Baritz Sarolta Laura OP

HASZON VAGY

HASZNOSSÁG?A SZOLGÁLÓ GAZDASÁG

ALAPELVEI

„…mindenképpen a vezetők és az alkalmazottak ‘gondolkodásmódjának’ megváltozására van szükség ahhoz, hogy a vállalati társadalmi felelősség egy szervezeti eszközből szervezeti céllá, feladattá váljon.” Kerekes, S. – Wetzker K., Harvard Business Manager, Magyar kiadás 2007

„A közgazdaság nem fizikai törvények által irányított gépezet, a társadalmi és gazdasági rend megteremtője nem a piac ármechanizmusa, hanem az emberi értelem és akarat.” Muzslay, I., 1995

Gondolkodásmód

Az ember van a gazdaságért A gazdaság van az emberértGondolkodásmód

Főáramú közgazdaságtanSamuelson, Friedman, Arrrow

Alternatív közgazdaságtanDaly, Lutz, Lux, SchumacherMuzslayEgyház társadalmi tanítása

Gondolkodásmód

Pénzt vagy életet? Pénz és élet

„Nem szolgálhattokIstennek és a mammonnak”

(Lk 16,9-13)

„Uram, öt talentumotadtál nekem, nézd,másik öt talentumotnyertem rajta” (Mt 25,14-30)

ÉN – TE ÉN – AZ

Gondolkodásmód

közösségtömeg

perszonalizmus

Martin Buber: ÉN és TE

individualizmus

GONDOLKODÁSMÓDERÉNYETIKA - UTILITARIZMUS

ÖNÉRDEK

PIAC

PROFIT

I. ÖNÉRDEK

ERÉNYETIKA - UTILITARIZMUS

PARADIGMAVÁLTÁS AZ EMBERI GONDOLKODÁSBAN

ÉSZ, ÉN, JÓ, BOLDOGSÁG, ERÉNYALAPVETŐEN MÁST JELENT

ArisztotelészAquinói Szt TamásBeccariaGenovesi

KÖZJÓ

BenthamMillA.Smith

PmaxA gazdaság célja

ÉSZ spekulatív, felismeri az ÖRÖK TÖRVÉNYT, TERMÉSZETTÖRVÉNYT, ERKÖLCSI TÖRVÉNYEKETJÓ objektív, a lét= jó (Ter 1,3-31)

ÉN - az ember természete szerint kiteljesedésre tör; - a létezés jellemzi a birtoklás helyett; - valódi szükségleteiben a másik ember jólléte is

benne van, ÉN –TE kapcsolatokBOLDOGSÁG eudaimonia – az ember végső célja

- egyéni tökéletesedés, a jó tevése által érjük el, - a közjóért való munkálkodás,- lelki élet

ERÉNY jóra való cselekvési készség, a cselevés motiválója”a hátán hordozza az örömöt” (Scheler, M.) Okosság,igazságosság, lelkierő, mértékletesség

Erényetika

(Aquinói)

TEHÁT AZ EMBER SAJÁTOS CÉLJA:

- SAJÁT TÖKÉLETESSÉG (ERÉNYEK)

- MÁSOKÉRT VALÓ MUNKÁLKODÁS (KÖZJÓ)

- LELKI ÉLET (NE, S.Th.)

Ez az ember önmaga legészszerűbb szeretete

objektív ÖNÉRDEK=ÖNSZERETET

Erényetika

Erich Fromm

„Az utolsó háromszáz évben az önérdek fogalma egyre gyorsabb ütemben szűkült le… azonossá vált az önzés fogalmával, a materiális gyarapodásban, hatalomban és sikerben megtestesülő érdekkel, az objektivista önérdek megközelítést a helytelen szubjektivista megközelítés váltotta fel. Az önérdek már nem az emberi természet és szükségletek alapján lett meghatározva… Azt hiszi, hogy saját érdeke szerint cselekszik, amikor valójában legfőbb érdeke a pénz és siker,becsapja önmagát; legfontosabb emberi lehetőségei beteljesedés nélkül maradnak…” (Erich Fromm, 1993)

Utilitarista fordulatMax Weber, Mandeville, Hirschman

szubjektív ÖNÉRDEK = ÖNZÉSönző módon önérdekkövető (Kocsis, T.)

