Upload
orsolya-ladik
View
178
Download
3
Embed Size (px)
DESCRIPTION
BiológiaHarasztok,zsúrlók,páfrányok
Citation preview
A harasztok törzsei - Pteridophyta
- Hajtásos növények – valódi gyökér, szár, levél- Edényesek – edénynyalábok tracheidákkal- Sejtfalaik elfásodók- Szilúr: ősharasztok- Devon óta harasztok- Szaporodás:- Haploid spórából gametofiton előtelep (prothallium), ezen anterídiumok és
archegóniumok, a hímivarsejt vízben úszva jut el a petesejtig.- Sporofiton szakasz: zigótából kialakul az embrió rügyecskével, gyököcskével
és sziklevéllel, majd ebből kifejlődik a haraszt növény. A leveleken jelennek meg a sporangiumok, melyben meiózissal képződnek a spórák.
- A csipkeharasztoknál már elkülönül a mikro- és a makrospóra és kialakul a mikro- és a makrosporofillum
Harasztok törzse - rendszertan
Harasztok törzse (Pteridophyta) Ősharasztok osztálya (†) Korpafüvek osztálya
Korpafüvek rendje Csipkeharasztok rendje Pikkelyfák rendje Durdafüvek rendje
Zsurlóalakúak osztálya Páfrányalakúak osztálya
Vízi páfrányok alosztálya
Korábbi, hagyományos osztályozás
Rhynia major
Új, filogenetikus rendszertan
Törzs: Korpafűfélék (Lycopodiophyta)Korpafüvek rendje (Lycopodiales)
Korpafűfélék családja (Lycopodiaceae )
Csipkeharasztok rendje (Selaginellales)
Csipkeharasztok családja (Selaginellaceae )
Törzs: Páfrányok és zsurlók (Monilophyta)Zsurlók osztálya (Equisetopsida)
Zsurlók rendje (Equisetales)Zsurlófélék családja
(Equisetaceae)Kígyónyelvpáfrányok osztálya
(Ophioglossopsida)Kígyónyelvfélék rendje
Kígyónyelvfélék családjaPszilotumfélék osztályaMarattiafélék osztálya
Harasztok törzse - rendszertan
Valódi páfrányok osztályaKirályharasztfélék családjaMételyfűfélék családjaRucaörömfélék családjaSerlegpáfrányfélék családjaPajzsikafélék családjaHölgypáfrányfélék családjaBordapáfrányfélék családjaÉdesgyökerű-páfrányfélék
családjaDavalliafélék családjaTőzegpáfrányok családjaSaspáfrányfélék családjaVénuszhajfélék családja
- első olyan növények, melyek sporofiton testét valódi szövetek építik fel: valódi gyökerük, száruk és levelük van
- ebben a törzsben alakultak ki először tracheidák- korábban alacsonyabb rendszertani egységben kezelték őket- ma élő fajaikat három rendbe soroljuk- a harasztok ősei a devonban jelentek meg, kihalt alakjaik legkésőbb a
kréta végén eltűntek
Korpafűfélék törzse
- pikkelyfafélék családja (Lepidodendronaceae): pikkelyfa nemzetség (Lepidodendron): karbonban élt, fatermetű- pecsétfafélék családja (Sigillariaceae): fatermetű, a törzsön található levélripacsokról nevezték el, perm végén pusztultak ki a pecsétfa nemzetség fajai- Rhynia major: villásan elágazó, 1-2 m magas, általában levéltelen, de a fejlettebbeknél megjelenik a levélszerű, fotoszintézist képző képlet, mocsári növény
