Upload
jozsef-racz
View
329
Download
2
Embed Size (px)
Citation preview
Gyógyuló családok – beavatkozási lehetőségek
Rácz József
MTA Pszichológiai KutatóintézetKék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia
Hippy: Otthoni instrukciók iskolakezdés előtt álló gyerekek szüleinek
(Home Instruction for Parents of Preschool Youngsters)
• otthoni látogatások• szerepjátékok a szülőkkel• megtanítani a szülőket arra, hogyan tudnak bizonyos képességeket fejleszteni a gyerekeiknél• (kommunikációs készségek, számolás, képek felismerése)• A szülőség élvezet legyen• 13 ülés, 15-20 fős csoportok, • reális szülői elvárások, nevelési készségek• stressz- és harag menedzselés, szociális izoláció oldása
MELD: Szülők, mint tanárok• két évig, havonta kétszer• kulturálisan érzékeny facilitátorok ugyanabból a közösségből, facilitátor + mentor• hátrányos helyzetű családok• fogyatékkal élő gyerekek szüleinek• A szülők mint tanárok• személyes látogatások: szülő edukátorok• csoporttalálkozók• szűrés• csoportos erőforrás
Felnevelni gondolkodó gyerekeket
• korai interperszonális problémamegoldás, amely megelőzi a problémák viselkedés-szintű jelentkezését a korai iskolaévek alatt• 10-12 hétig, heti egy foglalkozás
Bátorság, hogy az légy, aki vagy!
• reziliencia fokozása: hangsúly a gyerekeken• családi környezet: a családtagok, szülők önértékelése, önérvényesítő képessége, stressz-menedzsment, nevelési készségek• iskolai hatások: tanár hatékonysága, tanár pozíciója a közösségben• közösségi komponens: közösségi munkások által közvetített üzenetek• 12 hétig, összesen 20 óra, majd éves utánkövetés• a közös étkezési költségeket fedezik és a programot elvégző felnőttek pénzbeli jutalmat kapnak
Egészséges amerikai családok: a gyermekbántalmazás megelőzése
• otthoni látogatások a terhességtől kezdve, önkéntes program• a szülés előtt vagy után 90 nappal kezdődik, egy évig tart, heti egy látogatás, majd a gyerek 5 éves koráig rendszeres utánkövetés és segítés• paramedikális személyzet végzi az intervenciót
Védőnői látogatások
• a várandóság alatt, majd a szülést követően• meghatározott protokoll szerint hetente-kéthetente a gyerek 2 éves koráig• foglalkozás az anyával: pszichoaktív szerhasználat, ne essen ki az iskolából, munkahelyről• informális támogatás, a családok összekapcsolása szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal
CEDEN (Center for Development Education and Nutrition)
• 0-5 éves korú gyermekek szüleinek ad tanácsokat• elsősorban azokban az esetekben, ahol fejlődési visszamaradottság, alacsony születési súly fordul elő vagy várható• az intervenció középpontjában az újszülött/ gyermek fejlődési problémái állnak• hetente-havonta kerül sor otthoni látogatásra, ha a szülő(k) nem otthon lakik/laknak, hanem pl. átmeneti vagy hajléktalanszállókon, bántalmazott anya otthonokban stb., akkor ott• olyan nevelési készségeket tanít meg, amelyek a fejlődéi problémákkal küzdő gyermekeknél hatékonyak
A nem-compliant gyerek segítése
• heti 60-90 perces foglalkozások a családdal, átlagosan 10 alkalommal• az erőszakon alapuló szülő-gyerek kapcsolatok átalakítása• nevelési készségek javítása• a nyílt magatartásproblémákat mutató gyerek (az iskolai első évei) esetében a proszociális magatartás kialakítása• nagy kockázatú gyerekek, illetve családok (magatrtásproblémák)
Felkészítés a drogmentes évekre
• kockázatcsökkentés – a droghasználat megelőzése• a családi kapcsolatok és a családi kommunikáció erősítése – protektív faktorok a drogprevencióban• egységes családi norma a szerhasználatról• egyértelmű nevelési célok és normák kialakítása• gyerekek visszautasítási készségeinek fejlesztése• düh/harag menedzselés (gyerekek)• szociális fejlődési modell – aktív bevonódás a családba, az iskolába, a közösségbe• viselkedési készségek: szülők, gyerekek• kommunikációs készségek: szülők, gyerekek• szülői támogatói hálózatok kialakítása• 5x2 óra foglalkozás vagy 10x1 óra foglalkozás, 2 facilitátorral
