Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30

KORMÁNYTISZTVISELŐI HIVATÁSETIKAI KÓDEX 2013MAGYAR KORMÁNYTISZTVISELŐI KAR TERÜLETI ETIKAI BIZOTTSÁGOK KÉPZÉSE

Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30.

ÁROP-2.2.5-2008-0001 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című projekt

Bemutatkozás


Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30.2

Oktatók:

Dr. Dargay Eszter Gáldi Edit

Dr.File BeátaDr. Tahy Ábel

Az etikai eljárás főbb részei



Eljárási szakasz Lefolytató

1. Döntés az elsőfokú eljárás megindításáról a gyanút megalapozó cselekmény körülményeinek figyelembe vételével

TEB

2. Elsőfokú eljárás TEB elnök által kijelölt etikai tanács

3. Másodfokú eljárás OEB elnök által kijelölt etikai tanács

4. Bírósági szakasz – közigazgatási per Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Eljárási alapelvek



A Kódex eljárási alapelvei

•Jogszerűség és tisztességesség elve.•Ártatlanság vélelme, jó hírnévhez való jog.•Egyenlőség elve.•Egyszerű eljárás elve.

Jogszerűség és tisztességesség elve



• Jogszerűség elve: a szakszerűségnek és a megbízhatóságnak az egyik leglényegesebb alkotóeleme.

• Tisztességes eljárás elve: tágabb értelemben véve magában foglalja az összes eljárási alapelv érvényesülését, azaz a kormánytisztviselők eljárásban való egyenlőségét épp úgy, mint a kormánytisztviselő megfelelő tájékoztatását. A tisztességes eljárás követelménye így nem csupán a szabályok megtartását jelenti, azonban a tisztességes eljárásnak feltétele a jogszerűség.

Jogszerűség

Tisztességesség

Ártatlanság vélelme, jó hírnévhez való jog



• Ártatlanság vélelme: senki nem tekinthető vétkesnek mindaddig, amíg felelőssége jogerős határozatban nem került megállapításra. • Jó hírnév védelme: az ember munkájának, munkájával kapcsolatos emberi magatartásának etikai értékelése a személyhez fűződő jogokat érinti, ezért alkalmas lehet a jó hírnév megsértésére. Kiemelt figyelemmel kell lenni:• Jogok tiszteletben tartása mellett az eljárás jogszerűségére• Az eset körülményeinek és a bizonyítékok teljes körű

feltárására• Az eljárás során csak a szükséges, lehető legszűkebb kör

bevonására • Csak a jogerős döntésről történő foglalkoztatói tájékoztatásra• Titoktartás és a befolyásmentesség biztosítására

Egyenlőség és egyszerű eljárás elve



Egyenlőség elve:•Ez biztosítja a pártatlan és részrehajlás nélküli eljárást, amely egyben a személyek egyenlő méltóságúként történő kezelését is jelenti.• Fegyverek egyenlősége• Bizonyítékok és dokumentumok megismerésének joga• Hallgatás joga

Egyszerű eljárás elve:•Eljárási terhek minimalizálása, ésszerű, szakszerű és gyors eljárás. •A Kódex nagyfokú eljárási szabadságot biztosít a TEB-ek részére, így tekintettel lehetnek a hely sajátosságaira is.

A Kódex általános rendelkezései



Általános rendelkezések: mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásra vonatkoznak, ezért folyamatosan figyelni kell, hogy nem merül-e fel az alkalmazásukra okot adó körülmény. Általános rendelkezések többek között• határidők számítása• hatáskör vizsgálata• illetékesség vizsgálata• igazolási kérelem benyújtása • eljárás megindítását kizáró okok• összeférhetetlenség vizsgálata

Határidők számítása I.



A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap).

Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

Határidők számítása II.



Az etikai eljárásban az eljárás valamennyi részvevője tekintetében beadványnak és más iratoknak a határidő utolsó napján meg kell érkeznie azok címzettjéhez. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

Az etikai eljárásban a határidők, az eljárás megindítására vonatkozó határidők kivételével, indokolt esetben határidőnként egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatók.

(A Kódexben megtalálható fontosabb határidőket a diasor végén mellékelt kiegészítő diák tartalmazzák.)

Igazolási kérelem I.



Határidők elmulasztása – igazolási kérelem

•Igazolási kérelem fogalma• Határidők önhibán kívül történő elmulasztása esetén az

érintett igazolási kérelmet terjesszen elő. Az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt.

•Igazolási kérelem benyújtásának határideje• Az igazolási kérelem előterjesztésére a mulasztásról való

tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül van lehetőség.

• Jogvesztő határidő: az igazolási kérelmet legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy hónapon belül lehet előterjeszteni.

Igazolási kérelem II.



