A társulási formában fenntartott

Fülöpháza Önkormányzatával

közös Óvoda feladatellátási és

finanszírozási modellje

Kerekegyháza Város Önkormányzata

Ügyfél Kerekegyháza Város Önkormányzata

Cím A társulási formában fenntartott Fülöpháza

Önkormányzatával közös Óvoda

feladatellátási és finanszírozási modellje

Alcím Kerekegyháza Város Önkormányzata

Dátum 2014.07.28.

Verziószám v.1.0

MultiContact Consulting Kft. Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Cégjegyzékszám: 01-09-712312 T: +36 1 666 3750 E: info@multicontact.eu F: +36 1 666 3749 W: www.multicontact.eu

JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a MultiContact Consulting Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentumot és annak egyes részeit a – megrendelővel kötött egyedi szerződésben foglalt jogosultságok kivételével – nem lehet sem részben, sem egészben másolni, fénymásolni, újra előállítani, módosítani, átdolgozni, lefordítani vagy lerövidíteni bármilyen felhasználás céljából a MultiContact Consulting Kft. előzetes írásos hozzájárulása nélkül. A MultiContact Consulting Kft. a szerzői jogokhoz fűződő minden vagyoni jogot harmadik személyek vonatkozásában fenntart. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén a MultiContact Consulting Kft. jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma egyben üzleti titkot is képez. Amennyiben a hatályos jogszabály vagy a megrendelővel kötött szerződés másképp nem rendelkezik, vagy jelen dokumentum közbeszerzési eljárásban ajánlatként kerül benyújtásra, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik fél tudomására nem hozhatja. ©2012 MultiContact Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

1

Tartalom

1 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 2

2 Módszertan bemutatása ................................................................................................................. 3

2.1 Általános módszertan .............................................................................................................. 3

2.2 A költségvetés készítésével kapcsolatos módszertan ............................................................. 5

2.3 A költségvetés teljesítésének időszaki beszámolásával kapcsolatos módszertan .................. 7

3 Helyzetelemzés ................................................................................................................................ 9

4 Az Óvoda újszerű feladatellátási és finanszírozási modelljének bemutatása ............................... 11

4.1 Általános bemutatás.............................................................................................................. 11

4.2 A modell kapcsolódása az Óvoda tervezési rendszeréhez .................................................... 12

4.3 Az előirányzatok módosítása ................................................................................................. 13

4.4 A modell kapcsolódása az Óvoda beszámolási rendszeréhez ............................................... 14

5 Az Óvoda újszerű feladatellátási és finanszírozási modelljének ismertetése ............................... 14

5.1 Általános bemutatás.............................................................................................................. 14

5.2 Az adatok előkészítése .......................................................................................................... 15

5.3 Az adatok betöltése ............................................................................................................... 16

5.3.1 Terv adatok betöltése .................................................................................................... 16

5.3.2 Teljesítési adatok betöltése ........................................................................................... 17

5.4 A modell működése ............................................................................................................... 17

5.4.1 A modell működéséről általában................................................................................... 17

5.4.2 A modell működés közben ............................................................................................ 18

6 Felhasználói kézikönyv .................................................................................................................. 23

6.1 Tervezési modell felhasználói kézikönyve ............................................................................. 24

6.2 Teljesítési modell felhasználói kézikönyve ............................................................................ 28

6.3 Finanszírozási modell felhasználói kézikönyve ...................................................................... 29

7 Bevezetési akcióterv ...................................................................................................................... 30

8 Mellékletek .................................................................................................................................... 30

8.1 Az Óvoda újszerű feladatellátási és finanszírozási modelljéhez csatolt munkafüzetek ........ 30

8.2 Ábrajegyzék ........................................................................................................................... 31

8.3 Felhasznált irodalom ............................................................................................................. 31

2

1 Vezetői összefoglaló

„Kerekegyháza Város önkormányzati szervezetfejlesztése” című, ÁROP-1.A.5-2013-2013-0040

azonosító számú projekt keretében a társulási formában fenntartott Fülöpházával közös Óvoda

(továbbiakban: Óvoda újszerű feladatellátási és finanszírozási modellje elkészítésre került.

Helyszíni interjúra került sor az Önkormányzatnál, amely nagy segítségünkre volt a modell

kidolgozásához.

Az interjú célja az volt, hogy a finanszírozási modell kialakítása során a helyi sajátosságok a

legmesszemenőbbig érvényesüljenek, természetesen a jogszabályi előírások betartása mellett.

Nagyon fontos szerepe volt az önkormányzati interjúknak azért is, mert a finanszírozási modell ugyan

az Óvodára készült, de az Önkormányzat többi intézményénél, sőt a Közös Hivatalnál is bevezethető.

Ennek megfelelően – főleg a képviselő-testületi elvárásoknak való megfelelés okán – a modell

szerkezete és információ tartalma az önkormányzati elvárásoknak kell, hogy megfeleljen.

Munkánkat a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény, az államháztartásról szóló

2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

rendelkező 368/2011. (XII. 31. Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.), valamint az államháztartás

számviteléről szóló 4/2013. (I.11. Korm. rendeletben (továbbiakban: Áhsz. előírásai alapján

hajtottuk végre.

Az Áht. 10. § (5 bekezdése meghatározza, hogy a költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait

és működési folyamatait szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Ennek tartalmi

elemeit az Ávr. 13. § (1 bekezdése határozza meg. Az intézményi sajátosságok figyelembevételével

az a cél, hogy a legegyszerűbben, de szabályszerűen kerüljenek végrehajtásra a központi

jogszabályokban megfogalmazott előírások.

A költségvetési szervek működésére és gazdálkodására az utóbbi évtizedben a folyamatos változás

volt a jellemző. Új jogszabályok, a közigazgatás átszervezéséből következő új hivatalok és hatáskörök

állították rendszeresen a döntéshozókat más-más kihívás elé, amelyek helyi szabályozási, szervezeti

szintű változásait naprakészen követni szinte lehetetlen feladat. Nem történt ez másként

Kerekegyháza Város Önkormányzatánál és az Óvodánál sem.

A gazdálkodási feladatellátás területén 2014. évben a legnagyobb változást az Áhsz-ben előírt új

számviteli rend kialakítása és bevezetése okozta. Ez ugyan nem járt szervezeti változással, de a már

jól bejáratott főkönyvi nyilvántartási rendszert alapjaiban forgatta fel az új szabályozás. 2014. évre

vonatkozó általánosan használható modellt nem tudunk megfogalmazni. Alapvetően a központi

iránymutatások, képzések vontatottsága okán számos értelmezési probléma adódik, amely jelentős

befolyással bír a finanszírozási modell kidolgozására is.

A feladatellátás során azonban arra törekedtünk, hogy a 2015. éves tervezéshez már olyan

módszertani segítséget adjunk, amely nagymértékben segítheti mind az Önkormányzat, mind pedig

az Óvoda tervezési tevékenységét. Ezen felül pedig a költségvetéshez, likviditási tervhez eddig nem

tapasztalt, újszerű adatfeldolgozási és megjelenítési módszertant adunk.

3

A helyszíni interjú alapján elkészítettük az Óvoda finanszírozási modelljét, majd annak bevezetéséhez

is segítséget nyújtunk.

A modell kialakítása során fő vezérlőelv volt, hogy a jelenlegi tervezési és finanszírozási rendszert

összekapcsolja az új előírásoknak megfelelő jelentési és nyilvántartási követelményekkel. Ezzel

biztosítjuk, hogy a modell bevezetése nem okoz többlet feladatot, továbbá gyakorlatias lesz. A

modell ezen felül biztosítja a megfelelő rugalmasságot az Önkormányzat, illetve az Óvoda újonnan

jelentkező elvárásaihoz is.

Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a modell nem helyettesíti az Önkormányzat és az Óvoda

tervezési feladatait, csupán megkönnyíti azt, elsősorban a szezonalitás meghatározása

szempontjából. Ennek megfelelően a költségvetési szervek tényleges pénzigényének

meghatározásához – a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok kivételével - nem nyújt

segítséget, csupán a korábbi évek tapasztalatai alapján bemutatja a bevételek és kiadások

tendenciáját. Így tehát továbbra is nagy szükség van a költségvetési szervek vezetőinek tapasztalatára

és racionális gondolkodására.

További fontos információ, hogy a modell az Önkormányzat és az Óvoda adatszolgáltatása és az

interjúkon elhangzott igények alapján, a modell készítésének idején hatályos jogszabályi előírások

alapján készült. Amennyiben az Önkormányzat, illetve az Óvoda igényei vagy a jogszabályi előírások

változnak, a modell átdolgozásra, aktualizálásra szorulhat, amely tekintetében együttműködésünket

felajánljuk.

2 Módszertan bemutatása

2.1 Általános módszertan

Jelen dokumentumban az Önkormányzat által a Magyary Program egyes beavatkozási területein

vállalt feladatok közül (sötétszürke a 4. feladatot, a feladatellátási és finanszírozási modell

kialakítását mutatjuk be.

4

1. ábra: Tervezett fejlesztések a Magyary Program egyes beavatkozási területein

A költségvetési szerv nagysága, struktúrája, gazdasági tevékenysége, valamint gazdasági stratégiája

alapvetően meghatározza az alkalmazott módszertant.

