Gá L FEREN c KERÉKG yá RT ó Lá S z L ó ...SZAKKÉPZÉSI SZEMLE VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG XXVI. ÉVFOLYAM 2010 ELEKTRONIKUS MELLÉKLET 2010/1 Szerzők

SZAK

KÉPZ

ÉSI S

ZEM

LE

VOCA

TION

AL T

RAIN

ING

REVI

EW

RUND

SCHA

U DE

R BE

RUFS

BILD

UNG

XXVI. ÉVFOLYAM 2010

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

2010/1 Szerzők

GáL FERENcfejlesztésiterület-vezetőNSZFIBudapest

KERÉKGyáRTó LáSzLópedagógiai szakértőBudapest

NOváKy ERzSÉbETtanszékvezető egyetemi tanárBudapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás TanszékBudapest

Lükő Istvánintézetigazgató, egyetemi docensPTE FEEKPécs

babOS zSUzSáNNaMA hallgatóELTE PPKBudapest

TáRSy JózSEFirodavezető Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri HivatalEger

MIháLy ILdIKószakértőBudapest

MOLNáR GyöRGyegyetemi adjunktusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MPTBudapest

KeréKgyártó LászLó: A szakiskola

9. és 10. évfolyamának fejlődéstörténete – az eredeti

változat részletesebb joganyaggal

sz. tóth gyuLA: Mily korban

élünk?

1

A Szakképzési Szemle elektronikus mellékletében:KeréKgyártó LászLó:

2 Aszakiskola9.és10.évfolyamának fejlődéstörténete–azeredetiváltozatrészletesebb joganyaggal

sz. tóth gyuLa: 28 Mily korban élünk?

2

KeréKgyártó LászLó

A szAkiskolA 9. és 10. évfolyAmánAk fejlődéstörténete

Az1993.éviközoktatásról szólóLXXIX. törvénykét tanévvelmeghosszabbítottaazáltalánosműveltségmegszerzéséhezkötelezőminimálistanulmányiidőt,megszüntetteaszakmunkásképzőiskolát,létrehoztaaszakiskolát.Jellegzeteskortünet,hogylényegé-benkiüldöztékaképzésiszakkifejezésekközüla„munkás”szót,mintakorábbirend-szerbendevalválódott fogalmat,amelyetaképzésipalettánegyrenagyobbszámbanmegjelenőnem fizikai jellegű,és így teljesegészébenakár tanteremben isoktathatószakmákképviselőiseszívesenvállaltak.

Atörvény1993.szeptember1-énlépetthatályba,ésaszakiskolákrólakövetkező-képpenrendelkezett:

„27. § (1) A szakiskola a tankötelezettség megszűnése után felkészít szakmai vizsgá-ra, illetve a munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismereteket nyújt.

(2) A szakiskolában a szakképzést megelőzően — általános iskolai oktatás keretében — az általános műveltséget megalapozó kilencedik és tizedik évfolyam is elvégezhető.

(3) A kilencedik és a tizedik évfolyamon a tanuló felkészülhet az alapvizsgára. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

(4) A tanuló a szakképzés utolsó évfolyamán folytatott tanulmányai befejezése után tehet szakmai vizsgát.”

Ekkormégazáltalánosiskola10évfolyamossátételeisnapirendenvolt,ezértcsakegyiklehetőségkéntszerepela9.és10.évfolyamnakszakiskolábantörténőelvégzése.Az akkori időkre jellemző ellentmondás, hogy „általános iskolai oktatás keretében”,azaza szakiskolaáltalános iskolai feladatokellátására is jogosultságotkapott,holottpedagógusainemvoltakmegfelelőenfelkészültekazáltalánosiskolaioktatásitananyaglineárisfolytatására,amitpedigazakkoriNemzetiAlaptantervkoncepciókkövetkeze-tesensugalltak.Ezértavalóságbanalegtöbbiskolábanaztörtént,hogyazáltalánosiskolaipedagógusoknemfejeztékbeakorábbanegységesegésznektekintetttananyagfeldolgozását,aszakiskolaipedagógusokpediglegtöbbszörnemottfolytatták,aholazáltalános iskolai feldolgozásvégetért.Aszakiskolai tanárokáltalkidolgozott tanme-netekönállóéletetélésétaz is indokolta,hogymárakkormarkánsanmegnyilvánult

kerékgyártó lászló: A szAkiskolA 9. és 10. évfolyAmánAk fejlődéstörténete 3

aszakiskolábakerülőtanulókhiányosfelkészültsége,ismereteinekhiánya,ezértape-dagógusokamár tanultak jelentősmértékűújra tanítását is szükségesnek tartották,utóbbitapasztalatokszerintmérsékeltsikerrel.Atanulókésszüleikrészéreugyanisezamegoldásparkolópályánaklátszott,kétévveszteségnek,amiérthetőennemnöveltetanulás iránti motiváltságukat.

A törvény először 1995-benmódosult, ez évbenmindjárt két ízben,majd 1996.január1-tőlis,deaszakiskolastatútumanemváltozott,azoktatáspolitikaragaszkodottatízévfolyamossteriláltalánosműveltségetmegalapozóképzéshez.Lényeges változás következett be viszont 1996. szeptember 1-től, amikor a törvény e paragrafusa az alábbiak szerint bővült:

„27.§. (1) A szakiskolának szakképzési évfolyama vagy – a (6) bekezdésben megha-tározott kivétellel – kilencedik–tizedik évfolyama és szakképzési évfolyama van.

(2) A szakiskola a tankötelezettség megszűnése után, a szakképzési évfolyamon felkészít szakmai vizsgára. A szakiskolában a kilencedik–tizedik évfolyamon általá-nos műveltséget megalapozó oktatás folyik. A kilencedik-tizedik évfolyamon szakmai előkészítő ismereteket is oktathatnak a szakiskolában.

(3) A szakképzési évfolyamon a szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben szerep-lő szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. A szakiskola a (8) bekezdésben meghatározott esetben felkészíthet munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges isme-retekre. A munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása legfeljebb kettő szakképzési évfolyamon folyhat.

(4) A kilencedik–tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a szakképzési évfolyamon pedig felkészül a szakmai vizsga letételére.

(5) A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések sze-rint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelő évfolyamán.

(6) Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megala-pozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,

b) a szakiskolában a nevelő és oktató munka – a központi program (tanterv) szerint – az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdődhet,

c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapo-zó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg is folyhat (a továb-biakban: párhuzamos oktatás),

d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pe-dagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit különböző iskolákban és eltérő évfo-lyamokon is teljesítheti,

e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követően tehet,

4 SZAKKÉPZÉSI SZEMLE XXvI. ÉvFOLYAM 2010/1

f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló művészeti előadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az előadás idejéhez,

g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképző évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében foglalt rendelke-zéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az előírt iskolai végzettséggel rendel-kezők részére kiegészítő képzésként szervezik meg.

(7) Ha a tanuló a tankötelezettségének ideje alatt az első–tizedik évfolyam ismere-teinek elsajátítását nem fejezte be, és szakképzettséggel nem rendelkezik, részére – a tankötelezettség megszűnése után, a nappali rendszerű iskolai oktatásban [52. § (1) bek.] a szakképzési évfolyamon – felzárkóztató oktatás szervezhető. A felzárkóztató oktatás keretében a tanuló a szakmai vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítá-sa mellett felkészül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követel-ményeiből is. A felzárkóztató oktatás keretében a szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadásában az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meg-határozott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus vehet részt.

(8) A testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi és más fogyatékos tanulók isko-lai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfej-lesztő speciális szakiskolaként is működhet.

(9) A szakiskolaa) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt

együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre mun-kába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket,

b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fo-gyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába ál-lást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.

(10) A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) működésére, a tanulók jog-állására, Munkaerő-piaci Alapból történő támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejlesztő speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati kép-zésben vesznek részt.”

Abővítéssoránkülönkerültmeghatározásraaművészetiszakiskolákésaspeciálisszakiskolákműködésétszabályozórész,detémánkszempontjábólelsősorbana(7)be-kezdésérdemelfigyelmet,mertekkorjelenikmegelőszöratörvénybenafelzárkóztatóoktatás,mintszakiskolaijogikategória.Másrészta(2)bekezdésbenaszakképzésioldalkezdeményezésére lehetővé vált az is,hogyakilencedik-tizedik évfolyamon szakmaielőkészítőismereteketisoktathassanakaszakiskolákban.Ezeketaváltoztatásokataztetteszükségessé,hogymárekkorlátszott,akilencedik-tizedikévfolyamonfolyóköz-


ismeretiképzésnemváltottabeahozzá fűzött reményeket,egyrenőtta tanulásbansikertelentanulókszáma,akikszámáraakilencedik-tizedikévfolyamokonaszakmaitárgyakoktatását,illetveaszakképzőévfolyamokonfolyó,aszakképzésselpárhuzamosfelzárkóztatástgondoltákajogalkotókaszakiskolákeredményességétjavítómegoldás-nak.Mamárkimutatható,hogyezekazintézkedéseksehoztakjavulástazeredményes-ségi statisztikákban.

Aszámunkrajelentőskövetkezőidőpont1999.szeptember1.,melytőlkezdvea27.§.számunkraérdemirészeakövetkezőképpennézki::

„27. §. (1) A szakiskolának – a (7) és a (12)–(13) bekezdésben meghatározott kivétel-lel – kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzé-si Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettől eltérhet.

(2) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szak-mai alapozó oktatás is folyhat.

(3) A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

(4) A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik.

(5) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szak-mai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati kép-zés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.

(6) A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések sze-rint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelő évfolyamán.”

…..„ (8) Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét

betölti, nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás ered-ményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.

(9) A testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi és más fogyatékos tanulók isko-lai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfej-lesztő speciális szakiskolaként is működhet.


együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre mun-kába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket,


b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fo-gyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába ál-lást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.

(11) A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) működésére, a tanulók jog-állására, Munkaerő-piaci Alapból történő támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejlesztő speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati kép-zésben vesznek részt.

(12) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola (tagozat, osztály) előkészítő szakiskolaként (tagozatként, osztályként) működik, ha a nevelés-oktatás ki-zárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolya-mon felkészülhet az alapműveltségi vizsga letételére, továbbá a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.

(13) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanuló-kat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot.”

Haegymásmellétesszükaz1996-osés1999-esváltozatot:1996:

„(2) A szakiskola a tankötelezettség megszűnése után, a szakképzési évfolyamon felkészít szakmai vizsgára. A szakiskolában a kilencedik–tizedik évfolyamon általá-nos műveltséget megalapozó oktatás folyik. A kilencedik-tizedik évfolyamon szakmai előkészítő ismereteket is oktathatnak a szakiskolában.”

„(7) Ha a tanuló a tankötelezettségének ideje alatt az első–tizedik évfolyam isme-reteinek elsajátítását nem fejezte be, és szakképzettséggel nem rendelkezik, részére – a tankötelezettség megszűnése után, a nappali rendszerű iskolai oktatásban [52. § (1) bek.] a szakképzési évfolyamon – felzárkóztató oktatás szervezhető. A felzárkóztató ok-tatás keretében a tanuló a szakmai vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítása mellett felkészül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelmé-nyeiből is.”1999:

„(2) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó neve-lés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. (5) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a keret-tanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.”

„8) Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét be-tölti, nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás ered-


ményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.”

A(2)bekezdésváltozásábóljóllátható,hogya9-10.évfolyamravonatkozóanszak-képzéshezköthetőújszakkifejezésekjelennekmeg,pályaorientációésszakmaialapozóoktatás,valamintgyakorlatiképzés.Ekkorazonbanmégakilencedik-tizedikévfolya-monfolytathatógyakorlatiképzésfeltételrendszerenemvolttörvényilegszabályozott,különjogszabályhatályaaláutalták,deamiennélisfontosabb,nemvoltbiztosítottatanműhelyikisebblétszámútanulócsoportokfinanszírozása.

A(7)bekezdésből(8)lett,tartalmilagviszontfontos,hogymostmárnemaszakkép-zésiévfolyamokon,azokszámánakeggyelnövelésévelésaszakképzésselpárhuzamo-san,hanemaszakképzéstmegelőzőenkerülhetsorafelzárkóztatásra.Ezlogikusabbis, hiszen éppen az volt a baj, hogy a tanulók egyre jelentősebb része el se jutott aszakképzésig, ahol esetlegőket felzárkóztathatták volna. Ittmég életkorimegkötésabekapcsolódáshoz a tizenhatodik életév, amimiatt,mint később látható volt, sokanlemorzsolódtakmégeztmegelőzően.

A2000.szeptember1-imódosításcsakaz(5)bekezdéstérintette:„27.§. (5) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a

pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.”

Másszóvalmegjelentakerettanterv,mintközbeesőszabályozó.2001.január1-tőla(8)bekezdésváltozott:

„27.§.(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúlt tizenhat éves, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében egy-két éves felzárkóztató oktatásban vehet részt, a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán. A felzárkóztató ok-tatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervez-ni.”

Ezpontosításaannak,hogyazegyéves felzárkóztatáskilencedik,akétéveskilen-cedik-tizedik évfolyamon szervezendőmeg,mert ez előzőleg nem volt a törvénybenegyértelmű.

Idekívánkozik,hogy2001júliusábanjelentmegafelzárkóztatóoktatáselsőönállókerettanterve,amelysajátoskettősségetmutat.Aszövegesrészbenhangsúlyosahagyo-mányostartalomoktatáshelyettbevezetendőszocializációs,életviteliésmásamunkavilágáhozköthetőképességekfejlesztése,azóratervazonbanmégahagyományostan-tárgystruktúrátképezile.


2003.szeptember1-énismétbővülta(8)bekezdés,éskiegészülta(14)-kel:„27.§.(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt

tizenhat éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:

a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek. A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.

b) Ha a tanuló az általános iskola– hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos),– hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos)felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzett-

séget tanúsít.c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett

be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok szá-mát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szaka-sza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.

d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő be-kapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatáro-zott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.

e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszer-zése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelmé-nyeit is.

f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatási miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell meg-szervezni.


g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba.”

„(14)[A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolya-mon kell megszervezni, amely – az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint – egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart.”

Ezvalóbanjelentősváltozás,afelzárkóztatóoktatástovábbfejlesztettformáijelennekmeg.

Pontossávált,milyenvégzettséggel,feltételekkellehetegy,ésmilyennelkétévesfel-zárkóztatóoktatásbakapcsolódni.Az előző szabályozástól eltérőenahúszhónaposfelzárkóztatástiskilencedikévfolyamonkellmegszervezni.Nemszükségesettőlkezdveáltalánosiskolábantettosztályozóvizsgákkalafelzárkóztatássalpárhuzamosannyolcosztályosvégzettségetszerezni,mertafelzárkóztatóoktatásbefejezésérőlkiállítottbizo-nyítványegyúttalalapfokúiskolaivégzettségetistanúsít.

ÚjfogalomazSZFPkeretébenmegvalósulószakképzéstelőkészítőévfolyamelneve-zés.ASzakiskolaiFejlesztésiProgramkeretébenfejlesztett,d)pontbanmeghatározottfelzárkóztatóoktatássoránatanulókaszakképzésbetörténőbekapcsolódáshozszük-ségeselméletiésgyakorlatitudáselemeket(kompetenciát)szerzikmeg,éseztkövetőenpedig amegszerzett kompetenciáik általmeghatározott szakmában léphetnek szak-képzőévfolyamra.Akompetenciaalapúoktatásmegteremtetteavalódifeltételeitaha-gyományostantárgystruktúrafelbontásának,lehetővéváltakatanuláshoz,munkához,felnőttéletvitelhezszükségesképességfejlesztőtanóraimunkaformák,aprojektoktatás.Zavaró,hogya20hónaposfelzárkóztatóoktatásismindvégigkilencedikévfolyamonfolyik.

Atöbbcélúintézményekbenszakképzettségetszerzettekszámáramegnyíltazegyenesútazérettségifeléis:

„27.§. (15) Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.”

A2006.január1-tőlérvényesszabályozástovábbfejlesztieztarendszert:„27. §. (1) A szakiskolának – a (7)–(8), a (10) és a (12)–(14) bekezdésben meghatáro-

zott kivétellel – kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

(2) A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.


(3) A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében – a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

(4)A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik.”

…..„(8) A szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóz-

tató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiá-nyában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az év-ben kérheti, hogy gyermeke – az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett – a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekap-csolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tanköte-lezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:

a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenci-át). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.



be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok szá-mát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szaka-sza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött


szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.



f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatási miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell meg-szervezni.

g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba.”

…… „(14) A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolya-

mon kell megszervezni, amely – az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rend-szer szerint – egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)–(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal működik, amelynek időtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel.

(15)Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó több-célú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathat-ja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.”

