Környezet és gazdaság makroökonómiai összefüggései

A felődés új mérőszámai2009.03.09.

Nemzeti jövedelem és a jólét

Gazdasági növekedés új mérőszámai

• NEW (Nordhouse, Tobin, 1972)• ISEW ( Daly, Cobb 1989)• GPI (Cobb & Cobb, 1990)• HDI (Mahbub, 1990)-UNDP• WHI• ESI (Yale Univ., 2005)• Naturális mutatók• ….

NEW

• GDP

idő

NEW

GNP

ISEW

• A fenntartható gazdasági jólét mutatója (Index of sustainable economic welfare)

• A GDP-t a fogyasztás jólétre gyakorolt hatásával korrigálja

• GDP ± Xi

ISEW számítása

• Egészség• Oktatás• Tartós fogyasztási cikkek

éves szolgáltatása• Nettó tőkepozició• Utak nyújtotta

szolgáltatás

• Egészség• Oktatás• Tartós fogyasztási cikkek

éves szolgáltatása• Utak baleseti kockázata• Zaj• Erőforrás kimerülés• Vizes élőhelyek

pusztulása

ISEW

http://www.foe.co.uk/campaigns/sustainable_development/progress/international.html

ISEW

Forrás: http://www.foe.co.uk/campaigns/sustainable_development/progress/international.html

ISEW

GPI

• Új típusú mutató a (NEW és ISEW, HDI mellett) a GPI- Genue Progress Indicator

• (C.Cobb, T.Halstead, J.Rowe,1995)• Személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja

azt a jövedelem elosztás alakulásával, majd hozzáadja vagy levonja a különböző társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat.

• Szemléletében a háztartási költségvetésre hasonlít. Összetevői között vannak + és vannak a jólétet - irányban elmozdítók.

GPI+ előjel

• A személyes fogyasztás• B jövedelemeloszlás - • C elosztással súlyozott személyes

fogyasztás A/B • D házimunka és gyermeknevelés

értéke • E önkéntes munka értéke • F tartós fogyasztási cikkek

szolgáltatásai • G autópályák és egyéb utak

szolgáltatásai

-Előjel• H bûnözés költségei • I családok felbomlásának költsége • J szabadidõ elvesztése• K alulfoglalkotatottság költsége • L tartós fogyasztási javak költsége • M ingázás költsége• N háztartások szennyezés-elhárítási

költségei • O autóbalesetek költségei • P vízszennyezés költségei • Q légszennyezés költségei • R zajszennyezés költségei• S mocsarak és lápok elvesztése• T termõterületek elvesztése • U nem-megújuló erõforrások

kimerülése • V egyéb hosszútávú környezeti kár

További indikátorok

• W ózonréteg csökkenésének költsége negatív• X õserdõk eltûnése negatív• Y nettó tõkeberuházás poz./neg.• Z nettó külföldi hitelnyújtás vagy hitelfelvétel

poz./neg. • A GPI az ISEW-hez képest több új tételt

tartalmaz: öt társadalmi és két környezeti kárral bõvült a lista. Marc Breslow szerint azonban a GPI sok esetben még mindig alulbecsüli a társadalmi károkat és túlbecsüli a természeti károkat.

ISEW és GPI

GDP és GPI

Forrás:(c) 2007 Redefining Progress investingforthesoul.com/Editorials/retiring-t...

GPI

USA GPI

people.eku.edu/.../RITCHISO//envscinotes4.html

A GPI-t befolyásoló főbb tényezők

• Jövedelemelosztás• A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke• A szabadidő csökkenése• Az önkéntes munka értéke• A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai• A bűnözés költségei• A környezetszennyezés – védelem

A GPI hiányosságai• Nem veszi figyelembe a • bidiverzitás csökkenését,• a munkahelyi környezet értékét,• az emberi tőke bizonyos szolgáltatásait - azoknak a képességeknek az értékét, amelyek növelik

a hatékonyságot,• a vízügyi beruházások által okozott környezeti károkat,• a fekete gazdaságot.• A számbavétel is pontatlan:• az adatok elérhetősége nehéz,• a környezeti károk pénzbeni kifejezése problémás

A társadalmi tevékenységek osztályozása

Forrás: Dabóczi, 1998

Többdimenziós alternatív mutatórendszerek

HDI számítás

• GDP helyett egy átfogóbb, a társadalmi jelenségek több oldalát megjelenítõ mutató kerüljön kidolgozásra

• a gazdasági output növekedése szükséges, de csak egy lehetséges eszköze a társadalmi jólét javításának.

