1

FOKOZATOK ÉS REZSIMEK

➽ egységesség- egyéniesítés – differenciálás➽ fokozatos börtönrendszerek 19 századi diadala➽ a dualista szankciórendszer hatása➽ A magyar börtönügy kezdetei➽ Szocialista forradalom a bv-ben: egységes bűntett fogalom – egységes végrehajtás, mégis ….➽ a mai börtönrendszer fokozatai➽ rezsimek a büntetés-végrehajtás során

2

Börtönrendszerek a 19. század Börtönrendszerek a 19. század elejének Európájábanelejének Európájában

1.) Egységes „végrehajtás” ➽ tömlöcöztetés2.) új gondolatúj gondolat – Felvilágosodás ➮ javításjavítás ➮ (humánus)elkülönítés:

- férfiak és nők,- első bűntettesek és visszaesők,- mentálisan sérültek – egészségesek- fiatalok – felnőttek- vagyon elleni – erőszakos

bűntettesek,- erkölcsileg méltánylandó – elítélendő tettek elkövetői

3

4

5

A magyar börtönügy kezdetei➽ a honi börtönrendszer kritikája – a Reformkorban

(politikai program része: a börtönügy megújítása!)➽ Az 1843 Börtönügyi javaslat (szinkronban Európával)➽ A (neo)abszolutizmus börtönrendszere:

egy lépés előre – kettő hátra …/ a „tárgyi feltételek” rögzülése…/

➽ A dualizmus dilemmájaA dualizmus dilemmája: visszatérés az 1843-as javaslathoz, vagy kortársi -szinkronba hozni a börtönrendszert?

➽ Csemegi – a kodifikátorCsemegi – a kodifikátor, ez utóbbi mellett döntött:az angol ,-és ír fokozatos rendszer „bevezetése”

6

7

8

9

10

11

12

13

14

A népi demokrácia/ proletárdiktatúra hatása a A népi demokrácia/ proletárdiktatúra hatása a börtönügyrebörtönügyre

➨ a börtönrendszera börtönrendszer „megtöbbszöröződése”( háborús bűnök, emberiség elleni bűnök,

politikai bűnök ….)

➨ börtönrendszer alapjai: Btá ( 1950:II. tv.)a részletek➮ „törvényi szint alatt…”

➨ Szemlélet: ne csak őrizd, hanem gyűlöld is ….

15

Az ’50-es évek büntetés-végrehajtásaAz ’50-es évek büntetés-végrehajtása

➧ nincs törvényi, sem kormány, de még minisztériumi szintű rendezés is nincs törvényi, sem kormány, de még minisztériumi szintű rendezés is hiányzik = ún. „hiányzik = ún. „stencilezett” körlevelekstencilezett” körlevelek

irányították az osztályharc frontvonalán álló bv-s személyzetet.irányították az osztályharc frontvonalán álló bv-s személyzetet.➧ az elítélt „értékét”, az általa megtestesített munkaereje képviselte:

- ez határozta meg a kedvezmények körét,- és a 100%- feletti munka-teljesítménnyel csökkenti

lehetett a bíróság által kiszabott büntetés mértékét is. [megj: a.) nem voltak elítélti jogok, csak kiérdemelhető:

kedvezmények, b.) minden évben újra rendezték a „munka-normát” ]

16

17

18

19

Az 1955-ös ún. Büntetésvégrehajtási Az 1955-ös ún. Büntetésvégrehajtási SzabályzatSzabályzat

• jogforrási helye = bizonytalan1.105/1954(XII.17.) Mt.h. számú határozat 22. 1.105/1954(XII.17.) Mt.h. számú határozat 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján az pontjában kapott felhatalmazás alapján az Igazságügyi miniszterrel, a Legfőbb Ügyésszel és a Igazságügyi miniszterrel, a Legfőbb Ügyésszel és a Honvédelmi Miniszterrel egyetértésben alkotott Honvédelmi Miniszterrel egyetértésben alkotott „rendelkezés” (egyébként 24 fejezetből és 547. §-„rendelkezés” (egyébként 24 fejezetből és 547. §-ból, továbbá 58 oldalnyi mellékletből állt.)ból, továbbá 58 oldalnyi mellékletből állt.)

