Növényi szervekA harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

hajtásos növények, testük· gyökérre,· szárra,· levelekre tagolódik.

Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek.

A gyökér

A gyökér lapvető feladata a· növény rögzítése, ill.· a víz ás a benne oldott ásványi anyagok felvétele.

A gyökérrendszer

A gyökerek összessége a gyökérzet, melynek két típusa ismert:a) Főgyökérrendszer, erős központi főgyökér, oldalgyökerek, hajszálgyökerek(nyitvatermők, zárvatermő kétszikűek).

b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségű gyökerek jellemzőek.Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikűek).

A gyökérrendszer mérete a növényfajtától és a talajviszonyoktól függ, pl. a lucerna gyökérzete azalföldön 15-2O m mélyre is hatolhat, a Szuezi-csatorna ásásakor tamariszkuszok 3O m mélyre hatoló gyökereit is kiásták. A gyökérzet teljes hossza pl. egy töknél 2O km, rozsnövénynél akár a 8O km-t!

A gyökéren függőlegesen különböző működési zónák vannak.1. Osztódási zóna.A gyökér csúcsi része osztódószövetből áll. Gyökérsüveg védi, sejtjeielnyálkásodva leszakadnak, illetve kőzetet oldó gyökérsavat termelhetnek.2. Megnyúlási zóna.Itt a legerőteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése. (auxin)3. Felszívási zóna.Gyökérszőrök jellemzik. Legfelső sejtjei fokozatosan elhalnak, míg acsúcshoz közel újraképződnek.4. Szállítási zóna,ahonnan az anyagok a szár szállítónyalábjaiba jutnak.

A gyökér keresztmetszeteHárom szövettájat különböztethetünk meg: A csúcs mögött néhány centiméterrel, a szállítózóna alsó határán.

1. Bőrszövet-rendszert, gyökérszőreivel

2. Az elsődleges kéreg, melyraktározó alapszövet, tápanyagokatraktározhat.

3. A központi henger, amelybenhelyezkednek el az egyszerűszállítónyalábok.

Gyökérmódosulások

A környezethez való evolúciós alkalmazkodások eredményeképpen a gyökerekgyakran jelentős átalakuláson mennek keresztül.

1. Raktározhat:· karógyökér, ahol a főgyökérmegvastagodik (sárgarépa),karotin a raktározott tápanyag,· gyökérgumók, ahol azoldalgyökerek egy pontonvastagodnak meg, keményítőtraktároznak (salátaboglárka).

2. Gyökérgümő, ahol anaerobheterotróf nitrogénkötő baktériumoka levegő nitrogéntartalmát ammóniáváalakítják (pillangósvirágúnövényekben).

3. Légzőgyökerek: az oxigénbenszegény talajban levő gyökérgázcseréjét segítik, átszellőztetőszövetekben gazdagok pl.mocsárciprus.

4. Egyes trópusi fán lakó orchideáklecsüngő gyökerei megzöldülnek ésfotoszintetizálnak.

A hajtás

A leveles szárat hajtásnak nevezzük, mely az embrió rügyecskéjéből fejlődik ki.A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek.

A szár

· összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat,· a növényi test tartó vázát adja.

A rügy

A hajtás fiatalkori alakja a rügy. A rügy kp-i része a rügytengely,melynekcsúcsa a hajtáscsúcs.

Az alvórügy olyan tartalék rügy, amely a rendes rügyek károsodása esetén hajt ki.Ezek általában a szárba mélyített, rejtett rügyek.

Szár- és hajtástípusok

Két alaptípust különböztetünk meg,· a fás és a

· lágyszárat.

Fás szára:· van az összes nyitvatermőnek· sokéves kétszikűeknél (közismert fák)

Fás szár típusai

· Fatörzs, ha a hajtása sokáig el nem ágazó törzsből, és a belőle kiindulóelágazó hajtásrendszerből a koronából áll.· Cserje, ha a törzs hiányzik, a hajtás az alapjánál ágazik el.· Pálmatörzs, egyenletes vastagságú, levélkoronát viselő el nem ágazó fásszár, melynek oldalán a lehullott levelek töveink maradványa látható.

A fás szár a többéves zárvatermőkre, ill. a nyitvatermőkre jellemző.Kívülről befelé haladva a következő rétegeket lehet megkülönböztetni.

A lágy szár

A lágyszárban a szállítónyalábok elrendeződése lehet· körkörös, mint a kétszikűekben vagy· szórt, mint az egyszikűekben.

A lágyszár

A lágyszár puha állományú esetleg a tövén gyengén elfásodhat, mely lehet egy vagykét éves. Ha üreges, akkor dudvaszár (paradicsom, burgonya, napraforgó).

A szár felépítése, keresztmetszete

A fiatal – még lágy - szár akárcsak a gyökér keresztmetszetét vizsgálva 3szövettájra tagolódik.1. Bőrszövet.· Lehet egyrétegű a lágyszárú növényeken,· többrétegű a fásszárú növényeken (periderma vagy héjkéreg).2. Elsődleges kéreg.Az elsődleges kéreg raktározó alapszövet.Fiatal szárak zöldek mivel a bőrszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiattképesek fotoszintetizálni.3. Központi henger.A központi henger tartalmazza a szállító szöveteket alapszövetbeágyazódva.

Központi henger.A központi henger tartalmazza a szállító szöveteket alapszövetbe

A szár módosulásaia) Föld feletti szármódosulások.· Pozsgásszár: megvastagodott,redukált levelű, nagymennyiségűvíztartó alapszövetekben vizetraktározó szár, kaktuszok.

b) Föld alatti módosult szár.· Gumó: megvastagodott,tápanyag raktározó földbeniszár, pl. ciklámen, karalábé,burgonya.

Levéltípusok

1. Lomblevél. Zöld, fotoszintetizál.2. Sziklevelek. A magban lévő csirának részei, a csiranövény táplálásában vanszerepük. Számuk lehet több (sokszikűek, pl. fenyők) v. kettő, ill. egy.3. Allevelek. Többnyire védő levelek, a lomblevelek zónája alatt helyezkednekel, pl. a hagyma buroklevelei.4. Fellevelek. A lomblevelek zónája felett helyezkednek el. Ilyenek, pl.fészkesvirágzatúak fészekpikkelyei.

LOMBLEVÉL

A lomblevél részei.

· levélalap,· a levélnyél, és· a levéllemez.

A lomblevél alakja

Rendkívül változatos.Megkülönböztetjük alevéllemez· vállát,· csúcsát és· szélét.

A levéllemez felső oldala a színe, az alsó a fonáka.

Ha egy levélnyélen· egyetlen levéllemez van, a levél egyszerű,· ha több a levél összetett.Az összetett levél lehet:· tenyeresen összetett (gesztenye), lehet· szárnyasan összetett.

Megkülönböztetjük a levéllemez· vállát, csúcsát és szélét.· A váll lehet: nyilas, dárdás vagykerekített.· A széle lehet: ép, hullámos, csipkés,fogas, fűrészelt.· Ha a levél szélének bemetszéseimélyek, akkor a levél tagolt.· A tagolt levéllemez a bemetszésekmélysége szerint lehet karéjos, hasadt,osztott és szeldelt.· A levélcsúcs: hegyes, tompa,lekerekített, kicsípett.A fentiek a növényhatározáskor fontosak.