GYERMEKIRODALMI LAP XLVII. ÉVFOLYAM 542. SZÁM 2003. JÚNIUS

2

Valamikor réges-régen – így mesélik – a ke-rek világ nagy ura fönn trónolt egy Olümposznevû hegyen. Zeusznak hívták; õ uralkodott aföldkerekség valamennyi embere és állata fö-lött.

Volt az Olümposz tövében egy nagy mocsár,abban laktak a békák. Szabadon éltek, senkisem parancsolt nekik. Egy idõ múlva azonbanelunták ezt a szép, szabad életet, s rettentõ ze-nebonával Zeuszhoz folyamodtak, adjon ki-rályt nekik, aki uralkodjék fölöttük, és meg-szabja, kinek mit szabad tennie.

Zeusz eleinte ügyet sem vetett a lármára,hanem utóbb elunta a minden esti zsibongást,fogott egy nagy fatuskót, és lehajította a mo-csár közepére, a tóba. A víz nagyot loccsant, abékák megszeppenve elhallgattak.

A tuskó közelébe se mertek menni. Ki tud-ja, mire nem képes ez a mozdulatlan, hallgatagkirály; egyszer csak horkan egyet, és mind egyszálig agyoncsapja õket. Lapultak hát, éspisszenni sem mertek.

Hanem egy idõ múlva egy szemfüles békamégis elhatározta, hogy szerencsét próbál.Elõóvakodott a nád közül, lépett egyet, lépettkettõt, lépett hármat; egyszer csak ott volt atuskó-király tövében. Hozzáért, aztán rálépett,s mert a király nem mozdult, elkezdett óvato-san fölfelé mászni rajta. Elõbb csak derékig,aztán vállig, végül ott ült a fején; s ha már föntvolt, hát vartyogott is egy diadalmasat.

A tuskó nem mozdult, nem szólt, nem tilta-kozott. Erre elõjött a többi béka is; valósággalmegszállták a tuskót, csak úgy nyüzsögtek raj-ta, és reggeltõl estig azzal szórakoztak, hogyfejest ugráltak a tetejérõl a tóba.

Addig mászkáltak rajta, míg egészen benem mocskolták sárral, moszattal, békanyállal.Akkor aztán megunták, és új királyt kértek Ze-usztól.

Zeusz küldött nekik egy vízisiklót.No, ha eddig az volt a bajuk, hogy a király

meg sem moccan, hanem csak áll és hallgat,mint a tuskó, akár a fejére is mászhatnak: mos-tantól fogva, éppen ellenkezõleg, amiatt jajgat-tak, hogy a királyuk nagyon is fürge, hol ittbukkan föl, hol amott, s ahány alattvalója a kö-zelébe kerül, azt azon nyomban lenyeli. Zeusz-hoz folyamodtak hát új királyért. A földkerek-ség ura azonban azt mondta nekik:

– Adtam elnézõ, jámbor királyt: nem kellett;most hát tûrjétek békességgel a rosszat és szi-gorút, mert könnyen még rosszabbat kaphat-tok helyette!

Így azóta is a falánk sikló uralkodik az osto-ba békákon.

A KIRÁLYT KÉRÕ

BÉKÁKPHAEDRUS meséje

Átdolgozta RÓNAY GYÖRGY

3

A régi idõkben nem élt Athén-ban, de egész Görögországbansem nagyobb mûvész Daidalosz-nál. Építész és szobrász volt, s cso-dálatos finomsággal tudta meg-munkálni a követ, a fát és fémetegyaránt. Gyakran látták épülõtemplomok oszlopai között, aminttanítványait, a legelõkelõbb athénicsaládok sarjait oktatja. Legtehet-ségesebb tanítványa Talósz volt.Daidalosz látta, hogy a tanulékony ifjú túlszár-nyalja õt. Egy este sétára hívta. Felcsalta Ta-lószt az athéni várba, és letaszította a várfalról.

Szörnyû tette után leszállt az árokba, hogyelföldelje Talósz holttestét. De Athéné istennõelkapta a zuhanó ifjút, és bíbiccé változtatta. Abíbic máig is fél a magasságtól, alacsonyan re-pül, és a földön fészkel. Nagyon óvatos, és aközelgõ veszélyre a többi madarat is figyelmez-teti.

Daidalosz bûne nem maradt titokban, ezértfiával, Ikarosszal együtt Kréta szigetére mene-kült.

Mínosz, krétai király kérésére Minótaurusz-nak, a bikafejû, embertestû szörnynek zeg-zugos folyosókkal átszõtt labirintust épített. Alabirintus oly tekervényes volt, hogy magaDaidalosz is alig talált ki belõle.

De hiába övezte dicsõség és megbecsülés,hiába árasztotta el Mínosz pompás ajándékok-kal, az építész visszavágyott hazájába. Alko-nyattájt mindennap kiment fiával, Ikarosszal apartra, és a végtelen tengert kémlelte.

Megirigyelte a madarak szabadságát. Ma-dárszárnyakat rajzolt, követte a madarak röp-tét, és titokban elõkészítette kettejük szökését.Tollakat szerzett, lenfonallal egymáshoz fûzte,majd viasszal összeragasztotta õket. Daidaloszmûve így igazi madárszárnyhoz hasonlított.Magának két nagyobb szárnyat, Ikarosznakkét kisebbet készített.

Másnap korán reggel felébresztette Ika-roszt. Elõbb maga csatolta fel szárnyát, meg-

lebbentette, és felemelkedett a magasba. MajdIkaroszt oktatta, mint tapasztalt madarak fió-káikat. Ikarosz utánozta apját, és boldogan ne-vetett, amikor sikerült körülrepülnie a magasfákat meg a meredek sziklákat.

– Vigyázz, Ikarosz, ne repülj túl magasra –intette Daidalosz. – A nap megolvasztaná szár-nyadon a viaszt, és megperzselné a tollakat. Detúlságosan alacsonyan se repülj, nehogy a ten-ger habja eláztassa szárnyadat. Nagyon elne-hezülne, és lehúzna a mélybe.

Aztán mindketten felemelkedtek a levegõ-be. Alattuk szétterült a végtelen tenger.

Ikarosz nem hallgatott apjára, egyre maga-sabbra szállt. Napisten ragyogó fogatát akartalátni, de a perzselõ sugarak megolvasztották aviaszt, a tollak meglazultak, s Ikarosz hiábalengette karját, zuhanni kezdett. Halálsikolyáta tenger vize fojtotta magába.