Határidők elmulasztása – igazolási kérelem

•Igazolási kérelem tartalma• Kimentési ok lehet: az érintett önhibáján kívüli

akadályoztatása és az eljáró bizottság közrehatása

• Önhibáján kívül akadályoztatva van pl. az, aki baleset vagy súlyos betegség miatt nem tud eleget tenni valamely kötelezettségének.

• Az eljáró bizottság közrehatása folytán következik be a mulasztás, ha az tévesen jelölte meg a teljesítési határidőt vagy késedelmesen adta postára a hivatalos iratot.

Hatáskör vizsgálata I.



Kormánytisztviselő követte el a cselekményt?

Az MKK etikai eljárást csak az MKK tagjaival szemben folytathat le, függetlenül attól, hogy az etikai vétséget belföldön vagy külföldön követte el, ezért a TEB elnökének először azt kell megvizsgálnia, hogy az etikai vétséggel gyanúsított személy egyáltalán kormányzati szolgálati jogviszonyban áll-e vagy sem.

Hatáskör vizsgálata II.



Etikai vétség a cselekmény?A hatáskör kérdésének tisztázásához szükséges annak vizsgálata, hogy az adott cselekmény etikai vétség-e egyáltalán, mert ha nem, akkor az MKK nem járhat el az ügyben.

Etikai vétségnek minősül a kormánytisztviselők hivatásetikai alapelveket vagy hivatásetikai részletszabályokat megszegő azon cselekménye, amely a Kttv. etikai szabályaival, a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes és az nem minősül bűncselekménynek, szabálysértésnek vagy fegyelmi vétségnek.

A Kttv. által meghatározott hivatásetikai elvek és a Kódex rendelkezéseinek megsértése esetén elsősorban etikai eljárást kell lefolytatni, amelynek a végén – amennyiben az OEB úgy látja, hogy az etikai szankciók önmagukban nem elég súlyosak– az MKK fegyelmi eljárást kezdeményezhet a munkáltatónál.



Az eljárás alá vont kormánytisztviselő azon TEB illetékességi területéhez tartozik, amelynek területén a kinevezési okiratában szereplő munkavégzési helye, illetve „változó munkavégzési hely” esetén, ahol a foglalkoztató közigazgatási szerv székhelye található.

A TEB illetékességi területe a legtöbb területi közgyűlés tekintetében egyértelműen meghatározható (területi közgyűlés=megye=TEB illetékességi terület).

Illetékesség vizsgálata I. (Főszabály)



Pest megyei és a fővárosi TEB-ek illetékességének meghatározása:

•amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező országos illetékességű szervnél dolgozik, a fővárosi TEB az illetékes (pl.: OTH)•amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező, Pest megyei illetékességű területi szervnél dolgozik, a Pest megyei TEB az illetékes (pl.: Pest Megyei Kormányhivatal)•amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező több megyére kiterjedő illetékességgel rendelkező területközi szervnél dolgozik, a fővárosi választókerületi TEB az illetékes (NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága),•amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező fővárosi illetékességű területi szervnél dolgozik, a fővárosi TEB az illetékes (pl.: Budapest Főváros Kormányhivatala)

Illetékesség vizsgálata II. (Főszabály)

Illetékesség vizsgálata III. (Kiegészítő szabályok)



Megelőzés

Ha a kormánytisztviselővel szemben több etikai vétséget megalapozó, időben egymástól elkülönülő cselekmény is a TEB tudomására jut és a kormánytisztviselő ezek közül valamelyik cselekményt más TEB illetékessége alá tartozó kormánytisztviselőként követte el, az etikai eljárást ott kell lefolytatni, ahol az illetékesség alapján előbb indult meg az eljárás

Illetékesség változása összeférhetetlenség ok miatt

Ha az összeférhetetlenség vizsgálatakor merül fel az, hogy a főszabály alkalmazása alapján illetékes TEB elnöke, vagy a TEB tagjai legalább fele összeférhetetlen az adott ügy tekintetében, akkor a TEB nem járhat el. Ebben az esetben az OEB elnöke által kijelölt TEB az illetékes.

Illetékesség vizsgálata IV. (Határidők)



Az illetékesség vizsgálata

Az illetékesség megállapítására és az illetékesség hiánya esetén a bejelentés illetékes TEB-nek történő továbbküldésére a TEB elnökének a tudomásra jutástól számított 3 munkanap áll a rendelkezésére.

Amennyiben nincs az illetékesség megállapításához elég adat: •a TEB elnöke jogosult a bejelentőt a bejelentés kiegészítésére felszólítani, aki a kézhezvételtől számított 8 napon belül köteles ezt teljesíteni.Amennyiben a TEB elnöke nem tudja megállapítani az illetékességet: •az egész iratanyagot megküldi az OEB részére, aki kijelöli az ügyben eljáró TEB-et.