A27.§-hozkapcsolódikasajátosnevelésiigényűtanulókfelzárkóztatásátelőíró126.§:„126. §1 (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-éig – hivatalból

indított eljárás keretében – megvizsgálja a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekeket és tanulókat. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló küzd-e a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, és ha igen, az visszavezethető-e organikus okra vagy nem

1 ???????????????????????????????????????????????


vezethető vissza. A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanu-lóknak az iratait, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, 2008. március 15-éig megküldi a nevelési tanácsadó részére. A vizsgálat eredményétől függetlenül az érintett gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekinte-tében 2008. augusztus 31-éig sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni. Ha az e bekezdésben szabályozott vizsgálat eredményeképpen a gyermek, a tanuló további ellátásra jogosult, anélkül, hogy a megismerő funkciók vagy a visel-kedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdene, ellátásáról 2008. szeptember 1-jétől a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell őt nyilvántartani.

(2) Ha a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visz-sza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló külön osztályban, tagozaton, iskolában vesz részt gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, iratainak a nevelési tanácsadó részére történő megküldésével egyidejűleg – a szakértői vélemény-ben meghatározottak szerint – intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következő ta-nítási évben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba. E rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az az iskola, amelyben a tanuló felkészítése folyik, rendelkezik a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges feltételekkel. Ha a tanuló a vizsgálati időszakban a nyolcadik évfolyamon folytatja tanulmányait, a bizottság javaslatot tesz arra is, hogy milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilen-cedik évfolyamon folyó oktatásba.

(3) A tanuló lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat által a tan-kötelezettség teljesítésére kijelölt szakiskola (a továbbiakban: kijelölt iskola) nem tagad-hatja meg az érintett tanulók felvételét akkor sem, ha a tanuló már nem tanköteles.

(4) A kijelölt iskola egyéni ütemterv kidolgozásával, egyéni foglalkozások megszer-vezésével segíti a tanulókat. A kijelölt iskola előkészítő kilencedik évfolyam megszerve-zésével segítheti a tanulókat. Az előkészítő kilencedik évfolyam befejezését követően a tanuló a többi tanulóval közösen kezdi meg tanulmányait a kilencedik évfolyamon.

(5) A kijelölt iskola nem tagadhatja meg a felvételét azoknak a jelentkezőknek sem, akik a 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/2007. tanítási években a pszichés fejlődés zavarai miatt vagy enyhe értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű tanuló-ként fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet utoljára a szakiskolában iskolai évfolyamot a nappali rendszerű iskolai okta-tásban, amelyben betölti a huszonötödik életévét.

2006-banmegszületettteháta„többségi”(nemfelzárkóztató)szakiskolaiévfolyam-okonfolyószakképzésjellegűoktatásravonatkozópontosabbszabályozás,aszakiskolakilencedikévfolyamánáltalánosműveltségetmegalapozónevelés-oktatás,pályaorien-táció,gyakorlatioktatás,tizedikévfolyamánakötelezőtanóraifoglalkozásoklegfeljebb


negyvenszázalékábanszakmaialapozóelméletiésgyakorlatioktatásfolyhat.Agya-korlatioktatástiskolaitanműhelybenkellmegszervezni.Ezegyúttalagyakorlatitanu-lócsoportszervezésétislehetővéteszi.

A felzárkóztatóoktatásvonatkozásában leglényegesebbváltozásabekapcsolódáséletkorának egy évvel történő csökkentése: Alapfokú iskolai végzettség hiányában atanulóakövetkezőtanításiévetafelzárkóztatóoktatásbankezdhetimeg,habetöltiatizenötödikéletévét,a16éveskortbetöltött tanulókpediga felzárkóztatóoktatásbabekapcsolódhatnakakkoris,haalapfokúiskolaivégzettséggelrendelkeznek,detanul-mányaikatnemkívánjákaszakiskola„többségi”kilencedikévfolyamánmegkezdeni.

A126.§.lehetővétette,hogyasajátosnevelésiigényűkategóriábólkikerülőtanulókszakiskolaitovábbtanulásaisbiztosítottlegyen,létrehozvaaz„előkészítőévfolyamot”.EzazonbannemSZFPszerintiszakmaielőkészítőévfolyam,hanemolyanelőkészítő,melyutánatanulóa„többségi”kilencedikévfolyamraléphet.Furcsa,hogyegyegysze-rifelülvizsgálatiaktustajogalkotóbeemeltatörvénybe(eztegyminiszterirendeletiselőírhattavolna).

Ez a szabályozás azonban tartalmaz egymásik furcsaságot is. Vizsgáljunkmegugyanisfentiekalapjánafelzárkóztatásbannéhánylehetségeshaladásiutat!

1évetugróképzés(10.évfolyamelhagyásával). –Haegyfiatalelmúlt15éves,és8osztálytfejezettbeeredményesen,a8.osztálybóla9-be,felzárkóztatóvagyszakmaielőkészítőévfolyamraléphet,majdennekered-ményesbefejezéseutána11-be,szakképzőévfolyamra.Ígylényegébenmegspóroljaa„többségi”9-10.évfolyamgyötrelmeit.Ezaleggyakoribbeset.2évetugróképzés(8.,10.évfolyamelhagyásával). –Haegyfiatalelmúlt15éves,és7osztálytfejezettbeeredményesen,a7.osztálybóla9-be,egyévesfelzárkóztatóvagyszakmaielőkészítőévfolyamraléphet,majdennekeredményesbefejezéseutána11-be,szakképzőévfolyamra.Ezisgyakranelőfor-dul.3évetugróképzés(6.,7.,8.évfolyamelhagyásával). –Haegyfiatalelmúlt15éves,és5osztálytfejezettbeeredményesen,a5.osztálybóla9-beléphet,majdinnena10-be,felzárkóztatóévfolyamokra.Eztkövetőena11-tőlpl.egy„normálisan”3éves,8osztályosvégzettségreépülőszakképesítést4évalattszerezhetmeg.Tehátminimum21éves,mirelakatos,kőműveslehet.Erremégtudomásomszerintnemvoltpélda.Akár8évetugróképzés.(abszurdváltozat,2-8.,10.évfolyamelhagyásával) –Haegyfiatalelmúlt15éves,és1osztálytfejezettbeeredményesen,a9.szakmaielőkészítőévfolyamraléphet,onnanpediga11.szakképzőévfolyamra.Ezcsakelvilehetőség,ugyanisa27.§.(8)bek.d)pontnemhatározmegminimumvégzettséghatártabekapcsolódáshoz.

Bárezfelületesenszemlélveesetlegadminisztratívproblémánaktűnhet,mégismeg-fontolástérdemelújragondolása.


A legutolsó,ma is érvényes teljes verzió 2009. július 7-től érvényes (azóta is volttörvénymódosítás,deaza27.§-tnemérintette).Aváltoztatásaz„előrehozott”szakkép-zésrőlszól,egyéniképviselőiindítványkéntkerültazországgyűléselé,mertkorábbanaminisztériumok,egyetértéshiányábannemterjesztettékelő,bármáranovemberikor-mányülésrekészítetteredetiszakértőiszakmaianyagistartalmaztaeztajavaslatot.

„27. §. (1) A szakiskolának – a (4)–(5), a (7)–(8), a (10) és a (14) bekezdésben meg-határozott kivétellel – kilencedik–tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

(2) A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.

(3) A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében folyhat szakképzés. A szakképzési évfolyamokon a tanuló a szakmai vizsgára készül fel.

(4) A szakiskolai nevelés és oktatás – azoknak, akik alapfokú iskolai végzettség-gel rendelkeznek – megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakkép-zés követelményeinek és – legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő –, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést.

(5) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket, és a szakképzési évfolyamokon csak szakmai elmé-leti és gyakorlati képzés folyhat.

(6) A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések sze-rint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán. Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.

(7) Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megala-pozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,


b) a szakiskolában a nevelő és oktató munka – a központi program (tanterv) szerint – az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdődhet,

c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapo-zó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg is folyhat (a továb-biakban: párhuzamos oktatás),

d párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pe-dagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti,

e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követően tehet,

f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló művészeti előadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az előadás idejéhez,

g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképző évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében foglalt rendelke-zéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az előírt iskolai végzettséggel rendel-kezők részére kiegészítő képzésként szervezik meg.

(8) A szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányá-ban kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke – az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett – a kö-vetkező tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. A kötelező felvételt biz-tosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóz-tató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:

a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenci-át). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.



be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez


kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok szá-mát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szaka-sza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít.



f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatásért felelős miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni.

g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba.

(9) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakisko-la speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztő speciális szakiskolaként is működhet.


együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre mun-kába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkez-déshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő,

b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fo-gyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába ál-lást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Ebben az esetben a szakképzési évfolyamok száma kettő.

(11) A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) működésére, a tanulók jog-állására, Munkaerő-piaci Alapból történő támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejlesztő speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a


szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati kép-zésben vesznek részt.

(12) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola (tagozat, osztály) előkészítő szakiskolaként (tagozatként, osztályként) működik, ha a nevelés-oktatás ki-zárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolya-mon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.

(13)(14) A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon

kell megszervezni, amely – az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint – egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)–(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal működik, amelynek időtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel.

(15) Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó több-célú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathat-ja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.”

Aváltozásszerinta„többségi”kilencedik-tizedikévfolyamonaszakképzésjellegűoktatásóraszámaazösszesóraszám40%-áról50%-ranőtt,ésennekkeretébenmárOr-szágosKépzésiJegyzékszerintielméletiésgyakorlatiszakmacsoportosalapozóoktatás,azazegyértelműenszakképzésisfolyhat.

2009.szeptember7-énazOKM-SZMMközösközleménytadottkiezzelkapcsolatban:A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő

módosításával egy újabb képzési forma, az előrehozott szakképzés jelent meg a szak-iskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése határoz meg az alábbiak szerint: „A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyhar-madában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek át-adásával.” A szakképzés központi irányításáért felelős tárca szakiskolai szakképesíté-sek meghatározott körére tervezi bevezetni az új képzési formát.

A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, melyet minden év október 31-éig köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, valamint a közoktatás információs rend-szerében a nyilvánosság számára közzétett, az iskolára vonatkozó dokumentumok között elhelyezni. A középfokú iskola a tanulmányi területek belső kódját és az adott terület fő jellemzőit az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a minisztérium hon-lapján szeptember 30-áig közzétett közleményben foglaltak szerint állapítja meg, és ok-


tóber 15-éig elektronikus formában küldi meg az Oktatási Hivatalnak. A tanulmányi területek fő jellemzői között a szakiskoláknak meg kell jelölniük, hogy a Kt. 27. § (4) szerinti („előrehozott”) szakképzésben a szakképzés megkezdésekor hatályos OKJ-ben meghatározottak közül mely szakképesítés megszerzésére készítenek fel. Azon szakké-pesítések körét, amelyben előrehozott szakképzés indítható az OKJ határozza meg. Tekintettel arra, hogy az OKJ módosításáról szóló rendelet kiadása folyamatban van, de még nem jelent meg, e közlemény melléklete tartalmazza a fenti szakképesítések tervezett körét.

Az előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszáma (kb. 1000 óra) az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek át-adására fordítható.

Tantervekre vonatkozó információként megjeleníthető: a helyi tanterv a Kt. 27. § (4) szerinti („előrehozott”) szakképzéshez készült kerettanterv és központi program alap-ján készül.

Az iskolák októberi tájékoztatási kötelezettsége nem jelenti azt, hogy az iskolák nem indíthatnak a tájékoztatóban megjelentektől eltérő képzést, ha annak feltételei éppen ezen időszakban válnak biztosítottá. A felvételi tájékoztató megjelenése (október 31.) és a jelentkezési határidő közötti időszakban az iskola módosíthatja a tájékoztatóban megjelent információkat, valamint az Oktatási Hivatalnak történt bejelentés alapján a hivatal módosítja az elektronikus tanulmányi terület jegyzéket

melléklet A közleményhez

Alapfokúiskolaivégzettséggelrendelkezőtanulókrészéreaközoktatásrólszóló1993.éviLXXIX.törvény27.§(4)bekezdéseszerintiszakiskolainevelésésoktatáskeretébenfolytatottképzésben3évesképzésiidejűszakképesítések/szakképesítés-elágazások:1.335820110000000Ács-állványozó2.315212000103101Állattenyésztésigépüzemeltető,gépkarbantartó3.316210300103101Állattenyésztő(baromfiéskisállat)4.316210300103102Állattenyésztő(juhéskecske)5.316210300103103Állattenyésztő(sertés)6.316210300103104Állattenyésztő(szarvasmarha)7.315210800103101Autógyártó8.336210100000000Borász9.335420110000000Bőrdíszműves10.335820310000000Burkoló11.313410100103101Bútor-éslakástextil-eladó12.335430110000000Bútorasztalos13.335420210000000Cipész,cipőkészítő,cipőjavító14.338110100000000Cukrász


15.335420500103101Csecsemő-ésgyermekruha-készítő16.312150200103101Csipkekészítő17.316220100103101Dohánykertész18.335410100000000Édesiparitermékgyártó19.335210110000000Elektromechanikaiműszerész20.335220400000000Elektronikaiműszerész21.313410100103102Élelmiszer-ésvegyiáru-eladó22.315820900103101Energiahasznosítóberendezésszerelője23.315820710000000Épület-ésépítménybádogos24.315210100103101Erdészetigépszerelő,gépjavító25.315212000103102Erdészetigépüzemeltető,gépkarbantartó26.316230110000000Erdészetiszakmunkás27.312150200103102Fajátékkészítő28.312150200103103Faműves29.312150200103104Fazekas30.335420500103102Férfiszabó31.335820410000000Festő,mázolóéstapétázó32.338150110000000Fodrász33.336210210000000Gazda34.315820900103102Gázfogyasztóberendezés-éscsőhálózat-szerelő35.3152109010000000Gépiforgácsoló36.315211010000000Géplakatos37.312150200103105Gyékény-,szalmaéscsuhéjtárgykészítő38.316220100103102Gyümölcstermesztő39.315210800103102Háztartásigépgyártó40.315211100000000Hegesztő41.315410110000000Húsiparitermékgyártó42.335220200000000Hűtő-ésklímaberendezés-szerelő,karbantartó43.333460110000000Irodaiasszisztens44.315250210000000Járműfényező45.315250310000000Karosszérialakatos46.335420410000000Kárpitos47.335250100103301Kerékpárszerelő48.315210100103102Kertészetigépszerelő,gépjavító49.315212000103103Kertészetigépüzemeltető,gépkarbantartó50.312150200103106Kéziésgépihímző51.315430500000000Kishajóépítő,-karbantartó52.312150200103107Kosárfonóésfonottbútor-készítő53.315821400000000Kőfaragó,műkövesésépületszobrász54. 31 582 15 1000 00 00 Kőműves55.315820900103103Központifűtés-éscsőhálózat-szerelő


56.316210400000000Lótartóés-tenyésztő57.315210100103103Mezőgazdaságigépszerelő,gépjavító58.335250100103302Motorkerékpár-szerelő59.313410100103103Műszakicikkeladó60.312150200103110Nemezkészítő61.312150200103111Népibőrműves62.335420500103102Nőiszabó63.315212000103104Növénytermesztésigépüzemeltető,gépkarbantartó64.317250100000000Optikaiüvegcsiszoló65.318120100000000Panziós,falusivendéglátó66.335410400000000Pék67.338110210000000Pincér68.313410100103104Porcelán-ésedényáru-eladó69.313410100103105Ruházatieladó70.338110310000000Szakács71.315212110000000Szerkezetlakatos72.335210800000000Szerszámkészítő73.337620100103302Szociálisgondozóésápoló74.316220100103103Szőlőtermesztő75.312150200103108Szőnyegszövő76.312150200103109Takács77.335410600000000Tartósítóiparitermékgyártó78.315821700000000Tetőfedő79.315821810000000Útépítő80.318410210000000Vasútipályamunkás81.335240100000000Vegyi-éskalorikusgépszerelőéskarbantartó82.335220401000000Villanyszerelő83.318530610000000Vízműkezelő84.315820900103104Vízvezeték-ésvízkészülék-szerelő85.313410100103106Zöldség-gyümölcseladó86.316220100103104Zöldségtermesztő

Lehetővéválttehátanyolcadikutánközvetlenülkezdődő,3éves„előrehozottszak-képzés”86meghatározottszakmában,melynekkeretébenateljesképzésiidőegyhar-madábanaz általánosműveltségetmegalapozópedagógiai szakasz követelményeireépülő,aszakképzésgyakorlásáhozszükségeselméletiésgyakorlatitudáselemekátadá-saismegvalósul.Aközismeretiképzésazonbanittmárnemfeltétlenültantárgystruk-túrájú,lehetőségvanafelzárkóztatáshozkifejlesztetttananyagmodulok,projektoktatásbevezetésére,megszervezéséreis.