Mire Daidalosz megfordult, körülötte üre-sen tátongott a végtelen levegõég. Kétség-beesetten hívta, kereste fiát, de csak szétszórttollakat talált a habok között.

Megtört szívvel egy közeli kis sziget felétartott. Amikor Héliosz tüzes szekere befejezteégi pályáját, és leszállt az este, a tenger partravetette a halott Ikaroszt. Daidalosz a csillagoségbolt alatt megásta forrón szeretett fia sírját.A friss hantok fölé egy magányos bíbic szállt,és hangos csipogással emlékeztette Daidalosztborzalmas tettére.

A szigetet, ahol Daidalosz fiát eltemette,máig Ikáriának hívják.

DAIDALOSZ ÉS

IKAROSZÁtdolgozta ZÁDOR MARGIT

ZDENĚK SKLENÁŘ

lengyel grafikus rajzai

4

Heuréka! Megtaláltam! Ez itt

GÖRÖGORSZÁG,minden turista álma, közös kószálásunk utolsó állomása.

Görögország területé-nek egyötödét a 3100sziget teszi ki. 15.000 kmhosszú partvonalát négy

tenger mossa. Csoda-e, ha a 40 millió tonnásgörög flotta a legnagyobb Európában? Csoda-e,hogy az ókor óta útjuk, harcmezejük, szövetsé-gesük, megélhetésük a tenger?

Bújj, bújj, hajó! AKorinthoszi-csator-na magyar munka.A szabadságharctábornoka, Türr Ist-ván és mérnöke,Gerster Pál terveialapján 1881-1893között készült el az 5 km hosszú, 80 méter magas, sziklábavágott folyosó, amely lényegesen lerövidíti a hajósok útját.

A Jón-tengeri szi-getvilág, Korfu ésIthaka dús mediter-

rán növényzettel, mélykék víztükörrel és lágy fö-vennyel hívogat.

Az Égei-ten-ger szigetei ko-párabbak. 3500éve hatalmasvulkánrobba-nás pusztítottael az itt virágzó krétai kul-túrát. A vöröses-sárgáslávarétegen vakítóan fe-hérlenek a házak, szél-malmok.

A görög narancs, citrom, füge,olajbogyó hozzánk is eljut, dekóstoltátok-e kecskesajtjukat? A4 és fél millió kecske tejébõl jaurtis készül. Ebbõl kavarják uborká-val és fokhagymával a tzatzikit.A muszaka rakott vinette, bá-rányhús, sajt és paradicsom.

Talán a tüzes boroktól tán-colják oly szilajul a görög férfiakhíres táncukat, a szirtakit.

Miért hívják

Hellásznak a görög

citromlét?

5

LÁSZLÓ NOÉMI

SZIRTAKIMicsoda zúgás, sürgés-forgásaz Olümposz ködös fején:villám, szigony, saru és íj,bagoly, sugár, ész és erény,ármány és átok, harci zaj,a városokban bõsz ricsaj:katona, bölcs, rabszolga, pap –melyik dicsõül hamarabb:a dal, a szó, a szín, a márványvagy Ciprus fölött a szivárvány,ha lengenek az olajágak,szalad a szellõ egyre tágabbtenger felé szelet keresni,nem áll útjába senki, semmi.

Athén, a mai fõváros az ókorban erõs városállam,polisz volt. A demokrácia (népuralom) bölcsõje:minden fontos kérdésben a népszavazás döntött.Athén jelképe és büszkesége az Akropoliszon álló

Parthenon, Athéné istennõ dóroszlopos, hatalmas temploma.Az antik görögök ismerték

a lélek, a természet, a csil-lagok titkait. Leghíresebbjósdájuk Delphoiban volt.Feliratát szívleld meg te is:Ismerd meg önmagad.

Görögországban bármerrelépsz, antik emlékekbe bot-lasz. A mûvelt ember számáraitt minden ismerõs.

Az ógörög ábécé furcsa betûi megmaradtak, ám a maigörög nyelv más, mint az ókori. Merõben más a vallásuk,s ezért az életformájuk, azépítkezésük is. Nagyszakállúortodox pópák, szerzetesekimádkoznak a kék-kupolás,hófehér templomokban és aszédítõ sziklaszirtekre épültközépkori kolostorokban.

Mai színházunk is görög bölcsõben rin-gott. 40.000 férõhelyes, félkör alakú, lép-csõzetesen emelkedõ színházakban-amfi-teátrumokban festett maszkok mögé bújtszínészek adták elõ a megrázó erejû tragé-diákat, csipkelõdõ komédiákat.

6

A spártaiak titka a fegye-lem volt. Erre a fiúkat kö-nyörtelen katonai szigorralszoktatták rá már hétéveskoruktól.

Hát az iskola? A tanító a szabadban sétálgat-va magyarázott tanítványainak. Pedagógusnakazt a rabszolgát nevezték, aki a gazdag ifjút kí-sérte, holmiját vitte az iskolába. Könyvük hosz-szú papírtekercs, füzetük viasztábla, ceruzájukhegyes íróvesszõ, hangszerük a küthara volt.

A zenéhez, filozófiához és sporthoz mindenmûvelt ember értett.

Az ókori görögökszámtalan társasjá-tékot találtak fel, ésjátszottak szíve-sen. Ezen az athénivázán Akhilleuszés Atlasz hajol a já-téktábla fölé.

Nehéz a szorzótábla? Pit-hagoraszt szidjátok érte. Õrendszerezte Kr. e. a VI. szá-zadban a szorzótáblát. De

görög a mértékegysé-gek neve, a méter, akiló, a gramm is.

Tökéletes ará-nyú épületeik,szobraik, rajzaiktitka a geometria,a mértan ismere-te. Õk dolgoztákki a szimmetria és

az aranymetszéstörvényét.

A kétágú fuvola jellegzetes hangszerük volt.Ruhájukat nem szabták, varrták, hanem csatok-kal fogták össze, és laza redõkbe rendezték.

A férfiak háborúztak, az asszonyok atûzhelyet õrizték, és az isteneknek áldoz-tak. A vízhordás is az õ dolguk volt.

