POLITIKAI. KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁRMEGYEI LAP

T A R T A L O M: A magyar katona.

Áldozzunk a Felvidékért! Horthy Mik­lósaé felhivása a manar társadalom­hoz.

A Kormányzói és a kormá:lYI távirat­ban köszöntötte a vármegye kisgyü­lése.

-\ közigazgatási bizol!sá1 ülése. Vitéz Fiuk Gusztáv várrne~:l ei gazdasági

felügyelő jelentése a vármegye mező·

gazdasagi helyzetéről. Hízómarha exportban ezentui csak a hiz·

!aló gazdasagak vehetnek részi. Dr. Döry Gyula nyilt~lkozata.

Nagygyűlés Hatvanban a Felvidék vissza­csatolásáérl.

,.Öreg Vitéz" Ernlekenünk régiekrőL .. Komáromi emlékek.

Hevesy Gusztávné Eger: Séla a gonosz ember kertjében.

Megyei hitelszövetkezetek gyülése a me­gyeházán. Schandi Károly és vitéz Subik Károly beszédei.

Az Egri Unnepi Hét kiállitásairól. Látogatásunk a gyönKyösi városházán. A

gyöngyösi termelők katasztrófális esz­tendeje.

Gáspár tábornok szobra Hahidnban. Pedagógus: Reflexiók a .. Kozépiskola és

a jo) szakoktatás" cimü cikkhez. A Kormányzóné .Magyar a magyarért"

akciójának visszhangja a halvani ke­reskedő társadalomban.

Kereskedők országos nagygyűlése Eger­ben megalakitolla a magyar kereskedők nyugdijegyesülelél.

Irodalom. Hirek. - Továbbá beszámolók a megye

minden részéből.

HATVAN 1tl8. OKTOBER Hó 15. IX. ÉVF. 13. SZÁM.

SZCLÖC.JTVANY •• HlZAI H

G Y Ö K E f.; E S É-: ;~ SIMA VESSZÖ E S f;. i.J; E h l i ~ A i ALANYVESSZÜ

S Z Ö L Ö T E L E P Í T Ö R. T. B U DA PEST, V l. Kl RÁ L Y-UTCA 26.

Telefon: 1-14-0-44, 1-18-4-64.

Ripária anyatelep az ccsédi..,telepen.'

i\ ü.l ö n l c 'g es c a em e g es z ő l ő fa· j o.k:

l

l X. évfolyam. 1938. október 15. 13 s!'-ám.

HEVESVÁRMEGYE POLITIKAI. KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁRMEGYEI LAP

A magyar katona. N!!m:::eliinl~ és _ir'ir.::;n/1 .~or·.~fon/ilcí nopjaiban

impotdnsun nuilt·cínul me,q c1 mCliJ!/<1 em;ség. A polili/wi és lcír.~IHiu/mi éleliinl<hen n liirléndrni id6k ó/tul IIH'il"''il'l'lt'll ptirloHeldli J., o.,:híh;oldeletti nc1911 IIHIY.'JClr .'>:::olicluril<i.~ II.'JU!JCllnwl és méllc)s<igot suycíro:: 11 rwm:::d ur.-·cín Felemeiti és erölculrí ér­z.>.~se/ lii/t el mindunn!Jitml.-ul. hom; ime. tudun/z emwh lenni és mindenrt' uls:::cínlclll, nw.cJIJOnllwtul· Ion ~orn/1/)(rn somlm:::ni fel 11 nem::eld r;e::cirlc'i Kor· mcín!J:.c)nh és cr: ullw1111lÍII!iOS r·e:.eld1 miiyiill Va­lóllCIIl, c>::c>l~lnm c1 rwpollhun rnindennel dacolni Izépes océl-s:.ihlcl Cl momtur nép és e::en a:: ncél s:.i/1/án me,Jic·;,.,ll' mu o fJIJlwl rninden lcinwdcí.\u.

,\i11ilwr u::onlwn u nw,cwnr po/IJ:írsú,J em.Jsége i/,t.;t'n lel/m,ilc·í és hilt>t. rel11<;1l!Jt nyu,ilcí c'intudntot elm'.~= l Cl ,<;::em/é/,·; lell~eli/JI'n s ll liirlénelrni percek lci::u., m/wn<Íscíl)(ln ,:,, i7go/muiban i.\ s:::enl e/hulá­r~>::chs<~l . . <>::il.ir,f I'<'.:J!Jf'l,,mhcn várjuh n:: eseménye­kl'l. /wlafc) s::emiirrl~ m'mcsn/~ u kiilföldiin keres bcíslucílwt t;,, lánws::rwntolwt Cl reánil \'Úní és még kii.\:.iihiin cíl/cí ne/ré:: kü::dc,fnwlzhe::. }ú/lehet iiriilz IHilcival é:; sollu el ne111 /'ell'}tlwtö burcílsdtmul ::eng s::ioiin/1 hi,:iinell'l a llCI!J.'I o/us:: rrem:.el Mu.~so/iní­jánu/1 a:: érliirrl~ Aliincherr/Jen tett férfias bálitiséri s noh11 Hitler t'e::érnell é, lmnce/ldrrwh neve minl n mclfJIICir hiDel!!lé.~dl hala/nw~ s::cí.~::cílcí.icl cseng hemwn-tJiiiiJ!Iiin e c.~ on/w hazciba n s a borcíli len­mwl nem::dnell i.~ hiis::c'inc) hé::s::orilcísl Ilii/d ROll·

dolo//)(lrr minclen nwtmar. - méyis: a mi /e,qna· g11obb f'n3nll itthon van, hii::öllünh van. s glóricísan emel/wcli/z IHrbérlw.<>zc rus alahja az ő.~zi nap~uucír­bun, multalz clicső~;égétdl és a je/en bámulatától Ölle::t'l'. E:: a mi igazi erönk. iiröh nemzeli ideá· funk. biiszlwsé,qiink. vi/cí,qilcí nagyságunk, ezeréres védc'ípaj::sunll: a nt a g y 11 r lz eJ l o n a.

Mcir ezer évvel ezelőtt. vagy még sokkal ré­gebben megismerle a világ. ÉDszcízadokon ál irá­nyitolla a történelrnel és védte a kereszlény kultú­rál Európában. Török és talárdu/ás ellen szinle puszta mellével védte Nyugat fejlödését. Itt előttünk az egri vár romjai is példát mulalnak erre. Mert ugyanaz a kéz épitelle a párisi Saint·Chapelle templomot, minl az egri vár ősi székesegyházát. s az egri vár temploma azért hever romokban, hogy a kereszlény műveltség embere ma is teljes szép-

.<>él}ében láthassa Pári~han n k6c,ipkés. épitészeli hc'illeméngl.

Mátyás kirá/gun/z katonáit bámulta az egész vi/,íy, minl uho,qy csodálta llés6b:. a 4R els honvé­dell hösiességél, vagy ahogy uz ellenség is liszte· lettel emlitette a világháboruban a magyar baka nevét

Hú~zéDi gú::shakiitésiinh után felrwttontak végre c1 trianoni bilincseh a mag.lfar~cio he::ér öl s kormán.LJunlz a hatonni egyen}ogusá,Jun/, kimonclá.~a után lwzzdlátlwtoll a magyar had~ereg kor . .,::erű fej/e.,ztése me!lett a trianoni léts:ám fe! emel é> :ihez is. Mindenkit. aki magynr. szinle könnyes örömmel töltött el. amikor lcítla, ho.QH vé.qrc méltcí keretellben jelenik meg előttünk é.~ s::ubad és korhítlan ujra a magyar hirályi honvédség.

M.ímorosan ha/lgat,;uk kioonuló katonáink dobbanó /épéssét. Simogalj<l, becézi lehinietünk a clcdids magyar fitlll océ/o . ., sowil. Tisztel?. altisztek. kii::/e,qéngek fegyelmezell sorokban. dl! testvéri ér· zésben egubel'orrva és C911 s::í11oel es C!J!I gondo­Jattol, cl nagy mam;c1r es::ményehtiil telitell lélekkel mpnelf'/nell. E:: u hadsereg nem s'Z'oldaleszka. ez núnden í::ében nwm;tlr, ez u miénk. minden katona festuére Dalamennyi magyarnldl é~ minden múgyar polgár ugy érzi, hnfJY ö is tagja ennek a gyönyörű hacheregnek. ame/y ':e beletartozni c)ri)rn és büszke· sé9. s nem a törvény kénys::erének, hanem kitün­k/ésnek l'es::i. aki benne s::o/gálhat.

Nopjainhban, amikor a történelem szekere dtibörög Etlrópa or~;zcíguljain. mindennél fontosabb. mindennél drágább és féltettebb kincsiinl~ a magyar lwtona. Minden lis:z:lelelel a dip/omáci<inak, a fele­/ös kormány::atnah. a lwttirhiigazilás t.irgyaltisair:J kiküldc111 de/egációna/1. de a mugyar kormány s;:ava, a diplomcícia és a kiküldött delegációk hangja minden külsö támogatás mellett is, sőt a nagyhatalmak határozala mellett is csak olynn erős· amilyen erői szavaiknak a magyar !hadsereg ereje, felkészültsége. fegyelme és szelleme kölcsön6z. A háboru után. amikor ájultan hevert ellenségei kö­zött a csonka ország. akkor is a magyar katona, a limanovai magyar huszár, a doberdói, a gorlitzei és a piavei magyar baka-hősök Iisztelete hozta se· gilségünkre a külföldi barátokat. Éppen ezért most.

2 HEVESVÁRMEGYE !938 októbPr 15

amikor a magyar katonákat var}a a visszacsalo­landJ Felvidék. amikor Ipolyság városa és Sátor· aljoujile/y elszakított része a magyar katona felejl­hetellen bevonulása után ujra magyar területté vált, a ui.-szalért testvérek érzfsei visszhango# ülnek a mi s .ivünkben is és üdvözöljük. köszöntjük hazánk legnagyobb büszkeségét, jövónk legnagyobb és leg­erósebb biztosítékát. a Felviclék visszac.~atolásának bizlositójál, a lelkünkból é> vérünkból való magyar katonát.

Sziklaszilárd népünk egysége, imponáló a magyarság fegyelme és nyugalma e kritikui órák· ban. Az egységet és a fegyelmet megtartjuk. merl történelmi kötelesség é.-> felelós.~ég parancsolja. De a hitünk, a bizodalmunk. erönk és büszkeségünk

Élldozzunk a

az ezer éo dicsőségében ragyogó magyar katona. S amikor dobogó szíooel nézzük had.,eregünk mene­teló dalhis fiait, akik hű.,égben a legfőbb Hadurhoz és szerelell hazánkhoz. délcegen, bokrétásan. da. /o/oa vonulnak e/öttünk. imaként száll fel lelkünk­ból a kivánság, hogy a Magyurok htene segitse öket minél elóbb anu a földre, ume/yel minden magyar egyre türelmetlenebbül ocir vissza a csonka országhoz, ahonnan bűnö.~ elmék és Ilezek husz évvel ezelőtt elszakitották.

Magyar katonáinll, drága szép honvéd fiaink, ennek a szebb jövőt építő nemzelnek rninden s::e­retete é,; rajongása kisér ulaitokon, ame/y a ojroa­oárl magyar feltámadáshoz vezet.

relvidékértr Horthsr miklósná felhivása a magyJr társadalomhoz.

Magyar a magyarért l A magyar igazság győzelme utban van : rövid idő kérdése felvidéki testvéreink

visszatérése az ősi hazához. Huszéves idegen uralom szörnyü nyomása nehezedik rájuk : nyomor, szenvedés,

börtön az osztályrészük. A nélkülözés és a szenvedés segitségért kiált. Ez a segitség ma egyetemes magyar parancs: a népi együvétartozás parancsa.

A Felvidék őslakói nem magukérl. de mindnyájunkérl, az egfisz magyarságért küzködnek és szenvednek husz keserves esztendő óta. Sanyaru sorsuk áldozatra kell hogy kötelezze az eg.Jsz magyarságat: kicsinyt és nagyot egyaránt. Le kell törülni homlokuk­ról a megpróbáltatások veritékét, orvosoini az öslakosságon ütött sebeket. A Felvidéken nem lehet éhező száj, fázó gyerek, otthontalan család.

A magyar becsület és a magyar testvériség azt követeli mindnyájunktól : hozzunk meg minden áldozatot a Felvidék nyomorána~ enyhítésére.

Szivünk sugallatára, hallgatva a nemzeti irányu szervezell nömozga/ommal együtt kérő szóval fordulunk tehát a magyar nemzet minden tagiához, szegényhez, gazdaghoz egyaránt: adományaikkal segitsenek a Felvidék inségén. Minden fillérre sziik.~égiink van, mert a bajok rendkívüliek s a tennivalók nem tűrnek késedelmet. Aki magyar, az jöjjön a magyarért, a magyar sziv indu/jon meg a magyar szivért.

A közös magyar sors egyik legnagyobb mai kötelessége : áldozzunk a Felvi­dékért l

Imréd y Béláné s. k., a muni~abizollság elnöl1e.

A hatvani kereskedők adományai a .. Magyar a magyarért.. akció javára.

Lapunk más helyén már mel!1·mlt>keztünk az OM,KE hatvnni fiókjának vál11sztmán}i üleséröl. ahol a róméltósÁqu Asszony, s vitéz dr. lrnrédy Béláné ké­rő sz·,zt~lára a választmány ivel feklt>letl fel az ado­mányok összegyüjtése ct>ljilból.

A legmtgyobb liszlelettel és elismeréssel l1ell me~t·mlékeznünk a lelkes és hazalias ér, és ü ado-mányozókról, akik közölt ~<ok olyan is akadt, akik h~azán erejükön felül hoztak áldozt~lol a h11zafias érzésük oltárán.

A kereskedők mozgalmához csHtlalwztak a hatvani pénzintézelek is, söt néhány olyan lelkes adakozó is akadt, akik Ct>ak véletlenül nyertek be­tekintést az ivbe.