Itttartunkmost.Azelőrehozottszakképzéslehetőségeegyesszakmaikörökbőlnemváltottkiegyértelműlelkesedést,azzalazonbanmindenkiegyetért,hogyvalamittenni


kellahatékonyabbműködésérdekében.Kérdés,hogyezilyenjogieszközökkeloldan-dó-emeg, illetvemilyenmásintézkedésekszükségesekaproblémakörkezeléseérde-kében.

2. A szAkiskolAi oktAtás normAtív finAnszírozásánAk AlAkulásA

Aközoktatás,benneaszakiskolaioktatásfinanszírozásánakelveitatöbbszörmódosí-tott1993.éviLXXIX.,közoktatásrólszólótörvényakövetkezőképpenszabályozza:

118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.

(2) A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni.

(3) A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenn-tartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez – a gyermek-, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve – normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.

102. § (2) A fenntartób) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését.

Ennek a szabályozásnak az a lényege, hogy az államnembiztosítja az oktatásiintézményekműködtetésénekteljesköltségét,hanemehhezcsakhozzájárul,aztanor-matívákésaténylegesműködésiköltségekkülönbözetévelafenntartóknakkellkiegé-szíteniük.

Természetesenaziskoláksokesetbenpályázatiésegyébforrásokbólnormatívtá-mogatásonkívüliforrásokhozisjutnak,deazokatkizárólagfejlesztésekre,ésnemmű-ködtetésrehasználhatjákfel.Ebbenafejezetbenkizárólagazállaminormatívákala-kulásánakelemzésérekerülsor,ittnincsmódarendelkezésreállóiskolaipénzkeretekésszükségesráfordításokösszehasonlításárasem.Erreezatanulmányazértsemvál-lalkozhat,mertafenntartókapénzkereteketáltalábanhavibontásban,ésnemiskola-típusravagyévfolyamokrabontvafolyósítják,ígylegtöbbszörmagukaziskoláksetud-nakbontottösszehasonlítástvégezni.Ettőlfüggetlenülamonitorozássoránbármikorkérdeztükaz iskolákataszakiskolaioktatásnormatív finanszírozásáról,adominánsválaszmindigazvolt,hogyszükségeslenneanormatívákemelése,mertarendelkezés-reállópénzkeretekcsakaligelégségesekaműködésbiztosítására,afejlesztéseksoránbeszerzetteszközökműködtetése,desokszormégakrétamegvásárlásaisgondotokoz.Ebbenvalószínű,hogyafenntartóknehézanyagihelyzeteisszerepetjátszik,amisokegyébmellettatelepülésnagyságtólisfügg,ígypl.afővárosbankevésbéokozottgondot,mintakisvárosoktöbbségében.


Ha végignézzük az aktuális költségvetési törvényekben a normatívák alakulását,azaggodalmak csak részben jogosak.Az első táblázatmindigaz előző évbázisárólkiindulvaaztmutatjameg,hogyakövetkezőévinormatívareálértékeazinflációsrátafüggvényébenmennyirekövetteaköltségekátlagosváltozását.

Azelsőadatsora szakiskolai„többségi”évfolyamoknormatíváinakváltozását,amásodikaz1996-banbevezetettfelzárkóztatóoktatásnormatíváinakalakulásátmutat-jabe1993-tól2007-ig.2008ebbenavonatkozásbanazértnemkezelhető,mertekkoraz állami költségvetésmárnemFt/fő alapú, hanemaz iskolák különbözőmutatóitfigyelembevevő,iskolánkénteltérőfinanszírozásratértát.(Ennekszámításimódjaafüggelékbenlátható.).

2.1. táblázat

év inflációs ráta (%)*

szakiskolai 9-10. normatíva

(ft/fő)**

reálérték változása az előző évhez

(%)*

szakiskolai elzárkóztató évf.

normatíva (ft/fő)**

reálérték vál-tozása az előző

évhez(%)

1993 22,5 62.500 xxx xxx xxx

1994 18,8 62.500 -18,8 xxx xxx

1995 28,2 62.500 -28,2 xxx xxx

1996 23,5 54000 -30,1 xxx xxx

1997 18,5 70000 0 80 000 xxx

1998 14,2 76000 -5,0 76000 -17,0

1999 10,0 108 000 +29,2 129 200 +52,5

2000 10,0 115000 -3,2 141000 -0,9

2001 9,1 120 300 -4,2 240600 +60,6

2002 5,2 135300 +6,9 270600 +6,7

2003 4,7 240000 +69,4 480000 +180

2004 6,8 248000 -3,3 496000 -3,1

2005 3,5 262000 +2,1 524000 +2,1

2006 4,0 262000 -3,9 524000 -3,9

2007/1-8 7,9 262000 -7,3 524000 -7,7

2007/9-12 7,9 262000 262000 -53,7

2008 6,0 változó mint a 9-10.

* Forrás: KSH**Forrás: TörvényekaMagyarKöztársaságéviköltségvetéseiről(lásdFüggelék)


Az adatok alapján látható, hogy a reálérték nagy ingadozásokatmutat. 1993 és1996közöttmégkifutórendszerbenarégitípusúszakmunkásképzésisjelenvolt,ígyezekazadatokkevésséösszevethetőkakésőbbiekkel,devilágos,hogyareálértékválto-zásajelentősenazinflációáltalindokoltalattmaradt.1997-benéppen0értéketadott,1999-benközel30%-ospozitívumotmutatott,2002-benismétapozitívoldalralépettát,2003-banpedigeddigalegnagyobb,csaknem70%-osreálértéknövekedéskövetke-zettbe.Miután2006ótaanormatíváknemnövekedtek,azótafolyamatosacsökkenés.Afelzárkóztatóoktatáskétszeresnormatívájának2001-esbevezetésejelentőspozitív,megszüntetésepedig2007szeptemberétőldrámainegatívfordulat.

Anormatívák alakulását több tényező jelentősenbefolyásolta, pl. a 2002-es kor-mányváltástkövető50%-ospedagógusbér-emelésa2003-as69,4%-osreálérték-változásfőindoka.Azugyanisanormatívanagyrészét„elvitte”–enélkülnemlehetettvolnakifizetniajócskánmegemeltbéreket–bárazonfelülistöbbmaradtaműködésre.

Akövetkezőtáblázatokazadatokatvalamelyikévbázisáhozviszonyítják,megmu-tatják,hogymennyinekkellettvolnalennieanormatívának,hainflációkövetőlettvol-na,illetveehhezképesthány%-osazelmaradás.

2.2. táblázat. A többségi 9-10. évfolyamos normatívák az 1993-as bázishoz képest:

év inflációs ráta (%)

szakiskolai 9-10. normatíva (ft/fő)

inflációval növelt reálérték lenne

reálérték növe-kedés/elmaradás

(%)

1993 22,5 62.500 xxx xxx

1994 18,8 62.500 74250 -15,9

1995 28,2 62.500 95190 -34,3

1996 23,5 54000 117550 -54,1

1997 18,5 70000 163750 -57,3

1998 14,2 76000 187000 -59,4

1999 10,0 108 000 205700 -47,5

2000 10,0 115000 226300 -49,2

2001 9,1 120 300 246900 -51,3

2002 5,2 135300 259700 -47,9

2003 4,7 240000 271900 -11,8

2004 6,8 248000 290400 -14,7

2005 3,5 262000 300600 -12,9

2006 4,0 262000 312600 -17,2





reálérték növe-kedés/elmaradás

(%)

2007/1-8 7,9 262000 337300 -22,4

2007/9-12 7,9 262000 337300 -22,4

2008 6,0 változó

Ha 1993-hoz viszonyítunk, az elmaradás minden évben kimutatható, legkisebb2003és2005között.

2.3. táblázat. A többségi 9-10. évfolyamos normatívák az 1997-es bázishoz képest




reálérték növe-kedés/ elmara-

dás (%)

1997 18,5 70000 xxx xxx

1998 14,2 76000 79900 -4,9

1999 10,0 108 000 87900 +22,9

2000 10,0 115000 96700 +18,9

2001 9,1 120 300 105500 +14,0

2002 5,2 135300 111 000 +21,9

2003 4,7 240000 116200 +106,5

2004 6,8 248000 124100 +99,8

2005 3,5 262000 128500 +103,9

2006 4,0 262000 133600 +96,1

2007/1-8 7,9 262000 144200 +81,7

2007/9-12 7,9 262000 144200 +81,7

2008 6,0 változó

Egészenmásakép,ha1997-ettekintjükkiindulásnak,ehhezképest2000-tőlfolya-matosanapozitívtartománybanvagyunk,2003és2005között100%közelében.


2.4. táblázat. A többségi 9-10. évfolyamos normatívák a 2001-es bázishoz képest:



(ft/fő)


reálérték növekedés/ elmaradás

(%)

2001 9,1 120 300 xxx xxx

2002 5,2 135300 126600 +6,9

2003 4,7 240000 132500 +81,1

2004 6,8 248000 141500 +75,3

2005 3,5 262000 146500 +78,8

2006 4,0 262000 152300 +72,0

2007/1-8 7,9 262000 164400 +59,4

2007/9-12 7,9 262000 164400 +59,4

2008 6,0 változó

Hasonlóahelyzet2001-esbázisonis,tehátazállamihozzájárulásreálértékenemcsökkent,hanemjelentősennőtt,hatévalattmintegy60%-kal.

2.5. táblázat. A többségi 9-10. évfolyamos normatívák 2004-es bázishoz képest:



(ft/fő)


reálérték növeke-dés/ elmaradás

(%)

2004 6,8 248000 xxx xxx

2005 3,5 262000 256700 +2,1

2006 4,0 262000 266900 -1,9

2007/1-8 7,9 262000 288 000 -9,9

2007/9-12 7,9 262000 288 000 -9,9

2008 6,0 változó

Haviszontazutolsónégyévadataitvetjükösszeilyenmódon,akkormárnemked-vezőakép,ismétnegatívtartománybakerült,ésanormatívákváltozatlanságamiattegyrerosszabba%-osarány,2007évvégérecsaknem10%-kalkevesebbetértatámo-gatás,mint2004-ben.

Ugyanezenazelvenafelzárkóztatónormatívákösszehasonlítása:


2.6. táblázat. felzárkóztató normatívák az 1997-es bázishoz viszonyítva:


szakiskolai felzárkóztató évf.

normatíva (ft/fő)



(%)

1997 18,5 80 000 xxx xxx

1998 14,2 76000 91400 -16,9

1999 10,0 129 200 100500 +28,6

2000 10,0 141000 110600 +27,4

2001 9,1 240600 120700 +99,3

2002 5,2 270600 126600 +113,7

2003 4,7 480000 132600 +262,0

2004 6,8 496000 141600 +250,3

2005 3,5 524000 146500 +257,7

2006 4,0 524000 152400 +243,8

2007/1-8 7,9 524000 164400 +218,7

2007/9-12 7,9 262000 177400 +47,7

2008 6,0 mint a 9-10.

Ebbőlazadatsorbólvilágosanlátszikafelzárkóztatónormatívatöbbségihezképestkétszeresrenövelése2001-ben,ésannakmegszűntetése2007.augusztus31-gyel.


2.7. táblázat. felzárkóztató normatívák a 2001-es bázishoz viszonyítva


szakiskolai felzárkóz-tató évf. normatíva

(ft/fő)



(%)

2001 9,1 240600 xxx xxx

2002 5,2 270600 262500 +3,1

2003 4,7 480000 274800 +74,7

2004 6,8 496000 293500 +69,0

2005 3,5 524000 303 800 +72,5

2006 4,0 524000 315900 +65,9

2007/1-8 7,9 524000 340900 +53,7

2007/9-12 7,9 262000 340900 -23,1

2008 6,0 változó

Afolyamatosanpozitívrátaakétszeresnormatívamegszűntetésévela jelentősenpozitívtartománybólmajdnem25%-osnegatívbakerülát.

2.8. táblázat. felzárkóztató normatívák a 2004-es bázishoz viszonyítva


szakiskolai felzárkóz-tató évf. normatíva

(ft/fő)


reálérték növeke-dés/ elmaradás

(%)

2004 6,8 496000 xxx xxx

2005 3,5 524000 513400 +2,1

2006 4,0 524000 533900 -1,9

2007/1-8 7,9 524000 576100 -9,1

2007/9-12 7,9 262000 576100 -54,5

2008 6,0 változó

Ezaközelmúltbeliösszehasonlításérzékelteti legjobban,hogyan lehetetlenülelafelzárkóztató oktatásban a kis létszámú tanulócsoportok indítása. Bár a különbözőfejlesztésiprogramok(SzakiskolaiFejlesztésiProgram,Dobbantóprogram)általnyúj-tottpénzbeliésegyébtámogatásokmégfenntartjáknéhányiskolábanafelzárkóztatójellegűoktatást,mertvalahogykigazdálkodják–alegtöbbhelyenmástanulócsoportoklétszámának növelésével – a felzárkóztatásműködtetésének többletköltségét, hosszútávonazonban,haafinanszírozásjelentősennemjavul,nagyavalószínűségeafenn-tarthatóságmegszűnésének.

28

Sz.TóthGyulakönyvismertetéseazoktatásésaszakképzéslegtágabbtársadalmihátterénekidőszerűkérdéseibőlvillantfelnéhányat.ErészletesbemutatóürügyénaSzakképzésiSzemlé-benszülethetnektovábbiháttértanulmányok,melyekremélhetőenrészletesenelemzikaszak-képzéslegégetőbbalapkérdéseinektársadalmigyökereit.

sz. tóth gyuLa

MILY korbAn élünk?1 (A SZAKKÉPzés társAdAlmi dimenziói)

előszó

Azindítócímre,elsőre,tétovakérdésválaszul:Elhúzódó magyar reformkor – csapdák-kal, vágányokkal, zárványokkal?Eredjünkhátnyomába.Amatőrszociológuskéntkö-zelítek,mertnincspapíromevégzettségről,vagyisnemvagyok„szakos”.Deértelmiségivagyok,éstársadalmivállalkozónaktartommagam,srésztkívánokvenniaMiszlivetzFerenc felvetette „társasjátékban”.Sőtmár régóta részt veszekbenne, csakvagy énnemismeremajátékszabályokateléggé,vagyfolytonváltoznak,vagyajátékosoknemtartjákbeazokat,vagyénvagyokügyetlen.(Nagyonkellfigyelni.)Egyébkéntisszocio-lógusokvagyunkkicsitmindannyian,anemértelmiségiekis.Atársadalomtagjaikéntrészesei(alkotói,szenvedői,rombolói)vagyunkenagyközösségnek,saztsemmond-hatjukel,hogyegyüttsírunk,együttnevetünk,ahogysokanhitegetikegymást.

Korunkrendkívülösszetett,bonyolult,tudományosanfogalmazva:„újösszetételűvilág”.Miaszociológusfeladata?Mitszeretne?Ésmirevállalkozik?Hateljesújjáépí-tésbengondolkodik,lehet,hogysokatmarkoléskevesetfog...éskesereg.Azátalakításaződolgalenne?Mitszólnakehhezaziskolákpolgárai,atanárok,adiákok?Ésmitszólnakaszülők?Aszakképzésatársadalombanfontosszerepettöltbe,azottdolgo-zókatérdeklisorsukalakulása,nemcsakszakmaiésanyagiszempontból,hanemazis,

1 HankissIvan:TALÁLJUKKI...!TanulmányokHankissElemértiszteletére, szerk. Miszlivetz Ferenc, Budapest – Szombathely, MTA Politikai Tudományok Intézete – Savaria UnivesityPress,2008.

sz. tóth gyulA: mily korbAn élünk? 29

hogymikéntmozogatársadalom,milyencsapdákvárnakránk,milyendilemmákkalkellmegbirkózni.Tanulóés tanár sokesetbenmaga isbizonytalan, jól esneegykistájékozódás,egykibeszélgetés.Deszorítatanterv,akövetelmények,rohanunk,ésnemmindigfigyelünkamásikra.Pedigegy-egytanulásiproblémamögöttlehet,hogynehézsors,éppentársadalmijellegűcsapdahelyzetlapulmeg.