• Az egyes politikai döntések annak alapján minõsíthetõk, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá a gazdasági növekedésbõl eredõ többleterõforrások méltányos elosztásához, és ezáltal az emberi fejlõdés növeléséhez

• A mutató kimunkálói a GDP mellett a hosszú és egészséges életet és a tanultságot tekinti olyan alapvetõ dimenziónak, amely mentén való pozitív elmozdulás növeli az emberek választási lehetõségeinek halmazát.

HDI

• Max X és Min X az adott mutató értékeinek két szélsõértéke, Xi pedig az i-edik ország mutatójának megfelelõ értéke. Magát a HDI-t az így számolt három deprivációs index egyszerû számtani átlagával, a következõ képlet alapján számították ki:

• születéskor várható átlagos élettartam: 25 és 85 év,

• - felnõtt írni-olvasni tudás rátája: 0 százalék és 100 százalék,

• - kombinált bruttó beiskolázási arány: 0 százalék és 100 százalék,

• - egy fõre esõ GDP (vásárlóerõ-paritáson): 100 USD és 40000 USD.

HDI előnye

• összetett jellege miatt - a valóságot átfogóbb módon megragadó alternatívát jelent a korábbi egydimenziós megközelítésekkel szemben

• Kis adatigényű,

• számos országra kiszámítható,

• a politikai döntéshozók számára is könnyûvé teszi használatát

Kritikai megjegyzések

• sûríthetõ-e egyetlen indexbe?

• a komponensek kiválasztásának önkényes (lehetne: szabadság, a biztonság, az egyenlõség is az indexben)

• HDI-t kiegészítõ mérõszámok kerültek kidolgozásra, fenntarthatóság, jöveelemegyenlőtlenség, participitás,

• Átlagolás kifogásolása, stb.

HDI (1999)

• emberi fejlõdést három dimenzió: a gazdasági teljesítmény, az élettartam és az oktatási teljesítmény alapján mérik. Az elsõ komponens indikátora az egy fõre esõ reál GDP vásárlóerõ-paritáson vett értékének diszkontált változata, amelyet a következõ képlet szerint kapunk

Magyarország példája (1999)

• egy fõre esõ GDP: 7200 (PPP$)

• - születéskor várható élettartam: 70,9 év

• - felnõtt alfabetizációs ráta: 99 százalék

• - kombinált beiskolázási ráta: 74 százalék

Forrás: Husz, 2001

HDI rangsor

HDI-2007

Magyarország a 43. HDI=0,86

Boldogság index (WHI)

• 90-es évektől próbálják vizsgálni• Sokféle módszer, technika Lehetséges legjobb élet (10

pont, legrosszabb 0)• A boldogságindexet Hollandia, Ausztria és a skandináv

országok vezetik, azok a társadalmak, ahol a piacgazdaság erős szociális rendszerrel párosul.

• Hollandia 1,5, Finnország 1,7 pontot kapott, • míg a lista legvégén 3,7 ponttal Egyiptomé a

legboldogtalanabb, legfrusztráltabb társadalom.• Magyarország 2,4 ponttal a középmezőnyben

helyezkedik el, ugyanannyi pontszámmal, mint Észtország, Görögország és Chile Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=17285

Az empirikus boldogságkutatás iskoláinak legfőbb jellemzői

Szociológiai-pszichológiaiLeydeni csoport

(Ökonométák)Gazdaság-

pszichológiai (Kahneman)

Cél Összefüggések, „boldogságfüggvények” feltárása

GDP helyett más mutatók kreálása (például HLY, GNH)

A gazdaságpolitikai döntéshozatal segítésére

Függvényekkel, összefüggésekkel megmagyarázni és elméletileg alátámasztani a tapasztalatokat

Mérési módszer Kérdőív Kérdőívek speciális kérdésekkel

Kérdőívek és kísérletek

Boldogságfelfogásuk

SWB (életminőség) Kardinális hasznosság – jólét

Boldogság, hasznosság

[1] Gross National Happiness.

