A BRDC által okozott gazdasági károk

NEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA

BUDAPEST, 2013. április 27.

Dr. Ózsvári László PhD, MBAegyetemi docens, tanszékvezető

SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék

1

Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a

fő cél a gazdasági haszon

nagyságának növelése!

• Az állatbetegségek - jövedelmező termelés rizikófaktorai

• Költségcsökkentés - állományszintű betegségek által okozott veszteségek minimalizálása

• Az állatorvosi tevékenység súlypontja eltolódik:

- a gyógyításról a megelőzésre,

- az egyedek kezelésétől az állomány

kezelésére

Az állomány-egészségügyimenedzsment

A tejelő tehenészetek termelésorientált állomány-egészségügyi menedzsmentjének sematikus ábrája

ERŐFORRÁSOK Tehén-állomány

Takarmá-nyok

Tartástech-nológia

Munkaerő és menedzsment

Tőke

AZ ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT

ELEMEI

Szaporodás-biológiai

menedzsment

Tőgyegészség-ügyi menedzs-

ment

Selejtezési stratégia

Gyógyítás és prevenció egyéb betegségeknél

Takarmányo-zási menedzs-

ment

Genetikai tervezés

Állathigi-énia

Adatkezelés- és elemzés

Pénzügyi és cash-flow menedzsment

KIBOCSÁTÁS Tej Borjú Selejttehén

VÉGCÉL Jövedelem

Az egyes területek össze-hangolása és specialista igény-

bevétele, ha szükséges

Az állomány-egészségügyi menedzsment ciklusa

Célok, vagy standardok

A jelenlegi helyzet felmérése és kiértékelése, döntés-előkészítés

Döntéshozatal, végrehajtás megtervezése, megvalósítás

Az állomány teljesítményének változása

Külső hatások

Az állomány-egészségügyi döntések rangsorolása

Megva-lósítás

hozama

Alacsony

Magas

Alacsony Magas

A megvalósítás költsége

Megvalósítás további

átgondolása

Nem szabad megvalósítani

Azonnali megvalósítás

Megvalósítás, ha anyagilag

megengedhető

6

A betegségek hatása a termelékenységre

Módosult takarmány felvétel

Módosult emésztés

Módosult légzési hatékonyság

Módosult tápanyag felhasználás, Fehérje –Energia – Ásványi

anyagok és egyéb összetevők

Testanyagok túlzott mértékű kiválasz-

tódása a bélsárral és a vizelettel

Idő előtti elhullás

Csökkent értékű állat

Csökkent testtö-

meggya-rapodás

Csökkent hozam

és/vagy mi-nőség (pl. tej, hús,

stb.)

Csökkent igaerő

Módosult trágyater

melés

Állatok csökkent hasznos

élettartama

Csökkent termékenység

A magasabb genetikai értékű állatok pontatlanabb

kiválasztása

Módosult selejtezési stratégia és lassabb genetikai előrehaladás

• Az eddig elvégzett felmérések alapján a legnagyobb állományszintű veszteségekért felelősek:– tőgygyulladások,– szaporodásbiológiai zavarok,– lábvégbetegségek– BRDC.

• A háttérben sokszor:– Fertőző betegségek– Anyagforgalmi rendellenességek!

A legnagyobb állományszintű veszteségeket okozó betegségek a tejelő

szarvasmarhatartásban

8

BRDC (Bovine Respiratory Disease

Complex)gazdasági jelentősége

KÓROKOZÓK

• BRSV

• PI-3

• IBR

• BVD

• Pasteurella multocida

• Mannheimia haemolytica

• Mycoplasma

• Haemophilus somnus

LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE I.

• Borjaknál 12 hetes korig:– a betegségek 31,2 - 48,3%-a légzőszervi volt;– leggyakoribb állat-egészségügyi probléma

borjú- és növendéknevelés során (Andrews és Read, 1983; Peters, 1986);

– HF borjak 7-70%-át kezelték légzőszervi problémák miatt (Waltner-Toews et al., 1986; Curtis et al., 1988; Sivula et al., 1996; Virtala et al. 1996; Andrews, 2000);

• Légzőszervi oka van:– a tejhasznú borjúelhullások 20-30%-ának

(Barber et al., 1985; Kossaibati és Esslemont, 1997);

– a hízóborjak elhullása több mint 50%-ának (Sargeant et al., 1994).

Hízóborjak és -növendékek elhullásának fő okai az Egyesült Államokban (%)

Forrás: NAHMS

ÉV LÉGZŐSZERVI (%)

EMÉSZTŐSZERVI (%)

1994 51,2 27,2 1995 55,4 24,8 1996 55,4 24,0 1997 59,6 21,4 1998 57,0 23,2 1999 61,5 19,5

LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE II.