Az iskolaa társadalmiélet színtere, váltsunkhát szót létezésénekemeoldaláról.Oktatóknak,osztályfőnököknekehhezkívánunkanyagotszolgáltatniezzelazelemzőírással.Talánazéletre,avégzésutánilétezésreissikerülútravalótadnidiákjainknak.ASzakképzésiSzemlemársokszorfoglalkozottaszakképzés-tudásésazáltalánosmű-veltségkérdéskörével,asummázatazvolt,hogykorunkbanaszakképzésbenrészesülőtanulónakbiztosítanikellazáltalánosműveltségneklegalábbazalapjait,amiaszakmaeredményesvégzéséhez, további tanulmányaihozés létminőségének folyamatos javí-tásáhozelengedhetetlenülszükséges.(LorándF.)Ugyanitténisaztfogalmaztammeg,hogy„aszakképzésnekazembernevelésre(is)kellkoncentrálni,hogyatanulóképeslegyenalkalmazkodni(átlátni,vállalni)amegújulómunkahelyzethez(...)hogyeltudjonigazodnia társadalmi létezésbonyolultságában,el tudja látnikülönbözőtársadalmiszerepeit”.(Sz.TóthGy.)Tehátatovábbiakbanmindenkittársadalmigondolkodónaktartunk.Aszakképzésbenoktatókazértelmiségfontosrészétképezik,aszakmunkásmunkakultúrájanagybanmeghatározzaegytársadalomkultúráját,atudások,atudo-mányokközötti„átjárás”eterületenmárrégótaműködik.Mertnemazakérdés,kiértelmiségi,hanem,hogykiértelmes.Fókuszáljunkhátaszak(képzés)/munkásössze-függéstágabbdimenzióira,néhányösszefüggésfelfedezésénekreményében.

Térjünkvisszaakötethez, amely egy fantasztikusangazdag, összetett életműnekállítemléketésegynagyformátumúalkotóelőtttiszteleg.Atisztelgőtanulmányokmél-tóakHankissElemérhez.Amikoraszerzőkünnepélyesenfejethajtanakésaszínes,„ötletgazdag”hankissiéletművetmintegykörbefonják-értékelik,ugyanakkoratémákhatalmasterületéhezhozzátesziksajátkutatásaikeredményeit,amivelegyszersmindújszempontokat,újirányokatésmódszereketisfelvetnek.Aszerzőkismertnevek,ismertvagyismerhetőgondolatrendszerekkel,különbözőstátuszokkal,populárisabbvagyke-vésbépopulárispozícióban,anagyközönségrészérőleltérőmegítélésekkel,vegyesenazidősebbésafiatalabbgenerációból.Szóvalegyigencsakösszetett,nagytársaságotsikerültösszehozni.Vitathatatlan,hogymindjelentősalkotókegyszélesműveltségitér-ben,aholmulti-ésinterdiszciplinárisdimenziókatjárnakát.Egyjólfelkészülttársa-dalomkutatóicsoportvállalkozásátjelziamunka,melynagyenergiákatmozgósítva,újelméletiésmetodikaiaspektusokatfelvonultatva,eltérőpályaívekkel,azonos,hasonlóésmégismás-más gondolatrendszerekkel, nézetekkel,megközelítésekkel, szinte kita-pintható„szellemibarikádokat”húzasorokmögé.

Afentiekkelszintemindentelintéztem,mégrövidismertetősorokkívánkoznakazismertetésbe,sjöhetaméltatózárás.Azéletműelőttemis–mondhatom–ismert,atisztelgőkmunkái,értelmezéseikellőentágítjákahorizontot.Mindentiszteletemésel-ismerésemazalkotóknak,mindenelvanmondva.Mitlehetehhezhozzátenni?Újabb


elméletet?Azelméletalkotásranincsmegakompetenciámetéren,sittnemerrevállal-kozom.Kutatásianyagomsincs,csakérzékenymegfigyelőkéntszerzetttapasztalataimvannak.Dekérdezni tudok, és kérdéseket feltenni kötelességem.Éppenazért,mertahogymondtam,társadalmivállalkozóvagyok,résztvevőjeatársasjátéknak.

Értelmező párbeszéd hármasban–eztfundáltamki.Résztvevők:1.ahankissiélet-mű, 2. a kötet tanulmányai, 3. én, a recenzens a reflexióival.Apárbeszédmenete:megjegyzés/felfogás–kérdésfeltevés–válasz,amiből,remélem,kikerekedikazadotttémaponthoz,tételhezfűződőfelfogásom.Tehát„közbevetem”magam.Igyekszemazegészetönmagábanvizsgálni,arészeketazegészhezviszonyítottan,ésreményeimsze-rint,ígyakötetmintegészválaszolazönmagaáltalfelvetettkérdésekre.Ilyen „közbevetésekre” bíztatjuk a Tisztelt Olvasót! Reagálása újabb, immár személyes tételeket, véleményeket eredményezhet.

tárgyAlás

Akötetötpluszháromfejezetreosztjaagondolatköröketésazismereteket:29szerző,28írás,üdvözlő-megemlékezés,többségébennagytanulmányokkal.Atovábbiakbanazírásokmenténún.tételeketállítunkfelalegfontosabbnaktartottgondolatokalapján,erre jönakérdésfeltevés,majda recenzensi reflexió.Teháta recenzens „közbeveti”magát,amikorigyekszikazegészetönmagában,arészeketazegészhezviszonyítottanvizsgálniaztremélve,hogyígyakötetmintegészválaszolazönmagaáltalindukáltkér-désekreésbeleszövődikazadotttémaponthoz,tételhezfűződőfelfogásais.Alépésekáltalábankövetikaszerkesztettsorrendet,deelistérnekattól,igyekezveösszefogniahasonlógondolatköröket.

viszony A mesterhez. ki is ő? (1. tétel)

Anyitóírás(MiszlivetzFerenc)vállaltanelfogultméltatás,demegérdemelt,argumen-tálvahihetővé,hitelessétéve.Hankiss„előfutár”,akielősegítetteamagyartudományosértelmiség globális és európai „újra-emancipálódását”. Az állandó párbeszéd híve,igyekezettműködésbehozniatársadalomrólgondolkodókat:„társasjátékot”indítottatársadalmikreativitásújratöltődéséhez.Hankissegyszerretestesítimegakutató-elem-zőt,amoráliséstársadalmiszerepvállalót,adiszciplínákatösszekötőtudóst.

Miért szakadt meg a társasjáték? Mozgalom volt-e Hankiss kezdeményezése?

Reflexió:Azértelmiségnemvettrészt(eléggé–mennyire?)ajátékban.Másrészt,szé-leskörbennemvoltakismertekajátékszabályok.Voltakszabályok?Atevékenységreinkábbaklubszerűségvoltajellemző:ötletek,beszélgetés,felelősenaközösügyről.Nemkerekedettkibelőlemozgalom.Ennektöbbokavan,mégkésőbbkitérünkrá.Azisbizonyos,hogyazértelmiségnemakarttársadalmivállalkozólenni.(Ésmaakar?)


Utalástörténikrá,énfölerősítem:areformhitbenfogantmagatartásnakésabelőlefakadótevékenységnekvolt„némiromantikájaésidealizmusa”.Amitszemélyszerintszépnek tartok, szükségesnek is (a szívemetmelengeti), ám lehet, a korkeményebb praktikumot igényel.

A hAnkiss-jelenség (2. tétel)

Azéletmű,mintjelenségépítményalkotásrakésztetegymásikszerzőt:Hankiss-világotépítLengyelLászló.Falutól világig.„Falvá”-valkezd,majd„ville”-revált,és„world”-beérkezik.Mintegylelkifurdalástérezveközli,„egyedülvan”.(MármintHankiss.)„Ezbaj”–jelentibe.Ésatanítvány-kutató-szerző„vendég”-nekérzimagátamesterealkot-tavilágban.UtalástörténikHankissElemérmagatartásiésgondolkodásirendszerére,előkerüla„konstrukció-rekonstrukció”-elmélet.(Aszakképzésben,példáulaszakács-képzésbennemidegenezazelméletésgyakorlat.)

Ki alkotta ezt a „világot”? A Mester vagy tanítványai? Ki kit zárt ki? És honnét?

Reflexió: Hankissbizonyáranemzártakikövetőit, legfőképpen tanítványaitnem.(Errőlmég leszszó.)Lehet,hogyőknemvettekészrevalamit:„AhankisstalanítottMagyarországon senki nemvetteészreeztakönyvet–mássalvagyunkelfoglalva.(ki-emeléstőlem)EgyHankiss-közvetítetteésazUniversityPress-nélmegjelentkönyvrőlvanszó.(Ésezmárutala3.tételünkre,Aszociológusmagatartásac.témára.)

Miért nem vették ezt észre az érintettek, vagy az érdeklődők? Mi az, hogy „hankisstalanított”?

Reflexió:Azelsőkérdésrenemnekemkellválasztadni.Amásodikrapedigazt,hogyMagyarországnemvolt„hankisstalanított”,aszóbanforgóidőbensemhivatalosan,általammegplánenem.Paradox,deazislehet,hogyéppenazilyen„építmények”miatt(nehogymauzóleumotmondjak!)leszzártalélegző-lüktetőmű.Akonstrukció-rekonstrukcióból, számomra metodikai szerkezetből, hiányzik a „dekonstrukció”,amiremégvisszatérek.(Lebontásésújra-összerakás,ezámaszakma.Aszakképzés-ben,kiváltaműszaki-technikaiterületennemidegenatéma,kellőentudjákiskezelni,értikannaklényegét.)

A szociológus mAgAtArtásA. viszonyA A mindenkori hAtAlomhoz. és másokhoz. (3. tétel)

„Egyországállapotátmindigazországuraitólvolt szokásszámonkérni.” (GombárCsaba)Aszerzőnagyonbízik,pontosabbancsakazértelmiségalkotógondolkodásá-banlátjaaztazerőt(?),alehetőséget,melymegújíthatjaa„politikaielit”-et.


Mi az elit? A mai magyar politikai garnitúra nevezhető-e elitnek? Kin és mit kell számon kérnie a szociológusnak?

Reflexió: Haazországállapotátmindigazországurainvoltszokásszámonkérni,atudományos„elit”,azértelmiségkövessemaiseztajó(ittlegalábbisdicsért)hagyo-mányt.Kinekcímezimaakutatóafeltártösszegzéseket?Sokmindenkitfelszólíthat(netánmozgósíthat), de a címzettnek a hatalomnak kell lennie.A pontos fogalom-használatmegköveteli,hogynevegyükátaszétterjedt,pongyola,„bulvárelit”fogal-mat,melyetolyszívesenaggatnakmagukraanevezettek.(A„médiaelit”segédletével.)EbbenatémábanBalázsGézanyelvészprofesszor,nagyörömömre,különvéleménytjelentettbe,méghozzáasajtónyilvánosságaelőtt,érezvénazismeretterjesztésaktu-alitását.Ittnemmennékbeleennekkifejtésébe,deezazeurópaikultúrákban,kiváltafranciában,pontosankörülírtéskövetettismeretésgyakorlatszerintröviden:ma-gasanképzett,művelt emberfők csoportját jelenti,mely– tudásban, erkölcsiségben–példaértékűatársadalommindenrétegeszámára.(Sz.TóthGy.)Maradjunkcsakapolitikai„osztály”-nál,(mégakkoris,haazosztályfogalomisfoglalt,vagynemkívá-natos,vagybizonytalanságlengikörül.)Továbbá,atételbenrögzítettfelfogáseltúlozzaazértelmiségszerepétis.Illetvemagasraemeliazelvárást.Egyrésztjogos:amaima-gyar(’45utáni)értelmiségiattitűdjét,vállalkozásait,eredményeittekintve,másrészttúlsokatrakavállára.Kivelszámolaszerző?(Hogykireszámít,aznemderülki.)Úgytűnik,„csak”aheterogén,denemtettrekészértelmiségigarnitúrával.Apolitikávalcsínjánbánik,az„elit”-telszembenóvatos.Ésfontos:nemkereskapcsolatotmásré-teggel,osztállyal.(Ésittkellvisszautalnunkavonatkozómegjegyzéséhez,amikorisaszociológus-tanítványokvalamitelmulasztottak.)

ember hAdiállApotbAn, AvAgy Az elrAbolt lélek. (4. tétel)

Tulajdonképpen a „fenntartható fejlődés” kerül elemzésre – végre – abból a szem-pontból,hogybírja-eagyűrődéstazembergyerekeaglobalizációsrengetegben.Pon-tosabbanalelke!Mégpediga„Világállapotésalternatívák”,számomrarendkívülfon-tos fejezetben,ahol–számomrarendkívül fontos–eszmefuttatások,megállapításoktörténnek.Meglehet, itthosszabbanelidőzök.EklerDezső jóvoltábóla civil várostóleljutunka„logisztikaivárosig”.Azemberléptékű19.századdalkezd,majdazelsővi-lágháborúlogisztikaikészségeitsorolja,elemziavárosbasodródottembersorsát,illetveéletmódját, és –most felgyorsítva–belefutunkaglobalizációs térbe, a globalizációslétbe.

Törvényszerű volt ez a fejlődési menet általában a világban? A magyar szocializ-musból és „hiány”-gazdaságból hogyan ment/mehetett ez végbe? És mi lett az emberrel eközben? Milyen a „térbeli” aktivitása?


Reflexió: A világos, logikus gondolatmenetből kitűnik, és a szerzőt igazolják nap-jainkeseményei:azemberbelekerült/futottaglobálismagányba,mégakkor is,hatömegesen, tüntetők között dobálMolotov-koktélt. Amaszekolásból világkrízis lett.(Ésmárnosztalgiávalemlékszünkazötvenesévek„elidegenedettönmagunkra”ésreménykeltő,puffosdizájnos,78-as fordulatszámú lemezre,vagyszalagosmagnórabúgó-simulóházibulijainkra.Megavilágranyitóvitáinkra,mertakkor,mi,magyarfiatalok,mégnemvoltunk„elidegenedve”.)Amiavilágbantörvényszerűenmentvég-be,azMagyarországonközpontiakarattal történt.Azállamivagyontprivatizálták,azaz,azállami(aegyszermárelvett!)ésaprivátvagyon,illetveezekkezeléseössze-fonódott,összemosódott,amibőlkimaradta„polgár”.Akinekkésőbb,aprivatizálás-bólmeggazdagodottelv/párt/társai,(delehet,egykoricimborái)szemérevetik,hogynemtud„önmagárólgondoskodni”.Ámidőközbenfölsejlettaglobalizáció„bája”:azamerikaiCNNvolttulajdonosa,TeddTurner,feleségével,avilághíresJaneFondával,miutánmegtettékdolgukateföldön,smegettékkenyerükjavát,visszavonultak,hogy„hagyományőrző, romantikus,hősies,amerikai életet éljenek”.Mégmondjavalaki,hogy„aglobalizációnaknincsromantikája...”

Az értelmiségi (szociológus) hol helyezkedik el a logisztikai térben? Milyen a „mozgósíthatósága”?

Reflexió: Minden társadalmi cselekvésnek alfája és ómegája a „mozgósítottság”.(Ezt szívesedjünk föleleveníteni egykor reményteljes tanulmányainkból, LenintőlKunBélánátnapjainkig.)AkötetmáremlítettszerzőjefelhozzaKoppMáriakutatásieredményeit,amelyazembermindennapicselekvéseittárjafel,összetetten,ebbena„felforrósodott,ráismerhetetlen”világban.Nomármost,aszociológusisember,azértelmiségiisafentebbtárgyaltvilágrésze.Ámúgytűnik,nemkellőenmozgósítható.(Hadi/állapottólfüggően.)Vanamnéziája,ésszorong.Ésittfelvetődikaszociológusszerepe(i):1.mozgósítható-e?(nemkatonaő,elvégre),2.túlahivatalon,mégmi?3.együttműködik-e–legalábbrokonlelkű–társaival?4.amindennapiéletben,amin-dennapi létezéssorán:megfigyelő-e?működteti-e„kutatóiattitűdjét?”.A„mozgósít-hatóság”kulcskérdésmaMagyarországona társadalomlendítéseszempontjábólésa társadalomkutatói, az értelmiség oldaláról.Kit lehetmozgósítani, pontosabban:lehet-e valakiketmozgósítani jó ügyek érdekében?Az értelmiségit nemnagyon, azértelmiségi–nagyrésze–nem„odafigyelő”,nemegyüttműködő–nemjönösszeaszolidaritás,amiegytársadalommozgásbahozásánaknélkülözhetetlenalapfeltétele.

rendszerek mozgásA, átrendeződés, A világhelyzet. (5. tétel)

SzentesTamáskristálytiszta logikával ésnagy ismeretanyaggalmeggyőzőenmutatjabe,hogynemazakérdés,hogyakapitalizmusnyert-evagyaszocializmusvesztett-e,smódszertani javaslata,hogy legalábba szociológusne ideológiai-politikaikategóri-ákbangondolkodvapróbáljamagyarázniavilághelyzetet,akutatópreferáljaéshasz-


náljaatudományosanmegalapozottfogalmakat.(AmireJohnLukacsmárahatvanasévekbenfelhívtaatörténészekfigyelmét.)Óvatosságraint:apolitikaihatalomamagaképéreformáljaazideológiákat.

Hát nem éltünk jól a magyar szocializmusban?

