Upload
dangkhanh
View
225
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
Felosztás a befogadó kőzet/üledék
víztározása szerint
Pórusvizek (porózus kőzetekben, üledékekben):
• talajvíz
• rétegvíz (artézi víz, hévíz, ásványvíz, gyógyv.)
• (parti szűrésű víz – átmeneti jelleg)
Résvizek (hasadékos kőzetekben):
• pl. karsztvíz
A talajvíz fogalma:
Tágabb értelmezésben : a talajvíz a
földkéregben az első vízrekesztő réteg felett
elhelyezkedő víztartó vize (problémák ilyen
értelmezésnél)
Szűkebb értelemben: a tv. a Föld felszíne
közelében levő felső vízréteg, melyre még
nagy mértékben hatnak a külső környezeti
változások (pl. időjárás, szennyeződések)
Magyarországon maximum 15-20 méterig
Talajvíz - talajnedvesség
- talajnedvesség: talaj pórusait tölti ki, de
mellette van még levegő is a pórusokban,
különböző erővel kötődik - pF, pF-görbe
- a talajvíz már az összes pórust kitölti,
levegő nincs
- határa: talajvízszint vagy talajvíztükör
(relatív, abszolút)
- felette: kapilláris víz - kapilláris zóna
A talajnedvesség fajtái:
• erősen kötődő vízburok - holtvíz, kb. 100 vízmolekula-
átmérőnyi vastagságú a talajszemcséken
• adhéziós talajnedvesség (lazán tapadó)
• kapilláris víz (nem tölti ki a teljes szabad pórusteret)
Talajvíz jelentősége
• talajképződés egyik fontos befolyásolója
• a természetes növénytakaró és a termesztett
növények számára kiemelt jelentőségű
• mennyisége (talajvízszint), minősége és
mozgásiránya jellemzi
• befogadója: a szikkasztott szennyvizeknek,
bemosódó műtrágyáknak, peszticideknek,
csurgalékvizeknek (hígtrágya, termálvíz), ipari
szennyeződéseknek
• leggyakoribb problémák: nitrát, nitrit, ammónia,
magas sótartalom, (olaj, nehézfém)
Magyarországi észlelések:
1929 óta (Rohringer Sándor - BME) 150 db kút,
főként a Duna-Tisza közén
1950-es évek elejétől új kutak (kb. 400), majd
1970-re már kb. 1500 kút (3 naponkénti észlelés)
Az 1980-as évektől visszaeső észlelő kútszám
(működtetési nehézségek: anyagi, technikai)
Ásott kutak szerepe.
Rónai András féle átfogó talajvíz térképezés.
Speciális célzatú mérések (pl. Kisköre, Bős,
hatásvizsgálatokhoz kapcsolódóan)
A talajvízállást alakító tényezők, okok:
Növelő tényezők:- csapadék
- hozzáfolyás (terep alatt és felett -
hegyláb, hordalékkúp, influencia, belvíz)
- élővíz duzzasztó hatása (influens folyó)
- öntözés
- állandó duzzasztás
- szikkasztás
Csökkentő tényezők:
• - párolgás (növényzet szerepe)
• - eláramlás alacsonyabb területek felé
• - élővíz leszívása (effluens állapot)
• - belvíz levezetés
• - csatornázás
• - drénezés
• - kitermelés
• - beépítettség: beszivárgás akadályozása
A talajvíz menetgörbéje:
a vízszintváltozás éves rendje
Jelentősége:
mezőgazdaságban pl. öntözővízszükséglet, belvíz
előrejelzés, műszaki gyakorlat
Leggyakoribb eset:1. májustól októberig csökken - nyári hidrológiai félév
2. novembertől áprilisig nő - téli hidrológiai félév, vagy
utánpótlódás/tározódás időszaka
-300
-250
-200
-150
-100
-50
0
19
82
dec
emb
er
19
83
mar
ciu
s
19
83
ju
niu
s
19
83
sze
pte
mb
er
19
83
dec
emb
er
19
84
mar
ciu
s
19
84
ju
niu
s
19
84
sze
pte
mb
er
19
84
dec
emb
er
19
85
mar
ciu
s
19
85
ju
niu
s
19
85
sze
pte
mb
er
19
85
dec
emb
er
19
86
mar
ciu
s
19
86
ju
niu
s
19
86
sze
pte
mb
er
19
86
dec
emb
er
A talajvízjárás éves mente (Pusztamérges, 2390)
szinuszos jelleg, melyet befolyásol a csapadék éves
eloszlása, a tv. mélysége, a víztartó szemcsemérete, stb.
A természetes talajvízjárás menetgörbe fő jellemzői:
• Akkor szabályos, ha az előző (és a következő) év
hidrometeorológiai viszonyai átlagosak
• Sokévi átlag alapján jellemzően legkorábbi tetőzés március (de!)
• A tetőzés magasságában meghatározó az őszi (induló) vízállás
• A maximumok és minimumok kialakulásában nagy szerepe van
a felszín közeli rétegek fizikai felépítésének
• Nagyobb talajvízmélységnél nagyobb az asszimmetria
• A talajvíz táplálásában a különböző hónapok csapadékai nem
azonos súllyal vesznek részt (az V-VII. hónap szerepe gyakorlatilag
0, viszont meghatározó a X-I. hónap).
• A talajvízben a csapadék hatása letompítva jelentkezik
(késleltetés, amplitúdó csökkenés) /simított átlagolás/
KIVÉTELEK
• folyók környezetében (influens, effluens)
• víztározók környezetében
• intenzív vízkitermelés
• nem szokványos hidrometeorológiai év (pl. 2005)
• egyéb
Hosszú időtartamú változások. Van-e hosszú periódus?
Vagy csak változás?
Regionális változások problémája (pl. Duna-Tisza köze)
és a tartós csökkenés következményei (talaj és tájvált.).
A talajvizek minősége: só, karbonát - lehet természetes
Antropogén szennyezés: nitrát, nitrit, ammónia, fenol, só,
(olaj, nehézfém)