Ezen felül munkánk során az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe:

- a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (Szt.),

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.),

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31. Korm.

rendelet (Ávr.),

- az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11. Korm. rendeletben (Áhsz. ,

- az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló

36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet.

A projekt keretében elkészített modellünk segítséget nyújt ahhoz, hogy olyan gyakorlat alakuljon ki,

amely a döntéshozók részére sokkal közelebb hozza a tervezéssel és a finanszírozással kapcsolatos

mindennapi dilemmákat. A modell célja továbbá, hogy elősegítve a felelős döntést.

A módszertan tekintetében az Áht. és az Ávr. előírásait, valamint az Önkormányzat helyi sajátosságait

tekintjük kiinduló pontnak.

A modell alapvetően két rendszerre támaszkodik:

- tervezési rendszer,

- időszaki beszámolási rendszer.

A modell a két rendszerből átvett adatokat dolgozza fel és output adatai jelentik az Önkormányzat,

illetve az Óvoda információ igényének történő megfelelést.

5

2.2 A költségvetés készítésével kapcsolatos módszertan

A modell kulcseleme a költségvetés, melynek tervezése során derül ki a szükséges finanszírozás, ami

a likviditás alapinformációja. A költségvetés elkészítése során az alábbiakat tartjuk szem előtt:

Az előzetes költségvetési javaslat:

Az Óvoda az előzetes költségvetési javaslatát a jegyző által kiadott költségvetési köriratban

meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni.

Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az Áht. és az Ávr.

előírásait, valamint az Önkormányzat költségvetési koncepcióját.

Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az Önkormányzati Hivatal pénzügyi

irodavezetője készíti el.

A költségvetési igényeknek tartalmaznia kell a következőket:

létszámot és béreket, illetve az év során várható egyszeri kifizetéseket,

az Óvoda feladatellátásában bekövetkezett, illetve várható változásokat, továbbá azok

költségvetésre gyakorolt hatását,

jelentősebb beszerzéseket, karbantartásokat, beruházásokat és felújításokat.

Számba kell venni mindazokat a bevételeket, amelyek az Óvoda feladatellátása során

jelentkezhetnek:

normatívák,

rendszeresen jelentkező bevételek (pl. bérleti díjak, szolgáltatások bevételei ,

stb.

A költségvetési javaslatot úgy kell összeállítani, hogy külön-külön tartalmazza az alap-

előirányzatot, illetve az előirányzati többletet. Számolni kell továbbá az áthúzódó bevételeket

és kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően követelést vagy kötelezettséget

jelentenek.

alap-előirányzat: a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti

változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege.

Szerkezeti változás lehet: a tartós jellegű átcsoportosított előirányzatok; feladat átadás-

átvételéből, illetve megszüntetéséből adódó előirányzat-változtatások, valamint a bevételi

előirányzatok tartós változásai

Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven

át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási

kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

Az előirányzati többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására,

változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi

fejlesztésekre szolgál, amely lehet

egyszeri jellegű vagy

a következő év költségvetésébe beépülő.

6

A költségvetési javaslategyszerűsített sémája tehát:

2. ábra A költségvetési javaslat sémája

A költségvetés véglegesítése:

A jegyző, a pénzügyi irodavezető és az Óvoda vezetője a költségvetési rendelettervezetet

egyeztetik, annak eredményét írásban rögzítik.

Az Önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott előirányzatok alapján el kell

készíteni az elemi költségvetést.

A képviselő-testület által elfogadott költségvetést a Magyar Államkincstár részére az

államháztartás információs rendszerén keresztül kell továbbítani, a központilag előírt

Módszertani Útmutató és űrlapgarnitúra szerinti formában és tartalommal.

Likviditási terv készítése:

A finanszírozási modell egyik kulcsa, a költségvetés során nyert információk alapján az Áht.-ben előírt

likviditási terv elkészítése. A törvény 78. § (2 bekezdése szerint: „A költségvetési szerv, a helyi

Önkormányzat, a nemzetiségi Önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek

beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.” Az Ávr. a likviditási

tervvel kapcsolatosan az alábbiakat írja elő (szerkesztett változat :

Az Óvoda likviditási terve a várható bevételek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló

készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi ütemezéssel

tartalmazza a teljesíthető kiadásokat.

A likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni.

Előirányzat felhasználási terv készítése:

Az Óvoda bevételei saját működési bevételekből és önkormányzati támogatásból tevődnek össze.

Ahhoz, hogy az Önkormányzat előre tervezni tudja az Óvoda részére szükséges forrásokat,

elengedhetetlen az előirányzat felhasználási finanszírozási terv elkészítése, majd folyamatos

figyelemmel kísérése.

A likviditási terv és az előirányzat felhasználási terv szoros összefüggésben van egymással, éppen

ezért a modell szempontjából lényegi különbséget nem teszünk.

Előző évi eredeti előirányzat

+ vagy - Szerkezeti változások

= Bázis előirányzat

+ vagy- Szintrehozás

= Alapelőirányzat

+ Előrányzat többlet

= Költségvetési javaslat

7

A modellben finanszírozási tervként említett táblázatrendszer mind a likviditási, mind pedig az

előirányzat felhasználási tervhez szolgáltat információkat.

Ahhoz, hogy az Óvoda finanszírozása stabil legyen a likviditási tervben és a finanszírozási tervben

egyaránt fontos megjeleníteni a szezonalitást. Ehhez az önkormányzati hivatal pénzügyi

irodavezetője által kialakított tervezési séma továbbfejlesztése és a finanszírozási modellbe

építése volt a fő feladat.

A költségvetés tervezését követően a költségvetés végrehajtása során az alábbi jogszabályi

előírásokat kell betartani:

A jegyző, a pénzügyi irodavezető és az Óvoda vezetője a költségvetési rendelettervezetet

egyeztetik, annak eredményét írásban rögzítik.

A képviselő-testület által elfogadott költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok

közötti előirányzat módosításokat szükség esetén, az Önkormányzatnál kell kezdeményezni.

Előirányzat módosítás csak a képviselő-testület által hozott rendeletben foglaltak szerint

hajtható végre.

A költségvetés végrehajtása csak a számviteli törvény, az Áht., az Ávr. és az Áhsz. előírásai

alapján, a helyi szabályzatokban foglaltakat betartva történhet. Ezek közül kiemelendő a

kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés szakmai igazolására,

utalványozásra és érvényesítésre vonatkozó előírások.

A gazdasági események főkönyvi és analitikus nyilvántartásokban történő rögzítése csak a

számviteli törvényben és az Áhsz.-ben rögzítettek szerint valósulhat meg.

2.3 A költségvetés teljesítésének időszaki beszámolásával kapcsolatos

módszertan

A modell másik eleme az Időszaki beszámolás, amely során a bevételek és a kiadások alakulását

kísérjük figyelemmel.

Az időszaki beszámolás kulcsfontosságú követelménye, hogy az elfogadott költségvetéssel

összehasonlítható módon készüljön. Fontos követelmény továbbá, hogy a beszámolások során

valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni.

Az időközi jelentést az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben foglalt szerkezetben és határidőre kell a Magyar

Államkincstár részére az államháztartás információs rendszerén keresztül továbbítani.

Az időszaki beszámolásokból nyert adatok folyamatos nyomon követése biztosítja a likviditás figyelemmel kísérését, továbbá a finanszírozás további alakulását. Tapasztalataink szerint a képviselő-testületek többsége folyamatos információt kér az adott időszak pénzügyi teljesítményéről, amelyhez a modell hatékony segítséget nyújt. Kézenfekvő, hogy az államháztartás információs rendszerén alapuljon a teljesítési adatok bemutatása. Ezzel biztosítható, hogy a képviselő-testület és a Magyar Államkincstár részére szolgáltatott adatok között nem lesz eltérés. Az államháztartás információs rendszerén keresztül azonban túl részletes adatszolgáltatás történik, ezért fontos az adatokat szintetizálni. A polgármester, a jegyző és a pénzügyi irodavezető együttműködve alakítja ki a bemutatandó adatok körét. Ez természetesen Önkormányzat, illetve intézményenként eltérő lehet, ezért általánosságban kiemelt előirányzatok szerint az alábbiakat javasoljuk:

8

Kiadások:

Bevételek:

Személyi juttatások (K1

• foglalkoztatottak személyi juttatásai (K11

• külső személyi juttatások (K12)

Munkaadókat terhelő járulékok (K2

Dologi kiadások (K3

• készletbeszerzés (K31

• kommunikációs kiadások (K32)

• szolgáltatási kiadások (K33

• egyéb dologi kiadások (K34-K35)

• kiküldetések, reklám- és propaganda kiadások (K34

• különféle befizetések és egyéb dologi kiadások (K35)

Ellátottak pénzbeli juttatásai (K4)

• társadalombiztosítási ellátások (K41

• családi támogatások (K42

• pénzbeli kárpótlások, kártérítések (K43

• betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási ellátások (K44

• foglalkoztatással, munkanélküliséggel kapcsolatos ellátások (K45

• lakhatással kapcsolatos ellátások (K46

• intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai (K47

• egyéb nem intézményi ellátások (K48

Egyéb működési kiadások (K5)

Beruházások (K6

• immateriális javak beszerzése, létesítése (K61)

• ingatlanok beszerzése, létesítése (K62

• informatikai eszközök beszerzése, létesítése (K63)

• egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése (K64)

• részesedések beszerzése (K65)

• meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások (K66

• beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA (K67

Felújítások (K7

• ingatlanok felújítása (K71

• informatikai eszközök felújítása (K72

• egyéb tárgyi eszközök felújítása (K73

• felújítási célú előzetesen felszámított ÁFA (K74

Egyéb felhalmozási célú kiadások (K8

Működési célú támogatások Áht-n belül (B1

• Önkormányzatok működési támogatásai (B11

• elvonások és befizetések bevételei (B12

• működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések (B13)

• működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése (B14

• működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele (B15

• egyéb működési célú támogatások bevételei (B16)

Felhalmozási célú támogatások Áht-n belül (B2)

• felhalmozási célú önkormányzati támogatások (B21

• felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések (B22)

• felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése (B23

• felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele (B24

• egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei (B25)

Közhatalmi bevételek (B3

• jövedelemadók (B31

• szociális hozzájárulási adó és járulékok (B32

• bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók (B33

• vagyoni tipusú adók (B34

• termékek és szolgáltatások adói (B35

• egyéb közhatalmi bevételek (B36

Működési bevételek (B4 Felhalmozási bevételek (B5

• immateriális javak értékesítése (B51

• ingatlanok értékesítése (B52)

• egyéb tárgyi eszközök értékesítése (B53

• részesedések értékesítése (B54)

• részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek (B55)

Működési célú átvett pénzeszközök (B6

• működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések Áht-n kívülről (B61

• működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Áht-n kívülről (B62

• egyéb működési célú átvett pénzeszközök (B63

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök (B7

• felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések Áht-n kívülről (B71

• felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése Áht-n kívülről (B72

• egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök (B73

Finanszírozási bevételek (B8

• belföldi finanszírozás bevételei (B81

• külföldi finanszírozás bevételei (B82

• adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei (B83

9

Természetesen a fenti modellt lehet bővíteni, illetve szűkíteni az önkormányzati vagy intézményi sajátosságoknak, valamint a képviselő-testület kérésének figyelembe vételével.

3 Helyzetelemzés

Kerekegyháza Város Önkormányzatának jogelődje 1927. évben alapította a jelenleg Kerekegyháza

Bóbita Óvoda elnevezésű költségvetési intézményt.

Kerekegyháza Város Önkormányzata képviselő-testülete az Óvoda alapító okiratát legutóbb a

150/2013. (VIII.21. számú képviselő-testületi határozatával módosította.

Az Óvoda egy tagintézménnyel (Kerekegyházi Bóbita Óvoda Fülöpházi Tagóvoda működik, összesen

négy telephelyen.

Az Óvoda működési területe: Kerekegyháza Város és Fülöpháza Község közigazgatási területe,

irányító szerve: Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás.

Az intézmény gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó szerv: Kerekegyházi

Közös Önkormányzati Hivatal.

Az Óvoda alapító okiratba foglalt alaptevékenységei, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvényben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak szerint:

óvodai nevelés;

a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-

oktatása;

étkeztetés (Óvodai, munkahelyi);

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények;

Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása.

Az Óvodába felvehető gyermekek maximális létszáma 330 fő, melyből a fülöpházi tagóvoda esetében

a létszám 25 fő. A gyermekeket 4-4 kis-, középső- és nagycsoportban, továbbá 1 vegyes csoportban

(tagóvoda nevelik.

Az Óvoda rendelkezésünkre bocsátott Szervezeti és Működési Szabályzatának (SzMSz) célja, hogy

rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és

jogkörét, az Óvoda működési szabályait.

Az SzMSz az alábbi lényeges információkat tartalmazza:

az SzMSz célja;

az Óvoda jellemzői az alapító okirat alapján;

az Óvoda működésének általános szabályai, munkarendje;

Az óvoda szerkezete, szervezeti felépítése, vezetése;

Az óvodában dolgozó közalkalmazottak feladatai;

Az intézményi védő-óvó előírások;

Az ellenőrzés rendje;

Az óvoda hagyományai;

Az óvoda munkáját segítő intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolat;

10

Az Óvoda dolgozói létszáma:

1 fő óvodavezető,

24 fő óvodapedagógus,

1 fő gyógypedagógus,

1 fő óvodatitkár,

13 fő dajka,

3 fő pedagógiai asszisztens.

Az Óvodában folyó szakmai munkát a Pedagógia Program és az éves Pedagógiai Munkaterv alapján hajtják végre. A pénzügyi-, gazdasági tevékenységet Kerekegyháza Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodája látja el, ezért az Óvodára vonatkozó pénzügyi-, gazdasági szabályzatokat Kerekegyháza Város Önkormányzatának Számviteli Politikája és mellékletei tartalmazzák. Az óvoda kialakította gazdálkodási folyamatára és sajátosságaira tekintettel azokat az eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a feladatok ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodását biztosítja. Az Óvoda gazdálkodásában jelenleg a legnagyobb feladatváltozást az Áhsz-ben előírt új számviteli

rend kialakítása és bevezetése jelenti.

E területen – alapvetően a központi iránymutatások, képzések vontatottsága okán – számos

értelmezési probléma adódik, amely jelentős befolyással bír a finanszírozási modell kidolgozására is.

A költségvetés tervezését az Önkormányzat és az Óvoda az alábbi rend szerint végzi:

az Áht-ban foglalt előírásoknak megfelelően költségvetési koncepció készül, amely a bázisévi

teljesítési adatokra épül;

elkészítik a mutatószám felmérést, amely a normatív módon finanszírozott tevékenységekkel

kapcsolatos;

a pénzügyi iroda a Kjt és a Mt alapján - dolgozónként elkészíti a várható személyi juttatásokat

és a munkaadót terhelő járulékokat;

tervév január elején az Önkormányzatnál belső vezetői egyeztetés történik, amely során az

anyagi lehetőségeket és a várható kiadásokat vetik össze;

január végén, február elején lefolytatják az egyeztető tárgyalásokat, amelyeket a

jogszabályokban foglaltaknak megfelelően írásba foglalnak;

februárban elkészül a költségvetési rendelet-tervezet, és az előterjesztés, majd a képviselő-

testület rendeletet alkot.

A költségvetés tervezésének alapelvei:

a személyi juttatások tekintetében a Kjt. és a Mt. által kötelezően előírt juttatásokat tervezik

meg;

a munkaadót terhelő járulékokat a hatályos törvények szerint határozzák meg;

a dologi kiadások tekintetében időarányos szemléletű tervezés történik, korrigálva azt az

időszakosan várható kiadásokkal;

a felújítási, beruházási kiadásokat az Önkormányzatnál tervezik;

a bevételek tervezése szintén időarányos alapon történik;

11

likviditási tervet készítenek, de a szezonalitás gyakorlatilag nem jelenik meg, továbbá a

folyamatos felülvizsgálat sem biztosított.

A költségvetés tervezéséhez az önkormányzati hivatal pénzügyi irodavezetője saját tervezésű

táblázatrendszert használ, amely segítségével a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési

szervek éves költségvetését is elkészítették.

Az Óvoda költségvetéséhez kialakított táblázatrendszert alapvetően megfelelőnek tartjuk, az jó

alapot szolgáltat ahhoz, hogy arra egy, megfelelő és jól használható finanszírozási modellt építsünk.

A finanszírozás tekintetében a meghatározó az Önkormányzat anyagi helyzete. Mivel a költségvetési

lehetőségek szűkösek, szigorú szabályokat vezettek be:

A személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok finanszírozásának alapja a rendszeres

és a hóközi bérfeladás, amelyet az Önkormányzat végez. Ezen juttatások az Önkormányzat

részére a Magyar Államkincstár nettó finanszírozási rendszerén biztosítottak. Az Óvoda és a

gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervekre eső rész központi, irányító

szervi támogatásként kerül számba vételre.

Az egyéb (főként dologi kiadások tekintetében heti két alkalommal történik utalás.

Az Óvoda karbantartásával kapcsolatos feladatokat a Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit

Kft. látja el, átalányfizetéses rendszerben. Az ezzel kapcsolatos szakértői véleményünket a

jelen projekt részét képező, „Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmányban”

részletezzük.

Az Óvoda költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatait a központi jogszabályok és a helyi

szabályzatok alapján az Önkormányzat látja el.

A helyszíni interjúk során tapasztaltak alapján javasoljuk, hogy az Áht-ben előírt likviditási tervben,

továbbá előirányzat-felhasználási tervben a szezonalitást jelenítsék meg, továbbá folyamatosan

aktualizálják. Az általunk elkészített és rendelkezésre bocsátott finanszírozási modell ezekhez nyújt

segítséget.

4 Az Óvoda újszerű feladatellátási és finanszírozási

modelljének bemutatása

4.1 Általános bemutatás

Mint fentebb rögzítésre kerül a kialakítandó modell az Óvoda tervezési rendszeréhez igazodik.

Minden rendszer működésének alapvető követelménye a pontosság és a nyomon követhetőség, a

logikus egymásra építés, ezért a költségvetés tervezéséhez használt saját tervezésű táblázatrendszert

a lehető legtöbb helyen automatizáljuk az alábbiak alkalmazásával:

képletezés, függvényvarázslóval;

összefüggésrendszer felállítása;

cellavédelem;

ellenőrzési pontok beépítése;

12

kimutatásrendszer alkalmazása (PIVOT ;

adatok, eredmények szemléltetése diagramok alkalmazásával.

