róza tolmácsolásában – az opus 12-es sorozat A-dúr hegedű-zongora szonátája nyitja. Bár ha hangszerjátékról van szó, Beethovent elsősorban a zongorával kapcsoljuk össze, a mester a hegedűhöz is ki-válóan értett. Ahogyan ez a szonátája is bizo-nyítja, kitűnő érzékkel fedezte fel és használta ki a hegedű kifejezésbeli és technikai lehető-

ségeit. Az A-dúr szonátát szellemes fordu-latai, megkapó dallamai, humoros hangja és a két hangszer változatos, élénk kölcsönha-tása teszik az előadók és a közönség számára egyaránt élvezetessé.

Beethoven első vonóstrióit nem sokkal első vonósnégyesei előtt írta 1797-1798-ban. Az opus 9-es sorozat három eltérő hangulatú és karakterű művet foglal magában, amelyek egyfajta előtanulmányokként is szolgálhattak a szerzőnek a vonósnégyesek komponálásá-hoz. A három triót a kor egyik legkiválóbb he-gedűművésze és egyben Beethoven egyik leg-fontosabb zenészbarátja, Ignaz Schuppanzigh mutatta be két zenésztársával. A sorozat első darabjaként napvilágot látott G-dúr trió egy-szerre lírai, örömteli és káprázatos zene, amely nem nélkülözi az izgalmas hangszerelésbeli és harmóniai fordulatokat sem. A mű Kapor And-rej, Kurgyis András és Baranyai Barnabás előa-dásában zárja a koncertet.

Kapor Andrej és Radnóti Róza • Fotó: Pálos Péter

Dolfin Balázs és Szilasi Dávid • Fotó: Krulix Photography

1110

„Ha Beethoven kapna ma egy jazztriót, el-képesztően merész dolgokat művelne vele.” – Sárik Péter nyilatkozott így a Beethoven Budán Fesztivál szervezőinek felkérésére készült, a fesztiválon 2015-ben bemutatott Beethoven-programjuk apropóján, és biz tosak

lehetünk benne, hogy ez a gondolata nemcsak a jazztrióra, de a mostani, vonószenekarral kibővített felállásra is érvényes. A Sárik Péter Trió ugyanis ezúttal vonószenekari közremű-ködéssel adja elő Beethoven műveinek jazzfel-dolgozásait egy olyan műsor keretében, mely a pécsi Kodály Központban megtartott premi-er után most először hangzik el Budapesten.

Sokan talán elsőre szentségtörésnek gon-dolják, amit Sárik Péter, Fonay Tibor és Gálfi Attila Beethovennel művelnek, ám erről szó sincs: a zenészek mindig a lehető legnagyobb tisztelettel nyúlnak hozzá a szerző műveihez. Miközben hihetetlenül merészen és újítóan bánnak a zenei anyaggal, mindig szem előtt tartják a darabok eredeti üzenetét és hangu-latát. Beethoven harmóniáival és dallamaival csak kis mértékben variálnak, sokkal inkább a ritmus az, amivel játszanak – a modern jazz, a pop és a rock ritmusait teszik rá a hagyomá-nyos harmóniákra és dallamokra. Improvizá-

cióikkal Beethoven legismertebb műveinek és legnépszerűbb dallamainak is képesek új színt és értelmet adni. Ahogyan Sárik Pé-ter fogalmaz, ők nem egyszerűen eljátsszák ezeket a Beethoven-darabokat, hanem úgy formálják meg őket, ahogyan azt a klasszikus zenében nem szokás. Visszanyúlnak az imp-rovizációhoz, és épp ez az, amivel felfrissítik a beethoveni hagyományt.

Sárik Péter és zenésztársai bátran használják a ma divatos ritmusokat, a modern jazz új stí-lusjegyeit, és hisznek abban, hogy „az igazán nagy művek nem csak az idő próbáját állják ki, hanem mai környezetbe kerülve újjászület-nek, és olyan hatást keltenek, mintha most írták volna őket”. A Trió Beethoven-feldolgo-zásai fontos közvetítő szerepet is betöltenek: általuk a jazzrajongók éppúgy megszerethetik Beethovent, mint a klasszikuszene-hallgatók a jazzt.

A Sárik Péter Trió sikerének egyik titka, hogy tagjai mindhárman rendkívül nyitott és sok-oldalú zenészek, akik közvetlenségükkel, ki-fogyhatatlan energiájukkal a közönség széles rétegét szólítják meg. A formáció az elmúlt tíz évben Magyarország egyik legnépszerűbb és legmeghatározóbb jazz-zenekarává nőtte ki magát; lemezeikkel és utánozhatatlan hangu-latú koncertjeikkel sok új rajongót hoztak és hoznak ma is a jazznek.