Miulán hpzártakor a gyüjlés még folyamalban vtsn, igy ez alkalommal tsz alábbiakbt~n csak t1 gyüj·

Horthy Miklósné s. k.. a mozg-alom védnöl~e.

tes eddiJ.~i eredmPnyél áll módunkhan kiiziilni : Balla Benö 2. vitéz Uoklay Gyula 10. Duchon

Árpád 10. Feher József 5. Fuchs L>tjos 5, Haász Je­n fi 5, Hajdu Ármin 50. Heidrich János 3. Hangya Szövetkezel 10. Károlyi Manó 5, Kaptás Gyuláné l, Kiss és Schiebl 10, Kindiner J,izsef 2, Klanq Sándor 5, Kl,..in Pál 10. ilj. Kovác'l István l. Krieger Béla 10. ö1.v. Lőwy S.-né és Fiu 2, M11rsó Mihálv l. Molnár Ferenc 3, Osirn lstvánué 10, Papp János l. PRdár József l. Sipos Béla l. SubR Árp<id 2. Schwrtrtz László 10, Szende István 50, Tusor Sándor 10, ifi. Dr. Tuzson János 10. Végh Dezső 2. Vig Vilmos 10. Weisz Gyula 3. Weisz Miksa 5, Kindiner Andrils 2. Pénzintézelek: Angoi-M11gyar Bank 20, Hatvdni Nép­bank 20. MagytH-Olasz H11nk 20, H11tvan Városi Hi­It>! Szovelkezet 10. D11nielisz M1hály 5, Szém11n gyógy­szertár 5. Sebők Jenő 2 pengő.

193R. október 15 HEVESVARMEGYE 3

A kormányz6t és kormányt táviratban kilszöntötte a kiagyülés. Hevesvármegye lörvényhatösá~a október

hó 15 én delelölt ll órakor ltHioll ülést. Az el­nöklő dr. Hedry Lőrinc főispán d gyűlésen meg· jelenlek lelkes éljenZf'sélő( kisérve H I<ÖVelkezÖ nemes hazafias ér.téstöl áthatott megnyitóbeszédet ltuto!la;

- Ugy érzem. hogy a kisgyülés minden tagja osztja a nézeteme!, hogy a magyar sors ilyen fontos pillanatában a törvényhalóság neveben bizonyos megnyilatlwzásokat legyímk. Kétsegtelen, hogy a ko­máromi események minden önérzeles mttgyarnak arcába kergellék a vért.

Mi a müncheni megállapodás ttlapján komoly készüll>~éggel menlünk tárgyalni. Üil azonban komoly tárgyttlási készség helyell körmönfont ~·lodázási po­litikt'tval IHlá!lwzlunk. s a komáromi lárgyalá>~okon H müncheni egyezmf'ny ltijálszása ltis-'relletell meg, A magyar delegáció a nemzeli nH~llóságnak tartozott azz11l 11 lépt>s~el. hogy 11 lárgn,lásokhl befl:'jt->zellnek nyilvánilolla. Ilyen l<ornoly pillanalban szültségt>s, hogy a törvénvhHiósiig állást fogl.11jon a magyar élet égető kerdéseibt>n. Haz11fiöll<m és bűnös embt->r 11z, aki fejveszlelt jf!jl{rtlással. rém- éi álhirek terjeszlésé­vel igyeks1.ik !:iZ e~emt;nyek nyugodt megitélésél me11zavarni. De épp ilyen bűnös az, aki az ellen· kező vt'glethe lévt>d PS a virtus\wd<is llizábHn fejjel is kész nekimenni 11z alt11d.:.lyol< ércfalánatc Minél inkább fojlogHija lorl1unl<al az önérzet és igazságu k ert>je, annfil inkt'tbb cs,k eg} l<iilele~ségünk v11n; ösz­szes7oriloll fogalthal akBrni. akarni PS ism<'! cs11k akarni, hogy ti nemzel e!n·séges ereje kikén:~osze­ritse a döniPsl. A;,ok a népeit, akik Mü11chenbt"n ttz egy nyelven beszélő nPpeK együvf>larlozásának elvét ltimondollált, nem zórkózh11lnak el a nemzet erélyt>sen és egységest"n fellépő akarala elói.

- Ezeltben az idökbt>n mindenre ke~z önfel­áldozás!lal kell sorakoznunk a Kormányzo ur möge, aid húszt>szlendós nehéz sorsunkban mindig előttünk járt. Az éi személye az a szilárd pont, t;melyben minden mt>gy;-,r ember gondolatának, erzést>nek és törek\'ésének lnlálkmnia kel'. De szükség van arra is, hogy a7ok11l H ferfialtaL akikel a lwrmánvzó bi­zalma a nemzel ügyeinek vitelére kijelölt. fenntartás uelkül, minden ereink felajánlásilval lámogassuk. Nem lehelnek egyéni eltérések, hálrnögölli ~ugdolód zá!lok, egyliegesen kell Allnunk, merl igy jelent ülö­erőt a magyar kö~vélt"meny. Mellózlas~anak meg­engedni, hogy mai tilesünkből hódolallal üdvözöljük az orszáA kormányzójál és t>gyben legteljesebb bi­zalmunkról biztosilsuk kormánvál.

A kis!lyűles nawy lelkesedPssel fogaditt az el­nöklő főispán bejeltonlésél és az alábbi hódoló távi­ralban köszöniölte Ma!lyarorszá!( kormányzóját, to­vtibbá üdvözlő sürgcnyben rendithetetlen bizalmúról llizlosilolla a magyar királyi kormÁnyt,

Ö Föméltósága Kabinetirodája Budapest. Hevesllármegye kőzönsége e történelmi na· pokban mély hódolattal, igaz hűséggel, min­denre kész hazafias lelleróvel és önfeláldo­zással sorakozik Föméltóságu Kormányó Urunk fenkölt személye mögé. Igazságos küzdelmünk győzelmébe és igaz ügyünk diadalába velell rendithetet/en hittel kérjük, méltóztassék Föméltóságu Kormány­zó Urunk előtt tolmácsoini hú alattvalói hódolatunk kifejezését.

A vármegye közönsége nevében : 1-/edry Lőrinc fóispán.

Nagyméltóságu vitéz lmrédy Béla miniszlerelnök urnak

Budapest. Hev~svármegye közőnségét képviselö tör­vényhatósági kisgyűlés megbizolt azzal, hogy jutlassam Nagyméltóságod előtt kifeje­zésre, hogy minden erejével. tettrekészségé­vel és egyértelmű akarattal. minl egy ember áll Nagyméltóságod mögőll az igazságos ügyünkért folytalolt nehéz küzdelmében. A tőrvényhatósági ki.~gyülés nevében :

Hedry Lőrinc főispán. A kisgyűlés ezután a közsé.;ek és városok ha­

tározatait tárgyalta le.

A közigazgatási bizottság ülése. Heves vármegye ltözi!(azgt-~tási l izolisága dl!óber

15-én Hedry Lőrinc dr. főispán elnökle~ével tartolla ülését. A vármegyei közigazgrllási elet rr.indPn részé-re kiterjedő 11lispáni j.-lenlés után Beníczl1y E1emér országgyülési kepviselö szólalt fel a katonai szolgá­lathoz igénybevell lov;,k tárgyában és !1 'rle, hogy a kisembt·rek lovaiért ne iuvardijal fizesseru~lt, h~nem vételárát fizesse ki a kincshir, hog\ a lovak lw'vébc ökröt vásárolhao;sanalt a gazdált. O!tolic-;ilnyi Imre alispán. Török Kálmán prelátus-knnonok PS c.lr. lledry Lőrinc főispán egyértelmüen odanyilatitodttk a felszó­lalásra, hogy a kttlonai dolgokba ne szóljanak bele a polgári hatóságok, annál inkább, merl a miniszleri rendelE:! közmegnyugvásra intéziterlik ebben a kér­désben.

Könczöl Kálmán m. kir. pénzügyigaz~aló a me­gye adózási vis10nyairól azt jelentette többek között, hogy az t" l őz ő évi hátrált kokkal Pgyütl Ht>vesmPil\'P. terülelén errt> a:~; évre esedékes adók összege "1.629 OOO P. Erre ez év szeptember végéig 2 181.338 P. folyt be. A pénzügyigRzgaló ezutún t1 törveny rendelke­zése érielm ;ben kérle, hogy E!(er, Gyöngyös városo;c, továbbá 93 község elöljáróságára a~ adóhálrttlékok nagyságl-l miall mondják ki a felelö~sé!(el. A. közi­gazgatási bizollság kimondotta 11 felelösségel és mindössze 18 község marad a vármegyében, amely­re nem mondták ki a felelösségel RZ 11dóhátralékok nagysága rniHII. Itt azonhan meg kell jegyeznünk, hogy ezek az adóhálralékok nagy részben régi hát­ralékokból származnak és az idei tartozásokra arány­Ing igen szépen folynak he ttz adók. 8PjPIPnletle a pénzügyigaz!laló azt is. hog~· a megve területen 97 egyén négymillió pen11ő vagvont jelenlelt be a köz­kegyelem alá eső, s adóz;i!l alól eddig elvont vagyo· nok Ü!lyében megjelent rendelet alapján.

Ha Gyöngyöst

utbaejti, ne mulassza el felkeresni

!..._Hungária Szálló éttermét, melynek konyhája kiválóságáról l

országosan ismert. '----~

4 HEVI:.SVARMEGYE !938 oklóbt>r 15

Hizómarha exportban ezentul csak a hizlaló gazdaságok vesznek részt.

Dr. Döry Gyula nyilatkozata.

lsillP.rt!leselt m:o 1< a neh-'~:~;·~·!k. arn•!lyei< H hi­zóm ,rlli.l exporll>a<J <tzilltRI jed•.!nl~•·zlt>l<, hogv aL el· kés~ r ill é~ exporblni sz."and,•lwit szRrvt~'rni1r há lu a a küliöldi patC:JI< v:-iltdó i~ ·nv:•i m:·1't " Kiill1erest1e· delmi Hiv.tied m.!ll.•tt rn•:i'liiJ·í orsnqo< llilalértelwsi­lö bizollsAI:l c<a'< \'llllldloat i<•mJJODci.J 11dh -rtoll kiviteli engedr·lyei;d s sz<>t.'nC<"tlen •·.-;etb,•n lobb hónapill kellt•tl fl l!·IZdflkn<i:\ \',HIIi es il rn<Ü elltt'S!.Üif sznr­vasmarhéÍI lrwább L.rt<1ni, w ni~ v eMre r·x;Jorh!n;!ed !ly­hez julotl,dl.

Megnehezite:tc '•t. ·~n~edelykiddásl 111: is. hoiv a kere•kt>delcm is jel ·n i<<~J:~II ·•xp:Jrti-:•'ny-·:l:<el. am'!ly a hizómar .HHZÜIIS~!o(ie!l•t v.i-;árlii<s31 szerezv ··n b~ előre soh sem •·oit tu.-llutó. hu~v miiy1•n ;,ránv alrt­Imf ki gv.Ja é< ker,·sk•·d-1 i'{t>ndest'tt aliJ!.Öit. V,•:~e­redmérl),br·n e;.:t'st. hrllwl<tll. nnR v;ílt 11 heh·zel éiZ

olas~: •·X~ .rt s..:ü:Jt'.!e! ·.'e lwvl'llwzteben s Pl.ért a gnzdd<•rd~:,lt,.pviscletc:, k~re!mere a föidmive!ésü.ni mini-;z!P.riu:n uj rt>ndt>l l·'pletetl elt·lbe az exporlen· gedélyek l.iHdása lerr>n, elvi,enl szö>,:ezve le, hogy ezentul hi.~ómarha exJJorlrH ent~ed,.h·t cs11kis hi?.IHió gazda,ág i1uph:.l, ho!(y az enl(ed,;ly nem az t·x;>orl­ra szól, hnnern magára HZ exportra való hizlalásrn fog szúlni s dec~nlralizálják r~z €'1l'{t'd,•lyt"i< eliiJef,fy­z;•<él i~. a:r1•~nny1bcn vt>rme!o(yénkénl elo,ztásl javasló bi;.ollsá~··k-.t altrldtanall, ,-,•g-ül a~ áll;Jioknl mindt·n

visszaelés '"' ,:"J.,HLílyozán1n '1 bt·ülhl<iskor ful!(om bozni iogjál1. Az u 1 rendre való lillt'•rés szt>pl.-oltl. hó iol~amán !<ir!••· lik mPg, s v;irrrP·L:v••rJ!I,.I is közelről érin!i, merl a le•;u'óUJi 3 rv átlag1-1urm évi minlq~y 1800--1900 szm, <~S'Il<llhn bizolt • xporlri1 a heves­meg,·• i !o1••zd :s:i..:o' h.trl. s.)t s~:övdk~zeti alapon löbb közsPg IIÍSI!f:!Zd<'ii ts f ,,.1.-~lkoz 1 nlt e;.cn b,·llerjes gaz­dasagi üzPmál!l!nl.