Reflexió:Azelemzőegyértelművéteszi,hogytöbbféleszocializmuslétezett,ésaKá-dár-rendszernemegyenlőASZOCIALIZMUSSAL.Értelmesebblennetehát,hafia-talságunkjóérzetétnemkevernénkösszearendszerrel,azízletesmagyargulyástnemazonosítanánkakommunizmussal.Ésannaksemkellene(kellettvolna)túlságosanörülni,amikoralegvidámabbbarakklakóinakneveztekbennünketFranciaország-ban.Ahatalommanipuláljaazembereket,akáreszmékről,akárapénzboldogítóter-mészetérőllegyenszó,ésméga„militarizálás”-tólsemriadvissza.Leszögeziaszerző:„Mindenesetrea„szocialista”rendszer,nemcsakmintanevébenjelzett„szocialistafejlődésút”,mintazegyesországokonbelülitársadalmiegyenlőtlenségekmegoldásá-nakszocialistaútja,illetvemódozata,hanemmint modernizációs, felzárkózási kísér-let is kudarcot vallott minden eddigi változatban.”(Kiemeléstőlem)

Akkor győzött a kapitalizmus, éljen a globalizáció? És mi a társadalomkutató teendője?

Reflexió:NemodaBuda!Atudományóvaleegyszerűsítéstől.Szentestanulmányais,megatöbbi,avilágállapottal,aközép-európaitársadalmakhelyzetével,afejlődésal-ternatíváivalfoglalkozódolgozatoknemcsakpolitikai-gazdaságiparadigmákmenténgondolkodnak,noha természetesen sokat foglalkoznakaz ilyen jellegűkérdésekkel.Mélyebbreásnak,olyankulcsfogalmakkerülnekelő,minta„gyökerek”,a„szervesfejlődés” és olyankérdések vetődnek föl,mint az, hogy „Valóbanpiacgazdaság-e amai világgazdaság?” „Létezik-e szociális védőháló?”És terítékre kerülnek a „min-denható”nemzetköziszervezetek,korlátozottstátuszuk,formálisszerepük.Azérve-lésszámomrameggyőző,mertpéldáulebbenafelfogásbana„fenntarthatófejlődés”figyelembevesziagyökereket,aszervességet,azazafolyamatot,azélőorganizmusmozgását. (Itt a „développement soutenable” lesz a hangsúlyos, és nemameggon-dolatlanságokatinkábbinvolválóselfedő„développementdurable”.)Akutatóknemárulnakzsákbamacskát,mert fehéren-feketénel tudjukképzelni,hogymelyországesetébenhibádzikaszervesség,éshaígy,nemkellőenfelkészülveglobalizálódnak,akkoraglobalizációnakártanak.(Megperszemaguknak.)

A szervetlen fejlődésből adódó foltok, lyukak, később befoltozhatók-e?

Reflexió:Vagyjönagumi-,illetveakerékcsere.Vagymásikautórakellváltani.Nap-jaikbansorrajelennekmegazUSAideológiaiésgazdaságigyöngéi,akapitalizmusweberi protestáns etikája kimúlni látszik. (Gazdag I.)Nagy a kutató felelőssége, ésjobb, ha nemprejudikál, nem jósol, a folyamatokat nemprekoncepciójához igazít-


ja,hanemminéltágabbteretátfogvafigyelia„szerves”fejlődésrugóit,irányait,mi-nélmegbízhatóbbdiagnózistállítföl,újutakatfölfedezve.Akutatónembuzdíthat,hogya„múltatvégképpeltörölni...”,ésazzal semkecsegtethet,hogyeljöna„társa-dalmiigazságosság”.(Ilyengyönyöröketcsakapolitikusokígérgetnek.)Ilymódontá-gabbésegybenobjektívebbképetkapazérdeklődő,amiegybenperszekomorabb,elgondolkodtatóbb,denemfelelőtlensugalmazás,inkábbalehetőségekésaveszélyekegyüttes,összefüggésükbenvalóbemutatása.ManchinRóbertsemgondoljamásként,amikorvilágossáteszi,hogymi,magyarok,Portugáliávalegyütt,úgykerülgetjükatársadalmicsapdákat,hogyközbennemakarunktudomástvenniróluk. Ígyaztána„jövőújra-kitalálását”nehézneklátja.Biztatóolyandarabotolvasni,amelyegyene-sen,kertelésnélkülsoroljaa„fejletttudatösszetevőit”.LászlóErvinfilozófustézisei,aművész-tudósharmóniájában,pontoskompozíciótközvetít:bennevagyokénis,megakutatóis.Gandhitólvettidézetemindannyiunknakszól:„Légyteaváltozás,amelyetavilágbanlátniszeretnél!”

máris „A szép, A jó, Az igAz keresésé”-nél tArtunk. (6. tétel)

AmódszereksorábanatézisekacselekvésirányábaviszikelaszándékotLászlómun-kájában,aki,amagyarésazegyetemesfejlődéstörténet tárgyában,márrégóta jelenvanaszakirodalomban.(Jó,haaszakmatudottróla.)Afeltárásmetodikájábanfontosszerepevanannak,hogyakutatómikénttudjaközvetíteniazáltalamegismerttudást.Szükségvana transzformációs tudásra,a transzformációssíkra.A tézisekmellettamegismerőésakifejezőnyelv,aközvetítésszimbólumaisokatsegítenekamegértés-ben.

Milyen nyelvet használ a kutató, milyen nyelvet kell/ene használnia? Mennyire használjon metaforát?

Reflexió: Azonos-e a jel és a szimbólum? – teszi fel a kérdéstKapitányÁgnes ésKapitányGábor.Abefogadótésakontextust--többekközött--akommunikatívcse-lekvéselméletébehelyezik,seljutnakazinterpretatívantropológiához.Habermasrautalvamegjegyzik,hogy„egyszimbolikusmegnyilvánulásmegértésemindenekelőttamegértés folyamatában való részvételt követeli meg,ésezértajelentésekcsakbelülrőltárhatókfel.(Kiemeléstőlem)Ezcsakmozgásbanlévőtársadalomtól,mozgásbanlévőegyéntől várható el (vagy tulajdonítható neki a társadalmi fejlődés során kialakultattitűd és képességek folytán).A szerzőpár világossá teszi, hogya szimbólumelem-zésnagyongazdag lehetőségeket kínál a társadalomtudományok számára. (Magukisszépéshasznosmunkákatadnakkifolyamatosanetárgyban.)Éspontaszimboli-kusjelenségek„üzenik,hogyajelenleguralkodótársadalmi-gazdaságiparadigmávalszembenlétezhetnek(...)alternatívák.”Nosza,egytanárszámáraezaztjelenti,hogytessék tanítaniaz„interpretatívantropológiát”,a„kommunikatívcselekvéselméle-tet”,megilyeneket.Igenám,deatársadalom–lényegéttekintve–„nemtárgyijellegű,


hanemszervesrendszer”(lám,meginta„szerves”).Apolitikusésagazdaságembere„megmunkáló”szándékkalközelíthozzá.Demegragadható-eatársadaloma„magatermészete szerint” – eme kezek számára s által? Itt bizony szimbolikus észlelésreéskezelésrevanszükség.Minthaazeffajtaszellemifurfangranemlenneaffinitásaapolitikusnak.(Talánaffinitásméglenne,de...)Apolitikustudja,hogy„eljött–aző–ésamegmunkálás”ideje.DeazEgész,aTotalitás,benneazÉn...ésMások....Demiakutatódolga?Aszerzőpármostsemrejtivékaalávéleményét:azantropológus-nakazonbana„társadalmat,mintelevenkultúrát,mint„lényt”kellmegközelítenie”.Mertagondolkodóegórólértekezünk,akitszeretnénkelérni.Ugyanis,akutatónaktisztábankelllennie,hogymindenkiéletétnagyonmélyenbefolyásoló–lehetőség,al-kalom,kompetencia(?)–birtokábanvan.Mindezekkeljólkellelőhozakodnia,mert„atársadalomtagjainaknagyrészefelvértezetlenaszimbólumokatazőkárukrahasz-nálókkalszemben”.Sakutatónakpontosanazkellelősegítenie,hogy„mindenkinek egyenlő eséllyel legyen módja saját szempontjait, saját érdekeit képviselni a társada-lomban”. (Kiemeléstőlem.EzakárlehetneaMiszlivetzFerencáltalisszorgalmazott„újtársadalmiszerződés”jelmondata.Rajta!Lám,ezekszerint:visszaa„Felvilágoso-dáshoz!”Smégelébb.Nincsmásútelőre.Diakronikusanösszeértünk,magunkkal.Ezafelismerésmégjóljöhet.)Ésfelvetődik:van-e„globálisantropológia”?

A szociológus szAkmAi nyelvezetével – hogy továbblépjünk – összefüggő-en: A kutató ismeretelméleti beidegződései, ontológiai elhelyezkedése az alterna-tívák között. mert A nyelvhAsználAt mAgAtArtást jelent. (7. tétel)

Ezbensőségesvilág,mégis,örvendetesen,mélyenszólrólanéhányszerző.„Alenul-lázott polgár”, aki olykor, kénytelen, imitálja a demokráciát, s ez alól a szociológussemkivétel,solykor,sajnos,„tökéletesenjátsszaszerepét”.HorváthÁgnessoraibólazvehetőki:erénnyelkellenefelruházniazegyént–ezaztjelenti,hogyfelelősségetsózunkanyakába.Éseztcsakerényesemberteheti,ésviselhetiel.Nagyvallomásoksorakö-vetkezik e témában.

Hogy jelenik ez meg, hogyan mozog a szellem a kötetben?

Reflexió:Amegismerés problémáit tovább tágítja Sümegi István a „metaforá”-tólametafiziká”-ig.Anyelvimegragadásnehézségeimellébeemeliazérzelmet,smeg-jegyzi,hogya„gondolkodóegót”szintelehetetlenelérnimégmetaforáksegítségévelis.Szerinteatranszcendenciánakfokozataivannak,a„dolgokat”agondolkodáscsaképpen„körültudjatapogatni”,számáraaheideggeri„lét”és„semmi”transzcenden-ciája felülmúlhatatlan.Amegismeréshez szenvedély kell, a felfedezéshez, illetve azelfogadáshoztalánegyfajta„megtérés”is.(NagyJ.Endre)

Számol-e a szociológia a megtéréssel?


Reflexió: Amegtéréselőbbvan,mintazevangéliumolvasása,mondomCamus-vel,deezzelegyüttazt is,hogy terjesztenikellaz igét.Abefogadáshoz„rokonszenv” iskell.Amikoraszociológusideákatállít,nyilvánarraisszámít,hogyráistudjaven-niazembert,aki„személy”, ideáinak– legalább–amegismerésére.Eléggérokon-szenvesnektaláljamagát?Éshiszi,hogyalényegetközvetíti?Hiszi,hogyazEgészetismeri?Aziselég,ha„csupánazigazátérti”.Ezekmindrávilágítanak,milyennehézazagyongyötörtfejlődéstelőidézni,tudatotalakítaniemberben,hátmégtársadalom-ban!Felvetődikafenomenológiaésahermeneutikaaránya.Szerintemaszociológianemmondhatleegyikrőlsem.(Ricoeur)Mindenekelőtt:atények(!)összegyűjtése(amibelefér!), mint a klasszikus kutatásmetodika idejében. Merjünk pozitivisták lenni.Minthamanapságátcsúszottvolnaatársadalomtudományosszféraahermeneutikatérfelére.Énnagyobbteretadnéka„megfigyelésnek”,ésjobbanszámítanékafolya-matos,készenlétimegfigyelésekbőlszármazótapasztalatokra:többjelenség,részlete-ibenismegbízhatóbbantárulföl.(LátommagamelőttJelenitsIstvántanárurategyVelembenkészültfotón,vagyfönnadrégelyivárban:terepenvan,megfigyel,addigodahagyjaakönyveket,fejbenhermeneutizál.Azírástmajdotthonfolytatja.)Tudjuk,amódszermegválasztása függamegválaszolandókérdés jellegétől,azadottkultú-rától, a korszaktól.Mivel amostani világhelyzetnekújfajta komplexitása van, ami-korújmegfigyelésiadatokjelennekmegésújszerűkérdésekvetődnek,taláncélszerűlennea„Poincaré-i„hasznoskombináció”keresése”–„reculerpourmieuxsauter”.(Koestler,A)Egyfajtanyersfordításban:„Fogdvisszamagad,hogykésőbbnagyobbatugorhass.”)

ön/meghAtározások. (8. tétel)

Gondolatitámpontok,témairányokki/bejelölése:polgárság,polgárosodás(KendePé-ter)magyarság,magyar (Vitányi Iván), új generáció (S.NagyKatalin), intellektuáliskalandok,kalandozókésszobazsenik.(SzakolczaiÁrpád).

Mozog-e a szellem Magyarországon?

Reflexió:ASzakolczai-dolgozatvallomásaMester/nek/ről,éshitvallásakutatóima-gatartásról.Aszerzőnemkíméliaszámítóideológiaiverdeséseket,apetyhüdtszel-lemet,abársonyszékekbevágyakozó„professzorocskákat”.Haőmondja...énhiszekneki,szívembőlszól.Finomáhítattalemlékezikahetvenesévekvégére:találkozása„Viselkedéskultúránkhiányosságai”-val(Hankiss-írás)ésa„válság”éshiány”-témá-val(Valóság).Aszerzőakkormegrendülnilátszott(hangjamégmaisindulatos).Nemakaromkiábrándítani,deakkortájt,nohatízévvel idősebbvoltamnála (sezakü-lönbségnemcsökkent,sajnos)aKornai-féleösszegzőmunkaengem„helyretett”.Ámahiányfolyamatosnálunk,a„szörnyetegtől”semszabadultunkmeg,amely„mintegynegyven évig betöltötte létünk horizontját”.Egyetértek: a társadalomtudománynakvannakárulói,ésMagyarországonaszellem„furcsatöltettel”(hogyénismetaforába


menjekát)mozogakörnyezővilággal,snémelyeknél„önmagát”isaligtartjamozgás-ban.Tartósanpislákoleszellem,addigispolitikai-ideológiainarratívátír,vagyadjahozzáanevét.(Ezlenneegybenlényege?Éskülönbenis,amikorvalakimondjukaszociáldemokráciárólbeszél,miközbenamagyartkeresi,vélhetőenszociáldemokra-táragondol.Hátatöbbiek?)

De amikor a kutatók éppen megállapították viselkedéskultúránk hiányosságait,Zsolnai József már tantárgyként kezelte kisiskoláskortól kezdődően. (Mentsük, amimenthető.)Elfogadvaa szerzőmegtisztelőmeghívását egy„intellektuáliskalandra”,ehhez,valamintazáltalaemlített„hankissi-fogalomhozszeretnéknémiadalékotszol-gáltatni. Egy polgári filozófus-művész egyén és társadalmi kalandja a XX. században,ezazalcímeNagyGéza,kiválófranciaprofesszoromvonatkozókönyvének,1980-banjelentmeg.Munkásanőrzömadedikáltkötetet,aprofesszor2001-benmeghalt,nagy-jábólHankiss Elemérrel egyívású, sokat dolgoztak együtt irodalomtörténeti-elméletimunkákban. Az egyedi egyetemes (Jean-Paul Sartre)-főcímet viselő könyvecskébenNagyGézabemutatjaSartre fenomenológiaikalandját,megadjaakalandbölcseletifogalmát,azértelmezéstAz undorcíműregényalapjánbontjaki,amely1938-banje-lentmegFranciaországbanés1968-ban(!)magyarfordításban.Megjelenikacselekvésésazelkötelezettségproblémájánakpolgárimegfogalmazása,akalandorésamilitánsellentétével.Vonjukleakövetkezőkbőlakalandlegáltalánosabbfilozófiaimeghatáro-zását:„Azemberarrahivatott,hogyaminőség jegyébenszintézisséemeljeavilágotésönmagát,skiragadjamindkettőtakontingencia,azesetlegeshatalmából.”Eztne-vezikazistenekvallásnak.AzateistaSartreszerint:„azegyénszámáracsakatragi-kusküzdelem,kálvária,pokoljárásmarad”.Tehet-emástamagyarszociológus?Ak-tívtársadalomalakítószeretnelenni,solykorminthamásszerepre(székre)isvágyna.EgyetértekSzakolczaival:csakottjöhetlétreújjáalakulás,aholmegvannaka„gyöke-rek”,„ezeknélkülmindenerőfeszítéshiábavaló”.Haaz„újrend”kikiáltásátnézzükaglobalizációban,akkorsokatnemremélhetünk.Pontosabban:csakremélhetünk.Acivilizációelméletoldalárólvégigvitttanulmányvégeisilyesfélétsugall,aszellemmoz-gásáravalólelkesítésselegyütt:„Apelaszgokegyszerrevalóságosakésmitikusak,mertazotthon-teremtésnélnincsmitikusabbmítosz,ésnincsvalóságosabbvalóság.”Egytisztességesszociológusnyugtalan-keresőcsodavárása.

Kell-e akkor nekünk a polgárosodás?