Az Almási Kornél vezette BTA Szimfonikusok nemcsak a korábbi évszázadok szakrális műve-inek és napjaink egyházzenei kompozícióinak népszerű előadói, de gospel-, könnyűzenei- és jazzprodukciókban is gyakran közreműködnek. A pécsi Kodály Központ, a Pesti Vigadó és a Papp László Budapest Sportaréna is otthont adott már nagysikerű, teltházas koncertjeiknek.

Sárik Péter Trió x Beethoven 2018. május 3., csütörtök, 19:30MOM Kulturális Központ, 1124 Budapest, Csörsz u. 18.Sárik Péter Trió és a BTA Szimfonikusok Vonószenekara

Sárik Péter Trió

Az este főszereplője nemzetközileg is is-mert és elismert, élvonalbeli jazz-zongo-rista és zeneszerző, a világ kortárs zenei életének egyik legeredetibb alkotója és legki-tűnőbb előadóművésze. A szakma és a kriti-kusok is szuperlatívuszokban beszélnek Oláh Kálmánról, aki műfajokon átívelő, sokszínű programjaival nyűgözi le rendszeresen a közönséget. Oláh Kálmán szólistaként és

különböző formációk tagjaként számtalan teltházas nagykoncertet, temérdek klub-koncertet és kimagasló lemezsikereket tud-hat maga mögött. Felsorolni is nehéz vol-na azokat a jazzlegendákat, akikkel együtt dolgozott. Rangos szakmai elismerései kö-zül kiemelkedik a Liszt Ferenc-díj, a Szabó Gábor-életműdíj, a belgiumi Hoeillartban nyert díjai (a Trio Midnighttal és szólista-

Symphonic & Jazz2018. május 4., péntek, 19:30MOM Kulturális Központ, 1124 Budapest, Csörsz u. 18.Oláh Kálmán Trió és a Budafoki Dohnányi Zenekar vezényel: Hollerung Gábor

Beethoven: II. szimfóniai. AdAgio molto – Allegro con Brio / ii. lArgHetto / iii. scHerzo. Allegro / iv. Allegro molto

- szünet -

Oláh Kálmán: Beethoven Fantasy for symphony orchestra & jazz trio – ősbemutató

Oláh Kálmán: Passacaglia for Orchestra & Jazz Trio

Oláh Kálmán

1312

ként), vagy az amerikai Thelonious Monk Jazz Zeneszerzőversenyen kapott fődíja. Ahogyan egy koncert kapcsán Szentgallay György megfogalmazta: „Bizakodva nézhe-tünk a jövőbe, hiszen bármilyen parányi or-szág is vagyunk, a jazzvilág térképén hazánk igenis nagyhatalom, és ezt többek között olyan tehetségeknek köszönhetjük, mint Oláh Kálmán és zenészbarátai”.

Ezen az estén Oláh Kálmán partnereként Hollerung Gábor vezényletével Magyaror-szág egyik legdinamikusabb és legsokol-dalúbb szimfonikus zenekarát, a Budafoki Dohnányi Zenekart hallhatja a közönség. Az együttes a Liszt-díjas karnagy irányításával rövid idő alatt előkelő helyet vívott ki magá-nak a magyar zenei életben, és ma az ország egyik vezető zenekaraként koncertezik. Re-pertoárjuk a klasszikusoktól a kortárs és jazz- zenén keresztül a pop- és filmzenéig terjed. Programjaikon nagy hangsúllyal szerepelnek 20. századi és kortárs zeneművek, számos ősbemutató is fűződik a nevükhöz.

A Budafoki Dohnányi Zenekar a koncert első felében Beethoven II. szimfóniáját szólaltatja meg, amelyet a szerző már süketségének tu-datában, a heiligenstadti végrendelettel egy időben komponált. 1803. április 5-én a bécsi Theater an der Wien adott otthont a darab első előadásának, amelyet természetesen Beethoven maga vezényelt. A II. szimfónia – dacára a megpróbáltatásokkal teli időszak-nak – a komponista legenergikusabb, leg-örömtelibb műveinek egyike.