• A jogalkotó „őőszintesége”= a korábban követett „munka-centrikusság” jogszabályi elismerése

• Részleteiben:

20

21

22

23

A következő lépés: 1959-es BM utasításA következő lépés: 1959-es BM utasítás

► Az ’56-os forradalom utáni leszámolásAz ’56-os forradalom utáni leszámolás része:része:

a.) új fogalom az „osztályáruló”„osztályáruló” ( ez azt a proletárt jelölte, aki szembefordult az államhata-lommal)

b.) fokozatosság új megközelítése: az „ellenség” büntetésének legalább ¼-ét magányban tölti …

c.) „ellensúlyként” megfogalmazódik a nevelés szükségessége

24

25

26

27

A szocialista berendezkedés első teljes A szocialista berendezkedés első teljes

büntetőtörvénykönyve:büntetőtörvénykönyve: 1961. évi V. törvény1961. évi V. törvény

➧➧ a legfontosabb büntetési nem: a szabadságvesztésa legfontosabb büntetési nem: a szabadságvesztés➧➧ két féle végrehajtási nemről szólt:két féle végrehajtási nemről szólt:

- börtön- börtön- büntetés-végrehajtási munkahely- büntetés-végrehajtási munkahely[[ A Btk csak annyit „árult el”, hogy a börtön A Btk csak annyit „árult el”, hogy a börtön rendje szigorúbb, mint a bv. munkahely…rendje szigorúbb, mint a bv. munkahely…]]

➧➧ Az önálló büntetés-végrehajtási törvény – ekkor Az önálló büntetés-végrehajtási törvény – ekkor sem- készült el, de egy tvr. rendezte az alapvető sem- készült el, de egy tvr. rendezte az alapvető szabályokat.szabályokat.

28

Az 1966:21. tvr.

1945 után az első nyilvános jogi norma a1945 után az első nyilvános jogi norma aSzabadságvesztés büntetés Szabadságvesztés büntetés végrehajtásáról és az előzetes végrehajtásáról és az előzetes letartóztatás foganatosításárólletartóztatás foganatosításáról

[[110/1967.IM. Sz. utasítás a110/1967.IM. Sz. utasítás aBüntetésvégrehajtási SzabályzatBüntetésvégrehajtási Szabályzat

Kiadásáról.Kiadásáról.]]

29

Az 1966-os bv.tvr. újításaiAz 1966-os bv.tvr. újításai

☻A korábbi kedvezmények helyett és mellett elismert elítélti jogok (vö: 20.§)

☻a szabadságvesztés célja: „… az elítéltnek törvénytisztelő állampolgárrá átnevelése.”( magyar „treatment”)

☻A (a közben módosított Btk 38.§-a alapján) a szabadságvesztés végrehajtásának négy fokozatát szabályozza:- szigorított börtön,- börtön,- szigorított büntetésvégrehajtási munkahely- büntetésvégrehajtási munkahely

30

31

32

33

34

1971: 28. tvr.A Btk. Első Nagy Novellája

A fokozatok új elnevezései:- Fegyház- Szigorított Börtön- Börtön- Fogház[ A Csemegi-kódex részbeni „reinkarnációja”,

legalábbis az elnevezéseket illetően]

35

Új szankciók- új végrehajtási formákÚj szankciók- új végrehajtási formák

➨SZIGORÍTOTT ŐRIZET: 1974:9 tvr.(relatíve határozatlan intézkedés a

többszörös visszaesőkkel szemben)➨ALKOHOLISTÁK ÖNÁLLÓ INTÉZETI

KÉNYSZEGYÓGYÍTÁSA: 1974:10 tvr.➨SZIGORÍTOTT JAVÍTÓ-NEVELŐ

MUNKA: 1984: 21-23. tvr. ( a munkake- rülők pönalizálása)