Tudjátok-e, kitidéztem görög-országi utunkelején? A mon-

da szerint Archimédesz fürdés közben jöttrá egy fontos fizikai törvényre, s örömé-ben azon vizesen az utcára szaladt, sezt kiabálta: Heuréka! Megtaláltam!

Amforák, vázák, kelyhek ezreit formáz-ták és festették a fazekasok. Vázarajzaikaz élet minden részletét megörökítették.

7

Sok görög szobor-remekmû és vázarajz ábrázolsportolót. A sport a férfiak fontos erõpróbája volt.Kr. e. 776-tól Olimpiában négyévenként ügyességiversenyt rendeztek. Ezalatt a harc szünetelt, min-denütt béke honolt. A nõk viszont még nézõkéntsem lehettek jelen.

Az olimpiai játékokat száz éveélesztették újra. Helyszínük min-dig másutt van, de a nemes ver-senyszellem jelképét, a lángotmindig Olimpiából indítják el.

Nagy Sándor egyik ka-tonája 42 kilométert és 195métert szaladt MarathontólAthénig, hogy hírül vigye aperzsákon aratott gyõzel-met.

Rajzold le az olimpiaijátékok jelképét. Hol és mikor lesz akövetkezõ?

Mi õrzi emlékét a

mai atlétikában?

A NAGYRAVÁGYÓ LÓAISZÓPOSZ meséje

Átdolgozta RÓNAY GYÖRGY

Ez is abban a réges-régi idõben történt, ami-kor még Zeusz uralkodott az emberek és álla-tok fölött.

Egy szép napon trónusa elé járult a ló, és ígyszólt:

– Emberek-állatok ura és királya! Szép va-gyok, de úgy gondolom, azért nem ártana, hamég egyet-mást változtatnál rajtam.

– Ugyan mit? – kérdezte Zeusz mosolyogva.A ló olyan beképzelt volt, hogy nem is vette

észre ezt a mosolyt.

– Sebesebben bírnék futni – mondta –, ha alábam karcsúbb lenne, ha a nyakam olyanhosszú és hajlékony lenne, mint a hattyúé...

– Folytasd – biztatta Zeusz.– Rám férne, hogy még erõsebb legyek. Ha

valamivel szélesebb szügyem lenne...– Végül? – kérdezte fejcsóválva Zeusz.– Végül – mondta a ló –, ha már arra rendel-

tél, hogy az embert hordozzam hátamon, iga-zán megkímélhettél volna a nyergeléstõl, és ráis teremthetted volna a nyerget a hátamra.

– Rendben van – mondta Zeusz, s fölemeltejobbját. Felhõ gomolygott föl a királyi trón mö-gött, aztán elõlépett a felhõbõl egy rút teve.

– Tessék – mondta Zeusz a lónak.A ló szólni sem bírt rémültében.

– Látod? – mondta Zeusz. – Karcsúbb lá-bat, hosszabb nyakat, szélesebb szügyetakartál: itt van. Végül azt mondtad, bárteremtettem volna hátadra a nyerget. Hát azis itt van. Akarod-e még, hogy átalakítsalak?

– Nem, nem! – tiltakozott remegve a ló.– Hát akkor menj, és örülj, hogy olyan

vagy, amilyen. Ne akarj más lenni – mondtaZeusz. Figyelmeztetésül ezt is meghagyom– mutatott a tevére. – Valahányszor ránézel,jusson eszedbe oktalanságod, és sosefeledd el: ne a más képességeit irigyeljük,hanem a magunkét pallérozzuk.

8

Az antik görögök vallása színesmesevilág. Zeusz és a többi istenaz Olümposz ködbe bújt csúcsáróla földre is gyakran lelátogat. Tör-ténetük összefonódik az embere-kével.

Athéné a tudomány, a böl-csesség, Aphrodité a szép-ség és a szerelem, Po-szeidon a tenger, Dionü-szosz a szõlõ, a bor is-tene.

Atlasz Zeusz ellen lázadt, ezértbüntetésbõl vállain kellett tartaniaaz égboltot.

Homérosz, a vakköltõ 50.000 sorban énekeltemeg a trójai háborútés Odüsszeuszbolyongásait.

A görögök gyõzelme után Odüsszeusz mégtíz évig bolyong, míg hazatérhet. Az egyszemûóriás, a küklopsz barlangjából a juhok gyapjá-ba kapaszkodva jut ki.

A két váza-képen Akhille-usz, a trójai há-ború hõse sebe-

sült barátját ápolja, majd ha-lálát bosszulja meg: legyõziHektort, a trójai királyfit.Homérosz így meséli ezt el:...így támadt Hektor, forgatta a jóhegyû kardot.Rárontott Akhilleusz is: erõvel telt meg a lelke,mesterien remekelt, gyönyörû pajzsát feszítettemelle elé; lengett ragyogó, négyormú sisakja.

Akhilleusz egyetlen

ponton sebezhetõ.

Hol és miért?

A görögök csellel veszik be Tróját. Mit eszelnek ki?

Milyen jelentésbenhasználjuk maAtlasz nevét?

9

Egy napon Midász király a szõlõskertjében sétált, aholDionüszosz isten eltévedt kísérõjével találkozott. A királymeghívta magához, és bõségesen megvendégelte. Dionü-szosz, hogy meghálálja Midasz vendégszeretetét, teljesí-tette egy kívánságát. Midasz a következõt kérte:

– Hatalmas Dionüszosz, azt szeretném, hogy minden,amihez hozzáérek, arannyá változzék!

– Úgy legyen! – felelte Dionüszosz.Midasz ekkor letört egy faágat, s azt látta, hogy az rög-

tön arannyá változik, leszakított egy gabonakalászt, s akezében aranyat talált. Azután ebédelni ment; de a hús, akenyér, a bor is arannyá változott. A királyt, bár most gaz-dag volt, az éhhalál fenyegette, és bocsánatért esedezett.Dionüszosz azt mondta neki:

– Midasz, kapzsiságodért már megbûnhõdtél. Mostmenj, és fürödj meg a Paktolósz folyóban. Oktalan kíván-ságod átkát így lemoshatod magadról.

Azóta a Paktolósz vizében aranyszemcsés homokot le-het találni.

Észben az erõ – vallották az antik görögök.Nemegyszer a hadvezérek találós kérdésekkelütköztek meg: aki megfejtette, az lett a gyõztes.

