30
Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések Márkus Miklós OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2007 Sopron

Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések. Márkus Miklós. OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2007 Sopron. Hatvan. a megye harmadik legnagyobb települése központi szerepet tölt be négy megye határán az elmúlt évszázadban a tízszeresére növekedett - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Hatvani forgalomszervezéstmegalapozó vizsgálatok és

következtetésekMárkus Miklós

OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2007 Sopron

Page 2: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Hatvan a megye harmadik legnagyobb települése központi szerepet tölt be négy megye határán az elmúlt évszázadban a tízszeresére növekedett lakóövezeteit az M3-as autópálya és több főút zaja érinti országos közutak a belterületen 3. számú és 21. számú elsőrendű főút 32. számú másodrendű főút 2111. számú versegi összekötőút 2401. számú selypi összekötőút 31121. számú boldogi bekötőút 3104. számú turai összekötőút

két összekötő út a belterületen kívül 2134. számú kerekharaszti és 3201. számú atkári összekötőút

Page 3: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Feladat a város környezetében jelentős mennyiségű ipari beruházás

valósult meg megnövekedett a város belterületén a nehéz-tehergépjármű

forgalom 20/1984 (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút

kezelője a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását korlátozhatja

ha a települési önkormányzat kezdeményezi és rendelkezésre áll a település elkerülését lehetővé tévő útszakasz és a zaj- és rezgésterhelés az emberi egészségre és környezetre ártalmas

felkérték a FONOR Kft-t a vizsgálatok elvégzésére

Page 4: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Vizsgálatok módszere környezeti zaj-, és rezgésterhelés vizsgálata

MSZ ISO 1996:1995 szabványsorozat Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése

MSZ 18150-1:1998 szabványA környezeti zaj vizsgálata és értékelése

MSZ 13-183-1:1992 szabványA közlekedési zaj mérése. Közúti zaj

MSZ 18163-2:1998 szabványRezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata

forgalmi felülvizsgálat és a környezeti zajterhelés számítása ÚT 2-1.302:2000 útügyi műszaki előírás

Közúti közlekedési zaj számítása ÚT 2-1.109:2004 útügyi műszaki előírás

Országos közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása

Page 5: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Vizsgálatok módszere a „fantasztikus ötlet”

vizsgálatok a forgalmi csomópontokban is a közlekedési csomópontokban találkozó főutak forgalma összeadódik a környezeti zajterhelés várhatóan nagyobb lesz a csomópontban felmérhető egyszerre több közút forgalmi állapota is költséghatékony megoldás

a vizsgálat útszakaszok és forgalmi csomópontok M1. a 3-as és 21-es elsőrendű főút csomópontjában M2. a 21-es főút és a 2111-es versegi összekötőút csomópontjában M3-4. a 3-as főút és a 32-es másodrendű főút csomópontjában M5. a 2401. számú selypi összekötőút M6. a 31121. számú boldogi bekötőút M7. a 3-as főút és a 3104-es turai összekötőút csomópontjában

Page 6: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 7: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Vizsgálatok módszere vizsgálatok 2007. május 16. és 2007. július 11. között

közúti és környezeti tényezők alapján meghatározott 24 napon keresztül hosszú idejű vizsgálatok mintavételezéses módszerrel

a mérésekkel párhuzamosan forgalomszámlálás a mérési időszakok alatt folyamatosan a forgalmi irányok és a járműkategóriák megkülönböztetésével

adatok feldolgozása és elemzése vizsgálati eredmények forgalomszámlálási adatok mértékadó éves átlagos napi forgalmi adatok

a vizsgálatok eredménye közúti közlekedésből származó egyenértékű A-hangnyomásszint a főúti korlátozás bevezetése után várható zajállapot

Page 8: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Nappali vizsgálati eredmények