Feiker<~,!üil P.zc·n ii;noen dr. Döry Gyul •• atk1hi földbirtokos!. 11 HcvesmPgyei S7.rtr\'élsm<nhfllenyt•szlií Egyesület ··l11ökd, l1i '' köv•~tkcziiben táj·~kcJ7.IIIIotl M:l: uj rendr.· ,·alö ;i'lerr·sröl :

<\ fö:d-nivt•IPsÜg\i minis·~:lérium és külkPr~•sllf~­delmi hi,·nl ~1 meglisztelő bi~::dm.íból az elnöklelem alatt ;ilió llevf's'll~-'llVei Slarvrtsmarh'llenyészlö E!(ye­süL·t fog;a rt jcivöbt>n Bdminisztrálni 1:1 szarvasmarha­hi;_lnliis f'X l J~lrcl v J 1 t~'vnó !~end'í

lio~y a g.:zdák c•l.ire tudhas~ák, hogy exp11rlra rnennvi mrtrhfll állith:..<:<anai< be, t>Zérl Vt~Zt!lte fl ltül­kere~kedelnd hi,·atal a:r. engedelyelöjegyzc'si eliáritsl, s akt t>Xporlra aknr szarvasmarhál hizlalni, az ll jö vöben d br>állitás elöli 6-8 héttel bejelenti ebbeli szánd ~ltál a Hevesme!o(yei Szarvasmarhatenyt>~zlö Ellyesülelnél. mely a Hevesmegyei Gazdasági Egye­sül!!~ székh~zában. Gyön!{yösön szt'kel. A bejelenlé­sf':t hBvonta tárgyalás alá kerülneit egy e célra szer­vf'zdl vármegyei bizottság elölt, melynek IHgjttil a mezögazdasflgi kamara, 11 várme!{yei gnzdBsági egye­süle~ küldi ki, s amelynek elöadója a szarvasmar­hlllt•nyészlö egyesület adminisztrativ igl'lzglltója : Ba· lo1o1h István. A bizottság mérlegelvén a multbeli hiz­IBlási tevekenységet és a gazdaság egyéb körülmé­nyeit, a befutott t"löjegyzésekel azon határ közölt tel• jesili, 11mini a részére megállapitolt országos kontin­gens részesedés ezt mP.gengedi

A vármegyei bizoltség javasialll kerül az Or­szágos Állalértékesiló Bizoltség elé végleges határo­zás céljából. A véglegesitelt határozatról szóló érle-

silés kapcscin a gazddságol(ban megtörténhet a hi­zóba all1l,ís és hogy H Itiviteli rninéí••'g lellinlel~be, b.1jok rw l•~ll' enel(, s a 1(11zditk indokoldlia n ul kárt Ilf' sz,.nvedJf'nei< kés:.!: á!lt~laik ·;isszautm;ilásrt lliívet­lteziéb<.>n, ezt-rt él leJgnzd-'\siilli ellenéírökl<el elleniiriz­lelni fo~<~jUo\ a IH~iiltilo!l r:nya!.{ol, ll!.lYdllflidwr u visz­S7i!Piést~lt II!Pilrtlwdatyonisfira iiilgornbol.ltdjul< is a be;illitásr<l eii.>gadotlull;rf. Ell··norc•trrllf·l H ~" iJksf'gPs swkismeretek r·ln_.•erése c.·ljúbc.t nlt~c:ft•i,·lc'it•n lli is h~JUk l1ép ~"-Ili s öl< a hialéll"" fo 1y ·rll'Úl i-; r<~tlllc•l­llf'l.r•sc're io.~nd!t a hid-d•> ll<Ud<ik .. t~il <"d!a<:i. A lu•s:r. <íhtfo;\ úlvc•lei•• lovoibbr" Í< 11 lúiillt!l Pskt d•·lmi hívalal kivtiló felii!-lY•·Iöi l111rü u'j;iiJ t.irl•'nik. Sulyt hl:'h•,•ziin 11 éli: esetiell jt-L~nlitc~z,í !,i,gllzchk sz•·tki~me­r•·t~inek f~jte,;.l<'séw j, ''"' m'nd,•niJt•n lilrn'l~illrri foll· juk iíltel. :'v1iul;in exporlrrt lt>fo1'.H·vc·seiJ!, l(J mmha ~/.Ü!~Sf:.gi'S ~~\· W H!~Orl Ol:~~rrJ\\Ú ·ú ho/., i~\' ~~~ h~t>rly­l,•sckel lllP~f,·I .. Jö .. n c~op•>rto~il,mi fob(juic

Mincl·nl ö<st.evc•tve remrljü:1. h<>.! Y "" uj n·nd­szer H gazdá!m<:Jk mind:•n l•·llinlr·lben me;.:felt~lc'íen fol! mükiidni, rnind ·n u!iúl hi>!o.?, h ·~v .az •·x·,ortl,~­hdii·wgek. hu~v nli!IIU!nall a ril\·r,ben é; 111•-rlll}'i l~sz az orszil·~o,; lwnlin!.{Pn~biil henniinlH~l llll'blill .. tö n~sz, merl ili,.;;;r:en lö~Jb enl.l·~d,•ly n;e:!IHI ·as.'tl n ·m.hllz­hatjuk java~latba. rnint llnwnnyil 111: Ür'l:.í'!"" Allat­t'•rtellf'Sitö Bizo:tsFi!o( r••nd ·l!lr·z,'src• iu•{ hol'~.·lj'nn:

Tenv, hogy él hit.i.d."t' nr·m l;n!"~i'• " lr·!o(jiive­d,·lmeliibb ni"ZÖ'{rtldas:H~i ÜIC!rrlil~··k i,l,zt>, n V<'le j>iró kiizvdPtl "liírl\ ii 11 a;.onb •ll solort j··l··nlo·rrr~il H hizla!ó g ,zri.J~ilgoll ~zúrnin11. vist.<>~>l u l:i;.l.:ló!1 ke­rt·slt>le hf'lill:t.mi vale', lill\ il !.l ut ti n cm•·li ;,z á:latte­nyPszlöl< ~zr:amtü" olv sziil<s•'L'e'< il"lf'!·li•·lel, l••hát viir­n e1n é nk gazdalársadalmánalt jr·lenliis r!' szd érinti az uj rend.

Nagytyülés Hatvanhan a Felvidék visszttcsatolásáért.

A hu,;z ev óta iuú paréÍzs. fllllf~ly mind··n Íll8Z mallvar ledtd ern•'sl.t<•tle, - ltingraro\,lmnt <'S rnosl, t>lemt eríível höve!t·h a l11•t i·vi1Zt·d ... :tsarn11ki rabi~á­hfln sZf'llV:)Uri :,•slvc'reirwlt él csc•he!1 jürnH:1 étlúl ,·aló felszt~hrtditásitt.

1-htvon társHdalmiinak hazafi.,s c··rl.••'~'l hüen tükrözte vissza aL 11 na!.(yg\·ült•s. amc·ly a viirosháza dott f. hó J-tin lt•zajlotl.

Szilvásy János f,!imnáziumi Í!!azgatc'l. a hat~:~lméls lömP!{ rne!I·ITIC!fUjuló lell1es h<·lyesl<·se ''s LirHH~IJit•se köt.ben rnon.loild el me!(ritzú erl'jü nwgn\ itóbeo;zédd, llmeh·ben a lritmoni sirholt mPI(nyitástil é>~ u 20 éves rabbilincs széHörésf-1 kövt•lt-lt{'.

Kovács Pál VIII. ~imnáziumi tanuló lell1e~ sza­valala es a MA V. dt~lúrda kitiinii éneksz(tma ut. R n a nH!(ygyülés ünnepi s:ró•10ka: P. Turúufalvi Anall/ét tartolla meg rt>mekhe fttra!o(olt ht•szf-dt•l. Gyujló halá· su szHvai rnaqukkal rHgadttik 'l hall!(alósá~ol, amely egy {'mberkén! l1övelelle ll Felvidl'k magyarjainak az anytiorszá!lh'IZ való viislac~aloláiál.

A Székely Andor wzelése alatt álló h11lvRni polgári fiuiskola s1.avalókórusa Falu Tamásnak .,Ma­gyar Sóhaj" cimü versét adta elő a lelkes tömeg el­ismeré\ éljenzésétöl kisérve.

A ha~:afil'ls érzés jegyében lefolyt nagygyüléa 11

Petöfi cserkészek zenekarának .. i-iiszekegy"-év•·l ért végett.

Itt kivánjuk megemlileni, hogy uqy a nagy!(yü­léa közönsége, minl Hatvan valamennyi lár11adHlmi egyesülele külön-külön is, táviratban fejezte ki vitéz Imrédy Béla miniszlerelnöknek bizalmái és háláját a Felvidék visszac~atolása érdekében kilejtell mun­kájéért.

193R. október 15 HEVESVARMEGYE 5

Em16kezzUnk r6giekrll ... Ko•6roml em16kek.

Mikor ezeket a sorokat írom, mégcsak Kánya Kálmán, meg Teleky Pál gróf van11ak bent Komá­rombtm, de mire napvilágol látnak e sorok, talán már a Magyar csapatok is ujból bent lesznel1. Ko­máromi emlékeim azonban megelőzik Kányál és felekyt is. - Képzeletem már is olt van.

A sors különös játéka e sorokat rovó Öreg Vi· tézzel szemben. hogy éppen negyven esztendövei ezelőtt ugyanilyen ra~yogoan szép októberi őszi idő· ben vonult be molnárszürke szinü, kakastollas va· vadászönkénlesi fess egyenruhájában az akkor még Ifju Vitéz odH, 11hol a Kőszüz fügét mulal a vár sarkán a mindenkori ellenségnek s hhová - ha a magyRrol< Istene is ugy akorja - H szegény hadi­rokktml ÖrE'g Vitéz nPgyvenévPs IHIIillwzóra sze­relnt> ellátogaini a komáromi öregvárba, hmzy öszen, kopaszon, mPgrokkanva, dP a magyar jövőbe vetell remi-nységlDl duz:1adó Kebellel láthassa viszont negyven i' v előtli fial11lsá~ánuk oszllih·osail és fiRlal­ságánHk szinlerél.

MR~Rm elé le><zPm HZI a csoport fényl1épel, amelyet 1898 november ho elsdén készitell az e11F-><z .. k. u. ll. Einjahrige Freiwillige Abteilungról" Wtllmnnn l10m~romi fpnykr'pP!Iz annAli flZ örömF-rE', hogy Ferenc József esiiszlÍr ölven éves uralkodói jubileuma ull1almliblil mindnylijunk mellért3 fPitüzlék piros szalllgon a .. Jubileums Erinnerung-s Medaillon" bronzérmél.

Még mFt is emlékszem ró. hogy iskolaparHncs· nokunk : Nöhring- IIHpilliny, R legfessebb liszt, akit val11ha i~mE'rfem s akit IPgénysége csak per : .. Neki pap.," titulált, kedehe~ b,..szP.i!~dés l<iizben megje· gyezte E'rf<' az i·remrP: MH mél{ nem sok értéke van ennPII, de llP!.lYVen F-v mulva milyPn büszkéli leszll'k 111. mprf milyE'n !~evés embt>r fogja mi.tr Ak· kor \ isl'lhetni. Hogy menn~ ire igaza volt, legjobb 1m bizon-. i lj:-~ E'zf n csoporii1F-p P lőttem. - A wjla lévő harrnincnégv firdalembPrhöl már alig VFmnak élet· ben iiiPn, vagy hnt;:n Azok l1öziil is Ali!.( eg-y-kelló­röl tudom, hogv hol vHnnal<. De c>z n lwiT'Áromi nevezPIPs t'vforduh taliln nekik i~ Psziil1bP jutfalja régi hHjflir<aikal f's siiiPriilni fol-{ Kányát'l< nyomá· ban n .. l1ünk is Ö!lszPiali.Jkoznunk o!!. ahová mind­nyájunLd olyan ~ok l1edves. fiatalos PmiF-k füz.

Nem tudom, rnt•g van e mc>g a Dun .. parfon a .,Milgyar Kirlily · szállci, ahol első ismPrkeMsi f'!l·

t<'hünla·t tmlolfu~ s flhol reggel felc• már a .. Milil<'ir· ge~chüfts!ilt" f"nifó WolwrkH fiihRdnl'gy ur is olyttn leiiH•!!en táncolin ll csárdás!. mintha odaha:ra Csnsz. lauban soha egyebd sc>m tanult volno.

Könnybe lábhadi a szemem, mikor H fotoripor­tt>rPII jóvoltáb<'l ujból nemzeti ~zinü loho!Zcíl láttam a Szenl AndrEis lemplllm fornvlin - PPdig mf'ny­nyisz<·r szidtuk "~' a tornyot. mPrl a kil1épzé~ iz· zadtsál.!oS ideji•ben a .. Finl«•nau"·on t>gyéb •. Direc­tionsobjektumnl" sem hallottunk, csRk azt, hogy : "Direc!ion rech ls l a Sze nl Andreas Kirchturm." -A vt>zényszó némf'l volt. de jó magyar köntösbe öl· tözlelvP. - Bizony sohasem gondoltam volna akkor, hogy nPkern mé11 könnybe lábbad a szemern a •• Sze nl Andreas Kirch!urm" láttára.

* * * Egy két apróságo! azért leadok azokból a n'gi jó időkből.

Komárom szomszédságában van egy színma­gyar község : Izsa. - Mennyi sok szép, fiatal izsai

menyecske járt be onnan az öreg várba, Hirnál árulni. Egyszer almavásárlás közben megkérdeztem az egyik tűzról paltant menyecskél :

- Hová való maga lelkem ? - Nőslény izsára feleli ó. Tudtam, hogy lzsára való. hát megkérdem :

Miér! mondja, hogy Nóslényizsára? Azért merl van Kanizsa is s vágott egyet

felém a szeméveL * *.

Mikor berukkoltam a vadászokhoz. akkor már az államtudományok doktora voltam s természele­sen hasznaltam is a doktori cimem<"f. Katanáéknál azonban minde:n eim használalát iga• zolni is kell. - Nem IPpett mt'g hát, mikor egy na­pon megjelent a .. Jager - B~:~taillons - Commando Bdehl'·ban. hogy igazoljam ft dokiori eim haszná­latához való jogosultságomal.

Ennél mi sern volt l1önnyebb. merl a tinta is alig száradt még meg az oldevelemen. Irtam érle haza Egerbe és negvedik napon már .. Diens! Zettel'' mellett bemulaiiHm a kolozsvári E"!lyelt>m díszes, függőpecseles kutyabörél. Még akkor Lulyabőm~ ir· ták a doktori oklevelet. Ma már nincs annvi kutya, amennyinek a bőre elég lenne, azért csak papírra írják.

A zászlót~lj irodában kibontják tokjAból a kutyabcrl. kicsavtuiák a függő pecsélf'f s kezdik ol­VHsni a .. Nos Rector" kezdetü. ékes latinsággFt) meg­irt szövegel. melvben meg volt irva promoveálásom .. doctor scienfiárum politicArum"·má. - A szö,·eget ~.enki sem érlelte meg. Behiv>dtak az ordonánccal a zilszlóalj irodába. ahol a nagy Asztalon ki volt le· ritve az én kutyaböröm és körülötte az óriás ba­juszu Lanzinger m11jor, zászlóalj parancsnol<. a rendl;ivül t>legáns. szinle nőies von SchlossHrek had· nagy sE'g{•dtiszl és még vagy kF-t három vadászliszt.