Rhynia major
Korpafűfélék törzse - ősharasztok
Korpafüvek rendje (Lycopodiales)- 6 nemzetség, kb 300 faj- hajtásuk villásan elágazó- leveleik spirális elrendeződésűek- hosszú idő kell az ivarérettségig- recens példányai kicsik- akmé a karbonban
Korpafűfélék családja- száruk sima vagy rövid szőrű- gyökereik húsosak, villásan elágazóak- levelei egyszerűek, lándzsásak vagy szálasak- a hazai fajok védettek (kapcsos-, lapos-, bükki-, kígyózó és részeg korpafű)
Kapcsos korpafű
Korpafűfélék törzse
Közönséges laposkorpafű
Csipkeharaszt
Korpafűfélék törzse
Csipkeharasztok rendje- egy recens családja ismert- kb. 800 faj- talajlakó vagy epifita életmódú- leveleik spirálisan vagy négy sorban helyezkednek el
Csipkeharasztok családja- két nemzetség: • kihalt, csak fosszíliákból ismert Selaginellites• kb 800 fajt magába foglaló Selaginellagenus- legtöbbje trópusokon él
- a korpafüvektől elvált fejlődési vonal együtt tartalmazza a zsurlókat és páfrányokat
- a páfrányok már a devon végén több páfránycsoportra szakadtak- a zsurlók megőrizték az azonos morfológiai bélyegeiket- Ausztrália és Új-Zéland kivételével mindenhol előfordulnak- kialakul a rizóma (gyöktörzs): évelő, módosult, föld alatti szár- egymással összenőtt pikkelylevelek és szártagok (a szár gyakran
a levelek helyett is fotoszintetizál), valamint örvösen álló oldalágak jellemzőek
- magas a kovasav tartalma- a mezei zsurló kétféle szárat növeszt: van egy meddő,
fotoszintetizáló és egy termő, nem fotoszintetizáló, sporofillum füzéreket viselő
- vannak olyanok, melyeknél azonos száron van a meddő és a termő hajtás
- spóráik külsőre egyformák, de különböző nemű előtelepet alakítanak ki (izospóra vagy homoiospóra)
Zsurlók és páfrányok törzse
Mezei zsurló
Mocsári zsurló
Zsurlók osztálya- korábban a korpafüvekkel azonos rendszertani egységként szerepeltek- erősen elágazó, felálló hajtású hajtásrendszerű fajok- egyivarú, lemezes felépítésű, erősen tagolt előtelepű- a mai zsurlókhoz nagyon hasonlóak voltak a karbon elején megjelenő zsurlófák (Calamitaceae): ezek 1 m-es törzsátmérővel és 20-30 cm-es magassággal a karbon időszaki mocsarak fái lehettek, perm végére kipusztultak
Zsurlók rendje: egyetlen család tartozik a rendbe
Zsurlófélék családja- fajainak többsége a felső-karbonban élt- gyöktörzsükkel messzire kúsznak, hajtásaik bordásak, belül üregesek- a hajtások mérete és alakja rendszertani bélyeg- a spórák zöldek
Zsurlók és páfrányok törzse
Mezei zsurló meddő hajtása
Mezei zsurló termő hajtása
Equisetum sp.