A szünet után Oláh Kálmán saját triójával – amelyben Balázs Elemér dobol és Barcza Horváth József bőgőzik – és a Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar-ral Beethoven-témákon alapuló, kifejezetten erre az eseményre készült új kompozícióját és a Passacaglia for Orchestra & Jazz Trio című darabját adja elő.

A jazz a műfaj első évtizedei óta hatással volt és van a kortárs klasszikus zenére: Debussy, Ravel és Milhaud zenéi között éppúgy talá-lunk jazzihlette darabokat, mint Stravinsky, Sosztakovics vagy Bernstein életművében. Zeneszerzőként és előadóként Oláh Kálmánt is régóta foglalkoztatja a klasszikus zene és a jazz összefonódása – az ő neve az elsők kö-zött jut eszünkbe akkor is, ha a jazz és olyan nagy klasszikusok kapcsolatáról van szó, mint például Bach, Liszt vagy Bartók. Különböző megközelítésekben rendszeresen merít ih-letet klasszikus zeneszerzők műveiből: van, hogy az eredeti melódiákat megőrizve, ap-róbb szólam- vagy harmóniabeli változtatá-sokkal dolgoz fel klasszikus alkotásokat, de gyakran ad művésztársaival olyan koncerte-ket is, amelyeken az eredeti művek megszó-laltatását követően „kreatív és kollektív imp-rovizációs kalandozásba” kezdenek.

Oláh Kálmán

A Budavári Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fesztivál keretén belül fiatal tehetségek ingyenes hangversenyen mutat-kozzanak be a közönségnek. Budavár testvér-városából, Regensburgból egy nagyon fiatal, alig 17 éves tehetség, Christoph Preiβ érkezik a fesztiválra. A budavári koncert a kilencedik önálló estje, és élete első külföldi fellépése lesz.

Preiß ötévesen kezdett zongorázni. 2011 óta Franz Hummelnél tanul zongorát és zeneszer-zést. Zongoraestjeivel és nagyzenekarok szólis-tájaként már évek óta elbűvöli a zeneszerető kö-zönséget. A fiatal művésznek már három CD-je is megjelent, és a kritikusokat is meggyőzte kü-lönleges tehetségéről. A németországi „Jugend musiziert“ („Muzsikáló ifjúság“) versenyeken számos alkalommal ért el első helyezést, két al-kalommal tartományi kitüntetettként végzett. 2014-ben portrét készített róla a ZDF német televízió, 2015-ben pedig első alkalommal adott koncertet a bonni Beethoven-ünnepen.

Mozart A-dúr és Beethoven B-dúr zongora-versenyéhez is írt kadenciát, amelyeket 12 és 15 évesen egy a németországi Marchingban rendezett zenekari fesztiválon, valamint a Da Capo Kamarazenekarral a Münchner Künstler-hausban mutatott be.

Az ezen az estén elsőként felcsendülő, „Pathétique” melléknevet viselő, Op. 13-as zongora-szonátáját Beethoven mindössze 27

évesen komponálta, de máig egyike a legnép-szerűbbeknek, az ajánlása Karl von Lichnowksy hercegnek szól. Az 1804-ben komponált, „Waldstein” melléknevet viselő Op. 53-as C-dúr zongoraszonáta Waldstein grófnak szóló aján-lásáról kapta a nevét – ez a nagyszabású mű nyitja meg az érett Beethoven nagy szoná-táinak sorát. Csajkovszkij négytételes G-dúr szonátája 1878 tavaszán, nagyjából a híres he-gedűversennyel egy időben keletkezett, és bár az egyes tételek karakterei és formái a klasszi-kus hagyományokat követik, a négy tételt ösz-szekötő közös „vezérmotíum” már a romantika összetéveszthetetlen stílusjegye.

Vendégségben Regensburg 2018. május 5., szombat, 16:00Zenetudományi Intézet, 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.Christoph Preiß zongorakoncertje

BEETHOVEN: C-MOLL „PATHÉTIQUE” ZONGORASZONÁTA Op. 13 i. grAve – Allegro di molto e con Brio / ii. AdAgio cAntABile / iii. rondo Allegro

BEETHOVEN: C-DÚR „WALDSTEIN” ZONGORASZONÁTA, Op. 53 i. Allegro con Brio / ii. AndAnte fAvori / iii. rondo. Allegro moderAto

– szünet –

CSAJKOVSZKIJ: G-DÚR SZONÁTA, Op. 37i. moderAto e resolute / ii. AndAnte non quAsi moderAto / iii. scHerzo. Allegro giocoso / iv. finAle. vivAce

