1

Fonológia

Tóth Ildikó, PhD.Bevezetés a nyelvtudományba

3. előadás – 2009Pázmány Péter Katolikus Egyetem

2

Mássalhangzók képzési hely szerint

Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

3

Allofónok: a fonéma környezettől függő változatai

szór - szírzűr - zimankósó - sírzsúr - zsírgyőz - gyér

kerekített kerekítetlen ajak: jelentés nem változik

[n] van, pánt[] bank, kong/n/

[j] jön, máj[] dobj - zöngés/j/

[] lopj, kapj - zöngétlen

allofónokmegjósol-ható különbség

Egy adott nyelvben allofónokat meghatározó különbségek más nyelvekben fonémákat különböztetnek meg.

/z/ réz – zöngés/s/ rész - zöngétlen

fonémák

/s/, /z/, //, //, //, stb.

4

Megkülönböztető/ disztinktív jegyek

Melyek fonemikusak?- Nyelvspecifikus- Természetes osztálytól függő

Magyar

zárhanglabiáliszöngésorrhangzó

p b m+ + ++ + +- + +- - +

magánhangzó: +/- orrhangzós: nem disztinktív

szonoránsok zöngés/na/ ‘fájdalom’ /a/ ‘hal’/na/ ‘orr’ /a/ ‘bér’

MagyarBurmai nyelvek:

5

Fonológia

Végletek:

FonetikaAz összes lehetséges beszédhangot vizsgáljaUgyanaz a hang sokféleképpen ejthető ugyanabban a szóban

Fonológia• hangsorok felépítése –

szabályszerűségek• hangok egymásra hatása –

általánosítások• mely hangok változtatják meg a

szó jelentését fonémák

/UPSID Database/ 317 nyelv hangállománya alapjánrotokasz /pápua nyelvcsalád/mura /csibu nyelvcsalád/!Xu /koiszan nyelv/: 141 fonéma

11 fonéma

6

Fonetikaakusztikus,artiklációstulajdonságok

Fonológiahangkészlet, hangsorok, nyelvben betöltött funkciói

teke tekékkeze kezét

elölképzettkerekítetlenközépsőalsó nyelvállás

// /e:/+ ++ +

++

7

Fonetikai jellemzés és fonológiai viselkedés: [v] vs. /v/

Fonetika: zöngés réshang

Fonológia: = a nyelv hangrendszerében játszott szerepe(miként viselkedik bizonyos környezetekben)

vakvágány; *va[g]vágányötven ; *ö[d]ven

szakma ; *sza[g]makátrány ; *ká[d]rány

nincs hasonulás

nincs hasonulás

8

Fonetikai jellemzés és fonológiai viselkedés

Forrás: Cser András, Bevezetés a nyelvtudományba

9

Zöngésségi hasonulás

Regresszív hasonulás,zöngésedés

Zöngétlenedés

vasgolyó – va[]golyó [s]→[]rockzenész – ro[g]zenész [k]→[g]

mézkaptár – mé[s]kaptár [z]→[s]

DE: zengő hangok nem zöngésítenek

szakma – *sza[g]makátrány – *ká[d]rány

10

Fonológiai szabályok

Hasonulás: zöngésségi hasonulás

obstruenszöngés

zöngétlen / obstruenszöngétlen

obstruenszöngétlen

zöngés / obstruenszöngés

pl. fogtól

pl. fokból

•Progesszívpl. rocks [ks] ‘sziklák’

frogs [gz] ‘békák’•Kölcsönöspl. adj [:]

taníts [t]

11

Képzés helye szerinti hasonulás

Ha utána zárhang következik

szé[m]pora[n]dalog, ko[n]tár pl. oroszban nem hasonulso[n]ka, ko[n]gat

[n] orrhangzó /nazális/ zárhang

Ha utána réshang következik

penso: pen[ts]ouns: un[ts]Johnson: John[ts]on

Pl. olaszban, németben, brit angolban [n] után: réshangzárhang

progresszív hasonulás

magyarban

[n] + réshang

regresszív hasonulás

kaz[a :]házv[e :]ség[m htn] = Manhattan

[n] zárhang nazális réshang

12

Átkötés /liaison/

Pl. francia

Mássalhangzó előtt

Magánhangzó előtt

Közelítőhang, fél –magánhangzó előtt

petit tableau [pti tablo]petit livre [pti livr]

petit ami [pti ami]

petit oisean [peti wazo]