A modell kialakítása során fontos a jó kommunikáció, hiszen a táblázatrendszer feltöltése nagyfokú

együttműködést és odafigyelést igényel.

Az Óvoda költségvetéséhez kialakított táblázatrendszert alapvetően megfelelőnek tartjuk, jó alapot

szolgáltat ahhoz, hogy arra egy, a fenti követelményeknek megfelelő modellt építsünk.

A finanszírozási modellhez készítendő táblázatkezelőhöz felhasználói kézikönyvet (lásd 6. pont

készítünk, amelyben részletesen leírásra kerül:

a táblázat feltöltésével, adatszolgáltatásával kapcsolatos valamennyi tevékenység, határidők

és felelősök megjelölésével (tervezési tábla, havi pénzforgalmi jelentés, stb. ;

az egyes munkalapok tartalma;

a munkalapok képletezése;

az eredményeket tartalmazó munkalapokon szereplő adatok megjelenítése (kimutatások,

diagram készítés .

4.2 A modell kapcsolódása az Óvoda tervezési rendszeréhez

A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a

tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek

jóváhagyásra (Áht. 12. § (1 bekezdése .

Az Óvoda által kialakított és jelenleg használt tervezési táblázatrendszer az alábbiakban javasoljuk

átalakítani:

1. Valamennyi input adatot rögzítsék excel táblázatban, kihasználva az alkalmazásban rejlő

lehetőségeket, kiemelve függvényvarázsló szolgáltatásait.

2. A táblázatokban az adatok január-március hónapokat együtt, a többi hónapot pedig havonta

mutassa be, így biztosítva a szezonalitást, az alábbiak szerint:

a. a személyi juttatások tekintetében:

- a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a munka törvénykönyve alapján

havi rendszeres személyi juttatások minden hónapban;

- nem rendszeres személyi juttatások (pl. jubileumi jutalom, felmentési illetmény,

soros lépések csak az adott hónapoknál;

- a rendszeres időközönként történő kifizetések is csak az adott hónapoknál;

b. munkaadót terhelő járulékok tekintetében, a személyi juttatások alapján havonta

állapítsák meg a várható kifizetést;

c. dologi kiadások tekintetében:

- szerződés alapján rendszeresen jelentkező, azonos összegű kifizetések az adott

hónapnál;

- a rendszeresen jelentkező, de összegében eltérő kiadások (pl. közműdíjak,

kommunikációs szolgáltatások, élelmiszerek beszerzése, hajtóanyagok az előző év

teljesítési adatai szerinti havi arányszámok alapján;

- az előre meghatározott egyszeri kiadásokat (pl. tervezett karbantartás az adott

hónapnál.

13

d. Egyéb működési kiadások esetében előre láthatólag egyedi jellegű kiadásokkal lehet

számolni. Ha a kiadás tervezhető, akkor az adott hónapnál kell szerepeltetni.

e. A felújítási, felhalmozási kiadások többségét az Önkormányzat megtervezi és kifizeti. Ettől

függetlenül előfordulhat, hogy az Önkormányzat bizonyos felújítási, felhalmozási munkák

tekintetében az előirányzatot és a kiadáshoz szükséges finanszírozást biztosítja az Óvoda

részére. Ennek összegével az adott hónap kiadásainál kell számolni.

f. Bevételek tekintetében, a dologi kiadásokhoz hasonlóan:

- szerződés alapján rendszeresen jelentkező, azonos összegű bevételeket az adott

hónapnál szerepeltetjük (pl. bérleti díjbevételek ;

- a rendszeresen jelentkező, de összegében eltérő kiadásokat (pl. térítési díjak,

továbbszámlázott szolgáltatások az előző év teljesítési adatai szerinti havi arányszámok

alapján;

- az előre meghatározott egyszeri bevételeket az adott hónapnál vesszük figyelembe.

Amennyiben a fentiek megvalósulnak, a finanszírozási modell alkalmazásával az Áht-ben előírt havi

bontású likviditási terv elkészítése, továbbá annak folyamatos figyelemmel kísérése, aktualizálása

könnyen végrehajtható lesz.

A tervezés során a havi szezonalitás eddig nem kapott kellő hangsúlyt, ezért a modell ezt a problémát

is megoldja.

4.3 Az előirányzatok módosítása

Az Óvoda a kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között saját hatáskörben

átcsoportosítást hajthat végre, amely során az alábbi jogszabályi előírásokat szükséges szem előtt

tartani:

Az Önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások

módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület

rendelettel dönt.

Az Óvoda bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési rendeletben meghatározott

esetekben a saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között

átcsoportosíthatóak.

Ha év közben a költségvetési rendelet készítésekor az Óvoda nem ismert többletbevételhez

jut, vagy a bevételei tervezettől elmarad, az Óvoda vezetője a polgármestert, a polgármester

pedig a képviselő-testületet tájékoztatja ennek tényéről.

A személyi juttatások rovatai, előirányzatai csak a képviselő-testület engedélyével

növelhetők.

Az előirányzat módosításáról a modellhez kapcsolódóan olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből

legalább az alábbiak kiderülnek:

módosítást jóváhagyó döntés azonosítója (képviselő-testületi rendelet száma, ügyiratszám ;

a módosítás rövid indoklása;

a módosítással érintett rovat száma és megnevezése;

a módosítás összege, havi bontásban.

14

A nyilvántartást csatoljuk a tervezési modellbe („Tervezési modell 201… ………………..

Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet, „9. előirányzat módosítás” munkalapja , azon keresztül pedig a

finanszírozási modellbe.

A finanszírozási modell csak abban az esetben tölti be funkcióját, amennyiben a nyilvántartást

folyamatosan, naprakészen és pontosan vezetik!

4.4 A modell kapcsolódása az Óvoda beszámolási rendszeréhez

A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési

beszámolót kell készíteni (Áht. 88. § (1 bekezdése .

A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott

költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási

rendnek megfelelően záró számadást kell készíteni. A zárszámadás során valamennyi bevételről és

kiadásról el kell számolni. (Áht. 89. § (1 és (2 bekezdései

Az Óvoda időszaki beszámolási rendszerét beépítjük a modellbe. (PMINFO A jelentés elkészültét

követően javasoljuk a modellbe azonnal feltölteni a Magyar Államkincstár részére szolgáltatott

adatokat. A képletezésnek köszönhetően a rendszer automatikusan, a saját információs igényre

formált adatszolgáltatást generál.

A finanszírozási modellel a havi bontású likviditási terv, továbbá annak teljesülése folyamatosan

figyelemmel kísérhető. A képviselő testület által kért időszaki beszámolás, a teljesítési arány és a még

szükséges finanszírozási források a PIVOT táblával könnyen előállíthatóak lesznek.

A későbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaphat az évek közötti összehasonlítás is.

További lehetőséget rejt magában a modell a tekintetben is, hogy pl. egy önkormányzati ciklus

értékeléséhez is gyorsan kinyerhetőek az adatok.

5 Az Óvoda újszerű feladatellátási és finanszírozási

modelljének ismertetése

5.1 Általános bemutatás

Mint korábban már említettük a modell a helyben kialakított tervezési rendszerből, továbbá PMINFO

feltöltését követően a teljesítési adatokat dolgozza fel.

A modell elkészítése során egy úgynevezett interaktív táblázat és diagramrendszert hozunk létre.

Ennek a rendszernek legalább az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

- az államháztartás információs rendszeréhez kell kapcsolódnia;

- az államháztartás információs rendszerének felépítését kell követnie;

- a képviselő testület, az Önkormányzat, illetve az Óvoda vezetésének akár egyedi igényeit

figyelembe kell vennie;

15

- az input adatokat (költségvetési tervezésből, havi pénzforgalmi jelentésből egyszerűen át

kell tudni vennie;

- az input adatokat automatikusan fel kell dolgoznia;

- a képviselő testület, az Önkormányzat, illetve az Óvoda vezetésének információ igényét ki kell

elégítenie;

- a feldolgozott adatokat látványosan meg kell jelenítenie (diagram ;

- a rendszer bővítésére, fejlesztésére lehetőséget kell nyújtania.

A fenti követelményeknek megfelelő táblázatrendszer működtetéséhez az Önkormányzat és az

Óvoda nagyfokú együttműködésére lesz szükség.

Az új modell felépítéséhez az alábbi információkat biztosította az Önkormányzat és az Óvoda:

a jelenlegi tervezési adatok, információk;

egyedi igények;

adatszolgáltatás a már teljesült kiadásokról és bevételekről;

az eredmények véleményezése;

esetleges hibák feltárása.

A modell a jelenlegi ismeretek alapján, az Önkormányzat és az Óvoda helyi sajátosságainak

figyelembe vételével készült. Amennyiben a tervezési és a beszámolási rendszer változik, szükséges a

modell átdolgozása, de a jelenlegi modell mindenképpen jó alapot szolgáltat bármilyen más rendszer

felépítéséhez.

5.2 Az adatok előkészítése

Az adatok előkészítése a modell kialakításának kulcs momentuma, ugyanis a kiinduló adatok

meghatározzák nemcsak a 2014. éves adatszolgáltatást, hanem – a modellbe épített folytonosság

miatt - bizonyos esetekben a következő évek tervezését is.