A legenda szerint a Szfinx, az oroszlántestû,lányfejû, szárnyas teremtmény Théba kapuielõtt egy sziklán tanyázott. Minden nap a mély-be taszított egy thébait, aki nem tudott vála-szolni a kérdésére. A gyászba borult várostOidipusz éles esze mentette meg.

Oidipusz egy meredek ösvényen felkapasz-kodott a sziklára, amelyen a Szfinx már vártaaznapi áldozatát.

– Jól figyelj – szólt a Szfinx: Feje egy van, lá-ba reggel négy, délben kettõ, este pedig három. S minél több a lába, annál kevesebb azereje.

Oidipusz elmosolyodott. Okos volt, a találós kérdést könnyûnek érezte.– Az emberre gondolsz, Szfinx – felelte. – Az ember jár élete reggelén

négykézláb, élete delén két lábon, és amikor életének estéjéhez érkezik,botot hív segítségül, s arra támaszkodik. Ez a harmadik lába.

– Gyõztél – hörögte a Szfinx, és levetette magát a szikláról.

Az ókor legnagyobb hadvezé-re, Nagy Sándor erõvel egyesí-tette a görög városállamokat, éslegyõzte a perzsa Dareiosz király500.000 katonáját és harci ele-fántjait.

A legenda szerint már ka-maszkorában megzabolázta amegbokrosodott lovat, és õoldotta meg a kibogozhatat-lan gordiuszi csomót is: egykardcsapással kettévágta.

Mire mondjuk ma,

hogy gordiuszi

csomó?

10

CSEH KATALIN

PILLANGÓBÁLLepke rebben, pillangó száll,nyáresti rétenáll már a bál.

A fuvallat is járjapillangók táncát,ki-ki megtaláljamaga lepkepárját.

A lomb is ropja,lobog a kedve,pilletáncot tanulmókus, róka, medve.

A csillag is fordul,a hold is térül,lepkelány úgy pörög,majd beleszédül.

Hajnalodó rétencsitul a bál,pillangó, lepkelebben, hazaszáll.

MAJLA SÁNDOR

TÁNCNyár van, nyár.Fénylik a, izzik a lég lángol a, táncol az ég,táncolok én is.

Õsz van , õsz.Hullala, hull a levél,cikkan a hárfa, zenél,táncol a, táncol a szél,táncolok én is.

Tél van, tél.Fordul a hótakaró,jég alatt bomlik a tó,szél süvít, hókavaró,táncol a, táncol a hó,táncolok én is.

Szép kikelet.Táncol a, táncol a rét,hallom a kerge zenét,zendül a, pendül a,kondul a, fordul a,fordulok, pördülök,táncolok, táncolok én.

Az afrikai négerek táncavarázs-szertartás.Dobszóra, botokkal ûzikel a rossz szellemeket.

Tüzes ritmus, gitár,kasztanyetta és százfodor – ez a spanyol flamenco.

Itt éppen széki pár szapo-rázza a csárdást, de ezt atáncot szinte mindenmagyar faluban járják.

A francia kislányok vidámanugrálnak hatalmas fõkötõjükben.

Ausztráliaõslakói a tánc

nyelvénszólnak

teremtõ-jükhöz.

A tiroli legények fürgéncsapkodják bõrnadrágos

lábukat.

11

TAR KÁROLY

TÁNCHÁZSziklaszélenszél száll, kószál.Tetejébenkét szép fûszál

hajladozik,szépen táncol,és kacarász,meg viháncol.

A szél picitámul-bámul,visszafordul,õ is táncol.

Lett is legottdínomdánom,folyt a lagziegész nyáron.

Táncolt a szél,s a vén szikla,két pár fûszálfelvidulva.

Jöttek aztánmás-más szelek,hoztak bõvenhót, hideget.

Sziklabércensenki sétál,pihen a hegys minden fûszál.

És a szelekjönnek-mennek,kószálnak ésfütyörésznek.

Nyitogatnakminden zárat,mert nem lelika táncházat.

De amikortavaszodik,az új világbizakodik:

két szép fûszál,hegyek, szelek,dínomdánom,lesz sok gyerek.

Sziklatetõéledezik,s a világ tánc-házasodik.

Távol-Keleten minden mozdulat egy-egy gondolatotfejez ki. Aki ismeri a táncnyelvet, úgy olvas belõle,mint mi a könyvbõl.

A kozáklegényekkazacsovja virtuskodó katonatánc.

A görög táncosok aszoknyácska és a

bojtos cipõ ellenéreis férfiasan ropják

a szirtakit.

A tahiti lányokkecses tánccal,

virágfüzérrelköszöntik anapfényt, a

tengert és aturistákat.

A tánc azügyesség próbá-ja is. A kalocsailányok papucsban ésborosüveggel afejükön is vígankarikáznak.

A lappok nemcsakmegélnek, még táncolnak is a jég hátán.

12

Itt születtemBüszke vagyok a falumra,

Szekerek mennek a malomba,

Vasárnap együtt a templomba,

Büszke vagyok kis falumra.

Az erdõcsinádiak vallomása

hátha titeket is arra biztat: mu-

tassátok be szülõhelyeteket.A mi falunk, Erdõcsinád Marosvásár-

helytõl 25 km-re fekszik. Gernyeszeg köz-séghez tartozik, akárcsak az õt körülvevõfalvacskák: Kisillye, Marosjára, Erdõszen-gyel. A falut körös-körül erdõ övezi, amieléggé elszigeteli a fõúttól és a környezõfalvaktól.

Elsõ írásos emlékünk a pápai tized-szedõk lajstroma 1332-bõl. E századból származó okiratban mégChonád, illetve Chanád néven szerepel a falu. 1700-ban Csanádkéntjegyzik. A falu a XVII. század körül az Erdélyi család birtokábanvolt, innen származik az „erdõ” elõneve. Híres református templo-munkat a falu volt kegyura, Szutsáki Ferenc és neje, Kabos Kláraegyütt álmodta meg, de a férj még az alap letétele elõtt meghalt. Azözvegy mély fájdalommal szívében engedelmeskedett férje akaratá-nak, felépíttette a templomot a marosvásárhelyi Vártemplom min-tájára, belsejében a 34 mûvészi kivitelû, faragott paddal. A munká-latokat a templom falán levõ kõtábla tanúsága szerint 1789-ben fe-jezték be.