13

Hiátustöltés dió, fiú, mai, siet[dijo:] [fiju:] [mji] [sijt]

Brit angol more apples [m:r æplz]more pears [m: pez]I don’t want more [m:]

Fonémaszám csökkenés mássalhangzó torlódáskordom(b)tetőmos(t) pedigtes(t)nevelés

14

A hangtani szabályok szerkezetfüggetlenek

A fonológiai szabály • Csak a hangokra figyel• A szükséges feltételek

fennállása esetén mindenképpen működésbe lép

• Csak a mikrokörnyezettől függ

Automatikus változások, pl. zöngés hasonulás, képzés helye szerinti hasonulás, angol hehezetes zárhang

Kivételek

1. Pl. a magyarban: szolgai szolgái

melléknévi –i többes birtokos –i

A nyílt magánhangzó nyúlás hiánya: kontextusfüggő = morfofonológiai változás

2. él+jen, al+já+n: é[jj]en, a[jj]án eljön, talján

3. az angolban: provoke, provoking, provokingly / /De: provocative //

15

Lexikális tudás /=szótár/

Hangtani szabály rendszer

Nem megjósolható jellemezőkPl. házat / *házt

várak – károk, hányas – lányos, házam – gázom

Megjósolható jellemzőkPl. házban / *házben

16

Fonotaktikai szabályok – nyelvenként más és más

Mássalhangzók

Magánhangzók

Zörejhangok /obstruensek/: p, b, k, g, s, z, f, v stb. - zögés és zöngétlen párok

Zengőhangok /szonoráns/: m, n, ny, l, r, j stb. – csak zöngés

Hang

Szótag s t r a n d

zörej zörej zengő zengő zörej

Szonoritás görbe

st

ra

n

d

Hangsor

jól formált alak nem létező alakplunk – lehetséges szó *lpunk – nem lehetséges szó

17

A szótag fonológiai szempontból

C, CV(C ), CCVC CCCVCC … CCVCCC

stramm szfinx

Szótagtípusok: pl. hawaii: csak V és CV

/m e r i k r i s m a s/ angol/m e l i k al i k am a k a/ hawaii

18

Példa: Lehetséges hangsorok nyelvek szerint

19

Létező és nem létező szavak

Lexikális hiány - véletlenPl. *ézVan: - őz, Óz, az, űz

- ész, és, él, stb.-méz, kéz, néz

Rendszertani hézagRövid -o-ra

-ö-re-ü-re

végződőszavak

„Véletlen” létezés: -szóvégi –áporrá, hamuvá, hozzá, tudná -rag/jel, azaz végződés

De: BTK, GMK, burzsoá

20

Szupraszegmentális fonológiai jellemzők

Hangsúly (hangerősség)

Kötött: pl. magyar, francia, lengyel

Szabad: pl. orosz múka: kínmuká: liszt

angol súbject: alattvalósubjéct: alávet

„Vándorló” hangsúly ruká: kézrúki: kezekórgan: szervorgánic: szerves

Magánhangzó különböző tisztaságú ejtése//

21

Hanglejtés

intonációTónus: hanglejtés= plusz fonémaHanglejtés lexikális

grammatikai

regiszter

kontúr tónusnyelv

Tonális nyelvek

2 tónus pl. zulu3 tónus pl. jomba4 tónus pl. lusa4 tónus pl. madarin kínai (magas,

magas-emelkedő, eső-emelkedő, magas-eső)

5 tónus pl. thai6 tónus pl. kamtoni kínai

22

Nyelvi példa: mandarin kínai

Nyelvtörő: Mama1 qi ma3. Ma3 man. Mama1 ma4 ma3.Anya hajtja ló. Ló lassú. Anya szidja ló.

• tónus hasonulás• lecsúszás

23

Hangspektográf

A spektrogramok három dimenzióban ábrázolják a hangokat

1. Az időt vizszintesen mérik2. Függőleges irányban a

rezgéssszámot mérik3. A papírra kerülő jel erőssége a

hang intenzítását méri

A spektrogramok alkalmazásai

• Egyes hangok különbségeinek megjelenítése

• Hangok egymásrahatása az összefüggő beszédben

• Nyelvek hangkészleteinek feltéréképezése

• Beszédhiba pontosabb meghatározása

• Egy adott hang akusztikus tulajdonságainak számszerűsítése