Reflexió:Nagy, és a kötetben sok kérdéssel, átfogó kultúrtörténeti fogalmi fejtege-téssel,inkábbfeltételesmódban.Afranciapolgárosodást,apolgárságki/alakulásáta társadalomfejlődés szempontjábólmértékadónak tartom,mert rendelkezik olyanértékekkel,„gyökerekkel”,amelyekképesséteszikazegységesülőfolyamatokbavalóbetagozódást,a„világésönmagaszintézisére”.(Deilyenpéldáulanémet,aholland,adánis.)EzértbelepillantunkegyXVIII.századi(egyik)franciairodalomtörténetbe(Faguet,E),melybenvonatkozóanéppenVoltairekapcsántudunkmegérdekesdol-gokata–természetesen–bourgeoisjellemrajzáról,miszerintazt„betetőzi:akiválóan


praktikusszellem”.(Azsemelhanyagolható,hogyafranciairodalomtörténetekmin-digafranciaszellemnyomábankutatnak.)ÉppenVoltairevansoron,aki„egyolyannyárspolgár,ki1715-benhúszéves,igennagyravágyó,igentevékeny,párévalattva-gyontszerezmagának,smárcsakhírnévrevanszüksége,eztpedigazirodalombaniparkodikmegszerezni,merttisztábanvanvele,hogyjóltudírni...”(EgyébkéntVol-taireegyéniművészet-felfogásátnemtaksáltáknagyra,defigyelemreméltónaktalál-ták.Azértjókezekaforrások,mertnemamaifogalmakkalésnemmaitörténésekbeágyazvamagyaráznak,smentesekaközvetítőideológiákaktuálisinterpretációjától.)

Fontosakötetbélikérdés:„MiértvárjukMagyarországvagybármelyex-szocialistaország„újra-polgárosodását”egyolyanglobálistársadalmi-politikaiképletben,amelyfősajátosságaiszerintegyrekevéssépolgári?”Hátakkormi,milyen,hanempolgár(i)?Legelébbakkoreztkellenekifejteni,mert„valami”felécsakmegyazegyén,„valamivé”lenniszeretne.Ésaziskolamegatársadalommivéneveljea...micsodáját,azembergyerekét?(Polgártakartamírni.)Persze,etérenésterepennagyazelbizonytalanodás.Mégisamondóvagyok:amagyarembernek–igazából,arealizmus-folyamatbólnézve–nemvoltideje„polgárnaklenni”,bourgeoissevolt,citoyenisalig.Nebecsüljükaláa polgár-practicust,aMolière-formáztaJourdainúrisaztkiáltozta:Éljenatudomány!Miközbenazélelmes(kókler?)értelmiségijólátrázta–fizessenaburzsoá.Mégmindigjobb,mint az amagyar rendszerváltó(?) figura, aki 1988-tól, a népnemzeti vagyontmárhivatalosan is (el)privatizálva, szocbürokratábólnyombannagypolgár lett (meg„versenyképes”). Jourdainuraméknemkevéshasznothoztak a francia társadalom-nak.Aztánperszeőketislefejezték–legalábbisegyrészüket.Deottjöttekhelyettemáspolgárok, akik sokat tettek a polgári-indusztriális társadalomért, felszámolását nemszorgalmazták,aváltoztatásbankőkeményvitákkalvesznekrészt.(Torrès,O)(Egyéb-kéntis:atématárgyalásánálfelkénehagyniamégmaisműködőmarxireflexekkel,a francia polgár(ság) értékelésekor támaszkodhatunk a francia irodalomban – film,publicisztika,történelem–igenösszetetten,olykorszarkasztikuskíméletlenséggelmeg-jelenőábrázolásokra.)

Ekler Dezső városépítési képletéből kitűnik, hogy Magyarországon a logisztikai„túlhatalom” legyűrte a civilizációt: ’45utánközponti akarattal és finanszírozással,’88utánmárnyomulapriváterő–afejlesztésérdekébenaprivátésazállamivezetésösszefonódik:mindkettőbőlkimaradapolgár(akinekugyeutóbbfelróják,hogy„nemtudönmagárólgondoskodni”).Miközbena„globalizációsnagypolgárok”,mintTurnerésJaneFondamodernnyárspolgáriromantikábantöltikéletükalkonyát.)

többszintű kormányzás. (9. tétel)

Társadalmiértékrendszerekésgazdaságifejlődés,agazdaságszerkezetiátalakulása.

Milyen szintű, szerkezetű legyen a kormányzás az EU-ban, illetve azzal össz-hangban az egyes tagországokban?


Reflexió: Erre ad kimerítő választ BrusztLászló dolgozata, amely programismer-tetés,segybenaprogrambevezetésének(introduction)vizsgálata,amely„egyakö-zép-európai fejlődési és fejlesztési alternatívákkal foglalkozóösszehasonlítókutatásrésze.AJacquesDelorsnevéhezfűződőEUterületfejlesztésiprogram(„evangélium”)szerkezetét,típusait,irányításánakjellemzőitismertetiaszerző,valamintakormány-zásiformabevezetésénekmódjait,taktikáit,illetveatagországokfogadóképességét.Atémakörrendkívülösszetett,bonyolult,deátlátható,nagypontosságot,magasszin-tűszakmaiságotkövetel–alaposanmegdolgoztaarecenzenst,akineketématerületigencsaktávolesika„kompetenciakörétől”.Azismerkedésnemvoltmindenhaszonnélkül.Aznemvoltkétséges,hogyezrendkívülfontosatagállamok,illetveazEU-segyüttműködésszempontjából;hogyaszabadságérthető,élhetőésműködőképesle-gyen,ahhozigenpontos,átlátható,összehangoltszabályozottságravanszükség.(Ímeapélda:szabályozottszabadság,aszabályozottságnélkülkáoszlesz.)NagyonérdekeslátniaprogrambevezetésekörüliEU-staktikátésatagországokattitűdjét.Azegy-szerűEU-polgáraztgondolná,hogyezazaterület,amelynélkülözmindenideológiaicsavart,ehheztisztaszakmaifelkészültségkell,amitakormányoktudomásulvesz-nek,sbirtokolnak.AdolgokmáskéntalakulnakCsehországban,Lengyelországban,smegintmáskéntnálunk,ráadásul:hatalommegosztásrólisszóvan.Megtudjuk,hogy„amagyargazdaságiésprivatizációspolitikátelsősorbanaközpontikormányzatala-kította”.Magyarországonmégnemtisztultkiakép,melyikváltozatotkívánjabevezet-niakormány,illetvemennyihatalmatadátaközigazgatásiterületeknek(régióknak?önkormányzatoknak?).Azoktatás terénszerzett tapasztalatokalapjántudom: tech-nikailagarendszerjólkiépíthetőaszoftverprogramoksegítségével,deaműködtetésnemnélkülözhetiaszemélyességet,azegyénikompetenciát.Amikülöntanulságos,hogyaszerzőmegfogalmazzaattitűdjétis:„Atársadalomkutatójaazalternatív gon-dolkodási és cselekvési lehetőségek, fejlődési pályák feltárásának a robotosa...” (ki-emeléstőlem)

Akormányzásnyománelőkerülakormányzástanis.Számomraezaztjelenti,hogynemrokonszenv-ellenszenvduál-érzésrealapozvajöhet(ne)létreegykormány,ácsolt-tákoltkormány,amellyelamolyan„modell-kormányzás”-ratelik.Akormányzáspoliti-ka,tudományésművészet–akóklerséget,aműködészavaraintúl,leleplezikarivalda-fénytapadószínei.Aszínekállhatatosak,alámpákkitartóforróságaszínváltást/vallástidéz(het)elő.(„Egyedülnemmegy...”éneklikaRipacsokSándorPálfilmjében.)Ezahangpéldaértékűlehet.Aszínesenfelkészült(ésállhatatos)állam/polgár-nézőiselő-idézhetiaszínvallást/változást.Afelkészületlenkormányzástfércelgetikanemegyszeráltalánospolitológusimagyarázgatások,amitamédiaseregletfelszínessége(ésérdeke)továbbitartóspózokbamerevít.Akormányzáskeletiváltozatainaktaglalásakorkülönfigyelmetérdemelakormányzattan,afelsőoktatásbanmárteretnyert,kérdés,akor-mányzásrakészülőkvagyagyakorló„kormányzók”mennyirevannakebbőlkiképezve.Tartunktőle,ezmégnemvonultbeakötelezőmunkavállaláselőfeltételeiközé.(Kor-mányozunk:nemtudjuk,detesszük?)Azsebaj,haakormányozott,azállampolgár


magaisfelkészültakérdésben,merthogyrólaisszóvan.(Inkább:rólavanszó!)Egykülföldön tanulómagyardiákokkörében elvégzett vizsgálat szerint, az egyik tanulóelégedetten említette, hogy Amerikában találkozott olyan tantárgyakkal, amelyeketnálunknemvagynemiskolaikeretekközötttanítanak.MintazÚjPedagógiaiSzem-le1999.szeptemberiszámábanolvashatjuk:„Akormányzástanésazállamigazgatáskicsitmás,mintitthonazállampolgáriismeretek.”Errerímelnekafranciaműszakimérnök-tanár,országosszakfelügyelőbarátomintősorai(többszörjártMagyarorszá-gon,amagyarkultúraésaszakképzés jó ismerőjeés tisztelője),miszerint figyeljünkodaazáltalukmegtapasztaltreform-buktatókra.Merthogyvannakunióscsapdákis.Néhánybasikerültbelelépnünk.Kötelező?EU-követelménylenne?(Amíg„afiúkabá-nyábandolgoznak”,felettükatervekzavartalanulkészülnek.HolvanHófehérke?Vanmég?Celebbéváltozott.)

Mert az a nagy kérdés: „A Kalmár, a Herceg és a Polgár a 21. században – értik egymást?”

Reflexió: Így szóla fantasztikusanösszetett fejezetcím,melyalatt ezekakérdésekkerülnekelő,azazazegyén látásmódjánakalakulásaatársadalmi értékrendszerek,agazdaságifejlődésésagazdaságistruktúrákátalakulásánakösszefüggéseiben.(ki-emelés tőlem)PogátsaZoltánaközgazdaságtan fejlődésétmutatjabe,akülönbözőparadigmákfelsorolásakorhangsúlyosankezeliazt,amelya„zártnemzetgazdaságo-kattekintialapegységnek”,utalakulturális,értékrendszerbeliaspektusokfigyelembevételére,amorálfilozófiaikapcsolódásokra.Apiacgazdaságmagyarországibevezeté-sekapcsánjelzi,hogy„amagyartársadalomértékbeállítódásai(...)tulajdonképpenavégletekigroppantanakmajdegyolyaneleveroncsoltmagyarértékvilágot,amelyneksérült voltamagaelőtt is rejtve volt”.Amagyar gazdasági rendszerváltásraaz „út-függés”jellemző.Kérdés:meddiglehetamegspórolt„önreflexióval”aglobalizációbahatolni?Ennekfigyelmenkívülhagyásávalnemjutunkmesszire,azértékszociológiátajánljasegítségül.(Tehátsemmiképpazértéktörlést!)TörökÁdámsemhagyjaszámí-tásonkívülazetikát,amikorapiacistruktúrákatésszereplőketvizsgáljaazátalaku-lásifolyamatban,mely–atulajdonosiszerkezetentúl–megváltoztatjaavállalkozóimagatartásokat.Pontos,statisztikaiadatokatsorakoztatfel,érthetőéselfogadhatóazérvelés,melykiegyensúlyozottságotsugároz,ésnemavégleteketerősítifel.Azországgazdaságifelzárkózásáraoptimizmussaltekint.

Az áldott-vert közép-európA: változások A térségben. (10. tétel)

Létezik-e Közép-Európa? És „kitalálható-e”? (Azutóbbia fejezet címében szere-pel.)

Reflexió: Elégedettenlehetkonstatálni,hogyittnincsvita,felsemerülazegyébkéntfennforgóéshevesérzésekkel tarkítottpolémia:van-e ilyenalakulat,vagycsakKe-


let-Közép-Európáróllehet(szabad?)beszélni.Annálisinkább,mert,különösenaII.világháborútkövetőenEurópakétrészreszakadt:keletiésnyugatitömbre.Hováletta„közepe”?Bárafranciaáltalánosésközépiskolaiföldrajz-éstörténelemkönyvekát-tanulmányozásakorazttapasztaltam,hogyapolitikaitömbökellenéreazttanítják(stanítottákazötvenesévekbenis):EurópaazUrálighúzódik,aLajtátólodáig:Europecentrale.EnnekalakulásátfejtegetiBariskaIstvánMihályföldrajzi,történelmi,gaz-dasági,politikaiszempontból.Arraakövetkeztetésrejut,nagyörömünkre,hogyKö-zép-Európanemcsakvan,dereneszánszátéli.Jótudományosforrásbólismegerősítvehallani,amitacsaládtörténetekéltető-vibrálóntárolnakamábaérőemlékezetben.

Fontos ez az uniós viszonyok között, az uniós „tömbben”?

Reflexió:Regionálisegyüttműködésnélkülgyengülatömb.Avisegrádipartnerségikapcsolatkialakításajókezdeményezésnekbizonyult,mégakkoris,hamárazavarokmutatkoznakaműködésben,megoldásuknem lehetetlen,de igenösszetett feladat.(Megjegyzés:Atémaelméletiközírói,politikusainevéneksorában,márcsakaz1991.február15-énaláírtVisegrádiNyilatkozatkapcsán,AntallJózsefisemlítéstérdemel.)Mindenképpennagytoleranciáravanszükségamásnemzetekértékeinekelfogadá-sát illetően,deasajátunkatsemadhatjuk fel: történelmi,„nemzeti jelképeinknemmegosztanihivatottak”,ezekanemzeti identitásalapjaitképezik.Ahamisnemzetimítoszoktisztásátsegíthetikazolyanművek,mintRudolfKuceracsehtörténészKö-zép-Európatörténelmérőlszólókönyve.(ElképzelhetetlenlenneegySzlovákiaésMa-gyarországtörténelménekösszehasonlítóelemzésecíműérettségitétel?Azerrőlszólópárbeszéd – iskola-szülő-lakóhely vonzáskörzetében –megérne egymisét: nagybanhozzájárulna a tisztábban látáshoz.)Anemzeti identitás és a külpolitika összefüg-géseitátfogóantárgyalómunkákatitthonistalálunk.(KissJ.)MindezekszámításbavételenélkülKözép-Európátnemlehetkitalálni,álmodozvaelképzelniigen,dereá-lisannem.BibóIstvánintelmeiisfigyelmeztetnek,amitazEltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelemcíműtanulmányábanfejtki.Sajnosaszociológusokegyrészeáltalsemalapműkéntkezelt írásaszavak,fogalmakpontatlanhasználatáról,akettősbeszédkialakulásáról,„afüggetlenségérzetévelbehódolásazuralkodónak”jelzetű kettősmagyarmagatartásrólszól,amiaz1867-eskiegyezéstőlindultmeg,tör-vényesbiztosítással.SajnosmindezrímelKovácsImrealigtöbbmint60évvelezelőttiösszegzésére,miszerinthosszútávonsemtudjaelképzelniaki/megegyezéstmagyarésmagyarközött.Ezértaglobalizáció,azEU-s időszakegységesülő folyamataibanegynemzetnekalapvetőlételemeakristálytiszta,egyértelműfogalomhasználat.(Vagymaradunk„biedermeierforradalmárok”,avagyakordivatjadiktáltaújabbfogalmaktrendi-szabadlovagjai.)Egyszermárrákellenecáfolniakovácsijóslatra.

Szembe merünk-e hát nézni önmagunkkal? A szeretet vagy a gyűlölet vezet-e bennünket?