36

Az új „tett-büntetőjogi” megoldások bevezetésének büntetés-végrehajtási

következményeiValamennyi új jogintézmény, vagy önálló intézeti

formát igényelt, mint- pl. a Nagyfai Munkaterápiás Intézet,Nagyfai Munkaterápiás Intézet,

a Martonvásári Szigorított Javító- intézet, vagy

- már a meglévő bv. intézeten belül kellettkülön részleget létrehoz, pl. a szigorított őrizetesek számára lényegében mindkettő csökkentette a meglévő intézetek számát (befogadó-képességét)

37

BV.TVR: 1979:11. tvr.„„Egyszerűsítette a büntetés-végrehajtási Egyszerűsítette a büntetés-végrehajtási formákat, hogy valóságos különbözőségek formákat, hogy valóságos különbözőségek

legyenek az egyes fokozatok között”legyenek az egyes fokozatok között”

➨➨ fegyházfegyház➨➨börtön börtön ➨➨fogházfogház

38

Ki dönt a fokozatba helyezésről ?Ki dönt a fokozatba helyezésről ?

Alapkérdés:Kinél áll rendelkezésre a szükséges jogi,büntetéstani, stb. ismertek:

a.) az ítélőbíróságnál,b.) a büntetés-végrehajtási „ megfi-gyelő” részlet szakembereinél

A honi megoldás eleddig az a.) pont alattit preferálta ….

39

Milyen döntési fázisokon megy át az ügy amíg az elítélt számára meghatározzák a végrehajtási

fokozatát?

1.)Az ítélőbíróság, amelyik – az elkövető sajátos körülményeire – tekintettel eggyel enyhébb, ill. eggyel súlyosabb fokozatba helyezheti

2.) A bv. intézetek kijelöléséről ( 21/1993 IM. r.)3.) az adott intézet Foglalkoztatási és Munkába-

állítási Bizottsága------------------------------Megj: végrehajtás alatti magatartásával módosulhat a bv. fokozat:

eggyel enyhébb, ill. súlyosabb lehet, a bv. bíró döntése nyomán.

40

A fokozatok közötti különbözőségek

➨elkülönítés a külvilágtól,➨őrzése, felügyelete és ellenőrzése,➨ büntetés-végrehajtási intézeten belüli

mozgás➨életrendje➨ személye szükségletre fordítható összeg➨jutalmazás, fenyítés➨részvétel az öntevékeny szervezetben

41

RezsimekLényeg: a fokozatoktól eltérő végrehajtási formák:

➨ szigorúbb: a.) a „normál” fegyház fokozatnál szigorúbb –egyéni elhelyezés – kötött napirend, elkülönített séta és munka,stb. = Különleges Biztonságú Zárka (ill. Körlet)b.) a fegyelmi fenyítés végrehajtási helye = a magánzárka (MZ)

➨ enyhébb:a.) EVSZ: a börtön, - és fogházra vonatkozó szabályoknál enyhébb végrehajtási rend.

Jelentősen nagyobb nyitottságot biztosító jogosítványok – a bv. bíró engedélyezib.) átmeneti csoport: a hosszúidős zárt rezsimű elitéltek – akik legalább 5 évet kitöltöttek a bv. parancsnok engedélyével kerülhetnek a szabadulásukat „felkészítő” részlegre

➨ sajátos végrehajtási igényű fogvatartottak: - fiatalkorúak, - nők ( különösen a kisgyermekes anyák) - külföldiek ( ideértve az idegrendészeti szálláshelyeket is) - katonák - átváltozatott szabadságvesztést- töltők ( meg nem fizetett pénzbüntetés,

illetve le nem dolgozott közérdekű munka helyett) - előzetes letartóztatottak - IMEI - szabálysértési elzárás