Az etikai eljárás megindításának feltételei



Etikai vétség

• a kormánytisztviselők hivatásetikai alapelveket vagy • hivatásetikai részletszabályokat megszegő cselekménye.

Eljárás megindítását kizáró okok

• Felelősséget kizáró okok fennállása (V/3.1.)• Elévülés (V/7.)• Kódex V/9.3. pontjában meghatározott okok• A Kttv. 31. § (14) bekezdésében meghatározott ok

Eljárás megindítását kizáró okok I.



1. Felelősséget kizáró okok fennállása (V/3.1.)Etikai vétségért nem felelős az,

• aki cselekményét tévedésben, vagy önhibáján kívüli nem beszámítható állapotában követte el,

• akinek az etikai vétség elkövetésekor, a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása cselekedetének következményeiről,

• aki cselekményét kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, továbbá jogos védelmi helyzetben követte el.

Eljárás megindítását kizáró okok II.



2. Elévülés (V/7.)• A cselekmény elévült és így nem lehet etikai eljárást indítani,

ha az etikai vétség gyanújára vonatkozó bejelentés óta három hónap, illetve az etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt.

• Az elévülés határidejének kezdő napja az etikai vétség megvalósulását követő nap.

• Etikai eljárás megindítása az elévülési időt megszakítja.

3. Kódex V/9.3. pontjában meghatározott okok4. A Kttv. 31. § (14) bekezdésében meghatározott

okNem kell az eljárást megindítani, ha a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy az a kormánytisztviselő munkájának ellehetetlenítésére irányul

Az összeférhetetlenség vizsgálata



Az összeférhetetlenség fogalma, célja és következménye

•első fokonAz összeférhetetlenség a Kódexben meghatározott pozíciók és az eljáró tanácsi megbízatás egyidejű betöltésének tilalma. Amennyiben az összeférhetetlenségi kifogásnak helyt ad, a TEB elnöke másik tanácstagot jelöl ki. Ha nem lehet a TEB tagjai közül elfogulatlannak tekinthető háromtagú tanácsot kijelölni, az etikai eljárást az OEB elnöke által kijelölt TEB folytatja le.

A képviselővel kapcsolatos különös szabályA Területi Közgyűlés tisztségviselői, és a TEB tagjai az első fokú, az OEB és az Országos Elnökség tagjai a másodfokú eljárásban képviselőként nem járhatnak el.

Összeférhetetlenségi okok



• Összeférhetetlenségi okok• a) az eljárás kezdeményezője (bejelentő),• b) az eljárás alá vont kormánytisztviselő,• c) az előző pontokban felsoroltak képviselője, illetve Polgári

Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói,• Közeli hozzátartozók Ptk. szerinti fogalma (Ptk. 685.§ b)

pont)• d) akinek tanúként vagy szakértőként történő meghallgatása

az eljárásban szükségessé válhat, illetve akit meghallgattak,• e) másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt,• f) az eljárás alá vont kormánytisztviselő felettese, • g) az, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem

várható.



Az összeférhetetlenségi ok bejelentésének határideje

•az eljárás folyamán – folyamatosan vizsgálni kell és az ok tudomásra jutást követően azonnal be kell jelenteni.

•az eljárás kezdetekor – az eljárás alá vont kormánytisztviselő az eljárás megindításáról szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül küldi meg az összeférhetetlenségről szóló bejelentést.

Összeférhetetlenségi ok bejelentése és döntés I.



Összeférhetetlenségi ok bejelentése és döntés II.

Kinek kell bejelenteni az összeférhetetlenségi okot?

•Az eljáró tanács tagjai magukkal szemben:• az első fokon eljáró tanács tagjai a TEB elnökének, • másodfokon eljáró tanács tagjai az OEB elnökének jelentik

be.

•Az eljárás alá vont kormánytisztviselő:• alapos indoklás mellett• első fokon a TEB elnökének• másodfokon az OEB elnökének

jelenthet be összeférhetetlenséget



Ki dönt az összeférhetetlenség kérdésében?

Az eljáró tanács tagjai tekintetében:•első fokon eljáró tanács tagjai tekintetében a TEB elnöke határoz.•másodfokon eljáró tanács tagjai tekintetében az OEB elnöke határoz.

A Bizottságok elnökei tekintetében:•a TEB elnöke ellen bejelentett összeférhetetlenségi kifogás kérdésében az OEB elnöke határoz. •az OEB elnöke ellen bejelentett összeférhetetlenségi kifogás kérdésében az MKK elnöke határoz.

Összeférhetetlenségi ok bejelentése és döntés III.



Összeférhetetlenség esetén ki jelöli ki az eljáró tanács új tagját?

A TEB tagjával szemben fennálló összeférhetetlenség esetén a TEB elnöke jelöli ki a tanácstagot.