A kõtemplomban ren-dezték be a falu elsõ is-koláját is. Ebbe csak fi-

úk járhattak. 1795-ben a templom mellettmár létezik egy tanterem, amelynek fenntar-tására és a tanító fizetésére iskolaadót rónakki. 1834-ben a templomot és az iskolát tûz-vész pusztítja. Sokáig egy fából és sárból épí-tett teremben folyt az oktatás. 1907-ben afalu közös erõvel új iskolát épít, lepadolja ésberendezi. Akkor már négy osztály mûködött.A mai iskola 1955 és 1959 között államipénzbõl és a falu népének közmunkájábólszületett meg. Öt osztálytermünk, egy óvoda-termünk van, ahova összesen 80-85 gyerek jár.

Kanyargós utcákonporfellegek szállnak,mennek az emberekgöröncsös határnak.

A madarak olyan szépek,szebbek, mint a pávák,azt dalolják, szép vagy,piciny Erdõcsinád.

13

A lankás, ter-mékeny dombol-dalakat kihasz-nálva Erdõcsinádlakossága föld-mûveléssel, szõ-lõtermesztéssel,állattenyésztés-sel foglalkozik.

Húsvétkor a fiúk fenyõágat szegeznek a lá-nyos házak kapuja mellett felállított állványokra.Csapatosan járnak, s míg egyesek kalapálnak,mások eltulajdonítják ideig-óráig mindazt, amimozdítható az udvaron. A házigazdák egész este,éjjel résen vannak, mérgelõdnek, mégis mindenévben vaskapu, veder, seprû, szemétlapát, szekérvagy éppen nyúlketrec nélkül maradnak. Az eltu-lajdonított tárgyak aztán olyan helyeken kerül-nek meg, ahol nem is számítják a tulajdonosok,de mindig elõkerülnek. A kapu vagy a kis-szekér felkerül a fára, a nyúlketrec a ná-dasba, a hûtõszekrény a tehén jászolába, agerenda az úttestre, a zsúp kóré az ajtóelé, hogy amikor az ajtó kinyílik, a kijövõhasra essék.

Máskor elköltöztetik a kutyát a kutya-óllal együtt, szénával vagy éppen kávévalbeszórják az egész udvart. Még bosszan-tóbb a kertészgazdának, ha fûmaggal szór-ják be a melegágyat.

Húsvét másodnapján minden kedves lo-csoló hímzett zsebkendõt és 10-10 hímes tojást kap.

Gyertek ti is, szívesen látunk falunkban.Írták és rajzolták az erdõcsináditanulók nevelõik segítségével.

Tíz éve épült fel az Ifjúsági Ház, ahol a falu fia-taljai szívesen gyûlnek össze, nyaranta pedig csán-gó és szórványban élõ gyerekek számára táborokatszerveznek.

Másik büszkeségünk az évente megszervezett„Gyöngykoszorú – néptánc, népdal és népviselettalálkozó”. A mi iskolánkban is megalakult az Ár-vácska néptánccsoport. Évente legalább 5-6-szorrészt veszünk különbözõ néptánc-találkozókon. Sokszép élményben volt már így részünk. Próbáljuk

megõrizni azokat a szép táncokat, énekeket, amiket nagy-szüleinktõl, szüleinktõl, tanárainktól tanulunk.

Erdõcsinád népe szorgos,s szereti a vidámságot.Õrzik a szép népi táncot,imádják a mulatságot.

14

Olvasni jó! Rajta hát,olvassuk átaz egész könyvtárt!Kicsi, nagy,rövid, hosszú,mind egyre megy,olvasni jó, gyerekek!

Ezt a vidám Könyvmoly-indulót a sárköziFanea Imola írta.

Lássuk, milyen nyári csemegéket ajánlanaknektek az ínyenc molyok. Gárdonyi Géza: Eg-ri csillagok – kóstolta, szerette Blénesi Beátaés Bernadette Gyergyószentmiklósról, Ki-rály Ingrid-Beatrix Szilágysomlyóról, FaneaImola Sárközrõl. Karsay Eszter Nagybányá-ról Jack Londontól a Fehér Agyart ajánlja, deha ez megtetszett, olvassátok el Az éneklõkutya és A vadon szava címû regényeit is.

Szép nyarat és jó könyveket kívánaz Öreg Moly

Hurrá, nyaralunk! Ilyenkor, a fárasztó tanév végén nincs kellemesebb

feladat, mint elképzelni, hogyan fogod tölteni a nyarat. Akár elutazol

valahova, akár otthon maradsz, a vakáció mindig tartogat kellemes meg-

lepetéseket. Rajzold le, hogyan szeretnéd tölteni a szünidõt, vagy tavalyi

élményeidet elevenítsd fel. Kellemes, pihentetõ vakációt kívánok

Maszat Mûvész

Márciusi rajzaikkal könyvjutalmat nyertek: a zilahi Iuliu Maniu Iskola II.

B osztálya – Deák Dávid (1); Ilyés Melánia, Ivó (2); Berszán-Árus Bence,

Gyergyószentmiklós (3). Varga Elõd, Gyergyószentmiklós

Török Erika, Gyergyóalfalu

2211 33

1. ÁPRILISBAN A NYELVÕRÖK VIDÁMSZÓJÁTÉKRA GYÛLTEK ÖSSZE

SZATMÁRON.Rendezzétek új sorrendbe a fenti mondat sza-

vait úgy, hogy pontosan a kér-désre válaszoljon.

A. Kik gyûltek össze? B. Mitcsináltak? C. Hol gyûltekössze? D. Mikor gyûltek össze?E. Miért gyûltek össze?

2. Az alábbi szavak mindenik jelentésével írja-tok egy-egy mondatot:

terem, ott terem, termet, termett, teremt

3. Néha szavainkat jelekkel helyettesítjük. Ezttették hajdanán a különbözõ népek is. Hogy mi-vel jeleztek, az a környezetüktõl függött.

Írjátok be -val, -vel ragos fõnévvel, mivel jelez-ték a veszélyt távolban levõ társaiknak:

az indiánok, az õserdõ négerei, a svájci pásztorok, a székely határõr falvak

Szólj, szám! Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

Áprilisi megfejtések: 1. Többet ésszel, mint erõ-vel. Több a baj, mint a vaj. Túljár az eszén. Megy,mint a karikacsapás. Egységben az erõ. 2. nyak-kendõ, vasút, háztetõ; vörös, mint a bor; holdnaka fénye; szemre való üveg; esõ elleni köpeny;tollnak készült tartó. Gyõzteseink: Kurkó MihályZsolt, Csíkszentdomokos; a székelyszentlélekiIV. osztály; a kárásztelki II. és IV. osztály.