A legfontosabb életévek• fő cél: a szülő – tanár kapcsolat javítása• egyértelmű nevelési célok a családban• nem erőszakos nevelési készségek• düh menedzsment (gyerekek)• gyerekeknél: szociális és iskolai előmenetel, jó kapcsolat a kortársakkal és a tanárokkal• csoportos foglalkozások• több komponens:• szülők: 11-14 hét x 2 óra• gyerekek: 22 hét• tanárok: 28 óra
Megerősíteni a családokat (Strengthening Families Program) (SFP) Kumpfer, 1982
• viselkedési és kognitív készségfejlesztés• reziliencia növelés, kockázatcsökkentés• szerhasználat, depresszió, erőszakos magatartás, diszociális magatartás, iskolai kudarcok• komponensek:• szülői tréning: 14x2 óra• gyerek tréning: 14x2 óra• családi tréning: 14x2 óra• házifeladatokkal• szakemberek: 1 koordinátor, 1 családtoborzó, 2 szülői és 2 gyerek tréner• a legtöbbet kutatott és az egyik legeredményesebb (utánkövetéssel is)
Megerősíteni a havaii-i családokat
• kultúraspecifikus
Család és iskolás együtt (FAST: families and schooler together)
• családi és iskolai kooperáció• több komponens• fiatalokat célzó komponens: a gyerek társas ökológiájának minden területét megcélozza• szülői komponens• 8-10 hét, csoportban: 10-30 család együtt
Fókusz a családon
• pszichoaktív-szerhasználó szülőkkel foglalkozó program, elsősorban metadon- fenntartáson levő szülőkkel foglalkoznak• a program kezdete előtt legalább 90 napos fenntartó kezelés• 16 hét x 90 perc• több komponens• szülők: reggel, visszaesés megelőzés, nevelési készségek fejlesztése• szülők és gyerekek: este, közösen• gyerekek körében a szerhasználat megelőzése
Szülő, aki gondoz• szociális fejlődési modell: lehetőségek teremtése a proszociális bevonódásra (család, iskola, kortárs csoport)• családi kapcsolatok erősítése, egyértelmű nevelési elvek• szülők segítése a serdülőkorú gyermekeik nevelésében• speciális, serdülőkori kockázati faktorok: kortársak, testvérek• nem egyértelmű nevelési elvek, pozitív vagy toleráns szülői attitűd a szerhasználattal kapcsolatban• rossz családi kommunikáció és bevonódás• szerhasználó és bűnöző kortársak hatása• 5-6 hét x 1-2 óra• otthon, az iskolában, közösségi központokban stb.
Megerősíteni a családokat 10-14 éveseknél (SFP 10-14)• 7x2 óra: 1. órában a szülőkkel és a gyerekekkel külön foglalkoznak, • a 2. órában együtt• majd: 4 ismétlő foglalkozás (booster)• Serdülőkori átmenet programja• családi menedzselési készségek• a nevelésben határok kijelölése, a fiatalok felügyelete, problémamegoldás a családban, családi kapcsolatok és kommunikáció• 12 szülői csoport + 4 családi foglalkozás• 3 hónapig havi 1 ismétlő foglalkozás• foglalkozások: készségfejlesztés + csoportos beszélgetés, időnként videóval segítve
Tartós családi kapcsolatok kiépítése program
• közösségi elköteleződés, empowering• tudás + attitűd a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban• közösségi szolgáltatások igénybevételének lehetősége• visszautasítási készségek• későbbre tolni a szerhasználat kezdetét, illetve csökkenteni a szerhasználatot• helyszín: iskola, közösségi központ, egyházi közösség, igazságügyi elrendelés (a fiatal szerhasználata miatt), megkereső program• 5-6 hétx2,5 óra a szülőkkel, 1,5-2 óra a fiatalokkal• kombinált foglalkozások: 3x2,5 óra• 4 modul: 18-20 hét/modul
Bethesda Családi Szolgálatok Alapítvány
• bűnelkövető fiataloknál• iskola utáni nappali ellátás, bentlakásos kezelés, nevelőszülői elhelyezés• kognitív és viselkedéses konzultáció és terápia• otthoni látogatás, konzultáció, szülői workshopok havonta• speciális klinikai stáb nyújtja a szolgáltatásokat
Rövid stratégiás családterápia: Brief Strategic Family Therapy (BSFT)
• kiindulás: a maladaptív családi interakciók eredménye a fiatal „tünetei”• restrukturáció: maladaptív családi interakciók átalakítása adaptívakká: a fiatal viselkedése javul• 3 hónapig, 12-15 foglalkozás, 60-90 perc/foglalkozás• súlyosabb eset: az időszak megkétszerezhető• végzettség: MA/MSc + klinikai gyakorlat
Funkcionális családterápia: Functional Family Therapy (FFT)