A v"~!Rghangu L'lnzinger rám szól : - W as lür ein Doctor sind Sie eigen!lich? Ramufi-,f< l1 a doldori oklevél l1özf'p<'n vaslag

belűld1el irolt szövq~r~~ é~• mondo111. hogy: doclor scientiarum politicmum.

Az e(:lyil< rilm szól : - Ist das eine Krankheil. oJ,·r \v-•s? Mngyarázni kc·zdlem, hogy mi .,z. de nPkern is

nehPzen ment H némf'f tnH!!\'nrá7<11. Vt>gül is a uíszlóaljpnrancsnok vPiett w;~PI 11 vilrínak-:

-- SiP ~<ind irt doch t>in Jurisl, nicht war? - Jawohl. f(•l<•lrm ion. mirP az őrnagy meg·

könnyebbülve infeli ll segl'dliszl lelé : - Also, vor dt'ssen ~nm" zu sPizen : doctor

juris. -)gv ll'lif'm én hivAiai.•snn cloldo~ jt;rissá, miPiótt

annak fel"vaiiHI< voln<L * * *

De szerelném, ha Pzeket az apróságolmi el-mesélhetném még ebben a hónapban a fiuknak is az ujból magyar Komáromban.

Öreg Vitéz.

l Pl LAJOS k&télgyá rt 6 t'ftester

ajánlja elismerten legjobb mmosegu gyárlmányait. H 8 t v 8 n . S7.abt~dság u. 15.

6 HE\'ESY ARMEGY~ 1938. október 15

S't• • ,.Gono•z ember" kertj,ben. lrta: Hevesy Gusztávn6.

(Folytatás )

1\tikor pedig a Szilézifl meghóditásával megdup­lázódott országábt~n elült az ágyuszó, Nt~gy Frigyes egy évtized alatt egy évazázadra való kulturális aján­dékkt~l irla be nevét országa történetébe.

Nem volt rest beulazni az országol, saját sze­mével látni, hol mi fáj. - Folyókal szt~bályozlaloll, mocsarak helyébe termőföldekel varázsolt. csalornák gátak. ultlk, falvak, ptlrtldicsomi bőség fakadta kirá· lyi lángelme nyomán. Kikötők épüllek, iptlr, keres­kedelem, földmivetés versenyezlek egymásst~l a ki­rályi akaral szárnyán, -- az állami kincstár pedig hasasodott, minl art~nyalma a fán.

Nagyszerű épitkezései sem 8 hiuság emlékei, annyirfl lelkéből sarjadt a müvészi szép szerelele, hogy egyéb más aliwtásai tüzében ennek a mele­gére is szüksége volt.

.. Mindenl a porosz népért, mindenl a porosz népnek" - hangoztatta szakt~dásig, s midőn 1748-ban a charloltenburgi palolfl égése alkalmával min­denki fejét vesztve jajgatoll. Frig~ es igy nyilatkozott: az én zsebemel megüli. de legalább a szegény ber­lini ipt~rosaim keresnek rajta l

Egyik miniszlere egyszer nagyon pártlogoll va· laki! birói kinevezésre. - A király annyira ismerle emben•il, azok ügyeit, hogy a kinevezési irt~lol e szavakkal lökte Iéire : nem bizom alattvalóim sor­sát egy olyan emberre, aki egy rét miall képes volt évekig pörösködni az elöregedell anyjával.

Miulán mosl már egy kicsil visszaemlékeztünk erre a .gonosz emberre" kinek a kertjében őgyel­günk, kicsit otthon is lehetünk általa nála, nézzük csak meg, hogy is nézett ki az a háztáj - ahol ta­lén még a kilincs formájábt~ is beleszólt.

Nagy Frigyes hires épitésze, Knobelsd.:>rff ter­vezte ugyan a Sanssouci kastélyt, de a ceruzát a ki­rály keze irányilolla. E kastély külső és belső szép· ségében, búbájábt~n elevenedik meg az a kecses, tulfinomultsál{ában 8 frt~ncia földön kivirult rokokó múvészeten is tultevő elegancifl, ami a király ilju korában az egész lelkél uraltt~.

Ebbe a kis álomvilág palotácskába öntölte bele mindt~zl a részegiló könnyedséget, ami e sziklake­mény, talpig porosz emberben franciás fénnyel be­sülő nt~psugárkénl ragyol{oll.

Ha az anyatok szivesen nézegelik onnan fent ről, ami ill e földön szép, - ide biztosflo mosolyog­va lekingetnek l - szólal meg bennem egy öröm­ht~ng, és már készen ia van Sanssouciról való véle­ményem.

Szobrokkal, márványpadokl(al ékes hatalmas szökőkulat kerülgetve indulunk el a függökertek lép­csőin. A hatr,>szes terrasz tele viráilgal, nyiroll bok­rokkal. sélautakkaL

Rögtön szembe ötlik, hogy t1 föfronlon, a terra­szok felől is ugyszálván a földdel egyenlő a bejárat szintje. Mindössze 3 lépcső csak az emelkedt's.

Az épülel földszintes, hosszu, magas ablakok­kt~l, középen erősen kidomborodó résszel, mely fölé kupolás letözel borul.

A hátsó homlokzati bejárat felül. hol a tündér­szép kollonádok, minl ölelő kar fogják körül az ud­varkertet. pedig csak egyell!tn Iépcsót kell lépni, s máris az elöcst~rnokban állunk.

Hogy földszintes és lépcsőtlen legyen, a király óht~jlása volt.

Gyönyörű termek sora következik. Az ovális alaku márványteremben 8 pár oszlop tartja a már­vány angyalkákkal diszes galleriál, mdy fölé later­nás, dus diszilésekkel ékes kupola borul. A padozal is csupa berakás. a fülkerészekben szobrok, pompá· zatos üvegcsillár. -- Ethiszem, ho~y a békenapok ebédjei igen jól eshettek e remf'k teremben. Nagy Frigyes ill 8 sokfajta márványtól discrélen szines te­remben szerette eikölieni a szokásos, tulségosan fű­szerezett ételei!, - melyekről még beteg, ö1eg korá­ban sem mondoll le.

Kerek asztalnál szerelell étkezni, lehel, hogy a háborus zúrzt~varban nHgyhirh•len bekapkodotl ételeit is azért elte a méler magas nagydobon.

Oh de kedves a köralaku könyvlárszobH l Nincs ill a házigazdll? Már elpihent 1 Ejnye de st~jnálom l Pedig de szivesen látnám ott t~nnak a szép régi di­ványnflk a sarkábtm üldögélni. ahol szokolt, könyv­vel a kezében. L-1m ill vtlnnak a könyvei is a lt~lbt~­mélyitetl barna cédrusfa szekrények üvegjei mögötl. Biztostm elmagyarázná, hogy ez fl kedves. intim, bé­kés olvasó szobácska, vagy t~hogy ő mo:-~daná : Stu­dio, a Irónörökös korabeli rheinsbergi ~<zobájánttk a mása. Ha itthon van, - ill igen sok!4zor megtalál­ható.

Szivesen felhivná figyelmünket a remekművű aranyozolt bronzreliefekre is, melyek a falakllt, 8

kt~ndallót, diszilik, áltt~lában arra a múvelődésre kész­lelő hangulatra, Hmi elömlik e szobácskán.

A Kleine Galerie-nlik nevezell folyosószerú vá­rólerem f6lai gyönyörű képekkel, múkincsekkel tele­Ftllgalottak. !vtajdnem mind itt vannHk, ahogy Nagy Frigyes beszerezle őket, az eredeti rámákban, melye­ket annak idején a kastéllyal egyült tervezlek meg a számukra és készilettek is Potsdamban, mf'ssze fe­lülmulva szépaégben és múvészi értékben az akkori francia készilményeket.

Pid. Watteau fénylő selymekben pompázó bú­bájos hölgyei lustólkodnak a szabadban, hogy hall­gassák 8 bársony ban, csipkében negédeskedó ~i lá­ros muzsikájál, vagy Laneret kecses~>n láncoló ern­berpárja V11rázsolja elénk a rokokó világ megvellz· legelóen könnyelmű sz~llemél. azt a léha semillevésl. puha haszontalankodás!. amil nem is követhetell más, minl a francia forradalom véres vihara.

Boucher, Pater Fragonard gáláns társaságai csak a ma örömeinek élnek, Ieri a képekriil a hnszonla· lan XV. L6jos francia király állal kitalált, s 1:1 közben is megfogant felfogás jelsz~:~va :

.. Apres nous le deluge l" Minden gunyolódás nélkül E-szünkbe juthat e

francia tárgyu képek láttára is, hogy ezek aztán iga­zán megágyaztak a forrt.~dalom vizözönének. - Rá­szolgáltak.

Stijnos, nem minden országban állt ilyen ,.RO· nosz ember" az orszá!( várláján, mint porosz föl­dön Nagy Frigyes. - Neki volt annyi esze, hogy jó­zt~nságál meg tudta őrizni a divattá lett esztelenség­ben. - Már pedig vezér után megy a nyáj.

A zeneszabában mintha valami derüs muzsa, vidám istenség lakna l Menyezel diszitménye a leg­pompázatosabb nemcsak a S11nssouci ka~t,>lybtin, de Potsdam összes kisebb-nagyobb királyi palotáiban is. (Sok van ám belőlük.)

Aranyozolt rácsos diszitmP.nyén szőlől{erezdek csüngenek, az óriási tükör larámája egy külön roko·

1938 október 15 HEVES V ÁR MEG YE 7

kó költemény. Oh mennyire más minden Sanssauci­ban mint Berlinben l Itt mincien múvészi szép a szép szalgálaláért van. van be11nült áhitat, tehát megnye­rő - mig a fővárosban csupa ,.proccolásM a múvé­szelekkel való vállveregető könnyűszerrel való el­bánás, több bennük a lc.-ereszkedés, mint a felemel­kedés. - Én legalább igy éreztem.

Nagy Frigyes ha utolsó lélekzeléig poroszul gon· dolkodott is. - tehát hideg józansággal nézte a kö· rülölle veszekedett módon őrültek láncát járó világot. de francia szaván keresztül beszivárgoll a szivébe a l111in fajtának az 8 fmom nuance-a, amil csak a vi­rágillathoz lehet hasonlitani. ami olt bódit Horaliu­sék verseiben, Notre Dame csipkapárkányain, Murilló angyalkáiban, Canova Venusában stb.

A nagy porosz király rosszul beszélt németül, csak franciául szokoll írni olvflsni i~. t-s ugy látszik Sanssouciban lulsulyban irányitoll a latinos melegség a germAnos hűvösség felett. Ezt is igy éreztem.

TedJál e szobában muzsikálgalott. lelte a lelkél Euterpe muzsa lába elé az a király, aki a fuvolázás­ban is majdnem olyan nagy volt. minl amilyen ural­kodó. lll játszotta magRnak. - majd késöbb kis bi· zt:lmas társaságnak adott hangversenye~en a lelké­ben fogBnt melódiákat. - gyöngyöző futamokkal szökdécselő szellemi vallomásait, a saját szer7.emé­nyeit, ez a koronás, bvolás Pán.

Merl zeneszerzéssei is foglalkozott ez a ,.gonosz ember." Gyönyörű dolgokal irt f1.1volára ez az .. észa. ki szörnyeleg" ahogy a franciák elnevezték, de mond­ták barbárnak, vadembernek is, sót még az emberi­ség e llenst>gének is, aki ellen összeesküdött féleu­rópa, akit földig akartak sujlani, ártalmatlanná akar­tak lenni, hogy általa. benne irtsák ki a porosz szel­lemet, mely métely után ne maradhflsson semmi más, minl a megvetés a világ szinpadáróllesöpörl porosz­ság után.

Igy tajtékzott a "civilizált" világ. (F olylaljuk.)

Megyei hitelszövetkezeteink grOiéae a megyeházán.

Schandi K•roly és vitéz Sublk Károly beszédei.

Szeptember 29-én délelőtt impozáns seregszemlét tartottak a vármegyeház nagytermében a magyar szö­vetkezeti gondolat vezetői. A hitelszövetkezetek heves­megyei nagy érlekezletére lelkesedéssel gyültek egybe még ezekben az izgalmaktól fütött történelmi órákban is a városok és falvak ezövetkezeti vezetői. Több mint háromszáz falusi ernber ünneplőbe öltözve köszöntötte Schandi Károly ny. földmivelésügyi államtitkárt, az Or­szágol Központi Hitelszövethezet alelnök-vezérigazgató­ját és vezérkarát, amiltor az egri szövetkezeti vezetők kiséretében belépet közgyülési terembe. Schandi Károly tár!laságában érkezett a nagy értekezletr·e : vitéz Subik Károly pápai prelátus, apátkanonok dr. Szmrecsányi Lnjo! egri érsek képvi:seletében, Kri!ton Endre püs­pök, ~'>gri nagyprépost, Hedry Lririnc dr. főispán, Oko· lic!ányi Imre alispán, Braum Károly polgármester, Benict/C1J Elemér és Plósz István oriZággyülési képvi­selők, viliamint az e~ri és a hevesmegyei közélet szá­mos más kiemelkedó szereplője.

A Magyar Hiszekegy eléneklése után dr. Lipcsey Péter kir·. közjegyző, kormányfőtanácsos, az Eger és \'idt~ke Takarék- és Hitelszövetkezet elnöke megnyitó­beszédt!ben hodoló tisztelettel emlékezett meg dr. Szmre­csányi Lajos érsekfőpásztorról és nwleg szavakkal kö­szöntötte a Főpásztor képviseletébt~n megjelent vitéz

Subik Károlyt. Az Érsekflipás7tor köszöntését az egy­begyültek felállva hallgatták végig és lelkesen ünnepel­ték Eger egyházfPjedelmét.