• Azok a borjak, amelyek életük első 3 hónapjában tüdőgyulladással voltak kezelve, a tüdőgyulladással nem kezelt borjakhoz képest:– 2,45-ször nagyobb valószínűséggel hullottak

el első ellésük előtt (Waltner-Toews, 1986);

– idő előtti selejtezésüknek nagyobb volt a kockázata (Cobo-Abreu et al., 1979, Curtis et al., 1988);

– fele akkora valószínűséggel ellettek meg, és– ha megelletek, 6 hónappal később (Correa et al.,

1988).

• Légzőszervi betegségek kezelésének költsége a fertőző betegségek miatti gyógyszerköltség 50%-át is kiteheti (Webster et al., 1985).

LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE III.

• USA - bikahizlalás:– 1 milliárd USD/év a BRD miatti veszteség,– választástól vágásig 7%-kal nő meg a

nevelési költség BRD miatt,– 2-6%-a a teljes nevelési költségnek a BRD

miatti megelőzési és gyógyszerköltség (Griffin, 1997);

– 624 millió USD a BRD miatti elhullás költsége (Ishmael, 2001)

LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK JELENTŐSÉGE IV.

• USA - Kalifornia:– Tüdőgyulladás és hasmenés volt felelős a

borjúbetegségek miatti gazdasági költségek 86%-ért (Sischo, 1990).

• Európa:– 16 millió marha érintett évente légzőszervi

betegséggel,– 576 millió ECU/év a nem fatális esetek miatti

termelési veszteség (Reeve-Jonhson, 1998)

• Hollandia:– 75 millió USD/év a BRD miatti veszteség (van

der Fels-Klerx et al., 1998)

BRDCokozta gazdasági veszteségek

becslése Magyarországon

• A tüdőgyulladás veszélyének leginkább kitett korcsoport: < 6 hó (max. 15 hó)

• A BRD előfordulásának átlagos mértéke az ilyen korú állatoknál (%): 25 (7,5-70)

• Az országos szintű becslés:– alapja hazánk 2012. jún. 1-i teljes szarvasmarha

állománya (KSH): • 705 000 szarvasmarha, ebből:

– 323 000 tehén,– 33 ezer magasvemhes üsző,– 18 ezer itatásos (60 napig) üszőborjú és 15 ezer

itatásos (60 napig) bikaborjú,– 37 ezer választott üszőborjú és 29 ezer választott

bikaborjú,– 56 ezer növendéküsző (6 hótól) és 78 ezer

hízóbika (6 hótól),– 116 ezer egy-két éves üsző.

A BRDC előfordulása

BRDC okozta veszteségek forrásai a tejhasznú borjú- és üszőnevelés során

• Borjak és növendéküszők testtömeg-gyarapodásának csökkenése:– az 1. termékenyítés és ellés késése– tejelő tehenek kisebb életteljesítménye (rövidebb hasznos

élettartam)• Idő előtti selejtezés• Elhullás• Csökkent tejtermelés az 1. laktációban• Csökkent fertilitás:

– visszaivarzás– korai vetélés– késői vetélés

• Kezelés költségei:– gyógyszerköltség,– állatorvos munkadíja,– dolgozó többlet munkaideje

BRDC okozta veszteségek forrásai a bikahizlalás során

• Hízómarhák testtömeg-gyarapodásának csökkenése (klinikai tünetek, tüdőelváltozások)

• Idő előtti selejtezés• Elhullás• Takarmány-értékesülés romlása• Húsminőség romlása• Húsrészek és tüdő kobzása• Kezelés költségei:

– gyógyszerköltség,– állatorvos munkadíja,– dolgozó többlet munkaideje

• Borjak, növendéküszők és hízómarhák testtömeg-gyarapodásának csökkenése:– testtömeg-gyarapodás csökkenése (kg/nap): 0,15– megbetegedés hatásának hossza (nap): 100

• Borjak és növendékek elhullása:– Elhullás aránya (veszélyeztetett korosztály %-a):

5 (1-20)– Elhullás átlagos időpontja (nap): 90

• Borjak és növendékek idő előtti selejtezése:– Idő előtti selejtezés aránya (veszélyeztetett korosztály

%-a): 7 (3,8 - 9,5)– Selejtezés átlagos időpontja (nap): 120– Üsző súlya selejtezéskor (kg): 105– Bika súlya selejtezéskor (kg): 115

• Tejtermelés csökkenése az 1. laktációban: – Éves tejtermelés-csökkenés mértéke (%): 1,5

A BRDC hatása a termelési mutatókra I.