INGYENES

Christoph Preiß • Fotó: Fabian Helmich

1514

„Ahol ő megjelenik, személyében tudás, mű-vészi lelkiismeret, ihletettség lép pódiumra.” Fülei Balázst jellemzi így a kritika, de ugyanúgy érvényesek ezek a szavak kamarapartnereire, Lesták Bedő Eszterre és Szőke Zoltánra is. Nem a fellegekben járó, „komoly” zenészekről van

ugyanis szó, hanem olyan művészekről, akik közvetlenségükkel, természetes hangjukkal és a zene iránti őszinte szenvedélyükkel képesek hatni a közönségre. Kamaraestjükön változatos felállásban, ezúttal korhű hangszereken szólal-tatják meg Beethoven és Brahms műveit.

Beethoven A-dúr hegedű-zongora szonátája 1802-ből származik – abból az évből, amikor a szerző már Eroica-szimfóniáján dolgozott. A szimfóniát jellemző új alkotói eszközök, a dinamikus és drámai zenei fordulatok a szo - náta tételeiben is ott rejlenek. Különösen szép a darab Adagio tétele, amelyről a Bartók ka-marapartnereként is ismert hegedűművésznő, Arányi Jelly így nyilatkozott: „Az Adagio nagy kedvencem. Tökéletesen fonódik benne össze a két hangszer... Az egész tételt olyan gyengéd-ség és szomorúság hatja át, ami Michelangelo Pietàjára (...) emlékeztet. Nem szeretném azt sugallni, hogy az Adagio vallásos zene, de mindkét mű a végtelen gyengédséget és szo-morúságot juttatja eszembe – akár hangban, akár kőbe faragva jelenik meg.”

Beethoven 1800. május 7-én a Várszínházban adott hangversenyének – amelyre a Beethoven Budán Fesztivál emlékeztet – nem marad-tak ugyan pontos feljegyzések, de a korabeli

híradások szerint Beethoven Giovanni Punto kürtművésszel lépett fel. Így minden bizonnyal eljátszották Beethoven neki dedikált Op. 17-es F-dúr zongora-kürt szonátáját.

A korabeli Magyar Kurir a következőképpen számolt be a koncertről: „a’ Budai Theatrumban Concert tartatott, a’ mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a’ Forte-Pianon való mes-terséges jádzása által mindeneknek magára vonta a’ figyelmetességét”. A Vereinigte Ofner und Pester Zeitung  valamivel részletesebben ír az eseményről: „A hangversenyen a híres Beethoven úr különös ügyességgel mutatta be tehetségét a Forte-pianon, mellette pedig Punto úr tüntette ki magát ritka talentumos játékával, vadászkürtön”.

A darab a maga korában rendkívül nagy népszerűséggel bírt, hamar (talán magától Beethoventől származó) csellóátirat formájá-ban is elérhetővé vált, egy oboista pedig vonós-négyes-változatot is készített belőle, amelyet a Simrock kiadó jelentetett meg 1827-ben.

Mélység, nemesség, erő és érzelemgazdagság – mind jellemzői Beethoven utolsó három zongo-raszonátájának (az Op. 109-es E-dúr, az Op. 110-es Asz-dúr és az Op. 111-es c-moll szonátának), amelyek igazi Mount Everestjei a zongorareper-toárnak. A művek nem kisebb darabokkal kelet-keztek egy időben, mint a Missa solemnis vagy a IX. szimfónia. „Con amabilità”, azaz „kedve-sen”, „szeretetre méltón” – ezt kéri Beethoven a zongoristáktól a szonáta első tételének elején. Az első tételt tüzes Scherzo, majd fantasztikus fúgaszakaszokkal gazdagított grandiózus finálé követi, ez a szeretetteljeség azonban, ha más-más formában is, de végig ott szól a műben.

Bár a kürttrió komponálása idején már a mo-dern, szelepes kürtök voltak divatban, Brahms natúrkürtre írta Op. 40-es darabját, közelebb állhatott hozzá a natúrhangszer komorabb, me-lankolikusabb hangja, amely kiválóan illik a Graf- zongoráéhoz. A kürttrióról – részben a lassú tétel Adagio mesto, azaz „szomorú Adagio” fel-iratával összefüggésben – sokáig úgy gondol-ták, hogy Brahms édesanyjának állít emléket. Felfigyelhetünk azonban a műben egy német népdal dallamára is, amely – rejtve vagy nyíltan, különböző formákban felbukkanva – egy sze-relmi történetet rajzol elénk.