A legnagyobb kihívást a tervadatok előkészítése, majd annak modellbe építése jelentette. A 4.2.

pontban foglalt feladatok elkészültek, de elsősorban a személyi juttatások tekintetében az adatbázis

folyamatos aktualizálása alapvető követelmény, főként a létszám, a béradatok, továbbá az egyszeri

jellegű kifizetések korrekciója tekintetében.

A személyi juttatások modellbe építése érdekében a „Tervezési modell 201… ………………

Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet, „2. személyi jutt és jár tervből” munkalapjának feltöltése fontos

lépés.

Az előkészítési munka során meg kell határozni a szezonalitás jellegét a „Tervezési modell 201…

…………… Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet, „1. költségvetési tárgyalás” munkalap „D” oszlopában az

alábbiak szerint:

bázis: az éves előirányzat szezonalitását az előző évi teljesítések arányában tervezik; az

adatokat a „PMINFO alaptáblából” munkalap alapján határozzák meg az adott időszakra;

egyszeri: az éves előirányzat szezonalitását egy adott időszakra, akár több hónapra tervezik;

ebben az esetben értelemszerűen ki kell tölteni a „egyszeri kifizetések” munkalapot is (több

havi kifizetés esetén külön sorokban kell az adatokat szerepeltetni ;

16

időarányos: az éves előirányzat szezonalitása havi egyenlő (1/12-ed) mértékben történik;

kombinált: egy rovaton belül a fenti 3 eset bármilyen kombinációja előfordulhat; ebben az

esetben a „kombinált kifizetések” munkalapot szükséges kitölteni.

A teljesítési adatok tekintetében nincs különösebb előkészítési feladat, hiszen az, az időszaki

pénzforgalmi jelentés adatbázisára épül. A pénzforgalmi jelentésben pedig a főkönyvi könyvelés

adatai jelennek meg, így azokat alapvetően valid-ként kezeljük.

5.3 Az adatok betöltése

5.3.1 Terv adatok betöltése

A terv adatok betöltéséhez tervezési modelleket készítettünk 2014. és 2015. évekre egyaránt

(„Tervezési modell 2014 Óvoda Kerekegyháza.xlsx” és „Tervezési modell 201… ……………..

Kerekegyháza.xlsx” munkafüzetek . A tervezési modellhez az alábbi adatbázisok kapcsolódhatnak:

- személyi juttatások: rendszeres és nem rendszeres jellegű kifizetések, valamint a munkaadót

terhelő járulékok;

- dologi kiadások;

- egyéb működési kiadások;

- felhalmozási (beruházási, felújítási kiadások;

- bevételek.

1. Személyi juttatások:

Alapvető követelmény a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) és a munka

törvénykönyve (Mt.) alapján szervezeti egységenként megállapítani és táblázatba foglalni minden

dolgozó havi rendszeres személyi juttatását.

Ezen táblázatnak tartalmaznia kell a nem rendszeres személyi juttatásokat is. mint pl. jubileumi

jutalom, felmentési illetmény, a kifizetés hónapjának feltüntetésével.

Az adatbázist a „2. személyi és jár gyűjtés” munkalapra kell feltölteni.

2. Munkaadót terhelő járulékok:

A munkaadót terhelő járulékok szorosan kapcsolódnak a személyi juttatásokhoz, így annak

alapján havonta kell kimutatni a terv adatokat.

Az adatbázist szintén a „2. személyi és jár gyűjtés” munkalapra kell feltölteni.

3. Dologi kiadások:

A dologi kiadások tervezéséhez alapvetően a bázisév adatait szükséges figyelembe venni.

A 2014. éves terv adatok tekintetében még nem a bázis adatokkal számoltunk. A 2015. éves terv

adatok tekintetében a bázis adatokat már a 2014. éves teljesítési modellbe (PMINFO alaptábla

2014. Óvoda Kerekegyháza.xlsx beépítjük.

Természetesen amennyiben a bázisévben egyszeri jellegű kiadás történt (jellemzően

karbantartás, kisjavítás, kisértékű tárgyi eszköz beszerzés, egyéb szolgáltatás akkor a szükséges

korrekciót a bázis adatokban végre kell hajtani.

4. Az egyéb működési kiadások tekintetében a dologi kiadásoknál leírtak szerint kell eljárni.

17

5. A beruházási, felújítási kiadásokat alapvetően az Önkormányzatnál tervezik meg és teljesítik.

Amennyiben előfordulhat, hogy beruházási, felújítási munkák tekintetében az előirányzatot és a

kiadáshoz szükséges finanszírozást biztosítja az Önkormányzat az Óvoda részére, annak összegét

az adott hónap kiadásainál kell számolni.

6. A bevételek esetében is a dologi kiadásokhoz hasonlóan szükséges eljárni.

A tervezési modellekben (Tervezési modell 2014 Óvoda Kerekegyháza.xlsx és Tervezési modell

201… …………………….. Kerekegyháza.xlsx munkalapok) lévő adatok a megadott képletek alapján

output adatbázist állít elő. Itt fontos felhívnunk a figyelmet az előirányzatok módosításának

munkalapjára. A munkalap az előirányzat módosításának nyilvántartására épül (lásd: 4.3. pont ,

ezért annak folyamatos vezetése a modell adatszolgáltatási funkciója szempontjából

kulcsfontosságú!

A tervezési modellből be kell tölteni az adatokat a finanszírozási modellbe („finanszírozási

modellbe” munkalap felhasználásával).

5.3.2 Teljesítési adatok betöltése

A teljesítési adatok betöltése a főkönyvi könyvelésből készített havi pénzforgalmi jelentés (PMINFO)

adatbázisára épül. Mivel a PMINFO-ban szerepelnek az Óvoda „hivatalos” pénzforgalmi adatai

mindenképpen ezt tekintjük valid adatbázisnak. A PMINFO elkészítési és KGR rendszerbe történő

beküldés határideje I. negyedévre, április 20., ezt követően minden hónap 20-a.

A betöltés a PMINFO-ból excel formátumban kinyert adatokra épül. A 01-es, 02-es és 04-es űrlapokat

mindenféle változtatás nélkül át kell másolni a teljesítési modell (PMINFO alaptábla 201…

………………… Kerekegyháza.xlsx megfelelő munkalapjaira (PM INFO 201... 01-… 0.. .

A modell képletezésének megfelelően automatikusan generálódik a „finanszírozási modellbe”

munkalap, amelyet irányított beillesztéssel (értéket kell a finanszírozási modellbe másolni.

5.4 A modell működése

5.4.1 A modell működéséről általában

A modell feltöltése teljes körű, tehát olyan kiemelt előirányzatokat, előirányzat csoportokat is

tartalmaz, ahol egyelőre nem szerepel adat. Amennyiben ezeket nem kívánjuk megjeleníteni, az

adott mező szűrésével rejthetjük el az adatokat.

A finanszírozási modell a tervadatokat és az előirányzat módosításokat a „Tervezési modell 201…

……………… Kerekegyháza.xlsx” munkafüzetből veszi át, ahonnan irányított beillesztéssel (értéket a

„Tervezési modellből” munkalapra kerül szervezeti egységenként az eredeti és a módosított

előirányzat.

18

A teljesítési adatok pedig a „PMINFO alaptábla 201… …………….. Kerekegyháza.xlsx” munkafüzetből

kerülnek át (irányított beillesztéssel értéket a „PMINFO alaptáblából” munkalapra, szervezeti

egységenként.

Az adatok felgyűjtjük, majd táblázatba foglaljuk. A „táblázat” munkalapon van lehetőség mindenféle

matematikai művelet végrehajtására, újabb mezők képzésére (pl. teljesítés %-a, eltérés, megoszlás %-

a).

A táblázat adataiból kimutatás (PIVOT készül. A kimutatásban a mezők mozgatásával, szűrésével

számos lekérdezési lehetőség adódik. Az Önkormányzat és a szervezeti egységek vezetőinek, a

képviselő-testületnek a kimutatás készítőből lehet naturális adatokat szolgáltatni.

Az adatok nemcsak naturálisan, hanem diagramokkal szemléltetve is megjeleníthetőek („diagram”

munkalap).

A modellbe állandó „panelként” építettük be az Óvoda tervévi havi likviditási tervét („finanszírozási

terv eredeti” munkalap , ami egyben az eredetileg tervezett finanszírozási terv is. Az előirányzatok

módosítását követi a „finanszírozási terv aktuális” munkalap. A „finanszírozási terv teljesített”

munkalapra pedig a teljesítési adatok is felvezetésre kerültek.

5.4.2 A modell működés közben

A finanszírozási modell a képletezések alapján automatikusan előállítja:

képviselő-testület által kért – korábban beállított – igények szerinti kimutatásokat;

a havi likviditási tervet és a teljesítés viszonyát;

havi finanszírozási terv teljesítését;

előre beállított diagramokat.

Ebben a fejezetben a számos lehetőség közül be szeretnénk mutatni néhányat, amelyek szemléltetik

a modell lényegét és használatának előnyeit, a teljesség igénye nélkül.

A modellben két szempontból közelítjük meg az adatok bemutatását. Az egyik arra a kérdésre ad

választ, hogy „mire” szeretnénk lekérdezni:

időszak: I. negyedév és áprilistól-decemberig havonta gyűjtöttük az adatokat;

jelleg (bevételek, kiadások);

kiemelt előirányzatok (K1-K8 és B1-B8);

előirányzat csoportok (a rovatok két számjegyig ;

szervezeti egységek (Óvoda és a később feltöltendő költségvetési szervek ;

rovat (két számjegyig .

