Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

(szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet)

Hatékonyság, Innováció,

Szakmaiság

HISZ-ünk benne!

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávidprojektirányító

Dr. Czene Zsoltvezető tervező

NAKVI Projektiroda

• Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készül a PM;

• A dokumentum azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait;

• Kitűzi hazánk fő fejlesztési prioritásait;

• A fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik:– ágazati és területi operatív programok;– vidékfejlesztési program;– halgazdálkodási operatív program.

• A PM és az operatív programok tervezése két szakasz keretében zajlott, illetve zajlik:– 1 – felülről vezérelt, ágazati szakminisztériumok által rögzített fejlesztési

törekvésekre, valamint EU Bizottság által kidolgozott tervezési irányelvekre, útmutatókra épült;

– 2 – széleskörű szakmai egyeztetések, majd átfogó partnerség keretében véglegesedik a PM, valamint az OP-k tervezése. - jelen fázis

Tervezési lépés Dátum Tervezési tartalom

Partnerségi Megállapodás 2013. 09.A nyilvánosság és tájékoztatás elvének is megfelelve a PM tervezetének bemutatása fórumokon.

Partnerségi Megállapodás 2013.06.30. PM 1.0 teljes verzió

Partnerségi Megállapodás 0.2. verzió 2013.03.15. Fő irányok, célok, előzetes tartalom

Bizottsági informális egyeztetés 2013.02.25-26. OP témakörök a PM kapcsán

Partnerségi Megállapodás 0.1. verzió 2013.01.31 Fő irányok, célok

1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjéről

Operatív Programok

• Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) – 5 prioritás;

• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) – 8 prioritás;

• Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) – 5 prioritás;

• Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) – 7 prioritás;

• Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) – 4 prioritás;

• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) – 7 prioritás;

• Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) – 7 prioritás;

• Végrehajtási Koordinációs Operatív Program – 2 prioritás;

• Vidékfejlesztési Program (VP) – 6 prioritás.

OPERATÍV PROGRAMJavasolt forrásallokáció

(a rendelkezésre álló források %-ában)

Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP)ERFA, ESZA 39,40 %

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) ERFA, ESZA 16,15 %

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) ERFA, ESZA 3,55 %

Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen = 59,10 %Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ESZA, ERFA 10,94 %

Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP)Kohéziós Alap, ERFA 14,77 %

Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP)Kohéziós Alap, ERFA

13,69 %

Végrehajtási Koordinációs Operatív ProgramKohéziós Alap

1,50 %

Összesen = 100, 00 %

Vidékfejlesztési ProgramEMVAMagyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP)ETHA

Operatív programok javasolt indikatív forrásallokációja

Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások1114/2013 (III.8.) Korm. Határozat

Átfogó cél: Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés

1.A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása;

2.A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre);

3.Energia- és erőforrás hatékonyság növelése;

4.A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam;

5.A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

Európai Unió által meghatározott 11 tematikus célkitűzés (KSK)

1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése.

2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása.

3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA estében) versenyképességének javítása.

4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.

5. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés- és kezelés előmozdítása.

6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.

7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrában.

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.

10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.

11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

Vidékfejlesztési Program (EMVA) prioritásai

1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben;

2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása;

3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén;

4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása;

5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban;

6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

Magyarország 2014-2020-as uniós forrásfelhasználásnak célrendszere: a nemzeti és a közösségi célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok

struktúrája

A vidékfejlesztési és halászati tartalom megjelenése a PM-ben

• Tematikus célonként önálló alpontban tartalmazza:– Vidékfejlesztési vonatkozású hiányok és potenciálok

– Agrár- és élelmiszeripari szektor hiányai és potenciáljai, valamint a halgazdálkodási szektor hiányai és potenciáljai

– 2007-2013 támogatási időszak tapasztalatai

– Vidékfejlesztési és agrár- és élelmiszeripari fejlesztési szükségletek

– Fejlesztések és elvárt eredmények (PM szintű EMVA és ETHA vállalások)

• EMVA, ETHA és többi alap (OP) koordinációja, együttműködése– Nevesített vidékfejlesztési hozzájárulás

– Területi és helyi fejlesztési programokban

Területi alapú fejlesztések

• A következő programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját.

- megyei fejlesztési koncepciók és programok

• A területi alapú fejlesztések területi logikájú integrált operatív programokban, valamint ágazati operatív programokban kapnak helyet.

Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)

• Az eszköz segítségével:

– helyi szinten, közösségvezérelt megközelítésben kezelhető a területi problémák orvoslása;

– a területi fejlődési potenciálok kihasználása támogatható.

• Az eszköz az alábbi hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat segítheti:

– vidéki térségek fejlesztése:• Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek;

• Vidéki helyi gazdaság megerősítése,

• A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés;

– várostérségek és városrészek integrált és fenntartható fejlesztése.

Integrált Területi Beruházások (ITI)

• Az eszköz segítségével:– Magyarország a területi problémáinak kezelését és a területi

fejlődési potenciáljainak kihasználását támogatja;

– lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált térségi beavatkozás-csomagot

– támogatható mind a decentralizált területi fejlesztéseket (megyék, nagyvárosok), mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozások.

– a 2014-2020-as időszakban ITI-k kerülnek megvalósításra minden megye vonatkozásában, valamint minden megyei jogú város és közvetlen térsége tekintetében.

Intézményrendszer, eljárásrendekKözponti koordinációval működő decentralizált intézményrendszer: • alapelv: hatékony központi koordináció mellett érvényesüljön az ágazati szakpolitikákért

felelős tárcák elsődleges tervező és irányító szerepe

• az operatív programokat az ágazati minisztériumok tervezik, az NGM aktív koordinálása mellett

• a 2014-2020 közötti operatív programok irányító hatóságai az ágazati minisztériumokhoz kerülnek (a 2007-2013 közötti NFÜ-s irányító hatóságok áthelyezésével)

• az NFÜ által ellátott központi koordinációs funkciók ellátásának szervezeti kereteiről későbbiekben születik döntés

Eljárásrendek egyszerűsítése: • kiemelt cél a 2014-2020 közötti EU-s források felhasználásához kapcsolódó eljárásrendek

egyszerűsítése

• állami intézményi kedvezményezett esetében pályáztatás helyett egyszerűbb eljárások alkalmazása

• vissza nem térítendő támogatások mellett az ún. pénzügyi eszközök is szerephez jutnak

Partnerség

Partnerség:

• a Bizottság elvárása a széles körű, formális, transzparens és dokumentált társadalmi partnerség lefolytatása

• a 2014-2020-as tervezést megalapozó stratégiai dokumentumokról (pl. OFTK, Innovációs Stratégia) széles körű társadalmi konzultáció folyt: erre lehet építeni

• a kifejezetten a 2014-2020-as tervdokumentumokhoz kapcsolódó informális konzultációk már folynak

• a formális konzultációs szakasz módjáról, időzítéséről szóló döntéseket a Miniszterelnökség készíti elő

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság

HISZ-ünk benne!