Beethoven hangszerei2018. május 5., szombat, 18:00Budavári Városháza, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.Fülei Balázs, Lesták Bedő Eszter és Szőke Zoltán koncertje korhű hangszereken

Beethoven: A-dúr hegedű-zongora szonáta, Op. 30, No. 1i. Allegro / ii. AdAgio molto espressivo / iii. Allegretto con vAriAzioni

Beethoven: F-dúr szonáta kürtre és zongorára, Op. 17i. Allegro moderAto / ii. poco AdAgio, quAsi AndAnte / iii. rondo – Allegro moderAto

– szünet –

Beethoven: Asz-dúr zongoraszonáta, Op. 110i. moderAto cAntABile molto espressivo / ii. Allegro molto / iii. AdAgio, mA non troppo

Brahms: Esz-dúr kürttrió, Op. 40i. AndAnte / ii. scHerzo (Allegro) / iii. AdAgio mesto / iv. Allegro con Brio

Fülei Balázs • Fotó: Sebestyén Zoltán

Szőke Zoltán

Lesták Bedő Eszter

1716

Zenészek és zenerajongók körében nem fér hozzá kétség, hogy Beethoven a zenetörté-net egyik császára, akinek művei a mai na-pig joggal uralják a koncerttermeket. De mi van azokkal, akik a klasszikus zenei világon kívül szocializálódtak, és Beethoven zené-je (még) nem jelent semmit sem számuk-ra? Meg kell-e győznünk őket arról, hogy Beethovent hallgatni igenis érdemes? És ha igen, milyen eszközökkel, milyen műveken keresztül érdemes bevezetnünk őket ebbe a világba? Hála az elhivatott zenészeknek és zeneközvetítőknek, ma számtalan olyan eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek se-gítségével egyszerre tartalmasan és élve-zetesen nyithatjuk meg az arra kíváncsiak előtt a klasszikus zene kapuit. Legyen szó interaktív gyerekprogramokról, baráti kör-ben megrendezett lakáskoncertekről vagy éjszakai hangversenyekről, ahol babzsákfo-telekbe süppedve hallgathatjuk a zenekart, a cél ugyanaz: közelebb hozni az emberekhez a klasszikusokat.

Erre a feladatra vállalkozik a nemzetközi és ha-zai jazzélet ismert szólistáiból alakult Jazzical Trio is, akik a jazz eszköztárának felhasználá-sával dolgoznak fel ismert klasszikus darabo-kat. A zenészek – Káel Norbert, Lakatos Pecek András és Oláh Péter – ezúttal természetesen Beethoven műveiből válogattak, amelye-ket eredeti karakterük megőrzésével, mégis egészen újszerű megközelítésben juttatnak el a hallgatósághoz. Műsorukban a Hold-fény-szonáta, a Für Elise és a Patetikus szoná-ta dallamait éppúgy felfedezhetjük majd, mint az Örömóda, a c-moll zongoraverseny vagy épp A mormotás fiú dalának részleteit.

A zenekar vezetője, Káel Norbert zongoris-taként és zeneszerzőként is finom ízléssel, értő zenei érzékenységgel közelít az eredeti művekhez, rendkívül változatos harmóni-akezeléssel és ritmikával alkalmazkodva azok eredeti hangulatához. Egyformán ottho-nosan mozog a jazz és a klasszikus zene vi-lágában. A két stílust egyedi módon ötvözi, a klasszikus zene eszköztárát, technikai jel-legzetességeit és a jazz harmóniai és ritmus-

Beethoven másképpen2018. május 5., szombat, 21:00Budavári Városháza, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.Jazzical Trio

világát egyesíti magával ragadó fantáziával. Káel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elvégzése után a legmagasabb ösztöndíjjal a bostoni Berklee College of Musicban tanult, ahol olyan világhírű művészek keze alatt dol-gozhatott, mint Joe Lovano és Gárdonyi Lász-ló. Később nagy kedvence lett a bostoni jazz- kluboknak is, majd New York következett, ahol a Juilliard iskola nagyszerű tanáraitól ta-nulhatott. Nagy sikerrel játszott már Észak- és Közép-Amerikában, Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Romániában, Oroszországban, Mexikóban és Indiában is. A magyar közönség többek között a Müpa, a Budapest Music Center, a Budapest

Jazz Club és az Opus Jazz Club színpadán találkozhat rendszeresen a művésszel.