Napirend előtt vitéz Subik Károly prelátus emel­kedett szólásra és a következöket rnondotta :

-Az aggastyán Főpásztor áldását küldi és meleg ezeretettel köszönti a szövetkezetek nagy értekezletének egybegyült tagiait és az lsten áldását kéri munkájukra. A mai puskaporol levegőben, amikor fiaink és testvé­reink a határok védelmére készen állanak, itt ennyi fegyverfogható férfi gyült össze, hogy a magyar nem­zetnek egy másik szabadságharcára készüljön elő. Sza­badságharcnak nevezem ugyanis azt a gazdasági küz­delmet, amelyet a magyar nép érdekében meg kell viv­nunk, mert ha mi a magyar népet nem tudjuk anyagi­lag megerősíteni, akor végünk van. Anyagilag és erköl­csileg eröa nép nélkül Magyarországot ujjáteremteni nem lehet és e nélkül nem tudjuk biztositani az uj ez­redévet. A magyar nép, a magyar föld, az ingó és in­gatlan vagyon az elmult évtizedek alatt azoknak a ke­zébe csuazott át, akiknek a lelkük idegen a magyar nemzeti hagyományok számára. Ezt az állapotot kell helyreállitanunk, ez a mi gazdasági szabadságharcunk és ebben nagy feladat vár a szövetkezeti férfiakra.

A gyülés lelkesen és hosszasan éljenezte vitéz Subik Károly kijelentéseit, ezután Schandi Károly ál­lott fel tüntető ünnepléa közölt és besz8dében ezeket mondotta:

- A férfias hit és erkölcsi bátorság az, amely a szövetkezeti életet jellemzi. Nincsenek akadályok, ame­lyeket ezzel le ne küzdhetnénk. Az elmult tiz év alatt jelentős eredményE-ket értünk el, mert mi szövetkeze­tek nem a szavak, hanem a tettek emberei vagyunk. A izavak már sok kárt okoztak az országban, de a szántó-vető munkája még mindég csak hasznot hajtott. Mi szántó-vető emberek vagyunk, szövetkezeti emberek, akiknek munkája olyan, mint a szántás-vetés.

- A hitelszövetkezeteknek gazdasági és társadal­mi téren kötelezettségeik vannak. Tizenötezer főnyi vezérkara van a szövetkezetnek. Nem olyan vezérkar, ahol mindenki vezér akar lenni, hanem, amely őszin­te hüséggel és hódolattal tekint a magyar nemzet történelmi hivatott vezérére: Magyarország kormány­zójára! (A nagygyűlés tagjai ezeknél a szavaknál lel­kesedéssel állottak fel és percekig tartó éljenzéssei és tapssal ünnepelték Horthy Miklós kormányzói.)

- A magyar pengő ma erősebb, mint valaha. A vagyonváltságra vonatkozó bevallások jobban sike­rültek, mint a kormány remélhette. Az adók jól folynak. Külpolitikai helyzetünk csak erősiti gazdasági helyzetün­ket.

- Eger és Gyöngyös szőlötermelése az idén nem sikerül!, de az ország gabonatermése olyan, hogy évek óta nem volt ekkora termés: 26 millió mázsa gabona. Az O. K. H. 7 millió mázsál vásárolt ebből fel, minden eshetőségre készeni Marha és sertés-állományunk is fej­lődik. Tejtermelésünk is hatalmas emelkedést mutat és különösen vaj-kivitelünk mutat igen nagy emelkedést. Gazdasági téren tehát semmi ok, ami aggodalomra ad­hat okot. Éppen ezért igen okosan teszi a magyar kor­mány, amikor egyesek üzelmeit, akik készleteket hal­moznak fel és felverik az árakat, a legszigorubban meg-· torolja. Bejelentem, hogy a nemzet ellen vétő uzsorá­sok és áruhalmazók ellen teljts szigorral lép fel a kor­mányzat. (Éljenzés és helyeslés.)

- A hitelszövetkezetek nem kizárólag pénzhiteli ezervezetet jelentenek, hanem a magyar nép jlazdasá­gi szabadságharcát is szolgálják. Szövetkezeteink meg­erősödtek. 45 millió pengő a falusi hitel~;zövetkezetek takarékbetét-állománya. l\la már az osztalék az üzlet­részek utánnagyo bb, mint a hivatalosan megállapitott be­téti kamatláb. A mi célunk nem az, hogy sok tökénk lq~yen, luuwm hogy minél tiibb munkáson, t'öldmiwsen, iparoson és tisztvi~ellin segítsünk. Ue az is bizonyos, hogy a pénznek sehol sincs jobb hl'lyP, mint a szövet­kl'zetekben. A hilelszih·l'lki'Zc/i lakarNc/)(!ld még suha­SI'III veszett el!

8 HEVESVÁRMEGYE 1938. október 15

Most rövidesen bevezetjük a kiskölcsönök in­tézményét. Az O. K. ll. a Nemzeti Bank segitségével azoknak a kisembereknek, akik ingatlan fedezett:t u_gya!l ne:n tudnak nyujtani, de becsületük van, s~emely1 /n­teleket nyujlunk, mert tudjuk, hogy becsuletesek él vissza fogják fizetni. . ..

- He\·ezetjük a kisbérleti reformot ~~- a foldblr· lií l!ifelszih'etkezetek alakitásávaL Ezek a szovetke;(etek átveszik a bérletet és megszer\'ezik a bériö-csoportot Eddig- IlO földbérlő szövetkezetünk müködik már, és mind pontosan fizeti a haszonbért -

.llaguiu Adorjlín gyöngyösi prépost plebános a Mátra és Bükk hegység népe nevében hálás köszöneiét fejezte ki felszólalásában azért, hogy a magyar szlivetke­zeti gondolat vezérférfiai eljöttek hozzánk. Megértettük, - mondotta - hogy u szociális hitelnyujtál a lelada­tunk és mi tudjuk, hogy sok embe!' Vlln, akinek nincs ugyan ing!:otlana, de töl.lbet ér a becsülete, mint tiz hold teliermentes prima szántóföld a telekkönyvben. Szere­tettel és ÖI';immel üdvözlöm a középlejáratu hitel meg­inditását is.

Plósz l.~tván országgyüléai képviselő beszélt ez­után. A nemzet védelme a biilcsőnél kezdődik -- mon­dotta. - Ha 48 után 48 és ü7 közjogi harcai helyett a szociális kérdések megolriásával .roglalkoztak volna, ak­kor nem jött volna Trianon. Vzzük ld a politikát a szövetkezethiil. Arra használják fel a sziivetkezetek miaden erejüket, hogy a meziigazdaságot forgóliikéhez juttassá:,, mert a k•gnagyol.lb bajunk, hogy mezőgazda· súgaink forgú töke nélkül állnak.

l'iirik .Jríuos hentes a hatvani sziivetkezet kikül­<liitte l'elsz61alása után Kriszliríu Imre volt országgyü­lési képvisciii a szö\·etkezeti földbérletok nwgvahísitását siirgettt•. Schaadl Károly nyilatko­zata az egri gy'ilesröl.

:\lunkatársunk Schandi Károlyhoz kérdést intézett elutazása elíítt az Pgri sziivetkezeti nagygyülé:wn szerzctt bt>nvomásairúl. A szövl'lkezeti vezér a következiiket mmidotta:

- Az egr·i hitelsziivetkezet elismerésre mé!tú ren­dezé,e imponált"» ntlt. A gyiilést•n igen nagy 1zámhtlll vettek részt azok, akikr·e mindig számitanunk lelwt. A községi hitelsziivetkezetek vezetííi, igazgatósági és ft•l­ügyelöhizottsági ta~jai n~leményl'lll szer·int fl lt•yjolJIJ polfiá ra i fl Z orszlÍfJIIflk. Hiszem, hogy hatá~;a is ksz egri gyiilésünknek és tm·ább fog fl•jhídni és er·íisiidni ezen a vidél;en is a sziivetkezeti gondolat, amely nagy l'~ épit(; magyar gondolat.

Az Egri Ünnepi Hét kiállításairól. Az E~ri Ünnt~pi lkt szt•ph-mber 25.- o!lf,·,ber

2. rtözüil a rendldvüli hl'lyzdr •. ~ 1·a1,·, lekin!Pil<·l n lú­IO!-lnlr>k s;.-flmúl illdiil.·g nem vúlloiL, b,~ H hnzzu Iti· zö!t n·m•·r::-•·lu·l. A króllitirvJimil uzoniJ,,n cs"k a leg­na~yobb •·lisrner.- s hitrlf~i<";n s;róllwtunk. A l'iirn"''!YP lernwlöi •·s ipnrosai munl;ájuk szitH' hn"d hoz!frk ft• l a kiirl:it,i•ra <·s éi lúlo!-{alr"rl\ minde!!yillf• gyöm"iirlliid­hell'll il kiálli:oll lerm<·kPI..ben. mrrt nwl; distt'r•· virl­tak ll·" •~s·;úrm<'L!Y<' és t:gl~r virro~ p .linüs nPv•"•nek.

Er!yik le!{ni.i•!vobb Prlí·l1e voll HZ E·!li H ln ·ka Ht>\'C.>'.'•trt;t,·.(yci Gazdas;i!-li Egy,·siilr·l fr·nrr<ill<r~irn~rk 80 c"·v,~s ju:,;l;_•um;iv<d llilpcso!ntos hi·,liilása. Virrme· gy~nkntdl e~: a~: (·rdemekbcn g .• ~da!-1 e!:YPsülete, HmPiyiwk t"·l,··n hosqu <'v<~k óta irldá~os mükiidésl fejl kr Bodw Gyiir:!y elniik, m · kir. tillws tanácsos, felsö!,.:tzi lrrg J'S B:.rlo!-llr István, gazd. tanácsos az e~;yesüld ldwiló sz;,ldudósu igazgatója, aki éppen a kiállilás n•mleúst;vel kapcsolatban is hat~:~lmas szer­V<'ZÖ muniHit VPI-lzell f-s B legkrilii\Usabb napok da­cára is SZl;IJ ert·dményPket ért el E!!Pr város polgár­meslerhelyellf•s föje!-lyzőjével, Frank Tivadarral e!-lyüll.

Külön érdellf•ss,;g" voll a l(iállílásnHk a bélyeg-

kiállítás, amelyet a város felkérésére Dr. Erlach Sán· dor ügyvéd avatott irányításéval rendeztek meg a Városi Szinházban.

A kiálliláson a bélyegek domináltak bár papir· pénzekből és érmekből is láthattunk egészén frgye· lemre méltó kollekciókal dr. BHrcsay-Amanl Zoltán, Frankfurl Imre, Petrik József. MB!Jyari Ágoston gyüj· leményeiből s egy darab unikumol is. a Rdmpacher Pál szabadalmi biró által kiálliiolt próbanyomalát az Egri Direklóriurn álltri 1919. májusában kiállitolt szük­ség~énznel(.

Dr. Várjon Góza és dr. Fábián Miklós okmány· bélyegekkel, Anc~erl Sándor, Ambrus István, Buum­garlen Emil (h"difogoly leveiPzéssel), Bauer Imre (a ,.Gerle 13" földközi leng!•ri utján)! való 13 n•püllle­velével), dr. Braun Béltr, Bojtor Lajos (gyönyörü ma­gyar, hasznalatlan bélyeg!'ivell, dr. Berényi László, dr. Erlach Sándor. (kuriozilásol(kal t>s renclt·llenf'ssé­gekkel), FIPil•chmann Vilmos (przemvsli repiilő és bal­lonposta küldeményPkkel), Gaál Béla. Goliás István. Jánky Antal, Kállai Gé.la ( vitrosi bdye!-l<~kkel), Kevc­házy Lt~jo.<, dr. J:<erlész Endr••. l<ovács Ferenc. Mttn· nebach Hubert, Örvös János (lebetüzPst·llkel, Endresz féle repülökkel és aulól!rammokkall. Szől1e j(•nő (nerr.zeti és köztársasági spanyol levelt>zéssel), Ti­szolczy Dezső (mniJYor küliinlcgességt·kkel), Verl'ss Ernő, Zcisler Miklós szép gyiijlemt~nyeikkel, Kozmtt Richard és vitéz Uray Géza l<tnulól( wdig ifjus1igi gyüjlem<'nyeikkel vellek részt. ..

A kilillilásl az e tén·n 11ompelens Orvös János, tf Ma1-1yar FIIaleliai Kurir szerkeszlöje nagyon dicsérle.

A komoly szaktudás~al vég~:etl rendezt>s IlfillY munkájában dr. Erlach Sándornnll, főként Szöke Je­nő ny. iíímérnök és Frankiurl Imre voltak f>rl<'kes st-gilíílár~ai -

A 1-I.G.E. ki<illi!úsfinHk biráló bizoll~á!-{a a kövel· kezií dij:tknt áll"pilolla m<>~ :

Kol/elltiv kiállílú.~ukérl diszaklevelet n} Prtell : EJ.lri (•rs• l1i Urildlllorn. Euri liil(áptalrm •'s papniivelde ur"da 1mai. !\-1, llir. éillami h•'rurad'rlom, Kompolt. M. kir. sziil--'!>zdi PS bnrirsz11li ~z,d1islwln. E!.!Pr. Anmy­olden•lel: AllriÍrÍ'i szíil<ilt>lep!l<í r. l . Ecs,;d,

G!liimii/c.~- és llerl<;szeli lliállításullérl m.mvok­lt>Vf·IPI: Bumn Kriro!v po!!-lfirmt•sler wtzdasi•ga. E1-1er. Nagyl1állói __ Kállay Zolllin min. mz'itl~(iíniill l!azdmá­J.lB, Ew·r. O~:v. Pitszthy Róz<ilw, E!:er Dr 1-lir><ch Al­bf'rl urarlnlma. TFtrnam<·m. Braun Giibor J.l\"ÍimiilcshPr­gm·.dn<it!-lé1. Tiszr~füred. Ifi. T,·,th Andri!s l<~islwl<iia EgPr.

E;.iislo(d,•velct : Et!N vEiros kerlmunluístelt·pe. Dr Ger!-l'''Y Erníi gazdm;;Í!!I'I. 11(•\"f'S. c.,itfiHt Gioza szfílíi- ''" !-l\ iinriil('slelt•pe, Erd<ilt>IPk. } lt•rr T•·slvPn•l( szölöt,•lt•tw. G1 önt~yiispaiA

Eli~nwrii old<'I'Pid: Dr. Váczy Mihfilv l1ir. ,::nz­d.,s/rgi feLH:I·elii. Erdőtell'l(. Dr. KozmH (jy{ízii, ch11m· pi·~non t•~nv<'Rzel. E!.!er.