A másik szempont a „mit” kérdésre ad választ, mely jelenleg az alábbi opciókat biztosítja:

eredeti előirányzat;

módosított előirányzat;

teljesítés.

Természetesen lehetőség van arra, hogy mindkét megközelítést bővítsük. A „mire” kérdés bővítése

kicsit bonyolultabb, mert át kell strukturálni a táblázatot (új sorokat kell beszúrni .

19

A „mit” kérdés viszont egyszerű matematikai műveletekkel (pl. összegzés, arányszámítás bővíthető,

nem igényel komolyabb fejlesztést.

A diagram hétköznapi kezelésével kapcsolatosan az alábbi általános információkat tartjuk fontosnak

kiemelni.

A képernyő jobb szélén az alábbi „Kimutatás mezőlista” jelenik meg:

3. ábra: A kimutatás mezőlista

A mezőlista két részből áll:

a felső részben mezők láthatóak, itt vannak a „mire” és a „mit” kérdések;

alul pedig négy részre osztottan, az u.n. „területek” láthatóak:

o jelentésszűrő,

20

o jelmagyarázat,

o tengelymező,

o értékek.

A mezők „területekre” mozgatásával (bal egérgombbal áthúzás lehet különböző felépítésű

lekérdezéseket megjeleníteni.

A jelentésszűrő területén megjelenítendő adatok összesítésre kerülnek (jelen esetben valamennyi

szervezeti egység egy összegben .

A jelmagyarázat területén a sorokban megjeleníteni kívánt adatokat láthatjuk (jelen esetben a

kiemelt előirányzat .

A tengelymező területen az oszlopok adatai jelennek meg, jelen esetben az időszakok.

Végül az értékek mezőben a megjelenítendő adat szerepel, praktikusan ide a „mit” kérdés mezőit kell

megjeleníteni (jelen esetben az eredeti előirányzat látható .

A fenti beállítás következtésben az alábbi oszlopdiagram (más diagramtípus is választható fog

megjelenni:

4. ábra: Kiemelt előirányzatok eredeti előirányzatának és teljesítésének oszlopdiagramja 2014. I. negyedévben

Megjegyezzük, hogy a „kimutatás” munkalapon a tengelymező területei felcserélődnek, amit az

alábbi ábrával szemléltetünk:

21

5. ábra: Kiemelt előirányzatok eredeti előirányzatáról és teljesítéséről kimutatás 2014. I. negyedév

A következőkben néhány a modell által előállított diagramot mutatunk be, amelyek szemléletessé

teszik az adatbázist.

Az alábbi ábrán az eredetileg előirányzott és a teljesített bevételeket és kiadásokat mutatjuk be:

6. ábra: Az Óvoda részére előirányzott és teljesített bevételek és kiadások

Az előző diagramot tovább bontva kiemelt előirányzat csoportonként az alábbi ábrát kapjuk:

22

7. ábra: Előirányzat csoportok eredeti előirányzata és teljesítése

Ezen az ábrán a 2014. I. negyedéves kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását láthatjuk:

8. ábra: A kiemelt kiadási előirányzatok 2014, I. negyedéves teljesítésének megoszlása

23

Az alábbi diagram a 2014. I. negyedéves dologi kiadások csoportonkénti teljesítésének megoszlása

látható:

9. ábra: A dologi kiadáscsoportok 2014. I. negyedéves teljesítésének megoszlása

Természetesen minél több időszak, illetve a szervezeti egység kerül rögzítésre, annál több és

érdekesebb összehasonlítási lehetőség adódik.

6 Felhasználói kézikönyv

Ebben a fejezetben a finanszírozási modell táblázatkezelőjének részletes leírása történik, amely a

modell mindennapi használatát könnyíti meg. Mivel a modell a tervezés tekintetében évente, a

teljesítés tekintetében pedig havonta kerül feltöltésre, egy ideig még nem alakul ki egy mindennapi

rutin, ezért fontosnak tartottuk a Felhasználói kézikönyv elkészítését.

Mint korábban már leírtuk a kézikönyvben rögzítésre kerül:

a táblázat feltöltésével, adatszolgáltatásával kapcsolatos valamennyi tevékenység, határidők

és felelősök megjelölésével (tervezési tábla, havi pénzforgalmi jelentés, stb. ;

az egyes munkalapok tartalma;

a munkalapok képletezése;

az eredményeket tartalmazó munkalapokon szereplő adatok megjelenítése (kimutatások,

diagram készítés .

24

A finanszírozási modellhez egy tervezési modell (Tervezési modell 201… ……………….

Kerekegyháza.xlsx és egy teljesítési modell (PMINFO alaptábla 201… …………….. Kerekegyháza.xlsx)

munkafüzet kapcsolódik.

Az egyes munkafüzetek munkalapjainak elnevezésével és színezésével egy logikus rendszert

próbáltunk felépíteni, amelyet javaslunk követni.

Az elnevezések egy része az adatok input adatbázisának, illetve output adatbázisának elnevezésére

utal, továbbá a feldolgozást segíti (pl. kódolás .

A szín tekintetében:

pirossal az önkormányzati dolgozók által kitöltendő;

narancssárgával a másik adatbázisból átmásolt adatokat tartalmazó;

feketével a másik adatbázisba másolandó adatokat tartalmazó;

lila színnel a finanszírozási tervet;

alapszínnel pedig az adatok információvá tételét segítő tartalmazó

munkalapokat jelöltük.

A modell működésének egyik kulcsa a rovatszámok és a hónapok megnevezésének pontossága! A

rovatszámok tekintetében az „eredeti előirányzat” munkalap C oszlopában szereplő adatok

tekintendőek etalonnak!!! A hónapok tekintetében I. negyedév, április, …………………, december

megjelölés használatakor működik a modell!!!

A modell helyes működésének másik fontos kritériuma, hogy csak a pirossal jelzett munkalapokon

történjen adatrögzítés, a többi munkalap képletezése átírásra ne kerüljön.

6.1 Tervezési modell felhasználói kézikönyve

Jelen fejezetben a „Tervezési modell 201… ………………….. Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet munkalapjai

kitöltésének, más munkafüzetekből történő átvételének és a feldolgozott adatok finanszírozási

modellbe történő átadásának lépéseit mutatjuk be. A még egyszerűbb érthetőség kedvéért az egyes

munkalapoknak számot is adtunk, amely a feltöltés lépéseit is jelölik.

A tervezési modell tekintetében külön kell venni a 2014. éves tervezési modellt és a későbbi évek

tervezési modelljét. A megkülönböztetés egyrészt a számviteli rend változása, másrészt a

pénzforgalmi jelentés időszakosságának változása miatt vált szükségessé.

Tekintettel arra a tényre, hogy a 2014. éves költségvetésen túl vagyunk, az eredeti előirányzattal

2014. év tekintetében nem érdemes foglalkozni. A helyszíni interjú, továbbá az adatbekérések során

tisztáztuk az egyes rovatok szezonalitásának jellegét (bázis, egyszeri, időarányos, kombinált .

A 2014. éves modellbe ezek az adatokat bedolgoztuk, így a modell gyakorlati működését be tudjuk

mutatni.

Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a modell nem helyettesíti az Önkormányzat és a költségvetési

szervek tervezési feladatait, csupán megkönnyíti azt, elsősorban a szezonalitás meghatározása

szempontjából.

25

Ennek megfelelően a költségvetési szervek tényleges pénzigényének meghatározásához nem

nyújthat segítséget, hiszen a modellben nem tudtuk leképezni az évről-évre változó költségvetési

törvényben megfogalmazott előírásokat, támogatási feltételeket. A korábbi évek tapasztalatait

azonban a modell képes bemutatni, segítve ezzel a tervezésben résztvevők munkáját.

A havi tervadatok csak abban az esetben mutathatnak valós képet, amennyiben a szezonalitás

jellegét meghatározzuk. Ennek fontossága okán itt is megemlítjük a fogalmak hátterét:

bázis: az éves előirányzat szezonalitása az előző évi teljesítések arányában történik (a havi

adatokat a „PMINFO alaptáblából” munkalap alapján határozzuk meg);

egyszeri: az éves előirányzat szezonalitását egy adott időszakra, akár több hónapra tervezik (a

tervezett adatok csak a megjelölt hónapnál jelennek meg ;

időarányos: az éves előirányzatot havi egyenlő (1/12-ed mértékben határozzuk meg;

kombinált: egy rovaton belül a fenti 3 eset bármilyen kombinációja előfordulhat.

A tervezési modell 2015. éves tervezéshez történő feltöltésének a lépései az alábbiak:

1. Az „1. költségvetési tárgyalás” munkalapot az Önkormányzattal történő költségvetési

tárgyalást megelőzően, de azt követően mindenképpen fel kell tölteni az alábbiak szerint:

A K1 és a K2 rovatok esetében nem kell a munkalapon adatot rögzíteni, mert az időszakok

feltöltése a „személyi és jár gyűjtés” munkalapból történik (lásd 2. pont .

A modell működéséhez a költségvetési rendelethez előterjesztendő összeget meg kell bontani

rovatonként. A rovat számát az A oszlop celláiban, az előterjesztendő összeget pedig a C oszlop

celláiban kell rögzíteni. A B oszlopban a rovat (költségvetési jelentésben szereplő megnevezése

fog megjelenni a rovatszám kitöltését követően azonnal, segítve ezzel a kontroll tevékenységet.