Utilitarizmus

ÉSZ redukálódik a tapasztalható felismerésére, materialista

ÉN közösség helyett önmagára irányul; az vagyok, amit birtoklok, ÉN – TE helyett ÉN – AZ kapcsolatok

JÓ ami hasznot hoz nekem (szubjektív önérdek) ami növeli a gyönyört és élvezetet bennem (hedonizmus)

BOLDOGSÁG hedonizmus elv, haszonelv: az élvezetekés haszon maximálása (nem észszerű!)

ERÉNY a jóra való cselekvési készség helyetta birtoklás, hatalom, mértéktelenség a cselekvés motiválói

Hol van a haszon és az élvezet helye?„Annyiban jó ugyanis valami, amennyiben kívánatosés vágyóképesség változásának végpontja” […] „Ennek megfelelően azt a kívánatos dolgot, amely a vágyóképesség változását relatív értelemben (ti. úgy, mint eszközt a végső határpont elérésére) lezárja, hasznos jónak nevezzük. Azt pedig, amit mint végsőt kívánunk, s ami, mint egy bizonyos dolog, amelyre a vágyóképesség törekszik, teljesen lezárja a változást, erkölcsi jónak mondjuk. Az pedig, ami a vágyó-képesség változását a kívánt dologban való meg-nyugvásként zárja le, nem más, mint a gyönyörködtető jó” […] „Azok a sajátosan gyönyörködtető javak, amelyek egyedül az élvezet miatt kívánatosak, noha olykor haszontalanok és erkölcstelenek. Hasznos javaknak pedig azokat nevezzük, amik önmagukban nem hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak lennének, hanem azért kívánatosak, mert más jó elérésének eszközei. Ilyen például a keserű orvosság bevétele. Erkölcsi javaknak pedig azokat mondjuk, amelyek önmagukban hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak”[...]„A jó ugyanis elsődlegesen az erkölcsi jóról állítható, a gyönyörködtető jóról másodlagosan, a hasznos jóról pedig harmadsorban.” (STh. I. q 5., a 6.)

Haszonból Hasznosság A hasznos jó eszköz, másvalamit szolgál, utolsó a jó-k között. Eszköz értéke van.Ilyenek: külső javak anyagi javak

(Arisztotelész)

Első a jó-k között: erkölcsi jó (erény),önmagában jó, célértéke van.

A gyönyörködtető jó (~élvezet, kellemes, szépség) az erkölcsi jó után helyezkedik el, önmagában jó, célértéke van.

Hol van a haszon és az élvezet helye?

3.

2.1.

3.

2.

1.

A JÓ-K HIERARCHIÁJA

Hol van a haszon és az élvezet helye?

Erkölcs, erény

Haszon, élvezet Erkölcs, erény, öröm

élvezet

Hasznosság

Utilitarista jó Erényetikai jó

OBJEKTÍV ÖNÉRDEKSZUBJEKTÍV ÖNÉRDEK

CÉL

ESZKÖZ

II. PIAC

A KÉTDIMENZIÓS GAZDASÁG

ALAPVETŐ JAVAK

(Hasznos jó, eszköz)

beruházási javak pénzeszközök marketing stratégia profit

Más javak eléréséhez törekszünk rájuk

KIEMELKEDŐ JAVAK (VÉGTELEN ÉRTÉKEK)(Erkölcsi jó, cél) (Gyönyörködtető jó, cél)

társadalmi felelősség, a természet önértéke, bizalom, igazságosság, rekreációs értéke,szolidaritás pozitív externáliák önmérséklet, élet egy része

Önmagukért törekszünk rájuk.