Bordsza/i /liríllildsul?érl állami menyrrrn~l : Brau n Károlv pol!-lúrrnes!• ·r, E!<lPr.

Áll•~mi ~t.üst,··rmf'l : llevc!w Guszl1ív nv. vm. líí­.iel.l\'ZÍÍ. Et:er, nag:, kállói Kállay Znlltin min. os~:tlily· főnök. El{er.

ÁIIRmi brom•érmel: Or. Braun B. é~ G,•za, Eger. Csalh<i Gioza. Erdíilt>lt•l(. Szt~jlai Sándor, El{n

Elism<>ré.í oklevelet: Benes gazdasáu, t:.rdölelek. Corvin Áruház márknzott bikavér, Budepesl. Derszib Ödiin Egr•r. Dr. Gt>rgely Ernő, Heves. Liiwinger Lász· ló, Euer. Polgár Borok, Heves. Slt"iner testvérek, Eger.

Mezógazdasági ipar kö. éból aranyoklevéllel. Rupert Antal kádármt~sler, Eger.

Elismerő ol(levéllel : Alfa Separalor R. t. képvi· selete, Euer.

193R. október 15 HEVESVAI<MEGYE 9

Látogatásunk a gyöngyl•i váro•házán.

A gyöngyösi termelök katasztrofális esztendeje.

L1punk elsií számlinHk me~jPlent>se óta mindiR bizonyos júleslí Prz,.ss•·l !Ppliink be ll gyöngyö-;i vá­rosházll úrlon fnlai hiízé, m.-rt mindig éreztük, hogy olt éi{Y S(•ha n·~m lanl1Hdó, nilgykoncepcióJU alkotni ul~tm'ls do 11{cJZik a város pol~árai jobb jövőjinek ki­munkálli~firl.

Tl:lltin ttz elsö alkalum volt mosl. amikor 11 vá­ros kivil'ó p•Jlgármesteréne:l, dr. Puky Árpádnak, s minlegy 18 .,v óta érlekes munkatársénak. vitéz Kiss Kitl.nrtn pi11cbi..:losnail homlokitn a !{ond szán­lolla rm•ly b·1rtv.dákat IAttuk, amihor fájó szivvel Pml•·he;l,·k m,..l.( b•rdc•sün\;re a gyiin!-{yösi termelöket ~rt ezid··i :-ul1o' CSélp"Ísokrcil.

Ilu.!. fol.(iil!n ,t aLwtlwssunk 6 gyöngyiisi pol­gftrsnf.( l\éllaszlrófúlis ves~:lesei:t'-röl. - kir"g-adunk néllilny ~zl'mol. Ime: 11 mult t'vi 18 OOO q. cseresnye terrnéss,,J "z··mb. n nz id.'·n cr.". 1000 q. terml·s volt c'upún. n:nely mirde!-{V 5UO OOO P. vesztesé,~el jelent.

A mu 11 évi 4UOO q b"rack helyplt csak 200 q lerrnf'!l u;; id.·n. s ez megint cea 150 OOO P. l1árl mulat.

A rnc•g,..J,i~:íí i-vi 761 q. dióterméssel ST.emben ilZ id:•n c~•k 21.') q. volt.

A ,_ V<1S/.i ia~v e< H kellemellen idöjftrás ö SZÓ·

löb~n i-; rn·'rtwleil,.,:n károkat olwzotl. A gyongyösi terrnt·liík ,•,·enie minle~y 90-l 00.000 hl"klo bort szü­rt•lelne:t, urnel1 lwz hli7Zii~zánnli:!ndó m1'g ö C<eme· geszölli !•.·rrn"s i-;. amt>ly H'st:nmiiVtt. minle!lY 30 OOO h,,kf•,lld;, f,.l,·i me.!. llo;~y az ill rnutatkozo l;liroso­dá~ mih <~ll na ll\ fo ilU, ·- l edán lf'gfr6ppánsöbbMn Gycin'.(yi>s v1i: os sl:ljúl lv:uiPseben levő !lzőliije mu­latja. ilh••l J"c.útt H leglök~ldesebb v-'dekezé,nek, - H mui! •'vi :~tiü heldo borral szemben uz iden csu:J'~n 121) ht•klo letrnt•ll.

A f·,nli Ild-ilok mulo~lják 11 gvöngyösi termelés Pl'idei sul1o~ ldtlii.hliijál, H • Plynek lételt.il figyel•·m­n" v'\':>, a mu't ,., i cca. 2 millió pt'n~rí bevi-tellel szemb ·n csup:1n kmiliú bev,·tel mulatkozik. amely­twl\ f ·le 11 'id ·ki feí:lwz,,talta esik, Ul/Y ho11y a gyön­J.IIii~i ter'llel •. ík Pl.•'' i ö's~·"'b:·vetele csupitn cet1. 2"iil.t:OO p.,·.•l zliru!t.

.·\ st•:vos csnpc'ts elsösorban Gyön!(viis termelői! <·rinletlt•, merl hisz··n a munkásság élZ időjftrás miall megszaporodott vedel\ez•'si munklilatolwál mt>g több munku,,lk<:~lomhoz jutott. - bár ar. ill szerzcll t::lö­nyel PIVl'szitetl,. 11Ziillcd, hogy az összezsugorodott export kcvest>bb csomagolómunkásl tudott foglalkoz­tatni.

A termelíik<"l <'rt sulyos csapás szomoru ltöv('l­ilezményeil lerme~zetesen Gyöngyös t>gész gt~zd6sá­!ll élt>le megsinyli.

Bár" l1egyf•llen tavHszi fagy már jo .. löre jelezte fl gflzdasági elet hitetlen mértékü károsodását. - fl város kiváló polgármesterenem lankMdó erővel fogolt hozzá munkealkalmek lélt>sitéséhez. Elkészüllll baromállás csatornázá!!a é!l vizvezeléki munkili, amely miniPgy 50 OOO P. összegel jelentett. Véj;lrehejlották az aszfal­lozási munkálatokat, amelyek mintegy 80-90 OOO P-t jelenletlek anyagszükségletben és munkebérben.

A baromálláson épülő Üti. épülel is, amely cea 4200 lé!lköbméler llfi!IYSftlfU, uwyancsak kb. 130 OOO P l'pilé~i összegel jelent. kenyeret adva sok iparos és munkáskéznek.

A termelésben mulatkozó idei komoly veszle­ségekkel szemben Gyöngyös gezdasági életének, dr.

Puky Árplld által me~leremtett má~ik komoly ténve­zóje: H Mtilrfl viszont k1tünií eredményt mutnl. Vi­ruló, pezsgö eid volt n gyöngyösi M'ltrában, ugy­hogy hel H szanatóriumot i• beleszámitjuk. ez év végéig minlegy 2fí0.000 re lehetéí az Ál!ynApol( száma. - amely pénzben kifejet.ve cca. l.GOJ OOO P bruttó bevételt jelent.

Dr Pul1y Árpád t'lőrelálását és lwncej)ciójának nagysáf.(ál ez 11 szám i.~ fényesen igazolja. Ö agya­nis evek hosszu sora óta hnngsulyoziH, hogy nem lehet egy város pul!lár,tigának gazdasági életét egy szegre Hk.~szlani. Nem elég a gyümölcs, csemege­szölő Ntb. lermeJ:•sének fol1ozá~a. nmelyek eredmé· IlY<" il ezer vPs.o:ely iem eget i. h n nem a Mátrál i~ minden "szkötzel fejleszfeni kell t's nem rajta mu· loti. hogy Gyöngyös gazdAsÁgi életének harmadik IP.nyt·zőjtil. a li~nilel nem lehetell reálisan eddig az illetékesek m•·g nem érlése miatt halóerőként be­kapcsolni.

Gyöng\ ös kl váló polgfirmeslc!re nem csii~ged, bár látja a csöpl'ls nal(yságát s annak esetlegPs szo­moru következményeit. - de el van szánva annak teljes l1ivédésére. l'vlinden ereiével azon lesz, hogy a kormány f•gyelmél a veszélv nHgysagara ralra­nvii~H. hogy kellő támogatást szerezzen teli munka­aliiHimak lelesilésére, - de t>l van szcinv1:1 erra is. hogy M város szociális gondoskodási1 az ellálatla­noluól, ·- rnerl nagyon sok lesz a l1enyérnelküli kellő időben megfelelő mérlékü legyen.

Gáspár tábornok szobra Hatvan ban. A rPndőrségi palota llis virágos parliiában uj

szobor áll Gáspflr András tabornoknak. ti ,J8 as sza­badsádwtc dicső alakiának szobra.

Révás~: Jó;.sef rendőrttmácsosnak. a halvani ki­rendeltséf.( vezelőj-'!nek nemes hazafias érzése, s a város kulturális életének fejle~zli·se iránti szerelele és törhetetlen rnunl1akedve ilivia életre a ffifli.!YHr vi­IPzsf'l{llf'k " kivtiló képviselói"l. a hatvani csal~:~ örök­érdemü hrís~t.

Október 6 án, az eradi dicsó vertanuk gyászos emlékna~·ján J.,pJ,..zték le a szobrot.

Hir ing Gyula m. kir. lwrmán) lőltmácsos emel­kedett szellemü, halofias erzéslííl áthatolt ünnepi be­széde után (gnticlv Béla gimnilziumi lt~nár ismerlel­te a 48·es hatvani c~al6 törlt>nel~l. s m11gas szárnya­lásu beszedében glorilikálla Gcí8pár tábornok alal1jál, - peldaképül állilva öt 6 mai ifjuság elé.

Fülöp István közséf.(i biró meleg közvetlenst'g­gel elmondott záróbeszédében hálás köszönetet mon­dolt Reváaz Józsf'f rendőrtanác-osnak M szobor lét­rehozása körül kifejtell fáradhetetldn munkájáérl.

Házasság Hegedüs B~la ipartestületi alelnök leánya. Vilm11 es dr. Nyilrev Juáchim orvos f. hó 16 -án tarják esküvőjüket fl hatvani plebénia temp­lomban.

elslrendlli egyedek 611andóan kaphatók.

Tenyészkan ok

S • 1 y p V6röamaJorl Uradalom. Poeta, vasut ~elyp. ------

10 HE\'ES\' ARMEGn" 1938. október 15

A Kormányzóné "Magyar a magyarért" akciójának viaszhangja a hatvani kereskedő társadalomban.

Az 1:1 lelkes !elhívás, amely a legelső mHgyar asszony: nagyb..ínyai vitéz Horthv r\1ildósne f>s vil_e_z lmredy Béláné nemesen erzü lelkeböl szózHI altJkJ~­ban elhangzott, a mRgyar hazH minden ~;yermeke­hez. - meltó visszhangrft talált a hazafias érzésű hatvani keresi<Pdőtársndalom tagjai közölt is.

Az Országos MHgyar Kereskedelmi Egyesülés hatvani csoportjának választmánya Vig Vilmos el­nöklete alatt i. hó !5-én este tartoliéi válaszimányi üleset a Polgári Kör helyisegében, Rmt>lynek első tárgya az HZ elnöki indítvány volt, hogy Hatvan ke­reskedöinek most. a magyar nemzetre nezve sors· döntő időben cselekednie kell és szivvel-lélekkel tá­mogatnia l<ell a legfelsöbb hehről elhangzott kere­lem értelmében a Felvidék szükölködö mt>gyar la­kosságát.

A választmány megjelt>nl lagjai a legnagyobb lelkesedéssel lettél< ml'lgukévá az elnök indiiványál es flzonnal megkt>zdték tJ gyüjlésl, amelynek ered­ménye percek alatt rneghaiHdta a 200 P.-ől.

ElhHiározták, hogy a gyüjtés! egy-ket nHpon be­lül az összes !Hgok közölt lefolyta!ják. - Lepunk más ht>lyén közöljük az eddigi gyüjlést részleles t>red­menyél, amelyne!< összegét a rendelke;r.e,hez híven a 66 sz. cs'.!kldapon juttatják el t• nemes akció cél-jára.

A válaszimányi ülés az elnöki javfislatra fog­lalkozotl egy közPii időben tnt"gl,.uiRndó nagygyűlés rendezésével. amelyen iontos kereskedői és termelői érdekeket vitalnának meg.

Bejelentelte az elnök:fl válRsz!mánynHk, hogv a rniskolczi Kereskedelmi és lparkl:lmara elnökét, Fe­renczi Károly felsőházi tagul személyesen keresle !el és felkérte egy alkalmi előadás meglarlására. A Ka­mam kiváló elnöke a felkérésére a legnagyobb kész· séggel vállalkozott RZ előadás meg!artására.

Felkereste továbbá Kulin Istvánt. a Tiszajobb­parti Mezögazdasági KamttrB elnökét. - hogy ezen a gyűlésen. amelyen iontos termelői érdekek is szó­bR lognak kerülni, - a Mezőgazdasági KamHra is képviseltessP mHgál. A Kamara nagyl10ncepcióju el­nöke készseggel kijelentette, hololy a KamarH a gyű­lesen feltétlenül képviseltelni fogja magát és a gyű­lésen szönyegre kerülő, gazdaérdekekkel foglalkozó kérdéseket előbb az érdekelt községi, aztán a járási mezőgazdasági bizoltsággal le fogja IArgyaltalni, hogy azok javaslatai kikristályosodott alakban kerülienek a gyűlés szine elé.

Felkérle lovábbá a HevesmegyPi Gl:lzdasági Egyesület kiváló szaktudásu, és a halvHni érdekeket mindig melegen lámc gl:l!ó igl:lzgalójM, Balogh István gazdasAgi lflnácsost, a termelői és kereskedői közös érdekekel érintő előadás meglarlására. amelyre Balogh István szivesen vállalkozott.

A válaszimányi üles elhatározta, hogy .. rre a nagygvulésre, - amelynek időpontjál késöbb logják meghatározni, - meghívja a Külkereskedelmi Hiva­talt, a Magyar Exportőrök Egyesületél s azokfil az exportőröket, akik Hatvanból s Halvan környékéről idénycikkek exportjával eddig is foglalkozlak, - a vármegyei kereskedelmi egye-sület~ket, a járás keres· kedőit és lerme:öit.