• Fertilitás romlása:– Visszaivarzás és korai vetélés:

• Visszaivarzás aránya (%): 1,5 (0,5 – 13,5)• Korai vetélés aránya (%): 1 (0,5 – 10,8)• Megnövekedett felnevelési időszak:

– 1. sikeres termékenyítés idejének megnövekedése (nap): 60

• Többletinszeminálás költsége

– Késői vetélés:• Késői vetélés aránya (%): 0,8 (0 – 11,3)• Megnövekedett felnevelési időszak:

– Vetélés a vemhesség hányadik napján: 240• Előhasi üsző idő előtti selejtezése

A BRDC hatása a termelési mutatókra II.

• Gyógyszerköltség:– Borjankénti kezelések száma: 2

• Dolgozó többlet munkaideje:– Szoktatás vödörből való iváshoz (kivont állatok

helyettesítése után):• Napi művelet hossza (perc/állat/nap): 15• Szoktatás időtartama (nap): 7

– Beteg állatok kezelése:• Napi kezelés hossza (perc/állat/nap): 15• Kezelés időtartama (nap): 7

– Napi egyéb többletmunka a járvány miatt:• Napi módosult munkaidő (perc/állat/nap): 0,3• Járvány időtartama (nap): 35

A BRDC hatása a termelési mutatókra III.

A BRDC által okozott veszteségek becsült nagysága országos szinten (ezer HUF/év)

Üszők takarmányozási költségének növekedése 22 650

Idő előtti selejtezés költsége 784 176

Elhullás költsége 695 461

Tejtermelés csökkenése az 1. laktációban 23 323

Fertilitás romlása 39 078

Gyógyszerköltség 149 636

Dolgozó többletmunka költsége 50 378

Hízómarhák kisebb vágósúlyából eredő veszteség 36 428

Veszteség nagysága országos szinten1 801 129 HUF

6 433 EUR

Egy átlagtehénre jutó összes veszteség (Ft)5 576 HUF19.92 EUR

A BRDC okozta becsült veszteségek ezer tehenet tartó telepen (HUF/év)

Üszők takarmányozási költségének növekedése 70 038

Idő előtti selejtezés költsége 2 424 828

Elhullás költsége 2 150 504

Tejtermelés csökkenése az 1. laktációban 72 118

Fertilitás romlása 120 837

Gyógyszerköltség 462 705

Dolgozó többletmunka költsége 155 777

Hízómarhák kisebb vágósúlyából eredő veszteség 112 641

Veszteség nagysága telepi szinten5 569 449 HUF

19 891 EUR

Egy átlagtehénre jutó összes veszteség (Ft)5 569 HUF19.89 EUR

A BRDC által okozott veszteségek megoszlása

ÖSSZEFOGLALÁS

KÖVETKEZTETÉSEK

BRDC miatti becsült veszteségek

• 1,8 milliárd Ft Magyarországon évente.

• 5,6 millió Ft egy ezer tehenet tartó tehenészetben évente.

• Nagysága alábecsült a BRD valós kártételéhez képest, mivel a betegség számos hatását nem lehetett számszerűsíteni.

• Szubklinikai BRD is hátrányosan befolyásolja a termelési mutatókat, és ebből is jelentős károk származnak.

• Krónikus BRD visszaszorítása hozzájárulhat szarvasmarhatelepeink jövedelmezőségének emeléséhez.

• Elmaradó haszon, vagyis a csökkent termelés miatti bevétel-kiesés

• Szubklinikai betegségek - jelentős károk• Prioritások, elkerülhető veszteségek

nagysága• Nagymértékű eltérések állományok között• Veszteségek - állomány-egészségügyi

programok költség-haszon elemezéséhez

Az állományszintű betegségek által okozott veszteségek

– Üzemviteli rend optimalizálása és a környezeti kockázati tényezők csökkentése

– Magas szintű takarmányozás

– Mentesítési programok

– Programszerű gyógykezelés és vakcinázás

Az állományszintű betegségek visszaszorításának lehetőségei

Az állomány-egészségügyi programok gazdasági értékelése

• Realizálható haszon nagysága felbecsülhető (hatékony tervek és erőforrás-elosztás)

• Monitorozás• Állat-egészségügyi menedzsment

színvonalának javítása = jövedelmezőség emelése!– BEFEKTETÉS! (a befektetett tőke

megtérülése 200-600%, átlagosan 300%)

+36-30-488-76-51

Ozsvari.Laszlo@aotk.szie.hu

Köszönöm a figyelmet!

32