• családi kommunikáció és családi támogatás• a családban tapasztalható „negativitás” csökkentése• otthoni terápia, családterapeuta végezheti
Multidimenzionális családterápia: Multidimensional Family Therapy (MDFT)
• átfogó, több komponensű, elméleti-alapú, a gyakorlat által bizonyított beavatkozás• adatív fejlődési események és folyamatok kialakítása, elősegítése• klinikai beavatkozás• intenzív ambuláns formában: 16-25 foglalkozás 4-6 hónap alatt
Multiszisztémás terápia: Multisystemic therapy (MST)
• súlyos antiszociális fiatalok esetében alkalmazzák• több komponens, illetve célterület, egyidejűleg:• egyéni jellemzők: pl. problémamegoldó készségek• családi jellemzők: pl. eredménytelen nevelés• kortárs jellemzők: pl. deviáns kortársakkal való barátkozás• iskolai teljesítmény: monitorizálása• szupervízió, az eredmények folyamatos monitorozása• személyzet: terápiás integritás fontos: tréning, konzultáció a személyzet tagjai között, a szolgáltatások közötti rendszerszemléletű konzultáció, minőségbiztosítás
Nevelőszülői programok: TFC (Multidimensional Treatment Foster Care, MTFC)
• igazságügyi elrendelést követően, beleegyezésen alapuló elhelyezés egy nevelőszülőnél• elhelyezés, mint a börtön alternatívája („elterelés”)• nevelőszülőt MTFC-vel képzik ki (min. 20 óra), majd heti egy foglalkozáson vesznek részt (hatékony nevelés)• szülők számára terápia, a visszakerülés után is 12 hónapig• nevelőszülőknél levő fiataloknál heti egyéni terápia• pontszerzés, privilégiumok rendszere, előrejutási lehetőség …(lásd TC)
NICASA program (Northern Illinois Council on Alcoholism and Substance Abuse)
• kombinált munkahelyi és közösségi program• családi kapcsolatok javítása, egészséges környezet kialakítása• támogató háló a szülők között, a munka és a családi élet közötti egyensúly megtalálása
Parents Anonymous, Inc.
• nem 12-lépéses program!• a szülők meghatározó szerepet játszanak a gyermekeik szerhasználatának kialakulásában és fennmaradásában• heti 2 óra foglalkozás + 24 órás „ügyelet”
Hatékony fekete szülőség program (Effective Black Parenting, EBPP)
• kultúraspecifikus program• Gondozói szülői programok• az abuzív szülő-gyerek kapcsolat helyett támogató kapcsolatok kialakítása• „újra-szülővé válni” megközelítés• 12-45 hétx2-3 órás csoportos foglalkozások
Megerősíteni a többetnikumú családokat és közösségeket
• a szülőkben megerősíteni a nevelési alapelveket• a szülőket célozza meg• 12x3 órás foglalkozások, csoportos formában
Házépítők program
• többproblémájú családoknál, melyeket több szolgálat is beutalt a programba• 4-6 hetes otthoni terápia, heti 8-10 órás foglalkozás, 24 órás krízisügyelet
Okosan nevelni program
• súlyos antiszocialitás, szerhasználat• szülői nevelési készségfejlesztés• videó program, amit a szülők önállóan néznek meg + szükség esetén családterapeuta válaszol a kérdésekre• 1-2x3 óra• alapja: szociális tanuláselmélet, családi rendszerszemlélet, kognitív elmélet
Project Seek( Services to Enable and Empower Kids)
• fogvatartottak családját, illetve 0-11 éves gyermekeit célozza• cél: a kriminalitás köréből való kiszabadulás a gyerekek számára (elsősorban)
Gondozó szülői program olyan szülők számára, akiket pszichoaktív anyaghasználat miatt kezelnek, illetve akik felépülőben vannak
• a belépéshez 3 hónap absztinencia kell• 18x90 perces foglalkozások• speciális, csak a szülőknek szóló program• az egész családnak szóló programok• a kezelési program részét képezi
A család, illetve a szülők bevonása az iskolai prevenciós programokba: általános tapasztalatok
(McGrath és munkatársai 2006)
• szülők egészségnevelése, oktatása• szülői készségfejlesztés• szülő – gyermek tevékenységek• társas tevékenységek • a családnál végzett konzultáció vagy problémamegoldás• tanár – szülő megbeszélés• szülők számára létesített drop-in központok• szülők az osztályteremben programok• a szülők számára szerkesztett hírlevelek
A hatékony nevelés érdekében két tényezőt erősítettek a szülőknél: a fegyelmezést és a támogatást.