Elsőfokú ügyben eljáró TEB elnöke vagy a TEB tagjai többségének (azaz legalább három fő) összeférhetetlensége esetén a tanács tagjait az OEB elnöke jelöli ki.

Az OEB elnöke, vagy az OEB tagjai többségének összeférhetetlensége esetén a tanács tagjait az MKK elnöke jelöli ki.

Összeférhetetlenségi ok bejelentése és döntés IV.

Az elsőfokú eljárás megindítása



Az eljárás megindításának jogkövetkezményei:

•beáll az illetékes TEB-et terhelő eljárási kötelezettség,

•megindulnak az eljárás lefolytatására megállapított határidők




Az eljárás megindításának módjai:

•Bejelentésre: oírásbelioszóbeli

•Hivatalból




Az írásos bejelentés

•Címzett: a TEB elnöke•Tartalma: az ügy megítélése szempontjából jelentős tények és adatok, lehetőség szerint a bizonyítékok, valamint a bejelentő neve és elérhetősége




Az elektronikus úton érkezett írásos bejelentés

•Az Országos Iroda minden TEB-nek elektronikus postafiókot biztosít•A bejelentő személyét tisztázni kell!•Ha ez nem sikerül: névtelen bejelentésként kell kezelni


A bejelentések kezelése

•Biztosítani kell, hogy oa bejelentés tartalmát illetéktelenek ne ismerhessék meg,oa határidők és az egyes eljárási cselekmények nyomon követhetőek legyenek.

•Nyilvántartás, iktatás!




A szóbeli bejelentés

•A szóbeli bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni•A jegyzőkönyv felvételére fő szabályként a TEB elnöke jogosult•Adatvédelmi szempontok: adminisztrátori támogatás kerülendő!




A névtelen bejelentés

Eljárás megindítása akkor, ha•a bejelentett cselekmény a hivatásetikai követelmények súlyos megszegését jelenti ÉS•rendelkezésre áll annyi információ, amely valós esélyt nyújt az ügy feltárására.




A bejelentés visszavonása

•A bejelentés az elsőfokú döntés meghozataláig vonható vissza.

•Nem befolyásolja az eljárás lefolytatását, azaz a TEB vagy az eljárás későbbi szakaszában a tanács dönthet úgy, hogy az eljárás megalapozottan folytatható.




Az eljárás hivatalból történő megindítása

•Az etikai vétség a TEB tudomására jut, azaz a TEB valamely tagja a TEB elnökénél kezdeményezi, hogy a TEB rendelje el az eljárást.•Értékelendő szempontok:okellően hitelesek az információk?olesz elegendő bizonyíték az eljárás lefolytatásához?




Az eljárás hivatalból történő megindítása

Tipikus esete lehet:•a bizonyítékok több elkövetőre utalnak, azonban csak egy kormánytisztviselő ellen érkezett bejelentés,•egy eljárás nem folyhat több kormánytisztviselővel szemben

Hivatalból indul eljárás




A bejelentés alapján teendő intézkedések I.

A TEB elnökének feladatai:

• Az ügy iktatása• Hatáskör és illetékesség vizsgálata• Hiánypótlási felhívás• Bejelentés és mellékletei TEB tagjai részére történő megküldése• TEB összehívása vagy elektronikus döntéshozatal




A bejelentés alapján teendő intézkedések II.a hiánypótlási felhívás

•A hatáskörrel rendelkező: a TEB elnöke•Figyelmeztetés: ha a bejelentő nem válaszol, akkor a TEB a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni•Határidő: legfeljebb 8 nap biztosítható, azonban kérelemre ez egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható•Módja: előnyben részesítendők a gyors kapcsolattartási módok




Döntés az eljárás megindításáról

•A hatáskör címzettje a TEB

•A TEB eljárásrendjét célszerű ügyrendben szabályozni:okapcsolattartás,odöntéshozatal módjai




Az eljárás megindításáról szóló határozat

•Határidő: a gyanú tudomására jutásától számított 8 napon belül (kivéve ha hiánypótlás szükséges)

•A határidő számításának szabályai!