A mérési pont JK1 JK2 JK3 LAM,kö (dB) LTH (dB) T (dB) Értékelés

M1 3-as út / 21-es út 16822 864 1740 68 65 3 NFM

M2 21-es út / 2111-es összekötőút 7672 488 1026 69 60 9 NFM

M3 3-as út / 32-es út 7081 287 749 67 65 2 NFM

M4 3-as út / 32-es út 9900 436 744 65 65 0 MF

M5 2401-es selypi összekötőút 3664 332 180 65 60 5 NFM

M6 31121-es boldogi bekötőút 1294 100 106 58 65 0 MF

M7 3-as út / 3104-es összekötőút 15939 772 999 67 60 7 NFM

Page 9: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Éjszakai vizsgálati eredmények

Mérési pont JK1 JK2 JK3 LAM,kö (dB) LTH (dB) T (dB) Értékelés

M1 3-as út / 21-es út 1402 144 290 62 55 7 NFM

M2 21-es út / 2111-es összekötőút 638 82 172 63 50 13 NFM

M3 3-as út / 32-es út 590 48 124 61 55 6 NFM

M4 3-as út / 32-es út 824 72 124 59 55 4 NFM

M5 2401-es selypi összekötőút 306 56 30 58 50 8 NFM

M6 31121-es boldogi bekötőút 118 16 18 52 55 0 MF

M7 3-as út / 3104-es összekötőút 1330 129 166 62 50 12 NFM

Page 10: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Zajterhelés a napszakokban

Page 11: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Forgalom a napszakokban

Page 12: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Az M1 pont átlagos forgalma

Page 13: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Forgalmi csomópont modell indokolt lehet a tervezett főúti korlátozás bevezetése ha jelentős szerepe van a nehéz-tehergépjármű forgalomnak ehhez meg kell határozni a főúti korlátozás hatását az ÚT 2-1.302:2000 lehetővé teszi a csomópontok modellezését a kereszteződést egy adott számítási útszakaszra vonatkozóan két egymást

követő útszakasszal kell figyelembe venni az adott megítélési pont zajterhelését egynél több ilyen számítási útszakasz

is meghatározhatja

a csomópontok számítása felvetett bizonyos kérdéseket… az M1 jelű vizsgálati helyszín modellezése három eltérő bonyolultságú szoftveres zajmodell (Muntag András) papíron két különböző bonyolultságú modell szabvány szerinti és leegyszerűsített modellezés eltéréseinek vizsgálata

Page 14: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 15: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 16: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 17: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 18: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 19: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 20: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 21: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések
Page 22: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Forgalmi csomópont modell durva szoftveres csomópont modell: 62,4 dB nyomvonalas szoftveres csomópont modell: 64,7 dB több sávos szoftveres csomópont modell: 67,0 dB durva szabvány szerinti becslés: 67,4 dB pontos szabvány szerinti számítás: 68,4 dB mérési eredmény: 68,1 dB

a számítás célja nem a zajterhelés pontos meghatározása hanem a JK3 „kivonása” után várható zajcsökkenés mértéke ez a forrásra vonatkozó paraméter és nem terjedési tényező különbségek a felbontás összetettségében és a távolságokban az egyes hibák összegződnek és néha „kioltják egymást”

Page 23: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Harmonoise és Imagine 2002/49/EK európai direktíva stratégiai zajtérképek harmonizált számítási módszerekkel új számítási módszerek kidolgozása vált szükségessé Harmonoise projekt Harmonized, Accurate and Reliable Methods for the European Directive On

the Assessment and Management of Environmental NOISE zajforrások modellezése (WP1.1) a referencia terjedési modell (WP2) a források és a terjedés leírása szigorúan szétválasztásra került a forrásmodell pontosabb és a terjedési modell forrás-független közúti és vasúti zaj egyazon terjedési modellel számítható

Imagine projekt kiegészítő útmutatók, irányelvek és tanulmányok 2012-től már az új számítási módszerek alkalmazása

Page 24: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Harmonoise modell

Zajforrás

jármű típusműködési kondíciókútburkolat típus

Terjedés

távolságlevegő abszorpciós hatásatalajhatásszél gradienshőmérsékleti gradienshangárnyékolás