Calamites
Zsurlók és páfrányok törzse
Páfrányok- a harasztok legtöbb tagú osztályai, 4/~ 11.000 faj- korábbi rendszerekben a zsurlóktól osztályszinten voltak
elválasztva- ma a páfrányok különböző rokonsági köreit magasabb
szinte, osztály kategóriaszinten választjuk el egymástól- zsurlóktól eltérő alaktani jellegzetességek- változatos életmód: néhány mm-től több m-ig, gyep-
cserjeszint, epifita…- kialakul a nyélből és lemezből álló makrofillum (módosult
hajtásrendszer), ez legtöbbször szárnyalt alakú- gyöktörzses fajok- általában tracheidák, de a saspáfrány és a hölgypáfrány
már tracheás- a sporangiumok a levelek fonákján vagy szélén
helyezkednek el és szóruszokba tömörülnek (csomók)- levelük felépítése olyan, mint a zárvatermőké- izo- vagy heterospórások- a sporangiumot hordozó levelek lehetnek lomblevelek
illetve sporofillumok is- minden élőhelyen előfordulnak
Zsurlók és páfrányok törzse
Közönséges édesgyökerű páfrány
Zsurlók és páfrányok törzse
Kígyónyelvpáfrányok osztálya(Ophioglossopsida)
Kígyónyelvfélék rendjeKígyónyelvfélék családja
Pszilotumfélék osztályaMarattiafélék osztályaValódi páfrányok osztálya
Királyharasztfélék családjaMételyfűfélék családjaRucaörömfélék családjaSerlegpáfrányfélék családjaPajzsikafélék családjaHölgypáfrányfélék családjaBordapáfrányfélék családjaÉdesgyökerű-páfrányfélék családjaDavalliafélék családjaTőzegpáfrányok családjaSaspáfrányfélék családjaVénuszhajfélék családja
Kígyónyelv páfrány
Vizipáfrány-társulás
Hölgypáfrány
Zsurlók és páfrányok törzse
Kígyónyelvpáfrányok osztálya (Ophioglossopsida)
- fosszíliák nélküli, ma még ismeretlen származású, a többi ma élő páfránycsoporttól eltérő felépítésű
Kígyónyelvfélék rendje (Ophioglossales)
- ősi, villásan elágazó
Kígyónyelvfélék családja (Ophioglossaceae)
- kis termetű (10-20 cm)
- kúszó rizóma, évente egyetlen hajtás fejlődik, ez villásan két félre oszlik: egyik része levélszerű, osztatlan vagy szárnyasan osztott, a másik egyszerű vagy elágazó sporofillumfüzér
Zsurlók és páfrányok törzse
Pszilotumfélék osztálya (Psilopsida)- két trópusi elterjedésű nemzetség 15 faja- a Psilotum nemzetség fajai levéltelenek, villásan elágazó növények, a Tmesipteris nemzetség fajai apró pikkelylevelekkel rendelkeznek- kígyónyelvfélék rokonsági körének redukált megjelenésű csoportjai
Marattiafélék osztálya (Marattiopsida)- ma kb. 300 faj- fatermetű, olykor vastag törzsű trópusi növény- a levelek hossza 4-6 is lehet- a sporangiumok szinangiumokká nőhetnek össze
Zsurlók és páfrányok törzse
Valódi páfrányok osztálya (Polypodiopsida)- előtelepük a talaj felszínén fejlődik, többnyire lemezes, esetleg fonalas vagy gumós
Királyharasztfélék családja (Osmundaceae)- kiegyenlített klímájú, mészben szegény termőhelyek, páradús lápvidékek, mocsarak lakója- osztott levelű fajok- sporangiumaik a levél egy meghatározott részén vagy külön hajtáson fejlődnek- a meddő és fertilis levélrészek jelentősen különböznek egymástól- ősi jelleg: nagyszámú spórái klorofillt tartalmaznak- rövid életűek- Osmunda regalis: királyharaszt. Atlantikus elterjedésű faj. Nagy termetű (1,5-2 m). Magyarországona Nagy-Berek területén található. Osmunda regalis –
fokozottan védett!
Zsurlók és páfrányok törzseMételyfűfélék családja
- iszapban gyökerező, rizómás, heterospórás- leginkább mérsékelt övben terjedtek el- levelük négyosztatú, sokszor a víz felszínén úszó- a hajtás tövén fejlődnek a vastag falú, babszem nagyságú sporokarpiumok- Marsiela quadrifolia: négylevelű mételyfű. Spórái a hajtás tövében, barnásfekete, szőrös felszínű sporokarpiumokban fejlődnek.