Fegyelmező, nevelő viselkedés:
• Szülői megküzdési stratégiák, • Szülői bevonódás és megfelelő monitorozás és felügyelet a gyerekekkel kapcsolatban,• Realisztikus és konkrét elvárások kialakítása a gyerek viselkedésével kapcsolatban,• Olyan nevelési készségek elsajátítása, amelyek segítik a szülőket a gyerekek magatartási problémáinak kezelésében,• A konzisztens és megfelelő felügyelet és szabályalkotás jelentősége.
A támogatás:
• A családi összetartás és szolidaritás erősítése (pl. közös étkezések, közös szabadidőeltöltés),• Több és hasznosabb idő eltöltés a gyerekkel,• A gyerek hobbija és iskolai munkája iránti érdeklődés kifejezése,• Tanácsadás a gyereknek,• Pozitív megerősítések alkalmazása, így pl. a gyerek növekvő felelősségének és privilégiumainak elismerése.
A család, illetve a szülők bevonása növeli az alkoholhasználatot megcélzó iskolai programok hatékonyságát (Jones és munkatársai, 2007):
• szülő – iskola partnerségi programok (szülői tréningben képzett személyzet vezetésével)• heti hírlevelek a szülőknek• házi feladatok, amit a szülőkkel együtt kell elvégezni• 4-8. osztályos korú gyerekeknél alkalmazták, vagy az 1.-től a 8. osztályig. • a programok 2-5 éves időtartamúak voltak (egy esetben pedig 20 foglalkozásból álltak).
Konklúzió
• életkor + célcsoport + intervenció
• univerzális, szelektív és indikatív (terápia) prevenció
• kiegészítő célcsoportok: tanárok, egyéb segítők, kortársak
• gyerekek és vagy szülők és vagy család mint célcsoport
• a beavatkozások hossza: több alkalom, hosszabb időtáv (hónapok, évek), egy-egy foglalkozás is hosszabb (60 perctől)
• utánkövetés és „emlékeztető” foglalkozások
• intervenciók rendszerbe ágyazottan, programszerűen működtetve
• a személyzet képzése, együttműködése
•bizonyítékokon-alapuló megközelítések, kutatások által irányított intervenció fejlesztés
A családok bevonódásának intenzitása
• a személyzet tudatosságának és képzettségének emelése• családok oktatása és nevelése (= információnyújtás)• családi kollaboráció (a család mint erőforrás)• családterápia
A családok bevonásának tapasztalatai
• kezelési kimenetek/eredmények• a kliens felépülése• a család felépülése• intergenerációs hatás
Az integrált, családokat bevonó program előnyei
• az ellenállás csökken• rugalmas terápia tervezés (pl. a változás modellje alapján)• terápiás megközelítések rugalmassága• a személyzet részéről megnövekedett terápiás készségek• adminisztráció csökkenhet, illetve hatékonyabbá válhat
Korlátok
• megfelelő szervezeti struktúra hiánya (hol folyjon a terápia? kié a család?)• felfogásbeli különbségek (hol a fókusz? az egyénen vagy a családon?)• adminisztrációs teher• forrás-allokáció (ki fizesse a családterápiát?)