A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt gyulé­sen több értékes felszólalás hangzott el, Heidrich Já-

nos alelnök, Károlyi Manó. Duchony Árpád, Schwarcz László váltJsztmányi tagok és a gyülésen vendeg­ként résztvevő St>bők Jenő lapszerkesz!ő részéről, majd az elnök meleg szavakkal l<öszönl el Kis~ Pál háznag~:lól. aki hazafirts lüi!elességének elegel teve, kHionéli szolgáléilra vonul be.

:leflexiók a >•Középiskola és a iogi szakoktatás<< cimü cikkhel !

lrta: PEDAGOGUS

(F olylfllás.)

Pontosabbilo kifejezve ez azl t1karja mond:111i, hogy a l<özépiskola él m11i any11gi iisszeállílásilban és celkifűzf>seilJen egyformán tekinletfel Viin i1 i<Ü· lönböző föiskoll:li, ill. Pgyelemi studiumok mindt'!ü·i· kf-re. azaz egyiknPk st'm l~t'dvPz a rmísiknuk a hat­rányára. Egyforrn/in elökészít bármt·ly tudományá~~ra, lerakirt az HIApokélt, hogy azon ft>lf>riilht'ssen él majd l<esőbbPn kialalwlt egyf>n Pgrisz in!•·ll.-lduális t·n•üle· te, hn ugyan szabad ezt igy mtll~dnnunl~ ; rnPrl az egéSZSPges es PieVE'n lelki és inielieldualis erők SO·

hasern szűnnek meg lüklt'!ni; gycrupodní, duzz11dni alwrn11k foldonosan felft>lé íveiri von"lban. Az t'gt"•sz­séges szell;mi elt'lben ninc~ nwgáll<is. mert ez stag­nálás lenne. A lelki eríík h11lni alwrnBI< s slrul<lur­elemei rtdollságainak mt·gfelt>líí lf'rüi<-IPn épílil< to­vább a maguk épületet; rnt·lynek alapj~lil a llözép­iskola rt1lda le.

Igy tt jogtudomány !t-rén is. NAgyon is kocká­zatos állilás lenne a kiizt>pi,koln lanitl;si nil\ a~lilól megl<lgadni azt, hogy annak alig \·tdttmi, \'él!IY ép· pen sPmmi oh an lwpcsolalél nincs a jogi sludiu­moki<HI, hogy azt szerencsésen elősf'githetnf>. A középrslwlai tanilási idö alilll H mlir t,mlitell intel­lektuális erudilió melletl a latin nyt·lvi studium nem lekicsinylt>ndö támogatás az elsajillitotl lt.tinnyelvi készsé(;level, régiségtaní ha igl'n l1is mt··rlékü isme· retévei.TPrmésze!e:.;en definíciókat, meghatárm.áso· kal oly formában, mint H jogi mcglwtfirozások a l1özépiskoiH nem ad, de nem ad más t:..~domány­ágazatban sem. A középiskolai történettanulmány ideje Hirtit bőven adódik alkalom HZ alkotmánytörténeti alapfogulmakon Iul csHknem a mBgyar Hlkotmány fejlődesenek kert·leit kiAcsolni, rníg ugyanezPn stu­dium keretén belül gazdlisági ismeretei<. gHzdt~sági rendszerekkel való rne(.!ismerkedt's is nemcsak le­helségPs, hanem kötelezií is. Természetesen t>zekel a szpmpontokHI minl par exellence jogi bt>vezető részeket nem domborifja ki H középiskola. De el· raktározódnflk l:lZ emberi lélekben, annak szerves Bikatelemeivé válnak, hogy l:llkalomadtán az asszo­ciáció révén megkönnyitst>k a ráépítés!, a tovább­hall:ldást.

Az emberi lélek olyan minl egy nagy s7.őnyeg, melyek kidolgozásR egész élf•len egy pillanatra sem szünetelhet. Kora ifjukortól szövik a száiHkat, de az emberi termeszetből iliiolyólag eleinte csak egy irányba halad a szálak felvetése; ezPknek stabilizá· lása, szilárddá létele; A vetélő munkája, t1 lüggőle· ges szálak álcsomózásR késöbb indul meg a kon· centráció mun~ájával. De ez még mindég csak intel­lektus lt'rére vonatkozik. Az associáció révén ujrtbb és ujabb álcsomózás eszközlödik, de a szőn_yegRiap végtelen nagy; fellepnek az érzelmi tényezők, me· lyek csodálatosan, egyénien szinesilik ki a felrakott szálakat és csomókat. Az élet gazdflg változatos· sága, az emberi természel hHjlékonysága csaknem

1938 október 15 HEVESVARMEG YE ll

kiclemezhetetlen munkát végt•z ezen a szőnyegen, melynPI( szövését lenn kPzdtük meg a gyermekkor­ban. Kiütköznek mHjd rajlll nagy egyezőségek a slukh.arhajlamok szerinl. talán vezérmotivumok, de­éppen ttklwr lesz h11rmonikus. ha a vezérmolivu­mol( egybeolvadnak 11 környezei szinekkel, sarkta­ltmok és szö~leienek; de gazdagok.

Házasság. Annus Ferenc az egri Korona-szálló élterrnének főpincére most esküdött örök hűséget az egri fös~:ékese~yházbHn Pozsgay Klára urleánynak. A Korona szimpttlikus (iipincérél 11 vendt>gek kö1.ül igen sok<m keresték fel üdvözlő láviralokl1al és sze­rencsckivlinalokkal.

\7itéz rluk Gusztáv vdrmegsei gazdasági felügselő ielentése

a vdrmeyse mezögazdasdgi helszetéröl.

Hevesvármegye közigazg11lási bizottsági ülésén vitéz Fiuk Gusztáv vármegyei ~azd11sági felügyelő 11

kövelkt·zii j~l··nlésl adl11 elő a vármegye mezőgaz­dasági helyzP.!éröl.

Az idöjár.1s mult jelenlésern óli! állandóan ked­vezrillen. A bár kismérlékben szükséges csapadék gyakorivá Vl'tll, ami részben a betakarilási. másrészt pedig a s1.tintási és VPiésl munkákat Prősen befo­lyiisolta.

A korai vetések jól keltek, fejlődésük is meg­indult.

A rt>lel1 és lellelök állnpoli! kedvező. üde zöl· dek s 11 marh'i rnt>g elel.l'endő táplálékot IHiál, bár 1:1

lápérl,··k l1<•vt>s. A kesei lt·rmény•·k betakarítása még folyamHl­

ban vnn. A szüret nagyrészbt>n efejPződöll, rnerl 1:1 sző­

lösguzdál( a kedveziiilen idö folytán korán kezdték mPg fl sziirPt,.t. S ... jnos. hogy ennek folytán fl mU!l· Iok min,·íst'ge is gy<·nge. A nagyobb. jól kezelt IIZŐ· Iiíll s~ ü rt> t<• m•;g folyamalban van !l ill a minőség is ki .. )Pgitö, bár 111: t•liizö PV minőségénél sokkal gyengébb

A rninöségi velömag termeléssei kllpcsolatban a vcliírnngvftl( kiosztlisa bPfejezesl nyert. Kiosztaloll össZ!'sen 42 q rozs, 1260 q készpénzbuza és 1460 q a jüvö évi termésből visszatérítendő buza, végül HO q cserebuza.

Mezögnzdasági munkanélküiség ezidriszerint nem muli!llwzill, aminek .lka 11bbHn rejlik, hogy sok munkáskez fegyv .. rgyakorlatra vonult be.

Halálozás. A közc>li napokb11n hosszas beteg­st>g után t>lhunyl Egerben Szirányi (PHlik) Titusz ny. telekkönyvvet:f'lő. A köztiszteletben élt és 65 éves koráb11n eltávozott St:irányi Titu8z mögöll egy érde­mekben gHzda!{ szell és mozgc.lmas emberélel ál­loll. MPgyeszerle ismerték nevét és sok11l beszélnek még ma is frontharcos bajtársAi a Przemisl várában lt>folyt harc:okban, majd az orosz hadifogságban átélt viszontagságairóL A vár dicsőséges védelmé­hen fl vártüzéreknél küzdöll vitézül. A htidifogság kesPrü kenyerét Turkeszlánblin elle és a kommuniz­mu'! kitiirése után a hírhedt afgán-lázadásnál sok bajtársának mentelle meg életét. Késöbb mikor a kommu:1islák öt és bajtarsait a vörös hadseregbe akarták besoroz ni, nc1n ~ enedmagával megszökött a

vörösek fogo'ytáborából, ahol előzőleg halálm ítélték és l1i likarlák éppen vége7letni. Tevékel béreltek az afgánoknál es a bajtársak szerelett Titusz bácsijának vezelési-vPI ezer halál veszedelmei közölt 45 napilf menekültek a kirgiz sivatagon ál talár földre, ahol végre a fehér ellenforrAdalmárok kezébe jutollak, akik uzután S.dbériábt~ szállitollák a sivatagi utazásban megviselt m11gyarokat. Mosl btuálaint~k és ismerősei· nel(, volt bajtársainRk nHgv részvéte kisérle sirjába az egri temetőbe Szirányi Tituszt. Dr. Szirányi Tibor belüg~·miniszteri fogalmazó, volt hevesvármegyei al­jegyző és alispáni titkár, valamint Dr. Szirányi Fe­renc egri kir. járásbiró édesatyjukal gyászolják az el· hunyiba n.

llllálna•tövek, földieper•palánták

(nemes fajuak) kaphaták

Dr. KÁLLAY ZOLTÁ. gazdaságában, Eger, Érsek utcai.

A kereskedók országos nagygyűlése Egerben megalakította a lillagyar Kereskedók Nyugdijegyesületét.

Október 2-án Egerben nagygyűlést tartolt a ma­gyar kereskedői társadalom. Az o1szág minden ré­széből kiküldölték megbizollaikal kt'reskedöi testü­letek, egyesületek és érdekl<épvisel .. tek. sőt azok is, akik megjt-lenesükben akadályozva voltak, ir1ísban jelenlellf>ll be, hogy csatlakoznak uz Egri Keres­kedők Egyesületének országos mo7g"lmához. amely agilis alPlnökének, Illés Rétának ismereles tervezele szeríni kivánja megoldani lJ kereskedők ört>gkori nyugdíjának és aggkori vagy rokl1anl ellátásának kér df'sél.

Közel háromszáz kereskedő vett részt az egri naRygyülésen. A vonaton érkezöket a vasuli pálya· udvaron 11 város l<özönsége nevében Frank Tivadar polgármesterhelyetles városi löjegyző foglldln meleg üdvözlő szavtikkaL Fero>nczi KEiroly kormányfölaná­csos, H Miskolci Kereskedelmi Kamara elnöke kö­szönte meg az üdvözlési a kereskedői társadalom nevében. Az érl<ezök ezután az egri kHrlársBk kisé­relében a fronthnrcos zen .. kar indulói mellett vonul­tak be a városba. A 60. !{yalogezred h<ísi emléllmú­véhez vonult ezután a menet és ill Berzy Sándor, a miskolci KPresko>delmi Társulal elnöke hazafiils be­széd ki11éretében helyezte el a kereskedők szép ko­szorujál.

A vármeg,·eház disztermében ll órr.•kor kezdö­dölt meg líZ országos fontosságu kereskedöi gyűlés. Gröber Jenő az Egri Keresl1e.:lők EgyesülelénPk el­nöke meleg szBvakkal köszöntölte az előkelőséileket és szivélyes hangon üdvözölte az ország llereskedöi­nek képvisel elél, majd ismerlelte, h<>!IY az egri keres­ked ök kiváló karlársuknak, Illés SPiának ismert ter­vezelét magukévá téve, orszáRos mozgalmal indi­tollak a nyugdíjkérdés mielőbbi megoldására. Az or­szág kere11ked<íi mindenütt örömmel fogéldták a moz­Ralmal, limelynek eredménye a mai gyült>s és ennek egyPIIen célja. ho!!v kimondj11 a nyugdíjegyesület megalakulásátillés Béia tervezelének alapelvei szerinl.

Illés Béla az Egri Kereske::lök E~:yesületének al-

12 HE\'ESV ARMEGYI:. 19:j8. október 15

elnöl~t• a tervt-zd elki·~zitöjP. az összes me!lielentel< viharos oviaciójálól kisé·rve állot! fel ('zulán szólásm és állaitinos fil!yelem kiizöll ismerleile n'szlelesen is nyugdijlt·rvezeld. Veglil elölt-rj,.sz.ldle hatitro7.ali ja­vaslalitl, amely szelint a g' u les kirnondjrl, hO!!Y a Mal!vHr K··reskt-dök Országos Nvu~clijt'!l\'f'8liletel ll­les .Bel;, tervt·zele nlapjún megHlakitt • t's a részleldl kid11lgozásiila, s n gyakorlati mt>go'dilsol1 l<ivitelére, valarnint uz <ilapszabo~h·o!l köteleúí,·i'i Ideiere PS a n} u~o:dijb<·h <'l! Cll lerovi•~iwak rnindenkire v ts ló köte­lezővé léte!t'•e t'lőllé,.:zitö bizotlsfil!ol kü!d ki.

Lányi Marton dr. orszál!!l} ül~si képvi!'lelö. a l<épviselöház nlelniil1e, az f'!!ybegyü!tek lelkes eijen­zést• l<ö:röll sú•lt honti a juvasiR!hoz. minl jogfis7-ember t>s uiH~rPsileclőll b:uál.ira. Kijelf'nlelle, hogy nagy­jeknléí,;évü a l1erd~s t'< ennek me~o~o!dá~ám f!llll'll­mHsnak és megvalósithalónnk találja az Illés-tervel. E lf'rv szeríni mindazl, amil kapnak H l.ereskedöl< a n} ugdijegyesülettöl. az önelltítás alapjÁn kHpjilk és nem kérnek Se1111nil HZ lillarntól anyH~o~ird1ban. A resz­letel,bPn lehetnt-k ellf·rő vélemények. de általiinos­sá~ban el kell fo!ladni fl javf!sl1-1!ol. hogy már most megniakilsák a n~ u>(dij .. gyesületel.