KönyKönyvmolyvmoly

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

15

Napjainkban divat a gyógyszerszedés. Egy-egy éjjeliszekrényen ma annyi gyógyszert hal-mozunk fel, amennyi az egykori erdélyi nagy-asszonyok apotékás ládikójában a család és azegész várnép számára egy életre elég volt.

Növeli a veszélyt, hogy a gyógyszereket egy-másnak ajánlgatják az emberek: „próbáld ki, ne-kem nagyon jót tett”, holott a legtöbbgyógyszer szedése csak orvosi felügye-let mellett javallt. Az orvosságok ugyan-is nemcsak egyetlen szervre, hanem azegész szervezetre hatnak, s nem biztos,hogy ami jó az egyik szervnek, az nemárt a másiknak. S hát még a mellékhatá-sok!

Bekapok egy vitamint,az nem árthat, csak a java-mat szolgálja. Vitamintszed ma majdnem min-denki, hogy „erõsödjön”.

A vitaminokat szerve-zetünk nem nélkülözheti,ha nincsenek jelen, hiány-betegségek lépnek fel. Vi-szont az egészséges, sok friss gyümölcsöt, fõze-léket tartalmazó táplálék fedezi vitaminszükség-letünket. Agyonszennyezett környezetünkbenennek ellenére felléphet a vitaminhiány. Ilyen-kor azonban az orvos kell elõírja, hogy milyenés mennyi vitamint szedjünk, ugyanis a jóból ismegárthat a sok. A túladagolt A vitamin növeke-dési zavarokat, bõrkárosodást, hajhullást, a D

vitamin mészlerakódást, aC vitamin vesekõ képzõ-dést okozhat.

Egyes vitaminok túl-adagolása gátolja más vita-minok felszívódását, pél-dául a feleslegben levõ Evitamin csökkenti a K vita-min hatását, és vérzékeny-séghez vezet.

Kortyolom a gyógyteát, az csak nem árthat,hiszen „úton-útfélen terem az egészség”.

Csak módjával és óva-tosan! A gyógynövények-ben sem csak egyedül a kí-vánt hatóanyag van jelen, agyógyteának lehet mellék-hatása is! Sok esetben agyógyító és mérgezõ adagközött igen kicsi a különb-

ség. A gyógynövények összetéveszthetõk ha-tástalan vagy éppen mérgezõ növényekkel. Afagyöngy gyógyhatása attól is függ, hogy mi-lyen fán nõ!

Mivel jön a vakáció, azt tanácsolom: mi-nél kevesebbet ücsörögjetek a tévé képer-nyõje elõtt, inkább szaladgáljatok, játsszatoka szabadban. Most van itt az ideje!

�

�

BITAY ÉVA

BEKAPOK EGY PIRULÁT,

KORTYOLGATOM A TEÁT...

AA LL EE GG RR ÖÖ VV II DD EE BB BB GG YY EE RR MM EE KK KK OO RR AA

a gnúborjúnak van. Az afrikai patás nö-vényevõ csapatban él, a kicsinyek szintemind egyszerre jönnek a világra a reg-geli órákban, amikor az éjjel vadászó ra-gadozók jóllakottan pihennek. A kisbor-jú születése után 3-12 perccel lábra áll,azonnal szopni kezd, lépeget, két napmúlva pedig épp olyan gyorsan száguld,mint a felnõttek.

Deé Kinga, Aranyosgyéres

Miklós Boglárka,Erdõfüle KISKÓPÉ

Havonta3 díjatsorsolunk ki!

Milyen játékokat szoktatok együtt, a szabadbanjátszani?Áprilisi megfejtés: Az árvalányhaj selymes

pázsitfû. Sok kéz a hajban is jó. Hosszú haj, rövidész. Égnek áll a haja. Haját tépi mérgében. Nyer-tesek: Gál Jonatán, Székelyudvarhely; a gyer-gyószentmiklósi Salamon Ernõ Líceum II. Dosztálya és a túrterebesi IV. B osztály.

16

TTAALLÁÁLLDD KKII!!Kopogtatnak a jósnõ ajtaján.– Ki az? – kérdi a jósnõ.– Hát még ezt sem tudja kita-

lálni? – hallszik kintrõl a csaló-dott látogató távolodó hangja.

Balla Nándor, Nagybánya

�A skót autóbuszkalauz kér-

dezi az utasoktól:– Ki vesztett el zsineggel át-

kötött tízezer fontot?– Én! – kiált fel egyszerre

negyven utas.– Íme, megtaláltam a zsine-

get! – szól a kalauz.Szekeres-Ugron Villõ,

Marosvásárhely

�Kopogtatnak a mennyország

kapuján. Szent Péter kikiált:– Na, mi az?– Nem mi az, hanem ki az,

fiacskám – hallszik kintrõl.Szent Péter morgolódik:– Már megint egy tanárnõ.

Boros Tünde, Lázári

�– Szeretni kell az állatokat,

hiszen õk is Isten teremtmé-nyei. Neked például mi a ked-venc állatod, Tibike?

– A rántott csirke.Czina Tímea Kinga, Szalárd

�– Pistike, itt az év vége! Miért

kapsz csak hatosokat?– A jobb jegyeket már kiosz-

tották...Sipos Elizer, Marosszentkirály

�– Jean, miért csak a bal pa-

pucsomat készítette ki azágyam mellé?

– Mert úgyis mindig bal lábbalkel fel, uram.

Bíró Ágota, Marosszentgyörgy

�

HAHOTA☺ ☺ A nagybányai Reisfeld Réka vidám fel-kiáltását olvashatod a rejtvényben.

1. Kenyérre kenhetõtejtermék 2. Pirul az alma3. Ruhazáró eszköz 4.Ravasz állat 5. Nem arra6. ...firka 7. Januári, feb-ruári 8. Katonai jármû 9.Kerek gyümölcs 10. Hosz-szú fülû állat 11. Angoligen 12. Éjszaka „látjuk”13. Kínaiak alap élelmi-szere

�

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

Bacsó Zsuzsa,Szecseleváros: ked-venc évszakom.