Reflexió:„Agyűlöletszámosesetbenjobbanerősítiacsoportosösszetartozást,mintaszeretet”,hozzafelaz ismertszociálpszichológiai tapasztalatotPókAttila,amikoraztvizsgálja,hogyabaloldalimagyarértelmiség1945utániútkeresésénekértelmezé-sébensegít-ea„bűnbakkeresés”fogalma.A„vázlatos”vizsgálatvégénaszerzőkény-telen megállapítani, hogy a bűnbakkeresés nem „társadalmi-politikai deviancia”,nemjobb-vagybaloldaliideológia,hanemsajátosgondolkodásimechanizmus,amelya legkülönbözőbb típusú eszmerendszerekbe épülhet be és bármelyiket radikális,szélsőségesiránybasodorhatja”.Izzónaktuálisaproblémafelvetés,középpontban:azértelmiségbaloldalisága,akommunista-antikommunistakérdés.Aszerzőóvatosanfogalmaz,lehet,ajelzett„vázlatosság”miatt,melynekkereteitittszeretnémbővíteni.Egyrésztavéleményadó(a„meginterjúvolt”)személyekköre(populáció)„egynemű”,ellenpólusúvéleményárnyalnáaképet(megerősítené,vagymegfordítaná),másrésztnémelyforrásokértékeisbizonytalan(amitaszerzőjelezis).Afelsorakoztatottnyugatiértelmiségálláspontja semvolt egységes,és temporálisanváltozott:anyugati értel-miségpolgári-komfortoszavara lazabizonyítékul szolgál csak–egyébként isazér-telmiség„elcsábult”,„kettősszerepben”leledzett.(Koch,S)Indokoltlenneazegészetfejlődéstörténetébenmegnézni,mertCamus,ahivatkozottháborúvéginyilatkozatá-hozképestegészenmásjelentbeakommunizmusról1951-ben,A lázadó emberben. Megkellene kérdezniFázsyAnikót, a fordítót és kiadót, hogynálunkmiért kellettvárni évtizedeket a könyvmegjelenésére. Lehet, éppen a tanulmányban példánakfelhozottkét„kiválóirodalomtörténész”istudottadologról.Afejlődéstörténetiszem-léletrávilágíthatnaamagyarbaloldaliértelmiségeszmeiségénekazalakulására,mertazisváltozottakommunizmusmegítélésben,mikéntCamuskönyvevízválasztóletta francia (mega tágabbnyugati)baloldaliértelmiség történetében.Felvetődik:kiabaloldali?Akikritikusan,változóattitűddelnézi(nézte)akommunizmust,nemlehetbaloldali?Asokpéldaközülcsakegyetemlítek:azeszmetársakáltalelfelejtettFeketeSándort.Abaloldaliságdefiniálásatisztázhatná,(vagyközelebbvinneahhoz),hogyabaloldaliságcsakakommunizmushozvalóviszonyításbanérvényes,vagyesetlegmásmegközelítésekisszámításbajöhetnek.Ugyaniséppenazunióbaneznemkér-dés,hiszennincsenekkommunistapártok,illetveelenyészőszámútagsággaléserővelbírnak,akommunistaeszméknemhódítanak,notabeneakommunistarendszerekmegbuktak–ahajómásiránybatart.(Ésnem„egyhajóbanevezünk”?)

Aproblémamegérmégegy(?)menetet.Afranciaértelmiségrehatássalvoltakom-munizmus,„társutas”lett.Menetközben,aszovjetkommunizmusgyakorlatátmegis-merveazonban„finomrahangolt”,álláspontja–mivelazemberigondolkodásnakismegvannakastációia folyamatban–változott, szakításokra issorkerült (példáulafinomGideesetébenkorán).Tehátafranciabaloldaliértelmiséget–apolgárieszme-rendszeréséletmódtalaján–„gyökereivisszahúzták”.Éppenittazideje,hogyama-gyarbaloldaliértelmiségisfelülvizsgálja–aglobálisésazEU-skihívásoknakmegfelelő-en–„baloldali”eszmerendszerétésanapipolitikai-kutatói-állampolgárimagatartását.(Mertjoggalfelvethető:1.Miértadtafelabaloldalolyangyorsaneszméitéshad/állásait


anyolcvanasévekvégefelé?2.Ilyenbaloldalimegnyilatkozással is találkoztunk:Hamárvégérvényesenbeköszöntöttaz„új”,akkor„annakazélérekellállni”.Mennyireetikusez,svalóbancsupánbravúroséshiteleskompetenciakérdéseazegész?)Közép-európaiságunk„kitalálásához”fontoslépés:a„jobboldalnak”világoseszmerendszerkialakítása,tolerancia,empátia,a„baloldalnak”hasonlóképpen,ésöntisztulás.EbbenakérdéskörbenmértékadónaktartomSzalaiErzsébetkövetkezeteseszmeiértékköve-tését,azeszmerendszerekmozgásánakpontosleírását,hitelesértelmezését.Máratelje-senbeértekafentebbmáremlítettJohnLukacsgondolatai,amikorévtizedekkelezelőttaztmondta,hogyatársadalmimozgások,ademokráciameghaladtaapolitikaitudatkizárólagosságát:politikaiformációkmegbuktak,anemzetekmaradtak,fölerősödteka térségierőviszonyok.Kulturálisésreálkategóriákhozkellnyúlni, felkellhagyniazosztálykategóriákkal(proletár,burzsoá),vagyapolitikaikategóriákkal(liberális,kon-zervatív),atársadalmilétmagyarázathoza„francia”,„osztrák”„szlovák”,„magyar”,„szerb”fontosabbéstartalmasabbrealitások.Kultúraelméletisíkrakellterelniazér-telmezéseket.Mert például, a kötet itt hosszabban tárgyalt tanulmányában említettbaloldali személyek,mintértékkategóriákesetébenaz lennea fontosabb,hogymintértelmiségiek,mithoztaklétre.Babits,Bartók,Kodálymunkásságaegyetemesértékű:egyfriss(2004-benlezárt)2005-benmegjelentfranciakiadásúEnciklopédia,másérté-kesmagyarralegyütt,bemutatjaőketavilágnak.Őkfennmaradnak,Magyarországot,Közép-Európát képviselve az egységesülő folyamatokban.És idesorolhatók a kiválómagyarfizikusok,matematikusok,építészek,iparosszakemberek,földművesgazdál-kodók.

Fontosproblémátvetettfelatanulmány,megmozgattaarecenzenst,abevallottanvázlatos vizsgálat azt is eredményezte: 1. ne bűnbakot keressünk, 2. a teljesebb fel-dolgozáshozvalószínűlegmásmetodikákat,másmegközelítéseketérdemeshasználni(mintértékszociológia,kultúraelméletiaspektusok).Ajobboldalibúsongóbűnbakkere-sésneméletképesalternatíva,jó:bűnbakkeresésne,defelelősségkeresésigen,mertamagyarbaloldaliértelmiségnekmégnemsikerültújradefiniálniamagát,az„új”élén–immárelitként–a„régi”fényébencsakaszépreemlékezik.Hanemleszközelimeg-oldás,ezaprobléma„zárványként”anyakunkonmarad.

A megismerés horizontjánAk tágításA. (11. tétel)

Akötetszerzőiszélesműveltségitérben,multi-ésinterdiszciplinárisdimenziókatjár-nakát.Többségükszociológus,vannaktörténészek,közgazdászok,akadegy-egyzon-goraművész,művészettörténészésirodalomtörténész,legtöbbjük„kétéltű”,vagyduplaszakmás.

Mit hozhatnak a művészetek, a média a társadalomfejlesztés konyhájára?

Reflexió:Aművészetekmásként fogalmaznak;az„újvilágállapot”megújításához,azújjáalakításmegközelítéséhezpéldáulazeneművész,LászlóErvineztmondja:az


„újviláglátásnakátkellhangolniaa társadalomkorábbialapvetőambícióit,céljaitésprioritásaitmindanyilvános,mindpedigamagánszférában”.Nem„kitalálást”,átalakítást,reformotemlít,hanem„áthangolást”,„újratájolást”;ezekbenacsodálatosfinomságokbanbenne van az egyes ember,meg a többiek (már ha „kapcsolatbanvannaksajátmagukkal”),ésegyütt,térbenésidőben.Egyirodalmielemzés(FűzfaBalázs)islágyabbanközelít,plasztikusabbanábrázol,amiapontosabbdiagnózishozésazalaposabb(emberiléptékű!)terápiáhozadmotívumokat.Segítmegérteni,hogya„gyökértelen”megreformáláscsakbajthoz.Körbejárjapéldáulahatárt,az„országha-tár”-t,amelynekmásésmásidőbenmásajelentésea„kulturálisemlékezetben”.Maittalehetőség,ésembernekjogavanmegismernieamindteljesebbésváltozóvilágot,hogytudjondönteni,hogylássa,érezze„határait”–lehetőségeitazEurópaiUnióban,hogy–elvileg–átléphethatárokat.Éshaúgydönt:maradhasson.Aglobalizációs,azegységesülőmozgásbanamaradáshozisjogavanazembernek.A„hozzáépítés”személyesésközösségilehetőségérőlbeszélnekasorok.Egyfranciairodalomtörténetígy indokolja,miértkeresia francia szellemetaz irodalomban:„mivelaz irodalommind aztmagában foglalja ami a politikai és társadalmi élethez,művészethez, avalláshoz,abölcsészethez tartozik,mindaztamiazemberi tevékenység tárgya,akönyvekbennyilatkozószellemetismerve,közelvagyunkahoz,hogyanemzetegészjellemétismerjük.”Éshaeszellemről„határozatlanvagypontatlanismeretünkvan,erészbelitévedésünksúlyoskövetkeztetésűhibáváválhatik.”(Nisard,D.)Számomraaszellemetakulturálisemlékezethordozza.Ésmegfordítva:akulturálisemlékezetetaszellemgondozza.

Atársadalomkutatásszámáranélkülözhetetlenszakszociológiákközülfontoshelyetkapakötetbenamédia.JodyJensenszámomrameglepőkijelentésttesz:„amédiakuta-tásakulturáliskutatásokegyikalcsoportjakénttöbbnyireaperifériáraszorul”.Akkor,amikormindenkimédiaszereplő!Körültekintően járjabea témakört, figyelmeztetamédia„Janus-arcúságá”-ra, ismertetiakülönböző felfogásokat,a szakmainyelvet,ateljesenújszakfogalmakat(„blogoszféra”,„e-demokrácia”,„e-risztokrácia”)érthetőenközvetíti.Avilághálónisaföldönmaradvasoroljaanet-,webtechnológiákelőnyeit;afelhasználás szempontjábóla21. század legfontosabbkérdéseinek tartja:1.Hogyanélünkademokratikusrészvétellehetőségével,azaz,mennyiretudjuk„ademokratikusdeficitetcsökkenteni”?2.Afelhasználó„eltud-emozdulniazellenállásbóléselutasí-tásbólakonkrét változási alternatívákmegfogalmazásafelé”?(kiemeléstőlem)Ehhezlegalábbélénkközreműködőnekkelllennie,teszemhozzá.Atématantárgyértkiált!Mi-kéntatelevízióssorozatok,aszappanoperáktanítása.Azértékszociológiamódszereitalkalmazvaelemeztekétkutató(AntalóczyTímeaésFüstösLászló)avizsgáltműfajtkétmagyarszappanoperabefogadásánkeresztül.Izgalmas,élvezetesírás:megtanuljaanéző,sígyazolvasó,hogy„mitlát”.Afölényesnegligáláshelyett:„Aszappanope-rákleképezikatörténelmi,társadalmifolyamatokat,tükrözikazértékekátalakulását,követikadivatot.”Jótémaatanár-diákcsevegéshez,illetveelemzőmegbeszélésre,kétfogásközött.


Kapcsolódóanegymegjegyzés: a társadalmi rejtett szövetek feltárásábannagyonsokatsegíthetmégaszociográfia,aszociofilmek,afotóművészet(„Fotóhónap2008”),aképzőművészetek.(ÉppenezenírásidejénzajlottDebrecenbenavizuálisművészetiszimpóziumolyantémákkal,mintafilmaszocializmusidején,szocreál,művészetéspolitika,művészetésideológia,építészetinarratívák).Továbbáajogszociológiavagyahajléktalan-szociológianélkülözhetetlenrészeatársadalomkutatásnak,hatássalaköz-gondolkodásra.

oktAtás. tudásAlApú társAdAlom. (12. tétel)

Hol a koncepció? Vannak-e kísérletben kipróbált programok?

Reflexió:Válaszakötetből(PalánkaiTibor):„Nemigazántudjuk,azoktatásnakmi-lyentudásanyagotkellközvetíteniazInternetkorában,hogyanlehetazinformációséskommunikációstechnikákkalazoktatásésképzésjellegétésstruktúrájátátalakí-tani,mitjelentazegészéletenátkeresztülitanulás,ehhezmilyeniskolarendszertkellrendelni,shogyanlehetatudásalapútársadalmatamagateljességébenfelépíteni.”(!?)Akkormit tudnak?Azoktatásügyvezetésénekvalóbannincskoncepciójaésátfogóprogramja,denéhánykiválószakembernekvan.Őketkellmegkérdezni,illetvefölkér-ni.Tudásalapon.Példáulatárgyaltkötetalkalmasalapanyagotkínál,sénistudokolyanprogramról,amelyszervesenvonultbeazunióselvárásokvilágába,„megfejlőd-vebelefejlődött”azegységesülőfolyamatokba.Milettvele?(Sz.TóthGy.)Hozzátétel:AszoftverekbőlösszeállítottÚjTudásprogramfejlesztésimetodikájamásgyakorlatotkövetett, iskolai kipróbálása, közoktatásban, szakképzésben,napjainkban folyik.Apedagógiaitechnológiafeléfélúton.Aszoftverekben–illetveazáltaluk–megjelenítetttantervek,programoknagybansegítikazoktatókmunkáját.Megvanakompetenciaakészítésükre,akezelésükre,aműködtetésűkre–működikadigitálistechnológia.Ámbecsapósadolog:hajlamosakvagyunkazthinni,hogyrévbeértünk,denem,félútonvagyunkapedagógiaitechnológiafelé.Amégolykitűnőszoftver-programsemnélkü-lözhetiaszemélyes tényezőt.

összegzés és befejezés

AzElőszóbanígérttételesösszegzésrőleltekintek,meghagyomfiataltársadalomtudo-mányoshallgatóknak„transzformációsfeladat”gyanánt,háthakedvetkapnakhozzá.Atézisekegyprogramalapját,elkészítésükacselekvés„technológiaiszakaszát”képez-hetik–szakképzősöknekezkiváltérdekesmunkalehet.

Érdemesmégírniaazértelmiséginek?Csakúgy,ahogyfentebbarrólSartre-otem-legettem.Azértelmiségsokatír.(Devajontermelis?)Aforráshiányrapanaszkodóírottsajtó,dekiváltazelektronikus,árasztjaazanyagot.Már-márfárasztó.Mennyiségileg


iszonyúatermés,nagyaredundancia,atéma-összevisszaság,amódszerességellenéreakezelhetetlenség.Akarja-emindeztvalakiamagatotalitásábankezelni?Átfogni,leg-alábbátlátni?Egy-egytémakapcsánakutatómeddigmegyelagutenbergidzsungel-ben,meddigásleéstárföl?Annyit,amennyiasajátprekoncepciójánakigazolásáhozelegendő?Hogyankapcsolódikatémaelőzményeihez,legalábbérintőlegesen,aforrás-feltárótisztességével?Vagymegszakítfonalakat,ésbekanyarodikvalamelyutcába,me-lyetaztánamagáénaktart.Eztnemtehetimegatermészettudós,mondjukFőzyIstvánprofesszor,hogyadinoszauruszoknyomábantettfárasztófeltáróútjakellősközepénleáll,ésazegészrevonatkozóanállításokat,elméleteketfogalmazmeg,immáritthonamelegszobában(mertott„aboldogságmostanában”).Amagyarértelmiségjelentősrészénekvanmuníciója,telilövikacéltáblátmegannakkörnyékét,ámmégsemnyer-nek.Mégsemviszikelapálmát,harcuknemviszgyőzelemre,nemülhetnekdiadalt.Miért?Működikazérdekszemléletis,ésolykornemakaródzikjóiparosmódjárameg-munkálniadarabokat,szálankéntösszefogniatémákat,apontokat,srendezniazokat.Úgytűnik,minthacsaka„konstruálásésrekonstruálás”elvénműködneamódszer,hasznos lenne „dekonstruálni”,miként az irodalomtudományújabb vonala, vagy aműszaki technológia teszi.Ha „tükörbenéz” a társadalomtudós, az nem elég,mégazönvizsgálathozistöbbkell.„Tükörbenézetni”másokatpedigmégtöbb:cselekvés.Rendszerszemléletűlebontás-elemzés-újra-összerakás;haatársadalomkutatónemígytesz,mindenszépenfogalmazott,tartalmasanszellemeserőfeszítéseellenére,marada„káoszésaragacs”,ahogyélesenláttaéspontosanmegfogalmaztakétévvelezelőttatársadalomalakulásáravonatkozóanVámosTibor–snagyonfontos–villamosmér-nök,számítástechnikaiésautomatizálásiprofesszor,szakértőrendszerekkutatója.Smintilyen:szociológus.