Tobb felszól;,lás utitn Verles Emil az OMKE orszÁgos elnöke elismPressel endel1ezell mPg Illés Bf>la lelk .. s odaadit,~fll vé~zt-11 munkájáról. Kf.rle minl az OVI KE képviselője is. ho~y tekinl~enek el a további vilától es lt{ies egyelerlf>ssel mondjiik ki, hogy me~<d11kult a n) u~dijintezel f>s a vt>úrlö bizolt­siigni azzAl a köte!Psst'~gcl és ünnepi mf'gbizássr.l küldjf.k ld, ho~N a kiirdésekel, rf.szletekel és a töb­bi llzül.séges lennivalólwt H végleges megalakulásra elöl1es7ifséll.

A ~) ült>s hódoló távírniban köszöntölte Horthy Miklos kormiin-"zól. A legelső ml1gym embert feláll­va ünnep!"lte a nagygyüles.

Ezutl'in HZ C!.l)'eS leslülf'lek killüldiitlei szolal­tak fel. Hálával és szereleliel üdvö?.öltek lllfis RéiH lervt-zelél. amely a l<!"resl1cdííi társadalom nagy sza­cialis problem8jál follia me!.loldani. Ezulán t·gylliln­gulag elfogHdták H h~tlározati jRVH,IHiol és megvéÍ­Ié•szlollák az előkészilő vezérifi bizottság tagjait.

A gyűlés ulán 11 Koronilban bnnkdl volt, ame­lyf'n számos pohárl<öszönlő htmgzoll el.

Df.lulán a kereskediik me!lh·kinlelték a város nevezelessf.geil f.s a legkellf'mt'sebb emli->kekkPI lá­vozlak 1"1 E~o~erböl. A banilellen részivell delegátusok mind.-1.1yil1e a legnagyobb elismf'rÉ's~.el t>mlékezelt meg R Korona világvárosi szinvonaláról, f!Z Pl!lőrendú ételekriJI és a párHIIanul figyelmes kiszolgálásról, flmf'ly U nlerreiner János vezetése al alt kezde :fi) l fogv11 jf'llernzi az egri Koronát.

A hatvani járás mezögazdasági bizottságának iilése.

Dr. Szigeli Pál cslinyi foldbirlokos, a halvani jlirási mezőgHzdasági bizottság al•·lnökf', szeplember 25 én ülésre hivlt~ ilssze R bizollság IHgjail, amely alkalommal megválasztották a községi járadékbizott­ságok lAgjait

A mewválaszlollak névsorát az alábbiaJ..ban kö­zöljük:

Hatuan : Elnök Báró Ht~lvany Endre. Tagok : munkavállalók részéről : Gábor János és Homok Ja­nos. munkaadók részéről : ilj. dr. Tuzson János és Túry János.

Csány: Elniil< Gf'czky Dávid. Tagok : muuka­vállalcik n>súröl: Csöke András es Csépliny Fert'nc, munl1aadók resúról: Gáll lstvlin es Juhász Gviirgy,

Hort: Einöli Juhász Jiinn~- Tagok: munlllavál­lalóll rész->röl: Kiss Fert-ne és Czibolva Jlinos. rnun­kaHdók részéról : Juhász D l\·id PM Nagy P. Jr,zwef.

Ecséd: Elnöl< Buzl1s István : Ta~ok : rnunkavál­lalók ré:<zé1öl: Kollár lsl\'tín és N11gv Júnos, muniHI­adc<k n'széröl : Boi! a János és ifj. Kiin'; ves Á• pá d.

Rózsaszentmárton : Elniik Báti Ferenc. T11gok : munl<aváll>dók ré~z,;riíl : Dórn Jlinoo; és Báti Jrinos denn, munl<nHdól< rt>súrcil: L<Jcik Jimos ''>~ Billi Já­nos lót

Apcz: Elnök Sz•·nl·lvúnv Fmlw~. 'L•~o~ok: mun­kavállalúk rP:<zc>réil : Harimann András és Hede Ist­ván. munk11Hdól< re~ú·riil: vitéz Levf!y f,.r.,nc és es Sidló B, rltllnn.

Szurdokpüspöki: Elnök Dr. Malua Jtinos. Ta­gol<: munkavitllalók rt>széréil: Vurlla Jrínos és Ko­vtics lslvitn kári1sz, rnunlwadúk rc>sú1iíl: Memus Jó­zst-f és Nyilas J<')nt·i.

Ptíszló: Einöli Radecski JózsPf. THilOk: mun­kavállalóll résZI r öl : va~ Ist VÁll es l~;icz Jó z sd. mun­knad•'•l< rPszi'riil: AJ, pi J;ínos és Wohl Sándor.

Tar: Elnök Bt1log Imre. Tn!.lok: munl~avál'alók ré-súriil: Nagy \lthály SzPIJ es ~ándor Imre dudli!!, munlu,hd"l< részeról : c,ereszny··~ Alc~dár es Bdlogh János.

Husznos: Elnök Varl.(a lslvlin. T''~!ok: munka­vállalók résúrr.l : vitéz Marsú BertalRn és Kanyó Allwrl Sl'indor, rnunkt~adól< részi•röl: Illés Bertalan és Kanyó lstvtín.

Nugyhdtony: Elnök SaliRy József. Tagok: mun­kavállolók resn'röl: Bmtith Gr.Lor f>s T,;,h 1~1\·án,

munkandc'•k részértil: S.,nbó l~nácz é~ Su\uk B. Józsd.

M O D E R N RÁDIÓCSODÁK

ILLÉS BÉLA r á d i ó sz ak ü :r. letéhen

Egt>r, Telt-ion: 230

,

ELAD O gyümölcsf6k,

1-4 évesek, bokorrózsák és Thujúk 50-100 cm.

magasak.

Árjegyzéket bérmentve küld :

Keserű Bálint gyümölcslaillkolája_

Pusztamonostor. Szolnok megye.

IRODALOM. Caillagok utja.

Fóthy János hangja lágy éa behizehrö. Valami ábrándosan és melankóliásan lejtő melódiája van ennek a slilusnak. minl egy Chopin keringónek. De nem koholt és nem .. költött" egyik fi,..urája sem, sa törlénPI nÉ'ha szívetfacstuótm reáJi,. A valóság bil· lenlyúin játszik a surzií, de olyan virluózan és meg· indultan, hogy a való~ágnRk völami szebb, tisztultabb és igHzabb mása épül fel a hangokbóL

Fúthy János rrgényében a lira lelke a lörlénel• nek. A mest" olyun súiPs alapokra fektetett, olyan gazda~. válto~t:los és Fordulatos, hogy ha megfosz· lanók ellöl a mindenl á!ilaló, desztilláló és lompiló lirt~iság 1 ól, a kt~landregények izgalmassá!lával és iro­dalmiallrmságával versenghetne. Fóthy János epikája szerencllésen olvasztolla magába a szerzó irodalmi pályafutásának különbözó élapjail : a költő érzékeny­ségél és formamüvészelél s a krilikus ízlését és vá· laszlékosságál.

Az irónak sok mondanivalója van ezzel a re· génnyeL Nem igyekszik a regényirás formulái szerint. hőseinek arányosan eloszlani mondanivalóil, hanem előlép, s megindult, szines monológokban adja elő mély, bölcs és emberséges mondanivalóit. Es mind­ezl olyan lermé!lzelesen és magától érlelodóen teszi, hoqy az olvasó el sem tudja képzelni a regényt ezek nélkül a fájdalmas oszinte, megrázó és vigasztaló vallomásol( nélkül. Általában : az egész mú annyira harmónikus, kerek és keresetlen, hogy csak a lermé· szelben találunk hasonlatot számára. Olyan, minl egy t>rell IIYÜmölcs vagy egy fenyöfa.

Mt•gjelenl a Singer és Wolfner Irod. Intézel ki· adt:silbcm.

A hotvani járás fós·7.0lgabirájától.

30-16/1938. szám.

PálJázali hirdetménJ. Hevrsvárm••gye hnlvani járásához tartozó Ró·

zsaszentmf.rlon községben elhRiálozás követk·ztében mel(üresedett vezető jegyzői állásra pályázttlol hir· delek.

Az állás javadalma : Törvényszerü fizetés, ter· mészetbeni lakás, mely áll 4 szoba és mellékhelyi­ségekböl és 2 hold és 1259 négyszögöl föld hallzná· lata.

Felhívom mindazokat, akik fenti állást elayerni óhajtják, hogy képesilésüket, eddigi müködésüket, erkölcsi és politikai megbízhatóságukat igazoló ok· mányokkal felszereJt kérvényüket hozzám r. évi ok· tóber hó 17-én d. e. 12 óráig annál is inkább adják be, mert a későbben érkező, vagy hiányosan feJsze· reJt kérvényeket figyelembe nem veszem.

A választási eljárást október hó 20-án d. e. 10 órakor fogom lefolytatni Rózsaszentmárton községhá· za tanácstermében.

Hatvan, 1938. évi szeptember hó 16. vitéz Tömösváry János ak.

f6ezolgsbir6.

Gyöngyösi járás f6szolgabirájálól.

4135/1938

Pályázati hirdetmény. Hevesvármegye ryönllyösi járásához tartozó

Lud~:~s községben lemondás folyhin megüresedett ve· zelőjegyzői állásra pályázalot hirdelek.

Az állás jbvadalma : Törvény szerinti fizetés, természetbeni lakás 10 hold 525 n. öl föld haszná· lala.

Felhívom mindnzokat. akik fenti állást elnyerni óhaj ják, hogy képesilésüket, eddigi müködésüket, erkölcsi é11 politikai megbízhatóságukat igazoló ok· mónyokkal felszen It kérvényüket hozzám f. évi ok­tóber hó 24 én d. e. 12 óráig annál is inkább adják be, merl a későn érkező, vagy hiányosan felszereli kérvényeket figyelembe nem veszem.

A választást Ludas község közházánál később fogom kitüzni.

Gyöngyös, 1938. október 7. Dr. Gr6ber Fereno •· k.

l6szolgsbiró.

~====================:====t• Gyöngyi•i Sze•z 6• Borkere•kedelmi R. T.

evönevös Tel: 22. Téven hdz Tel: 22. . ......................... .

KÉSZ l T rurnol, likörökel csallis elsőrendű mi· nóségben, k ü l ö n l e g e s fajtákban.

Forgalomba hoz valódi, kisüslön főzölt szilvóri· umol. barack, törköly és seprő pálinkát, finom szeszt ét bor· párla!ol.

Kérien dra!dnlatot.

A CPg az évszázedos Téven féle rum és likórgyár, szesz· na!lykereslu·dJs üzemél foly­ta!ja, it.-alkülönleRességl'it az egész országban ismerik.

A szerkesztésben résztvesznek :

Egerben : Dr. Erlach Sdndor, 8~öng~ösön : Dr. Katries Kdlmdn, Tiszatüreden : Dr. \7égh CJCSZHf,

Hevesen: Figldr Béza, Pdsztón: vitéz dr. Szildg~i Sándor.

Felelős szerkesztó és kiadótulajdonos:

Vig Vilmos, Hatvan, Telefon : 88.

Társszerkeazt6: Balogh István avono6a.

Kúiratok, el6fizetési és hirdetéai dijak D lda46ldv.tal aimére Hatvanba kQideadGk.

Egyes szám ára 50 fillér.

Klanl! Sándor vaskereskedő Mindennemü vas és háztartási

cik,{el<, a legmodernebb kályhák és tüzhelyek raktáron nauy

Hatvan.

Blume~·1tE1all Béia i -&L~ l

épületfa- és .... i tüzifal<eres - : 1

l<edése. • 1

cemen'!á· • 1 • ~F~ l

r u g y a r a • ::::.~ · ......... Ea .... ~.yw~:

i:.!.i

atva11 T e l ef o n : 29. szám. Cement és mozaik lapok, ce mentcsövek, járdakövek du~; 1

választékban mindenncmü é- l pitöanyag legjobb minösó!;lP.n l kapható. Tcrrenol a:;b,~:-lp;Jit.:­

gyár, Gyöngyösi par\ctl;;y<•r l Sempernova Eisö Mu,~yar ;~L-

mesvako!atgyiir kei·ülcli l kepvi:sclelc.

Takarékos fűtés

Telefon: 68.

választékban.

nagy-1

szállodal

'ru L .jJ(Jtio~;: E , t i11i ;;y ci v:~ru~:,

B~·.i,;: U;;~.:rr: >!.'l" J., ... o,;.

J.l'c!llll•(:l•r;~ .·!)!) i '·~·. : :. ,·· -.i i :-: ::, •':

;)U si' , :J:.: uj!, ti <...:., ~·~ .! .· :1 :·i·,: ~- :

us(.ot.i.lt; J..u.·· ,t~;·_ •l. /\ n ;J·' ;J. · • .-i'·, t.i.;

J: ''l ,·"J t.::.

V ú.ro~ti iJe~;c.~~·oi· · .Li u . ll \'üt~d, L;;Pr, ('/ .. ;.,.J

1-\ :>''i:lCl,J:--; ;.; .• :-:!~1:-; ... /.0ilYIIü.~

CG Lii őr• töKÖn

HAJ DU ÁR.lVIIN

ü z l e t é t,

· " e·· t ~i a v ".:,J '···"l .1 l ,;ily.,·; .ü.,n! · D :nulurJ.It s.:~ ... ~~ ll· -.:_,.li l t•, Lic ... i,,yb,·n! - Vid~ki

!11'.',,,•11': ''H: ll JJ·iJliiJ'i'lll CS/.h(J;.IiJi.\I­

S·Jj ,j l hL'nl.! jJ·:r.:lil'·.·d:.1. ho!~Y Lg\'SI..t:r ló­

lu;;.,-""' cl i l ,\ T V 1\ ,'1, l éulelem be.

Salgó szénnel •• • • • - • ~ ••• ft •• .. -~ ••• - -~. -- -·--- ..... - •

Salh!ó bril{ettel

...... --·------N Y OM A T O T T P A L AS T 1-! Y S ,\~~D O I< K ü.~ Y'/.~ Y l) \l J ,\J.\ d.\ i~ ll AT V A N B A N .