1. Vízparti növény2. Igen angolul 3.Földforgató szerszám4. Tesz

�

1

2

3

4

Kovács Katalin,Szalárd: kedvenc vaká-ciós olvasmányom.

1. Az égen ragyog 2.Gondolkodunk vele 3.Lelkész 4. Ragadozómadár 5. Becézett Ilona

� 1 2 3 4 5

Boros Tünde, Lázári: egy idõre bezárják. Ol-vasd sorba a kezdõbetûket.�

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

KKEEDDVVEENNCC

MMEESSEEHHÕÕSSÖÖMM

1 2 3 4 5 6 7

Molnár Eunika, Szilágybagos: 1. Kenyérsütõmester 2. Fohász 3. Fogoly 4. Nem ide 5. Halkanmond 6. Adnak neki 7. Nem ezt

�

Molnár Zsolt, Kézdivá-sárhely:

1. Lábbeli 2. Fekete-fehértársasjáték 3. Haltojás 4.Krumplit, lisztet tárolnakbenne 5. Becézett Mihály 6.Gabonaféle 7. Tüske, tû teszi8. Kerti szerszám 9. Egyikszülõ 10. Félénk állat 11.Üveg „zárja” 12. Ismét 13.Szájfesték

�

Albert Dóra, Simonyifal-va:

1. Vízi állata 2. Kerekgyümölcs 3. Tata párja 4.Házsor 5. Dohányzóeszköz6. Nem hamis 7. AA! 8. Vi-gyáz rá 9. Becézett Katalin10. Szürke rágcsáló

17

Az ÁPRILISI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Lolka

és Bolka.

Könyvjutalmat nyertek:Bíró Sára Gyöngyvér, Nagy-várad; Szûcs Ilona, Nagyká-gya; György Melinda, Szamos-ardó; Bicsak Gabriella, Bor-zont; Kürti Arnold, Arad.

Gratulálunk!

NNYYEERRTTEESSEEKK

1. édesanya 2. mese 3. egy em-ber és egy ló 4. érem, rakó, ekék,móka 5. szalmakrumpli 6. nyak-kendõ, szivárvány 7. csengõ 8.szalvéta 9. születésnap

MÁJUSI MEGFEJTÉSEK

Ebben a lapszámban min-den Görögországgal kap-csolatos, így a rejtvénypá-lyázat háromszavas megfej-tése is.

Igyekezz, hogy részt ve-hess a sorsoláson. A nyerte-sek névsorát szeptemberilapszámunkban olvashatodmajd.

Kellemes vakációt kíván a Rejtvénykirály

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

IBecézett

IlonaA kará-

csony is ez

MOAEpe-

közép!Lóbiztatószerszám S

O SKözépenkonok!

Nõi név

Szívnikezd!

ANemzet-

közikamionjel

Es!Rövid-nadrág

Kora nyárigyümölcs

IPE

Részvény-társaságPénzbeli

érték

Magastermetû,

erõs

Ká!

Köszönés

Nemhideg

Juttat

IZSÓM

Világrész

RER

Oroszautómárka

Nem ül

Állatlakás

Vonóshangszer

Földet forgat

Lakrész!

Római 1-es

Az ábécéelsõ kétbetûje

Majdnemvégig

izgalmas!

��

�

�

�

�

�

��

��

��

��

�

�

����

�

�

�

�

�

Görög monda-hõs

Kér-dõ-

szócs-ka

��

�

�

�

�

�

�

�

��

�

Bérc

Görögtánc

A görögistenek

lakóhelye

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Veres Anikó, Szat-márnémeti:

1. Olyan édes, minta ... 2. Férfi ruhanemû 3. Angol cica 4.Cselekvést mutató szófaj 5. Növénylesz belõle 6. Becézett Aladár 7.Orosz uralkodó volt 8. Festmény 9.Idõmérõ

�

Székely Boglárka, Dés: 1. Kezdõdik január! 2. Nem ül 3. Ví-

zinövény 4. Szagló-szerv 5. Föld és vízkeveréke 6. Forrásbólered 7. Férfi ruhada-rab 8. Nagyobb edény9. Ébresztõ magán-hangzói 10. Csend el-lentéte

Fin

na

Dáv

id,

Zabo

la

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

18

A márciusi Napsugárban Kószabósza kérdéseire így kellett válaszolnotok: mert a felfedezett újföldrészt Kolumbusz Indiának hitte; fehér bõrük, páncél vértezetük, tûzfegyvereik és lovuk miatt; gitárés kasztanyetta; Carmen; Don Quijote; vagdalásos, körülvarrt mintájú kézimunka. Nyertesek: KissCsilla Renáta, Marosvásárhely; Vajda Eduárd, Szecseleváros; a csíkmenasági III-IV. osztály.

Az áprilisi – lengyel lapszám helyes válaszai: Csíksomlyó; Szent István, Imre, László, Margit,Erzsébet; az õsz hajú, szakállú Bem fiamnak szólította Petõfit; II. Rákóczi Ferenc; Kis kacsa fürdik.Könyvjutalmat nyertek: a csíkszeredai Petõfi Sándor Iskola III. E osztálya; Lõrincz Szidónia,Nagytusnád; Bodó Bence, Székelyudvarhely.

A csík-s z e r e d a i

Petõfi Sán-dor Iskola III. E; a marosvásár-helyi 2-es Iskola IV. C és aMihai Viteazul Gimnázium III.D; a székelyudvarhelyi PallóImre Mûvészeti Szakközépis-kola II. A; a nagybányai PetreDulfu Iskola IV. C; a brassói 27-es Iskola IV. E és a 15-ös IskolaIII.; a tordai T. Murãºanu IskolaII. D; a szászrégeni 3-as IskolaIII. B; a gyergyószentmiklósiFogarassy Mihály Iskola II. B; aditrói Siklódi Lõrinc Iskola I. Bés IV. A; a sepsiszentgyörgyiVáradi József Iskola II.; a zilahiIuliu Maniu Iskola II. B osztálya;a marosszentgyörgyi II. C; aszékelyszentléleki III.; a bala-vásári IV.; a tekerõpataki III.; aszabadkai II3; az ákosfalvi II.; ahadadi II. B; a zabolai III. B; a

málnásfürdõi III.; a magyar-királyfalvi II. és IV. B osz-tály; a csíkmenasági; a bür-kösi, a kissolymosi iskolá-sok is rajzzal, mesével, versselköszöntik a nyarat, s búcsúz-nak az iskolától.