A Jazzical Trio friss és energikus előadásai a klasszikus zenében használt harmóniáktól a modern hangzásvilágig mindent felvo-nultatnak. Előadásaikon a zenészek közöt-ti kamarazeneszerű párbeszéd épp olyan spontán és invenciózus, mint amilyen az Beethoven korában, a zenés összejövete-leken vagy rögtönzött koncerteken is lehe-tett. Beethoven mellett az együttes reper-toárjában a legkiválóbb klasszikusok, Bach, Mozart, Chopin, Szkrjabin, Hacsaturján és Rimszkij-Korszakov művei szerepelnek.

Jazzical Trio • Fotó: www.cincerfoto.hu

1918

„Sei Solo”. „Egyedül vagy”. Ez a felirat áll Bach szólóhegedűre írt szonátákat és partitákat tartalmazó autográfjának elején. Az üzenetnek sokan különféle szimbolikus jelentéseket is tu-lajdonítanak, elsősorban mégis arra utal, hogy a hegedűsnek egyedül, kíséret nélkül kell meg-szólaltatnia a műveket. A szóló hegedűművek archetípusai ezek a darabok, amelyek közül ma az első, g-moll szonáta Adagio és Fúga tételei szólalnak meg. A Bachra jellemző tökéletes egység, letisztult komplexitás és az energiák egyensúlya uralkodik ezekben a zenékben, amelyek nemcsak az előadótól, de a hallgatótól is koncentrációt igényelnek.

Magasztosság, erő és nemesség hat-ja át Beethoven Esz-dúr hegedű-zongora szonátáját, amely az opus 12-es sorozat ré-szeként látott napvilágot 1798-ban. A mű dedikáltja az az Antonio Salieri, aki Mozart és Beethoven korának meghatározó zeneszer-zője, karmestere és tanára volt, és akire ma a legtöbben mégis inkább csak az Amadeus című film karaktere miatt emlékeznek. Salieri Beethovennek is adott zeneszerzésórákat, aki a tőle nyert tapasztalatait is beépíthet-te hegedűszonátájába, az Adagio „időt-len nyugalmába” éppúgy, mint az örömteli zárótétel kontrasztjaiba.

„Debussy Hegedűszonátájának első tétele nem túl távoli asszociációkat kelt Pilinszky Já-nos Aranymadár című gyermekversköteté-nek nyitódarabjával, a Kalandozás a tükörben című költeménnyel. A történet szerint a kisfiú eljut Tükörországba és megtalálja a keresett kislányt, akit szeretne magával vinni a saját vi-lágába, azonban csak neki sikerül visszajutnia, a lány ottmarad” – Kocsis Zoltán mesélt így egy interjúban Debussy hegedű-zongora szonátá-

Új utak Beethovenhez 2. 2018. május 6., vasárnap, 19:30Budavári Városháza, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.J.S. Bach: g-moll Adagio és Fúga, BWV 1001i. AdAgio / ii. fúgA

Beethoven: Esz-dúr szonáta hegedűre és zongorára, Op. 12, No. 3i. Allegro con spirito / ii. AdAgio con molt’espressione / iii. rondo

Debussy: Szonáta hegedűre és zongorárai.Allegro vivo / ii. intermède : fAntAstique et léger / iii. finAle : très Animé

Varga Oszkár (hegedű), Dani Imre (zongora)

– szünet –

J. S. Bach: Esz-dúr prelúdium és fúgai. prelúdium, ii. fúgA

Beethoven: C-dúr vonósnégyes, Op. 59, No. 3i. AndAnte con moto. Allegro vivAce / ii. AndAnte con moto quAsi Allegretto / iii. menuetto / iv. Allegro molto

Kruppa Kvartett – Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű), Kurgyis András (brácsa), Baranyai Barnabás (cselló)

járól, amelyet a szerző nem sokkal halála előtt komponált, és amelynek bemutatója Debussy utolsó nyilvános fellépése volt. A mű második tétele – Kocsis szerint – „a rákkal küzdő zene-szerző keserves szenvedésének lenyomata: a testi fájdalmakról, és azok végső megenyhü-léséről komponált minidráma”, míg a harmadik tétel egy „csodálatos, téren és időn átívelő uta-zás, amely sokkal nagyobb sebességgel zajlik, mint amire az emberiség jelenleg képes”.