Amennyiben a cellában „hiányzik” üzenet jelenik meg, ami jelzi, hogy a rovat száma nem

megfelelően került rögzítésre, esetleg az időközi jogszabályi változások miatt új rovat került a

rendszerbe.

A szezonalitás jellegét (D oszlop rovatonként rögzíteni kell.

Fontos, hogy amennyiben a szezonalitás jellege egyszeri, vagy kombinált, ki kell tölteni az

„egyszeri kifizetések”, illetve a „kombinált kifizetések” munkalapokat is! Ennek kontrollálására az

I és a J oszlopok celláiba feltételes formázással egy függvényt építettünk, amely egyezőség esetén

zöld színre vált. Amennyiben nincs színezés, nem valósul meg az egyezőség, tehát a két munkalap

adatait szinkronba kell hozni!

Javasoljuk, hogy az adatok feltöltése előtt a szervezeti egységek vezetőivel konzultáció történjen!

Felelős: pénzügyi iroda megbízott dolgozója,

Határidő: költségvetési tárgyalást követő 5 napon belül

2. Fel kell tölteni a „2. személyi jut és jár tervből” munkalapot.

Az adatokat az egyes cellák értelemszerű kitöltésével kell bevinni. A dolgozók munkaköre (A

oszlop és a megnevezés (D, H. L oszlopok) kitöltése a modell szempontjából indifferens, de az

Óvoda részére a későbbi azonosítást megkönnyíti, ezért kitöltését javasoljuk, de végrehajtását az

ügyintézőre bízzuk.

26

Javasoljuk, hogy a munkalapot egy külön munkafüzetbe mentsék el és legalább a tervezést

megelőzően aktualizálják.

A besorolási bér esetében a havi adatokat kell kitölteni, a „Bázis december” oszlop adatai

a következő év januárjában, a „Terv január” oszlop adatai pedig következő év február-

december hónapjaiban fognak megjelenni. Amennyiben év közben terveznek meg

dolgozót felvenni, azt az egyszeri kifizetés (L-től O-ig oszlopok kitöltésével kell havonta

rögzíteni. Lehetőség van a dolgozók csoportos felvitelére is, amennyiben nem kívánják

meghatározni munkaköri csoportonként a havi összegeket.

Az időarányos kifizetések éves adatait (F-től, I oszlopokig) értelemszerűen kell kitölteni,

ide csak azokat az összegeket kell beírni, amelyek minden hónapban azonos összegben

szerepelnek. A H, illetve az I oszlop adatainak 1/12.-e minden hónapban meg fog jelenni a

megadott rovatszámnál.

A bázis alapján számítandó kifizetések éves adatait (J-től, M oszlopokig értelemszerűen

kell kitölteni, ide csak azokat az összegeket kell beírni, amelyek az előző év teljesítési

adatai aránya szerinti összeggel szerepelnek az egyes hónapokban.

Az egyszeri kifizetések havi adatait (N-től, R oszlopokig értelemszerűen kell kitölteni, ide

csak azokat az összegeket kell beírni, amelyek nem minden hónapban, vagy nem azonos

összeggel szerepelnek. A P, illetve a Q oszlop adatai, az R oszlopban rögzített hónapban

fognak megjelenni. A hónap rögzítésénél fontos, hogy a január-márciusi adatok „I.

negyedév”-ként kerüljenek rögzítésre! Amennyiben azonos rovaton több hónapban is

történik kifizetés, az adatokat külön sorban kell felvinni, tehát az R oszlopban. 1 cellában

csak 1 hónap megnevezése szerepelhet!

Felelős: személyi juttatásokat nyilvántartó ügyintéző,

Határidő: költségvetési tárgyalást követő 5 napon belül

3. Fel kell tölteni a „3. egyszeri kifizetések” munkalapot.

Az egyszeri kifizetések havi adatait (A-tól, D oszlopokig értelemszerűen kell kitölteni, ide csak

azokat az összegeket kell beírni, amelyek nem minden hónapban, vagy nem azonos összeggel

szerepelnek. A C oszlop adatai, a D oszlopban rögzített hónapban fognak megjelenni. A hónap

rögzítésénél fontos, hogy a január-márciusi adatok „I. negyedév”-ként kerüljenek rögzítésre!

Amennyiben azonos rovaton több hónapban is történik kifizetés, az adatokat külön sorba kell

felvinni, tehát az D oszlopban. 1 cellában csak 1 hónap megnevezése szerepelhet!

Ebben a munkalapban - a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok kivételével -

minden rovathoz adatot kell rögzíteni, amely esetben a „költségvetési tárgyalás” munkalap D

oszlopában a szezonalitás jellegeként az „egyszeri” szót rögzítették.

Felelős: pénzügyi iroda megbízott dolgozója,

Határidő: költségvetési tárgyalást követő 5 napon belül

4. Fel kell tölteni a „4. kombinált kifizetések” munkalapot.

Az időarányos, a bázis és az egyszeri adatokat az egyes cellák értelemszerű kitöltésével kell

bevinni, a 2. pontban leírtaknak megfelelően.

27

Ebben a munkalapban - a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok kivételével -

minden rovathoz adatot kell rögzíteni, amely esetben a „költségvetési tárgyalás” munkalap D

oszlopában a szezonalitás jellegeként a „kombinált” szót rögzítették.

Fontos tudnivaló, hogy 1 sorban csak 1 rovatszám szerepelhet, a B oszlopban. Az egyes

kifizetések megnevezése azonban lehet különböző, mert az a modell szempontjából indifferens,

de a későbbi azonosítást nagyban segítheti.

Az I oszlopban készítettünk egy összesítést, ami a „költségvetési tárgyalás” munkalapon történő

kontrollálást szolgálja.

Felelős: pénzügyi iroda megbízott dolgozója,

Határidő: költségvetési tárgyalást követő 5 napon belül

5. Ki kell tölteni az „5. kombinált gyűjtés” munkalapot.

A munkalapon csak az „A” és a „B” oszlopba szabad adatot írni!!!

Az „A” oszlopba rövid megnevezést a könnyebb azonosíthatóság miatt célszerű kitölteni. A „B”

oszlopba azokat a rovatszámokat kell feltüntetni – csak egyszer!!! – amelyek a „4. kombinált

kifizetések” munkalapon szerepelnek.

A rovatszámok beírását követően a munkalapok képletezésének eredményeként az adatok a

megfelelő cellákba kerülnek.

Felelős: pénzügyi iroda megbízott dolgozója,

Határidő: költségvetési tárgyalást követő 5 napon belül

6. Át kell venni az adatokat a „PMINFO alaptábla 2014 Óvoda Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet

„Tervezési modellbe” munkalapjáról a „6. PMINFO alaptáblából” munkalapjára.

A munkafüzet feltöltését a 6.2. Teljesítési modell felhasználói kézikönyve fejezetnél a

későbbiekben részletezzük.

Az átvétel úgy történik, hogy a „PMINFO alaptábla 2014 Óvoda Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet

„Tervezési modellbe” munkalapján az A oszloptól balra eső ikonra kattintva a teljes

munkalap szürkére vált, majd ezt követően Ctrl + C billentyűkombinációval másolást hajtunk

végre. Ezt követően visszaváltunk a „Tervezési modell 2015 Óvoda Kerekegyháza.xlsx”

munkafüzet „6. PMINFO alaptáblából” munkalapjára, ahol az A oszloptól balra eső ikonra

kattintva a teljes munkalap szürkére vált, majd ezt követően jobb egérgombbal az

irányított beillesztés parancsot, azon belül pedig az „Értéket” kiválasztjuk, majd OK.

Felelős: a modell felhasználója

Határidő: év utolsó PMINFO-jának leadását követő 5 napon belül.

7. Ezen lépések hatására az „eredeti előirányzat”, a „módosított előirányzat” és a „finanszírozási

modellbe” munkalapokat a modell automatikusan előállította.

8. A feketére színezett „finanszírozási modellbe” munkalapot át kell másolni az előző 5. pontban

leírt módszer alkalmazásával a „Finanszírozási modell 201… Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet,

„Tervezési modellből” munkalapjára.

Felelős: a modell felhasználója

Határidő: az 1-6 pontok végrehajtását követően azonnal.

28

9. Előirányzat módosítás esetén az „előirányzat módosítás” munkalapot is fel kell tölteni

értelemszerűen az alábbiakra figyelemmel:

A módosítás rendeletszáma és a módosítás rövid indoklása a modell szempontjából indifferens,

de a későbbi azonosítás miatt célszerű azokban a cellákban is adatot rögzíteni.

A módosítás összegét és az egyes hónapokra gyakorolt hatását (F-től O oszlopokban rovatonként

ki kell mutatni, rovatok összevonását a modell nem tudja értelmezni. A P oszlopban a modell

összesít és amennyiben a C oszlop adataival megegyezik zöld színre vált.

A munkalapon történő adatrögzítés hatására a „módosított előirányzat” és a „finanszírozási

modellbe” munkalapokra az adatok automatikusan átvezetésre kerülnek.

Fontos, hogy előirányzat módosítást követően minden esetben az előző 7. pontot végre kell

hajtani.