Bejelentés módja Tudomásra jutás napja A 8 napos határidő kezdete

Papír alapú a bejelentés TEB elnök által történő átvétele

az átvételt követő nap

Elektronikus az e-mail TEB elnökéhez érkezésének napja

a megérkezést követő nap

Szóbeli, ha a jegyzőkönyvet a TEB elnöke veszi fel

a jegyzőkönyv TEB elnöke általi felvételének napja

a jegyzőkönyv felvételét követő nap

Szóbeli, ha a jegyzőkönyvet TEB tag veszi fel

a jegyzőkönyv TEB elnökéhez érkezésének napja

a jegyzőkönyv TEB elnökhöz érkezését követő nap

Hivatalbóli megindítás

az a nap, amikor a TEB tagjának az eljárás megindítására vonatkozó javaslata a TEB elnökéhez megérkezik

a megérkezést következő nap




A határozat tartalma•Az etikai vétség megjelölése•Az eljáró tanács tagjainak személye•Figyelemfelhívás, miszerint o8 napon belül védekezés, valamint észrevétel terjeszthető elő,oösszeférhetetlenségi ok jelenthető be,oa tárgyalás időpontjáról a tanács később küld értesítést, oa kormánytisztviselő képviselőt bízhat meg•Fellebbezési lehetőség kizárása




Intézkedések az eljárás megindításakor

•a határozatról a kormánytisztviselőt és a bejelentőt értesíteni kell,•a kormánytisztviselő részére meg kell küldeni a bejelentés másolatát, valamint annak esetleges mellékleteit•Átvétel megfelelő dokumentálása!•Az ügy összes iratát át kell adni a kijelölt tanácsnak, aki ettől kezdve kizárólagos jogkörrel rendelkezik az eljárás lefolytatására.



Az eljárás megindítása megtagadásának esetei I.

• hatáskör hiánya: a cselekmény nem etikai vétség• illetékesség hiánya Az illetékességi ok eljárás folyamán történő megváltozása irreleváns!• a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan



Az eljárás megindítása megtagadásának esetei II.

• Az etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg

Alapos gyanú feltételei:a vétség elkövetése valószínűsíthető, azaz a leírt

cselekmény a Kódexben foglaltvalamely tényállásnak megfelel

ÉSa rendelkezésre álló bizonyítékok alapján

valószínűsíthető, hogy a vétséget a bejelentésben foglalt kormánytisztviselő követte el



Az eljárás megindítása megtagadásának esetei III.

• a felelősségre vonhatóság megszűnt• a bejelentésben foglalt tények miatt már jogerős határozatot hoztak

Teljes tényállási egyezőség szükséges!

• a cselekményt fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás során már elbírálták



Az eljárás megindításának megtagadása esetén teendő

intézkedések

•A határozatról a bejelentőt kell értesíteni

•A határozatot a meghozatalától számított 8 napon belül az iratokkal együtt az OEB-nek meg kell küldeni.

Az OEB felkérheti a TEB-et, hogy fontolja meg az eljárás megindításának elrendelését



Az elsőfokú eljárás lefolytatásának részletes szabályai

Alapvető elvek•Az eljáró tanácsot terheli a tényállás tisztázásának kötelezettsége•Szabad bizonyítás•Az eljárás alá vont kormánytisztviselőt megillető garanciális jogok:oképviselet jogaonyilatkozattételi jogonyilvánosság kizárása




A tárgyalás kitűzése

•Tárgyalás tartása kötelező•Határidők:1. tárgyalás: a tanács kijelölésétől számított 30 napon belül2. tárgyalás: az első tárgyalástól számított 30 napon belül•Tárgyalási időköz: 8 nap

Az első tárgyalás előkészítését a tanács kijelölését követően haladéktalanul meg kell kezdeni!




A tárgyaláson való megjelenés elmulasztásának jogkövetkezményei:

A kormánytisztviselő részéről: ha a tárgyalást szabályszerű értesítés ellenére mulasztotta el, azt távollétében is meg lehet tartani – a védekezés ezen eszközéről lemond

Tanú oldalán: kormánytisztviselőként a tanúként való közreműködés a Kódex anyagi része szerinti alapelveknek megfelelő magatartás tanúsítását jelenti




A tárgyalás megtartása

•A tárgyalást az elnök vezeti:omeghatározza az eljárás menetét;onyilatkozattételre felhív és megadja a szót;obiztosítja a tárgyalás rendjét•A tárgyalás célja:oa tényállás tisztázása;onyilatkozattételi jogok gyakorlásának biztosítása;oegyéb bizonyítékok ismertetése




A tárgyaláson elhangzottak dokumentálása

•Jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat kell rögzíteni.•Célszerű hangrögzítésre alkalmas eszközt is alkalmazni!•A jegyzőkönyvet az elnök által kijelölt tanácstag vezeti.•A kormánytisztviselő és a tanács tagjai oldalanként aláírják.




A bizonyítékok ismertetése

•A bizonyítékokat teljes körűen ismertetni kell.•A bizonyítékok ismertetésének elsődleges színtere a tárgyalás.•A tanács kiegészítő jellegű bizonyítékokat a tárgyaláson kívül is ismertethet, azaz külön megküldheti a felek részére

Ekkor azonban kiemelt figyelmet kell szánni arra, Ekkor azonban kiemelt figyelmet kell szánni arra, hogy a felek nyilatkozattételi jogukkal tudjanak élni hogy a felek nyilatkozattételi jogukkal tudjanak élni

és eljárási jogaik ne sérüljenek!és eljárási jogaik ne sérüljenek!