(Alford-Naughton, 2004)

A KÖZJÓ RÉSZEI:

<

Quadragesimo Anno 88, Centesimus Annus 40., Amartia Sen, Muzslay, I., reciprocitás, társadalmi tőke, boldogság paradoxon (jóllét)

2. 1.

A piaci mechanizmusok az alapvető javak körében érvényesek

KIEMELKEDŐ JAVAK →VÉGTELEN ÉRTÉKEK

· A piac törvényei nem érvényesek rájuk

nem korlátosak, nem versenyzők;

· A Pareto optimum törvénye nem érvényes rájuk;

· Költség-haszon típusú elemzések nem végezhetők rajtuk.

(Lesourd, Schillizi nyomán)

Végtelen értékek

Boldogság paradoxon, kapcsolati javak

Hi

X (critical point) Ii

H”= f(I,R)

H = happinessI = income, marketed goodsR = relational goods

Easterlin, Kahneman, Bruni

RI

Jólét → jóllét

Végtelen értékek

"A piaciakon kívül számos olyan termék és szolgáltatás is van, amely nem megy át a piacon. Ezek ingyenességét, kölcsönösségen alapuló egyenlő elosztását szokások, hagyományok, társadalmi nyomás, a családi szervezet, vagy a jog biztosítja. …A becslések azt mutatják, hogy a családon belül és a család számára végzett nem piaci tevékenységek értéke eléri a családi jövedelem felét…”

(Scitovsky, T., Örömtelen gazdaság, 1990)

Reciprocitás, hagyományok, szokások, család, háztáji

Scitovsky Tibor, Polányi Károly

Végtelen értékek

Pozitív externáliák

CSÖND

VÉDŐOLTÁS„Mi talán azt reméljük, hogy az embereknek örömet okozna,hogy megtehették ezt a kis szívességet az embertársaiknak,a közgazdászok azonban azt feltételezik, hogy jelentős számú‘potyautas’ jelenne meg… Ha az egyén identitását a közösségi kapcsolatok határoznák meg, a potyautasságritkán fordulna elő."

(Daly, H.E.–Cobb J.B.: For the Common Good…1989)

Herman E. Daly

Végtelen értékek

Értékek a makrogazdaságban: méltányosság, igazságosság, szolidaritás

”A piaci mechanizmus olykor még a hatékonyság elérésében sem igazán hathatós, kiváltképp a közjavaknak nevezett dolgok esetében…A piaci mechanizmus logikája a magánjavakra méretezett (mint az alma és az ing), nem pedig a közjavakra…” (Sen, A.: A fejlődés, mint szabadság, 2003)

Amartia SenKözjavak, magánjavak

Végtelen értékek

Társadalmi tőke

Bourdieu, Putnam, Fukuyama, MadisonKopp Mária

BizalomKapcsolati hálókReciprocitásSzolidaritás…

Hasznos jó

Hasznos javak(Alapvető javak)

Piacgazdaság

Erkölcsi jó Gyönyör- ködtető jó

Végtelen értékek(Kiemelkedő javak)

KörnyezetTársadalom

Kultúra, Tudás

Egyéni jó Közjó Jó világrend

A dolgok ész-szerű rendje

SZOLGÁLÓ GAZDASÁG

GONDOLKODÁSMÓD GAZDASÁG

E R K Ö L CS

QA 88:„Pedig a szabad verseny, noha szilárd határok közé szorítva helyes és kétségkívül hasznos dolog, arra teljességgel képtelen, hogy a gazdaságot szabályozza: jól, sőt túl jól bizonyították ezt eredményei azóta, hogy az individualizmus eltévelyedett szellemi termékeit elkezdték átvinni a gyakorlatba. Ezért elháríthatatlanul szükséges a gazdaságot ismét az igazi és működőképes irányítási elv alá vetni és alája rendelni…Valami magasabb rendű és nemesebb erőt kellene tehát találni, amely ezt a hatalmat szilárdan és tisztán érvényesülve kormányozná: ez pedig nem más, mint a társadalmi igazságosság és a társadalmi szeretet.”

AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSAQUADRAGESIMO ANNO (1931), XI. PIUS

CA 40: „Itt a piacnak egy másik korlátját is felfedezhetjük: vannak közösségi és minőségi szükségletek,amelyeket nem lehet a piaci mechanizmusokkal kielégíteni; vannak olyan javak,amelyek természetükből eredően nem is lehetnek adás-vétel tárgyai. Természetesen a piaci mechanizmusok komoly előnyökkel is bírnak, többek között elősegítik az erőforrások jobb hasznosítását, kedvezően hatnak az árucserére, és mindenekelőtt a személy akaratát és szándékait helyezik a középpontba, amelyek szerződésben találkoznak egy másik személy akaratával és szándékaival. Viszont magukon hordozzák a piac ’bálványozásának’ veszélyét, amely tagadja olyan javak létezését, amelyek természetükből eredően nem áruk és nem is lehetnek csupán áru.”

AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSACENTESIMUS ANNUS (1991), II. JÁNOS PÁL

III. PROFITA HASZONTÓL

A HASZNOSSÁGIG

„Rendes”, helyivállalkozások

Értékalapúszervezetek

Másértvállalkozók

Kö-zös-ségi

vállal-kozások

Tóth, G.: A valóban felelős vállalat

Profit és érték viszonya

Cél: Pmax

Cél: KözjóProfit szolgálértéket

Érték szolgálprofitnövelést

Közösségi Gazdaság

Keresztény vállalatok

Alternatív kapitalisták

Társadalmi vállalkozók

Stratégiai iskolák

Klasszikus Rt.

EIRIS!

A PROFIT TRÓNFOSZTÁSA

Szemlélet-váltás

célérték helyett eszköz értékhaszon helyett hasznosságuralkodás helyett szolgálat

Helye: alapvető javak közöttA gazdálkodás célja: a közjó, a profit ezt szolgálja

Vállalatgazdálkodási cél: közjó

VÁLLALATI KÖZJÓ MODELL

kiemel-kedőcélok/javak

alapvetőcélok/javak

magáncélok, magánjavak közcélok, közjavak

személyes fejlődés

a cég minden egyestagjának teljes

fejlődése

munkaközösség

a cég vagy munka-közösség tagjainakközösségi fejlődése

anyagi feltételek

profit, befektetésingatlan, gépek, stb.

ügyviteli feltételek

tulajdonosi szerkezetmunkatervezés, bér-

politika

Alford-Naughton, 2004

AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSA - profit szerepe

„Alapvető jóként a profit nélkülözhetetlen eszköz az egyéb célok megvalósításában, s mint ilyen, szabályozhatja a vállalati tevékenységet. Azonban meg kell maradnia az üzleti tevékenység eszközének, s nem válhat annak végcéljává”(Alford - Naughton,2004)

CA 35:„A vállalkozás célja ugyanis nem kizárólag a haszonszerzés, hanem cél maga a vállalkozás is, mint emberek közössége, mert az emberek különböző módon törekednek alapvető szükségleteik kielégítésére, és az egész társadalom szolgálatára alkotnak ilyen sajátos csoportot. A profit tehát szabályozó szerepet tölt be a vállalkozás életében, de nem kizárólagos. Itt ugyanis más emberi és erkölcsi tényezőket is számításba kell venni, amelyek - legalábbis hosszú távon - ugyanúgy lényegesek a vállalkozás életében.”

UTILITARISTA GONDOLKODÁSMÓD

SZUBJEKTÍV ÖNÉRDEKHASZON

PROFIT: CÉL

ÉRTÉK: ESZKÖZ

PIAC: KORLÁTLAN

ERÉNY ETIKA ALAPÚ GONDOLKODÁSMÓD

OBJEKTÍV ÖNÉRDEKHASZNOSSÁG

PROFIT: ESZKÖZ

ÉRTÉK: CÉL

PIAC: KORLÁTOZOTT

Gondolkodásmód

KÖSZÖNÖM A

FIGYELMET!