Zajterhelés

Lden

hosszú távú becslésátlagolt adat

Page 25: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Mértékadó és mért adatok mértékadó forgalmi adatok

Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. Az országos közutak 2006. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma

a mértékadó forgalmi helyzethez tartozó zajállapot számítása össze kellett vetni a mért és mértékadó forgalmi adatokat a számlálóállomáson rögzített adat nem mért, hanem felszorzott megváltozik-e ezáltal a JK3 aránya a közúti forgalomban? a JK2 és JK3 mértékadó forgalmi adatok 2-3-szor nagyobbak! a mértékadó és mért adatok közötti eltérés mintegy 14 % ha a mértékadó adatokat megbízhatónak fogadjuk el, a közúti

forgalomban részt vevő nehéz-tehergépjárművek aránya éves viszonylatban minden útszakaszra vonatkozóan jelentős mértékben megváltozik!

Page 26: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Mértékadó és mért adatok

MÉRT MÉRTÉKADÓ

Mérési pont JK1 JK2 JK3 Állomás Határszelvények JK1 JK2 JK3

M7 5289 376 126 9452 53+ 404 55+ 280 5903 1295 366

M1 14014 582 513 9453 57+ 215 57+ 762 13560 2425 952

M4 5182 324 128 1022 60+ 251 73+ 672 4531 1111 519

Mérési pont Állomás JK1 JK2 JK3 SzórásM7 9452 -0,12 -2,44 -1,90 0,23M1 9453 0,03 -3,17 -0,86 0,11M4 1022 0,13 -2,43 -3,05 0,09

A mért és mértékadó forgalmi adatok összevetése

A mértékadó forgalom megbízhatóságának elemzése

Page 27: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Főúti korlátozás várható hatása

Mérési pont

NAPPAL ÉJJEL

LAM (dB) ΔLA (dB) LAM (dB) ΔLA (dB)

JK3 nélkül Zajcsökkenés JK3 nélkül Zajcsökkenés

M1 66,1 2,1 58,8 3,2

M2 66,1 2,5 58,9 3,8

M3 64,6 2,2 57,3 3,5

M4 63,2 1,7 55,9 2,7

M5 63,6 1,0 56,6 1,7

M6 56,2 1,8 49,5 2,2

M7 66,9 1,4 59,6 2,3

A forgalomkorlátozással elérhető zajcsökkenés

Page 28: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Főúti korlátozás várható hatása a kb. 3 dB(A) zajcsökkenés közel a forgalom megfelezését jelenti ez a különbség az ott lakóknak nem igazán észrevehető megfelelő előkészítés nélkül a zajcsökkenés nem észrevehető a határérték feletti zajterhelés sem szűntethető meg mérsékelhető a túllépés és a veszélyes mértékű terhelés a nehéz-tehergépjárművek hiányának pszichikai hatása jelentős

a lakossági panaszok többségében nem a zajártalommal kapcsolatosak más módon kötődtek a nehéz-tehergépjárművek jelenlétéhez elmegy a TV adás, leárnyékolják az ablakot / kertet stroboszkóp-hatása van az elhaladásoknak a szokásos pohárzörgés a kredencben

Page 29: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Főúti korlátozás várható hatása a városba beirányuló, illetve azt elhagyó forgalom mintegy a

harmad része annak, ami a városon belül közlekedik 3-as út forgalma az alábbiak szerint alakul

kb. 5000 gépjármű halad át nappal a város nyugati határán kb. 14000 gépjármű halad át a központban a 21-es út kereszteződésénél kb. 5000 gépjármű halad át a város keleti határán

a tehergépjármű forgalomhoz kötődő, a lakosságtól, illetve a környező ipari létesítményektől gyűjtött információk

a JK3 teljes megszűntetése nem tükrözi a várható eredményt csak akkor legfeljebb, ha a városvezetés hajlandó lenne

komolyabban belenyúlni a városon belüli forgalomba bár zajvédelmi szempontból nem jelentős az eredmény, de a

pszichikai hatás számottevő

Page 30: Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések

Köszönöm a figyelmet!

Márkus Mikló[email protected]