Az eljárás felfüggesztése

A felfüggesztés esetei I.

•A kormánytisztviselő tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson és írásban sem tudja előterjeszteni védekezését:

Legfeljebb 90 napig – ha 90 napon túl a körülmény Legfeljebb 90 napig – ha 90 napon túl a körülmény nem szűnik meg, az eljárást meg kell szüntetni!nem szűnik meg, az eljárást meg kell szüntetni!

•A felfüggesztés alapjául szolgáló indok megszűnését a kormánytisztviselőnek kell jeleznie!




A felfüggesztés esetei II.

Az eljárás alapjául szolgáló kötelességszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult

Honnan szerez a tanács erről tudomást?

A tanács az eljárás megindításakor vagy legkésőbb a tárgyaláson nyilatkozattételre hívja fel a kormánytisztviselőt.




A felfüggesztésről szóló határozat

•A határozatban figyelmeztetni kell a feleket, hogy ha tudomást szereznek a felfüggesztés okának megszűnéséről, akkor azt jelezzék a tanács részére.•A határozatot a bejelentőnek és az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek meg kell küldeni.•Fellebbezési lehetőség nincs.



Az elsőfokú eljárást lezáró határozatok

A határozat meghozatalának módja

•A tanács a határozatot zárt ülésen hozza – elektronikus úton történő szavazás nem lehetséges!•Minden tagnak jelen kell lennie, tartózkodásnak nincs helye.•Az ülés dokumentálása a tanács elnökének feladata!•A határozatot 8 napon belül írásba kell foglalni; a tanács elnöke írja alá.



Az elsőfokú eljárást lezáró határozatok

A határozat meghozatalának határideje

•Legkésőbb az utolsó tárgyalás napjától számított 30. napon, de legfeljebb az első tárgyalási naptól számított 90. napon

•Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal

•A felfüggesztés időtartama nem számít bele a fenti határidőkbe.



Az eljárás megszüntetése

A megszüntetés okai I.

Amelyekről már volt szó:•az eljárás alá vont kormánytisztviselő kormányzati jogviszonya megszűnik;•a kormánytisztviselőt büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalták;•az eljárás megindítását kizáró ok merül fel, vagy már fennállt, csak a tanács nem észlelte;•felelősségre vonást kizáró ok áll fenn;•a felfüggesztés végső határideje (90 nap) letelt




A megszüntetés okai II.

A kormánytisztviselő a terhére rótt etikai vétséget nem követte el - „felmentő” döntés

Ez esetben a bizonyítékok alapján megállapítható, hogy

bár történt etikai vétség, de annak elkövetője minden kétséget kizáróan nem az eljárás alá vont

személy VAGY

az elkövetett cselekmény nem vétség




A megszüntetés okai III.

Az etikai vétség elkövetése nem bizonyítható – bizonyítottság hiánya

A tanács ez esetben arra az álláspontra jut, hogynem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani

a vétség elkövetésétVAGY

azt, hogy a vétséget az eljárás alá vont személy követte el.



A felelősséget megállapító határozat

A tanács a bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy

vétséget követtek elÉS

azt az eljárás alá vont kormánytisztviselő terhére kell róni.




Az elmarasztaló határozat tartalmi elemei I.

Rendelkező részben:•pontosan meg kell jelölni, hogy a kormánytisztviselő a Kódex mely rendelkezésének megszegésében vétkes;•szerepeltetni kell a kiszabott szankciót;•jelezni kell az elmarasztalás MKK tagnyilvántartásában történő rögzítésére vonatkozó felhívást;•tájékoztatást kell adni a jogorvoslat lehetőségéről, a benyújtás helyéről és határidejéről.




Az elmarasztaló határozat tartalmi elemei II.

Indokolási részben:•teljes körűen számot kell adni a bizonyítékokról és azok mérlegelésének szempontjairól, a felajánlott, de mellőzött bizonyítás indokairól;•szerepeltetni kell azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a tanács meghozta a határozatát;•az esetleges méltatlanság fennállására vonatkozó körülményeket is ismertetni kell;•tájékoztatást kell adni az elmarasztalás tagnyilvántartásból való törlésére vonatkozó szabályokról.




Szankciók

•Figyelmeztetés: az eset összes körülményének mérlegelése alapján elegendő az etikus magatartásra való felhívás

•Megrovás: a szankció céljának eléréséhez az MKK erkölcsi rosszallásának nyomatékos kifejezése szükséges




Mikor kell figyelmeztetést és mikor kell megrovást alkalmazni?