Megállapítását erősíti,hogyamagyarértelmiség szét/elaprózódott, a szisztemati-kusság inkábbegymáshibáira,mintsemerényeire irányul.Aszéttagozódott,elapró-zódott (felsőoktatási) intézményirendszer iskellően„besegít”:sokféleegyetem,azonbelül karok, szakok, központok, alapítványi ésmagánszervezetek –átlátni isnehéz.Haaszellemitermékek,produktumoknincsenekrendezetten,naprakészenösszerak-va(mintaztEgedyteszi)akkorkevésbénevezhetőkárunak(anemzetközipublikáci-ók csak részben azok), nem versenyképesek.Még a figyelő és jó szándékúhatalomszámárasincsenekjelenevidensértékként.Aterméketfölkellmutatni,„promotálni”kell,megperszelobbizni.Hogyészrevegyék,ésérvénytlehessennekiszerezni.Mertapolitikaihatalomolyan,mintaszélkakas,erre-arraforog,ésmindenjóproduktumel-lenében,hajlandómásutánnézni.Feledveazértéket,számárakedvezőprogramotkér,számárakedvezőszakemberektől.Akikvagybeépítik,felhasználjákaddigieredménye-iket(netánmásokétahazajavára?!),vagysajátjuk–hitvallásuk,értékeik–ellenében,teljesenújatkreálnak.Ezutóbbiagyakoribb.Mégnagyobbbaj,hogyvégülahatalomeztaproduktumotsemhasználjafel.Posztónincs,desokpénzelfolyt.Azállampénze?Dekiazállam?XIV.Lajosmégmondhatta:„Azállaménvagyok.”Azaztkövetőfor-radalmakutánúgytanultuk:Azállammivagyunk,azországotmagunknaképítjük.A


mostanipiacgazdaságbanezmegváltozott,deakkor„részvényeseknek”kénelennünk.Azírásomelejénemlítetttársasjátékfolytatásakéntismétkérdéseketkellfeltenni:Meg-hallja-eazüzenetetazoktató?Anemértelmiségidolgozó?Shajlandó-erésztvenniazújjáalakításban?LászlóErvinfinomrahangoltcselekvésbengondolkodik,deafeladat(folyamat)ráesőrészérekonkrét javaslatokat– téziseket– tesz,melyeksegítségévelafolyamat általa megjelölt (fölvállalt?) szakaszamegvalósítható lenne. (És alapjaibantámaszkodniérdemesakötetbenemlítettBibóésaméltatlanulfelednilátszóKovácsImremunkásságára.)

Acselekvésnemúj,csakfölkellvenniafonalat,mikéntteszikakötetkörémozgó-sítottkutató-vállalkozók.Nem időszakos,attraktív forradalmár-művészekrőlvanszó,hanemfolyamatosancselekvőkről.MenjünkvisszaVoltaire-ig.Elégbajavoltarendsze-rekkel,ésfőlegazuralkodókkal,azegyházzal.Afőúrikastélyokmellettbörtönöklakójaisvolt.Azismegkeményíti,nálaaszómindigcselekvésselpárosul:amitazEnciklopé-diábanhirdet,aztbirtokánmegisakarjavalósítani:agazdaságitanokszerintiparvi-dékkéteszifalujátésvidékét.„Nemszégyen-e–írja–,hogyafanatikusokbanvanbuz-galom,abölcsekbenmegnincsen.Okosnakkelllenni,denemfélénknek.”(DobossyL.)VictorHugoszintenépvezérvolt,azokisotttolongtakhalottaskocsijánál,akikegysortsemolvastaktőle.Malrauxmagátólértetődőenvégzikultúrpolitikusimunkáját,mikéntirodalmihősei,vagyisacselekvés, az emberi értékek, az elkötelezettség jegyében.„Azélet:vásár,aholértékeketveszazember,denempénzen,hanemcselekedetekért”–em-lékezikJulienGreenMalrauxszavaira.(NagyG.)Sartre,avaksikisgyerekbőlsokdiopt-riásszemüvegestudóssemmaradtmegaszobában,„nemtudottnyugodni”:munkáia cselekvésről szóltak, kávéházban füstölgött, szó szerint is, folyamatospárbeszédetfolytatott,nemröstelltutcáravonulniatömegekkel,mondhatniagitált,téziseket,tézis-drámákatírt–mozgósított.Mikvagyunk?Szélesarepertoár:„globalizációsszereplő”,„polgár”,„kalmár”,„részvényes”,„öngondoskodó”...Döntsünk,lépjünk,vanföladat.Döntsükel,akarunk-etársadalmivállalkozóklenni.Aszabadság„bajjal”jár,neveze-tesen,hogy„mindenkifelelősségteljesendöntsönsajátésközösségesorsáról”,hirdetiLáncziAndrás2008.évikarácsonyiüzenete.

Magyarországon,atárgyaltkötetentúl,annakproblémaköréhezvonhatóan,hason-lónak látomLányiAndrás tevékenységét (akciók többszinten, több fronton),GazsóFerencrendszertátfogó,programotindítótéziseit.Hogycsökkenthessükacsapdákat,amelyekvégigkísérikéletünket–avelünkélőcsapdák,mondhatjuk.Ésmireelőkerül-nekamértadatok,ésfelfigyelnekrájuk,ahelyzetváltozik,újhelyzetállelő–acsapdákmaradnak.Aholnagyobbatársadalomkultúrája,ottérzékenyebbekacsapdákra,illet-vekevesebbetállítanakamagukbajára,ésjobbazelhárításiszázalék.Haalacsonyatársadalomkultúraszintje,többacsapda,direktésindirekt,nemisazokkaltörődnekazemberek,hanemegymással,mondjukÁgfalvátólKisvárdáig.Vannakszerencsésebbtársadalmak:példáulaluxemburgiakcsapdakerülők,kevesebbcsapdátállítanakfel,jobbanjárnak.(FodorL.)Ígykevesebbcsapdábabotolnak,vagyelkerülhetikazokat.Mégaglobalizációscsapdákatis.Nálukún.csapdaveszélynemállfönn.Ugyanakkor


GazsóFerencésszerzőtársaiszerintMagyarországonmárnemiscsapdákkal,zárvá-nyokkalkellszámolnunk.Ejelenséghatványozottanjelentkezikaszakképzésben,azottdolgozókahelyzetésállapothitelesszociológusai,mindenegyébfelméréshelyett.Kistérségikutatássorozatukbemutatásávalaztkívánjákjelezni,hogy„azelmúlttöbbmintmásfél évtized társadalmi változásai közepette bizonyos települési szegmensekkívülrekedtekamodernizációfolyamatainés társadalmizárványokkámerevedtek”.Arraisfelhívjákafigyelmet,hogyennekábrázolásanemjelenikmegabbanamakro-társadalmiképben,melyet„számoskutatóéspolitikus,mintazországegészétjellemzőállapototírle”.

Azeddigiekbőlkövetkezőenúgylátom:nemújreformkorravanszükségMagyaror-szágon.Figyelveatörténelmünket,azeurópaitörténelmet:folyamatos reformkorszak-rólvanszó,csapdákkal,vágányokkal,zárványokkalAztánmeg,ezzelakompetenciávalésattitűddel,belecsúsztunkaz„újösszetételűvilágba”.Tettükmindezt,pontosabbantörténtmindez„szervetlen”fejlődésünknyomán,azzalegyütt,sannakellenére.Ittva-gyunk,ésmostvagyunkitt.Átkellértékelnifogalmakat,amitörténelmifogalmainkatis(példáulapolgárt,apolgárságot),sszemügyrevéveazújhelyzetet,adivatosfogal-makatis(profit,verseny,piacgazdaság),éskikelldolgozniezekszintézisét,ésmegkelltalálni ezek létjogosultságát saját nemzetünk javára. Azaz meg kell érteni és értetni a „globalizálódóvilág természetét”,mikéntKulinFerenc javasoljaKészenlétcíműleg-újabbkönyvében.Szóval,nemújreformkorrólvanszó,hanemafolyamatosanvonulóreformkorújabbfejezetéről.Nemkitalálni,hanemmegtalálnikellönmagunkat. (Va-jonazember„kitalálja”azanyját?Egytársadalomkitalálásacsak labor-műhelybenlehetséges,tűnődöttkeserűenegyeurópaimagyargondolkodó,plebejusiészjárással.)Megtalálnia„gyökereket”,amelyek„szervesen” jelenthetikazújjáalakulást.A szervlekaszabolásávalnemszületikújrend,valamiből,ameglévőbőllehetcsakújatkreálni.„Hozzátenni”.(Deleszanépekhazájaanagyvilág?)

Eztsejtetiakötetcímeis.Egyszer:utalahankissijelszóra,detalányos...gondolko-dásrakésztet.MivelaszerkesztőMiszlivetzegybentanulmánytisír,ahonnétkitetszik:ő,amiazországot,atársadalmatillet,újjáépítésregondol,sinkábbezenazújjáépítésenmorfondírozik. Írása tulajdonképpenmozgósító szépüzenet: azt kellene „kitalálni”,milyenúton-módon lehetneeztmegtenni,miféleértelmiségiattitűdéskompetencia,tudományos-szakmaimetodikákszükségeltetnekehhez.Ebbenkellsegíteniaszocio-lógusoknak,atársadalomkutatóinak,aszakképzésrobotosainak:azújjászületésben,areneszánszban.Aholisközéppontbanamagyarember,avilágranyitottan,avilágottágranyitva előtte, azalkotó ember szabadérzetével ezt képviselve,megjelentetni ahomouniversalist.Haezekkelamotívumokkal–atevékeny-alkotóemberskizofréniá-jánakelviseléséreabelsőkésztetésáltaliskényszerítve–ígyteszünk,képesekvagyunkígytenni,talánújjászületünk.Csakígy„üthetifelfejétújraamozgalom”.Éshakijö-vünkakönyvtárbólésa tévéstúdióból,megválaszolhatunkVörösmartynak:„Midol-gunkavilágon?küzdeni/Erőnkszerintalegnemesbekért./Előttünkegynemzetneksorsaáll./Haaztkivíttukamélysülyedésből/Saszellemharcoktisztasugaránál/


Olyanmagasratettük,mintlehet,/Mondhatjuk,térvénőseinkporához:/Köszönjükélet!áldomásidat,/Ezjómulatság,férfimunkavolt!”MindezérvényesareneszánsztólaXIX.századonátnapjainkig,összekötvefranciát,egyetemestésmagyart.Eztegyszerazolasz-magyarirodalomtörténész,MadarászImreígysummázta:asokféleségössze-tartozik,egybeötvöződik.Deaközre-ésegyüttműködőszociológusoknélkülebbőlnemlesz semmi, éspár évmúlvakesereghetünkaz elhúzódó reformkoron. Ikarosznemfigyeltvalamire,valamitkihagyottaszámításból,vittealendület,a„kalandvágy”.

A végén, anagy lendületben, elnemulasszak szólni a kötetnyelvezetéről.A ta-nulmányokvilágosak,logikusanszerkesztettek,atudományosstíluskövetelményeinekmegfelelően.Atémáknemígérnekkönnyűolvasást,dearacionálisnyelviség,azal-kalmasintillőfinomjelzők,képekkellőenszínesítikaszövegeket,aszületésnapiapro-pónemeredményezetttúlzódíszítéseket.Akötetnagyérdeme–gondolatgazdagságamellett–,hogyteredadazeltérővéleményeknek.Azírásokszándéka,gondolatiságaaz újjáalakításbanközös,azeszmeivonulatok,amegközelítésekeltérőek:felelgetnekegymásnak, vitatkoznak, ellenvéleményeket jelentenek be.Az olvasót is hevítik, aki,hatanulmányozásukbamélyed,biztos,hogyközömbösnemtudmaradni.Tisztelgő-sistergőismeretgazdagság,fontosmunka.D.NagyJuditnakakötetetzárócsodálatoskis versemindent egybefon: gondolatokat, kutatót, a kutatott világot, s amegfáradtolvasó,minthavarázslatosplanetáriumbanlenne,csakforgatjaafejét,akölteményazuniverzumbarepíti.

Tanulásravaló–ésfeltétlenérdemes–szöveggyűjtemény,szakanyagmindenkinek;tanításravaló, tantárgyra, szakravaló tekintetnélkül:párbeszéd„nemközépiskolásfokon”.

irodAlom

DOBOSSYLászló:Afranciairodalomtörténete.I.kötetGondolat,Bp.1963.EGEDYGergely:Britkonzervatívgondolkodáséspolitika,XIX-XX.század.SzázadvégKi-

adó,Bp.,2005.FAGUET,Emil:AXVIII.század.Irodalmitanulmányok.(A15.kiadásbólfordította:Harasz-

tiGyula)MagyarTudományosAkadémia,Bp.1898.FODORLajos:LuxemburgazEurópaiUnióban:anemzetiidentitásésakülpolitikaössze-

függései.Diplomamunka.BKÁE–BIGISREKEurópaSzak.Budapest–Luxembourg,2004.

GAZDAGIstván:AzUSAmint„inkoherens”birodalom.MagyarDemokrata,XII.évf.42.sz.2008.október15.

GAZSÓFerenc–LAKILászló–PITTIZoltán:Társadalmizárványok.MTAPolitikaiTudomá-nyokIntézete,Bp.2008.

HANKISSElemér:Társadalmicsapdák.(gyorsulóidő)MagvetőKiadó,Bp.1979.Diagnózisok1.(Gyorsulóidő)MagvetőKiadó,Bp.1982.Diagnózisok2.(Gyorsulóidő)MagvetőKiadó,Bp.1986


KOCH,Stephen:Kettősszerepben.Azértelmiségelcsábítása.(ford.:BerényiGábor)XX.Szá-zadIntézet,Bp.2000.

KOESTLER,Arthur:Ateremtés.(Fordította:MakoveczBenjámin)EurópaKönyvkiadó,Bp.1998.

KOVÁCSImre:AMárciusiFront.Tanúk–korokról.MagyarÖregdiákSzövetségBessenyeiGyörgyKör,NewBrunswick,NewJersey,U.S.A.1980.

LÁNYIAndrás:Aglobalizáció folyamata.Fenntarthatóságésglobalizáció I.L’HarmattanKiadó,2007.

LORÁNDFerenc:Aszakmunkásisemberbőlvan.SzakképzésiSzemle,XXI.évf.2005./23.285.o.

LUKACS,John:Atörténelmitudatavagyamúltemlékezete.(Ford.:KomáromyRudolf)Eu-rópaKönyvkiadó,Bp.2004.

NAGYGéza:1.Azegyetemes(Jean-PaulSartre).Egypolgárifilozófus-művészegyéniéstársa-dalmikalandjaaXX.században.ModernFilológiaiFüzetek.31.AkadémiaiKiadó,Bp.1980.2.AndréMalraux.In:Afranciairodalomahuszadikszázadban.II.kötet(Szerkesz-tetteésbevezetőtanulmánytírta:KöpecziBéla),Gondolat,Bp.1974.89.o.

NISARD,Désiré:Afrancziairodalomtörténete.I.kötet.(Az5.kiadásutánfordította:SzászKároly.AM.Tud.AkadémiaKönyvkiadóHivatala,Bp.1878.

RICOEUR,Paul:Fenomenológiaéshermeneutika.KossuthKönyvkiadó,Bp.1997.SEARLE,JohnR.:Elme,nyelvéstársadalom.Avalóvilágfilozófiája.(MesterElmék)Vince

Kiadó,Bp.2000.SZ.TÓTHGyula:1.Egymagyarpedagógiaazeurópaiuniósdimenzióban. In:Pedagógián

innenéstúl.ZsolnaiJózsef70.születésnapjára.Pápa–Pécs,2007.PannonEgyetemBTK.PécsiTudományegyetemFEEK.2007.441.o.2.Adalékokaszakképzéspedagógiájánakmegújításához.SzakképzésiSzemle,XXIII.évf.2007.3.sz.303-314.o.3.Tanárinotesz1-2.Mikro-BorgiszKiadó,Bp.–Celldömölk,2008.

TORRÈS,Olivier:Borháború.Tradícióvagyglobalizáció.AlineaKiadó,Bp.2006.VITÁNYIIván:Társadalom,kultúra,szociológia.KossuthKönyvkiadó,Bp.1981.ZSOLNAI József:1.Nyelvi-Irodalmi-KommunikációsNevelésiKísérlet I-II. kötet.Országos

OktatástechnikaiKözpont,Veszprém,1982.2.AzértékközvetítőésképességfejlesztőpedagógiaÉKPKözpont-HolnapKKT-TárogatóKi-

adó,Bp.,1995.Encyclopédie thématique, 22 kötet. Encyclopaedia Universalis. (fejlesztési igazgató: Anne

OLLIER)S.A.France,MédiasatFrance2005.A baloldal origója 1956. Alapprogramot készít a Magyar Szocialista Párt. Népszabadság

Online(SzalayTamásLajos)2008.október1.

SZAK

KÉPZ

ÉSI S

ZEM

LE

VOCA

TION

AL T

RAIN

ING

REVI

EW

RUND

SCHA

U DE

R BE

RUFS

BILD

UNG

XXVI. ÉVFOLYAM 2010

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

2010/1 Szerzők

KERÉKgyáRTó LáSzLópedagógiai szakértőBudapest

Sz. TóTh gyULaoktatási szakértő Budapest

KeréKgyártó LászLó: A szakiskola

9. és 10. évfolyamának fejlődéstörténete – az eredeti

változat részletesebb joganyaggal

sz. tóth gyuLA: Mily korban

élünk?

Documents

Gá L FEREN c KERÉKG yá RT ó Lá S z L ó ...SZAKKÉPZÉSI SZEMLE VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG XXVI. ÉVFOLYAM 2010 ELEKTRONIKUS MELLÉKLET 2010/1 Szerzők