Felelős: pénzügyi iroda megbízott dolgozója,

Határidő: minden módosítást követő 5 napon belül

6.2 Teljesítési modell felhasználói kézikönyve

Ebben a fejezetben a „PMINFO alaptábla 2014 Óvoda Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet részére más

munkafüzetekből történő adatbázis átvételét és a feldolgozott adatok finanszírozási modellbe, illetve

tervezési modellbe történő átadásának lépéseit mutatjuk be.

A teljesítési modellnél értelmezhető a 2014. év, sőt a finanszírozási modell alapját ez a munkafüzet

teszi le.

Itt jegyezzük meg, hogy a feladatellátási és finanszírozási modell dokumentációjának részét képező

teljesítési modellt, a 2014. I. negyedéves és a 2014. 04. havi pénzforgalmi jelentés adataival

feltöltötten adjuk át.

A munkafüzet munkalapjai feltöltésének fázisai az alábbiak:

1. A KGR rendszerből excel formátumban le kell tölteni az előző havi adatbázist, amelyet a teljesítési

modellbe történő feltöltést követően már nem szükséges megtartani.

A KGR-ből letöltött adatbázisnál fontos, hogy a költségvetési szervek pénzforgalmi adatai, a

megfelelő teljesítési modellbe kerüljenek feltöltésre.

A KGR-ből letöltött adatbázis „01” munkalapját a „PMINFO alaptábla 2014 Óvoda

Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet „PM INFO 2014. 01-0… 01” munkalapjába, „02” munkalapját a

PM INFO 2014. 01-0.. 02 munkalapjába, „04” munkalapját pedig PM INFO 2014. 01-0.. 04

munkalapjába kell másolni az előző fejezet 2. és 5. pontjában részletezettek szerint.

Felelős: KGR-t kezelő munkatárs,

Határidő: a pénzforgalmi jelentés leadását követő 5 napon belül

2. A másolást követően a „finanszírozási modellbe” munkalapot a modell automatikusan

előállította.

Itt jegyezzük meg, hogy a „tervezési modellbe” munkalap csak a decemberi pénzforgalmi

jelentést követően fog adatot tartalmazni, ugyanis a munkalapon a tárgyévi teljesítési

arányszámok lettek kiszámítva, és ez csak az éves adatfeldolgozást követően releváns.

3. A feketére színezett „finanszírozási modellbe” munkalapot át kell másolni az előző 5. pontban

leírt módszer alkalmazásával a „Finanszírozási modell 2014 Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet

„PMINFO alaptáblából ÓVODA” munkalapjára.

29

Felelős: a modell felhasználója

Határidő: az 1. pont végrehajtását követően azonnal.

4. A feketére színezett „tervezési modellbe” munkalapot át kell másolni az előző 5. pontban leírt

módszer alkalmazásával a „Tervezési modell 201… Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet „6. PMINFO

alaptáblából” munkalapjára.

Felelős: a modell felhasználója

Határidő: a decemberi pénzforgalmi jelentés leadását követő 5 napon belül.

6.3 Finanszírozási modell felhasználói kézikönyve

Az Óvoda újszerű feladatellátási és finanszírozási modelljének eredményterméke és a

mindennapokban is használható újszerűsége a finanszírozási modell.

A finanszírozási modell a tervezési modellből, illetve a teljesítési modellből átvett munkalapok

feldolgozását és az adatok megjelenítését végzi.

A finanszírozási modellbe valamennyi költségvetési szerv terv és teljesítési adatai betöltésre

kerülhetnek, gyakorlatilag itt lehet egy táblázat és diagramrendszerben megjeleníteni a költségvetési

szervek adatait, akár egymás mellett is. Mivel csak az Óvodára vonatkozó adatok álltak

rendelkezésünkre, a 2014. év tekintetében egy költségvetési szerves finanszírozási modellt mutatunk

be, amely természetesen tovább bővíthető.

Az adatok átvétele tehát két lépcsőben történik:

1. Az adatbázis felállítása a „Tervezési modell 2014 Óvoda Kerekegyháza.xlsx” munkafüzet,

„finanszírozási modellbe” munkalapjának, a „Finanszírozási modell 2014 Kerekegyháza.xlsx”

„tervezési modellből” munkalapba történő átmásolásával történik meg, a korábban már többször

is leírt, másolás, irányított beillesztés (értéket módszerrel.

Felelős: a modell felhasználója

Határidő: a tervezési modellekben történt adatváltozást követően 5 napon belül.

2. A teljesítési adatok pedig a „PMINFO 2014 alaptábla Óvoda Kerekegyháza.xlsx” munkafüzete,

„finanszírozási modellbe” munkalapjának, a „PMINFO alaptáblából Óvoda” munkalapba történő

átmásolásával történik meg, a korábban már többször is leírt, másolás, irányított beillesztés

(értéket módszerrel.

Felelős: a modell felhasználója

Határidő: a teljesítési modellekben történt adatváltozást követően 5 napon belül.

3. A másolásokat követően a „gyűjtés” munkalapot a modell automatikusan előállította. A „tábla”

munkalapon az általunk beállított matematikai műveleteken túl gyorsan lehet további adatokat

előállítani (pl. teljesítés %-a, előirányzat maradvány .

A „kimutatás”és a „diagram” munkalapok a „tábla” munkalap adatbázisára épül, amelyek

működéséről az 5.4.2. fejezetben adtunk rövid bemutatót.

4. A fentieken kívül képletezésre került a finanszírozási terv, mégpedig háromféle megközelítésből:

a. a „Finanszírozási terv eredeti” munkalapon a költségvetési rendelethez csatolandó likviditási terv

adatait mutatjuk be;

30

b. a „Finanszírozási terv aktuális” munkalapon a módosításokkal korrigált likviditási terv adatai

láthatóak;

c. a „Finanszírozási terv teljesített” munkalapon a havi teljesítések alapján számított likviditási terv

van, ami gyakorlatilag felfogható az Ávr.-ben rögzített havi felülvizsgálatnak.

7 Bevezetési akcióterv

A finanszírozási modell bevezetésével kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az Óvoda gazdálkodási

feladatait ellátó önkormányzati munkatársak az Áhsz.-ben előírt új számviteli rend kialakításával és

bevezetésével rendkívüli mértékben leterhelt. Ennek következtében olyan akciótervet állítunk fel,

amelyet javaslunk rugalmasan alkalmazni, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a pályázatban foglalt

határidőkre is.

1. A feladatellátási és finanszírozási modell elkészítése.

Felelős: Kiss Csaba tanácsadó

Határidő: 2014. július 30.

2. A feladatellátási és finanszírozási modell és az Önkormányzat részére megküldésre kerül.

Felelős: Dr. Poroszkai-German Gabriella projektmenedzser a megbízott oldalán

Határidő: 2014. augusztus 4.

3. Az Önkormányzat és az Óvoda jelzi a modellhez kapcsolódó véleményét. Javasoljuk a 2014. éves

adatokkal történő feltöltést, a 6.1. fejezetben leírtak szerint (a teszt eredményéről tájékoztatást

kérünk .

Felelős: Dr. Vincze Miklós projektmenedzser a megbízó oldalán

Határidő: 2014. augusztus 15.

4. A modell üzemszerű működtetése.

Felelős: Dr. Vincze Miklós projektmenedzser a megbízó oldalán

Határidő: 2014. augusztus 1-től

8 Mellékletek

8.1 Az Óvoda újszerű feladatellátási és finanszírozási modelljéhez

csatolt munkafüzetek

Az általunk elkészített feladatellátási és finanszírozási modell mindennapi használatához az alábbi

munkafüzeteket csatoljuk:

a. Tervezési modell 2014 Óvoda Kerekegyháza.xlsx

b. Tervezési modell 201… ………..…….. Kerekegyháza.xlsx

c. PMINFO alaptábla 2014 Óvoda Kerekegyháza.xlsx

d. PMINFO alaptábla 201… ................. Kerekegyháza.xlsx

e. Finanszírozási modell 2014 Kerekegyháza.xlsx

31

f. Finanszírozási modell 201… Kerekegyháza.xlsx

8.2 Ábrajegyzék

2. ábra: Tervezett fejlesztések a Magyary Program egyes beavatkozási területein

2. ábra: A költségvetési javaslat sémája

3. ábra: A kimutatás mezőlista

4. ábra: Kiemelt előirányzatok eredeti előirányzatának és teljesítésének oszlopdiagramja 2014. I.

negyedévben

5. ábra: Kiemelt előirányzatok eredeti előirányzatáról és teljesítéséről kimutatás 2014. I. negyedév

6. ábra: Az Óvoda részére előirányzott és teljesített bevételek és kiadások

7. ábra: Előirányzat csoportok eredeti előirányzata és teljesítése

8. ábra: A kiemelt kiadási előirányzatok 2014, I. negyedéves teljesítésének megoszlása

9. ábra: A dologi kiadáscsoportok 2014. I. negyedéves teljesítésének megoszlása

8.3 Felhasznált irodalom

1. a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (Szt.),

2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.),

3. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31. Korm. rendelet

(Ávr.),

4. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11. Korm. rendeletben (Áhsz. .

5. Kerekegyháza Bóbita Óvoda alapító okirata

6. Kerekegyháza Bóbita Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata.

MultiContact Consulting Kft. Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Cégjegyzékszám: 01-09-712312

T: +36 1 666 3750 E: info@multicontact.eu F: +36 1 666 3749 W: www.multicontact.eu