A koncert második felében Bach Esz-dúr prelúdium és fúgáját követően Beethoven C-dúr vonósnégyeséé lesz a főszerep, amelyet a szerző – második vonósnégyes-sorozatának részeként – Razumovszkij gróf számára kom-ponált 1806-ban. Andrej Razumovszkij Bécs orosz nagyköveteként Beethoven egyik leg-fontosabb támogatója volt egészen addig, míg

egy tűzvész el nem pusztította vagyonának számottevő részét 1814 decemberében. Ő tar-totta fenn azt a nívós vonósnégyest is, amely Ignaz Schuppanzigh irányításával fontos zenei partnere volt Beethovennek és rendszeresen mutatott be a szerző műhelyében készült ze-néket – köztük az ezen az estén hallható, izgal-mas harmóniákkal és bátor kontrasztokkal teli C-dúr kvartettet is.

Az Új utak Beethovenhez koncert, amely Bach és Debussy zenéjén keresztül helyezi új megvilágításba a szerző műveit, hat kivá-ló fiatal kamarazenész, Varga Oszkár, Dani Imre és a Kruppa Kvartett tagjai (Kruppa Bálint, Osztrosits Éva, Kurgyis András, vala-mint Baranyai Barnabás) együttműködésé-ben valósul meg.

Varga Oszkár és Dani Imre • Fotó: Pálos Péter

Kruppa Kvartett • Fotó: Szűcs Ágnes

2120

Impresszum

Gyakran mondják, hogy Beethoven Eroica- szimfóniája olyan jelentőséggel bír a zenetörté-netben, mint a francia forradalom a történelem-ben. A III. szimfónia kétségkívül forradalmi alko-tás: formájában és hosszában legalább annyira, mint harmóniavilágát vagy mondanivalóját te-kintve. Köztudott, hogy a darab ajánlása ere-detileg nem másnak, mint Napóleonnak szólt, akiről Beethoven sokáig őszintén hitte, hogy Európa népeinek javát szolgálja és a francia for-radalom demokratikus értékeit testesíti meg. Később titkárától, Ferdinand Riestől értesült róla, hogy Napóleon császárrá koronázta ma-gát, s a hír hallatán állítólag azonnal földhöz vág-ta a partitúrát, és széttépte az ajánlást tartal-mazó címlapot. Beethoven szemében Napóleon ezzel a tettével közönséges zsarnokká lett, aki csak hiúságának él és lábbal tiporja majd az emberi jogokat. A partitúra elejére új címoldal-nak kellett kerülnie, amelyen ezután mindösz-sze ennyi állt: „Hősi szimfónia egy nagy ember emlékének megünneplésére”.

Bár az 1805-ös premiert követően még meg-oszlottak a vélemények a szimfónia érdemeivel kapcsolatban (voltak, akik egyenesen számon kérték Beethovent, amiért figyelmen kívül hagyta „a zene törvényszerűségeit”), később egyre többen csatlakoztak az Eroica-rajongók táborához, köztük olyan zeneszerzők is, mint

Rossini, aki a mű egy bécsi előadását követően „alig tudott a bámulatból magához térni”. So-kat foglalkozott a szimfóniával Wagner is, aki többek között a hősi jelző értelmezési lehető-ségeire hívta fel a figyelmet. Ahogyan Wagner is megfogalmazta, felesleges ugyanis a hősi szó hallatán katonai programra vagy csatazené-re asszociálnunk, a „hőst” sokkal inkább teljes emberként, a tiszta emberi érzések, a szeretet,

emlékhangverseny2018. május 7., hétfő, 19:30Hadtörténeti Múzeum, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2–4.Orfeo Zenekar vezényel: Vashegyi György közreműködik: Berecz Mihály (Graf fortepiano)

Beethoven: III. „Eroica” szimfónia i. Allegro con Brio / ii. mArciA funeBre. AdAgio AssAi / iii. scHerzo – Allegro vivAce / iv. finAle. Allegro molto

– szünet –

Beethoven: G-dúr zongoraverseny, Op. 58 i. Allegro moderAto / ii. AndAnte con moto / iii. rondo. vivAce

a fájdalom, az erő hordozójaként érdemes lát-nunk és láttatnunk. De kié a végén a hősi győ-zelem, amelyről csak annyit tudunk, hogy nem Napóleoné? Talán nem is csak Beethovené, de ugyanúgy magáé a szimfónia műfajáé, amely az Eroicának köszönhetően új erőre kapva egy következő, minden korábbinál ambiciózusabb korszakába léphetett.