Forrás:http://gtk.sze.hu/staff/takacs_david/letoltes/45/#_Toc198640028

A jólét mint mértékegység (HPI)

• Daniel Kahneman, a princetoni egyetem professzora – 2002-ben Alan Kruegerrel osztozott a közgazdasági Nobel-díjon – egy „nemzeti jóléti beszámolón” dolgozik, mely pontos képet igyekszik adni arról, milyen boldogok az emberek.

• A „boldogság közgazdaságtana” még nem létezik a szakkönyvekben, pedig a jólétet mint mértékegységet már széles körben alkalmazták

HPI = <Várható élettartam> x <Élet-elégedettség> / <Környezetre gyakorolt

hatás>

Közgazdászok a boldogságról

• Adam Smith és Keynes is azt vallották: hogy a gazdaság felvirágoztatása nem jár együtt automatikusan a boldogsággal.

• Smith (1776) szerint az emberek boldogsága több, mint pusztán az anyagi gazdagság.

A jóléti paradoxon

• nemcsak azt takarja, hogy az anyagi jólét megteremtése, illetve annak további fokozása nem teszi az embereket boldogabbá, hanem azt is, hogy mindeközben egyéb nem kívánatos jelenségek is felütik a fejüket.

• Olyan komoly társadalmi anomáliákkal is szembe kell néznünk, mint a:– munkanélküliség, – a fokozódó környezetszennyezés, – a közösségi élet hanyatlása, – a család válsága, – a rossz mentálhigiéné vagy a – bűnözés növekedése

Sebestyén,

ÉLETMINŐSÉG ÉS BOLDOGSÁG MAGYAR TRENDJE

GLOBÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

Forrás: Sebestyén (2005):

Happy Planet Index, highest rank to lowest rank .

Kínában is boldogság index

• A boldogsági index tartalmazza majd az:– átlagemberek saját életfeltételeivel kapcsolatos érzéseit, – vélekedésüket jövedelmükről, – foglalkoztatottságukról, – társadalmi jólétükről, – természeti környezetükről – mondta Qiu Xiaohua, a statisztikai

hivatal vezetője.

• Minél elégedettebbek lesznek életükkel, annál magasabb lesz az index – tette hozzá, és beszélt arról is, hogy megkezdik az „innovációs" és a „társadalmi harmónia" indexének számítását is.

• Forrás: Világgazdaság, 2006

Gyenge fenntarthatóság indexe

• Természeti tőke állandó szintjének fenntartása

• Hartwick Rule - derives Green GDP.

• Zöld GDP = GDP mínusz: – Hotelling Rents for Nonrenewables, – Total Expenditures on Pollution Control, – Other Direct Costs Due to Environmental

Degradation.

Genuine Savings = I - r(R-g) - p(e-d)

• Valódi megtakarítás = I - r(R-g) - p(e-d)• "I" = aggregált tőke beruházás. • (R-g) = A megújítható forrás készletek

csökkenése a nem fenntartható felhasználás miatt

• "r" = az az (R-g) % amit a társadalomnak kellene megfizetni, hogy kompenzálják a természeti tőke csökkenését

• (e-d) = az emberek által termelt hulladék az asszimilációs kapacitáshoz viszonyítva

• “p” =a szennyezések társadalmi határ költsége

Erős fenntarthatóság indikátorai

• Carrying Capacity based on Net Primary Product (NPP):

• derived from the amount of vegetation produced annually over the land area of the country.

• Ecological Footprint (EF):• the amount of land per capita that is necessary

to support existing human consumption of resources such as food, energy, and timber.

Környezeti fenntarthatósági indexESI

ESI térkép

Magyarország ESI rangsora

GDP és ESI összefüggése

Naturális mutatók

• Egy főre jutó gabonafogyasztás

• 300 kg alatt szegénység - napi 1 $

• 300-800 kg• >800 kg

Az egy főre eső gabonafogyasztás

• Az amerikaiak:– 2X annyi élelmiszert fogyasztanak el, mint az

európaiak,– 3X annyit, mint a kínaiak– 5x annyit, mint az indiaiak

• Egy indiai átlagosan 178 kg gabonát fogyaszt el egy évben, míg egy amerikai 1046 kg-ot.

• Átlagosan az egy főre jutó gabonafogyasztás 533 kg