A tanács mérlegeli a•cselekmény tárgyi súlyát;•vétkesség fokát (szándékosság, gondatlanság);•a magatartás következményeit (pl.: helyrehozhatatlan

következmény előállt-e);•az elkövető személyében fennálló körülményeket (pl.: vezetői beosztás, kormánytisztviselői jogviszony hossza, eddigi életút)




Szankció jellegű intézkedések:

•méltatlanságra utaló körülmények szerepeltetése az indokolási részben – ez azonban a munkáltatót nem köti!

•az MKK az etikai eljárás eredménye alapján a munkáltatónál fegyelmi eljárást kezdeményezhet (Kttv. 83. § (4) bekezdése)



A döntés közlése I.



• Az eljáró tanács a határozatot a döntését követően 8 napon belül írásba foglalja és kézbesíti az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek, meghatalmazott képviselőjének• A határozatot az eljáró tanács elnöke írja alá

Szabályszerű értesítés:

hivatalos iratként tértivevénnyel eljáró tanács tagja adja át személyesen – átvétel ténye, időpontja kétséget kizáróan megállapítható legyen



Kézbesítés időpontja:

kézbesítés megkísérlése napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett v. képviselője úgy nyilatkozik, hogy nem veszi át a küldeményt az irat „nem kereste”jelzéssel érkezik vissza – ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. személyes átvétel esetén, átvétel napja• A jogorvoslati idő ezektől a napoktól számítódik.

A döntés közlése II.



• A fellebbezéssel meg nem támadott I. fokú határozat a fellebbezési határidő lejártával jogerőssé válik.• A jogerőssé válástól számított 8 napon belül a határozatot meg kell küldeni:

eljárás alá vont kormánytisztviselőnek és képviselőjének

etikai szankció kiszabása esetén a munkáltatónak MKK Országos Irodájának• Az eljáró tanács a bejelentőnek határozatot NEM, csak levelet küld, és az eljárás határozattal történő lezárásának tényéről tájékoztatja.

A döntés közlése III.

Jogorvoslati eljárás I.



• Az eljárás alá vont kormánytisztviselő az I. fokú határozat ellen jogorvoslati kérelmet nyújthat be, a bejelentő NEM• Fellebbezni bármely okból lehet, melyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja• A kormánytisztviselő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a TEB-hez nyújthat be írásbeli fellebbezést (fellebbezést az OEB-nak kell címezni)• TEB feladata: kézhezvételtől számított 8 napon belül az OEB-hez köteles felterjeszteni az összes keletkezett irattal együtt

Jogorvoslati eljárás II.



OEB elnökének feladata a fellebbezés megvizsgálásakor:

kézhezvételtől számított 8 napon belül megvizsgálja a fellebbezés szabályszerűségét és határidőben történő benyújtását elutasítja: ha elkésett, vagy nem a jogosult terjesztette elő - elutasító határozat ellen nincs helye fellebbezésnek kijelöli a másodfokon eljáró etikai tanácsot vizsgálja az összeférhetetlenséget• Az eljáró etikai tanács másodfokon az I. fokú határozatot teljes terjedelmében felülbírálhatja.

Jogorvoslati eljárás III.



A II. fokon eljáró etikai tanács döntései:

I. fokú határozatot helybenhagyja, ha a fellebbezés megalapozatlan I. fokú határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, ha a fellebbezés megalapozott I. fokú határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasít többek között, ha az I. fokú határozat megalapozatlan, a tényállás hiányos, tisztázatlan, ellentétes az iratok tartalmával, helytelen ténybeli következtetéseket tartalmaz, továbbá az ügy érdemére kihatóan megszegésre kerültek az eljárási szabályok

Jogorvoslati eljárás IV.



• A II. fokú etikai tanács – ha a fellebbezést nem utasítja el – 45 napon belül határozattal dönt.• Eljáró tanács elnöke a határozatot 15 napon belül megküldi:

eljárás alá vont kormánytisztviselőnek és képviselőjének

I. fokon eljáró TEB-nek MKK Elnökének• A másodfokú etikai tanács döntése a közléssel jogerős és végrehajtható - MKK tagnyilvántartásában rögzítésre kerül.

Jogorvoslati eljárás V.



• A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont kormánytisztviselő bírósághoz fordulhat a határozat közlésétől számított 30 napon belül.• A keresetlevelet a TEB-hez kell benyújtani, aki 3 napon belül továbbítja az OEB felé.• A TEB az elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, köteles továbbítani még akkor is, ha nincs mellé csatolva igazolási kérelem.• MKK bíróság előtti képviseletéről az MKK Országos Irodája gondoskodik.



Fontosabb eljárási határidők I.3 hónap 1 év

V/7.1. Nem lehet etikai eljárást indítani, ha az etikai vétség gyanújára vonatkozó bejelentés óta három hónap, illetve az etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt.