Nem sokkal a III. szimfónia után, 1806 nyarán fejezte be Beethoven G-dúr zongoraversenyét, amelyet sok más fontos művéhez hasonlóan, Rudolf főhercegnek ajánlott. A Lobkowitz her-ceg palotájában tartott első előadáson és a ké-sőbbi nyilvános bécsi premieren is Beethoven játszotta a mű zongora szólamát, amely – talán épp ennek a ténynek is köszönhetően – sokszor egészen rögtönzésszerű hatást kelt. Ahogy az Eroica-szimfóniában, úgy ebben a zongora-versenyben is elkövetett Beethoven néhány forradalmi tettet, az első tételben például rend-hagyó módon először nem a zenekart, hanem a zongorát szólaltatja meg. Nem kevésbé izgal-

mas a darab második tétele, amelyet Liszt egy alkalommal Orfeusz és az alvilági hatalmak vi-tájaként értelmezett. A G-dúr zongoraverseny rondó fináléval zárul, amelyből – Beethoventől már-már szokatlanul ható – vidámság és bol-dogság sugárzik.

Beethoven Eroica-szimfóniáját és G-dúr zon-goraversenyét Vashegyi György vezényletével a fesztivál nyitókoncertjének apropóján már bemutatott Orfeo Zenekar adja elő. A G-dúr zongoraverseny szólistájaként a kifinomult, kotta- és stílushű, ugyanakkor felszabadult és energikus játékáról ismert fiatal zongorista, Be-recz Mihály lép a közönség elé, aki ezúttal egy különleges Graf-fortepiano-kópián játszik.

Az Orfeo Zenekar a 2017-ben indított soro-zatát folytatja: a Beethoven Budán Feszti-vál keretében bemutatják Beethoven ösz-szes szimfóniáját. Idén a III. Esz-dúr „Eroica” szimfónia csendül fel. A zenekart a Budavári Önkormányzat támogatja.

Orfeo Zenekar • Fotó: Czagány Balázs

Vashegyi György • Fotó: Wágner Csapó József

Felelős kiadó: Budavári Önkormányzat • Szerkesztők: Beczner Barbara, Belinszky Anna, Lantos Melinda Korrektúra: Endreiné Szemők Ildikó • Grafikai terv, nyomdai előkészítés: JarlDesign / C6 Média Kft.

Nyomdai munkák: Crew Print Kft., 1067 Budapest, Eötvös u. 9. • Ügyvezető igazgató: Szamos Tamás A műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják. Megjelent: 2018. március 26-án, 10 000 példányban.

A hirdetések tartalmáért és a képek jogtisztaságáért a kiadó nem vállal felelősséget.

2322

2018. május 1., kedd, 19:30 – Krisztinavárosi Plébániatemplom

NyitóhangversenyPurcell Kórus és Orfeo Zenekar

vez.: Vashegyi György

2018. május 2., szerda, 19:30 – Zenetudományi Intézet

Beethoven Zeneszerzőverseny Gála

Km.: Szutrély Katalin, Balog József Rácz József, Szűcs Boglárka

és Zétényi Tamás

2018. május 3., csütörtök, 19:00 – Budavári Városháza

Új utak Beethovenhez 1. Kamaraest

Baranyai Barnabás, Dolfin Balázs, Kapor Andrej, Kurgyis András,

Radnóti Róza, Szilasi Dávid

2018. május 3., csütörtök, 19:30 – MOM Kulturális Központ

Sárik Péter Trió X BeethovenKm.: BTA Szimfonikusok

Vonószenekara

2018. május 4., péntek, 19:30 – MOM Kulturális Központ

Symphonic & JazzOláh Kálmán Trió és a

Budafoki Dohnányi Zenekar vez.: Hollerung Gábor

2018. május 5., szombat, 16:00 – Zenetudományi Intézet

Vendégségben Regensburg Christoph Preiß zongorakoncertje

INGYENES

2018. május 5., szombat, 18:00 – Budavári Városháza

Beethoven hangszerei

Fülei Balázs, L esták Bedő Eszter, Szőke Zoltán

Korhű hangszereken

2018. május 5., szombat, 21:00 – Budavári Városháza

Beethoven másképpen Jazzical Trio

2018. május 6., vasárnap, 19:30 – Budavári Városháza

Új utak Beethovenhez 2. Beethoven,

Bach, DebussyVarga Oszkár,

Dani Imre és a Kruppa Kvartett

2018. május 7., hétfő, 19:30 – Hadtörténeti Múzeum

EmlékhangversenyOrfeo Zenekar

vez.: Vashegyi Györgykm.: Berecz Mihály

2018. május 1-7.