Pihenjetek, játsszatok, nõje-

tek a nyári szünidõben! Szep-temberben találkozunk, de ad-dig is a nyári égrõl naponta in-teget nektek

barátotok, a Napsugár

Volt nekem egy tanító nénim, Akit nagyon szerettem,És nagyon nehezen viselem,Hogy nem lehet most itt velem.

Amikor becsengettek,Õ jött hozzánk gyors léptekkel,És megtanított annyi szépre,Amennyit csak tanítani lehetett.

A nyáron házasságot kötött, És más faluba költözött.De remélem, hogy nagyon boldog,És szeretik a gyerekek.

Én most negyedikes vagyok,Tanév végén búcsúznom kell,De csokromból a legszebb rózsátÉn neki küldöm biztos el.

Kovács Anita-Mónika, Monó

Móriczi Réka, Szentmáté

Bréda Bernadette, Kálmánd; Téglás Eszter, Sepsikõröspatak; Ozsváth Fe-renc, Harkó Andrea, Szász Barna, Marosvásárhely; Tövissi Aranka, BerkesziTímea; Székelykakasd; Portik Tímea, Berszán-Árus Bence, Gyergyószentmik-lós; Nagy Franciska, Kolozsvár; Gustere Rita, Vármezõ; Koncz Ildikó, Székely-szenterzsébet; Kerekes Melánia, Segesvár; Kovács Kinga, Nagyenyed; TóthLilla, Szilágysomlyó; Szekeres Szidónia, Barót; Nagy Renáta, Ivó; Csíki Tamás,

Kisiratos; Török Éva, Gógán; Imre Emõke Andrea, Völcsök.

Simon András, Gyergyóújfalu; Mureºan Anna-Karina, Kovács Katalin, SiposJudit, Szász Dávid Sándor, Füstös Noémi, Haibuc Anna-Mária, Dés; SzászAndrás, Brassó; Oroszhegyi Zsuzsa, Fehéregyháza; Demeter Ágica, MagyariTamás, Jedd; Kovács Angelika, Szilágynagyfalu; Imre Erzsébet, Lõrincz Tímea-Márta, Korond; Póka Zsuzsa, Antal Ernõ, Marschal Bernadett, Csíkszereda;Demeter Krisztina, Székelykeresztúr; Fazakas Orsolya, Csíkbánkfalva; Kiss Edit,

Aranyosegerbegy; Szvorény Elemér, Kézdivásárhely; Kovács Dóra, Székelyudvarhely; Tóth Bálint,Nagykároly; Bálint Annabella, Zilah; Varga Edit, Erdõfüle; Konnát Árpád és Levente, Kovászna;Kallós Henrietta, Kallós Dalma, Avasújváros; Szelezsán Tímea, Belényes; Pályi-Kis Tímea, Szi-lágycseh; Köõ Noémi és Remán Roland, Magyarberéte; Kovács Zoltán, Tódor Szabolcs, Csíkve-rebes; ªtefanov Eric-Dávid, Arad; Jakab Tünde, Zetelaka; Kiss Attila-Botond, Marosvásárhely.

LEVELEZÕ

RAJZ

VERS,MESE

19

Itt egy gomba, ott egy gomba.Hol van most a rókagomba?Itt a gomba, rókagomba,Jaj, de jó a kisfazékba.Beleteszem, Megfõzöm és megeszem.

Szabó Barna, Nyárádkarácsonyfalva

Ni! – az égen megjelent a napsugár,utána esõ jött egy paripán.Meleg esõ, nyári esõ,nem kell hozzá esernyõ,hisz már az égen a napsugár,napsugár, mely lábával kalimpál.

Illyés Kinga, Vulkán

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/141323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 12000 lej

Címlap:

KószabószaGörögországban

A nyár csudaszép volt. nem dicsekedhetem tenger-parti strandolással, magas hegyek megmászásával,mégis pompás volt. Nagymamámnál voltam. Koránreggel magamra kaptam néhány ruhát, és kimentem alegelõre. Leültem. Aranyosfényben fürödtek a felhõk. Ezüs-tös takarókban ásítoztak a he-gyek. A virágok az árnyékosbokrokban, a zsenge fû mind él-vezte a hûs reggeli fuvallatot. Arigó megkezdte koncertjét. Cso-dás volt! Nagyon szép a nyár!

Várom a következõt!Budai Glória, Margitta

Barta László, Marosludas

Tarkabarka madaracskaFejedre száll, s hírül adja:Ma már nincsen iskola,Menj üdülni a strandra!

Mehetsz a hegyekbe,Megmászhatod mindet,Majd kapd a rollered,S száguldj vele egyet!

Rend Melitta, Margitta

Június, szép a nyár,Augusztusig le se jár.Várjad a sok meleget,Szórakozni eleget.Ne várjad a hideget,Mulatozni nem lehet!

Muntean Jenõ, Marosvásárhely

Fülö

p Á

rpád

-Lev

ente

, K

end

Horváth Cintia, Nyárádselye

Dós

a K

arol

t, M

aros

vásá

rhel

y

Hankó Renáta,Marosvásárhely

Bak

ó A

net

t, F

elsõ

bánya

Forró nyár van, süt a nap,Sirály repül a tengeren.Kevély tölgyfák alattZöld fûcsomó pompázik,S gyakran hallasz vidám tücskötMiközben citerázik.

Csíki Tamás, Kisiratos

Búzaszár-babák

Nádlevél-hajó

Búzaszár-lovacskák

Gyékénytutaj

Miket tervezel erre a nyárra?

A tanév során Kószabósza bebi-

zonyította, hogy utazni képze-

letben, a Napsugárral is lehet.

Most pedig arról gyõzõdhetsz

meg, hogy nyaralni otthon, ját-

szani a magad készítette játé-

kokkal is nagyszerûen lehet.

Figyeld a képeket. Bánj óvatosan

a bicskával, a szalmát, gyékényt mun-

ka elõtt áztasd meg. Ha nem boldo-

gulsz, kérd édesapád segítségét.

Gyékénybábuk

Gyékény Naptündér