8 nap V/5.2. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül. V/9.1. Az etikai eljárás megindításáról a TEB dönt. A TEB a gyanú tudomására jutásától számított 8 napon belül határozatban dönt az etikai eljárás megindításának kérdésében. V/9.2. A TEB elnöke a bejelentőt a bejelentés kiegészítésére, illetve hiánypótlásra szólíthatja fel, amit a bejelentő a levél kézhezvételétől számított 8 napon belül tehet meg.



Fontosabb eljárási határidők II.8 nap V/9.7. A TEB elnöke az etikai eljárás megindításáról az eljárás alá

vont kormánytisztviselőt írásban értesíti, megküldi a bejelentés másolatát, megjelöli, hogy milyen etikai vétséggel gyanúsítják és felhívja figyelmét, hogy 8 napon belül a bejelentésben foglaltakra előterjesztheti védekezését, észrevételeit, valamint a tanács tagjaival szemben összeférhetetlenségi okot jelenthet be.

V/10.2. Az elsőfokú etikai tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról az érintettek – akiknek megjelenése a tárgyaláson szükséges – az értesítést a tárgyalás előtt legalább 8 nappal korábban megkapják. V/13.6. A határozatot az eljáró tanács elnöke írja alá. A határozatot 8 napon belül írásba kell foglalni és az érdekeltek részére kézbesíteni kell. V/17.3. Az OEB elnöke a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy a fellebbezést szabályszerűen és határidőben nyújtották-e be.



Fontosabb eljárási határidők II.15 nap V/5.3. Az etikai eljárásban a határidők, az eljárás megindítására

vonatkozó határidők kivételével, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatók.

V/16.1. Az első fokú határozat ellen az eljárás alá vont kormánytisztviselő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a TEB-hez benyújtott, de az OEB-nek címzett írásbeli fellebbezéssel élhet. A TEB az ügyet 8 napon belül köteles felterjeszteni az OEB-hez az összes keletkezett irattal együtt.

V/17.11. A másodfokú etikai tanács a határozatát és annak indokait az eljárás alá vont kormánytisztviselő, a képviselője, valamint az első fokon eljáró TEB és az MKK Elnöke részére 15 napon belül közli.



Fontosabb eljárási határidők III.3 mnap

V/8.5. Amennyiben az írásos bejelentés nem az illetékes TEB elnökéhez érkezik (nem az illetékes TEB elnök a címzett), akkor a bejelentés címzettje köteles 3 munkanapon belül az illetékes TEB elnökéhez a bejelentést megküldeni, biztosítva azt, hogy illetéktelen ne férjen hozzá. V/17.13. Amennyiben a másodfokú etikai tanács határozatát a kormánytisztviselő bíróság előtt megtámadja, az MKK bíróság előtti képviseletéről az MKK Országos Irodája gondoskodik. A TEB a hozzá beérkezett másodfokú határozattal szemben benyújtott kereseteket 3 munkanapon belül továbbítja az OEB felé.

1 hónap

V/5.2. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül. A kérelmet legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy hónapon belül lehet előterjeszteni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt.



Fontosabb eljárási határidők IV.30 nap V/10.1. Az elsőfokú etikai tanács a tanács kijelölésétől számított

30 napon belül tárgyalást tart.

V/10.10. Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 30 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

V/17.12. A másodfokú etikai tanács határozatában az eljárás alá vont kormánytisztviselőt tájékoztatni kell arról, hogy a határozatot bíróság előtt megtámadhatja, tovább hogy keresetét hol, meddig, kinek címezve nyújthatja be. A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont kormánytisztviselő a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.

90 nap V/11. Az etikai eljárást fel kell függeszteni az alábbi esetekben: a) legfeljebb 90 napig, ha a kormánytisztviselő tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson, és önhibáján kívüli okból védekezését írásban nem tudja előterjeszteni,



Fontosabb eljárási határidők V.30 nap

és90 nap

V/13.4. Az elsőfokú etikai tanács legkésőbb az utolsó tárgyalás napjától számított 30. napon, de legfeljebb az első tárgyalási naptól számított 90. napon zárt ülésen határoz, és döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. Az eljárás felfüggesztésének időtartama a határidőbe nem számít bele.

5 mnap

V/15.4. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

45 nap V/17.6. A másodfokú etikai tanács – ha a fellebbezést nem utasítja el – a fellebbezésnek az OEB általi kézhezvételétől számítolt 45 napon belül köteles az ügyben érdemi határozatot hozni.



•Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

• Elérhetőségek:• Dr. Dargay Eszter [[email protected]]• Gáldi Edit [[email protected]]• Dr.File Beáta [[email protected]]• Dr. Tahy Ábel [[email protected]]• www.mkk.org.hu

Documents

Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30