Zsurlók és páfrányok törzse
Rucaörömfélék családja- víz színén úszik- mediterrán területeken fordul elő- heterospórás- a gyöktörzs rövid, a levelek hármas örvökben állnak, az egyik levél alámerült, gyökérszerű- a leveleken fejlődik a sporokarpium- a sporokarpiumokban mikro- vagy makrosporangiumok fejlődnek
Salvina natans
Zsurlók és páfrányok törzse
Serlegpáfrányfafélék családja
- a gyöktörzse felfelé tör
- törzs: 10-20 cm átmérőjű, 3-8 m magas levelek hossza: 2-4 m
- trópusi és mérsékelt övi hegyi esőerdőkben él
Cyathea medullaris: fekete serlegpáfrányfa
- Új-Zélandon honos
Cyathea medullaris
Zsurlók és páfrányok törzse
Pajzsikafélék családja
- erős, pikkelyes rizómájú évelők
- a levelek 1-3 szorosan szárnyasan osztottak
- lombhullatók vagy félig kitelelők, jellegzetes egy oldalra tekintő csokorban vagy tölcsérben fejlődnek
- a kerek szóruszok a levélszeletek középerének két oldalán helyezkednek el
Dryopteris filix-mas – erdei pajzsika
- kozmopolita, mérséklet övben közönséges faj
- levele kétszeresen szárnyalt, a levélszárnyak keskeny lándzsásak, kihúzott csúcsúak, a levélnyél alapja felé egyre rövidebbek
Zsurlók és páfrányok törzse
Pajzsikafélék családja
Asplenium scolopendrium – gímpáfrány
- szurdokvölgyek, sziklaerdők, párás patakvölgyek árnyékos szikláin él
- 10-40 cm
- levelei lándzsásak, széles vállúak, hegyes vagy tompa csúcsúak
- védett!!!
Zsurlók és páfrányok törzse
Hölgypáfrányfélék családja
- trópusokon élő fajok
- levele erősen osztott, hosszú nyelű
- szóruszok: a levélszárnyacskák fonákán az erek mentén, a főér két oldalán helyezkednek el
Athyrium filix-femina – hölgypáfrány
- kozmopolita, talajvíz közelségét kedveli
Matteuccia struthiopteris – struccpáfrány
- védett!!!
- élőhely: tiszta vizű hegyi patakokat kísérő égerligetek
- levelein nem fejlődik spóra
Athyrium filix-femina
Matteuccia struthiopteris
Zsurlók és páfrányok törzse
Bordapáfrányfélék családjaBlechnum spicant – hegyes bordapáfrány
- mészkerülő erdei fenyvesek, lucosok- védett faj!!!- Mo.-on: Ny-Dunántúl
Édesgyökerő-páfrányfélék családja- egyik legfajgazdagabb család
Polypodium vulgare – közönségesédesgyökerű-páfrány- mérséklet övi faj- nevét cukorízű gyöktörzséről kapta
Zsurlók és páfrányok törzse
Davalliafélék családja
- trópusi, szubtrópusi fajok
- levelük széles, romboid alakú
- gyöktörzsük hosszú, kövek, cserjék és ágak között kúszó, ezüstös, szálas pikkelylevelekkel fedett
Zsurlók és páfrányok törzse
Tőzegpáfrányok családja- bizonytalan helyzetű, a nemzetségek szétválasztása nem megoldott
Thelypteris palustris - közönséges tőzegpáfrány- láp- és mocsárréteken, ligeterdőkben, állandó vízborítású égeresekben fordul elő- a másodrendű levélszárnyak hosszúkásak, szélük kissé aláhajló
Saspáfrányfélék családja- nagy termetű, többszörösen szárnyalt levelű, nagy állományokat alkotó fajok családja- főleg trópusi fajok
Pteridium aquilinum – saspáfrány- hosszan elkúszó, magas, nagyobb telepeket alkot- szénája a legelő állat számára mérgező, a kifejlett levél rákkeltő anyagot tartalmaz, Ny-Eu-ban írtják
Zsurlók és páfrányok törzse
Vénuszhajfélék családja- szuptrópusi elterjedésű, nedves környezet
Pteridium aquilinum
Pteridium aquilinum
Adiantum capillus veneris