A családok bevonásának szintjei
1. A konzultáns nem vagy alig foglalkozik a családdal
2. A konzultáns pszichoedukációt és tanácsadást végez
a családi kommunikáció feltárásasúlyos diszfunkciók megállapításabeutalás, továbbirányítás
3. A családtagok érzései a központban és támasznyújtás a családtagok
számára
előzetes állapotfelméréscsaládra szabott intervenciósúlyos diszfunkciók – beutalás
4. Rendszerszerű állapotfelmérés és tervezett intervenció
a családtagok bevonása az intervencióbaa foglalkozások strukturálásarendszerszerű megközelítésaz egyes családtagok támogatásaa családi problémák újrakeretezésealternatív családi problémamegoldó útvonalak
kidolgozásaúj együttműködési formák kialakításacsaládi egyensúly újrakalibrálásaha a családi diszfunkciók meghaladják a konzultáns kompetenciáját – beutalás, továbbirányítás
5. Családterápia
a nem elköteleződő családtagokkal interjúhipotézisek felállítása és tesztelése a családi
diszfunkciókrólcsaládi játszmák, maladaptív működések
megszakításaa változással szembeni ellenállás kezeléseegyüttműködés kialakítása a család (és tagjai),
valamint akülönböző egítő foglalkozású szakemberek között
A bevonódás megállapítása
a család szükségletei és a változásra való készenléta konzultáns tapasztalatai, képzettsége és
komfortérzése
Stigma és kulturális szenzitivitás
a stigmatizáció – vagy a stigmatizációtól való félelem – gyakorlatilag minden családban jelen van
a stigma csökkentése önmagában terápiás hatású
Felépülő családok (Wardle, 2009, nyomán)
A felépülés a használók* és a közösségek empowerment-jéről (esélyerősítés) szól. Arról, hogyan hozhatunk létre olyan feltételeket, melyek lehetővé teszik (enable) e csoportok számára, hogy visszaszerezzék az élettörténetük feletti kontrolljukat– kívül az addikciók körén -, a felépülés tulajdonjoga személyesen meghatározott és közösség alapú. A felépülést az a személy tulajdonolja, aki felépülésben van – ez az ő története és az ő utazása. Best és mtsai, 2009
Paradigmaváltás
A patologizáló és beavatkozás-központú megközelítés (ami az akut gyógyítás modelljét követi) után a hangsúly a megoldás központú, folyamatos, fenntartott felépülés felé tolódik el: középpontban a változás
Paradigmaváltás
Részecske-alapú megközelítés --------------- Szociális paradigma
relapszus, felépülés, self-efficacy átfordulás, reintegrációkutatás: rövid időtávok, speciális fókusz a változás folyamatánterápiás technikák
terápiás klíma, kezelési környezet
társas hálók, infokommunikációújra-felelőssé tevés +
személyessé tétel „rendőr” partner (megosztott felépülés vízión
alapul)
Szakemberek szerepe, definíciója
Deprofesszionalizálódás vagy új szerepek megtanulása (tanácsadó, aktivista, coach)? Tanuló szervezet?
• gyorséttermi szolgáltatók• üzleti kiszolgálók• tudás-alapú szakértők (US: 4% - Korczynski, 2002)
A felépülés olyan gyógyító folyamat, amely „meggyógyítja”:• a betegséget és annak következményeit• a szociális stigmát• a kezelés iatrogén hatásait
Előfordulhat:• természetes felépülés• sorstárs-segítette, a kölcsönös segítésen alapuló felépülés• szakember-segítette felépülés (kezelés)
Transzcendens felépülés„better than well”: a betegség ajándék, ami új belátást, tapasztalatot, jobb életminőséget nyújt
A felépülés jellemzői
A kezelés és a felépülés nem ugyanazA felépülés egy kontinuum mentén valósulhat megTöbbféle út vezethet a felépüléshezKülönbség lehet abban, hogy a felépülés során
• a beteg, majd a felépült identitás mennyire válik meghatározóvá• a felépült közösséghez tartozás mennyire válik az egyén számára döntővé
A felépülés ágense nem a segítő, hanem a felépülő énje
A felépülés jelentős életesemények vagy átalakulások idején gyakrabban veszi kezdetét („fordulópontok”)
A felépülés kezdetét a remény megjelenése jelzi a narratívában, sokszor a fájdalom és a remény együttes jelentkezése
A spiritualitás szerepe
A felépülés nagy energiákat igényel a családtól vagy a társas hálótól
A felépülést segítő csoportokban a legfontosabb az élmény, az erő és a remény megosztása
Összefoglalás
• Családi intervenciók az univerzális, szelektív és indikatív prevenció célcsoportjai és problémái alapján
• Konzultáns/segítő/terapeuta és család kapcsolata: a család bevonásának szintjei, ennek feltételei, intézményi és személyi háttere
• Empowerment mint irányzatfüggetlen cél
• Felépülő családok: a felépülés mint paradigmaváltás
• A gyógyuló családoktól a felépülő családokig